Északkelet-Magyarország geotermikus energiáinak feltárási lehetősége. Hibridkollektor azaz napkollektor és napelem egyben

A tartalomból: Északkelet-Magyarország geotermikus energiáinak feltárási lehetősége Hibridkollektor azaz napkollektor és napelem egyben Víz és élelem a jövő két globális kihívása

Pitvaros Község pályázatáról

Megújuló energiaforrások alkalmazása az önkormányzatok életében

Tisztelt Polgármesterek, Kedves Barátaim! Hazánk energia hordozóban szegény, sok szempontból kiszolgáltatott helyzetben lévő ország. Az elkövetkezendő évtizedeink, nemzetünk és az egyes ember sorsa is nagy mértékben függ attól, hogy miként tudjuk energia függőségünket csökkenteni, ugyanakkor gazdaságunkat olcsó és tiszta energiával ellátni. Zöld Áramlat Alapítvány kiadásában megjelenő „Zöld Áram” immáron második száma jelenik meg a Tisztelt Olvasó képernyőjén. Az Alapítvány több más civilszervezettel – többek között a Kisgazda Polgári Egyesülettel – együtt évek óta rendez konferenciákat a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés témakörében. A 24 megtartott rendezvény közül kiemelendők a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Nyírbogáton valamint a budapesti Gellértszállóban tartott konferenciák, amelyeken állami vezetők illetve az MTA részéről tudósok tartottak előadást. A szerény anyagi forrásaihoz képest az Alapítvány országjárása során komolyan hozzá tudott járulni a környezettudatos szemléletmód terjesztéséhez, a megújuló energiaforrások népszerűsítéshez. Igaz az Alapítványra, a mustármag példa, hogy a kicsinyke mustármag miként növekszik terebélyes árnyat adó fává. Az Országgyűlés által elfogadott Nemzeti Energiastratégia jó irányokat jelez, de még számos vitatott, a közeljövőben eldöntendő kérdés maradt. A kiadvány részleteiben foglalkozik az Energiastratégiával kapcsolatos aktuális kérdésekkel. Az Alapítvány munkája az elkövetkezendő években teljesülhet ki, amiben a vele szorosan együttműködő Kisgazda Mozgalom is teljes politikai erejével részt kíván venni. dr. Turi-Kovács Béla országgyűlési képviselő Fenntartható fejlődés bizottság alelnöke

NEMZETI ENERGIASTRATÉGIA 2030 II.

Ebben a részben az energiatakarékosságról, az erőmű korszerűsítésről, és a távfűtésről lesz szó. A megújuló energiák szerepére valamint az állami szerepvállalás erősítése témakörre a következő számban térünk ki. Mint ahogy előző számunk, finanszírozásról szóló cikkében is említettük: a nagyobb volumenű, például önkormányzati beruházások esetén, célszerű átnézni az energia-forrásokhoz kapcsolódó nemzetközi és hazai stratégiai dokumentumokat, a fejlesztéspolitika jövőbeni irányelveit és rendelkezésre álló támogatási programokat. Energiatakarékosság „Az ellátásbiztonság növelésének leghatékonyabb és legeredményesebb, rövidtávon is megvalósítható módja a fogyasztás csökkentése az energiatakarékosság és az energiahatékonyság javításán keresztül. A primerenergia–felhasználás célértéken tartásához jelentős, teljes felhasználási és fogyasztási értékláncot átfogó energia-megtakarítási intézkedések szükségesek, amelyek egyaránt érintik a termelői és fogyasztói oldalt is. A cél az, hogy a 2010-es 1085 PJ hazai primerenergia-felhasználás lehetőleg csökkenjen, de a legrosszabb esetben se haladja meg 2030-ra az 1150 PJ-t, a gazdasági válság előtti évekre jellemző értéket. Mindez versenyképesség, fenntarthatóság és ellátásbiztonság szempontjainak érvényesülése mellett a fosszilis energiahordozók felhasználásának és a CO2- kibocsátásnak a csökkentése mellett kell megvalósuljon. Mérséklődhet az ország fosszilis importfüggése és kiszolgáltatottsága, valamint mérséklődhet a hazai energiaárak ingadozása is. Az energiahatékonyság javításának kiemelt részét képezik az épületenergetikai fejlesztések. Ezért a meglévő épületállomány – különös tekintettel a középületekre – felújítása prioritás. Az épített kulturális örökség esetében a környezetvédelmi-energetikai célok megvalósíthatóságának lehetőségeit minden esetben egyedileg szükséges mérlegelni és meghatározni…” „A megközelítőleg 4,3 millió lakást kitevő állomány 70%-a nem felel meg a korszerű funkcionális műszaki, illetve hőtechnikai követelményeknek, az arány a középületek esetében is hasonló. Az elmúlt évek során végrehajtott lakossági energiahatékonysági programoknak köszönhetően a helyzet javuló tendenciát mutat…” A napokban kiírt - használati-melegvíz előállítására, épületek fűtésére, vagy ezen célok kombinált, esetleg egyéb hőigények kielégíté-

sére is szolgáló, többcélú napkollektoros rendszerek beszerzésére és telepítésére – pályázat mellett szükségesnek látjuk az energiatakarékosságot célzó pályázatok megjelentetését is. Az Új Széchenyi Terv, Zöld Beruházási Rendszer (az úgy nevezett ZBR) keretében kiírt pályázatok mindkét célt, tehát az energiatakarékosságot és a megújulók arányának növelését is elő kell segítsék. Erőművek korszerűsítése, veszteségek csökkentése „További 6–9% primerenergia-megtakarítást jelent az elavult, alacsony hatékonyságú erőművek felújítása, valamint a hálózati veszteségek csökkentése. Emellett az ipari folyamatok és a közlekedés energiaigényének mérséklése is jelentős tényezője az energiatakarékossági programnak.” Fentiek esetében mind az ellátásbiztonsági, mind a kibocsátás-csökkentési szempontokat figyelembe véve szükséges a kormányzatnak cselekednie, megítélésünk szerint a mindenkori ellátás biztonságnak elsőbbsége kell hogy legyen. „Az energiatakarékosság elterjesztésében és az ökoszisztémák környezeti terhelésének csökkentésében is jelentős szerepet játszik a szemléletformálás: a társadalom legszélesebb körét – az iskolai oktatáson keresztül a felnőttképzésekig – kell környezettudatos fogyasztóvá tenni.” Fenti megfogalmazással egyetértve, több civil szervezettel együtt további forrást / pályázati lehetőséget tartunk kívánatosnak. A közösségi távfűtés és egyéni hőenergiaelőállítás korszerűsítése „Szükséges a távhőszolgáltatás versenyképességének biztosítása, amihez elengedhetetlen egy önálló távhő fejlesztési cselekvési terv kidolgozása, a szolgáltatás műszaki színvonalának fejlesztése (decentralizált, fokozatosan összekapcsolható távhőszigetek létrehozása, alacsony hőfokú távfűtésre való áttérés, a távhűtés lehetőségének vizsgálata, szolgáltatási minőségellenőrzési rendszer, hatékonysági kritériumrendszer felállítása, egyedi szabályozhatóság és mérés, falusi távfűtőművek fejlesztése), a megújuló energiaforrások bevonása és a szigorú feltételek melletti hulladékégetés távhőtermeléssel való összekapcsolása. Ezáltal a lakásállomány jelenlegi 15%-áról a távhőszolgáltatás lefedettsége akár növekedhet is. A vizsgált forgatókönyv alapján a megújuló hőenergia előállítás aránya a teljes hőfelhasználáson belül a jelenlegi 10%-ról 25%-ra nő 2030-ra, amelybe beleértjük az egyedi hőenergia előállító kapacitásokat (biomassza, nap- és geotermális energia) is.” „A biomassza energetikai célú termesz-

tésénél, különös tekintettel az első generációs üzemanyagok előállítására, mindenképp szem előtt kell tartani, hogy az ne jelentsen konkurenciát az élelmiszer és takarmányozási célú növénytermesztés számára. Emiatt prioritást élvez a marginális illetve degradált, de természetvédelmi értéket nem képviselő területek (például belvizes, árterületi, alacsony termőértékű) ilyen célú hasznosítása. A zöldenergia termelésére alkalmas területek növelhetők még a mezőgazdasági művelésből kivont olyan területekkel, ahol a más célú hasznosítás felhagyásával azok rekultiválással újra művelésbe vonhatók. Az energetikai célú biomassza termelés megítélése épp emiatt nem az egyes telepített fajták, hanem a terület jellege (milyen előző tevékenységet vált ki, alternatív hasznosítások vizsgálata, munkahelyteremtés), az elérhető biomassza hozam, valamint a termelt biomassza hasznosításának helye és jellege (decentralizált és fenntartható modell) alapján célszerű. Az egyes alkalmazott fajtákat a lokális körülményeknek megfelelően célszerű kiválasztani, minden esetben figyelembe véve a fenntarthatósági kritériumokat és idegenhonos, inváziós tulajdonságokkal rendelkező fajok esetében a védőterületek meglétét. Magyaror-

szág egyik legnagyobb kincse a jó minőségű termőföld, ezért a biomassza energetikai hasznosítása során különös figyelmet kell szentelni a fenntarthatósági kritériumok definiálásának és alkalmazásának. A kétpólusú mezőgazdaság kialakításának lényegi pontja a talajjal való helyes gazdálkodás és stratégiai vagyonként való kezelése.” Élénk vitát vált ki szakmai körökben a szénvagyon és ezen belül a lignit hasznosításának kérdése. Alapítványunk szakmai stábja, egyértelműen azt az álláspontot képviseli, hogy a szén és a megújuló energiák egymásnak nem konkurensei, hanem kiegészítői. A hazai szénvagyon, ezen belül különösen a nagy mennyiségben rendelkezésünkre álló lignit felhasználása elsősorban a korszerű, nagy hatásfokú erőművekben jöhet szóba, de a meglévő távfűtő egységek átalakítása után itt is hasznosítható lehet. Egyet értünk azzal a véleménnyel, hogy célszerű támogatni a műszaki, környezet- és klíma-védelmi szempontból megfelelő kisebb helyi szénbányászati és szénhasznosítási kezdeményezéseket, vállalkozásokat a szakmakultúra fenntartása érdekében, nem utolsó sorban a munkahely megtartás illetve teremtés szempontjából.

Linkajánló KORMÁNYPORTÁL– VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM http://www.kormany.hu/hu/videkfejlesztesiminiszterium/kornyezetugyert-felelos-allamtitkarsag/hirek/illeszoltan-350-milliard-forint-kornyezetugyi-fejlesztesekre

PORFOLIO.HU http://www.portfolio.hu/vallalatok/zold_energia/kiszivargott_a z_aramdragulas_evtizedei_koszonthetnek_rank.157060.htm l?mid=5086817

KORMÁNYPORTÁL – NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM http://www.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagiminiszterium/belgazdasagert-felelos-allamtitkarsag/hirek/iparipark-cim-elnyeresere-irt-ki-palyazatot-a-nemzetgazdasagiminiszterium

NAGYRÉTI ERDEI ISKOLA KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY http://www.erdei-iskola.shp.hu ZÖLD ÁRAMLAT KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY http://www.zoldaramlat.shp.hu

Tisztelt Olvasóink! Kérjük Önöket, hogy a kiadvánnyal kapcsolatos észrevételeiket, kérdéseiket az alábbi e-mail címre küldjék: [email protected] Szakmai kérdésekben szakértő csapatunk szívesen áll rendelkezésükre. Tervezett vagy véghezvitt projektjeikről örömmel beszámolunk, kérjük, hogy írják meg, vagy jelentkezzenek telefonon, ha megosztanák velünk. Köszönettel: a szerkesztőbizottság Impresszum: Zöld Áram – Havonta megjelenő ingyenes kiadvány (Az Élő Energia rendezvénysorozat kiadványa) Kiadja: Zöld Áramlat Közhasznú Alapítvány – Honlap: www.zoldaramlat.shp.hu, Cím: 1132 Budapest, Visegrádi u. 5/c – Telefon: 06 1 787-1473, 06 30 204-6815, 06 70 629-2382 – E-mail. [email protected] Szerkesztőbizottság: Kékesi Márton, Vargha Ildikó, Dr. Zámbó Béla, Tábori Ferenc, Piedl Petra Szakértők: Bohoczky Ferenc, Prof. Dr. Göőz Lajos, Tímár Lajos, Dr. Badacsonyi Tamás Dr. Pál Sándor, Dr. Solti Gábor, Farkas Antal, Zeőke Gabriella, Dudás Lajos Grafika, tördelés: Licopy Kft.

Hibridkollektor azaz napkollektor és napelem egyben Zöld energia Az energiaforrások pazarlása a természeti erőforrások kimerüléséhez, ökológiai katasztrófához vezethet. A fosszilis energiahordozókra támaszkodott életvitelünk nem tartható fenn nyugodt lelkiismerettel. Az ózonréteg elvékonyodásával, a túlzott széndioxid kibocsátás miatt, egyre inkább a megújuló energiaforrások alkalmazásai kerülnek előtérbe. Tehát nemcsak felelősségünk, de kötelességünk is megújuló energiaforrásokat használni, a lehető legszélesebb körben! Megújuló energiaforrásnak nevezünk minden olyan energiaforrást, amely a természeti folyamatoknak köszönhetően folyamatosan rendelkezésre áll. Hazánk területére a napsugárzással érkező energia mennyisége több ezerszerese a felhasznált villamos energiának. A fotovoltaikus rendszer közvetlenül alakítja át a Nap sugarait elektromossággá. Az így keletkezett egyenáramot egy inverter váltóárammá alakítja, amely azonnal felhasználható vagy eltárolható akkumulátorokban, illetve visszatáplálható a villamos hálózatba. A fűtési energia mellett, a villamos energiafogyasztás a legjelentősebb az épületek esetében. Napenergia felhasználásával azonban jelentősen csökkenthető mindkét kiadás. A hibridkollektorokkal elért fokozott mértékben termelt villamos energia fedezheti akár egész éves fogyasztásunkat is. A törvényi szabályozása megoldott, hogy visszatápláljunk a villamos energia hálózatba. A szolgáltatónak kötelessége átvenni a termelt energiát. A kivitelezés során felszerelt ad-vesz mérőóra egyaránt méri az elhasznált, valamint a termelt energiát is. Mivel az elszámolás éves viszonylatban történik, a napsugárzásban gazdag nyári időszakban termelt energia a téli időszakban fogyasztható el. Amennyiben a termelés nagyobb mértékű, mint a fogyasztás, úgy a szolgáltató –ugyan csökkentett áronde megvásárolja tőlünk a termelt energiát. Jobb a napelemnek a nyári napsütés? A napfényt villamos árammá alakítani — ez zseniálisan hangzik. Főképp akkor, ha belegondolunk abba, hogy a napelemek annál több energiát termelhetnek, minél intenzívebb a napsugárzás. Sajnos ez így nem egészen igaz, mivel a napelem cellák esetében a hőmérséklet emelkedése a hatásfok folyamatos csökkenését eredményezi. Ez azt jelenti: minél jobban süt a nap, annál kevesebb a cellák által termelt villamos áram. Ez egy fatális paradoxon. Mi tudjuk a megoldást: termeljünk egyidejűleg áramot és hőt! A napenergia látható és láthatatlan hősugarakból áll, melyek különböző technológiával hasznosíthatók. Nem ritka, hogy a szolár kollektorok és a napelemek "versengenek" az igénybe vehető napos tetőfelületért. Miközben létezik egy zseniális megoldás a napban rejlő potenciál kihasználására és egyidejűleg a fotovillamos effektus hatásfokproblémájának

megszüntetésére. Ez a hibridkollektor, amelyek a két technológiát magukba foglalva egyesítik. A Solimpeks úttörőnek számít ezen a területen. A Volther® hibridkollektorai teljesítmény, minőség és ár tekintetében is példamutatóak.

Hatásfok A napelemek műszaki adatait azonos feltételek mellett adják meg a gyártók, úgymint: besugárzás: 1000 W/m2 , hőmérséklet: 24°C A panelek hatásfoka a hőmérséklet növekedésével jelentősen romlik. A felületi hőmérséklet 1°C-kal történő emelkedése 0,30,5%-kal csökkenti a villamos teljesítmény termelését. Nyári melegben a felület hőmérséklete akár 110°C is lehet, tehát a villamos energiatermelés akár 43%-kal is csökkenhet, jelentősen rontva az éves nyereséget. Az aktív hűtéssel üzemeltetett fotovoltaikus, azaz PVT kollektorok felületi hőmérséklete közel esik az ideális üzemi hőmérséklethez. A Volther® hibridkollektor alkalmazása esetén (45 °C felületi átlaghőmérséklet mellett) az éves energiatermelés akár 20%-kal magasabb lehet, mint egy hasonló, de nem hűtött napelem esetén.

Kialakítás Mivel a napelemek és a napkollektorok szerkezete teljesen eltér egymástól, a hibridkollektornak mindkét panelre jellemző struktúrát ötvöznie kell. Napelemek

esetében a környezet felé elvezetendő hőnek fontos szerepe van, hiszen a felületi hőmérséklet növekedésével a villamos energia előállítás hatásfoka jelentősen romlik. Ehhez hozzájárul, hogy a panel működéséből kifolyólag is hőt termel. Napkollektorok esetén viszont a kollektor által megkötött napenergia csak jó hőszigeteléssel fordítható a kollektorban áramló közeg jó hatásfokkal történő felmelegítésére.

Az ideális felépítés tehát az ábrán látható, melyben a szigetelőanyaggal burkolt szerkezetben a közvetítő közeget melegíti a napsugárzás és a napelem, ám a csőrendszerben keletkező hő már nem áramlik a környezet felé, hanem medencefűtésre, melegvíz készítésre használjuk fel. Előnyök I. – teljesítmény optimalizálás A fotovoltaikus villamos energiatermelés alkalmazásakor felmerülő jelentős hőmérséklet függés, a rendelkezésre álló felületek legnagyobb kihasználására ösztönzi a felhasználót. A panelek hűtésével jelentkező kedvezőbb hatásfok lehetővé teszi a kívánt

éves hozamhoz szükséges panel terület csökkentését. A gyakorlatban tehát ez azt jelenti, hogy kisebb felület lekötésével elérhetővé válik a célul kitűzött villamos energia mennyiségének megtermelése. Ne felejtsünk el azonban egy másik megközelítést sem, miszerint a villamos energia termelés maximalizálása az elsődleges cél. Ebben az esetben a rendelkezésre álló területről a lehető legnagyobb hozamot a hűtéssel ellátott hibridpanel éri el. Előnyök II. – esztétika A villamos energiatermelésre használt napelemek és a hőtermelésre alkalmazott síkkollektorok funkciójuk és működési elvük miatt különböző mérettel és felületi struktúrával jellemezhetőek. Ezek egyidejű alkalmazása rendezetlen, kusza összképet eredményez. Így egy kultúrált megjelenésű, az épülethez illeszkedő elem kerülhet a ház tetejére. Ezen túlmenően, mivel a hibridkollektor hatékonyabban tudja a villamos energiát előállítani a napelemhez képest, a kívánt teljesítmény megtartása mellett kevesebb felületre van szükség az elhelyezéshez. Így a szemlélődő tekinteteket nem a felesleges technikai elemek vonják magukra, az építészeti megoldások jobban érvényesülnek, az épület szépsége, egységes összképe hangsúlyosabban megmarad. Tanácsadás A hibridkollektorokról többet is megtudhat a forgalmazótól a Columbus –Kft-től, illetve a honlapról a www.hibridkollektor.hu címen.

Cégregiszter Cothec Energetikai Üzemeltető Kft.

Prímagáz Zrt.

9021 Győr, Aradi vértanúk u. 18/1.Telefon: +36-96-335-81 Fax: +36-96-528-654, Mobil: +36-30-695-0962

1117 Budapest, Alíz u. 2. Telefon: +36-1/209-9900 Fax: +36-1-209-9999, Mobil: +36-30-944-9155

Szigeti László energetikai szaktanácsadó

Szikszai Attila kereskedelemfejlesztési főmunkatárs

E-mail: [email protected] Web: www.cothec.hu

E-mail: [email protected] Web: www.primagaz.hu

Sourcing Hungary Kft

Columbus Klíma Cégcsoport

1138 Budapest, Meder u. 8. Telefon: +36-1-769-1916 Fax: +36-1-877-6275, Mobil: +36-70-621-6015

1163 Budapest, Kövirózsa u.6. Mobil: +36-20-983-2995

Benke Zsolt Kiemelt ügyfél menedzser

Tóth Tamás gépészmérnök, műszaki tanácsadó

Email: [email protected] Web: www.sourcing.hu

E-mail: [email protected] Web: www.columbus-klima.hu

Thonauer Kft

NLC Tanácsadói Csoport Kft.

1113 Budapest, Daróczi út 36. Telefon: +36-1-372-7700, +36-20-237-5 00

1055, Budapest, Kossuth Lajos tér 18. Telefon: +36-1-440-1004

Alföldy-Boruss Márk területi képviselő

Dr. Badacsonyi Tamás közbeszerzési tanácsadó

E-mail:[email protected] Web: www.th-energia.hu

E-mail: [email protected] Web: www.ncltanacsadas.com

78,5 millió forintos megtakarítás a Vas megyei intézmények energia beszerzésében Szeptember hónapban nagy sikerrel zárult a Vas Megyei Önkormányzat által kezdeményezett csoportos energia beszerzés a megyei intézmények számára. A közbeszerzési eljárások összesen 78,5 millió forintos (24,1%) megtakarítással zárultak. A beszerzést lebonyolító Sourcing Hungary Kft. által szervezett csoportos villamos- és földgáz energia beszerzésbe az együttes fellépésből származó előnyök és alacsonyabb ár reményében 21 megyei intézmény csatlakozott. A közbeszerzési eljárások az aktuális beszerzési árakon kalkulálva összesen 321 millió forintos beszerzési értéket képviseltek. Az elektronikus árlejtéssel támogatott eljárásban az intézmények átlagosan villamos energia témakörben 7,35 Ft/kWh, addig földgáz energia esetében 23,78 Ft/m3 megtakarítást értek el az aktuális árakhoz képest. A legnagyobb intézményi megtakarítás 44% volt.

Tények, eredmények

Versenyeztetett mennyiség: 7 millió kWh, 1,15 millió m3 Versenyeztetett időszak: Villamos energia: 26 hónap, Földgáz energia: 20 hónap Beszerzési érték: Villamos energia: 182,5 millió Ft, Földgáz energia: 138,5 millió Ft Elért megtakarítás az aktuális árakhoz képest: § villamos energia tekintetében 51 millió Ft (28 %) § földgáz energia tekintetében 27,5 millió Ft (16,91 %) Fajlagos megtakarítás: 7,35 Ft/kWh, 23,78 Ft/m3 Intézmények száma: 21 Fogyasztási helyek száma: 100 Pályázók száma: 3 villamos energiakereskedő, 3 földgáz energiakereskedő Pénznem: HUF Szervező – Sourcing Hungary Kft. A Sourcing Hungary Kft. beszerzésekre szakosodott független beszerzési szakértő szervezet, amely a piacon elérhető módszerek, technikák, eszközök és piaci információk birtokában partnerei számára megtakarításokat ér el, továbbá a közép- és nagyvállalatok számára támogatást biztosít a beszerzési folyamatok racionalizálásában, automatizálásában és a költségek optimalizálásában. A cég az elmúlt három évben több mint 1000 vállalat és intézmény megbízásából 1500 beszerzési projekt esetében bonyolított le ajánlatkéréseket és tendereket különböző beszerzési szegmensekben mintegy 122 milliárd forintos beszerzési értékben. Energia beszerzés témakörében 2200 GWh villamos energia és 700 millió m3 földgáz mennyiség került pályáztatásra. A társaság által szervezett Magyar Energia Beszerzési Közösség keretében a csoportos energia beszerzések előnyeit élvezhetik a csatlakozók, fogyasztók.

Háttér

A villamos energiaárak a szabadpiacon az elmúlt időszakban jelentősen csökkentek, ami az állami szervezetek számára jelentős megtakarítást hordoz a szabad piacra lépéssel. A villamos energia árakat, mint tőzsdei termék árait a piaci mozgások, kereslet-kínálati tényezők határozzák meg. A korábbi évben lezajlott recesszió, termelés csökkenés hatására az árak folyamatosan csökkentek. A mélypont kitűnő lehetőség a fogyasztóknak, hogy az egyetemes szolgáltatásban érvényes feltételek mellett alacsonyabb

árakat érjenek el a szabad piacon. A liberalizált piacnak köszönhetően az állami költségvetésből gazdálkodók is szabadon választhatnak kereskedőt, amelynek köszönhetően jelentős megtakarítást érhetnek el. A piacra lépés értékhatártól függően közbeszerzés köteles, amelytől bizonyos fogyasztók mentességet élvezhetnek. A piacra lépést célszerű megfelelő tapasztalattal rendelkező tanácsadóra bízni, hiszen egy rossz feltétel rendszer, vagy egy rossz időzítés jelentősen magasabb költségeket generálhat.

Elektronikus árlejtés – A siker záloga a versenyeztetésben A Sourcing Hungary gyakorlatának megfelelően az elektronikus árlejtés is helyet kapott az eljárásban, ezzel biztosítva a legjobb eredményeket. Az árlejtést megelőzően a kereskedők megkapták a bejelentkezéshez szükséges felhasználói jogosultságokat és oktatást, amelynek keretében egy próba aukción vettek részt. A felkészülést követően az előre meghatározott időpontban az elektronikus aukció ½ órás időtartamra lett kiírva automatikus meghosszabbítási lehetőséggel (amennyiben a vége előtt 5 perccel érkezik licit, az aukció automatikusan hosszabbodik). A valós időtartamú ajánlatkérés során a 3 pályázó villamos energia tekintetében 49 ajánlatot tett, földgáz energia tekintetében 35 ajánlatot tett, így a tenderek többszöri meghosszabbítást követően 125, illetve 105 perc alatt zárultak le. Mindkét energia tekintetében a nyertes ajánlatot a jelenlegi szolgáltatók tették. Villamos energia eljárásban az E.ON Energiaszolgáltató Kft. földgáz energia eljárásban a GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt. Az éles verseny eredményeképpen az aktuális árakhoz képest átlagosan 24,1 %-os megtakarítás realizálódott, ami az ajánlatkérők számára összesen 78,5 millió forintos megtakarítást jelentett. Az elektronikus tender technikai hátterét a Sourcing stratégiai partnere az eeeBid Kft. biztosította. Villamos energia elektronikus árlejtés:

Földgáz energia elektronikus árlejtés:

Tájékoztatás Pitvaros Község Önkormányzata által a KEOP-4.2.0/A jelű pályázati kiírásra benyújtott pályázatáról

Pitvaros Község Önkormányzata 2009-ben elkészített, az önkormányzati intézmények alternatív energia felhasználási lehetőségeiről készített tanulmány alapján úgy határozott, hogy pályázatot nyújt be, a Pitvaros, Petőfi tér 15. szám alatti Napközi otthon és a Pitvaros, Kossuth Lajos utca 33-35. szám alatti Erdei Ferenc Közösségi Színtér épületeinek alternatív energia felhasználásával történő fűtési rendszer felújítási munkáinak támogatására. A közbeszerzési eljárás nyertese által vállalt költségekkel és határidőkkel 2010. november 11én nyújtottuk be a pályázatot. Az Irányító Hatóság 2010. december 15-én kelt értesítése értelmében a benyújtott pályázatunkat támogatásra alkalmasnak minősítették. A támogatási okiratban foglaltak szerint a támogatott projekt összes költsége 60.108.274.-Ft, azaz hatvanmillió-száznyolcezer-kettőszázhetvennégy forint, amiből a KEOP-4.2.0/A jelű pályázati támogatás összege, 36.064.964.-Ft azaz harminchatmillió-hatvannégyezer-kilencszázhatvannégy forint. A támogatás intenzitása: 60%. Az önkormányzat a szükséges önerőt hosszúlejáratú hitel segítségével tudja biztosítani. A beruházás az önerő mértékére kiszámítva előre láthatólag 10 év alatt megtérül. A megtérülési idő az energiaárak növekedésének ütemében, illetve a hőszivattyú üzemeltetésére elindított „H” tarifás áramszolgáltatás árától függő-

en jelentősen is csökkenhet. A beruházás következtében a 2 érintett intézményben a fűtés és a használati melegvíz előállításához nem lesz szükség gázüzemű berendezésre. A rendszer csak és kizárólag villamos energiát fog használni, mely a „H” tarifának köszönhetően sokkal költséghatékonyabb megoldás. Amiért elkezdtük a beruházást: a természeti értékek leghatékonyabb kihasználása a napenergia hasznosításában keresendő számunkra, hiszen a napsütéses órák száma magas, Szegeden és környékén évente átlagosan 2100 órát süt a nap, ami miatt a várost a napfény városának nevezik. Épületeink tetőszerkezetei tökéletesen déli fekvésűek és a geotermikus lehetőségek is könnyen kiaknázhatóak az Alföldön. Az ideális környezeti adottságok mellé szükség van épületszerkezeti adottságokra is. Pitvaroson már évekkel ezelőtt felkészültünk a környezetbarát technológiák kihasználására és az aktuális pályázatokon keresztül megteremtettük a feltételeket a későbbi alternatív energiát hasznosító beruházásokhoz. Az középületeinket hőszigetelési rendszerrel és új nyílászárókkal láttuk el, a fűtési rendszereket a lehetőségekhez mérten már sok-sok évvel ezelőtt az alacsony hőmérsékletű fűtési rendszerek elve alapján alakítottuk ki. Terveink az elkövetkező évekre: jelenleg is pályázat elbírálási szakaszban van egy komplex napcellás áramtermelésre alkalmas beruházás. Nyertes pályázat esetén a település sportcsarnokán elhelyezett napcellák el fogják látni elektromos árammal Pitvaros település sport és kulturális intézmény komplexumának elektromos

energiaigényét. Ez által költséget csökkentünk az intézményfenntartásban, mely összeget a későbbiekben egy további környezeti terhelést csökkentő energetikai beruházásba fektethetünk. Célunk, hogy a környezeti terhelés csökkentésével példamutató közösséggé váljunk és megteremtsük a későbbi korosztálynak azt az erkölcsi normát, mely a társadalomépítés gerincét célozva reformálja a következő generációk környezettudatosságát. Amikor egy kisiskolás megkérdezi a nagymamájától, hogy mi csillog a szikrázó napsütésben a Művelődési Ház tetején, akkor a nagyi, ha nem is tudja a technológiát elmagyarázni, de büszkén fogja mondani, hogy „az kis unokám áramot termel”. Egy ilyen válasz rögtön eszébe juttatja a lurkónak a büdös és környezetet szennyező erőműnek a képét, és nem fogja érteni miért nincs minden háztetőn. A jövő társadalmában és a jövő épületeiben azonos az, hogy már most meg kell teremtenünk az alapokat a környezettudatosság bolygóján. Meg kell említenem a pályázat kapcsán azt a nagyon fontos részt, hogy a megfelelő kivitelező kiválasztása egyáltalán nem elhanyagolható. A mi esetünkben a december 15-én elbírált pályázatunk az eszközbeszerzést követően janu-

árban már tényleges kivitelezési szakaszba ért. A napkollektoros rendszer összesen 30 tagban, tagonként 30 csővel a két intézménynél már február végén tesztüzemi állapotba került. Ennek eredménye, hogy a használati melegvíz ellátást már az elmúlt tél folyamán is ki tudtuk használni, ami érzékelhetően csökkentette az elektromos áram használatát. A kivitelezés folytonossága és kiszámíthatósága kalkulálhatóvá tette az energiafelhasználást és zökkenőmentessé a pályázati elszámolást. Ez azért fontos, mert egy rosszul kommunikált, a lakosság felé átláthatatlan és elhúzódó kivitelezés nem a technológia kiforrottságát fogja sugallni. A példamutatás és az alternatív energiákat hasznosító lehetőségekbe vetett hit alapja a pozitív példa és nem az ígérgetés vagy a színes diagramok lobogtatása. Ösztönzök mindenkit a lehetőségek kiaknázására, az energetikai megújulásra és a fenntartható fejlődésre akár azon az áron is, hogy az információtenger mélységéig merülve érdeklődjön a technológiákról. Kivitelező: Solar City Épületgépészeti Kft. Orosháza Pitvaros, 2011. október 11. Radó Tibor polgármester

Korszerűsítés beruházási forrás nélkül

Energiatakarékos COTHEC szolgáltatás Az ember könnyen belátja, az energiát nem lehet zabolátlanul fogyasztani. A tudósok egyre gyakrabban figyelmeztetnek: a Föld kincsei kimerülőben vannak, globális környezeti katasztrófa fenyeget, sokuk szerint az ember az átgondolatlan gazdasági növekedés érdekében felelőtlenül megbontotta a természet kényes egyensúlyát, aminek egyik romboló következménye a mostani a tomboló viharok, az özönvízszerű esőzések, a szélsőséges időjárás. Nagy általánosságban könnyen igazat adunk az aggódó tudósoknak, de ki-ki a maga kis lépésére nehezen szánja rá magát. Az első érv általában, hogy takarékoskodni drága, korszerű, kevesebb energiát fogyasztó berendezésekre cserélni a régit, sokba kerül. Gazdasági okból tulajdonképpen a társasházakban élő családok, az intézményvezetők, vagy nagyobb létesítményeket működtető gazdasági vezetők elvetik a korszerűsítést. A régi fűtési rendszerek vizsgálatakor a legtöbb esetben kiderül, hogy a kazántelepek nem hatékonyan állítják elő az épületek fűtéséhez szükséges hőenergiát, Somody Csaba, a Cothec Energetikai Üzemeltető Kft. műszaki igazgatója tapasztalata szerint nem ritka az olyan intézmény, társasház, ahol harmincéves kazánok működnek, ezeknek a hatásfoka 60-70 százalék körüli. A legtöbb esetben csak az eseti javításokra van pénz, pedig a rossz működési hatásfok és a rendszeres karbantartás elmaradása miatt óriási energiaveszteséggel fűtenek. A Cothec Kft. által beépített kazánok 95-96 százalékos hatásfokkal működnek, alacsony a füstgáz kibocsátás, emiatt kisebb a környezet káros anyagokkal való terhelése. - Egy ilyen korszerű rendszer kiépítése nem olcsó, a gazdálkodó szervezetek, az intézmények, a társasházak a beruházási források szűkössége miatt nem mernek gondolni az elavult kazánok cseréjére. - Ügyfeleinknek nem kell abban gondolkodni, hogy önerőből kicserélik a kazánt egy modernebbre és átalakítják a rendszert, mert a hőellátást szolgáltatásként rendelhetik meg tőlünk – mondja Prugberger János, a cég egyik ügyvezetője. – Mi egy felmérést követően megtervezzük az optimális kazánházat, saját finanszírozásban megvalósítjuk és működtetjük a berendezéseket. A megrendelő számára végül is az a lényeg, hogy a teljes körű szolgáltatás nem kerül többe, mint a korábban alkalmazott fűtés költsége, sőt akár olcsóbb is lehet. Milyen pénzügyi feltételek szerint végzik el a korszerűsítést? - Nem a pénzügyi feltételeket szabjuk meg, hanem szolgáltatást kínálunk - magyarázza Dr. Czipf Csongor ügyvezető. - A szolgáltatásunk tulajdonképpen előfinanszírozáson alapul. Akár vállalatok, társasházak, vagy önkormányzatok, illetve intézményeik a hőszolgáltató szerződés keretében „hőmérsékletet” vásárolnak tőlünk Az ügyfeleink a szolgáltatási szerződésben kiköthetik, hogy például náluk folyamatosan 22 foknak kell lenni, mi ezt biztosítjuk.

A Cothec Kft. 7-15 évre köt szolgáltatási szerződést, amelyben benne foglaltatik az energiatakarékos kazán kiválasztása, telepítése, üzemeltetése és karbantartása. A szolgáltatási csomag lényege az előfinanszírozás, azaz a partnernek nem kell üzembentartóról, karbantartóról gondoskodnia, a szerződés időtartamára elosztva szolgáltatási díjat fizet a hőmérsékletért. Prugberger János ügyvezető egy hosszú listát mutat, eddig mintegy 250 helyszínen végeznek szolgáltatást, és kb. 8000 lakás hőenergia ellátását biztosítják. Van olyan partnerük, ahol a szolgáltatás bevezetése előtt a régi korszerűtlen kazán 170 ezer köbméter gázt fogyasztott egy fűtési szezonban, a korszerűsítés után 90-100 ezer köbméter elegendő lett a fűtésre. Esetükben a tíz évre kötött szolgáltatási szerződés éves díja kevesebb lett, mint azelőtt a fűtéssel kapcsolatos összköltség.A Cothec Kft. az egész ország területén szolgáltat, és minden esetben a saját forrásból elvégzett fűtés-korszerűsítés után a teljes üzembenntartás gondját is leveszi a fenntartó tulajdonos válláról. A megvalósítás során helyi munkaerőt alkalmaznak, az üzemben tartás felügyeletét is helyi partner foglalkoztatásával vállalják. A költségcsökkentés az intézmények fenntartóinak, a tár-sasházi lakások tulajdonosainak elemi érdeke. A Cothec Kft. által nyújtott teljes körű szolgáltatás és áttekinthető elszámolás a költségcsökkentés mellett magas fokú kényelmet, biztonságot nyújt.

A megújuló energiaforrásokat hasznosító beruházások finanszírozása II. A hazai pályázati rendszerről ad szerkesztőségünk egy rövid összefoglalót, különös tekintettel a környezetvédelem, az energiatakarékosság és a megújuló energiákkal kapcsolatos pályázati lehetőségekről. A fejlesztéseket biztosító pályázati lehetőségek alapdokumentumai az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT), illetve 2011-től az Új Széchenyi Terv (ÚSZT), melyek stratégiai szinten fogalmazzák meg hazánk társadalmi-gazdasági felzárkózásához, illetve a vállalt feladatok betartásához szükséges lépéseket. Az Új Magyarország Fejlesztési Terven belül a hosszú távú stratégiai célok és eszközök a Környezet és Energia Operatív Programban (KEOP) kerülnek részletes kifejtésre. A KEOP hét évre szól, megvalósítására 2007 és 2013 között kerül sor. Az Operatív Programban meghatározott hosszú távú feladatok két évre szóló Akciótervekben öltenek rövidtávon is megvalósítható formát. Az Akciótervek képezik az egyes pályázati felhívások alapját. A KEOP stratégiai céljai: a természeti erőforrások kizsákmányolásának megakadályozása, hatékony és takarékos használatának elősegítése a környezeti infrastruktúra fejlesztése fenntarthatósági szempontok figyelembe vételének elősegítése egyes környezet-, természetvédelmi és vízügyi feladatok megoldása, különösen a hátrányos helyzetű térségek kulturális és természeti örökségének védelme, az ország versenyképességének és az életminőségnek a javítása. A KEOP ún. prioritástengelyeket határoz meg, melyek a fejlesztés területeit és fő irányát határozza meg, ezek: Egészséges tiszta települések (szennyvíz, hulladék, ivóvíz) Vizeink jó kezelése (árvízvédelem, vízgazdálkodás, kármentesítés, rekultiváció) Természeti értékeink jó kezelése Megújuló energiahordozók növelése Hatékonyabb energia felhasználás Fenntartható termelési és fogyasztási szokások ösztönzése Projekt előkészítés Technikai segítségnyújtás

Fotó: Pixomar

Új Magyarország Fejlesztési Terv keretén belül a következő operatív programok találhatók: Államreform Operatív Program (ÁROP) Elektronikus Közigazgatási Operatív program (EKOP) Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) pályázati kiírásai: KEOP-7.1.1.1/09-11 és KEOP-1.1.1/09-11 Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése KEOP-1.1.1/B/10-11 - Települési szilárdhulladékgazdálkodási rendszerek továbbfejlesztése KEOP-1.2.0/09-11 - Szennyvízelvezetés és -tisztítás megvalósítása KEOP-7.1.3.0/B/09-11 és KEOP-1.3.0/B/09-11 Ivóvízellátás biztonságának javítása KEOP - 1.3.0/09-11 - Ivóvízminőség-javítás KEOP – 2.1.1./09-11 - Állami tulajdonú árvízvédelmi fejlesztések KEOP – 2.1.2./ 09-11 - Önkormányzati árvízvédelmi fejlesztések

KEOP-7.2.1.3/10-11 és KEOP-2.1.3/11 - A tájgazdálkodást megalapozó vízi infrastruktúra kiépítése (VTT) KEOP - 2011 - 2.2.2/B - A Víz Keretirányelv végrehajtásához kapcsolódó informatikai rendszer fejlesztése KEOP – 2.2.3/A/09-11 - Üzemelő vízbázisok diagnosztikai vizsgálata (FELFÜGGESZTVE!) KEOP – 2.2.3/B/09-11 - Üzemelő vízbázisok biztonságba helyezése (FELFÜGGESZTVE!) KEOP-2.4.0/09-11 - Szennyezett területek kármentesítése KEOP-2.4.0/B/10-11 - Szennyezés lokalizációja települési szilárd hulladék-lerakók területén KEOP-7.3.1.2/09-11 és KEOP-3.1.2/09-11 Élőhelyvédelem, és - helyreállítás, élettelen természeti értékek védelme, vonalas létesítmények természetkárosító hatásának mérséklése (FELFÜGGESZTVE!) KEOP-7.3.1.3/09-11 és KEOP-3.1.3/09-11 Gyűjteményes növénykertek és védett történeti kertek megőrzése és helyreállítása (FELFÜGGESZTVE!) KEOP - 3.2.0/09-11 - Élőhelykezeléshez kapcsolódó infrastruktúra fejlesztés KEOP - 3.3.0/09-11 - Az erdei iskola és erdei óvoda hálózat infrastrukturális fejlesztése KEOP – 2011 – 6.3.0/Z - Stratégiai zajtérképek és zajcsökkentési intézkedési tervek KEOP – 7.1.0/11 - Derogációs víziközmű projektek előkészítése Közlekedés Operatív Program (KÖZOP)

Regionális Operatív Programok (ROP) Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) Társadalmi Infrastruktúra Operatív program (TIOP) Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programjának pályázati kiírásai: Környezetvédelmi célú informatikai fejlesztések a közigazgatásban - E-környezetvédelem A fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó viselkedésmintákat ösztönző kampányok szemléletformálás, informálás, képzés (A, B FELFÜGGESZTVE, C PÁLYÁZHATÓ!) Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva (FELFÜGGESZTVE!) Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő és villamosenergia-, valamint biometán termelés (FELFÜGGESZTVE!) Helyi hő- és hűtési energiaigény kielégítése megújuló energiaforrásokkal (A) - FELFÜGGESZTVE! Helyi hő- és hűtési energiaigény kielégítése megújuló energiaforrásokkal (B) - FELFÜGGESZTVE! Megújuló energia alapú térségfejlesztés Távhő-szektor energetikai korszerűsítése A fenntarthatóbb életmódot és a fogyasztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek (FELFÜGGESZTVE!) Környezetfejlesztési akciók a fenntartható településekért Közép- és Nyugat-Dunántúlon A települési szilárd hulladéklerakókat érintő térségi szintű rekultivációs programok elvégzése

KÖZLEMÉNY Közel 80 milliárdnyi forrás energetikai pályázatokra tavaly június óta az Új Széchenyi Tervben Az Új Széchenyi Tervben hazai és uniós forrásokból a kormányváltás óta több mint 54 milliárd forintot ítéltek meg energiahatékonysági fejlesztésekre és a megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére. Ez a támogatás összesen 93 milliárd forint megrendelést generál a piacon. További több mint 23 milliárd forintot tett elérhetővé a Kormány az Új Széchenyi Terv Zöld Beruházási Rendszerben, 45 milliárdos megrendeléssel látva el az építésgazdaságot – hangsúlyozta Bencsik János klíma- és energiaügyért felelős államtitkár a CEP-Expo Clean Energy & Passivehouse Kiállítás és Konferencia Szakmai Vitafórumán, 2011. október 19-én. A klíma- és energiaügyért felelős államtitkár beszámolója szerint a jelenlegi Kormány az Új Széchenyi Terv Környezet és Energia Operatív Programban épületenergetikai felújításokra 29 milliárd forintot, a megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére 21 milliárd forintot, a távhő szektor korszerűsítésére 3,5 milliárd forintot, a közvilágítás korszerűsítésre 0,7 milliárd forintot fordított az elmúlt időszakban. E körben a legtöbb támogatás (31,7 milliárd forint) intézményekhez jutott. A forrásokból 19 milliárd forinttal részesülő gazdasági társaságok között kiemelkedően magas a kis- és középvállalkozások aránya, ez a kedvezményezetti csoport 14 milliárd forintnyi támogatásban részesült. A támogatásintenzitás intézményeket érintő támogatásoktól megtisztított mértéke nem haladta meg a 45 százalékot, így a piaci szereplők számára nyújtott minden 1 forintnyi támogatásra több mint 1 forint piaci forrás jutott. A kibocsátási jogok értékesítéséből finanszírozott Zöld Beruházási Rendszer keretében lakossági energiahatékonysági programokra több mint 23 milliárd forintot biztosít a Kormány. A tavasszal tett ígéretet megtartva az eddigi 13,2 milliárd forinton felül források átcsoportosításával az idei év végéig további 1,63 milliárd forintot nyújt a tavasszal elbírált panelpályázaton sikerrel szereplő lakóközösségek számára. Októberben 2,97 milliárd forint összegben pályázatot hirdetett napkollektoros rendszerek beszerzésére és telepítésére, novemberben pedig új pályázatot indít 530 millió forint keretösszeggel az egycsatornás gyűjtőkémények felújítására. Energiahatékonysági felújításokra és energiatakarékos új otthonok építésére 1,6 milliárd forintos kerettel írtak ki nyáron mintapályázatot. Az Európai Gazdasági Térség (EGT) és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok végrehajtásáról a közelmúltban aláírt megállapodásoknak köszönhetően 2016-ig 2,3 milliárd forint fordítható az épületek energiahatékonyságát javító fejlesztésekre, 2,1 milliárd megújuló energiához kapcsolódó fejlesztésekre és tudatformálásra, valamint 1,9 milliárd forint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra – tette hozzá az államtitkár. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a Kormány új Otthonteremtési Programjában is alapelvként fogalmazódik meg az energiahatékonysági és környezetvédelmi szempontok érvényre juttatása, ennek megfelelően az újra bevezetendő szociálpolitikai kedvezmény mértéke függ majd az épületek energetikai minősítésétől. Az energiahatékony otthonokat teremtő kedvezményezettek megemelt állami támogatásban részesülnek. 2012. január 1-jétől a lakóépületekre is kötelező lesz az épületenergetikai tanúsítvány elkészítése. Bencsik János megemlítette még az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló rendelet készülő módosítását is, amelynek alapvető célja, hogy az épületek energetikai követelményeinek fokozatos szigorításával csökkenjen a fűtésre, hűtésre, szellőztetésre, világításra és a használati melegvíz előállítására használt energia mennyisége, mérséklődjön a CO2 kibocsátás, ezáltal javuljon a környezet állapota. Az összes energia negyven százalékát épületeinkben használjuk el, amelyek több mint kétharmada nem felel meg a korszerű hőtechnikai követelményeknek. Bencsik János kiemelte, hogy a Kormány stratégiai célnak tekinti az épületállomány fűtési energiaigényének harminc százalékos csökkentését 2030-ra. A programok megvalósítása tartós segítséget jelenthet a rezsiterhek mérséklésében, és akár tizenöt millió tonnával, azaz negyven százalékkal szoríthatja vissza a hazai szén-dioxid kibocsátást. „Most, hogy a Kormány számos közfeladat ellátását állami hatáskörbe vonja, különösen fontossá válik, hogy példát mutasson a közintézmények jó gazda módjára történő működtetésében. Alacsonyabb energiaköltségek mellett több forrás juthat egyebek mellett az oktatási, egészségügyi szakmai feladatok finanszírozására is. Az épületenergetikai fejlesztések érdemben segíthetik a vidék foglalkoztatási helyzetének javítását. Az államra váró feladatok ütemezett elvégzése érdekében a fejlesztéspolitikával egyeztetett módon, a még rendelkezésre álló uniós források jelentős mértékű átcsoportosítására teszünk javaslatot.” – mondta Bencsik János. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Kommunikációs Főosztály Budapest, 2011. október 19.

Príma kezdő lépés egy energiatakarékos jövő felé -

ÖNKORMÁNYZATOKNAK Menekülés a jövő felé …

Ki teremti elő a pénzt, legalább a kezdő lépésekre?

Jól tudjuk, hogy mennyire nyomasztó az önkormányzatok intézményeinek egyre növekvő energia költsége. Egy szakszerű gépészeti felújítás jelentős mértékben csökkentheti az évenként egyre dráguló energia felhasználás mennyiségét és költségét, vagy egy körültekintően megválasztott, - hálózat független, - megújuló energiahordozó hosszútávra is dominánsan csökkentheti az energia költségeket.

Mindegyik aktuális kérdés.

A kisebb önkormányzatoknál sok esetben sem idő, sem szaktudásbeli kapacitás nem áll rendelkezésre ehhez a döntéshez és megvalósításhoz.

hogy megszabaduljunk az elviselhetetlen anyagi terheinktől? Ez egy lehetséges út az egyénnek, családnak, közösségnek, Önkormányzatnak és Kormánynak egyaránt.

De ki fizeti a révészt?

Hogyan csökkenthetnénk az energia felhasználási számláinkat?

Az épület energetika, ezen belül az intézmények üzemeltetéséhez szükséges fűtési-hűtési és meleg víz ellátó rendszerek jelentős többségben elavultak, pazarlóak. Mindenki tudja, hogy rendelkezésre áll az a műszaki színvonal, melynek alkalmazásával jelentős megtakarítást és belátható időn belüli megtérülést lehet elérni. Ésszerű jövőkép, mégis nyögvenyelős az előrelépés. Miért? Nyilvánvaló, a pénz sokszor már a kezdeti lépések megtételéhez sem áll rendelkezésre, pedig a folytatás már megfelelő megtakarításokat, finanszírozható jövőt ígér.

Mi legyen? …sült galamb? Van rá válaszunk. A Prímagáz Hungária Zrt. az önkormányzatok és intézményeik számára meghirdeti a Príma kezdő lépés programját.

Tegyék meg príma kezdő lépésüket az energia költségeik csökkentésére! Az energia piac neves résztvevőjeként a Prímagáz 20 éve képviseli a minőséget, a szakértelmet és a megbízható hátteret. Mindig élenjárók vagyunk az energetikai megoldásokban és fokozott figyelemmel kísérjük az energia fogyasztók igényeit. Alkalmazkodva a kor követelményeihez, koncepciónk a megújuló energiákban is azonos. Valódi megoldást, partnerséget kínálunk energia problémáik megoldására.

Megoldást kínálunk a Príma kezdő lépésben. A Prímagáz magára vállalja a szakértői közreműködést, energetikai tanúsítás és energetikai koncepció, valamint a műszaki terv és költségvetési kiírás készítését, melyek a közbeszerzési eljárás kiírásának feltételei. Az előkészítés és projekt bonyolítás költségeit csak sikeres projekt megvalósítás esetén, a projekt közbülső, vagy végelszámolásakor érvényesítjük az önkormányzat felé. A közbeszerzést követően, nyertes generál kivitelezőként vállaljuk a kizárólag sikerdíjas pályázatírást is.

Ez lényegében a kezdeti kiadásoktól és kockázatoktól mentes

Z öl d utat j el ent

egy költségtakarékos,

príma jövő felé.

A lényeg mindig a részletekben rejlik. A részletekről e hírforrás keretében lehetőségünk teljes körű tájékoztatást Kérjék részletes ajánlatunkat az csatornán.

Príma nincs adni. alábbi

Fax.:06/1-209-99-90 E-mail: [email protected]

KEZDJE MOST, KEZDJE VELÜNK AZ ELSŐ LÉPÉSEKET!

Dr. Göőz Lajos

Északkelet-Magyarország geotermikus energiáinak feltárási lehetősége A nemrégiben megjelent Megújuló Energiák Nemzeti Cselekvési Terve (2010-2020) Magyarország számára első ízben fektette le azokat a célkitűzéseket, amelyek a megújuló energiák fejlesztését szolgálják. Ezt már évtizedek óta hiányoltuk, mivel nem volt az országnak hosszú távú energetikai programja. Az új kormányprogram meghatározta a fejlesztés körvonalait, s ebben – kiemelve a biomassza energetikai hasznosítását –, fontos szerepet jelöl meg a hazai geotermikus energia feltárására is. Mint ismertes, a Kárpátmedence a földhő tekintetében egy sajátos helyzetben lévő nagy medence. A geotermikus gradiens ºC/km, valamint ennek reciproka, a hőfoklépcső, m/ºC rendkívül kedvező. Északkelet-Magyarországon is van olyan terület, ahol lefelé haladva 13 méterenként nő a hőmérséklet 1ºC-kal. Ugyanakkor, ha átlépünk a Kárpát-medence ívén, például az ukrajnai területre, akkor már számos helyen 52 métert kell lefelé haladni ahhoz, hogy 1ºC-kal magasabb kőzethőmérsékleteket mérhessünk. A geofizikai mérések igazolják (hőfluxus geoelektro-mágneses mérések) ezt a rendkívül magas hőáramot, aminek a sűrűsége világ átlagban 50 kW/km2, míg nálunk ez az érték majdnem duplája. Ez abból adódik, hogy itt a Pannon-medencében a földkéreg vékonyabb, és közelebb van a felszínhez a Föld köpenyének forró, tehát részlegesen megolvadt része, azaz az asztenoszféra. Ezért találkozhatunk olyan jelenségekkel (a mélyfúrások során) mint például a Dél-Alföldön Nagyszénás körzetében, hogy 220ºC-os száraz gőz tört fel.

Az országban mindenütt keressük a termálvizek legjobb felhasználási módját. Ma már több tízezer lakást látnak el Magyarországon is – távfűtési rendszerekben – melegvízzel és fűtéssel (Hódmezővásárhely, Szeged, Sárvár, Kistelek, Veresegyház, Szentes stb.).

A területünkön lévő hévízkutak 70%-ának a vize az ásványi anyag összetétel alapján ásványvíznek minősülő, ennek nagy része gyógyhatású. Hiába van meg a magas hőfokú víz (80ºC körül) feltárási lehetősége is (pl. Csenger, Penészlek körzetében a román határ mellett) ha az adott területen nincsenek olyan hasznosítók, akik segítségével a gazdaságos felhasználás megoldható. A jelenlegi kútállomány jóval magasabb, és a kitermelhető hőenergia is jóval nagyobb, mint a felhasználás mértéke. Érdekes sajátosság a földtani és hidrogelógiai szempontból az is, hogy van olyan kút, amely 25 éve termel, és ugyan abból a rétegből termelve nem csökken a vízadó réteg mélysége, a teljes termelés után éjszaka néhány óra alatt visszaáll az eredeti vízadó szint. Ez egy nagyon sajátos kedvező hidrogeológiai adottság, ami magyarországi viszonylatban is, és mondhatnánk, egyedülálló, de sajnos nem általánosítható. Az új kormányprogram azt szorgalmazza – éppen a vizek védelme érdekében –, hogy amennyiben csak energetikai célra termeljük a termálvizet, akkor ugyan

eredmények kimutattak az Alföldön olyan nagy entalpiájú tározókat (nagy hőenergiával rendelkező földtani rétegeket), ahol 3-4000 méter körüli mélységben már 200-300ºC hőmérsékletű rétegek helyezkednek el. Ezeknek a hőhasznosítása perspektívában világszerte előtérbe került. Tulajdonképpen ez a HDRtechnológiát alapozza meg, azaz a hőbányászatot. Ennek sikeres megvalósítási lehetőségeit a szakmbereknek már a közeljövőben tanulmányozni kell. A mellékelt térkép mutatja a magas entalpiájú rétegek földrajzi elhelyezkedését.

abba a rétegbe egy másik kúton keresztül a felhasznált vizet (amit hőjétől megfosztottunk) általában vissza kell sajtolni. Vagy, helyenként – ha kedvezőek a geológiai lehetőségek – akkor vissza kell engedni egy másik kútból (mint pl. Veresegyházán) ugyanabba a rétegbe. Amennyiben balneológiai célra is hasznosítjuk a vizet, akkor ez tilos. A hévizek – a tapasztalat szerint – a leggazdaságosabban a balneológiai területen, vagyis a gyógyítás szolgálatában nyújtanak legtöbb hasznot. Mint ismeretes, Hévízen, Zalakaroson, Sárváron, Harkányban és más közismert fürdőhelyeken már a következő évben is telítettek a gyógyszállók A legújabb geofizikai mérési

Sajnos, alig több mint 1300 termálkúttal rendelkezünk. A meglévő kutakat sem használjuk ki ésszerűen, a hőlépcsőknek megfelelően. Egy nagyon rövid periódusban (a nyári hónapokban), pedig ezeket a viszonylag nem túl magas hőértékű vizeket is kitűnően lehet felhasználni pl. a mezőgazdaságban üvegházak, melegházak fűtésére, aszalásra, termények szárítására, gombatermelésre, intenzív hal-, ráktenyésztésre, hűtőházak üzemelésére. A terület néhány geológiai jellemzője. A romániai Gálospetri és Mercentin árokban – ez egy széles vonulat – a hőmérsékletek mindenütt meghaladják a 100 ºC-ot. Ez a geotermikus maximum zóna. Ez közvetlen a határ mentén helyezkedik el. A későbbiekben román-magyar együttműködés keretében ez perspektivikus terület. A határmenti Román területek geotermikus izotermái

Termál kertészet

Honnan lesz fa? – a Kormány által tervezett decentralizált fűtőművek aprítékigényének kielégítésére? Valóban erdőirtásból biztosítható az aprítékigényünk, ha megvalósulnak az önkormányzati, fűtőművek, falufűtőművek? Sok esetben találkozunk azzal a véleménnyel, hogy a szilárd biomassza fűtés nem fenntartható, mert hazai és külföldi példákat egyaránt hozva – ahol fafűtés működik, ott erdőirtás tapasztalható, illetve, amint nő az apríték kereslete, ott rögtön drasztikusan emelkedő árakkal fogunk találkozni. Az állítások valóságos problémákat vetnek fel, és meg tudjuk erősíteni, jogos alapja van mindkét félelemnek. A magyarországi adottságok viszont pont ezen okok miatt is, kiemelkedő lehetőséget nyújtanak az önkormányzatok számára! Az erdőgazdálkodáson túl, lehetőség van az energetikai faültetvények telepítésére, kezelésére is, amivel teljesen független fűtési energiaellátási rendszert lehet fenntartani. Milyen lehetőségeink vannak ezen a téren? A Magyarország területén rövid távon (3-5 év) bioüzemanyag megtermelésére alkalmazható terület ca. 200 ezer hektár. A jelenleg szántóföldi növénytermesztés által hasznosított terület 4300 ezer - 4500 ezer hektár, ebből a becsült fenntartható termelési struktúra szükséglete mindössze 3300 ezer - 3400 ezer hektár. Hosszútávon az ebből fennmaradó legalább 1000 ezer hektáron érdemes más hasznosítási lehetőséget, pl. energetikai faültetvényt telepíteni. Mire elég ez a terület? A gyors növésű, két éves vágásfordulójú faültetvényekkel egy 500 kW-os fűtőmű folyamatos üzemeléséhez 233 – 465 hektár termőhely szükséges (jó: 233, közepes: 310, határ: 465 hektár). Ha a legrosszabb termőhelyet vesszük alapul, és a minimális rendelkezésre álló 200 ezer hektáron szeretnénk ezt megtermelni, akkor öt éven belül 430 db 500 kW-os fűtőmű működhet fenntarthatóan. Azonos területen, de jó termőhellyel ez 858 db 500 kW-os rendszert jelent, illetve hosszútávon, 1200 ezer hektáron 2580, illetve 5150 ilyen fűtőmű termelhet – csak az energetikai faültetvényekből származó energiával! Ez azt jelenti, hogy minden egyes településen legalább egy működő rendszert ki lehet alakítani. Az energetikai faültetvények gazdaságos és fenntartható kezeléséhez szakértelemre és alapos előkészületekre van szükség, ezt számos vállalat kínálja. A megtermelt fűtőanyag hasznosítá-

Gilles HPKI-K ipari biomassza fűtőkazán, sűrített levegős tisztítással sánál fundamentális kérdés a fűtőanyag, annak nedvességtartalma, a fűtőkazán és a hőhasznosító rendszer, ennek hőleadó és szabályozó elemeivel együtt. A viszonylag magasabb nedvességtartalmú (ca. 40%), vagy lágyszárú növényekből is származó fűtőanyagok hatékony elégetése igen sok készüléknek gondot okoz. Erre is ad megoldást a Gilles ipari fűtéstechnikája, amely a fűtőanyaghoz illeszkedő tüzelési módszerrel, és azon belül különböző nedvességtartalomra optimalizált égési paraméterekkel gondoskodik a magas hatásfokú termelésről és a konstans füstgázösszetételről. A hosszú élettartamról és a megbízható üzemelésről az automata kazántisztítás gondoskodik, amely a tisztítási ciklusok gyakoriságának megválaszthatásával nem engedi meg a korom, pernye és hamu lerakódását. Üzemeltetői szempontból szintén jelentős előny az automata tisztítás, kihamuzás, valamint emellett az automata begyújtás, és az internetes, illetve okostelefonos távfelügyelet. A berendezések automata fűtőanyagbehordó elemei is természetesen a legmagasabb biztonsággal készülnek: a piac legmasszívabb szállítócsigái és tűzbiztonsági berendezései gondoskodnak a kiszámítható működésről.

TThhoonnaauueerr KKfftt.. wwwwww..tthh--eenneerrggiiaa..hhuu TTeell:: ++3366 11 337722 7777 0000 ++3366 2200 223377 5511 0000 ee--m maaiill:: hhuunnggaarryy@ @tthhoonnaauueerr..nneett

A Kiskőrösi Petőfi Sándor kollégium tervezett felújítása A Zöld Áram kiadvány szerkesztősége kapta ezt a kedves megkeresést. A Kiskőrösi Kistérségi Társulás nevében kérték az alábbi rövid írás közzétételét, amit mi örömest megteszünk. A szerző Major József, aki Kiskőrös város képviselő testületének tagja, ezenkívül várostervezőként a településért, egy helyi civil szervezet képviseletében a kistérségért dolgozik. A levelében foglaltak – a fiatalok környezettudatos nevelésének, e célok pályázati támogatásának kiemelkedő fontosságát - mi is támogatjuk. A továbbiakban bíztatjuk a polgármestereket, kistérségi társulások vezetőit, hogy ők is írják meg szándékaikat, elképzeléseiket, akár az Alapítvány honlapján található kérdőív kitöltésével, akár külön levélben. A Zöld Áramlat Alapítvány Kuratóriumi Elnöke részére Tisztelt Elnök asszony, kedves Vargha Ildikó! A napokban kaptam meg az Önök által megjelentetett „Zöld Áram” kiadványt, melyet magam is érdeklődéssel olvastam. Úgy gondolom, hogy az Alapítvány által kitűzött cél, a környezettudatos nevelés, a szemléletformálás, a megújuló energiák népszerűsítése a mai gazdasági válsággal sújtott időszakban is feltétlenül támogatandó, akár pályázati úton is. Kérem, hogy Önök is hívják fel a döntéshozók figyelmét az ügy fontosságára. Szemléltetésül engedje meg, hogy a mi saját példánkkal illusztráljam mondanivalómat: Fenntarthatóbb életmód és fogyasztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket, elősegítő mintaprojektet szeretne megvalósítani a Kiskőrösi Kistérségi Többcélú Társulás az általunk működtetett Petőfi Sándor kollégium felújítása során. A kollégium épülete 1971-ben épült, 96 fő középiskolás diák elhelyezésére alkalmas. A kollégisták az ország minden részéről érkeznek. A Petőfi kollégium szolgáltatásaival két jó hírű középiskolát lát el. Az épületben1971 óta semmilyen felújítás nem történt. A kollégium műszaki állapota energetikai és üzemeltetési szempontból is igencsak elavult. Úgy gondolom, hogy a diákok körében lehet a leginkább a fenntarthatóbb életmódot és fogyasztási szokásokat népszerűsíteni. Ez jó lehetőséget teremt arra, hogy tudatosuljon a fenntarthatóság, mint értékrend, ismertté váljanak a fenntartható alternatívák használatának módjai és a fogyasztás

környezeti hatásai, valamint javulhasson a különböző fenntartható fogyasztási alternatívák ismertsége az érintett közösségekben, családokban, a tágabb társadalmi közegben. Az egész kistérségben külön érdekesség lehet az intézmény felújítása során az épület lapos tetős szerkezetének zöldtetővel történő kialakítása. Tervezzük még a használati melegvíz napkollektorokkal történő ellátását, a központi fűtés és az elektromos hálózat energiatakarékos felújítását, a vízvételi helyek takarékos üzemmódban történő átalakítását és a kollégium épületének korszerű hőszigetelését az összes külső nyílászáró cseréjével együtt. Elsősorban gyermekeink, fiataljaink környezettudatos nevelését tartjuk szem előtt, mindamellett hogy a projekt elképzelés egybeesik az EU környezetvédelmi politikájával és ezen belül a Lisszaboni akcióterv iránymutatásaival, az energiatakarékosság és a klímatudatosság európai szintű szempontjaival is. A Kiskőrösi Petőfi Sándor kollégium felújítása és korszerűsítése kitűnő példája lehet a fenti környezetvédelmi szempontok demonstrálásának, a fenntarthatóbb életmód hatékony terjesztésének. Kiskőrös 2011.10.10. Baráti üdvözlettel: Major József

Víz és élelem a jövő két globális kihívása “Similiter fibeát ad monastéria et ecclesias Phaseolus leo aquis reddidit, sed ne amicos tot dierum vitae quam necesse est, nisi postquam reversus est de superfluo alimenti. Hasonlóképen végeztünk, hogy a monostoroknak és az egyházaknak ajándékozott halászó vizeket vissza kell venni, de maradjon annyi, amennyi a barátok mindennapi élésére szükséges, és csak a felesleg valót adják vissza.” (Forrás: I. Kálmán (1095 – 1114), Corpus Juris Hungarici, I. kötet).

I. Kálmán törvénye arra utal, hogy már az Árpád-korban is hatalmas jelentősége volt a természeti erőforrások és ezen belül a vizek birtoklásának. A természeti erőforrások célszerű használata a fenntartható fejlődés és a vidékfejlesztés alapja. A természet értékeivel történő gazdálkodás azt jelenti, hogy nem csak a pillanatnyi igényeinek kielégítésére törekszünk, hanem arra is, hogy a természeti környezet megőrizze az erőforrásait. Ez olykor önkorlátozást követel. Mindenki által köztudott és elfogadott, hogy a víz az emberi lét alapja. Az összes ókori társadalom kezdetét, fejlődését és végét is a víz határozta meg. Később az egyoldalú öntözéses gazdálkodás hatására a talajok kezdtek tönkremenni, egyre nagyobb mértékűvé vált a sivatagosodás. Ezt követően, amilyen látványosan jöttek létre a fejlett ókori társadalmak, olyan látványosan el is tűntek. A fejlett társadalmak segítségül hívják a vizek szabályozását, a célszerű vízgazdálkodást segítő jogi szabályozást, azért, hogy lehetőleg az előnyös tulajdonságok kerüljenek fölénybe a hátrányokkal szemben. Az elmúlt 90 évben, sokat változtak Magyarország külpolitikai lehetőségei. Az Európai Unió 60/2000. számú Víz Keret-irányelve lehetővé teszi, hogy - az Európai Unió keretei között -, a Kárpát-medence egészét egy nagy régiót alkotó vízgazdálkodási- és természetföldrajzi egységként, az interregionális együttműködések segítségével a mainál kedvezőbb vízgazdálkodási helyzetbe lehessen hozni (Lengyel Lajos: A hazai SAPARD pályázatok tapasztalatai és tanulságai, Gazdálkodás folyóirat, Budapest, 2005). Az igazán nagy előrelépés az lenne, ha a döntéshozók felismernék, a Kárpátok hegyvonulatával körülölelt gazdasági térség, egyben természetföldrajzi egység is, és ez akkor működik hatékonyan, ha a gazdaság jól illeszkedik a természetföldrajzi adottságokhoz. (Horthy Miklós: Emlékirataim, Európa Könyvkiadó és a História folyóirat közös kiadása, Budapest, 1992. P. 144.) A vízügyi szabályozásban a XIX. század végére megjelent a ma is aktuális kényszertársulás elve. Ez az elv azt jelenti, hogy az ártér valamennyi birtokosának kötelező volt belépni a társulásba. Az érdekeltséggel

arányos kényszertársulás ma is az alapvető vízügyi jogelvek része. 1885-ben az eddigi munkálatokat koronázta meg a korszerű vízjogi szabályozás és állami vízügyi igazgatás megteremtése. A körültekintő vízjogi szabályozás megteremtése az egykori vízi mérnök, Kvassay Jenő érdeme. Azóta ismét sok idő telt el, sok korábbi eredmény megsemmisült, vagy idejétmúlt lett. A vízgazdálkodás rendbetétele és a jogi szabályozásának korszerűsítése újra elkerülhetetlenné vált. A vízzel kapcsolatban az agrár-külkereskedelem fontos szempontja lehetne az, hogy az Égei- és a Földközitenger európai partjain, az Európai Unió legnagyobb idegenforgalmi központjai találhatók, és ezek a nyaralóhelyek a nyári félévben, nagy mennyiségű, jó minőségű élelmiszeripari terméket igényelnek. Szeged ma is nagyon fontos téliszalámi, füstölt áru, paprikaőrlemény, méz, valamint palackozott bor-berakóhely lehetne, például az Európában egyedül álló minőséget jelentő tokaji borok vonatkozásában is. A nagy tömegű rakományok mozgatásával járó agrárkereskedelem érdeke a folyók hajózhatóságának megőrzése. A vízszabályozásnak négy fontos szintje van. Az egyik, a nagy vízi vízszabályozás, ami az állam által kezelt, állami tulajdonú főműveket, azaz a nagyobb folyókat és tavakat érinti. A másik, a kis vízi vízszabályozás, ami az érdekeltek társulásai, azaz a vízi-társulatok által kezelt kisebb vízfolyásokat és tavakat érinti. A harmadik szint a helyi közösségek önkormányzatai által felügyelt helyi jelentőségű, a csapadékból, valamint a talaj első vízadó rétegéből származó vizekkel kapcsolatos vízszabályozások és vízrendezések. A negyedik, a magántulajdonban álló területek vízkészleteit érintő tevékenységek. A víz megújuló természeti erőforrás. Nem közömbös, hogy a víz, mint megújuló erőforrás magán- vagy köztulajdonban van. A közös tulajdonnak, így a megújulásra képes természetes édesvíz-készletnek a védelmét és használatát a közösség érdekében szigorú szabályokhoz kell kötni. Ennek hiányában hamar kiderül, hogy a közös tulajdon nem jó megoldás (Nochta Tibor: Magánjogi felelősség a társasági jogban, Instituttiones Juris – Dialog Campus, 2005). A magyar vízügyi igazgatás már régóta a regionalitás elvét követi, vagyis az Európai Uniónak tulajdonított „régiós elv” a magyar vízügyi igazgatásban már akkor működött, amikor még az Európai Unió még nem is létezett. A fentiek alapján megállapítható, hogy Magyarországon a modern mezőgazdasági vízgazdálkodás intézményi keretei rendelkezésre állnak. Az intézményrendszer eleve regionális szemléletű, messze megelőzve a közigazgatás ezeréves megyei rendszerét, szemléletét. A gyakorlati megvalósítás sajnos sok esetben a kettős, „megye - régió” rendszer eltérő érdek- és hatalmi harcai miatt még várat magára .

Az Európai Unió és a Magyar Köztársaság magasabb rendű jogszabályai között megvalósult a jogharmonizáció, de a helyi, lokális szinteken, még sok a tennivaló a jogalkalmazás és a jogértelmezés területén. Magyarországon a vízszabályozás fentebb említett négy szintjét a 60/2000 számú Víz Keret-irányelv foglalja egységes európai keretbe. A víz az élet lételeme. Az egyes tényezők között határozott közvetlen és közvetett kapcsolatok léteznek. A – víz – növény, állat, ember, társadalom – „dominó elven” kapcsolódnak egymáshoz, bármelyik „elem” dőlése az egész rendszer megszűnését vonja maga után. A társadalom fejlettsége dönti el azt, hogy a pillanatnyi előnyöket, vagy a hosszú távú fejlődést választja. Ez viszont előrevetíti, hogy a célszerű vívízgazdálkodás szellemi-, anyagi-, pénzügyi-, időbeli áldozatokat jelent. Megállapítható, hogy az országos szinten lehullott csapadék mennyisége határozottan megjelenik a főbb növények hozamaiban pozitív és negatív irányban egyaránt. Az öntözetlen kultúrák (búza, kukorica) termésátlag-ingadozásai (majdnem kétszeres különbség) megegyeznek a csapadékingadozással, míg az arányaiban nagyobb öntözött területű növények (cukorrépa, burgonya) kisebb eltéréseket mutatnak (1, 6 szeres). Magyarország 600 – 700 milliméteres csapadékellátottsága mellett a többletcsapadék káros hatásaival ritkábban kell számolni. A csapadék hiányát öntözéssel lehet pótolni, különösen az intenzívebb kultúrákban (cukorrépa, burgonya, szántóföldi zöldségtermesztés). A 10 év adatai arról tanúskodnak, hogy a vízbőség-, vagy hiány nem automatikusan, mégis jó megközelítéssel idézi elő a fajlagos hozamok növekedését,

illetve csökkenését. Az okszerű talajművelés és agrotechnika, a jó tápanyag-ellátás és fajtamegválasztás bizonyos mértékig képes kompenzálni a víz hiányát, vagy annak megléte esetén segíteni annak hasznosulását, de ezen a ponton túl már csak az öntözés segítségével lehet tovább lépni (Lengyel Lajos: Az öntözéses gyepgazdálkodásra alapozott marhahústermelés lehetőségei és gazdasági értékelése, Gazdálkodás folyóirat, Budapest, 1974). Az eddigi eredmények alapján az alábbi értékelés mondható ki: az öntözés szerepéről szóló írás 6. 6. 3. pontjában ismertetett körülmények között az öntözés költsége többszöröse lehet az öntözéssel elérhető többlet árbevételnek, tehát napjainkban csak magas felvásárlási árak esetén javasolható. A Világban kibontakozó élelmiszerhiány, a terményárak emelkedése és az általános éghajlat-változás előrevetíti az öntözés jelentőségének a felértékelődését. (Lengyel Lajos: Az öntözéses gazdálkodásról a Tisza-tó és a Nagykunsági-öntözőrendszert ellátó főcsatorna átadásának 30. évfordulóján, Gazdálkodás folyóirat, Budapest, 2008). Megállapítható, hogy a vízkárelhárítás inkább megvalósítható, mint az öntözés. Természetesen a vízkárelhárítás során fontos, hogy legyen hova elvezetni tábláról a fölösleges vizet. Tehát nagyon lényeges az, hogy karbantartottak legyenek a közcélú vízelvezetők, vagyis a regionális és országos érdekek és lehetőségek vízgyűjtő-öblözetek szerint történő összehangolása a termelők (gazdák) számára is elengedhetetlen. - doktor (PhD) Paál Sándor - (gazdálkodás- és szervezéstudományok)