ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím : 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 Ügyfélfogadás az Ügyfélszolgálati Irodán: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! A határozat JOGERŐS: év:
hó:
nap:
Iktatószám:
H-435-27/2008.
Hiv. szám:
Előadó:
Dr. Bécsi Beatrix/ Kajári László
Melléklet:
KÜJ: 100 579 000 Tárgy:
KTJ:
10 313 117
Győr, SOPLAND Kft. – Műszaki szakáruház és parkoló (6375/1, 6375/10 hrsz.) környezetvédelmi engedélye
HATÁROZAT I. Az elsőfokú hatóság a SOPLAND Ingatlankezelő és Szolgáltató Kft. (székhelye: 1066 Budapest, Teréz krt. 46., statisztikai azonosító jele: 12545261-6820-11301) részére környezetvédelmi engedélyt ad a Győr, Fehérvári u. 3. című, 6375/1 és 6375/10 helyrajzi számú ingatlanokon, a Fehérvári u. – Vágóhíd utcák kereszteződésében létesítendő műszaki szakáruház és parkoló létesítésére, valamint üzemeltetésére. 1) Az engedélyezett tevékenység adatai: A műszaki szakáruház adatai: 1. a csarnoképület bruttó területe: 2. a kerti centrum (üvegház) bruttó területe: 3. a szabadtéri elárusító rész bruttó területe: 4. a szakáruház emelet bruttó területe: A műszaki szakáruház összes bruttó területe:
8960 m2 1 070 m2 693 m2 174 m2 10 897 m2
A zöldterület adatai: Zöldfelület: Zöldtető:
27 156 m2 5 915 m2
A biztosított parkolók száma:
567 db.
2) Az eljáró hatóság előírásai: Vízvédelmi előírások: a) A burkolt felületek csapadékvíz gyűjtése, előtisztítása, elvezetése, valamint a konyhai zsíros szennyvizek közcsatornára bocsátás előtti előtisztítása – amennyiben ezen berendezések nem rendelkeznek építőipari műszaki engedéllyel, vagy CE megfelelőségi jelöléssel - vízjogi engedély köteles tevékenység, melyhez kapcsolódó vízilétesítmények megvalósítására vonatkozóan vízjogi létesítési engedély iránti kérelmet kell benyújtani a hatósághoz a jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 6 hónapon belül. b) A közcsatornába bocsátott szennyvizek szennyezőanyag-tartalma nem haladhatja meg a jogszabály mellékletében előírt koncentrációkat.
2 Hulladékgazdálkodási előírások: a) A keletkező veszélyes hulladékokat a telephelyen kialakított üzemi gyűjtőhelyen kell gyűjteni, ahol a hulladék legfeljebb egy évig tartható. A gyűjtőhelyet a jogszabály mellékletében foglalt követelményeknek megfelelően, a környezet szennyezését, károsítását kizáró módon kell kialakítani. b) Az üzemi gyűjtőhely működési szabályzatát a használatbavételi engedélyezési eljárást megelőzően a környezetvédelmi hatósághoz be kell nyújtani. c) A keletkező települési hulladékok gyűjtése és tárolása csak a környezet szennyezését megelőző, károsítását kizáró módon zártan, gyűjtőedényben, vagy ideiglenes tárolásra szolgáló berendezésben történhet, a további kezelésnek megfelelő módon elkülönítve. d) A telephelyen keletkező hulladékok ártalmatlanításáról vagy hasznosításáról arra engedéllyel rendelkező szervezetnek való átadással gondoskodni kell. e) Az esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést a hatóságnak – a kárelhárítás egyidejű megkezdésével – a hatóságnak haladéktalanul be kell jelenteni. Zajvédelmi előírások: a) A legközelebbi zajtól védendő épületek, a Gyárvárosi Iskola és a Pannon-Flax Szálloda védendő homlokzatai előtt 2 méter távolságban be kell tartani a következő zajkibocsátási határértékeket: LKH nappal = 60 dBA LKH éjjel = 50 dBA b) A környezetben levő gazdasági területek, valamint a Fehérvári úti telekhatárok mentén be kell tartani a következő zajkibocsátási határértéket: LKH éjjel = 70 dBA c) Az a) és b) pontban szereplő zajkibocsátási határértékek teljesülését a létesítmény használatbavételéig mérési jegyzőkönyvvel igazolni kell. Levegővédelmi előírások: a) A létesítménybe telepítendő légszennyező pontforrásokra, a kazánok kéményeire vonatkozóan az építési eljáráshoz kapcsolódó használatbavételi eljárást megelőzően levegővédelmi engedélyt kell kérni a hatóságtól. b) Az építési hatósághoz benyújtandó használatbavételi kérelemmel egyidejűleg be kell nyújtani a környezetvédelmi hatósághoz a pontforrásokra vonatkozó levegőtisztaságvédelmi alapbejelentést. c) A parkolók szabad területeinek parkosításáról gondoskodni kell. d) 3) A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Nyugat-dunántúli Iroda szakhatósági előírása: Az esetlegesen előkerülő régészeti emlékekről gondoskodni kell. II. A jelen határozatban foglalt környezetvédelmi engedély határozatlan ideig hatályos. III. Az elsőfokú határozattal szemben a kézbesítéstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A jogorvoslati eljárás igazgatási szolgáltatási díja 600 000,- Ft, amit az elsőfokú hatóság 10033001–01711899– 00000000 számú számlájára kell befizetni az eljárás megindításakor.
3 INDOKOLÁS Az elsőfokú hatóság a SOPLAND Ingatlankezelő és Szolgáltató Kft. (1066 Budapest, Teréz krt. 46., a továbbiakban: Kft.) részére kiadott, H-10223-22/2006. számú, jogerős határozatában a Győr, Fehérvári u. és a Vágóhíd utcák kereszteződésében létesítendő barkácsáruház és üzletközpont előzetes vizsgálatát elfogadta, és megállapította, hogy az üzletközpont létesítése és üzemeltetése során jelentős környezeti hatás feltételezhető. A Kft. képviseletében eljárva a Környezetvédelmi és Biztonságtechnikai Kft. (2510 Dorog, Szent József u. 2.) 2007. november 6-án benyújtotta a hatósághoz a beruházás környezeti hatásvizsgálati dokumentációt, és kérte a környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatását. A hatóság a hatásvizsgálati eljárást a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. (a továbbiakban: környezetvédelmi törvény) 68. §-a alapján, a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 6. §-11.§ szakaszaiban foglalt szabályok szerint folytatta le. A hatóság a hatásvizsgálati dokumentáció alapján az alábbi tényállást állapította meg: A műszaki szakáruház és parkoló a Fehérvári út - Vágóhíd út sarkánál levő, 6375/1 és 6375/10 helyrajzi számú területeken létesül. A beruházás építészeti jellemzői az engedély kiadásakor a következők: - legfeljebb 60 %-os telekkihasználtság, - szabadonálló beépítés, - legfeljebb 40% beépítettség, - legalább 20 % zöldfelület, - legfeljebb 12,5 m homlokzatmagasság, - a megengedett legnagyobb szintszám: 4. A tervezett létesítmény beépítési adatai a következők: - övezeti besorolás: Kbe06/S/40/20-125/04-//400, - telekterület: 58 207 m2, - nettó beépített terület: 10 723 m2 (18,4 %), - bruttó szintterület: 10 897 m2 (18,7 %), - összes zöldterület: 27 156 m2 (46,7 %). Az üzletközpont létesítésének, üzemeltetésének és felhagyásának környezeti hatásai: Hulladékgazdálkodási hatások: A telepítési területen a korábban ottlevő textilgyár épületei a Győr Megyei Jogú Város Jegyzője által kiadott, 20791-6/2006. számú bontási engedély alapján elbontásra kerültek. A bontás során nagy mennyiségű inert-, fém-, valamint veszélyesnek minősülő hulladék is keletkezett, melyek a megfelelő engedéllyel rendelkező kezelőknél hasznosításra, illetve ártalmatlanításra kerültek. Az üzletközpont építésekor a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet szerinti 17-es főcsoportba tartozó hulladékok képződése várható. Az üzletközpont működése során a 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet szerinti 08, 13, 15 és 20as főcsoportokba tartozó, nem veszélyes és veszélyes hulladékok képződése várható. A hulladékok gyűjtésére a jogszabályoknak megfelelő, az újrahasznosítható hulladékok szelektív gyűjtésére alkalmas gyűjtőhelyek kerülnek kialakításra. A keletkezett hulladékokat
4 azok további kezelésére feljogosított személyeknek adják át. A zöldfelületek gondozása során keletkező zöldhulladék komposztálásra kerül. Az üzletközpont majdani felszámolásakor, az épület elbontásakor keletkező hulladékok jellege az építés során keletkező hulladékok jellegéhez hasonló, veszélyes hulladékok és termelési hulladékok keletkeznek. Körültekintő felhagyás esetén a környezet károsítása nem következik be, környezetterhelés nem marad hátra. Vízvédelmi, vízgazdálkodási hatások: A telephely tervezett ivóvízellátása közüzemi ivóvízvezetékről lecsatlakozva valósul meg, a tervezett vízigény 10 m3/nap, a maximális tűzivíz igény 6600 l/perc. A keletkező szennyvizeket a területen meglevő és üzemelő városi egyesített rendszerű közcsatornába tervezik vezetni. A keletkező kommunális szennyvízmennyiség 40,37 m3/nap, ebből a keletkező zsíros konyhai szennyvíz 90 m3/nap. A konyhai szennyvizek tisztítására zsírés olajfogó műtárgyak létesülnek. A csatornarendszer épületen belül elválasztott rendszerű lesz. A burkolt felületekről, parkolókról elfolyó, szennyeződhető csapadékvizek homok-, és olajfogó műtárgyon átvezetve kerülnek a városi egyesített csatornahálózatba. A becsült mértékadó csapadékvíz mennyiség 470 l/s. Levegővédelmi hatások: A tervezett létesítmény korábbi ipari területen meglévő közúti- és vasúti létesítmények által határolt területen, már meglévő üzletközpontok mellett , illetve térségében tervezett, ahol a gépjármű mozgásokból és parkolásból származó légszennyező hatások várhatóan nem terjednek túl a már meglévő közlekedési infrastruktúrákon. Zajvédelmi hatások: A tervezett létesítmény kijelölt gazdasági területen meglévő, közúti- és vasúti létesítmények által határolt területen helyezkedik el. A közvetlen hatásterületen meglévő üzletközpontok (Interspar, Baumax), épülő élelmiszer áruház, jelenleg beépítetlen gazdasági terület, valamint a gazdasági területen elhelyezkedő iskola és szálló találhatók. Jellemző még a BudapestHegyeshalom vasúti fővonal és nagy forgalmú főutak, városi gyűjtőutak közelsége. A hatástanulmány szerint a létesítés és az üzemelés során a hatásterületen belül a területre megengedett zajkibocsátási határértékek teljesülnek. Havária: Havária eseményként fáradt olaj, üzemanyag elfolyás a telepítés, üzemeltetés és a felhagyás során egyaránt előfordulhat. A feltakarításhoz szükséges anyagokat a helyszínen készenlétben tartják, a szennyeződött adszorbenseket veszélyes hulladékként kezelik. A beruházás területe belterületi ingatlanon található, a terület nem védett, nem minősül Natura 2000 területnek. Táj-és természetvédelmi vonatkozása a beruházásnak nincs. A hatóság a környezetvédelmi törvény tartalmát a R. 10. § (4) bekezdése alapján határozta meg. A vízvédelmi előírások a) pontjában foglalt előírás a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdésén és 3. § (12) bekezdésén alapul. A hatóság tájékoztatja az engedélyest arról, hogy a vízjogi létesítési engedély iránti kérelmet a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI.13.) KHVM rendeletben foglaltak szerint kell előállítani.
5 A vízvédelmi előírások b) pontjában levő kibocsátási határértékeket a hatóság a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 25. § (1) bekezdése és a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet 5. § (1) bekezdése alapján határozta meg. A kibocsátási határértékeket a 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet 4. számú melléklete tartalmazza. A hulladékgazdálkodási előírások a) pontjában foglalt előírás a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdésén alapul. A hatóság tájékoztatja az engedélyest, hogy az üzemi gyűjtőhely működési szabályzatát a 98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet 3. számú melléklete szerint kell kialakítani. A hulladékgazdálkodási előírások b) pontjában foglalt előírás a 98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet 3. számú mellékletén alapul. A hulladékgazdálkodási előírások c) pontjában foglalt előírás a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet 4. § (1) és 5. § (1) bekezdésein alapul. A hulladékgazdálkodási előírások d) pontjában foglalt előírás a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. tv. 13. § (1), (2) bekezdésein alapul. A hulladékgazdálkodási előírások e) pontjában foglalt előírás a R. 10. § (4) bekezdés a) pontján alapul. A hatóság tájékoztatja az engedélyest, hogy a 2000. évi XLIII. tv. 51. § (1) bekezdése alapján a keletkező hulladékokról nyilvántartást kell vezetni, és adatszolgáltatást kell benyújtani a hatósághoz. A hatóság tájékoztatást nyújt arról, hogy a nyilvántartás vezetését és az adatszolgáltatást a 164/2003. (X.18.) Korm. rendelet szerint kell végezni. A zajvédelmi előírások a) és b) pontjaiban foglalt kibocsátási határértékeket a hatóság – tekintettel arra, hogy az engedélyezési eljárás a 2007. évben indult - a zaj-és rezgésvédelemről szóló 12/1983. (V.12.) MT rendelet 6. § (1) bekezdése alapján állapította meg. A határértékek mértékét a hatóság az a) pont esetén a zaj-és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 1. § (1) bekezdése és 1. számú melléklete, az MSZ 13-111:85 szabvány alapján állapította meg. A zajvédelmi előírások c) pontjában foglalt előírás a R. 10. § (4) bekezdés a) pontján alapul. A levegővédelmi előírások a) pontjában foglalt előírás a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 9. § (1) és (4) bekezdésein alapul. A hatóság tájékoztatja az engedélyest, hogy a levegővédelmi engedély-kérelmet e rendelet 4.1. számú melléklete szerint kell összeállítani. A levegővédelmi előírások b) pontjában foglalt előírás a 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 16. § (1) és (9) bekezdésein alapul. A levegővédelmi előírások c) pontjában foglalt előírás a 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet10. § (1) bekezdésén alapul. A hatóság a R. 8. § (4) bekezdése alapján megkereste az eljárásban hatáskörrel rendelkező szakhatóságokat, melynek eredményeként az ÁNTSZ Nyugat-dunántúli Regionális Intézete 1564-2/2008. számú, Győr Megyei Jogú Város Jegyzője, mint építési hatóság 16675-1/2008. számú szakhatósági állásfoglalásában feltétel nélkül hozzájárult az engedély kiadásához. A szintén megkeresett Győri Körzeti Földhivatal 10.822/2007. számú állásfoglalásában hatáskörének hiányát állapította meg. A Győr-Moson-Sopron Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatósága 17.2/4997-1/2007. számú állásfoglalásában szintén hatáskörének hiányát állapította meg.
6 A hatóság a kérelem benyújtását követően, a R. 8. §-ában szabályozott módon a helyi napilapban és honlapján közleményt tett közzé, továbbá a közleménynek Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalában való közzététele is megtörtént. A R. 9. § (1) bekezdése alapján, a hatóság 2008. április 17-én, Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala helyiségében közmeghallgatást tartott. A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készült, melynek szabályszerű közzététele megtörtént. Az eljárás során egyedül a LIDL Magyarország Bt. (8000 Székesfehérvár, Kálmos u. 2., a továbbiakban: Bt.) tett észrevételt. A Bt. ügybeni érdekeltségét azzal támasztotta alá, hogy a közelben elhelyezkedő, tulajdonában álló, 6376/1 helyrajzi számú területen tervezett beruházására hatást gyakorol a jelen engedély tárgyát képező beruházás. A Bt. észrevétele két kérdésre irányult. Az első a jelen engedélyben szereplő beruházásnak a terület közlekedési viszonyaira gyakorolt hatása, a másik az, hogy a Bt. állítása szerint a tárgyi beruházással érintett területek szomszédságában régészeti leleteket tártak fel. A hatóság az első kérdésre vonatkozóan a következőket állapította meg: A R. 8. § (4) bekezdése és 12. számú melléklete alapján a közlekedési hatóságnak a tárgyi eljárásban nincs szakhatósági hatásköre. Az eljáró hatóság csupán tájékoztatás céljából kereste meg az eljárás során a közlekedési hatóságot, mely 511/3/2008. számú levelében – ami nem minősül szakhatósági állásfoglalásnak, tehát kötelező erővel nem bír – közlekedéshatósági szempontból a hatástanulmány elfogadása ellen kifogást nem emelt. A közlekedési hatóság tájékoztatta az eljáró hatóságot, hogy korábban a tárgyi beruházáshoz kapcsolódó közlekedési létesítmények vonatkozásában több egyeztető tárgyalás megtartására került sor. Az észrevétel második pontjával kapcsolatosan, a R. 10. § (1) bekezdése alapján megküldte a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Nyugat-dunántúli Irodájának, mely 410/3577/01/2008. számú szakhatósági állásfoglalásában megállapította, hogy az érintett területről nincsenek adataik, azonban a környezetben több ismeretlen kiterjedésű régészeti lelőhely is található, melyek átnyúlhatnak az építkezés területére is. Ennek alapján az örökségvédelmi hatóság a rendelkező rész I. fejezet 3) pontjában foglalt előírást tette. A hivatkozott jogszabály a 2001. évi LXIV. tv. A hatóság az általa feltárt tényállás, a szakhatóságok állásfoglalásai alapján, az észrevételt is figyelembe véve döntött. Megállapította, hogy a tárgyi beruházás a rendelkező részben foglalt előírások betartása mellett a környezet védett elemeit a megengedettnél jobban nem terheli, ezért a környezetvédelmi engedélyt a környezetvédelmi törvény 71. § (1) bekezdés b) pontja és a R. 10. § (2) bekezdés a) pontja alapján a környezetvédelmi engedélyt kiadta. Az elsőfokú határozattal szembeni fellebbezési jogot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. 98. § (1) bekezdése biztosítja, a jogorvoslati eljárás igazgatási szolgáltatási díját a hatóság a 33/2005. (XII.27.) Korm. rendelet 2. § (4) bekezdés alapján állapította meg. A hatóság hatásköre a fenti jogszabályi helyen alapul, illetékességét a 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet állapítja meg. Győr, 2008. június 13. Dr. Hajdu Klára s.k. igazgatóhelyettes
