ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 web: http://edktvf.zoldhatosag.hu e-mail:
[email protected] Ügyfélfogadás: Hétfő: 8.30-12 Szerda:8.30-12,13-16 Péntek:8.30-12 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! G:\Levego\2013\VargaLa\6780-15hat.doc A határozat JOGERŐS: év:
hó:
nap:
Iktatószám:
6780-15/2013.
Hiv. szám:
Előadó:
Vargáné/ Pandur László
Melléklet:
KÜJ: Tárgy:
KTJ: Fertőd, Fertőd Energiapark Fejlesztő Kft. szélerőmű-park előzetes vizsgálata
Határozat I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a Fertőd Enegiapark Fejlesztő Kft.(9431 Fertőd, Madách sétány 1.) által a Fertőd 0116/5, 0123/1, 0104/5, 0123/11, 078/1, 0136/18, 0242/9 helyrajzi számú ingatlanokon tervezett 8 db szélerőműből álló szélerőmű-park létesítésére és üzemeltetésére vonatkozó előzetes vizsgálati eljárás eredményeképpen megállapítja, hogy a szélerőmű-park létesítésével természet-és tájvédelmi szempontból kizáró ok merült fel, a tevékenység kérelem szerinti megvalósítására engedély nem adható. II. Az eljárásban részt vett szakhatóságok az alábbi állásfoglalásokat adták: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve a VIII-R047/00691-2/2013. számon a következő állásfoglalást adta: A Fertőd közigazgatási területén tervezett 8 db szélerőműből álló szélerőmű-park létestéséhez közegészségügyi szempontból feltétel nélkül hozzájárul. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Soproni Járási Hivatal Járási Földhivatala a 10. 158/2013. számon a következő állásfoglalást adta: A Fertőd Energiapark Kft. szélerőmű-park előzetes vizsgálata ügyében szakhatósági hozzájárulását a Hivatal által kiadott 10.010/2013. számú határozatban foglaltak betartásával adja meg. Fertőd Város Jegyzője az 599/2013. számon a következő állásfoglalást adta: A Fertőd Energiapark Kft. szélerőmű-park létesítésének előzetes vizsgálati ügyében benyújtott kérelméhez helyi környezet-és természetvédelemre kiterjedően kikötés nélkül hozzájárul. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatósága a 17.2/522-3/2013. számon a következő szakhatósági állásfoglalást adta: A Fertőd Energiapark Kft. szélerőmű-park létesítésének előzetes vizsgálati ügyében benyújtott előzetes vizsgálati dokumentációt talajvédelmi szempontból elfogadja. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala a Gy-01D/EPH/1418-2/2013. számon a következő állásfoglalást adta: A Fertőd, szélerőmű-park létestéséhez az örökségvédelmi szakhatósági hozzájárulását megadja az alábbi feltételekkel: - A területen legfeljebb 100 m magasságú szélerőművek telepíthetők. - A szélerőmű-park területén található régészeti lelőhelyek védelméről a kulturális örökség védelméről szóló 2001.évi LXIV. törvény alapján gondoskodni kell. A Vas Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága a VAG/01/2006-3/2013. számon a következő állásfoglalást adta:
2 A Fertőd, szélerőmű-park létesítéséhez a hozzájárulását az alábbi kikötéssel adja meg: -A szélerőművek az erdőterülettől legalább a dölési magasságra helyezhetők el. (Itt azonban egyedi engedélyezési eljárás során vizsgáljuk, hogy milyen természetességi kategóriájú erdőterület veszélyeztetett. A szabályhoz mereven a 2009. évi XXXVII. tv (Evt) 7.§ (1) bekezdés d),e)f) pontjában foglalt átmeneti erdő, kultúrerdő és faültetvény esetében nem ragaszkodunk). III. A Fertőd Enegiapark Fejlesztő Kft.(9431 Fertőd, Madách sétány 1.) a kérelem elbírálásáért járó 250.000,- Ft. összegű igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. IV. A határozat ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatóságnál két példányban benyújtandó fellebbezést lehet előterjeszteni. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja 125.000,-Ft .
Indokolás A Fertőd Energiapark Fejlesztő Kft. (9431 Fertőd, Madách sétány 1.) kérelmet nyújtott be a hatósághoz, a Fertőd 0116/5, 0123/1, 0104/5, 0123/11, 078/1, 0136/18, 0242/9 helyrajzi számú ingatlanokon tervezett 8 db szélerőműből álló, egyenként maximum 3 MW névleges teljesítményű szélerőmű-park létesítésére. Kérelméhez csatolta a Projektmanagement Szarvas Kereskedelmi és Mérnökiroda (6440 Jánoshalma, Deák Ferenc u. 12.) által készített előzetes vizsgálati dokumentációt, és befizette a 250.000,-Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat. A hatóság az előzetes vizsgálati dokumentáció alapján megállapította, hogy a tervezett létesítmény megfelel a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (R.) 3. sz. melléklet 75. pontjának – szélerőmű, szélerőmű-park 600 kW villamos teljesítménytől - előzetes vizsgálat köteles tevékenység. A hatóság az előzetes vizsgálati eljárást a R. 3.§, 5.§ szakaszai alapján folytatta le. A dokumentáció alapján megállapította, hogy a Kft. Fertőd keleti, észak-keleti térségében 8 db szélerőműből álló, egyénként maximum 3 MW névleges teljesítményű, maximum 24 MW összteljesítményű szélerőmű-park megvalósítását tervezi. Üzemidő: 8760 óra/év. A hatóság vizsgálta a tevékenység környezetre gyakorolt hatását, melynek során a következőket állapította meg: A szélerőmű-park telepítése, a dűlőutak kijavítása, az energiaellátás kiépítése, az építkezés és a technológiai szerelés jelentős mennyiségű hulladék keletkezéssel nem jár. Az üzemelés nem jár hulladékképződéssel. A tornyok alapozása során a talajvíz szintjét nem érik el, a létesítés, üzemeltetés és a felhagyás fázisa nem érint felszín alatti vizeket. Az üzemeltetés során vízhasználat nincs, kommunális és technológiai szennyvíz nem keletkezik, a beruházás nem érint felszín alatti vízbázis védőterületét. A felszíni vizek mennyiségi és minőségi állapotára hatást nem gyakorol. Az oszlopok területéről a csapadékvíz a környezető területeken elszikkad. A szélpark létesítése során az építési munkák által okozott környezeti zaj- és rezgéskibocsátással lehet számolni, melyek időszakosak és jelentős környezeti zaj és rezgéshatásokkal nem járnak. Az építési munkálatok során a legközelebbi lakóterületeken a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 2. számú mellékletének zajterhelési határértékei teljesülnek. Az építési tevékenységhez kapcsolódó ideiglenes, járulékos szállítási tevékenység nem növeli meg jelentősen a meglévő utak zajterhelését. A szélerőművek üzemelése során a legközelebbi zajvédelmi szempontból védendő lakóépületeknél a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. számú mellékletében előírt zajterhelési határértékek teljesülnek.
3 A benyújtott dokumentációból megállapítható, hogy a tevékenység hatásterülete várhatóan nem érint zajvédelmi szempontból védendő területet, épületet. A szélpark működése során jelentős környezeti zaj- és rezgéshatás nem várható. A szélerőművek telepítése során a földmunkák, ill. a munkagépek közlekedése miatt- a közvetlen környezet potenciális porszennyezésével jár. A munkagépek által kibocsátott légszennyező anyagok mennyisége nem jelentős. Az építkezés idején a megnövekedett járműforgalom az érintett területeken többlet légszennyezést okoz, de káros (határértéket meghaladó) immisszió nem lép fel. A működő szélerőmű karbantartásának légszennyező hatása nem jelentős. A tevékenység természet-és tájvédelmi szempontból jelentős hatást gyakorol a következők miatt: Természetvédelmi szempontból: Az érintett ingatlanok nem részei országos jelentőségű védett természeti területnek, nem részei a Natura 2000 hálózatnak, sem az Országos Ökológiai Hálózatnak. Az eljárás részeként belföldi jogsegély keretében a hatóság megkereste a terület természetvédelmi kezelőjét, a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóságot. Az Igazgatóság 1335-2/2013. számú szakvéleményében foglaltakat a hatóság összehasonlította az előzetes vizsgálati dokumentációban szereplő adatokkal, és a következőket állapította meg: Az előzetes vizsgálati dokumentáció 41. oldalán szerepel, hogy „a helyi vadászok szerint a nyárligeti terület, amely mentes az utak szélén lévő fasávoktól, biztosít jól belátható területet a vadludaknak, elsősorban télen, havas időben jelennek meg vadludak, melyek a hóból kiálló repcét csipegetik”. A dokumentáció tehát elismeri, hogy a tervezési terület pihenő-táplálkozó helyül szolgál a vonuló vadlúdcsapatoknak. Ezt a megállapítást a természetvédelmi kezelő szakvéleményében vázolt két évtizedes felmérések és felügyelőség helyismerettel rendelkező munkatársa is megerősíti. A dokumentáció 42. oldalán a tervező ismerteti, hogy „a területbejárásra 2012. 10. 16-án került sor, mely során a Kócsagvártól északra eső rehabilitációs területen csak kevés vadlúd volt látható, táplálkozási területük a közelben van, elsősorban dél felé húznak ki, a tervezett szélpark területe felé nem mennek. A nagy lilik és a vetési lúd egyedszáma kevés, az állomány zöme a nyári lúdból áll”. A hatóság véleménye szerint (a dokumentáció szerint két alkalommal került sor helyszíni szemlére) kettő megfigyelésre nem lehet építeni a vizsgálatot. A Nemzeti Park Igazgatóságnak és Felügyelőség munkatársának helyismeretéből adódóan kijelenthető, hogy a Fertőn átvonuló vadludak egyik legfontosabb táplálkozó területe a Nyárliget-Tőzeggyármajor-Kistölgyfapuszta-Vitnyéd közti mezőgazdasági terület (A tervezési terület is ezen belül található). Ezt októbertől márciusig terjedő időszakban rendszeresen látogatják a különböző vadlúdfajok egyedei. A Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság 1991-2013-ig terjedő időszakra nézve rendelkezik rendszeres felméréssel a terület madármozgalmait illetően. Ezen felmérések alapján elmondható, hogy legnagyobb számban nagylilik (Anser albifrons) 25000 pld, nyári lúd (Anser anser) 10000 pld, vetési lúd (Anser fabalis) 6000 pld fordul elő, de a csapatokat mindig kísérik más védett, illetve fokozottan védett fajok egyedei is. A mezőgazdasági területekre táplálkozni járó madarak számára részben leütésveszélyt jelenthetnek a forgó rotorlapátok. A Fertő-tó – Osli-Hany – Nyirkai-Hany közti útvonalra eső területen a szélerőművek jelentős akadályt képezhetnek a vadludak számára, riasztó hatást okozva számukra, mely elkerülő magatartást válthat ki belőlük. A dokumentáció 45. oldala szerint „a szélerőművek különösen a zavarásra érzékeny, valamint a nagytestű fajok (pl. récék, ludak, ragadozó madarak) számára jelentenek veszélyforrást. A fészkelő madárfajok közül esetleges veszélyt a vörös vércsére és az egerészölyvre jelenthet, azonban a legújabb fejlesztésű széltornyok lassan forgó lapátjai időt engednek e ragadozó madaraknak még szélben is a lapát síkjának elhagyására”. Ezen állítás bizonyítására a dokumentációban információt a hatóság nem talált. „A mosonszolnoki szélpark esetében 6 pld. vörös vércse tetemét találták a széltornyok közelében 10 éves megfigyelési időszak alatt, amely pusztulások esetében nem igazolta igazságügyi állatorvostani szakértői jelentés a rotor-madár találkozásából eredő elhalálozást”. A Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság szakvéleménye szerint ezen állítás sem felel meg a valóságnak, mivel az elhullott madarak bevizsgálásra kerültek és a megfigyeléseket publikálták a Heliaca c. madártani szaklapban (Váczi M. (2009) A Mosonszolnok-levéli szélerőműpark területén végzett madártani vizsgálatokról. Heliaca 2009. p. 78-86.) A 8. számú torony mellett (kb. 150 m.) egyébként ex lege védett kunhalom is található.
4 Tájvédelmi szempontból: Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 3/5. számú melléklete alapján Fertőd város közigazgatási területe tájképvédelmi övezetbe, a 3/6. melléklete alapján, pedig a kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő övezetbe tartozik. A szélerőmű-park megépülése ebben a környezetben tájképvédelmi szempontból káros hatású, a világörökségi táj látványát romboló tényező. A tervezési terület része a ”Fertő–Neusiedlersee Kultúrtáj” nevű UNESCO világörökségi helyszínnek. A ”Fertő-táj Kulturtáj - Világörökség Kezelési Terve” című dokumentum 95. oldalán olvasható, hogy „szélerőművek építése a világörökségi helyszínen ellentétes az érintetlen táj megőrzésének céljaival.” A Kormány 1085/2000. (X.30.) határozata rendelkezett arról, hogy a fertődi Esterházy–kastély és kertjeinek teljes ingatlan-együttese a Műemlékek Nemzeti Gondnokságához kerüljön. Az átvétel egyik fontos célja volt, hogy az intézmény kezdje meg az 1959-ben részlegesen és szakmailag vitatható módon felújított műemlék-együttes értékelvű helyreállítását. Az első eredmény már 2001-ben megmutatkozott: az Esterházy Kastély Kápolna Alapítvány támogatásával befejeződött a kastély kápolnájának restaurálása, mégpedig olyan minőségben, hogy a munkát Europa Nostra díjjal ismerték el. A következő években minisztériumi támogatással sor került a kastély díszudvari homlokzatainak helyreállítására és az alapinfrastruktúra korszerűsítésére. Megkezdődhetett a kastélypark revitalizációja a fasorok és allék rendezésével, majd regionális pályázati támogatással megújulhatott a nyugati kastélykert sétánya is. A műemlék-együttes átvételét követően 2001–2009 között a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága jelentős pénzeket fordított állagvédelemre és felújításokra. 2007-től, az uniós pályázati lehetőségek kezdetétől prioritásként kezeli a projektszemléletű munkát, kiváltva ezzel az amúgy is szűkös állami tehervállalást, így elmondható, hogy Fertőd–Eszterházán 2009–2013 között olyan léptékű helyreállítási és fejlesztési beruházás valósul meg, amely a kastély legújabbkori történetében egyedülállónak mondható. A Műemlékek Nemzeti Gondnoksága már készül a 2014-től aktuális új pályázati ciklusra, hogy Magyarország legimpozánsabb barokk–rokokó kastély-együttese mihamarabb újra teljes fényében pompázzon. Mindezen beruházások fényében kijelenthető, hogy az épületegyüttes és tágabb környezetének fejlesztése kiemelt állami és uniós törekvés. A cél Fertőd belvárosának barokk pompában történő visszaállítása. A kastély és a kapcsolódó épületek látványának megőrzése kiemelt jelentőséggel bír. Az eljárás során, az előzetes vizsgálati dokumentációban készültek ugyan látványvizsgálatok, ám a vizsgált pontokról a tervezett szélerőmű-parkkal épp ellentétes irányba készültek a fotók. A hatóság a 6780-9/2013. számú hiánypótlás felhívásában meghatározta, hogy a látványvizsgálatot hol kell végezni, így a Felügyelőség által meghatározott pontokról is készültek fényképfelvételek. Ezen második látványvizsgálat során néhány pontról egyértelműen bebizonyosodott, hogy látszani fognak a turbinák, a többi pontról, pedig csak azért nem, mert ott a fotók direkt épületek és növényzet takarásában készültek. A Felügyelőség munkatársai a tényállás pontos tisztázása érdekében helyszíni szemlét tartottak, melyről feljegyzés és fotó is készült. A hiánypótlásként benyújtott látványvizsgálatok 4. oldalán található kép szerint a turbinák a Joseph Haydn út és a Szabadság utca kereszteződéséből egyértelműen látszanak majd. Mivel ezen fényképkészítési pont nem konkrétan a kastély területéről származik, ezért a Felügyelőség helyszíni szemle során kicsit távolabbról, a kastély területének sarkáról készített fotókat ugyan abba az irányba nézve. A hiánypótlásként benyújtott fotón a szélerőművek előterében látszik a benzinkút és az áruház, Felügyelőség által a kastély területének sarkáról készített fotókon is látszik a benzinkút és az áruház, így nyilvánvaló, hogy a kastélytól is látszani fognak a turbinák. A többi, hiánypótlásban beküldött kép épületek és növényzet takarásában készült. A hiánypótláshoz csatolt 3. számú kép is növényzet takarásából készült. A helyszíni szemle során a növényzet mögül készültek felvételek, így a szélerőműpark tervezett helyének irányába nézve is készültek fotók, melyből a hatóság megállapította, hogy a benzinkút és így a majdani szélerőmű-park is látszani fog innen is. A hiánypótláshoz csatolt 8. képen Agyagosszergény északi részéről is látszik majd a szélerőmű-park.
5 A fentiek alapján bebizonyosodott (összevetve a II. hiánypótlásban közölt képekkel), hogy a tervezett szélerőmű-park igen is látszani fog a barokk-rokokó épület-együttes környezetéből, nagymértékben zavarva a 18. századi településközpont látványát. A kastély környékén pont az a célja a fejlesztéseknek, hogy a meglévő művi elemeket minél hamarabb felszámolják (pl. légkábelt földkábelra cserélni, a meglévő aszfaltút vonalvezetésének megváltoztatása, hogy elkerülje az épület-együttest) és új, zavaró tájalkotó elem létesítését pedig lehetőség szerint megakadályozza. A Magyarországon egyedülálló Esterházy-kastélyegyüttes, illetve környezetének megóvása olyan feladat, mely szükségessé teszi a település külső területeinek tájképi összhangjának megőrzését, a táji koherencia megteremtését. Miután a szélerőművek megvalósulás esetén elsőrendű tájalkotó elemmé válnának a környezetben, természetben, veszélyeztetik a kastélyegyüttes vizuális érvényesülését. A világörökségi cím veszélyeztetése ill. a cím elvesztésének lehetőségére jó példa Németországban, Drezdában volt 2009-ben. Az Elbára épített híd, a Waldschlösschenbrücke miatt az UNESCO megvonta Drezdától a Világörökség címet. Az indokolás szerint a modern híd megszégyenítése az Elbavölgy Kulturtájnak. Mint látható, ebben az esetben is a tájkép negatív irányú megváltoztatása történt, mint jelen esetben is történne, melynek következtében Drezda elvesztette a Világörökség címet. A világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény 3. § (1) bekezdése szerint a világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értéket, a várományos helyszín kiemelkedő értéket hordoz, amelyet – a kulturális örökség, illetve a természet védelméről szóló jogszabályok alapján fennálló védettséggel összhangban – mindenki köteles megóvni. A (4) bekezdés szerint a világörökségi és a várományos terület használata, bemutatása és fejlesztése az 1. § (2) bekezdés szerinti védettségre tekintettel, egységes kezelési elvek alapján, átláthatóan, a világörökségi címhez méltó módon történhet, így különösen a) a helyszínnek meg kell őriznie eredeti értékeit, egységes látképét, történeti környezetbe ágyazott, illetve egyedi megjelenését különösen a – nappali és éjszakai – látvány, a térbeli kapcsolatok és arányok tekintetében, b) ne veszélyeztesse a helyszín hitelességét, sértetlen fennmaradását és integritását, továbbá ne eredményezze a világörökségi értékek károsodását és a károsodás veszélyét ne idézze elő, c) méltón illeszkedjen a terület kulturális, történeti, természeti értékeihez, d) ne okozza akár közvetlenül, akár közvetve az egyetemes és nemzeti értékek csökkenését, értékvesztését. A Felügyelőségen 2004 óta folynak eljárások széperőmű-parkok létesítésével kapcsolatban. Ezen eljárásoknál, - utolsó határozatot a hatóság 2010. évben hozta - még nem volt a Világörökségi területek védelme törvénybe foglalva. A világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény 2012. január 1.-én lépett hatályba, így Felügyelőség a döntésénél az abban foglaltakat is figyelembe vette A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 6. § (2) bekezdése szerint pedig a tájhasznosítás és a természeti értékek felhasználása során meg kell őrizni a tájak természetes és természetközeli állapotát, továbbá gondoskodni kell a tájak esztétikai adottságait és a jellegét meghatározó természeti értékek, természeti rendszerek és az egyedi tájértékek fennmaradásáról. A Tvt. 7.§ (2) bekezdés a) pontja szerint a táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében gondoskodni kell az épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések külterületi elhelyezése során azoknak a természeti értékek, a mesterséges környezet funkcionális és esztétikai összehangolásával történő tájba illesztéséről. A Tvt. 7.§ (2) bekezdés c) pontja szerint a település-, a területrendezés és fejlesztés, különösen a területfelhasználás, telekalakítás, az építés, a használat során kiemelt figyelmet kell fordítani a természeti értékek és rendszerek, a tájképi adottságok és az egyedi tájértékek megőrzésére. A Tvt. 7.§ (2) bekezdés d) pontja szerint művelési ág változtatás, más célú hasznosítás csak a táj jellegének, szerkezetének, a történelmileg kialakult természetkímélő használat által meghatározott adottságoknak és a természeti értékeknek a figyelembevételével lehetséges. A 43. § (1) bekezdése szerint, tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása.
6 A fentiek alapján természet-és tájvédelmi szempontból a tevékenység engedélyezésénél kizáró ok merült fel. A hatóság a döntésénél figyelembe vette a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóságának a 1335-2/2013. számú szakértői véleményében foglaltakat is. A hatóság a R. 3. § (3) és (4) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően közleményt tett közzé, melyre sem a telepítés helye szerinti önkormányzat, sem annak lakossága részéről nem érkezett észrevétel. A hatóság a R. 4. § (1) bekezdése értelmében az előzetes vizsgálati dokumentáció megküldésével megkereste az eljárásban hatáskörrel rendelkező szakhatóságokat, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket) 26.§ (1) bekezdése alapján belföldi jogsegély keretében Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóságát. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervét, mely a VIII-R-047/00691-2/2013. számú szakhatósági állásfoglalásában a Fertőd közigazgatási területén tervezett 8 db szélerőműből álló szélerőmű-park létestéséhez közegészségügyi szempontból feltétel nélkül hozzájárult. Állásfoglalása a 123/1997.(VII.18.) Korm.rendeleten, a 16/2002.(IV.10.) EüM rendeleten, a 253/1997.(XII.20.) Korm.rendeleten, a 2004. évi CXL. törvény 44.§-án, a 347/2006.(XII.23.) Korm.rendelet 32/A§ (1) bekezdésén és 4. számú mellékletén alapul. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Soproni Járási Hivatal Járási Földhivatalát, mely a 10. 158/2013. számú szakhatósági állásfoglalásában a Fertőd Energiapark Kft. szélerőmű-park előzetes vizsgálata ügyében szakhatósági hozzájárulását a hivatal által kiadott 10.010/2013. számú határozatban foglaltak betartásával adta meg. Megállapította, hogy a tervezett beruházás termőföldet érint, azaz termőföld más célú hasznosítására kerül sor. A Hivatal az érintett területekre vonatkozóan a 10.010/2013. számú határozatában engedélyezte a végleges más célú hasznosítást, ezért az abban foglaltak teljesítése mellett adta meg szakhatósági hozzájárulását. Állásfoglalása a 2007. évi CXXIX. törvény 7-26.§-án alapul. Fertőd Város Jegyzőjét, mely az 599/2013. számú szakhatósági állásfoglalásában a Fertőd Energiapark Kft. szélerőmű-park létesítésének előzetes vizsgálati ügyében benyújtott kérelméhez helyi környezet-és természetvédelemre kiterjedően kikötés nélkül hozzájárult. Állásfoglalása a 347/2006.(XII.23.) Korm.rendelet 32/A§ (1) bekezdésén és 4. számú mellékletén alapul. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatóságát, mely a 17.2/522-3/2013. számú szakhatósági állásfoglalásában a Fertőd Energiapark Kft. szélerőmű-park létesítésének előzetes vizsgálati ügyében benyújtott előzetes vizsgálati dokumentációt talajvédelmi szempontból elfogadta. Megállapította, hogy a szélerőmű-park termőföldnek minősülő ingatlanokat is érint, és termőföldnek minősülő ingatlanokkal közvetlenül határos. A tevékenység hatása a környező és érintett eredeti művelési ágban maradó termőföld területekre várhatóan nem lesz jelentős. Állásfoglalása a 2004.évi törvény 22.§ (1) 44.§(1),(9) bekezdésén, a 2007. évi CXXIX tv. 1.§ (1) bekezdésén, 41.§, 43.§, 48.§ (1) és (2) bekezdésén, a 328/2010.(XII.27.) Korm.rendelet 17.§-án alapul. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalát, mely a Gy-01D/EPH/1418-2/2013. számú szakhatósági állásfoglalásában az örökségvédelmi szakhatósági hozzájárulását feltételekkel adta meg, melyet a határozat rendelkező része tartalmaz. Az eljárás során megállapította, hogy a tervezett beruházás régészeti lelőhelyet és világörökségi területet érint. A régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012.(XII.20.)Korm. rendelet 3. számú mellékletének C 2.2. pontja szerint Világörökségi területen minden esetben vizsgálni kell, hogy a tervezett tevékenység összhangban áll-e a világörökségi kezelési tervvel. A Fertő-Neusiedlersee Kultúrtáj Világörökség 2003-ban elfogadott Kezelési Tervének 4.2.IV.1.5. pontja szerinti kiemelt célkitűzés a kompakt települések, a tájkép szépségének megőrzése. A tervezet szerint 149 és 160 méter magasságú szélerőművek telepítése a fenti jogszabállyal ellentétes, mert azok méretüknél fogva zavaró elemként jelennének meg a világörökségi terület látványában. Amennyiben környezeti hatásvizsgálati eljárás kerül lefolytatásra, a benyújtandó hatástanulmánynak ki kell térnie a régészeti örökség védelmére is. Állásfoglalása a fentieken túl a 2004. évi CXL törvény 18.§ (1) bekezdésén, a 393/2012.(XII.20.)(Korm.rendeleten alapul. A Vas Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóságát, mely a VAG/01/2006-3/2013. számú szakhatósági állásfoglalásában a Fertőd, szélerőmű-park létesítéséhez kikötésekkel járult hozzá, melyet a határozat rendelkező része tartalmaz. Megállapította, hogy a tervezett szélerőmű-park létesítése során
7 erdőterület más célú hasznosítását nem tervezik, az egyes erőművek, a termelt energia elszállítását szolgáló kábelhálózat, illetve tervezett bekötő utak nyomvonalának kialakítása üzemtervezett erdőterület igénybevételével nem jár. Az egyes tornyok elhelyezésénél figyelembe kell venni, hogy azok erdőterülettől legalább dölési magasságban legyenek. Ezért lehetőség szerint kérik a 3., 5. és 8. számú tornyok földrészleten belüli áthelyezését, mivel ezek jóval dölési magasságon belül helyezkednek el a szomszédos erdőterületektől (Fertőd 44A, 57 B és C erdőrészletektől) mely természetességi besorolása származék erdő. Állásfoglalása a 328/2010.(XII.27.)Korm.rendeleten alapul. A Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatósága a 1335-2/2013.számon az alábbi természetvédelmi szakvéleményt adta: „- A Fertőn átvonuló vadludak egyik legfontosabb táplálkozóterülete a Nyárliget-TőzeggyármajorKistölgyfapuszta-Vitnyéd közti mezőgazdasági terület. Ezt októbertől márciusig terjedő időszakban rendszeresen látogatják a különböző vadlúdfajok egyedei. Legnagyobb számban nagylilik (Anser albifrons) 25000 pld, nyári lúd (Anser anser) 10000 pld, vetési lúd (Anser fabalis) 6000 pld fordul elő, de a csapatokat mindig kísérik más védett, illetve fokozottan védett fajok egyedei is. Az 1991-2013-ig terjedő időszak rendszeres felmérései alapján a következő védett, illetve fokozottan védett madárfajok fordultak elő az említett területen a következő (legnagyobb) példányszámokkal: vörösnyakú lúd (Branta ruficollis) 30 pld, apácalúd (Branta leucopsis) 10 old, örvös lúd (Branta bernicla) 2 pld, kis lilik (Anser erythropus) 2 pld, indiai lúd (Anser indicus) 2 pld, bütykös ásólúd (Tadorna tadorna) 40 pld, vörös ásólúd (Tadorna ferruginea) 6 pld, daru (Grus grus) 500 pld, bütykös hattyú (Cygnus olor) 250 pld, énekes hattyú (Cygnus cygnus) 5 pld. A nagy vadlúdcsapatokat napi rendszerességgel kísérik ragadozómadarak, réti sasból (Haliaeetus albicilla) 6-8 pld, parlagi sasból (Aquila heliaca) 2-5 pld volt megfigyelhető a fent említett időszakban a területen. A mezőgazdasági területekre táplálkozni járó madarak számára részben leütésveszélyt jelenthetnek a forgó rotorlapátok. A Fertő-tó – Osli-Hany – Nyirkai-Hany közti útvonalra eső területen a szélerőművek jelentős akadályt képezhetnek a vadludak számára, riasztó hatást okozva számukra, mely elkerülő magatartást válthat ki belőlük. - Az országos területrendezési tervről szóló 2003. évi XXVI. Tv. 3/5. sz. melléklete alapján Fertőd közigazgatási területe tájvédelmi övezetbe, valamint a 3/6 sz. melléklet alapján a kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő övezetbe tartozik. Véleményük szerint a szélpark megépülése a fent említett környezetben tájvédelmi szempontból káros hatású, a világörökségi táj látványát romboló tényező. A dokumentációhoz mellékelt látványtervek között nem található olyan, amely együtt vizsgálná az Esterházy-kastély és a széltornyok képét, holott elsődlegesen ez lenne a látványtervek készítésének célja... A 8. számú torony mellett (kb. 150 m.) ex lege védett kunhalom is található. A dokumentáció 45. oldalán található állítás: A mosonszolnoki szélpark esetében 6 pld. vörös vércse tetemét találták a széltornyok közelében 10 éves megfigyelési időszak alatt, amely pusztulások esetében nem igazolta igazságügyi állatorvostani szakértői jelentés a rotor-madár találkozásából eredő elhalálozást!” nem felel meg a valóságnak, mivel az elhullott madarak bevizsgálásra kerültek és a megfigyeléseket publikálták a Heliaca c. madártani szaklapban (Váczi M. (2009) A Mosonszolnoklevéli szélerőműpark területén végzett madártani vizsgálatokról. Heliaca 2009. p. 78-86.).” Megállapítható, hogy természet-és tájvédelmi szempontból a tervezett tevékenységgel szemben kizáró ok áll fenn, ezért az eljáró hatóság a R. 5.§ (2) bekezdés ca).) pontjára alapozva hozta meg határozatát. A határozat a fentiekben hivatkozott jogszabályokon alapul. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a Ket 98.§ (1) és 99.§ (1) bekezdései biztosítják, a fellebbezési illeték mértékéről a módosított 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2.§ (4) bekezdése, az eljárási költségről a Ket 72.§ (1) bekezdése rendelkezik. A hatóság hatáskörét és illetékességét a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet határozza meg. Győr, 2013. szeptember17. Dr. Buday Zsolt igazgató
