ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím : 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 Ügyfélfogadás az Ügyfélszolgálati Irodán: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! A határozat JOGERŐS: év:
hó:
nap:
Iktatószám:
H-4179-17/2009
Hiv. szám:
Előadó:
Pintér Imre/Molnár Csilla
Melléklet:
KÜJ: Tárgy:
KTJ: Bezenye , PHASE 1 ASSET KFT. (ERRICTUNG EUROVEGAS Kft.)Eurovegas szabadidő és szórakoztató központ előzetes vizsgálata
HATÁROZAT I. Az első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság a PHASE 1 ASSET Kft. (9200 Mosonmagyaróvár, Kálnoli u. 49.) által a Bezenye, 1333 hrsz-ú ingatlanon tervezett „Eurovegas” Szabadidő és Szórakoztató Központ I. fázisában megvalósuló 16 hektáros területfoglalású létesítmények létesítésével és üzemeltetésével kapcsolatosan megállapítja a következőket: 1.) A vizsgált tevékenység adatai: a) A telepítés helye: Bezenye, 1333 hrsz-ú ingatlan. b) A tevékenység jellemzői: A 153 ha 1049 m2 nagyságú ingatlanból a beruházás I. ütemében 16 hektáron szabadidő és szórakoztató központ létesül szálláshelyekkel, vendéglátó egységekkel, játéktermekkel előadóteremmel és a hozzá kapcsolódó kiszolgáló létesítményekkel, parkolókkal és látványtavakkal együtt. Az összes beépített terület (bruttó) 53000 m2, a parkolók száma 2700 db, a szilárd burkolatú felületek területe összesen: 46500 m2 2.) Az engedélyezési eljárás menete: a) A hatóság megállapítja, hogy a szórakoztató központ I. ütemének előzetes vizsgálata során kizáró ok nem merült fel, a létesítése és üzemeltetése során nem feltételezhető jelentős környezeti hatás, ezért nem tartja indokoltnak környezeti hatásvizsgálat végzését. b) A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság a saját későbbi engedélyezési eljárásaival kapcsolatban az alábbiakat állapította meg: – A szórakoztató központ ivóvízellátása (a kérelemben megjelölt A, B, C, D változat közül bármelyik megvalósítható), szennyvíz-elvezetése és tisztítása, a csapadékvíz-elvezetése valamint a 2 db látványtó csak jogerős vízjogi létesítési engedély birtokában valósítható meg. – A tervezett földgáztüzelésű kazánokra levegővédelmi engedélyt kell kérni, csak jogerős levegővédelmi engedély birtokában helyezhetők üzembe. c) A környezetvédelmi hatóság az építési engedélyezési eljárással kapcsolatban a következőket állapította meg: – a tervezett létesítmény üzemeléséből eredő levegőterhelést az építési engedélyezési terv levegővédelmi munkarészében részletesen kell vizsgálni, a környezetbarát fűtési módok lehetőségeivel számolva tervezni.
2 – A tervezett létesítmény üzemeléséből eredő zajkibocsátás mértékét az építési engedélyezési terv zajvédelmi munkarészében részletes kell vizsgálni, és szükség esetén a határértékek teljesülését biztosító intézkedéseket konkrétan meg kell tervezni. 3.) Az ügyben érintett szakhatóságok előírásai a tevékenység folytatásához szükséges további hatósági engedélyekkel kapcsolatban: a) A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal előírásai: A régészeti emlékek védelméről a 2001. évi LXIV. törvény előírásai szerint gondoskodni kell. b) A Mosonmagyaróvári Körzeti Földhivatal előírásai: Amennyiben a kivitelezés során termőföldet is igénybe kívánnak venni, abban az esetben a 2007. évi CXXIX. Törvény 3-30.§-ai alapján a termőföld más célú hasznosítását engedélyező határozatot be kell szerezni. II. Jelen határozat más hatóságok által kiadandó engedélyek beszerzése alól nem mentesít. III. A határozat ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül lehet az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, két példányban benyújtandó, 125.000.- Ft szolgáltatási díj befizetéséről szóló bizonylat mellékelésével ellátott fellebbezést lehet előterjeszteni az elsőfokú hatóságnál. INDOKOLÁS Az ERRICTUNG EUROVEGAS Kft. kérelmet nyújtott be az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez, mely szerint Bezenye község területén szabadidő és szórakoztató központot kíván létesíteni, melynek környezeti hatásai elsősorban Bezenye és Hegyeshalom települést érintik. A 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet (R.) 3. számú mellékletének 140. pontja alapján – a tevékenység területfoglalása meghaladja a 3 hektárt- a tevékenység előzetes vizsgálat-köteles, illetve a felügyelőség mérlegelésétől függően lehet hatásvizsgálat-köteles. Így a hatóság a R. 3-5. §-a szerinti eljárást folytatta le. A kérelmező kérelméhez csatolta az előzetes vizsgálati dokumentációt, valamint a megfizette a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 1. melléklet I. fejezet 43. pontja által meghatározott 250.000.- Ft-os szolgáltatási díjat. Az eljárás megindításáról szóló közlemény kifüggesztésre került a Felügyelőség honlapján, hivatalában, valamint Bezenye és Hegyeshalom települések polgármesteri hivatalában, mellyel kapcsolatban lakossági észrevétel nem érkezett, ugyanakkor a Reflex Környezetvédő Egyesület bejelentkezett az eljárásba ügyfélként, és úgy nyilatkozott, hogy megítélése szerint az ügyben környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása indokolt, azonban álláspontját nem támasztotta alá érvekkel. A R. 4.§ (1) bekezdése alapján megkeresett megkeresett szakhatóságok közül a Mosonmagyaróvár Város Polgármesteri Hivatal építésügyi Irodája a 24.165-2/2008. számon, az ÁNTSZ Regionális Intézete az 5375-2/2008. számon, Bezenye Község Jegyzője a 898-3/2008. számon, a Mosonmagyaróvári Körzeti Földhivatal 10.329/2008. számon, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal pedig a 410/5710/1/2008. számon adta meg hozzájárulását a határozat kiadásához. A szakhatóságok előírásait a rendelkező rész tartalmazza, a hatásvizsgálatot egyikük sem tartotta szükségesnek. A felügyelőség az eljárásban szakértőként rendelte ki a H-7963-13/2008. számú végzésével a Fertő Hanság és Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságot, mely a 21/116/08. számon adta meg szakvéleményét, mely a gépjárműforgalommal, élővilág-védelemmel, az éjszakai életmódot folytató állatfajokra vonatkozó hatással, továbbá a tájképi szempontokkal kapcsolatban fogalmazott meg kérdéseket. A Felügyelőség ezt követően zajvédelmi, levegővédelmi, vízvédelmi, természetvédelmi szempontú hiánypótlási felhívást bocsátott ki, melynek a kérelmező eleget tett és elkészítette a szomszédos Natura
3 2000 területekre vonatkozó hatásbecslést is. A Felügyelőség ezt követően megállapította, hogy az előzetes vizsgálati dokumentáció elbírálható, mellyel kapcsolatban a következők állapíthatók meg: Hulladékgazdálkodási szempontból: A beruházási terület a Bezenye 1112 és 1162. helyrajzi számokon található felhagyott (felszámolásra kerülő) települési szilárd hulladéklerakót nem érinti. Az Eurovegas szabadidő és szórakoztató központ létesítése során küszöb értéket meghaladó építési-bontási hulladékok keletkezése várható, amelynek egy része a helyszínen felhasználható, a többi részt feljogosított szervezetnek tervezik átadni. A szórakoztató és szabadidő központ működése során veszélyes és nem veszélyes hulladékok keletkeznek, amelyeket engedéllyel rendelkező hulladékkezelőknek adnak át. Veszélyes hulladékként a parkoló csapadékvizeinek tisztításából olaj-víz szeparátorokból származó hulladék keletkezik. A veszélyes hulladék gyűjtése munkahelyi gyűjtőhelyen történik. A működés során papír, műanyag és üveg csomagolási hulladékok, valamint étolaj és zsír, fogyasztásra alkalmatlan állati termékek, biológiailag bomló konyhai és étkezdei hulladékok, biológiailag lebomló kerti hulladékok és szilárd települési hulladékok képződése várható, amelyeket elkülönítetten gyűjtenek. A tevékenység felhagyása során bontási hulladék képződése várható, amelynek további kezeléséről feljogosított kezelőnek való átadással tervezik gondoskodni. Összességében megállapítható, hogy hulladékgazdálkodási szempontból a tevékenység végzését kizáró ok nem áll fenn, a tervezett tevékenység megvalósításából jelentős környezeti hatások nem származnak, hulladékgazdálkodási szempontból hatásvizsgálat elrendelése nem szükséges. Természet- és tájvédelmi szempontból: A beruházással érintett ingatlanok nem országos jelentőségű védett területek, nem Natura 2000 területek. Ingatlan-nyilvántartási adatok szerint belterület besorolásúak. A beruházás területe szomszédos a Mosoni-sík elnevezésű, HUFH 10004 elnevezésű Natura 2000 területtel (különleges madárvédelmi terület). A jelölő faj többek között a túzok, hazánk fokozottan védett madárfaja. Az eljárás alatt az érintett területről Natura 2000 hatásbecslés alapján megállapítható, hogy a beruházás a Natura 2000 terület jelölő fajaira várhatóan nem lesz káros hatással. Tájvédelmi szempontból a benyújtott nappali és éjszakai látványtervek alapján a szórakoztató központ a megye északi, sík területeinek leginkább kiemelkedő, ill. meghatározó tájképi eleme lesz, az épület tervezett formájában nem illeszkedik szervesen a tájba. Természet és tájvédelmi szempontból kizáró ok nem áll fenn, hatásvizsgálat elvégzése nem szükséges. Vízvédelmi , vízgazdálkodási szempontból: Az ivóvíz-ellátással kapcsolatban a kérelmező 4 változatot készített el, az alábbiak szerint: Ivóvíz ellátás (Qd = 1/A ütem 265 m3/d) A. Változat: Csatlakozás a hegyeshalmi vízellátórendszer magastárolójához. Megépítendő vízvezeték: 4160 m D225 KPE B. Változat: Csatlakozás a feketeerdei vízműtelephez Megépítendő vízvezeték: 11650 m DN 300 GÖV C. Változat: Önnáló vízmű rendszer létesítése 2 db. mélyfúrású kút, víztisztítás. D. Változat: Csatalkozás a Felső Szigetközi vízellátó rendszerre (Bezenyénél) Megépítendő vízvezeték: 5060 m D225 KPE. A Felügyelőség megállapította, hogy mind a 4 változat vízgazdálkodási szempontból elfogadható. A szennyvízelvezetésre és tisztításra( Qd = 1/A ütem 265 m3/d, teljes 1. ütem 590 m3/d) vonatkozóan a kérelmező 3 változatot készített: A. változat: A keletkező szennyvizeket az üzemelő hegyeshalmi szennyvíztisztítóra vezetik. A szükséges tisztító kapacitást ki kell építeni a telepen. A tisztított szennyvizek befogadója a Lajta folyó. Tervezett szennyvíz vezeték: 4150 m D225 KPE
4 B. Változat: Új szennyvíztisztító telep Lajtapusztán. A tisztított szennyvizek befogadója a Lajta folyó. Tervezett szennyvíz vezeték: 2430 m ill. 1330 m D225 KPE C. Változat: A keletkező szennyvizeket az üzemelő bezenyei szennyvíztisztítóra vezetik A szükséges tisztító kapacitást ki kell építeni a telepen. A tisztított szennyvizek befogadója a Mosoni-Duna. Tervezett szennyvíz vezeték: 8300 m D225 KPE A Felügyelőség megállapította, hogy mind a 3 változat vízgazdálkodási szempontból elfogadható, képes megfelelő hatásfokkal tisztítani az EUROVEGAS Szórakoztatóközpont szennyvizeit. Csapadékvíz elvezetéssel kapcsolatban a következők állapíthatók meg: (Q = 213,03 l/s parkoló csapadékvíz, 162,61 l/s útról származó csapadékvíz) A tetőről lefolyó csapadék vizek vagy látvány tavat töltenek, vagy elszikkadnak. A parkoló és az út csapadékvizeit előtisztítják, esetleg gyűjtik, majd a befogadóba, a Lajta bal parti csatornába vezetik. Tervezett: 400 l/s szennyvízátemelő, 400 l/s olajfogó műtárgy, 1000 m3 térfogatú tározó, 1400 m DN 500 HOBAS nyomócső. Látványtavak: 1.sz. tó: térfogata: 26.182,38 m3, felülete: 5.976,06 m2 2.sz. tó: térfogata 24.861,16 m3, felülete: 6.615,01 m2 Az érintett terület a Feketeerdei sérülékeny földtani környezetben lévő jelenleg folyamatban lévő diagnosztikai vizsgálat I. fázis lezárulásával meghatározott hidrogeológiai „B” (50 éves elérési időhöz tartozó) védőterületén helyezkedik el. A tervezett beruházás megvalósulásának vízvédelmi és vízgazdálkodási szempontból kizáró oka nincs, környezeti hatásvizsgálat elvégzése nem indokolt. Levegőtisztaság-védelmi szempontból: – A tervezési terület Bezenye - a 4/2002.(X.7.) KvVM rend. 2. sz. melléklete alapján a 2. sz GyőrMosonmagyaróvár légszennyezettségi zónába tartozik, ahol a szilárd por és a nitrogén-dioxid kritikus komponensnek számít. – A tervezett létesítmények megvalósítása során a munkagépek és szállítójárművek közlekedéséből és az építési tevékenységből származó diffúz levegőterhelés várható. – A működés során a fűtésből és a közlekedésből eredően várható jelentős környezeti levegőterhelés. A tervezett földgáztüzelésű kazánok teljesítménye: 7.4 MW. Zónán belül új jelentős kibocsátónak minősül. Szükség áramforrásként diesel aggregátorok telepítése tervezett. A kibocsátások csökkentésére az infrastruktúra központ tetején egy 450m2–es kollektor felülettel ellátott fotovoltaikus berendezés telepítését tervezik. A várható napi forgalom: 10.300 db személygépkocsi/nap, amely jelentős forgalom növekedés a közvetlen környezetben. A hatásterület immissziós jellemzőit a beruházás befolyásolja, a levegőterhelés az építési munkák és az üzemeltetés hatásából eredően növekszik. Zaj és rezgésvédelmi szempontból: A tárgyi dokumentáció zaj és rezgésvédelmi szempontból a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet előzetes vizsgálatról szóló 3 §. és 4. számú melléklete tartalmi követelményeinek megfelel, elbírálható. A tervezett tevékenység megvalósításából jelentős környezeti zaj és rezgéshatások nem származnak, a telephely környezetében a hatásterületen belül védendő létesítmény illetve terület nincs, a 27/2008.(III.22.) KvVM – EüM együttes rendeletben meghatározott zaj és rezgésterhelési határértékeknek nem kell teljesülni. A létesítmény működéséhez kapcsolódó járműforgalom az igénybeveendő utakon a jelenlegi közlekedési zajterhelést nem befolyásolja. A forgalmi zaj változása 3 dB alatt van, a vonatkozó 284/2007. (X.29.) Korm. rendelet 7.§ szerinti hatásterület meghatározására, illetve kijelölésére nincs szükség. A fentiek alapján a 314/2005 (XII.25.) Korm. 6 § szerinti környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása levegővédelmi-, zaj- és rezgésvédelmi szempontból nem indokolt. A Felügyelőség a fentiek ismeretében azt az álláspontot alakította ki, hogy a tevékenységgel kapcsolatban kizáró ok nem merült fel, ugyanakkor jelentős környezeti hatás nem feltételezhető, környezeti hatásvizsgálatot nem tart szükségesnek.
5 Az eljárás megindulását követően az Osztrák Köztársaság jelezte a magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium útján, hogy az eljárásban részt kíván venni a várható országhatáron átterjedő hatások miatt mint hatásviselő fél, részére a dokumentációk a fordításokkal megküldésre kerültek. Az osztrák fél válaszában jelezte részvételi szándékát a nemzetközi eljárásban és környezeti hatásvizsgálati eljárásban, s hivatkozott az országhatáron megnövekedő határforgalomra és annak emissziós hatásaira. A 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 5.§ (5) bekezdése szerint amennyiben hatásviselőként valamely Európai Gazdasági Térség tagállam nemzetközi eljárás lefolytatását kéri, a környezeti hatásvizsgálati eljárást le kell folytatni. Ausztria bekapcsolódást követően a Felügyelőség megtartotta az eljárás szerinti kötelező tárgyalást 2008. október 9-én, melyen tájékoztatta a beruházót az eljárás állásáról. Itt a Tiszamenti Mérnökiroda Kft. (tervező) és az Eurovegas Kft. képviselői kérték a kérdésnek az előzetes vizsgálati eljárás keretein belül történő tisztázását. A beruházó kérte továbbá egy olyan egyeztető tárgyalás lefolytatását, ahol az országhatáron átterjedő hatások nem jelentős jellegéről az osztrák felet meggyőzheti. Ezt követően a beruházó készített egy tanulmányt az országhatáron átterjedő hatások vizsgálatáról, melyet a Felügyelőség megküldött az osztrák környezetvédelemért felelős minisztérium részére, azzal a kérdéssel, hogy a tanulmány ismeretében továbbra is fenntartják-e álláspontjukat az eljárásban való részvételre, és a nemzetközi eljárásra vonatkozóan. Időközben az eljárásban a kérelmező pozíciójába az Eurovegas Kft. helyett a Phase 1 Asset Kft. lépett, erről a hatóság végzést hozott. Ezt követően az osztrák minisztérium levelében jelezte, hogy az országhatáron átterjedő közlekedési forgalom vizsgálatára további vizsgálatokat tartott szükségesnek. A hatóság az előzetes vizsgálati eljárást a nemzetközi eljárásban hozandó végleges osztrák döntésig a H-7963-59/2008. számú végzésében 60 napra felfüggesztette, illetve továbbította Ausztriába a beruházó által időközben elkészített újabb vizsgálati dokumentációkat. Az osztrák környezeti ügyekért felelős minisztérium 2009. február 10-én kelt levelében a határforgalom növekedésen, illetve az arra vonatkozó számítási módszeren túl természetvédelmi kérdéseket is megfogalmazott, elsősorban a beruházás túzok-populációra tett hatásával kapcsolatban. Ausztria egyúttal kérte a válaszokat a kérdéseire, s javasolt egy konzultációt a helyzet tisztázásra. Mindezekről a hatóság tájékoztatta a beruházót, aki a fenti két kérdésre vonatkozóan újabb tanulmányt készített, melyet a hatóság Ausztriának megküldött, és javaslatot tett az egyeztetés időpontjára vonatkozóan. Ezt követően került sor az egyeztető tárgyalás kitűzésére, melynek fő célja annak tisztázása, hogy a beruházás jelentős, ártalmas országhatáron átterjedő hatást idézhet-e elő. Az egyeztető tárgyalást a hatóság a R. 15.§ (2) bekezdése, valamint a 148/1999. (X.13.) Korm. rendelet 2. cikk 5.pontja alapján 2009. március 23-án folytatta le, a beruházó, az általa megbízott tervezőirodák, a szakhatóságok, a szakértőként kirendelt Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság, a magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Bezenye Jegyzője, valamint az osztrák oldalról megjelent minisztériumi, tartományi környezetvédelmi szakemberek és szakértők részvételével. A tárgyaláson a hatóság képviseletében Dr. Hajdu Klára, a Felügyelőség igazgatóhelyettese ismertette a magyar hatóság előtti eljárásban megtett eljárási lépéseket. Az osztrák fél részéről megjelentek tájékoztatták a résztvevőket az általuk folytatott eljárás lépéseiről, illetve a felmerült hatásokról, illetve kijelentették, hogy a dokumentáció és az elkészített hiánypótlások számítások alapján a közlekedés növekedésének nincs jelentős, országhatáron átterjedő káros hatása. Természetvédelmi szempontból ugyanakkor jelezték, hogy hiányosnak találják a kérelmet, mert az kevés adatot tartalmaz a túzok-populáció előfordulására vonatkozóan. Alfred Supersberger a beruházó részéről jelezte, hogy hajlandóak a jövőben együttműködni a túzok élőhelyének védelmében, a folyamatban lévő, három ország részvételével folytatott LIFE program segítésére. A beruházó egyúttal a tárgyaláson pontosította, illetve módosította a kérelmét, és kijelentette, hogy a jelenlegi előzetes vizsgálati szakaszban nem a teljes 153 hektárra kiterjedő beruházást kívánja engedélyeztetni, csak annak az I. fázisát, amely 16 hektárra terjed ki. Az osztrák hatóságok kérték, hogy a beruházó 14 napon belül készítsen az utóbbi évek túzokmegfigyelési tapasztalataiból egy kiegészítést, és vállalta, hogy azt a kézhezvételtől számított egy héten belül véleményezik, és kialakítják álláspontjukat. A beruházás későbbi ütemeivel kapcsolatban megjegyezte az osztrák hatóság, hogy kívánatos lenne, hogy a beruházó stratégiai hatásvizsgálatot készítsen, a később benyújtásra kerülő dokumentációk
6 minőségiek legyenek, tartalmazzanak hatásbecslést is a Natura 2000 területekre, és terjedjenek ki a határforgalomra, közlekedési imisszióra, valamint a természetvédelmi kérdésekre. Ezt követően a beruházó elkészítette az újabb, túzok-megfigyelésre vonatkozó anyagot, melyet a Felügyelőség- a tárgyalásról készült emlékeztetővel együtt- továbbított az osztrák hatóságoknak. Az osztrák hatóságok erre megküldték az általuk kiegészített emlékeztetőt, illetve a túzok-populációval kapcsolatos válaszukat. Az osztrák fél által felkért szakértő a kiegészített dokumentáció és helyszíni szemle alapján megállapította, nem kell azzal számolni, hogy a konkrét projektterületen tervezett létesítmény hatásai a határon átnyúló terjedő túzokpopulációra jelentős, határon is átnyúló károsító hatással lennének. Ettől függetlenül Ausztria kifejezte aggodalmát, - a beruházó saját adatainak alapján - az egész 350 hektár területű tervezett teljes beruházással kapcsolatban, amely nagyszámú parkolóhelyeket is magába foglal (Közép-Európa legnagyobb szórakoztató központja lenne). Egy ilyen jellegű beruházás nagy valószínűséggel jelentős veszélyeztetést jelent majd a határon átnyúló túzokvédelmi területre és populációra. Ezért az Osztrák Köztársaság kérte a Magyar Köztársaságot, hogy ügyeljen arra, hogy a szabadidő- és szórakoztató központ területére későbbiekben felmerülő fejlesztési terveknél mindig környezeti hatásvizsgálatot végezzen és a környezeti hatástanulmány elkészítési kötelezettsége alól a projekt feldarabolásával ne bújhasson ki. Ausztria kéri, hogy ezekben a környezetvédelmi eljárásokban részvételét biztosítsák. Kérte továbbá azt, hogy a beruházást illetően esetlegesen folytatandó stratégiai környezetvédelmi vizsgálatokba Ausztriát vonják be. Ausztria kérte még a magyar hatóságokat, ügyeljenek arra, hogy a jövőbeni környezetvédelmi eljárásoknál a beadott dokumentumok az alábbiakat mindig tartalmazzák: - Teljes vizsgálat és minősítés a Natura2000 területen várható hatásokról (természetvédelmi vizsgálat), amelynek a következőket kell tartalmaznia: jelenlegi állapotfelmérés, beleértve a most tervezett első építési fázis monitoringjának eredményét, valamennyi lehetséges befolyásoló tényező átfogó vizsgálata, beleértve a talajtömörítést, zajt, fényt, ezen hatások kiértékelését, tervezett intézkedéseket a várható káros hatások elkerülésére, - Közlekedésre vonatkozó dokumentációt, amelynek a következőket kell tartalmaznia: a közlekedési helyzet jelenlegi állapotának rögzítése (beleértve az első építési ütem hatásait), részletes vizsgálat a várható forgalomról, beleértve a várható osztrák megközelítési utakat is, ezen hatások kiértékelése, intézkedések, a forgalmi terhelés lehető legalacsonyabb szinten tartására, különös tekintettel a tömegközlekedésre (vasúti összeköttetések, buszkoncepció). szakvélemény a káros környezeti hatásokról, amely a forgalom levegőminőségre gyakorolt hatását Ausztriában részletesen feltárja és értékeli. Kérte az Osztrák Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériuma azt is, hogy a magyar hatóságok ügyeljenek arra, hogy a befektető azon ígéretét betartsa, miszerint egy az osztrák féllel egyeztetett részletes monitoring program keretében megvizsgálja az első építési fázis hatásait a túzok populáció által érintett lehetséges élőhelyek tekintetében a tervezett fejlesztési területen, a Natura2000 területein kívül is. A környezetvédelmi hatóság ezt követően a rendelkezésre álló adatok és iratok alapján megállapította, hogy a tevékenység a környezetre jelentős hatást feltételezhetően nem gyakorol, ezért a R. 5.§ dc) pontjában foglaltaknak megfelelően a rendelkező részbe foglalt döntést hozta. A rendelkező részben megjelölt vízjogi engedély-köteles tevékenységekre vonatkozó vízjogi engedély kérelmet a 18/1996.(VI.13.) KHVM rendelet szerint kell összeállítani. Az építési engedélyezési dokumentáció zajvédelmi munkarészét a 284/2007. (X.29.) Korm. rendelet 9.§-ában és a 2. számú mellékletben előírtaknak megfelelő tartalommal kell elkészíteni. Az eljáró hatóság az építési engedélyezési eljárásban konkrét, részletes előírásokat fog tenni természet- és tájvédelmi szempontból -
7 szakhatósági hatáskörét gyakorolva. A légszennyező pontforrásokra vonatkozó levegővédelmi engedélykérelmet a 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 4.1. melléklete szerint kell összeállítani. A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság által nem ismert tények, adatok alapján a tevékenység végzéséhez további hatósági engedélyek is szükségesek lehetnek. A hatóság hatáskörét a fenti jogszabályokon túl a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 8.§-a, illetékességét ugyanezen jogszabály 1. számú mellékletének IV. fejezete szabályozza. Az eljáró hatóság a jogorvoslat lehetőségét a 2004. évi CXL. törvény 98. §-a alapján biztosította, a fellebbezés szolgáltatási díját a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2.§ (4) bekezdése alapján állapította meg.
Győr, 2009. április 17.
Gerencsér Tivadar s.k.
igazgató
