ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím : 9002 Győr, Pf. 471. Internet: http://edktvf.zoldhatosag.hu e-mail:
[email protected] Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001. Fax: 96/524-024. Ügyfélfogadás az Ügyfélszolgálati Irodán: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig. Beadványában szíveskedjék ügyiratszámunkra hivatkozni! A határozat JOGERŐS: év:
hó:
nap:
Iktatószám:
K-2751-23/2009.
Hiv. szám:
Előadó:
dr. Reiner Viktória
Melléklet:
Szakértő:
Kajári László
KÜJ: 102418864 Tárgy:
KTJ: 101962815
Győr, Gyárváros, GBP Üzleti Park Zrt. – Üzleti Park létesítésének előzetes vizsgálata
HATÁROZAT Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség az GBP Üzleti Park Zrt. (1125 Budapest, Napos u. 6/B.) képviseletében eljáró VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. (9025 Győr, Bálint M. u. 10.) által benyújtott, Győr-Gyárvárosban létesítendő üzleti központ környezeti hatásaira vonatkozó előzetes vizsgálati dokumentációt elfogadva az előzetes vizsgálati eljárást lezárja és a következőket állapítja meg:
II. 1.) A vizsgált tevékenység adatai: A telepítés helye: Győr, 6330., 6332/2., 6334. és 6335. hrsz. alatti ingatlanok. A telepítés célja: a fenti 4,7 ha nagyságú terület átépítése, üzleti központ létesítése, két ütemben: - az I. ütemben bontás, tereprendezés, közművek átépítése, utak építése és átépítése, szálloda, mélygarázs, irodaépületek, üzletek, parkolók építése. - a II. ütemben: irodaház építése, illetve a felszíni parkolók elbontása, ezek helyére mélygarázs építése. 2.) Az engedélyezési eljárás menete: 2.1. A hatóság megállapítja, hogy az üzleti központ létesítése során nem feltételezhető jelentős környezeti hatás, ezért nem tartja indokoltnak környezeti hatásvizsgálat végzését. A beruházással kapcsolatban kizáró ok nem merült fel. 2.2. Az előzetes vizsgálatot lezáró jogerős határozat birtokában bontási és építési engedélyezési eljárást kell lefolytatni, melyben a Felügyelőség szakhatóságként működik közre. 2.3. A közforgalom számára nyitott közlekedési létesítmények építéséhez útépítési engedélyt kell kérni a Nemzeti Közlekedési Hatóságtól. 2.4. A tervezett beruházás részeként kiépülő vízellátó, szennyvíz- és csapadékvíz-elvezető vízilétesítmények megvalósításához illetőleg üzemeltetéséhez, valamint a területen meglévő közművezetékek kiváltásához a Felügyelőségtől előzetesen vízjogi létesítési, majd vízjogi üzemeltetési engedélyt kell kérni. 2.5. Az üzleti park létesítését megelőzően a területen kármentesítést kell végezni. 2.6. Az üzemeltetéshez zajkibocsátási határérték kérelmet kell benyújtani az illetékes környezetvédelmi hatósághoz.
2
III. Az eljárásban közreműködő szakhatóságok előírásai: 1.) Az építési hatóság előírásai: 1.1. A tervezés során be kell tartani a Győri Építési Szabályzatról és Győr Szabályozási Tervéről szóló 1/2006. (01.25.) Ök. Rendeletet módosító 12/2009. (IV.15.) Ök. Rendelet 1. §ának előírásait. 2.) Kulturális örökségvédelmi előírások: 2.2. A régészeti lelőhelyek védelméről gondoskodni kell. 2.3. A 6330. hrsz.-ú telek Mártírok útja felé eső északi részében fszt. + 2 szintesnél magasabb épület építéséhez a kulturális örökségvédelmi hatóság nem járul hozzá. 3.) A közlekedési hatóság előírásai: 3.1. Figyelembe kell venni azt, hogy közlekedési szempontból a kialakuló új kereskedelmi és szolgáltató épületek mint forrásnyelő pontok kezelendők, és jelentős többletforgalmat indukálnak a közlekedési szempontból érzékeny területre. 3.2. A tervezési területen a külön jogszabályban meghatározott parkolóhelyeket biztosítani kell. 3.3. Az új utcák kialakításánál lehetőség szerint törekedni kell arra, hogy ne zsákutca szabályozású legyen, a 12-16 m minimális szabályozási szélességet biztosítani kell. Amennyiben e szabályozás elkerülhetetlen, akkor a gyalogosok, és kerékpárosok részére kisebb útterület kiszabályozásával kell rendezni a kiközlekedést. Zsákutcákban a megfordulási lehetőséget biztosítani kell. 3.4. A kiépítetlen (nem szilárd burkolatú) kiszolgáló utak vízelvezetését kiépítésükkel egyidejűleg meg kell oldani. 3.5. A feltárt területek telekalakítási felülvizsgálata során a meglévő közművek figyelembevételével a szabályozás kialakításánál törekedni kell arra, hogy a kialakításra kerülő utak vonalvezetése lehetőleg konstans legyen. 3.6. A telekalakítási, ill. az épületek (építmények) építési- és használatbavételi, valamint fennmaradási engedélyének kiadásakor az építési telkek megközelítésére szolgáló út járműközlekedésre való alkalmasságát, használhatóságát, megfelelősségét vizsgálni kell, illetőleg ennek megfelelő minőségű és teherbírású út kialakítását elő kell írni. 3.7. Az országos közutak menti területek esetleges belterületbe vonásának, vagy ezen utak mentén lévő területek fejlesztésének tervezésekor figyelembe kell venni az utak védőtávolságát, távlati fejlesztési igényének helyszükségletét, valamint az utak környezetre gyakorolt hatását (pl. zajhatás) is. 3.8. A tervezett szabályozásnak biztosítani kell, hogy a tervezési területen lévő új utak építése, illetve a meglévők korszerűsítése környezetvédelmi szempontból megvalósítható legyen. 3.9. Különös figyelmet kell fordítani a közlekedés által keltett káros környezeti hatások (zaj, levegő-szennyezés, rezgés, stb.) elemzésére, csökkentésére és megelőzésére. 3.10. A közúti csomópontokban, útcsatlakozásokban a tervezett szabályozási vonalakat úgy kell meghatározni (lesarkítani), hogy a közúti közlekedésbiztonság biztosítva legyen. A beláthatóság érdekében megfelelő láthatósági viszonyok megteremtésére, a rálátási háromszöget szabadon kell tartani, a látómezőt a látási akadályoktól mentesíteni kell (minden helyen és minden körülmény között).
IV. Jelen határozat más hatóságok által kiadandó engedélyek beszerzése alól nem mentesít.
V.
3
A határozat ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatóságnál két példányban benyújtandó fellebbezést lehet előterjeszteni. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja 125.000.- Ft.
INDOKOLÁS A VIDRA Kft. a GBP Üzleti Park Zrt. képviseletében eljárva kérelmet nyújtott be a Felügyelőséghez a Győr-Gyárváros: Mártírok útja – Tompa utca – Szeszgyár út – Vágóhíd utca által határolt területen belül létesítendő üzleti központ előzetes vizsgálatára vonatkozóan. A Zrt. a beruházás során a jelzett területen szállodát, hipermarketet, irodákat, irodaházat, parkolókat, mélygarázst kíván létesíteni. A hatóság a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) számú Kormányrendelet (a továbbiakban: R) 3. számú mellékletének 140. pontja szerint – egyéb, az 1. melléklete vagy a 3. melléklet 1-139. pontjába nem tartozó építmény vagy építmény együttes beépített vagy beépítésre szánt területen 3 ha területfoglalástól vagy 300 parkolóhelytől – a Felügyelőség döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat-köteles. A Zrt. a kérelméhez csatolta az előzetes vizsgálati dokumentációt, és a módosított 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. § (1) bekezdése alapján, e rendelet 1. sz. mellékletének I. 43. pontjának megfelelően 250.000.- Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat fizetett. A hatóság az előzetes vizsgálati eljárást a R. 3.§ - 5.§ szakaszai alapján folytatta le. A hatóság a benyújtott kérelem és annak kiegészítései alapján az alábbiakat állapította meg: A tervezett terület-igénybevétel: 4,7 ha. A beruházás volt ipari és kereskedelmi létesítmények helyén valósul meg, az érintett helyrajzi számok: 6330., 6332/2., 6334. és 6335. hrsz., amelyek közül a 6330. hrsz.-ú ingatlanon jelenleg autószalon és szerviz működik, a többi terület a GBP Zrt. tulajdonában van, ezek funkcióváltását a szabályozási terv módosítása lehetővé teszi. A beruházást két ütemben tervezik megvalósítani (jelen lezáró határozat kizárólag az I. és II. ütemű építkezésekre vonatkozik): - Az I. ütemben (az I/a. ütemben a 6332/2. hrsz.-ú telken és a 6335., illetőleg a 6334. hrsz.-ú telek D-i részén, majd az I/b. ütemben a 6335., ill a 6332/2. hrsz.-ú telek É-i részén, valamint a 6330. hrsz.-ú telken) bontás, tereprendezés, közművek átépítése, utak építése és átépítése, szálloda, mélygarázs, irodaépületek, üzletek, parkolók építése. - A II. ütemben: irodaház építése a 6330. hrsz.-ú telken, illetve a felszíni parkolók elbontása, ezek helyére mélygarázs építése. A mélygarázsok a területen megvalósítandó tevékenység parkolási igényét biztosítják (az I/a. ütemben 571 db, az I/b. ütemben 174 db, összesen 23.100 m2 nagyságú területen 745 db parkolóhely, a II. ütemben a felszíni parkolók elbontásával 7.700 m2-en 333 db, így összesen 1078 db parkolóhely létesül). A beruházó az I/a. ütemhez a 6332/2., 6334. és 6335. hrsz.-ú telkeket telekalakítás során össze kívánja vonni, amely (6332/2,6335 hrsz.-ú) északi oldalából az I/b. ütemhez keskeny területsávot kíván kiszabályozni, majd a 6330 hrsz.-ú telekhez kapcsolni. A) Hotel 8544 m2 (fszt+5 em.)/ vagy irodaépület B) Irodák (a 2. 3. 4. emeleten), összesen 2304 m2 C) Kiskereskedelmi egységek 10240 m2 -en (fsz.+1em.) D) Hipermarket, 8176 m2 (fsz.) E) Parkolóhelyek (333 db) a felszínen F) Mélygarázs (I.a ütemben 571 db, I.b. ütemben 174 db, összesen 23 100 m2-en 745 db parkolóhely)
4
A II. ütemben (ez területét tekintve megegyezik az I/b. ütemben ismertetettel): A) mélygarázs bővítése a felszíni parkolók elbontásával, annak helyén 7700 m2-en 333 db parkolóhellyel. A mélygarázs teljes területe így 29800 m2, az összes parkolóhely 1078 db. B) irodaház és kereskedelmi egységek a mélygarázs fölött, összesen 10752 m2 (fszt+4em.) (A beruházó távlati tervei között szerepel egy III. ütem megvalósítása is amely a 6331/1. és 6331/2. hrsz.-ú telek területén valósulna meg, jelenleg nincs a beruházó tulajdonában. Ez az ütem nem képezte az előzetes hatásvizsgálat tárgyát sem.) Vízgazdálkodási és vízvédelmi szempontból a következők állapíthatók meg: Az Üzleti Park tervezett ivóvízellátása közüzemi ivóvízvezetékről lecsatlakozva valósul meg, a várható vízigény 200 m3/d, ipari vízigény nincsen. A keletkező szennyvizeket a beruházással érintett terület mellett meglévő és üzemelő városi közcsatornába tervezik bevezetni, amely a Győr városi szennyvíztisztító telepre juttatja az összegyűjtött szennyvizeket. A keletkező szociális jellegű szennyvizek várható mennyisége 180 m3/d. A keletkező zsíros, olajok szennyvizek előtisztító műtárgyon keresztül kerülnek a közcsatornába bevezetésre. A burkolt felületekről, parkolókról elfolyó, szennyeződhető csapadékvizek olajfogó műtárgyon megtisztítva jutnak a terület mellett üzemelő zárt rendszerű, városi csatornába, amelynek befogadója a Mosoni-Duna. A számított mértékadó csapadékvíz-hozam 672 l/s, a közcsatorna túlterhelésének elkerülése céljából záportározó megépítését tervezik. A fenti létesítmények megvalósításához vízjogi engedély szükséges, az 1995. évi LVII. törvény 28. §-a, valamint a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 3. §-a, továbbá a 18/1996. (VI.13.) KHVM rendelet előírásainak megfelelően. Az előzetes vizsgálat során a talajmechanikai vizsgálatokkal egyidejűleg környezetvédelmi állapotfelmérés is történt az érintett területen. A tárgyi ügyben benyújtott dokumentáció szerint a terület talajmechanikai felmérése során 2 db furatból talaj és talajvíz mintavétel történt, melyeket toxikus fémtartalomra, klórozott alifás és klórozott aromás szénhidrogén tartalomra vizsgáltak. A vizsgált talajés talajvíz minták a területen - szennyezettséget mutatnak a 10/2000. (VI. 2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet „B” szennyezettségi határértékét meghaladóan: - A talajban a 24F furatból 1 méter mélységben a nikkel: 48 mg/kg; a réz: 204 mg/kg; a molibdén: 16 mg/kg; 3,4 méter mélységben a réz: 106 mg/kg. A vizsgálatok szerint a furatok mintái nem tekinthetők földtani közegnek, mivel azok feltöltésből származnak. - A talajvízben a 18F furatból a bór: 1800 µg/l; az összes klórozott alifás szénhidrogén: 1140 µg/l (diklórmetán: 18 µg/l, triklóretilén: 85 µg/l, tetraklóretilén: 1040 µg/l). A fenti vizsgálatok alapján két további furat készült, a 29-es furatból vett vízminta összes klórozott alifás szénhidrogén tartalma 92µg/l (tetraklóretilén 82 µg/l). A Felügyelőség a területen kimutatott szennyezéssel kapcsolatban a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 19. §-a szerinti eljárást folytat. A beruházással érintett terület szennyeződés-érzékenysége a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet alapján összeállított digitális térkép szerint a felszíni vizek szempontjából érzékeny területnek minősül. A terület nem érint vízbázis védőidomát, védőterületét. Levegővédelmi szempontból a bontási-építési munkák az építkezéseknél szokásos por-, illetve légszennyezéssel járnak, amelyeket körültekintő szervezéssel elviselhető mértékűre lehet csökkenteni. A létesítés során földgáztüzelésű kazánok, illetve hűtő-fűtő egységek beépítését tervezik, de alternatívaként vizsgálat tárgyát képezi a talajhővel történő, hőszivattyús fűtés-hűtés kombinációja is, amely a légszennyezőanyag-kibocsátás tekintetében kedvezőbb megoldásnak tekintendő. A hűtőegységek, illetve hűtőkörök ózonkárosító anyagokat nem tartalmazhatnak, a jelenleg alkalmazott üvegházhatású (ún. F-gázokkal) üzemelhetnek. A létesítés során a fűtő-, illetve kazánberendezések füstgázainak terjedési viszonyait vizsgálni kell, ezek nem zavarhatják a szomszédos építmények lakóinak életminőségét. A közlekedési légszennyezés mértéke a terület közforgalmi becsatolhatóságára tekintettel, megfelelő forgalomszabályozás mellett nem feltételez jelentős közlekedési légszennyezés-növekedést a terület közlekedési viszonyaiban.
5
Hulladékgazdálkodási szempontból a tervezett beruházásnak a hulladékgazdálkodás vonatkozásában jelentős környezeti hatása nincs. A kivitelezés során jellemzően a 17-es főcsoportokba tartozó, veszélyes, nem veszélyes és inert hulladékok, valamint szilárd és folyékony kommunális hulladékok keletkeznek, melyeknek gyűjtését és további kezelését a vonatkozó jogszabályok betartásával végzik. A bontási munkák, illetve bontási hulladékok elszállításának idejét valószínűsíthetően csak az építési ütemekhez (esetleges talajcseréhez stb.) és az ezek során megmozgatott tömegekhez lehet kötni A területen végzendő kármentesítés során további hulladék keletkezése valószínűsíthető. Az objektumok működése során várható különböző hulladékképződés, melyek megfelelő gyűjtőhelyeken, szelektív gyűjtéssel és további kezelésre feljogosított szervezetnek történő átadással a környezetre jelentős hatást nem okoz. A telephely felhagyásakor, az épületek elbontásából az építéshez hasonlóan legnagyobb mennyiségben a 17 -es főcsoportba tartozó hulladékfajták keletkezése várható. Havária esetére a kárelhárításhoz szükséges eszközök rendelkezésre állnak. Zaj- és rezgésvédelmi szempontból A létesítés során az építési munkálatok zaj- és rezgésterhelésével lehet számolni. Az építés időtartama várhatóan 1-2 év, és a tevékenységet csak nappali időszakban kívánják végezni. Az építési munkálatok során, a legközelebbi védendő lakóépületek homlokzata előtt – a benyújtott dokumentáció alapján – a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 2. számú mellékletének zajterhelési határértékei teljesülnek. A bontási és építési időszakban a szállítási tevékenység által okozott közlekedési zajterhelés-növekedés nem jelentős és csak időszakos. Az üzletközpont működése során a szabadban elhelyezett zajforrások, klímaberendezések, szellőztető tetőventilátorok, a hűtő-fűtő-hőcserélő egységeket magukban foglaló légkezelők a domináns zajforrások. Ezek nagy része csak nappali időszakban működik, egyes létesítmények légkezelő berendezései éjszakai időszakban is működnek. A létesítmények működése során, a legközelebbi védendő lakóépületek homlokzata előtt – a benyújtott dokumentáció alapján – a fent hivatkozoztt KvVM-EüM együttes rendelet 1. számú mellékletének zajterhelési határértékei teljesülnek, mind nappali mind éjszakai időszakban. A tevékenység hatásterülete zajvédelmi szempontból védendő épületet, létesítményt, területet érint. Az előzetes vizsgálati dokumentáció alapján az üzletközpont megvalósulásából jelentős környezeti zaj és rezgéshatások nem származnak. Az üzletközpont működése során, az igénybevett közutakon a forgalmi növekedése által okozott közlekedési zajterhelés-növekedés nem jelentős. Táj- és természetvédelmi szempontból az érintett ingatlan és a beruházással határos ingatlanok nem országosan védettek, nem részei a Natura 2000 hálózatnak sem. Az üzleti park dokumentáció szerinti létesítése és üzemeltetése természet- és tájvédelmi érdeket nem sért. Az eljárás további menete: - Az előzetes vizsgálatot lezáró jogerős határozat birtokában építési engedélyezési eljárást kell lefolytatni, melyben a Felügyelőség szakhatóságként működik közre. - A közforgalom számára nyitott közlekedési létesítmények (utak – ha földút szintű, akkor is, járdák, parkolók, kiszolgáló területek) építése csak hatósági engedély birtokában valósíthatók meg. Az engedély megadása az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló15/2000. (XI. 16.) KöViM rendelet értelmében a Nemzeti Közlekedési Hatóság hatáskörét képezi. Utóbbi értelmében a közforgalmú létesítmények vonatkozásában jogszabály által előírt tartalmi követelményeknek megfelelően az útépítési engedélykérelmet hatóságunk részére kell megküldeni. A kérelem elbírálásának alapját képező tervdokumentációnak meg kell felelnie mindenben az ÚT 2-1.201:2008. Útügyi műszaki előírásnak, egyéb szakmai szabványoknak és szakmai elvárásoknak. - A tervezett beruházás részeként kiépülő vízellátó, szennyvíz- és csapadékvíz elvezető vízi létesítmények megvalósításához, majd üzemeltetéséhez, valamint a területen meglévő közművezetékek
6
kiváltásához eljáró hatóságunktól előzetesen vízjogi létesítési, majd vízjogi üzemeltetési engedélyt kell kérni. Vízjogi engedély köteles a beruházással kapcsolatban esetlegesen szükségessé váló települési víziközmű rendszerek bővítésével, fejlesztésével járó ivóvíz gerincvezeték, valamint szennyvízelvezető rendszer kiépítése, a szükséges ipari vízvezeték kiváltása, a szennyvíz előtisztító berendezések kiépítése, valamint a terület burkolt felületeire kerülő csapadékvizek gyűjtése, tisztítása és elevezetése. A vízjogi engedély kérelmet a 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet szerint összeállított tervdokumentáció benyújtásával és a szükséges mellékletek csatolásával kell megkérni. - Az Üzleti Park létesítményeinek megvalósítása előtt a területen a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet alapján kármentesítést kell végezni. - A tevékenység megkezdése előtt az üzemeltetőknek, a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 10.§ (1) bekezdése alapján – mivel a tevékenység hatásterülete érint zajvédelmi szempontból védendő létesítményt – a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 2. § és a 2. számú melléklete szerinti zajkibocsátási határérték kérelmet kell benyújtania az illetékes környezetvédelmi hatósághoz. A hatóság a R. 3. § (3) és (4) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően közleményt tett közzé, melyre sem Győr Város Önkormányzata, sem a lakosság részéről nem érkezett észrevétel. A hatóság a R. 4. § (1) bekezdése értelmében az előzetes vizsgálati dokumentáció megküldésével megkereste az eljárásban hatáskörrel rendelkező szakhatóságokat. Az ÁNTSZ Nyugat-dunántúli Regionális Intézete a 2565-2/2009., Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Építéshatósági Osztálya 17802-5/1009., Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Közigazgatási Osztályának Környezetvédelmi Csoportja a 25250-2/2009. számú, Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Nyugat-Dunántúli Irodája a 410/1792/01/2009., a Nemzeti Közlekedési Hatóság Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatósága a 1840/1/2009. számú állásfoglalása alapján nem emelt kifogást a dokumentáció elfogadása ellen. A szakhatóságok előírásait a rendelkező rész tartalmazza. A közlekedési hatóság előírásai között szereplő parkolóhely-biztosítást az OTÉK 42.§-ában és a 2. számú melléklete szabályozza, ettől eltérni csak az OTÉK 42.§ (10) bekezdése szerint elvégzett és a szakhatóságokkal egyeztetett közlekedési vizsgálat alapján hozott helyi önkormányzati parkolási rendelet szerint lehet. A közterületi parkolóhelyek kijelölésénél az OTÉK 42.§ előírásait kell vizsgálni. A hatóság a R. 4.§ (2) bekezdése alapján az érintettek részvételével tárgyalásra hívta meg az érintetteket, amelyen a VIDRA Kft. részéről Barcsai Éva, a GBP Üzleti Park Zrt. részéről Éliás Máté, dr. Paulik Gábor és dr. Nagy Melinda jelent meg. A tárgyaláson a határozat kiadását akadályozó körülmény nem merült fel. A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság által nem ismert tények, adatok alapján a tevékenység végzéséhez további hatósági engedélyek is szükségesek lehetnek. A fentiek alapján a Felügyelőség környezetvédelmi hatásvizsgálat elvégzését nem tartotta indokoltnak, ezért a R. 5.§ (2) bekezdésére figyelemmel és a R. 5.§ dc) pontjában foglaltaknak megfelelően a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. A hatóság hatásköre a fenti jogszabályokon alapul, illetékességét a 29/2004. (XII. 25.) KöM rendelet 1. számú melléklet A.) pontja alapozza meg. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 98. § (1) és 99. § (1) bekezdései biztosítják, a fellebbezési illeték mértékéről a módosított 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. § (4) bekezdése rendelkezik. Győr, 2009. július 10.
dr. Hajdu Klára s.k. igazgatóhelyettes
