ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím : 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: 96/524-000, Fax: 96/524-024 Ügyfélfogadás az Ügyfélszolgálati Irodán:
Hétfő, Kedd, Szerda: Csütörtök: Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni!
A határozat JOGERŐS:
év:
hó:
Iktatószám:
H-530-9/2009.
Hiv. szám:
Előadó:
Dr.Busáné /Veszely Viktor/ Greiner József
Melléklet:
nap:
KÜJ:
Tárgy: -
9-15 óráig, 9-16 óráig
KTJ:
Esztergom – Önkormányzat – EsztergomPárkány teherkomp átkelőhely, Esztergom oldali kikötőmű – útvíztelenítés – vízjogi létesítési engedélyezési eljárás
Vízikönyvi szám: Esztergom-92 HATÁROZAT Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Esztergom Város Önkormányzata (2500 Esztergom, Széchenyi tér 1.) engedélyes Fővárosi Mérnöki Tervező Zrt. (1024 Budapest, Lövőház u. 37.) meghatalmazott útján előterjesztett kérelmének helyt ad, és a meghatalmazott Tsz.: 12.05.008. sz. tervdokumentációja, valamint annak Tsz.: 12.09.072. sz. módosítása alapján az Esztergom–Párkány teherkomp átkelőhely Esztergom oldali kikötőmű útvíztelenítésének az ingatlannyilvántartásban az esztergomi 0421., 0418., 0427., 0425/13., 0410., 0409/26., 0409/27., 0409/28., 0409/29., 0409/30., 0409/36., 0428/1., hrsz. alatt nyilvántartott ingatlanokat érintő megvalósítására az alábbi vízjogi létesítési engedélyt adja: I. A./ Műszaki adatok: 1./A kompkikötő kiszolgáló épületeinek és a bejáróút csapadékvizei a területen elszikkadnak. 2./A burkolt parkolási felületeken és a közrezárt zöldterületek csapadékvizeit, amelyek olajjal szennyeződhetnek csak zárt rendszeren, tisztítás után vezethetők a Dunába. 3./A burkolt felületek csapadékvizeit 14 db 50x50-es előregyártott víznyelő akna gyűjti össze. 4./Továbbvezetés DN 200 mm KG PVC vezetéken történik. 5./A csapadékvíz utána 1000 mm-es átmérőjű előregyártott aknákba kerül, amelyekből DN 300-as csövön jut a SEPORATOR MÖA 40/III-2-9,7 típusú előtisztító műtárgyba. 6./Az előtisztító műtárgy, maradékolaj leválasztó iszap és olajfogó műtárgy, Q= 40 l/sec névleges hozammal. 7./A csapadékcsatorna aknáinak és tisztítóműtárgy aknáinak fedlap magassága a mértékadó árvízszint fölött (108,40 mBf) épül. 8./Az előtisztított csapadékvizek a mintavételi és tolózárakna közbeiktatásával vezethetők a Dunába. 9./A befogadó szelvényszáma: Duna folyam 1721, 7 fkm jobb parti szelvénye Kitorkollás fenékszintje: 106, 26 mBf II. A létesítmény átadás-átvételét követően a rendeltetésszerű üzemeltetés megkezdése előtt vízjogi üzemeltetési engedély kérelmet kell benyújtani a hatósághoz, a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI.13.) KHVM rendeletben meghatározott mellékletekkel felszerelve.
2 Amennyiben a vízimunka elvégzése illetve a vízilétesítmény megvalósítása a vízjogi engedélytől eltérően vagy az engedély időbeli hatályának lejárta után, engedély nélkül történik, a hatóság a vízjogi üzemeltetési engedély kiadását megtagadhatja. III. Az engedélyes k ö t e l e s az I. fejezetben körülírt jogosultsága mellett betartani és betartatni az alábbi előírásokat: 1. Az eljáró hatóság előírásai: a./ A nyílt árokba vezetett csapadékvíz szikkasztása nem eredményezheti a „B” szennyezettségi határértéknél kedvezőtlenebb állapotát. b./ Hulladékgazdálkodási szempontból, az olaj-víz szeparátorból származó veszélyes hulladékokról (olajos iszap, fáradt olaj) nyilvántartást kell vezetni, és adatot szolgáltatni. c./ A veszélyes hulladékok csak olyan kezelőnek adhatók át, aki az adott veszélyes hulladék kezelésére engedéllyel rendelkezik. d./ Árvizek idején biztosítani kell az olaj és iszapfogó műtárgyakból az olaj és az iszap megfelelő elhelyezését. 2./ A Komárom-Esztergom megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság előírásai: a./ A beruházás megvalósítása során a beruházó köteles gondoskodni a termőréteg megmentéséről annak mélységi kiterjedéséig a termőföldet érintő szakaszokon. b./ A humuszos talaj altalajjal nem keveredhet, ennek érdekében azokat egymástól elkülönítetten kell elhelyezni. c./ A munkák befejezéseként kell a humuszos talajt visszateríteni, fedőrétegként. d./ A feleslegesen megmaradó altalajt hulladékként kell kezelni, termőföldön nem teríthető el. e./ az igénybe vett termőföldeket eredeti művelési águknak megfelelően helyre kell állítani. 3./ Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Székesfehérvári Iroda előírásai: a./ A beruházással érintett területen a régészeti leletek megóvása végett a csapadékvíz elvezetés földmunkáit a kivitelezéssel egyidejűleg történő próbafeltárás - melynek formája régészeti megfigyelés (szakfelügyelet) – mellett végezzék. b./ Az előkerülő régészeti emlékeket, objektumokat a szükséges mértékű rábontással, a beruházás mélységben a régész szakemberek tárják fel. c./ A régészeti szakfeladatok ellátásáról készült jegyzőkönyvet az Irodának meg kell küldeni. d./ Írásban be kell jelenteni az Irodának a kivitelezés megkezdését 8 nappal korábban. 4./ Közmű üzemeltetők nyilatkozatai: a./ Be kell tartani továbbá ÉDV ZRT. V-813/2007. sz., az Invitel Távközlési szolgáltató Zrt. 159/2007. sz. közmű üzemeltetői nyilatkozatában, a Magyar Közút Állami Közútkezelő, Fejlesztő, Műszaki és Információs Kht. Komárom-Esztergom megyei Területi Igazgatósága 346-2/2007. sz. kezelői hozzájárulásában, az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 60502/2007. sz. vagyonkezelői hozzájárulásában, az E.ON Észak-dunántúli Áramszolgáltató Zrt. 252/938/2007. sz. közmű üzemeltetői nyilatkozatában foglaltakat. IV. A vízjogi létesítési engedély a határozat jogerőre emelkedésétől számított három évig hatályos. Az engedély a megállapított kötelezettségek mellett feljogosít a vízilétesítmény megvalósítására illetőleg a vízimunka elvégzésére, de a vízilétesítmény használatba vételéhez, üzemeltetéséhez szükséges vízjogi üzemeltetési engedély vagy jogszabályban előírt egyéb hatósági engedély megszerzése illetőleg a kártalanítási felelősség alól nem mentesít.
3 V. A hatóság a határozat jogerőre emelkedését követően annak egy példányát a szükséges tervrészekkel együtt a Vízikönyvi Okirattárban elhelyezi, a vízjogi engedélyt Esztergom- 92 számon a Vízikönyvbe bejegyzi. VI. Jelen határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatóságnál (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja 52.500 ft, melyet az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 10033001-01711899-00000000 számú számlájára kell befizetni. A díj megfizetését igazoló befizetési bizonylatot vagy annak másolatát a fellebbezéshez mellékelni kell. INDOKOLÁS Esztergom Város Önkormányzata (2500 Esztergom, Széchenyi tér 1.) engedélyes Fővárosi Mérnöki Tervező Zrt. (1024 Budapest, Lövőház u. 37.) meghatalmazott útján előterjesztett, 2007. január 25-én iktatott kérelmében a meghatalmazott Tsz.: 12.05.008. sz. tervdokumentációja alapján az Esztergom– Párkány teherkomp átkelőhely Esztergom oldali kikötőmű útvíztelenítésének a megvalósítására irányuló vízjogi létesítési engedély kiadását kérte, melyhez a meghatalmazást, a Komárom-Esztergom megyei Közlekedési Felügyelet III/714-5/2006. sz. határozatát, térképmásolatot, az esztergomi 0421., 0409/37., 0409/36., 0409/30., 0409/29., 0409/28., 0409/26., 0428/1., 0425/13., 0959/7., 0425/15., 0418., 0425/20409/27. hrsz. alatti ingatlanok tulajdoni lap másolatát csatolta. A hatóság a meghatalmazottat a H-2577-2/2007. sz. iratában kérésének megfelelően az ügy iktatási számáról ügyintézőjének nevéről tájékoztatta, valamint felhívta arra, hogy nyújtsa be az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló befizetési bizonylatot, vagy annak másolatát a 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet 3.§ (5) bekezdésének megfelelően, nyújtsa be az érintett közmű-, út és egyéb kezelőknek (üzemeltetőknek) - az engedélyezési tervdokumentációra alapozott, a kérelemmel összefüggő - nyilatkozatát, illetőleg hozzájárulását. A vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI.13.) KHVM 2.§ (1) bekezdés h.) pontja szerint, a kérelemhez mellékelni kérte a hatóság a tervezett vízimunka elvégzésével, a vízilétesítmény megépítésével érintett ingatlanra vonatkozó tulajdonjog igazolását, az ingatlan-nyilvántartási adatokból következő, három hónapnál nem régebbi közokirat vagy a tulajdonszerzés jogcímét egyéb módon bizonyító okirat csatolásával; (pl. hiteles tulajdoni lap.) Tájékoztatta a meghatalmazottat, hogy ha a fenti ingatlan nem az engedélyes (építtető) tulajdona, akkor az ingatlan igénybevételére, használatára vonatkozó jogcím igazolását, vízilétesítmény megvalósítása esetén a létesítmény tulajdonjogát is érintő, a földtulajdonossal kötött, az ingatlanhasználattal járó kölcsönös jogokat és kötelezettségeket rögzítő megállapodást kell csatolni, mely nem azonos az egyoldalú tulajdonosi nyilatkozattal, hozzájárulással. Az eljáró hatóság a csatolt tulajdoni lapok szerinti ingatlan tulajdonosokat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 29. § (3) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján az eljárás megindulásáról a H-2577-3/2007. sz. iratában hirdetményi úton tájékoztatta. A tárgyi eljárásban a Váltótér Alapítvány a 2007. február 20-n iktatott beadványában mint az esztergomi 0421. hrsz. alatti ingatlan 5740/7664. arányú tulajdonosa tájékoztatta a hatóságot, hogy őket az engedélyes nem kereste meg, jóváhagyásukat nem kapta meg. Az eljárás során a hatóság megállapította, hogy a hivatkozott ingatlan eljárás megindításakor csatolt, 2006. október 24-én kiállított tulajdoni lap másolatán az Alapítvány még tulajdonostársként szerepel, de az eljárás során később csatolt, a 2008. június 18-án kiállított tulajdoni lap másolat szerint a tárgyi tulajdoni illetőség már az engedélyes Önkormányzat tulajdonát képezi. Az engedélyes 2007. március 22-én az igazgatási szolgáltatási díj megfizetéséről szóló bizonylat másolatát, majd a meghatalmazott 2007. március 26-án az ÉDV ZRT. V-813/2007. sz. közmű
4 üzemeltetői nyilatkozatát, a 0421. hrsz. alatti ingatlan tulajdoni lap másolatát, Lábatlan Város Jegyzőjének útlejegyzésre vonatkozó II-2659-11/2006. sz. jogerős határozatát csatolta, valamint a hiánypótlási határidő meghosszabbítását kérte, melyet a hatóság részére 2007. július 15-ig engedélyezett. A meghatalmazott 2007. június 4-én a Magyar Közút Állami Közútkezelő, Fejlesztő, Műszaki és Információs Kht. Komárom-Esztergom megyei Területi Igazgatósága 346-2/2007. sz. kezelői hozzájárulását, Esztergom Város Polgármesteri Hivatala 1-14-6128-4/2007. sz. tulajdonosi és kezelői hozzájárulását, az Invitel Távközlési szolgáltató Zrt. 159/2007. sz. közmű üzemeltetői nyilatkozatát, az E.ON Észak-dunántúli Áramszolgáltató Zrt. E 22 J 0624/07. sz. terv- és közmű egyeztetési jegyzőkönyvét, az ÉGÁZ-DÉGÁZ Zrt. 713-2222-2/2007. K. sz., nemleges érintettséget megállapító közmű üzemeltetői nyilatkozatát megküldte valamint nyilatkozott, hogy a további hiánypótlások beszerzése folyamatban van. A hatóság a becsatolt hiánypótlási dokumentációk áttekintése után H-2577-19/2007. sz. iratában megállapította, hogy az eljárásban az E.ON ÉDÁSZ Zrt. E 22 J 0624/07. sz. terv- és közmű egyeztetési jegyzőkönyvét csatolták, mely maga is rögzíti, hogy a közmű kezelői hozzájárulás kiadása külön eljárás keretében történik, melyre tekintettel csatolni kérte a közmű szolgáltató jelen eljárásra alapozott közmű üzemeltetői nyilatkozatát, melyet a becsatolt egyeztetési jegyzőkönyv nem helyettesít. Mivel a tervdokumentáció szerint az előtisztított csapadékvizek befogadója a Duna, melyre tekintettel csatolni kérte a hatóság a Duna folyam kezelője, az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság befogadó nyilatkozatát. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, , hogy a vízimunkák érintik az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság tulajdonában/kezelésében álló, az esztergomi 0409/26. hrsz. alatt nyilvántartott „töltés „ művelési ágú, a 0409/27.hrsz. alatt nyilvántartott, „épület, és töltés” művelési ágú ingatlanokat is, melyre nézve az Igazgatóságnak külön, befogadói nyilatkozattól függetlenül, mint ingatlan tulajdonosnak is nyilatkoznia kell. Megállapította a hatóság azt is, hogy a beruházás az esztergomi 0421, 0418, 0425/2, 0409/27, 0428/1, 0409/37, 0409/36, 0409/26, 0409/30, 0409/29, 0409/28, 0425/13, 0410, 0959/7, 0425/15 hrsz-ú ingatlanokat érinti, melyek közül csak 0410., és a 0418. hrsz. alatti ingatlan képezi kizárólag a leendő engedélyes Önkormányzat tulajdonát. A 0421. hrsz. alatti ingatlan tulajdonosa az engedélyesen kívül a Váltótér Alapítvány, de az ingatlan tulajdoni lap másolatán széljegyként az engedélyes Önkormányzat tulajdonjog bejegyzése iránti kérelme szerepel. Erre tekintettel csatolni kérte az ingatlan új tulajdoni lap másolatát, melyen az Önkormányzat tulajdonjoga már bejegyzésre került. Mivel az érintett ingatlanok többsége nem az engedélyes (építtető) tulajdona, akkor az ingatlan igénybevételére, használatára vonatkozó jogcím igazolását, vízilétesítmény megvalósítása esetén a létesítmény tulajdonjogát is érintő, a földtulajdonossal kötött, az ingatlanhasználattal járó kölcsönös jogokat és kötelezettségeket rögzítő megállapodást is kért csatolni a hatóság, mely alkalmas a szolgalmi jog földhivatalnál történő bejegyzésére. Tájékoztatta a meghatalmazottat, hogy a tulajdonosok egyoldalú tulajdonosi nyilatkozata megállapodást nem pótolja. A meghatalmazott 2007. július 17-n az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 60502/2007. sz. vagyonkezelői hozzájárulását, az E.ON Észak-dunántúli Áramszolgáltató Zrt. 252/938/2007. sz. közmű üzemeltetői nyilatkozatát csatolta valamint előadta, hogy az érintett ingatlanokkal kapcsolatos ügyintézést közvetlenül az engedélyes folytatatja le. A meghatalmazott ezt követően 2007. augusztus 6-án iktatott beadványában a hiánypótlási határidő meghosszabbítását kérte, melyet részére a hatóság 2007. szeptember 30-ig engedélyezett. Az engedélyes 2007. szeptember 7-n az esztergomi 0959/7., 0410., 0418., 0421., 0425/15., 0425/13., 0409/28-30., 0409/36-37.,0428/1., 0409/27., 0425/2. hrsz. alatti ingatlanok tulajdoni lap másolatait csatolta. A hatóság a hiánypótlási dokumentáció áttekintését követően kibocsátott H-2577-27/2007. sz. felhívásában megállapította, hogy a beruházás az esztergomi 0421, 0418, 0425/2, 0409/27, 0428/1, 0409/37, 0409/36, 0409/26, 0409/30, 0409/29, 0409/28, 0425/13, 0410, 0959/7, 0425/15 hrsz-ú ingatlanokat érinti, melyek közül csak 0410., 0421 és a 0418. hrsz. alatti ingatlan képezi kizárólag a leendő engedélyes Önkormányzat tulajdonát. Ezzel kapcsolatban tájékoztatta meghatalmazottat, hogy a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 3. §-ának (2) bekezdése szerint, ha a vízjogi engedély tárgyát képező vízilétesítménnyel érintett ingatlan nem az építtető tulajdona, az engedély csak az ingatlan tulajdonosának hozzájárulásával, az ingatlanhasználat
5 jogcímére, a tervezett vízilétesítmény építtetője és a földtulajdonos között létrejött – a létesítmény tulajdonjogát is megjelölő – írásbeli megállapodásra figyelemmel adható ki. A 6. § (6) bekezdése szerint az építtető (vízjogi engedélyes) és a létesítmény elhelyezésével érintett ingatlan tulajdonosa között létrejött megállapodáson alapuló vízvezetési szolgalom esetén a felek szerződésének – az ingatlan-nyilvántartási adatokra is figyelemmel – rögzíteni kell különösen a vízilétesítmény elhelyezésével és üzemeltetésével összefüggő használati korlátozások tartalmát, ideértve az ingatlannak a korlátozással érintett részét a helyszínrajzra történő utalással, a jogosultat (vízjogi engedélyest) és az ingatlan tulajdonosát érintő, a létesítéssel és a használattal összefüggő egyéb jogokat és kötelezettségeket. A vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet 2. §-a (1) bekezdésének i) pontja szerint, ha a vízilétesítmény megépítésével érintett ingatlan nem az engedélyes (építtető) tulajdona, a vízjogi létesítési engedély iránti kérelemhez mellékelni kell az ingatlan igénybevételére, használatára vonatkozó jogcím igazolását, vízilétesítmény megvalósítása esetén a létesítmény tulajdonjogát is érintő, a földtulajdonossal kötött, az ingatlan használatával járó kölcsönös jogokat és kötelezettségeket rögzítő megállapodást. A 2. § (2) bekezdése szerint a vízjogi engedélyezési köztelezettség alá tatozó, saját célt szolgáló vízilétesítmény megvalósításához szükséges vízvezetési szolgalom esetén a kérelemhez a létesítmény elhelyezésével érintett ingatlan tulajdonosának és a vízjogi engedélyesnek a fentiekben részletezett tartalmú megállapodását is mellékelni kell, mely alkalmas a szolgalmi jog földhivatalnál történő bejegyzésére. A tulajdonosok egyoldalú tulajdonosi nyilatkozata megállapodást nem pótolja. A hiánypótlás során az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igzgatóság, mint a befogadó Duna folyam kezelője 60502/2007.sz. befogadó nyilatkozatát csatolták, mellyel kapcsolatban felhívta a meghatalmazott figyelmét a hatóság, hogy a vízimunkák érintik az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság tulajdonában/kezelésében álló, az esztergomi 0409/26. hrsz. alatt nyilvántartott „töltés” művelési ágú, a 0409/27.hrsz. alatt nyilvántartott, „épület, és töltés” művelési ágú ingatlanokat is, melyre nézve az Igazgatóságnak külön, befogadói nyilatkozattól függetlenül,. mint ingatlan tulajdonosnak is nyilatkoznia kell. A meghatalmazott ezt követően 2007. október 15-én, 2007. december 17-én, 2008. február 7-én iktatott beadványában a hiánypótlási határidő meghosszabbítását kérte, melyet részére a hatóság 2007. december 31-ig, 2008. január 31-ig, 2008. augusztus 31-ig engedélyezett. A meghatalmazott 2008. június 19-én az esztergomi 0410., 0418., 0421., 0425/2. , 0409/27., 0428/1., 0409/36-37.,0409/26, 0409/28-30., 0425/13.,0959/7., 0425/15. hrsz. alatti ingatlanok tulajdoni lap másolatait, valamint térképkivonatot csatolta. A hatóság a 2008. június 19-én csatolt tulajdoni lap másolatok áttekintése után kibocsátott H-32285/2008. sz. felhívásában utalt arra, hogy a hatóság a H-2577-27/2007. sz. hiánypótlási felhívásában azt állapította meg, hogy a beruházás az esztergomi 0421, 0418, 0425/2, 0409/27, 0428/1, 0409/37, 0409/36, 0409/26, 0409/30, 0409/29, 0409/28, 0425/13, 0410, 0959/7, 0425/15 hrsz-ú ingatlanokat érinti. A hatóság az eljárást megindító kérelem beadása óta eltelt hosszú időre tekintettel kérte csatolni az útvíztelenítéssel érintett ingatlanokról szóló új, tételes, táblázatos kimutatást. Megállapította a hatóság, hogy a 2008. június 19-én csatolt tulajdoni lap másolatok közül nem került csatolásra a H-2577-27/2007. sz. hiánypótlási felhívásban érintettként megjelöltek közül az esztergomi 0418. és 0410. hrsz. alatti ingatlanok tulajdoni lap másolata, így azok érintettsége esetén a tulajdoni lap másolatok megküldését is szükségesnek tartotta.. A becsatolt tulajdoni lapok szerinti helyrajzi számokról megállapítható volt, hogy nem képezi mindegyik ingatlan a leendő engedélyes Önkormányzat tulajdonát, ezért a hatóság megismételte a H-2577-27/2007. sz. felhívásában ezzel kapcsolatban már ismertetett jogszabályi előírásokat, valamint felhívta a figyelmet a arra, hogy a vízimunkák érintik az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság tulajdonában/kezelésében álló, az esztergomi 0409/26. hrsz. alatt nyilvántartott „töltés” művelési ágú, a 0409/27.hrsz. alatt nyilvántartott, „épület, és töltés” művelési ágú ingatlanokat is, melyre nézve az Igazgatóságnak külön, befogadói nyilatkozattól függetlenül,. mint ingatlan tulajdonosnak is nyilatkoznia kell.
6 Az engedélyes ezt követően az ingatlan tulajdonosokkal lefolytatandó egyeztetésekre hivatkozva 2008. augusztus 28-án iktatott beadványában a hiánypótlási határidő meghosszabbítását kérte, melyet részére a hatóság 2008. december 31-ig engedélyezett. Az engedélyes 2008. december 22-én a Vasas Horgász Egyesület, mint ingatlantulajdonos 2008. november 24-én kelt hozzájáruló nyilatkozatát csatolta, valamint az ingatlan tulajdonosokkal lefolytatandó egyeztetésekre hivatkozva a hiánypótlási határidő meghosszabbítását kérte, melyet részére a hatóság távbeszélőn 2009. április 30-ig engedélyezett. Az engedélyes 2009. június 15-én távbeszélőn tájékoztatta hatóságot, hogy az érintett ingatlanok közül egy kivétellel adásvételi szerződést tudtak kötni, és az Önkormányzat megvette a területeket. Ebben az egy esetben szolgalmi jogi megállapodást fognak csatolni., a szolgalom alapítása érdekében. A hatóság kérte, hogy olyan tulajdoni lap másolatokat küldjenek, melyen széljegyben már szerepel az adásvétel ténye. Az engedélyes 2009. június 30-én az adásvételi szerződéseket, a szolgalmi jogi megállapodást, tulajdoni lap másolatokat megküldte valamint előadta, hogy a 0425/2. hrsz. alatti ingatlan esetében a tárgyalások nem vezettek eredményre, ezért ezen ingatlan érintettségének kizárására a tervanyagot módosították, mely fedvénytervet mellékelten csatolta. A hatóság a 2009. június 30-n csatolt tulajdoni lap másolatok áttekintése után kibocsátott H-530-4/2009. sz.. felhívásában utalt arra, hogy a H-2577-27/2007. sz. hiánypótlási felhívásában a rendelkezésre álló adatokból azt állapította meg, hogy a beruházás az esztergomi 0421, 0418, 0425/2, 0409/27, 0428/1, 0409/37, 0409/36, 0409/26, 0409/30, 0409/29, 0409/28, 0425/13, 0410, 0959/7, 0425/15 hrsz-ú ingatlanokat érinti. Az érintett ingatlanok körének meghatározására a hatóság a H-3228-5/2009. sz. hiánypótlási felhívása 1.a./ pontjában már felhívta az engedélyest, hogy a kérelem beadása óta eltelt hosszú időre tekintettel az útvíztelenítéssel érintett ingatlanokról szóló táblázatos tételes kimutatást is küldjék meg, , melynek teljesítése nem történt meg, így azt pótolni kérte a hatóság. A hatóság ugyanakkor az érintettként megjelölt ingatlanok eljárás során korábbi időpontokban csatolt tulajdoni lapjaiból azt állapította meg, hogy azok közül a 0409/27, 0409/37, 0409/36, 0409/26, 0409/30, 0409/29, 0959/7 hrsz-ú ingatlanok olyan ingatlanok, melyek nem az Önkormányzat tulajdonában állnak, de a 2009. június 30-i hiánypótlási dokumentációval nem csatoltak ezekre nézve sem adásvételi, sem szolgalmi jogot alapító szerződést. Erre tekintettel kérte a hatóság, hogy az érintett ingatlanok körének áttekintése után még fennmaradó azon ingatlanok esetében, amelyek nem az Önkormányzat tulajdonában állnak, az adásvételi szerződést, vagy a vízvezetési szolgalom alapítására vonatkozó megállapodást csatolják. Az esztergomi 0425/3. hrsz-ú ingatlan esetében – melyre nézve szolgalmi jogi megállapodást csatoltak – kérte a Geo-Ikon Bt. (2500 Esztergom, Irinyi J. u. 4/a.) 62-II/2009. sz. változási vázrajzának eredeti példányát megküldeni. Az engedélyes 2009. augusztus 11-én az érintett ingatlanokra vonatkozóan kért táblázatos kimutatást, Lábatlan Város Jegyzője II-3659-11/2006. sz. jogerős útlejegyzési határozatát, a Geo-Ikon Bt. (2500 Esztergom, Irinyi J. u. 4/a.) 10/2006. sz. változási vázrajzát, az Esztergomi Körzeti Földhivatal 31894/3/2006.03.13. sz. kisajátítással kapcsolatos határozatát, az Önkormányzat és az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság között 2007. június 18-án kötött és 2009. február 25-n módosított mederhasználati szerződését, valamint a Geo-Ikon Bt. (2500 Esztergom, Irinyi J. u. 4/a.) 62-II/2009. sz. változási vázrajzának eredeti példányát meg küldte. Ezen dokumentációk áttekintését követően a hatóság a H-530-7/2009. sz. felhívásában megállapította, hogy a rendelkezésre álló adatokból az volt megállapítható, hogy a beruházás az esztergomi 0421, 0418, 0425/2, 0409/27, 0428/1, 0409/37, 0409/36, 0409/26, 0409/30, 0409/29, 0409/28, 0425/13, 0410, 0959/7, 0425/15 hrsz-ú ingatlanokat érinti. A 2009. augusztus 11-én csatolt kimutatás szerint viszont az érintett ingatlanok köre megváltozott. Az érintett ingatlanok közül az esztergomi 0421., 0418., 041.hrsz. áll csak a leendő engedélyes Önkormányzat tulajdonában, a 0427 . hrsz. alatti ingatlan tulajdonosa a Magyar Állam, az ingatlan tulajdoni lapjára bejegyzett vagyonkezelője a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ, a 0425/13. hrsz. alatti ingatlan tulajdonosa Vas Zsuzsanna, a 0409/26. hrsz. alatti, „töltés” művelési ágú ingatlan tulajdonosa a Magyar Állam, vagyonkezelője az ÉDUKÖVIZIG, a 0409/28. hrsz. alatti ingatlan
7 tulajdonosa Alberti Sándorné, a 0409/29. hrsz. alatti ingatlan tulajdonosa Bádi Jánosné, a 0409/30. hrsz. alatti ingatlan tulajdonosa Szabó György, a 0409/36. hrsz. alatti ingatlan tulajdonosa Kecskeméti Anna, a 0428/1. hrsz. alatti ingatlan tulajdonosa az Esztergomi Vasas Horgászegyesület, a 0409/27. hrsz. alatti, „épület, udvar, töltés” művelési ágú ingatlan tulajdonosa a Magyar Állam, vagyonkezelője az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság . Az eljárás során csatolták a Magyar Közút Állami Közútkezelő, Fejlesztő, Műszaki és Információs Kht. Komárom-Esztergom megyei Területi Igazgatósága 346-2/2007. sz., a 11. sz. főút kezelőjeként tett hozzájárulását, melyre tekintettel kérte a hatóság nyilatkozni arról, hogy a 0427. hrsz. alatti ingatlan, melynek tulajdonosa a Magyar Állam, az ingatlan tulajdoni lapjára bejegyzett vagyonkezelője a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ azonos-e 11. sz. főúttal, melyre nézve a közútkezelői hozzájárulást kiadták. Amennyiben nem, akkor a 0427. hrsz. alatti ingatlanra vonatkozó tulajdonosi hozzájárulást is kérte beszerezni. A nem az engedélyes tulajdonában álló, a 0425/13., a 0409/26., a 0409/28., 0409/29., a 0409/30., a 0409/36., a 0428/1., a 0409/27. hrsz. alatti ingatlanok esetében szolgalmi jogi megállapodásokat kérte csatolni a hatóság azokra tekintettel, hogy a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése szerint a vízimunka elvégzéséhez, vízilétesítmény megépítéséhez (átalakításához, megszüntetéséhez) szükséges vízjogi létesítési engedélyt (hatósági hozzájárulást) az építtető (tulajdonos) köteles megszerezni. A kérelemhez a külön jogszabályban meghatározott mellékleteket – ideértve az engedélyezési terveket (tervdokumentációt) – kell csatolni. A (2) bekezdés szerint ha a vízjogi engedély tárgyát képező vízilétesítménnyel, vízimunkával érintett ingatlan nem az építtető tulajdona, az engedély, amennyiben a kérelem teljesítésének egyéb feltételei fennállnak, csak az ingatlan tulajdonosának hozzájárulásával, az ingatlanhasználat jogcímére, a tervezett vízilétesítmény építtetője és a földtulajdonos között létrejött - a létesítmény tulajdonjogát is megjelölő - írásbeli megállapodásra figyelemmel adható ki. A (3) bekezdés alapján nem szükséges a tulajdonos hozzájárulása, ha a közcélú vízilétesítmény elhelyezéséhez a felügyelőség külön jogszabály, valamint e rendelet 6. § (1) bekezdése szerint vízvezetési szolgalmat alapított.A 6. § (1) bekezdése szerint amennyiben a vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény szerint közcélúnak minősülő vízilétesítmény vízvezetési szolgalmi jog alapításával létesíthető, a szolgalom alapításáról, a felügyelőség a létesítmény engedélyezése vagy az engedély módosítása során határoz. A (teherkomp átkelőhely útvíztelenítés) közcélú vízilétesítmény megvalósítására irányul, mivel a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény I. sz. melléklete 26.a./ pontja értelmében közcélú vízilétesítmény, amely az államnak, illetve a helyi önkormányzatnak törvényben meghatározott vízgazdálkodási feladatait, különösen a víziközművekkel nyújtott szolgáltatást, a vizek kártételei elleni védelmet, a vízkészletek feltárását, megóvását, hasznosítását, pótlását és állapotának figyelemmel kísérését, a vízkészlettel való gazdálkodását szolgálja. A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 6 § (4) bekezdése értelmében a vízvezetési szolgalom alapítására irányuló - jogszabályban meghatározott tartalmú - kérelmet a vízjogi létesítési engedélyezési eljárásban kell a felügyelőséghez benyújtani. A kérelem a vízjogi létesítési engedélyezési eljáráshoz szükséges mellékletek részét képezi. Az (5) bekezdés szerint a szolgalom alapítására irányuló eljárásban meg kell határozni és a határozatban - az ingatlan-nyilvántartási adatokra is figyelemmel - rögzíteni kell, különösen: a) a vízilétesítmény elhelyezésével és üzemeltetésével összefüggő használati korlátozások tartalmát, ideértve az ingatlannak a korlátozással érintett részét a helyszínrajzra történő utalással; b) a jogosultat (vízjogi engedélyest) és az ingatlan tulajdonosát érintő, a létesítéssel és a használattal összefüggő egyéb jogokat és kötelezettségeket. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 20. § (1) bekezdése értelmében az ingatlan tulajdonosa (használója) köteles tűrni, hogy a vízügyi igazgatási szervnek határozata alapján a közcélú vízilétesítményt az ingatlanán elhelyezzék és üzemeltessék, illetve az ehhez szükséges vízimunkákat elvégezzék, feltéve, ha az ingatlan rendeltetésszerű használatát nem zárja ki (vízvezetési szolgalmi jog). A 21. § (1) bekezdése szerint az ingatlan tulajdonosát (használóját) a 20. § (1) bekezdés szerinti korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg. Ha a korlátozás következtében az ingatlan használata, az ingatlannal kapcsolatos jog vagy foglalkozás gyakorlása lehetetlenné, illetve számottevően költségessé válik, a tulajdonos az ingatlan kisajátítását kérheti. Amennyiben a közcélú vízilétesítményre tekintettel a vízvezetési szolgalmi jog megállapítására irányuló kérelmet kívánnak előterjeszteni, akkor a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13) KHVM rendelet 2 § (3) bekezdése alapján
8 közcélú vízilétesítmény elhelyezéséhez szükséges, vízvezetési szolgalmi jog megállapítására irányuló kérelem [a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 20. § (1) bek.] tartalmazza, illetőleg ahhoz mellékelni kella vízvezetési szolgalommal érintett ingatlan ingatlan-nyilvántartási adatait tartalmazó okiratot, valamint az ingatlan általános és részletes helyszínrajzát, a létesítmény megvalósításával és üzemeltetésével összefüggő vízvezetési szolgalom gyakorlásával járó tulajdoni, használati korlátozásokra történő utalást, illetőleg az ingatlan szolgalommal érintett, természetben meghatározott részének megjelölését, az ingatlan tulajdonosa és a szolgalom alapítását kérő között létrejött - a korlátozás mértékének megfelelő kártalanításra vonatkozó - megállapodást vagy annak hiányában az arra utaló nyilatkozatot [a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 21. §], c) a tulajdoni, használati korlátozásoknak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez szükséges külön jogszabályban meghatározott - adatokat (a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 27. §). A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet (5) bekezdés szerint a szolgalom alapítására irányuló eljárásban meg kell határozni és a határozatban - az ingatlan-nyilvántartási adatokra is figyelemmel - rögzíteni kell, különösen a vízilétesítmény elhelyezésével és üzemeltetésével összefüggő használati korlátozások tartalmát, ideértve az ingatlannak a korlátozással érintett részét a helyszínrajzra történő utalással (földmérő által készített változási vázrajz), a jogosultat (vízjogi engedélyest) és az ingatlan tulajdonosát érintő, a létesítéssel és a használattal összefüggő egyéb jogokat és kötelezettségeket. A szolgalom közcélú alapításához szükséges megállapodásokat a 0409/26. hrsz. alatti, „töltés” művelési ágú, a Magyar Állam tulajdonában álló és az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vagyonkezelésében lévő, a 0428/1. hrsz. alatti, az Esztergomi Vasas Horgászegyesület tulajdonában álló, a 0409/27. hrsz. alatti, „épület, udvar, töltés” művelési ágú, a Magyar Állam tulajdonában álló és az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vagyonkezelésében lévő ingatlanokra is kérte a hatóság megkötni tekintet nélkül arra, hogy az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 60502/2007. sz. iratában vagyonkezelői hozzájárulást adott, mert azt a csapadékvíz Dunába történő befogadásához tette, és nem ingatlantulajdonosként nyilatkozott. Az engedélyes a 2009. augusztus 27-n iktatott beadványában az érintett ingatlanok körét pontosította valamint előadta, hogy az ingatlanok útvíztelenítéshez szükséges területrészei tulajdonjogát az Önkormányzat megszerezte. Beadványában nyilatkozott továbbá arról, hogy a 0427. hrsz-ú ingatlan azonos a 11. sz. főúttal. Előadta továbbá, hogy a 0425/13., a 0409/26., a 0409/28., 0409/29., a 0409/30., a 0409/36., a 0428/1., a 0409/27. hrsz. alatti ingatlanok esetében szolgalmi jogi megállapodásokat nem csatol, mivel az új ingatlan kimutatás szerint egyértelműsíthető, hogy az ingatlanok útvíztelenítéshez szükséges területrészei már az engedélyes tulajdonában vannak. Beadványához ismételten csatolta a már a 2009. augusztus 11-én iktatott beadványával megküldött telekalakítási dokumentációt. A 2009. augusztus 27-én iktatott hiánypótlási dokumentáció áttekintését követően a hatóság megállapította, hogy a beruházás olyan ingatlanokat érint, mely ingatlanok útvíztelenítéshez szükséges területrészei tulajdonjogát az Önkormányzat megszerezte, illetve azt a 11. sz. főutat érinti, melyre nézve a Magyar Közút Állami Közútkezelő, Fejlesztő, Műszaki és Információs Kht. KomáromEsztergom megyei Területi Igazgatósága 346-2/2007. sz. alatt közútkezelői hozzájárulását megadta. Tekintettel arra, hogy a tárgyi eljárás megindulásakor a vízjogi engedély önmagában a vagyonkezelő nyilatkozatára alapozható volt, és a vagyonkezelői nyilatkozat nem írta elő, hogy a Magyar Állam nevében a tulajdonosi jogokat gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. tulajdonosi hozzájárulását is be kell szerezni, annak csatolására való felhívást a hatóság mellőzte, és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-ot a jelen határozata megküldésével tájékoztatja. A hatóság az eljárás során intézkedett az ügyben hatáskörrel rendelkező szakhatóságok megkeresése iránt, melynek során a Nemzeti Közlekedési Hatóság KO/830/1/2007. sz. iratában szakhatósági hatáskörének hiányát állapította meg, a Komárom-Esztergom megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 20.2/3724-1/2007. sz., a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Székesfehérvári Iroda a 430/1505/01/2007.sz. állásfoglalásában a hozzájárulását a rendelkező részben foglaltak szerint adta meg, Esztergom Város Jegyzője 6642-2/2007. sz. szakhatósági állásfoglalásában a szakhatóság hozzájárulását feltételek megállapítása nélkül megadta.
9 Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Székesfehérvári Iroda 430/1505/01/2007.sz. állásfoglalásában megállapította, hogy a beruházás a hivatalnál 2103-as egyedi számmal nyilvántartott régészeti lelőhelyet érint. Az örökségvédelmi szakhatóság hivatkozott számú állásfoglalásában kulturális örökség védelméről szóló 2001.évi LXIV. törvény 24 §-a alapján felhívta a figyelmet arra, hogy ha a földmunkák során váratlan régészeti lelet vagy emlék kerül elő, a munkákat azonnal abba kell hagyni, és az illetékes települési önkormányzat jegyzőjét és a Balassa Bálint Múzeumot (2500 Esztergom, Mindszenty tér 5.) haladéktalanul értesíteni kell. A bejelentési kötelezettség elmulasztása örökségvédelmi bírság kiszabását vonhatja maga után. A kérelem jogi, vízvédelmi, vízgazdálkodási és természetvédelmi tárgyú vizsgálata, valamint a hiánypótlást követően megállapítható, hogy a beadott kérelem megfelelt a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13) KHVM rendelet előírásainak. A tervdokumentációban foglaltak megvalósítása vízgazdálkodási előírásokba nem ütközik, vízminőségvédelmi érdeket, Natura 2000 területet nem érint, továbbá harmadik személyek jogát vagy törvényes érdekét nem sérti, így a kérelemnek a rendelkező részben foglaltak szerint helyt adott az ügyben eljáró első fokú hatóság. Az elsőfokú hatóság határozatát a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 28. § és 29. §-ában foglaltakra, valamint a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet, és a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 3. §-ában foglaltakra alapozta. Az eljáró hatóság a III. fejezet 1.a./ pontját a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 10. §, a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről szóló 10/2000. (VI. 2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendeletben megadott „B” szennyezettségi határértékek, b./ pontját a vízszennyező anyagok kibocsátására vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet 2. számú melléklet „4.általánosan védett területek befogadói”-ra vonatkozó területi határértékek, c./ pontját a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X.18.) Korm. rendelet, d./ pontját a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001 (VI.15.) Korm. rendelet 10.§ (5) bekezdése alapján írta elő. A hatóság a vízikönyvi nyilvántartásba történő bejegyzésről a vízügyi igazgatási szervezet vízgazdálkodási nyilvántartásáról szóló 23/1998. (XI.6.) KHVM rendelet 10. § (3) és (4) bekezdései alapján rendelkezett. Az eljáró hatóság illetékességét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006 (XII. 23.) Korm. rendelet 1.sz. melléklet, hatáskörét a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 1 § (2) bekezdése határozta meg. A hatóság az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 97 §-a alapján tájékoztatta, a fellebbezés jogát a hivatkozott törvény 98.§ (1) bekezdése biztosítja. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díját az eljáró hatóság a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005 (XII.27.) KvVM rendelet 2 § (4) bekezdése alapján határozta meg. Győr, 2009. szeptember 3.
Pintér Imre s.k. hatósági osztályvezető
