EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM PEDAGÓGIAI ÉS PSZICHOLÓGIAI KAR NEVELÉSTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA NEVELÉSELMÉLET DOKTORI PROGRAM
Karlowits-Juhász Orchidea
A JEZSUITÁK SZERETETSZOLGÁLATA A KÖTELEZŐ ISKOLAI KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT KONTEXTUSÁBAN Doktori (PhD) disszertáció tézisei
Témavezető: dr.Trencsényi László habil. címzetes egyetemi tanár Miskolc, 2015
Tartalomjegyzék Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3
A témaválasztás motivációja, a kutatás céljai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .4
Metodológiai keretek és a kutatás menete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .5
Eredmények, tanulságok, javaslatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .9
A kutatás során feldolgozott legfontosabb irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .14
A témakörbe tartozó saját publikációk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .15
A témakörbe tartozó saját konferencia-előadások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .16
1
Bevezetés A miskolci Fényi Gyula Jezsuita Gimnáziumban a 2002/2003-as tanévtől minden
9. osztályos tanuló egy több hónapon átívelő, szociális fókuszú szolgálatot teljesít.
Az Arrupe szeretetszolgálati program fő célja, hogy a diákok olyan „másokért élő emberekké” váljanak, akik felnőttként kellő nyitottsággal, kritikus hozzáállással,
toleranciával és aktivitással részt vállalnak a társadalmi igazságosság előmozdításában.
A 2013 januárjától 2014 júniusáig tartó, vegyes módszerű, főként résztvevő
megfigyelésre épülő empirikus kutatásom célja a szeretetszolgálati program több
szempontú vizsgálata (elsősorban a program kulturális beágyazottságának, működési
mechanizmusának, a résztvevők hozzáállásának és motivációinak feltárása) és komplex,
leíró jellegű esettanulmány formájában történő bemutatása. Az alapvetően kulturális
antropológiai módszerekre épülő esettanulmány része a téma rendtörténeti, jezsuita
neveléstörténeti és neveléselméleti kontextusának feltérképezése a hazai és nemzetközi
szakirodalom, a vonatkozó rendi dokumentumok, illetve egyéb írott és audiovizuális források segítségével.
Témámat különösen aktuálissá tette a Magyarországon a 2012/2013-as tanévtől országos
szinten bevezetett (2016-tól az érettségi feltételeként előírt) kötelező iskolai közösségi
szolgálat, amelynek jogszabályi hátterét, a Nemzeti alaptantervhez való kapcsolódási
pontjait, a hivatalos segédletekben kommunikált céljait, alapelveit és módszertanát részletesen bemutatom dolgozatomban.
Annak vizsgálata céljából, hogy milyen „terepre” érkezett a vonatkozó törvényi változás,
2012 májusától 2013 márciusáig egy vegyes módszerekre építő keresztmetszeti
kutatást végeztem Miskolc összes érettségit adó középiskolájában. A 28 iskolát lefedő vizsgálat során 651 tizenegyedikes diákkal kérdőíveztem, illetve 28 igazgatóval/igaz-
gatóhelyettessel és további 10 kulcsadatközlő pedagógussal vettem fel strukturált interjút.
A kutatás adatainak közlése során elsősorban a diákok önkéntességgel, közösségi
szolgálattal kapcsolatos attitűdjeire, motivációira, illetve az iskolavezetők és
pedagógusok iskolai közösségi szolgálattal kapcsolatos vélekedéseire, véleményeire, hozzáállására fókuszáltam.
A mélyfúrás jellegű esettanulmány és a keresztmetszeti kutatás eredményeinek
szintetizálása során megvizsgáltam, tekinthető-e releváns „jó gyakorlatnak” a közoktatás
számára a jezsuiták szeretetszolgálati programja, illetve ha igen, milyen keretek között
3
adaptálható szélesebb körben. Végezetül pedig javaslatokat fogalmaztam meg az
oktatáspolitika számára a közösségi szolgálati tanulás (service learning) témakörében.
A témaválasztás motivációja, a kutatás céljai 2010 óta aktívan önkéteskedem és önkéntes tevékenységeket szervezek az általam
alapított és koordinált Csatárlánc csoport keretében (http://csatarlanc.com), illetve
ugyanettől az évtől kutató-fejlesztő tevékenységeket is folytatok a középiskolai és a
felsőoktatási önkéntesség, illetve közösségi szolgálati tanulás (service learning)
témakörében. A 2011-es köznevelési törvény (2011. évi CXC. törvény a nemzeti
köznevelésről) által az érettségi vizsga feltételeként kötelezővé vált iskolai közösségi szolgálat különösen aktuálissá tette a témámat.
Disszertációm az alábbi célok és kérdésfeltevések mentén készült.
1) A közösségi szolgálati tanulás (service learning) fogalmi kereteinek tisztázása. A Magyarországon jogszabályban rögzített iskolai közösségi szolgálat (IKSz)
fogalmának beillesztése a nemzetközi service learning terminológiába.
2) A 2011-es köznevelési törvény által az érettségi vizsga feltételeként előírt 50 órás
iskolai közösségi szolgálat (IKSz) tartalmi, módszertani vonatkozásának vizsgálata
és leírása. Az IKSz (mint service learning típusú program) alapfeltételeinek és
a hazai közoktatás jellemző gyakorlatának összevetése.
3) Annak a kérdésnek a körbejárása, hogy városomban (Miskolcon) milyen „terepre”
érkezett a vonatkozó törvényi változás. Ehhez vegyes módszerű keresztmetszeti vizsgálattal egyrészt az iskolavezetők (és egyéb kulcsadatközlő pedagógusok)
iskolai közösségi szolgálathoz kapcsolódó tapasztalatainak, motivációinak,
attitűdjeinek, másrészt a diákság önkéntes tapasztalatainak, motivációinak vizsgálata és leírása.
4) Egy nagy hagyományokra épülő gyakorlat, a miskolci Fényi Gyula Jezsuita
Gimnáziumban több mint 10 éve működő Arrupe szeretetszolgálati program
kulturális beágyazottságának, működési mechanizmusának, a benne résztvevők
hozzáállásának és motivációinak feltárása, a téma rendtörténeti, jezsuita
neveléstörténeti és neveléselméleti kontextusának feltérképezése, illetve mindennek
4
egy komplex, leíró jellegű kulturális antropológiai/etnográfiai esettanulmány
formájában történő bemutatása.
5) Annak megvizsgálása, hogy a jezsuiták programja mennyire áll összhangban
a közösségi szolgálati tanulás (service learning) nemzetközi sztenderdekben
megfogalmazott irányelveivel, tartalmi, módszertani vonatkozásaival, továbbá, hogy
a szeretetszolgálat tekinthető-e, illetve milyen feltételek mellett tekinthető releváns „jó gyakorlatnak” a közoktatás számára.
6) Kutatásom eredményeivel, tanulságaival (nem közvetlenül e disszertációval, hanem
sokkal inkább kisebb volumenű publikációk, pedagógus-továbbképzési tartalmak,
illetve egyéb személyes szakmai interakciók formájában) az iskolákban folyó munka segítése.
7) Javaslatok megfogalmazása az oktatáspolitika számára.
Metodológiai keretek és a kutatás menete A kutatásfőbb metodológiai jellegzetességei a következők.
-
A kutatás középpontjában egy vegyes módszerekre épülő, mélyfúrás jellegű
kulturális antropológiai (etnográfiai) esettanulmány áll.
Az iskolai közösségi szolgálatot és a szeretetszolgálatot alapvetően mint kulturális formációt ételmezem, és azokat a közoktatás, illetve a jezsuita oktatás kulturális
közegében vizsgálom.
A
kutatásom
vegyes
módszerű,
de
alapvetően
kvalitatív
jellegű.
A kérdőíves kutatásokkal nem általános következtetések levonására törekszem
(bár ezt nem zárom ki a céljaim közül), hanem egyrészt az eset kontextusba
helyezésére, másrészt a kvalitatív módszerekkel gyűjtött információk árnyalására, -
kiegészítésére.
Vizsgálódásom fő módszere a személyes bevonódással és hosszú távú
elkötelezettséggel járó résztvevő megfigyelés. E választásom elsősorban
antropológus végzettségemből, önkéntes tapasztalataimból, illetve személyes
-
affinitásomból fakad.
A disszertációm fő részét képző esettanulmányom leíró jellegű, azonban leírásom
csupán egy a lehetséges leírások közül, mivel egész kutatásom – a kérdésfeltevéstől egészen az írásig, újraírásig – szükségszerűen valamilyen szintű interpretáció.
5
-
A disszertációm több részlete narratív jellegű.
-
A kutatási és írási folyamat során „fegyelmezett szubjektivitásra” törekedtem.
-
A kutatásom során érvényesült a trianguláció elve.
-
Kutatásomat pedagógiai jelzővel illetem (pedagógiai etnográfia, pedagógiai
antropológia). E tágan értelmezett „pedagógiai” jelző egyrészt a kutatás terepére
vonatkozik (a terep része az iskola), másrészt a kutatás tárgyára (esetemben az
önkéntesség, a közösségi szolgálat, a társadalmi részvétel mint pedagógiai jelenség),
harmadrészt pedig arra, hogy maga a kutatás is pedagógiai folyamat (az eredmények
közlésének tudatosan fejlesztő, alakító természete van). A keresztmetszeti kutatás bemutatása
Vegyes módszerű keresztmetszeti vizsgálatommal egy átfogó képet próbálok alkotni arról, hogy 2012-2013-ban milyen „terepre” érkezett az iskolai közösségi szolgálat
bevezetésére vonatkozó törvényi rendelkezés. A 2012 májusától 2013 márciusáig tartó vizsgálat fontosabb paramétereit az 1. táblázat mutatja be.
1. táblázat: A keresztmetszeti kutatás menete és legfontosabb jellemző Vizsgálat ideje
Vizsgálati egység
Módszerek
Minta
2012. máj. – 2012. dec.
11. osztályos tanulók
kérdőív
2012. máj. – 2012. dec.
11. osztályos tanulók
28 szociometria 651 fővel szociometria (minden lekérdezett osztályban felvételre került)
2012. okt. – 2013. jan.
iskolavezetők
strukturált interjú
6
651 fő
28 fő (igazgatók vagy igazgatóhelyettesek)
2012. okt. – 2013. jan.
kulcsadatközlők
strukturált interjú
10 fő (akik iskolájuk keretei között részt vettek valamilyen önkéntes vagy kötelező „szolgálatjellegű” tevékenység szervezésében)
2013. jan.
a hámori Waldorf iskola diákjai
csoportos interjú
7 fő + 1 pedagógus
dokumentumok
pedagógiai programok; évkönyvek; újságcikkek stb. dokumentum- (kizárólag abban a 3 iskolában, elemzés ahol a 2012/2013. tanév előtt is volt valamilyen kötelező jellegű segítő szolgálat)
2012. okt. – 2013. márc.
Az esettanulmány bemutatása 2013 januárjától 2014 júniusáig vegyes módszerű, főként résztvevő megfigyelésre épülő empirikus kutatást végeztem, amely során a miskolci Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium-
ban működő szeretetszolgálati program több szempontú vizsgálatát (elsősorban
a program kulturális beágyazottságának, működési mechanizmusának, a résztvevők
hozzáállásának és motivációinak feltárását) tűztem ki célul. Az esettanulmány
készítésének paraméterei a 2. összefoglaló táblázatban találhatóak.
A résztvevő megfigyelés legintenzívebb intervalluma a 2013 márciusától 2013 júniusáig
tartó időszak volt. Kulturális antropológiai szakos hallgatóm, Reif Jenifer segítségével 15 helyszínre (összesen 17 alkalommal) kísértük el a szeretetszolgálatot végző diákokat. Az alkalmakon egyrészt mint kutatók voltunk jelen (megfigyeltünk, hanganyagot
rögzítettünk, fotóztunk), másrészt a diákok szerepével igyekeztünk azonosulni (velük
érkeztünk a terepre, az ő segítői szerepüket vettük fel), harmadrészt mint segítők vettünk részt (ez lényegében azonos az előző diák-segítő szereppel, hiszen mi is ugyanazt
a „szolgálatot” végeztük, azonban néha mégis túlmutatott rajta, amikor egy nagyobb
7
gyakorlattal és tapasztalattal rendelkező önkéntes-segítő szerepébe léptünk). A szeretet-
szolgálati tevékenységek előtt és után minden megfigyelt diákkalinterjút készíttetünk
(„szendvicsinterjú”), illetve közvetlenül az alkalmak után hangos jegyzeteket
rögzítettünk.
2. táblázat: Az esettanulmány készítésének menete és legfontosabb jellemzői Vizsgálat ideje
Vizsgálati egység
2012. jún.
11. évf. diákok
2013. jan. – 2014. jún.
a szeretetszolgálat szervezői
2013. márc. – 2013. jún.
diákok (szolgálat végzése közben)
2014. márc. – 2014. ápr.
a szolgálattal kapcsolatban álló pedagógusok
2013. febr.– 2013. nov.
érintett iskolai programok résztvevői
2013. márc. – 2013. jún.
fogadó helyszínek kapcsolattartói
2013. jún.– 2013. nov.
az iskola volt diákjai
2013. máj.
külföldi önkéntesek
8
Módszerek keresztmetszeti kérdőív résztvevő megfigyelések, félig strukturált (többkörös) interjúk résztvevő megfigyelések, félig strukturált „szendvicsinterjúk”
Minta 20 fő 2 fő
31 fő
félig strukturált interjúk 2 fő résztvevő megfigyelések
résztvevő megfigyelések, strukturálatlan interjúk résztvevő megfigyelések, strukturálatlan interjúk résztvevő megfigyelések, strukturálatlan interjúk
90-480 fő (programonként változó) 5 fő 2 fő 1 fő
2013. márc. – 2013. jún.
szolgálat által érintett segítettek
2014. ápr. – 2014. jún.
2002-2014 között szolgálatot végzett diákok
2013. jan. – 2014. jún.
írásos dokumentumok
résztvevő megfigyelések, esetenként strukturálatlan interjúk
8 fő + 8 (4-20 fős) csoport
online kérdőív (a szeretetszolgálat koordinátorával, Velkey 290 fő Balázzsal közösen végzett kérdőíves kutatás) dokumentumelemzés (pedagógiai program; iskolai évkönyvek és újságok; újságcikkek; diákesszék; iskolai prospektusok; a szeretetszolgálat írásos dokumentációja; szeretetszolgálati „önértékelő kérdőívek”; kéziratok; rendi dokumentumok; honlapok) audiovizuális dokumentumok elemzése (saját fotódokumentáció; a gimnázium fotóarchívumának képei; saját rögzített – interjúkon kívüli – hanganyagok; diákok által készített hanganyag; dokumentumfilmek; honlapok)
2013. jan. – 2014. jún.
audiovizuális dokumentumok
2013. jan. – 2015. jan.
szakirodalmi elemzés (a szeretetszolgálatról szakirodalom, rendi megjelent szakmai publikációk; dokumentumok jezsuita rend- és neveléstörténeti írások)
folyamatos
kutatói önreflexió; párbeszéd, közös gondolkodás az elsődleges kulcs-adatközlőkkel; párbeszéd, közös gondolkodás más kutatókkal, szakemberekkel; a készülő szöveg egyes részeinek (pl. rendi vonatkozások, szeretetszolgálat működési mechanizmusa) megbeszélése az érintettekkel
Eredmények, tanulságok, javaslatok 1.A fogalmi keretek átgondolása Disszertációm Fogalmi keretek című fejezetében bemutatom a Magyarországon
jogszabályi keretek között használt iskolai közösségi szolgálat (IKSz) meghatározását,
és rámutatok annak az angol service learning terminológiába való illeszkedésére. Ezután sorra veszem a service learning kifejezés különböző magyar nyelvű megjelenési formáit,
9
és megvizsgálom ezek relevanciáját (dolgozatomban a „közösségi szolgálati tanulás”
megnevezést alkalmazom a service learning kifejezésre). Ugyanebben a fejezetben
górcső alá veszem a közösségi szolgálati tanulás különböző nemzetközi definícióit,
illetve sztenderdjeit, végezetül definiálom a miskolci Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium
gyakorlatában megjelenő szeretetszolgálat fogalmát. 2. Az IKSz és az iskola világa
A Korunk ifjúsága és a társadalmi szolidaritás című fejezetben többek között arra hívom
fel a figyelmet, hogy a hazai közoktatás keretei között a demokratikus állampolgári
nevelés céljai mindaddig illuzórikusak, ameddig alapvető változások nem valósulnak
meg az iskola világában. A közösségi szolgálati tanulás (service learning) nemzetközi
sztenderdjeinek és gyakorlatainak ismeretében megállapítom, hogy mindezek
az alapfeltételek szükségesek a hazánk köznevelési törvényében megjelenő kötelező
iskolai közösségi szolgálat sikeres megvalósulásához is. Ehhez kapcsolódóan
disszertációm Szintézisében összevetem a közösségi szolgálati tanulás (iskolai közösségi
szolgálat) alapfeltételeit hazánk közoktatási gyakorlatának érintett jellemzőivel. 3. Pillanatkép az IKSz bevezetésekor
Dolgozatomban bemutatom a 2012/2013-as tanévtől országos szinten bevezetett
(2016-tól az érettségi feltételeként előírt) iskolai közösségi szolgálat jogszabályi hátterét, (potenciális) kapcsolódási pontjait hazánk hatályos Nemzeti alaptantervéhez, illetve –
egyebek mellett – a hivatalos segédletekben kommunikált céljait, alapelveit
és módszertanát.
Az IKSz kezdetei Miskolcon egy keresztmetszeti kutatás tapasztalatai alapján című
fejezetben arra a kérdésre keresem a választ, hogy városomban milyen „terepre” érkezett a vonatkozó törvényi változás. Kutatásom megerősítette azt a szakmai körökben
általános vélekedést, hogy a középiskolákat összességében felkészületlenül érte
a vonatkozó rendelet. Az első érintett évfolyam már megkezdte tanulmányait, amikor
a vizsgált 28 érettségit adó iskolából 14-nek a vezetősége még nem tűzte érdemben
napirendre a kérdést. Az interjúk felvételekor az iskolavezetők jellemzően még nem
voltak tisztában a rendelkezés céljaival és megvalósítási kereteivel, illetve sokkal inkább
10
problémákat, mintsem pozitívumokat láttak a kötelező iskolai közösségi szolgálattal
kapcsolatban.
4. Egy nagy hagyományokra épülő gyakorlat feltárása és bemutatása Disszertációm fő célja a miskolci Fényi Gyula Jezsuita Gimnáziumban működő
Arrupe szeretetszolgálati program több szempontú vizsgálata (elsősorban a program
kulturális beágyazottságának, működési mechanizmusának, a résztvevők hozzáállásának
és motivációinak feltárása) és komplex, leíró jellegű esettanulmány formájában történő
bemutatása. Az alapvetően kulturális antropológiai módszerekre épülő terepkutatáshoz
szervesen kapcsolódik a téma rendtörténeti, jezsuita neveléstörténeti és neveléselméleti
kontextusának feltérképezése, a hazai és nemzetközi szakirodalom, a vonatkozó rendi
dokumentumok, illetve egyéb írott és audiovizuális források segítségével.
Az esettanulmány jelen dolgozaton belül egy koherens egységet alkot, így önmagában is olvasható, hasznosítható.
5. A szeretetszolgálati program adaptálhatósága A hazai oktatáspolitika az iskolai közösségi szolgálat kiemelt „jó gyakorlataként”
hivatkozik és támaszkodik a miskolci jezsuita gimnázium több mint 10 éves
hagyománnyal
rendelkező
szeretetszolgálati
programjára.
Dolgozatomban
megvizsgálom, tekinthető-e releváns „jó gyakorlatnak” a jezsuiták programja
közoktatás számára.
Arra jutottam, hogy a szeretetszolgálat teljes mértékben összhangban áll a közösségi szolgálati tanulás (service learning) nemzetközi sztenderdekben foglalt irányelveivel és
módszertanával, azonban ahhoz, hogy az IKSz megvalósítása szempontjából bármelyik hazai közoktatási intézmény számára hasznos modell lehessen, le kell választanunk róla
az intézmény gyakorlatának unikális (illetve csupán jellemzően egyházi iskolák körében releváns) tényezőit, jellemzőit. Többek között erre tettem kísérletet dolgozatomban.
A szeretetszolgálat és az IKSz viszonyrendszere, A szeretetszolgálat módszertana és
működési mechanizmusa, illetve A szeretetszolgálat helyszínei és tevékenységei című
fejezetek együttesen praktikus segítséget nyújthatnak a közoktatási intézmények
számára az iskolai közösségi szolgálat megszervezéséhez.
11
6. Javaslatok az oktatáspolitika számára A hazai és nemzetközi szakemberekkel egyetértek abban, hogy közösségi szolgálati
tanulás (service learning) a társadalmi felelősségvállalásra nevelés kiváló módja, ezért
meggyőződésem, hogy az oktatásirányításnak kiemelt feladata kell, hogy legyen a
közösségi szolgálati tanulás rendszerszintű megvalósításának ösztönzése és támogatása. A sikeres és hatékony megvalósításhoz mindenekelőtt szükséges az általam (Az IKSz és
az iskola világa című alfejezetben) összegyűjtött, egymást nagy eséllyel kioltó alapvető jellemzők tudatosítása és reflexió alá vonása (oktatáspolitikai, intézményfenntartói és intézményvezetői szinten).
A keresztmetszeti kutatás alapján kirajzolódó intézményvezetői hozzáállások és
vélemények, az önkéntes jellegű közösségi szolgálati tanulás meggyőző nemzetközi
tapasztalatai és eredményei, mérvadó hazai civil szervezetek és szakemberek
állásfoglalásai, továbbá a kötelező iskolai közösségi szolgálattal kapcsolatos eddigi
szakmai és privát tapasztalataim fényében javaslom megfontolásra a kötelező jellegről
az önkéntes jellegre való átállást. Hangsúlyozni szeretném, hogy ez semmiképpen nem
a közösségi szolgálati tanulás rendszerszintű programjának eltörlését, hanem a diákok
számára önkéntes jellegűvé alakítását, illetve kiterjesztését jelentené. Véleményem
szerint ugyanis minden közoktatási intézményben (függetlenül annak fokától és
típusától),
illetve
minden
felsőoktatási
intézményben
(nem
kizárólag
a pedagógusképzésben) szükséges a közösségi szolgálati tanulás tartalmi, technikai
feltételeinek kialakítása és fenntartható biztosítása.
A nemzetközi sztenderdek és kutatások alapján a közösségi szolgálati tanulás (service learning) programok hatékonyságának egyik tényezője a tantervhez való szerves
illeszkedés. Ehhez kapcsolódóan komoly problémának látom a korábbi önálló
társadalomismeret tantárgy megszűnését, illetve annak összevonását a történelem
tantárggyal. Az érdemi állampolgári nevelés, beleértve a társadalmi felelősségvállalásra nevelés céljainak teljesülése érdekében érdemes lenne átgondolni egy, a témára fókuszáló
önálló, kötelező tantárgy bevezetését a közoktatásban. Egy ilyen tantárgyba praktikusan
integrálni lehetne a közösségi szolgálati tanulással kapcsolatos elméleti és gyakorlati
tartalmakat, illetve az egyes diákok, diákcsoportok önkéntes közösségi szolgálat során
szerzett tapasztalatait.
Fontosnak tartom a közösségi szolgálati tanulás hazai sztenderdjének (sztenderdjeinek)
12
kidolgozását, illetve erre alapozva az egyes intézmények – helyi igényekkel,
lehetőségekkel összhangban álló – stratégiáinak, útmutatóinak létrehozását. Ezekhez
a nemzetközi példák mellett hazai „jó gyakorlatok” is rendelkezésre állnak, mint például
a
Waldorf-iskolák
szociális
gyakorlata,
a
Karinthy
Frigyes
Gimnázium
CAS-programja vagy a Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium szeretetszolgálata.
A közösségi szolgálati tanulás hazai kereteinek kialakításakor (átalakításakor) a
következő szempontok különös odafigyelést igényelnek: -
-
egyrészt, hogy az egyes „jó gyakorlatok” nehezen vagy egyáltalán nem adaptálható unikális jellegzetességei kizárólag reflektáltan kerüljenek bele az általános tartalmi, módszertani útmutatókba;
másrészt, hogy a nemzetközi vizsgálatok által kimutatott hatékonysági kritériumok deklaráltan fókuszba kerüljenek (intenzívebb és huzamosabb ideig tartó
feladatvégzés; minél nagyobb autonómia és választási lehetőség nyújtása a diákok
számára; közvetlen személyes kapcsolat a segítettekkel; érdemi reflexió a folyamat
során).
Vélhetően több iskola – mint ahogy a miskolci jezsuita gimnázium is – az érintett
törvényi kötelezettség visszavonása után is a közösségi szolgálati tanulás kötelező jellege mellett döntene. Lényegesnek tartom, hogy az egyes iskolák autonóm döntést
hozhassanak erről.
Alapvető fontosságúnak tartom továbbá, hogy a pedagógusok (lehetőleg tantestületi szinten) célirányos, gyakorlatorientált továbbképzéseken vegyenek részt, amelyek
feltételei központi költségvetésből vagy érdemi létszámot lefedő pályázati keretből
biztosítottak. Ehhez kapcsolódóan (vagy ettől függetlenül) érdemes lenne átgondolni olyan, pedagógusok számára kidolgozott programok bevezetését, amelyek lehetőséget
nyújtanak az élményalapú érzékenyítésére, fejlesztésére.
Magyarországon már most, a közösségi szolgálati tanulás rendszerszintű megjelenése
elején érdemes elindítani az erre irányuló empirikus kutatásokat, hogy minél tisztább
és relevánsabb képet kapjunk a programok sikerességéről, társadalmi és pedagógiai hozadékairól, illetve az esetleges diszfunkcionális működési tényezőkről.
Végezetül lényegesnek tartom, hogy felhívjam a figyelmet a közösségi szolgálati tanulás
felsőoktatásban való megjelenésének fontosságára is. Ehhez kapcsolódóan a disszertáció mellékletében két egyetemi „jó gyakorlatot” mutatok be röviden.
13
A kutatás során feldolgozott legfontosabb irodalom Arrupe, Pedro: Men for Others. Jesuit Secondary Education Association, Washington, D.C., 1974. Bangert, William V.: A jezsuiták története. Osiris Kiadó, Budapest, 2002. Billig, S. H.: Research on K-12 school-based service-learning: The evidence builds. Phi Delta Kappan, 81, 2000, 658-664. o. Davis, M.H.: Empathy: A Social Psychological Approach. Brown & Benchmark Publishers, Madison, WI., 1994. Essential Elements of Service-Learning. National Service-Learning Cooperative (April 1999). National Youth Leadership Council, St. Paul, Minnesota, 1999. Furco, A.: Service-learning: a balanced approach to experiential education In Taylor, B. and Corporation for National Service (Eds.), Expanding Boundaries: Serving and Learning, Washington, DC: Corporation for National Service, 1996, 2-6. o. Golnhofer Erzsébet: Az esettanulmány. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2011. A jezsuita nevelés jellemzői és az ignáci pedagógia. Jézus Magyarországi Rendtartománya, Budapest, 1998. Karlowits-Juhász Orchidea – Reif Jenifer: NEKEM NEM 8. Közösségi szolgálatot végző diákok kézikönyve, Miskolc, 2013. Matolcsi Zsuzsa: Iskolai közösségi szolgálat, mint pedagógiai eszköz. Neveléstudomány, 2013/4. 70-83. o. McCarthy, M. A. – Tucker, L. M.: Encouraging community service through service learning. Journal of Management Education, 28(6), 2002, 629-647. o.
14
Mészáros György: Szubkultúrák és iskolai nevelés. Narratív, kritikai pedagógiai etnográfia. Iskolakultúra, Veszprém, 2014. Moely, B. E. – Mercer, S. H. – Ilustre, D. – Miron, D. – McFarland, M.: Psychometric properties and correlates of the civic attitudes and skills questionnaire (CASQ): A measure of student's attitudes related to service learning. Michigan Journal of Community Service Learning 2002/8 (2): 15-26. o. Pancer, S. M. – Brown, S.D. – Henderson, A. – Ellis-Hale, K.:The Impact of High School Mandatory Community Service Programs on Subsequent Volunteering and Civic Engagement. Knowledge Development Centre, Imagine Canada, 2007. Székely Levente: Az új csendes generáció. In: Nagy Ádám – Székely Levente (szerk.): Másodkézből – Magyar Ifjúság 2012. Budapest, ISZT Alapítvány – Kutatópont, 2014, 9-28. o. Velkey Balázs: Személyiségfejlesztés az iskolai közösségi szolgálatban. Fókusz, 2013/1. 13-28. o. Velkey Balázs – Stéfán Ildikó (szerk.): A tantárgy neve: szolgálat. Szeretetszolgálati program a Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és Kollégiumban. Jezsuita Pedagógiai Műhely I. Miskolc, 2008
A témakörbe tartozó saját publikációk Karlowits-Juhász, Orchidea: "Society, Justice, Responsibility." Prospects of Transforming Our Pedagogical Culture. Eds. Imre Knausz and János Ugrai. Miskolc: University of Miskolc, Print. Megjelenés alatt (várható megjelenés: 2015 vége) Karlowits-Juhász, Orchidea: "Volunteering, Community Service and Teacher's Formation." Studien zur international vergleichenden Erziehungswissenschaft – Fokus: Europa / Studies in International Comparative Educational Science – Focus: Europe c. könyvsorozat. Megjelenés alatt (várható megjelenés: 2016 eleje)
15
Karlowits-Juhász Orchidea: Pedro Arrupe és a „másokért élő ember” eszménye. Zempléni Múzsa, 2014. tél, 5-11. o. Karlowits-Juhász Orchidea: Az iskolai közösségi szolgálatról. Kutatási naplóm margójáról II. Taní-tani Online, http://www.tani-tani.info/az_iskolai_kozossegi_szolgalatrol, 2014. július 22. Karlowits-Juhász Orchidea: Szeretetszolgálat belülről. Kutatási naplóm margójáról I. Taní-tani Online, http://www.tani-tani.info/szeretetszolgalat_belulrol, 2014. június 10. Karlowits-Juhász Orchidea – Reif Jenifer: Nekem nem 8. Közösségi szolgálatot végző diákok kézikönyve, Miskolc, 2013 Karlowits-Juhász Orchidea: Önkéntesség, közösségi szolgálat, pedagógusképzés. In: Illésné Kovács Mária (szerk.): Docere et movere: Bölcsészet- és társadalomtudományi tanulmányok a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar 20 éves jubileumára. Miskolci Egyetem, Miskolc, 2012
A témakörbe tartozó saját konferencia-előadások Karlowits-Juhász Orchidea: Önkéntesség és felelősségvállalás. Együttműködés a pedagógusképzés megújításában, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, MTA, Budapest, 2015 Karlowits-Juhász Orchidea: A jezsuiták szeretetszolgálata az iskolai közösségi szolgálat kontextusában. Problémafókuszálás. Kutatás és innováció a bölcsészet- és társadalomtudományokban tudományos konferencia, Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal, Miskolci Egyetem, Miskolc, 2014 Karlowits-Juhász Orchidea: Hazai gyakorlat. A közösségi szolgálat tevékenységeihez kapcsolódó kutatás eredményeinek bemutatása (plenáris előadás). Műhelykonferencia az iskolai közösségi szolgálatról, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Debrecen, 2014
16
Karlowits-Juhász Orchidea: A jezsuiták szeretetszolgálata a kötelező iskolai közösségi szolgálat kontextusában. IV. Trefort Ágoston Szakmai Tanárképzési Konferencia, Óbudai Egyetem Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központ, Budapest, 2014 Karlowits-Juhász Orchidea: A kötelező iskolai közösségi szolgálat siker- és sikertelenségi tényezői. „Fókuszban a pedagógus mesterség”. A köznevelés és a felsőoktatás együttműködésének elmélyítése a pedagógusképzés megújításáért. II. Nemzetközi interés multidiszciplináris konferencia, Pannon Egyetem, Vonyarcvashegy, 2014 Karlowits-Juhász Orchidea: A jezsuiták szeretetszolgálata a kötelező közösségi szolgálat kontextusában. HUCER 2014. Hungarian Conference on Educational Research, HERA, MTA, Szeged, 2014 Karlowits-Juhász Orchidea: Szeretetszolgálat. Kívülállás – belülállás, VII. Miskolci Tanítani Konferencia, Miskolci Egyetem, Miskolc, 2014 Karlowits-Juhász Orchidea: Kinek szárny, kinek teher. A miskolci középiskolák az iskolai közösségi szolgálat bevezetésekor. XIII. Országos Neveléstudományi Konferencia, Eszterházy Károly Főiskola, Eger, 2013 Karlowits-Juhász Orchidea: Önkéntesség, közösségi szolgálat, pedagógusképzés. „Társadalmi egyenlőtlenségek és az oktatási rendszer Európában” – I. Nemzetközi Interdiszciplináris konferencia, Pannon Egyetem, Pápa, 2013 Karlowits-Juhász Orchidea: Kinek szárny, kinek teher. Miskolci körkép a kötelező közösségi szolgálat bevezetésekor. VI. Taní-tani Konferencia, Miskolci Egyetem, Miskolc, 2013 Karlowits-Juhász Orchidea: Pedagógusképzés, önkéntesség, közösségi szolgálat. V. Tanítani Konferencia, Miskolci Egyetem, Miskolc, 2012 Karlowits-Juhász Orchidea: Önkéntesség és pedagógia – Gondolatok a kérdés kvalitatív kutatásának lehetőségeiről. IV. Taní-tani Konferencia, Miskolci Egyetem, Miskolc, 2011
17
