Eötvös Loránd Tudományegyetem. kérelme FIZIKUS MESTERKÉPZÉSI SZAK. indítására

Kérelem fizikus mesterképzési szak indítására

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem kérelme FIZIKUS MESTERKÉPZÉSI SZAK indítására

Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar 2007


Tartalomjegyzék

I.

Adatlap …………………………………………………………………………… 1

II.

A szakindítási kérelem indoklása, a továbblépés körülményei. A képzési kapacitás bemutatása ……………………………………………..…… 7

III.

A mesterképzési szak tanterve és a tantárgyi programok leírása. A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása ….….….. 11

IV.

A képzés személyi feltételei ………………………………………………..……. 27

V.

A szakindítás kutatási és infrastrukturális feltételei ………………………..……. 33

Függelékek A.

Tantárgyi programok ……………………………………………….……………. 39

B. Az oktatók személyi és szakmai adatai …………………………….……..…….. 133 . Mellékletek

• • • • •

A szenátus támogató javaslata Az intézményvezető nyilatkozata a személyi feltételek biztosításáról Az intézményvezető nyilatkozata a szellemi és tárgyi kapacitásról, a hallgatói létszámról Az intézményben foglalkoztatott oktatók nyilatkozatai Az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban nem álló oktatók nyilatkozatai


I. Adatlap 1. A kérelmező felsőoktatási intézmény neve, címe Eötvös Loránd Tudományegyetem 1053 Budapest, Egyetem tér 1-3 2. Kari tagozódású felsőoktatási intézmény esetén a képzésért felelős kar megnevezése Természettudományi Kar 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A 3. Az indítandó mesterszak megnevezése fizikus 4. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése okleveles fizikus 5. Az indítani tervezett és oklevélben szerepeltetni kívánt szakirány(ok) megnevezése biofizika informatikus fizika környezetfizika A szakképzettség oklevélbe bekerülő szakirány elvégzése nélkül is megszerezhető. 6. Az indítani tervezett képzési formák: teljes idejű képzés 7. A képzési idő • a félévek száma:

4 félév

• az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma:

120 kredit

• az összóraszámon (összes hallgatói tanulmányi munkaidőn) belül a tanórák (kontaktórák) száma:

min. 1200 óra

• a szakmai gyakorlat időtartama és jellege:

nincs

8. A szak indításának tervezett időpontja:

2009/2010 tanév őszi féléve

1

Kérelem fizikus mesterképzési szak indítására 9. A szakért felelős oktató megnevezése és aláírása

……………………………………………… Dr. Lendvai János egyetemi tanár, intézetigazgató 10. Dátum, és az intézmény felelős vezetőjének megnevezése és cégszerű aláírása Budapest, 2007. július 9.

………………………………………………

………………………………………………

Dr. Hudecz Ferenc

Dr. Michaletzky György

egyetemi tanár, rektor

egyetemi tanár, dékán

11. Az adatlap mellékletei • A szenátus támogató javaslata A kérelem végén mellékletként csatoljuk. • A mesterszak képzési és kimeneti követelményeit (KKK) tartalmazó leírás l. a következő 4 oldalon

2

Kérelem fizikus mesterképzési szak indítására A fizikus mesterképzési szak képzési és kimeneti követelményei FIZIKUS MESTERKÉPZÉSI SZAK 1. A mesterképzési szak megnevezése: fizikus 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: − végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc) − szakképzettség: okleveles fizikus − a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: MSc in Physics − választható szakirányok: alkalmazott fizika, biofizika, informatikus fizika, nukleáris technika, környezetfizika, orvosi fizika − a szakirányok angol nyelvű megnevezése: Applied Physics, Biophysics, Informatical Physics, Nuclear Technics, Environmental Physics, Medical Physics) 3. Képzési terület: természettudomány 4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok: 4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a fizika alapképzési szak. 4.2. A bemenethez a 10. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: a kémia, a környezettudomány, a villamosmérnöki, a vegyészmérnöki, a gépészmérnöki, a mechatronikai mérnöki, az anyagmérnöki, a műszaki informatika, a matematika alapképzési szak és a természettudományi képzési terület egyéb szakjai a tanári szakirány fizika szakmai moduljával. 4.3. A 10. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe: továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó alapképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad. 5. A képzési idő félévekben: 4 félév. 6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit. 6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 6-22 kredit; 6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 20-30 kredit; 6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 30-60 kredit; 6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 6 kredit; 6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 30 kredit; 6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 30 %. 7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: A képzés célja olyan fizikusok képzése, akik alkalmasak az alapvető természeti jelenségekben megnyilvánuló fizikai törvényszerűségek kísérleti tanulmányozására, azok elméleti értelmezésére és jártasak az informatika fizikát érintő területein. Magas színvonalon képesek üzemeltetni a fizikai törvényeken alapuló eljárásokra és csúcstechnológiai folyamatokra alapozott berendezéseket. Felkészültségük alapján legyenek képesek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.

3

Kérelem fizikus mesterképzési szak indítására a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik: − a modern fizika főbb témaköreinek átfogó elméleti és gyakorlati ismeretanyagát, − a fizika alkalmazott elméleti, kísérleti, illetve számítógépes módszereit, − a matematika és az informatika fizikát érintő területeit, − a tudományos kutatás, önképzés és kommunikáció alapvető módszereit. b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak: − az alapvető természeti jelenségekben megnyilvánuló fizikai törvényszerűségek felismerésére, e jelenségek tudományos igényű kísérleti tanulmányozására és elméleti értelmezésére, − alap-, ill. alkalmazott kutatást végző kutatócsoportok munkájába való bekapcsolódásra, − a fizikai törvényekre és csúcstechnológiai folyamatokra alapozott ipari, informatikai és mérési rendszerek magas színvonalú üzemeltetésére, − az informatika fizikát érintő szakterületeinek művelésére, − rendszeres szakmai önképzéssel új tudományos eredmények feldolgozására és munkájuk során ezek alkotó módon való alkalmazására, − kísérletek tervezésére, kivitelezésére és kiértékelésére, − a fizikához és rokon területeihez kapcsolódó tudományos problémák megfogalmazására, − a tanulmányaik során szerzett ismereteik és problémamegoldó készségük segítségével önálló és irányító munkakörök betöltésére a fizika tudományos eredményeit vagy módszereit felhasználó egyéb területeken (szakigazgatás, környezetvédelem stb.); továbbá − az alkalmazott fizika szakirányon szerzett ismeretek birtokában a korszerű technológiai alapanyagok és folyamatok vizsgálatára, a bennük lezajló fizikai jelenségek észlelésére, értelmezésére és alkalmazására; − a biofizika szakirányon szerzett ismeretek birtokában az élő szervezetek felépítésében és működésében megnyilvánuló fizikai eredetű törvényszerűségek felismerésére, kísérleti tanulmányozására és azok elméleti értelmezésére; − az informatikus fizika szakirányon szerzett ismeretek birtokában a számítógéppel megoldható fizikai problémák kezelésére, valamint hardver- és szoftverfejlesztő szakemberként matematikai és fizikai alapismereteik alkalmazására; − a nukleáris technika szakirányon szerzett ismeretek birtokában a nukleáris reaktorfizika, reaktortechnika, az atomerőművek, a nukleáris méréstechnika, a sugár- és környezetvédelem, a radioizotópok gyógyászati, mezőgazdasági, ipari és geofizikai szakterületeken kutató, tervező, alkalmazó munka végzésére; − a környezetfizika szakirányon szerzett ismeretek birtokában matematikai, számítástechnikai, integrált természettudományos ismereteik, valamint jelentős laboratóriumi gyakorlatuk birtokában környezettudománnyal és környezetvédelemmel kapcsolatos kutatói feladatok elvégzésére; − az orvosi fizika szakirányon szerzett ismeretek birtokában az orvosi diagnosztika és terápia módszereinek ismeretében az orvosi gyakorlatban alkalmazott berendezések szakszerű üzemeltetésére és fejlesztésére. c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek: − kreativitás, rugalmasság, − probléma felismerő és megoldó készség, − intuíció és módszeresség, − tanulási készség és jó memória, − információ feldolgozási képesség,

4

Kérelem fizikus mesterképzési szak indítására − − − −

környezettel szembeni érzékenység, elkötelezettség és igény a minőségi munkára. a szakmai továbbképzéshez szükséges pozitív hozzáállás, kezdeményező, döntéshozatali képesség, személyes felelősségvállalás és annak gyakorlása, − alkalmasság az együttműködésre, a csoportmunkában való részvételre, kellő gyakorlat után vezetői feladatok ellátására. 8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök: 8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: 6-22 kredit matematika (legfeljebb 15 kredit), informatika és méréstechnika (legfeljebb 15 kredit), gazdasági és menedzsment ismeretek (legfeljebb 4 kredit). 8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 20-30 kredit atomok és molekulák fizikája (legfeljebb 6 kredit), kondenzált anyagok fizikája (legfeljebb 6 kredit), mag- és részecskefizika (legfeljebb 9 kredit), statisztikus fizika (legfeljebb 6 kredit), fizikai laboratórium (legfeljebb 6 kredit). 8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: differenciált szakmai ismeretek 30-60 kredit: a) szakirány választása nélkül – a következő témakörök közül legalább két témakör választása: asztrofizika, biológiai fizika, atom- és molekulafizika, fizikai anyagtudomány, kvantumrendszerek fizikája, optika és lézerfizika, részecske- és magfizika, statisztikus fizika, szilárdtest-fizika. (legalább 15 kredit); – egyéb szakmai tárgyak (legalább 6 kredit); – laboratóriumi kutatási feladat (legalább 5 kredit); b) szakirány választása esetén – alkalmazott fizika szakirány: a következők témakörök közül legalább négy témakör választása: anyagtudomány, szilárdtest-fizika, felület- és vékonyrétegfizika, optika, optoelektronika, lézerfizika, fényforrások, nanofizika, biológiai anyagtudományok (témakörönként legalább 4 kredit); – biofizika szakirány: biológia, általános biofizika, molekuláris biofizika, biofizikai vizsgálati módszerek, biofizikai laboratórium (témakörönként legalább 4 kredit); – informatikus fizika szakirány: a következő témakörök közül legalább négy témakör választása: modern programozási módszerek és matematikai alapjaik, numerikus módszerek a fizikában, számítógépes szimulációk a fizikában, infokommunikációs hálózatok, számítógép architektúrák, informatikai eszközök fizikai alapjai, elektronika, mérésvezérlés, adatgyűjtés és adatelemzés, alkalmazások a fizika különböző területein (témakörönként legalább 4 kredit);

5

Kérelem fizikus mesterképzési szak indítására – nukleáris technika szakirány: a következő témakörök közül legalább négy témakör választása: mag- és neutronfizika, reaktorfizika, atomerőművek termohidraulikája, nukleáris méréstechnika (témakörönként legalább 4 kredit); radioizotópok alkalmazásai, környezeti sugárvédelem; – környezetfizika szakirány: a következő témakörök közül legalább négy témakör választása: a környezettudomány alapjai, környezeti áramlások, sugárzások fizikája, sugárvédelem, energetika és környezet, hidrológia, hidrogeológia, légkörtan, környezeti folyamatok modellezése, akusztika és zajszennyezés, környezetkímélő anyagok és technológiák, környezetvédelmi ismeretek (témakörönként legalább 4 kredit); – orvosi fizika szakirány: orvosi biológia és élettan (legalább 10 kredit), fizikai módszerek az orvosi diagnosztikában és terápiában (legalább 16 kredit), az orvosi fizika és a biofizika vizsgálati módszerei ; diplomamunka: 30 kredit. 9. Idegennyelv-ismeret követelményei: A mesterfokozat megszerzéséhez államilag elismert legalább középfokú C típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges angol nyelvből. 10. A mesterképzésbe való felvétel feltételei: A hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján elismerhető legyen legalább 65 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben: – fizika, fizikai kémia, elektronika, műszaki fizika legalább 20 kredit; – matematika, informatika, programozás, számítástechnika legalább 18 kredit, (ebből matematika legalább 10 kredit); – egyéb természettudományos ismeretek: (kémia, anyagtudomány, nukleáris és környezetvédelmi ismeretek, mérés, folyamatszabályozás, irányítástechnika.) legalább 15 kredit. A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 40 kredittel rendelkezzen a hallgató. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.

6


II. A szakindítási kérelem indoklása, a továbblépés körülményei A képzési kapacitás bemutatása 1. A szak képzési és kutatási előzményei az intézményben. Intézményi képzési előzmények esetén az indítandó szak kimenetének és a korábbi egyetemi végzettségi színvonalnak az összevetése, a megfelelés konkrét bemutatása. (A korábbi egyetemi képzés tartalmával és kimeneti elvárásaival való összevetés.)

A fizika az egyike a legrégebb óta művelt természettudományoknak. A fizika célja az élettelen természet átfogó leírása és magyarázata néhány nagyon általános alapelv alapján. Művelésében kiegészíti egymást a kísérleti megfigyelés és az elméleti értelmezés. A matematika legkiterjedtebb alkalmazási területe, de visszahat annak fejlődésére is. A fizika eredményei átalakítják más természettudományok, elsősorban a kémia és a biológia szemléletét, s megalapozzák modern vizsgálati módszereiket. A fizikai kutatások alapvető szerepet játszottak a modern kori technológia fejlődésében, az információs társadalom kialakulásában is. A fizika tanításának az Eötvös Loránd Tudományegyetemen több évszázados hagyománya van. A Pázmány Péter által alapított egyetem szinte kezdettől fogva tanította a korának megfelelő szintű természettant – azaz fizikát. A XIX. század végére az egyetemen, a bölcsészet keretében már fizika szakos tanárokat képeztek. A Természettudományi Kar megalakulása után nem sokkal, az 1950-es években vált külön a tanárok és a kutatói pályára készülő fizikusok képzése. A fizika egyetemi oktatásához szinte a kezdetektől hozzá tartozott a kutatás, a tudományterület alkotó művelése. Az egyetem fizika professzorai közül sokan, nemzetközi mércével mérve is, koruk kiemelkedő tudósai voltak. A fizika egyetemi oktatása szempontjából – de nyugodtan mondható, hogy az egész magyar fizika szempontjából is – meghatározó szerepe volt többek között Jedlik Ányosnak, Eötvös Lorándnak, Ortvay Rudolfnak, Novobátzky Károlynak, Jánossy Lajosnak, Marx Györgynek. A szakterület mai oktatói a nagy elődök hagyományait követve tesznek eleget a magas szintű kutató- és oktatómunka kettős követelményének. A fizika oktatásának tartalma és szervezeti formája az egyetem háromszáz éves működése során sokszor változott, megújult. A képzés jelenlegi változtatásával oktatásunkat az európai felsőoktatás egységesített gyakorlatához kívánjuk igazítani. A Bolognafolyamatnak megfelelő lineáris képzési szerkezet első lépcsőjeként indítottuk meg a 2006/07. tanévben a fizika alapképzést. Jelen kérelmünkkel a fizika alapképzésre épülő, második lépcsőt jelentő fizikus mesterszak indítását kívánjuk előkészíteni. A kétlépcsős képzés bevezetése során hangsúlyozottan törekszünk arra, hogy miközben a képzést a mai kor követelményeihez igazítjuk, megőrizzük korábbi eredményeinket, értékeinket. A két ciklusú képzés egyes elemei már megjelennek az ELTE fizikus szak jelenleg érvényben lévő tantervében is, annak 1990. évi reformja óta. Az első három évben önálló végzettséget nem nyújtó, alapozó képzés folyik, amit két éves specializáció követ több, az ELTE-n nemzetközileg elismert szinten, intenzíven művelt kutatási iránynak megfelelő szakirányban.

7

Kérelem fizikus mesterképzési szak indítására Az indítani kívánt mesterszak képzési terve és a képzés tartalma lényegében megfelel a kifutó osztatlan fizikus szak utolsó két éves specializációjának. Az alapképzés és a mesterképzés éles elválasztása miatt a mesterképzésbe a kifutó szak 6. félévének egyes tárgyait is integrálnunk kellett. Ugyanakkor a szak három oklevélbe bekerülő szakirány indításával interdiszciplináris irányokban tágítja a mesterképzést. E szakirányok a következők: •

biofizika szakirány,

•

informatikus fizika szakirány,

•

környezetfizika szakirány.

Mindhárom szakiránynak van előzménye az ELTE-n. Bár önálló biofizikus képzés jelenleg nem folyik az ELTE-n, a fizika és a biológia határterületei jelentős súllyal jelennek meg mind a kutatásban, mind az oktatásban. A fizikus képzésben több évtizede van lehetőség ilyen irányú szakosodásra, a jelenlegi tantervben a biológiai fizika specializáció keretében. A biofizika szakirány indításával ennek a képzési iránynak kívánunk nagyobb teret és súlyt biztosítani. Az informatikus fizikát a 2002/03. tanévtől önálló szak képviseli az ELTE-n. A szak a többlépcsős képzési szerkezetre való áttéréskor kifutó rendszerben megszűnik. Az ilyen irányú képzés folytatását azonban fontosnak tartjuk, ez indokolja az informatikus fizika szakirány indítását. A környezetfizika szakirány indításával magas szintű fizikai ismeretekkel rendelkező környezettudományi szakemberek képzését tesszük lehetővé. Ez a képzés abban különbözik az ELTE-n közel tíz éve kezdődött és a többciklusú képzésben is folytatódó általános környezettudományi képzéstől, hogy egyrészt a környezettudomány fizikai vonatkozásaira helyezi a súlyt, másrészt sokkal erősebb fizikai alapozásra építhet.

2. Az új típusú szakon végzők iránti regionális és országos igény prognosztizálása, a foglalkoztatási igény lehetőség szerinti bemutatásával/dokumentálásával. Fizikus szak – a helyi felsőoktatási rendszernek megfelelő formában – a világ minden jelentősebb természettudományos és műszaki képzést folytató egyetemén létezik. Elengedhetetlen, hogy az ország legnagyobb természettudományi karán a több mint 60 éves múltra visszatekintő önálló kutató fizikus képzés folytatódjon. A fizikus mesterszak tantervében a szak képesítési és kimeneti követelményeit az ELTE fizikus képzés hagyományaival ötvözve, meg kívánjuk őrizni a képzés hazai és nemzetközi elismertségét. A fizikus képzés elsődleges célja, hogy biztosítsa szakemberek utánpótlását a fizikai törvényszerűségekre épülő kutatás és fejlesztés számára az alkalmazott és az alapkutatások teljes területén. Okleveles fizikusok jelenleg is sikerrel pályáznak alkotó tevékenységet biztosító állásokra • felsőoktatási intézményekben, • alap-, ill. alkalmazott kutatással foglalkozó kutatóintézetekben, • ipari és informatikai fejlesztő intézetekben, • a nukleáris technika alkalmazási területein,

8

Kérelem fizikus mesterképzési szak indítására •

fizikai módszereket felhasználó határterületeken (pénzügyi alkalmazások, környezetvédelem, orvosi diagnosztika, stb.).

Fizikusok elhelyezkedési lehetőségeit szélesíti, hogy a fizikán alapuló vizsgálati módszerek egyre nagyobb súllyal jelennek meg más természettudományok és a műszaki kutatás-fejlesztés gyakorlatában, egyben szemléleti átalakulást is eredményezve. A fizikai gondolkodás központi eleme a modellalkotás és a célratörő problémamegoldás, ami természetesen a fizikus képzésben is hangsúlyosan jelen van. A probléma felismerés és probléma megoldás terén szerzett képességek, valamint az alkalmazott matematikai és informatikai ismeretek jó esélyeket teremtenek a munkaerőpiac fizikától távol eső területein is a végzett hallgatók számára.

3. Az indítandó mesterszak hallgatóinak a kutatás-fejlesztésre, illetve a doktori képzésre való felkészítésének, valamint a doktori képzésre való továbblépés lehetőségének bemutatása.

Az egyetemünkön folyó fizikus képzésnek mindig is egyik alapvető célja volt, hogy végzett hallgatói képesek legyenek önállóan vagy csoport tagjaként kutató munkát végezni akár az alapkutatás, akár az alkalmazott kutatás vagy fejlesztés területén. Közülük sokan helyezkedtek el akadémiai kutató intézetekben és különböző műszaki vagy informatikai fejlesztéssel is foglalkozó cégeknél. Legjobb hallgatóink tanulmányaikat sikerrel folytatják az ELTE Fizika Doktori Iskolájában, s számosan nyertek el európai és tengerentúli egyetemeken doktori ösztöndíjat. A tervezett fizikus mesterszak a már folyó fizika alapképzésre épülve átveszi a korábbi ötéves képzés szerepét, és törés nélkül, a színvonal megőrzésével biztosítja a jövőben is a kutató fizikusok képzését.

4. A kiemelkedő képességű hallgatók alkalmasságát figyelő, azt előmozdító, „tehetséggondozó” tevékenység beépítésére vonatkozó elképzelések, ill. intézkedések bemutatása. Várakozásunk szerint a fizikus mesterképzésre többségében olyan hallgatók fognak jelentkezni, akik a fizikus alapképzésben az erre felkészítő fizikus szakirányt végezték el. Ezek a hallgatók már bizonyították alkalmasságukat a felsőfokú tanulmányokra és várhatóan erős motivációval rendelkeznek. A fizikus mesterszak rugalmas szerkezete a fizika egy-egy ágában elmélyülést biztosító, választható modulokkal és szakirányokkal, valamint a speciális előadásokkal lehetővé teszi, hogy a szak hallgatói megtalálják az érdeklődésüknek és képességeiknek leginkább megfelelő területeket, megismerkedjenek az intézetben és az együttműködő kutatóintézetekben dolgozó vezető kutatókkal és kutatási témáikkal. Az így kialakuló kapcsolatok lehetővé teszik, hogy a legjobb hallgatók a képzést lezáró diplomamunkájukat országosan vagy nemzetközileg elismert kutatóműhelyekben készíthessék el. Lehetővé tesszük és szorgalmazzuk, hogy a szak tehetséges hallgatói – az előrehaladásuknak megfelelő szinten – már tanulmányaik alatt, diplomamunkájuk megkezdése

9

Kérelem fizikus mesterképzési szak indítására előtt bekapcsolódjanak a tudományos kutatásba. Ennek ad szervezett keretet a Tudományos Diákkör nyári iskolák szervezésével és kutatási témák biztosításával. Ezt a tevékenységet a Diákkör évtizedek óta végzi igen eredményesen, amit az Országos Tudományos Diákköri Konferenciákon elnyert számos díj is fényesen igazol. A tehetséggondozás különleges lehetőségét nyújtja a Kar Bolyai Szakkollégiuma, ahol a fizika szakterület kb. 10 hallgatója kap helyet. Az inspiráló közösségen túl a szakkollégium önálló tanulmányi programot is kínál, amire a bentlakók mellett külső tagokat is fogad. Szintén a tehetségek kiemelkedését szolgálja a sokéves hagyományokkal rendelkező, évente megrendezett Ortvay Rudolf Fizika Verseny. A korábbi évekhez hasonlóan továbbra is támogatjuk hallgatóink kiutazását külföldi egyetemekre részképzés céljából, pl. az ERASMUS program keretében. A részképzésen végzett tanulmányokat a kreditátvitel szabályai szerint beszámítjuk a mesterképzésben.

5. A felsőoktatási intézmény képzési kapacitásának bemutatása az érintett képzési területen, illetve szakon. A tervezett hallgatói létszám képzési formánként bemutatva. Az ELTE Természettudományi Karán a fizika mesterszak magas színvonalú oktatásához rendelkezésre áll egy nagy oktatási és kutatási tapasztalattal rendelkező, a MAB akkreditációs minimumkövetelményeit messzemenően kielégítő oktatói kar. A fizika mesterszak oktatásáért az ELTE Fizikai Intézete lesz felelős, az oktatók túlnyomó többsége az intézet oktatói és kutatói közül kerül ki. Az Intézet oktatóinak közel 90 %-a tudományos minősítéssel rendelkezik, 7 akadémikus és 19 akadémiai doktor van közöttük. Egyes tárgyak oktatásában számítunk a Fizikai Intézethez kapcsolódó MTA–ELTE kutatócsoportok munkatársaira is. Néhány tantárgy gondozását a Kar más intézetének oktatói végzik, legjelentősebb a Biológiai Intézet részvétele a biofizika szakirány oktatásában. Laboratóriumi mérési gyakorlatok, speciális előadások és diplomamunkák témavezetése területén szoros együttműködés alakult ki fővárosi kutató intézményekkel és fejlesztéssel is foglalkozó cégekkel (pl. MTA SZFKI, RMKI, MFA, Ericsson, GE). A képzéshez szükséges szakmai kompetenciát jelzi a szakterületen akkreditált Fizika Doktori Iskola három, a fizika különböző szakterületéhez kapcsolódó doktori programja. Az oktatók eredményes kutatási tevékenységével kapcsolatban utalunk a személyi adatlapok publikációs adataira. A fizika mesterszakon csak nappali tagozatos képzés indítását tervezzük. A várható létszám becslésénél a jelenleg negyed- és ötödévre beiratkozott létszám mellett figyelembe kell vennünk, hogy hallgatók jelentkezése más egyetemek alapszakjairól is várható. A befogadható hallgatói létszámot korlátozza a laboratóriumi kapacitás is, amit a mesterszakon is tervezett ún. haladó szintű laboratóriumok jelenlegi mérés kínálata alapján állapítunk meg. A tervezett (évente felvett) hallgatói létszám nappali tagozaton 60 fő. Más tagozat indítását nem tervezzük.

10


III. A mesterképzési szak tanterve és a tantárgyi programok leírása A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása 1. A szak tantervét táblázatban összefoglaló, krediteket is megadó, óra és vizsgaterv Ha vannak szakirányok, azok bemutatása, kredit-tartalommal is. 1.a

A képzés általános szerkezete.

A fizika mesterszak tanterve– a képzési és kimeneti követelményeket követve – a következő szerkezetben épül fel: tanulmányi területek Alapozó ismeretek Szakmai törzsanyag Kötelezően választható szakmai modulok vagy szakirány Szabályozottan választható szakmai tárgyak Szabadon választható tárgyak Diplomamunka kredit / óra összesen:

kredit 6 24 34 20 6 30 120

óra* 6 18 23-28 20 6 15 88-93

* a kontaktórák heti számának összesítésével kapott adat

Az alapozó ismeretek és a szakmai törzsanyag együtt adja a fizikus mesterszak kötelező tanulmányi területeit. Az indítandó fizikus mesterszakra elsősorban a fizika alapszak fizikus szakirányáról várunk hallgatókat. A képzés tervezésekor ezért abból indulhatunk ki, hogy a fizika kísérleti és elméleti alapjait, a hozzá tartozó matematikai ismeretekkel együtt, már elsajátították. Más szakirányokról vagy más szakokról érkező hallgatók hiányzó ismereteiket a mesterszakkal párhuzamosan önképzéssel vagy a szabadon választható, ill. a szak mellett felvehető 10%-nyi kreditkeretük terhére alapszakos tárgyak elvégzésével pótolhatják. A hagyományos fizikus képzés folytatásának az oklevélbe kerülő szakirány nélküli képzést tekintjük. A képzés ezen ágán a specializációt kötelezően választható szakmai modulok kínálatával valósítjuk meg, amelyekben a hallgatók a fizikának az ELTE Fizikai Intézetében magas színvonalon és intenzíven művelt területein végeznek tanulmányokat. A tervezett modulok témakörei: • Asztrofizika, • Atomok és molekulák fizikája, • Atommag- és nehézionfizika, • Biológiai fizika, • Kondenzáltanyag fizika, • Részecskefizika, • Statisztikus fizika és komplex rendszerek.

11

Kérelem fizikus mesterképzési szak indítására A modulok a témakörükkel kapcsolatos ismereteket az alap- és alkalmazott kutatási témák irányában mélyítik el, felhasználva a témakör jellemző elméleti, kísérleti, ill. számítógépes módszereit. A hallgatóknak egy választott modult el kell végezniük, emellett meghatározott számú tárgyat fel kell venniük a modulok kínálatából tetszőlegesen választva, és el kell végezniük egy haladó szintű laboratóriumi gyakorlatot: tanulmányi terület Kötelezően választható szakmai modul Kötelezően választható tárgyak a szakmai modulok kínálatából Haladó szintű laboratórium kredit / óra összesen:

kredit 18 9 7 34

óra* 12 6 5 23


A Biológiai fizika modul– interdiszciplináris jellegének megfelelően – a képzési tervét magasabb óraszámban, 12 helyett 15 órában valósítja meg. A fizikus mesterszakon három oklevélbe bekerülő szakirányt kívánunk indítani, amelyek interdiszciplináris tartalmú speciális képzéseket valósítanak meg. Ezek a szakirányok:

• • •

Biofizika szakirány, Informatikus fizika szakirány, Környezetfizika szakirány.

A szakirányok programjában tervezett kredit- és óraszámok: tanulmányi terület

kredit 34

Választott szakirány

óra* 25-28


A hallgatóknak az első félév után kell eldönteniük, hogy tanulmányaikat valamely szakirányon vagy a szakirány nélküli képzésen kívánják-e folytatni, s ekkor kell kiválasztaniuk a szakirányt, ill. a specializáció szakmai modulját. A szabályozottan választható tárgyak kerete speciális ismeretek megszerzését teszi lehetővé a szakmai modulok kiegészítésére, ill. a választott diplomamunka témakörében. A hallgatók által választható tárgyak kínálata a következő tantárgycsoportokból áll össze: • a szakirányok és szakmai modulok azon tárgyai, amelyeket a specializáció során választott szakirány, ill. szakmai modul teljesítéséhez nem vettek fel, • a Fizikai Intézet által meghirdetett speciális előadások és szemináriumi foglalkozások évente változó kerete, • a Kar más intézetei által meghirdetett, a Fizikai Intézet által elfogadott speciális előadások kerete. A hallgatóknak a szabályozottan választható tárgyak között három szemináriumot kell elvégezniük, s ezeknek legalább egyikén angol nyelvű előadást kell tartaniuk.

12

Kérelem fizikus mesterképzési szak indítására Szabadon választható tárgyként az ELTE-n meghirdetett tetszőleges tárgy elfogadható. A fizikus mesterszak hallgatói diplomamunkájukat a képzés utolsó két félévében készítik el. A diplomamunka témáját a második félév végén kell kiválasztani a Fizikai Intézet által jóváhagyott témák közül. A hallgató a diplomamunka 30 kreditjét három részletben kapja meg: 5 és 10 kreditet a két félév elvégzett munkájáért (diplomamunka konzultáció), és 15 kreditet a diplomamunka elkészítéséért a munka beadásakor.

13


1.b

Kötelező közös képzés: alapozó ismeretek és a szakmai törzsanyag

Alapozó ismeretek Összes kredit: Összesített heti óraszám:

6 6 tantárgy

A-1 A-2 A-3

félév – heti óraszám 1 2 3 4 2+0 2+0 2+0 # # # 6

Csoportelmélet Számítógépes szimulációk Gazdasági és menedzsment ismeretek * óraszám/kredit összesen

kr

ért

2 2 2 6

v v v

* A tárgy szabadon választható az ELTE-n meghirdetett ilyen témájú tárgyak közül, a felsőbb években is felvehető.

Szakmai törzsanyag Összes kredit: Összesített heti óraszám:

24 18 tantárgy

T-1 T-2 T-3 T-4 T-5 T-6

félév – heti óraszám 1 2 3 4 2+1 2+1 2+1 2+1 3+1 0+2 18

Atom- és molekulafizika Magfizika Részecskefizika Statisztikus fizika Szilárdtest-fizika Fizikai laboratórium óraszám/kredit összesen

Jelölések és rövidítések: x + y kr ért

kr

ért

4 4 4 4 5 3 24

v v v v v gy

heti x óra előadás + y óra gyakorlat (tantermi vagy laboratóriumi) kredit v vizsga értékelés gy gyakorlatjegy

14


1.c

A teljes képzési terv oklevélbe kerülő szakirány nélkül

A képzés összefoglaló táblázata a kötelező közös képzéssel egységes szerkezetben:

félévek – kredit és óraszám* 1

2

3

Kötelezően választható szakmai modul

9 kr / 6 ó

9 kr / 6 ó

Kötelezően választható tárgyak a szakmai modulok kínálatából

6 kr / 4 ó

3 kr / 2 ó

Haladó szintű laboratórium

7 kr / 5 ó

Alapozó ismeretek

6 kr / 6 ó

Szakmai törzsanyag

24 kr / 18 ó

Szabályozottan választható tárgyak

2 kr / 2 ó

Szabadon választható tárgyak Diplomamunka

4

6 kr / 6 ó

8 kr / 8 ó

4 kr / 4 ó

2 kr / 2 ó

2 kr / 2 ó

2 kr / 2 ó

5 kr / 5 ó

10 kr / 10 ó

konzultáció beadás

15 kr / –

heti óraszám félévenként összesen*:

26

23

heti óraszám a képzésre összesítve*: kredit félévenként összesen:

23

16

27

31

88 32

30

kredit összesen:

120


A kötelezően választható szakmai modulok és a haladó szintű laboratórium részletes óra- és vizsgaterve

•

Asztrofizika modul

Összes kredit: Összesített heti óraszám:

18 12 tantárgy 1

AF-1 AF-2 AF-3 AF-4 AF-5 AF-6

Extragalaktikus asztrofizika Általános relativitás elmélet Számítógépes modellezés Kozmológia Nukleáris és részecske-asztrofizika Az asztrofizika megfigyelési módszerei óraszám/kredit összesen

15

félév – heti óraszám 2 3 4 2+0 2+0 2+0 2+0 2+0 2+0 6 6

kr

ért

3 3 3 3 3 3 18

v v v v v v


•

Atomok és molekulák fizikája modul


18 12 tantárgy 1

AM-1 AM-2 AM-3 AM-4

Kvantumkémia I. Kvantumkémia II. Szén nanoszerkezetek Makromolekulák Kötelezően választható óraszám/kredit összesen


kr

ért

3 3 3 3 6 18

v v v v v

félév – heti óraszám 2 3 4 2+0 2+0 2+0 2+0

kr

ért

3 3 3 3

v v v v


kr

ért

3 3 3 3 3 3 18

v v v v v v

Kötelezően választható tárgyak: A felsoroltak közül két tárgyat kell választani. tantárgy 1 AM-5 AM-6 AM-7 AM-8

•

Soktestprobléma I. Soktestprobléma II. Kvantumgázok I. Kvantumgázok II.

Atommag- és nehézionfizika modul


18 12 tantárgy 1

MN-1 MN-2 MN-3 MN-4 MN-5 MN-6

Magfizikai néhánytest-probléma Az erős kölcsönhatás a kvarkoktól az atommagokig A magfizika kísérleti módszerei Magreakciók alacsony energiától nagy energiáig Relativisztikus atommag-ütközések Részecske- és magfizikai detektorrendszerek óraszám/kredit összesen

16


•

Biológiai fizika modul


18 15

A Biológiai fizika modul – interdiszciplináris jellegének megfelelően – képzési tervét magasabb óraszámban, 12 helyett 15 órában valósítja meg. tantárgy 1 *BF-1 *BF-2 *BF-3 *BF-4 BF-5 BF-6 AM-4

A biokémia alapjai Biofizika I Biofizika II Szerkezetvizsgálati módszerek a biofizikában Kvantitatív modellek a sejt- és fejlődésbiológiában Biológiai rendszerek statisztikus fizikája Makromolekulák óraszám/kredit összesen

félév – heti óraszám 2 3 4 3+0 2+0 2+0 2+0 2+0 2+0 2+0 9 6

kr

ért

3 2 2 2 3 3 3 18

v v v v v v v

* Azok a hallgatók, akik a *-gal jelölt alapozó tárgyakkal egyenértékű tárgyakat korábbi tanulmányaik során igazoltan hallgattak, a felszabaduló krediteket (legfeljebb 9 kredit) a biofizika szakirány kötelezően választható tárgyai közül választott tárgyak elvégzésével szerezhetik meg.

•

Kondenzáltanyag fizika modul


18 12 tantárgy 1

KF-1 KF-2 KF-3 KF-4

Elektronok szilárd testekben Kondenzált anyagok vizsgálati módszerei Anyagfizika I. Anyagfizika II. Kötelezően választható tárgyak óraszám/kredit összesen

félév – heti óraszám 2 3 4 2+0 2+0 2+0 2+0 4+0 6 6

kr

ért

3 3 3 3 6 18

v v v v

kr

ért

3 3 3 3

v v v v

Kötelezően választható tárgyak: A felsoroltak közül két tárgyat kell választani. tantárgy 1 KF-5 KF-6 KF-7 SK-6

Mágnesség Szupravezetés Félvezető és elektronikus eszközök fizikája Nem-egyensúlyi transzport nanorendszerekben

17



•

Részecskefizika modul


18 12 tantárgy 1

RF-1 RF-2 RF-3 RF-4 RF-5 RF-6

•

A részecskefizika kísérleti módszerei Erős kölcsönhatás kis energián Relativisztikus kvantumelektrodinamika I. Relativisztikus kvantumelektrodinamika II. Gyenge kölcsönhatás Kvantum-színdinamika óraszám/kredit összesen


kr

ért

2 3 4 2 4 3 18

v v v v v v

Statisztikus fizika és komplex rendszerek modul


18 12

Kötelezően választható tárgyak: A felsoroltak közül félévenként 3–3 tárgyat kell választani. tantárgy 1 SK-1 SK-2 SK-3 SK-4 SK-5 SK-6 SK-7 SK-8

•

Nem-lineáris dinamika és káosz Nem-egyensúlyi statisztikus fizika Fázisátalakulások Komplex rendszerek szimulációs módszerei Környezeti áramlások fizikája Nem-egyensúlyi transzport nanorendszerekben Fraktálnövekedés Ökonofizika óraszám/kredit összesen (3–3 tárgy választásával)

félév – heti óraszám 2 3 4 2+0 2+0 2+0 2+0 2+0 2+0 2+0 2+0 6 6

kr

ért

3 3 3 3 3 3 3 3 18

v v v v v v v v

kr

ért

7 7 7 7

gy gy gy gy

Haladó szintű laboratóriumok

A haladó szintű laboratóriumok közül egyet kötelező választani. Összes kredit: Összesített heti óraszám:

7 5 tantárgy 1

HL-1 HL-2 HL-3 HL-4

Atomok és molekulák fizikája – Biofizika Részecskefizika, magfizika és asztrofizika Komplex rendszerek Szilárdtestfizika és anyagtudomány

18



1.d

A teljes képzési terv biofizika szakiránnyal

A képzés összefoglaló táblázata a kötelező közös képzéssel egységes szerkezetben: félévek – kredit és óraszám* 1 Alapozó ismeretek

6 kr / 6 ó

Szakmai törzsanyag

24 kr / 18 ó

Kötelezően választható szakirány Szabályozottan választható tárgyak

2 kr / 2 ó


2

3

20 kr / 16 ó

14 kr / 12 ó

6 kr / 6 ó

8 kr / 8 ó

4 kr / 4 ó

2 kr / 2 ó

2 kr / 2 ó

2 kr / 2 ó

5 kr / 5 ó

10 kr / 10 ó

konzultáció

4

beadás

15 kr / –


26

24


27

16

29

31

93 32

28

kredit összesen:

120


A biofizika szakirány részletes óra- és vizsgaterve Összes kredit: Összesített heti óraszám:

34 28 tantárgy 1

*BF-1 *BF-2 *BF-3 *BF-4 BF-5 BF-6 AM-4 *BF-7 *BF-8 BF-9 HL-1

A biokémia alapjai Biofizika I Biofizika II Szerkezetvizsgálati módszerek a biofizikában Kvantitatív modellek a sejt- és fejlődésbiológiában Biológiai rendszerek statisztikus fizikája Makromolekulák Sejtbiológia Élettan Genetika Atomok és molekulák fizikája - Biofizika laboratórium Kötelezően választható óraszám/kredit összesen

félév – heti óraszám 2 3 4 3+0 2+0 2+0 2+0 2+0 2+0 2+0 2+0 2+0 2+0 0+5 # 16

2+0 12

kr

ért

3 2 2 2 3 3 3 2 2 3 7

v v v v v v v v v v gy

2 34

* Azok a hallgatók, akik a *-gal jelölt alapozó tárgyakkal egyenértékű tárgyakat korábbi tanulmányaik során igazoltan hallgattak, a felszabaduló krediteket (legfeljebb 9 kredit) a

19

Kérelem fizikus mesterképzési szak indítására biofizika szakirány kötelezően választható tárgyai közül választott tárgyak elvégzésével szerezhetik meg. Kötelezően választható tárgyak: tantárgy 1 BF-10 BF-11 BF-12 BF-13 BF-14 BF-15 BF-16 BF-17 BF-18 BF-19 BF-20

Polimérek és membránok biofizikája Az érzékelés biofizikája Környezet-biofizika Gráfok a bioinformatikában I. Gráfok a bioinformatikában II. Számítógépes képfeldolgozás természettudományos alkalmazásai Modern képalkotó technikák a biológiában Bioenergetika Diagnosztikai és terápiás módszerek biofizikai alapjai Fehérjeszerkezetek elméleti vizsgálata Idegrendszeri modellezés

20

félév – heti óraszám 2 3 4 2+0 2+0 2+0 2+0 2+0 2+0

kr

ért

2 2 2 2 2 2

v v v v v v

2+0 2+0 2+0

2 2 2

v v v

2+0 2+0

2 2

v v


1.e

A teljes képzési terv informatikus fizika szakiránnyal


6 kr / 6 ó

Szakmai törzsanyag

24 kr / 18 ó


2 kr / 2 ó


2

3

19 kr / 15 ó

15 kr / 12 ó

6 kr / 6 ó

8 kr / 8 ó

4 kr / 4 ó

2 kr / 2 ó

2 kr / 2 ó

2 kr / 2 ó

5 kr / 5 ó

10 kr / 10 ó

konzultáció

4

beadás

15 kr / –


26

23


27

16

30

31

92 32

27

kredit összesen:

120


Az informatikus fizika szakirány részletes óra- és vizsgaterve Összes kredit: 34

Összesített heti óraszám: 27 tantárgy 1

IF-1 IF-2 IF-3 IF-4 IF-5 IF-6 IF-7

Modern numerikus módszerek Informatikai eszközök fizikai alapjai Vizualizáció Fizikai adatbányászat Infokommunikációs hálózatok modelljei Számítógépes adatgyűjtés és elemzés (laboratórium) Számítógépes modellezés (laboratórium) óraszám/kredit összesen

félév – heti óraszám 2 3 4 2+2 3+0 2+2 2+2 3+1 0+4

15

21

0+4 12

kr

ért

5 4 5 5 5 5

v v v v v gy

5 34

gy

Kérelem fizikus mesterképzési szak indítására 1.f

A teljes képzési terv környezetfizika szakiránnyal


6 kr / 6 ó

Szakmai törzsanyag

24 kr / 18 ó


2 kr / 2 ó


2

3

22 kr / 16 ó

12 kr / 9 ó

6 kr / 6 ó

8 kr / 8 ó

4 kr / 4 ó

2 kr / 2 ó

2 kr / 2 ó

2 kr / 2 ó

5 kr / 5 ó

10 kr / 10 ó

konzultáció

4

beadás

15 kr / –


26

24


24

16

27

31

90 32

30

kredit összesen:

120


A környezetfizika szakirány részletes óra- és vizsgaterve Összes kredit: 34

Összesített heti óraszám: 25 tantárgy 1

KÖF-1 KÖF-2 KÖF-3 KÖF-4 KÖF-5 KÖF-6 KÖF-7 KÖF-8 KÖF-9

Környezeti sugárzások A statisztikus fizika környezeti alkalmazásai A környezeti áramlások hidrodinamikája Rádioaktivitás környezetünkben Energia és környezet Környezettudatos technológiák Ökológiai modellezés Környezeti áramlások laboratórium Sugárzások fizikája laboratórium Kötelezően választható óraszám/kredit összesen

félév – heti óraszám 2 3 4 2+1 2+1 2+0 2+0 2+0 2+0 2 0+2 0+3 2+0 2+0 16 9

kr

ért

4 4 3 3 3 3 3 3 4 4 34

v, gy v, gy v v v v v gy gy

kr

ért

2 2 2 2

v v v v

Kötelezően választható tárgyak: A felsoroltak közül két tárgyat kell választani. tantárgy 1 KÖF-10 KÖF-11 KÖF-12 BF-12

Bevezetés a nukleáris környezetvédelembe Hidrológia, hidrogeológia Megújuló energiák felhasználási lehetőségei Környezet-biofizika

22



2. Tantárgyi programok Az egyes tantárgyak keretében elsajátítandó ismeretanyag rövid, (néhány soros) leírása, valamint minden tantárgyhoz a tantárgyfelelős, az előtanulmányi feltételek, a kredit feltüntetése, és a 3-5 legfontosabbnak ítélt kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása. A fizika mesterszak tantárgyainak leírásait az A. függelékben mutatjuk be az alábbi sorrendben: Alapozó ismeretek Szakmai törzsanyag Kötelezően választható szakmai modulok Asztrofizika Atomok és molekulák fizikája Atommag és nehézion-fizika Kondenzált anyag fizika Részecskefizika Statisztikus fizika és komplex rendszerek Haladószintű laboratóriumok Szakirányok Biofizika Informatikus fizika Környezetfizika

A-1 – 2 T-1 – 6 AF-1 – 6 AM-1 – 8 MN-1 – 6 KF-1 – 7 RF-1 – 6 SK-1 – 8 HL-1 – 4 BF-1 – 20 IF-1 – 7 KÖF-1 – 12

A Biológiai fizika modul tárgyai a Biofizika szakirány tárgyai között szerepelnek, ezért külön felsorolásukat mellőzzük.

23


3. Kompetenciák elsajátíttatása Mutassák be a mesterszak kimeneti céljául kitűzött általános és szakmai kompetenciák elsajátíttatásának, illetve elmélyítésének konkrét megvalósulását. (Az adott kompetenciák megszerzését biztosító tantárgyak, valamint oktatási módszereik és gyakorlatuk.)

A fizikus mesterszak tanterve alapvetően a fizika alapszak fizikus szakirányára épít, az alapszakon megszerezhető kompetenciákat a mesterszak – magasabb szinten – továbbfejleszti és kibővíti. A fizikus mesterszakon elsajátítandó kompetenciák részletes felsorolását a szak képesítési és kimeneti követelményei tartalmazzák (l. az Adatlap mellékletét, 3-6 oldal) A kimeneti célul kitűzött általános és szakmai kompetenciákat a szak tantárgyai komplex módon fejlesztik, egyértelmű megfeleltetés tárgyak és kompetenciák között nem tehető. A fizikus mesterszakon az ismeretanyag átadása a specializáció három lépcsőjén történik: – A szakmai törzsanyag előadásai és gyakorlatai a részecske- és magfizikától kezdve a sok szabadsági fokú makroszkopikus testekig átfogó módon dolgozzák fel a fizika fő jelenségköreit az alapképzésben szerzett ismeretekre alapozva. – A differenciált szakmai anyag választható szakmai moduljai, haladó szintű laboratóriumai, ill. a választható szakirányok irányított módon biztosítják speciális ismeretek megszerzését a fizika egy-egy szűkebb, az ELTE Fizikai Intézetében intenzíven művelt területén. – A hallgatók szabályozottan választható speciális előadásokon és szemináriumokon egyéni érdeklődésüknek megfelelően mélyíthetik el tudásukat. Az előadások a témájukba vágó jelenségkör ismertetése és értelmezése során konkrét problémákon mutatják be az összefüggések elemzését és az alapelvek gyakorlati alkalmazását, a hipotézis- és modellalkotás elveit, a problémamegoldás elméleti és számítógépes módszereit, a kísérleti vizsgálatok elvi alapjait, az elméleti és a kísérleti eredmények kritikus egybevetését. A fogalmak elmélyítését és a problémamegoldás gyakorlását szolgálják a számolási gyakorlatok, ill. az önálló megoldásra kiadott és értékelt feladatok. A szak hallgatói laboratóriumi gyakorlatokon modern kísérleti berendezésekkel ismerkednek meg, és azokon – felügyelet mellett – önállóságot is igénylő méréseket végeznek. Az első félévi kötelező laboratóriumban mérési berendezések és módszerek megismerésére kerül a hangsúly, a későbbi haladó szintű laboratóriumokban kutatási szintű feladatok elvégzése közben tanulják meg a kísérletek tervezését, kivitelezését és értékelését. Az informatikus fizika szakirányon számítógépes laboratóriumokban végeznek hasonló szintű és igényű feladatokat a hallgatók. A modern fizika alapvető, a hagyományos elméleti és kísérleti vizsgálatok mellé felsorakozott módszerét jelentik a számítógépes szimulációk. Az első félév kötelező bevezető előadása után a differenciált képzés több specializációja külön tárgyban foglalkozik saját területének sajátos szimulációs módszereivel, míg más specializációk egyéb előadásaikba beépítve térnek ki rájuk. A hallgatóknak a szabályozottan választható keretben három szeminárium jellegű tárgyat kell felvenniük, ahol egy-egy előre kiadott témáról kell – irodalmának feldolgozása után – előadásban beszámolniuk, legalább egy esetben angol nyelven. E szemináriumok az irodalmazás, önképzés és kommunikáció módszereinek elsajátítását szolgálják

24

Kérelem fizikus mesterképzési szak indítására A differenciált képzés előadásai – ezen belül különösen a speciális előadások évente változó kínálata – a fizikai kutatások aktuális problémáihoz is elvezetik a szak hallgatóit. Ezeken az órákon és a haladó szintű laboratóriumi gyakorlatokon a hallgatók közvetlen tapasztalatokat szerezhetnek a hazai tudományos kutatásokról, s megismerhetik e kutatások szereplőit is. A kutatómunkára való felkészülésre különleges lehetőséget nyújt a diplomamunka elkészítése a képzés harmadik és negyedik félévében. Ennek során a hallgatónak egy tapasztalt kutató irányításával egy tudományos igényű feladatot kell – önállóságot is felmutatva – megoldania. Az általános kompetenciák fejlesztése a szakmai kompetenciákkal párhuzamosan, azoktól el nem választható módon történik. E téren különös jelentősége van az oktatók személyes hatásának: az előadások és gyakorlatok, valamint a témavezetés során az ismeretek átadásakor megnyilvánuló fizikai szemléletük és oktatói-kutatói attitűdjük jelentősen befolyásolja a hallgatók fejlődését. Ezért a Fizikai Intézetben kiemelten fontosnak tartjuk az oktatói és kutatói utánpótlás igényes nevelését és kiválasztását.

4.

A képzési és kimeneti követelményekben előírt idegen nyelvi követelmények teljesítésének intézményi elősegítése, feltételei.

A fizikus mesterszakon az oklevél megszerzéséhez államilag elismert legalább középfokú C típusú, ill. azzal egyenértékű nyelvvizsga szükséges angol nyelvből. Azoknak a hallgatóknak, akik felvételükkor még nem rendelkeznek az előírt nyelvvizsgával, az egyetem a Felsőoktatási Törvény előírásai szerint biztosítja a nyelvi képzést. (Részletek a kérelem V. 2. pontjában.)

5. A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása a szakra való belépés tekintetében (előzményként elfogadott alapszakok, kritérium ismeretkörök és kreditértékek) a) a bemenethez feltétel nélkül elfogadott alapszakok: fizika alapképzési szak b) a bemenethez megadott feltételekkel elfogadott alapszakok, ill. kreditkövetelmények, az erre vonatkozó konkrét előírások, a hiányzó ismeretek pótlásának biztosítása A fizikus mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a jelentkező korábbi felsőfokú tanulmányaiból – az ismereteknek a felsőoktatási törvényben meghatározott összevetése alapján – elismerhető legyen legalább 65 kredit az alábbi ismeretkörökben: • fizika, fizikai kémia, elektronika, műszaki fizika (min. 20 kredit); • matematika, informatika, programozás, számítástechnika (min. 18 kredit, ebből matematika min. 10 kredit); • egyéb természettudományos ismeretek (kémia, anyagtudomány, mérés- és irányítástechnika (min. 15 kredit).

25

Kérelem fizikus mesterképzési szak indítására A fenti feltételeket várhatóan a következő alapképzési szakok hallgatói teljesítik: a kémia, a környezettudomány, a matematika alapképzési szak és a természettudományi képzési terület egyéb szakjai a tanári szakirány fizika szakmai moduljával, a villamosmérnöki, a vegyészmérnöki, a gépészmérnöki, az anyagmérnöki, a műszaki informatika. A jelentkező akkor is felvehető a szakra, ha a fent felsorolt ismeretkörökben 65-nél kevesebb, de legalább 40 kredittel rendelkezik, és vállalja, hogy a hiányzó krediteket a mesterképzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül megszerzi. A hiányzó ismeretek pótlására elsősorban a fizika alapképzési szak tantárgyai szolgálnak, de szükség esetén felzárkóztató kurzus meghirdetésére is sor kerülhet. A fizikus mesterszakra jelentkezők felvételt nyerhetnek a szakra, ha • a bemenetként fent előírt feltételeket teljesítik, és • megfeleltek az intézményi szakmai felvételi vizsgán.

6. Az értékelési és ellenőrzési módszerek, eljárások és szabályok bemutatása, a (289/2005. Korm. rend. 11.§ (3) bb) bekezdése szerinti) tájékoztató kiadvány internetes elérhetősége. A tervezett fizikus mesterképzés számonkérési rendszere megfelel az ELTE jelenleg hatályos szervezeti és működési szabályzatának (http://www.elte.hu) és a Természettudományi Karra vonatkozó kiegészítéseknek. Ezekben a dokumentumokban részletes leírások találhatóak pl. a lehetséges kurzus típusokról, a számonkérés és ellenőrzés módszereiről, a tárgyak meghirdetésével és felvételével kapcsolatos szabályokról. Ezektől a szabályoktól nem kívánunk eltérni, ezért az indítási kérelemben nem részletezzük az ELTE Természettudományi Karának általános szabályait. Ezt a kérelmet a Magyar Akkreditációs Bizottsághoz való elküldés után – a személyi anyagok kivételével elhelyezzük a Fizikai Intézet honlapján (http://fizika.elte.hu), és vállaljuk, hogy az esetleges módosítások után az éppen aktuális változatot elérhetővé tesszük.

26


IV. A képzés személyi feltételei 1 1. A szakfelelős, a szakirány felelősök és a záróvizsgatárgyak felelősei Felelősök neve és a felelősségi típus Tudományos ( szf: szakfelelős, fokozat /cím szif: szakirányfelelős a szakiránya megadásával! zvf: záróvizsgatárgy felelős)

Munkakör

Munkaviszony típusa

Hány mesterszak felelőse

Lendvai János Derényi Imre (Biofizika szakirány,) Papp Gábor (Informatikus fizika szakirány) Horváth Ákos (Környezetfizika szakirány)

1

Alap- és mesterképzésben összesen hány kreditértékű tantárgy felelőse a szakon / az intézményben / Mo-on 6/11/11 6/6/6

szf szif

DSc DSc

egy. tanár adjunktus *

T(1) T(1)

szif

DSc

egy. tanár

T(1)

8/14/14

szif

PhD

docens

T(1)

10/25/25

* Docensi pályázatának elbírálása folyik.

2. Tantárgylista – tantárgyak felelősei, oktatói A TÖRZSANYAG TANTÁRGYAINAK MEGNEVEZÉSE

(ALAPOZÓ ÉS SZAKMAI TÖRZSTÁRGYAK)

Oktató neve (A tantárgy blokkjában elsőként a tantárgy felelősét tüntessék fel)

Tud. fok. /cím

Munkakör

A tantárgy oktatói Munka- A tantárgy Gyakorlati Alap- és viszony előadója foglalkozást mesterképzésben típusa I/N tart I / N összesen hány kreditértékű tantárgy felelőse a szakon / az intézményben / Mo-on

alapozó tárgya k

A-1 Csoportelmélet Bántay Péter CSc docens T Pálfy Péter Pál akadémikus egy. tanár E A-2 Számítógépes Csabai István PhD docens T szimulációk A-3 Gazdasági és menedzsment ismeretek * * A tárgy szabadon választható az ELTE-n meghirdetett ilyen témájú tárgyak közül. 1

I I I

N N N

2/7/7 2/24/24 10/21/21

A fejezet 1. és 2. pontjának táblázataiban a fejlécekben előforduló megjelölések értelmezése: Tudományos fokozat / cím: PhD/DLA vagy CSc, DSc, akadémikus. Munkakör: (egyetemi / főiskolai) tanár, docens, adjunktus, tanársegéd; tudományos (fő)munkatárs; egyéb Munkaviszony típusa: Teljes munkaidőben foglalkoztatott határozott vagy határozatlan idejű munkaviszony, ill. közalkalmazotti jogviszony – T , első helyen foglalkoztatott -- T(1) Egyéb (részmunkaidőben foglalkoztatott, megbízási szerződésessel foglalkoztatott stb.) – E , ill. - E (1)

27

szakmai törzstárgyak


T-1 Atom- és molekulafizika T-2 Magfizika

Csordás András

CSc

E

I

I

10/10/10

DSc

tud. főmunkatárs egy. tanár

Kiss Ádám

T

I

I

10/25/25

T-3 Részecskefizika Palla László

DSc

egy. tanár

T

I

I

11/21/21

T-4 Statisztikus fizika T-5 Szilárdtestfizika T-6 Fizikai laboratórium

PhD

docens

T

I

I

10/14/14

akadémikus CSc

egy. tanár

E

I

I

8/8/8

docens

T

N

I

6/25/25

Sasvári László Sólyom Jenő Havancsák Károly

A DIFFERENCIÁLT SZAKMAI ISMERETEK TANTÁRGYAINAK MEGNEVEZÉSE

AF-1 Extragalaktikus asztrofizika AF-2 Általános relativitás elmélet AF-3 Számítógépes modellezés AF-4 Kozmológia AF-5 Nukleáris és részecske-asztrofizika AF-6 Az asztrofizika megfigyelési módszerei AM-1Kvantumkémia I. AM-2 Kvantumkémia II. AM-3 Szén nanoszerkezetek AM-4Makromolekulák AM-5 Soktestprobléma I.

AM-6 Soktestprobléma II.

AM-7 Kvantumgázok csapdában I AM-8 Kvantumgázok csapdában II. MN-1 Magfizikai néhánytest-probléma

A tantárgy oktatói Oktató neve (A tantárgy blokkjában elsőként a tantárgy felelősét tüntessék fel)

Tud. fok. Munkakör MunkaA Gyakorlati Alap- és /cím viszony tantárgy foglalkozást mesterképzésben típusa előadója tart I / N összesen hány I/N kreditértékű tantárgy felelőse a szakon / az intézményben / Mo-on

Frei Zsolt

PhD

docens

T

I

N

11/17/17

Bene Gyula

CSc

docens

T

I

N

8/8/8

Tóth Gábor

PhD

docens

T

I

N

3/3/3

Frei Zsolt Csótó Attila

PhD DSc

T E

I I

N N

11/17/17 6/8/8

Szabados László Surján Péter Surján Péter Kürti Jenő

DSc

docens tud. tanácsadó tud. tanácsadó egy. tanár egy. tanár egy. tanár

E

I

N

3/3/3

T T T

I I I

N N N

6/20/20 6//20/20 6/24/24

egy. tanár Prof. Emeritus tud. munkatárs Prof. Emeritus tud. munkatárs tud. főmunkatárs tud. főmunkatárs tud. tanácsadó

T E

I I

N N

6/24/24 6/6/6

E

I

N

0/0/0

E

I

N

6/6/6

E

I

N

0/0/0

E

I

N

10/10/10

E

I

N

10/10/10

E

I

N

6/8/8

DSc DSc DSc

Kürti Jenő Szépfalusy Péter Szirmai Gergely Szépfalusy Péter Szirmai Gergely Csordás András

DSc akadémikus PhD

Csordás András

CSc

Csótó Attila

DSc

akadémikus PhD CSc

28

Kérelem fizikus mesterképzési szak indítására MN-2 Az erős kölcsönhatás a kvarkoktól az atommagokig MN-3 A magfizika kísérleti módszerei MN-4 Magreakciók alacsony energiától nagy energiáig MN-5 Relativisztikus atommag-ütközések MN-6 Részecske- és magfizikai detektorok és kísérletek KF-1 Elektronok szilárd testekben KF-2 Kondenzált anyagok vizsgálati módszerei KF-3 Anyagfizika I. KF-4 Anyagfizika II. KF-5 Mágnesség

Havancsák Károly Lendvai János Lendvai János Vincze Imre

KF-6 Szupravezetés

Tüttő István

KF-7 Félvezető és elektronikus eszközök fizikája RF-1 A részecskefizika kísérleti módszerei RF-2 Erős kölcsönhatás kis energián RF-3 Relativisztikus kvantumelektrodinamika I. RF-4 Relativisztikus kvantumelektrodinamika II. RF-5 Gyenge kölcsönhatás RF-6 Kvantumszíndinamika SK-1 Nem-lineáris dinamika és káosz SK-2 Nem-egyensúlyi statisztikus fizika SK-3 Fázisátalakulások SK-4 Komplex rendszerek szimulációs módszerei SK-5 Környezeti áramlások fizikája SK-6 Nem-egyensúlyi transzport nanorendszerekben SK-7 Fraktálnövekedés

Dankházi Zoltán

SK-8 Ökonofizika HL-1 Atomok és molekulák fizikája – Biofizika laboratórium HL-2 Részecskefizika, magfizika és asztrofizika laboratórium

Patkós András

akadémikus

egy. tanár

T

I

N

3/11/11

Horváth Ákos

PhD

docens

T

I

N

10/25/25

Papp Gábor

DSc

egy. tanár

T

I

N

8/14/14

Kiss Ádám

DSc

egy. tanár

T

I

N

10/25/25

Veres Gábor

PhD

adjunktus

T

I

N

10/10/10

Sólyom Jenő

akadémikus CSc

egy. tanár

E

I

N

8/8/8

docens

T

I

N

6/25/25

DSc DSc akadémikus DSc

egy. tanár egy. tanár egy. tanár

T T E

I I I

N N N

6/11/11 6/11/11 10/10/10

E

I

N

3/3/3

CSc

tud. osztályvezető docens

T

I

N

7/12/12

Vesztergombi György Palla László

DSc

egy. tanár

E

I

N

2/2/2

DSc

egy. tanár

T

I

N

11/21/21

Csikor Ferenc

DSc

egy. tanár

T

I

N

7/16/16

Horváth Zalán

akadémikus

egy. tanár

T

I

N

2/7/7

Palla László Csikor Ferenc

DSc DSc

egy. tanár egy. tanár

T T

I I

N N

11/21/21 7/16/16

Vattay Gábor

DSc

egy. tanár

T

I

N

8/18/18

Sasvári László

PhD

docens

T

I

N

10/14/14

Sasvári László Csabai István

PhD PhD

docens docens

T T

I I

N N

10/14/14 10/21/21

Jánosi Imre

PhD

docens

T

I

N

6/10/10

Cserti József

CSc

docens

T

I

N

3/6/6

Vicsek Tamás

egy. tanár

T

I

N

8/10/10

Kondor Imre Szabó Bálint

akadémikus DSc PhD

egy. tanár adjunktus

T T

I N

N I

3/14/14 9/9/9

Veres Gábor

PhD

adjunktus

T

N

I

10/10/10

29

Kérelem fizikus mesterképzési szak indítására HL-3 Komplex rendszerek laboratórium HL-4 Szilárdtestfizika és anyagtudomány laboratórium BF-1 A biokémia alapjai BF-2 Biofizika I BF-3 Biofizika II BF-4 Szerkezetvizsgálati módszerek a biofizikában BF-5 Kvantitatív modellek a sejt- és fejlődésbiológiában BF-6 Biológiai rendszerek statisztikus fizikája BF-7 Sejtbiológia BF-8 Élettan BF-9 Genetika BF-10 Polimérek és membránok biofizikája BF-11 Az érzékelés biofizikája BF-12 Környezet-biofizika BF-13 Gráfok a bioinformatikában I. BF-14 Gráfok a bioinformatikában II. BF-15 Számítógépes képfeldolgozás természettudományos alkalmazásai BF-16 Modern képalkotó technikák a biológiában BF-17 Bioenergetika BF-18 Diagnosztikai és terápiás módszerek biofizikai alapjai BF-19 Fehérjeszerkezetek elméleti vizsgálata BF-20 Idegrendszeri modellezés IF-1 Modern numerikus módszerek IF-2 Informatikai eszközök fizikai alapjai IF-3 Vizualizáció IF-4 Fizikai adatbányászat IF-5 Infokommunikációs hálózatok modelljei IF-6 Számítógépes adatgyűjtés és elemzés (laboratórium) IF-7 Számítógépes modellezés (laboratórium) KÖF-1 Környezeti sugárzások

Bagoly Zsolt

CSc

docens

T

N

I

12/25/25

Vincze Imre

akadémikus

egy. tanár

E

N

I

10/10/10

Pál Gábor Derényi Imre Vicsek Tamás

docens adjunktus egy. tanár

T T T

I I I

N N N

3/13/13 6/6/6 8/10/10

Czirók András

PhD DSc akadémikus PhD

adjunktus

T

I

N

5/5/5

Czirók András

PhD

adjunktus

T

I

N

5/5/5

Vicsek Tamás

akadémikus CSc PhD PhD DSc

egy. tanár

T

I

N

8/10/10

docens docens docens adjunktus

T T T T

I I I I

N N N N

2/17/22 2/22/25 3/18/18 6/6/6

Horváth Gábor

DSc

docens

T

I

N

4/7/7

Horváth Gábor Palla Gergely

DSc PhD

T E

I I

N N

4/7/7 2/2/2

Farkas Illés

PhD

E

I

N

2/2/2

Horváth Viktor

CSc

docens tud. főmunkatárs posztdokt. kutató docens

T

I

N

2/2/2

Szabó Bálint

PhD

adjunktus

T

I

N

9/9/9

Derényi Imre Fidy Judit

DSc DSc

adjunktus egy. tanár

T E

I I

N N

6/6/6 2/2/17

Simon István

DSc

E

I

N

2/2/2

Érdi Péter

DSc

E

I

N

2/2/2

Bene Gyula

CSc

tud. tanácsadó osztályvezető docens

T

I

N

8/8/8

Karátson János Dankházi Zoltán Frei Zsolt Papp Gábor Vattay Gábor

PhD CSc

docens docens

T T

I I

N N

5/25/25 7/12/12

PhD DSc DSc

docens egy. tanár egy. tanár

T T T

I I I

N N N

11/17/17 8/14/14 8/18/18

Bagoly Zsolt

CSc

docens

T

N

I

12/25/25

Csabai István

PhD

docens

T

N

I

10/21/21

Gnädig Péter

CSc

docens

T

I

N

4/10/10

Réz Gábor Világi Ildikó Vellai Tibor Derényi Imre

30

Kérelem fizikus mesterképzési szak indítására KÖF-2 A statisztikus fizika környezeti alkalmazásai KÖF-3 A környezeti áramlások hidrodinamikája KÖF-4 Rádioaktivitás környezetünkben KÖF-5 Energia és környezet KÖF-6 Környezettudatos technológiák KÖF-7 Ökológiai modellezés KÖF-8 Környezeti áramlások laboratórium KÖF-9 Sugárzások fizikája laboratórium KÖF-10 Nukleáris környezetfizika KÖF-11 Hidrológia, hidrogeológia KÖF-12 Megújuló energiák felhasználási lehetőségei

Rácz Zoltán

akadémikus

kutató professzor

E

I

N

4/6/6

Tél Tamás

DSc

egy. tanár

T

I

N

3/18/18

Horváth Ákos

PhD

docens

T

I

N

10/25/25

Kiss Ádám

DSc

egy. tanár

T

I

N

10/25/25

Tichy Géza

DSc

egy. tanár

T

I

N

3/22/22

Scheuring István Jánosi Imre

PhD

T

I

N

3/8/8

PhD

tud. főmunkatárs docens

T

N

I

6/10/10

Horváth Ákos

PhD

docens

T

N

I

10/25/25

Homonnay Zoltán Mádlné Szőnyi Judit Munkácsy Béla

DSc

egy. tanár

T

I

N

2/14/14

PhD

docens

T

I

N

2/22/24

PhD

adjunktus

T

I

N

2/6/6

31


3. Az oktatók személyi-szakmai adatai A IV.1. és IV.2. táblázatokban feltüntetett oktatók adatlapjait a B. Függelékben mutatjuk be. Az adatlapok oktatónként az alábbi adatokat tartalmazzák: ♦ név, születési év, (oklevél szerinti) végzettség és szakképzettség; ♦ jelenlegi munkahely(ek), a kinevezésben feltüntetett munkakör(ök), több munkahely esetén az első helyen foglalkoztató intézményt megjelölve, ♦ tudományos fokozat (a tudományág megjelölésével) az Ftv. 149.§-a (5) bekezdésében foglaltak szerint; (PhD / CSc vagy DLA, DSc, stb.), PhD esetében az értekezés címe; ♦ tudományos/művészeti akadémiai tagság; (MTA tagság), MTA doktora (DSc); „dr habil” cím, egyéb címek ♦ a Széchenyi professzori ösztöndíj, Széchenyi István Ösztöndíj, vagy Békéssy György Posztdoktori Ösztöndíj juttatásának időpontja ♦ eddigi oktatói tevékenység (oktatott tárgyak, oktatásban töltött idő) ♦ az eddigi szakmai gyakorlat és teljesítmény bemutatása ♦ az elmúlt 5 év szakmai, tudományos (művészeti) munkássága (a legfontosabb maximum 5, az oktatott tárgy/tárgyak szakterületéhez tartozó publikáció, alkotás felsorolása) ♦ az eddigi tudományos-szakmai életmű szempontjából legfontosabb 5 publikáció vagy alkotás felsorolása (amennyiben az előbbiektől különböznek) ♦ tudományos / szakmai közéleti tevékenység, nemzetközi kapcsolatok A B. függelékben az oktatói adatlapok az alábbi csoportosításban szerepelnek (csoporton belül névsor szerint): (1) szakfelelős; (2) szakirány-felelősök (3) teljes munkaidőben foglalkoztatottak (4) nem teljes munkaidőben foglalkoztatottak 4. Nyilatkozatok ♦ Az intézményvezető nyilatkozata arról, hogy a fenti táblázatokban megnevezett oktatóknak a jelzett módon való foglalkoztatását biztosítja az intézményben az indítandó képzés egy teljes ciklusára, és gondoskodik a személyi feltételek bemutatott szakmai megfelelőségének fenntartásáról. ♦ Az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban / munkaviszonyban) nem álló oktatók nyilatkozata arról, hogy vállalják a nevük alatt feltüntetett tantárgyak oktatását és az oktatási követelmények teljesítését. ♦ Az intézményben foglalkoztatott, az adott szakon oktatók nyilatkozata arról, hogy kettőnél több munkaviszonya felsőoktatási intézményben nincs. A nyilatkozatokat a kérelem végén mellékletként csatoljuk.

32


V. A szakindítás kutatási és infrastrukturális feltételei 1. Országosan (és nemzetközileg) elismert tudományos műhely(ek) és együtt dolgozó szakmai közösséggel bíró alapvető K+F / művészeti terület bemutatása. Az ELTE Fizikai Intézete 5 szervezeti egységből áll: • • • • •

Anyagfizikai Tanszék, Atomfizika Tanszék, Biológiai Fizika Tanszék, Elméleti Fizika Tanszék, Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék.

Az intézet oktatóinak és kutatóinak közel 90 %-a tudományos minősítéssel rendelkezik, 7 akadémikus és 19 akadémiai doktor van közöttük. Az intézethez két akadémiai kutatócsoport csatlakozik: • MTA-ELTE Elméleti Fizikai Kutatócsoport, • MTA-ELTE Statisztikus és Biológiai Fizikai Kutatócsoport. Az intézeten belül – a tanszékeken átívelő együttműködésben – számos nemzetközileg elismert tudományos műhely működik, többek között a fizika alább felsorolt területein: asztrofizika, biológiai fizika, komplex rendszerek, környezeti áramlások, térelmélet és részecskefizika, magfizika, szilárdtestfizika és fizikai anyagtudomány, statisztikus fizika. A felsorolt témákon túl egyre nagyobb szerepet kapnak az alkalmazott kutatások is. Példaként említhetjük az egyes ipari cégekkel kialakított együttműködéseket (GE, Ericsson), tovabbá az intézet aktív részvételét az ELTE eScience Regionális Egyetemi Tudásközpont munkájában (hálózati informatika, virtuális obszervatórium, vizualizáció). A személyi adatlapok jól illusztrálják az oktatók intenzív publikációs tevékenységét. Az intézet oktatói rendszeresen nyernek el hazai és európai kutatási pályázatokat (OTKA, NKTH, Marie Curie stb.). A intézet keretében működik a MAB által akkreditált ELTE Fizika Doktori Iskola három doktori programmal: – Anyagtudományi és szilárdtestfizika, – Részecskefizika és csillagászat, – Statisztikus fizika, biológiai fizika és kvantumrendszerek fizikája. A Doktori Iskola a fizika teljes területén jogosult doktori cím odaítélésére.

33


2. A képzés tárgyi feltételei, a rendelkezésre álló infrastruktúra ♦ tantermek, előadótermek, gyakorlóhelyek

laboratóriumok

és

eszközellátottságuk,

műhelyek,

Az ELTE Természettudományi Kara az ELTE lágymányosi kampuszának két új, korszerű épületében helyezkedik el. A tantermek, a kutató laboratóriumok és az oktatói szobák jól felszereltek, az épületek európai szinten is kiválóan megfelelnek az egyetemi oktatás követelményeinek. (Ugyanebben a két épületben van a Természettudományi Karból kivált Informatika Kar és a Társadalomtudományi Kar is.) Az épületekben 38 előadóterem, 74 kisebb befogadóképességű szemináriumi szoba, 59 laboratórium, 38 számítógépes laboratórium szolgálja az oktatást. Az előadók közül kettő 350 fő, három 200 fő befogadására alkalmas, nyolc pedig 100 fő feletti befogadóképességű. A tantermeket a kampuszon elhelyezkedő karok közösen használják, kihasználtságuk 80-90%-os, s ez a terhelés feltehetőleg az osztatlan képzés megszűnése és a mesterképzés megindulása után is fennmarad. Az oktatás technikai lehetőségei jók. A nagyelőadók multimédiás oktatást támogató számítástechnikai és vetítő berendezésekkel vannak felszerelve. A kisebb tantermekben írásvetítők találhatók. A berendezéseket a Kar Multimédiapedagógiai és Oktatástechnológiai Központja gondozza és működteti. A központ munkatársai – előzetes kérésre – minden teremben biztosítják a tanórákhoz szükséges oktatástechnikai berendezéseket (számítógép, írásvetítő, projektor, videó stb.). Igény esetén néhány nagy tanterem között belső hálózaton megoldható a kép és hang továbbítása is. Lehetőség van maximum négy külső színhellyel videókonferenciák lebonyolítására. A Fizikai Intézet több hagyományos értelemben vett hallgatói laboratóriumot működtet, amelyek elsősorban a fizikai alapszakon folyó kísérleti és méréstechnikai képzést szolgálják. Ezek közül háromban fizikai, kettőben elektronikai mérések elvégzésére van lehetőség. A fizikus mesterszak laboratóriumi gyakorlatai magasabb színvonalú képzést céloznak meg, ennek megfelelően a mérési feladatokat elsősorban aktív kutatóhelyek berendezései mellett szervezzük meg a kutatómunkájukat ott végző oktatók irányításával. A mérések választékát bővítik a más kutatóintézetekkel kialakított együttműködésben megvalósuló mérési gyakorlatok (MTA RMKI, SZFKI, MFA, SZBK, Piszkéstetői Obszervatórium, BME tanreaktor stb.). A haladó szintű mérések szervezésének ez a rendszere a jelenlegi ötéves fizikus képzés felső évfolyamain már megvalósult, ezt kívánjuk folytatni a fizikus mesterszakon is.

♦ számítástechnikai, oktatástechnikai ellátottság A Kar korszerű számítógépes hálózati infrastruktúrával rendelkezik. Mind az oktatók, mind a hallgatók internet hozzáférése jó színvonalon biztosított. A hallgatók beiratkozáskor azonnal belépési lehetőséget kapnak a hálózatba. A színvonal fenntartása, a gyorsan avuló, ill. tönkremenő berendezések cseréje azonban gondot okoz. Az általános számítástechnikai oktatáshoz, ill. a hallgatók internet hozzáférésének biztosításához a Kar központosított „kari” számítógép kapacitással nem rendelkezik, az intézetekben és a Multimédiapedagógiai és Oktatástechnológiai Központban lévő decentralizált, speciális oktatásra használt számítástechnikai kapacitás azonban elegendő ezeknek a feladatoknak a megoldására. 34

Kérelem fizikus mesterképzési szak indítására A Fizikai Intézet három hallgatói számítógépteremmel rendelkezik, ahol összesen 40 személyi számítógép működik. Ezekben a termekben végezzük a számítógépet igénylő tárgyak oktatását. A fennmaradó időben szabad hozzáférést biztosítunk a számítógépekhez az intézet hallgatói számára. A tudományos diákköri munkán vagy diplomamunkán dolgozó hallgatók az őket foglalkoztató tanszékek számítógépeit használhatják. ♦ könyvtárellátottság, a papíralapú, illetve elektronikusan elérhető szakmai folyóiratok, továbbá a szak szempontjából fontos szakkönyvek rendelkezésre állásának (internetes elérhetőségének) bemutatása. A TTK egyik legnagyobb értéke az óriási anyagi ráfordítással fenntartott könyvtári állomány, amely mintegy félmillió dokumentumot, könyvet, bel- és külföldi folyóiratot, tankönyvet, jegyzetet, CD-ROM-ot tartalmaz, megtalálhatók benne a legfontosabb nemzetközi folyóiratok és kézikönyvek. A hagyományos adathordozók mellett hozzávetőleg 4700 folyóirat online digitális formában is hozzáférhető. A folyóirat-állomány egyedülálló hazai érték, 30%-a csak itt található meg az országban. A Kari Könyvtár (http://ttklib.elte.hu) 7 tudományági szakgyűjteményre tagolódik (Biológiai, Fizikai és Környezetfizikai, Földtudományi – Földrajzi, Kémiai, Matematikai tudományági szakgyűjtemény, Tudománytörténeti és Tudományfilozófiai gyűjtemény, Médiatár.) A Kari Könyvtár gyűjti a PhD és egyetemi doktori dolgozatokat is. A könyvtár a lágymányosi kampusz két épületében 6 telephelyen helyezkedik el, ahol olvasótermek biztosítják a tanulási lehetőséget a hallgatók számára. A Könyvtár számítógépes kabinetjében és az olvasótermekben 56 számítógép áll rendelkezésre, az Internet-hozzáférések száma 51, az olvasótermi férőhelyek száma 323. A Fizikai tudományági szakgyűjtemény – mint a Fizikai Intézet könyvtára – önálló helyiségben működik, ahol a könyvek és folyóiratok tárlói mellett számos olvasó asztal áll a hallgatók és oktatók rendelkezésére. A könyvtárban több mint 50000 kötetnyi könyv és több mint 30000 kötetnyi folyóirat található, az utóbbiak között az országban egyedül itt olvasható példányok is. Bár a szűkös dologi keretek a könyvtár fejlesztésének gátat szabnak, az intézet törekszik arra, hogy a fizika egyes területeinek vezető folyóiratait megtartsa, és a tankönyvállományt folyamatosan bővítse. Jelenleg közel félszáz folyóirat jár a könyvtárba. ♦ az oklevél megszerzéséhez szükséges idegen nyelvi követelmények teljesítésének körülményei A nyelvoktatást a ELTE Idegen Nyelvi Központja biztosítja. A Központ a Felsőoktatási Törvény előírásai szerint végzi a képzést. Nyelvórákat a hallgatók angol, francia, német, orosz és spanyol nyelvből vehetnek fel. Az órákon a csoportlétszám legfeljebb 15 fő. Az Idegen Nyelvi Központ az ECL nemzetközi nyelvvizsgarendszer (http://www.ecl.hu) akkreditált vizsgahelye. Évente két alkalommal – általában májusban és decemberben – van lehetőség vizsgázni angolból és németből alap-, közép- és felsőfokon. Az államilag elismert nyelvvizsgákról és a honosítási eljárásokról a http://www.nyak.hu honlap ad naprakész tájékoztatást.

35

Kérelem fizikus mesterképzési szak indítására Az alapképzés mellett a Természettudományi Kar hallgatói angol, francia vagy német nyelvből térítéses emelt szintű nyelvi képzésen is részt vehetnek, ha legalább középfokú C típusú vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgával rendelkeznek. ♦ a hallgatói tanulmányok eredményes elvégzését segítő szolgáltatások, juttatások, a biztosított taneszközök (tankönyv, jegyzet ellátás stb.) Minden államilag finanszírozott hallgató hozzájuthat az államilag biztosított ösztöndíjhoz és a tankönyvtámogatáshoz. Az ösztöndíjat a Kari Ösztöndíjbizottság osztja el, az ösztöndíjbizottságban döntő súlyú a Hallgatói Önkormányzat véleménye. A tankönyvtámogatást a jogosultak a Kar szabályzataiban megszabott módon alanyi jogon bonok formájában kapják. A bonok a Kar jegyzetboltjában és a Hallgatói Alapítvány könyvesboltjában válthatók be. A kampusz területén több könyvesbolt működik, ahol a hallgatók beszerezhetik az oktatáshoz szükséges szakirodalmat. A Természettudományi Kar az Informatikai Karral közös fenntartású jegyzetellátót is üzemeltet. Itt a hallgatók főként a saját kiadatású jegyzeteket, tankönyveket és a tanulmányaikhoz szükséges pedagógiai szakkönyveket vásárolhatják meg. A jegyzetellátottság – bár szakterületenként változik – jó, s ez nem kis mértékben köszönhető annak, hogy a Kar tanárai szívügyüknek tekintik a tankönyv- és jegyzetírást. A színvonalas tankönyv- és jegyzetellátás biztosítását szolgálja az egyetem 1994 óta működő intézményi kiadója, az ELTE Eötvös Kiadó. ♦ a tanulmányi ügyekkel kapcsolatos adminisztráció feltételei Az ELTE egyetemi szintű hallgatói adatbázist hozott létre, amelyet az ETR (Egységes Tanulmányi Rendszer) segítségével kezel. A magas szintű hallgatói rendszer alkalmas mind a tanulmányi, mind a hallgatókkal kapcsolatos pénzügyi feladatok kezelésére és nyilvántartására. A feladatok pénzügyi részét és a felsőbb szervek felé történő adatszolgáltatást a Quaestura intézi. Ugyancsak a Quaestura adja ki a diákigazolványokat és a hallgatók által kért adóigazolásokat is. Az ELTE-n a hallgatók kredit rendszerben tanulnak. A hallgatók az ETR-ben veszik fel tantárgyaikat és jelentkeznek a vizsgákra. Ebben a rendszerben kerülnek rögzítésre és feldolgozásra a vizsgaeredmények is. A tanulmányi ügyeket a Kar tanulmányi osztálya intézi. A közel 5000 hallgató adminisztratív és tanulmányi ügyeivel egy osztályvezető és kilenc tanulmányi előadó foglalkozik. A tanrend készítése is a Tanulmányi Osztályon történik. Az osztály munkatársai három kar óráit és termeit egyeztetik a felterjesztések alapján, s egységes szerkezetben, tanterem nyilvántartással együtt hozzák nyilvánosságra a hálózaton. A felvételik lebonyolítására és az OFI adatbázisának feltöltésére Természettudományi Kar az Informatika Karral közösen felvételi irodát működtet.

36

a

Kérelem fizikus mesterképzési szak indítására ♦ az oktatás egyéb, szükségesnek ítélt feltételei A Kar az oktatás megszervezésében törekszik az egyetem társkaraival való együtt működésre. Az informatikai képzésben együttműködünk az Informatikai Karral. Az általános és értelmiségképző tárgyak felvételekor az ELTE biztosítja, hogy a hallgatók az összes kar oktatási kínálatából választhassanak. A Kar nagy erőfeszítéseket tesz arra, hogy a folyamatosan változó, ill. hiányos törvényi környezetben, hatályos szabályzatai mindig megfeleljenek a fennálló törvényeknek. 3. Az intézményvezető nyilatkozata arról, hogy a képzés indításához szükséges szellemi és tárgyi kapacitás rendelkezésre áll, és az évfolyamonként milyen létszámú hallgató képzését teszi lehetővé. Az intézményvezető nyilatkozatát a kérelem végén mellékletként csatoljuk.

37


38

Eötvös Loránd Tudományegyetem. kérelme FIZIKUS MESTERKÉPZÉSI SZAK. indítására

Recommend Documents