ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím : 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 Ügyfélfogadás az Ügyfélszolgálati Irodán: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! A határozat JOGERŐS:
év:
hó:
nap:
Iktatószám:
H-5490-19/2008.
Hiv. szám:
-
Előadó:
Dr. Kiss Viktória/ Veszely Viktor
Melléklet:
-
KÜJ: Tárgy:
KTJ:
Esztergom TBG DUNAKANYAR Kft.- Duna 1721,2 fkm szelv. rakodó és behajozó csatorna előzetes vizsgálata
HATÁROZAT I.
Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a TBG Dunakanyar Kft. (2500 Esztergom, hrsz: 0420/1.) megbízásából a TAVIZ Építő, Termelő és Szolgáltató Bt. (9026 Győr, Irinyi János út 11/a.) által készített 02/08-TVZ. munkaszámú tervdokumentáció, valamint az ÖKO Design Környezetvédelmi Beruházó és Tanácsadó Kft. által készített Natura 2000 hatásbecslési tervdokumentáció alapján a Duna 1721,2 fkm szelvényében tervezett rakodó és behajozó csatorna előzetes vizsgálati eljárása során a következőket állapítja meg: 1.) A vizsgált tevékenység adatai: A behajózó csatorna 170,0 m hosszú, szélessége 56,0 m, kotrási fenékszint 99,6 mBf, ami a jelenlegi fenékhez képest 1,0 m-el mélyebb. Vízmélység hajózási kisvízszintnél 2,1 m. Kotrásból kikerülő anyagmennyiség: 20.000 m3. Rakodási terület hossza: 200,0 m, szélessége 25,0m Kotrási technológia: vedersoros kotró A kikotort anyag mosás után a keverőtelepen kerül felhasználásra. A tervezett ideiglenes rakodó és behajozó csatorna célja: a nyers kavics tengelyen történő beszállításával együtt járó káros környezeti hatások - pl. káros anyagkibocsátás és porterhelés – csökkentése a vízi szállítás révén. 2.) Az engedélyezési eljárás menete: A hatóság megállapítja, hogy az ideiglenes rakodó és behajozó csatorna megvalósítása során nem feltételezhető jelentős környezeti hatás, ezért nem tartja indokoltnak környezeti hatásvizsgálat végzését. a.) A hatóság megállapítja továbbá, hogy az ideiglenes rakodó és behajozó csatorna kotrásához vízjogi létesítési engedély beszerzése szükséges. A vízjogi engedélyezési eljárás lefolytatásához a hatóság táj- és természetvédelmi szempontból szükségesnek tartja a következő figyelembe veendő szempontok meghatározását: - A kialakítandó csatorna mentén mesterségesen épített elemek, falazatok, vízi művek, kövezés stb. nem létesülhetnek. - A csatornának csak egy ki-be hajózó kapuja lehet. - A mederben, az érintett partszakasszal párhuzamosan kialakult természetes zátony, és a rajta megtalálható természetes növénytakaró a behajózó csatorna kotrása, és annak üzemelése közben sem károsodhat. - A parti növénytakaró csak a legszükségesebb mértékben károsodhat.
2 - A kotrási munkák szeptembertől, február végéig végezhetők. - A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Közép- Dunántúli Iroda szakhatósági állásfoglalása alapján a régészeti értékek védelme érdekében örökségvédelmi hatástanulmányt kell készíteni, melynek keretén belül vizsgálni kell a beruházással érintett védett régészeti lelőhelyet, ill. a beruházáshoz kapcsolódó létesítmények régészeti lelőhelyre gyakorolt hatását. Az örökségvédelmi hatástanulmány a vízjogi létesítési engedélyezési tervdokumentáció részét kell képezze. b.) Az eljárásban részt vevő szakhatóságoktól- azok tájékoztatása alapján- az alábbi engedélyek beszerzése szükséges: A Nemzeti Közlekedési Hatóság Kiemelt Ügyek Igazgatósága Hajózási Hatósági Főosztály Hajózási- Tengerészeti és Kikötői Osztály KU/HF/794/0/2008. számú hozzájárulása szerint: - Amennyiben a tervezett ideiglenes rakodót 1 évnél hosszabb ideig kívánják igénybe venni, úgy kiépítéstől függően a kikötőt, vagy az úszóműves rakodót engedélyeztetni kell. - A vízi munka csak akkor kezdhető meg, ha a beruházó vagy kivitelező rendelkezik vízi munkavégzési engedéllyel. - A munkavégzés során a kotrási anyag kirakásához- amennyiben a tevékenység nem engedélyezett kikötőben, vagy kijelölt zagytéren kerül elhelyezésre- a Nemzeti Közlekedési Hatóság engedélye szükséges. II. Jelen határozat más hatóságok által kiadandó engedélyek beszerzése alól nem mentesít. III. A határozat ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatóságnál két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja 125.000 Ft, azaz Százhuszonötezer Forint, melyet az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 10033001-01711899-00000000 számú számlájára kell befizetni. A díj megfizetését igazoló befizetési bizonylatot vagy annak másolatát a fellebbezéshez mellékelni kell.
INDOKOLÁS A TBG Dunakanyar Kft. (2500 Esztergom, Hrsz.: 0420/1.) megbízásából Takács Jenő tervező kérelemet nyújtott be az Észak- dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez a Duna jp. 1721,2 fkm szelvényében tervezett behajozó csatorna elvi vízjogi engedélye iránt. A hatóság az ügyben megállapította, hogy a tervezési terület az Esztergom Szentkirályi vízbázis közelében, ill. a Prímás- szigeti vízbázisnak a 26.966/2003.-I. számú határozattal kijelölt „B” hidrogeológiai védőterületén, a vízbázist alkotó I. számú csápos kúttól közel 100-150 m- re Ny- ÉNY- ra helyezkedik el. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet (R.) 3. számú melléklet 138. pontja alapján a tevékenység végzését megelőzően előzetes vizsgálati eljárás lefolytatása szükséges, ezért a hatóság az eljárást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 32.§ (1) bekezdése alapján felfüggesztette.
3 A TAVIZ Építő, Termelő és Szolgáltató Bt. ezt követően elkészítette a tervezett rakodó és behajozó csatorna előzetes vizsgálati tervdokumentációját, majd a TBG Dunakanyar Kft. befizette az előzetes vizsgálati eljárás lefolytatásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat. A hatóság az előzetes vizsgálati eljárást a R. 3.§ - 5.§ szakaszai alapján folytatta le. A hatóság a R.3.§ (3) és (4) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően közleményt tett közzé, melyre a lakosság részéről nem érkezett észrevétel. A hatóság a R. 4.§ (1) bekezdése értelmében az előzetes vizsgálati dokumentáció megküldésével megkereste az eljárásban hatáskörrel rendelkező szakhatóságokat. A Komárom- Esztergom Megyei MgSzH Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 20.2/37281/2008. számú szakhatósági állásfoglalásában foglaltak szerint talajvédelmi szempontból a beruházás megvalósítását kizáró ok nem merült fel. A létesítés, üzemeltetés, felhagyás során termőföldként nyilvántartott terület igénybevételére nem kerül sor. A dokumentáció alapján a tervezett tevékenység üzemszerű működés mellett a környező területek talajára várhatóan jelentős hatást nem gyakorol. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Közép- Dunántúli Iroda 430/2317/01/2008. számú szakhatósági állásfoglalása szerint a beruházással érintett területen a Hivatalnál 2108- as egyedi számmal nyilvántartott védett régészeti lelőhely található. A régészeti értékek védelme érdekében örökségvédelmi hatástanulmányt kell készíteni, melynek keretén belül vizsgálni kell a beruházással érintett védett régészeti lelőhelyet, ill. a beruházáshoz kapcsolódó létesítmények régészeti lelőhelyre gyakorolt hatását. Az örökségvédelmi hatástanulmányt a 4/2003. (II.20.) NKÖM rendelet előírásainak megfelelően régész szakemberrel kell elkészíttetni, a rendelet 4.§- ában meghatározott tartalommal. A Hivatal arra is felhívta a figyelmet, hogy nagyberuházások esetén a rendelet 14/D.§ (1) bekezdése alapján a régészeti feladatokat a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat (1036 Bp., Dugovics tér 13-17.) látja el. A Veszprémi Bányakapitányság VBK/2146/3/2008. számú szakhatósági hozzájárulásában megállapította, hogy a behajozó csatorna és ideiglenes rakodó létesítése különösebb mérnökgeológiai problémába nem ütközik. A vizsgált térség parti háttérterülete a Duna alluviális terasza, ahol holocén- pleisztocén törmelékes üledékek települnek 8-10 m mélységig. Ez alatt miocén, oligocén agyagos, márgás képződmények következnek. A terület felszíni szennyeződésre erősen érzékeny. A Duna- menti sávban a becsült maximális talajvízszint 2 m fölött van. A talajvíz mozgása néhány napos késéssel követi a Duna vízszintváltozásait. A behajozó csatorna létesítése a földtani közegre plusz terhelést nem jelent. Talajszennyezésre csak havária esetén lehet számítani. A tervdokumentációban szereplő intézkedések, előírások maradéktalan betartásával biztosítható a földtani- vízföldtani közeg szennyezéssel szembeni védelme. A Bányakapitányság a jövőre nézve ismertette az engedélyes kötelességeit: a behajozó csatorna kialakítása során a mederkotrás által kitermelt nyersanyag mennyiségét és minőségét az engedélyes köteles a Bányakapitányságnak a tárgyévet követő február 28.- ig bejelenteni; az építésnél anyagmérleget kell vezetni, az ásványi nyersanyagot fajtánként összesítve; a kitermelésre kerülő ásványi nyersanyag után bányajáradékot kell fizetni. Amennyiben a kitermelt ásványi nyersanyagot az engedélyes üzletszerűen hasznosítani vagy értékesíteni kívánja, akkor az ásványi nyersanyag tulajdonjogát meg kell szerezi az illetékes Kincstári Vagyoni Igazgatóságtól. A Nemzeti Közlekedési Hatóság Kiemelt Ügyek Igazgatósága Hajózási Hatósági Főosztály Hajózási- Tengerészeti és Kikötői Osztály KU/HF/794/0/2008. számú hozzájárulásában megállapította, hogy a tervezett létesítmény megvalósításával kapcsolatosan hajózási hatósági kifogás nem merült fel. A behajozó csatorna kialakításnál a vízi munkavégzés nem akadályozza a kijelölt hajóút forgalmát. A tervezett rakodóhelyhez állás a hajókkal biztonságosan megoldható. A szakhatósági hozzájárulásában ismertette, hogy a közlekedési hatóságtól milyen engedélyek beszerzése szükséges: Amennyiben a tervezett ideiglenes rakodót 1 évnél hosszabb ideig kívánják igénybe venni, úgy kiépítéstől függően a kikötőt, vagy az úszóműves rakodót engedélyeztetni kell. A
4 forgalomnak átadott bahajozó csatorna határát víziközlekedést irányító jelzésekkel egyértelműen meg kell jelölni. A rakodó biztonságos közlekedési rendjét ki kell dolgozni, figyelembe véve az érkező, induló, rakodó úszóegységek cseréjéhez szükséges manőver és várakozó területet. A vízi munka csak akkor kezdhető meg, ha a beruházó vagy kivitelező rendelkezik vízi munkavégzési engedéllyel. A kérelmet a tervezett munkakezdés előtt 30 nappal kell benyújtani. A kivitelezési munkát csak hajózási engedéllyel rendelkező társaságnak, az engedélybe bevezetett úszó létesítményekkel lehet végezni. A munkavégzés során a kotrási anyag kirakásához- amennyiben a tevékenység nem engedélyezett kikötőben, vagy kijelölt zagytéren kerül elhelyezésre- a Nemzeti Közlekedési Hatóság engedélye szükséges. A medermunkálatok befejezését követő 30 napon belül be kell nyújtani a tárgyi munkáról készített, a víziút kezelője által jóváhagyott meder, ill. állapot felvételt, amely állapot felvételnek a munkaterülettől al- és felvízi irányban mért 500-500 méteres körzetében a hajóút geometriai méreteit is tartalmaznia kell. Az ÁNTSZ Dorogi, Esztergomi Kistérségi Intézete 1187-2/2008. számú állásfoglalásában előírta, hogy a parti rakodó területet úgy kell kialakítani, hogy a kirakodás szárazon történjen, a beérkező kavics kirakodási helye- szélsőséges vízszintet kivéve- ne a vízben legyen. Havária esetén, a hatóságokon kívül az ÉDV Zrt. Esztergomi Vízmű üzemét is értesíteni kell. Az ÁNTSZ Közép- Dunántúli Regionális Intézete 4753/2/2008. számú levelében az 11872/2008. számú állásfoglalásban foglaltakat elfogadta. A hatóság a szakhatósági állásfoglalások és a szakértői vélemény beérkezését követően az ügyben a R. 4.§ (2) bekezdése alapján tárgyalást tartott. A hatóság az előzetes vizsgálatról készített dokumentáció alapján megállapította, hogy a tervezett tevékenység a környezetre jelentős hatást feltételezhetően nem gyakorol a következők miatt: - A tervezett tevékenység vízgazdálkodási, felszíni, felszín alatti vízminőség védelmi érdeket nem sért. A tervezett kotrás ugyan érinti az Esztergom, Prímás-szigeti vízbázis „B” hidrogeológiai védőidomát, de a parti, folyamatosan változó zátony nem tekinthető fedő rétegnek, vízvezető rétegként pedig, nincs igazán funkciója. - A tervezett létesítmény megvalósításából jelentős környezeti zaj- és rezgéshatások nem származnak. A létesítmény zajvédelmi hatásterületén lakóterület, ill. egyéb védendő létesítmény nem található. - Hulladékgazdálkodási szempontból a tervezett tevékenység megvalósításából származó jelentős környezeti hatás nincs. A létesítés során veszélyes anyagokat nem tartalmazó föld és kövek, építési hulladékok keletkezésével számolnak, amelyeket feljogosított szervezetnek kívánnak átadni. A tevékenység folytatása, üzemszerű működtetése során technológiai hulladékok képződésével nem kell számolni. A tevékenység felhagyása során bontási hulladék képződése várható, amelynek további kezeléséről feljogosított kezelőnek való átadással szükséges gondoskodni. Havária, rendkívüli üzemzavar, baleset (pl.: gépek olajfolyása) esetén veszélyes hulladékok képződésével kell számolni, amelyek környezetszennyezést kizáró módon való gyűjtése, illetve feljogosított hulladékkezelőnek való átadása biztosítható. - A benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció, a pótlólagosan benyújtott Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció, valamint helyszíni bejárás és a tervezővel történt egyeztetés alapján táj- és természetvédelmi szempontból a hatóság megállapította, hogy a létesítménnyel érintett terület- térképi beazonosítása alapján- része a Natura 2000 hálózatnak, a Duna- Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található, kiemelt jelentőségű különleges természet- megőrzési terület, HUDI 20034 számon, „Duna és ártere” néven. Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet 4.§ (1) bekezdésében foglaltak szerint a Natura 2000 területek lehatárolásának és fenntartásának célja az azokon található, a kijelölés alapjául szolgáló fajok és élőhelyek kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a kijelölés alapjául szolgáló természeti állapot, illetve fenntartó gazdálkodás
5 feltételeinek biztosítása. A Korm. rendelet 10.§- a alapján olyan terv, vagy beruházás elfogadása, illetőleg engedélyezése előtt, amely nem szolgálja közvetlenül valamely Natura 2000 terület természetvédelmi kezelését vagy ahhoz nem feltétlenül szükséges, azonban valamely Natura 2000 területre akár önmagában, akár más terv vagy beruházás részeként az ott megtalálható élővilágra vonatkozó adatok alapján várhatóan jelentős hatással lehet, a terv kidolgozójának, illetőleg a beruházást engedélyező hatóságnak vizsgálnia kell a tervnek vagy beruházásnak a Natura 2000 területen előforduló, a terület jelölésének alapjául szolgáló, az 14. számú mellékletben meghatározott fajokra és élőhelytípusokra gyakorolt hatását. A (2) bekezdés szerint a beruházás akkor engedélyezhető, ha az nem veszélyezteti, vagy károsítja a Natura 2000 területet, továbbá nem ellentétes a jelölés céljával. A volt katonai vízi bázis megszűnése után természetesen kialakult part menti fiatal puhafásfőként fehér füzekből, fehér- és fekete nyarakból álló- ligeterdő természetességi indexe alacsony. A partéllel párhuzamosan, egy természetesen kialakult zátonyon, azonos fajokból álló növénytakaró alakult ki, amely szerves egységet alakot a parti növényzettel. Az ökológiai folyosó tulajdonképpen folyamatosnak tekinthető. A behajózó csatorna a Duna felől a zátony növényzete miatt nem lesz látható. Az elevátorok a parti növényzet felett juttatják a szállított anyagot a telep területére, így a parti sáv is csak minimális mértékben károsodik. A tervezési terület jelölő halfajai a Duna mentén, több helyen megtalálhatók, állományai nem elszigeteltek. A minimálisan érintett területnagyság következtében az élőhely abiotikus sajátosságai nem lehetnek meghatározók a réti csík és a szivárványos ökle fennmaradásának szempontjából. A többi faj azonban, időszakosan vagy állandóan az ilyen abiotikus adottságokkal rendelkező szakaszokon tartózkodik. A benyújtott hatásbecslési dokumentációban foglaltak alapján megállapítható, hogy sem a jelölő élőhely, sem a fajok természetes elterjedési területe nem csökken, az ott fellehető fajok képesek önmagukat reprodukálva hosszú távon fennmaradni. Kedvező természetvédelmi helyzetük lényegében nem változik. A határozat I. fejezet 2/a. pontjában rögzítettek betartása esetén a beruházás nem ellentétes a Natura 2000 jelölés céljával. A fentiek alapján a Felügyelőség környezetvédelmi hatásvizsgálat elvégzését nem tartotta indokoltnak, ezért a R.5.§. (2) bekezdés dc) pontjában foglaltaknak megfelelően a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság által nem ismert tények, adatok alapján a tevékenység végzéséhez további hatósági engedélyek is szükségesek lehetnek. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. 98.§-a és 99.§-a állapítja meg, a jogorvoslati eljárás igazgatási szolgáltatási díja a 33/2005.(XII.27.) KvVM rendelet 2.§. (4) bekezdésén alapul. A hatóság hatáskörét a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 65.§. (1) bek. b.) pontja, illetékességét a 347/2006.(XII.23.) Korm. rendelet 1. sz. melléklet IV/1/A pontja állapítja meg. Győr, 2008. szeptember 22.
Gerencsér Tivadar s.k. igazgató
