Eötvös Lóránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar MESTERKÉPZÉS
A szociális bérlakások energiahatékony felújításának intézményi keretei
Konzulens: Váradi Balázs
Készítette: Bajomi Anna Zsófia P10xhj Szociálpolitika szak
2014. április
Szeretnék köszönetet mondani Deák Krisztina Erzsébetnek, a Budapest Ösztöndíj Programban vállalt konzultációkért, Győri Péternek, Hegedüs Józsefnek és Kováts Bencének a hasznos tanácsaikért, és az interjúalanyaimnak, hogy megosztották tudásukat velem. Bruno és Denise Voisin, Nicole Frenay, Pierre Vacher és Papp Sára Eszter segítsége nélkül nem sikerülhettek volna a lyoni és nantes-i tanulmányútjaim, mint ahogy az ELTE TáTK HÖK szakmai és tudományos ösztöndíja nélkül sem. Köszönettel tartozom Beke Orsolyának a szakdolgozatomat megelőző projektmunkánk során végzett munkájáért, illetve Homonyik Dórának és Molnár Évának a dolgozat áttekintéséért.
2
Tartalomjegyzék 1.
Bevezetés ............................................................................................................................ 5
2.
A probléma definiálása ...................................................................................................... 7 2.1.
Miért érdemes beavatkozni? ....................................................................................... 7
2.2.
Mi a probléma?............................................................................................................ 9
2.3.
Fogalmak, adatok......................................................................................................... 9
Lakhatási szegénység ......................................................................................................... 9 Energiaszegénység ........................................................................................................... 10 Eladósodottság ................................................................................................................. 12 Lakhatási támogatások ..................................................................................................... 13 Szociális bérlakások .......................................................................................................... 13 2.4.
Energiahatékony felújítások ...................................................................................... 14
Épületek Energiahatékonysága ........................................................................................ 14 Energiatanúsítvány ........................................................................................................... 14 Európai Uniós Irányelvek.................................................................................................. 16 3.
A francia gyakorlat ........................................................................................................... 19 „Franciaországban ............................................................................................................ 19
4.
Ok-okozati összefüggések ................................................................................................ 21 4.1.
Szervezett aktorok hiánya ......................................................................................... 22
4.2.
A bérlakás-állomány „örökségéből” fakadó problémák ............................................ 23
4.3.
Törvényi keretek ........................................................................................................ 27
4.4.
Finanszírozási problémák .......................................................................................... 29
4.5.
Szociális problémák ................................................................................................... 30
4.6.
A klímaváltozással, energiahatékonysággal kapcsolatos stratégiák megvalósítási
keretének hiánya .................................................................................................................. 32 4.7.
Tudás.......................................................................................................................... 34
3
5.
Alternatívák kidolgozása .................................................................................................. 36 5.1.
Szervezett aktorok, fellépés hiánya ........................................................................... 36
Kerületek munkájának koordinálása ................................................................................ 36 Energiahatékonyság koordinálása.................................................................................... 37 5.2.
Törvényi keretek ........................................................................................................ 37
5.3.
Bérlakás állomány ...................................................................................................... 38
Fővárosi mintaprojekt ...................................................................................................... 38 5.4.
Finanszírozás .............................................................................................................. 39
ESCO ................................................................................................................................. 39 Hitelek .............................................................................................................................. 40 Európai Uniós források ..................................................................................................... 40 Új városfejlesztési alapokból visszatérítendő támogatás önkormányzatoknak .............. 41 Kiegészítő, pályázati források ........................................................................................... 42 Jessica pénzügyi alapok létrehozása ................................................................................ 42 5.5.
Szociális problémák ................................................................................................... 43
Tárgyalás a szolgáltatókkal ............................................................................................... 43 Adósságkezelési szolgáltatás ............................................................................................ 43 Lakhatási támogatások ..................................................................................................... 44 Lakáshasználat, szociális munka....................................................................................... 44 5.6.
Stratégiák ................................................................................................................... 44
Tudás .................................................................................................................................... 51 Képzés............................................................................................................................... 51 Szakkönyv, útmutató ........................................................................................................ 51 Jó gyakorlatok................................................................................................................... 53 6.
Konklúzió .......................................................................................................................... 56
Irodalomjegyzék ....................................................................................................................... 59 4
1. Bevezetés Szakdolgozatomban
arra
szeretnék
választ
találni,
hogy
a
szociális
bérlakások
energiahatékony felújításának kereteit hogyan lehet a jelenlegi problémák fényében alakítani, annak érdekében, hogy nagyobb ütemben valósuljanak meg a felújítások. A szakdolgozatomban a kapcsolódó fogalmak, majd a felújítások megvalósulását akadályozó problémák áttekintése után felvázolom azokat beavatkozási pontokat, ahol egyebek mellett Budapest
Főváros
Önkormányzatnak
szerepe,
feladatai
lehetnek
a
felújítások
megvalósulásának elősegítése terén, mint például a stratégiák országos, EU-s keretekbe illesztése, megvalósítása, valamint a folyamatok koordinálása, felügyelete, adatgyűjtések szervezése, stb. A szociális bérlakás-szektor energiahatékony felújítását több okból érdemes elindítani, véghezvinni: egyfelől fenntartható módon csökkentheti az energiaszegénységet, hozzájárul a leromlott állapotú bérlakás-szektor megújuláshoz, és a nemzetközi kötelezettségekből fakadó klímavédelmi vállalások teljesítéséhez. Természetesen további járulékos hasznok is származhatnak a felújításokból. A felújítások előnyeivel a dolgozat további fejezeteiben részletesebben foglalkozom. Szakdolgozatomat a Budapest Ösztöndíj Program keretén belül írom, ezért különös figyelmet fordítok a fővárosi problémákra, javaslatokra. Azért is a fővárosi szintű megoldásokra koncentrálok, mert egy hatékony beavatkozási szintnek gondolom, lévén, hogy Budapest Főváros Önkormányzata egy „középszintet” testesít meg, így egyrészt közvetítő szerepet tud betölteni a központi állam és a kerületek között, emellett pedig optimális esetben koordinálni tudja a kerületi önkormányzatok együttműködését, és ösztönözni tudja őket bizonyos feladatok megvalósítására. Kutatási kérdésem megválaszolásához elsősorban a közpolitika elemzés módszerét alkalmazom (részben Bardach „A Practical Guide For Policy Analyses” (Bardach, 2012) c. kötetéből kiindulva). A tágabb probléma megértését szolgáló, illetve a lehetséges megoldásokkal kapcsolatos szakirodalom áttekintése mellett amennyiben rendelkezésre állnak adatok, azokat is felhasználom az elemzés során (KSH, Eurostat, stb.). Fontos 5
információforrásként szolgálnak a szakértőkkel készített interjúim1, továbbá a szakmai anyagok, szakpolitikai javaslatok, és stratégiai dokumentumok. Ahol szükséges, a kapcsolódó törvényekre is hivatkozom. Végül pedig különböző jó gyakorlatokra is hivatkozom, többek között a franciaországi tanulmányútjaimon2 tapasztaltak alapján. Amennyiben meg szeretnénk érteni, hogy jelenleg miért nem valósulnak meg a bérlakások energiahatékony felújításai, fel kell tárni a probléma legfontosabb okait (erre a 4. fejezetben sor is kerül). A probléma egyes okainak megértéséhez azonban vissza kell tekinteni a rendszerváltás idejéig (pl. a bérlakás-szektor problémái: privatizáció, minőség, stb., valamint a lakás- és önkormányzati törvény megalkotása). A klímaváltozással kapcsolatos európai uniós stratégiák, direktívák és ehhez kapcsolódóan a magyar dokumentumok 2010-től datálhatóak, illetve az elemzés során főként a jelenleg aktuális szabályozások, működési mechanizmusok fontosak, így a dolgozat jelentős részében az elmúlt 3-4 évet, valamint a jelenleg aktuális helyzetet vizsgáltam. A dolgozatban megfogalmazott javaslatok pedig az Európa 2020 stratégia, és a 2014-2020-as időszakra tervezett fejlesztési források miatt a 2020-ig terjedő időszakra fókuszálnak.
Az interjúk listáját, (melyek közül nem hivatkozom mindegyikre közvetlenül a dolgozatban, de hozzájárultak a témám megértéséhez), lásd az irodalomjegyzék végén. 2 2013 októberében Lyonban, 2014 februárjában Nantes-ban tanulmányoztam a szociális bérlakások energiahatékony beruházásainak intézményes kereteit, ill. felújítások hatásait. 1
6
2. A probléma definiálása 2.1.Miért érdemes beavatkozni? A lakhatásnak alapvetően két költsége van: a lakás ára (vételár vagy bérleti díj), és a lakás fenntartásának költségei (rezsiköltségek, biztosítás, karbantartás, stb.). Előállhatnak olyan helyzetek, mikor a társadalomnak meghatározott csoportjai kiszorulnak az ingatlanpiacról, vagyis nem jutnak megfelelő lakhatáshoz. Ennek több oka lehet: nem tudják megfizetni a piaci árat (jövedelmi szegénység), nincsenek elérhető, megfelelő minőségű és/vagy árú ingatlanok a munkahely/lakóhely környékén (térbeli- társadalmi egyenlőtlenségekből is fakadóan), vagy diszkriminációs mechanizmusok működnek a társadalom egyes csoportjaival szemben (pl. kisgyermekesek, kisebbségek, idősek, betegek, stb.), illetve egyéb, személyes válság-helyzetek alakulnak ki (pl. válás). Ezen helyzetek kezelésére több módon avatkozhat be az állam: többek között támogathatja a lakáshoz jutást (pl. lakásépítés, vásárlás vagy hitelek kamat-támogatása, bérleti díj fizetéséhez nyújtott segély, stb.). Egy másik típusú rendszerszintű megoldás a szociális bérlakás-hálózat üzemeltetése, amely keretén belül különböző feltételek mellett, a piaci áránál alacsonyabb áron bérelhetnek a rászorulók lakást. A lakásfenntartás terén jelentkező problémák alapvetően jövedelmi problémákkal állnak összefüggésben: a háztartás jövedelmének túl nagy százalékát teszik ki a rezsi és egyéb költségek (részletesebben lásd az energiaszegénységgel foglalkozó 2.4-es alfejezetet). A költségek fizetésével kapcsolatos problémák következtében egyrészt adósságspirál alakulhat ki, másfelől pedig csökken a lakhatás minősége a kikapcsolt szolgáltatások miatt. Ezen a területen is több típusú állami beavatkozás létezik: lakásfenntartási támogatás (jövedelempótlás), energiaárak szabályozása, adósságkezelési szolgáltatások (probléma utólagos kezelése). Emellett hiányoznak olyan hitel-konstrukciók, melyek megfelelő feltételek mellett elérhetőek lennének az alacsonyjövedelmű családok számára is, és felhasználásukkal
a
háztartások
elvégezhetik
a
szükséges
energiahatékonysági
beruházásokat, evvel csökkentve hosszútávon a rezsi-költségeiket. Amennyiben az állam támogatja az energiahatékonysági beruházásokat a lakásszektorban, akkor hozzájárul a lakók energiaár-függőségének csökkentéséhez, és a felújítások hatékonyságától függően a háztartások energia-költségei is hosszútávon csökkennek. Az állam többféle módon
7
támogathatja ezt: egyfelől közvetlen támogatással, állami hitel nyújtásával vagy kamattámogatással, garanciavállalással. A szociális bérlakások energiahatékony felújítása tehát egyszerre kezeli a fenntartással kapcsolatos problémákat (energia-függőség és energia-költségek csökkenése), és járul hozzá a bérlakás-szektor minőségének javításához a felújítások révén. A felújítások, megfelelő pénzügyi konstrukciók révén lehetőséget biztosíthatnának arra is, hogy a bérlők, akik alacsony jövedelmük miatt egyébként nem volnának képesek beruházni a lakások
minőségének
javításába,
az
energiaköltség-megtakarítások
egy
részével
hozzájárulhatnak a felújítások finanszírozásához. Közvetve pedig javulhat a lakáshasználat minősége is, a beruházásokon keresztül megvalósuló részleges „tulajdonosi" szemlélet létrejöttével. Az energiahatékony felújítások foglalkoztatásra való hatásával kapcsolatban egy kutatás megállapítja, hogy „egy nagyszabású, komplex, mély felújítási program Magyarországon 2020-ra akár 131 ezer új munkahelyet is teremthet azzal a kb. 43 ezer munkahellyel szemben, amit a szuboptimális felújítások teremtenek. (…) A foglalkoztatási haszon majdnem 38%-a az építő ipart ellátó egyéb szektorokban létrejött közvetett hatásoknak és a magasabb foglalkoztatási szint által létrejött vásárlóerő növekedésének köszönhető.” (Ürge-Vorsatz, 2010, old.: 6.) Az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanok terén történő energiahatékonysági beruházásoknak megvan az az előnye, hogy egy tulajdonoson keresztül lehet relatíve sok ingatlant kezelni, szemben például a családi házakkal, ahol egyesével kell elérni a tulajdonosokat. Emellett az önkormányzati lakások tulajdonosa egyben egy „közszereplő”: a helyi állam, így elméletileg rábírható arra, hogy olyan lépéseket tegyen, melyek a „közjót” szolgálják, vagy beavatkozzon ott, ahol a piac kudarcot vall és tisztán piaci megoldásként nem születnek meg elég gyors megtérüléssel járó fejlesztések. Az egy tulajdonos kezében lévő bérlakásállomány esetében méretéből fakadóan egy szereplő nagyobb hatással tud lenni a folyamatokra, így elméleti síkon hatékonyabb lehet a fellépés, így elméleti síkon hatékonyabb lehet a fellépés (pl. méretgazdaságossági okokból kifolyólag), az energiaszegénység ellen, vagy könnyebben teljesíthetővé válnak a klímavédelmi célok. Azonban a gyakorlatban ez nem feltétlenül működik így, erről részletesebben többek között a bérlakás-állománnyal kapcsolatos problémáknál lesz szó. 8
2.2. Mi a probléma? Szakdolgozatom kiindulópontja a következő probléma volt: jelenleg a szociális bérlakások energiahatékony felújítása nem, vagy csak részlegesen valósul meg. Arra a kérdésre, hogy miért probléma, ha nem valósulnak meg ezek az energiahatékony felújítások, alapvetően három választ tudok adni (melyek kiolvashatóak a bérlakásszektor energiahatékony felújításának szükségessége mellett felhozott érvekből). A felújítások elmaradásával „elúszik” egy lehetőség, hogy az energiaszegénységnek nagy valószínűséggel kitett háztartások egy jól célzott csoportjának (szociális bérlakásban élők) problémájára fenntartható megoldás szülessen. Továbbá az eleve leromlott hazai bérlakás-állomány állaga tovább romlik, egyre nehezebb lesz fenntartani jelentősebb beruházás nélkül. Ráadásul, ha a tehetősebb lakosság elkezd beruházni a saját ingatlanjainak energiahatékony felújításába (mert pl. elterjed a köztudatban felújítások „haszna”, a magántulajdonosoknak megéri a hosszabb megtérülés is, elérhetőbbé válnak az építőipari szolgáltatások, állami támogatások stb.), akkor a minőségbeli különbségek még nagyobbra nőnek a magántulajdonú lakások és a szociális bérlakosok között. Végül pedig nehezebben valósul meg a klímavédelmi célok teljesítése.
2.3. Fogalmak, adatok A kiinduló probléma ismertetése után az alábbi fejezetben a téma vizsgálatához elengedhetetlen fogalmak áttekintése és a hazai vonatkozásuk bemutatása következik. Lakhatási szegénység A lakhatási szegénység fogalmát több szempont vizsgálata alapján határozhatjuk meg. Az alábbiakban az ENSZ Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Bizottsága által használt dimenziók (OHCHR, 1991) és a Habitat for Humanity 2012-es jelentése alapján (Hegedüs & Horváth, Éves jelentés a lakhatási szegénységről 2012, 2012) áttekintem a lakhatási szegénység főbb tényezőit. A lakhatás jogi biztonsága védelmet jelent az erőszakos kilakoltatás, zaklatás és egyéb fenyegetések ellen (Hegedüs & Horváth, Éves jelentés a lakhatási szegénységről 2012, 2012, old.: 7.). A megfelelő minőségű lakás lehetővé teszi az egészség megőrzését, a biztonsághoz, komforthoz, táplálkozáshoz szükséges alapvető alapszolgáltatásokhoz és infrastruktúrához 9
való hozzáférést; valamint védelmet nyújt a környezeti, és egyéb, egészséget veszélyeztető tényezők ellen is. Megfizethetőségről akkor beszélhetünk, ha a lakhatással kapcsolatos költségek nem haladnak meg egy olyan szintet, hogy az más alapvető szükségletek kielégítését vagy megszerzését veszélyeztesse. A nemzetközi szakirodalom a háztartás bevételeinek 30-35%-át elérő vagy meghaladó lakhatási költségek esetén beszél megfizethetőségi problémáról (Hegedüs & Horváth, Éves jelentés a lakhatási szegénységről 2012, 2012, old.: 8). A megfizethetőség kapcsán szót kell ejtenünk az energiaszegénységről, vagyis amikor a háztartás nem tudja megfelelően kifűtenie a lakását, illetve az energiaszámlák túl nagy arányát képezik a költségeknek (erről bővebben lásd az Energiaszegénység
c.
alfejezetet).
Az
eladósodottság
problémája
is
egyfajta
megfizethetőségi probléma (hitel-, lakbér- és rezsihátralékok), és komolyan veszélyeztetheti a megfelelő lakhatást: a komfort fokozat csökkenésével (szolgáltatások kikapcsolása) vagy akár a lakás elvesztésével járhat. A megfelelő elhelyezkedésű lakásból elérhető a munkahely, az egészségügyi szolgáltatások, az iskola és egyéb szociális szolgáltatások. „A magyarországi kontextusban emellett a megfelelő elhelyezkedésű lakás kritériumának tekintjük a társadalmi integrációt és mobilitást lehetővé tevő társadalmi környezetet is” (Hegedüs & Horváth, Éves jelentés a lakhatási szegénységről 2012, 2012, old.: 8.). A speciális igényekkel rendelkező vagy elesett csoportok (idősek, gyerekek, mozgáskorlátozottak, szakellátásból kikerülő fiatalok, hajléktalanok vagy természeti katasztrófák áldozatai) hozzáférése a megfelelő lakhatáshoz is alapvető kérdése a lakhatási szegénységnek. Mint az a „Miért érdemes beavatkozni?” alfejezetből is kiderül, a dolgozat szempontjából a megfizethetőség (energiaszegénység és rezsi költségek, eladósodottság), a lakásokhoz való hozzáférés, és a lakásminőség szempontja a leginkább releváns. Energiaszegénység Az energiaszegénység tekinthető a lakhatási szegénység egyik „összetevőjének”. Ennek a fogalomnak itthon, és az Egyesült Királyságon kívül Európában máshol sincs még pontosan meghatározott, hivatalos definíciója (mely pl. éves statisztikák alapjául szolgálna), azonban vannak olyan fogalmak, mérőszámok, melyek mentén viszonylag jól leírható. A fogalom témánk szempontjából rendkívül fontos, ugyanis az energiahatékony felújítások az
10
energiaszegénység csökkentéséhez is hozzájárulhatnak, ezért érdemes körbejárni, mit is jelent pontosan. Egy háztartást akkor tekinthetünk energiaszegénynek, ha „nem képes megfelelő szintre fűteni lakását, illetve bevételeinek egy meghatározott százalékánál többet költ energiaszámláira” (Dénes & Fülöp, 2011). Az Egyesült Királyságban 2013-ig akkor tekintettek egy háztartást energiaszegénynek, ha energiaköltségeinek jövedelemhez viszonyított aránya meghaladta a nemzeti mediánérték (10%) kétszeresét, tehát eléri 20%-ot. A jelenlegi definíció szerint akkor tekinthető energiaszegénynek egy háztartás, ha energiaköltségei meghaladják a nemzeti mediánértéket, és a kiadás után a háztartás a hivatalos szegénységi küszöb alá kerül. Emellett azt is mérik, hogy ahhoz a megfelelő szintre felfűtött lakás után a háztartás energiaköltségei meghaladják-e az országos átlagértéket (Fuel Poverty Statistics, 2013.). Az Energiaklub javaslatai ( (Fellegi & Fülöp, 2012, old.: 4) és (Fülöp, Energiaszegénység adatok és dilemmák (sajtóanyag), 2014.)) alapján azokat a hazai háztartásokat tekinthetjük energiaszegénynek, akiknek az éves összjövedelme elmarad a magyar háztartások jövedelmi mediánjának 60%-tól (tehát jövedelmi szegénységben élnek), és energiaköltségeik meghaladják a magyar háztartások tényleges, bevallott adataiból képezett medián érték kétszeresét (tehát kb. 30-36%-át képzik a kiadásoknak). Pontos statisztikai adatok híján (energiaköltségek jövedelmen belüli aránya, lakások energetikai besorolása, stb.) nehéz pontos képet alkotni a hazai energiaszegénységről. Magyarországon 2010-ben a magyarországi lakosok 10,7%-a, tehát több mint 1 millió ember élt olyan háztartásban, amelyben a kérdezett beszámolója szerint előfordult, hogy anyagi okokból nem tudta megfelelően kifűteni lakását (Kőszeghy, 2011). 2012-ben a hazai háztartások 11,2%-ában a lakhatási költségek meghaladták a háztartás jövedelemének 40%-át (lásd 1. ábra) (Eurostat).3 Az Energiaklub elemzése ehhez nagyságrendileg
hasonló
becslést
ad,
300-380
ezer
háztartásra
becsüli
az
energiaszegénységgel küzdő háztartások számát (Dénes & Fülöp, 2011, old.: 13).
3
A 2013-ban bevezetett rezsicsökkentés hatásairól még nincsenek adatok.
11
1.
ÁBRA
4
Túl magas lakhatási költségek által érintett lakosság European Union (27 countries) 15
Hungary
%
10 5 0 2008
2009
2010
2011
2012
Forrás: (Eurostat)
A szociális bérlakásokban élők energiaszegénységére nem tudtam becslést adni, ugyanis nem állt rendelkezésemre olyan adatforrás, melyből kinyerhettem volna a háztartások rezsiköltségeire és jövedelmi adataira (esetleg a bérlakás energetikai besorolására) vonatkozó adatokat. Azonban a szociális bérlakásokhoz bizonyos jövedelmi szint alatt lehet hozzájutni, tehát a lakók jövedelmi szintje bizonyosan elmarad a mediánjövedelemtől, valamint abból, hogy a bérlakások lakások minősége elmarad az áltagostól (pl. alacsonyabb komfortfokozat, idősebb ingatlanok) következtethetünk arra, hogy sok esetben energetikai besorolásuk rossz. Eladósodottság A Habitat for Humanity jelentése szerint „2012-ben a Központi Hitelnyilvántartó Rendszerben nyilvántartott hátralékkal rendelkező adósok száma 810 ezer fő, a hitelmulasztások száma másfél millió, ez 2009-hez képest 50%-os növekedés. A lakáshitel hátralékosok száma 2012 végén 110 ezer fő volt, ez a lakáshitel-állomány 16%-a, és havonta több ezer fővel bővül. A három hónapot meghaladó közműhátralékot felhalmozó családok becsült száma 413 ezer, az egy éven túli hátralékkal rendelkezők száma 172 ezer. Az egy évet meghaladó közműtartozások száma 32%-kal nőtt 2009 és 2012 között. A többlakásos épületekben lakó családok 11%-a rendelkezik közösköltség-hátralékkal. 2012-ben az 4
Azon háztartások aránya, ahol a lakhatási költségek meghaladják a háztartás jövedelmének 40%-át.
12
önkormányzati bérlakásokban élők 20-40%-a halmozott fel lakbértartozást.” (Hegedüs & Horváth, Éves jelentés a lakhatási szegénységről 2012, 2012, old.: 47.) Az eladósodottság mértéke a dolgozat szempontjából főként a közműhátralékokkal kapcsolatban meghatározó (gáz, távfűtés), de feltételezhető, hogy a jelentős fizetési problémákkal küzdőknek nehézséget okoz (főként a téli időszakban) az energiaköltségek kifizetése is. Lakhatási támogatások A magyar lakhatási támogatások rendszere töredezettnek mondható, s arányaiban inkább a lakástulajdon-szerzést támogatja, s nem a lakásbérlést. „Az államháztartáson belül a lakásés lakhatási kiadások 81%-a (236 milliárd forint) elsősorban a középosztályt támogató programokhoz kapcsolódott, a lakhatási problémákkal küzdőcsaládokat segítő programok – a lakásfenntartási támogatás, az adósságkezelés, a hajléktalanprogramok, a hitelhátralékosok támogatása stb. – költsége hozzávetőleg 57 milliárd forint, a teljes kiadás ötöde” (Hegedüs & Horváth, Éves jelentés a lakhatási szegénységről 2012, 2012, old.: 84.). Az alacsony jövedelmű családok, akiknek eleve szűkösebbek a forrásaik a lakásokba való beruházásra, állami támogatást is kisebb arányban kaphatnak ehhez, hiszen pl. nem hitelképesek. A rendszer alapvetően „felfelé húz”.5 Szociális bérlakások Magyarországon a saját tulajdonú lakások aránya 90,5% (a 3. legnagyobb arány az európai országokban, az EU28 átlaga 70,6%), a fennmaradó 10% az önkormányzati és a magánbérlet között oszlik meg (Eurostat). Magyarországon az önkormányzatok által fenntartott lakásbérlemények száma a rendszerváltás óta hullámzó ütemben, de folyamatosan csökken. 2012-ben a 117 158 önkormányzati bérlakás a lakásállomány 2,7%-át alkotta, s az önkormányzatok által fenntartott lakások 47%-a (46557 lakás) a fővárosban helyezkedik el. A Fővárosban 2012-ben a 905777 lakás 5,1%-a az önkormányzati lakásállomány (ksh.hu).
5
A lakhatási támogatások torzságáról, illetve az ezzel kapcsolatos reform javaslatokról lásd: Misetics Bálint
cikkének „A lakástámogatások kettős átstrukturálása” c. fejezetét (51-57.o) (Misetics, 2013/1)
13
A lakbért az önkormányzatok piaci, költségelvi vagy szociális szempontok alapján határozzák meg, a Lakástörvényben6 írtak szerint, rendeletben. Szociális bérlakás esetén meg kell határozni (szintén rendeletben) azokat a jövedelmi és életkörülménybeli viszonyokat, mely alapján valaki jogosulttá válhat a lakás bérlésére.
2.4. Energiahatékony felújítások Épületek Energiahatékonysága Az Európai Parlament és a Tanács az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelve a következőképp határozza meg az épületek energiahatékonyságát: „az épület szokásos használatához kapcsolódó energiaszükséglet kielégítéséhez szükséges energia számított vagy mért mennyisége, amely magában foglalja a fűtéshez, a hűtéshez, a szellőztetéshez, a melegvíz-ellátáshoz és a világításhoz szükséges energiát” (AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2010/31/EU IRÁNYELVE, 2010.). Ezt az energiaszükségletet általában kWh/m2/évben mérik (bővebben lásd: Energiatanúsítvány alfejezet) (Épületek Energiahatékonysága, 2010). A műszaki megközelítés szerint az energiahatékonyság a ténylegesen hasznosuló és az összes felhasznált energia arányát mutatja, míg közgazdasági szempontból az energiafelhasználást az elért haszonhoz viszonyítjuk. (Fülöp, Az Energia Klub javaslata a Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv kidolgozásához, 2007.) Energiatanúsítvány Az Európai Unió tagállamai „kötelesek nemzeti vagy regionális szinten olyan, az épületek energiahatékonyságának kiszámítására vonatkozó módszertant elfogadni, amely figyelembe vesz bizonyos tényezőket (az épület hőtechnikai jellemzői (hőkapacitás, hőszigetelés stb.); fűtési
rendszer
és
melegvíz-ellátás;
légkondicionáló
rendszerek;
beépített
világítóberendezés; beltéri klimatikus körülmények, stb.). Szintén számolni kell az olyan további tényezők kedvező hatásával, mint a helyi benapozási viszonyok, a természetes világítás, a kapcsolt energiatermelés által termelt elektromos áram és a táv- vagy tömbfűtési és -hűtési rendszerek”. (AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2010/31/EU IRÁNYELVE, 6
1993. évi LXXVIII. törvény a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról.
14
2010.). Ezen módszertan alapján energiatanúsítványokat állítanak ki az ingatlanokról. Hazánkban az ingatlanok adás-vétele, új épület építése, illetve az 50 m2-nél nagyobb ingatlan egy éven túli bérbeadása esetén kötelező energiatanúsítványt készíttetni. (176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról) A tanúsítványból kiderül, hogy az adott épületeknek általános műszaki állapota (szigetelése, fűtési rendszere, hővesztesége) alapján mekkora a várható energiafogyasztása (elvi energiaigénye éves szinten egy négyzetméterre – azaz kWh/m2-ben megadva), s ez alapján besorolásra kerül egy 10 fokú skálán. A skála „C” fokozata felel meg a jogszabályi követelményeknek (7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról ). Amennyiben a lakás üzemeltetéséhez több energiára van szükség, mint amit az aktuális műszaki követelmények előírnak, akkor a „C” kategória alá kerül az ingatlan, ha kevesebbre, akkor „A+”, „A” vagy „B” besorolást kaphat. Ha a tanúsított épület nem éri el a „C” kategóriát, akkor korszerűsítésre és hatékony üzemeltetésre vonatkozó javaslatokat is tesz a tanúsító. Az energiahatékonynak tekinthető felújítások komplex beavatkozásokkal járnak (teljes külső vagy belső szigetelés, nyílászárók cseréje, fűtési, és szellőzési rendszer modernizálása, valamint megújuló energiaforrások felhasználása, pl. napelemek felszerelése az épületen). Ezek a beavatkozások teszik lehetővé, hogy érdemben csökkenjen a lakások, házak energiafogyasztása, és a klímavédelmi célok is teljesüljenek. „Magyarországon az épületállományhoz (lakosság, illetve szolgáltatás és közszféra) kapcsolódik az energiahasználat mintegy 55-60%-a, egyben itt a legszembetűnőbb az energiapazarlás. (…) A mintegy 4,3 millió lakás 70%-a nem felel meg a korszerű funkcionális műszaki, illetve hőtechnikai követelményeknek (…). Az éghajlati különbségekkel korrigált lakossági energiafelhasználás tekintetében Magyarország a tíz legmagasabb értéket mutató tagállam között van az EU-ban, ráadásul úgy, hogy a családi házakban élő háztartások jelentős része a ház csak egy részét fűti ki a fűtési időszakban. Hogy a fűtésből származó kibocsátások mégis csökkentek a 90-es években, az jellemzően a földgáztüzelésre való áttérésből, és a nem energetikai felújításokból fakadt” (Magyar Földtani és Geofizikai Intézet, 2013, szeptember, old.: 21-22.).
15
Európai Uniós Irányelvek Az Európai Tanács 2007 márciusában elfogadta az úgynevezett 3x20 százalékos célt, azaz az Európai Unióban 2020-ra 20 százalékkal csökkentenie kell az üvegházhatású gázok kibocsátását, 20 százalékkal kell növelni az energiahatékonyságot, az energiafelhasználásban pedig 20 százalékra kell növelni a megújuló energiák részarányát. Ezt a célt az Európai Tanács 2009/28/EK irányelve7 részletezi, s ennek az irányelvnek a 19. bekezdése kötelezi a tagországokat, hogy a célkitűzések megvalósítása érdekében nemzeti cselekvési tervet kell készíteniük. Az Európai Unió versenyképességének fejlesztését célzó, tíz éves Lisszaboni Stratégia 2010ben lejárt, s a kitűzött célok teljesítése nem az elvárások szerint alakult. Ezért új stratégiát alkottak: az Európa 2020 stratégiát az Európai Tanács 2010. június 17-i ülésén fogadták el a tagállamok. Ebben a dokumentumban is megjelenik a 3x20-as célkitűzés az öt fő prioritás között
(Klímapolitika). A
célkitűzések európai
szintű
megvalósulását
a
nemzeti
reformprogramokban lefektetett nemzeti szintű vállalások teszik lehetővé, melyeket 2010-ig kellett a tagállamoknak elkészíteniük (Európa-2020-stratégia).8 Ezt Magyarország meg is tette és „a hazai adottságokhoz igazodóan a megújuló energiaforrások részarányának 14,65 százalékra növelését (a 2009/28/EK irányelv 2020-ra jogilag kötelező módon ezt minimum 13 %-ban határozta meg), 10 százalékos teljes energia-megtakarítást, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátásának (2005-ös szinthez képest) legfeljebb 10 százalékos növekedését vállalta 2020-ig az EU Emisszió - kereskedelmi Rendszerének hatálya alá nem tartozó szektorokban.” (Magyarország 2013. évi Nemzeti Reformprogramja. , 2013., old.: 26). Az energia és klíma kérdésével bővebben foglalkozik a Nemzeti Energiastratégia 2030, mely a hazai energiaellátás hosszú távú fenntarthatóságát, biztonságát és gazdasági versenyképességét biztosítja, illetve a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia9, melyek fő céljai megvalósítását várhatóan a Környezet és Energiahatékonysági Operatív Program intézkedései is szolgálják majd 2014 és 2020 között. (Nemzeti Energiastratégia 2030, 2012) (Az Európai Parlament és a Tanács 2009/28/EK irányelve (2009. április 23.) a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről) 8 A vonatkozó fontosabb EU-s direktívák: (a) 2009/28/EK irányelv és EU 2020 stratégia (b) 2010/31/EU irányelv az épületek energiahatékonyságáról – energiatanúsítványi rendszer megalkotása többek között (c) 2012/27/EU irányelv az energiahatékonyságról 9 A második, megújított Nemzeti Éghajlat változási Stratégiának egyelőre csak a szakpolitikai vitaanyaga érhető el, még nem fogadta el a kormány. (Második Nemzeti Éghajlatváltozási Startégia 2014-2025 , 2013.) 7
16
Az erópai uniós direktívákkal összhangban az energiahatékony felújításokkal részletesebben foglalkozik a „II. Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv a végső energia megtakarítást elősegítő nemzeti célkitűzésekről és intézkedésekről a 2008-2016-os időszakra”.10 A Cselekvési terv bemutatja a különböző energiahatékonysággal kapcsolatos ágazati programok tartalmi vázlatát, s megadja a tervezett költségeket és energia-megtakarítást. Az eddig megvalósult programokat részben a Zöld Beruházási Programból (a kvótaszerződések alapján a kiotói egységek értékesítéséből származó bevétel klímavédelmi célokra való felhasználása) finanszírozták. A Cselekvési Terv lakossági ágazatra vonatkozó fejezetének fő pillérét az Élhető Panel és a Mi Otthonunk Felújítási Alprogram11 valamint az Áramtakarékos Háztartások Program alkotja. A
„magyar
épületállomány
energiahatékonysági
felújítási
programja”
(Nemzeti
Épületenergetikai Stratégia), a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia egyelőre még nem elérhető. Hazánkban eddig egyedül a panelépületek felújítása terén történt jelentős előrelépés, a Panel I és II programoknak köszönhetően. A lakásállomány 76%-át adó családi házak és hagyományos technológiával épület társasházak számára nem hirdettek meg jelentős energiahatékonyságot javító felújítási programot. Pedig az Energiaklub kutatásai szerint a legnagyobb energiamegtakarítás a családi házak terén érhető el, hiszen ezek a házak felelősek az energiafogyasztás legnagyobb részéért, és itt magasabb a megtakarítási potenciál is, mint a panelházaknál12. (Fülöp, NEGAJOULE2020 Energy efficiency potential of Hungarian residential buildings, 2011) A Panel program mellett az állam 2008-ban meghirdette az Öko-programot, amelynek keretében közel 100 ezer távfűtéses lakás fűtéskorszerűsítésére került sor13. A beruházások költségére maximum 50% állami támogatás járt, a fennmaradó részt a házak saját, és 10
Összhangban a következő dokumentumokkal: Új Széchenyi Terv, a Nemzeti Energiastratégia 2030, Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve, Magyarország Nemzeti Reform Programjában megjelenő EU 2020 célkitűzések, Európai Unió 2011. évi Energiahatékonysági Terv. 11
12
Hagyományos technológiával épült lakóépületek komplex energetikai felújításával foglalkozó program
Problémát okoz azonban, hogy a háború után épült vidéki „kockaházak” felújításának költsége gyakran megközelíti a ház értékét, így a beruházás kevésbé éri meg. 13
Termosztatikus radiátor szelep és költségmegosztó felszerelése, csőrendszer korszerűsítése.
17
helyenként önkormányzati forrásból állták. Budapesten a FŐTÁV Zrt. ÖkoPlusz program néven 45 ezer fővárosi lakás fűtéskorszerűsítésére adott be pályázatot, részt vett a finanszírozásban, s a korszerűsítés mellett 10 éves 10% díjkedvezményt és oktatást biztosított a résztvevőknek. (FŐTÁV- ÖkoPlusz).
18
3. A francia gyakorlat Az alábbiakban röviden áttekintem, részben a Lyonban készített interjúimból kiindulva, hogy Franciaországban milyen keretek között valósul meg a szociális bérlakások energiahatékony felújítása. „Franciaországban a 2009-ben elfogadott Grenelle-törvénynek (Programmation relative à la mise en œuvre du Grenelle de l'environnement (1), 2009) és az annak nyomán megalkotott helyi klímaterveknek köszönhetően (melyek pontosan meghatározták a felújítandó lakások mennyiségét és az elérendő energetikai besorolást) fellendültek az energiahatékonysági beruházások. A Grenelle I. törvény 2020-ig 800.000 szociális bérlakás energiahatékony felújítását tűzte ki célul. Ebben az időszakban a 230 kWh/m2/év-nél nagyobb fogyasztású lakásokat 150 kWh/m2/év-nél kisebb fogyasztási szintre szeretnék „felújítani”. (Franciaországban a több mint 5 millió lakásból álló szociálisbérlakás-szektor a teljes lakásállomány 18 százalékát (INSEE, 2014.) teszi ki” (Bajomi, 2014.). A célkitűzések teljesítése terén azonban késés tapasztalható. 2013-ig egy lakhatási szervezet szerint 100.000 bérlakást újítottak fel, de gyakran nem elég jó hatékonysági szintre, a BBC 14 besorolású épületek ritkák. A Rhône-Alpes régióban (itt található a francia bérlakások egytizede), mely Franciaország gazdaságilag egyik legfejlettebb régiója, 4000 bérlakást újítanak fel évenként, de ahhoz, hogy elérjék a kitűzött célokat (2020-ig 80.000 lakás felújítása), 8000 lakást kellene felújítani. Az egyik problémát az okozza, hogy egyszerre kell a növekvő népesség miatt lakást építeni, és a meglévő lakásállományt felújítani (La rénovation écologique des logements sociaux prend du retard, 2013.). „A felújítások finanszírozása több lábon áll: jelentős összegű – bár az elmúlt években némileg csökkenő – állami támogatás, valamint kedvező kamatozású hitelek állnak rendelkezésre az önkormányzatok és bérlakás-üzemeltetők saját forrásaik mellett. Az EU-s pénzek csak kis részét alkotják a felújítások költségvetésének. A bérlakásokat üzemeltető szervezetek jelentős mértékben járulnak hozzá a saját lakásaik felújításához. Ebben nemcsak az erős tulajdonosi elkötelezettségük tükröződik, hanem a Bâtiment de basse consommation énergétique (alacsony energiafogyasztású épület): 40-75 kwhkWh/m2/év fogyasztású 14
19
törvényi kötelezettségük is. Meghatározott számú bérlakást kell felújítaniuk, illetve csak akkor kapnak felújításra állami, önkormányzati forrásokat, ha tényleges energiamegtakarítást érnek el. Emellett jól felfogott üzleti érdekük is a lakások felújítása, hiszen ezek javítják a lakások vonzerejét, az alacsonyabb rezsiköltségek miatt javul a bérlők fizetőképessége, így csökken a lakbér-nemfizetés kockázata is. Ezen kívül az is gyakori, hogy az elért megtakarításból a lakóknak vissza kell fizetniük egy részt, így utólag hozzájárulnak a korszerűsítés költségeihez. Az első időszakban (kb. 10 évig) a bérlők tényleges megtakarítása nem jelentős, viszont javul a lakások minősége, és a Franciaországban folyamatosan növekvő energiaáraknak való kitettség határozottan csökken. Ráadásul az, hogy a meghatározott összeget „vissza kell fizetni” a megtakarításokból, elvileg arra motiválja a bérlőket, hogy törekedjenek a lakás energiahatékony használatára. A felújítások megvalósulásához a törvényi előírások és a megfelelő finanszírozás mellett különböző szereplők együttműködésére van szükség. Lyon és agglomerációjának társulása (GrandLyon) az elkészített klímatervük értelmében 160 ezer lakást kíván energiahatékony módon felújítani 2020-ig, ebből 40 ezer szociális bérlakás. Amikor bérlakás-üzemeltetők felújítanak, az esetek többségében C energiaszintre javítják a házak teljesítményét, de a klímaterv végrehajtása érdekében GrandLyon megállapodott az üzemeltetőkkel, hogy ha BBC besorolású, tehát alacsony fogyasztású épület címkét kapnak a felújított épületek (vagyis nem fogyasztanak éves szinten 54 kWh/m²-nél többet), akkor az agglomeráció állja az eredetileg tervezett és a megemelt energiahatékonyságú korszerűsítés költsége közötti különbséget. Az üzemeltetőkkel kötött megállapodás alapján 2014-ben elindult egy kísérleti program, amelynek
keretében
2000
lakás
felújításával
tesztelik
a
konstrukciót.
A
magánlakásszektorban hasonló konstrukcióban járulnak hozzá a felújításokhoz.” (Bajomi, 2014.)
20
4. Ok-okozati összefüggések Szervezett aktorok hiánya
Bérlakás állomány állapota
Hiányos Törvények
Finanszírozási
A szociális bérlakások
problémák
energiahatékony Ösztönzők hiánya
felújítása nem, vagy csak
Szociális
részlegesen
valósul meg.
problémák
Stratégiák megvalósulás a akadozik
Új & komplex szaktudás hiánya
21
Az alábbi fejezetben azt tekintem át, hogy milyen okokra vezethető vissza az, hogy a jelenleg az önkormányzatok nem aktívak a lakásállományuk felújításában, így a szociális bérlakások energiahatékony felújítása nem, vagy csak részlegesen valósul meg.
4.1.Szervezett aktorok hiánya Nincsenek olyan tágabb keretek, melyek az európai uniós kötelezettségek teljesítését szolgáló dokumentumokban foglaltak gyakorlati megvalósítását támogatnák (tudás átadás, koordináció, adatgyűjtés). Az energiahatékony beruházások megvalósulásához szükséges intézményrendszer az állami szinttől az önkormányzatokon keresztül egészen a konkrét megvalósítás különböző területei között (bérlakások üzemeltetői, energiaügyi szakértők, kivitelezők, szociális szakemberek, lakók) jelenleg hiányzik. Az intézményrendszer megosztottságát mutatja, hogy az NFM felel az energiáért, az NGM az építőiparért, a BM pedig az energiahatékonysági standardokért (hvg.hu, 2013). Az energiahatékonyság elősegítésével kapcsolatos feladatok az energiapolitikáért felelős miniszter feladatkörébe tartoznak. (212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 89. § (1) bekezdése ) Az energiahatékonyság és klímapolitika egy-egy helyettes államtitkár alá tartozik. 15 Hazánkban egyelőre nincsen részletesen kidolgozott az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer, bár „Magyarország (…) gondolkodik” a bevezetésén, hiszen enélkül az „Irányelv szerinti energia-megtakarítás nem lenne teljesíthető. (…) Az energiahatékonysági beruházások végrehajtásának kötelezettsége jogszabályban lesz előírva. (…) Magyarország még vizsgálja, hogy a kötelezettségi rendszer működtetésével és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat mely hatóság gyakorolja majd”. (Jelentés az Európai Bizottság részére az energiahatékonyságról 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 7. cikke alapján, 2013) A végrehajtás szabályozása, tervezése mellett hiányoznak az országos célokat „lebontó” regionális és helyi energiahatékonysággal kapcsolatos cselekvési tervek, melyek egy egységes keret szerint maghatároznák az adott régió vagy város által vállalt célok
15
Jelenleg Kovács Pál az energiaügyekért felelős államtitkár a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnál, dr. Nemcsók Dénes Sándor környezeti és energiahatékonysági operatív programokért felelős helyettes államtitkár, Hízó Ferenc pedig a zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkár. (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium)
22
megvalósításának módját (szereplők, források), határidejét és program végrehajtásáért felelős intézményeket. Ilyen cselekvési tervek készítése egyfelől lehetővé tenné a célok gyakorlatba való átültetését, másfelől pedig a monitorozásra is lehetőséget adna. Fővárosi szinten most alakul ki egyfajta koordináció a kerületek és a Főváros között, de ennek gyakorlati keretei még nem kristályosodtak ki. (Erről bővebben lásd a Tematikus Fejlesztési Programok c. alfejezetet.) A hiányzó keretek nem csak városi, országos szinten hiányoznak, hanem kifejezetten az önkormányzati bérlakásokkal kapcsolatban sincsenek a felújításokra vonatkozó tervezetek, ha igen, akkor az is csak egyes önkormányzatoknál, s nem terjed ki minden önkormányzat lakásgazdálkodási gyakorlatára. Továbbá hiányoznak a megfelelő adatok a bérlakások energetikai besorolásáról. Pedig ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a bérlakás-állományról más információkkal kiegészülve (építészeti érték, épület kora, állapota, társadalmi mutatók) átfogó képet lehessen alkotni, mely kiinduló pontként szolgálhat a felújítások ésszerű megtervezésének, ütemezésének. Nincsenek bérlőszervezetek sem, amelyek a bérlők érdekeit képviselve részt vennének a felújítások létrejöttében, illetve a felújítások során is képviselnék a bérlők érdekeit (pl. lakbérek meghatározása, közvetítés, stb.)
4.2. A bérlakás-állomány „örökségéből” fakadó problémák A szociális lakások bérleti díját tekintve a KSH 2010-es lakáskiadványában arra a megállapításra jutott, hogy az önkormányzati lakbérek szintje az elmúlt években a piaci lakbéreknél gyorsabban emelkedett, így a piaci lakbérek 2003-ban mért 6–7-szeres árkülönbsége mára alig háromszorosára csökkent. (lásd 1. táblázat). Annak ellenére, hogy az önkormányzati lakbérek az elmúlt években növekedtek, a szociális bérlakás-szektor működtetésekor az önkormányzatok jelentős veszteségeket szenvednek el. A bérleti díjak a bérlakásokhoz kapcsolódó költségeknek 2004-ben mindössze 30-40%-át fedezték, de a bérlők többségének még ennek a piacinál alacsonyabb bérleti díjnak a kifizetése is nehézséget jelent, sok a hátralékos közülük (Hegedüs J. , Social housing in transitional countries – the case of Hungary., 2008), a bérlők felhalmozódó lakbérhátraléka a KSH adatai alapján mára a bérlakás-állomány fenntartásának egyik legsúlyosabb problémájává vált. A lakbérhátralékok összesített állománya 2000 óta folyamatosan növekedett, de ez a növekedés 2008-ban felgyorsult, és 2010 végén összesen 5,4 milliárd 23
forint lakbérrel tartoztak a lakók országosan (lásd. 2. táblázat). Ez az összes fizetendő lakbér több mint egynegyede (a befizetett lakbérek összege 15 milliárd forint) volt. Bár a nem fizető bérlők kilakoltatása csak a végső eszköz az önkormányzatok kezében, az elmúlt években egyre gyakrabban alkalmazták, így 2009-re megközelítette a hétszázat a hátralékok miatt kilakoltatott háztartások száma (ld. 1. táblázat). 2010-ben a kilakoltatási moratórium következtében ritkultak ezek az eljárások: 479 önkormányzati lakásból lakoltatták ki a lakókat, közülük 395-ből hátralékok, 55-ből pedig illegális lakásfoglalás miatt. A kilakoltatási moratórium 2011 tavaszán megszűnt az önkormányzati lakások esetében (KSH, Társadalmi helyzetkép - Lakáshelyzet, 2010). 1.
TÁBLÁZAT
Az önkormányzati lakásgazdálkodás főbb adatai
Forrás: KSH, Társadalmi helyzetkép - Lakáshelyzet, 2010
Az önkormányzatoknak, főként a belvárosi területeken jobban megéri eladni a lakásaikat, mint a fenntartani őket bérlakásként a viszonylag alacsony bérleti díj fejében. Mint láttuk, a budapesti kerületek továbbra is nettó ráfordítók a lakásállományuk fenntartása során és a jelenlegi kiadások nem elégségesek, hiszen jelentős, akár évtizedek óta elmaradt felújításokat kell első körben „pótolni”: az elsődleges cél a további állagromlás megakadályozása. Az önkormányzati bérlakások minősége jelentősen alulmúlja az átlagos lakásállomány állapotát, ez részben arra vezethető vissza, hogy a privatizáció után eleve a rosszabb minőségű lakások maradtak önkormányzati tulajdonban. Az állagromlás problémájának súlyosságát mutatja, hogy Hegedüs József becslése szerint az önkormányzati 24
lakásállomány felújításához 2004-ben legalább 300 milliárd forintra lett volna szükség, ami akkor a bérleti díjakból származó bevételek harmincszorosát jelentette volna (Hegedüs J. , Social housing in transitional countries – the case of Hungary., 2008). A helyzet azóta gyakorlatilag változatlan, sőt még rosszabb lett, hiszen az önkormányzati lakásokat fenntartó települések egészen 2008-ig a lakbérbevételeiket meghaladó összeget fordítottak a lakóépület-állomány karbantartására. Azóta ez az arány a vidéki városokban megfordult: 2010-ben a 8,5 milliárd forintot elérő lakbérbevételekből már csak 5,7 milliárd jutott lakóház-karbantartásra. A budapesti önkormányzatok továbbra is nettó ráfordítók: náluk a 6,1 milliárdos bevétellel szemben 7,3 milliárd forint kiadás áll (KSH, Társadalmi helyzetkép Lakáshelyzet, 2010). A hazai bérlakások 17%-a komfort nélküli (a fővárosban 18%), 3%-a szükséglakás, 43%-a egyszobás (lsd. 2. ábra) (KSH, Népszámlálás, 2011). Ráadásul az fővárosi önkormányzati lakások 65%-a 1946 előtt épült, míg a magántulajdonú lakások 30%-a idősebb 68 évnél. A lakások korának növekedésével nő az esélye, hogy energetikailag elavult (pl. nagyobb a régi téglák hőáteresztő képessége), és az elmaradt felújítások is tovább csökkentik a lakásminőséget (akár közvetlenül az energiafogyasztásra is hatással lehet, pl. elavult nyílászárók esetén). 2.
ÁBRA
70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 1946 előtt
1946–1980 1981–2000 2001–2005 2006–2011 magántulajdon
önkormányzati
A lakások megoszlása tulajdon és építési év szerint
25
3.
ÁBRA
(a) Lakások szobaszám és tulajdon szerint (országos, 2011) 50%
Magántulajdon
(b) Lakások megoszlása komfortosság és tulajdon szerint (országosan, 2011)
Önkormányzati
80%
40%
Magántulajdon
Önkormányzati tulajdon
60%
30% 40% 20% 20%
10%
0%
0%
1
2
3
Szobaszám
összkomfortos
4 vagy több
(c) Lakások megoszlása szobaszám és tulajdon szerint a Fővárosban (2011) Magántulajdon
alacsony komfortfokozat
(d) Fővárosi lakások komfortosság és tulajdonjelleg szerint (2011)
Önkormányzati
60%
komfortos
Magántulajdon
Önkormányzat
80%
50%
60%
40%
40%
30% 20%
20%
10%
0%
0% 1
2
3
4-
Szobaszám
összkomfortos
komfortos
alacsony komfortfokozatú
Forrás: saját szerkesztés KSH adatok alapján
2011-ben 477 000 üresen álló lakás volt Magyarországon (ksh.hu), ez az összes lakás 12,2%a. A szűkös önkormányzati bérlakás-szektorban a lakások 11%-a állt üresen. (lásd 3. táblázat). Az Origo hírportál kérdésére válaszoló 13 budapesti kerület válaszai alapján az üres lakások jelentős része rendkívül rossz állapota miatt nem adható ki: vagy a rossz műszaki állapot megszűntetésére, vagy az előző bérlők által lelakott lakások helyreállítására nincs fedezete az önkormányzatoknak (Wirth, 2013.). Az önkormányzatoknál gyakori a sokszoros (akár harmincszoros) túljelentkezés és a hosszú éveket jelentő várakozási idő. Eközben egyes becslések szerint körülbelül 300.000 olyan háztartás él hazánkban, amely rászorulna a szociális bérlakásra (Hegedüs J. e., 2009). 26
A lakásokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos problémák okai tehát összességében nem mennyiségi, hanem elosztási, tulajdonviszonnyal és jövedelmi helyzettel kapcsolatos okokra vezethetők vissza. Az önkormányzati bérlakásoknál az alapvető felújítási, karbantartási munkák is gyakran elmaradnak a hiányzó források és akarat miatt is (az önkormányzatok gyakran élik meg teherként a bérlakások üzemeltetését, a nagy ütemű privatizáció is részben erre vezethető vissza). Emellett tekinthetnek úgy is az önkormányzatok a szociális bérlakásokra (főként a kerületi önkormányzatok, a fővároson belüli mobilitás „könnyebbsége” miatt), hogy azok az adott kerületbe vonzzák a szociálisan nehéz helyzetű családokat, így tovább nőnek helyben a szociális problémák, s evvel párhuzamosan az ellátandó feladatok is. A leromlott lakásállomány először alapvető felújításokat igényelne, ezután következhetnek az energiahatékonysági beruházások, amire pedig elő kell teremteni a megfelelő forrásokat (lásd 4. pont). Jelentős akadályozó tényező lehet még, hogy az önkormányzati bérlakások gyakran elszórtan helyezkednek el, kevés a tisztán önkormányzati tulajdonú lakóház, inkább a vegyes tulajdon a jellemző. Márpedig az energiahatékony felújításokat csak teljes épületen érdemes elvégezni (csak így hoz megfelelő megtakarítást). A vegyes tulajdonú és csak önkormányzati tulajdonú lakóházak megoszlásáról azonban hiányoznak a pontos adatok. Összességében elmondható, hogy a bérlakás-állomány hosszú távú fenntarthatóságának megteremtése érdekében sürgető a jelenlegi üzemeltetési modell felülvizsgálata, és egy hatékony működési intézményi hátterének megteremtése. Dolgozatom keretein és célján túlmutatna a bérlakás-rendszer reformjával kapcsolatos megfontolások részletezése.16
4.3.Törvényi keretek Az önkormányzati lakásgazdálkodással alapvetően az Önkormányzati Törvény és a Lakástörvény foglalkozik (2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól). 16
A hazai lakhatási válság kérdéseiről a "Ma Magyarországon lakhatási válság van" c. cikkben (Horváth & Pósfai, 2014.), a lakhatás biztonságának javításáról bővebben a „Javaslatok a lakhatás és a gondozás biztonságának rendszerszerű megerősítésére” (Darvas, 2013/6) c. tanulmányban, egy új-típusú közösségi bérlakás-rendszer kialakításával kapcsolatos javaslatról pedig a „Szociális Lakásügynökségek – egy innovatív lakáspolitikai megoldás” c. tanulmányban (Hegedüs, Horváth, & Somogyi, habitat.hu, 2013.) olvashatunk.
27
Az előbbi rögzíti a lakásgazdálkodást, mint kötelező önkormányzati tevékenység-csoportot (a települési, kerületi önkormányzatok, illetve a Fővárosi Önkormányzat számára külön-külön felsorolja, mint feladatot).17 Ha egy települési önkormányzatnak nincs saját tulajdonú ingatlanja, akkor ebből fakadó gazdálkodási kötelezettsége sincs. Az önkormányzati tulajdonú lakások bérbeadását alapvetően a Lakástörvény szabályozza (1993. évi LXXVIII. törvény a lakások és helyiségek bérletére (...)), illetve a törvény alapján a helyi rendeletek. Az önkormányzati lakásgazdálkodást részletesen szabályozó jogszabály jelenleg nincs, így nincsenek például a kötelezően fenntartandó önkormányzati lakások számára, minőségére vonatkozó konkrét szabályok. A Lakástörvény szabályozza a bérbeadó kötelezettségeit, a bérbeadás feltételeit, a minőségre, teendőkre itt találhatók előírások ugyan, de ez a szabályozás az egyes bérbeadási aktusokra vonatkoztatható, és nem tágabb értelemben az önkormányzati lakásgazdálkodásra. Az építésügyi, a tűzvédelmi, közegészségügyi és más szabályzatok is mind vonatkoznak erre a területre is, de csak, mint építményeket veszi számba a jogszabály, és nincs semmilyen sajátos előírás a bérlakásokra vonatkozóan. 18 A klímavédelemmel, energiahatékonysággal kapcsolatban sincsenek jogszabályi előírások, (pl. tervezési, energiahatékony felújítási kötelezettségek) az önkormányzatok számára. Amíg nem szerepelnek a kötelező önkormányzati feladatok között a lakásgazdálkodás kereteit pontosabban körvonalazó szabályok, nem jelennek meg a lakások kínálatával (pl. minimum fenntartandó lakások száma), lakásminőséggel, lakásfelújítással, és konkrétan az energiahatékonysággal kapcsolatos feladatok, addig nehéz ezekre forrást találni, illetve kevés a lobbi-ereje a területnek. A koncepciók gyakorlati megvalósulásának egyik akadálya a feladatokat előíró, illetve a végrehajtásukhoz keretet és forrást rendelő törvények, rendeletek hiánya.
"13. § (1)2 A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen: 9. lakás- és helyiséggazdálkodás; 23. § (4) A fővárosi önkormányzat feladata különösen: 7. saját tulajdonú lakás- és helyiséggazdálkodás; (5) A kerületi önkormányzat feladata különösen: 14. saját tulajdonú lakás- és helyiséggazdálkodás." 18 Az önkormányzati lakásokkal kapcsolatos törvények áttekintésben jelentős segítséget nyújtott Győri Péter. 17
28
4.4. Finanszírozási problémák Az Energy Efficiency Watch Survey felmérése szerint „a magyar stratégiákban vállalt célkitűzések megvalósításában Magyarország nem elég aktív, hiányzik a megfelelő finanszírozás (pl. a lakások felújítását támogató hitelprogram)” (hvg.hu, 2013). Mint ahogy arról már szó esett a stratégiák kapcsán, eddig egyedül a panelházak energiahatékony felújítására működött nagyobb léptékű állami támogatási rendszer. A családi házak és a társasházak kisebb pályázatok érhetőek el. A program keretében 830 millió forintból 36 ház újult meg. (Miniszteri döntésben részesült Társasházak Energetikai Felújítása Alprogram pályázat keretében, 2013) A kiotói jegyzőkönyvben szabályozott üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos kereskedelemből származó kvótabevételeket Magyarország a Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) keretén belül kifejezetten a kibocsátást csökkentő beruházások támogatására fordítja (zbr.kormany.hu). 2008 és 2013 között a Zöld Beruházási Rendszerből az épületek energiahatékonyságát javító beruházásokra kifizetett pénzek 79%-a ment a Panel programra, és 11%-a jutott a Klímabarát Otthon és a Mi otthonunk programokra, illetve napkollektorok felszerelésére. A két panel programból a cikk megjelenéséig „57 ezer lakást támogattak, míg a Klímabarát Otthon és a Mi otthonunk programok keretében mindössze 1900 háztartás kapott támogatást – ezek döntő részben családi házak voltak” (Összefoglaló a 2008-2011. időszak lakossági épületenergetikai pályázatairól, 2013.). A Földtani Intézet szerzői szerint fontos lenne egy, a Zöld Beruházási Rendszer folytatásaként működő finanszírozási keret felállítása: „Az alapból finanszírozható főbb tevékenységi területek (összhangban a vonatkozó irányelvvel): (…) a magán- és középületek, a lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiségek energiahatékonyságának javítása (...) Szintén a tervek között szerepel egy innovatív finanszírozási megoldás, egy hitelgarancia alap felállítása, amelynek segítségével a pályázók az önrész megfizetéséhez az állam által garantált hitelt vehetnének igénybe.” (Magyar Földtani és Geofizikai Intézet, 2013, szeptember, old.: 152)
29
Azonban a zöld beruházási programot (ZBR) felváltó Zöldgazdasági Finanszírozási Rendszerrel kapcsolatban az NFÜ honlapján fellelhető utolsó információ szerint a „megújuló energiaforrás hasznosítására irányuló beruházások finanszírozását szolgáló pénzügyi konstrukció (kedvezményes hitel program) teljes 6 milliárd forintos kerete átcsoportosításra került, azaz a KEOP-2013-4.8.0 Megújuló Energia Hitel Program megszűnt.” (ÚSZT, 2013). Mint azt korábban láthattuk, az önkormányzatok a fővárosi kerületek kivételével 2008 óta a lakbérbevételüknél kevesebbet fordítottak lakóházjavításra. (2012-ben országosan 16 964,3 millió forint lakbérbevételből 9 271 millió forintot fordítottak lakóházjavításra (KSH Önkormányzati lakásgazdálkodás). Ezek az adatok a lakások minőségét és korát, nem a felújítások szükségességének csökkenését jelzik. Az önkormányzatok lakbér kintlévősége is jelentős, ami tovább csökkenti a feladatra fordítható összeget (pl. 2010 végén összesen 5,4 milliárd forint lakbérrel tartoztak a bérlők). (KSH, Társadalmi helyzetkép - Lakáshelyzet, 2010) A jelenlegi lakásgazdálkodási gyakorlat, illetve az energiahatékony felújítások jelentős kezdeti beruházási igényének fényében a lakásgazdálkodás felülvizsgálata, és stabil, kiszámítható, külső pénzügyi konstrukciók szükségesek ahhoz, hogy az önkormányzatok elvégezzék a lakások felújítását.
4.5. Szociális problémák A strukturális okokból fakadó mélyszegénységtől, a szegénységi küszöb alá csúszó családok számának növekedésétől kezdve, a devizahitelek törlesztésének nehézségein, a rossz minőségű, alacsony jövedelmű családok által lakott lakások magasabb rezsiköltségén át a nem megfelelő gazdálkodási ismeretekig sokféle ok áll a lakhatási szegénység fejezetben leírt, a sok háztartást érintő, közmű- és lakbértartozásokkal kapcsolatos eladósodottság mögött. Az energiahatékonysági beruházásokkal kapcsolatban alapvető fontosságú, hogy a bérlőknek ne legyen jelentős (kezeletlen) felhalmozott adóssága (lakbér, közmű, személyi kölcsön, stb.) Tehát a szociális bérlakások energiahatékony felújításának energiaszegénység csökkentő hatása nem érhető el anélkül, hogy a bérlők eladósodottságát nem kezelné hatékonyan a rendszer, ugyanis hiába ér el valamilyen mértékű költségcsökkentést a felújítás, ha közben tetemes (esetleg több irányú) tartozásai vannak a családnak. Ha a bérlők is részt vesznek a
30
felújítások finanszírozásában a költségcsökkenés egy hányadával, akkor a fennálló kezeletlen adósságok jelentősen növelik a nemfizetés kockázatát. Jelenleg az adóssággal rendelkező családok száma és az eladósodottság mértéke túlfeszíti a különböző adósságkezelési programok kereteit. Dolgozatom szempontjából a bérlakásban élők adósságai kezelésének módja releváns, azonban úgy tűnik, ennél a célcsoportnál is meghaladja a probléma kezelése és a mélyebbre nyúló, hosszabb távú megoldások alkalmazása (pl. szolgáltatókkal való hatékony tárgyalás azon területekkel kapcsolatban, ahol állandó probléma az áramlopás, illetve az adósságok felhalmozódásának megelőzése) a szociális szakemberek és az ellátó rendszer kapacitását. Mint, ahogy arról az eladósodottság tárgyalásán szó esett, egyre növekszik a 3 hónapnál régebbi tartozásokkal rendelkező háztartások száma. Szintén magas a bérlakásokban élő lakbértartozással „bírók” aránya. 2010-ben az önkormányzati bérlakásoknál végrehajtott 479 kilakoltatásból 395 esetben lakbértartozás miatt lakoltattak ki (KSH, Társadalmi helyzetkép Lakáshelyzet, 2010). A VIII. kerületi Családsegítő Szolgálat munkatársával készített interjúm során kiderült, hogy magas a lakbértartozás miatt felbontott bérleti szerződések miatti, rendezetlen bérleti jogviszonyok száma. Magas az 500 ezer forintos közműtartozásnál többel rendelkező családok aránya is. Ez részben az áramlopásoknak tudható be, ahol a lopásért járó büntetés eleve 500.000 forint. A családsegítő munkatársa drámaian magasra becsülte az áramlopás miatti tartozások számát: „nagyon ritka, ha valaki nem lopja az áramot, sajnos ebben a negyedben teljesen elterjedt” (Pappné Nádasdi, 2013.). A képet némiképp árnyalja, hogy a Magdolna és az Orczy negyedre kiterjedő kutatás szerint a felkeresett háztartások 7 százalékával előfordult az elmúlt évben, hogy valamilyen tartozás miatt kikapcsolták az áramot (Marketing-Centrum, 2010).19
19
A Budapesten élőket ugyan nem érinti, de az 50 ezer főnél kisebb településeken nem kell kötelező adósságkezelési szolgáltatást nyújtani, tehát célzottsága rendkívül rossz, hiszen a kistelepüléseken élő eladósodott családok szinte teljes mértékben kiszorulnak a szolgáltatásokból. És bár az adósságkezelési szolgáltatás egyfelől jól ötvözi a pénzbeli és természetbeni szolgáltatások, a településmérethez való kötöttsége miatt ráerősít a térbeli-társadalmi egyenlőtlenségek erősödésére (erről bővebben ld: (Győri & Mózer, 2006. )).
31
4.6.A klímaváltozással, energiahatékonysággal kapcsolatos stratégiák megvalósítási keretének hiánya Gerda Falkner és munkatársai az európai uniós direktívák a tagállamok gyakorlatában való megjelenítésének és megvalósításának különböző típusait modellezték, aszerint, hogy létezik-e vagy sem nemzeti és alsóbb szinten egy olyan, a „konformitás kultúrájával” kiegészülő rendszer, mely osztja és támogatja az „europanizációt” (Gerda Falkner O. T., 2005). A megvalósításért felelős nemzeti, és alsóbb szintű szereplők reprezentációja és attitűdjei alapján 4 kategóriába sorolták az európai uniós-s direktívák megvalósítását. Ez alapján a kelet- és közép-európai államok a „word of dead letters” vagyis „halott levelek” világához tartoznak, ahol a direktívákat ugyan átültetik, de nem valósítják meg az ellenőrzés korlátai, és a megfelelő intézmények hiánya miatt (Gerda Falkner O. T., 2008; Patrick, 2011., old.: 100). A döntések megvalósításához szükségesek bizonyos feltételek, melyek nélkül nehezen képzelhető el a döntések gyakorlatba való átültetése. A legfontosabb a pénzügyi, a humánerőforrás és a technikai feltételek megléte. A finanszírozási feltételek nem csak önmagukban fontosak, hanem hatással vannak például a személyi feltételekre, a közigazgatásban dolgozók számára, kompetenciájára. Az új feladatok végrehajtásával megbízottak munkaköre új területekkel, feladatokkal bővül. (Patrick, 2011., old.: 103) Kötelezettségszegési eljárás Az Európa 2020-as célokkal kapcsolatos stratégiájáról már szó esett az Európai Uniós irányelvek fejezetben, illetve ok-okozati összefüggések kapcsán a szervezett aktorok hiányánál felmerült, hogy egyelőre nem alakult ki még az energiahatékonyság javítását szolgáló kötelezettség rendszer. Hazánk
ellen
az
Európai
Unió
kötelezettségszegési
eljárást
indított,
mert
az
energiahatékonyságáról szóló irányelv rendelkezésit nem ültették át maradéktalanul a magyar jogrendbe. Nem jelent meg az előírás, „mely szerint legkésőbb 2021. január 1-jétől csak közel nulla energiaigényű épületeket lehet építeni az Unióban (9. cikk). A hatósági épületek esetében már 2019. január 1-től él ez a kötelezettség. Ugyancsak nem tudunk olyan jogszabályról, amely előírná a magyar állam számára, hogy tájékoztassa az épületek használóit az energiahatékony felújítási lehetőségekről és az energiatanúsítvány céljáról és 32
használatáról (20. cikk)”. (Az Unió szerint Magyarországnak is komolyan kell vennie az energiahatékony építkezést, 2013. ) A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia, „a magyar épületállomány energiahatékonysági felújítási programja”, amely „a meglévő épületek energetikai felújítására, továbbá az új épületek energiatakarékossági követelményrendszerének kialakítására és megvalósítására vonatozik” (zbr.kormany.hu) elkészülését 2013 júniusára ígérték. Azóta úgy mutatták be kétszer a készítők, hogy maga a dokumentum nem nyilvános. A kormányzati honlapon a stratégiára mutató linkre kattintva a 2011-ben készült Nemzeti Energiastratégia 2030 c. dokumentumhoz jutunk el. Matuz Géza, az ÉMI Nonprofit Kft. vezérigazgató-helyettese szerint azért késett a Stratégia elkészítése, „mert az NFM felkérésére az elemzéseket frissíteni kellett a 2011-es népszámlálás adataival. A Stratégiát 2014. január végén átadták az NFM-nek. Tudomása szerint az anyag jelenleg tárcaközi egyeztetésen van, és ezek után kerülhet sor a társadalmasításra, illetve az anyag nyilvánosságra hozására, ha az NFM úgy látja jónak.” (greenfo.hu, 2014.) A Épületenergetikai Stratégia és az Operatív Programok tartalmának elvileg összhangban kell állnia, kérdés, hogy ez megvalósul-e. Budapest Budapest három dokumentumát vizsgáltam részletesen: Budapest Főváros Fenntartható Energia Akcióprogramját, a Budapest 2030 – Hosszútávú Városfejlesztési Koncepciót és Budapest Integrált Településfejlesztési Koncepcióját (Budapest 2020). Ez utóbbi kettővel, illetve a Tematikus Fejlesztési Programokkal a harmadik fejezetben foglalkozom részletesen, ugyanis
ezek
igen
friss
(2014-es)
dokumentumok,
programok,
így
inkább
az
energiahatékonysággal kapcsolatos elemeik gyakorlatba való átültetéséről fogok szót ejteni, semmint a dokumentumokkal kapcsolatos problémákról. Ráadásul ezek a dokumentumok, programok elsődleges célja nem az energiahatékonysággal kapcsolatos célkitűzések megvalósítása, sokkal inkább Budapest fejlesztésére koncentrálnak, azonban vannak a témám szempontjából fontos megfogalmazásaik. Budapest Főváros Fenntartható Energia Akcióprogramja, SEAP (2009) A dokumentum mindössze egy bekezdésben foglalkozik a „lakóépületek várható korszerűsítésével” (Budapest Főváros Fenntartható Energia Akció Programja (SEAP), 2009.).
33
A szöveg megmarad a tág, általános megfogalmazások szintjén20. Alapvetően egyébként, a SEAP-tól függetlenül is tervezett programokat összesít a program. A stratégiát kétévente felülvizsgálják Brüsszelben, ám a résztvevő városoknak nincsenek szigrú kötelezettségeik a dokumentumban foglalt célok megvalósítására, a feladatok teljesítésére. Úgy tűnik, az Akcióprogram nem illeszkedik szervesen a Főváros működési keretébe, viszont a megvalósuló fővárosi projektek mindenképpen hozzájárulnak a SEAP-ban fogalt vállalások teljesülését. A Fővárosi Önkormányzat működésében jelenleg nincs olyan személy, aki kifejezetten az energiahatékonysággal kapcsolatos feladatokért lenne felelős, és átlátná a különböző energiahatékonysággal kapcsolatos különböző területeken felmerülő feladatokat vagy már működő folyamatokat és koordinálná azt. Az energiahatékonyság több osztály munkatársai között oszlik meg és inkább részfeladatként jelenik meg (pl. a távfűtés, közvilágítás a Városüzemeltetési Főosztályhoz tartozik, a lakásüzemeltetés a Vagyongazdálkodásihoz, a stratégiai tervezés vagy a kerületekkel való együttműködés pedig Városépítési Főosztályhoz), és kapacitáshiány van az ezzel kapcsolatos feladatok ellátásában. Úgy tűnik, csak konkrét, jól működő tevékenységhez kapcsolódóan tud hatékonyan beavatkozni a Főváros, így az adott tevékenységi körön belül könnyebben megvalósulnak a stratégiában foglaltak (pl. FŐTÁV
Zrt.
aktív
szerepet
vállalt
a
fűtéskorszerűsítésben,
vagy
a
közvilágítás
energiahatékonnyá tétele is megvalósult). Azokon a területeken, amelyeknek egyfelől nincs felelőse, és amely kapcsán a Főváros nem végez kifejezetten aktív tevékenységet (és a bérlakás felújítás ilyen) kérdéses, hogy a stratégiában foglaltak hogyan fognak megjelenni meg a gyakorlatban.
4.7. Tudás A komplex energiahatékony felújítások megvalósításához komplex, több területet átfogó tudásra van szükség. A szükséges tudás megszerzése magas költségeket róna az egyes önkormányzatokra, hiszen ez egy új terület, így az egyes önkormányzatoknak nincs tapasztalatuk-e téren, és a megfelelően képzett szakemberek is hiányoznak. A felújítás megvalósítása több szektor együttműködését követeli meg, így nem elegendő az egyes
A stratégiához elviekben tartozik egy pontos számokat, vállalásokat tartalmazó táblázat is, azonban ezt egyelőre nem sikerült elérnem. 20
34
munkatársak képzése, hanem a folyamatok áttekintésére, összefogására is szükség van intézményes szinten. Lévén, hogy a komplex energiahatékony felújítások egy viszonylag új területe az építőiparnak, a felújítások technikai megtervezéséhez és kivitelezéséhez el kell tudni igazodni a legújabb technikák, módszerek terén, hogy a megfelelőt ki lehessen választani a konkrét felújításhoz. Emellett szükség van adatokra: a felújítások megtervezéséhez első körben érdemes felmérni az épületek, lakások energetikai állapotát, legalább lakástípusonként, hiszen csak ez alapján lehet számításokat, becslékeseket végezni a kitűzött energiahatékonysági szint eléréséhez szükséges beavatkozások megtervezéséhez. Ezen számítások módszertana is önmagában egy lényeges tudáselem. Ráadásul hatással van a felújítás utáni állapotokra is, hiszen, ha például a lakók/bérlők is részt vesznek a finanszírozásban, a lehető legpontosabb becslésre van szükség ahhoz, hogy a finanszírozhatóság ne kerüljön veszélybe: ha túlbecsülik a tervezett megtakarítást, a „törlesztő részletek” meghaladják az energiafelhasználásból származó megtakarítást, így csökken a lakók fizetőképessége, fizetési hajlandósága. Tisztában kell lenni a jogszabályi keretekkel: az építési és energetikával kapcsolatos szabályok mellett egyéb jogterületeket is ismerni kell (bérleti jog, közbeszerzés, stb.). Megfelelő pénzügyi szakértelmet igényel a felújítások pénzügyi forrásainak előteremtése, és a felújítás során, illetve később a törlesztések során a pénzügyi folyamatok pontos áttekintése. Figyelmet kell fordítani a bérleti díjak és a törlesztő részeltek összehangolására is. Szociális szakértelemre is szükség van az eladósodott bérlők helyzetének rendezéséhez, illetve folyamatosan, a lakókkal való együttműködés során, a lakáshasználati ismeretek átadásakor a technikai ismeretek mellett szükség van a megfelelő tudásátadásra, kommunikációra. A kivitelezés lebonyolítása is kihívást jelenthet, nem csak technikai szempontból, hanem például ha a felújítások során a lakók ott élnek a felújítás helyszínén, így folyamatos együttműködésre van szükség a lakó és a kivitelező között, vagy meg kell oldani a bérlők átmeneti költözését. 35
5. Alternatívák kidolgozása Az alábbi fejezetben a fent meghatározott, a bérlakás-szektor energiahatékony felújítását akadályozó okokra adható, fővárosi szintű válaszokat, beavatkozási pontokat tekintem át.
5.1.Szervezett aktorok, fellépés hiánya Kerületek munkájának koordinálása A Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő bérlakások száma elenyésző (a 2046 fővárosi tulajdonú lakás az országos önkormányzati lakásállomány 0,23-át, és a teljes fővárosi állomány 4,4%-át alkotja mindösszesen (A Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő lakásokkal történő gazdálkodás koncepciója 2014-2017, 2014). Ebből következőleg a Főváros nagyobb hatást tud kifejteni, ha közvetve, a kerület munkájának összehangolásával, a felújítások beindításának ösztönzésével, a kedvezőbb keretek kialakításával járul hozzá a szociális bérlakások energiahatékony felújításához. Később
részletesebben
szó
esik
a
Területi
Fejlesztési
Programok
Szociális
Városrehabilitációval kapcsolatos munkájáról, mely előremutató a kerületek munkájának összehangolása terén, s a fejlesztési programban megjelennek a bérlakás-rendszerrel és energiahatékonysággal kapcsolatos elképzelések is. Fontos azonban, hogy a projekt során elkészülő tervezetek meg is valósuljanak, s a projekt lezárása után is fennmaradjon a kerületekkel való együttműködés, és a beruházások koordinálása, monitorozását magára vállalja a Főváros tevékenységként. Ezen kívül elengedhetetlen a bérlakásokkal kapcsolatos adatgyűjtések megszervezése, lebonyolítása.
A
felújítások
elindításához
szükséges,
hogy
energiatanúsítványokat
készítsenek a kerületek, legalább lakás-típusonként, és mérjék fel az épületek egyéb adottságait (építészeti értékek, műszaki állapot, stb.) Fontos, hogy tisztában legyenek a helyi energiaszegénység mértékével, koncentrálódási pontjaival. Erről a lakásfenntartási támogatásokból nyert adatokkal, kérdőíves vizsgálattal, vagy esetleg a közműszolgáltatókkal való egyeztetés alapján lehet becsléseket készíteni. Ezen szempontok alapján érdemes egy „prioritási listát készíteni”, vagyis meghatározni, hogy milyen sorrendben, hol érdemes beavatkozni. 36
Energiahatékonyság koordinálása Jelenleg Budapest Főváros Önkormányzat ügyrendjében szereplő szervezeti egységeknél nincs olyan munkakör, amelynek keretében nevesítve lenne a fővárost érintő beruházások (saját
beruházás
vagy
főváros
támogatásból
megvalósuló
beruházás)
energiahatékonyságának vizsgálata, ellenőrzése. Ezért hasznos volna egy szakreferens alkalmazása, vagy a korábban már működő, de azóta megszűnt Energia ügynökség újbóli létrehozása. Az Ügynökség feladatai elviekben az alábbiak voltak: „komplex energetikai, szakpolitikai segédletet és hátteret nyújt a város vezetőségének, egy energetikai koncepció folyamatos karbantartásával. Ezek alapján új, a koncepcióba illeszkedő és egyúttal a távlati célokat
szolgáló
projekteket
generál.
A
projektek
végrehajtását
koordinálja,
megvalósulását, a kitűzött célok teljesülését figyeli, méri. A projektalapú munka mellett az Ügynökség állandó, súlyponti tevékenységei:
Energia beszerzés, kihasználva a Fővárosi tulajdonú cégekben lévő szinergialehetőségeket
Energetikai auditok végrehajtása
Energia hatékonysági beruházások lebonyolítása
Energia takarékossági intézkedések megfogalmazása, végrehajtása,
Az intézmények energiafelhasználásának folyamatos monitoringja, az ehhez szükséges információs rendszer(ek) működtetése.” (Budapest Főváros Energetikai Cselekvési Programja , 2009. )
Emellett az energiahatékonysággal és lakhatással kapcsolatos munkában résztvevő osztályokon egy-egy munkatárs képzése is elősegíti a felújítások megvalósulását. Erre irányuló lépés lehet, ha részt vesznek a Special Programban, melyről részletesebben a Tudás alfejezetben lesz szó.
5.2.Törvényi keretek A törvényi keretek megalkotása nem fővárosi hatáskör. Azonban a kerületekkel folytatott egyeztetések eredményeinek, illetve a Főváros saját megfontolásainak a kormányzat felé való kommunikálásával hatást tud gyakorolni a törvényhozásra. Témánk szempontjából a lakáspolitikai döntések, a bérlakás-szektor működtetését, finanszírozását újragondoló 37
folyamatok beindítása, támogatása, az energiahatékonysággal kapcsolatos törvényi keretek megteremtésének sürgetése mind előmozdíthatja a bérlakások felújításának elindulását.
5.3.Bérlakás állomány Fővárosi mintaprojekt Kisszámú, fővárosi tulajdonban lévő lakás is alkalmas egy mintaprojekt elindítására, és a projekt tapasztalatait később át lehet adni a kerületeknek. Budapest Integrált Területfejlesztési Stratégiájában (ITS) szereplő akcióterületi projektek között szerepel az óbudai Gázgyár tisztviselőtelepi és munkás-lakótelepi bérlakásainak megújítása VEKOP finanszírozásból. (Budapest 2020 Integrált Településfejlesztési stratégia, 2014., old.: 62). A Főváros kezelésében lévő idősotthonok energetikai felmérése megtörtént már, azonban a fővárosi energiahatékonysággal kapcsolatos beruházások tervezéséhez szükséges a további ingatlanok felmérése is. Ehhez a Fővárosi Önkormányzatnak meg kell bíznia szerződés útján egy céget. Az ITS-ben felsorolt, 2014-2020-as időszakra tervezett projektek között szerepel egy, „a C02 kibocsátás csökkentését fókuszba állítva az energiahatékonysági és megújuló energiák használatára
vonatkozó
ágazatközi
stratégia
elkészítése”
(Budapest
Integált
Településfejlesztési Strartégiája 2020 - Stratégiai munkarész, 2014) Fontos kiemelni, hogy a stratégia megszületése önmagában nem garancia a megvalósítására: megfelelő ütemezés, feladatok és felelősségek meghatározása, indikátorok és monitoring nélkül kevés esély van a gyakorlatba való átültetésnek. Tehát a stratégia mellé leginkább egy pontos cselekvési terv szükséges. A mintaprojekten kívül a kerületekkel szervezett egyeztetések során (mint például az TFP) érdemes kialakítani egy elképzelést a bérlakás-rendszer reformjáról. A megfelelő törvényi, finanszírozási keretektől kezdve, a működtetés modelljéig számos részterületet foglalhat magába az új javaslatcsomag, melyet aztán a kormány felé képviselni tud a főváros. Emellett érdemes figyelmet fordítani a jelenlegi keretek között megvalósuló jó gyakorlatok megismerésére, terjesztésére is, mint például a XIII. kerületben, az önkormányzat saját forrásaiból épülő passzív társasházra, amely jele annak, hogy a jelenlegi keretek között is van mód a fejlesztésekre. 38
5.4.Finanszírozás Az energiahatékony beavatkozások jelentős kezdeti beruházást igényelnek, melyek hosszútávon megtérülnek (az önkormányzati bérlakásoknál feltehetőleg csak részben, hiszen itt a használó és a tulajdonos más.). A kezdeti pénzügyi tőkeigény előteremtéséhez az önkormányzatoknak alapos, és átgondolt döntést kell hozniuk, ám ehhez szükséges, hogy rendelkezésre álljanak különböző kiszámítható források, és megfelelő szakértelem a helyes pénzügyi konstrukció megalkotásához. A Főváros jelenleg feltehetőleg nem tud jelentős, közvetlen támogatásokat nyújtani a felújítások megvalósítására: az akcióterületi programokhoz, épület-felújításokhoz és közterület-megújításokhoz támogatást nyújtó Fővárosi Városrehabilitációs Keret kiürült, ugyanis pénzügyi alapját részben a fővárosi saját forrás biztosította, amire a jelenlegi gazdasági helyzetben a városvezetés nem tudott szabad forrást biztosítani, részben pedig a bérlakások eladásából származó kerületi befizetések jelentették. Ebben az esetben pedig a bérlakásállomány folyamatos lecsökkenésével a további befizetés egyre kevesebb lett (Budapest 2020 Integrált Településfejlesztési stratégia, 2014.). A Lakástörvény 2013 augusztusától hatályba lépő módosítása pedig a kerületi önkormányzatok további befizetési kötelezettségét meg is szüntette. A keretből fennmaradt teljes összeget (5 milliárd Ft) 2013ban a TÉR-KÖZ pályázaton keresztül közösségi terek megújítására fordították. Bár a keret kiürülése a privatizáció ütemének csökkenése miatt előre jelezhető volt, azonban egy új finanszírozási modell kialakításával, illetve követve is hozzájárulhat a felújítások finanszírozásához több módon is. Fontos szerephez juthat a Fővárosnak a kerületekkel való együttműködés terén azáltal, hogy a felújításokra felhasználható különböző lehetséges, egyéb finanszírozási formákat feltárja, segíti elérhetőségüket és „becsatornázza”, koordinálja őket. Az alábbiakban áttekintem, hogyan. ESCO A bérlakások energetikai felújításával kapcsolatban felmerülő finanszírozási problémák áthidalásában nyújthat segítséget az ún. ESCO (Energy Saving Cooperation) finanszírozás. Ez kifejezetten azokat az intézményeket célozza meg, amelyeknek nem áll rendelkezésére elegendő forrás ahhoz, hogy elavult és energiapazarló rendszereiket korszerűsítsék. Az ESCO
39
finanszírozás
olyan
konstrukciót
jelent,
amelynek
keretén
belül
az
energiacég
előfinanszírozza a teljes beruházást, s költségei a működés során keletkező energiamegtakarításból – általában öt-tíz év alatt – térülnek meg. A végrehajtott korszerűsítések által garantált megtakarítások mértéke lehetővé teszi, hogy a beruházás teljes költsége ezekből finanszírozható legyen. Az előfinanszírozási lehetőségek között rövidebb és hosszabb futamidejűek egyaránt megtalálhatóak. Hosszabb futamidő választása esetén már a megtérülési időszakban is érzékelhető költségcsökkenés érhető el. Természetesen, választható az optimum megoldás is, mely a teljes költségmegtakarítást a beruházás visszatérítésére fordítja, így optimalizálja a fejlesztések finanszírozási futamidejét (ELMIB). A Főváros a már létező ESCO finanszírozást nyújtó cégek és a kerületek között közvetítő szerepet játszhat, azáltal, hogy egyeztetések, tárgyalások útján összehangolja a keresleti és a kínálati oldal igényeit. A tényleges ESCO szerződéseket nyilván az adott kerületi önkormányzatnak és az ESCO cégnek kell majd megkötnie, ám a szerződések létrejöttét elő lehet segíteni helyzetfelméréssel, a cégekkel való egyeztetéssel, a bérlakás-felújítások speciális „szükségleteinek” feltárásával, információ közvetítéssel, stb. Hitelek Jelenleg a települési önkormányzatok számára a Magyar Fejlesztési Bank kínál terméket az önként vállalt vagy a törvény által kötelezően előírt feladataik ellátásához szükséges infrastruktúra-fejlesztő beruházások finanszírozása esetében. Ezen felül az önkormányzatok részére kiírt pályázatokban - különösen az Új Széchenyi Terv pályázatai- önrész finanszírozásában vesz részt. (MFB) Európai Uniós források A források felhasználásának hatékonyságnövelése érdekében fontos, hogy a fővárosi szintű érdekek mentén közös, a Főváros által irányított programozás jöjjön létre az érdekeltek bevonásával. 2014 során a főváros három tematikus fejlesztési programot (TFP-t) készít elő az érdekelt önkormányzatok és egyéb szervezetek, szereplők bevonásával. Ezek közül az egyik program a „hátrányos helyzetű városi területek fizikai, társadalmi és gazdasági megújítása – szociális városrehabilitáció”, amelynek kereteibe illeszkedhetne részben a bérlakások energiahatékony felújítása is. 40
A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) három fő célkitűzései közül a közösségi infrastruktúra fejlesztése során támogatni kívánja az önkormányzati tulajdonú lakóépületek energiahatékonysági célú fejlesztéseit, így feltehetően a 2014-2020as pályázati időszakban lesznek pénzügyi források erre a célra. (VERSENYKÉPES KÖZÉPMAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM (VEKOP), 2013.) A VEKOP mellett az OP-k közül, illetve a Terület és Településfejlesztési OP (TOP) biztosít majd
forrásokat az energiahatékonysági beruházásokra. A TOP 3. prioritása az „alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken”, és a cél megvalósításának egyik eszközeként az önkormányzati bérlakások energiahatékony felújítása is szerepel az intézkedések között. A TOP forrásaiból azonban a közép-magyarországi régió nem részesülhet, de az ország többi régiójában fekvő települése önkormányzatai számára elérhetőek
lesznek
források
az
energiahatékony
beruházásokra
(Terület-
és
Településfejlesztési Operatív Program - munkaközi változat, 2013.). A nem önkormányzati szereplők számára - lakosság, vállalkozások épületeire (is) - irányuló energiahatékonysági beruházásaihoz a Környezet és Energiahatékonysági Operatív Program (KEOP) ad támogatást. Új városfejlesztési alapokból visszatérítendő támogatás önkormányzatoknak A Fővárosi Városrehabilitációs Keret kiürülése után, jelenleg a városfejlesztési alapok újragondolását tervezi (Budapest 2020 Integrált Településfejlesztési stratégia, 2014.). Az önkormányzati törvény 2011-es elfogadásával a Főváros városrehabilitációs törvényi kötelezettsége és finanszírozási háttere is megszűnt (Budapest Főváros Tematikus Fejlesztési Progamok - Szociális városrehbilitáció programok). Amennyiben azonban kialakul egy új finanszírozási struktúra, feltehetőleg lesz keret az energiahatékony felújításokra, főként, ha az alapokba integrálják az európai uniós forrásokat is.
A 2014-2020-as időszak EU-s
forrásainál egyre nagyobb teret kapnak a visszatérítendő támogatások a vissza nem térítendő támogatásokkal szemben, ám ez az energiahatékony felújításoknál nem feltétlen jelent problémát, az energia-megtakarításból származó forrásokból (ha csak részben is), de megoldható a visszafizetés.
41
Kiegészítő, pályázati források Amennyiben már rendelkezésre állnak a fő finanszírozási formák (ESCO, hitelek, uniós és állami támogatások, saját források) az önkormányzatok számára az energiahatékony felújítások megvalósuláshoz, a Főváros kisebb léptékű pályázatok kiírásával támogathatja a beruházások komplex megvalósítását. Ezek a pályázatok alkalmasak lehetnek a projektek szociális tartalmának további erősítésére (lakókkal való együttműködés, szociális munka, lakók „kísérése”, lakáshasználat, stb.), illetve a civil-szféra bevonására is alkalmas lehet, akik például a lakókkal való együttműködés erősítésén keresztül járulhatnak hozzá a projektek sikeréhez. Jessica pénzügyi alapok létrehozása Az ITS is utal rá, hogy érdemes létrehozni Jessica (Joint european support for sustainable investment in city areas) típusú pénzügyi alapot. A JESSICA az Európai Bizottság által az Európai Beruházási Bankkal (EBB) és az Európa Tanács Fejlesztési Bankjával (CEB) együttműködve létrehozott kezdeményezés és célja a fenntartható városfejlesztés ösztönzése, többek között az energiafelhasználás hatékonyságának javításán és a városi infrastruktúra (pl. közlekedés, a víz- és szennyvízhálózat és az energiaszolgáltatás) fejlesztésén keresztül. Az alap támogatásai visszatérítendők (vagy visszaforgatandók újabb projektekbe), a támogatás jelenthet tőkét, hitelt vagy garanciát. Így inkább hasonlít a klasszikus banki konstrukciókra, mint az eddig megszokott európai uniós fejlesztési támogatásokra. Miután a Jessica kifejezett céljai között szerepel az energiafelhasználás javítása, illetve az energiahatékony épület-felújítások költségcsökkenéséből fizethetők vissza (legalább részben) a beruházások költségei, ezért ha elérhetők lesznek Budapest számára a Jessica alapok forrásai, akkor azokból is finanszírozhatók lesznek az önkormányzati bérlakásállomány energiahatékony felújításai is. Összességében elmondható, hogy az energiahatékony felújítások megvalósításához több lábon álló pénzügyi konstrukciót érdemes megalkotni: tisztán ESCO típusú finanszírozásra nem lehet alapozni a bérlakásoknál, mert a beruházás költsége és a megtakarításból törlesztésre fordítható összegből következő megtérülési idő meghaladja feltehetőleg az ESCO-cég számára ideális konstrukciót. Ezért állami vagy európai uniós vissza nem térítendő 42
forrásokra és hitelekre is szükség van. A Fővárosnak három fő feladata van a finanszírozás területén: egyfelől a megfelelő finanszírozási konstrukciók kidolgozásában való részvétel, az ESCO- típusú források elérhetővé tételének elősegítése, és az európai uniós/állami forrásokért való lobbizás, és a fővárosi és a kerületek számára elérhető források ésszerű elköltésének elősegítése. Emellett ki kell dolgozni a Főváros, jelenleg hiányzó, saját, városfejlesztésre szánt finanszírozási formáit.
5.5.Szociális problémák A szociális bérlakások energiahatékony felújításával a legalapvetőbb szociális probléma, kihívás, amit kezelni kell, az bérlők eladósodottsága. Mint a legtöbb társadalmi problémára, az eladósodottságra is a strukturális megoldásoktól kezdve a helyi szintű, projektjellegű beavatkozásokig széles skálán mozognak a válasz-lehetőségek. Ahogy azt Kőnig Éva is megállapítja, „makroszinten a gazdasági, társadalmi folyamatok alakulása, mikroszinten pedig a szociális ellátó-hálózat fejlődése és a benne dolgozó szakemberek munkája” befolyásolja az adósságállomány alakulását (többek között). (Kőnig, 2006/1) A már előkészület alatt álló felújítási programok által érintett házakban először is fel kell mérni a bérlők eladósodottságának helyzetét, és ahol szükséges, be kell avatkozni. A felmérés kerületi tulajdon esetén a kerületek feladata. Tárgyalás a szolgáltatókkal Amennyiben kiderül, hogy a lakók körében jellemző a nagymértékű eladósodottság egy szolgálgató irányába, akkor a kerület vagy ha fővárosi tulajdonú cégről van szó, akkor akár a Főpolgármesteri Hivatal munkatársaival együtt érdemes felkeresni a szolgáltatót, és kidolgozni egy speciális adósságkezelési formát. Adósságkezelési szolgáltatás Amennyiben inkább egyedi esetekről van szó, és az adott bérlők számára elérhető az adósságkezelési szolgáltatás (pl. nem túl nagy az adósságállományuk), akkor a kerületi adósságkezelési szolgáltatásban való részvételük jelenthet megoldást a problémára. A felújítások befejeztével, amennyiben a bérlők részt vesznek a beavatkozás költségeinek törlesztésében,
érdemes
úgy
megállapodni,
hogy
a
törlesztés
megkezdése
az
adósságkezelési szolgáltatás befejezése után kezdődjön meg, elkerülendő egy újabb 43
adósságspirál beindulását. Így az adósságkezelési szolgáltatás hatékonysága is nő, hiszen a megtakarítások az adósságok törlesztésére fordíthatóak. Az adósságkezelés kerületi feladat, de a főváros, a felújítások előkészítésének, koordinálásnak keretében a szolgáltatások szakmai fejlesztésével (tapasztalatcsere, szakemberek képzése, stb.) hozzájárulhat a kerületek munkájának sikeréhez. Emellett
a
civilszervezetek
adósságkezelés
terén
végzett
innovatív
munkájának,
tapasztalatainak, módszereinek elterjesztése is hasznos az adósságcsökkentés szempontjából (bővebben ld. Jó gyakorlatok). Lakhatási támogatások Passzív eszközként a fővárosi, kerületi szintű lakásfenntartási támogatás rendszerének reformja is segíthet az adósságok kialakulásának megelőzésében. Lakáshasználat, szociális munka A felújítások után a minél magasabb energiamegtakarítás kulcsa (természetesen meg megfelelő technikák kiválasztása és alkalmazása mellett), hogy a bérlők használni tudják az új eszközöket (fűtésszabályozás, szellőzőrendszer, stb.), és tisztában legyenek egyéb, az alacsony fogyasztás fenntartásához szükséges technikával (pl. 20 celsius foknál nem magasabb hőmérséklet, hőmérő használata, szellőztetés módja, stb.). (Vacher, 2014.)
5.6.Stratégiák Jelenleg országos és fővárosi szinten is a 2014-2020-as időszak tervezési szakaszának utolsó egyeztetései zajlanak. Az Országos Épületenergetikai Stratégia 2013. június óta várt megjelenése, illetve a jelenleg véglegesítés alatt álló Operatív Programok megszületése, illetve az új időszak pályázati források kiírása feltehetőleg fellendíti a fővárosi, kerületi tervezési folyamatot. Az Épületenergetikai Stratégia (ha beteljesíti a célját), akkor iránymutatóul, keretként szolgál a felújítások tervezéséhez (pl. mennyi házat, milyen energia-besorolásúra kell felújítani Budapesten). Ráadásul elvileg a „2014-2020-as EU-s források elosztását szabályozó, jelenleg tervezés alatt álló Operatív Program-tervezetek is a Stratégia (nyilvánosság számára egyelőre
44
ismeretlen) célkitűzéseit szándékozzák elérni” (Mikor lesz Nemzeti Épületenergetikai Stratégia?, 2014.) Az Operatív Programokról ld. a finanszírozás alfejezetet. Budapest 2030 A dokumentum egy városfejlesztési koncepció, mely az Építési törvény21 szerint a Fővárosi Közgyűlés által elfogadott, Budapest várospolitikai dokumentuma. A koncepció a település környezeti, társadalmi, gazdasági adottságaira alapozó, a település egészére készített, a változások irányait és a fejlesztési célokat hosszú távra (…) meghatározó dokumentum. A Fővárosi Közgyűlés elviekben a koncepció mentén alakítja a közép és rövid távú terveket, stratégiákat és egyéb döntéseket. (Budapest 2030 - Hosszútávú Városfejlesztési Koncepció, 2014.) A Budapest 2030 koncepció 17 fő célt fogalmaz meg, melyek részletezésénél több helyen is megjelenik különböző szempontból az energiahatékonyság. A bérlakásokhoz kötődő energiahatékony beruházások alapvetően két helyen jelennek meg. Egyrészt az igényekhez igazodó, rugalmas lakás-struktúra megteremtéséhez kapcsoló feladatok között megjelenik a bérlakás szektor fejlesztése és a főváros kezdeményező szerepe az országos szintű szabályozásának újragondolásában, illetve a lakások megújítása, az energiahatékonyság javítása. Eszközként pedig a társadalmi igényeknek megfelelő felújítások támogatását, különös tekintettel az energiahatékonyság növelését célzó felújításokra említik, illetve az energiaszegénység csökkentését célzó komplex program kidolgozását és megvalósítását (pénzügyi támogatás, fizikai beavatkozások, szemléletformálás). Továbbá megjelenik célként az energiahatékony és alacsony károsanyag‐kibocsátású épített környezet kialakítása, melynek érdekében többek között az önkormányzati épületek mintaadó projektek keretében való felújítását tervezik. Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) 2020 Az ITS a városvezetés stratégiájának tekinthető, a Fővárosi Önkormányzat által előkészítendő, koordinálandó, megvalósítandó fejlesztéseket, projekteket helyezi a középpontba. Az ITS alapvetően a Budapest 2030 koncepció által kijelölt hosszú távú stratégiához illeszkedik, és középtávú célokat határoz meg. Az országos stratégiákhoz irányelvek mentén kapcsolódik, az ITS-ben megjelenő projektek jelentős részét az OP-kból 21
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény
45
tervezik finanszírozni, így áttételesen megjelennek az országos célok is, de részletesebb célkitűzésekben nem épülnek az országos dokumentumokra a fővárosiak. Az ITS-ben az energiahatékonyság nem kifejezetten célként vagy alcélként, hanem horizontális elemként az egyes célokon belül jelenik meg. Többek között a kezdeményező városfejlesztésnél
jelenik
meg
az
energiahatékony
beruházások
forráshátterének
megalapozása, az intelligens városműködéshez sorolt Városháza projekt, melynek része az energiahatékony felújítás. Kifejezetten a bérlakások energiahatékony felújítása az „5. Nyitott, szolidáris és aktív budapestiek” célon belül, a szociális célú infrastruktúra fejlesztés keretében jelenik meg. Az Óbudai Gázgyár Akcióprojekt keretén belül sor kerülhet többek között a két gázgyári lakótelep (fővárosi üzemeltetésű bérlakások) energiahatékony megújítására (Budapest Integált Településfejlesztési Strartégiája 2020 - Stratégiai munkarész, 2014). Emellett a társasházak számára tanácsadó szolgáltatás indítását is tervezik, a megfelelő forrásabszorció eléréséhez. A főváros egy – önkormányzati tulajdonnal is érintett - tömbszintű mintaprojekt megvalósítását is célul tűzte ki, „mely az energiahatékonysági és értékőrző felújítás demonstrációs jellegű alkalmazása mellett a hőszigethatást csökkentő elemek, és a kapcsolódó közterületek fejlesztését is integrált módon tartalmazza, alkalmazva a részvételi tervezés módszerét és a partnerségi együttműködés elvét a gyakorlatban is” (Budapest Integált Településfejlesztési Strartégiája 2020 - Stratégiai munkarész, 2014, old.: 39). Az ITS készítése során igyekeztek tekintettel lenni a finanszírozhatóságra, amennyire ezt lehetővé tették a még befejezés alatt álló tervezési folyamatok. A finanszírozásnál jelentős mértékben támaszkodnak a VEKOP (önkormányzati tulajdon) és a KEHOP (állami és magán tulajdon felújítások) forrásokra. A fővárosi bérlakások megújításának stratégiája - Bedőcs Bernadett, az ITS szerzője, elkészítésének koordinátora szerint (Bedőcs, 2014.) - a közeljövőben kerül majd kidolgozásra, és főként a tömbszerűen elhelyezkedő lakások felújítására kerülhet sor. Kérdéses, hogy a források mire lesznek elegendők, mert nagy a felújítási igény. A felújításokra egyfelől a városrehabilitációs programokon keresztül, illetve a Panel program keretében lesz főként esély. Fővárosnak fontos szerepe lehet abban, hogy a társasházi közösségek hatékonyan tudjanak élni a lehetőséggel, illetve a pályázati kiírások 46
megfeleljenek a szakmai elvárásoknak (városkép, technika). Ez utóbbi azért is fontos, mert a kevésbé jó technika alkalmazása miatt „beragadnak” az ingatlanok, és újabb felújítás csak évtizedek múlva esélyes. Az energiahatékonysággal kapcsolatos beruházásokat a BVK Holdinghoz tartozó cégeken (pl. Főtáv Zrt, Budapest Gyógyfürdői) keresztül jól lehet megvalósítani, ezt korábbi példák igazolják (fűtéskorszerűsítés, közvilágítás korszerűsítése, stb.). Alapvetően, Esco-szerű finanszírozással valósultak meg ezek a projektek, és a szolgáltatónak is megérte, mert javult a tulajdonuk állapota (pl. távfűtőrendszer). (Bedőcs, 2014.) Az ITS megvalósítása a belső városházi koordináción alapul: a fejlesztésekért és városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettesek illetve a Projektmenedzsment főosztály (beadás, előkészítés) irányítják a folyamatot, a konkrét projekteket a városüzemeltetés cégei viszik. Azonban még nem ismert pontosan, hogy a közszféra projektjei hogyan fognak felépülni, átalakul ugyanis a pályázati rendszer, a kiírások sincsenek még meg, és őszi önkormányzati választások előtt még nem teljesen világos, mihez kell igazodni.
Az ITS hatékony megvalósítása részben szervezetfejlesztési kérdés, a
menedzsmentnek elemeznie kell, hogyan illeszthetőek be az ITS céljai, projektjei a gyakorlatba. Az ITS-ben foglalt projektek közül többet már előkészítettek, ám több kockázat is van a megvalósításukkal kapcsolatban: a nagy projekteknél a jogszabályi, szabályozási akadályoktól kezdve a közbeszerzések elhúzódása akadályozhatja a megvalósulást, ráadásul bele kell férni az európai uniós 3+2 éves megvalósítási időszakban. (Bedőcs, 2014.) Tematikus Fejlesztési Programok (TFP) A Főváros egy 6 hónapos tervezési folyamatot indított el 2014 januárjában a Közép – Magyarországi Operatív Program Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése c. pályázat keretében. A „folyamat célja, hogy a következő időszak budapesti fejlesztései összehangolt módon, minél nagyobb hatást kifejtve tudjanak megvalósulni. Alapja a Területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény, melynek értelmében Budapesten a Fővárosi Önkormányzat látja el a területi tervezési feladatkört. Ebből kifolyólag a Főváros feladata, hogy a helyi fejlesztési elképzeléseket összehangolja és a hatáskörébe
47
utalt fejlesztési források felhasználásáról döntsön”. (Budapest Főváros Tematikus Fejlesztési Programjai - a TFP-kről általában) A tervezés három elkülönülő fő téma mentén zajlik: a Duna menti területek összehangolt fejlesztése,
az
alulhasznosított
és
barnamezős
területek
kezelése,
valamint a szociális városrehabilitáció. A szakdolgozatom szempontjából ez utóbbi érdekes. A programok a Főváros szándéka szerint az Integrált Területi Beruházás (új európai uniós városfejlesztési megközelítés és finanszírozási eszköz) keretében fognak megvalósulni. Az ITB az uniós forrásokból megvalósított városfejlesztési programok új kerete, finanszírozási eszköze, és az integrált, területi, stratégiai tervezésen alapul. Budapesten az ITB fővárosi szinten összehangolt, és a projektgazdák részprogramjait is magába foglalja, kidolgozásának keretét a Területi Fejlesztési Programok adják. Az azokhoz kapcsolódó különböző tematikus célok, prioritások és operatív program forrásainak felhasználásával valósíthat meg komplex fejlesztéseket. Az ITB fontos jellemzője, hogy a fejlesztések végrehajtásának koordinációja is a program gazdájának feladat- és hatáskörébe kerül. Az ITB növeli a városfejlesztésre költendő források arányát: ERFA, ESZA és KA források is bevonhatóak.22 A folyamat során a szakértői munkacsoportban zajlik a döntés-előkészítés, itt a kerületek és a Főváros képviselői mellett szakértők, szakmai szervezetek képviselői is jelen vannak, a döntéshozó csoportban a Fővárosnak és a kerületeknek van szavazati joga. Az elkészült dokumentumokat a Fővárosi Közgyűlés fogadja el. (Finta, 2013.) Mivel a térbeli és társadalmi egyenlőtlenségek, valamint számos egyéb probléma (lakosság eladósodottsága) sok esetben a lakásstruktúrára vezethető vissza, a lakáspolitikai intézkedések szociális városrehabilitációs programokban való erőteljesebb megjelenítése indokolt. A Hosszútávú Városfejlesztési Koncepció (Budapest 2030) a kiegyensúlyozott térbelitársadalmi szerkezet megteremtését és az igényekhez igazodó rugalmas lakásstruktúra megteremtését tűzi
ki
célul,
melynek
megvalósítása
csak
a
Főváros
és
a
kerületek együttműködésével lehetséges. Ennek szellemében a szociális városrehablitáció kiemelt céljai között szerepel többek között a „hátrányos helyzetű lakosság gazdasági és lakhatási körülményeinek, integrációjának javítása, (…), a hatékony koordináció, intézményi 22
ITB törvényi háttere: 2018/2013. (XII. 29.) Kormányhatározat az ITB alkalmazásáról.
48
és eszközrendszer kialakítása –a fejlesztési irányelvek érintett kerületekkel történő közös kidolgozása,a kerületi és fővárosi városrehabilitációs célok összehangolása/egyeztetése és összvárosi jelentőségű új projektek meghatározása. Valamint a Főváros közvetítő szerepének növelése az országos és helyi szintű szabályozás megváltoztatásában az alábbi területeken: o
Magántulajdonú ingatlanok felújításának támogatására feltételrendszer kialakítása
o
Épületek energetikai hatékonyságának javítása
o
Lakhatási körülmények javítása: a lakhatás megfizethetőségének javítását, az eladósodás megakadályozását célzó eszközök kialakítása
o
A bérlakás-szektor fejlesztésében, országos és helyi szintű szabályozási környezet újragondolásában fővárosi kezdeményező szerep”. (Budapest Főváros Területi Fejlesztési Programok)
Javaslatok A dokumentumok „frissessége” miatt még nem indultak el a megvalósítás, gyakorlatba való átültetés folyamatai. A tervezési szakasz mellett a közelgő önkormányzati választások miatt (illetve az új európai uniós források rendszere is véglegesítés alatt áll), konkrét lépésekre egyelőre várni kell. Ám a tervezési időszak vége és a megvalósítási szakasz elején lehetőség nyílhat az új célok megvalósításával járó feladatok megvalósítására, koordinálásra. A 4. fejezetben bemutatott energiahatékonysági célok megvalósításával kapcsolatos stratégiák gyakorlatba való átültetésének egyik eszköze az Operatív Programok pályázatainak megvalósítása. Ehhez fontos volna, hogy idejében elkészüljenek a stratégiák, hogy az OP-k kiírásai összhangban legyenek ezekkel a dokumentumokkal. Ezen kívül a klímaváltozással kapcsolatos stratégiák mögül, mint ahogy arról már szó esett, úgy tűnik, hiányzik a megfelelő intézményrendszer, mely gördülékenyen át tudná ezeket ültetni a gyakorlatba. Ennek az intézményrendszernek a létrehozása elsősorban kormányzati feladat, mint pl. a problémák kifejtésénél már említett kötelezettségi rendszer megalkotása. Előremutató volna, a francia példában említett törvényi szabályozásból fakadó rendszer létrehozása hazánkban: a központi kormányzattól a régiókon, megyéken (és a Fővároson) keresztül egészen a városokig, kistérségekig terjedő 49
tervezési és cselekvési eszközök (pl. Klímatervek) révén összehangolt, alsóbb szintekre lebontott célokkal, feladatokkal és felelősségi körökkel, számon kérhető formában meghatározott stratégiai célok megvalósulásának kereteit megalkotni. Természetesen ez még nem garancia a megvalósulásra, ehhez további, szervezeti és egyéb feltételek teljesülése szükséges. Az mindenképpen bíztató, hogy a Budapest 2030, az ITS már meglévő és a TFP közeljövőben megszülető dokumentumaiban és az országos operatív programokban egyaránt megjelennek konkrétan a bérlakások energiahatékony felújításai. Ahhoz azonban, hogy a „versengő” projektek között a bérlakások felújítása is helyet kapjon, elengedhetetlen a szervezeti háttér megalapozása: az előkészítéshez egyrészt érdemes projektfelelősöket megnevezni (különkülön a fővárosi felújítások, illetve a kerületek munkájára irányuló területre). Össze kell hangolni a Főpolgármesteri Hivatal különböző főosztályain dolgozók munkáját, hogy az ITSben megjelenő fővárosi, és a kerületek bérlakás-felújítással kapcsolatos munkáját segítő projektek kidolgozása biztosított legyen. Itt főként a különböző főosztályokon folyó munka áttekintése, összehangolása, a különböző területek szaktudásának „összegyűjtése”, valamint afőosztályok közötti kommunikáció elősegítése fontos. Másfelől pedig az ingatlanokat üzemeltető vagyonkezelőknél (a Főváros esetében a BFVK Zrt.-nél) is érdemes a felújítások megvalósításának gördülékenysége érdekében kapacitást növelni (főként szakértelem terén). Az interjúim során úgy tapasztaltam, hogy eddig olyan energiahatékonysági beruházások valósultak meg főként, ahol saját érdekek is megjelentek a felújítás során (csökkentek a költségei hosszútávon, javult az infrastruktúrája), és ezért járult hozzá aktívan a projekt megvalósításhoz, a pályázás, kivitelezés, finanszírozás munkálataiban. A bérlakásszektor nem egy kifejezetten nyereséges terület, főleg Budapesten, ahol eleve negatív az önkormányzatok lakásokkal kapcsolatos bevételi mérlege (erről ld. bővebben a bérlakásszektorral kapcsolatos fejezeteket). Ennek ellenére úgy gondolom, hogy mindenképpen erős partnerként kell tekinteni kezdetektől fogva a Vagyonkezelőkre, és biztosítani kell számukra igényük szerint képzést, plusz kapacitást, vagy bármi mást, amire szükségük van, és úgy alakítani a kereteket, hogy a felújítás számukra is megérje. Emellett fontos lenne, hogy a Főváros stratégiái szervesebben beágyazódjanak az országos keretekbe.
50
Tudás Ahogy azt a problémáknál már kiemeltem, az energiahatékonysági beruházások megkezdésének egyik akadálya lehet, hogy az önkormányzatoknak túl nagy erőforrást (anyagi és főként emberi) igényel a megfelelő szaktudások összegyűjtése a felújítások megtervezéséhez és végrehajtásához. Képzés A megfelelő tudás elérését segítheti egyfelől a várostervezők energiahatékonysággal kapcsolatos
képzése.
együttműködésében
Ennek a
megvalósítására
SPECIAL
program,
jött célja
létre a
nyolc
európai
várostervezők
ország
fenntartható
energiagazdálkodási ismereteinek növelése. A projekt fókuszában a tananyagfejlesztés, a kapacitásépítés, és a várostervezők felhalmozott tudásának a projektpartnerek szakmai hálózatán keresztüli továbbadása áll, hogy így elérje a helyi szinten dolgozó várostervezőket. Jelenleg a tananyagok kidolgozása zajlik, a program képzés része itthon a nyáron indul el. A képzés során többek között a klímaváltozás kihívásairól, a különböző, témához kapcsolódó stratégia-fajtákról
és
tervezési
eszközökről,
tervezés
megvalósításáról,
illetve
a
kommunikációról, részvételről lesz szó. A Főpolgármesteri Hivatal, és a kerületi önkormányzatok tervezéssel foglalkozó munkatársai számára előremutató tudást adhat a képzésen való részvétel. (SPECIAL - Spatial Planning and Energy for Communities in All Landscapes)23 Említést érdemel még az Épületenergetikai Civil Akadémia, melynek keretében önkormányzati szakembereket képeznek épületenergetikai beruházások menedzselésére. (Épületenergetikai Civil Akadémia, 2014.) Szakkönyv, útmutató A képzés mellett egy, az energiahatékony felújítások megvalósításáról szóló szakkönyv, illetve egy rövidebb útmutató jelentős segítségül szolgálhat az önkormányzatoknak a megfelelő tudáselemek hatékony elsajátításához. Az alábbiakban röviden felvázolom, hogy
23
51
milyen témákra érdemes kitérni, részben a Franciaországban megjelent, a lakások energetikai felújításáról szóló könyvből kiindulva (CHARLOT-VALDIEU & OUTREQUIN, 2012) Áttekintő, a felújításokat tágabb keretekbe elhelyező fejezet: -
Klímavédelmi célok
-
Lakások energiafogyasztása, ÜHG kibocsátása
-
Társadalmi, jogi, gazdasági (makroökonómiától a háztartások gazdálkodásáig), szociológiai folyamatok.
-
Miért érdemes felújítani?
Technika -
legújabb technikák bemutatása, értékelése, egyéb információk: szigetelések (külső vagy belső), fűtés-hűtési rendszerek (korszerűsítése), szellőzés, nyílászárók, közös terek világítása, megújuló energiaforrások bevonása
-
Épülettípusokra esettanulmányok: panelre itthon is van gyakorlat, régi és/vagy műemléképületek, háború utáni többlakásos házak, társasházak, kolóniák, stb.
-
Számítások, mérések, ellenőrzés eszközei.
-
Tanúsítványok
-
Energiaszolgáltatók szerepe
Jogszabályok: -
vonatkozó jogszabályok áttekintése: építés, felújítás, energiatanúsítvány, megújuló energiaforrások eladása, döntéshozatal (lakók)
Finanszírozás -
„mintaköltségvetések”, pénzügyi kalkulátor
-
elérhető források, finanszírozási módok
-
bérlakások esetén a lakbér szinten-tartásának lehetőségei. A rezsiköltségek csökkenéséből való finanszírozás pontos tervezése fontos ahhoz, hogy ne jelentsen a jövőben túl nagy terhet a lakók számára a felújítás költségeihez való hozzájárulás – ehhez elengedhetetlen a megfelelő lakáshasználati ismeretek átadása.
Kivitelezés lépésről lépésre: 52
-
technikai kivitelezés
-
lakókkal
való
együttműködés
lakáshasználatig,
lépései:
kommunikáció,
tervezéstől egyeztetés,
az
átadás
utáni
együttműködés,
információáramlás (lakógyűlések, demokrácia, speciális igények felmérése, ütemezés, stb.) -
lakók bevonásának lehetősége a munkálatokba
Tudás: szakemberek képzése Területi tervezés, közpolitika, klímastratégiák, koordináció Amennyiben megvalósulnak az ITS-ben is említett bérlakás-felújítási mintaprojektek (Budapest 2020 Integrált Településfejlesztési stratégia, 2014., old.: 41), az ottani tapasztalatok, adatok (pl. megtakarítás mértéke), módszerek (technika, finanszírozás, bevonás) kiváló alapot nyújthatnak a könyv továbbfejlesztéséhez. Jó gyakorlatok A felújításokkal kapcsolatos hasznos tudáselemekkel tudnak szolgálni a civil szervezetek energiahatékonysággal kapcsolatos projektjei, vagy egyéb jó gyakorlatok tapasztalatai. Érdemes
figyelmet
fordítani
ezekre
a
kezdeményezésekre,
hiszen
módszerüket,
szakértelmüket akár el is lehet terjeszteni, vagy integrálni az önkormányzati gyakorlatba. Az alábbiakban három ilyen projektet mutatok be. Szociális Építőtábor A szociális építőtáborok során önkormányzati bérlakásban élő magas lakbérhátralékkal bírók és önkéntesek újítják fel a bérlakásokat, energiahatékony módon (födém és falak szigetelése, nyílászáró csere). A lakbérhátralékosok munkáját az önkormányzat elszámolja, így a lakók törleszteni tudják tartozásaikat, és a felújításnak köszönhetően csökken a rezsiköltségük. Ennek és a kapcsolódó gazdálkodási, energiatudatossági,
lakáshasználati képzéseknek
köszönhetően nagy eséllyel ki tudnak törni az adósságspiráljukból. A projektet elsőként a nagykanizsai ligetváros bérlakásain „tesztelték”. Az építőtábor koncepcióját az „elsőként lakhatást” elvével ötvözve Kőbányán kunyhóban élő hajléktalan emberek újítottak fel üresen álló bérlakásokat, önkéntesek segítségével, majd kibérelhették a lakást az önkormányzattól (és a beköltözés után aktív támogatásban részesültek egy szociális munkástól). A projektek 53
előnye, hogy komplexen kezelik az eladósodottság problémáját, viszonylag kevés anyagi erőforrást igényenekl (csak anyagköltséget kell fizetni), és növelik a társadalmi szolidaritást a különböző
élethelyzetű
emberek
közös
munkája
által.
(Szocális
Építőtábor)
Csekkcsökkentő AZ Energiaklub szervezésében (és más civil szervezetek bevonásával)megvalósuló projekt célja az alacsony jövedelmű, és az energiaszegénység által érintett háztartásoknak kíván segítséget nyújtani energiaszámláik csökkentésében közvetlen, személyes tanácsadással és néhány egyszerű, az energia-megtakarítást szolgáló eszközzel, melyek hatására a háztatások évente akár több tízezer forintot is spórolhatnak. „A kísérleti (pilot) projekt egyik célja, hogy példával és adaptálható mintákkal szolgáljon szociális területen dolgozó szervezeteknek, önkormányzatoknak, vagy akár zöld szervezeteknek.” (Csekkcsökkentő projekt). Passzív bérházépítés a 13. kerületben A 13. kerületben a hvg.hu szerint 2002 óta 500 új bérlakás épült (bár a fenntartott önkormányzati lakásbérlemények száma így is 1298-cal csökken 2002 és 2012 között (KSH Önkormányzati lakásgazdálkodás)). Jelenleg egy 100 lakásos passzív ház építése zajlik, saját forrásból. Az épület tervezett energiafogyasztása évente 15 kWh/m2. (Angyalföld belevág a százlakásos passzív házba, 2013.) Külföldi felújítási programok tanulmányozása A külföldi, már elindult energiahatékony bérlakás-felújítások figyelemmel kísérése, a nemzetközi tapasztalatcsere, és az itthoni, (ugyan nem bérlakásra fókuszáló) de energiahatékony épületmegújító programok tapasztatainak áttekintése során egyrészt sok hasznos információhoz lehet jutni, másfelől elkerülhetők alapvető hibák. Nyilván vannak alapvető
gazdasági, strukturális
különbségek (pl. Németország, Franciaország és
Magyarország között), ezért nem másolhatók egész programok, viszont vannak programelemek, és tapasztalatok, amelyek mindenképp hasznosulhatnak itthon is. Ilyen elemek lehetnek a klímaterv elkészítésnek, gyakorlatba való átültetésének módjai, a finanszírozás eszközök, a lakókkal való együttműködés módszere, illetve a mintalakások, mint a lakáshasználati oktatás egyik eszközének alkalmazása. Tanulságként pedig pl. a tervezett és megvalósuló megtakarítás különbségéből fakadó problémák megelőzése, annak 54
a fontossága, hogy a lakókat megfelelően fel kell készíteni a felújított lakások „hatékony használatára”, hogy a felújításoknak nem csak technikai oldalai vannak, hanem fontos hangsúlyt kell fektetni a szereplők közti kommunikációra, stb. (Marchal, 2014.)
55
6. Konklúzió Dolgozatom első felében hét felállított probléma mentén elemeztem azt, hogy miért nem indult el eddig a szociális bérlakások energiahatékony felújítása. Ezek a felújítások a csökkenő
energiafogyasztás
révén
fenntartható
módon
csökkenthetik
az
energiaszegénységet, hozzájárulnak a klíma védelméhez, és mindeközben a jelenleg leromlott állapotú bérlakások minőségét is javítják. Ezért a dolgozatom második részében arra koncentráltam, hogy a felújításokat hátráltató, azokra kockázatot jelentő területeken milyen beavatkozások lehetségesek, főként Budapest Főváros Önkormányzatának munkája terén. Összegzésként fontosnak tartom kiemelni a bérlakások energiahatékony rehabilitációjának elősegítésével kapcsolatos legfontosabb megállapításokat. Elsőként úgy gondolom, hogy amíg nincsenek részletesen meghatározott célok, és ezen célok elérésének érdekében felelősségek, kötelezettségek mentén
kialakított feladatok,
megvalósítási módok, melyek a központi kormányzattól a régiók, illetve a megyék (és Budapest) szintjén keresztül egészen a helyi önkormányzatokig tényleges keretet adnak a 2020-as célok energiahatékonysággal kapcsolatos célkitűzésének megvalósításához, addig a stratégiákban foglalt célok megvalósulása részleges lesz. Budapest energiahatékony fejlesztésekkel kapcsolatos elképzeléseit is érdemes egy számon kérhető, komplex, átgondolt (és a Főváros, illetve Magyarország egyéb stratégiájához illeszkedő) Cselekvési Terv keretében újragondolni. Továbbá, lévén, hogy az épületállomány (és főként a bérlakások) energiahatékony felújítása egy új településtervezési, üzemeltetési terület, ezért a megfelelő tudáson kívül szükség van arra, hogy a kapcsolódó, de jelenleg országosan, de különösen Budapest Főváros Önkormányzatánál különböző szervezeti egységek között elszórtan megjelenő feladatok egységes
keretet,
felelősöket
kapjanak,
ezáltal
gördülékenyebben,
hatásosabban
valósuljanak meg az energiahatékonysággal kapcsolatos projektek. Erre alkalmas eszköz az egyszer már felállított fővárosi Energiaügynökséghez hasonló szervezet felállítása, amely kiküszöböli azokat a problémákat, amelyek miatt az Energiaügynökséget meg kellett szüntetni. . 56
Emellett fontos a kerületek munkájának összehangolása, melynek kiindulópontját az adatgyűjtés jelenti (épületek állapotáról, energiaszegénységről), ezután a prioritások kijelölése, tervezés, források összegyűjtése és végül a megvalósítás következik. A megfelelő megvalósuláshoz elengedhetetlen a megbízható pénzügyi források, konstrukciók mielőbbi kialakítása: az Operatív Programok forrásainak hatékony felhasználása mellett elengedhetetlen az ESCO típusú konstrukciók létrejöttének elősegítése, és az, hogy áthidalva jelenleg a támogatási űrt, a Fővárosnak legyen újból egy önálló pénzügyi kerete a városrehabilitációra. A megvalósítás sikerének egyik alapja a szociális problémák, főként az eladósodottság kezelése,
megfelelő
módszerekkel
(szolgáltatókkal
való
tárgyalás,
adósságkezelési
programok szakmai fejlesztése, lakhatási támogatások felülvizsgálata, innovatív elemek alkalmazása: bérlők bevonása a munkába a tartozásuk „ledolgozása” céljából, és megerősített szociális munka az akcióterületeken, a felújítások után is). A bérlakások energiahatékony felújításhoz széleskörű, sok elemből álló, gyakran újszerű tudásra van szükség. Ezen tudás összegyűjtése költséges az egyes önkormányzatok számára. A tudás kialakulását azonban elő lehet segíteni a kerületi és fővárosi szakemberek továbbképzésével, valamint egy részletes szakkönyv elkészítésével, mely átfogó képet nyújt szükséges tudáselemekről. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a szociális bérlakás-szektor kínálata rendkívül szűkös, és hosszú távú fenntarthatósága a jelenlegi formában kérdéses. Ezért elengedhetetlen a bérlakás-rendszer struktúrájának megújítása, és a gazdálkodási formájának újragondolása, ám az erre vonatkozó javaslatok áttekintése meghaladja jelen dolgozat kereteit. Azonban Budapest Főváros Önkormányzata aktív szerepet vállalhat a bérlakás rendszer megújításának megalapozásában, többek közt avval, hogy összegyűjti a kerületek, ill. saját szakértőinek javaslatait, és aktívan kommunikálja a kormányzat felé az előremutató javaslatokat és a reform szükségességét. Emellett a saját lakásállományán végzett mintaprojektekkel (és ezek tapasztalataival) hozzájárulhat a bérlakás-állomány javításához. Végül fontosnak tartom kiemelni, hogy a szakdolgozatommal alapvetően egy, az energiaszegénység csökkentését célzó (a környezeti problémák enyhítéséhez is hozzájáruló) 57
hosszútávon fenntartható eszköz megvalósításához szerettem volna hozzájárulni. Ezért úgy gondolom, hogy a stratégiák, intézményi keretek, finanszírozási módok és egyéb technikai szempontok mellett fontos figyelmet fordítani az érintettekre is. További kutatási témaként egyfelől a Fővárosnál megvalósítható, az energiahatékonyság és a bérlakás-szektor ügyét elősegítő szervezeti változtatásokra, a megvalósítás során felmerülő diszfunkcionalitások, beágyazottsági problémák megelőzési módjaira. Továbbá a nantes-i tapasztalataim
alapján
a
felújítások
kivitelezése
során
a
különböző
szereplők
együttműködésére szeretnék fókuszálni, különös tekintettel a bérlők bevonására, végül pedig a felújítások során létrejövő megtakarítások és a törlesztés fényében a lakhatási költségek alakulására, és a költségek illetve lakáshasználat közötti összefüggésekre fókuszálnék.
58
Irodalomjegyzék 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról. 1993. évi LXXVIII. törvény a lakások és helyiségek bérletére (...). 2010/31/EU irányelv az az épületek energiahatékonyságáról, 2010/31/EU (2010.. 05. 19.). 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól. 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 89. § (1) bekezdése . 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról . A Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő lakásokkal történő gazdálkodás koncepciója 2014-2017. (2014). Budapest: Fővárosi Önkormányzat. Ádámkó, E. (2014.. 04. 11.). Budapest Fenntartható Energia Akcióprogramja. (B. Anna, Kérdező:) Angyalföld belevág a százlakásos passzív házba. (2013.. 06. 27.). Letöltés dátuma: 2014.. 04. 12,
forrás:
hvg.hu:
hvg.hu/ingatlan/20130627_Angyalfold_belevag_a_szaz_lakasos_passziv Az Európai Parlament és a Tanács 2009/28/EK irányelve (2009. április 23.) a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2010/31/EU IRÁNYELVE, 2010/31/EZ (2010.. 05. 19. ). Az Unió szerint Magyarországnak is komolyan kell vennie az energiahatékony építkezést. (2013. . 10. 3.). Letöltés dátuma: 2014.. 04. 02., forrás: energiaklub.hu: http://energiaklub.hu/hir/az-unio-szerint-magyarorszagnak-is-komolyabban-kellvenni-az-energiahatekony-epitkezest Bajomi, A. Z. (2014.. 02. 19.). hvg.hu. Letöltés dátuma: 2014.. 03. 29., forrás: Miért nem utánozzuk
le
Franciaországot?
–
Így
csökkentsünk
rezsit:
http://hvg.hu/itthon/20140218_Miert_utanozzuk_le_Franciaorszagot Bardach, E. (2012). A Practical Guide for Policy Analyses0. Sage Publications. 59
Bedőcs, B. (2014.. 04. 08.). ITS és az energiahatékony felújítások megvalósítása. (B. Anna, Kérdező:) Budapest 2020 Integrált Településfejlesztési stratégia. (2014.. január 31). Budapest: Budapest Fővárosi Önkormányzat. Budapest 2030 - Hosszútávú Városfejlesztési Koncepció. (2014.). Budapest: Fővárosi Önkormányzat. Budapest Főváros Energetikai Cselekvési Programja . (2009. ). Budapest. (2009.). Budapest Főváros Fenntartható Energia Akció Programja (SEAP). Budapest: Budapest Főváros. Budapest Főváros Tematikus Fejlesztési Progamok - Szociális városrehbilitáció programok. (dátum nélk.). Letöltés dátuma: 2014. 04. 05., forrás: budapestfejlesztes.hu: http://budapestfejlesztes.hu/szocialis-varosrehabilitacio-tfp-2/ Budapest Főváros Tematikus Fejlesztési Programjai - a TFP-kről általában. (dátum nélk.). Letöltés
dátuma:
2014..
04.
06.,
forrás:
budapestfejlesztes.hu:
http://budapestfejlesztes.hu/a-tfp-krol-altalaban/ Budapest Főváros Területi Fejlesztési Programok. (dátum nélk.). Letöltés dátuma: 2014.. 04. 06., forrás: Szocális Városrehabilitáció TFP: http://budapestfejlesztes.hu/szocialisvarosrehabilitacio-tfp-2/ Budapest Integált Településfejlesztési Strartégiája 2020 - Stratégiai munkarész. (2014). Budapest: Budapest Főváros Önkormányzata. CHARLOT-VALDIEU, C., & OUTREQUIN, P. (2012). La réhabilitation énergétique des logements. Paris: Editions du Moniteur. Csekkcsökkentő projekt. (dátum nélk.). Letöltés dátuma: 2014.. 04. 11, forrás: csekkcsökkento.hu: http://www.csekkcsokkento.hu/oldal/csekkcsokkento-projekt Darvas, Á. -F.-G.-K.-M.-Z. (2013/6). Javaslatok a lakhatás és a gondozás biztonságának rendszerszerű megerősítésére. Esély, 43-83.
60
Dénes, F., & Fülöp, O. (2011). Szegénység vagy energiaszegénység? Az energiaszegénység definiálása Európában és Magyarországon. Budapest: Energiaklub. ELMIB. (dátum nélk.). Forrás: elmib.hu: http://www.elmib.hu/hu/szolgaltatasaink/escofinanszirozas Épületek Energiahatékonysága. (2010. 09. 17.). Letöltés dátuma: 2014.. 04. 01., forrás: europa.eu: http://europa.eu/legislation_summaries/energy/energy_efficiency/en0021_hu.htm Európa-2020-stratégia. (dátum nélk.). Forrás: http://eu.kormany.hu/europa-2020-strategia. Eurostat. (dátum nélk.). Eurostat. (dátum nélk.). Letöltés dátuma: 2014.. 01. 09, forrás: epp.eurostat.ec.europa.eu: http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/eurostat/home/ Fellegi, D., & Fülöp, O. (2012. január). Szegénység vagy enerigaszegénység? Letöltés dátuma: 2014..
01.
13.,
forrás:
energiaklub.hu:
http://energiaklub.hu/sites/default/files/energiaklub_szegenyseg_vagy_energiaszeg enyseg.pdf Finta, S. (2013.). Tematikus Fejlesztési Programok (prezentáció). Budapest. FŐTÁV- ÖkoPlusz. (dátum nélk.). Letöltés dátuma: 2014.. 04. 11., forrás: fotav.hu: http://www.fotav.hu/lakossagi-ugyfelek/korszerusites/okoplusz/ Fuel Poverty Statistics. (2013.. 09. 19.). Letöltés dátuma: 2014.. 03. 25, forrás: gov.uk: https://www.gov.uk/government/collections/fuel-poverty-statistics Fülöp, O. (2007.). Az Energia Klub javaslata a Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv kidolgozásához. Energia Klub. Fülöp, O. (2011). NEGAJOULE2020 Energy efficiency potential of Hungarian residential buildings. Budapest: Energiaklub. Fülöp, O. (2014.). Energiaszegénység - adatok és dilemmák (sajtóanyag). Budapest: Energiaklub. 61
Gerda Falkner, O. T. (2005). Complying with Europe. EU Harmonisation and Soft Law in the Member States. Cambridge: Cambridge UP. Gerda Falkner, O. T. (2008. 2). "three worlds of Compliance or Four? The EU-15 Compared to New Member States'. Journal of Common Market Studies, old.: 293-313. greenfo.hu. (2014.. 02. 23.). Letöltés dátuma: 2014.. 03. 24., forrás: Pénz sehol, tovább csúszik
az
épületenergetikai
stratégia:
http://www.greenfo.hu/hirek/2014/02/23/penz-sehol-tovabb-csuszik-azepuletenergetikai-strategia Győri, P., & Mózer, P. (2006. . 04. 22.). A tékozló koldus ruháját szaggatja. Letöltés dátuma: 2014..
04.
08.,
forrás:
3sz.hu:
http://3sz.hu/sites/default/files/uploaded/gyori_peter_-_mozer_peter__tekozlokoldus.pdf Hegedüs, J. (2008). Social housing in transitional countries – the case of Hungary. In &. C. K. Scanlon, In Social Housing in Europe II. A review of policies and outcomes (old.: 145161). London: LSE London. Hegedüs, J. e. (2009). Lakhatási szükségletek Magyarorszgáon. Városkutatás Kft. Hegedüs, J., & Horváth, V. (2012). Éves jelentés a lakhatási szegénységről 2012. Budapest: Habitat For Humanity. Hegedüs, J., Horváth, V., & Somogyi, E. (2013.. november). habitat.hu. Letöltés dátuma: 2014.. 04. 05, forrás: Szociális Lakásügynökségek - egy innovatív lakáspolitikai megoldás : http://www.habitat.hu/files/131120_20oldalas_vegleges.pdf Horváth, V., & Pósfai, Z. (2014.. 03. 21.). hvg.hu. Letöltés dátuma: 2014.. 04. 05., forrás: "Ma Magyarországon
lakhatási
válság
van":
http://hvg.hu/itthon/20140321_Ma_Magyarorszagon_lakhatasi_valsag_van hvg.hu. (2013. május 30). A sereghajtók közt a magyar energiahatékonysági politika. Letöltés dátuma:
2014..
01.
08,
forrás:
hvg.hu:
http://hvg.hu/gazdasag/20130530_A_sereghajtok_kozt_a_magyar_energiahateko
62
INSEE. (2014.). Institut National de la statistique et des études économique. Forrás: insee.fr: insee.fr (2013). Jelentés az Európai Bizottság részére az energiahatékonyságról 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 7. cikke alapján. Klímapolitika.
(dátum
nélk.).
Letöltés
dátuma:
2013.
01.
09.,
forrás:
klimapoltika.kormany.hu: http://klima.kormany.hu/hazai-klimapolitika Kőnig, É. (2006/1). Adósságkezelés: sikerek és kudarcok. Esély, 21. Kőszeghy, L. (2011). Éves jelentés a lakhatási szegénységről. Budapest: Habitat For Humanity. KSH - Önkormányzati lakásgazdálkodás. (dátum nélk.). Letöltés dátuma: 2014.. 04. 10. , forrás: http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_zrl001.html KSH. (2010). Társadalmi helyzetkép - Lakáshelyzet. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal. KSH. (2011). Népszámlálás. ksh.hu. (dátum nélk.). Területi statisztika, lakásállomány. Letöltés dátuma: 2014. . 04. 05. , forrás: http://www.ksh.hu/stadat_eves_6_2 La rénovation écologique des logements sociaux prend du retard. (2013.. 03. 7). Letöltés dátuma: 2014.. 03. 29. , forrás: bastamag.net: http://www.bastamag.net/Larenovation-ecologique-des Magyar Földtani és Geofizikai Intézet, N. A. (2013, szeptember). Második Nemzeti Éghajlatválzotási Stratégia 2014-2025 vitaanyag. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. (2013.). Magyarország 2013. évi Nemzeti Reformprogramja. . Magyarország Kormánya. Marchal, F. (2014.. 02. 06.). Accompagnement des locataires. (B. Anna, Kérdező:) Marketing-Centrum. (2010). Magdolna – Orczy projekt - Lakossági felmérés az élet és a lakás körülményekről. Budapest: Marketing centrum.
63
Második Nemzeti Éghajlatváltozási Startégia 2014-2025 . (2013.. 09. ). Letöltés dátuma: 2014..
04.
10.,
forrás:
www.kormany.hu/download/7/ac/01000/Második
kormany.hu:
Nemzeti
Éghajlatváltozási
Stratégia 2014-2025 kitekintéssel 2050-re - szakpolitikai vitaanyag.pdf MFB.
(dátum
nélk.).
Letöltés
dátuma:
2014..
04.
09.,
forrás:
mfb.hu:
https://www.mfb.hu/tevekenyseg/onkormanyzatok/mfb-onkormanyzatiinfrastrukturafejlesztesi-program Mikor lesz Nemzeti Épületenergetikai Stratégia? (2014.. 02. 20.). Letöltés dátuma: 2014.. 03. 10., forrás: e-gepesz.hu: http://e-gepesz.hu/?action=show&id=15663 Miniszteri döntésben részesült Társasházak Energetikai Felújítása Alprogram pályázat keretében. (2013. 11. 08.). Letöltés dátuma: 2014. 04. 10., forrás: emi.hu: http://www.emi.hu/EMI/web.nsf/Pub/5B0IDD/$FILE/Miniszteri_d%C3%B6nt%C3%A 9s_TEF_2013.11.08.pdf Misetics, B. (2013/1). Javaslatok egy egalitáriánus lakáspolitikai reform fő irányaira: politikai és szakpolitiaki vázlat. Esély, 39-73. Nemzeti Energiastratégia 2030. (2012). Letöltés dátuma: 2013.. 12. 11., forrás: kormany.hu: http://www.kormany.hu/download/4/f8/70000/Nemzeti%20Energiastrat%C3%A9gia %202030%20teljes%20v%C3%A1ltozat.pdf Nemzeti Épületenergetikai Stratégia. (dátum nélk.). Letöltés dátuma: 2014.. 04. 09. , forrás: emi.hu: http://www.emi.hu/EMI/web.nsf/Pub/ZDKPTY.html Nemzeti
Fejlesztési
Minisztérium.
(dátum
nélk.).
Forrás:
kormany.hu:
http://www.kormany.hu/hu/nemzeti-fejlesztesi-miniszterium/fejlesztes-esklimapolitikaert-valamint-kiemelt-kozszolgaltatasokert-felelos-allamtitkarsag/ahelyettes-allamtitkar OHCHR. (1991). The right to adequate housing (Art.11 (1)) : . 12/13/1991. -. Geneva, Switzerland: Office of the United Nations High Commissioner for Human Rights. Összefoglaló a 2008-2011. időszak lakossági épületenergetikai pályázatairól. (2013.. 10. 14.). Letöltés
dátuma:
2014..
04.
09.
,
forrás:
energiaklub.nhu: 64
http://energiaklub.hu/hir/osszefoglalo-a-2008-2011-idoszak-lakossagiepuletenergetikai-palyazatairol Pappné Nádasdi, L. (2013.. 12. 16.). Lakhatással kapcsolatos szociális programok a Magdolna negyedben. (A. Z. Bajomi, Kérdező:) Patrick, H. (2011.). Sociologie politique: l'action publique. Paris: Armand Colin. Programmation relative à la mise en œuvre du Grenelle de l'environnement (1), LOI n° 200996 (2009. augusztus 3.7). SPECIAL - Spatial Planning and Energy for Communities in All Landscapes. (dátum nélk.). Letöltés dátuma: 2014.. 04. 06., forrás: special-eu.hu: http://www.specialeu.hu/news/special Szocális Építőtábor. (dátum nélk.). Letöltés dátuma: 2014.. 04. 11., forrás: szepitotabor.hu: http://www.szepitotabor.hu/rolunk/rolunk-bovebben/ Terület- és Településfejlesztési Operatív Program - munkaközi változat. (2013.. 09. 30). Budapest: Nemzetgazdasági Minisztérium. ÚSZT. (2013. 11. 28.). palyazat.gov.hu. Letöltés dátuma: 2014.. 01. 08. , forrás: http://palyazat.gov.hu/a_megujulo_energiaforras_hasznositasara_iranyulo_beruhaz asok_finanszirozasat_szolgalo_penzugyi_konstrukcio_megszuntetese Ürge-Vorsatz, D. &. (2010). Egy nagyszabású, energiamegtakarítást célzó komplex épületfelújítási program hatása a foglalkoztatásra Magyarországon (vezetői összefoglaló). Budapest: Éghajlatváltozási és Fenntartható Energiapolitikai Központ, CEU. Vacher, P. (2014.. 02. 03.). Les questions des usages et des indicateurs de mesure pertinents;. (A. Bajomi, Kérdező:) VERSENYKÉPES KÖZÉP-MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM (VEKOP). (2013.. 09. 26). Letöltés
dátuma:
2014..
04.
10.,
forrás:
palyazat.gov.hu:
http://palyazat.gov.hu/forum_topic_pate/762/filter?offset=0&theme_filter=
65
Wirth, J. (2013.. 01. 31). Néhány ezer lakhatatlan lakas áll üresen Budapesten. Letöltés dátuma: 2014.. 04. 12., forrás: origo.hu: http://www.origo.hu/itthon/20130125nehany-ezer-lakhatatlan-lakas-all-uresen-budapesten.html#comments zbr.kormany.hu.
(dátum
nélk.).
Letöltés
dátuma:
2014..
01.
09.,
forrás:
http://zbr.kormany.hu/nemzeti-epuletenergetikai-strategia-a-magyarepuletallomany-energiahatekonysagi-felujitasi-programja
Interjúk: Fülöp Orsolya, Energiaklub, 2013. 10. 25. Baleydier, Élise Villeurbanne Est Habitat, 2013. 10. 29. Perreton, François, GrandLyon Habitat, 2013. 10. 30. Tardieu, Florance, Grand Lyon, 2013. 10. 30. Quentin Vernette, Grand Projets de Ville, Vaulx-En-Velin, 2013. 10. 31. Pappné Nádasdi Lili, Józsefvárosi Családsegítő és Gyermekjóléti Központ, 2013. 12. 16. Horváth Dániel, Rév8 Zrt. 2013. 12. 01. Burdan Burban, Philipe, Universtié de Nantes 2014. 02. 04. Marchal, Fabrice, Université de Nantes 2014. 02. 06. Ongjerth Richárd, Magyar Urbanisztikai Társaság, 2014. 04. 07. Bedőcs Bernadett, Budapest Fővárost Városépítési Tervező Kft. 2014. 04. 08. Ádámkó Erzsébet, Baranyai Attila, Gonczlik Tamás (csoportos interjú), Főpolgármesteri Hivatal Városüzemeltetési Főosztály Kommunális Közszolgáltatási és Környezetügyi Osztály, 2014. 04. 10.
66
