ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím : 9002 Győr, Pf. 471. Internet: http://edktvf.zoldhatosag.hu e-mail:
[email protected] Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 Ügyfélfogadás az Ügyfélszolgálati Irodán: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! A határozat JOGERŐS:
év:
hó:
nap:
Iktatószám:
H-31-5/2009.
Hiv. szám:
-
Előadó: Műszaki ea:
Schuszter Győző Kaposi Zsuzsanna Noviczki Zoltán Greiner József
Melléklet:
-
KÜJ:
Tárgy:
KTJ:
Ács, ÉDU KÖVIZIG Duna Gönyű-Szőny közötti szakaszán Concó-patak torkolati vízi élőhely kialakítása – vízjogi létesítési engedély
Vízikönyvi szám: Ács-158.
HATÁROZAT
Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, mint elsőfokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (9021 Győr, Árpád u. 28-32.), a továbbiakban, mint engedélyes részére, az OBSERVATOR Kultúrmérnöki KFT. (1171 Budapest, Anna utca 32.) által készített OK-327 munkaszámú számú engedélyezési tervdokumentáció alapján a Duna Gönyű - Szőny közötti szakaszán Concó-patak torkolati vízi élőhely kialakítására az alábbi vízjogi létesítési engedélyt adja: I. Kiegészítő intézkedésként vízi élőhely kialakítására az Ácsi mellékágban, és a Concó-patak torkolatának környezetében kerül sor. Az érintett területen az Ácsi mellékág a Duna jobbpartján, az 1777,000 1777,620 fkm közötti szakaszon húzódik. A Concó-patak a Duna 1777 fkm szelvényénél, Ács községen keresztül haladva folyik a Dunába. Műszaki tartalom: 1. Ácsi mellékág rendezése: 1.1. 1777,620 fkm szelvényben a meglévő kőgát megnyitása. 1.2. A kotrás fenékszintje a felső megnyitásnál 106,00 mBf., a torkolatnál 103,50 mBf. 1.3. A kialakításra kerülő meder fenékszélessége 5 m, rézsűinek hajlása 1:3. 2. Concó-patak rendezése: 2.1. Bukógát kialakítása a patak 0+250 km szelvényében. Koronaszintje:108,00 mBf. Középső része: 107,90 mBf. Maximális elöntési szint: 108,50 mBf. Q10%=18 m3/s Átbukási magasság: 0,5 m Bukó szélesség: 31 m Koronaszélessége: 5 m Rézsűhajlása a felvízi oldalon: 1:3
2 Rézsűhajlása az alvízi oldalon: 1:10 2.2. Kisvízi bukó kialakítása a folyó 0+250 km szelvényében. Kisvízhozam:70 l/s Átbukási magasság: 0,1 m Bukó szélesség: 2 m Koronaszélesség: 2 m Rézsűhajlása a felvízi oldalon: 1:3 Rézsűhajlása az alvízi oldalon: 1:1,5 Felvízi oldali burkolat: 6,0 m hosszú, 0,3 m vastag kőből Alvízi oldali burkolat: 10,0 m hosszú, 0,4 m vastag kőből II. Az engedélyes az I. fejezetben körülírt jogosultságai mellett köteles betartani az alábbi előírásokat: 1. Az eljáró hatóság előírásai: 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7.
1.8. 1.9. 1.10. 1.11. 1.12. 1.13. 1.14.
1.15.
A mellékágon az átjárást – amennyiben azt a Duna vízállása lehetővé teszi – vápa építésével biztosítani kell. A kivitelezés kizárólag kisvizes időszakban végezhető. A kivitelezés során a vízfolyások levonulási viszonyai nem ronthatók. A vízgazdálkodási szakfeladatok ellátását a kivitelezés idején is biztosítani kell a vízfolyások kezelője számára, és a majdani üzemeltetéshez is lehetővé kell tenni. A kotrás során törekedni kell a változatos aljazat minőség kialakítására. A tervben vázolt nyomvonalat a kivitelezés során a felmerülő igényeknek megfelelően kell alakítani (ívek, zátonyok, szigetek kialakítása). A kivitelezőnek lehetőséget kell biztosítania a Duna–Ipoly Nemzeti Park munkatársai részére, hogy a kivitelezés művezetése során folyamatosan egyeztethessenek a természetvédelmi szempontok érvényesítése érdekében. A vízfolyást szegélyező növényzetet csak a legszükségesebb mértékben szabad bolygatni. A mederpartok, és szegélyek karbantartását csak olyan műszaki állapotú gépekkel lehet végezni, amelyekből veszélyes kőolaj származékok nem kerülnek a területre. Üzemanyagot tankolni a területen csak cseppfogó tálca használata mellett szabad. A jelentősebb fakitermeléssel és bozótirtással járó fenntartási munkák csak vegetációs időn kívül november 01.-től, február 15.-ig végezhetők. A mederfenék kotrása során kiemelésre kerülő egyéb kommunális hulladékok szabályszerű kezeléséről a fenntartási munkát végző köteles gondoskodni. A munkálatok során keletkezett veszélyes- és egyéb hulladékok kezeléséről a jogszabályokban előírt módokon kell gondoskodni. A létesítmény átadás- átvételét követően a rendeltetésszerű üzemeltetés megkezdése előtt vízjogi üzemeltetési engedély kérelmet kell benyújtani a hatósághoz, a jogszabályban meghatározott mellékletekkel felszerelve. A hatóságnak be kell jelenteni a bekövetkezéstől számított 30 napon belül: − a kivitelezés során felmerülő minden olyan műszaki és egyéb változást, akadályt, amely az engedélyben foglalt előírások, adatok megváltoztatását igényli; − a munkálatok befejezésének időpontját, e vízjogi engedély számának közlése mellett.
2. A Komárom-Esztergom Megyei MGSZH Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság előírásai: 2.1. A beruházást úgy kell megvalósítani, hogy a környező termőterületeken a talajvédő gazdálkodás feltételei ne romoljanak. A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások a környező termőföld minőségében kárt ne okozzanak. 2.2. A kiviteli munkálatok során kikerülő meder, illetve kotrási anyag, valamint egyéb képződött hulladék termőföldön nem helyezhető el. 3. Fővárosi és Pest Megyei MGSZH. Erdészeti Igazgatóság előírásai: 3.1. A tervezett tevékenység erdő igénybevételével /időleges igénybevétellel/ nem járhat.
3 4. Be kell tartani, továbbá a tervezett élőhely kialakítással érintett ingatlanok tulajdonosainak tulajdonosi hozzájárulásában foglaltakat. III. A vízjogi létesítési engedély a határozat jogerőre emelkedésétől 2013. december 31-ig hatályos, az időbeli hatály az engedély módosítására vonatkozó szabályok szerint meghosszabbítható. A létesítési engedély a megállapított kötelezettségek mellett feljogosít a vízilétesítmény megvalósítására, illetőleg a vízimunka elvégzésére, de a vízilétesítmény használatba vételéhez, üzemeltetéséhez szükséges vízjogi üzemeltetési engedély, vagy jogszabályban előírt egyéb hatósági engedély megszerzése, illetőleg a kártalanítási felelősség alól nem mentesít. Amennyiben a vízimunka elvégzése, illetve a vízilétesítmény megvalósítása a vízjogi engedélytől eltérően, vagy az engedély időbeli hatályának lejárta után, engedély nélkül történik, a hatóság a vízjogi üzemeltetési engedély kiadását megtagadhatja. IV. A vízügyi hatóság a határozat jogerőre emelkedését követően annak egy példányát a szükséges tervrészekkel együtt a Vízikönyvi Okirattárban elhelyezi, a vízjogi létesítési engedélyt Ács-158. számon a Vízikönyvbe bejegyzi. V. E határozat ellen a kézhezvételétől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez intézett, az elsőfokú hatóságnál 2 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja 63.000 Ft, azaz Hatvanháromezer forint, melyet az Északdunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Győr MÁK 1003300101711899-00000000 számú előirányzat felhasználási keretszámlájára kell befizetni. A díj megfizetését igazoló befizetési bizonylatot vagy annak másolatát a fellebbezéshez mellékelni kell. I N D OK O L Á S Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság a Duna Gönyű-Szőny közötti szakaszán – Concó-patak torkolati vízi élőhely kialakításának vízjogi létesítési engedélye iránti kérelmet nyújtott be az elsőfokú hatósághoz. A kérelem előzménye az volt, hogy az elsőfokú hatóság a Komárom-Almásfüzitő dunai árvízvédelmi védvonal fejlesztése az 1+200 – 14+238 tkm közötti beruházás megvalósítását az engedélyes részére kiadott, a H-3113-3/2009. számú határozattal módosított, a H-715-4/2006. számú határozattal módosított és egységes szerkezetbe foglalt 35836-14/2004.II. számú vízjogi létesítési engedélyben engedélyezte. A Komárom – Almásfüzitői védvonal fejlesztése érinti, az európai közösségi jelentőségű HUDI 20034 számon, „Duna és ártere” néven jelölt Natura 2000 kiemelt jelentőségű természet megőrzési területet. Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet (továbbiakban Rendelet) 10. § (9) bekezdése alapján a hatóság a természeti kárral arányban álló, a Concó-patak torkolatnál található mellékág és parti terület rehabilitációját, helyreállítási/fejlesztési intézkedésként élőhely-fejlesztési kötelezettséget írta elő az engedélyesnek az árvízvédelmi fejlesztés létesítési engedélye rendelkező részének II. fejezet 1.21. pontjában. A hatóság a vízi élőhely rehabilitáció végrehajtásra 2013. december 31.-ig terjedő határidőt állapított meg azzal, hogy az élőhely fejlesztés során figyelembe kell venni a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 4653/3/2005. számú iratában meghatározott szempontokat. Jelen vízjogi létesítési engedély kérelem az árvízvédelmi vonal fejlesztésének vízjogi létesítési engedélyében előírt kompenzációs célú vízi élőhely kialakításának kiegyenlítő intézkedeésnek engedélyezésére irányult. Az engedélyes kérelméhez mellékelte az OBSERVATOR Kultúrmérnöki KFT. által készített OK-327 munkaszámú „Vízi élőhely kialakítása a Duna Gönyű-Szőny közötti szakaszán” című tervdokumentációt, a mederüledék minták vizsgálatáról készült MÁ 184-H/2007. jelű mérési jegyzőkönyvet, a beruházással érintett ingatlanok hiteles térképmásolatát, az ingatlantulajdonosok hozzájáruló nyilatkozatát.
4 A hatóság felhívására kiegészítette kérelmét az érintett Ács 082/4; 082/5; 082/6; 082/11; 082/12; 082/13; 082/14; 082/21 és 054/4 hrsz.-ú ingatlanok tulajdoni lap másolatával, a tervdokumentáció CD lemezes digitális állományával, a Rendelet 10. § (6) bekezdése, valamint 8. számú melléklete szerinti alapadatokkal. Megfizette az eljárás igazgatási szolgáltatási díját. A hatóság az eljárás során a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhjr.) 19.§ (2) bekezdése és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (a továbbiakban Ket.) 29. § (6) bekezdése alapján a nagyszámú érintettre való tekintettel az eljárás megindításáról hirdetményi úton értesítette az ügyfeleket, majd 44. § (2) bekezdése alapján megkereste a hatáskörükben érintett szakhatóságokat a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Közép-dunántúli Irodát, Ács Város Jegyzőjét, mint elsőfokú építésügyi szakhatóságot, a Veszprémi Bányakapitányságot, a Komárom-Esztergom Megyei MgSzH Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságát, a Fővárosi és Pest Megyei MgSzH Erdészeti Igazgatóságát. A Veszprémi Bányakapitányság VBK/5285/2/2008. számú, Ács Város Jegyzője, mint építésügyi hatóság 2279-2/2008. számú szakhatósági állásfoglalásában külön kikötések nélkül járult hozzá az engedély kiadásához. A Komárom-Esztergom Megyei MgSzH Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága 20.2/4366-1/2008. számú állásfoglalásában közölt feltételeket az elsőfokú hatóság jelen határozata rendelkező részének II. fejezetében előírta. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Közép-dunántúli Iroda 430/5103/01/2008. ügyiratszámú nyilatkozatában közölte, hogy a tervezett beruházás jelenlegi adatai szerint nyilvántartott régészeti lelőhelyet nem érint, ezért nem jár el szakhatóságként. Nyilatkozatát azzal a figyelmeztetéssel adta meg, hogy a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről” szóló 1997. évi CXL. tv. 45.§ (4) bekezdése értelmében földmunkával járó tevékenység megkezdésének időpontját a tényleges munkakezdés előtt 8 nappal a hivatalnak és a Kuny Domonkos Múzeumnak (2890 Tata, Pf.: 224.) be kell jelenteni. Amennyiben a kivitelezés földmunkái során régészeti objektum, lelet kerül elő, a régészeti emlék feltárását biztosítani kell. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. tv. 24.§-ában foglaltak szerint amennyiben a földmunkák során váratlan régészeti lelet, vagy emlék kerül elő, a munkálatokat azonnal abba kell hagyni, és az illetékes települési önkormányzat jegyzőjét, valamint a Kuny Domonkos Múzeumot haladéktalanul értesíteni kell. A bejelentési kötelezettség elmulasztása az örökségvédelmi bírságról szóló 191/2001.(XI.18.) Korm. rendelet alapján örökségvédelmi bírság kiszabását vonhatja maga után. Az elsőfokú hatóság a 35836-14/2004.II. számú létesítési engedélyt módosító és egységes szerkezetbe foglaló H-1715-4/2006. számú határozatában a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 4653/3/2005. számú állásfoglalásában meghatározott szempontok figyelembe vételét írta elő a tervek elkészítéséhez. A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 40.§ (3) bekezdése alapján a Nemzeti Park Igazgatóság a felügyelőség megkeresése esetén állami alaptevékenysége körében külön jogszabály szerint szakértőként közreműködik a természetvédelmi hatósági eljárásokban. A jogszabály alapján az ügyben a hatóság döntése megalapozásához szakértőként kirendelte a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságot. Az elsőfokú hatóság Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (továbbiakban: DINPI) 3307/2008. számú szakvéleményét is figyelembe véve megállapította, hogy az engedélyes a terveket a DINPI-vel egyeztette a tervekben elhelyezett emlékeztető szerint. A terveket a DINPI elfogadta. A tervek nem minden pontban feleltek meg a DINPI által kiadott 4653/3/2005. számú iratnak, azonban a hivatkozott emlékeztető egy későbbi egyeztetést tartalmaz, amelynek során a konkrét tervek elfogadásra kerültek. Módosítás történt a mellékág befolyójának szintje és az ideiglenes deponia kérdését illetően. A DINPI elfogadta, hogy a mellékág befolyójának szintje nem a legkisebb hajózási vízszintre lesz beállítva, hanem 106 mBf. körüli szintre. A DINPI jelezte, hogy a mellékág kotrási rajza szerint a kialakítandó partvonal meglehetősen tagolatlan, ami természetvédelmi szempontból nem a legkedvezőbb. A műszaki leírásban ugyanakkor történik utalás arra, hogy a vízvezető szelvény nyomvonalát ívekkel, zátonyokkal szükséges tagolni. A tervezett vízi élőhely kialakítása az Ács 082/4, 082/5, 082/6, 082/11, 082/12, 082/13, 082/14, 082621 hrsz.-ú ingatlanokat érinti. Az ingatlanok a Natura 2000 hálózat részei, HUDI 20034 kódszámon, „Duna
5 és ártere” elnevezés alatt. A DINPI működési területén található jóváhagyott kiemelt jelentőségű természet megőrzési területek. A határozat rendelkező részében előírt feltételek teljesítésével megvalósított vízi élőhely kialakítása víz-, táj- és természetvédelmi szempontból a Natura 2000 célkitűzéseit jelentős mértékben szolgálja. A megvalósulás után, várhatóan egy növény- és állatfajokban gazdag, változatos vizes élőhely alakul ki, amely megfelel a Komárom – Almásfüzitői védvonal fejlesztése kapcsán előírt természetvédelmi célú kompenzációs előírásoknak. Az engedély kiadása vízügyi, környezetvédelmi, természetvédelmi és más érdeket nem sért, ezért az elsőfokú vízügyi hatóság a vízjogi létesítési engedélyt a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 28.§ (1) bekezdése, valamint 29.§-a és a Vhjr. 3. § (1), (4), (6), (7) bekezdése alapján a megadta. A hatóság a jelen határozattal a vízi élőhely kialakítására kiadott vízjogi létesítési engedély érvényességének idejét az árvízvédelmi fejlesztés fentiekben hivatkozott vízjogi létesítési engedélyének érvényességével megegyezően állapította meg. A megvalósítást követően az üzemeltetőnek a vízjogi üzemeltetési engedélyt a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996.(VI.13.) KHVM rendelet előírásainak megfelelően kell kérni. A hatóság a Vízikönyvi nyilvántartásba történő bejegyzésről a 23/1998. (XI.6.) KHVM rendelet 10.§ (3) és (4) bekezdése alapján rendelkezett. A hatóság az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről Ket. 72.§ (1) bekezdés da) pontja alapján tájékoztatta, a fellebbezés jogát a hivatkozott törvény 98.§-a biztosítja. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díját az eljáró hatóság a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005 (XII. 27.) KvVM rendelet 2 § (4) bekezdése alapján határozta meg. A hatóság hatásköre a Vhjr. 1.§ (2) bekezdésén, illetékessége a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. számú melléklete IV/1./A. pontján alapul. Győr, 2009. június 23.
Gerencsér Tivadar s.k. igazgató
