Észak-Alföldi Operatív Program (egyeztetési anyag)

3. melléklet Észak-Alföldi Operatív Program – 2007-2013 (egyeztetési anyag) Ennek 3. SZ. MELLÉKLETE: AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ STRATÉGIAI POGRAMJÁNAK CÉLRENDSZERE Az Észak-alföldi régió Stratégiai Programjának átfogó célja A régió fejlesztési stratégiájának középpontjában a fenntartható módon történő fejlődés elősegítése áll, ennek megfelelően az átfogó cél az Észak-alföldi régió endogén potenciáljaira alapozott, ökonómiai, ökológiai és társadalmi szempontból fenntartható fejlődésének az elősegítése, amely a környezeti értékek megőrzésével és fejlesztésével biztosítja a régió versenyképességét és a területi különbségek felszámolását. „A vízkészlet-gazdálkodás, a környezetgazdálkodás, a területhasználat összefüggésrendszerének ökológiai alapú megteremtésével és az erre alapozott versenyképes gazdaság- és humánerőforrás-fejlesztéssel a régió Kelet-Közép-Európa egyik minőségi élet-, egészség- és rekreációs központjává válik.” Az Észak-alföldön a régió fejlődésének fő irányvonala alapján a regionális versenyképesség és a területi különbségek csökkentésének általános komponensei a régió endogén potenciáljai köré csoportosulnak. Az átfogó cél magában foglalja a régió környezeti erőforrásainak (felszíni és felszín alatti vízkészlet, természeti, táji értékek, talaj- és termőföldkészlet, antropogén területek és ezek élővilága) ökológiai rendszerszemlélettel történő kezelését, gazdálkodását, fejlesztését. A célul kitűzött ökológiailag fenntartható fejlődés hozzájárul az Észak-alföldi régió kiemelkedő természeti és környezeti értékeinek megőrzéséhez és fejlesztéséhez, az egészséges és ép környezeti állapot kialakításához, valamint a természeti erőforrásokra építő fejlesztések optimalizálásához és környezeti fenntarthatóságához. A vízkészlet-gazdálkodás, a környezetgazdálkodás és a területhasználat ökológiailag fenntartható összefüggésrendszerére alapozott versenyképes gazdaság- és humánerőforrás-fejlesztés biztosítja a régió területi versenyképességét. A belső és külső erőforrásoknak ökológiailag is optimális felhasználására és a képzett és képezhető humánerőforrásra alapozott versenyképes gazdaság fenntartható módon alapozza meg, hogy a régió Kelet-Közép-Európa egyik minőségi élet-, egészség- és rekreációs központjává váljon. A társadalmi kohézió erősítéséhez, a leszakadó területek és társadalmi rétegek felzárkóztatásához olyan regionális viszonyok kialakítása szükséges, amelyek hosszú távon a lehető legszélesebb – cselekedni akaró – társadalmi rétegek számára biztosítják a társadalmi és a gazdasági életben való részvétel alapfeltételeit, illetve megteremtik az egyén számára a társadalmi és földrajzi mobilitási lehetőségeket, a kommunikációs és fizikai akadály-mentesítést. A társadalom stabilitása, működőképessége az alapvető szociális és egészségügyi ellátások, képzési feltételek biztosításán túl magában foglal olyan értékeket is, mint a kulturális sokszínűség elismerése (nemzeti és etnikai kisebbségek, migránsok integrációja), vagy a fogyatékossággal élő emberek, továbbá a férfiak és nők esélyegyenlősége.

A társadalmi kohézió feltételeinek biztosítása rendkívül fontos a gazdasági versenyképesség megteremtése és az élhető környezet megóvása és fejlesztése szempontjából egyaránt. Egyes társadalmi csoportok lemorzsolódása, elszegényedése nem csak az itt élők életminőségét és életesélyét rontja, hanem a gazdasági növekedés gátjává is válik (taszítja a befektetőket, turistákat, kialakulnak a munkaerőpiacról tartósan kilépő, az „underclass” tömegét növelő csoportok). Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a felzárkózás biztosítása érdekében is olyan – a régió számára kitörési lehetőségeket biztosító – beavatkozásokra célszerű koncentrálni, amelyek hosszú távon hozzájárulhatnak a régiós versenyképesség javításához is, valamint lehetővé teszik a dinamikusan fejlődő területeken elért fejlődés eredményeinek átvételét és sikeres adaptációját. Az Észak-alföldi régió Stratégiai Programjának specifikus céljai és prioritásai 1. A régió stratégiai helyzetére és humánerőforrására építő versenyképes, piacvezérelt és innováció-orientált gazdaság fejlesztése. („Dinamikus régió”) 1/1. prioritás: A regionális gazdasági környezet versenyképességének növelése 1/2. prioritás: A régió elérhetőségét biztosító interregionális kapcsolatrendszerek fejlesztése 1/3. prioritás: Versenyképes turisztikai termékek és hálózatok kialakítása 1/4. prioritás: A régió kulturális és közösségi innovációinak megalapozása, fejlesztése 2. A régió természeti, környezeti rendszereinek kialakítása, megőrzése és fenntartható használata, a környezet értékként való kezelése. („Öko-régió”) 2/1. prioritás: A régió környezeti állapotának megóvása és fenntartható fejlesztése, biztonságos környezet megteremtése 2/2. prioritás: Környezeti adottságokra épülő gazdasági tevékenységek környezeti szempontból fenntartható fejlesztése 3. A régióban az egészséges élet lehetőségeinek biztosítása, a kapcsolódó endogén potenciál hasznosítása. („Egészséges régió”) 3/1. prioritás: A lakosság egészségi állapotának javítása 3/2. prioritás: A régió potenciáljára, természeti adottságaira alapozott komplex egészségvertikum kialakítása 4. A régió versenyelőnyeire alapozott piacvezérelt és innováció-orientált agrárvertikum kialakítása. („Agrár-régió”) 4/1. prioritás: A mezőgazdaság regionális adottságokhoz és piaci igényekhez igazodó élelmiszeripari célú fejlesztése 4/2. prioritás: Nem élelmiszeripari célú mezőgazdasági termelés elterjedésének elősegítése 4/3. prioritás: Mezőgazdasági területek eltartó-képességének és területfejlesztésben betöltött szerepének javítása 4/4. prioritás: A K+F eredmények agrárgazdaságban történő alkalmazásának támogatása 5. A régió területi különbségeinek mérséklése és a társadalmi kohézió foglalkoztatás-központú erősítése. („Esélyteremtő és felzárkózó régió”) 5/1. prioritás: A régió területi kohéziójának erősítése 5/2. prioritás: A hátrányos helyzetűek társadalmi integrációjának, reintegrációjának elősegítése 5/3. prioritás: Vidéki társadalom életminőségének javítása 5/4. prioritás: Integrált településfejlesztés

4. melléklet

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Stratégiai Program (2007-2013)

Törölt: ¶ ¶ ¶

Elfogadta: a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanács 072/2006.(V.16.) számú határozatával

1. Az alprogram megnevezése II.6. Alternatív és megújuló energia hasznosítása 2. Az alprogram ismertetése, indoklása A Kormány 1107/1999.(X.8.) Kormányhatározatával egy hosszú távú energiahordozó takarékossági programot indított el, amelynek célkitűzése az energiatakarékosság és a hazai megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Az egyre növekvő klímaváltozás megelőzésére fontos eszközként kínálkozik a megújuló energiák növekvő felhasználása. Az országnak nemzetközi kötelezettségvállalásai is vannak, melyek közül legjelentősebb a Kyoto-i Egyezmény. Egyes megújuló energiahordozók tekintetében a megye az országos átlaghoz viszonyítva is jó adottságokkal rendelkezik. A bioüzemanyagok támogatása és használata elősegíti az energiafüggőség csökkenését, az üvegházhatás visszaszorulását. A megújuló energiaforrások elsősorban helyi energiaigények kielégítésére jelentenek reális alternatívát. A program legfontosabb elemei: megújuló energiabarát megye kialakítása, a mezőgazdaság energetikai hasznosítású biomassza termelésének fejlesztése, biodízel üzem bővítése, bioetanol és biogáz üzem kialakítása, energiaültetvények kialakítása, a geotermikus energia hasznosítása, szélerőművek építése, az önkormányzati intézmények és lakóközösségek energiafelhasználásának racionalizálása, korszerűsítése és a megújuló energiára épülő nagyprojektek kialakítása. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Települési önkormányzatok, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat, Településrendezési és Műszaki Társulás, vállalkozások b; Közreműködő szervezetek Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanács, MTESZ Megyei Szervezete, Magyar Energia Hivatal, Energia Központ Kht., civil szervezetek, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Földművelésügyi Hivatala, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Agrárkamara, kistérségi társulások 4. Az alprogram megvalósulásának területei Jász-Nagykun-Szolnok megye területe 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 2007-2009 Megújuló energia barát megye program 1. 58 kialakítása Biomassza termelésének fejlesztése, 2. 403 biodízel termelés növelése 3. Biomassza erőmű építése (Szászberek) 14.400 4. Bioetanol gyártás fejlesztése 144 5. Biogázüzem létesítése (Jászapáti) 6. Energiaültetvények kialakítása 691 Geotermikus energia hasznosításának 7. növelése 8. Szélerőművek építése 3.840 Önkormányzati intézmények 9. 432 energiafelhasználásának racionalizálása Lakóközösségek alternatív energia 10. 192 hasznosítása Megújuló energiát hasznosító 11. 144 nagyprojektek kidolgozása Összesen 20.304

2010-2013

Összesen 58 403

144 1.248 691

14.400 288 1.248 1.382

768

768

5.760

9.600

576

1.008

288

480

48

192

9.523

29.827

6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 10.141

Hitel

Átvett pénzeszközök 9.843

Pályázati források Hazai forrás SA 9.843

7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók • 10 környezeti nevelést végző közintézmény •

15 db megvalósult és tervezett projektet bemutató sajtóanyag

•

10.000 t/év biodízel kapacitás

•

9.000 ha repceterület

•

1 létesített biogázüzem

•

1 megépített biomassza erőmű

•

12.000 ha energiafű ültetvény

•

20-25 megépített szélerőmű

•

112,5 MW megtermelt energia

•

20 energetikailag korszerűsített önkormányzati intézmény

•

10 kidolgozott energetikai nagyprojekt

•

Energiahatékonyság javulása Formázott: Felsorolás és számozás

1. Az alprogram megnevezése II.9. Táj- és természetvédelmi fejlesztések 2. Az alprogram ismertetése, indoklása A folyók holtágai természetszerű környezetükkel értékes élőhelyek, rekreációs területek, de gazdasági hasznosításra is alkalmasak. Elsődleges rendeltetésük általában a belvíz befogadása. Természeti értékük szerint 3 kategóriába sorolhatók, legértékesebbek a „szentély” kategóriába tartozók. A megyében 29 jelentősebb, 4-5 hektárnál nagyobb területű holtág van, amelyek közül 5 holtág (Cibaki Holt-Tisza, Alcsi Holt-Tisza, Cserőközi Holt-Tisza, Fegyverneki Holt-Tisza, Tiszakécskei Holt-Tisza) fejlesztését kívánják a települések megoldani, melyek megvalósítása holtáganként 1,5-10 milliárd forintot jelentene. A NATURA 2000 EU természetvédelmi program keretében a madárvédelmet és élőhelyvédelmet szolgáló területek a megyében 61 települést, összesen több mint 66.000 hektárt érint. Az élőhelyek további védelme érdekében szükséges a természetközeli hasznosítás támogatása. A Jászságban részben már védelem alatt álló területek integrálásával megközelítőleg 10 ezer ha területen kerül létrehozásra a Jászsági Tájvédelmi Körzet, majd a védelem és a kezelés feltételeinek létrehozása, megteremtése után a folyamatos karbantartás válik szükségessé. Tiszasas községben a tervek szerint egy ún. faluarborétum kialakítására kerül sor, melynek célja a település belterületén található jellegzetes fafajták, ritkaságok és egyéb növények bemutatása. A telepítések a falu utcáin és a házak kertjeiben valósulnának meg. Az így kialakított „zöld” településkép javítaná az itt élők életminőségét, amellett, hogy jelentős turisztikai vonzerővel is bír. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Települési önkormányzatok, vízügyi igazgatóságok, nemzeti park igazgatóságok b; Közreműködő szervezetek Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Közép-Tiszavidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 4. Az alprogram megvalósulásának területei Jász-Nagykun-Szolnok megye területe 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 2007-2009 1. Holtágrehabilitáció 8.640 2. NATURA 2000 program megvalósítása 768 3. Jászsági Tájvédelmi Körzet kialakítása 115 4. Faluarborétum kialakítása 144

Összesen 6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 2.126

9.667

Hitel

Átvett pénzeszközök

7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók • Holtágrehabilitációs tervek számának növekedése • NATURA 2000 program megvalósítása • Kezelt, fenntartott területek bővülése • Egy új kialakított faluarborétum

2010-2013 10.560 768 77 192

Összesen 19.200 1.536 192 336

11.597

21.264

Pályázati források Hazai forrás SA, EMVA 2.126 17.012

1. Az alprogram megnevezése III.1. A gazdasági potenciál fejlesztése a megye északkeleti részén 2. Az alprogram ismertetése, indoklása A megye társadalmi-gazdasági fejlettségében megmutatkozó különbségek térben jól lehatárolhatók. A megye Észak-keleti térsége gazdaságfejlesztésének súlyponti eleme a meglévő iparterületek hasznosítása, fejlesztése, ami csak infrastrukturális fejlesztésekkel együtt valósítható meg. A gazdasági bázis megerősítése új vállalkozások indítását, az üzleti infrastruktúra és a szolgáltatások fokozatos kiépítését igényli. Új ipari park létrehozásával (Tiszafüred), illetve a tőkevonzó képesség erősítésével megalapozható szilárd gazdasági bázis a továbbfejlődés kiindulási pontja lehet. A Kunmadaras és Térsége Vállalkozási Övezetben a gazdasági-társadalmi felzárkózás azonban eddig nem következett be, ugyanakkor a repülőtér felszereltsége, a meglévő infrastruktúra lehetővé teszi, hogy a térség gazdaságfejlesztésének motorjává váljon. A térség klasszikus agrártáj, a hazai rizstermesztés és -feldolgozás központja, így a hosszú távú versenyképesség feltétele a rizságazat átfogó fejlesztése. Az adottságok figyelembevételével, a műszaki infrastrukturális beruházásokkal a rizs termőterület 1.300-1.400 ha-ra történő fejlesztése megvalósítható. Az idegenforgalom szempontjából kiemelkedően fontos Tisza-tó hasznosítása és fejlesztése alapvetően meghatározza a térség településeinek fejlődését, ezért fontos a megfelelő vízminőség biztosítása, az eutrofizációs folyamatok visszaszorítása és a kiszolgáló infrastrukturális beruházások megvalósítása. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Ipari parkot fenntartó társaságok, települési önkormányzatok, gazdasági szervezetek, vállalkozások, vízgazdálkodási társulások, termelői csoportok, feldolgozók b; Közreműködő szervezetek Munkaügyi központok, inkubátorházak, kistérségi társulások, Szolnoki Főiskola Mezőgazdasági Fakultás, Szarvasi Kutató Intézet 4. Az alprogram megvalósulásának területei Karcagi és tiszafüredi kistérségek 5. Az alprogram megvalósításának becsült költsége (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 2007 - 2009 1. Új ipari park és ipari területek kialakítása 1.935 Kunmadarasi repülőtéren nemzetközi cargo repülőtér és 2. 24.000 logisztikai bázis kialakítása 3. Inkubátorházak építése 553 4. Rizságazat fejlesztése 922 5. Vízügyi és környezetvédelmi fejlesztések a Tisza-tavon 7.557 Összesen 34.967 6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 64.664

Hitel


2010 - 2013

Összesen 1.935

60.000

84.000

691 323

1.244 1.245 7.557 95.981

61.014

Pályázati források Hazai forrás KA, SA 11.420 19.897

7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók • 1 új ipari park, 6 új inkubátorház • A katonai repülőtér termelő infrastruktúrájának kialakítása, kialakított kifutó és guruló pálya • 1.300-1.400 ha indián rizstermő terület • 35 km hosszan kotrás, 2700 ha-on növényzetszabályozás • Az érintett térségek gazdasági-társadalmi fellendülése

1. Az alprogram megnevezése III.2. Szolnok és térsége logisztikai szerepének erősítése 2. Az alprogram ismertetése, indoklása Szolnokon - kedvező közlekedés-földrajzi helyzetéből adódóan - jelentős tranzitforgalom halad keresztül. A négy áruforgalmi csatorna (közút, vasút, légi út és vízi út) megléte magában hordozza a város országos szintű logisztikai központtá történő fejlesztésének lehetőségét. Már ma is több jelentős ipari és mezőgazdasági vállalkozás telephelye található itt, melyek raktározási tevékenységet is folytatnak. A raktárbázis kialakulásához elengedhetetlen a logisztikai központ keretein belül egy ún. Agrár Logisztikai Bázis létrehozása. Szolnok város logisztikai szerepének erősítését az alábbi fejlesztések szolgálhatják: - a működő, beton kifutó pályával ellátott katonai reptéren kisgépes terminál kialakítása az egész régió gazdasági és turisztikai fejlesztéseire is hatással lesz; - Szolnoki Logisztikai Szolgáltató Központ továbbfejlesztése (agrárlogisztikai szolgáltatások fejlesztése); - az agrár-, de az ipari termékek jelentős részének szállítása is vízi úton a legolcsóbb, ezért szükséges egy új medencés kikötő létesítése; - a 2006-ra teljes körűen kiépülő Logisztikai Szolgáltató Központ és az Ipari Park közötti összeköttetés biztosítása Törökszentmiklós térsége összesen 687 ezer tonna tároló kapacitással rendelkezik, amely 170-200 ezer ha gabona vetésterület termésének tárolására alkalmas. A logisztikai, technológiai feltételek megteremtésével a régió egyik fontos gabonalogisztikai bázisává válhat. Ehhez egy árukikötő megépítése és a hozzá kapcsolódó infrastruktúra kiépítése és fejlesztése szükséges a Tiszapüspöki Tisza szakaszon. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Települési önkormányzatok, vállalkozások b; Közreműködő szervezetek Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 4. Az alprogram megvalósulásának területei Örményes, Szolnok, Tiszapüspöki, Törökszentmiklós 5. Az alprogram megvalósításának becsült költsége (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 2007 - 2009 1. Szolnoki repülőtér polgári hasznosítása 1.843 2. Szolnoki Logisztikai Központ továbbfejlesztése 2.719 3. Szolnoki medencés kikötő létesítése 4. Gabonakikötő és agrárlogisztikai bázis kialakítása 5.603

Összesen 6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 2.004

Hitel

10.165


2010 - 2013

7.576 2.304

Összesen 1.843 2.719 7.576 7.907

9.880

20.045

Pályázati források Hazai forrás SA 8.019 10.022

7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók • Új polgári terminál, 600-1.500 m2 hasznos területű inkubátorház • Új raktárbázis, teljes körű vámügyintézés, új karbantartó bázis • Új medencés kikötő és árukikötő, új Agrár Logisztikai Központ • 150 ezer tonna új gabona tárolókapacitás, 6 km felújított út • A térség áruforgalmi és kereskedelmi szerepének, gazdasági versenyképességének erősödése

1. Az alprogram megnevezése III.3. A megye élelmiszeriparának átfogó fejlesztése 2. Az alprogram ismertetése, indoklása A megye agrártermelését a megyei élelmiszeripari termelés jelentős csökkenése, az egyes feldolgozóipari tevékenységek megszűnése jellemzi. A megye gazdaságában, foglalkoztatásában az alapanyag és élelmiszeripari termelés egyensúlyának visszaállítása, az élelmiszeripari feldolgozottsági fok növelése érdekében szükséges az egyes feldolgozó kapacitások reaktiválása, a meglévő kapacitások technológiai korszerűsítése. Az alprogram célja a munkaigényes és nagyobb hozzáadott értéket biztosító termékek előállításán túl az egyes termékek versenyképességét meghatározó magas feldolgozottsági szint és magas minőség elérésére, továbbá az élelmiszerbiztonsági előírásokat és a fogyasztói szokásokat, igényeket meghatározó „egészséges termék” előállítása is. A kapacitások újraélesztésére figyelembe véve a megye baromfihús előállításban, valamint az egyes tájterületekre jellemző zöldség- és gyümölcstermesztésben betöltött szerepét - elsősorban a baromfiipar és a konzervipar tekintetében van szükség. Az egyes kis- és közepes kapacitású feldolgozók EU normáknak és követelményeknek való megfelelésével a helyi és kistérségi ellátáson túl tájjellegű termékfejlesztéssel, a marketing és logisztika kiépítésével piacbővítés is megvalósítható. Az intézkedések az élelmiszerbiztonság, a minőségbiztosítás feltételeinek megteremtését is megcélozzák. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Élelmiszeripari vállalkozások b; Közreműködő szervezetek Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat, kistérségi társulások, kamarák, FVM JászNagykun-Szolnok Megyei Hivatala 4. Az alprogram megvalósulásának területei Jász-Nagykun-Szolnok megye teljes területe 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 2007 - 2009 1. Tanulmányok készítése 144 2. Élelmiszeripari reaktiválás, technológiafejlesztés 4.032 3. Zöldség-gyümölcs tárolás, marketing, logisztika 1.440 4. Élelmiszerbiztonság, minőségbiztosítás 672 Összesen 6.288 6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 1.138

Hitel


2010 - 2013 3.264 1.536 288 5.088

Összesen 144 7.296 2.976 960 11.376


7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók • 3 új zöldségfeldolgozó üzem, 3 új gyümölcsfeldolgozó üzem • • • • •

1 új tejfeldolgozó üzem, 1 új napraforgómag-feldolgozó üzem, 1 új aprómag-feldolgozó üzem 1 új vöröshagyma-feldolgozó üzem, 2 új korszerű vágóhíd, feldolgozó üzem 5.000 m2 területen feldolgozó üzemek, hűtőházak, aszalók, csomagolóüzemek A növénytermesztés- és értékesítés piacképességének erősödése A minőségi élelmiszertermelés feltételeinek javulása

1. Az alprogram megnevezése III. 5. Termál- és gyógyturisztikai fejlesztések 2. Az alprogram ismertetése, indoklása A megye igen gazdag termál- és gyógyvizekben. Az utóbbi években megvalósult fürdőfejlesztések és -rekonstrukciók mellett további beruházások szükségesek a minőségi kínálat megteremtéséhez és komplexebbé tételéhez. Ennek érdekében termál- és gyógyfürdők rekonstrukcióját, fejlesztését, szabadtéri medencék téliesítését, gyógyszolgáltatások bevezetését, bővítését kell megvalósítani. Több település tervezi új termál- és gyógyfürdő építését, egészségturisztikai centrum kialakítását, kapcsolódó szolgáltatások fejlesztését. Az egészségturisztikai marketing tevékenység, továbbá a termál- és gyógyvíz hasznosításához kapcsolódó turisztikai termékek kialakítása, programok, rendezvények, képzések szervezett lebonyolítása szintén megoldandó feladat. A Tiszafüredi térség turizmusának összehangolt fejlesztése szükségessé teszi a települések közötti együttműködés kialakítását. Ezt szolgálja a kistérség termál- és gyógyvizekben gazdag hét települése részvételével tervezett Közép-Tiszavidéki Termál Mikrorégió kialakítása is. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Vállalkozások, települési önkormányzatok, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat, Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács, kistérségi többcélú társulások b; Közreműködő szervezetek Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanács, megyei, regionális és országos turisztikai szervezetek, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 4. Az alprogram megvalósításának területei Gyógycentrum kialakítása: Berekfürdő, Cserkeszőlő, Jászapáti, Szolnok, Martfű, Tiszasüly Közép-Tiszavidéki Termál Mikrorégió kialakítása: Abádszalók, Kunhegyes, Nagyiván, Tiszafüred, Tiszaörs, Tiszaroff, Tiszaszentimre Medencék korszerűsítése: Berekfürdő, Jászárokszállás, Jászberény, Jászboldogháza, Jászszentandrás, Karcag, Kunhegyes, Mezőtúr, Szolnok, Tiszaföldvár, Tiszafüred, Tiszaörs települések közigazgatási területe Fürdőfejlesztés: Jászárokszállás, Jászberény, Jászboldogháza, Jászszentandrás, Karcag, Kisújszállás, Mezőtúr, Tiszaföldvár, Törökszentmiklós és Túrkeve települések közigazgatási területe Új fürdők kialakítása: Kunszentmárton, Újszász Szolgáltatások és kapcsolódó turisztikai termékek fejlesztése, Megyei Termál Klaszter kiterjesztése: Jász-Nagykun-Szolnok megye teljes területe 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 2007-2009 1. Gyógycentrumok kialakítása 2.400 2. Közép-Tiszavidéki Termál Mikrorégió kialakítása 13.440 3. Medencék korszerűsítése 653 4. Fürdőfejlesztés 250 5. Új fürdők kialakítása Szolgáltatások és kapcsolódó turisztikai termékek 6. 144 fejlesztése Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Termál Klaszter 7. 29 kiterjesztése Összesen 16.916

2010-2013 1.920

384 864

Összesen 4.320 13.440 653 634 864

384

528

38

67

3.590

20.506


Hitel



7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók • Vízforgató technológiával ellátott, korszerűsített 26 medence, 5 kialakított gyógycentrum • 6 kialakított új fürdő, 13 továbbfejlesztett fürdő, 480 létrehozott munkahely • A termál- és gyógyfürdők vonzerejének növekedése • A turisztikai szolgáltatások színvonalának emelkedése

1. Az alprogram megnevezése III.6. Ipari parkok és ipari területek fejlesztése 2. Az alprogram ismertetése, indoklása A megyében 11 ipari park található, amelyből 8 működőnek tekinthető. Az ipari parkokban működő vállalkozások döntően feldolgozó ipari jellegűek. A megye ipari parkjainak fejlettségi szintje a kezdeti stádiumban van. Mivel minden ipari park más-más adottsággal rendelkezik és jellemzően forráshiánnyal küzd, egy korszerű együttműködési rendszer kialakítása igen jelentős áttörést eredményezhet. Az együttműködés kialakítása - az ott lévő gazdasági erőforrások hatékonyabb hasznosításával és erőteljes marketingtevékenységgel párosulva - egyidejűleg csökkentheti a megye kistérségei közötti fejlettségi különbségeket is. Ugyanakkor az együttműködési hajlandóság alacsony szintje, különösen a gazdasági ágakban, a képzés és a K+F területén továbbra is meghatározó. Ezért különösen fontos az itt működő ipari parkok fejlesztése, infrastruktúrájának kiépítése, a szolgáltatások körének bővítése, a betelepítési program kidolgozása, valamint beszállítói hálózatok és klaszterek szervezése. Ugyancsak fontos egy gazdasági innovációs és K+F központ létrehozása a megyeszékhelyen, a meghatározó vállalkozások és a főiskolák bevonásával. Kiemelkedő jelentőségű lehet az érintett kistérségek beszállítói hálózatainak létrehozása a meghatározó jelentőségű vállalkozásokra építkezve, valamint az ipari parkokban szolgáltató központok és inkubátorházak létrehozása. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Ipari parkokat működtető szervezetek, konzorciumok, beszállító hálózatok tagjainak konzorciumai, klaszterek, vállalkozások, helyi önkormányzatok, kistérségi többcélú társulások, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanács, Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács b; Közreműködő szervezetek Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi- és Iparkamara, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Agrárkamara, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Gazdaságfejlesztő Kht., Észak-Alföldi Ipari Innovációs Központ Kht., Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 4. Az alprogram megvalósulásának területei Ipari park fejlesztési lehetőség: Jászapáti, Jászárokszállás, Jászfényszaru, Karcag, Kunszentmárton, Martfű, Mezőtúr, Szászberek, Szolnok (2), Törökszentmiklós Iparterület fejlesztési lehetőség: Abádszalók, Alattyán, Cserkeszőlő, Fegyvernek, Jászalsószentgyögy, Jászboldogháza, Jászdózsa, Jászjákóhalma, Jászkisér, Jászladány, Kenderes, Kengyel, Kisújszállás, Öcsöd, Örményes, Pusztamonostor, Rákóczifalva, Rákócziújfalu, Szajol, Tiszaföldvár, Tiszavárkony, Tószeg, Túrkeve, Újszász 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 2007-2009 Ipari parkok infrastrukturális fejlesztése 2.880 1. 2. Ipari és logisztikai szolgáltatások fejlesztése 1.190 3. Innováció- és befektetésösztönzés 768 Ipari beszállítói hálózat fejlesztése, K+F klaszter 4. 1.440 létrehozása 5. Ipari parkok együttműködésének erősítése 328 6. Ipari területek fejlesztése 864

Összesen

7.470

2010-2013 1.920

Összesen 4.800

2.381 1.152

3.571 1.920

1.920

3.360

440 1.152

768 2.016

8.965

16.435


Hitel 4.109



7. Az alprogram megvalósulását mutatók • 10 ipari park infrastrukturális fejlesztése, megvalósíthatósági tanulmánya és betelepítési terve, 8-10 új iparterület • 4 új inkubátorház (Szolnok, Törökszentmiklós, Kunszentmárton, Mezőtúr) • 1 minősített ipari park cím (szolnoki), 1 integrátori ipari park cím (jászfényszarui) • 1 kistérségi gazdaságfejlesztő ipari park cím (törökszentmiklósi) • A megye ipari parkjainak 1 közös honlapja és 1 közös befektetési kiadványa • Részvétel hazai és nemzetközi vásárokon, kiállításokon, saját szervezésű szakmai fórum • A gazdasági innováció növekedése • A megye ipari potenciáljának erősödése

1. Az alprogram megnevezése III. 8. Turisztikai szálláshelyek fogadókapacitás-növelése, minőségjavítása, vendéglátás fejlesztése 2. Az alprogram ismertetése, indoklása A megye települései közül csak 27 településen működnek kereskedelmi szálláshelyek. A kereskedelmi szállásférőhely-kapacitás nem tekinthető kielégítőnek sem mennyiségi, sem minőségi szempontból, túlnyomó része kempingekben található. Ezért fontos új szálláshelyek építése. A konferencia turizmus fejlesztése érdekében legalább négycsillagos szállodákat kell építeni a vendégek fogadására. A kastélyok, kúriák szállodává alakításával, turisztikai célú hasznosításával is javíthatók a konferencia- és üzleti turizmus lehetőségei. Továbbá bővíteni szükséges a termál-, gyógy- és egészségturizmust kiszolgáló szállodák számát, melyek csökkentik a tranzitjelleget és a szezonalitást, egyben magasabb turisztikai bevételt eredményez. A megyében a magánszálláshely kínálat színvonalán és mennyiségén új szállások létesítésével és a meglévők komfortnövelésével kell javítani, továbbá szükséges a közösségi létesítmények kiépítése és akadálymentesítése. A vendéglátás terén kiemelten szükséges a minőségi fejlesztés. A turizmusba bekapcsolódó településeknek fel kell készülni az átutazó vendégek fogadására is vendégházak, út menti motelek építésével. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Vállalkozások, települési önkormányzatok b; Közreműködő szervezetek Kistérségi többcélú társulások, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat, megyei, regionális és országos turisztikai szervezetek, fejlesztési tanácsok és ügynökségek, kamarák, civil szervezetek, lakosság 4. Az alprogram megvalósításának területei A megye 18 városa, valamint Fegyvernek, Jászboldogháza, Jászdózsa, Jászjákóhalma, Kétpó, Pusztamonostor, Szajol, Szelevény, Tiszapüspöki, Tiszaroff, Tiszaszőlős, Tiszatenyő és a 4-es, 32es, 34-es és 442-es utak menti területek 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 1. Szálláshelyek építése, korszerűsítése 2. Kastélyok, kúriák, kollégiumok szállodává alakítása, felújítása 3. Közösségi létesítmények kiépítése, akadálymentesítés 4. Éttermek, vendéglátóhelyek, építése, korszerűsítése 5. Pihenőhelyek létesítése, korszerűsítése Összesen 6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 1.041

Hitel


2007-2009 1.392 3.456 288 576 144 5.856

2010-2013 2.208 1.920 96 288 48 4.560

Összesen 3.600 5.376 384 864 192 10.416


7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók • 8 kialakított pihenőhely, 7 kialakított étterem, 4 új szálloda, 4 új panzió, 5 új apartmanszálló • 4 új kemping, 4 továbbfejlesztett kemping, 150 kialakított magánszálláshely • 5 szállodává alakított kastély, 2 kollégium szállásfejlesztése, 4 új közösségi létesítmény • 8 akadálymentesített turisztikai létesítmény • A szálláshelyek kapacitáskihasználtságának emelkedése, a fogadókészség sokszínűségének növekedése

1. Az alprogram megnevezése III.9. Minőségi búzatermesztési program megvalósítása a megyében 2. Az alprogram ismertetése, indoklása Az alprogram célja egy olyan - a K+F eredményekre is támaszkodó - gabonavertikum megalapozása, amely folyamatosan képes előállítani a klimatikusan és talajtanilag legalkalmasabb termőhelyeken 200-300 ezer tonna kiváló minőségű búzát. A program a termelés megszervezésén, feltételeinek biztosításán túl a közös tárolás, kezelés és az értékesítés megszervezését folytató szervezet létrehozását is magába foglalja. A minőségi termelés garantálja a jövedelmezőséget és a versenyképességet, a megtermelt áru, mint az Alföld „hungarikuma” jelkép értékűvé válhat. Az integrációval foglalkozó szervezetek szakmai tanácsadással segítik elő a minőségi termelés egyes fázisaiban a kutatóintézetek és szaporítóanyag-előállítók technológiával kapcsolatos elvárásainak érvényesülését. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Mezőgazdasági termelők b; Közreműködő szervezetek Kutató intézetek, vetőmag-előállítók és forgalmazók, kereskedelmi és feldolgozó vállalkozások 4. Az alprogram megvalósulásának területei Jász-Nagykun-Szolnok megye teljes területe 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 2007-2009 1. Központi és régiós szervezetek kialakítása 384 2. Marketing-piackutatás 144 3. Szaporítóanyag-logisztika 115 4. Minőségbiztosítás, vizsgálatok 288 5. Laborfejlesztés 384 6. Tehnológiai-technikai fejlesztések 1.882 Összesen 3.197 6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 563

Hitel


7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók • 2-300 ezer tonna előállított kiváló minőségű búza • 300 ezer ha nagyságú termőterület • 12.500 tonna új tárolókapacitás • A búzatermesztés versenyképességének növekedése • A mezőgazdasági termékek piacának növekedése

2010-2013 48 192 77 288 1.824 2.429

Összesen 432 336 192 576 384 3.706 5.626


1. Az alprogram megnevezése III.10. Turisztikai vonzerők fejlesztése 2. A program ismertetése, indoklása A turizmusfejlesztés fő célja az életminőség javítása a turizmus által. Az attrakciófejlesztés legfontosabb része a termékfejlesztés, melynek alapja a vonzerőfejlesztés. A megyei adottságok figyelembevételével kell a turisztikai vonzerőt fejleszteni az egészségturizmus, örökségturizmus, kongresszusi turizmus, falusi turizmus, kulturális turizmus és aktív turizmus fenntartható fejlődése érdekében. a) Ökoturizmus fejlesztése: Kerékpárút-hálózat fejlesztése révén össze kell kötni a látnivalókat, pihenőhelyeket. A Hortobágyi Nemzeti Park és a Körös-Maros Nemzeti Park, valamint a tájvédelmi körzetek egyediségére alapozva ismeretterjesztő és információszolgáltató látogatóközpontok, erdei iskolák kialakítása, kunhalmok turisztikai hasznosítása, természetjárás feltételeinek kialakítása, valamint az ökoturizmus feltételeinek javítása szükséges. b) Állat- és növénypark fejlesztés: A Jászberényi Állat- és Növénykertben szükséges egy erdei oktatóház kialakítása, az állatkerti bemutatóhelyek fejlesztése, valamint egy országos jelentőségű mérges kígyó bemutató-, állat- és természetvédelmi mentőhely kialakítása. c) Konferenciaturizmus fejlesztése: Nagy létszámú rendezvények iránti igény várható a hivatásturizmus további erősödése miatt. Több száz fős rendezvények, kiállítások lebonyolítására alkalmas helyszínek létrehozása, kiállítási csarnok, konferenciaközpont megépítése szükséges a megyeszékhelyen, és a térségi központokban. d) Falusi turizmus területén dinamikus növekedés tapasztalható. Növekszik az igény a vidéki életformát bemutató helyszínek, faluházak, tájházak kialakítására, gyűjtemények, szabadtéri kemencék, kézműves műhelyek, közösségi helyszínek létrehozására, egyedi kulturális és gasztronómiai rendezvények szervezésére. e) Kulturális turizmus fejlesztéséhez a vallási (Jánoshidai Premontei Rendház), történelmi, irodalmi emlékhelyek, kastélyok, kúriák turisztikai hasznosítása – bemutatótermek, múzeumok turistabarát fejlesztése, speciális kínálatot nyújtó múzeumok továbbfejlesztése szükséges, pl. Szolnoki Repülőmúzeum. Egyedi látványosságot jelent a templomok, kúriák, műemlékek, műemlék jellegű épületek turisztikai hasznosítása, pl. szélmalom rekonstrukció. Fontos az ajándéktárgyak értékesítési rendszerének kialakítása, a visszatérő rendezvények meghonosítása, szabadtéri színpadok kialakítása, kulturális utak szervezése. f) Marketing tevékenység fejlesztését az élmény elemekre kell alapozni. A megyére jellemző népi kézművesek együttműködése elősegítésére indokolt egy kézműipari klaszter létrehozása. Komplex turisztikai programcsomagok kidolgozása szükséges az utazásszervezők bevonásával. Növelni kell a szervezett beutaztatás arányát, az e-marketing szerepét, bővíteni és korszerűsíteni kell a tourinform irodai tevékenységet. Továbbá szükséges egy tájékoztató tábla rendszer kiépítése. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Jász-Nagykun-Szolnok Megyei önkormányzat, települési önkormányzatok, vállalkozások, megyei turisztikai szervezetek, rendezvénygazdák

turisztikai

b; Közreműködő szervezetek Regionális és országos turisztikai szervezetek, fejlesztési tanácsok és ügynökségek, kamarák, szakmai szervezetek, civil szervezetek, lakosság 4. Az alprogram megvalósításának területei a) Ökoturizmus: Tisza-, Körös-, Zagyva-, Tarna-, Hortobágy-Berettyó folyók és a patakok, csatornák térsége, holtágak környezete, Tisza-tó vízterei partjai és környezete b) Állat- és növénypark: Jászberény

c) Konferenciaturizmus: Abádszalók, Berekfürdő, Cserkeszőlő, Jászberény, Karcag, Kétpó, Szolnok, Tiszafüred, Tiszaroff d) Falusi turizmus: Cserkeszőlő, Fegyvernek, Jászapáti, Jászberény, Jászjákóhalma, Jászszentandrás, Kunhegyes, Mezőtúr, Nagyrév, Szajol, Tiszabura, Tiszaigar, Tiszasüly, Tiszaszőlős, Túrkeve e) Kulturális turizmus: Abádszalók, Cibakháza, Cserkeszőlő, Berekfürdő, Fegyvernek, Jánoshida, Jászalsószentgyörgy, Jászapáti, Jászágó, Jászárokszállás, Jászberény, Jászdózsa, Jászkisér, Jászfényszaru, Jászladány, Jászszentandrás, Jásztelek, Karcag, Kengyel, Kenderes, Kisújszállás, Kőtelek, Kuncsorba, Kunhegyes, Kunmadaras, Kunszentmárton, Martfű, Mezőtúr, Nagykörű, Rákóczifalva, Szolnok, Tiszabura, Tiszaföldvár, Tiszafüred, Tiszapüspöki, Tiszaroff, Tiszaszentimre, Tiszaszőlős, Törökszentmiklós, Túrkeve, Újszász f) Marketing tevékenység: Jász-Nagykun-Szolnok megye teljes területe 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 2007-2009 1. Ökoturizmus fejlesztése 2.880 2. Állat- és Növénypark fejlesztése 250 3. Konferencia turizmus fejlesztése 4. Falusi turizmus fejlesztése 797 5. Kulturális turizmus fejlesztése 1.795 6. Marketing tevékenység fejlesztése 720 Összesen 6.442 6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 1.356

Hitel


2010-2013 2.400 2.160 835 749 960 7.104

Összesen 5.280 250 2.160 1.632 2.544 1.680 13.546


7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók • Ökoturizmus: 4 új látogatóközpont, 1 továbbfejlesztett látogatóközpont, 6 kialakított horgásztó, 5 korszerű szabadvízi-strand, 2 új vadászház, 2 erdei iskola, 5 nyári tábor, 6 kerékpáros pihenő, 3 kerékpárkölcsönző és -szerviz, 1 kialakított horgászfalu, 3 kiállítótorony, 1 bemutatósétány, 1 új tanösvény, 1 vadas-park, 2 lovarda, 3 horgásztó, 1 csónakázótó • Állat- és növénypark: 1 erdei oktatóház, 1 mérges kígyó mentő- és bemutatóhely, állatkerti bemutatóhelyek • Konferenciaturizmus: 3 kiállítási csarnok, 2 új konferencia központ, 3 korszerűsített konferencia helyszín • Falusi turizmus: 5 bemutató helyszín, 3 kézműves műhely, 5 fejlesztett tanya • Kulturális turizmus: 3 felújított, korszerűsített múzeum, 1 vallástörténeti múzeum, 3 kialakított emlékhely, 5 hasznosított műemlék és műemlék-jellegű épület, 7 kialakított rendezvényhelyszín, 2 új szabadidő-komplexum, 10 turisztikailag hasznosított templom • Marketing tevékenység: 11 városi új tourinform iroda, 7 kistérségi tájékoztató táblarendszer, 18 turisztikai új honlap, 7 kistérségi honlap, turisztikai összefoglaló kiadvány és térkép • A turizmus versenyképességének és vonzerejének növekedése • A turisztikai szolgáltatások színvonalának emelkedése

1. Az alprogram megnevezése III.12. A korszerű szarvasmarha- és sertéstartás, -tenyésztés feltételeinek megteremtése 2. Az alprogram ismertetése, indoklása Az alprogram célja az elavult sertés- és szarvasmarha tartási és takarmányozási technológia korszerűsítése, megteremtve a versenyképesség feltételeit. A sertés- és szarvasmarhatelepek korszerűsítése, a termelőtevékenység folytatása jelentős foglalkoztatást jelent, a takarmánykeverők korszerűsítésével csökkenthetők a takarmányozás fajlagos költségei, míg a tejházak rekonstrukciója a hatékonyság és a minőségi tejtermelés feltételeinek javulását eredményezi. A jövőben ki kell alakítani azokat a termelői, értékesítési szerveződéseket, melyek a program eredményes végrehajtásának feltételeit teremtik meg. A szövetkezésbe tömörülő sertéstenyésztők egységes fellépése, értékesítési biztonságot, nagyobb jövedelmezőséget ígér. Elő kell segíteni a magyar őshonos sertésfajta versenyhelyzetét, tekintettel a kedvező értékesítési lehetőségekre. A költség- és környezetkímélő tartási és takarmányozási technológia szintén a fajta elterjedésének irányába hat. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Sertés- és szarvasmarha-tenyésztő vállalkozások b; Közreműködő szervezetek: Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás, szakmai érdekvédelmi szervezetek, környezetvédelmi szervezetek, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Agrárkamara, 4. Az alprogram megvalósulásának területei Jász-Nagykun-Szolnok megye teljes területe 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 2007-2009 1. Tartástechnológia 3.456 2. Takarmánytechnológia fejlesztése 1.114 3. Fejőház rekonstrukció 768 4. Munkagépek beszerzése, infrastruktúra-fejlesztés 605 5. Hígtrágya elhelyezés 2.496 6. Termelői szerveződések kialakítása 288 7. Mangalica program megvalósítása 653 8. Tenyészanyag előállítás 9 Biotechnológiai fejlesztések 1.152 Összesen 10.532 6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 1.946

Hitel


2010-2013 3.552 960 1.114 1.574 864 768 96

Összesen 7.008 2.074 1.882 2.179 3.360 1.056 749

8.928

1.152 19.460

Pályázati források Hazai forrás EMVA 7.784 9.730

7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók • Korszerűsített fejőházak, 4 korszerűsített, felújított állattartó telep • • • • •

Megfelelően elhelyezett, hasznosított hígtrágya mennyisége Korszerűsített takarmánykeverők Extenzív legeltetéssel hasznosított gyepterület, 2 új biogázüzem A szarvasmarha- és sertéstartás, -tenyésztés versenyképességének növekedése Az ágazat jövedelemtermelő képességének növekedése

1. Az alprogram megnevezése III.13. Gazdaságfejlesztési intézményrendszer fejlesztése 2. Az alprogram ismertetése, indoklása A KKV-k versenyképességéhez, a munkahelyek biztosításához elengedhetetlenül szükséges egy magas színvonalú kiszolgáló infrastruktúra kialakítása. Ezt szolgálná egy oktatási és gazdaságfejlesztési központ létrehozása. Kiemelt célként jelenik meg egy új innovációs és tanácsadó központ kialakítása, amely jelentősen hozzájárulhat a megyében működő vállalkozások fejlődéséhez. A partnerségi kapcsolatok kiépítésének fontos eleme a potenciális partnereket tartalmazó adatbázis kiépítése. Az alprogram keretében egy olyan kiállítási és vásárközpont (Szolnok) létrehozása szükséges, amely az általános profilú kiállítás és vásár mellett évente 8-10 szakmai tematikájú vásárnak is otthont adhat. Az alprogram célja a vállalkozásfejlesztés és -élénkítés humán oldalának erősítése is. A vállalkozói képességek, ismeretek megszerzése a gazdaszolgálati központokon keresztül biztosítható, amelyek az agrárszakképzési-oktatási intézményekhez kötődően kerülnek megvalósításra (Törökszentmiklós, Karcag, Jászapáti, Kunszentmárton, Mezőtúr, Kunhegyes), szervesen kapcsolódva a regionális szaktanácsadási tudásközpontokhoz. A vidékfejlesztési elképzelések összehangolása érdekében szükséges egy megyei vidékfejlesztési központ kialakítása. A kistérségek jelenleg nincsenek kellőképpen reklámozva, népszerűsítve, a települések kevés figyelmet fordítanak a marketingre, alacsony a promóciós anyagok száma. A térségmarketing fejlesztése révén kialakul a kistérség saját, egyedi arculata, mely hozzájárul a helyi adottságok hatékonyabb kiaknázásához, a turistaforgalom növekedéséhez, fokozza a térség iránti befektetői érdeklődést, valamint a lakosság identitástudatának megerősödését. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Szolnok Város Önkormányzata és partner szervezetei, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, kistérségi többcélú társulások, Szolnoki Gazdasági Főiskola, megyei és regionális fejlesztési ügynökségek, települési önkormányzatok, szakképző, oktató helyek, b; Közreműködő szervezetek Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Munkaügyi Központ, FVM Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hivatala, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Agrárkamara, különböző szakintézmények, vállalkozók, 4. Az alprogram megvalósulásának területei Jász-Nagykun-Szolnok megye teljes területe 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 2007-2009 2010-2013 Összesen 1. Oktatási és gazdaságfejlesztési központ kialakítása 763 763 2. Innovációs és Tanácsadó Központ kialakítása 672 672 3. Partnerségi adatbázis kidolgozása 29 11 40 4. Kiállítási és vásárközpont kialakítása 29 1.046 1.075 5. Gazdaszolgálati központok létesítése 509 192 701 7. Megyei Vidékfejlesztési Központ kialakítása 96 96 A kistérségi társulások munkaszervezetei működési 9. 691 691 feltételeinek fejlesztése 2. A regionális, megyei, kistérségi információs hálózat kiépítése 34 34 3. Térségmarketing alkalmazása 28 4 32 Összesen 2.851 1.253 4.104

6. Forrástérkép (millió Ft) Saját erő

Lakossági hozzájárulások

Hitel


410


7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók • 1 új oktatási és gazdaságfejlesztő központ • 1 új innovációs és tanácsadó központ • 1 partnerségi adatbázis, helyi és nemzetközi rendezvények • Új 1000-2000 m2 hasznos területű kiállítási és vásárközpont • Új 200-500 m2 alapterületű konferencia központ • 6 új gazdaszolgálati központ • 1 új megyei vidékfejlesztési központ • Az intézményrendszer hatékonyságának és innovativitásának nevekedése • A megye forrásszerző képességének erősödése

1. Az alprogram megnevezése III.14. Táji adottságokhoz igazodó agrárfejlesztések 2. Az alprogram ismertetése, indoklása A „hagyományos” szántóföldi növénykultúrák dominanciája mellett néhány kistérségben megtalálhatók az egyedi, tájjellegű növénykultúrák (pl. tiszazugi szőlő- és gyümölcskultúrák). Valamennyi kistérségben szükséges a mezőgazdaság szerkezetátalakítása, valamint a táji adottságokhoz igazodó, racionális földhasználati struktúrák kialakítása. Az elmúlt évek fogyasztói szokásai, az Európai Unió átalakuló agrárszabályozási rendszere mindinkább a biotermelést, a biotermékek előállítását és fogyasztását helyezte előtérbe. Az utóbbi években egyre nagyobb igény mutatkozik piacképes gyógy- és fűszernövények termesztése iránt is, amely 6-8 ezer ha területen valósulhat meg. A termelés gépesítése mellett a felvásárlás-feldolgozás-kiszerelés, munkahelyteremtéssel párosul. A célok között szerepel a madáreleség előállítása is. Ehhez figyelembe vehető terület 15-20 ezer ha-ra tehető, amelyhez a termelési tapasztalatok adottak, a technológiai, gépesítettségi feltételek biztosítottak. Az alprogram keretében a termékek feldolgozása több kis- és közepes feldolgozó-kapacitású beruházását tesz szükségessé. A hatékony gazdálkodás, a termelés versenyképessége megkívánják a vállalkozói készségek fejlesztését, a termelők közötti összefogásra épülő termelői hálózatok, integrációk kialakítását, erősítését, amelyek biztosíthatják a termékek helyi feldolgozását és piaci értékesítését. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Mezőgazdasági vállalkozások b; Közreműködő szervezetek: FVM Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hivatala, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Agrárkamara, kistérségi társulások, települési önkormányzatok 4. Az alprogram megvalósulásának területei Jász-Nagykun-Szolnok megye teljes területe 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 1. Szőlő- és gyümölcstermesztés felélesztése 2. Táji adottságokra alapozott agrárgazdaság fejlesztése 3. Biogazdálkodás megalapozása és fejlesztése 4. Gyógy- és fűszernövény termelés fejlesztése 5. Madáreleség termelése, feldolgozása, értékesítése 6. Integrációk, termelői hálózatok kialakítása, fejlesztése Összesen 6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 540

Hitel

2007-2009 941 346 278 355 432 211 2.563


2010-2013 Összesen 499 1.440 288 634 499 777 192 547 192 624 211 1.670 4.233

Pályázati források Hazai forrás EMVA 1.152 2.541

7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók • Szőlő- és gyümölcsültetvények, 2 új biotermék-feldolgozó üzem • Az előállított biotermékek, 20.000 ha új művelésbe bevont terület • 6-8 ezer ha-on megtermelt gyógy- és fűszernövény, 15-20 ezer ha területen termelt madáreleség, termelői szerveződések, integrációk, TÉSZ, BÉSZ tagok • Az agrárgazdaság versenyképességének növekedése

1. Az alprogram megnevezése III.15. Adottságokhoz igazodó és a helyi tradíciókon alapuló területhasználat a Tisza mentén és a Tisza-tó térségében 2. Az alprogram ismertetése, indoklása A Tisza és a Tisza-tó térsége területhasználatának és termelési struktúrájának kialakításával a mezőgazdaság és a tájgazdálkodás minden területén biztosítható a fenntartható fejlődés. A fenntartható területhasználat magába foglalja a mélyártereken folytatható ártéri tájgazdálkodást is, amely összhangban van a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése program keretében tervezett síkvidéki árapasztók építésével. A környezeti meghatározottságú területeken a térség környezeti-, természeti-, talaj- és vízgazdálkodási tulajdonságai alapján szükséges kialakítani a földhasználati szerkezetet. A Tisza-tó térségében a horgászat hátterét jelentő infrastruktúra az átlagosnál ugyan magasabb színvonalú, de a környezettudatos, fenntartható horgászturisztikai fejlesztéseket előtérbe kell helyezni. Az ökológiai egyensúly fenntartásához szükséges a Tisza–tó és a környező vizes élőhelyek halállománya összetételének és mennyiségének szabályozása, ellenőrzése, valamint a szűrőfunkciókat is ellátó, nádtermelésre alkalmas helyek felmérése és telepítése. A gazdálkodás során elsődleges szempont a természetes ökológiai folyamatok, a biodiverzitás és az élőhelyek védelmének biztosítása. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Mezőgazdasági és halászati vállalkozások, települési önkormányzatok b; Közreműködő szervezetek Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, FVM Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hivatala, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Agrárkamara, Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács, Tisza-tavi Regionális Idegenforgalmi Bizottság 4. Az alprogram megvalósulásának területei A Tisza-mente és a Tisza-tó térsége összes települése 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 2007-2009 2010-2013 Összesen Alacsony termőképességű területek alternatív 1. 1.632 1.440 3.072 hasznosítása 2. A VTT-vel összefüggő ártéri gazdálkodás elterjesztése 547 605 1.152 Hagyományos agrártevékenységek, valamint 3. 432 432 864 fenntartható extenzív technológiák fejlesztése 4. Biogazdálkodási módszerek bevezetése és elterjesztése 327 250 577 Halgazdálkodás fejlesztése, monitoring rendszer 5. 672 288 960 megvalósítása 6. Nádgazdálkodás fejlesztése, szabályozása 480 480 960 4.090 3.495 7.585 Összesen 6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 910

Hitel


Pályázati források Hazai forrás KA, EMVA 3.034 3.641

7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók • Az ártéri gazdálkodásba bevont területek • Előállított biotermékek, telepített gyep- és legelőterület, halastavak, nádasok halszaporodás mértéke, 1 új nádfeldolgozó üzem, növekvő ivóvíz-tisztító kapacitás • Az ártéri gazdálkodás fenntarthatóságának és jövedelmezőségének növekedése

1. Az alprogram megnevezése IV.3. Térségi Integrált Szakképző Központok létrehozása 2. Az alprogram ismertetése, indoklása A magyar gazdaság versenyképességének egyik elengedhetetlen feltétele a munkáltatói igényeknek megfelelő, képzett munkaerő rendelkezésre állása. A szakképzésfejlesztés kulcskérdés a társadalmi kohézió folyamatának erősítésében. A szakképzésfejlesztés során eddig egyrészt a válságkezelés, másrészt a hazai munkaerő-piaci igények kielégítése volt jellemző. Az iskolarendszerű szakképzésben kevés intézmény képes korszerű tananyagot, technológiát képviselő oktatási eszközöket és az iskolán kívüli, önálló tanulást segítő eszköztárat biztosítani a szakképzéshez. A jelenlegi szétaprózott intézményi struktúra nem alkalmas a folyamatos, a gazdaság kihívásainak megfelelő, költséghatékony szakmai oktatás végzésére. A létrehozandó TISZK-ek a gyakorlatorientált szakképzés bázisaként a gazdálkodó szervezeteknél gyakorlati képzést folytatók számára képzés és tanácsadás biztosításával segítik elő a szorosabb kapcsolatot a munkaerőpiaci szereplők között. Központilag kidolgozott és önálló térségi, egyedi programok bevezetésével könnyítik meg a hátrányos helyzetű fiatalok, a fogyatékossággal élő emberek, a nők, a megváltozott munkaképességű emberek és a roma származásúak szakképzésbe történő bevonását, továbbá elhelyezkedésüket és társadalmi beilleszkedésüket. A fejlesztés során három Térségi Integrált Szakképző Központ kerül kialakításra Jászberény, Szolnok és Túrkeve központtal. A központok több szakképző iskolát foglalnak magukba, amellyel jelentős hatás gyakorolnak az érintett kistérségekre. Az intézmények képzési tevékenységüket összehangolva konzorciumi együttműködést hoznak létre. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Szolnok, Túrkeve, Jászberény települések önkormányzatai, szakképző iskolák b; Közreműködő szervezetek TISZK tanácsadó testülete, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, JászNagykun-Szolnok Megyei Agrárkamara 4. Az alprogram megvalósulásának területei Jászberény, Kisújszállás, Kunhegyes, Mezőtúr, Szolnok, Törökszentmiklós, Túrkeve 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 2007-2009 1. TISZK-ek kialakítása 864 2. Informatikai eszközfejlesztés 888 3. Műszaki eszközfejlesztés 888 4. Humánerőforrás biztosítása, továbbképzése 120 5. Közösségi szolgáltatások kialakítása 120

Összesen 6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 288

2.880

Hitel


2010-2013

Összesen 864 888 888 120 120

2.880 Pályázati források Hazai forrás SA 864 1.728

7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók •200 db beszerzett számítógép •120 fő képzése •3 szakmacsoport részére oktatási anyagok •10 db elkészített helyi képzési program •Évente 500 tanuló részvétele a képzési rendszerben •Közvetve az iskolák tanulói létszáma alapján érintett 10.000 tanuló •400 fő részvétele felnőttképzési programokban •3 db TISZK szervezet •200 db TISZK iroda •3 db komplett központi szerver, hálózat •A lakosság képzettségi szintjének emelkedése •A munkanélküliek számának csökkenése

1. Az alprogram megnevezése IV.5. A Szolnoki Főiskola fejlesztése 2. Az alprogram ismertetése, indoklása A Tessedik Sámuel Főiskola Mezőtúri Mezőgazdasági Főiskolai Kara és a Szolnoki Főiskola a 2006. év elején integrálódott, ami számos új feladatot jelent a főiskolák számára. Az integrált főiskola korszerű és hatékony működésének feltétele a megfelelő oktatatás-technikai, informatikai és távoktatási infrastruktúra, a TSF Mezőgazdasági Főiskolai Kara és a Szolnoki Főiskola tiszaligeti campusának informatikai összeköttetése, illetve a mezőtúri főiskola csatlakozása a Szolnoki Főiskola távoktatási és e-learning rendszerébe. A program keretében egy regionális e-learning és távoktatási központ létrehozására, távoktatási programok, tananyagok, távoktatási tutor- és tananyagíró képzés fejlesztésére, a szükséges hardver és szoftver állomány beszerzésére is sor kerül. Kiemelt cél a Szolnoki Főiskola konzultációs központjának fejlesztése, mely során a könyvtár épületére egy új emelet ráépítése valósulna meg (új konzultációs helyiségek, hallgatói munkahelyek, terminálfülkék a szükséges informatikai eszközökkel felszerelve). A TSF Mezőgazdasági Főiskolai Kara az elmúlt időszakban a meglévő mezőgazdasági gépész mellett agrár-, tájgazdálkodási és műszaki menedzseri szakot is indított. Az ún. INVESTTÚRprogram keretében 2006-tól, a BSc. képzés követelményeinek megfelelően képzéseit újakkal is bővíti, pl. közlekedésmérnök, logisztika stb. Az oktatási feltételek biztosítása érdekében szükséges egy mintegy 3.000 m2 alapterületű épület bővítése és további rekonstrukciója. Az INVESTTÚR-program szerves része a tanórán kívüli hallgatói ellátórendszer korszerűsítése (szállás, könyvtár, informatikai rendszerekhez való hozzáférés, a szabadidő eltöltés lehetőségeinek bővítése). A TSF Mezőgazdasági Főiskolai Kara alkalmazkodni kíván az átalakuló munkaerő-piaci követelményekhez és igényekhez. Ennek érdekében kidolgozta az ún. KÉPTÚR-programot, melynek célja egy hallgató-követési rendszer, a tényleges munkaerőigényekhez jobban igazodó szakstruktúra kialakítása és javítása, a szakok és képzési szintek közötti átjárhatóság, a képzés hatékonyságát növelő mintatanterv-korszerűsítése, gyakorlatorientált tananyagok, megújított gyakorlati oktatás kidolgozása, a gyakorlati oktatás meglévő tárgyi feltételeinek folyamatos bővítése, korszerűsítése, új képzési formák bevezetése, új oktatási módszerek megismerése és alkalmazása, a tudományos fokozatszerzés, valamint komplex minőségirányítási rendszer kialakítása. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Szolnoki Főiskola

b; Közreműködő szervezetek Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat, szakmai szervezetek, a térség oktatási intézményei, Dél-Alföldi Regionális Távoktatási Központ, vállalkozások 4. Az alprogram megvalósulásának területei Szolnok, Mezőtúr

5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 2007-2009 2010-2013 Összesen 1. E-learning, távoktatási és konzultációs központ létrehozása 1.891 1.891 Oktatástechnikai és informatikai infrastruktúra fejlesztések 2. 384 384 megvalósítása 3. INVESTTÚR-program megvalósítása 1.920 1.920 4. KÉPTÚR-program megvalósítása 408 408 Összesen 4.603 4.603

6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 460

Hitel


7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók •1 e-learning, távoktatási és konzultációs központ •2 felújított könyvtár •2 informatikailag összekötött campus •3.000 m2 korszerűsített épület •350 férőhelyes korszerűsített kollégiumi szálláshely •60 fő részére kialakított oktatási célú mérnöki munkahely •A megye innovációs potenciáljának növekedése •A megszerzett tudás piacképességének erősödése


1. Az alprogram megnevezése IV.7. A romák társadalmi integrációjának előmozdítása 2. Az alprogram ismertetése, indoklása A 2001. évi KSH népszámlálási adatok alapján Jász-Nagykun-Szolnok megye állandó lakossága 417.008 fő. Ebből cigánynak vallotta magát 11.679 fő, melyből 5.781 fő a megye városaiban, 5.898 fő a megye községeiben él. A roma lakosság legmagasabb létszámban Karcag (1.444 fő), Jászapáti (927 fő) és Szolnok (816 fő) városokban fordul elő. Az MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézetének Szolnoki Társadalomkutató Csoportja. által 2002 nyarán végzett felmérés szerint a megyében élő romák száma 30-40.000 fő. Vannak olyan községek, ahol a roma népesség aránya a nem roma lakosság számához képest meghaladja a 10%-ot, ezek: Alattyán, Jánoshida, Jászapáti, Jászberény, Jászfelsőszentgyörgy, Jászkisér, Jászladány, Jásztelek, Tiszabő, Tiszabura, Zagyvarékas, Tiszaroff, Tiszaigar, Tiszaderzs, Nagykörü, Kunmadaras, Kőtelek, Kenderes, Törökszentmiklós, Szolnok, Kunhegyes, Újszász, Abádszalók, Cibakháza, Tiszapüspöki. A program kiemelt célja a jogegyenlőség érvényesítése, az előítéletek csökkentése; az oktatás minőségének javítása; az oktatásban megjelenő szegregáció csökkentése; a képzési, szakképzési lehetőség kiterjesztése, a foglalkoztatási helyzet javítása; az informatikai tudás fejlesztése az eszközökhöz való hozzáférés feltételeinek javítása; az egészségi állapot és az életminőség javítása; a szociális biztonság erősítése, a lakhatási feltételek, életkörülmények javítása; a kultúra és a nyelv megőrzése, ápolása, az identitás erősítése; a központi költségvetési források felhasználásánál a szubszidiaritás elvének alkalmazása, valamint a társadalmi partnerség érvényesítése. A romák társadalmi kirekesztettségének felszámolására irányuló törekvések indokolják a feladatok komplex módon történő meghatározását. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek JN-Szolnok Megyei Önkormányzat, JN-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanács, települési önkormányzatok, Cigány Kisebbségi Önkormányzatok, JN-Szolnok Megyei Művelődési, Továbbképzési és Sport Intézet Esélyek Háza, Cselekvéssel a Holnapért Közalapítvány, JNSzolnok Megye Cigány lakosságáért, Országos Cigány Önkormányzat Kisebbségi Kulturális és Foglalkoztatási Módszertani Intézményhálózat Irodája, JN-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet, JN-Szolnok Megyei Munkaügyi Központ, Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, JN-Szolnok Megyei Sipos Orbán Szakképző Iskola és Kollégium, SZIE Jászberényi Főiskolai Kar, „Integrált Oktatásért”Alapítvány Dr. Hegedűs T. András Alapítványi Szakiskola, Középiskola, többcélú kistérségi társulások, roma érdekvédelmi szervezetek b; Közreműködő szervezetek Ifjúsági, Szociális, Családügyi és Esélyegyenlőségi Minisztérium, Miniszterelnöki Hivatal Romaügyi Államtitkárság, Nemzeti Etnikai és Kisebbségi Hivatal, települési közintézmények, cigány kisebbségi önkormányzatok, roma civil és érdekvédelmi szervezetek, alap- és középfokú oktatási intézmények 4. Az alprogram megvalósulásának területei Jász-Nagykun-Szolnok megye teljes területe 5. A alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 1. Érdekérvényesítés és jogegyenlőség elősegítése 2. A roma közösségek életminőségének javítása 3. Oktatás, nevelés, képzés 4. Munkaerő-piaci versenyképességének fokozása 5. Hagyományőrző, kulturális rendezvények Összesen

2007-2009 2010-2013 Összesen 70 126 196 602 702 1.304 846 639 1.485 1.820 812 2.632 21 38 59 3.359 2.317 5.676

6. Forrástérkép (millió Ft) Saját erő 568

Lakossági hozzájárulások

Hitel 1.053



7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók • 24 településen 250 felújított és új ház/lakás, 15.000 m2 hasznos alapterület •7 Roma Közösségi Ház •7 kistérségben 4-3-2 képzési, oktatási, foglalkoztatási és egészségügyi program, 20-20 fő (kb. 2.720 fő) •50 fő szakképzett roma segítő •A roma integráció elősegítésére kidolgozott projektek •Tudományos közösségteremtő és bizalomerősítő, kulturális, hagyományőrző rendezvények •10-12 db kutatás, felmérés •A roma lakosság esélyegyenlőségének és életminőségének javulása •A társadalmi feszültségek csökkenése

1. Az alprogram megnevezése V.4.11.Vállalkozói potenciál növelése 2. Az alprogram ismertetése, indoklása A program közvetlen célja a vállalkozások megerősítése, tevékenységük támogatása, fejlesztéseik megvalósításának elősegítése. Ennek érdekében hatékony vállalkozói fórumok tartása, kedvezmények, támogatások nyújtása a vállalkozók részére, számukra pályázatfigyelés és –írás biztosítása, a vállalkozói készségük fejlesztése, vállalkozói hálózatok létrehozásának elősegítése szükséges. A mezőtúri kistérségben működő kis- és középvállalkozások szervesen hozzátartoznak a települések gazdasági vérkeringéséhez. A különböző gazdasági ágazatokhoz tartozó kis- és középvállalkozások tartós növekedése és stabilitása csak folyamatos fejlesztések révén biztosítható. A programhoz tartozó intézkedések elsősorban a kistérségi kis- és középvállalkozások szükségleteire építkezve tudnak adekvát választ adni a konkrét fejlesztési elképzelésekre. A vállalkozók különféle módon való támogatása nagyobb befektetésekre ösztönzi őket, amely a gazdaság fejlődését hozza magával. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Települési önkormányzatok, vállalkozások

b; Közreműködő szervezetek Szakmai és civil szervezetek, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, ITDH Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht., Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Agrárkamara, Kézműves Kamara (Szolnok), Berettyó-Körös Többcélú Társulás, Kistérségi Társulás pályázatfigyelésre megbízottja 4. Az alprogram megvalósulásának területei A kistérség teljes területe 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 2007-2009 Segítségnyújtás (tanácsadás, piackutatás, 1. pályázatfigyelés és -írás) a vállalkozók 21 részére 2. Vállalkozói készségek fejlesztése (képzések) 1

Vállalkozói hálózatok létrehozásának 3. elősegítése, vállalkozói fórumok tartása Összesen 6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 8

Hitel

2010-2013

Összesen

54

75

4

5

2

2

4

24

60

84


7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók • Vállalkozóknak tartott vállalkozói fórumok száma • Vállalkozóknak nyújtott képzések száma • Benyújtott és sikeres pályázatok száma • Vállalkozói hálózatok száma • A vállalkozók informáltságának, kapcsolatrendszerének erősítése • A vállalkozói fejlesztések segítése, pályázati tanácsadás

Pályázati források Hazai forrás SA 26 50

1. Az alprogram megnevezése V.4.12. Kistérségi adatbázis és térinformatikai rendszer létrehozása 2. Az alprogram ismertetése, indoklása A program kistérségi adatbázis és térinformatikai rendszer kialakítását célozza meg. A tervezett adatbázis a kistérség és önkormányzatainak gazdasági, társadalmi, infrastrukturális, környezet- és természetvédelmi, turisztikai adatait, információit fogja tartalmazni. Emellett egy olyan kistérségi honlap létrehozása is megvalósul, ahol a lakosság informálódhat az aktuális és tervezett pályázati, képzési lehetőségekről, ahol elérhetők a fejlesztési dokumentumok, a helyi vállalkozások adatai, és ahol hozzászólási lehetőség van a kistérség fejlesztési irányvonalaihoz. A kistérségi térinformatikai rendszer a kistérség műszakiinfrastrukturális, gazdasági, társadalmi, környezet- és természetvédelmi információit tárolja és ábrázolja. A program célja tehát egy kistérségi honlap és adatbázis, valamint térinformatikai rendszer kialakítása, amely segíti az önkormányzatok, és a kistérségi társulás munkáját, javítja a lakosság információval való ellátását. A kistérségi adatbázis és térinformatikai rendszer létrehozásával megalapozhatók a további fejlesztések, továbbá javul a kistérség külső-belső kommunikációja. Egy információs kistérségi honlap növeli a vállalkozások és a termelők versenyképességét, javítja a lakosság tájékoztatását, ezáltal biztosítva az esélyegyenlőséget. 3. Az alprogram megvalósításában érintett szervezetek a; Megvalósító szervezetek Települési önkormányzatok

b; Közreműködő szervezetek: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Agrárkamara, földhivatalok, oktatási intézmények, Jász-NagykunSzolnok Megyei Munkaügyi Központ, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, vállalkozások 4. Az alprogram megvalósulásának területei A kistérség teljes területe 5. Az alprogram megvalósításának ütemezése (millió Ft) Tevékenységek megnevezése 2007-2009 1. A fejlesztések végrehajtása 84 Adatok felvétele az adatbázishoz, az 2. adatbázis folyamatos karbantartása

Összesen 6. Forrástérkép (millió Ft) Lakossági Saját erő hozzájárulások 9

84

Hitel


7. Az alprogram megvalósulását mérő mutatók • 1 új kistérségi adatbázis • 1 létrehozott kistérségi térinformatikai rendszer • A vállalkozások, a lakosság tájékoztatásának javítása • A kistérség kommunikációs kapcsolatának erősítése • A kistérség ismertségének növelése

2010-2013

Összesen 84 1

1

1

85

Pályázati források Hazai forrás SA 25 51

Észak-Alföldi Operatív Program (egyeztetési anyag)

Recommend Documents