ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím : 9002 Győr, Pf. 471. Internet: http://edktvf.zoldhatosag.hu e-mail:
[email protected] Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 Ügyfélfogadás az Ügyfélszolgálati Irodán: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! A határozat JOGERŐS: év:
hó:
nap:
Iktatószám:
H-9552-32/2007.
Hiv. szám:
Előadó:
Dr. Bécsi Beatrix/ Kajári László
Melléklet:
KÜJ: 102 112 696 Tárgy:
KTJ:
101 753 877
Komárom, ROSSI BIOFUEL Zrt. – MOL Bázistelepi biodízel üzemének egységes környezethasználati engedélye
HATÁROZAT I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a ROSSI Biofuel Zrt. (székhelye: 2922 Komárom, Kőolaj u. 2.) részére egységes környezethasználati engedélyt ad a Komárom, Kőolaj u. 2. című, 5408/32 helyrajzi számú telephelyén létesítendő, 150 000 tonna/év kapacitású biodízel (növényolaj-metilészter) gyártó üzem létesítésére és üzemeltetésére az alábbiak szerint:
II. 1) Az engedélyezett tevékenység adatai: A telepítés helye: A Komárom, 5408/32 helyrajzi számú iparterület, mely a MOL Nyrt. Komáromi Bázistelepe. Az üzem elhelyezkedésének határai EOV koordinátákkal: Y: 586 175 m X: 265 375 Y: 586 175 m X: 265 252 Y: 586 298 m X: 265 375 Y: 586 298 m X: 265 252 A termelési technológia létesítményei: - 3 db, egyenként 50 000 tonna/év kapacitású gyártósor, - a gyártás során képződött melléktermékek metanol tartalmának visszanyerésére és felhasználására szolgáló rektifikáló egység, - elektromos energia előállítására alkalmas BKHV egység, melyben a regenerált metanol elégetése történik egy motoros áramfejlesztő berendezésben.
2 Légszennyező pontforrások: Az üzemben hat darab légszennyező pontforrás létesül, amelyek közül 3 db. technológiai, 3 db pedig légtérelszívó jellegű. Valamennyi pontforráson metanol légszennyező anyag távozik. A telephelyen a technológia során keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékok: Megnevezés
EWC kód
Papír és karton csomagolási hulladékok Műanyag csomagolási hulladékok Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok (ideértve a közelebbről nem meghatározott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat Olajat tartalmazó hulladékok
15 01 01 15 01 02 15 02 02*
Telítődött vagy kimerült ioncserélő gyanták
19 09 05
16 07 08*
Éves mennyiség (tonna) 0,1 0,1 42
tartálytisztításkor 5 évente kb. 800 – 1000 tonna 24
2) Környezetvédelmi előírások: Levegővédelmi előírások: a) A három darab technológiai pontforrás és a három darab terem (akna) elszívó esetén a metanol légszennyező anyag általános technológiai kibocsátási határértéke pontforrásonként: 100 mg/m3. A kibocsátási határérték normál állapotú, 21 % oxigén-tartalmú véggázra vonatkozik. A fenti, tömegárammal is szabályozott általános technológiai kibocsátási határérték esetében, ha a légszennyező anyag kibocsátás a tömegáram alsó határa alá esik – ami jelen esetben 2 kg/óra – a kibocsátási határérték a tömegáram alsó határához hozzárendelt, mg/m3-ben megadott légszennyező anyag koncentráció, amelyet a küszöbérték alatt nem kell alkalmazni. b) Az üzemeltető a létesített légszennyező pontforrásokra vonatkozóan köteles a megfelelő formanyomtatványokon levegőtisztaság-védelmi alapbejelentést és légszennyezés mértéke éves jelentést tenni a hatóság számára. Az alapbejelentést az illetékes jegyzőhöz benyújtandó használatbavételi engedély-kérelemmel egyidőben, az éves jelentést minden év március 31. napjáig kell benyújtani a hatóság számára. Amennyiben a technológiában változás következik be, vagy más légszennyező anyagok kerülnek kibocsátásra, a változást a hatóság részére levegőtisztaságvédelmi alapbejelentő lapon be kell jelenteni.
3 c) Az a) pontban meghatározott általános technológiai határértékek teljesülését legalább ötévenként teljes üzemmenet mellett méréssel igazolni kell, ennek érdekében a mérési lehetőséget szabványban előírt mérőhely kialakításával kell biztosítani. A mérési jegyzőkönyvet a mérést követő 60 napon belül be kell nyújtani a hatóság számára. d) A keletkezett légszennyező anyagok környezeti levegőben történő kellő mértékű hígulását, a megfelelő kibocsátási magasságokat biztosítani kell, figyelembe véve a mesterséges elszívást, és a terület adottságait. e) A hatóság az üzem légszennyező pontforrásainak középpontja, az X:265 330, Y: 586 265 EOV koordinátájú pont körül 300 méter sugarú védelmi övezetet állapít meg. Zajvédelmi előírások: A létesítmény üzemelése során az engedélyesnek folyamatosan be kell tartania a következő zajkibocsátási határértékeket: - A Komárom, Laboráns u. 1. szám alatti kollégium védendő homlokzata előtt 2 m távolságban: LKH(nappal 06-22 óráig) = 50 dB LKH(éjjel 06-22 óráig) = 40 dB - A Komárom, laboráns u. 5. szám alatti Cathedra központ védendő homlokzata előtt 2 m távolságban: LKH(nappal 06-22 óráig) = 50 dB
Hulladékgazdálkodási előírások: a) Az engedélyes a tevékenysége során keletkező hulladékokat köteles gyűjteni, és azok ártalmatlanításáról vagy hasznosításáról arra engedéllyel rendelkező szervezet részére történő átadással gondoskodnia kell. b) A keletkező veszélyes hulladékokat közvetlenül a keletkezés helyén, munkahelyi gyűjtőhelyen, a környezet szennyezését kizáró edényzetben, a tevékenység zavartalan végzését nem akadályozó mennyiségben kell gyűjteni. A veszélyes hulladékok a munkahelyi gyűjtőhelyen legfeljebb egy évig gyűjthetők. c) A keletkező egyéb hulladékok gyűjtése és tárolása csak a környezet szennyezését megelőző, károsítását kizáró módon, zártan, gyűjtőedényben, illetve más edényzetben, vagy ideiglenes tárolásra szolgáló berendezésben történhet, a további kezelésnek megfelelő módon elkülönítve. d) Amennyiben az engedélyes tárgyévi gazdálkodása során a hulladékok mennyisége meghaladja a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeiről szóló jogszabályban meghatározott értéket, a tárgyévet követő hat hónapon belül egyedi hulladékgazdálkodási tervet kell készíteni, és jóváhagyásra be kell nyújtani a hatósághoz.
4 Vízvédelmi előírások: a) A biodízel üzem létesítése és üzemeltetése nem akadályozhatja a területen a MOL Nyrt. által, a H-12256-3/2005. számú határozattal módosított, 5279-2/1999. számú határozatban foglaltak szerint végzendő, a terület szénhidrogén szennyezésére vonatkozó kármentesítési tevékenységet. b) Biodízel üzem létesítése és üzemeltetése nem akadályozhatja a MOL Nyrt. által a területen végzett monitoring tevékenységet, a talajvíz monitorozását továbbra is folytatni kell. c) A telephelyen levő, a MOL Nyrt. által üzemeltetett vízilétesítményekre vonatkozóan melyekhez a tárgyi biodízel üzem szennyvízelvezetése kapcsolódik – új vízjogi üzemeltetési engedélyt kell kérni, belefoglalva a biodízel üzemben keletkező szennyvizek tisztítását is. A kérelem benyújtásának határideje 2007. december 31. d) Az üzemeltetés megkezdésekor a jogszabály szerinti adatlapokon be kell jelentkezni a KAR és HIR környezeti információs rendszerekbe.
Rendkívüli üzemállapotra, havária eseményre vonatkozó előírások: a) A tevékenység végzése során bekövetkező esetleges környezetszennyezést – a kárelhárítás egyidejű megkezdésével – a hatóságnak azonnal be kell jelenteni és a keletkező hulladékok megfelelő ártalmatlanításáról gondoskodni kell. b) A rendkívüli légszennyezést a hatóságnak a szennyezés bekövetkeztekor azonnal be kell jelenteni, a berendezéseket azonnal le kell állítani és gondoskodni kell a szennyezés okának elhárításáról. 3) Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szakhatósági előírása: A tervezett létesítmény használatbavételi engedélyéhez (próbaüzeméhez) be kell szerezni az Országos katasztrófavédelmi Főigazgatóság előzetesen kiadott, a biodízel üzem használatbavételéhez szükséges engedélyét. 4)
Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Közép-dunántúli Regionális Intézete szakhatósági előírása: A talajt, a vizeket és a levegőt nem szabad fertőzni, illetőleg olyan mértékben szennyezni, amely közvetlenül vagy közvetve az ember egészségét veszélyezteti.
5)
A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Székesfehérvári Iroda szakhatósági előírásai: - A földmunkák megkezdésének időpontját a tényleges munkakezdés előtt 8 nappal a hivatalnak és a Klapka György Múzeumnak (2900 Komárom, Kelemen u. 22.) be kell jelenteni. - Amennyiben a múzeum régész szakemberei által feltárt területen kívül kerülnek elhelyezésre új létesítmények – pl. tartályok – úgy a kivitelezéssel érintett területen el kell végezni a szükséges megelőző régészeti feltárást.
5 -
Az engedélyesnek tartozik a használatbavételi/üzemeltetési eljárás időpontjáról a hatóságot tájékoztatni. 6) Az ÁNTSZ Komáromi, Kisbéri Kistérségi Intézetének előírásai: - a zajterhelés Komárom város zajvédelmi önkormányzati rendeletében meghatározott értékeket nem haladhajta meg, - a pontforrásokon kibocsátott légszennyező anyag koncentrációk nem haladhatják meg a dokumentációban meghatározott értékeket.
III. A hatóság az egységes környezethasználati engedély ötévenkénti felülvizsgálata ügyében elrendeli a tevékenység teljes körű felülvizsgálatát úgy, hogy az arról készített, az akkori állapotnak megfelelő dokumentációt az engedélyes a jelen határozat jogerőre emelkedését követő öt év elteltével öt példányban nyújtsa be a hatósághoz.
IV. A jelen határozat a III. pontban szereplő felülvizsgálat tárgyában született határozat jogerőre emelkedéséig hatályos.
V. Az elsőfokú határozattal szemben az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A jogorvoslati eljárás igazgatási szolgáltatási díja 1.050.000,- Ft, amit az elsőfokú hatóság 10033001 – 01711899 – 00000000 számú számlájára kell befizetni az eljárás megindításakor.
INDOKOLÁS A hatóság H-91-30/2007. számú, előzetes vizsgálatot lezáró, jogerős határozatában megállapította, hogy a Komárom, 5408/32 helyrajzi számú ingatlanon, a MOL Nyrt. Komáromi Bázistelepen létesítendő, biodízel gyártó üzem létesítéséhez és a tevékenység végzéséhez a hatóság által kiadandó egységes környezethasználati engedély szükséges. A tárgyi tevékenység – évi 150.000 tonna mennyiségű biodízel (növényolaj-metilészter) termék gyártása – a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezésről szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R. ) 2. számú melléklet 4.1. b) pontja alapján tartozik az egységes környezethasználati engedély köteles tevékenységek közé.
6 A létesítményt a ROSSI Biofuel Zrt. (2922 Komárom, Kőolaj u. 2., a továbbiakban: Zrt.) kívánja üzemeltetni, mely megbízta az OLAJTERV Zrt.-t (1036 Budapest, Lajos u. 103.) hogy az engedélyezési ügyben a nevében eljárjon. Az Olajterv Zrt. az általa készített egységes környezethasználati engedélyezési dokumentációt 2007. július 3-án nyújtotta be a hatósághoz. A hatóság a dokumentáció, annak kiegészítései és az utólag benyújtott, a SENEX Környezetgazdálkodási Kft. által készített kiegészítő tanulmány és terjedésszámítás alapján a következő tényállást állapította meg: A termelési technológia: A technológiát elsősorban növényi olajok és az összegyűjtött, használt sütőolaj feldolgozására fejlesztették ki. A biodízel üzemanyag növényi és állati eredetű zsírok és olajok, trigliceridek – sav vagy lúg katalizátor jelenlétében – metanollal történő észterezésével előállított termék. A beruházás két ütemben valósul meg. Az első ütemben 3 db, egyenként 50.000 tonna/év kapacitású gyártósor, a második ütemben a gyártás során képződött melléktermékek metanol tartalmának visszanyerésére és felhasználására egy rektifikáló egység és egy elektromos energia előállítására alkalmas, úgynevezett BKHW egység telepítése történik. Ez utóbbiban a regenerált metanolt égetik el egy motoros áramfejlesztő berendezésben. A technológia zárt, a legmagasabb hőmérséklet 100-110 °C, a legnagyobb nyomás 4 bar. A megtermelt biodízel késztermék önmagában üzemanyagként nem használható fel, azt más üzemanyagokba keverve lehet gépjármű üzemanyagként hasznosítani. A létesítmény katasztrófavédelmi szempontból felsőküszöb értékű veszélyességű üzemnek minősül. Hulladékgazdálkodás: A Zrt. növényi olajok (napraforgó, repce) és használt sütőolaj felhasználásán alapuló környezetbarát biodízel motorhajtóanyag előállítását tervezi. A használt sütőolaj nagy részét Németországból alapanyagként (vámtarifaszám: 15180095) hozzák be, míg kisebbik része hazai hulladékhasznosítótól (Biofilter Zrt.) származik. A biodízel gyártás során évente 24.600 tonna mennyiségű glicerintartalmú melléktermék és 26.600 tonna szappanos víz keletkezik, amelyet 2905 45 vámtarifaszámon Németországban értékesítenek. A telephelyen keletkező veszélyes hulladékok gyűjtését az egyes üzemrészek területére kihelyezett gyűjtőedényzetben, munkahelyi gyűjtőhelyeken végzik. Az olajos rongyot és az elhasznált szűrőbetéteket 6 db 120 literes, kerekes, fedéllel ellátott, műanyag zsákkal bélelt hulladékgyűjtő edényzetben gyűjtik az üzemcsarnokban kijelölt területen. A tartályok tisztításakor keletkező olajos hulladékot közvetlenül a tisztítás után a tartályból szippantós autóval szállítják el. A veszélyes hulladékok további kezelését (szállítás, hasznosítás, ártalmatlanítás) kezelési engedéllyel rendelkező cégek végzik. A nem veszélyes hulladékok közül az elhasznált ioncserélő gyantát a készülék mellé helyezett 1 m3-es műanyag konténerben, a csomagolási hulladékokat 120 literes hulladékgyűjtő edényzetben elkülönítve gyűjtik és engedéllyel rendelkező szervezetnek adják át további kezelésre.
7 A települési szilárd hulladékot 1 m3-es zárt gyűjtőedényben gyűjtik és hetente elszállíttatják. A keletkező hulladékok mennyisége alapján a Kft. egyedi hulladékgazdálkodási terv készítésére kötelezett. Az üzem telepítése, létesítményei: Az üzem telepítése a Zrt. által a MOL NyRt.-től megvásárolt területen történik, amelyet belső utak határolnak. Ezen a területen kerülnek felépítésre a következők: - az üzemcsarnok, amelyben a gyártósorok (3x50 kt/év), - a katalizátor (T-201) és a szappanos víz (T-501) tárolására szolgáló tartályok, - a gyártósorokat kiszolgáló napi tartályok (alapanyag és késztermék), - egy kétállásos közúti töltő és lefejtő. Az alapanyagok és késztermékek történik: 10.004 sz. tartály 5.034 5.022 5.023 5.024, 5.025 1.009 1.010
tárolása a következő, meglévő, átalakított tartályokban repceolaj napraforgóolaj használt sütőolaj glicerines fázis biodízel metanol tartalék tartály
A szükséges átalakításokat követően a Biodízel üzem a Bázistelep következő, meglévő infrastruktúrális létesítményeit használja: - uszálytöltő és lefejtő - vasúti töltő, lefejtő - közúti töltő COTAS - távvezetéki feladóállomás - kazánház és tápvíz előállító E létesítmények működtetését a Zrt. és a MOL Nyrt. közösen végzi. A Biodízel üzem a Komáromi Bázistelep következő, meglévő infrastruktúrájára csatlakozik: ivóvíz hálózat, tűzivíz hálózat, olajos, kommunális csatorna, csapadékvíz elvezetés.
Vízellátás Az üzem víízellátása a bázistelep meglévő ivóvíz hálózatáról történik. Technológiai vízigény 17181 m3/év Kazánház vízigénye 37500 m3/év Kommunális célú vízfelhasználás: 1264 m3/év Kazánház felhasználás 66 m3/év
8 Szennyvízelvezetés A keletkező kommunális szennyvíz 3500 l/nap, a meglévő olajos-és kommunális csatornába kerül oldómedencében előtisztítva. Csapadékvíz elvezetés A csapadékvíz csatornába csak a tetőfelületekről lefolyó csapadékvíz kerül, ahonnan az közvetlenül a Dunába jut. A szennyeződhető felületekről elfolyó csapadékvíz újonnan létesülő olajos csapadékvíz gyűjtőcsatornába, majd az út melletti meglévő főgyűjtőbe kerül. Mennyisége 1,6 l/s csúcsidőszakban. A tankautó töltő-lefejtő és a szivattyú szinteken metanollal szennyeződő csapadékvizek 18 m3es műtárgyban gyűlnek össze, ahonnan szippantással távolítják el. A becsapódó csapadékvizek 1,0 m3-es tartályban gyűlnek össze. A glicerines fázis a szappanos vizes fázissal melléktermékként elszállításra kerül. A későbbi fázisban a metanol eltávolítás során keletkezik még szennyvíz. Levegőtisztaság-védelem: Az üzemben 6 db légszennyező pontforrás létesül, amelyek közül 3 db technológiai, 3 db pedig légtérelszívó jellegű. Minden technológiai sorhoz tartozik egy technológiai pontforrás, a vizes mosó kilépő nyílása, illetve egy elszívó ventilátor kürtő, mely a kármentő medence megszívására szolgál robbanásvédelmi okokból. Valamennyi pontforráson metanol légszennyező anyag távozik. A pontforrások kibocsátási pontja tetősík felett 1 m-rel, 10 m magasságban található. A szerves-anyag „B” osztályba tartozó metanol tömegárama küszöbérték (2 kg/h) alatti. A szellőző rendszeren távozó metanol veszteség, amely a biodízel szűrők szövetbetét cseréjénél, a készülékek megbontásakor kerül a levegőbe, és megközelítőleg 0,132 t/év mennyiségű. További pontforrásnak minősül a későbbiekben a visszanyert metanol elégetésével villamos energiát előállító generátor kibocsátó forrása is, amelynek paraméterei későbbi ütemben válnak ismertté. Az éves felhasználások és kibocsátások anyagmérlege alapján a technológiából a légtérbe kb. 3.660 kg/év metanol távozik, amely 8.000 üzemórára vetítve 0,458 kg/h nagyságrendű. Azonban a kibocsátott légszennyező komponens (metanol) nem egyezik meg a MOL Logisztikai Bázis tartályparkja és vezetékrendszere veszteségei révén a területen kibocsátott légszennyező anyagokkal. A területen levegővédelmi monitoring nincs kiépítve. Zajvédelem: A dokumentáció alapján megállapítható, hogy a telephelyen tervezett tevékenység okozta zajés rezgésterhelés nem haladja meg a területre megengedett határértékeket. Zajvédelmi szempontból a legközelebbi védendő létesítmény – oktatási és irodaépület – a tervezett üzemtől 300 méter távolságban van. Természetvédelem: A tevékenység meglévő iparterületen fog megvalósulni, természetvédelmi érdeket nem sért.
9 Elérhető legjobb technika (BAT): Az alkalmazott technológia újnak minősül. A technológiára vonatkozó, hazai BAT útmutató nincs. A bio üzemanyag adalékok, mint például a biodízel gépjármű üzemanyagba (dieselolajba) keverése révén csökken a kén-dioxid, szilárd anyag és a nehézfém kibocsátás, és a természetes újratermelődés révén csökken a globális szén-dioxid terhelés. A Zrt. által alkalmazott gyártási technológia teljesen zárt. A keletkező melléktermékek közül a szappanos víz újrahasznosítása megtörténik, a metanol visszanyerésére és energetikai hasznosítására a 2. ütemben egy katalizátor és áramtermelő generátor létesítését tervezik. Így a folyamat energiamérlege teljessé válik. Az engedélyezési eljárás során a hatóság a R. 17. §-23. § szakaszai alapján járt el. Az engedély tartalmát a hatóság a R. 11. sz. melléklete alapján határozta meg. A hatóság figyelemmel volt arra, hogy az egységes környezethasználati engedély megadásakor a R. 20. § (3) bekezdése szerint a hatáskörébe tartozó – külön jogszabályokban meghatározott – engedélyeket az egységes környezethasználati engedélybe kell foglalni. Ezért a hatóság döntése során a következő jogszabályok anyagi jogi rendelkezéseit is alkalmazta: A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdése szerint levegőterhelést okozó, helyhez kötött légszennyező pontforrás létesítéséhez és működtetéséhez a környezetvédelmi hatóság engedélyes szükséges. A zaj-és rezgésvédelemről szóló 12/1983. (V. 12.) MT rendelet 6. § (1) bekezdés a) pontja alapján zajt előidéző üzemi létesítmény létesítése, üzembe helyezése esetén az építtető köteles a hatóságtól zajkibocsátási határérték megállapítását kérni, és annak megtartásáról gondoskodni. A rendelkező rész II. fejezet 2) pontjában, a levegővédelmi előírások a) pontjában szereplő általános technológiai kibocsátási határértékeket a hatóság a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet 7. § (1) bekezdése és 5. számú melléklete alapján határozta meg. A pontforrások által kibocsátott légszennyező anyagok mérésére vonatkozó előírásokat a hatóság a 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 9. § (9) bekezdése alapján tette. A mérések gyakoriságát a hatóság a légszennyezettség és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelet 10. § (1) b) pontja és 8. számú melléklete alapján állapította meg. Az adatszolgáltatásra vonatkozó előírást a hatóság a 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 16. § (1) és (10) bekezdései alapján tette. A hatóság tájékoztatja az engedélyest, hogy a mérés során a mérési módszer megválasztása és a műszerek kalibrálása, karbantartása tekintetében a 17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelet 13. §-a
10 rendelkezései szerint kell eljárni, a szükséges mérési időtartamot e rendelet 9. számú mellékletének megfelelően kell meghatározni. A hatóság felhívja az engedélyes figyelmét, hogy a mérést kizárólag a 17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelet 19. §-ában foglalt feltételeknek megfelelő szervezet végezheti. A levegővédelmi előírások d) pontjában foglalt, a légszennyező anyagok terjedésére vonatkozó előírás a 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 4.2. számú melléklet 3. pontján alapul. A hatóság felhívja a figyelmet arra, hogy a metanol visszanyerő egység és az áramfejlesztő generátor létesítése esetén, amennyiben azok a technológiához szorosan nem csatlakoznak, új pontforrás létesül, a létesítést megelőzően az egységes levegővédelmi engedélyt módosítását kell kérni. A zajkibocsátási határértékek mértékét a hatóság a zaj-és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 8/2002. (III. 22.) KöM – EüM együttes rendelet 1. § (1) bekezdése és 1. számú melléklete alapján állapította meg. A hulladékok gyűjtésére és engedéllyel rendelkező kezelőnek történő átadására vonatkozó előírás a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. tv. 13. § (1) bekezdésén alapul. A veszélyes hulladékok gyűjtésére vonatkozó előírás a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdésén alapul. Az egyéb hulladékok gyűjtésére és tárolására vonatkozó előírás a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet 4. § (1) és 5. § (1) bekezdésein alapul. Az egyedi hulladékgazdálkodási terv készítésére vonatkozó előírás a 200. évi XLIII. tv. 36. § (2) bekezdésén alapul. A keletkező hulladékok mennyiségének a hulladékgazdálkodási előírások d) pontjában foglalt küszöbértékeit a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeiről szóló 126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet 12. §-a tartalmazza. A hatóság tájékoztatja az engedélyest, hogy a keletkező hulladékok nyilvántartását és az adatszolgáltatást a 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet előírásai szerint teljesíteni kell. A vízvédelmi előírások a) és b) pontjában foglalt előírás a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 8. § c) pontján alapul. A vízvédelmi előírások c) pontjában foglalt előírás a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. tv. 28. § (1) bekezdésén alapul. A telephely vízilétesítményeit a MOL Nyrt. üzemelteti, mely H-11795-3/2005. számú határozatban foglalt vízjogi üzemeltetési engedélye 2007. május 31. napjával hatályát vesztette. E vízilétesítményhez, olajos és kommunális csatornához csatlakozik a létesítendő biodízel gyártó üzem. A vízvédelmi előírások d) pontjában foglalt rendelkezés a R. 11. sz. melléklet 4. a) pontján alapul. Az e pontban hivatkozott jogszabály a környezeti alapnyilvántartásról szóló 78/2007. (IV. 24.) Korm. rendelet. A rendkívüli üzemállapotra, havária eseményre vonatkozó előírásokat a hatóság a R. 11. sz. melléklet b) és c) pontjai alapján tette.
11 A hatóság a R. 20. § (2) bekezdése alapján megkereste az eljárásban hatáskörrel rendelkező szakhatóságokat, melyek közül a Komárom-Esztergom Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatóság 20.2/3931-1/2007. számú, a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Székesfehérvári Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóság MKEH – TMBF – SZF –270/5/2007. számú szakhatósági állásfoglalásában feltétel nélkül hozzájárult az engedély kiadásához. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság 306-22/4/2007. számú szakhatósági állásfoglalásában a rendelkező rész II. fejezet 3) pontjában foglalt feltétellel járult hozzá az engedély kiadásához. A katasztrófavédelmi hatóság felhívja a figyelmet arra, hogy a tárgyi üzem felső küszöbértékű veszélyes ipari üzemnek minősül, melynek üzemeltetőjét a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. tv. és a 18/2006. (I. 26.) Korm. rendelet szerinti szerinti kötelezettségek terhelik. E törvény 30. § (1) bekezdése alapján „veszélyes ipari üzemre, veszélyes létesítményre építési engedély, használatbavételi engedély, továbbá veszélyes tevékenység megkezdésének engedélyezése csak az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak, a műszaki biztonsági szerv szakhatósági hozzájárulásával kiadott engedélye alapján adható. Az engedély iránti kérelemhez az üzemeltetőnek csatolni kell s biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés egy-egy példányát.” Az ÁNTSZ Közép-dunántúli Regionális Intézete 1672/5/2007. számú szakhatósági állásfoglalásában a rendelkező rész II. fejezet 4) pontjában foglalt feltétellel járult hozzá az engedély kiadásához. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Székesfehérvári Irodája 430/2206/02/2007. számú szakhatósági állásfoglalásában a rendelkező rész II. fejezet 5) pontjában foglalt feltétellel járult hozzá az engedély kiadásához. A hatóság a R. 21. § -ában szabályozottak szerinti hirdetmény közzétételével tájékoztatta az érintett nyilvánosságot a beruházás főbb jellemzőiről, valamint az azzal kapcsolatos észrevételek megtételének lehetőségéről. Tekintettel arra, hogy az eljárás során észrevétel nem érkezett, a hatóság az általa feltárt tényállás és a szakhatóságok állásfoglalásai alapján döntött. Megállapította, hogy a tárgyi beruházás rendelkező részben foglalt feltételekkel történő megvalósítása a környezet védett elemeit a megengedettnél jobban nem terheli, ezért az egységes környezethasználati engedélyt a környezetvédelmi törvény 66. § (1) bekezdés b) pontja és a R. 20. § (8) bekezdése alapján kiadta. A tárgyi beruházás a 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 2. számú melléklet 4.1. pontja alá tartozik, ezért az üzem pontforrásai körül védelmi övezetet kell megállapítani e rendelet 6. § (2) bekezdése alapján. Az eljáró hatóság az ügyfél kérelmére a jogszabály 6. § (6) bekezdése alapján megkereste a települési önkormányzat jegyzőjét, valamint a közegészségügyi hatóságot annak érdekében, hogy a jogszabályban előírtnál kisebb védelmi övezetet állapítson meg. A megkeresett szakhatóságok a kisebb védelmi övezet kialakításához hozzájárultak, a határozat
12 rendelkező részében rögzített közegészségügyi hatósági előírások betartása mellett, így a védelmi övezet nagyságát az ügydöntő hatóság 300 m-ben határozta meg. A rendelkező rész III. fejezetében foglalt teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezés a R. 20. § (8) bekezdésén alapul. A hatóság hatásköre a fenti jogszabályi helyeken alapul, illetékességét a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet határozza meg. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. 98. § (1) bekezdése tartalmazza. A jogorvoslati eljárás igazgatási szolgáltatási díját a hatóság a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. § (4) bekezdése alapján határozta meg.
Győr, 2007. december 5.
Dr. Hajdu Klára s.k. igazgatóhelyettes
