Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Irodalomtudományi Doktori Iskola Könyvtártudományi Program
DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
RÉTFALVI GÁBOR A Szombathelyi Egyházmegyei Könyvtár snyomtatvány- és antikvagy jteménye
Témavezet : DR. P. VÁSÁRHELYI JUDIT
2004. SZOMBATHELY
Irodalomtudományi Doktori Iskola Könyvtártudományi Program Programvezet : DR. SEBESTYÉN GYÖRGY Témavezet : DR. P. VÁSÁRHELYI JUDIT
Tartalom: 1. A kutatási téma bemutatása 1.1 1.2 1.3 1.4
A kutatási téma el zményei, történeti áttekintés A kutatás célkit zései Az anyaggy jtés módszeri és forrásai A disszertáció szerkezete
2. Az elvégzett kutatási feladat, az értekezés tartalma: a Szombathelyi Egyházmegyei Könyvtár snyomtatványai és antikvái 2.1 A régi könyvek formai jellemz i 2.2 A Szily gy jtemény létrejötte és katalógusai 2.3 A régi könyvek kötései és a Zsoldos kötések 2.4 A gy jtemény értékei 3. A kutatás eredményei, további javaslatok. 3.1 A kutatás eredményei 3.2 További kutatási javaslatok 4. Szakmai önéletrajz 5. Publikációs jegyzék
2
1. A KUTATÁSI TÉMA BEMUTATÁSA
1.1 A kutatási téma el zményei, történeti áttekintés A Szombathelyi Egyházmegyei Könyvtár történetével csak kevés helyi szerz foglalkozott. Munkásságuk az országos szakirodalomban kevésbé ismert, pedig a könyvtár jelent s szerepet töltött be Szombathely XVIII. század végi m vel dési viszonyai alakításában. Mivel nem célunk a könyvtár történetének megírása, ezért csak rövid vázlatot adunk a napjainkig tartó fejl désr l. A levéltári adatok feldolgozásán kívül els sorban PÁLINKÁS GÉZA és GÉFIN GYULA munkáira alapozva fogalmazta meg PATAKI LÁSZLÓ a könyvtár els részletes történetét, az egyházmegye alapításának 200 éves évfordulója kapcsán. Mintegy másfél évtizeddel kés bb DOBRI MÁRIA tekintette át a bibliotéka históriáját. Munkáikra támaszkodva a könyvtár fejl désében mutatkozó változások a következ kben foglalhatók össze: A MÁRIA TERÉZIA által a Gy ri Egyházmegyéb l 1777-ben leválasztott és újonnan létrehozott Szombathelyi Egyházmegye els püspöke, Szily János megalapítja a könyvtárat 1791-ben, lehet vé téve, az országban másodikként a gy jtemény nyilvános használatát. A püspöki székben SZILY JÁNOST követ utódok valamilyen módon mindig gondoskodtak a bibliotéka fejlesztésér l. A legnevezetesebb gyarapodást gróf HERZAN FERENC (1799-1804) bíboros 5000 kötetes gy jteménye jelentette. A XIX. század a csendes gyarapodás évtizedei voltak. 1884-ben HIDASSY KORNÉL püspök által építtetett teremkönyvtár megnyitása, melyben 10000 kötetet helyeztek el, jelezte a fordulópontot. MIKES JÁNOS püspök 1927-ben szétválasztotta a könyvgy jteményt, és a Herzan-féle anyag helyét a püspöki palotában jelölte ki. Noha az 1945. március 4-i bombázás elkerülte a szeminárium épületét, annak más célra történ igénybevétele lehetetlen helyzetbe hozta a könyvtárat. A feldolgozatlan anyagok felhalmozódása szinte használhatatlan állapotba jutatta a gy jteményt. 1987-t l f foglalkozású könyvtáros munkája és szakértelme teszi lehet vé a használók, kutatók számára az értékes anyaghoz való hozzáférést. A könyvtár állományát már kezdetekt l fogva katalógusokban tárták fel. Az alapítási id szak katalógusrendszerét 1822-ben modernizálták, mely munkálatok során egy részletesebb szakkatalógust hoztak létre. 1893-ban PÁLINKÁS GÉZA a könyvtár akkori re összegezte egy újabb szakrendi katalógusban az állományban addig bekövetkezett változásokat. A két világháború között 1929-re készült el HORVÁTH FERENC a könyvtár helyrajzi feltárásával. 1948-ban egy újabb, immáron nem kötetalakú, hanem cédulakatalógust alkottak meg. Végül a 60-as években szerkesztették meg a könyvtár dokumentumaihoz való
3
hozzáférést mind a mai napig biztosító bet rendes kötetkatalógust. Az állományt ténylegesen feltáró hat kötetet különféle mutatók egészítik ki. A 90-es évek végén elindult a friss beszerzés dokumentumok adatainak számítógépre vitele is, s t 2002-ben már pályázatot adtak be a régi dokumentumok digitalizálása feltételeinek megteremtése érdekében. E katalógusok célkit zése nem a régi könyvek, hanem általában a könyvtár állománya feltárása volt. Ebb l fakad adatkezelésük sz kössége is, amely inkább csak az azonosításukat tette lehet vé. A könyvtár kötéseivel kapcsolatos kutatások féloldalasnak látszanak. Értjük ezalatt azt, hogy a kutatókat inkább a Herzan-gy jtemény csodálatraméltó kötései vonzották. A témában az els érdemi kutatások SZ. KOROKNAY ÉVA irányításával zajlottak. a Vas megyei Múzeumok 1963. évi jelentésében azt közölte, hogy az Állami Levéltár, valamint a Szemináriumi Könyvtár XVIII-XIX. századi kötéseinek felmérése elkészült. Sajnos a felmérés dokumentumainak nincs írásos nyoma Szombathelyen. Mindenesetre 1971-ben valószín leg a felmérésre alapozva nagy sikerrel rendezték meg „Nyugat-Magyarország Könyvm vészete” c. kiállítást. Ezt követ en érdemben egyedül HALÁSZ MARGIT foglalkozott a könyvtár kötéseivel. els sorban a könyvköt k életét, tevékenységét mutatta be, kevésbé összpontosítva az általuk alkalmazott mustrakincsre.
4
1.2 A kutatás célkit zései A Szombathelyi Egyházmegyei Könyvtár birtokában lev dokumentumok száma meghaladja a 75.000-et. Ennek a hatékony használatát számos probléma gátolta: 1. A több mint két évszázada gyarapodó állományt különféle id szakokban készült, egymástól igen eltér szerkezet és adattartalmú katalógusok tárták, tárják föl. 2. A régi dokumentumokat nem megfelel szerkezet katalógus tárja föl, az adatok szétszórtak. 3. az elindult számítógépes feltárás igényli használható adatstruktúra el állítását. 4. A kor követelményeinek megfelel en meg kell teremteni a digitalizálás feltételeit. 5. Mivel a könyvek tipográfiai megoldásai meghatározzák az ket feltáró katalógus adatait, hiszen sok esetben azok tükörképei, át kell tekinteni a tipográfiai szerkezetek kialakulásának körülményeit. 6. Ennek kapcsán fontos annak a ténynek a vizsgálata, hogy milyen körülmények között kerültek a könyvtárba, és alkottak gy jteményt a régi dokumentumok. Kérdés, hogy eredetileg kik, és hogyan kívánták használni e régi könyveket, feltárták-e a használat érdekében ket, és hogyan. 7. A tulajdonosok az állomány meg rzése, fizikai védelme érdekében milyen intézkedéseket alkottak. Ezek összefüggésbe hozhatók-e az intézményes könyvkötészeti tevékenységgel? 8. Vagyis összegezve: vizsgálni kell a könyvtár alapításának, és azon belül a régi dokumentumok kezelésének tágabb kereteit, összefüggéseit, eddig még ismeretlen szegmensei feltárását is el kell végezni. A feltáró eszközök változó min sége megnehezíti a könyvtár használatát. Az állományban rejt régi könyvek értéke és feltártságuk állapota közötti ellentmondás feloldása szükségszer vé és id szer vé vált. Így a munka elkészítésével elérni kívánt célokat a következ kben fogalmaztuk meg: A SZILY JÁNOS által alapított és 1791 óta m köd Szombathelyi Egyházmegyei Könyvtár snyomtatványai és antikvái katalógusának elkészítése kapcsán azok tipográfiai jellemz inek és gy jtemény megszületése körülményei bemutatásával:
5
1. El segíteni a Szombathelyi Egyházmegyei Könyvtárban folyó kutatómunkát, az állomány egyes darabjai lényeges jellemz inek bemutatásával 2. Adalékokkal szolgálni a helytörténeti kutatás számára Szombathely XVIII. század végi története ismeretanyagához. 3. Betölteni a könyvtár katalógusrendszerében jelenleg fennálló rt, mely a kódexek és snyomtatványok leírásai illet leg a XVII. és XVIII. századi könyveket feltáró kötetkatalógus között létezik. 4. Növelni a Szombathelyi Egyházmegyei Könyvtár által nyújtott szolgáltatások min ségét. 5. Hozzájárulni a számítógépes feltárás már elkezdett folyamatához, kiterjesztve annak hatókörét az snyomtatványokra és antikvákra is, így növelve az e dokumentumokhoz való hozzáférés lehet ségét 6. Megteremteni a jelzett dokumentumok katalógustételeinek elkészítésével a régi dokumentumok digitalizálásának szöveges feltételeit. 7. Csatlakozni az Országos Széchényi Könyvtár azon törekvéséhez, hogy áttekinthet vé váljon a magyarországi könyvtárak által birtokolt régi könyvek állománya. 8. Hozzájárulni nemzeti értékeink meg rzéséhez m vel déstörténeti kincseink számbavételével.
1.3 Az anyaggy jtés módszerei és forrásai A disszertáció megírásakor két f szempontot kellett szem el tt tartani. Egyrészt az elméleti – történeti vizsgálódás igényelte az anyaggy jtést, másrészt pedig a konkrét katalógus el állításához kellett tapasztalatokra szert tenni. A kett sség alapvet en meghatározta a munka módszereit és forrásait. Az elméleti háttér feltárása a hazai szakirodalom áttekintésével, amíg a történeti rész els sorban levéltári (állami, püspöki) és kézirattári anyagok, források felkutatásával, átvizsgálásával történt. Tehát a fent el sorolt célok eléréséhez a következ konkrét feladatokat kellett megoldani: 1. A legfontosabb magyar nyelv szakirodalom áttekintésével megragadni az snyomtatványok, antikvák tipográfiai jellemz it. 2. Erre támaszkodva bemutatni, hogy egy régi dokumentumnak milyen helye van egy f papi magángy jteményben, illetve erre a jelent ségre milyen fejl dési folyamat eredményeként tesz szert. 3. Rámutatni arra a kiemelked szerepre, melyet SZILY JÁNOS játszott a fent jelzett m vel déstörténeti folyamatban 4. Adatokat gy jteni, melyek segítségével lehet vé válik bemutatni az alapítás id szakban létrejött katalógusrendszert.
6
5.
A könyvtárban lév helyi könyvkötészeti alkotások kisz résével megállapítani a Zsoldos-féle kötések mustrakincsét. 6. A több mit 75.000 kötetes állományt tükröz kötetkatalógusokból kiválogatni az 1601 el tt megjelent könyvek leírásait. Hálával emlékezünk meg arról, hogy ezt a katalógusunk szempontjából alapvet munkát DOBRI MÁRIA végezte el! 7. Az autopszia elvének következetes alkalmazásával a kisz rt 364 tétel esetében a bibliográfiai egység megállapítása. 8. A besorolási adatok egységesítése, ellen rzése. 9. A többségében latin, illetve német nyelv könyvek bibliográfiai leírásának elkészítése. 10. A kollációs képlet megállapítása (terjedelem teljessége, a hiányok, többletek ellen rzése) 11. A kolligátumok közötti kapcsolat megteremtése. 12. Az illusztrációk jellegének megállapítása. 13. A bejegyzések jellegének konstatálása, a magyar nyelv szövegek kisz rése, az ex librisek lejegyzése, a possessorok közlése, egyéb szövegközti és lapszéli megjegyzések jelölése. 14. A kötés anyagának, méretének közlése, az el állítási technika, a mustrakincs, a figurák, a szöveg és a gerinc jellegzetességeinek rögzítése. Szükség esetén ceruzalevonat készítése. 15. Esetleges mellékletek (kódexlap töredékei, makulatúrában lév anyag, stb. felderítése) amennyiben lehetséges a szükséges irodalom megállapítása. 16. A katalógus illeszkedjen az Egyházmegyei Könyvtár katalógusrendszerébe.
1.4 A disszertáció szerkezete A fenti munkálatok elvégzése után az anyag a következ szerkezeti egységekb l tev dik össze:
nagyobb
A. TANULMÁNY a Szombathelyi Egyházmegyei Könyvtár XVIII. század végi történetének eddig még feltáratlan aspektusairól, különös tekintettel: 1. Az snyomtatványok és antikvák tipográfiai jellemz i 2. A könyvtár létrejöttének m vel déstörténeti kapcsolódásai és jelent sége. 3. A Könyvtár els katalógusrendszerének létrehozása és jellemz i. 4. A Könyvtár jellegzetes kötéseinek bemutatása, különös tekintettel a Szombathelyen dolgozó ZSOLDOS ISTVÁN könyvköt tevékenysége. 5. A régi könyvek gy jteménye állományának értékei.
7
B. MELLÉKLETBEN az snyomtatványok és XVI. századi könyvek bet rendes katalógusa A mutatók rendszere: - a raktári jelzetek mutatója - a címek mutatója - a nyomdahely mutató - a nyomdászmutató - az id rendi mutató - a névmutató - az illusztrációk mutatója - a bejegyzések, possessorok mutatója - egyéb mutatók (irodalmi hivatkozás, ZSOLDOS-féle kötések, HERZAN könyvtár snyomtatványai, konkordancia.)
8
2. AZ ELVÉGZETT KUTATÁSI ÉRTEKEZÉS TARTALMA:
A
FELADAT:
AZ
SZOMBATHELYI EGYHÁZMEGYEI KÖNYVTÁR SNYOMTATVÁNYAI ÉS ANTIKVAGY JTEMÉNYE
2.1 Régi könyvek formai jellemz i A XV-XVI. század tudása mind mennyiségében, mind min ségében különbözött a megel és következ korszakok ismeretanyagától. A mennyiségi és min ségi változások lényegét a tudás egy részének modern tudománnyá szervez désébe jelölhetjük meg. A változások el idézésében a gazdasági (a kereskedelem fejl dése), társadalmi (a polgárság meger södése), technikai (a papír megjelenése), kulturális (az iskoláztatás kiszélesedése), hanem kommunikációs tényez k is szerepet kaptak a változások el idézésében. A klasszikus ismeretanyag részbeni újrafelfedezése, új elemekkel való kib vülése, új, humanista szempontok szerinti átértékelése óriási szellemi hajtóer vé vált. Ez az er szétfeszítette a korábbi, középkorias kommunikációs rendszer kereteit. A szület ben lév új rendszerben nem csupán a közvetített tartalom, a tudás változott meg és differenciálódott, hanem új intézmények, eszközök és módszerek születtek. A félévszázados folyamat eredményeként a kódexek többszörözésének technikája fokozatosan elvált tárgyától, arra visszahatva, megváltoztatva azt, új min ség tárgyat hozott létre. Ennek során fokozatosan elt ntek a kézírás technikájával kapcsolatos jellemz k és megjelentek a gépi eredet karakterisztikumok. Ehhez csatlakozott az olvasás módszerének változása, a néma olvasás elterjedése. Az olvasói tevékenységében magára maradt olvasónak új eszközökre volt szüksége. Ehhez a segítséget, az eszközöket és a módszert a tipográfia létrejöttében találta meg. A korábbiakban vázolt és a XV.-XVI. század fordulóján lezajlott folyamat megteremtette formai szempontból a modern könyv mindazon lényeges jellemz it, amikkel mind a mai napig rendelkezik. A tipográfia megszületésével megsz nt az írás véletlenszer sége és szövegközpontúsága. Az egységesített részekb l felépíthet a közlemény formája, amely sokoldalúan és változatosan adja vissza a szerz gondolatait. A technikai keretek állandósulása mellett – a kisebb változtatásokat leszámítva – a könyv általános formai elemeiben visszatükröz dött az egymást váltó m vészettörténeti korszakok stílusjegyeinek képe. A könyvek formavilágában jelentkez ízlésbeli változások szembeszök en érzékelhet vé váltak a könyvet nemcsak tartalma miatt
9
kedvel , hanem a tipográfiai alkotásban is gyönyörködni tudó gy jt k számára. A tartalom mellett fontos volt a bibliofil szándék, a ritka, régi könyvek iránt érzett vonzalom. 2.2 A Szily gy jtemény létrejötte és feltárása A könyveket kedvel emberek a tudás templomát látták az ismereteket gy jt , tároló könyvtárakban. A barokk id szak monumentalitásigénye pedig ugyancsak hozzájárult és felfokozta a díszítésben megjelen pompát. A korszak tudós, m velt és gazdag embere egyszerre igyekezett kielégíteni a szakterületén megjelen könyvek beszerzése és azok szépsége iránt megnyilvánuló vágyát. Így a bibliofil papokat is vonzotta Magyarországon a külföldi irodalom gazdag termése és szép kiállítása. SZILY JÁNOS Szombathely els püspökeként elindította az alig 3000 lakosú mez várost az igazi várossá válás útján. Püspöksége ideje alatt pásztori munkája, egyházszervez tevékenysége mellett felépítette a püspöki palotát, a székesegyházat, a papi szeminárium épületét, létrehozta az ország els archeológiai múzeumát, megalapította Szombathely els nyomdáját. Nem utolsó sorban kialakította a székesegyházi könyvtárat, amelyet a pécsi KLIMÓ gy jtemény után másodikként az országban a köz számára is látogathatóvá tett. A Szombathelyi Egyházmegyei Könyvtár régi könyvek gy jteményében összefonódva láthatjuk a bibliofil szándékot, a tudományos érdekl dést és kíváncsiságot, az oktatás színvonala emelésének óhaját, a közösség m vel dési érdekeinek figyelembevételét, mindezt katolikus szellemiséggel átitatva. Nyilvánvaló, hogy a gy jtött könyvek tartalmát és az adekvát forma megjelölését els sorban az alapító szándéka, majd a könyvtár funkciója határozta mag. E két szempont érvényesítése érhet tetten a régi könyvek gy jteményének kialakulásakor. A gy jtemény gerincét még Szily János alapozta meg, és a kés bbi gyarapodás csak kiegészítette, tökéletesítette azt. Az alapítással egy id ben útmutatást adott a könyvtár használatát illet en. A feltárást megkövetel rendelkezése nyomán az akkori szemináriumi könyvtárban valóságos katalógusrendszer jött létre. Ezek a katalógusok részben a korszakban alkalmazott gyakorlatot követték, részben pedig használói kívánságainak kívántak eleget tenni. Ezeket az igényeket a könyvtár körülményei, funkciói és az állomány egyházi jellege is meghatározták. A katalógusrendszer els sorban a papnövendékek és tanáraik számára jelentett nélkülözhetetlen segédeszközt a tanulásban, tanításban. E kiemelt cél magyarázza, hogy az állományban való tájékozódás érdekében el ször a szakkatalógust hozták létre, amely tartalmilag az oktatott tantárgyakhoz is kapcsolódott. A könyvanyag állandó gyarapodásával egyidej leg
10
növeked problémák megoldására létrehozták a bet rendes, illetve helyrajzi katalógusokat. Ezek az eszközök id ben egymás után születve meg, egymást kiegészít , egymással kapcsolatban lév , más és más kérdésre választ adó katalógus-együttest alkottak. E katalógusok szerkesztési, címleírási gyakorlatából lesz rhet , hogy bár igyekeztek lehet vé tenni az egyes könyvpéldányok azonosítását, visszakereshet ségét, mégis inkább az egyes m vek leírására, megtalálhatóságára törekedtek. E katalógusok az alapítást követ két évtizedben jól szolgálták az olvasók érdekeit. Mai szemmel nézve kissé bonyolult, nehézkes eszközrendszer, amely azonban mégis könyvtárrá szervezett egy igen értékes könyvgy jteményt.
2.3 Régi könyvek kötései és a Zsoldos-kötések SZILY JÁNOS által Szombathelyen alapított könyvtár a város m vel dési életének fontos és meghatározó eleme volt. Léte nem csupán a tanulók, tanárok, városi értelmiség számára nyújtott ismeretszerzési lehet séget, hanem hatással volt a nyomdászat, a könyvkereskedelem és a könyvkötészet szombathelyi meghonosodására is. A barokk korszak ízlésvilága tükröz dik a SZILY által megkívánt kötéseken is. Ezek a kötések jellegzetes aranyozott vonalhálózattal rendelkeznek a gerincen. A diagonális vonalak között létrejöv csúcsára állított aranyozott négyszögekben barna szín négyzetek foglalnak helyet. E barna alapra hatszirmú aranyozott szár nélküli virágfejeket helyezett el a könyvköt . Az egyes gerincmez ket pedig különféle motívumokkal választotta el. Leggyakrabban bölcs lábra emlékeztet sávozott levélkékkel kísért „C” idomok fordulnak el . Gyakori a kett s, vízszintes aranyvonal alkalmazása is. Némely esetben önálló gerincdíszként is megjelenik a csavart, vízszintesen sávozott, aranyozott önmaga körül megcsavarodott szalagsáv, vagy pólya. Ugyancsak kedvelt, mez lezáró motívum a gerincen, f leg a fej és lábrésznél elhelyezve: makkok és háromszirmú virágok váltakozva A szombathelyi könyvköt mester ZSOLDOS ISTVÁN által használt mustrakincsb l a következ négy csoport bontakozik ki: o aranykockás, hálós díszítmény o csavarodó pólyás csoport o virágtöves gerincdíszítés o csillagos díszítmény
11
2.4 A gy jtemény értékei Nemcsak a Szombathelyi Egyházmegyei Könyvtár állományának egésze képvisel, mint m emlék jelleg könyvtár, óriási m vel déstörténeti értéket, hanem külön kiemelt figyelmet érdemel az snyomtatványokat és antikvákat tartalmazó régi könyvek gy jteménye is. Ezen belül figyelemreméltó tényként könyvelhetjük el, hogy az snyomtatványok között pontosan 30 tétel szerepel, amely csak, és kizárólag ennek a könyvtárnak a polcain lelhet k fel Magyarországon. E kötetek között azonban nemcsak ritkaságuk miatt, hanem tartalmuk miatt is értékes vekkel találkozhatunk. Ez a tény is alátámasztja egy, az snyomtatványokat és antikvákat feltáró eszköz létrehozásának szükségességét.
MELLÉKLET: A Szombathelyi Egyházmegyei Könyvtár snyomtatványainak és antikváinak katalógusa
A katalógus 443 kötetben lev 364 m , 102 snyomtatvány és 262 antikva leírását adja. A katalógus feladata, hogy biztosítsa a gy jtemény minél sokoldalúbb feltárását. Szerkezete a szerz i bet rendes katalógus szerkesztési elveinek megfelel en épül fel. Az snyomtatványok és antikvák közös felvétele miatt megoldást kellett találni az alábbi nyolc szempont segítségével a leírások egységessé tételére.
A katalógustételek szerkezete: 1. a tétel sorszámát a leírás felett balra, arab számok jelölik. 2. a raktári jelzet két részb l tev dik össze. Amennyiben szerepelt a nyomtatványban a „Bibliotheca Seminarii Sabariensis” kifejezés és a jelzet (általában kis papírnégyszögre írva), úgy közöltük. Ha a kifejezés elmaradt, közlése is elmaradt. A másik rész a jelenlegi jelzet. 3. bibliográfiai adatok a) egy szerz munkásságán belül az egyes m vek felsorolása a címek bet rendjében történt. Ha a szerz neve a cím része, a rendezéskor figyelmen kívül maradt.
12
b) a szellemi közrem ködés tényét az azt jelöl kifejezéssel tükröztük. c) az impresszum adatai a kiadványon közölt formában és helyesírással állnak, elhagyva a jelentéktelen kifejezéseket. A megjelenés évét minden esetben arab számmal is közöltük, szögletes zárójelben. A hiányzó impresszum adatokat [S. l.], illetve [s. n.] rövidítéssel jeleztük. d) a formátumra vonatkozó adatokat rétnagyságban adtuk meg e) a terjedelem adatai el tt utalás történik a szöveg elrendezésére, ezzel a szöveg tipográfiai képét, hangulatát kívántuk érzékeltetni. f) a terjedelmet a nyomtatványban lév lap, levél, illetve hasábszámozással közöltük, a kiadvány közlésmódjának megfelel alakban. A számozatlan lapokat szögletes zárójelben jeleztük. g) minden esetben megadtuk a részletes kollációs képletet, a terjedelem adataival egyeztetve. 4. a kolligáltság tényét mindenkor jeleztük, megteremtve minden lehetséges esetben a m vek közötti kapcsolatot. 5. a díszítés adatai közé felvettünk minden képi információt tartalmazó egységet. 6. a bejegyzések esetében megadtuk azoknak a köteten belüli lel helyét, nyelvét, mennyiségét, az író kezek feltehet számát, a tulajdonosoknak a szövegben el forduló névalakját. 7. a kötés leírásakor nem a stílusjegyek számbavétele, hanem a jellemz k rögzítése volt a cél. Így megadtuk a méretet, a kötés anyagát, a díszítés struktúráját, a mustrakincs elemeit, a feliratok szövegét, ábrákat, esetleges tartozékokat. Külön jeleztük a helyi vonatkozásai miatt fontos Zsoldos-féle kötéseket. 8. irodalmi hivatkozásként a széles körben ismert katalógusokra utaltunk, különösen a CIH és az OSZK katalógusaira támaszkodva.
13
3. A KUTATÁS EREDMÉNYEI, TOVÁBBI JAVASLATOK
3.1 A kutatás eredményei Áttekintve a végzett munkát, a disszertáció lényegi célkit zéseinek elérésér l adhatunk számot. 1. A disszertáció els részében röviden összefoglaltuk a tipográfia kialakulásának történeti vázlatát: Ennek során a kódex - snyomtatvány- modern könyv átalakulási folyamat kommunikációs jellemz ire is igyekeztünk felhívni a figyelmet. Rámutattunk arra, hogy a középkori tudás a XVI. századra óriási mennyiségi és min ségi változáson átmenve részben új intézményi kereteket teremtett magának, részben pedig átstrukturálta az addigi kommunikációs viszonyokat egy új eszköz, a nyomtatott könyv és egy új módszer, a tipográfia segítségével. 2. A változások következményei a könyvtárakban is láthatóvá váltak és így megjelentek a magyar f papi gy jteményekben is. Újabb adalékokkal sikerült meger síteni azt a tényt, hogy XVIII. századi magyarországi f papok lehet ségeikhez mérten törekedtek a köz érdekeit szolgálni, megnyitva könyvtáraik kapuját. Talán hangsúlyosabbá válik az a tény, hogy Szombathelyen is nyílt ilyen lehet ség a korszakban másodikként. 3. A Mária Terézia féle mez gazdasági társaságok megalakulása Vas megyében már nem csak a bécsi Anzeiger hasábjairól ismerhet k meg, hanem levéltári források segítségével is dokumentálhatók. 4. A SZILY JÁNOS által Szombathelyen megalapított könyvtár vizsgálata vel déstörténeti, helytörténeti, könyvtártörténeti szempontból is tanulságokkal szolgálhat. Els sorban katalogizálás-történeti kapcsolódásai révén válhat értékessé, hiszen e kérdés helyi vonatkozásaival eddig még nem foglalkozott a szakirodalom. A kéziratos katalógusok vizsgálatával értékes adatokkal szolgálhattunk a korabeli magyarországi katalogizálási gyakorlathoz. A szakirodalom által eddig különállóként kezelt katalógusokról sikerült kimutatni, hogy • a kor szintjén álló eszközöket és módszereket alkalmaztak • ugyanakkor nem külön katalógusokat, hanem egymással szoros kapcsolatban lév , rendszert alkotó, az összefüggéseket bemutató feltáró eszközt hoztak létre. 5.Ugyancsak megemlíthet ZSOLDOS ISTVÁN könyvköt tevékenységének az eddigieknél mindenképpen részletesebb bemutatása. Sikerült a Szombathelyi Püspöki Levéltárban eddig ismeretlen számlájára bukkanni ZSOLDOS ISTVÁN könyvköt nek.
14
E dokumentum segítségével 1792. augusztus végéig sikerült meghosszabbítani a kompaktor munkásságát bemutató id szakot. Ennek alapján egyértelm en megállapíthatóvá vált a mester által végzett munkák jellege és mennyisége. S t, min ségük is, hiszen visszakereshet k a jelenlegi állományban. 6. A helyi könyvkötészet már ismert céhtörténeti, életrajzi vonatkozásai mellett sikerült eddig ismeretlen adatokat feltárni. Megállapításra került, hogy a könyvtár állományában 811 darab olyan kötés található, mely nagy valószín séggel ZSOLDOS ISTVÁN keze munkáját dicséri 7. Szombathely újkori megteremt je, els püspöke, SZILY JÁNOS gy jteménye, noha nem versenyezhetett a szerencsésebb helyzetben lév alapításokkal, a maga helyén rendkívül jelent séggel bírt. Túl az egyházi célokon, túl a köz javára való használatán a léte meghatározóvá vált a város m veltségi viszonyaira, könyvkultúrájára. A könyvtár léte támogatta az oktatást, az olvasóközönség, vásárlóközönség kiszélesedését, egy nyomda megalapítását, a könyvkereskedelem és a könyvkötészet felvirágzását. 8. Véleményünk szerint a bet rendes katalógus összeállításával a könyvtárban folyó kutatómunka jól használható segédeszközre tett szert. Akár a könyvtáros, akár a kutatók számos olyan kérdésre kaphatják meg a választ, amelyekre eddig nem, vagy jóval körülményesebb úton juthattak hozzá. A mutatók rendszere segítségével pedig további szempontok alapján közelíthetik meg problémáikat. 9. A katalógus segítségével úgy t nik sikerült felszámolni a könyvtár katalógusrendszerében a régi és az új dokumentumok feltárása között tátongó rt. Erre a munkára építve, részben a katalógustételekre, részben a leírt jellemz kre támaszkodva lehetségessé válik a számítógépes feltárás határainak kiterjesztése a régi könyvekre. Ez egyben azt is jelenti, hogy megteremt dtek e dokumentumok digitalizálásának szöveges feltételei.
15
3.2 További javaslatok a kutatás eredményei hasznosítására A katalógusszerkesztés során az snyomtatványok és antikvák formai jegyeit rögzítettük. Erre alapozva további kutatások lehet ségei nyílnak meg. Így megteremt dnek a feltételei a könyvek possessorai azonosításához. S t, a katalógus adatai (a Zsoldos-féle kötések és a bejegyzések) valamint az els katalógusok lehet vé teszik a Szily –féle könyvtár elvi rekonstrukcióját, vagy annak megkísérlését. A kötések leírásakor mindig utalás történt a gerincben vagy a táblákban lév fragmentumokra. A kódexlap töredékek vizsgálata is könnyebbé válhat helyük pontos meghatározásával. Továbbá a kötetek állapotának jelzésével lehet vé válik a restaurálásra váró könyvek kisz rése. Ráadásul lehet vé válik a számítógépes feldolgozás segítségével nemcsak a katalogizáló munka megkönnyítése, hanem a hálózaton jóval több érdekl számára hozzáférhet vé tenni az állományt. Tehetjük ezt anélkül, hogy SZILY JÁNOS helyben használati intenciója sérülne. Ezzel pedig elérhet vé, áttekinthet vé válik a könyvtár állománya, vel déstörténeti kincsei, így egy kis részben hozzájárulhatunk nemzeti értékeink meg rzéséhez. S végül, talán sikerül a többi f papi alapítású egyházi könyvtár között a méltánytalanul háttérbe szorult gy jtemény kulturális jelent ségére irányítani a szakmai figyelmet.
16
3.
SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ
Dr. Rétfalvi Gábor iskolai adjunktus Berzsenyi Dániel Tanárképz F iskola Könyvtár- és Információtudományi Tanszék 9700 Szombathely, Károlyi Gáspár tér 4. Születési adatok: Szombathely, 1948. július 18. Születésem óta szombathelyi lakos vagyok. Egyetemi tanulmányok Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar - Könyvtár- történelem szak 1970-1975. - Könyvtártörténész, könyvmuzeológus 1993-1994. Végzettség Okleveles könyvtáros Történelem szakos középiskolai tanár Könyvtártörténész, könyvmuzeológus Tanúsítványok Német nyelvb l középfokú „C” típusú nyelvvizsga Spanyol nyelvb l bels , egyetemi nyelvvizsga Retorika speciális továbbképz tanfolyam Min sítés Egyetemi doktori cím 1982., száma: 60/1981-82. PhD tanulmányokban való részvétel 1999-, 2001. abszolutórium. Intézmény neve: Eötvös Lóránd Tudományegyetem Könyvtártudományi és Informatikai Tanszék Programvezet : Dr. Sebestyén György Témavezet : Dr. P. Vásárhelyi Judit PhD disszertáció címe: A Szombathelyi Egyházmegyei Könyvtár snyomtatvány és antikva gy jteménye Munkahely Berzsenyi Dániel F iskola Könyvtár- és Információtudományi Tanszék 1975 - 1981. f iskolai tanársegéd 1982 f iskolai adjunktus
17
5. Publikációs jegyzék
1. Az MSZ 3424/78 tömörítvénye: oktatási segédlet a Katalogizálás cím tantárgyhoz. – Szhely: TF, 1981. – 2 db 2. A középkor könyvtárügye In : Egyetemes könyvtártörténet, a kezdetekt l a felvilágosodásig /szerk. Tóth Gyula. – Szhely : SZTF, 1984. – p. 35-89. 3.
Információforrások / -- ; [kiad. A Berzsenyi Dániel Tanárképz iskola]. – Szombathely: BDTF, 1998. – 54 p. (IM – távoktatási jegyzetek: 2. ) 4. A népiskolai iskolai könyvtárügy kezdetei Vas megyében a dualizmus els id szakában: [1867-1890] In : A Szombathelyi Tanárképz F iskola tudományos közleményei. ISSN 0138-9103. – 2. – Szhely : SZTF, 1982. – p. 235-247. 5. Egy megye népiskolai könyvtárainak állománya a dualizmus els szakaszában In : Könyvtáros. ISSN 0450-7886. – 32. évf. (1982), p. 423-427. 6. Többkönyv oktatás az általános iskolában / Kovács Mária, Tóth Gyula, Pálvölgyi Mihály, -In : Közm vel dés, kutatás, gyakorlat: a feln ttkori alapm veltség és önm velés általános – és szakmunkásképz iskolai megalapozottságának összefüggései, továbbfejlesztésének irányai / szerk. Horváth Margit. – Szhely : DBTF, 1985. – p. 134-181. 7. Az egyes tantárgycsoportok egymásráépülésének lehet ségei In : A közm vel dési és könyvtáros oktatók és kutatók nemzetközi konferenciája : Szombathely, 1987. augusztus 26-29. / szerk. Szalay László. – Szhely : BDTF, 1988. – p. 313-318. 8. Az Egyházmegyei Könyvtár szerepe a könyvtárosképzésben In : Vasi szemle. ISSN 0505-0332. – 47. évf. 1. sz. (1993), p. 121-123. 9. A Vasvármegyei Kultúregyesület közm vel dési törekvései a dualizmus idején In : A Societas Scientiarum Savariensis = Szombathelyi Tudományos Társaság és el zményei / szerk. Pusztay János. – Szombathely: Savaria University Press, 1994. – p. 66-82.– (Dissertationes, ISSN 1218-820; 1.)
18
10. Egy négyszáz éves füvészkönyv In : Vasi honismereti és helytörténeti közlemények. ISSN 0231-4576. – 1995. 2. sz. p. 9-18. 11. Adalékok a szombathelyi premontrei gimnázium történetéhez: a tanári könyvtár állománya a XIX. század végén In : Iskola és társadalom / szerk. Sasfi Csaba. – Zalaegerszeg: ZML, 1997. - p. 301-310. 12. A kódex mint kommunikációs eszköz megszületése In : Fülöp Géza emlékkönyv / szerk. Baráthné Hajdú Ágnes. – Bp. : ELTE, 1999. – p. 153-158. 13. Könyvtárosképzés és katalogizálás In : Könyv és nevelés. ISSN 0454-3475. – Ú. f. 2000. 4. sz. p. 108-113. 14. Adalélok a szombathelyi premontrei gimnázium tanári könyvtára történetéhez In : Vasi honismereti és helytörténeti közlemények. ISSN 1219-2783. 1998. 1. sz. p. 72-78. 15. A szakmai gyakorlatok rendszere a BDF Könyvtár és Információtudományi Tanszékén / összeáll. Frank Róza, Kovács Mária, -- – 31 p. 16. Az iskolai könyvtári funkciók kialakulása a dualizmus idején In : Könyv és nevelés. ISSN 0454-3475. 4. évf. 3. sz. (2002.) p. 92-98. 17. A Szombathelyi Egyházmegyei Könyvtár In : Magyar könyvgy jt . ISSN 1586-6211. 2. évf. 4. sz. (2002. április) p. 7-8. 18. A kommunikációs folyamat változásainak néhány jellemz je a reneszánsz idején (XV-XVI. sz.) In : Negyvenéves a szombathelyi könyvtárosképzés. Szombathely: BDF, 2002. p. 47-62. 19. Az Egyházmegyei Könyvtár létrejöttének hatása Szombathely vel dési viszonyaira 1791-1794. In : Könyv, könyvtár, könyvtáros. ISSN 1216-6804 12. évf. 8. sz. (2003. aug.) p. 43-48.
19
