Északdunántúli Vízmő Zártkörően Mőködı Részvénytársaság
ELİTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. március 25-i ülésére
Tárgy: Az ÉDV Zrt közüzemi szolgáltatásban betöltött szerepe, fejlesztési törekvései, az önkormányzatokkal történı együttmőködés tapasztalatai, további lehetıségei, a társaság szervezeti fejlesztésének irányai
Elıterjesztı: Bunda István vezérigazgató
Tisztelt Közgyőlés!
Köszönjük a megtisztelı feladatot, amelyben bemutathatjuk Önöknek Társaságunkat és mőködésünket, a fejlesztési törekvéseket, valamint az önkormányzatokkal való együttmőködést és az ahhoz kapcsolódó tapasztalatainkat.
2
TARTALOMJEGYZÉK
1. AZ ÉSZAKDUNÁNTÚLI VÍZMŐ ZRT. KÖZÜZEMI SZOLGÁLTATÁSBAN BETÖLTÖTT SZEREPE Társaságunk története és bemutatása Ivóvízszolgáltatás Szennyvízszolgáltatás Gazdálkodás 2. FEJLESZTÉSI TÖREKVÉSEK Stratégia 2010-2012 Irányítási rendszerek Kiemelt beruházások 3. ÖNKORMÁNYZATI EGYÜTTMŐKÖDÉS Önkormányzati kapcsolatok Megoldásra váró feladatok 4. SZERVEZETI FEJLESZTÉSI IRÁNYOK
MELLÉKLETEK 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
számú melléklet: Északdunántúli Vízmő Zrt. Mőködési területe számú melléklet: A 2009. évi vízfogyasztás származás szerinti megoszlása számú melléklet: Települések szennyvízelvezetése és tisztítása számú melléklet: Ivóvíz értékesítés és szennyvízelvezetés alakulása számú melléklet: Fıbb gazdasági adataink számú melléklet: Beruházások, javítás –karbantartás ráfordításai számú melléklet: Állami tulajdonú közüzemi vízmővek díjai
3
1. AZ ÉSZAKDUNÁNTÚLI VÍZMŐ ZRT. KÖZÜZEMI SZOLGÁLTATÁSBAN BETÖLTÖTT SZEREPE
Társaságunk története és bemutatása A térségben mőködött jogelıd vízmővek tevékenységét is figyelembe véve az Északdunántúli Vízmő Zrt. (ÉDV Zrt.) több mint százéves múltra tekinthet vissza. Az elsı vízüzem használatba vétele 1899-ben történt, amikor a Magyar Általános Kıszénbánya Rt. vízvezeték hálózata Tatabányán mőködni kezdett. A hatvanas évektıl jelentısen fejlıdött a térség vízellátása. A városi vízmővek összevonásával korábban létrejött Megyei Vízmővet a Tatabányai Vízmővel egyesítették és így 1965-ben megalakult a Komárom Megyei Vízmő Vállalat, mely megteremtette az egységes megyei víziközmő-szolgáltatás alapjait. A nyolcvanas évekre megépültek a nagy területeket átfogó regionális víziközmő-rendszerek, melyek a megye határain is túlnyúltak. A szennyvízszolgáltatás területén is fokozatosan megvalósultak a megye városainak szennyvíztelepeihez kapcsolódó regionális elvezetı rendszerek. 1980. január 1-jétıl az Országos Vízügyi Hivatal a Megyei Vízmőbıl regionális vállalatot alapított. A regionális vízmő 1993. április 1-jétıl részvénytársasági formában mőködik és a tatabányai vízaknák 1998. évi integrálásával a vízbázistól a fogyasztóig teljes körő víziközmő-szolgáltatást végez. 2006. június 6-tól kezdıdıen Északdunántúli Vízmő Zártkörően Mőködı Részvénytársaság néven folytatjuk tevékenységünket. Az ÉDV Zrt. küldetése - a rábízott közösségi vagyon hatékony kezelésével - a fogyasztói igényeknek megfelelı minıségő víziközmő szolgáltatás nyújtása. Tevékenysége során kiemelt figyelmet fordít a társasági, a munkavállalói és az üzleti partneri célkitőzések összehangolására, a társadalmi elvárások teljesítésére, a környezet védelmére, a piaci körülményeket is figyelembe vevı ármegállapításra. A tulajdonosi jogokat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelı Zrt. (91,7%) és Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata (8,3%) gyakorolja. Mőködési területünkön, KomáromEsztergom, Fejér és Pest megyékben 91 településen (64 településen közvetlen szolgáltatással, 27 településen társvállalati vízátadással) 323 ezer fı részére biztosítjuk az ivóvizet, és 37 településen 205 ezer ember veszi igénybe szennyvízszolgáltatásunkat. Az ÉDV Zrt. mőködési területén a közüzemi ivóvízellátási, illetve szennyvízelvezetési és tisztítási üzemviteli feladatokat négy vízmő üzem látja el, melyek a következıek: Tatabánya – Tata – BIRV Vízmő Üzem, Oroszlány – Kisbér Vízmő Üzem, Esztergom-Dorog Vízmő Üzem, valamint a Víztermelı Bányaüzem. Az Üzemfenntartás és Vállalkozás szervezeti egység a karbantartási és hibaelhárítási feladatok, az üzemfenntartási munkák, a mérıcserék, a saját kivitelezéső munkák, valamint – szabad kapacitás esetén – a külsı megrendelık részére végzett vízépítési munkák elvégzéséért felel. Társaságunk akkreditált laboratóriuma az ivóvízre vonatkozó 201/2001. (X.25.) és a 21/2002. (IV.25.) KöViM rendelet szerinti ellenırzı vizsgálatok jelentıs részének elvégzésére alkalmas. Mőködési területünkön kialakított mintavételi program teljes körően biztosítja az ivóvíz minıségének ellenırzését a vízbázisokon, a tárolókban és az intézményeken belül kijelölt mintavételi helyeken, amelyek teljes mértékben megfelelnek a jogszabályi elıírásoknak. A laboratórium az ivóvíz minıségének vizsgálata mellett rendszeresen elemzi a kezelt és tisztított szennyvíz elıírás szerinti paramétereit is. A biztonságos és zavartalan víziközmő-szolgáltatás érdekében társaságunk tervszerő anyaggazdálkodást folytat. A raktárbázisban megtalálható a víz- és csatornaszolgáltatáshoz szükséges anyagok széles választéka.
4
Diszpécserszolgálatunknak kiemelkedı szerepe van abban, hogy megfelelı biztonsággal, fogyasztói elégedettség mellett lássuk el víziközmő-szolgáltatási tevékenységet. Korszerő távirányítással és távjelzéssel folyamatos felügyeletet látunk el a regionális vízellátó rendszereken.
Ivóvízszolgáltatás Az ivóvíz döntı részét 82 település számára az állami tulajdonban lévı regionális víziközmővek biztosítják. További 9 település egyedi vízmővei önkormányzati tulajdonban vannak. Az ÉDV Zrt. mőködési területén 111 300 m3/nap vízellátó kapacitással rendelkezik, az igények csúcsidıszakban ezzel szemben 85 000 m3/nap alatt maradnak. Vízbázis oldalról a Víztermelı Bányaüzem a társaság meghatározó egysége, amely a karsztvizet bányászati körülmények között hozza a felszínre és ezzel biztosítja több regionális vízellátó rendszer ellátását. Ezek a tatabányai XIV/A és XV/C vízaknák, amelyek ivóvíztermelıi kapacitása 62 500 m3/nap. Az ellátás gyakorlatilag 100%-os. A fımővek és elosztórendszerek szállító kapacitása illeszkedik a rendelkezésre álló vízbázisokhoz. A társaság mőködési területén a szabad kapacitások lehetıvé teszik a térség gazdasági fejlıdését, a víziközmő-szolgáltatás bıvítését. Rendszerek Tatabánya Regionális Vízellátó Rendszer A vízellátó rendszeren keresztül karsztvízbıl történik Tatabánya, Vértesszılıs, továbbá Tata, Oroszlány, Kisbér és a körzetükbe esı települések, térségek ivóvízellátása. A Tatán és Bábolnán lévı fúrt kutak helyi tartalék vízbázisok. Bicskei Regionális Vízellátó Rendszer A vízellátó rendszeren, szintén karsztvízbıl történik a Tatabányától keletre lévı KomáromEsztergom, Pest és Fejér megyei települések ivóvízellátása, többségében társvállalati vízátadással. Dorog-Esztergom Regionális Vízellátó Rendszer A vízellátó rendszer ÉDV Zrt. üzemeltetéső vízbázisai a Dunára telepített Prímás-szigeti partiszőréső kutak, a sárisápi és dorogi karsztvízre telepített mélyfúrású kutak. A térség igényeinek megfelelıen 2007 második felétıl társaságunk megnövelte a vízellátó rendszerbe táplált karsztvíz arányát, a tokodaltárói ereszkékbıl történı vízátvétellel. A kétoldali vízbetáplálással biztosítva az 1. számú mellékleten látható Dorog, Esztergom térségében lévı települések biztonságos ivóvízellátását. Önkormányzati tulajdonú vízmővek Az egyedi és kistérségi vízmővek önkormányzati tulajdonban vannak, az üzemeltetıi feladatokat társaságunk üzemeltetési szerzıdés keretében végzi. Kocs, Naszály, Nagyigmánd és Kisigmánd települések ivóvízellátása rétegvízre telepített mélyfúrású kutakból történik. Mocsa vízellátása 2010. január 1-tıl, a Vízminıség-javító Program eredményeként, már a Tatabánya Regionális Vízellátó Rendszerrıl történik. Héreg és Pilisszentlélek ivóvízellátása egyedi, karsztvízre telepített mélyfúrású kútból történik, amelyek vízminısége kielégíti a hatályos jogszabályi elvárásokat. Az ÉDV Zrt. mőködési területét az 1. számú melléklet mutatja be.
5
Vízminıség Társaságunk. mőködési területén a szolgáltatott ivóvíz 92,4 %-a karsztvíz, 5,5 %-a parti szőréső dunai víz, 2,1 %-a pedig rétegvíz. A 2009. évi vízfogyasztás származás szerinti megoszlását a 2. számú melléklet szemlélteti. A karszt- és a partiszőréső víz minısége minden tekintetben megfelel a vonatkozó jogszabályi elıírásoknak. Az állami tulajdonú mőveken kizárólag ezekrıl a vízbázisokról történik az ivóvízellátás. Kocs, Naszály, Nagyigmánd és Kisigmánd települések ivóvízellátását biztosító egyedi kutak vize rétegeredető szennyezıdés miatt nem felel meg a hatályos jogszabályi elıírásoknak, így a Vízminıség-javító Program keretében tervezési, illetve kivitelezési stádiumban van a regionális rendszerre történı csatlakoztatásuk, amely társaságunk és az önkormányzatok közös feladata. Az ÉDV Zrt., mint víziközmő szolgáltató kiemelkedı eredménye, hogy 2009-ben az ÁNTSZ Országos Tisztifıorvosi Hivatalának Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdıügyi Fıigazgatósága határozatban adta ki, hogy a Tatabánya XIV/A, valamint XV/C vízaknák vizét - a kitermelés helyén - ásványvízzé minısítette. Típusát tekintve a „Vértesi ásványvíz” hideg karsztvíznek minısül, melyet az EU palackozott ásványvizek jegyzékébe is felvesznek. Komoly elırelépés ez a társaság életében, hiszen napjainkban egyre jobban elıtérbe kerül a vízkincs védelme, a vízminıség megóvása. A kiváló, ásványvíz minıségő vízbázisból szolgáltatott ivóvíz mind a fogyasztó, mind pedig a társaság számára különleges, egyedi egészségi biztonságot nyújt! Vízbázisvédelem A részvénytársaság által üzemeltetett vízbázisok közül 11 db - a regionális ivóvízellátó rendszerek vízbázisai teljes egészében - szerepel az Ivóvízbázis-védelmi Programban, ami a 111 300 m3/d víztermelıi kapacitás 94 %-át fedi le. . Kilenc vízbázis biztoságba-helyezési terve készült el, amelyekbıl hat vízbázisnak van jogerıs védıidomot kijelölı határozata, a maradék három esetben a hatósági ügyintézés folyamatban van. Ez országos viszonylatban is kiemelkedı, mivel a tervezett üzemelı vízbázisok 52 %-ának készült el a biztonságbahelyezési terve az eredeti program szerint, ami az ÉDV Zrt. viszonylatában 100 %. A társasági stratégia fontos eleme a folyamatos, minıségi víziközmő szolgáltatás biztosítása, a mőködés stabilitásának megırzése. Ennek érdekében továbbra is aktívan közremőködik a Víz Keretirányelv végrehatására vonatkozó vízgyőjtı-gazdálkodás tervezésben, a döntések meghozatalában, mivel csak így biztosítható az EU normáknak megfelelı víziközmő szolgáltatás.
Szennyvízszolgáltatás A részvénytársaság Komárom-Esztergom megye településein látja el a szennyvizek tisztításával összefüggı feladatokat. Az ÉDV Zrt. mőködési területén az összes lakosság közel 85%-a részesül csatornaszolgáltatásban. Rendszerek Állami tulajdonú szennyvízkezelı mővek A Tatabánya, Tata, Dorog, Esztergom regionális csatornamővek és szennyvízkezelı rendszerek, mint jelentıs közcélú vízilétesítmények kizárólagos állami tulajdonban vannak, és az ÉDV Zrt. a vagyonkezelıjük és üzemeltetıjük. A regionális szennyvíztisztító telepek a csatornán összegyőjtött szennyvizeken kívül a térség községi szennyvíztisztítóinak iszapját és a települési folyékony hulladékot is fogadják és kezelik.
6
A tatabányai szennyvíztisztító kapacitása 16 000 m3/nap. Regionális jellegő, a megyeszékhelyen kívül Vértesszılıs, Környe, Vértessomló, Várgesztes és Szárliget szennyvizeit is fogadja. Kiemelt vízvédelmi területen helyezkedik el, így a szennyvíztisztítás hatékonysága alapvetı feladat. A tatai szennyvíztisztító kapacitása 6 000 m3/nap. Regionális jellegő, a város környéki települések – Agostyán, Baj – szennyvizeit is fogadja. A dorogi szennyvíztisztító kapacitása 5 000 m3/nap, Tokodaltáró település szennyvizét is tisztítja. Az iszapkezelés megoldott, Tatabányára szállítják rekultivációs célú felhasználásra. Az esztergomi telep 6 000 m3/nap tisztító kapacitással rendelkezik, az iszapkezelés rekultivációs célú felhasználása megoldott. Önkormányzati tulajdonú szennyvízkezelı mővek Az ÉDV Zrt. mőködési területén az önkormányzati települések szennyvízelvezetése és tisztítása a 3. számú mellékletben látható. Környezetvédelem A társaság az elmúlt évek során folyamatos erıfeszítéseket tett a környezetvédelem érdekében. Vízbázisai védelmére megtette a szükséges intézkedéseket. A levegıtisztaságvédelem területén felszámolta a bejelentésre kötelezett légszennyezı pontforrásokat. A zaj- és rezgésvédelem területén nincs olyan létesítmény, melynek zajkibocsátása problémát jelentene. A környezetközpontú irányítás követelményének eleget téve a részvénytársaság a beszállítóitól is elvárja a környezetkímélı munkavégzést. Az ÉDV Zrt. legjelentısebb környezetvédelmi tevékenysége - egyben alapfeladata - a szennyvíztisztítás és a keletkezı szennyvíziszap ártalommentes elhelyezése. A nagyobb tisztítási kapacitású, állami tulajdonú szennyvíztisztító telepeken gondos üzemeltetéssel biztosítani tudja, hogy az elfolyó szennyvíz a jelenlegi szigorú kibocsátási határértékeknek megfeleljen. A társaság által üzemeltetett önkormányzati tulajdonú szennyvíztisztító telepek egy része a bejövı szerves anyag és ammónia vonatkozásában túlterhelt, ezek fejlesztése is szükséges. A társaság meghatározó környezetvédelmi tevékenysége a szennyvíztisztítás során keletkezı szennyvíziszapok kezelése és hasznosítása. A tatabányai, a tatai és kisbéri térségben keletkezett szennyvíziszap kezelése az Európai Uniós elvárásoknak megfelelıen megoldott, hasznosítása fıleg rekultivációs célokra, valamint mezıgazdasági területeken történik. Az esztergomi és dorogi térségben keletkezı szennyvíziszapot rekultivációs célokra használják fel. A veszélyes hulladékok tárolása és kezelése a környezetvédelmi követelményeknek megfelelıen történik. Az összegyőjtött hulladékok elszállításáról hatósági engedéllyel rendelkezı szakcégek gondoskodnak. Az egyéb hulladékok győjtése is szelektíven történik. A társaság mőködési területén nyolc üzemi győjtı került kialakításra.
Gazdálkodás Társaságunknak 2009-ben az ivóvíz- és csatornaszolgáltatásból 6 milliárd 269 millió Ft, az alaptevékenységen kívüli tevékenységbıl pedig 380 millió Ft árbevétele származott. Ehhez 13 millió 321 ezer m3 ivóvizet értékesítettünk, amelybıl 2 millió 287 ezer m3-t társvállalatoknak adtunk el. Az elvezetett és tisztított szennyvíz mennyisége 7 millió 649 ezer m3 volt. Gazdálkodásunk stabilitását – hatékonyság fejlesztési intézkedéseinknek köszönhetıen – megıriztük és likviditásunk is kiegyensúlyozott volt, annak ellenére, hogy a gazdasági válság 7
hatására csökkent az értékesítés mennyisége, különösen az ipari vevıink körében, ahol több, mint 6 %-os volt a visszaesés. A lakosság körében pedig megnıttek a kintlévıségeink Az ivóvíz-értékesítés és szennyvízelvezetés alakulásának trendjét az 4. sz. melléklet szemlélteti. Feladatainkat 635 fı teljes munkaidıs és 43 fı részmunkaidıs dolgozóval valósítottuk meg. Az üzemi tevékenység eredménye 62.807 ezer Ft, az adózott eredmény pedig 81.606 ezer Ft volt. 2010-re vonatkozóan kismértékben csökkenı értékesítési mennyiségekkel számolunk, és az átlagosan, 3,9 %-os díjemelés figyelembe vételével árbevételünk kis mértékben emelkedik. 2010. évben 622 fı teljes munkaidıs és 39 fı részmunkaidıben foglalkoztatott dolgozói létszámmal kívánjuk feladatainkat végrehajtani. A létszám csökkenése nyugdíjazásokból adódik. 2010. évre 84 millió Ft adózás elıtti eredményt terveztünk be. Az eredmény-kimutatást a legfıbb gazdasági adatokkal együtt az 5. sz. melléklet mutatja. 18 millárd 196 millió Ft értékő állami és 1 milliárd 728 millió értékő saját vagyont mőködtetünk. 2009-ben társasági szinten 1 milliárd 197 millió Ft-ot fordítottunk beruházásokra és 719 millió Ft-ot pedig javítás-karbantartásokra. 2010-ben ezekre a ráfordításokra 1.201 millió Ft-ot, illetve 730 millió forintot terveztünk be. A beruházások, és a javítás-karbantartás ráfordításai a 6. számú mellékleten láthatóak. A fenti eredményeket úgy érjük el, hogy a regionális vízmővekkel való összehasonlításban a csatornadíjunk a legkedvezıbb, vízszolgáltatásban pedig a második legalacsonyabb helyen állunk. Az állami tulajdonú közüzemi vízmővek díjait a 7. számú melléklet mutatja be. 2. FEJLESZTÉSI TÖREKVÉSEK A Társaság fejlesztési tevékenységét stratégiai célkitőzésein, bevezetett irányítási rendszerein és folyamatban levı kiemelt beruházásain keresztül mutatjuk be. Az ÉDV Zrt a jövıképét az alábbiak szerint határozta meg: •
Az eltérı fogyasztói igényő szegmensek kiváló minıségő kiszolgálása;
•
A szennyvíz - EU elvárásoknak megfelelı - kezelése az élıvizek ökológiai állapotának javítása érdekében;
•
Elégedett munkatársak bevonásával a Társaság piaci értékének növelése;
•
Az alkalmazott módszereket és technológiákat – innovatív módon – a tudomány és technika által kínált színvonalhoz igazítja;
•
Társadalmi szerepének és felelısségének tudatában elismertségének fokozása különösen a fogyasztói, az önkormányzatok és az üzleti partnerei körében.
Stratégia 2010-2012 A Társaság vezetése - a jelenleg aktuális környezeti feltételek mellett - a 2010-2012 közötti idıszakra a stabilitást, a társaság értékeinek megırzését, az önkormányzatokkal, a fogyasztókkal fenntartott kapcsolatok további erısítését, a szolgáltatás jó minıségének, biztonságának megszilárdítását tőzte ki stratégiai fıcélként.
8
Stratégiai fıirányok: •
A piaci célkitőzéseinket a külsı környezeti változásokhoz igazítottuk. A válság miatti takarékos vízhasználat és a lecsökkent ipari és kereskedelmi beruházások miatt mőködési területünkön nem várható az értékesítés növekedése. A szolgáltatási területünk bıvítésével kívánjuk növelni a szolgáltatásainkat igénybe vevı üzleti partnereink számát és az értékesítés volumenét.
•
Alaptevékenységünket, a közmőves ivóvízellátást és szennyvízelvezetést, döntıen befolyásolja a Víz Keretirányelv, illetve annak végrehajtására vonatkozó Vízgyőjtıgazdálkodási Terv, amelynek része a vízbázisvédelem, a vízminıség javítás, a szennyvíztisztítás, illetve a tisztított szennyvíz bevezetése az élıvízbe, a szennyvíziszap elhelyezése és a környezetvédelem.
•
Társaságunk egyik legfontosabb, jogszabályban és szerzıdésekben meghatározott feladata az állami vagyonnal való gazdálkodás, amely a vagyonnal kapcsolatos minden eljárásra, jogügyletekre kiterjed. Ennek megfelelıen kiemelt figyelmet kell fordítanunk a ránk bízott közösségi vagyon állapotának megırzésére, kezelésére, valamint az állami vagyon gyarapítására.
•
Társaságunk szervezeti és irányítási stratégiájának legfontosabb eleme a mőködés hatékonyságának, rugalmasságának fokozása, a fogyasztói elégedettség megtartása, az optimális humán erıforrás felhasználás feltételeinek megteremtése, a munkatársak elégedettségének növelése, a környezetközpontú szemlélet belsı és a társadalom szereplıi közötti erısítése.
•
Társaságunk célrendszerének meghatározó eleme a pénzügyi stabilitás, a fizetıképesség megırzése és az állammal szembeni kötelezettségek maradéktalan, elıírás szerinti teljesítése. Mindezek mellett a stratégiai ciklus végére 3 %-os árbevétel arányos nyereséget célozunk meg, ezzel megközelítjük az iparági átlagot. A nyereség elérésével a Társaság tulajdoni, valamint piaci értéke nı, és megteremtıdnek a növekedés feltételei.
•
A társadalmi követelményeknek való megfelelés az ÉDV Zrt. egyik fı célkitőzése. A jelenleginél is eredményesebbé kívánjuk tenni az önkormányzatokkal, hatóságokkal, társvállalatokkal és az egyéb szervezetekkel való – ma is magas szintő – együttmőködést.
Irányítási rendszerek Társaságunk az 1990-es évek második felében az addigi hagyományokon alapuló, tradicionális cégkultúra megváltoztatása mellett döntött, megteremtve egy szervezeti tudás alapú, hatékonyabb gazdálkodás alapját. E hosszú folyamat elsı lépéseként 2000-ben - az ágazatban elsıként – szerezte meg teljes körően Minıségirányítási Rendszerének(MIR) ISO 9001 szabvány szerinti tanúsítását. 2001-ben bevezettük az ISO 14001 szabvány szerinti Környezetirányítási Rendszert(KIR), 2007. decembere óta mőködtetjük az OHSAS 18001 követelményei szerint a Munkahelyi Egészségvédelem és Biztonság Irányítási Rendszert(MEBIR). 2009. decemberében megszereztük az Információbiztonság Irányítási Rendszer ISO 27001 szabvány szerinti tanúsítását is. 2003. évtıl - mára már a fenti négy irányítási rendszer értékeinek összevonásával és kiterjesztésével - az Integrált Irányítási Rendszer (IIR) határozza meg valamennyi tevékenységünkre és szervezeti egységünkre vonatkozóan mőködésünk kereteit, szabályait, követelményeit és a külsı és belsı auditok által biztosítja a rendszeres felügyeletet.
9
Kiemelt beruházások A jelenleg folyamatban levı legfontosabb beruházások egyrészt az egészséges ivóvíz szolgáltatás teljes körővé tételét célozzák, másrészt pedig a regionális szennyvíztisztító telepek fejlesztését, hogy a tisztított szennyvíz minısége megfeleljen a közelmúltban szigorodott, EU konform elıírásoknak. Vízminıség javító program Társaságunk üzemeltetésében lévı egyedi kutas vízellátású településeken rétegvíz eredető ivóvíz minıségi problémák folyamatosan jelentkeznek: Mocsa (vas és ammónium), Kocs (ammónium), Nagyigmánd (ammónium) és Naszály (kénhidrogén, vízhıfok). Az egészséges ivóvízzel történı ellátás megvalósítása, - a Tatabányai Regionális Vízellátó Rendszerre való csatlakozással - kormányzati beruházás keretében történik. A beruházás elsı üteme, mely Mocsa, Boldogasszonypuszta, Grébicspuszta, Naszály területén történı vezetéképítést és regionális rendszerre történı csatlakozást foglalja magába, 2010. április végére elkészül. A beruházás az elsı három település vonatkozásában, már megvalósult. Az almásfüzitıi ág befejezési határideje 2010. június 30. A második ütemként Kocs, Nagyigmánd, Kisigmánd, Szıkepuszta karsztvízzel történı ivóvízellátásának létesítési engedélyeztetése folyamatban van. A beruházás megvalósítása teljes egészében állami finanszírozással történik. Szennyvíztisztító telepek fejlesztése A regionális feladatokat ellátó városi szennyvíztisztító telepek fejlesztését a tisztított ivóvíz minıségével szemben támasztott EU konform követelmények megváltozása tette szükségessé. A 16 000 m3/d kapacitású Tatabányai szennyvíztisztító nitrogén eltávolítási hatékonysága nem megfelelı, továbbá a téli üzemben a technológia stabilitása változó. A tisztított szennyvíz befogadója az Által-ér Tatai-tó vízgyőjtıjéhez tartozó szakasza. A beruházás kivitelezése 2010. évben indul és 2012. I. félévben fejezıdik be. A tervezett beruházási költség: 1,4 Mrd Ft. A 6 000 m3/d kapacitású Esztergomi szennyvíztisztító technológiai átalakítása a nitrogén- és foszfor jogszabályoknak megfelelı eltávolítására és a szennyvíziszap stabilizálására irányul. A tisztított szennyvíz befogadója a Duna. A kivitelezési munkák 2010-ben indultak és 2011 I. félévben fejezıdnek be. A tervezett beruházási költség: 612 MFt. Az ugyancsak 6 000 m3 /d kapacitású Tatai szennyvíztisztító fejlesztésének célja a mőtárgyak, gépek és berendezések korszerősítése, energiatakarékos technológia bevezetése. A tisztított szennyvíz befogadója az Által-ér Tatai-tó vízgyőjtıjéhez tartozó szakasza. A kivitelezés terv szerint 2011. év elején kezdıdik és várhatóan 2012. II. félévben fejezıdik be. A tervezett beruházási költség 1,3 Mrd Ft. Mindhárom beruházás költségének finanszírozása 85%- ban a Környezet és Energia Operatív Program keretében történik. Társaságunk önerıként a megvalósításához közel 1 Mrd Ft-ot biztosít.
10
3. ÖNKORMÁNYZATI EGYÜTTMŐKÖDÉS Komárom-Esztergom megyében - az önkormányzatok többségével - az állami tulajdonú regionális vízellátó rendszerekbıl történı szolgáltatáson alapszik az együttmőködésünk. Mellette az önkormányzat tulajdonában lévı vízmővek és a tulajdonukat képezı szennyvíztisztító telepek üzemeltetése révén vagyunk szerzıdéses kapcsolatban. Önkormányzati kapcsolatok Immár hagyománya van annak a rendezvénysorozatnak, mely keretében társaságunk vezetése minden tavasszal találkozóra hívja a térség településeinek polgármestereit. A találkozók kiváló lehetıséget kínálnak arra, hogy beszámolót tartsunk az ÉDV Zrt. elızı évi eredményeirıl, tevékenységérıl és tájékoztatást adjunk az aktuális év üzleti célkitőzéseirıl. Az eseményeket természetesen felhasználjuk arra is, hogy közösen tekintsük át a településeket érintı konkrét feladatokat, egyeztessük a tervezett felújításokat, beruházásokat. Az eddigi hagyományoktól eltérıen – de hagyományteremtı céllal – 2009-ben már ısszel is találkozóra hívtuk a térség településvezetıit, hogy tájékoztatást nyújtsunk az esztendı addigi eredményeirıl, valamint a következı év várható víz- és csatornadíjairól. Az önkormányzatokkal való jó kapcsolatot jellemzi, hogy a települések területén tervezett közüzemi beruházásokat a különbözı szolgáltatókkal összehangoljuk. Társaságunk az önkormányzatok településfejlesztési tevékenységében is aktívan részt vesz, segítséget nyújt a fejlesztések tervezése és kivitelezése során is. Továbbá az önkormányzatokkal együttmőködve végezzük el a csatorna bebocsátások ellenırzését, amely egyrészt kiterjed a rendkívüli szennyezések, valamint az illegális rákötések ellenırzésére. Társaságunk a mőködési területéhez tartozó önkormányzatok körében 3 évente végez elégedettség mérést, amely módszertanilag kvantitatív közvélemény-kutatásként zajlik, strukturált kérdıív segítségével. A 2009-ben végzett értékelés alapján társaságunk integrált elégedettségi mutatója 4,25, mely eredményre büszkék vagyunk. A megkérdezettek 5-ös skálán értékeltek. Jelentıs esemény Társaságunk életében, hogy 2010. január 1-tıl az ÉDV Zrt. üzemelteti Budajenı és Telki települések ivóvízhálózatát. Megoldásra váró feladatok Az önkormányzati tulajdonban lévı vízmőveket és szennyvíztisztító telepeket – egy kivétellel – bérleti konstrukciójú hosszú távú üzemeltetési szerzıdések alapján mőködtetjük. Ezt a konstrukciót a szaktárca háttérbe kívánja szorítani úgy, hogy a díj- és fejlesztési támogatásokra vonatkozó pályázatokban feltételként szabja az önkormányzatoknak a vagyonkezelésben vagy koncesszióban történı üzemeltetést. A vagyonkezelési konstrukció lenne a megfelelı megoldás, azonban az önkormányzatok nem szívesen mondanak le az amortizáció feletti rendelkezésrıl. Néhány nehéz helyzetben lévı önkormányzat az általunk átutalt amortizáció összegét évekig nem pótolja vissza a víz és/vagy szennyvíz hálózatába. Az évek múltával ennek teljes mértékő elhasználódás lesz a következménye. Egyre több azoknak az önkormányzatoknak a száma, amelyek a számításokkal, elszámolásokkal alátámasztott javaslataink ellenére már évek óta nem állapítottak meg díjemelést az önkormányzati rendeleteikben.
11
4. SZERVEZETI FEJLESZTÉSI IRÁNYOK A szervezeti felépítést idırıl-idıre - a jövıkép és a mindenkori stratégiai célkitőzések hatékony teljesítésének érdekében – változtatjuk. A 2009. évben megkezdett szervezetkorszerősítés – az akkor már kialakítás alatt álló stratégiával összhangban - az alábbi pillérekre épült: •
az aktuális külsı környezeti körülményekre való optimális reagálás, különös tekintettel a gazdasági válság hatásaira;
•
a folyamatszemlélető mőködés;
•
az erıforrás centralizálás;
•
munkahelymegtartás.
Elsı ütemként, 2009. augusztus 1-jétıl, a hét vízmő üzembıl összevonással négyet alakítottunk ki, és a vízágazaton – a kapacitások jobb kihasználása érdekében –létrehoztuk az „Üzemfenntartás és Vállalkozás” szervezetet, mint a vízmő üzemeket kiszolgáló egységet, a hibaelhárítási és karbantartási feladatok elvégzésére: így az eddig külsı vállalkozóktól igénybe vett szolgáltatásokat döntıen saját dolgozóink végzik el. Amennyiben igény és kapacitás van rá, kifelé is vállalkozhatnak. Ennek következtében csökkentek a kiadásaink, és dolgozóink munkájának hatékonysága és értéke is lényegesen megnıtt. A szervezetkorszerősítés második üteme, a közvetlen vezérigazgatóhoz tartozó Kereskedelem szervezet egység létrehozásával, 2010. január elsejével indult. Tevékenysége a fogyasztói kapcsolatrendszer valamennyi elemét magába foglalja a vízmérıleolvasástól - a számlázáson keresztül - egészen a vízdíjak beszedéséig. Napjainkig ezeket a feladatokat több szervezeti egység látta el. Ezzel a centralizációval a hatékonyságot az erıforrások bıvítése nélkül növeltük. A Kereskedelemhez két szervezeti egység tartozik, az Értékesítés és Marketing valamint a Vevıszolgálat. Az elsı piackutatással, piacszerzéssel és ügyfélmenedzsmenttel foglalkozik a második a fogyasztói irodákat fogja össze és felügyeli a 2010. februárjában üzembe helyezett, élenjáró technikai szinten megvalósított Központi Telefonos Ügyfélszolgálatot. A szervezet továbbfejlesztését - a stratégiai célkitőzéseknek megfelelıen - az Irányítóközpont megkezdett átalakításának kiteljesítése jelentheti az alábbi szempontok figyelembe vételével: -
a párhuzamosságok megszüntetése;
-
a reálfolyamatokhoz igazított felépítés;
-
feladatkoncentrálás;
-
egyszerőbb, áttekinthetıbb, kevesebb vezetıi pozíciót tartalmazó struktúra.
A fejlesztés megvalósítása csökkenti az átfutási idıket és költségeket: a jelenleginél hatékonyabb mőködést eredményez. A bemutatott szervezetfejlesztési programot megelızıen a Társaságnál több mint tíz éve érdemi szervezeti változtatás nem történt. A szervezeti fejlesztések is csak a humánpolitikai célkitőzések teljesítésével összefüggésben valósíthatók meg: a jól képzett, motivált, a társaságunk iránt elkötelezett munkavállalói közösség kialakítása alapvetı feladat. Munkaerı megtartó képességünket méltányos keresettel, béren kívüli juttatásokkal, erkölcsi elismeréssel, oktatással, továbbképzéssel biztosítjuk, dolgozóink iskolarendszerő és tanfolyami oktatásban vesznek részt, továbbképzéseken, konferenciákon fejlesztik ismereteiket. 12
HATÁROZATI JAVASLAT
A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés
1. megköszöni az Észak-dunántúli Vízmő Zrt. tevékenységérıl, fejlesztési terveirıl és önkormányzati kapcsolatrendszerérıl készített tájékoztatását. 2. kinyilvánítja, hogy a társaság jövıjével, fejlesztési elképzeléseivel kapcsolatban nem ért egyet a vízi-közmővagyonnak sem a tényleges, sem a funkcionális privatizációjával. 3. megerısíti a korábban a tárgyban hozott 159/2008. (VIII.28.) számú határozatát, és kezdeményezi az MNV Zrt.-nél az Észak-dunántúli Vízmő Zrt. alaptıkéjét megtestesítı állami tulajdoni hányadú részvénycsomagjának önkormányzati tulajdonba adását, állami szerepvállalás mellett, illetve annak hiányában is.
Határidı: Felelıs:
folyamatos Dr. Völner Pál, a megyei közgyőlés elnöke
13
1. számú melléklet
2. számú melléklet
A 2009. évi vízfogyasztás származás szerinti megoszlása Karsztvíz 92,42 %
Partiszőréső víz 5,47 % Rétegvíz 2,11 %
3. számú melléklet
4. számú melléklet Ivóvíz értékesítés és szennyvízelvezetés alakulása
5. számú melléklet Fıbb gazdasági adataink Index (%) 2009 tény/terv
Index (%) 2010 terv/bázis
6 740 700
95,9
101,4
353 439
350 000
140,3
99,0
75 000
198 503
92 500
264,7
46,6
IV. Anyagjellegő ráfordítások
3 079 340
2 972 792
2 951 100
96,5
99,3
V. Személyi jellegő ráfordítások
3 054 360
3 059 603
3 073 100
100,2
100,4
VI. Értékcsökkenési leírás
1 015 300
1 003 124
1 016 000
98,8
101,3
VII.Egyéb ráfordítások
69 000
103 112
67 000
149,4
65,0
A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye
43 000
62 807
76 000
146,1
121,0
B. Pénzügyi mőveletek eredménye
22 500
38 093
10 000
169,3
26,3
C. Szokásos vállalkozási eredmény
65 500
100 900
86 000
154,0
85,2
D. Rendkívüli eredmény
- 2 000
- 15 184
- 2 000
-
-
E. Adózás elıtti eredmény
63 500
85 716
84 000
135,0
98,0
F. Adózott eredmény
61 000
81 606
84 000
133,8
102,9
EREDMÉNYKIMUTATÁS
I. Értékesítés nettó árbevétele II. Aktivált saját teljesítmények III.Egyéb bevételek
2009. év terv
2009. év tény
2010. év terv
6 934 000
6 649 496
252 000
6. számú melléklet Beruházások, javítás – karbantartás ráfordításai
7. számú melléklet Állami tulajdonú közüzemi vízmővek díjai
Állami tulajdonú közüzemi vízmővek díjai
Ivóvíz Csatorna Bekötési Alapdíj, Fogyasztási Bekötési Alapdíj, Fogyasztási vízmérı fogy díj (Ft/m3) vízmérı fogy hely díj (Ft/m3) hely. átmérı átmérı (Ft/hó) (mm) (Ft/hó) (mm)
Duna Menti Regionális Vízmő Zrt. (Vác)
13-20
200
234
13-20
270
273
Dunántúli Regionális Vízmő Zrt. (Siófok)
13-20
205
394
13-20
377
555
Északdunántúli Vízmő Zrt. (Tatabánya)
13-20
212
320
13-20
165
231
Északmagyarországi Regionális Vízmővek Zrt. (Kazincbarcika) Tiszamenti Vízmővek Zrt. (Szolnok)
13-20
198
365
13-20
249
456
13-20
212
551
13-20
167
411
18
