1 ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím : 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 Ügyfélfogadás az Ügyfélszolgálati Irodán: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! Iktatószám:
H-1538-44/2006.
Előadó:
Dr. Bécsi Beatrix
Tárgy:
Hegyeshalom, KŐKA Kft. „Hegyeshalom II.-kavics” bányatelek bővítésének környezetvédelmi engedélye
Melléklet:
HATÁROZAT I. A hatóság a KŐKA Kő- és Kavicsbányászati Kft. (1113 Budapest, Daróci u. 30.) részére – határozatlan időre szóló - környezetvédelmi engedélyt ad a „Hegyeshalom II.-kavics” bányatelek 62 ha 4665 m2 területről 124 ha 9227 m2-re való bővítésére és egyben a kavicsbányászati tevékenység kitermelési kapacitása 100 000 m3/év értékről 500 000 m3/év értékre való növelésére. II. 1) Az engedélyezett tevékenység adatai: A bányatelekkel érintett ingatlanok helyrajzi számai: - Eredeti bányatelek a bővítés előtt: Hegyeshalom 0173/6 és 0176 helyrajzi szám. - A bővítéssel igénybevett ingatlanok: Hegyeshalom 0173/5, 0173/14-18, 0174/2, 0177, 0178/3, 0178/5, 0178/6 helyrajzi szám. A bányatelek fedőlapja: 127,6 mBf A bányatelek alaplapja: 93,8 mBf A bányatelek határvonal töréspontjainak EOV koordinátái: Töréspon t száma 1 2 3 4 5
Y (m)
X (m)
505731,48 505937,87 506042,25 506364,02 506429,00
289608,18 289897,90 289902,49 289857,18 289838,99
Töréspont száma 12 13 14 15 16
Y (m)
X (m)
506398,57 506358,26 506334,84 506299,74 506203,97
288723,75 288765,74 288783,46 288805,16 288840,82
2 6 7 8 9 10 11
506609,78 506763,81 507024,09 507041,18 506847,55 506546,65
289736,04 289614,54 289260,19 289230,47 288958,87 288543,64
17 18 19 20 21 22
506132,75 506082,65 505985,48 505908,42 505902,33 505447,32
288844,87 288839,20 288809,43 288868,07 288872,60 289211,50
A kulturális örökségvédelmi Hivatal által védetté nyilvánított terület védőpillérének koordinátái EOV rendszerben: Töréspon t száma 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 2)
Y (m)
X (m)
505821,40 505937,87 506042,25 506364,02 506429,00 506609,78 506763,81 507024,09 507041,18 506915,16 506345,69
289734,68 289897,90 289902,49 289857,18 289838,99 289736,04 289614,54 289260,19 289230,47 289059,22 289494,27
Az eljáró hatóság előírásai: Hulladékgazdálkodási előírások: a) A bányászati tevékenység során keletkezett hulladékokat az engedélyes köteles gyűjteni, majd azok ártalmatlanítására vagy hasznosítására engedéllyel rendelkező személynek továbbadni. b) A keletkező veszélyes hulladékot közvetlenül a keletkezés helyén, zárt lemezhordóban, fajtánként elkülönítve, megfelelő műszaki védelemmel ellátott gyűjtőhelyen kell gyűjteni, ahol a veszélyes hulladék legfeljebb egy évig tartható. c) A keletkező települési hulladékok gyűjtése és tárolása csak zártan, a környezet szennyezését megelőző, károsítását kizáró módon, gyűjtőedényben, vagy ideiglenes tárolásra szolgáló berendezésben történhet, a további kezelésnek megfelelő módon elkülönítve. Levegőtisztaság-védelmi előírások: a) A bányaüzem működtetése során a porszennyezés minimalizálását száraz, nyári időszakban a munkahelyi utak locsolásával meg kell oldani. Törekedni kell a meglévő növényzet megtartására. b) A szállítás során a rakományt le kell takarni, vagy zárt gépjárművel kell szállítani.
3 c) A letakarított fedőréteget a bányászat során folyamatosan a rekultivációhoz kell felhasználni. d) A tereprendezés során – sporthorgász és jóléti tó létrehozása – a területet növényzettel be kell telepíteni. Zajvédelmi előírás: A létesítmény üzemi és szállítási tevékenységéből származó környezeti zajkibocsátást, valamint a legközelebbi lakóépületek zajterhelését a 2007. december 31. napjáig méréssel kell dokumentálni és a jegyzőkönyvet a hatóságnak ezt követő 30 napon belül meg kell küldeni. Víz – és talajvédelmi előírások: a) Meg kell akadályozni az illegális hulladéklerakást. b) A bánya területén gép és jármű javítása nem történhet. c) A gépek és járművek üzemanyaggal történő feltöltése peremmel, kármentővel ellátott területen történhet. d) A tevékenység során fellépő rendkívüli esemény, havária bekövetkezése esetén biztosítani kell a környezeti elemek maximális védelmét. Olajfelszívó anyagokat kell készenlétben tartani, és tárolásukra pótgöngyöleget kell biztosítani. A havária eseményt a hatóságnak haladéktalanul jelenteni kell. e) A bánya rekultivációját a termeléssel párhuzamosan el kell végezni. f) Vizsgálni kell évente egy alkalommal, nyári időszakban a bányató vizét az általános vízkémiai paraméterekre, TPH tartalomra, és a hatóságnak a tárgyévet követő év január 31. napjáig a vizsgálati jegyzőkönyvet meg kell küldeni. A vizsgálatokat akkreditált laboratóriummal kell végeztetni. g) A tevékenység végzése során bekövetkező esetleges környezetszennyezést – a kárelhárítás egyidejű megkezdésével – a hatóságnak haladéktalanul be kell jelenteni. Természetvédelmi előírások: a) A tereprendezés során kialakítandó tó létrehozásakor törekedni kell arra, hogy természetvédelmi szempontból is értékes vizes élőhely jöjjön létre. A partvonal kialakításánál törekedni kell a változatos vonalvezetésre. A tó kialakításakor, a partvonal legalább 20 százalékán meg kell teremteni a minimum 10 méter széles part menti sekélyvizes zóna és azon a nádas vegetáció kialakulásának lehetőségét. b) A bányaművelés befejezése után a területen a jelenlegi talajszintet meghaladó maradó töltés nem alakítható ki. Az ideiglenesen létrehozott anyagdepók nem haladhatják meg a tíz méteres magasságot. c) A tájrendezés során növénytelepítésre csak a termőhelyi viszonyoknak megfelelő, őshonos fajok alkalmazhatók. d) A telepesen fészkelő madarak által a bányafalban vagy az ideiglenes töltésben létesített telephelyeket a költési idő alatt (április 15. és augusztus 15.) között a munkavégzés nem
4 érintheti, a fészkelés zavartalanságának biztosításához a telephelyek körül legalább 50 méteres védőzónát kell fenntartani. 3) A Mosonmagyaróvár Körzeti Földhivatal szakhatósági előírása: Az eddig engedélyezett és megvalósult más célú hasznosítást az ingatlannyilvántartásba be kell jegyeztetni. 4) A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Soproni Iroda szakhatósági előírása: A régészeti lelőhelyekről gondoskodni kell. III. A határozattal szemben a kézbesítéstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatósághoz két példányban benyújtandó, 10 000,- Ft. összegű illetékkel ellátott fellebbezésnek van helye.
INDOKOLÁS A hatóság H-21377-3/2005-I. számú, 2006. január 25. napjával jogerős határozatában részletes környezeti hatásvizsgálat elvégzését és részletes környezeti hatástanulmány benyújtását írta elő a KŐKA Kő és Kavicsbányászati Kft. (1113 Budapest, Daróci u. 30.) - a továbbiakban: Kft. - részére, a „Hegyeshalom II.-kavics” bányatelek 62 ha 4665 m2 területről 124 ha 9227 m2 területre való bővítésére, s egyben a kitermelési kapacitás 100 000 m3/év értékről 500 000 m3/év értékre való növelésére vonatkozóan. A részletes hatásvizsgálat előírása a környezeti hatásvizsgálatról szóló 20/2001. (II.14.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdésén alapult. A Kft. 2006. január 17-én benyújtotta a részletes hatásvizsgálatot. 2006. január 1-én hatályba lépett a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R. ). A hatóság a tárgyi ügyben a R. 28. § (2) bekezdésében foglalt átmeneti rendelkezés alapján a R. 6. §-11. § szakaszai szerinti környezeti hatásvizsgálati eljárást folytatta le. A hatóság a benyújtott dokumentáció alapján az alábbi tényállást állapította meg: A bányatelek elhelyezkedése: A bányatelek Hegyeshalom településtől ÉNy-ra, a belterülettől 1,1 km-re található. A területe mezőgazdasági hasznosítású szántó, földút, illetve erdő művelési ágú. A bányatelek ÉK-i oldalán folyik a Lajta-jobb parti-csatorna, illetve vele közel párhuzamosan, kb. 250 m-rel távolabb a Lajta DK-i csapással.
5
Működés: A bánya kizárólag természetes megvilágítás mellett üzemel. Letakarítás: Az átlagosan 0,6 m vastag humuszos termőréteget és a haszonanyag feletti meddőt dózerrel takarítják le, és külön-külön deponálják. A szállításhoz homlokrakodó és tehergépkocsit alkalmaznak. A meddő egy részét a tájrendezésnél hasznosítják, a másik része a bányából elszállításra kerül. A bányából kikerülő felesleges meddőt az elszállításig a bányatelek határsávjában deponálják. Kitermelés: A fedőréteg alatti kavics kitermelése száraz külfejtéses technológiával történik, a talajvíz szintje alatt kezdetben vonóvedres kotrógép, később a 8 m-es vízmélység alatt úszókotróval történik. Mosás, osztályozás: A haszonanyag jobb felhasználhatósága végett mobil, vagy félmobil mosó-osztályozó berendezés telepítésére kerül sor, mellyel 5-6 frakciót kívánnak előállítani. Tárolás: A tájrendezéshez szükséges humuszt és meddőt a bányatelken belül ideiglenesen elkülönített depókban tárolják. A haszonanyag tárolása frakciónként, max. 5 m magas depóniákban történik. Rakodás A rakodást a szállítójárművekre homlokrakodó géppel oldják meg. Szállítás: A termelvény elszállítása tehergépkocsikkal történik közlekedési utak igénybevételével. A szállítás iránya: A haszonanyag elszállítása a bányatelek területéről az 1. sz. főút irányában feljavított, kavicsolt burkolatú úton történik. A főutat elérve a szállítás az 1. sz. főúton jobbra kanyarodva, és a vasúti átjárón túl az M1 autópálya felé folytatódik. A szállítási nyomvonal lakott települést nem érint. Felhagyás: A bányászat felhagyását követően mintegy 30 m mélységű, tagoltabb tófelületek alakulnak ki, melyek szabadidő- jóléti- sport és horgásztó kialakítására alkalmasak. A tevékenységhez kapcsolódó egyéb műveletek: Vízellátás, szennyvízkezelés: Ivóvíz felhasználás: palackos ivóvíz, vagy ballonos szódavíz kiszállításával történik. Szociális célú vízfelhasználás: A telephelyen komplett szociális konténer telepítését tervezik, melynek zárt szennyvízgyűjtő tartálya van. Öntözővíz felhasználás: Az utak porzás mentesítésére az öntözővíz igényt a kialakuló bányatóból biztosítják.
6 Technológiai vízigény keletkezik az osztályozó berendezés üzemeltetésénél. A vízigényt a bányatóból biztosítják, a használt vizet ülepítés után ugyanoda vezetik vissza. Karbantartás, üzemanyag tárolás, hulladékkezelés: A munkagépek belső szállító járművek karbantartása 3 csoportba sorolható: - Előre nem látható meghibásodás - Heti rendszeres karbantartás, melynek célja a folyamatos, és biztonságos működés biztosítása - Nagyjavítás, melyet a téli időszakban, a bánya leállásakor végeznek. Mobil gépek időszakos és eseti javítását a bánya területén kívül végzik. A dízelolaj tárolására 1 db 10 m3 tárolókapacitású, 10 m3-es kármentővel ellátott, RH-ECO 10/L-M típusú tárolókonténer telepítésére kerül sor. A munkagépek üzemanyag töltése teljesen zárt rendszerben történik. Hulladékkezelés: A létesítés /bővítés/ során hulladékok képződése nem várható. A munkagépek karbantartása a bányaüzemen kívül történik. A bányászati tevékenység során hulladékok képződése nem várható. A kavics kitermelése hulladékmentes technológiát feltételez. A tevékenység felhagyása esetén a környezet elemeit terhelő hatások nem várhatók, mert hulladékok keletkezésével nem kell számolni, és tájrendezést is végeznek. Havária és rendkívüli javító tevékenység esetén az alábbi veszélyes hulladékok képződése várható: Egyéb motor-, hajtómű- és kenőolajok hulladékai EWC 130208* Veszélyes anyagokkal szennyezett törlőkendők, abszorbensek EWC 150202* Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó csomagolási hulladék EWC 150110* Veszélyes anyagokat tartalmazó föld és kövek EWC 170503* A bányatelek területén képződött kommunális hulladékot zárt edényzetben gyűjtik, amit megtelte után engedélyezett lerakóra szállítanak. A működés során keletkező veszélyes hulladékok üzemi gyűjtésére 1 db 1,7 m3-es kármentővel rendelkező veszélyes hulladék tároló (SMC-51 típ. SIEBAU) konténer kerül telepítésre.
Havária: Havária következhet be gépek, gépkocsik meghibásodásakor, sérülése során, üzemanyag, olaj elfolyásakor, továbbá gép, jármű, kigyulladásakor, illetve orkánerejű szél, felhőszakadás esetén.
7
Környezetre gyakorolt hatások: Talaj és földtani közeg: A bányászat és annak előkészítése a termőföld területének csökkenését, a mikrodomborzati viszonyok megváltozását eredményezi. A hatás végleges, a bányászatot követően vizes élőhely alakul ki. A munkagépek üzemelése során esetlegesen bekövetkező havária eseményekből eredő talajszennyezés átmeneti jellegű, kárelhárítással megszűnik. Víz: A bányászati tevékenység a lefolyási, vízháztartási viszonyokat a beszivárgást, párolgást megváltoztatja, a hatás végleges. A havária eseményekből eredő talajvízszennyezés átmeneti jellegű, kárelhárítással megszűnik. Levegő: A bánya telken folytatott tevékenység során a munkagépek és a szállítójárművek által okozott kipufogógázok, valamint a tevékenységből adódó diffúz porterheléssel kell számolni. Természet: A bányatelken a műveléssel érintett területen a növényzet teljes mértékben kipusztul, az állatok elvándorolnak. A művelt területen az eredeti életközösség teljes egészében megszűnik, illetve átalakul. A bányászat felhagyását követően a területen vízi élettér alakul ki. A hatóság a környezetvédelmi engedélyt a R. 10. § (4) bekezdése alapján állította össze. A rendelkező rész II. fejezet 2) pontjában, a hulladékgazdálkodási előírások a) pontjában foglalt előírás a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. tv. 13. § (19 és (2) bekezdésein alapul. A hulladékgazdálkodási előírások b) pontjában foglalt előírás a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdésén alapul. A hulladékgazdálkodási előírások c) pontjában foglalt előírás a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet 4. § (1) és 5. § (1) bekezdésein alapul. A hatóság felhívja az engedélyes figyelmét, hogy a keletkezett hulladékokról a nyilvántartást és az adatszolgáltatást a 164/2003. (X.18.) Korm. rendelet szerint teljesíteni kell. A levegővédelmi előírások a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdésén alapulnak. A bánya területe, a tárolt meddők diffúz légszennyező forrásnak minősülnek. A zajvédelmi előírásban foglalt mérési előírás a R. 10. § (4) bekezdés ba) pontján alapul. A vízvédelmi előírások f) pontjában foglalt előírás a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 8. § b) pontján alapul.
8 A vízvédelmi előírások a), b), c), d), e) és g) pontjában foglalt előírás a 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 8. § c) pontján alapul. A természetvédelmi előírások a) és b) pontjában foglalt előírás a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. tv. 20. § (1) bekezdésén alapul. A természetvédelmi előírások c) pontjában foglalt előírás az 1996. évi LIII. tv. 17. § (2) bekezdésén alapul. A természetvédelmi előírások d) pontjában foglalt előírás az 1996. évi LIII. tv. 43. § (1) bekezdésén alapul. A hatóság a R. 8. § (4) bekezdése és 12. számú melléklete alapján megkereste az eljárásban hatáskörrel rendelkező szakhatóságokat, melyek közül az ÁNTSZ Győr-Moson-Sopron Megyei Intézete 1380-2/2006. számú, a Magyar Geológiai Szolgálat Nyugat-magyarországi Területi Hivatala 182/4/2006. számú, a Győr-Moson-Sopron Megyei Növény-és Talajvédelmi Szolgálat 3861-1/2006. számú szakhatósági állásfoglalásában feltétel nélkül hozzájárult a környezetvédelmi engedély kiadásához. A Mosonmagyaróvári Körzeti Földhivatal 10159/2006. számú szakhatósági állásfoglalásában a rendelkező rész II. fejezet 3) pontjában foglalt feltétellel járult hozzá a környezetvédelmi engedély kiadásához. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Soproni Irodája 410/2269/03/2006. számú szakhatósági állásfoglalásában a rendelkező rész II. fejezet 4) pontjában foglalt feltétellel járult hozzá a környezetvédelmi engedély kiadásához. A hatóság az eljárás során szükségesnek tartotta a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság szakértőként való kirendelését, arra vonatkozóan, hogy a bányatelek bővítése és ezzel együtt a kitermelési kapacitás növelése természetvédelmi érdeket sért-e. A kirendelés a H1538-28/2006. számú végzéssel megtörtént. A Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság 22-28/2006. számú szakvéleményében azt állapította meg, hogy a Hegyeshalom II.-kavics bányatelek bővítése és a kitermelési kapacitás növelése nem sért természetvédelmi érdeket, a terület nem része a Natura 2000 hálózatnak. A hatóság az eljárás során a R. 8. §-ában foglaltaknak megfelelően közleményt tett közzé, majd a R. 9. §-ában szabályozottak szerint sor került a Hegyeshalom Község Önkormányzata hivatalos helyiségében, 2006. szeptember 28-án megtartott közmeghallgatásra. A lakosság sem a közlemény közzététele alatt, sem a közmeghallgatás során észrevételt nem tett. Figyelemmel arra, hogy az eljárás során észrevétel nem érkezett, a hatóság az általa feltárt tényállás, a szakhatóságok állásfoglalásai és a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság
9 szakvéleménye alapján döntött. Megállapította, hogy a vizsgált tevékenység a rendelkező részben foglalt feltételek betartásával a környezet védett elemeire káros hatást nem gyakorol, ezért a környezetvédelmi engedélyt a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 71. § (1) bekezdés b) pontja és a R. 10. § (2) bekezdés a) pontja alapján kiadta. A hatóság hatásköre a fenti jogszabályi helyeken alapul, illetékességét a 29/2004. (XII.25.) KvVM rendelet határozza meg. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. 98. § (1) bekezdése biztosítja, az illeték szükséges mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv. melléklet XIII. Cím 2. a) pontja határozza meg.
Győr, 2006. november 16.
Dr. Hajdu Klára s.k. igazgatóhelyettes
