ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím : 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 Ügyfélfogadás az Ügyfélszolgálati Irodán: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! A határozat JOGERŐS: Ügyiratszám: Ügyintéző:
Év:
H-4490-6/2006. Dr. Jagadics Zoltán
hó:
Nap:
Hiv. szám: Melléklet:
Tárgy: 1 pld
KTJ:
KÜJ:
Győr, E.ON Energiatermelő Kft. egységes környezethasználati engedélye
Határozat I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség mint elsőfokú hatóság az E.ON Energiatermelő Kft. ( 4030 Debrecen, Mikepércsi út 1., statisztikai azonosító jel: 11153803-2-09) részére a Győr, Kandó Kálmán u. 13. szám alatti, 5788/4 hrsz-ú ingatlanon lévő erőművi telephelyen folytatott tevékenységre a Synergie Mérnökiroda Bt. ( 9026 Győr, Irinyi J. u. 4.) által készített teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció alapján környezetvédelmi működési engedélyt, s egyben egységes környezethasználati engedélyt ad a következők szerint: Az E.ON Energiatermelő Kft-nél a Győr, Kandó Kálmán u. 13. szám alatti, 5788/4 hrsz-ú ingatlanon lévő Győri Erőmű elnevezésű telephelyen alkalmazott technológiák: 1./ A T1 azonosítójú gőztermelés technológiához tartozó tüzelőberendezések ( 1.sz., 2.sz., 5.sz., 6.sz. kazánok ) 50 MWth-ot meghaladó bemenő hőteljesítményűek. A tüzelőberendezések közös kibocsátó kéménye a P1 1. sz. kémény pontforrással. - A T1 technológiához tartozó, csatlakozó 1. sz., 2. sz., 5. sz., 6. sz. kazánok névleges telje- sítő képessége összesen: 101 MW (28+7+56+10). A kapcsolódó P1 pontforráson (magassága: 86 m ) a vegyes tüzelésből (földgáz, vagy fűtőolaj) füstgázok kerülnek kibocsátásra. Az egyes tüzelőberendezésekre és a pontforrásra – tekintettel a 100 MWth feletti névleges bemenő hőteljesítményre - technológiai kibocsátási határértékek érvényesek. A T1 technológiához tartozó P1 pontforrás által kibocsátott légszennyező anyagok: szilárd anyagok, szén-monoxid, szén-dioxid, nitrogén-oxidok, kén-dioxid és kén-trioxid. A technológiai határértékek száraz, normál állapotú ( 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású) 3 % oxigéntartalmú füstgázra vonatkoznak. 2./ A T2 azonosítójú gőztermelő tecnológiához tartozó tüzelőberendezés a 6. számú kazán ( földgáztüzelés esetén ) 7 MW névleges teljesítőképességgel, a kapcsolódó P2 2. számú kémény pontforrással. A T2 technológiához 1 db kazán ( 6. sz. ) tartozik a P2 jelű kéménnyel. A kazánnál
2 csak földgáztüzelés folyik - a határérték vonatkozásában a Qf érték nullának tekintendő. Amennyiben a kazánban a későbbiekben is csak földgáztüzelés folyik, a szükséges változásjelentést a megfelelő formanyomtatványon meg kell tenni. A T2 technológiához tartozó P2 pontforrás által kibocsátott légszennyező anyagok: szén-monoxid, széndioxid, nitrogén-oxidok, kén-dioxid és kén-trioxid. A technológiai határértékek száraz, normál állapotú ( 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású ) 3 % oxigéntartalmú füstgázra vonatkoznak. 3./ A T3 azonosítójú gőztermelési technológiához a 7. számú gőzkazán és a 8. számú forróvízkazán tartozik 10-10 MW névleges teljesítőképességgel, a kapcsolódó közös kibocsátó kéménnyel, a P4 4. számú kémény pontforrással. A T3 technológia berendezései a darabonkénti 10 MW teljesítőképességű 7. sz. gőzkazán és a 8. sz. forróvízkazán, földgáztüzeléssel. A T3 technológiához tartozó P4 pontforrás által kibocsátott légszennyező anyagok: szilárd anyagok, szén-monoxid, szén-dioxid, nitrogén-oxidok, kén-dioxid és kén-trioxid. A technológiai határértékek száraz, normál állapotú ( 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású) 3 % oxigéntartalmú füstgázra vonatkoznak.
4./ A T4 azonosítójú gázmotoros villamos energia és hőtermelési technológiához 2 db gázmotor tartozik, melyek darabonként 2441 kW összteljesítményűek ( 1395 kW névleges hőteljesítménnyel és 1046 kW villamos teljesítménnyel ). A I. számú gázmotorhoz kapcsolódó pontforrás a P5 5. számú kémény, a II. számú gázmotorhoz kapcsolódó pontforrás a P6 6. számú kémény. A T4 technológia gázmotorjaihoz tartozó kibocsátó források a P5 5. sz kémény és a P6 6. sz kémény. A T4 technológiához tartozó P5 és P6 pontforrások által kibocsátott légszennyező anyagok: szénmonoxid, szén-dioxid, nitrogén-oxidok. A technológiai határértékek száraz, normál állapotú ( 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású ) 5 % oxigéntartalmú füstgázra vonatkoznak. A felsorolt T2, T3, T4 technológiák tüzelőberendezéseihez tartozó teljesítményértékek névleges bemenő hőteljesítmény vonatkozásában 50 MWth alattiak, de a technológiák kapcsolódnak az 50 MWth feletti T1 technológiához. - A légszennyező pontforrások kibocsátott légszennyező anyagainak kibocsátási határértékeit e határozat mellékletét képező táblázat tartalmazza. II. A tevékenységre vonatkozó figyelembevételével:
hatósági
előírások
az
elérhető
legjobb
technika
(BAT)
- A technológiákat és a pontforrásokat úgy kell működtetni, hogy a város légszennyezőanyag terheléséhez való hozzájárulás a jelenlegihez képest ne növekedjék, a kibocsátásokat lehetőség szerint tovább kell csökkenteni. A berendezések rendszeres karbantartását és a kifogástalan üzemvitelt biztosítani kell, különös tekintettel a gázmotorokhoz tartozó katalizátorokra. - Az üzemeltető a légszennyező forrásokra vonatkozóan köteles a megfelelő formanyomtatvá-nyokon légszennyezés mértéke éves bejelentést tenni a hatóság felé. A bejelentést a tárgyévet követően év március 31-ig kell teljesíteni. - Az üzemeltető a légszennyező berendezésekre ill. pontforrásokra vonatkozóan köteles méréseket végezni, az alábbiak szerint : • A P1 pontforrásra csatlakozó 28 MW-os DUKLA kazánnál évente egyszer, a 7 MW-os GO kazánnál ötévente, az 56 MW-os BKZ 75 kazánnál évente kétszer, a 10 MW-os IHI kazánnál (olajtüzelés) ötévente kell időszakos méréseket végezni. • A P2 pontforrásra csatlakozó 10 MW-os IHI kazánnál gáztüzelés esetén ötévente kell elvégezni az időszakos méréseket.
3 • A P4 ponforrásra csatlakozó 10-10 MW-os VASFA kazánoknál ötévente kell időszakos mérést végezni. - Az időszakos méréseknél mérni kell a határértékkel szabályozott légszennyező anyagokra vonatkozó kibocsátási koncentrációkat és a füstgázok egyéb jellemzőit. - Amennyiben az 5. sz. kazán (BKZ 75) a tárgyévben 720 üzemórát meghaladóan üzemel fűtőolajtüzeléssel, akkor a következő évben fűtőolajtüzelés alkalmazása esetén mérési dokumentációt kell benyújtani a felügyelőségnek. - A P5, P6 pontforrások vonatkozásában a határértékkel szabályozott komponenseket évente kell méréssel ellenőrizni. - Az időszakos mérés szükséges időtartamának meghatározásához, valamint a mérési eredmények értékelésénél a jogszabályi előírásokat figyelembe kell venni. Az időszakos mérésekhez a mérőhelyek kiépítése, valamint a méréshez szükséges állapotuk folyamatos fenntartása az üzemeltető feladata. A mérések és értékelések eredményei az éves jelentés készítésénél felhasználhatók. - Az időszakaszos mérésekről készült dokumentumot és értékelést a mérési jegyzőkönyv elkészültét követő 60 napon belül kell benyújtani a felügyelőségre. - A rendkívüli légszennyezést a felügyelőségnek a szennyezés bekövetkezésekor azonnal be kell jelenteni és gondoskodni kell a szennyezés okának elhárításáról. - Az egyesített rendszerű csatornahálózaton keresztül kibocsátott szennyvíz és csapadékvíz a következő határértékeket meg nem haladó szennyezettséggel vezethető a városi közcsatorna hálózatba: a pH 6,510, KOIk 1000 mg/l, 10’ ülepedő anyag 150 mg/l, ásványi olajok 10 mg/l, összes vas 20 mg/l, összes mangán 5 mg/l, összes só 2500 mg/l. - Az Ipar-csatornából hűtés céljára kiemelt és használat után ugyanoda visszabocsátott hűtővíz esetében biztosítani kell, hogy a hűtővíz a tevékenység során a hőterhelést leszámítva ne szennyeződhessen. - Az Ipar-csatornából kiemelt és oda visszabocsátott hűtővíz szennyezettségét jóváhagyott önellenőrzési tervben foglaltak, valamint a vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint önellenőrzéssel kell mérni, bevizsgálni, dokumentálni és az eredményekről adatszolgáltatást kell teljesíteni. Az önellenőrzés keretében vizsgálandó vízminőségi jellemzők: a hőmérséklet, pH, vezetőképesség, KOIk, ammóniaammónium-nitrogén és az összes lebegőanyag tartalom. - A talajvíz szennyezésének elkerülése érdekében ügyelni kell arra, hogy a burkolatlan létesítményi felületekre veszélyes anyag ne kerülhessen. - Az olajfogó és egyéb szennyvíz- és csapadékvíz-tisztító műtárgyak rendszeres tisztításáról gondoskodni kell. - Az elfolyó víz vonalába olajszennyezés mérő került beépítésre, amennyiben tényleges szennyezés történik, a további szennyezés megakadályozás céljára perlites zsákokkal kell az utolsó derítőszakaszt lefedni. - A keletkező veszélyes hulladékok közvetlenül a keletkezés helyén, munkahelyi gyűjtőhelyen, a környezet szennyezését kizáró edényzetben, a tevékenység zavartalan végzését nem akadályozó mennyiségben gyűjthetők, legfeljebb 1 évig. - Egyéb hulladékok gyűjtése és tárolása, csak zártan, gyűjtőedényben, illetve más edényzetben, vagy ideiglenes tárolásra szolgáló berendezésben ( gyűjtőedényben) történhet, a további kezelésnek megfelelő módon elkülönítve, a környezet szennyezését megelőző, károsítását kizáró módon. - A keletkező hulladékok nyilvántartását kódokkal vezetni kell, megfelelő kezelésükről – a tevékenység végzésére megfelelő környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkező személy, vagy gazdálkodó szervezet útján - gondoskodni kell. - A nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíteni kell. - A tevékenység során bekövetkező esetleges környezetszennyezést – a kárelhárítás egyidejű megkezdésével – az illetékes felügyelőségnek be kell jelenteni. - A létesítménytől nyugati és keleti irányba eső, E.ON RT. irodaépületeinek védendő homlokzatai előtt 2 méter távolságban betartandó a LTHnappal (06-22) = 60 dB zajterhelés határérték. A létesítmény déli telekhatárán, valamint az északi, RÁBA Rt. felőli telekhatáron betartandó a LKH = 67 dBA
4 zajkibocsátási határérték.
III. A jelen határozatban megadott engedély a határozatban foglaltak - legkésőbb 5 évenként történő – felülvizsgálata tárgyában hozott határozat jogerőre emelkedéséig hatályos. IV. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a H-10788/2003. számú, a H-10541-8/2003.I. számú és a H-18275/2003. számú határozatokat e határozat jogerőre emelkedésével egyidejűleg hatályon kívül helyezi. V. A hatóság az egységes környezethasználati engedély ötévenkénti felülvizsgálata érdekében elrendeli a tevékenység teljes körű felülvizsgálatát úgy, hogy az arról készített dokumentációt az engedélyes a határozat jogerőre emelkedését követő öt év elteltével öt példányban nyújtsa be az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez. VI. A határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőségnek címzett, de az elsőfokú hatósághoz két példányban benyújtandó - 10.000,- Ft értékű illetékbélyeggel ellátott - fellebbezéssel lehet élni.
INDOKOLÁS A Győri Fűtőerőmű Kft. (9027 Győr, Kandó Kálmán u. 13.) - az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás részletes szabályairól szóló 193/2001. (X. 19.) Korm. rendelet – a továbbiakban: R. – 14. § (4) bekezdésében foglalt kötelezettségének eleget téve bejelentette a környezetvédelmi hatóságnak, hogy a Győr, Kandó Kálmán u. 13. sz. alatti telephelyén – a R. hatálya alá tartozó – tüzelőberendezéseket üzemeltet, melyek 50 MWth-ot meghaladó bemenő hőteljesítménnyel működnek. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség a bejelentés alapján a Győri Fűtőerőmű Kft-t a H44568-4/2002. számú határozatával az egységes környezethasználati engedély beszerzése céljából – a Győr, Kandó Kálmán u. 13. sz. alatti telephelyén folytatott tevékenységének - teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálatára kötelezte. A Győri Fűtőerőmű Kft. megbízásából a Synergie Mérnökiroda Bt. ( 9026 Győr, Irinyi J. u. 4.) elkészítette a teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációt. A Győri Fűtőerőmű Kft. a kötelezésnek eleget tett, a teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációt benyújtotta az Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőségnek. Az eljárás folyamán az Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség elnevezése is megváltozott, Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség lett, míg a Győri Fűtőerőmű Kft. az E.ON Energiatermelő Kft-be ( 4030 Debrecen, Mikepércsi út 1., statisztikai azonosító jel: 11153803-2-09) .) beolvadt. A hatóság a benyújtott dokumentáció és hiánypótlás alapján a következő tényállást állapította meg: Az E.ON Energiatermelő Kft. - a továbbiakban. Kft. - a Győr, Kandó Kálmán u. 13. szám alatti, 5788/4 hrsz-ú ingatlanon lévő Győri Erőmű elnevezésű telephelyén 40.30 TEÁOR számú hőtermelési és ellátási tevékenységet végez.
5 Alkalmazott technológiák: - A T1 azonosítójú gőztermelés technológiához tartozó tüzelőberendezések ( 1.sz., 2.sz., 5. sz., 6. sz. kazánok ) 50 MWth-ot meghaladó bemenő hőteljesítményűek, így működésük a R. 1. sz. mellékletének 1.1. pontja szerint egységes környezethasználati engedélyhez kötött. A tüzelőberendezések közös kibocsátó kéménye a P1 1. sz. kémény pontforrással. A T1 technológiához tartozó, csatlakozó 1. sz., 2. sz., 5. sz., 6. sz. kazánok névleges teljesítőképessége összesen: 101 MW (28+7+56+10). A kapcsolódó P1 pontforráson (magassága: 86 m ) a vegyestüzelésből (földgáz, vagy fűtőolaj) füstgázok kerülnek kibocsátásra. A T1 technológiához tartozó tüzelőberendezésekre és a pontforrásra – tekintettel a 100 MWth feletti névleges bemenő hőteljesítményre - technológiai kibocsátási határértékek érvényesek. Ezért a hatóság a P1 kibocsátási pontforrásra vonatkozóan – As-, Cd-, Co-, Cr-, Ni-, Pb-, Vösszesenre; szervetlen, gőz-gáznemű fluor vegyületekre, szilárd anyagra, szén-monoxidra, klórszervetlen gáznemű vegyületeire, nitrogén-oxidokra, kén-dioxidra és kén-trioxidra – az 50 MWth és annál nagyobb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések működési feltételeiről és légszennyező anyagainak kibocsátási határértékeiről szóló 10/2003.(VII.11.) KvVM rendelet 2. számú, 3. számú és 7. számú melléklete alapján technológiai kibocsátási határértékeket állapított meg. - A T2 azonosítójú gőztermelő tecnológiához tartozó tüzelőberendezés a 6. számú kazán ( földgáztüzelés esetén ) 7 MW névleges teljesítőképességgel, a kapcsolódó P2 2. számú kémény pontforrással. A T2 technológiához 1 db kazán ( 6. sz. ) tartozik a P2 jelű kéménnyel. A kazánnál csak földgáztüzelés folyik - a határérték vonatkozásában a Qf érték nullának tekintendő. A felügyelőség a P2 kibocsátási pontforrásra vonatkozóan – szilárd anyagra, szén-monoxid, koromra, nitrogén-oxidok, kén-dioxid és kén-trioxidra - technológiai kibocsátási határértékeket állapított meg a 140 kWth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről szóló 23/2001.(XI.13.) KöM rendelet 2. számú, 3. számú és 6. számú melléklete alapján. - A T3 azonosítójú gőztermelési technológiához a 7. számú gőzkazán és a 8. számú forróvízkazán tartozik 10-10 MW névleges teljesítőképességgel, a kapcsolódó közös kibocsátó kéménnyel, a P4 4. számú kémény pontforrással. A T3 technológia berendezései a darabonkénti 10 MW teljesítőképességű 7. sz. gőzkazán és a 8. sz. forróvízkazán, földgáztüzeléssel. A felügyelőség a P4 kibocsátási pontforrásra vonatkozóan – szilárd anyagra, szén-monoxid, nitrogén-oxidok, kén-dioxid és kén-trioxidra - technológiai kibocsátási határértékeket állapított meg a 140 kWth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről szóló 23/2001.(XI.13.) KöM rendelet 3. számú melléklete alapján. - A T4 azonosítójú gázmotoros villamos energia és hőtermelési technológiához 2 db gázmotor tartozik, melyek darabonként 2441 kW összteljesítményűek ( 1395 kW névleges hőteljesítménnyel és 1046 kW villamos teljesítménnyel). A I. számú gázmotorhoz kapcsolódó pontforrás a P5 5. számú kémény, a II. számú gázmotorhoz kapcsolódó pontforrás a P6 6. számú kémény. A T4 technológia gázmotorjaihoz tartozó kibocsátó források a P5 5.sz kémény és a P6 6. sz kémény. A felügyelőség a P5 és P6 kibocsátási pontforrásokra vonatkozóan - szén-monoxidra, nitrogén-oxidokra, összes szénhidrogénre ( C-1-ben kifejezve, a metán kivételével) - technológiai kibocsátási határértékeket állapított meg a helyhez kötött földgázüzemű gázmotorok technológiai kibocsátási határértékeinek és azok alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 32/1993.(XII.23.) KTM rendelet 1. számú melléklete alapján.
6 A felsorolt T2, T3, T4 technológiák tüzelőberendezéseihez tartozó teljesítményértékek névleges bemenő hőteljesítmény vonatkozásában 50 MWth alattiak, de a technológiák kapcsolódnak az 50 MWth feletti T1 technológiához. A telephelyen üzemszerűen végzett tevékenységek: - erőművi technológia, - vízkezelés,vízlágyítás, szennyvízkezelés, - sav és lúglefejtés, - olajtelep működtetés. Az erőművi technológia gőztermelése ( telitett, majd túlhevített gőz előállítása), a gőznek gőzturbinában majd fűtésre történő hasznosítását, valamint forróvízrendszer üzemeltetését jelenti. Az erőművi technológia része a gázmotoros fűtőblokk is. A gőztermelésre 6 db gőzkazán szolgál, forró vizet 1 db kazánban állítanak elő, a gázmotorok száma 2 db. A kazánok közül a 1. sz., 2. sz. csak fűtőolajjal, az 5. sz., 6. sz. fűtőolajjal, vagy földgázzal, a 7. sz. és 8. sz. kazánok és a gázmotorok csak földgázzal üzemeltethetők. Az erőművi technológiák együttes teljesítménye: 121 MW. Az erőmű ivóvíz ellátása az E.ON ÉDÁSZ Rt. hálózatáról biztosított az átvett mennyiség mérésével, csak kommunális célra. A keletkező kommunális szennyvíz üzemi csatorna-hálózaton keresztül a városi hálózatba kerül. A felhasználás mennyisége 2003-ban: 2292 m3 volt. Az erőmű ipari vízigényét (127.872 m3/év - kazántápvíz) a saját tulajdonában lévő két mélyfúrású kútról ( a 26544-4/2003. számú vízjogi üzemeltetési engedély 2013. december 31-ig) biztosítja. Engedélyezett max. vízkivétel: 157.680, ill. 306.600 m3/év. Hűtővizét (206.587 m3/év) felszíni vízből elégíti ki ( a Mosoni Duna 2780 fkm – Iparcsatorna részén). A használt hűtővíz változatlan minőségben kerül vissza a kivételi helyre. A keletkező szennyvíz (8.3216 m3/év) a telephelyen működő egyesített rendszerű csatornahálózaton keresztül jut a városi csatornahálózatba. Minőségét a Kft. önellenőrzés keretében rendszeresen ellenőrzi. Az utak, burkolt területek, épületek tetőzetéről lefolyó csapadékvíz (15.000 m3/év) tisztítás nélkül, az olajtelep körül keletkező olajos csapadékvíz olaj- és hordalékfogó műtárgyon keresztül vezetve kerül a Kft. csatornahálózatába. A sav és lúgfejtési technológiát a szállító vagonok lefejtő helyre történő állítása jelenti, ahol a lefejtés szabályai szerint ( hőmérséklet betartása, szelepek beállítása, stb.) megtörténik a vagonok ürítése. A telephelyen 1 db 23 m3, 2 db 25 m3 térfogatú savtartály (sósav) és 2 db 20 m3 és 1 db 21 m3 térfogatú lúgtartály ( nátriumhidroxid ) található. Az olajtelepen a közúti tartálykocsikban beérkező fűtőolaj tárolását végzik 6 db olajtar-tályban. A telepen 2-2 db 50 m3, 100 m3 és 250 m3 térfogatú tartály áll rendelkezésre. A tartályok kármentőben vannak elhelyezve. A szivattyúk ( 4 db ) szivattyúházban vannak el-helyezve, az olajszivattyú házban 5 db előmelegítő blokk található. A felhasznált, termelt anyagok minőségi és mennyiségi jellemzői: Felhasznált - földgáz (em3) - fűtőolaj FA60/130 (t) - ivóvíz (m3) -ipari víz(városi) (m3) -ipari víz(saját kút) -hűtővíz -mész
(m3) (m3) (kg)
24025,223 1164 2292 31118 96754 206587 3500
7 -sósav -nátronlúg
(kg) (kg)
45446 10978
Termelt -villamos energia
(MWh)
29411
- villamos energia Szolgáltatott -hőenergia
(MWh)
25671
Eladott
(TJ)
596
Elfolyó - hűtővíz
(m3)
206587
-szennyvíz
(m3)
83216
Keletkezett -hulladék -veszélyes hulladék
(t) (t)
186,0 3,7
A tényadatok 2003. évre vonatkoznak. Az elérhető legjobb technikának (BAT) való megfelelés érdekében a Kft. a közelmúltban jelentős fejlesztéseket hajt és hajtott végre. A kazánok nagy része már földgáztüzelésű, ill. vegyes tüzelésű, nemzetközi színvonalúak a gázmotorok, a vízelő-készítésnél is a világszínvonalú RO technológiát alkalmazzák. Folyamatban van a felhasznált nyersanyagok, víz, tüzelőanyagok fogyasztásának minimalizálása, az energiahatékonyság növelése. A légszennyező anyagok kibocsátása az egyes pontforrásoknál határérték alatti. A telephely 5 db bejelentett légszennyező pontforrásán jutnak a tüzelésből származó légszennyező anyagok a levegőbe. A kibocsátott légszennyezőanyagok: arzén, fémek ( kadmium, kobalt, króm, nikkel, ólom, vanádium), fluoridok, kloridok, kéndioxid és kéntrioxid, nitrogén-oxidok, szén-monoxid, szilárd anyag, korom és szénhidrogének. Felületi (diffúz) légszennyező forrás a telephelyen nem működik. A pontforrások megnevezése: P1 1. sz. kémény ( 1.,2., 5., 6. sz. kazánok közös kéménye), P2 2. sz. kémény ( 6. sz. kazán, ha földgáztüzeléssel üzemel ), P4 4. sz. kémény ( 7. sz gőzkazán és 8. sz. forróvízkazán közös kéménye), P5 5. sz. kémény ( I. sz. gázmotor), P6 6. sz. kémény ( II. sz. gázmotor). A pontforrásonként levegőbe kerülő anyagokra vonatkozó jellemző kibocsátási koncent-rációk: Pontforrás kibocsátási koncentráció (mg/m3)
SO2 NOx CO Szilárd Fluoridok Kloridok fémek és arzén Szénhidrogén
P1 5,69-79,529 166,66-315,897 100-111 0,07-1,717 0,0-0,47 0,0-0,496 0,0-0,051 -
P2 2,82 118,72 11,73 0,190 -
P4 4,7-6,01 160,08-175,02 11,0-13,15 0,061-0,084 -
P5 492,1 180,7 133,5
P6 390,7 101,9 117,8
8 térfogatáram
61479-10100
4400
7300
4508
4508
(m3/h )
Az egyes technológiáknál a légszennyező anyag kibocsátás mérséklésére füstgáztisztító eljá-rásokat nem alkalmaznak. A Kft-nél 2003-ban lezárult levegővédelmi program keretében a technológiák részeként műszaki beruházások valósultak meg, melyek eredményeként a kibocsátások jelenleg határérték alattiak. Az üzemeltetés során a Kft. törekvése az, hogy a tüzelőberendezéseknél a környezetet leginkább kímélő földgáztüzelést használjon. Az olajtüzelés mint kényszerhelyzet alkalmazására akkor kerül sor, ha a gázszolgáltató nem képes a földgázellátást biztosítani. A Fűtőerőmű légszennyező anyag kibocsátásának hatását a levegőminőségre a 2003-ban befejeződött fejlesztések ( gázkazán, gázmotorok ) során vizsgálták. A beruházásokat követően újabb fejlesztés nem történt, a megállapítások a jelenlegi viszonyokra is elfogadhatók. A légszennyező források közvetlen hatásterületének meghatározása céljából végzett terjedésszámítások - a rövid átlagolási idejű légszennyező anyag koncentrációk alapján meghatározva - szerint az erőmű hatásterülete egy 2,3 km sugarú kör, melynek közép-pontjában a Kft. van. Az élővilág szempontjából a kialakuló légszennyező anyag koncentrációk pillanatnyi maximális értéke mellett legalább ilyen fontos szempont a hosszabb időtartamú hatások figyelembevétele is. A szélirány gyakoriságok, a domborzati viszonyok figyelembevételével megállapítható a „valódi” hatásterület, ahol elsősorban az erőmű által kibocsátott légszennyező anyagok másodlagos hatásával, nedves ülepedésével kell számolni. A hatásterület egy ellipszissel jellemezhető, mely az erőműtől északi irányban 8 km–re terjed, dél-délnyugat felé 20 km-re , kelet és nyugat felé 10-12 km-re. A tevékenységnek környezetre gyakorolt hatása ezen hatásterületen jelentkezik. A technológiáknál a légszennyező anyag kibocsátás nem előzhető meg, így ebből következőleg a berendezések megfelelő üzemeltetésével, karbantartásával kibocsátási határértékek betartása illetve lehetőség szerint a kibocsátások további csökkentése jelentheti az elfogadható - BAT szerinti üzemeltetést. A zónarendelettel összefüggésben készült Intézkedési Program szerint Győr város nitrogén-dioxidtól terhelt település, a telephelyeken indokolt ezen légszennyező anyag kibocsátás csökkentése, attól függetlenül, hogy a kibocsátási koncentráció határérték alatti. Az üzem tevékenysége során az ipari eredetű szennyvizek a kommunális szennyvízzel együtt a városi csatornahálózaton keresztül jutnak a városi szennyvíztisztító telepre, majd a részleges biológiai lebontást követően bebocsátásra kerülnek a Mosoni-Dunába, majd a Dunába. Az Iparcsatornából vételezett hűtővíz egy része zárt rendszerben keringetve kerül ismét felhasználásra a technológiában. A használt és visszavezetet hűtővíz változatlan minőségben jut vissza a vízkivételi helyre. Az üzem területén összegyűlt csapadékvizek az egyesített rendszerű közcsatornába kerülnek bevezetésre, végső befogadójuk a Mosoni-Duna, majd a Duna. Az üzemterület ipari környezetben, az Iparcsatornától mintegy 200 m-re, a Mosoni-Dunától pedig 600 m-re terül el. A felszíni vízfolyásokra a csapadékvíz- és szennyvízelvezetés, valamint a felszíni vízkivétel és visszavezetés lehet hatással. A városi szennyvíztisztító telepet elhagyó szennyvizek befogadója a Mosoni-Duna, a használt és visszavezetett hűtővíz az Iparcsatornába kerül, ezért a felszíni vizek hatásterülete az Iparcsatorna és az Iparcsatorna becsatlakozása alatti Mosoni-Duna-szakasz.
9 A vízkivételi mű 2 db mélyfúrású kútja üzemelése során – a felszín alatti vizek vonatkozásában – depressziós tölcsért és ezáltal a megcsapolt vízadó rétegekben vízszintcsökkenést hoz létre. A kutakból történő víztermelés távolhatása, azaz hatásterülete kb.: 400 m. Rendkívüli események alkalmával a talajvízbe kerülő szennyezőanyagok a talajvízzel mozogva a felszíni vízfolyások felé haladnak. Az üzem és környezetének hidrogeológiai adottságait figyelembe véve a Kft. telephelye felszíni szennyeződésre érzékeny területen fekszik. A talajvízszint a felszíntől átlagosan – 2,4 m mélységben található, vagyis a felszín közeli porózus rétegek vízzel telítettek. A talajvíz áramlási iránya ÉK-i, a talajvíztartó összlet szivárgási tényezője korábbi helyszíni vizsgálatok alapján 2,7 x 10-4 m/s. Egy esetleges havária jellegű felszíni eredetű szennyezés idejében történő észlelése esetén – a megfelelő kárelhárítás mellett – a talajvízszennyezés az üzem területén lokalizálható. A talajvíz és a mélységi víz kapcsolatában meghatározó jelentőségű a pannóniai rétegvizek pozitív nyomásállapota. A pozitív nyomású terület környezetvédelmi szempontból előnyös, garanciája a pannon rétegvizek védettségének a talajvíztartók felől feltételesen érkező szennyező hatásokkal szemben. Az előzőeket figyelembe véve megállapítható, hogy egy esetleges, a földtani közeget, vagy a felszín alatti vizeket érintő havária hatása megfelelő beavatkozás esetén nem terjedhet túl a telephely területén, így a hatásterület az üzem területére korlátozható. A működés során képződő veszélyes hulladékok (2003): Megnevezés
EWC kód
Veszélyes anyagokat tartalmazó, hulladékká vált toner Ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolajok Megnevezés
08 03 17* 13 02 05*
Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó, vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok (ideértve a közelebbről nem meghatározott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat Olajszűrők Veszélyes anyagokat tartalmazó fagyálló folyadékok Ólomakkumulátorok Fénycsövek és egyéb higanytartalmú hulladékok Elemek és akkumulátorok, amelyek között 16 06 01, 16 06 02 vagy a 16 06 03 kódszám alatt felsorolt elemek és akkumulátorok is megtalálhatók
EWC kód
Eredményező technológia sorszáma 1. 1., 4.
15 01 10*
Eredményező technológia sorszáma 1., 4.
15 02 02*
1., 4.
16 01 07* 16 01 14* 16 06 01* 20 01 21* 20 01 33*
1. 1. 1. 1. 1.
Az olajhevítők blokkjairól víztelenítő szerelvényeken keresztül a szennyezett kondenzátum a derítőbe jut. A derítő fenékvíztelenítő és fenékleürítő-vezetéke közös ellenőrző tartályba csatlakozik, amelyben az olaj megjelenésekor a víztelenítő vezetéket elzárják, az olajat a tartályokba szivattyúzzák. Az elfolyó víz vonalába olajszennyezés mérő került beépítésre, amennyiben tényleges szennyezés történik, a további szennyezés megakadályozása érdekében perlites zsákokkal kell az utolsó derítőszakaszt lefedni. A keletkező egyéb veszélyes hulladékok gyűjtése a lakatos műhelyben, a laboratóriumban és a raktárépületben kialakított munkahelyi gyűjtőhelyeken történik, fajtánként elkülönítve, a gyűjtött
10 hulladékok fizikai és kémiai hatásainak ellenálló edényzetben (fémkonténer, fémhordó, műanyag zsák). A veszélyes hulladékok további kezelésre történő átadása közvetlenül a munkahelyi gyűjtőhelyekről történik. Az olajtelep körül esetlegesen keletkező olajos csapadékvizet olajfogó műtárgyon tisztítják, majd a tisztított víz a csatornahálózatban kerül elvezetésre. A működés során keletkező nem veszélyes hulladékok (2003):
Megnevezés
EWC kód
Karbonát sók eltávolításából származó iszapok (mésziszap) Egyéb települési hulladék, ideértve a kevert települési hulladékot is
19 09 03
Eredményező technológia sorszáma 2.
20 03 01
1.
A tevékenységből keletkező települési szilárd hulladékok gyűjtését szabvány hulladékgyűjtő edényzettel (5 m3-es konténerrel) végzik, további kezelésük közszolgáltatás keretében történik. A mésziszap hulladék keletkezését eredményező résztechnológia ( meszes előlágyítás, szűrés, ioncserélés) kiváltásával ezen hulladék keletkezésével nem kell számolni, a gyűjtésre szolgáló 30 m3-es medencéből 2004-ben a teljes mennyiség kiszállításra került. A telephelyen folytatott üzemszerű tevékenység során a zajkibocsátás a legközelebbi védendő létesítményeknél és a szomszédos ipari létesítmények felöli telekhatárokon nem haladja meg a területre megengedett határértékeket. A közlekedés mint járulékos tevékenység (telephelyre történő ki- és beszállítás) által okozott forgalmi zajterhelés a szállítási útvonalakon nem jelentős mértékű. A Kft. telephelyének üzemeltetése természetvédelmi érdeket nem sért, védett természeti értéket nem veszélyeztet, nem károsít. A telephely Győr belterületében nem védett, védelemre nem tervezett terület. A telephelyen havária helyzet keletkezhet elemi csapás, közlekedési baleset, technológiai meghibásodások és helytelen emberi cselekvés miatt. A havária megelőzését szolgálja az alkalmazott anyagok veszélyességének megfelelő intézkedéseket tartalmazó tervezés. Speciális gázipari, környezetvédelmi, biztonság-technikai, munkavédelmi, tűzvédelmi elő-írások vannak érvényben. A Kft. rendelkezik jóváhagyott vízminőségi kárelhárítási tervvel, 2004. évben kiépítésre került az ISO 14001 szerinti KIR rendszer. Miután a hatóság - a kért hiánypótlás benyújtása után - megállapította, hogy a dokumentáció megfelel a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 75. § (1) bekezdésében előírt környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó feltételeknek, mind a környezetvédelmi felülvizsgálat végzéséhez szükséges szakmai feltételekről és a feljogosítás módjáról, valamint a felülvizsgálat dokumentációjának tartalmi követelményeiről szóló 12/1996. (VII. 4.) KTM rendeletben előírt, a teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó tartalmi követelményeknek, a kiegészített dokumentáció megküldésével megkereste a R. 4. sz. melléklete által meghatározott, területileg illetékes szakhatóságokat, a R. 7. § a.) és b.) pontjai alapján. A szakhatóságok közül az ÁNTSZ Győr-Moson-Sopron Megyei Intézete ( 9024 Győr, Jósika u. 16.) az 1541-2/2005. számú, a Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Jegyzője ( 9021 Győr, Czuczor G. u. 38.) a 76378-2/2005. számú szakhatósági állásfoglalásaikban hozzájárultak az egységes környezethasználati engedély kiadásához.
11
A határozat egyes rendelkezései a következő jogszabályi helyeken alapulnak: A hatóság a mérésre vonatkozó rendelkezéseket a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001.(II.14.) Korm. rendelet 9. § (9) bekezdés felhatalmazása alapján állapította meg. A mérések gyakoriságát a hatóság a légszennyezettség és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 17/2001.(VIII.3.) KöM rendelet 8. sz. mellékletének, a 23/2001.(XI.13.) KöM rendelet 4. § (1) és (2) bekezdésein alapul, a 10/2003.(VII.11.) KvVM rendelet 7. § (12) bekezdése és a 32/1993.(XII.23.) KTM rendelet 5. §-a alapján állapította meg. A mérésre és adatszolgáltatásra vonatkozó előírásai a 21/2001.(II.14.) Korm. rendelet 16. § (1) és (3) bekezdésein, valamint a 27. § (6) bekezdésén alapulnak. A levegővédelmi követelmények és a kibocsátási határértékek a fenti jogszabályi rendelkezéseken kívül a 21/2001.(II.14.) Korm. rendelet 9. § (4) bekezdésén, a 21/2001. (II.4.) Korm. rendelet 4.2 számú mellékletén, a hatáskör a 21/2001.(II.14.) Korm. rendelet 23. § (2) bekezdés a./ pontján alapul. A zajterhelési határérték a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 8/2002.(III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 1.számú melléklet 4. pontján, a zajkibocsátási határérték az MSZ-13111:85-ös szabvány 3.2. pontján alapul. A szennyvíz-kibocsátási követelmények előírása a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet valamint a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján történt. A közcsatornába való szennyvízkibocsátás határértékei a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 4. számú melléklete egyéb befogadóba való közvetett bevezetés esetére vonatkozó küszöbértékeinek megfelelően kerültek megállapításra. Az önellenőrzés végrehajtására a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet és a használt- és szennyvizek kibocsátásának ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 27/2005. (XII.6.) KvVM rendelet előírásai vonatkoznak. A havária bejelentése a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004.(VII.21.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdésén alapul. A veszélyes hulladékokra vonatkozó rendelkezés a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001.(VI.15.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdésén alapul. A keletkező hulladékok besorolását a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet tartalmazza. Az egyéb hulladékokra vonatkozó rendelkezés a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdésén és az 5. § (1) bekezdésén alapul. Az adatszolgáltatásra, nyilvántartásra vonatkozó rendelkezés a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. – a továbbiakban: Kvtv. - 50. § (1) bekezdésén, a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. tv. 51. § (1) bekezdésén, a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet 4. § (2 ) bekezdésén, a R. 12. § (1) bekezdésén, valamint a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003.(X.18.) Korm. rendelet, továbbá a R. 6. számú melléklet 3. a) pontja rendelkezésein alapul. Az engedély időbeli hatályára és a felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezés a R. 9. § (1) és (2) bekezdésein alapul. A hatáskör a Kvtv. 66. § (1) bekezdés b) és c) pontjain alapul.
12
Az eljáró hatóság megállapította, hogy az egységes környezethasználati engedély magában foglalja a Kvtv. 79. § (1) bekezdés a.) pontja szerinti működési engedélyt, valamint a R. 8. § (1) bekezdése szerint, ha a környezetvédelmi hatóság az egységes környezethasználati engedély megadásáról döntött, akkor a felügyelőség hatáskörébe tartozó engedélyeket megadottnak kell tekinteni. A hatóság a tevékenység környezetre gyakorolt hatásainak ismeretében, a rendelkező részben foglaltak szerint az egységes környezethasználati, egyben környezetvédelmi működési engedélyt a már hivatkozott jogszabályi rendelkezések, valamint a R. 8. § (2) bekezdése és a Kvtv. 66. § (1) bekezdés b) és c) pontjai, a Kvtv. 70. § (1) bekezdése, a Kvtv. 71. § (1) bekezdés c) pontja, továbbá a Kvtv. 79. § (1) bekezdés a.) pontja, a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005.(XII.25.) Korm. rendelet 28. § (4) bekezdése alapján, továbbá a szakhatósági állásfoglalások alapján megadta. A határozattal szemben a fellebbezési jogot az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. tv. 62. § (1) és (2) bekezdései biztosítják. A fellebbezés illetékének mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv. XIII. mellékletének 2/a. pontja állapította meg. Győr, 2006. július 6.
Dr. Hajdu Klára s.k. igazgatóhelyettes
