ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím : 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 Ügyfélfogadás az Ügyfélszolgálati Irodán: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! A határozat JOGERŐS: Ügyiratszám: Ügyintéző:
év:
H-495-12/2006. Dr. Jagadics Zoltán
hó:
Nap:
KTJ:
KÜJ:
Hiv. szám: Melléklet:
Tárgy:
Győr, Büchl Hungária Kft. folyékony hulladékok ártalmatlanításának egységes környezethasználati engedélye
HATÁROZAT
I.
Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség mint elsőfokú hatóság a Büchl Hungaria Környezetvédelmi Szolgáltató Kft. ( 9027 Győr, Csörgőfa sor 8.) részére a Győr, Csörgőfa sor 8. szám alatti, 5387/130. hrsz-ú ingatlanon (EOV koordináták: X: 260809, Y: 548509) lévő 1085 m2 területű üzemcsarnokában évi 34.000 tonna mennyiségű veszélyes hulladéknak minősülő emulziók és mosófolyadékok vákuumbepárlással történő ártalmatlanítására, a Rapid Work 2002. Kft. (2510 Dorog, Schmidt S. ltp. 6. II/1.) által készített részletes környezeti hatástanulmány alapján - mely az egységes környezethasználati engedélyezési dokumentációnak is megfelelt -
egységes környezethasználati engedélyt s egyben hulladékkezelési engedélyt ad
a következők szerint:
2 II. Ártalmatlanítható hulladékok: Megnevezés
EWC kód
Mennyiség (t/év) 12 01 Fémek és műanyagok alakításából, fizikai és mechanikai felületkezelésből származó hulladékok Ásványolaj alapú, halogéntartalmú hűtő-kenő folyadékok 120106* 17600 (kivéve az emulziókat és oldatokat) Halogénmentes, ásványolaj alapú hűtő-kenő folyadékok( 120107* kivéve az emulziókat és oldatokat) Halogénmentes hűtő-kenő emulziók és oldatok 120109* Halogéntartalmú hűtő-kenő emulziók és oldatok 120108* Szintetikus hűtő-kenő olajok 120110* 500 12 03 vizet és gőzt alkalmazó zsírtalanító eljárásokból származó hulladék Vizes mosófolyadék 120301* 15 000 900 16 01 a közlekedés különböző területeiről származó kiselejtezett járművek, azok bontásából származó, valamint a járművek karbantartásából származó hulladékok Veszélyes anyagokat tartalmazó fagyálló folyadék 160114* 14 Szerves oldószer-, hűtőanyag-és hajtógáz hulladékok 14 06 szerves oldószer-, hűtőanyag-és hab/aeroszol hulladékok Etilén-glikol 140603* 34000 Összesen: A hulladékkezelési tevékenység: ártalmatlanítás vákuumbepárlással (D9), mely fiziko-kémiai kezelés. III.
Hatósági előírások az elérhető legjobb technika (BAT) figyelembevételével: - A létesítmény üzemelése során az üzem északi, keleti, déli, nyugati telekhatárain nappal és éjjel (00 – 24 óráig) LKH = 70 dB határérték megtartásáról folyamatosan gondoskodni kell. - A technológia szakszerű üzemeltetésével meg kell akadályozni, hogy légszennyező anyagok kerüljenek a környezetbe. - A Büchl Hungaria Környezetvédelmi Szolgáltató Kft. a fenti telephelyén a technológiából keletkező szennyvíz kezelésére szolgáló létesítményekre mint előtisztítóra köteles vízjogi fennmaradási és üzemeltetési engedélyt kérni a határozat jogerőre emelkedését követő 3 hónapon belül.
3 - A fázisszétválasztást követően a kondenzátum olajfogón és aktív szénszűrőn átvezetve bocsátható közcsatornába. - A közcsatornába bocsátott szennyvíz minőségének meg kell felelni az “Egyéb befogadóba való közvetett bevezetés” alábbi küszöbértékeinek: •
pH:
•
KOIk:
1000 mg/l
•
BOI5:
500 mg/l
•
Összes nitrogén:
150 mg/l
•
Ammónia-ammónium-nitrogén:
100 mg/l
•
10’ ülepítő anyag
150 mg/l
•
Összes foszfor:
20 mg/l
•
Szerves oldószer extrakt:
50 mg/l
•
Ásványi olajok:
10 mg/l
•
Összes só:
2500 mg/l
6,5-10
- Biztosítani kell, hogy a tevékenységből adódóan a telephelyre hulló és lefolyó csapadékvizek ne szennyeződhessenek. - A keletkező hulladékokat elkülönítve, a környezetszennyezést kizáró módon, megfelelően kialakított gyűjtőhelyen kell gyűjteni. - A beérkező kezelésre átvett hulladékok, valamint a keletkező hulladékok mennyiségét mérni kell. - A hulladékok kezelésére, keletkezésére vonatkozóan adatot kell szolgáltatni, és nyilvántartást kell vezetni. A hulladékok nyilvántartását kódokkal kell vezetni. - A tevékenység során keletkezett hulladékok további hasznosításáról, vagy ártalmatlanításáról - e tevékenység végzésére hatósági engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetnek történő átadással - gondoskodni kell. - A technológia üzemeltetésére, azaz a folyékony hulladék kezelésére vonatkozóan üzemnaplót kel vezetni. - A telephelyen egyidőben gyűjthető (kezelendő és kezelt) hulladékok mennyisége, a tartalék hulladék mennyisége nem haladhatja meg a tartályok befogadóképességét, azaz a 250 tonnát. - Ki kell alakítani a telephelyen a feltáró fúrások környezetében 3 db kútból álló monitoring rendszert. Határidő: 2006. július 31.
4 - Félévente talajvíz vizsgálatokat kell végezni, közel azonos időben és meg kell határozni akkreditált laboratóriumban a minták általános vízkémiai paramétereit (pH, fajlagos elektromos vezetőképesség, KOIps, ammónia, nitrit, nitrát, szulfát), nehézfém (réz, cink, króm, kadmium, nikkel, ólom, higany) és TPH-GC tartalmát, valamint évente egyszer a PCB és a PAH koncentrációt. - A vizsgálati eredményeket, a tárgyévet követő év január 31-ig az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnek meg kell küldeni. - A közcsatornába bocsátott szennyvíz szennyezettségét mérni, dokumentálni kell, valamint az eredményekről adatot kell szolgáltatni. - Az esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést, rendkívüli üzemállapotot – a kárelhárítás egyidejű megkezdésével – az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnek be kell jelenteni. - Havária esetén a vízminőségi kárelhárítási tervben foglaltak szerint kell eljárni. - A vegyszerek és a folyékony hulladék kiömlése esetén a területet lokalizálni kell, és a szennyezés terjedését felitató anyagok alkalmazásával meg kell akadályozni. - A folyékony vegyi anyagok és folyékony hulladék gyűjtését úgy kell megoldani, hogy a meghibásodás során a kiömlő anyag, vagy a hulladék a kármentőbe kerüljön, mely a maximális mennyiség felfogását biztosítja. - Felhagyás esetén, a telephelyen található hulladékok kezeléséről gondoskodni kell.
IV.
A jelen határozatban megadott engedély a határozatban foglaltak – legkésőbb ötévenként történő – felülvizsgálata tárgyában hozott határozat jogerőre emelkedéséig hatályos.
V.
A hatóság az egységes környezethasználati engedély ötévenkénti felülvizsgálata érdekében elrendeli a tevékenység teljes körű felülvizsgálatát úgy, hogy az arról készített dokumentációt az engedélyes a határozat jogerőre emelkedését követő öt év elteltével öt példányban nyújtsa be az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez. Az egységes környezethasználati engedélynek a veszélyes hulladékok kezelésének engedélyezésére vonatkozó részét a határozat jogerőre emelkedését követő 3 éven belül felül kell vizsgálni. Az engedély felülvizsgálatát a jogszabályban előírt tartalmú dokumentációval, ill. ha a tevékenység
5 végzésében változás nem következett be, az erről szóló nyilatkozattal az engedélyesnek kell kérni. VI.
A hatóság felhívja a figyelmet arra, hogy az engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység esetén a hatóság a környezethasználót bírság megfizetésére kötelezi, melynek mértéke 200.000, Ft-tól 500.000,-Ft-ig terjedhet, továbbá ha a környezethasználó a tevékenységében végrehajtani kívánt jelentős változtatást nem jelenti be, ill. elmulasztja az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését, akkor a bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséig napi tízezer forint bírság megfizetésére kötelezi. Amennyiben a környezethasználó a határozatban foglaltaknak nem tesz eleget, a felügyelőség a tevékenységet korlátozhatja, vagy az egységes környezethasználati engedélyt visszavonhatja, és az üzemeltetőt napi 100.000,-Ft bírság megfizetésére kötelezi. A hatóság a tevékenység engedély nélküli folytatásának időtartamára pedig napi 100.000,-Ft bírságot szab ki.
VII.
A határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőségnek címzett, de az elsőfokú hatóságnál két példányban benyújtandó - 10.000,-Ft értékű illetékbélyeggel ellátott – fellebbezéssel lehet élni.
INDOKOLÁS
Az elsőfokú hatósághoz a Rapid Work 2002. Kft. ( 2510 Dorog, Schmidt S. ltp. 6. II/1.) benyújtotta a Büchl Hungaria Környezetvédelmi Szolgáltató Kft. ( 9027 Győr, Csörgőfa sor 8.) – a továbbiakban: Kft. - részére a győri ipari parkban lévő, a Győr, Csörgőfa sor 8. szám alatti, 5387/130. hrsz-ú ingatlan 1085 m2 területű üzemcsarnokában évi 34.000 tonna mennyiségű, veszélyes hulladéknak minősülő emulziók és mosófolyadékok vákuumbepárlással történő ártalmatlanításának előzetes környezeti hatástanulmányát, a környezetvédelmi engedély megadása iránt. A hatóság az előzetes környezeti hatástanulmányt megvizsgálta és megállapította, hogy a tervezett tevékenység a környezeti hatásvizsgálatról szóló 20/2001.(II.14.) Korm. rendelet ( továbbiakban: R.) 1. sz. melléklet “A” fejezet 46. pontja alapján a veszélyes hulladékártal-
6 matlanító ( lerakás, égetés, kémiai és biológiai kezelés) létesítése, mely beruházás a R. 1. § (2) bekezdésének a) pontja alapján részletes hatásvizsgálat köteles.
Az eljáró hatóság az előzetes környezeti hatástanulmány alapján lefolytatta az eljárást, és a H10864-10/2004.I. számú határozatában részletes környezetvédelmi hatásvizsgálat elvégzését írta elő.
A Büchl Hungaria Környezetvédelmi Szolgáltató Kft. nevében Rapid Work 2002. Kft. benyújtotta a részletes hatásvizsgálatról szóló tanulmányt, amiről a hatóság a hiánypótlást követően megállapította, hogy az megfelel a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény ( a továbbiakban: Kvtv.) 71. § (1) bekezdésében, valamint a R. 14-17. §-iban foglalt követelményeknek.
Az eljáró hatóság a részletes környezeti hatástanulmány alapján – mely egyébként megfelelt az egységes környezethasználati engedélyezési dokumentációnak - lefolytatta az eljárást, és a H22732-3/2005.I. számú határozatával a veszélyes hulladékok ártalmatlanítására vonatkozó hatásvizsgálati eljárás lezárta, valamint a Kft. környezetvédelmi engedélyre való jogosultságát megállapította, továbbá azt is, hogy a tevékenység csak egységes környezethasználati engedély birtokában kezdhető meg. Ugyanis az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás részletes szabályairól szóló 193/2001. (X.19.) Korm. rendelet – a továbbiakban: r. – 1. számú mellékletének 5.1./ pontjában előírt veszélyes hulladékok ártalmatlanítását ( beleértve az égetést is) végző telephelyek 10 tonna/nap kapacitástól egységes környezethasználati engedély kötelesek, ezért a tervezett tevékenység - az évi 34.000 tonna veszélyes hulladék ártalmatlanítása - a Kvtv. 66. § (1) bekezdése b.) pontja szerint csak egységes környezethasználati engedély birtokában kezdhető meg, illetve folytatható. A felügyelőség a H-22732-3/2005.I. számú határozatát megküldte az eljárásban részt vett települési önkormányzatoknak. A határozatra észrevétel nem érkezett.
Az eljáró hatóság a fent hivatkozott határozat alapján hivatalból indította meg az egységes környezethasználati engedélyezési eljárást, és a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg:
A Büchl Hungaria Környezetvédelmi Szolgáltató Kft.( 9027 Győr, Csörgőfa sor 8.) a Győr, Csörgőfa sor 8. szám alatti, az 5387/130. hrsz-ú ingatlanon ( EOV koordináták: X: 260809, Y:
7 548509) lévő 1085 m területű üzemcsarnokában évi 34.000 tonna mennyiségű veszélyes 2
hulladéknak
minősülő
emulziók
és
mosófolyadékok
vákuumbepárlással
történő
ártalmatlanítását kívánja végezni. A telephely Győr észak-nyugati részén az Ipari Parkban található, összterülete 1 ha. A telephelyet északról a MÁV Budapest-Hegyeshalom vasúti fővonal, nyugatról a DUNAFERR Kft. nagykereskedelmi raktára, keletről pedig a QUEHENBERGER Kft. határolja. A hulladékkezeléshez szükséges berendezések a fenti üzemcsarnokban kerültek telepítésre. A Kft. berendezései alkalmasak a gépiparban keletkező olajtartalmú és egyéb veszélyes anyaggal terhelt, folyékony hulladékok kezelésére, illetve minden olyan esetben, ahol a fázisszétválasztás mint eljárás alkalmazható. A berendezés feldolgozási kapacitása, illetve teljesítménye egységenként 1,2-1,5 t/h a kezelési programok beállítástól és a beadagolni kívánt anyagok minőségétől függően. Összesen három egység áll rendelkezésre. A munkaidő napi 22 órát tesz ki, 350 munkanappal számolva a berendezés alkalmas összesen max 1,5 t * 3 egységgel számolva évi 35.000 tonna hulladék feldolgozására.
A folyékony veszélyes hulladék tartályautókkal, hordóban, ballonban kerül beszállításra a telephelyre, mely a mérlegelést követően lefejtésre kerül. Az ártalmatlanítható folyékony veszélyes hulladékokat
az olajtartalom függvényében szelektálják, és feldolgozásig
tartályokban tárolják. Az anyagminőség függvényében a vákuumbepárló berendezést vezérlő panelon beállítják a különböző főzési programokat. A vákuumbepárló berendezés egy zárt rendszerű hulladékkezelő egység, mely alkalmas a folyékony veszélyes hulladékok víztartalmának elpárologtatására, ezzel csökkentve a mennyiségüket. A hulladékkezelési technológiához szükséges hőenergia villamos áram segítségével van előállítva. A berendezés vízfelhasználás nélkül üzemeltethető. A folyékony veszélyes hulladékok tulajdonképpen egy kétfázisú diszperz rendszernek foghatók fel, 90-95 %-ban víz alkotja, a fennmaradó rész az ásványi-, illetve a szintetikus olaj, mely kémiai módon van diszpergálva vízben. A bepárlás elve az egyes folyadékok különböző forráspontján, ezek nyomásváltozással történő manipulálásán, illetve a kondenzáción alapszik. Az üstben a folyadék kis nyomáson történő melegítése történik, és amint a víz eléri a szükséges hőmérsékletet, az adott nyomáson elkezd forrni. A gőzként távozó víz a kondenzáló körben felszállva a hőmérséklet csökkenés miatt
kicsapódik, és mint folyadék távozik a vákuumbepárlóból. Az olaj, valamint annak gőzei a visszamaradó koncentrátumban halmozódnak fel. A koncentrátumot az elérhető legmagasabb töménységig bepárolják, majd a koncentrátumtárolóba leeresztik.
8 Hulladékkezelés
A hulladékkezelési tevékenység: ártalmatlanítás vákuumbepárlással, művelet: D9, mely a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. tv. 3. sz. melléklete szerint fiziko-kémiai kezelés.
Ártalmatlanítható hulladékok: Megnevezés
EWC kód
Mennyiség (t/év) 12 01 Fémek és műanyagok alakításából, fizikai és mechanikai felületkezelésből származó hulladékok Ásványolaj alapú, halogéntartalmú hűtő-kenő folyadékok 120106* 17600 (kivéve az emulziókat és oldatokat) Halogénmentes, ásványolaj alapú hűtő-kenő folyadékok ( 120107* kivéve az emulziókat és oldatokat) Halogénmentes hűtő-kenő emulziók és oldatok 120109* Halogéntartalmú hűtő-kenő emulziók és oldatok 120108* Szintetikus hűtő-kenő olajok 120110* 500 12 03 vizet és gőzt alkalmazó zsírtalanító eljárásokból származó hulladék Vizes mosófolyadék 120301* 15 000 900 16 01 a közlekedés különböző területeiről származó kiselejtezett járművek, azok bontásából származó, valamint a járművek karbantartásából származó hulladékok Veszélyes anyagokat tartalmazó fagyálló folyadék 160114* 14 Szerves oldószer-, hűtőanyag-és hajtógáz hulladékok 14 06 szerves oldószer-, hűtőanyag-és hab/aeroszol hulladékok Etilén-glikol 140603* Összesen: 34000
A beérkező, valamint a másodlagosan keletkező folyékony hulladékok gyűjtésére és tárolására tartálypark szolgál. A tartályokat repedésmentes vasalt padlófelületű kármentő rendszer veszi körül, mely képes a kiömlő anyag befogadására. A tartályok épületen kívül, a felszínen kerültek elhelyezésre.
A vákuumbepárló berendezés Destimat 4500 típusú, melyből 3 egység található. A berendezés – egyenkénti - főbb paraméterei a következők: − Desztillációs teljesítmény: 1200-1500l/h
9 − Elpárologtatási hőmérséklet: ca. 87 C 0
− Desztillátum hőmérséklete: ca. 500C − Kezelt anyag áthaladási ideje a bepárlón: ca.45-50 perc − Megengedett pH érték: 5-9 − Zajkibocsátás: <85 dB − Méretek: 3550*1800*3250 − Tömeg: ca. 5400 kg
A technológiához tartozó tartályok az alábbiak: − Fogadó tartály: 8m3 − 2 db tároló tartály 2x50 m3 − ülepítő tartály 30 m3 − 2 db olajtároló tartály 2x11 m3 − 2 db előtároló tartály 2x50 m3 − párologtató előkészítő tartály 5 m3 − 2 db koncentrátum tároló tartály 2x 4 m3 − végkoncentrátum tároló tartály 20 m3 − desztillátum tartály 3 m3 − végellenőrző tartály 0,5 m3 − tartányautó 8-20m3 A hulladékkezelési technológia megegyezik a fent ismertetett technológiával. A tevékenység során keletkező hulladékok: Hulladék megnevezése Olaj-víz szeparátorokból származó iszap Elválasztásból származó olaj és koncentrátumok (fáradt olaj, olajos koncentrátum) Veszélyes anyagokat tartalmazó egyéb hulladékok (kimerült aktív szén) Szintetikus motor-, hajtómű-és kenőolajok(felúszó olajhulladék) Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó, vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladék Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok, törlőkendők, védőruházat Egyéb oldószerek, oldószerkeverékek
EWC kód 13 05 02* 19 02 07* 19 02 11* 13 02 06* 15 01 10* 15 02 02* 14 06 03*
10
A keletkezett hulladékokat fajtánként elkülönítve munkahelyi gyűjtőhelyen gyűjtik, majd amennyiben lehetséges hasznosításra, egyéb esetben ártalmatlanításra adják át annak kezelésére engedéllyel rendelkezőnek. A cég a 126/2003.(VIII.15.) Korm. rendelet szerinti 2003-2008 tervidőszakra vonatkozó hulladékgazdálkodási tervet elkészítette, s az a H-18086-2/2004. számú határozattal jóváhagyásra került.
A technológiai folyamathoz kapcsolódva légszennyező pontforrás nem létesül, mert a berendezés teljesen zárt rendszerben működik. A kondenzáló egység megakadályozza a gőz halmazállapotú anyagok környezetbe történő kijutását. Az emulzió vízgőz fázisa egy vezetékhálózatban kondenzálódik és folyadékként távozik a vákuumbepárlóból. Az emulzió olaj fázisában található komponensek nem illékonyak, és a tároló tartályok szintén zárt rendszerűek, így nem kerülhetnek ki olaj komponensek a levegőbe. Az üzemcsarnok fűtését gázkazánok biztosítják. Az üzem környezeti zajkibocsátása nem lépi túl a megengedett határértéket. Az üzemben normál üzemmódban 4-8 különböző méretű poradagoló és 8-16 szivattyú motorja üzemel. Az üzem sűrített levegő ellátását 2 db kisebb teljesítményű kompresszor biztosítja.
A létesítményben folytatott tevékenységből származó zaj nem haladja meg a területre megengedett határértéket, az üzem környezetében zajvédelmi szempontból védendő létesítmény nincs. A telephely működésével kapcsolatos közlekedésnek nincs érdemben számszerűsíthető zajterhelő hatása.
A telephely vízellátása a Pannon-Víz Rt. által üzemeltetett közműhálózatról történik, mely a szociális, illetve nyári időszakban az öntözővízzel kapcsolatos igényeket szolgálja ki, nincs technológiai vízfelhasználás. Az éves várható ivóvízcélú felhasználás: 675 m3.
A tetőfelületről lefolyó, valamint a szilárd burkolatú felületekről elfolyó csapadékvíz víznyelő aknákon keresztül az elvezető csatornarendszerbe kerül bevezetésre.
11 A naponta keletkező kommunális szennyvíz közvetlenül a városi csatornahálózatba kerül elvezetésre. A kommunális szennyvízkibocsátás mennyisége: 608 m3/év.
A technológiából eredő szennyvíz a vákuumbepárló berendezés működéséből származik. Az elválasztási művelet során az elpárologtatott és kondenzáltatott víz CPS olajleválasztón halad át, ahol a maradék szénhidrogén-származékok leválasztódnak, ezt követően a vízáram egy aktívszenes szűrőrendszerbe kerül, mely adszorbeálja az egyéb szerves vegyületeket és a maradék szennyezőket. A kezelés után a szennyvizet közcsatornába bocsátják 33250 m3/év (95 m3/d) mennyiségben. A kibocsátási ponton pH ellenőrzés történik.
A kommunális és a technológiai szennyvíz további kezeléséről a győri városi szennyvíztisztító telep gondoskodik.
A telephelyen folytatott tevékenység normál üzemi körülmények között a zárt rendszerű technológia, valamint a műszaki védelmek kialakítása miatt a talajra és a felszín alatti vízre károsító hatással nincs.
A hatásvizsgálat elvégzése során 2004. szeptemberében alapállapot felmérést végeztek a talaj és a talajvíz minőségi állapotának meghatározására 3 db (2x8 m-es 1x10 m-es) furat került lemélyítésre. A talaj és talajvíz minták TPH és nehézfém komponenseinek meghatározását a Spectrum Labor Kft. végezte el. A fúrási rétegsorból megállapítható, hogy a felső homoklisztből, iszapos homoklisztből álló takaróréteg alatt negyedkori durvaszemcsés, kavicsos víztartó összlet található. Az Ipari Park területe alatt 8-19 m-es mélységközben húzódó felsőpannon agyagos kifejlődésű fekü szintjét a fúrások nem érték el. A talajvíz nyugalmi szintje a feltárás idején a felszín alatt 3,92-4,04 m között volt. A vízszintek ingadozása 1-2 m körüli, aszályos időszakban különösen nagy. Az áramlási irány szintén változó, a csapadéktól és a Duna vízszintjétől is függ.
A terület a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete alapján szennyeződésérzékenység szempontjából érzékeny területen fekszik. A talaj és talajvíz vizsgált paramétereit összehasonlítva a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről szóló 10/2000. (VI. 1) KöM-EüM-FVM-KHVM
12 együttes rendelet 2. és 3. sz. mellékletében megadott határértékekkel, megállapítható, hogy a talaj sem nehézfémmel, sem szénhidrogén származékokkal nem szennyezett, azonban a talajvíz esetén 2 fúrásban az ólom koncentrációja (mért értékek: 13,6 és 29,8 μ/l) meghaladja a 10 μ/l “B” szennyezettségi határértéket, a többi vizsgált komponens esetén határérték alatti szennyezettséget mutattak ki.
Az alkalmazott technológia megfelel az elérhető legjobb technika alkalmazásának, mivel az emulzió megbontása vegyszer adagolása nélkül történik egy teljesen zárt rendszerben. Ezáltal a levegőbe szennyezőanyag kibocsátás nem történik, és a szennyvízbefogadót további terhelés nem éri.
A vákuumbepárlás során a technológiába bevitt folyékony veszélyes hulladék jelentős része gőzfázison megy át, mely egy speciális vezetékhálózaton kondenzálódik, majd szennyvízként a szennyező komponensekre előírt határértékek betartásával távozik a közcsatornába, és csak mintegy 5-10 % veszélyes hulladék marad vissza, melynek kezeléséről gondoskodni kell.
Az eljáró hatóság a már megküldött részletes hatástanulmány alapján - mely egyébként megfelelt az egységes környezethasználati engedélyezés dokumentációjának is - megkereste a szakhatóságokat az egységes környezethasználati engedélyre vonatkozó szakhatósági állásfoglalásaik megadása érdekében.
A szakhatóságoknak, így az ÁNTSZ Győr - Moson - Sopron Megyei Intézete (9024 Győr, Jósika u. 16.) a 360-2/2006. számú, a Győr Megyei Jogú Város Jegyzője ( 9021 Győr, Városház tér 1.) a 6317/2006. számú, a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság ( 9021 Győr, Munkácsy M. út 4.) a 706-2/2006. számú, a Magyar Geológiai Szolgálat Területi Hivatala ( 9400 Sopron, Lackner K. u. 3.) a 28/2/2006. számú szakhatósági állásfoglalásaikban hozzájárultak a határozat kiadásához.
A határozat a következő jogszabályi rendelkezéseken alapul.
A határozat egyes rendelkezései a fenti jogszabályi rendelkezéseken kívül a következő jogszabályi helyeken alapulnak:
13 Az “ Egyéb befogadóba való közvetett bevezetés” megadott küszöbértékei a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004.(XII.25.) KvVM rendelet 4. számú mellékletén alapul.
A felszín alatti vízszennyezés nyomon követésére és az eredmények megküldésére tett előírás a r. 6. számú melléklet 3. pontján, valamint a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004.(VII.21.) Korm. rendelet 8. § b./ pontján alapul.
Az akkreditált szervezetekre vonatkozó rendelkezés a 219/2004.(VII.21.) Korm. rendelet 47. § (3) bekezdésén alapul.
A havária bejelentése a 219/2004.(VII.21.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdésén alapul.
A hulladékokra vonatkozó rendelkezés a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001.(VI.15.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdésén a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdésén és az 5. § (1) bekezdésén, valamint a 15. §-án alapul. A keletkező hulladékok besorolását a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet tartalmazza.
Az adatszolgáltatásra, nyilvántartásra vonatkozó rendelkezés a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. – a továbbiakban: Kvtv. - 50. § (1) bekezdésén, a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. tv.
51. § (1) bekezdésén, a települési
hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet 4. § (2 ) bekezdésén, a r. 12. § (1) bekezdésén, valamint a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003.(X.18.) Korm. rendelet, továbbá a r. 6. számú melléklet 3/a. pontja rendelkezésein alapul.
A monitoring kutak a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996.(V.22.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése alapján vízjogi engedélyköteles létesítménynek minősülnek.
A közcsatornába bocsátott szennyvíz szennyezettségét az önellenőrzési tervben foglaltak, valamint a 220/2004.(VII.21.) Korm. rendelet szerint kell mérni, dokumentálni és adatot szolgáltatni.
14 Az engedély időbeli hatályára és a felülvizsgálatára vonatkozó rendelékezés a r. 9. § (1) és (2) bekezdésein alapul. A hatáskör a Kvtv. 65. § (1) a./ pontján alapul. A szankciókra vonatkozó előírás a r. 13. § (2), (3) és (4) bekezdésein, a 2004. évi CXL. tv. 72. § (1) bekezdés de./ pontján alapulnak.
Az eljáró hatóság megállapította, hogy az egységes környezethasználati engedély magában foglalja a hulladékkezelési engedélyt, ugyanis a r. 8. § (1) bekezdése szerint, ha a felügyelőség az egységes környezethasználati engedély megadásáról döntött, akkor a felügyelőség hatáskörébe tartozó engedélyeket megadottnak kell tekinteni.
A veszélyes hulladék ártalmatlanítására vonatkozó rendelkezés a 98/2001.(VI.15.) Korm. rendelet 20. § (1) bekezdés b/bb./ pontján, a 27. § (1), (2), (4) bekezdésein alapul. A hatáskör 2000. évi XLIII. tv. 32. § (6) bekezdésén, a 98/2001.(VI.15.) Korm. rendelet 8. §-án alapul.
A hatóság a tevékenység környezetre gyakorolt hatásainak ismeretében, a rendelkező részben foglaltak szerint az egységes környezethasználati, egyben hulladékkezelési engedélyt adott a szakhatósági állásfoglalások, a már hivatkozott jogszabályi rendelkezések, valamint a r. 8. § (2)-(3) bekezdései és a Kvtv. 72/A. § (1) bekezdése alapján.
A határozattal szemben a fellebbezési jogot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. 98. § (1) bekezdése biztosítja. A fellebbezés illetékének mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv. XIII. mellékletének 2./a pontja állapította meg.
Győr, 2006. február 21. Dr Hajdu Klára igazgatóhelyettes
