Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács ÚTMUTATÓ

Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács

ÚTMUTATÓ a decentralizált terület- és régiófejlesztési célelőirányzat (TRFC) pályázatainak elkészítéséhez 2005. évben

Jóváhagyva a 28/2005 (II.25.) ÉARFT sz. határozattal

2005. március Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség 4028 Debrecen, Simonyi út 14.


2. oldal

TRFC 2005 Pályázati Útmutató

Az Észak-Alföldi Régió Jelenleg az Észak-Alföldi Régió Magyarország számos tekintetben legelmaradottabb régiója: a fejlettségi színvonal legalapvetőbb mutatószáma, az egy főre eső bruttó hazai termék (GDP) az ország régiói közül itt a legalacsonyabb (az országos átlag 64,1 százaléka, az EU átlagának pedig 33,1 százaléka). A súlyos elmaradottság ugyanakkor jelentős térségi különbségeket takar: egyik oldalról pontszerűen találunk a Régióban dinamikusan fejlődő térségeket – elsősorban a jelentősebb városokat, kiemelten a megyeszékhelyeket –, amelyeknek a fejlettségi szintje alig marad el az ország legfejlettebb régióitól, a másik oldalról pedig vannak olyan falusias területek, ahol gyakorlatilag nincs gazdasági tevékenység, nincsenek munkalehetőségek. Az elmaradottság okai között első helyen áll a Régió gazdaságának korlátozott versenyképessége: a szerkezetátalakítás mindeddig nem valósult meg maradéktalanul, a Régió gazdaságában – részben az adottságokkal is összefüggésben – a magyarországi átlagot jóval meghaladó mértékű szerepet tölt be a mezőgazdasági termelés, amelynek azonban jelentős része komoly problémákkal küzd, nem megfelelően piacorientált. A mezőgazdaság túlsúlyával párhuzamosan az ipar és a szolgáltatások kisebb szerepet töltenek be a gazdaságban. Ráadásul az Észak-Alföldön az ipari üzemek közül csak kevés rendelkezik a legkorszerűbb technológiai háttérrel, ami jelentős mértékben annak köszönhető, hogy a Régióba jóval kevesebb külföldi tőke érkezett, mint az ország más régióiba (ahol a külső tőke a technológiai váltás motorjaként a legjelentősebb gazdaságdinamizáló tényező volt). A tőkeszegénység egyébként jellemzi a Régió kis- és közepes vállalkozásait (KKV) is; ezek a vállalkozások mind számukat, mind pedig gazdasági teljesítményüket tekintve elmaradnak a hazai átlagtól. A térség gazdasági esélyeit tovább rontja, hogy mindmáig nem épült ki a Régió és a fejlett európai gazdasági centrumok kapcsolatát biztosító korszerű közlekedési infrastruktúra és a Régión belüli közlekedési infrastruktúrának is számos hiányossága van. A Régió humán erőforrás bázisa sem elsősorban erősségként értékelhető: bár rendelkezésre áll nagy számú szabad munkaerő és a fiatalok aránya is magasabb, mint az országos átlag, a képzettségi színvonal elmarad az országos átlagtól, s a magasan kvalifikált szakemberek jelentős része elhagyja a Régiót. Ezt tetézi, hogy a Régióban nagy számban élnek halmozottan hátrányos helyzetűek, a roma kisebbség lakosságon belüli aránya országosan a legmagasabbak közé tartozik. Az elmaradottság következményei is súlyosak. Magas a munkanélküliek száma és közülük is a tartós munkanélkülieké, akiknek gyakorlatilag nincs esélye arra, hogy visszakerüljenek a munkaerőpiacra. A jövedelmi színvonal is jóval az országos átlag alatti. Kiemelkedően magas az eltartottak aránya, ami a Régióra súlyos szociális terheket ró. A születéskor várható átlagos élettartam alacsonyabb az országos átlagnál és a lakosság egészségi állapota is rosszabb, mint az ország más térségeiben. A környezetvédelmi infrastruktúra nem megfelelően kiépült: a közműolló szélesre nyílt és számos területen hiányoznak a szilárdhulladék lerakók.

2005. március


3. oldal


A Régiónak persze nemcsak súlyos problémái vannak, hanem kedvező adottságai is. Bár az adottságok, az erősségek önmagukban nem képesek ellensúlyozni a gyengeségeket, azonban az erősségeket a környezet által kínált lehetőségekkel kombinálva reális esély van arra, hogy a Régió kitörjön elmaradott helyzetéből. A Régió egyik kiemelkedő, meghatározó adottságának stratégiai elhelyezkedése tekinthető,: az Észak-Alföldi Régió az Európai Unió egyik keleti határrégiója. Fontos érték az is, hogy a Régió átlagon felüli adottságokkal rendelkezik bizonyos mezőgazdasági termékek termeléséhez, melyekre versenyképes agrárbusiness építhető. Mindezeken túlmenően a Régióban találhatók országos, illetve kisebb számban nemzetközi jelentőségű turisztikai vonzerők, melyek jelenleg gyakorlatilag kihasználatlanok, de alapot jelenthetnek egy minőségi turisztikai ipar kiépítéséhez. A humán erőforrás bázis megerősítéséhez is kedvezőek feltételek: az alap- és középfokú oktatási rendszer stabil és magas színvonalú képzést képes biztosítani, és fejlett, sokszínű a felsőoktatási intézményrendszer, melynek középpontjában Debrecen, az egyik legnagyobb vidéki felsőoktatási centrum áll. Magyarország más régióihoz hasonlóan az Észak-Alföldi Régióban az EU csatlakozást követően is folytatódik a regionális szintű fejlesztési intézmények megerősítése, a fejlesztési szakemberek képzése, másrészt pedig a nemzeti és regionális szintű programozási dokumentumok kidolgozása. A regionális programok elérhetőek és letölthetőek a www.eszakalfold.hu honlapról:

•

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI PROGRAMJA, VALAMINT OPERATÍV PROGRAMJA Jóváhagyta az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács, 2002. október 15.

•

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI

RÉGIÓ

2005.

ÉVI

HAZAI

FORRÁSOK

FELHASZNÁLÁSÁRA

FEJLESZTÉSI PROGRAMJA

Jóváhagyta az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács, 2005. február 25.

2005. március

IRÁNYULÓ


4. oldal


Mellékletek jegyzéke 1. sz. melléklet 2. sz. melléklet 3. sz. melléklet

4. sz. melléklet 5.sz. melléklet 6 . sz. melléklet

A pályázati kiírásban használatos fogalmak A területfejlesztés szempontjából kedvezményezett észak-alföldi kistérségek A Észak-alföldi régió társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradottnak minősülő, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települései, amelyek kistérségi szempontból nem kedvezményezett kistérségekben találhatóak A 48 leghátrányosabb helyzetű kistérségbe tartozó 15 észak-alföldi kistérség A 47 hátrányosabb helyzetű kistérségbe tartozó 9 észak-alföldi kistérség

7. sz. melléklet:

A területfejlesztés szempontjából a leghátrányosabb kistérségekhez nem tartozó, leghátrányosabb helyzetű 12 észak-alföldi település Útmutató a támogatástartalom számításához

8. sz. melléklet

JELZÁLOG NYILATKOZAT (minta)

9. sz. melléklet

BANKGARANCIA IGÉRVÉNY (minta)

10. sz. melléklet

az államháztartásról szóló törvény a támogatások nyilvánosságáról

11. sz. melléklet

Közbeszerzési összefoglaló

12. sz. melléklet

Az Észak-alföldi régió települései kistérségenként

13 .sz. melléklet

Az Észak-alföldi régió vállalkozási övezethez tartozó települései

14. sz. melléklet 15. sz. melléklet

Idegenforgalmi fejlesztések szakmai program útmutató Köztisztviselők és pedagógusok internet hozzáférése szakmai program útmutató Háromszoros esélyteremtés a szociális ellátórendszer fejlesztése szakmai program útmutató Belterületi kiépítetlen közúthálózat és kerékpárút fejlesztési program útmutató

16. sz. melléklet 17. sz. melléklet

2005. március

5.o. 7.o. 8.o.

9.o. 10.o . 11.o . 12.o . 14.o . 15.o . 16.o . 17.o . 18.o . 20.o . 22.o 24.o . 25.o . 27.o .


5. oldal


1. számú melléklet : A pályázati kiírásban használatos fogalmak értelmezése Kivonat a 90/2004. (IV.25.) Kormány Rendelet Értelmező és záró rendelkezésekből •

termelő infrastrukturális beruházás: a gáz, az elektromos szolgáltatás, az ivóvíz- és a szennyvízhálózat, az utak, a hidak és a vízi létesítmények, a közlekedési, a hírközlési, az informatikai és a hulladékkezelő létesítmények, szakszerű egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmények létrehozása, valamint az ezek működését szolgáló technológia és egyéb gépi beszerzés;

•

humán infrastrukturális fejlesztés: az egészségügyi, az oktatási, a szociális és a kulturális ellátás működéséhez szükséges tárgyi feltételnek (építmények, egyéb létesítmények és berendezések, valamint felszerelések) létrehozása, felújítása;

•

munkahelyteremtő beruházás: az a beruházás, amely az adott térségben új munkahelyteremtő tevékenység indítását, illetve meglévő tevékenység esetében – a beruházás előkészítő dokumentációja szerint – létszámnövekedéssel járó bővítést eredményez;

•

munkahelymegőrző beruházás: az a beruházás, amely a meglévő tevékenységnél korszerűbb, termékváltást segítő, piacképes tevékenységet hoz létre a meglévő munkahelyek megtartásával.

•

foglalkoztatási kötelezettség: munkahelymegőrző és munkahelyteremtő beruházásoknál a támogatási szerződésben vállalt kötelezettség; meghatározásának és teljesítésének alapját a telephely szintű éves átlagos statisztikai állományi létszám adja, ami nem foglalja magába a munkaviszonnyal rendelkező, de sorkatonai szolgálaton, 3 hónapon túl táppénzen lévő, illetve gyed/gyesre jogosult munkavállalókat

•

kamattámogatás: az a támogatási forma, amely az éven túli lejáratú, fejlesztési célú pénzintézeti hitelek után fizetendő kamat meghatározott hányadát vállalja át a fennálló hitel lejártáig; Kivonat a GVOP-2004-1.2.1 pályázati felhívás értelmező rendelkezéseiből

•

inkubátorház: olyan létesítmény, amelyben – elsősorban kezdő – mikro-, kis- és közepes vállalkozások számára működési területet (műhely, iroda, szociális létesítmények) és különböző szolgáltatásokat nyújt meghatározott ideig a piaci árnál kedvezőbb feltételekkel

2005. március


6. oldal


Kivonat az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet értelmező rendelkezéseiből •

saját forrás a 78-93. §-ok (a pályázati úton nyújtott támogatások) alkalmazásában: a kedvezményezett által a támogatott projekthez biztosított forrás, amelybe az államháztartás alrendszereiből nyújtott támogatás nem számítható be. Költségvetési szervek esetén a jóváhagyott előirányzat saját forrásnak minősül. A területfejlesztési tanácsok rendelkezési jogkörébe utalt támogatások és az államközi szerződések alapján kapott külföldi támogatás - a vonatkozó államközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában - nem tekinthető saját forrásnak; amely lehet 1. Önerő: a számlavezető/lebonyolító bank összegre vonatkozó nyilatkozatával, önkormányzatok esetén a képviselőtestület konkrét összegre szóló határozatával, valamint önkormányzati jóváhagyott költségvetési előirányzattal kell alátámasztani. 2. Hitel: beruházási célú, éven túli lejáratú pénzintézeti hitel vehető figyelembe. Mellékletként szükséges csatolni a hitelt nyújtó bank hitelígérvényét. A létrejött hitelszerződés a támogatási szerződés megkötéséhez nyújtandó be. 3. Egyéb forrás: p1. a lakossági befizetések, vagy a befektetői tőke összege, melyeket tételesen fel kell sorolni.

Kivonat az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális térképről szóló 85/2004. (IV.19.) Korm. rendelet értelmező rendelkezéseiből Érzékeny ágazatok: • a nagyberuházási projektekhez nyújtott regionális támogatásokra vonatkozó multiszektorális keretszabályról szóló bizottsági közlemény (2002/C 70/04) B mellékletében meghatározott acélipar, C mellékletében meghatározott jármű- és járműalkatrész-gyártás és D mellékletében meghatározott szintetikusszál-ipar, •

a hajóépítő iparnak nyújtott támogatások új szabályairól szóló 1540/98/EK tanácsi rendelet 1. cikkének b), c) és d) pontjaiban meghatározott tevékenységek,

•

a tengeri szállítási ágazatnak nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás (97/C 205/05) szerinti tevékenység,

•

a szénbányászatnak nyújtott állami támogatásokról szóló 1407/2002/EK tanácsi rendelet 2. cikkének a) pontjában hivatkozott termékek kitermelésével kapcsolatos tevékenység,

•

a közúti, vasúti és vízi szállítási ágazatnak nyújtott állami támogatásokról szóló, többször módosított 1107/70/EK tanácsi rendelet 1. cikkében meghatározott tevékenység,

•

az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikkének és az EGT Megállapodás 61. cikkének a légi szállítási ágazatban nyújtott állami támogatásokra való alkalmazásáról szóló bizottsági közlemény (94/C 350/07) szerinti tevékenység.

A Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal által a módosított 90/2004 (IV.25.) Kormányrendelet alkalmazásához adott fogalomértelmezések

2005. március


• •

•

•

•

7. oldal


turisztikai szolgáltatást fejlesztő beruházás: olyan, a régió programjában szereplő turisztikai jellegű beruházás, amely területi megkötöttség nélkül támogatható a decentralizált területfejlesztési programok forráskeretéből. idegenforgalmi fejlesztések: a regionális idegenforgalmi szakmai programok elnevezése, a szakmai programban támogatható fejlesztések és tevékenységek körét a szakmai programra vonatkozó útmutató tartalmazza, és a régiók maguk határozzák meg. idegenforgalmi létesítmények létrehozását szolgáló beruházás: olyan, megfelelő biztosíték előírásával megvalósítható beruházás, amely vagy az idegenforgalmi fejlesztések szakmai programján belül kerül támogatásra, vagy a decentralizált területfejlesztési programokon belül, mint turisztikai szolgáltatást fejlesztő beruházás keretében valósul meg. idegenforgalmi beruházás: olyan beruházás, amely vagy az idegenforgalmi fejlesztések szakmai programján belül kerül támogatásra, vagy a decentralizált területfejlesztési programokon belül, mint turisztikai szolgáltatást fejlesztő beruházás keretében valósul meg, és szolgáltatási kötelezettség kötődik hozzá. További meghatározások: turisztikai szolgáltatást fejlesztő beruházás: minden olyan beruházás, amelynek célja a turista igényeinek minél magasabb színvonalú kiszolgálása, komfortérzetének növelése. A beruházás lehet: kapacitásbővítés, színvonal emelés, kínálat bővítés.

2005. március


8. oldal


• 2. számú melléklet Kivonat a 64/2004. (IV.15.) Korm. Rendelet 1. számú mellékletéből

A területfejlesztés szempontjából kedvezményezett kistérségek jegyzéke Társadalmigazdasági szempontból elmaradott

Ipari szerkezetátalakítás

Vidékfejlesztés

Hajdú-Bihar Balmazújvárosi Berettyóújfalui Hajdúböszörményi Hajdúszoboszlói Polgári Püspökladányi Derecske-Létavértesi Hajdúhadházi

1 1 0 0 1 1 1 1

0 0 0 0 0 0 0 0

1 1 1 1 1 1 1 0

Jász-Nagykun-Szolnok Jászberényi Karcagi Kunszentmártoni Tiszafüredi Törökszentmiklósi Mezőtúri

1 1 1 1 1 1

0 0 0 0 0 0

0 1 1 1 1 1

Szabolcs-Szatmár-Bereg Baktalórántházai Csengeri Fehérgyarmati Kisvárdai Mátészalkai Nagykállói Nyírbátori Tiszavasvári Vásárosnaményi Ibrány-Nagyhalászi

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

1 1 1 0 1 1 1 1 1 1

Megye, kistérség

2005. március


9. oldal


3. számú melléklet Kivonat a 7/2003. (I. 14.) Korm. Rendelethez tartozó mellékletből, egybevetve a 64/2004 (IV.15.) Korm. rendelet 1. számú mellékletével

A Észak-Alföldi Régió azon társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradottnak minősülő, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzéke, melyek kistérségi szempontból nem kedvezményezett kistérségekben találhatóak ( a regionális TRFC hátrányosabb helyzetű települései)

Nyíregyházai Kistérség Nagycserkesz, Nyírtura, Sényő

Szolnoki Kistérség Csataszög, Hunyadfalva, Nagykörü, Tiszasüly, Vezseny

2005. március


2005. március

10. oldal



11. oldal


4. számú melléklet

Kivonat a 64/2004. (IV. 15.) Korm. Rendelet 3. számú mellékletéből

A 48 leghátrányosabb helyzetű kistérségbe tartozó 15 észak-alföldi kistérség

Hajdú-Bihar megye Balmazújvárosi Berettyóújfalui Polgári Püspökladányi Hajdúhadházi

Jász-Nagykun-Szolnok megye Kunszentmártoni Tiszafüredi

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Baktalórántházi Csengeri Fehérgyarmati Mátészalkai Nagykállói Nyírbátori Vásárosnaményi Ibrány-Nagyhalászi

2005. március


12. oldal


5.számú melléklet

Kivonat a 64/2004. (IV.15.) Kormány rendelet 4. számú mellékletéből

A 47 hátrányosabb helyzetű kistérsége tartozó 9 észak-alföldi kistérség

Hajdú-Bihar megye Hajdúböszörményi Hajdúszoboszlói Derecske-Létavértesi

Jász-Nagykun-Szolnok megye Jászberényi Karcagi Törökszentmiklósi Mezőtúri Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Kisvárdai Tiszavasári

2005. március


13. oldal


6 . számú melléklet Kivonat a 64/2004. (IV.15.) Kormány rendelet 5. számú mellékletéből

A területfejlesztés szempontjából a leghátrányosabb kistérségekhez nem tartozó leghátrányosabb helyzetű 12 észak-alföldi település jegyzéke

Hajdú-Bihar megye Bagamér

Jász-Nagykun-Szolnok megye Kétpó Kuncsorba Mesterszállás Mezőhék Tiszabő

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Rétközberencs Szabolcsveresmart Tiszadada Tiszadob Tiszaeszlár Újdombrád

2005. március


14. oldal


7. számú melléklet:

Kivonat a 85/2004. (IV. 15.) Korm. Rendelet 2. számú mellékletéből

Útmutató a támogatástartalom számításához A) Vissza nem térítendő támogatás Fogalom: a kedvezményezett olyan direkt pénztranszferben részesül, amelyet nem terhel visszafizetési kötelezettség. Támogatástartalom: a kapott támogatás teljes összegének jelenértéke, ahol Q1 - a több részletben folyósított támogatás elsőévi részösszege (az 1. év a támogatás megítélésének éve). Q2 - a több részletben folyósított támogatás második évi részösszege Q3 - a több részletben folyósított támogatás harmadik évi részösszege (...) Qn - a több részletben folyósított támogatás n. évi részösszege i - referencia ráta

Példa a támogatástartalom számítására: Egy vállalkozás 200 millió Ft vissza nem térítendő támogatást kap az alábbi ütemezésben: a támogatásról szóló döntés évében 100 millió Ft, következő évben 100 millió Ft. referencia ráta = i = 15%

100 TT = 100 + ---- = 100 + 87 = 187 1 + 0,15 A fenti konstrukció támogatástartalma 187 millió Ft.

B) Kedvezményes kamatú és kamatmentes hitel/kölcsön Fogalom: a kedvezményezett a piaci kamatnál kedvezőbb feltételekkel (alacsonyabb kamatláb mellett) kap hitelt. Támogatástartalom: a kedvezményes kamattal ténylegesen megfizetendő kamatelemek jelenértékeinek összege levonva a piaci kamatlábbal számított elvi kamatelemek jelenértékeinek összegéből. A konkrét számítás az alábbi képlettel történik: ahol 2005. március


15. oldal


Q - hitel összege i - referencia ráta, r = 1/(1+i) i' - kedvezményes kamatláb (kamatmentes hitel esetén értéke nulla) P - támogatás visszafizetésének időtartama, beleértve a türelmi időt is (év) F - türelmi idő években (amíg nem kezdődik meg a hitel törlesztése) rP - rF TT = Q * (i - i') * ---r-1 Példa a támogatástartalom számítására: Egy vállalkozás 200 millió Ft 5%-os kedvezményes kamatú hitelt kap. A hitelt türelmi idő nélkül kell törlesztenie 2 év alatt, egyenlő részletekben. Q = 200 i = 0,15, r = 1/(1+0,15) = 0,87 i = 0,05 p=2 F=0 TT = 200 * (0,15-0,05) *

0,872 - 0,870 -----= 200 * 0,1 0,87 - 1 *

-0,24 ----0,13

= 37,39

E konstrukció támogatástartalma 37,39 millió Ft.

Útmutató a támogatási intenzitás kiszámításához

Támogatási intenzitás: a támogatástartalom és az elszámolható költségek jelenértékének hányadosa, százalékos formában kifejezve

A 2005. évi meghirdetett referencia ráta:

2005. március

i=8,59%


16. oldal



JELZÁLOG NYILATKOZAT a) A támogatás elnyerése esetén, a támogatás biztosítékaként a következő ingatlant kínáljuk fel a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal javára, jelzálog alapítás céljából: • az ingatlan tulajdonosa: • az ingatlan megnevezése és alapterülete m2-ben: • nettó értéke a pályázat benyújtását megelőző év utolsó napján: • helye (tulajdoni lapszám, hrsz., város, község, utca, házszám): • az ingatlan már zálogjoggal terhelt-e, ha igen ki által és milyen mértékben. Dátum: P.H. ………………………………….. cégszerű aláírás b) A támogatás elnyerése esetén, a támogatás biztosítékaként a következő saját tulajdonú gépet kínáljuk fel a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal javára, jelzálog alapítás céljából: • a gép megnevezése: • a gép azonosítója: • könyv szerinti nettó értéke a pályázat benyújtását megelőző év utolsó napján: Dátum: P.H. ………………………………….. cégszerű aláírás Felhívjuk a pályázók figyelmét, hogy −abban az esetben, ha a támogatás biztosítéka ingójelzálog lesz, a zálogszerződést közokiratba kell majd foglalni, melynek költsége a támogatottat terheli. Ez csak a már meglevő, kifizetett gépekkel kapcsolatban lehetséges; −ingatlan jelzálog esetén a jelzálogszerződést ügyvédi ellenjegyzéssel kell ellátni, vagy közokiratba kell foglaltatni.

A jelzálog-létesítés költségeit a pályázó viseli

2005. március


17. oldal



BANKGARANCIA IGÉRVÉNY Amely kibocsátásra került a Bank neve ( a továbbiakban: Garanciaígérvény-adó) részéről a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal (1015 Budapest, Hattyú u. 14., a továbbiakban: Garancia jogosultja) javára az alábbiak szerint: 1.

A Garanciaígérvény-adónak tudomása van arról, hogy a ……………………………… (továbbiakban: Támogatott) az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanácshoz benyújtotta támogatási igényét, amelynek pozitív elbírálása esetén a Támogatott maximum………… Ft, azaz ……….Forint összegű támogatást vehet igénybe a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal által kezelt decentralizált Terület- és Régiófejlesztési célelőirányzatból.

2.

A Garanciaígérvény-adó fentiekre tekintettel feltétel nélkül és visszavonhatatlanul kötelezettséget vállal a Garancia Jogosultja javára az 1. alapján kötendő támogatási szerződéshez kapcsolódó garancia szolgáltatására, amennyiben a Támogatott elnyeri az 1. pontban említett támogatást. A garancia ígérvény a szerződésben részletezett, max. … ………………………Ft, azaz ………………forint összegű vissza nem térítendő támogatás megfizetésére terjed ki, a szerződéses kötelezettségvállalás végéig, … év … ….. hóig.

3.

Az ígért bankgarancia alapján a Garancia Jogosultja első írásbeli felszólítására 3 banki munkanapon belül a Garanciaígérvény-adó (a szerződésben meghatározott összeg erejéig) fizetést teljesít a Garancia Jogosultja javára a 2. pontban meghatározottak szerint, a Garancia jogosultja által megjelölt bankszámlára.

4.

A fizetési kötelezettségek a szerződésben meghatározottak szerint, az ott meghatározott időpontokban esedékesek.

5

Jelen bankgarancia ígérvény az aláírás időpontjától a Garancia jogosultja döntést követő 120. napig érvényes.

6.

Jelen ígérvény alapján garanciaígérvény-adó a fenti tartalmú bankgarancia kiadására kötelezi magát.

Kelt: ……………………………… … Garanciaígérvény-adó

2005. március


18. oldal



az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény a támogatások nyilvánosságáról „15/A. § (1) Az államháztartás alrendszereiből nyújtott, nem normatív, céljellegű, fejlesztési támogatások kedvezményezettjeinek nevére, a támogatás céljára, összegére, továbbá a támogatási program megvalósítási helyére vonatkozó adatokat a támogatást odaítélő szervezet vagy felügyeleti szervének hivatalos lapjában vagy honlapján közzé kell tenni, legkésőbb a döntés meghozatalát követő hatvanadik napig. Honlapon történő közzététel esetén legalább öt évig biztosítani kell az adatok hozzáférhetőségét. Helyi önkormányzat esetében hivatalos lap vagy honlap létesítése - e kötelezettség teljesítésével összefüggésben - nem kötelező, a közzétételre ilyen esetben a helyben szokásos módon kerül sor. Az állami, önkormányzati támogatási programokról szóló jogszabályok megállapíthatják a nyilvánosságra hozatal részletes szabályait, és hatvan napnál rövidebb határidőt is meghatározhatnak. (2) A közzétételre nem kerül sor, ha - az (1) bekezdésben meghatározott határidő előtt - a támogatást visszavonják vagy arról a kedvezményezett lemond. A közzététel mellőzhető, ha törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet kettőszázezer forint alatti támogatási összegre - melyet adott költségvetési évben egybe kell számítani - vonatkozóan ezt lehetővé teszi. 15/B. § (1) Az államháztartás pénzeszközei felhasználásával, az államháztartáshoz tartozó vagyonnal történő gazdálkodással összefüggő - a nettó ötmillió forintot elérő vagy azt meghaladó értékű - árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésre, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon vagy vagyoni értékű jog átadására, valamint koncesszióba adásra vonatkozó szerződések megnevezését (típusát), tárgyát, a szerződést kötő felek nevét, a szerződés értékét, határozott időre kötött szerződés esetében annak időtartamát, valamint az említett adatok változásait közzé kell tenni a szerződés létrejöttét követő hatvan napon belül. A közzétételről az állami, illetve önkormányzati szerv nevében szerződést kötő személy gondoskodik. A közzététel módjára a 15/A. §ban foglalt rendelkezések irányadóak. Önkormányzati rendelet a kötelezően közzétételre kerülő szerződések értékhatárát nettó ötmillió forintnál alacsonyabb összegben is meghatározhatja. (2) A szerződés értéke alatt a szerződés tárgyáért kikötött - általános forgalmi adó nélkül számított - ellenszolgáltatást kell érteni, ingyenes ügylet esetén pedig a vagyon piaci vagy könyv szerinti értéke közül a magasabb összeget kell figyelembe venni. Az időszakonként visszatérő - egy évnél hosszabb időtartamra kötött - szerződéseknél az érték kiszámításakor az ellenszolgáltatás egy évre számított összegét kell alapul venni. Az egy költségvetési évben ugyanazon szerződő féllel kötött azonos tárgyú szerződések értékét az (1) bekezdés szerinti közzétételi kötelezettség szempontjából egybe kell számítani. (3) A nyilvánosságra hozatali kötelezettség nem vonatkozik a nemzetbiztonsági, illetve honvédelmi érdekkel közvetlenül összefüggő beszerzésekre, valamint a nemzetközi jogi kötelezettség alapján, illetve - külön jogszabályban meghatározott egyéb okból - államtitokká, illetve szolgálati titokká minősített adatokra.” .

2005. március


19. oldal



Közbeszerzés A célelőirányzat felhasználása vonatkozásában a Közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. Törvény (KBT.) is irányadó. A KBT. hatálya alá tartozik, a KBT. 22.§ (1) bekezdésében meghatározott úgynevezett klasszikus ajánlatkérők minden olyan beruházása, beszerzése vagy szolgáltatása, amely meghaladja a KBT.-ben és a 2005. évi költségvetési törvényben a 2005. évi nemzeti közbeszerzési valamint egyszerű közbeszerzési eljárás értékhatárait (KBT. 241. és 293. §), azaz Nemzeti közbeszerzési értékhatárok (KBT. 402. §): a) árubeszerzés esetén: 25,0 millió forint, b) építési beruházás esetén: 70,0 millió forint, c) építési koncesszió esetén: 100,0 millió forint, d) szolgáltatás megrendelése esetén: 20,0 millió forint, e) szolgáltatási koncesszió esetén: 25,0 millió forint. Egyszerű közbeszerzési eljárás értékhatárai (KBT. 402. §): a) árubeszerzés esetén: 2 millió forint, b) építési beruházás esetén: 10 millió forint, c) szolgáltatás megrendelése esetén: 2 millió forint.

Figyelem! A következő szabály az egyéni vállalkozón és az egyéni cégen kívül valamennyi szervezetre vonatkozik! A fenti szabályozás a klasszikus ajánlatkérőkön túl azon szervezetek, vállalkozások esetében is kötelező, melyek egyébként nem tartoznak a közbeszerzési törvény hatálya alá, amennyiben: olyan támogatással valósul meg a beruházás, beszerzés vagy szolgáltatás, melyben a támogatás aránya a teljes költségvetés 50%-át meghaladja, és a beruházás(ok), beszerzés(ek) vagy szolgáltatás(ok) teljes összege meghaladja a KBT.-ben (2004. évben) meghatározott, fentebb leírt értékhatárokat (KBT. 241. és 293. §). I. Felhívjuk a figyelmet, hogy ha a közbeszerzés finanszírozása támogatásból történik, az eljárás megindítására már akkor is sor kerülhet, ha a támogatás megpályázásával kapcsolatos kiírásra sor került és az ajánlatkérő erre a támogatásra pályázatot kíván benyújtani. [Kbt. 48. § (2)-(3) bek., 253.§ (1) bek.]. Erre a tényre – nevezetesen, hogy a közbeszerzés megvalósítása a támogatás odaítélésétől függ – az ajánlattevők figyelmét fel kell hívni, mivel csak így tudják az eljárással kapcsolatos üzleti kockázatot megfelelően mérlegelni. Viszont ha az ajánlatkérő valamilyen okból mégsem nyerné el a támogatást, nem köteles az ajánlatokat elbírálni, illetve szerződést kötni. II. Felhívjuk a figyelmet, hogy a közbeszerzési eljárás befejezése előtt is záradékkal megköthető az elnyert támogatás felhasználására irányuló támogatási szerződés. A megkötött támogatási szerződés a közbeszerzési eljárást lezáró szerződéskötés után, a közbeszerzési eljárás lefolytatását igazoló dokumentumok, valamint az ez alapján megkötött szerződések Kincstárhoz történő benyújtását követően lép hatályba. A közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó pályázatok esetén a támogatási szerződésben ki kell kötni, hogy a támogatás csak a közbeszerzési eljárás lefolytatása, illetve az eljárás lefolytatását igazoló iratok bemutatása után kerül folyósításra. Abban az esetben, ha a közbeszerzési eljárás lefolytatása eredményeként a program, projekt összköltsége (kiadása) a tervezetthez képest csökken, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII.30.) Korm. rendeletet 87. § (9) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni, azaz a támogatási összeget - a szerződés módosításával - megfelelő arányban csökkenteni kell, több támogatási forrás esetén az eredeti támogatási arányoknak megfelelően.

2005. március


20. oldal


12. számú melléklet AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ STATISZTIKAI KISTÉRSÉGEI (Kivonat a 244/2003. (XII.18.) Korm. rendelet mellékletéből)

Hajdú-Bihar megye 1. Balmazújvárosi Balmazújváros Egyek Hortobágy Tiszacsege 2. Berettyóújfalui Ártánd Bakonszeg Bedő Berekböszörmény Berettyóújfalu Biharkeresztes Bojt Csökmő Darvas Esztár Furta Gáborján Hencida Kismarja Komádi Körösszakál Körösszegapáti Magyarhomorog Mezőpeterd

Mezősas Nagykereki Pocsaj Szentpéterszeg Tépe Told Újiráz Váncsod Vekerd Zsáka 3. Debreceni Debrecen 4. Hajdúböszörményi Hajdúböszörmény Hajdúdorog Hajdúnánás 5. Hajdúszoboszlói Ebes Hajdúszoboszló Hajdúszovát Nagyhegyes

6. Polgári Folyás Görbeháza Polgár Tiszagyulaháza Újszentmargita Újtikos 7. Püspökladányi Báránd Bihardancsháza Biharnagybajom Bihartorda Földes Kaba Nádudvar Nagyrábé Püspökladány Sáp Sárrétudvari Szerep Tetétlen

Álmosd Bagamér Derecske Hajdúbagos Hosszúpályi Kokad Konyár Létavértes Mikepércs Monostorpályi Sáránd 9. Hajdúhadházi Bocskaikert Fülöp Hajdúhadház Hajdúsámson Nyírábrány Nyíracsád Nyíradony Nyírmártonfalva Téglás Újléta Vámospércs

8. DerecskeLétavértesi

Jász-Nagykun- Szolnok megye 10. Jászberényi Alattyán Jánoshida Jászágó Jászalsószentgyörgy Jászapáti Jászárokszállás Jászberény Jászboldogháza Jászdózsa Jászfelsőszentgyörgy Jászfényszaru Jászivány Jászjákóhalma Jászkisér Jászladány Jászszentandrás Jásztelek Pusztamonostor 11. Karcagi Berekfürdő Karcag

2005. március

Kenderes Kisújszállás Kunmadaras 12. Kunszentmártoni Cibakháza Csépa Cserkeszőlő Kunszentmárton Nagyrév Öcsöd Szelevény Tiszaföldvár Tiszainoka Tiszakürt Tiszasas 13. Szolnoki Besenyszög Csataszög Hunyadfalva Kőtelek Martfű

Nagykörű Rákóczifalva Rákócziújfalu Szászberek Szolnok Tiszajenő Tiszasüly Tiszavárkony Tószeg Újszász Vezseny Zagyvarékas 14. Tiszafüredi Abádszalók Kunhegyes Nagyiván Tiszabura Tiszaderzs Tiszafüred Tiszagyenda Tiszaigar Tiszaörs

Tiszaroff Tiszaszentimre Tiszaszőlős Tomajmonostora 15. Törökszentmiklósi Fegyvernek Kengyel Kuncsorba Örményes Szajol Tiszabő Tiszapüspöki Tiszatenyő Törökszentmiklós 16. Mezőtúri Kétpó Mesterszállás Mezőhék Mezőtúr Túrkeve

Szabolcs-Szatmár- Bereg megye 17. Baktalórántházai Apagy Baktalórántháza Berkesz Besenyőd Laskod Levelek Magy Nyíribrony Nyírjákó Nyírkarász Nyírkércs Nyírmada Nyírtass Nyírtét Ófehértó Petneháza Pusztadobos Ramocsaháza Rohod

18. Csengeri Csenger Csengersima Csengerújfalu Komlódtótfalu Pátyod Porcsalma Szamosangyalos Szamosbecs Szamostatárfalva Tyukod Ura

19. Fehérgyarmati Botpalád Cégénydányád Csaholc Császló Csegöld Darnó Fehérgyarmat Fülesd Gacsály Garbolc Gyügye Hermánszeg Jánkmajtis Kérsemjén Kisar Kishódos Kisnamény Kispalád Kisszekeres Kölcse Kömörő Magosliget Mánd Méhtelek Milota Nábrád Nagyar Nagyhódos

2005. március

Nagyszekeres Nemesborzova Olcsvaapáti Panyola Penyige Rozsály Sonkád Szamossályi Szamosújlak Szatmárcseke Tiszabecs Tiszacsécse Tiszakóród Tisztaberek Tunyogmatolcs Túristvándi Túrricse Uszka Vámosoroszi Zajta Zsarolyán

20. Kisvárdai Ajak Anarcs Benk Dombrád Döge Eperjeske Fényeslitke Győröcske Gyulaháza Jéke Kékcse Kisvárda Komoró Lövőpetri Mándok Mezőladány Nyírlövő Pap Pátroha Rétközberencs Szabolcsbáka Szabolcsveresmart Tiszabezdéd Tiszakanyár Tiszamogyorós Tiszaszentmárton Tornyospálca Tuzsér Újdombrád Újkenéz Záhony Zsurk

21. Mátészalkai Fábiánháza Fülpösdaróc Géberjén Gyártelek Hodász Jármi Kántorjánosi

Kocsord Mátészalka Mérk Nagydobos Nagyecsed Nyírcsaholy Nyírkáta Nyírmeggyes Nyírparasznya Ópályi Ököritófülpös Őr Papos Rápolt Szamoskér Szamosszeg Tiborszállás Vaja Vállaj

22. Nagykállói Balkány Biri Bököny Érpatak Geszteréd Kállósemjén Nagykálló Szakoly Újfehértó

23. Nyírbátori Bátorliget Encsencs Kisléta Máriapócs Nyírbátor Nyírbéltek Nyírbogát Nyírcsászári Nyírderzs Nyírgelse Nyírgyulaj Nyírlugos Nyírmihálydi Nyírpilis Nyírvasvári Ömböly Penészlek Piricse Pócspetri Terem

24. Nyíregyházai Kálmánháza Kótaj Nagycserkesz Napkor Nyíregyháza Nyírpazony Nyírtelek Nyírtura

Sényő

25. Tiszavasvári Rakamaz Szabolcs Szorgalmatos Timár Tiszadada Tiszadob Tiszaeszlár Tiszalök Tiszanagyfalu Tiszavasvári

26. Vásárosnaményi Aranyosapáti Barabás Beregdaróc Beregsurány Csaroda Gelénes Gemzse Gulács Gyüre Hetefejércse Ilk Jánd Kisvarsány Lónya Márokpapi Mátyus Nagyvarsány Olcsva Tákos Tarpa Tiszaadony Tiszakerecseny Tiszaszalka Tiszavid Tivadar Vámosatya Vásárosnamény

27. IbrányNagyhalászi Balsa Beszterec Buj Demecser Gávavencsellő Gégény Ibrány Kék Kemecse Nagyhalász Nyírbogdány Paszab Székely Tiszabercel Tiszarád Tiszatelek Vasmegyer

13 . számú melléklet

Az Észak-Alföldi Régió vállalkozási övezeteibe tartozó települések Kivonat a195/1996. (XII. 19.) Kormány rendeletből

Záhony és Térsége Vállalkozási Övezet Ajak, Anarcs, Aranyosapáti, Barabás, Benk, Beregdaróc, Beregsurány, Csaroda, Dombrád, Döge, Eperjeske, Fényeslitke, Gelénes, Gemzse, Győröcske, Gyüre, Ilk, Jéke, Kékcse, Kisvárda, Kisvarsány, Komoró, Lónya, Lövőpetri, Mándok, Mátyus, Mezőladány, Nagyvarsány, Nyírlövő, Pap, Rétközberencs, Szabolcsbáka, Szabolcsveresmart, Tákos, Tiszaadony, Tiszabezdéd, Tiszakanyár, Tiszakerecseny, Tiszamogyorós, Tiszaszalka, Tiszaszentmárton, Tiszavid, Tornyospálca, Tuzsér, Újdombrád, Újkenéz, Vámosatya,Vásárosnamény, Záhony, Zsurk

Kivonat 55/1998. (III.27.) Kormány rendeletből

Bihari Vállalkozási Övezet Ártánd, Bakonszeg, Bedő, Berekböszörmény, Berettyóújfalu, Biharkeresztes, Bojt, Csökmő, Darvas, Derecske, Esztár, Furta, Gáborján, Hencida, Kismarja, Komádi, Konyár, Körösszakál, Körösszegapáti, Magyarhomorog, Mezőpeterd, Mezősas, Nagykereki, Pocsaj, Szentpéterszeg, Tépe, Told, Újiráz, Váncsod, Vekerd, Zsáka Kivonat 5/1999. (I.18.) Kormány rendeletből

Kunmadaras és Térsége Vállalkozási Övezet Abádszalók, Berekfürdő, Karcag, Kunhegyes, Kunmadaras, Tiszafüred


Idegenforgalmi fejlesztések szakmai program útmutató (11. jogcím) A terület és régiófejlesztési célelőirányzat felhasználásának részletes szabályairól szóló 90/2004. (IV. 25.) Korm. rendeletet módosító 25/2005 (II.11.) számú kormányrendelet 16.§ (2) bekezdés a) pontja alapján az idegenforgalmi fejlesztések támogatására benyújtandó pályázatokat ezen útmutatóban foglaltak figyelembe vételével kell elkészíteni.

Általános szabályok

A támogatás keretösszege és célja A Regionális Fejlesztési Tanács (továbbiakban: Tanács) - a “Terület és régiófejlesztési célelőirányzat” (továbbiakban: TRFC) terhére pályázatot hirdet idegenforgalmi fejlesztések támogatására a 25/2005 (II.11.) számú kormányrendelet 1. számú melléklete szerinti keretösszeggel. A pályázat célja az Európai Unió által nem társfinanszírozott idegenforgalmi fejlesztések ösztönzése, hozzájárulva a komplex turisztikai kínálat kialakításához, a turisztikai szolgáltatások színvonalának emeléséhez, az ehhez szükséges feltételek biztosításának elősegítésével. Idegenforgalmi fejlesztések szakmai program esetén a támogatás feltételeire – beleértve a pályázatokra és a pályázati eljárásra vonatkozó rendelkezéseket is – a módosított 90/2004. (IV. 25.) Korm. rendelet előírásait kell alkalmazni a következő pontban leírt specifikus szabályok figyelembe vételével.

Specifikus szabályok Az általános szabályokban nem meghatározott kérdésekben a terület és régiófejlesztési célelőirányzat felhasználásának részletes szabályairól szóló 90/2004. (IV. 25.) Korm. rendeletet módosító 25/2005. (II.11) számú kormányrendelet 17.§-ában foglaltakat kell értelemszerűen figyelembe venni.

A pályázók köre Pályázhatnak önkormányzatok és egyéb non-profit szervezetek.

Pályázat nyújtható be az alábbi fejlesztési célokra Cél/Támogatható szervezet 2005-ben belföldön megvalósuló turisztikai rendezvények támogatása Marketing eszközök támogatása Tourinform irodák támogatása

Önkormányzat

Egyéb nonprofit szervezet

Vállalkozás

x

x

-

x

x

-

x

x

-

Egy pályázatban egy támogatási célra lehet pályázni. Az elbírálás menete A benyújtott pályázatok szakmai értékelésében a regionális idegenforgalmi bizottságok - mint a regionális tanácsok turisztikai szakbizottságai - vesznek részt.


Köztisztviselők és pedagógusok internet hozzáférése szakmai program útmutató (12. jogcím) Ezen a pályázati jogcímen a Kiíró a köztisztviselők és a pedagógusok szélessávú internet hozzáférésének támogatása közösségi terekben programra irányuló pályázatokat várja: pályázni a szélessávú internetes közösségi hozzáférést még nem nyújtó, a nyilvános könyvtári jegyzéken szereplő könyvtárakban, önkormányzati fenntartású vagy közhasznú szervezetként bejegyzett művelődési központban történő fejlesztéssel lehet..

A program keretében az Észak-alföldi régióban rendelkezésre álló keret 14,6 mFt. Pályázni lehet 3-10 számítógépre (beleértve azok összekötését) és egyéves szélessávú internethozzáférés biztosítására. A pályázónak vállalnia kell, hogy • a gépek üzemeltetésére legalább egy informatikai ismeretekkel rendelkező szakembert biztosít, az üzemeltetés és fenntartás költségeit fedezi, s a gépeken az előírt nyitvatartási időben a közösségi hozzáférést biztosítja; • a támogatási szerződés lejártát követően a szolgáltatást még legalább egy évig saját költségén biztosítja. Előnyt élveznek: • az 5000 fő lakosnál kevesebb lélekszámú településeken hozzáférést biztosítók; • hátrányos helyzetű települések; • akik a fogyatékkal élők számára akadálymentes közlekedést, ingyenes hozzáférést és szolgáltatásokat biztosítanak; • kiegészítő szolgáltatásokat, pl.: információs írástudás oktatást is nyújtók.


Háromszoros esélyteremtés a szociális ellátórendszer fejlesztése (szociális földprogram) szakmai program útmutató (13. jogcím) A program célja a mezőgazdasági termelésre alkalmas környezetben élő, de mezőgazdasági termelésre alkalmas feltételekkel nem, vagy azzal szűkös mértékben rendelkező, de azt hatékonyan kihasználni nem tudó, szociálisan hátrányos helyzetű családok megélhetésének segítése, életminőségének javítása, önálló egzisztenciateremtési esélyeinek növelése. A támogatás távlati célkitűzése: • a szociális földprogram, mint aktív szociálpolitikai eszköz stabilitásának biztosítása, a működtető önkormányzatok szerepvállalásának erősítése a szociális hátrányokból adódó feszültségek mérséklésében, • a kedvezményezettek foglalkoztatásának javítása időszakos foglalkoztatással, mezőgazdasági termeléshez szükséges feltételek biztosításával, képzések valamint egyéb szolgáltatások nyújtásával. A támogatás közvetlen célkitűzései: • járuljon hozzá a már működő természetbeni szociális ellátórendszer stabil működéséhez, illetve a program szociálpolitikai rendszerbe történő beágyazásához, • segítse elő a működő szociális földprogramok szolgáltatásának szinten tartását, a szociális hatékonyság növelését, • tegye képessé a kedvezményezett családokat a termelésre, s így az önfenntartásukhoz szükséges költségeket kiegészítő jövedelemre tegyenek szert, • segítse elő a kedvezményezettek aktivitásának biztosításával munkaképességük javítását, mentális leépülésük megakadályozását, munkakészségük megtartását és önbizalmuk erősítését, • segítse elő a helyi erőforrások kihasználásával a természeti adottságok és a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével a környezetgondozást, a településkép javítását, a tájgondozást. A program keretében az Észak-alföldi régióban rendelkezésre álló keret 36,9 mFt. Pályázhatnak: • települési önkormányzatok, • önkormányzati társulások, • többcélú kistérségi társulás, • a települési önkormányzat(ok) által létesített közhasznú szervezetek, közalapítványok.

A pályázati program megvalósításának végső határideje: 2006. június 30. Pályázni a következők szerint lehet: • termelés típusa szerint:

•

•

˚ önellátásra termelő, ˚ piaci értékesítésre termelő, ˚ vegyes típusú, termelési tevékenység jellege és ágazat szerint: ˚ növénytermesztés, ˚ állattartás, ˚ gépi szolgáltatás, nyújtott szolgáltatás támogatás mértéke szerint: ˚ ingyenes, ˚ kedvezményes, ˚ önköltségi áron.

Elismerhető költségek: • felhalmozási költségek: tárgyi eszközök (ingatlan, gépek, építés, termelő infrastruktúra) a számviteli törvény 47. és 48. §-a, valamint az 51. §-a szerinti bekerülési értéke, • működési költségek: anyagjellegű ráfordítások, vásárolt és felhasznált anyagok, igénybevett szolgáltatások számviteli törvény 78. §-a szerinti értéke (pl. földhasználat, kemikália, szaporító anyag, gépi szolgáltatás, üzemanyag, képzés). Képzések esetében csak a végső támogatottak képzési költségei számolhatóak el. Ingatlanvétel esetén csak a mezőgazdasági művelésre alkalmas földterületek vételára számolható el költségként. A termelő infrastrukturális fejlesztés a műveléshez közvetlenül kapcsolódó, alacsony összegű beruházásokat (pl. öntözéshez vízellátás, elektromos energia biztosítása) foglalhatja magába. El nem számolható költségek: • személyi jellegű ráfordítások (pl. munkabérek, személyi juttatások, személyi jellegű egyéb kifizetések, bérjárulékok) • képzési, szaktanácsadási, szakmai anyagok elkészítésének költségei a menedzsment részére. • programirányítással kapcsolatos költségek. Egyéb pályázati feltétel:

A támogatott szervezet(ek) a támogatás igénybevételével kötelezettséget vállal a támogatott cél szerint működő program, ellátás meghatározott ideig történő működtetésére az alábbiak szerint: • csak működési költségek támogatása esetén egy éves működtetési kötelezettség, • felhalmozási költségek támogatása esetén: ˚ 2,5 mFt alatti összegű támogatásnál 3 éves, ˚ 2,5 mFt és az azt meghaladó összegű támogatásnál 5 éves működtetési kötelezettség. Amennyiben a támogatott program költségei működési és felhalmozási költségeket egyaránt tartalmaznak, úgy a felhalmozási költségek esetén érvényben lévő működtetési kötelezettség terheli a támogatottat.


Belterületi kiépítetlen közúthálózat és kerékpárút fejlesztési program útmutató A terület és régiófejlesztési célelőirányzat felhasználásának részletes szabályairól szóló 90/2004. (IV. 25.) Korm. rendelet módosításában szereplő belterületi kiépítetlen közúthálózat, valamint kerékpárutak fejlesztésének támogatására benyújtandó pályázatokat ezen útmutatóban foglaltak szerint kell elkészíteni. A támogatás célja Pályázat nyújtható be a helyi közúthálózat országos közúthoz csatlakozó, azt tehermentesítő része építésének, belterületi főúthálózat forgalmi körülményeit (forgalom-megosztás, hiányzó kapcsolatok, közlekedésbiztonság, környezeti és területi hatások stb.) javító, szilárd burkolattal nem rendelkező út kiépítésére, valamint azok hídjaira, továbbá az országos és a helyi közutak csomópontjainak korszerűsítésére (autóbusz-fordulók építésével, járdaszegélyek süllyesztésével a mozgáskorlátozottak közlekedésének megkönnyítésére), amelyek a közlekedés biztonságát segítik elő. Továbbá helyi forgalmat lebonyolító kerékpárút kiépítésére. A pályázók köre A pályázaton a települési önkormányzatok vehetnek részt, önállóan vagy társultan 2005. évben megvalósuló fejlesztéssel (ütemezett építés esetén a pályázott szakasznak önállóan is működőképesnek kell lennie). Minden önkormányzat egy pályázatot nyújthat be. Elbírálás szempontjából a társult önkormányzat is pályázó. Egy pályázat egy – folyamatos (elágazás nélküli) hálózati kapcsolatot biztosító - műszaki létesítményre vonatkozhat. Nem nyújtható támogatás olyan pályázathoz: a) ahol az önkormányzat a fejlesztés bekerülési összegének legalább 10 %-át hitelt érdemlően nem igazolja, amelyet saját forrásból kell biztosítani, kivéve a 64/2004. (IV.15.) Korm. Rendeletben meghatározott leghátrányosabb helyzetű települések önkormányzatait, amennyiben önhibájukból kívül hátrányos helyzetben lévő működési forráshiányos önkormányzatok kiegészítő keretéből 2003. és 2004. évben is kaptak támogatást. b) amelynek beruházása megkezdődött, illetve folyamatban van. A beruházás megkezdése időpontjának - építéssel járó beruházás esetén az építési naplóba történő első bejegyzés napját, - építéssel nem járó beruházás (pl. önálló gépvásárlás) esetén az első beszerzett gép szállítását igazoló okmányon feltüntetett napot, - fejlesztési célú pénzeszközök átadása esetén az első pénzátadás napját, - ingatlanvásárlás, földterület vásárlása esetén az adásvételi szerződés megkötésének dátumát kell tekinteni. c) az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII.30.) Korm. rendeletben {a továbbiakban: Korm. rendelet} előírt követelményeket nem elégíti ki.

A pályázati feltételek Támogatható fejlesztések: 4

Az országos közúthálózathoz csatlakozó, azt tehermentesítő, elsősorban a települések főúthálózatába tartozó helyi közutak és azok hídjainak építése - közutak esetében szilárd burkolattal nem rendelkező út kiépítése és szilárd burkolatú út kapacitás-növelő szélesítése. Ezen körben is csak olyan építéshez, fejlesztéshez igényelhető támogatás, amely az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló 15/2000. (XI.16.) KöViM rendelet alapján a közlekedési hatóság engedélyéhez kötött. (A pályázat szempontjából szilárd burkolatnak minősül az aszfalt, az aszfaltmakadám, az itatott makadám, a beton, betonkő és a kockakő burkolat.

4

Az országos és helyi közutak által alkotott csomópontok (ide értve az országos közúthoz csatlakozó autóbusz-fordulót is, valamint a mozgásukban korlátozottak közlekedését segítő útszegély-kialakításokat egy csomóponton, vagy egy útvonalon elhelyezkedő több csomóponton) építése esetén az önkormányzati tulajdonú részhez.

A pályázatot magyar nyelven, kizárólag a pályázati formanyomtatványon 6 példányban kell benyújtani, amelyből:  

1 eredeti dokumentumokkal – vagy a kiadó által hitelesített – felszerelt és “E” jellel megjelölt, 5 sorszámozott, az eredetivel mindenben megegyező másolati példány.

Az eredeti példányhoz hozzátett floppylemez/CD, melyen a kitöltött adatlap található meg (a floppy lemezen öntapadó cimkére felírva a pályázat címe és a pályázó neve). A pályázat átvételének feltétele, hogy ezen file neve ne változzon meg! Az elbírálás menete A támogatást nyert települések a döntésről értesítő levél mellékleteként megkapják az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság (továbbiakban: UKIG) által összeállított lebonyolítási útmutatót, amely részletesen tartalmazza az önkormányzat, illetve a lebonyolító teendőit a támogatás elnyerésétől a pénzügyi befejezésig. A támogatás felhasználásának módja Az elnyert pályázati támogatás felhasználhatóságának feltétele, hogy a kivitelező kiválasztása a következők szerint történjen. a) A nemzeti értékhatárral (bruttó 87,5 MFt) azonos, vagy feletti becsült költség esetén, a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény előírásai szerint kell eljárni. b) A nemzeti értékhatár alatti, de annak felét meghaladó becsült költség (bruttó 43,75-87,50 MFt) esetén a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 299-300. §. előírásai szerint kell eljárni, a 249 §. előírásainak betartásával. egyszerű közbeszerzési eljárást kell lefolytatni. Az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívást hirdetmény útján a Közbeszerzési Értesítőben köteles közzé tenni.

c) A nemzeti értékhatár felét el nem érő (bruttó 43,75 MFt alatti) építési beruházásoknál az ajánlattételre az UKIG által a térségre összeállított referencia jegyzéken szereplő valamennyi vállalkozót fel kell kérni ajánlattételre. Az önkormányzat ezen felül bárkit meghívhat, aki(k) az elmúlt három évben legalább a tervezettel azonos nagyságrendű munka referenciájával rendelkezik. Az ajánlatok beadására reális határidőt kell kiírni, de minimum 14 napot. Ha a felhívásra legalább három ajánlattevő nem nyújtott be ajánlatot, eredmény nem hirdethető. Akkor az ajánlatokat felbontás nélkül vissza kell küldeni, és újabb ajánlatkérési eljárást kell lefolytatni, amelyen eredmény hirdethető akkor is, ha nem érkezik be három ajánlat. Ajánlatkérő az ajánlattételi felhívást a Közbeszerzési Értesítőben is közzéteheti. A beruházás a közbeszerzési eljárás eredményhirdetéséig nem kezdhető meg. A támogatási szerződés csak az alábbi feltételek szerint köthető meg:

4 amennyiben a közbeszerzési eljárás utáni legkedvezőbb ajánlat (továbbiakban: legkedvezőbb

ajánlat) figyelembevételével megállapított bekerülési költség alacsonyabb, mint a fejlesztés pályázati kérelemben megjelölt és a döntés eredményeként elismert előirányzati bekerülési összege (továbbiakban: pályázati bekerülési összeg), akkor a támogatás összege az odaítélés szerinti %-os megosztás szerint számítandó ki, csökken.

4 amennyiben a legkedvezőbb ajánlat figyelembevételével megállapított bekerülési költség

magasabb, mint a pályázat előirányzati bekerülési összege, akkor a többletet pályázaton kívüli forrásból kell biztosítani (amely lehet önkormányzati, más központi /állami/ vagy egyéb külső, illetőleg helyi forrás is), az odaítélt támogatás összege nem emelkedhet.

A támogatás felhasználási módjára vonatkozó előírásoktól való bármilyen eltérés a megítélt támogatás visszavonását jelenti.

Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács ÚTMUTATÓ

Recommend Documents