ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELÿSÉG mint els fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság 9021 Gyÿr, Árpád u. 28-32. Levélcím : 9002 Gyÿr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 Ügyfélfogadás az Ügyfélszolgálati Irodán: Hétfÿ, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! A határozat JOGERÿS:
év:
hó:
nap:
Iktatószám:
H-11559-15/2005.
Hiv. szám:
Elÿadó:
Vargáné /M.E.
Melléklet:
KÜJ: Tárgy:
KTJ: Öttevény, Kossuth Mg Szövetkezet baromfitelep teljes kör környezetvédelmi felülvizsgálata egységes környezethasználati engedélyhez
HATÁROZAT
I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelÿség az Öko Kontroll Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Szolgáltató Bt. (9735 Zsira, Lÿvér u.5) által képviselt Öttevény - Börcsi „Kossuth „Mez gazdasági Szövetkezet ( 9153 Öttevény, Központi major ) részére, az öttevényi 075/6, 075/12, 075/13, 075/14 hrsz-ú ingatlanon lévÿ nagy létszámú -62 944 tojótyúk
tartására férÿhellyel rendelkezÿ- állattartást folytató
baromfitelep üzemeltetésére egységes környezethasználati és egyben környezetvédelmi m ködési engedélyt ad.
II. 1.) Környezetvédelmi el írások: 1.) A munkahelyi utak kiporzás mentesítésérÿl - szükség szerint - locsolással gondoskodni kell. 2.) A tevékenység során az elérhetÿ legjobb technika alkalmazásával meg kell akadályozni, hogy a lakosságot zavaró b z kerüljön a környezetbe. 3.) Panaszra okot szolgáltató tevékenység esetén a diffúz légszennyezÿ forrást a hatóságnak be kell jelenteni.
2 4.) Porlódó és kiporzásra hajlamos anyagokat zárt konténerekben, erre a célra épített silókban vagy lefedve kell tárolni. 5.) Az istállókban az állategészségügyi
feltételeket (fajlagos állatlétszám, megfelelÿ
légcsere, illetve szennyezÿanyag teremkoncentrációk, temperálás ,stb.) be kell tartani. 6.) Az üzemi tevékenységbÿl származó zajkibocsátás megengedett értékei: A létesítménytÿl déli és nyugati irányba esÿ, Öttevény község legközelebbi belterületi lakóépületei védendÿ homlokzatai elÿtt 2 m távolságban LKH nappal 06-22 óra = 50 dB LKH éjjel 22-06 óra = 40 dB A nem védendÿ területek felöli telekhatáron LKH= 70 dBA
7.) Rendkívüli események alkalmával – állatállomány járványszer
pusztulása- az
állategészségügyi szabályokat be kell tartani, a tetemek azonnali elszállításáról gondoskodni kell.
8.) A technológiai és települési folyékony hulladék vízzáró gy jtÿaknában történÿ gy jtését 2006. április 30-ig. meg kell oldani. 9.) A tevékenység során keletkezÿ veszélyes és egyéb hulladékokat a környezet szennyezését megakadályozó módon kell gy jteni, további kezelésükrÿl engedéllyel rendelkezÿ gazdálkodó szervezetnek történÿ átadással gondoskodni kell. 10.) A talajvízszennyezés - nyomon követése céljából a telep területén, a talajvíz áramlás irányának figyelembevételével, 2 db monitoring kút kialakítása szükséges, a potenciális szennyezÿforrások
közelében.
A
monitoring
kutak
vízjogi
engedélyköteles
létesítménynek minÿsülnek, az engedélyeztetési terveket a Felügyelÿségre a határozat jogerÿre emelkedését követÿ 6 hónapon belül kell benyújtani. 11.) A kutakban éves rendszerességgel mérni kell a vízszintet, és akkreditált laboratóriumban meg kell határozni a talajvíz általános vízkémiai paramétereit (pH, fajlagos elektromos vezetÿképesség, KOIps, Nitrát, Ammónium, Foszfát, Szulfát). A vizsgálati eredményeket a tárgyévet követÿ január 15-ig meg kell küldeni a környezetvédelmi hatóság részére. A mintavételeket és a vízminÿség-vizsgálatokat csak arra jogosultsággal rendelkezÿ, akkreditált szervezet végezheti. 12.) Az istállótrágya ill. a trágyalé idÿszakos elszállításáról gondoskodni kell.
3 13.) Meg kell akadályozni, hogy a technológiai és kommunális szennyvizek egymással keveredjenek. 14.) A keletkezÿ hígtrágya, trágyalé, csurgalékvíz, valamint a szociális létesítményekben keletkezÿ kommunális szennyvíz kizárólag szivárgásmentes, szigetelt medencében tárolható. A tárolótartály, medence anyagát úgy kell megválasztani, hogy az a mechanikai sérüléseknek ellenálljon és élettartama legalább 20 év legyen. A tárolóhelyeknek 4 havi mennyiség szennyvíz (kommunális, technológiai) befogadására elegendÿ méret nek kell lennie, és a m tárgyakat szivárgásérzékelÿ berendezéssel kell ellátni. A m tárgyak kialakításánál a jogszabályban elÿírt kritériumokat be kell tartani, mivel Öttevény nitrát érzékeny településnek minÿsül. A régi tároló aknák szivárgás /vízzáróság vizsgálatát
2006. március 31.-ig el kell
végezni. 15.) A keletkezÿ kommunális szennyvizeket arra feljogosított szállítóval, engedéllyel rendelkezÿ ártalmatlanító telepre kell szállítani. A keletkezÿ kommunális szennyvízre vonatkozó, szennyvíztisztító telep üzemeltetÿjének fogadónyilatkozatát 2006. március 31.-ig
be kell
csatolni. 16.) A
tevékenység során keletkezÿ hígtrágyát vízzáróan kialakított tárolóban kell gy jteni.
Termÿföldre
történÿ
kijuttatása
a
szennyvizek
és
szennyvíziszapok
mezÿgazdasági
felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelÿen történhet .
A hígtrágya mezÿgazdasági hasznosítását a Gyÿr-Moson-Sopron Megyei Növény,- és Talajvédelmi Szolgálat által kiadott engedélyben foglaltak betartása mellett kell végezni. 17.) Amennyiben a tevékenységbÿl származó almos trágya ideiglenes tárolása a telephelyen belül történne, a környezetszennyezés elkerülése érdekében, a tárgyatárolónak szigetelt kialakításúnak kell lennie. Ennek megfelelÿen telepi beton trágyatálca kiépítése szükséges, melyet úgy kell kialakítani, hogy a csapadékból keletkezÿ csurgalékvizeknek a környezetbe történÿ kifolyását a tálca kiemelt szegélye megakadályozza. 18.) A hígtrágya - bérelt, vagy saját tulajdonú területeken (Öttevény, 075/30-41 és 075/43 hrsz.) történÿ - kiöntözése a Gyÿr-Moson-Sopron Megyei Növény és Talajvédelmi Szolgálat által kiadott H-4143-1/2005. számú jogerÿs engedély birtokában végezhetÿ. 19.) Gondoskodni kell a földfeletti takarmánytároló m tárgyak rendszeres ellenÿrzésérÿl és karbantartásáról, illetve a tápanyagok csöpögés, szivárgás- és szennyezésmentes tárolásáról.
4 20.) A felszín alatti vizek védelmével kapcsolatos alap-adatlapon közölt tárgyévben bekövetkezett változást, a tárgyév utolsó napján érvényes adatokkal új alap-adatlapon a tárgyévet követÿ január 31-ig a Felügyelÿségnek be kell nyújtani. 21.) Az összegy lÿ csapadékvizek trágyával nem szennyezÿdhetnek. 22.) Tilos szennyezÿ anyag engedély nélküli közvetlen vagy közvetett felszíni, illetve felszín alatti vízbe történÿ bevezetése. 23.) A hígtrágya tárolásának korszer , szivárgásmentes megoldása szükséges, mert a szivárgás következtében jelentkezÿ magasabb nitrát koncentráció a környezÿ tavak élÿvilágát is veszélyeztetheti. 24.) A haváriát a Felügyelÿségnek haladéktalanul be kell jelenteni. 25.) A tevékenység során fellépÿ rendkívüli események bekövetkezése esetén biztosítani kell a környezeti elemek maximális védelmét.
2.) Szakhatósági el írások: a.) Talajvédelmi szakhatóság elÿírásai: -A baromfi istálló híg-trágyatároló m tárgya üzemeltetése során biztosítani kell,hogy a környezeti hatások az ingatlan
beépítésre nem került földrészletein (termÿföldnek nem
minÿsülÿ föld, mint környezeti elem) és a környezÿ eredeti hasznosításban lévÿ termÿföldek minÿségében kárt, talajszennyezést ne okozzanak. -A baromfi telepen keletkezÿ hígtrágya termÿföldön történÿ hasznosítását a 4243-1/2005. sz. talajvédelmi megvalósítási engedélyben foglaltak betartásával, talajvizsgálatokon alapuló környezet kímélÿ tápanyag gazdálkodás alkalmazásával kell végezni. -A mezÿgazdasági tevékenységet folytatónak folyamatos nyilvántartást kell vezetnie az állattartó teleprÿl, és az erre rendszeresített nyomtatványon köteles adatot szolgáltatni a tárgyévet követÿ február 28-ig a talajvédelmi hatóságnak. -A „Jó mezÿgazdasági gyakorlat „ szabályait alkalmazni kell a baromfi telepen keletkezÿ hígtrágya tárolása és termÿföldön történÿ hasznosítása során. b.)Közegészségügyi szakahatóság elÿírásai: -A víz ellenÿrzÿ bakteriológiai és vegyi vizsgálatát évente egyszer el kell végezni. -Trágyatároló felszíni víztÿl, ivóvíznyerÿ helytÿl 100 méteren belül nem létesíthetÿ.
5 III.
A jelen határozatban megadott engedély a határozatban foglaltak – legkésÿbb 5 évenként történÿ - felülvizsgálata tárgyában hozott határozat jogerÿre emelkedéséig hatályos.
IV. A környezetvédelmi hatóság az egységes környezethasználati engedély ötévenkénti felülvizsgálata érdekében elrendeli a tevékenység teljes kör felülvizsgálatát úgy, hogy az arról készített dokumentációt az engedélyes e határozat jogerÿre emelkedését követÿ öt év elteltével öt példányban nyújtsa be a környezetvédelmi hatósághoz. V. A határozattal szemben a kézhezvételtÿl számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi,Természetvédelmi és Vízügyi Fÿfelügyelÿséghez (Budapest) címzett, de az elsÿfokú környezetvédelmi hatósághoz két példányban benyújtandó, 10.000.- Ft. érték illetékbélyeggel ellátott fellebbezésnek van helye.
INDOKOLÁS
Az Öttevény-Börcsi „Kossuth” Mezÿgazdasági Szövetkezet (9153 Öttevény, Központi major továbbiakban: Szövetkezet) az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás részletes szabályairól szóló 193/2001.(X.19.) Korm. rendelet – a továbbiakban: R: - 14.§. (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelÿen bejelentést tett a környezetvédelmi hatóságnak, hogy a székhelyével azonos cím telephelyén a R. hatálya alá tartozó tevékenységet folytat. A környezetvédelmi hatóság a bejelentett tevékenységgel kapcsolatban megállapította, hogy az a R. 1. sz. mellékletének 11/a. pontja alapján (Nagy létszámú állattartás- Létesítmények intenzív baromfitartásra, több, mint 40.000 férÿhely baromfi számára) a R. hatálya alá tartozik, ezért a Szövetkezetet az egységes környezethasználati engedély megszerzése érdekében teljes kör környezetvédelmi felülvizsgálatra kötelezte. A Szövetkezet képviseletében eljáró Ökokontroll Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Szolgáltató Bt. (Zsira, Lövér u.5.) a környezetvédelmi hatóság határozatában foglaltaknak megfelelÿen benyújtotta teljes kör környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációt. A dokumentáció alapján a környezetvédelmi hatóság a következÿket állapította meg:
6
Az engedélyes neve:
Öttevény –Börcsi „Kossuth” Mg Szövetkezet
Statisztikai azonosító jel:
10078105-0130-124-08
Székhely címe:
9153 Öttevény,Központi major
Telephely neve:
Baromfitelep
Telephely címe:
9153 Öttevény, Központi major
Telephely helyrajzi száma:
075/6, 075/12, 075/13, 075/14
Telephely EOV koordinátái: X: 266170 m Y: 533590 m
A Szövetkezet meghatározó tevékenysége a 0124 TEÁOR számú baromfitenyésztés, ennek keretében jércenevelés, tojástermelés ketreces rendszerben. A telephelyen 4 db épület található, melybÿl 3 db állattartó, 1 db pedig magtári funkciót lát el. Az 1., 2., 3.,
baromfiistálló
62.944
tojótyúk tartására alkalmas. Az állatok etetése vályús, itatása
ejtÿtartályos szopókás rendszerben történik. Az állatok mindhárom istállóban száraz darás tápot kapnak. A takarmányozásra felhasznált anyagok nagyrészét a vállalkozás termeli meg. Az alapanyagokat a telephely szomszédságában létesített raktárban tárolják. Ugyanitt található a szárítótorony és a takarmánykeverÿ üzem is. Az üzemben készül a baromfitelepen kívül a vállalkozás egyéb állattartó telepeinek a takarmánya is. Az etetésre felhasznált takarmány éves mennyisége 1836 t/év. A tojások kihordószalagon jutnak a liftes válogatóasztalra, ahol kézzel tálcázzák. A tálcázott tojásokat hetente, kamionnal szállítják el az átvevÿhöz. A keletkezÿ ürülék a szintek alatti trágyalemezekre jut, innen egy kaparóékes szerkezet húzza ki a sorok végére. A kihúzott ürülék és a tisztítás során keletkezÿ mosóvizek a padozatba mélyített csatornán keresztül az istálló melletti trágyagy jtÿkbe - egyenként 15 m3 és 12 m3 térfogattal rendelkezÿ aknákba - kerül. A tyúkok 48-49 hétig vannak az istállóban, ezután a tojástermelés visszaesik. A 67. élethetüket betöltött állatok a vágóhídra kerülnek. A harmadik épület jércenevelÿként m ködik. Itt történik az elÿzÿ két istállóba telepített tojótyúkok nevelése. Egy idÿben 28.000 jérce helyezhetÿ el. A jércék 19-20 hétig vannak a nevelÿben, ezután kerülnek a tojóistállókba. A jércenevelÿben az etetés kaparóelemes vályús módszerrel, az itatás billenÿnyelves önitató csészébÿl történik. A ketrecekbÿl kihulló ürüléket a ketrecsorok alatt elhelyezett futószalag hordja ki a sor végére. A sorok végén gy lÿ ürülék csigás adagolón keresztül jut ki az istálló mellett álló pótkocsira, amely a felhasználás helyére szállítja. A Szövetkezet a keletkezÿ trágyát saját m velés földjein hasznosítja. A trágya mennyisége 1010 t/év. A trágyamozgató berendezés tisztítása során keletkezÿ trágyás szennyvizet az épület keleti végében épített 21 m3 rtartalmú gy jtÿ fogadja.
7 A kiürített istállókat és a ketreceket szárazon takarítják, majd nagynyomású mosók segítségével hypós vízzel mossák. Az így keletkezÿ szennyvizeket egy 21 m3-es vasbeton gy jtÿakna fogadja. A technológiából keletkezÿ hígfázist szippantó kocsival, traktorral a felhasználás helyére – termÿföldre szállítják. A baromfitelepen keletkezÿ hígtrágya termÿföldre történÿ kijuttatása a Gyÿr-Moson-Sopron Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat 4143-1/2005. számú határozata alapján történik. Vizellátás: A telep vízellátása az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság által kiadott 502/H/1969. számú vízjogi üzemeltetési engedélye alapján történik. Jelenleg éves szinten 20.440 m3 víz felhasználása engedélyezett. A telephely vízellátása ásott kútból egy 25 m3-es víztornyon keresztül történik. A vizet részben itatásra – kb. 12 m3/nap -, részben, pedig takarítási – 5-6 m3/nap – célra használják. A szociális vízigény napi 0,5-1 m3 . Szennyvíz: Mindhárom baromfiistálló épületében vannak szociális helyiségek (wc, öltözÿ). Az itt keletkezÿ szociális szennyvizeket az istállói szennyvizektÿl elkülönítve gy jtik – egyenként 13 m3, 13 m3, és 5 m3 térfogattal rendelkezÿ aknákban. A szociális szennyvizek a szikkasztónak épített gy jtÿkben, a talajban szikkadnak el. Csapadékvíz:
A telepen nincs kiépített csapadékvíz- elvezetÿ rendszer, a telepre hulló csapadékvíz a területen elszikkad. Felszíni és felszín alatti vizek és földtani közeg jellemzÿi: A tájra löszös üledékeken kialakult csernozjom talajképzÿdmények, kisebb részben hidromorf talajok jellemzÿek. A magasabb térszínek löszös üledéken képzÿdött talajtípusa az alföldi mészlepedékes csernozjom. A táj legnagyobb része a Mosoni-Duna vízgy jtÿ területe. Nagyobb vízfolyása még a Lajta hazai szakasza és a Lajta-balparti-csatorna, valamint a Réti-árok. A déli hansági területekrÿl a kis-dunai Tÿzeg-csatorna a Mosoni-Dunába, míg a déli premterületekrÿl az Öttevényi-belvízcsatorna és a Lébénymiklósi-csatorna a Rábcába vezeti a vizet. A felszín délkeleti lejtése miatt az esÿzések felszíni és felszín alatti lefolyása a Rábca felé irányul. Természetes állóvizei a Mecsér és Lébény melletti Névtelen tavak. Mesterséges állóvizei a Hegyeshalom melletti kavicsbánya-tavak, az abdai ÖregRábca, valamint a Holt-Rábca. A kistáj mind talaj,- mind rétegvizekben gazdag. A talajvíz mélysége ÉNY-on 5-6 m, keleten ~2 m.
Hulladékkezelés folyamata: A tevékenység során keletkezÿ veszélyes hulladékok:
8 Megnevezés
EWC kód
Egyéb hulladékok, amelyek gy jtése és ártalmatlanítása speciális követelményekhez kötött a fertÿzések elkerülése érdekében (állategészségügyi hulladék)
18 02 02*
Az állatgyógyászati tevékenység során keletkezÿ hulladékok gy jtését fém gy jtÿedényzetben történik.
Az állattartó telepen, a m ködés során keletkezÿ nem veszélyes hulladékok:
Megnevezés
EWC kód
Hulladékká vált állati szövetek (elhullott állati tetemek*)
02 01 02
Egyéb települési hulladék, ide értve a kevert települési hulladékot 20 03 01 is Közelebbrÿl nem meghatározott lakossági hulladékok (települési folyékony hulladék)
20 03 99
A baromfitenyésztés során keletkezÿ, hulladékká vált állati szöveteket betonozott területen álló zárt, csapadékmentes konténerben gy jtik, ártalmatlanításukat arra feljogosított szervezet végzi. A települési szilárd hulladékot 5 m3-s konténer gy jtÿedényzetben, míg a települési folyékony hulladékot – nem minden esetben vízzáró - föld alatti aknában gy jtik. A telephelyen keletkezÿ trágya, illetve az istállók évenkénti tisztítása során keletkezÿ trágyás víz termÿföldön történÿ kihelyezésre kerül.
Levegÿvédelmi adatok: A tevékenység területe a 2. sz. légszennyezettségi zónába tartozik. A jércenevelÿ és szociális részek temperálására és f tésére használatos, kis teljesítmény , egyedi gázkészülékek teljesítménye egyenként nem éri el a bejelentés köteles 140 kW névleges bemenÿ hÿteljesítményt. A baromfitelep üzemelése során az állattartásból adódó b zhatással és porképzÿdéssel, valamint a kiszolgáló tevékenységbÿl adódóan munkagépek, és szállítójárm vek kipufogó gázainak légszennyezÿ hatásával kell számolni. A szag-, illetve b zhatást az állatok jellegzetes szaga valamint trágyája, esetlegesen felhasznált tápszerek, és gyógyhatású készítmények okozzák. A baromfitrágya szaganyagainak összetételébÿl az ammónia emelhetÿ ki, mint jellemzÿ légszennyezÿ anyag. A természetes és mesterséges ventilláció segítségével az istállók nyílásain távozó légszennyezÿ és szag anyagok diffúz légszennyezésként jelentkeznek, viszonylag egyenletes elosztásban kerülnek ki a levegÿbe. A diffúz
9 forrás jellemzÿ szélessége 124 m. A légszennyezÿ anyagok (szagkibocsátás) terjedésének hatásterülete (modell számítások alapján) a felületi forrástól számított 85 m távolságig érvényesül, és kb.300 m-ig érezhetÿ, de nem zavaró hatású. A telephelyen bejelentés köteles légszennyezÿ forrás nincs. Lakosságot zavaró b zhatás nem lépett fel.
Zaj-rezgésvédelemi adatok: A telephelyen folytatott tevékenység zajterhelése nem haladja meg a területre megengedett határértékeket, a baromfitelep környezetében zajvédelmi szempontból védendÿ létesítmény nincs. A telephelyre történÿ ki- és beszállítás által okozott zajterhelés növekedés, a szállítási útvonalakon elhanyagolható mérték .
Havária események A telephelyen munkagépek meghibásodása, trágya, hígtrágya elfolyás és a hulladékkezelés során, a veszélyes készítmények, hulladékok környezetbe kerülése esetén léphet fel havária. További rendkívüli eseményeket okozhatnak a különbözÿ természeti katasztrófák is.
Tevékenység felhagyása után teendÿ intézkedések -Berendezések kiszerelése, elszállíttatása. -Épületek elbontása, az alépítmények felszedése. -A keletkezett hulladékok ártalmatlanítása /hasznosítása/ engedéllyel rendelkezÿ kezelÿnek történÿ átadással. -Zárójelentés a hulladékok kezelésérÿl, ártalmatlanításáról
-Kialakított monitoring kutak határozatban elÿírt m ködtetése és mintázása.
Miután a hatóság megállapította, hogy a dokumentáció megfelel mind az 1995. évi LIII.tv. – a továbbiakban: Ktv - 75.§ (1) bekezdésében elÿírt, a környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó feltételeinek, mind a 12/1996. (VII. 4.) KTM rendeletben elÿírt, a teljes kör környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó tartalmi követelményeknek, továbbá a R. 6 § (2) bek. szerinti kiegészítÿ adatokat is tartalmazza, a dokumentáció megküldésével megkereste a R. 4. sz. melléklete által meghatározott, területileg illetékes szakhatóságokat. A Gyÿr-Moson-Sopron Megyei Növény-és Talajvédelmi Szolgálat a 3293-3/2005., az ÁNTSZ Gyÿr-Moson-Sopron Megyei Intézete a 537-4/2005.sz., a Gyÿr-Moson-Sopron megyei Állategészségügyi
és
Élelmiszer
Ellenÿrzÿ
Állomás
a
00239/001/Gyÿr/2005.számú
szakhatósági állásfoglalása alapján hozzájárult az egységes környezethasználati engedély
10 kiadásához. Az állategészségügyi szakhatóság állásfoglalásában jelezte, hogy a hígtrágya kezelése esetén annak ártalmatlanítása céljára az állattartó telepek közelében kijelölt és hatóságilag engedélyezett erdÿ vagy szántó terület feltételének teljesítésével járul hozzá az engedély kiadásához, Az ügydöntÿ hatóság a szakhatóságok elÿírásait a határozat rendelkezÿ részében ismertette.
A hatóság a tevékenység környezetre gyakorolt hatásainak ismeretében a rendelkezÿ részben foglaltak szerint az egységes környezethasználati, egyben környezetvédelmi m ködési engedélyt – a R. 8. §(2) bekezdése és a Ktv. 72/A.§. (1) bekezdése, továbbá a Ktv. 79.§(1) bekezdés b.) pontja alapján - megadta.
A keletkezÿ hulladékok besorolását a módosított 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet tartalmazza. A veszélyes hulladékokkal kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettséget a 98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet 6.§ c) pontja írja elÿ .
A veszélyes hulladékokat a 98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet elÿírásai szerint kell összegy jteni, azok hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról engedélyezett kezelÿnek történÿ átadással kell gondoskodni.
A
nem
veszélyes
hulladékok
gy jtésére,
további
kezelésére
vonatkozóan
a
hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény és a 213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet elÿírásait kell betartani.
Az állati hullák gy jtésérÿl, tárolásáról és kezelésérÿl az Európai Parlament és Tanács 1774/2002/EK rendelet 2. melléklete, a 98/2001.(VI.15.) Korm. rend. 10-12.§-a és a 71/2003.(VI.27.) FVM r. 1. sz. melléklete tartalmaz elÿírásokat. A monitoring kutak kialakításánál a 219/2004.(VII.21.)Korm.rendelet 8.§ b.)pontjában valamint a 72/1996.(V.22.) Korm.rendelet 3.§ (1) bekezdésében leírtakat kell betartani. A hígtrágya tárolására szolgáló m tárgyak kialakításának kritériumait a 49/2001.(IV.3.) Korm. rendelet 1.számú melléklete írja elÿ. A hígtrágya termÿföldre történÿ kijuttatásának feltételeit az 50/2001.(IV.3.) Korm.rendelet írja elÿ.
11 Az engedély idÿbeli hatályát a környezetvédelmi hatóság a R. 9.§ (1) és (2) bekezdése alapján állapította meg. A tevékenység teljeskör
környezetvédelmi felülvizsgálatának elrendelése a R. 9 §(2)
bekezdésén alapul. A határozattal szemben a fellebbezési jogot az államigazgatási eljárásról szóló módosított 1957. évi IV.tv. 62.§-a biztosítja. A fellebbezés illetékének mértékét az illetékekrÿl szóló módosított 1990. évi XCIII. tv. mellékletének XIV. cím 2. pontja állapítja meg.
Gyÿr, 2005. szeptember 9.
Dr. Baranyai Judit s.k. osztályvezetÿ
