ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím : 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: 96/524-000, Fax: 96/524-024 Ügyfélfogadás az Ügyfélszolgálati Irodán:
Hétfő, Kedd, Szerda: Csütörtök: Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni!
A határozat JOGERŐS:
év:
hó:
nap:
Iktatószám:
H- 7033-17/2009.
Hiv. szám:
Előadó:
Dr. Busáné /Noviczki Zoltán /
Melléklet:
KÜJ: Tárgy:
1 db
9-15 óráig, 9-16 óráig
KTJ:
Győr - Mecsér térsége, – Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság – Duna Projekt keretében új fővédvonalak építése és fővédvonalak fejlesztése - vízjogi létesítési engedély
Czibula György
Vízikönyvi szám: Győr-104,106, Abda-12, Kunsziget-7, Öttevény-7, Mecsér-4, Dunaszentpál-6, Győrújfalu-15, Győrzámoly-17, Győrladamér-9, Dunaszeg-15.
HATÁROZAT Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság (VKKI, 1012 Budapest, Márvány u. 1/d. sz.) engedélyes Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (9021 Győr, Árpád u. 28-32. sz.) meghatalmazott útján előterjesztett kérelmének helyt ad, és az Observator Kultúrmérnöki Kft. (1171 Budapest, Anna u. 32.) valamint a Hullámvonal Mérnökszolgálati Kft. (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) tervezők 1109 munkaszámú és 1332 tervszámú dokumentációi alapján a Környezeti és Energetika Operatív Program (KEOP) Duna projektje keretében tervezett kiemelt állami beruházásként megvalósítandó árvízvédelmi fejlesztéseken belül a jelen határozat I. sz. mellékletében meghatározott ingatlanokat érintő új fővédvonalak építésének és fővédvonalak fejlesztésének megvalósításra az alábbi vízjogi létesítési engedélyt adja: I. A./ Műszaki adatok: A beruházás keretében megvalósítandó védvonalfejlesztések, új védvonalak építése, műtárgyak átépítése, felújítása, új műtárgy építése, egyéb tartozékok kialakítása célja, hogy az ármentesített területek megfelelő védelmet kapjanak az árvízi elöntésekkel szemben, az árvizek alatti fakadóvizek okozta károk csökkenjenek, az esetlegesen a mértékadónál magasabb szinten levonuló árhullám esetén is védhetőek legyenek a mentesített területek, valamint hogy a megépülő védművek gazdaságosan fenntarthatók legyenek. 1./A védvonalak általános fejlesztési, kiépítési méretei, előírásai: a./Magasság: legalább MÁSZ + 1,2 m magassági biztonság + töltéskorona stabilizáció; Győr város belterületén legalább MÁSZ + 1,5 m magassági biztonság + töltéskorona stabilizáció b./Koronaszélesség: nettó legalább 4,0 m
2 c./Rézsűhajlás: mindkét oldalon 1:3 d./Védősáv: 10-10 m mentett oldali és hullámtéri 1:10 – 1:20 rézsűhajlással e./Rézsű: humuszterítés 25cm vastagságban, füvesítés f./Töltéskorona: stabilizációval ellátva (kavicsolás, szilárd burkolat) g./Töltésanyag: A töltés szemcsés anyagú háttöltésből és kötött anyagú töltésmagból áll, közötte szükség esetén geotextília szűrőszövet kerül elhelyezésre. A töltéssapka kötött anyagú. Tömörség: Vízzáró mag kötött anyagból, előírt tömörség Trγ=90 %, támasztótest homokos kaviccsal, előírt tömörség Trγ =85% h./Szűrőszövet: A támasztó test és a vízzáró mag közötti felületen Terfil II. vagy azzal egyenértékű szűrőszövetet kell teríteni. i./Az előtérfeltöltéseket a szűrőszabálynak megfelelő anyag beépítésével kell elvégezni, amennyiben az nem biztosítható szűrőszövetet kell alkalmazni. 2./ 01.05. árvízvédelmi szakasz fővédvonal fejlesztése a./ Töltésfejlesztés aa./A 15+195 – 30+253 tkm közötti töltéserősítés a töltéskorona magasításával, a mentett és a vízoldali rézsű kiegészítésével, valamint az előterek feltöltésével valósul meg. A töltéserősítés a vízoldalon kötött anyag, a mentett oldalon szemcsés anyag (homokos-kavics) beépítésével történik. A szerkezetes árvízvédelmi töltés nettó kiépítettségi szintje 115,62 mBf (MÁSZ+1,20 m) 5,22 m koronaszélességben, a vízoldali és a mentett oldali rézsűhajlás 1:3, az előtér szélessége 10-10 m. ab./Burkolt töltéskorona a 13+357 – 21+826 tkm szelvények között (8469 fm) épül. A burkolt út alapjaként minimum 15 cm vastag homokos-kavics ágyazatra 15 cm vastag C4-16/FN betonalap készül. Az út burkolatát 5 cm AB-12 aszfaltbeton réteg adja. A 21+416 – 21+520 tkm közötti szakaszon a meglévő vízoldali rossz műszaki állapotú rézsűburkolatot el kell bontani és szűrőágyazatra fektetett, megfelelő lábazati biztosítással rendelkező újat kell kiépíteni. b./ Szivárgók építése ba./10+100 – 11+200 tkm között szivárgóépítés 1100 fm hosszban. A megcsapoló rendszer létesítményei: baa./nyomáscsökkentő kutak (20 db 0,30 m átmérőjű kút) bab./gyűjtőcsatorna (BVM „vagy azzal egyenértékű” vasbeton közmű csatorna elemekből épül, típusa V 95/60„vagy azzal egyenértékű”, melyeket fedlap elemekkel kell lefedni) bac./szivattyús átemelő (NÁ 400 acél nyomócső, MÁSZ feletti töltéskorona keresztezés). a 10+854-10+704 tkm és a 10+644-10+544 tkm közötti szakaszon buzgárok és fakadóvizek csökkentése érdekében, a töltés vízoldali lábánál, talajcsere szükséges bb./ 20+600 – 21+460 tkm között szivárgóépítés 860 fm hosszban. A megcsapoló rendszer létesítményei: bba./nyomáscsökkentő kutak (20 db 0,30 m átmérőjű kút) gyűjtőcsatorna (BVM vasbeton közmű csatorna „vagy azzal egyenértékű” elemekből épül, bbb./típusa V 95/60„vagy azzal egyenértékű”, melyeket fedlap elemekkel kell lefedni) bbc./szivattyús átemelő (NÁ 400 acél nyomócső, MÁSZ feletti töltéskorona keresztezés).
3 c./ Műtárgyak ca./Mosoni-Duna beeresztő zsilip (14+924 tkm) caa./mentett oldali burkolat átépítése cab./mentett oldali mederszakasz talajcsere cac./vízoldali szivárgásgáltó résfal cad./csónakátemelő rampa cb./Újfalui szivattyú állás elbontása (15+539 tkm) cc./Mártonházi szivattyú állás felújítása (17+001 tkm) cd./Zámolyi zsilip átépítése 21+819 (tkm) cda./tervezett küszöbszint 109,10 mBf. cdb./nyílásméret 2 x 1,20 x 1,70 m cdc./töltés koronaszint 116,10 mBf cde./töltés rézsűhajlása 1:3 cdf./műtárgy hossza: 48,15 m cdg./főelzárása acélszerkezetű síktábla elektromechanikus mozgató berendezéssel cdh./vízszintszabályozása alsó és felső átfolyással cdi./burkolat hossza 10-10 m cdj./mentett oldali előtér szélessége 5m cdk./vízoldali előtér szélessége 5m cdl./mentett oldai és vízoldali vízmérce és lejárólépcső ce./Dunaszegi zsilip átépítése (24+611 tkm) cea./tervezett küszöbszint 109,50 mBf. ceb./nyílásméret 1,20 x 1,70 m cec./töltés koronaszint 116,05 mBf ced./töltés rézsűhajlása 1:3 cef./műtárgy hossza: 48,25 m ceg./főelzárása acélszerkezetű síktábla, elektromechanikus mozgató berendezéssel ceh./vízszintszabályozása alsó és felső átfolyással cei./burkolat hossza 10-10 m cej./mentett oldali előtér sz. 5m cek./vízoldali előtér szélessége 5m cel./mentett oldai és vízoldali vízmérce és lejárólépcső 2./ 01.05. árvízvédelmi szakasz új fővédvonal építése (Dunaszentpáli töltés) a./Az új fővédvonal a meglevő, 01.05. árvízvédelmi szakasz Mosoni Duna bal parti fővédvonalának folytatásaként létesül a 30+253 tkm szelvénytől, a 35+666 tkm szelvényig Dunaszentpál község kül- és belterületén. A tervezett fővédvonal a 1401. sz. út töltéséhez való csatlakozással végződik. b./Az új fővédvonal célja: Dunaszentpál község árvízvédelme, és a Szigetközi árvízi öblözet alsó részének védelme a meglevő védvonalat hátulról megkerülő árvizekkel szemben. c./Az új fővédvonal szakasz hossza 5413 m, ebből 5209 m vízzáró kötött magos árvízvédelmi töltés 115,62 mB. szintre (MÁSZ+1,20 m biztonságra), a koronastabilizációval együtt 116,05 mBf szintre kiépítve. A töltés nettó koronaszélessége 5,22 m, a tervezett töltés rézsűi mentett és vízoldalon is 1:3-as lejtésűek, a 10 m széles mentett és vízoldali védősávok min. 5 %-os lejtésűek. A vízoldali védősáv kötött anyagból vízzáró paplanként kerül kialakításra. A mentett oldali védősáv szemcsés anyagból készül. A község területén, a belterületi szakaszon 114 m hosszban a terep magaspart jelleggel 115,00 mB. szintre lesz rendezve, itt szükség esetén helyi védekezésre kerül sor. d./Az új árvízvédelmi töltés 2600 m hosszban kerékpározásra alkalmas aszfaltburkolatot kap a 23+952 – 33+963 tkm, és a 34+077 – 34+420 tkm szelvények között, a további töltésszakaszokon
4 homokos kavics stabilizáció kerül a töltéskoronára. A töltés tartozékaként 6 db fel és lejáró rampa létesül. e./A töltés nyomvonala a 30+578 tkm szelvényében keresztezi az NA200 KM-PVC DunaszentpálKunsziget szennyvíz nyomóvezetéket acél védőcsőben, amely a mértékadó árvízszint felett lesz a védvonalon átvezetve, kétoldali tolózáras elzárással. f./A védvonal építése során főbb anyagként beépítésre kerül 95.000 m3 kötött anyag, 78.000 m3 szemcsés anyag, 25.000 m3 helyi humusz és 8.000 m3 beszállított humusz, 8.000 m3 homokos kavics koronastabilizáció, 410 m3 beszállított aszfaltbeton burkolat. 3./ 01.07. árvízvédelmi szakasz fővédvonal fejlesztése a./ Töltésfejlesztés A 9+980 – 30+569 tkm közötti töltéserősítés a töltéskorona magasításával, a mentett és a vízoldali rézsű kiegészítésével, valamint az előtér feltöltésével valósul meg. A töltéserősítés a vízoldalon kötött anyag, a mentett oldalon szemcsés anyag (homokos-kavics) beépítésével történik. A szerkezetes árvízvédelmi töltés nettó kiépítettségi szintje 115,62 mBf (MÁSZ+1,20 m) 5,22 m koronaszélességben, a vízoldali és a mentett oldali rézsűhajlás 1:3, az előtér szélessége 10-10 m. A 9+400– 9+950 tkm közötti töltésszakaszon a mentett oldali védősáv feltöltése valósul meg. Burkolt töltéskorona a 8+373 – 12+637 tkm szelvények között (4264 fm) épül. A burkolt út alapjaként minimum 15 cm vastag homokos-kavics ágyazatra 15 cm vastag C4-16/FN betonalap készül. Az út burkolatát 5 cm AB-12 aszfaltbeton réteg adja. b./ Műtárgyak ba./Rábca leeresztő zsilip felújítása (8+302 tkm) baa./Elzáró szerkezet bab./Betonfelületek bac./Elő- és utóágyazat bb./Rábca árvízkapu felújítása (12+663 tkm) bba./műtárgy acélszerkezeteinek teljeskörű korrózióvédelme bbb./technológiai berendezéseinek a rekonstrukciója bbc./betétgerendák teljeskörű korrózióvédelme bbd./hiányzó görgők pótlása bbe./A burkolatok javítása bc./Rendeki zsilip átépítése (14+097 tkm) bca./tervezett küszöbszint 108,80 mBf. bcb./Nyílásméret 1,20 x 1,70 m bcc./töltés koronaszint 116,05 mBf bcd./töltés rézsűhajlása 1:3 bce./műtárgy hossza: 46,40 m bcf./főelzárása acélszerkezetű síktábla, elektromechanikus mozgató berendezéssel bcg./burkolat hossza 10-10 m bch./mentett oldali előtér szélessége 5 m bci./vízoldali előtér szélessége 5 m bd./Sarolta zsilip átépítése (29+720 tkm) bda./ tervezett küszöbszint 110,35 mBf. bdb./ nyílásméret 1,20 x 1,70 m bdc./ töltés koronaszint 116,05 mBf bdd./ töltés rézsűhajlása 1:3 bde./ műtárgy hossza: 42,40 m bdf./ főelzárása acélszerkezetű síktábla, elektromechanikus mozgató berendezéssel bdg./ burkolat hossza 10-10 m bdh./ mentett oldali előtér szélessége 10 m bdi./ vízoldali előtér szélessége 5m 4./ 01.07. árvízvédelmi szakasz új fővédvonal építése (Mecséri töltés)
5 a./ Új árvízvédelmi töltés építése aa/Az új fővédvonal a meglevő, Mosoni-Duna jobb parti fővédvonal folytatásaként létesül a 30+569 tkm szelvénytől, a 36+129 tkm szelvényig Mecsér község kül- és belterületén. A tervezett fővédvonal a létesítendő Mecsér-Lickói zsilipnél végződik. ab./Az új fővédvonal célja: Mecsér község árvízvédelme, és az árvízi öblözet alsó részének védelme a meglevő védvonalat hátulról megkerülő árvizekkel szemben. ac./Az új fővédvonal szakasz hossza 5560 m, ebből 4168 m vízzáró kötött magos árvízvédelmi töltés 115,62 mB. szintre (MÁSZ+1,20 m biztonságra), a koronastabilizációval együtt 116,05 mBf szintre kiépítve. A töltés nettó koronaszélessége 5,22 m, a tervezett töltés rézsűi mentett és vízoldalon is 1:3-as lejtésűek, a 10 m széles mentett és vízoldali védősávok min. 5 %-os lejtésűek. A vízoldali védősáv kötött anyagból vízzáró paplanként kerül kialakításra. A mentett oldali védősáv szemcsés anyagból készül. A község területén a védvonal 1392 m hosszban magasparton halad, ebből 917 m tereprendezéssel áll elő (115,00 mB. szintre lesz rendezve), a fennmaradó 114 m hosszban a terep természetes magaspart. A magasparti szakaszokon szükség esetén helyi védekezésre kerül sor. ad./A töltés tartozékaként 6 db fel és lejáró rampa létesül. ae./A töltés nyomvonala a 34+495 tkm szelvényében keresztezi a Mecsér települést ellátó NA150 KPE ivóvízvezetéket, amely a töltésen a mértékadó árvízszint felett lesz átvezetve acél védőcsőben, csőtörésjelzővel, kétoldali vasbeton aknában elhelyezett tolózárral. af./A 34+507 tkm szelvényben a védvonal keresztezi a Mosoni-Duna hídjához vezető utat. Mivel az út szintje csak 114,70 mBf, ezért itt a védelem módja a kulisszanyílásba elhelyezhető ideiglenes elzárás, melynek szerelvényei kézi mozgatással beépíthető könnyű alumínium elemekből készülnek. ag./A belterületi csapadékvizek Mosoni-Dunába történő bevezetése érdekében az előírásoknak megfelelően kiépülő töltésszakaszon 1 db, a magasparti szakaszon 2 db védvonalat keresztező csapadékvíz bevezetés kerül kialakításra. ah./A védvonal építése során főbb anyagként beépítésre kerül 72.000 m3 kötött anyag, 69.000 m3 szemcsés anyag, 24.000 m3 helyi humusz és 6.000 m3 beszállított humusz, 6.500 m3 homokos kavics koronastabilizáció. A magasparti szakaszon 25.000 m3 tereprendezést végeznek, és 5.000 m3 humusz épül be.
b./ Műtárgy: ba./Az épülő árvízvédelmi töltés végén, a 36+129 tkm szelvényben, a Mecsér – Lickói ér keresztezésében árvízvédelmi zsilip kerül beépítésre. A műtárgy 1,20 m x 1,70 m nyílásmérettel épül, küszöbszintje 110,80 mBf, hossza 42,90 m. A műtárgy főelzárása görgős acél síktábla lesz, elektromechanikus mozgatással. A víz- és mentett oldalon is vasbeton akna épül 115,90 mBf aknatető szinttel, melyekbe az ideiglenes elzárás hornyai beépítésre kerülnek. A csatlakozó medrek 10-10 m hosszon burkolásra kerülnek. Épül 2 db vízmérce. bb./A műtárgy építése során főbb anyagként beépítésre kerül 760 m2 acél szádfal, 245 m3 vízalatti beton, 100 m3 vasbeton, 310 m3 terméskő burkolat, 3.500 m3 töltés, 8,2 t acél. 5./ 01.11. árvízvédelmi szakasz fővédvonal fejlesztése (Győr, Likócsi töltés) a./A 01.11 védelmi szakaszon, a Mosoni Duna jobb partján, Győr város Likócs városrészének árvízvédelmét szolgáló meglevő árvízvédelmi fővédvonal fejlesztésére, megerősítésére és kiegészítésére kerül sor a 1+022 – 2+724 tkm közötti szakaszon. A kezdő szelvény előtti védvonal kiépített elsőrendű árvízvédelmi töltés, a végszelvény pedig becsatlakozik a meglevő magaspartba, mely a 2+805 tkm szelvényben a Pesti út tengelyéhez csatlakozik.
b./A fejlesztés műszaki megoldásai:
6 ba./a 1+022 tkm szelvény és a 2+040 tkm szelvény között a meglevő töltés kiegészítése, átépítése, ebből az 1+738 – 2+040 tkm szelvények között olyan keresztszelvény kerül kialakításra, mely lehetővé teszi a jelenleg nem létező 10 méteres védősávok kialakítását, ezen a szakaszon a lakóingatlanok és a Mosoni-Duna medrének közelsége miatt a vízoldali rézsű 1:3 helyett 1:1,5 hajlásúra kerül kialakításra. A rézsű a nagyobb meredekség következtében szűrőágyazatra fektetett, megfelelő lábazati biztosítással rendelkező rézsűburkolatot kap. A parterózió megakadályozására a Mosoni-Duna érintett jobb partját a középvízi partélig lábazatra épített kőrakat stabilizálja. bb./2+040 tkm szelvénytől a 2+095 tkm szelvényig a meglevő magaspart rendezése 8,0 m szélességű MÁSZ+1,50 m szintű sáv kialakítása, bc./a 2+095 tkm szelvény és a 2+120 tkm szelvény között töltésépítés, a Szent Vid utca áttöltése, bd./a 2+120 tkm szelvénytől a 2+279 tkm szelvényig a meglevő magaspart rendezése, 8,0 m szélességű MÁSZ+1,50 m szintű sáv kialakítása, be./a 2+279 tkm szelvény és a 2+656 tkm szelvény között a meglevő töltés kiegészítése, átépítése, új védtöltés kialakítása előírás szerinti keresztszelvénnyel, bf./a 2+656 tkm és a 2+724 tkm között árvízvédelmi fal építése. c./Az fejlesztésre kerülő fővédvonal szakasz hossza 1702 m, ebből 1476 m vízzáró magos árvízvédelmi töltés: 115,95 mB. szintre (MÁSZ+1,50 m biztonságra) kiépítve. A töltés nettó koronaszélessége 5,22 m, a rézsűi 1:3-as lejtésűek, (kivéve egy 288 m hosszú szakaszt, ahol a vízoldali kőburkolattal ellátott rézsű csak 1:1,5 hajlású), a 10 m széles kezelősávok min. 5 %-os lejtésűek. A vízoldali védősáv kötött anyagból vízzáró paplanként kerül kialakításra. A mentett oldali kezelősáv szemcsés anyagból készül. d./A védvonal 214 m hosszban kialakított magasparton halad, (115,95 mB. szintre rendezve), a védvonalat 68 m hosszú vasbeton árvízvédelmi fal zárja az út átvezetésénél 6 m széles kulisszanyílással. A fal tetejének szintje 115,95 mBf szintre épül, az alapozási síkja 2,5 méterrel a terep alá kerül. Szerkezete szögtámfal, tetején előregyártott fedőkővel. Talpszélessége 1,60 m. A kulisszanyílás ideiglenes elzárását kézi mozgatással szerelhető könnyű alumínium elemekből készítik. A védvonal fejlesztése során főbb anyagként beépítésre kerül 29.000 m3 kötött anyag, 8.500 m3 szemcsés anyag, 8.000 m3 helyi humusz és 3.000 m3 beszállított humusz, 2.300 m3 homokos kavics koronastabilizáció, 1.700 m3 lábazati kőszórás. A magasparti szakaszon 25.000 m3 tereprendezést végeznek, és 5.000 m3 humusz épül be. Az árvízvédelmi parapetfal építése során főbb anyagként beépítésre kerül 794 m3 föld, 80 m3 szűrőréteg, 120 m3 vízzáró paplan, 140 m3 beton a parapetfalhoz, 6,4 m3 fedlap, 6,0 m2 alumínium ideiglenes elzárószerkezet. II. A létesítmények átadás-átvételét követően a rendeltetésszerű üzemeltetés megkezdése előtt vízjogi üzemeltetési engedély kérelmet kell benyújtani a hatósághoz, a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI.13.) KHVM rendeletben meghatározott mellékletekkel felszerelve. Amennyiben a vízimunka elvégzése illetve a vízilétesítmény megvalósítása a vízjogi engedélytől eltérően vagy az engedély időbeli hatályának lejárta után, engedély nélkül történik, a hatóság a vízjogi üzemeltetési engedély kiadását megtagadhatja. III. Az engedélyes k ö t e l e s az I. fejezetben körülírt jogosultsága mellett betartani és betartatni az alábbi előírásokat:
7 A./Az eljáró hatóság előírásai: 1./A kivitelezés az Observator Kultúrmérnöki Kft tervezésében készült E-ÉDU-01.05-FÉ-1; EÉDU-01.07-FÉ-2;.és E-ÉDU-01.11-FÉ-3 munkaszámú és a Hullámvonal Mérnökszolgálati Kft. tervezésében készült E-ÉDU-01.05-FF-5; E-ÉDU-01.07-FF-6 munkaszámú vízjogi létesítési engedélyezési tervekben foglaltak maradéktalan betartásával végezhető. 2./A kivitelezés idején mind a bontási, mind az építési munkák során különös gondot kell fordítani a környezeti elemek védelmére. A keletkező veszélyes és egyéb hulladékokat környezetszennyezést kizáró módon kell gyűjteni és további kezelésükről is gondoskodni kell. Az élővizekbe és felszín alatti vizekbe szennyeződés nem kerülhet. 3./Az esetlegesen bekövetkező havária eseményeket a Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnek, és az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságnak az azonnali kárenyhítés megkezdése mellett, haladéktalanul be kell jelenteni. 4./A kivitelezés árvízmentes időben, vízügyi szakfelügyelet mellett végezhető, a Mosoni-Dunán kialakuló vízállások folyamatos figyelemmel követése mellett, az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság által jóváhagyott árvízvédelmi terv alapján végezhető melyeket az alábbiakat kell tartalmaznia:. a./A kivitelezési munkák befolyásolják a térség árvízvédelmi biztonságát, és az árvízvédekezést, ezért a kivitelező a beruházással érintett folyó, és töltésszakaszokon köteles a teljeskörű árvízi biztonság megtartását biztosítani, és szükség esetén árvízvédekezési feladatokat ellátni a szakasz védelemvezetés szakmai irányításával. b./A kivitelező köteles megadni az árvízvédelemért felelős műszaki vezető lakáscímét és telefonszámát, valamint megszervezni az árvízi riasztóláncot. 5./A szakfelügyeletet meg kell rendelni az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságtól. 6./Az engedélyezett tervtől csak a vízjogi létesítési engedély módosítása esetén lehet eltérni. 7./A töltés környezetében anyagnyerőhelyeket - részletes szivárgáshidraulikai és töltésállékonysági számítások nélkül - a vízoldalon a töltéslábtól mért 60 m távolságon túl, mentett oldalon a töltéslábtól mért 110 m távolságon túl lehet létesíteni, külön eljárásban kiadásra kerülő engedély alapján. 8./A védőtöltésbe beépítendő földet előzetesen, akkreditált laboratórium által, a kiviteli tervben hivatkozott szabványok alapján részletes talajvizsgálatoknak kell alávetni. 9./A beépítésre kerülő talajnál laboratóriumban meg kell vizsgálni: a./szemleoszlást b./konzisztencia határt c./szervesanyag-tartalmat d./kötött rétegek természetes víztartalmát e./relatív konzisztencia indexet f./diszperzitást 10./A vizsgálatokból meghatározandók: a./fajsúly b./térfogatsúly c./szivárgási tényezők d./nyírási jellemzők e./összenyomódási modulus
8 f./talajszerkezet g./tömöríthetőség 11./Az elvégzett talajmechanikai és egyéb vizsgálatok minősített dokumentációját jóváhagyásra be kell nyújtani az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, mint szakfelügyelő számára. 12./A betakarásra kerülő vízilétesítményeket betakarás előtt be kell mutatni az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság szakfelügyeletet ellátó szervezetének, a szintek megfelelőségét beméréssel kell igazolni. 13./A töltés kiegészítések helyén a csatlakozó felületeket humusztalanítani kell, a töltéskorona kavicsolását is el kell távolítani. A töltés kiegészítésénél, építésnél a töltésépítésre vonatkozó MSZ-10.301/1-81., MSZ-10.429-84, és az MSZ-10.110-81 számú szabványokat kell alkalmazni. 14./Az árvízvédelmi gátak alapvető jellemzője, hogy időszakos kapcsolatban vannak a vízzel, így nemcsak szilárdsági követelményeket kell kielégíteniük, hanem meg kell felelniük a víz által okozott igénybevételnek is. Ezért elsősorban a földanyag minőségére, nedvességállapotára és a beépített föld tömörségére vonatkozó előírásokat kell betartani. A fenti jellemzők az anyagnyerőhelytől annak volt művelésétől, az időjárástól, talajvíz helyzetétől, a kitermelés és a beépítés technológiájától és az építési időszaktól függően változik. 15./A földgátakkal az MSZ-10-301 és az azokkal kapcsolatos követelményeket az MI-10-42, méretezését az MSZ-10-429 írja elő a biztonsági tényezőkkel együtt. A vízépítési földművek tervezési rendjéről az MI-15-107/1-2-3-4, a földművek tömörségi előírásaival az MSZ-10-110, MSZ-14-043 foglalkozik. Az elmúlt időszak technikai fejlődése eredményezte a töltés altalajának roncsolás nélküli megismerését, és a diszperzitás vizsgálatát, melyet az MI-10-269 tartalmaz. A földművek fóliaszigetelését az MSZ-10-302, a gátak, keresztszelvények kialakítását az MI-10422 tárgyalja. A kivitelezés során a fentiek alapján kell eljárni. 16./A töltések építése, fejlesztése és a műtárgyak építése során megbontott újonnan épülő, kiegészítésként létesülő töltésnél, vagy visszatöltésénél a kötött anyagú töltésrészeket Trγ=90%, a szemcsés anyagúakat Trγ=85%-os tömörségűre kell tömöríteni. Az előírt tömörség elérését 25 cmenkénti rétegenként tömörségvizsgálattal igazolni kell és a tömörségmérési jegyzőkönyveket be kell mutatni a töltés kezelőjének, és a szakfelügyeletet ellátó szervezetnek. A további rétegek beépítése csak a vizsgált réteg tömörségének elfogadása után lehetséges. 17./Kötött anyagból az árvízvédelmi töltést csak március 1. – november 15. közötti időszakban lehet építeni. 18./A töltéslábtól mért 10-10 méteres védősávokban a vízgazdálkodási szakfeladatok ellátása nem akadályozó, ezen sávokat úgy lehet igénybe venni, hogy azon a töltés kezelője szakfeladatait (fenntartás, mérés, védekezés) zavartalanul el tudja látni. 19./A töltést keresztező műtárgyak, zsilipek teljes körű vízzárósági és állékonysági próbáját a vonatkozó szabványoknak megfelelően el kell végezni és a vízüggyel, illetve a műtárgyak kezelőivel el kell fogadtatni. A megépülő csővezetékeket, zsilipeket kétoldali elzárással kell ellátni, a töltésbe kerülő csővezetékeket védőcsőbe kell helyezni, a védőcső végeinél a védőcső és a haszoncső közötti rést vízzáró tömítéssel kell ellátni. A műtárgyakat úgy kell megépíteni, hogy azok elzárószerkezetei alkalmas legyenek az ötévenkénti nyomáspróba elvégzésére. Az ehhez szükséges szerelvényeket be kell építeni. A csővezeték magasságát betakarás előtt beméréssel kell igazolni. 20./A létesítmény elzárásait úgy kell kialakítani, hogy a majdani üzemeltetésük, mozgatásuk minden körülmények között (szélsőséges időjárás és vízjárás) esetén elvégezhető legyen.
9 21./A töltés és vízfolyás keresztezéseket és a védvonal térségi munkákat a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályok szerint kell elvégezni. A vonatkozó jogszabály X. fejezete és melléklete tartalmazza a vizek és vízilétesítmények más, nyomvonal jellegű létesítménnyel történő keresztezésére és megközelítésére vonatkozó előírásokat, melyek betartása kötelező. 22./Az árvízvédelmi töltést keresztező csővezetéket az üzemi nyomás 1,5 szerese + 0,1 Mpa nyomásértékkel, vízügyi ellenőrzéssel próbanyomásnak kell alávetni. Az előírt nyomásérték teljesítését mérési jegyzőkönyvvel kell igazolni. 23./A védőtöltés lényeges eleme a rézsűvédelem, ezért az engedélyes kötelessége a gyepfelület megerősödéséig (első kaszálásig) elvégezni a gyep ápolását és a rézsűvédelmet. 24./A töltéskoronán bogárhát kiképzést kell kialakítani, az építendő kavicsstabilizációt külön tömöríteni kell. 25./A kiviteli munkálatok befejezésekor a védvonal környezetét eredeti állapotára helyre kell állítani. 26./A kivitelezést követően a vízmércék, valamint őrpontok geodéziai beméréséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A mérést hitelesített eszközökkel kell végezni és dokumentummal igazolni. 27./A védőtöltés tartozékaként folyamatos szelvényezés szerinti 200 m szelvényekbe szelvényköveket kell elhelyezni. 28./A majdani üzemeltetőnek az elkészült vízilétesítményekre, az adott számú védvonalrendszerekbe illeszkedően, a szükséges mellékletekkel és kellékekkel együtt, vízjogi üzemeltetési engedélyt kell beszereznie, mely kérelemhez csatolni kell az elkészült létesítmények (töltésfejlesztések, új töltések, védvonalak, töltéstartozékok, műtárgyak) megvalósulási terveit, anyagminőség megfelelőséget, tömörség megfelelőséget igazoló mérési dokumentációkat, geodéziai beméréseket, az elzáró-, és ideiglenes elzárószerkezetek megvalósult állapotát, elhelyezését, vízzárósági, állékonysági próbájának eredményét, üzemeltetésének rendjét, a kezelésért felelős személy megnevezését. Be kell nyújtani a védvonalak és műtárgyak üzemeltetési és karbantartási utasítását. 29./ Az engedélyes a kivitelezési munkákat kizárólag az érintett ingatlanok tulajdonosaival kötött szolgalmi megállapodások birtokában kezdheti meg, melyeket e határozat jogerőre emelkedését követő 6 hónapon belül be kell nyújtani a Felügyelőségre. 30./Az engedélyesnek kiegyenlítő intézkedést kell tennie a Natura 2000 hálózatba tartozó, az ásványrárói 0215/3 hrsz-ú ingatlanon, melynek művelési ága gyep. Az ingatlan összesen 34 ha területű, ebből mintegy 20 ha kaszálását kell elvégezni. a./A kiegyenlítő intézkedéssel járó beavatkozásokhoz be kell szerezni az érintett terület vagyonkezelőjének, a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóságának a hozzájárulását. b./Az első évben (júniusban) szártépőzést kell végezni. Ezt követően a területen minden év július végén, augusztus elején kaszálást kell végezni, 10 éven keresztül. c./A kaszálást bálázással és a bálák elszállításával kell elvégezni, továbbá a meglévő fűzcsoportok és fás ligetek kímélendők.
10 B./Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Nyugat-dunántúli Iroda előírásai: 1./A Duna Projekt 01.07 védelmi szakasz, fővédvonal fejlesztés szakasz esetében: a./a kunszigeti szakaszon a 269250 (Y) észak szélességben az 534250-534460 keleti hosszúság között a földmunkák csak folyamatos régészeti szakfelügyelet (megfigyelés) mellett végezhetők. b./ amennyiben régészeti objektumok kerülnek elő, azokat a megelőző régészeti feltárásra vonatkozó jogszabályok szerint kell feltárni. c./a régészeti tevékenység végzésére a Győr-Moson-Sopron megyei Múzeumok Igazgatósága jogosult.(9021 Győr, Széchenyi tér 5.). d./a további védvonal szakaszokon a földmunkák megkezdése előtt 8 nappal írásban értesíteni kell az Irodát és a területileg illetékes múzeumot (Győr-Moson-Sopron megyei Múzeumok Igazgatósága 9021 Győr, Széchenyi tér 5.) e./ Lehetőséget kell biztosítani a földmunkákkal érintett terület átvizsgálására (nyílt árkos megtekintés a vezeték lehelyezése előtt) és az esetlegesen előkerülő régészeti objektumok feltárására. 2./ a Duna Projekt –Győr-Mecsér térsége új fővédvonalak építése és fejlesztése -Likócsi szakasz esetében: a./ a humuszolással járó földmunkák csak folyamatos régészeti szakfelügyelet (megfigyelés) mellett végezhetők. b./ amennyiben régészeti objektumok kerülnek elő, azokat a megelőző régészeti feltárásra vonatkozó jogszabályok szerint kell feltárni. c./a régészeti tevékenység végzésére a Győr-Moson-Sopron megyei Múzeumok Igazgatósága jogosult.(9021 Győr, Széchenyi tér 5.). d./ a régészeti tevékenység végzésére a jogosulttal előzetesen szerződést kell kötni.
C./Győr-Moson-Sopron Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága előírásai: 1./A tárgyi védelmi szakaszok fővédvonal fejlesztése és új fővédvonal építésének létesítése során biztosítani kell, hogy azok elhelyezésére szolgáló termőföld területeken humuszos termőrétegmentés a./ a beruházás ütemének megfelelően történjen, b./a mentett termőréteg mennyiségéről és felhasználásáról folyamatos, külön nyilvántartás készüljön, c./ a mentett termőréteg termőföldként történő szakszerű felhasználása biztosított legyen, a talajvédelmi célú létesítmények üzemeltetése zavartalan legyen. 2./ A tárgyi védelmi szakaszok fővédvonal fejlesztése és új fővédvonal építésének létesítése során biztosítani kell, hogy az egyes védelmi szakaszokkal közvetlenül szomszédos termőföldek minőségében romlás, szelvényében talajszennyezés, szélsőséges vízháztartási helyzet ne alakuljon ki. 3./ A tárgyi védelmi szakaszok fővédvonal fejlesztése és új fővédvonal építésének létesítése során biztosítani kell, hogy a./ a talajvédelmi célokat is szolgáló belvízelvezető rendszerek üzemeltetése zavartalan legyen
11 b./a létesítési munkák során időlegesen igénybevételre kerülő termőföld területeken az eredeti agronómiai talajállapotok a kivitelezési munkálatokat követően helyreállításra kerüljenek. D./Be kell tartani továbbá az Észak-dunántúli Áramszolgáltató Zrt.251/420/2009. sz., az ÉGÁZDÉGÁZ Földgázelosztó Zrt. F7119-2544-2/2009. sz. és F7119-2460-2/2009. sz közmű üzemeltetői nyilatkozataiban foglaltakat.
IV. A vízjogi létesítési engedély a határozat jogerőre emelkedésétől számított öt évig hatályos. Az engedély a megállapított kötelezettségek mellett feljogosít a vízilétesítmény megvalósítására illetőleg a vízimunka elvégzésére, de a vízilétesítmény használatba vételéhez, üzemeltetéséhez szükséges vízjogi üzemeltetési engedély vagy jogszabályban előírt egyéb hatósági engedély megszerzése illetőleg a kártalanítási felelősség alól nem mentesít. V. A hatóság a határozat jogerőre emelkedését követően annak egy példányát a szükséges tervrészekkel együtt a Vízikönyvi Okirattárban elhelyezi, a vízjogi engedélyt Győr-104,106, Abda-12, Kunsziget-7, Öttevény-7, Mecsér-4, Dunaszentpál-6, Győrújfalu-15, Győrzámoly-17, Győrladamér-9, Dunaszeg-15 számokon a Vízikönyvbe bejegyzi. VI. Jelen határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatóságnál (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja 180.000 ft, melyet az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 10033001-01711899-00000000 számú számlájára kell befizetni. A díj megfizetését igazoló befizetési bizonylatot vagy annak másolatát a fellebbezéshez mellékelni kell. INDOKOLÁS A Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság (VKKI, 1012 Budapest, Márvány u. 1/d.sz.) engedélyes Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (9021 Győr, Árpád u. 28-32. sz.) meghatalmazott útján előterjesztett, 2009. április 6-n iktatott kérelmében az Observator Kultúrmérnöki Kft. (1171 Budapest, Anna u. 32.) valamint a Hullámvonal Mérnökszolgálati Kft. (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) tervezők 1109 munkaszámú és 1332 tervszámú dokumentációi alapján a Környezeti és Energetika Operatív Program (KEOP) Duna projektje keretében tervezett kiemelt állami beruházásként megvalósítandó árvízvédelmi fejlesztéseken belül a jelen határozat I. sz. mellékletében meghatározott ingatlanokat érintő új fővédvonalak építésének és fővédvonalak fejlesztésének megvalósításra vonatkozó vízjogi létesítési engedély kiadását kérte, az eljárásnak a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005 (XII.27.) KvVM rendelet I. melléklete 20. főszáma 1.4 pont szerinti 360.000 Ft-os igazgatási szolgáltatási díját 2009. április 21-n megfizette. A hatóság a kérelmet benyújtó Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság képviselőjével 2009. április 8-n lefolytatott egyeztetésen megállapította, hogy az eljárás során csatolni kell az engedélyestől származó, az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságot a jelen eljárásban képviseletre jogosító meghatalmazást tekintettel arra, hogy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.évi CXL. törvény 40 § (4) bekezdése szerint a hatóság köteles vizsgálni a kérelmet benyújtó képviseleti jogosultságát. A hatóság visszautasítja a meghatalmazott eljárását, ha képviseleti jogosultságát az erre irányuló felhívás ellenére sem igazolja.
12 A képviselő visszautasítása esetén a hatóság felhívja az ügyfelet, hogy járjon el személyesen, vagy gondoskodjék a képviselet ellátására alkalmas, írásbeli meghatalmazással rendelkező képviselőről. A vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996 (VI.13.) KHVM rendelet 2 § (1) bekezdése f./ pontja alapján továbbá csatolni kérte a hatóság a vízimunkákkal, és a vízilétesítményekkel érintett valamennyi közmű üzemeltetők jelen eljárásra alapozott közmű üzemeltetői nyilatkozatát, így az ÉGÁZ-DÉGÁZ Földgázelosztó Zrt. érintettséget megállapító közmű egyeztetési jegyzőkönyve mellé annak közmű üzemeltetői nyilatkozatát, a Magyar Telekom, az Észak-dunántúli Áramszolgáltató Zrt. közmű üzemeltetői nyilatkozatát, a 2 § (1) bekezdés h) pontja értelmében csatolni kérte a tervezett vízimunka elvégzésével, a vízilétesítmény megépítésével érintett összes ingatlan tulajdoni lap másolatát, valamint tájékoztatta az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság képviselőjét arról, hogy a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése szerint a vízimunka elvégzéséhez, vízilétesítmény megépítéséhez (átalakításához, megszüntetéséhez) szükséges vízjogi létesítési engedélyt (hatósági hozzájárulást) az építtető (tulajdonos) köteles megszerezni. A kérelemhez a külön jogszabályban meghatározott mellékleteket - ideértve az engedélyezési terveket (tervdokumentációt) - kell csatolni. A (2) bekezdés szerint ha a vízjogi engedély tárgyát képező vízilétesítménnyel, vízimunkával érintett ingatlan nem az építtető tulajdona, az engedély, amennyiben a kérelem teljesítésének egyéb feltételei fennállnak, csak az ingatlan tulajdonosának hozzájárulásával, az ingatlanhasználat jogcímére, a tervezett vízilétesítmény építtetője és a földtulajdonos között létrejött - a létesítmény tulajdonjogát is megjelölő - írásbeli megállapodásra figyelemmel adható ki. A (3) bekezdés alapján nem szükséges a tulajdonos hozzájárulása, ha a közcélú vízilétesítmény elhelyezéséhez a felügyelőség külön jogszabály, valamint e rendelet 6. § (1) bekezdése szerint vízvezetési szolgalmat alapított. A 6. § (1) bekezdése szerint amennyiben a vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény szerint közcélúnak minősülő vízilétesítmény vízvezetési szolgalmi jog alapításával létesíthető, a szolgalom alapításáról, a felügyelőség a létesítmény engedélyezése vagy az engedély módosítása során határoz. Az árvíz elleni védekezés közcélú vízilétesítmény megvalósítására irányul, mivel a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény I. sz. melléklete 26.a./ pontja értelmében közcélú vízilétesítmény, amely az államnak, illetve a helyi önkormányzatnak törvényben meghatározott vízgazdálkodási feladatait, különösen a víziközművekkel nyújtott szolgáltatást, a vizek kártételei elleni védelmet, a vízkészletek feltárását, megóvását, hasznosítását, pótlását és állapotának figyelemmel kísérését, a vízkészlettel való gazdálkodását szolgálja. A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 6 § (4) bekezdése értelmében a vízvezetési szolgalom alapítására irányuló - jogszabályban meghatározott tartalmú - kérelmet a vízjogi létesítési engedélyezési eljárásban kell a felügyelőséghez benyújtani. A kérelem a vízjogi létesítési engedélyezési eljáráshoz szükséges mellékletek részét képezi. Az (5) bekezdés szerint a szolgalom alapítására irányuló eljárásban meg kell határozni és a határozatban - az ingatlan-nyilvántartási adatokra is figyelemmel - rögzíteni kell, különösen vízilétesítmény elhelyezésével és üzemeltetésével összefüggő használati korlátozások tartalmát, ideértve az ingatlannak a korlátozással érintett részét a helyszínrajzra történő utalással, a jogosultat (vízjogi engedélyest) és az ingatlan tulajdonosát érintő, a létesítéssel és a használattal összefüggő egyéb jogokat és kötelezettségeket. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 20. § (1) bekezdése értelmében az ingatlan tulajdonosa (használója) köteles tűrni, hogy a vízügyi igazgatási szervnek határozata alapján a közcélú vízilétesítményt az ingatlanán elhelyezzék és üzemeltessék, illetve az ehhez szükséges vízimunkákat elvégezzék, feltéve, ha az ingatlan rendeltetésszerű használatát nem zárja ki (vízvezetési szolgalmi jog). A 21. § (1) bekezdése szerint az ingatlan tulajdonosát (használóját) a 20. § (1) bekezdés szerinti korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg. Ha a korlátozás következtében az ingatlan használata, az ingatlannal kapcsolatos jog vagy foglalkozás gyakorlása lehetetlenné, illetve számottevően költségessé válik, a tulajdonos az ingatlan kisajátítását kérheti. A hatóság H-7033-2/2009. sz. iratában a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 29. § (6) bekezdése alapján az érintett ügyfeleket az eljárás megindításáról hirdetményi úton tájékoztatta.
13 A meghatalmazott 2009. április 16-n a meghatalmazását, az Észak-dunántúli Áramszolgáltató Zrt.251/420/2009. sz. közmű üzemeltetői nyilatkozatát, 2009. május 7-n az ÉGÁZ-DÉGÁZ Földgázelosztó Zrt. F7119-2544-2/2009. sz. és F7119-2460-2/2009. sz. érintettséget megállapító, a Magyar Telekom MSZI 9250111-747-2/2009. sz., nemleges érintettséget megállapító közmű üzemeltetői nyilatkozatát csatolta. Az eljáró hatóság a tervdokumentáció természetvédelmi tárgyú vizsgálata után a H-7033-14/2009. sz. iratában hiánypótlási felhívást bocsátott ki, melyben megállapította, hogy a védvonal kiépítése a korábbi vizsgálatok alapján 38.400 m² területen érinti a mecséri 0142/20 hrsz-ú ingatlant, mely Natura 2000 terület (HUFH 30004 Szigetköz). A nyomvonal egy részén megtalálható a 6440 kódszámú, „Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei” elnevezésű Natura 2000 jelölő növénytársulás. A munkálatok során a Natura 2000 jelölő növénytársulás elpusztul, jelentős hatást gyakorolva ezzel az élőhely egészére. Az eljáró hatóság az előtte 46/09 sz. alatt folyó eljárásban Mecsér tekintetében előzetes vizsgálati eljárást folytatott le, és K-46-26/2009. számú határozatában megállapította, hogy a beruházáshoz közérdek fűződik. Miután Natura 2000 terület semmisül meg, a vízjogi létesítési engedélyben olyan kompenzációt kell előírni, amely ezen vagy valamely más Natura 2000 terület állapotát javító hatást idéz elő. Megállapította a hatóság azt is, hogy a kompenzáció előírásához azonban szükséges az előzetes vizsgálati eljárásban beadott táj- és természetvédelmi kiegészítő dokumentáció minőségi és mennyiségi módosítása az időközben bekövetkezett jogszabályi változásokra tekintettel, ezért az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet 10 § (1)-(3), (5) bekezdés c./ pontja és (9) bekezdése alapján, ezen jogszabály 2008. november 21-e, a módosítása utáni állapot szerinti vizsgálat elvégzését, hatásbecslési dokumentáció elkészítését kérte a 14. számú melléklete szerint akként, hogy az eredeti, építés előtti állapotot kell vizsgálni, és le kell írni a természeti jellemzőit az 1. és 2. pont alapján. A 14. melléklet 3. pontja alapján a beruházást kérte bemutatni ill. annak időtartamát, rövid- és hosszú távú hatását leírni, valamint a 7. pontban kérte leírni mindazokat a döntéseket, amelyek a közérdektől függetlenül a legkisebb mértékűre alakítják a káros ill. kedvezőtlen hatásokat. Felhívta a hatóság a terv készítőinek a figyelmét az általa a hiánypótlási felhíváshoz mellékelt térképen piros négyzettel jelölt helyen álló, idős fehérfűzekből álló facsoportra, amely mai állapotában történő megmentésére látott esélyt a hatóság minimális nyomvonal korrekció kialakításával az előzetes vizsgálati eljárásban hozott döntés módosítása nélkül is. A 8. pont értelmében a károsítás mértékének megfelelő nagyságrendben kérte ajánlást tenni a kiegyenlítő intézkedésre ezen vagy más Natura 2000 területen. Szükségesnek tartotta a hatóság a kiegyenlítő intézkedés részletes leírása, helyszíne, érintett területe hrsz-os listája, az intézkedés Natura 2000 területre gyakorolt pozitív hatása megjelölését is. Készíteni kért továbbá egy intézkedési tervet, amelyben ütemezni kell a kiegyenlítő intézkedések időbeli eloszlását. Szintén számszerűsíteni kérte a területértékeket ill. meghatározni a várható javulás mértékét. A kiegyenlítő intézkedés tervezésekor ill. előtte a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatósággal, mint a terület természetvédelmi kezelőjével egyeztetési eljárás lefolytatását kérte a hatóság. A hatóság a hatásbecslési dokumentációt úgy kérte elkészíteni, hogy az alapján a kompenzációs intézkedés előkészíthető és határozatba foglalható legyen. A kompenzációra több változat is megadható volt, de mindegyiket a fenti szempontok alapján kérte kidolgozni. A dokumentációt a 14. melléklet alapján, de a 15. melléklet figyelembevételével kérte a hatóság elkészíteni, az abban leírt információkra is utalást kért a 14. melléklet kidolgozott pontjaiban. A hiánypótlási felhívásra 2009. június 26-n az AQUAPROFIT Műszaki, Tanácsadási és Befektetési Zrt.(1013 Budapest, Pauler u. 11.) K 0105/2009-BP. sz. levelével a hatásbecslési dokumentációt megküldte. Az eljárás során az eljáró hatóság intézkedett az ügyben hatáskörrel rendelkező illetékes szakhatóságok megkeresése iránt, melynek során Győr-Moson-Sopron Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága 17.2/3890-1/2009. sz., a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Nyugat-dunántúli Iroda a 410/3333/1/2009.sz. a 410/3328/1/2009. sz. állásfoglalásaiban szakhatósági hozzájárulását a rendelkező részben foglaltak szerint adta meg, a 410/3331/1/2009. sz., a 410/3330/1/2009. sz., a 410/3329/1/2009. sz. állásfoglalásaiban hatáskörének hiányát állapította meg.
14 A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Nyugat-dunántúli Iroda a 410/3333/1/2009.sz. és a 410/3328/1/2009. sz. állásfoglalásaiban megállapította, hogy a tervezési terület nyilvántartott régészeti lelőhelyet érint. A kulturális örökség védelméről szóló 2001.évi LXIV. törvény 19 § (2) bekezdése szerint a régészeti örökség elemei a régészeti lelőhelyről csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. A 22 § (1-2) bekezdése szerint a fejlesztésekkel és beruházásokkal veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni, a régészeti érintettség mértékétől függően a hatóság régészeti megfigyelést írhat elő. A tervezett földmunkákkal érintett régészeti objektumok védelmét – a jelenlegi adataik szerintelsődlegesen a régészeti megfigyelés megfelelően biztosítja. A régészeti megfigyelés a földmunkával járó fejlesztések régész által a helyszínen történő folyamatos figyelemmel kísérését és annak dokumentálását jelenti, azonban nem terjed ki régészeti jelenségek nagytömegű feltárására. Amennyiben ezek kerülnek elő, úgy a régészeti tevékenységet a főszabályként alkalmazandó megelőző feltárásra vonatkozó szabályok szerint kell folytatni. A megelőző feltárásra a 22 § (3) bekezdés értelmében írásbeli szerződést kell kötni, és az a 20 § (1) bekezdés alapján csak jogerős feltárási engedély birtokában végezhető. A szakfelügyelet (megfigyelés) és az előkerülő régészeti emlékek megelőző régészeti feltárásának költségeit a beruházó köteles viselni,, mivel a 19 (3) bekezdése értelmében a régészeti feltárások költségeit annak kell fedeznie, akinek az érdekében a feltárás szükségessé vált. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Nyugat-dunántúli Iroda a 410/3331/1/2009. sz., a 410/3330/1/2009. sz., a 410/3329/1/2009. sz. állásfoglalásaiban hatáskörének hiányát állapította meg az alábbi szakaszban: 01.07, 01.05 védelmi szakaszon új fővédvonal építése (Dunaszentpál és Mecsér térsége), és a 01.05 fővédvonal fejlesztése, mivel a tervezett beruházás a jelenlegi adataik szerint kulturális örökségi elemeket nem érint. A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásáról és közművelődésről szóló 1997.évi CXL. törvény 45 § (4) bekezdése alapján azonban felhívta a figyelmet arra, hogy a beruházó/kivitelező a földmunkákkal járó tevékenység megkezdésének időpontjáról a tényleges munkakezdés előtt 8 nappal a területileg illetékes megyei múzeumigazgatóságot (Győr-MosonSopron megyei Múzeumok Igazgatósága, 9021 Győr, Széchenyi tér 5.)értesítse, és a velük egyeztetett módon biztosítsa a terület átvizsgálását. A kulturális örökség védelméről szóló 2001.évi LXIV. törvény 24 §-a, az örökségvédelmi bírság kiszabásáról szóló 191/2001.(XI.18.) Korm. rendelet alapján, hogy ha a földmunkák során régészeti lelet vagy emlék kerül elő, a felfedező (a munka felelős vezetője) köteles a régészeti emléket veszélyeztető tevékenységet felfüggeszteni, és a területileg illetékes múzeumhoz bejelenteni. A bejelentési kötelezettség elmulasztása örökségvédelmi bírság kiszabását vonhatja maga után. A kérelem természetvédelmi tárgyú vizsgálata és a hatásbecslési dokumentáció áttekintése után a hatóság megállapította, hogy a terv több ponton Natura 2000 területet (HUFH 30004 Szigetköz) és országos jelentőségű védett természeti területet (Szigetközi Tájvédelmi Körzet) vesz igénybe, tehát természetvédelmi érdeket is érint. Miután Natura 2000 terület és élőhely semmisül meg, a vízjogi létesítési engedélyben olyan kompenzációt kértünk előírni, amely ezen, vagy valamely más Natura 2000 terület állapotán javító hatást okoz. A beérkezett Natura 2000 hatásbecslés két kompenzációs változatot is ajánl, melyeket az FHNPI-vel előre egyeztetett a tervező. A hatóság a változatok közül a ’B’ verziót támogatta, mivel ez a verzió megfelelő nagyságrendben tesz ajánlást a kiegyenlítő intézkedésre a szintén Natura 2000 hálózatba tartozó Ásványráró 0215/3 hrsz-on, melynek művelési ága gyep. Az ingatlan összesen 34 ha területű, ebből mintegy 20 ha kaszálása valósul meg. A terület vagyonkezelője az Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatósága. Megállapítható, hogy a terület nagy részét jelenleg uralja a Solidago canadensis invazív gyomfaj, mely komoly természetvédelmi problémát okoz a gyep természetessége szempontjából. Első évben (júniusban) szártépőzést kell végezni. Ezt követően a területen minden év július végén, augusztus elején kaszálást kell végezni, 10 éven keresztül. Natura 2000 területre gyakorolt pozitív hatás 10 éven belül tartósan jelentkezik, illetve állandósul, a Solidago gigantea várható visszaszorulásával a természeti állapot javul. Mindemellett az itt átfolyó Szávai-csatornán tervezett vízvisszatartást (a talajvízszint emelését) is elősegítené.
15 A kérelem jogi, vízvédelmi, vízgazdálkodási tárgyú vizsgálata, valamint a hiánypótlást követően megállapítható, hogy a beadott kérelem megfelelt a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13) KHVM rendelet előírásainak. Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, mint meghatalmazott 38-9/2009. számú kérelmében vízjogi létesítési engedélyt kért a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság számára, a Környezeti és Energetika Operatív Programon (KEOP) belül a Duna projekt keretében kiemelt állami beruházásként megvalósítandó árvízvédelmi fejlesztések tárgyában, mely kérelemhez csatolta az Observator Kultúrmérnöki Kft tervezésében készült E-ÉDU-01.05-FÉ-1; E-ÉDU-01.07FÉ-2;.és E-ÉDU-01.11-FÉ-3 munkaszámú és a Hullámvonal Mérnökszolgálati Kft. tervezésében készült E-ÉDU-01.05-FF-5; E-ÉDU-01.07-FF-6 munkaszámú vízjogi létesítési engedélyezési terveket. Az eljáró hatóság előzetes vizsgálati eljárást folytatott le a tárgyi eljárásban érintett Dunaszenpáli töltésépítés, Mecséri töltésépítés, 01.07. árvízvédelmi szakasz fejlesztése, a Mecséri zsilip építése és a Likócsi töltésfejlesztés tárgyában, melyben az előzetes vizsgálatokat elfogadta és K- 46-26/2009; H1496-13/2009.; H-1497-13/2009.; H-3546-14/2009. számú határozataival lezárta. Tárgyi beruházás a Duna-projekt keretében kiemelt beruházásként, KEOP pályázati támogatással valósul meg. A benyújtott tervdokumentációk vizsgálata során megállapítható volt, hogy a tervek megfelelnek a vízjogi létesítési engedély kiadásához szükséges műszaki előírásoknak, követelményeknek, a megvalósítandó célok pedig hasznosak, többek között a térség vízkárok elleni védelme, infrastruktúrája, további fejlesztési lehetőségei szempontjából is. Az engedélyezési tervdokumentációban tervező felelősséggel igazolta, hogy a megvalósításra kerülő töltésépítések, töltésfejlesztések, műtárgyak, egyéb árvízvédelmi művek, és csatlakozó létesítményeik alkalmasak lesznek a megfogalmazott célok teljesítésére, állékonysági, vízzárósági, anyagminőségi szempontból is teljesítik a vonatkozó műszaki előírásokat, szabványokat, követelményeket. A megépülő vízilétesítmények a majdani rendeltetésszerű üzemeltetéssel teljesítik a koncepcionálisan kitűzött célokat, és biztosítják a magasabb fokú árvízi biztonság megvalósulását. Az elsőfokú hatóság határozatát a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 28. § és 29. §-ában foglaltakra, valamint a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet, és a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 3. §-ában foglaltakra alapozta. Az eljáró hatóság a III. fejezet A. 21./ pontját a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokról szóló 379/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet, 30./ pontját az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet 14. melléklete 8. pontja, C./ pontját a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. tv. 1 § (1) és (3) bekezdése, 2 § a./ , c./ és i./ pontja, 43 §, 44 §-ai és az 50 § b./ pontja alapján határozta meg. A rendelkező rész A./30./ pontjában meghatározott kiegyenlítő intézkedés előírása a 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet 10.§ (9) bekezdésén alapul. Az eljáró hatóság tekintettel arra, hogy a „ Duna projekt” megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket a Magyar Köztársaság Kormánya a 77/2009. (IV.8.) Korm. rendelettel kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította, és az Európai Uniós forráspályázat elnyeréséhez a jelen vízjogi létesítési engedély kiadása mielőbb és feltétlenül szükséges, valamint arra tekintettel, hogy az érintett ingatlanok és ingatlantulajdonosok jelentős száma miatt a jelen vízjogi létesítési engedély kiadása iránti eljárás aránytalanul hosszú ideig elhúzódott volna, a jelentős érdeksérelem elhárítása érdekében a hatóság az ingatlantulajdonosokkal kötendő szolgalmi megállapodások szolgalom alapítása érdekében történő beszerzését a jelen határozata III. fejezet A.29./ pontja szerint írta elő. A megállapodásnak az alábbiakat kell tartalmaznia: a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13) KHVM rendelet 2 § (3) bekezdése alapján közcélú vízilétesítmény elhelyezéséhez szükséges, vízvezetési szolgalmi jog megállapítására irányuló kérelem [a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 20. § (1) bek.] tartalmazza, illetőleg ahhoz mellékelni kell vízvezetési szolgalommal érintett ingatlan ingatlan-nyilvántartási adatait tartalmazó okiratot, valamint az ingatlan általános és részletes helyszínrajzát, a létesítmény megvalósításával és üzemeltetésével összefüggő vízvezetési szolgalom gyakorlásával járó tulajdoni, használati korlátozásokra történő utalást, illetőleg az ingatlan szolgalommal érintett, természetben meghatározott részének megjelölését, az ingatlan tulajdonosa és
16 a szolgalom alapítását kérő között létrejött - a korlátozás mértékének megfelelő kártalanításra vonatkozó - megállapodást vagy annak hiányában az arra utaló nyilatkozatot [a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 21. §], a tulajdoni, használati korlátozásoknak az ingatlannyilvántartásba történő bejegyzéséhez szükséges - külön jogszabályban meghatározott - adatokat (a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 27. §). Az eljáró hatóság a jelen vízjogi létesítési engedély hatálya megállapításánál figyelembe vette az engedélyes eljárást megindító beadványában előadott azon kérelmét, hogy a hatóság az engedélyt a projekt ütemezésével összhangban, 5 évre adja meg. A hatóság a vízikönyvi nyilvántartásba történő bejegyzésről a vízügyi igazgatási szervezet vízgazdálkodási nyilvántartásáról szóló 23/1998. (XI.6.) KHVM rendelet 10. § (3) és (4) bek-ei alapján rendelkezett. Az eljáró hatóság illetékességét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006 (XII. 23.) Korm. rendelet 1.sz. melléklet, hatáskörét a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 1 § (2) bekezdése határozta meg. A hatóság az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 97 §-a alapján tájékoztatta, a fellebbezés jogát a hivatkozott törvény 98.§ (1) bekezdése biztosítja. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díját az eljáró hatóság a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005 (XII.27.) KvVM rendelet 2 § (4) bekezdése alapján határozta meg. Győr, 2009. július 13.
Gerencsér Tivadar s.k. igazgató
