Esettanulmány a Komlói kistérségről

Esettanulmány a Komlói kistérségről

I. A vezetői összefoglaló A Baranya megye északi részén található Komlói kistérség 19 települést foglal magába, melyből csak Komló rendelkezik városi ranggal. A térség 40 ezres népességének 65%-a a városban él, központi szerepkörét érdemben egy település sem képes befolyásolni. A Komlói kistérség múltja és jelene is erősen összefonódik a helyi szénbányászattal: a kitermelés fénykorában jó megélhetési feltételeket teremtett, megszűnése után pedig magas munkanélküliséget eredményezett. A térség, a Mecsek-hegységben meghúzódó szénvagyon adta lehetőségekre építve, a 20. század második felére az ország egyik meghatározó ipari térségévé nőtte ki magát. A bányák ekkora már több ezer ember megélhetését biztosították, a térség fő munkaadója a bánya és a bányához kötődő intézmények és különböző szolgáltatók voltak. Az 1970-es évekre azonban megtört a lendület, az iparszerű bányászatot 2000-re teljesen beszüntették, mellyel a város és térségének másfél évszázados fejlődése tört ketté. A helyi gazdaság szerkezetátalakításához segítséget nem kapott a térség, még mindig a bányabezárások utáni depressziós szakaszban van, az ebből fakadó problémákat a mai napig nem sikerült megoldani. A térségi vélemények tükrében is jogos a fenti kijelentés, hiszen a megkérdezettek egybehangzóan a helyi bányászat megszűnésében látják lakóhelyük fő problémáját. A válaszadók szinte mindegyike kötődik e kultúrához vagy személyesen, vagy szülei, ismerősei révén, így a 2000-es év nagy fordulópontot jelentett a helyiek életében. Nem csak a tömeges munkanélkülivé válás problémájával kellett szembesülniük. A térség elvesztette fő társadalomszervező erejét is. A talpra állásban segítséget nem kaptak az itt élők, bár erre vonatkozóan voltak kormányzati ígéretek, azonban a megkérdezettek szerint a mai napig nem történtek ez ügyben konkrét lépések. A kistérségben élők a bányászat fénykorában nagyon jó egzisztenciális helyzetben voltak, a térség országos viszonylatban is jó gazdasági és társadalmi mutatókkal bírt. E kedvező helyzetből az elmúlt 20-30 év alatt folyamatosan veszített Komló és környéke, főleg a 2000-es év után érezték a helyiek az erős lefelé nivellálódást. Szerencsére Pécs közelsége némileg enyhítette a magas munkanélküliséget, nagyon sok dolgozni vágyó ingázott, és részben ingázik most is a megyeszékhelyre. A

gazdasági válság azonban Baranya megyében is éreztette hatását, egy pécsi elektronikai nagyvállalat bezárása következtében ugrásszerűen megnőtt az álláskeresők száma a térségben, melyet a helyi foglalkoztatók nem képesek érdemben enyhíteni. A 2010-es adatok tükrében a kistérség munkanélküliségi rátája meghaladja a 12%-ot, ami megyei és országos összehasonlításban is az átlagtól kedvezőtlenebb képet mutat, ám felzárkózás érzékelhető az elmúlt

hét

év

viszonylatában.

Érdekes

tény,

hogy

a

helyi

szereplők

20%-os

munkanélküliségről számoltak be. A helyiek relatív helyzetüket rosszabbnak érzik, mint ahogy a statisztikákból tűnhet, hiszen a bányászat fénykorában jó pozíciót tudhatott magáénak a kistérség, s abból a helyzetből a lefelé nivellálódás látványosabb volt, mint egy amúgy is kedvezőtlen helyzetű térségben. A kistérség életében a legfőbb szerepet a települések helyhatóságai játsszák. A mindennapi ügyek intézésében a helyi önkormányzatokat keresik fel a lakosok, de jellemzően ők a legnagyobb foglalkoztatók is. Pályázati tevékenységük is kiemelkedik, hiszen általánosságban elmondható, hogy minden lehetőséget megragadnak a fejlesztések odavonzása céljából. A térségben, lakosságszáma kapcsán is Komló szerepe kiemelkedő, de a „politikai hatalom” is itt képviselteti magát. A város 1990 óta delegál az országgyűlésbe képviselőt, 1998 óta pedig a polgármesteri székben ülő személy tölti be a térségi országgyűlési képviselő, valamint a kistérség elnökének posztját. Hosszúhetény, Magyarszék és Egyházaskozár mikrotérségi központként funkcionál. A felsorolt települések kiemelkednek népességszámuk miatt is szűkebb környezetükből. Jellemzően e településeken találhatóak a körjegyzőségek, a társult iskolák székhely intézményei. A népesebb települések önkormányzatainak szava tehát jobban latba esik egyes kérdések eldöntésében, hiszen általában ők viselik a közös intézmények fenntartási költségeinek legnagyobb hányadát. Nagy általánosságban elmondható, hogy a népesebb települések fejlesztéspolitikai szerepköre nagyobb, számában és összegében is több pályázatot tudnak megvalósítani, mint kis lélekszámú társaik. Ennek okát alapvetően a támogatási önrész biztosításának kérdésében kell keresni. A kis népességű falvak ugyanis sok esetben képtelenek kigazdálkodni az önrész összegét, s az utófinanszírozás miatti hitelfelvétel kamat-visszafizetéseit. A települések vezetőinek formális csoportja, a Kistérségi Önkormányzati Többcélú Társulás. A társulás nem csak a közös intézmények fenntartásának szervezeti megoldása, hanem a helyi polgármesterek együttműködését, egymás közötti kommunikációját is hivatott elősegíteni. A térségben viszonylag jól működik a szervezet, melyet az is bizonyít, hogy erős szándék

mutatkozik a jövőbeni fenntartásra is. Maga a szervezet fejlesztéseket nem generál, de aktívan közreműködik a különböző elképzelések megvalósításában. Általában a települések fejlesztési ötleteikkel keresik fel a társulás munkaszervezetét, akik a pályázatírásban és a megvalósításban is segítenek. A helyi döntéshozók másik „fóruma” a helyi LEADER szervezet, mely nem csak a Komlói, de a Sásdi kistérség polgármestereit is tömöríti. Ám szervezetben ugyanolyan fontos a civilek és vállalkozók részvétele is. Ez a vidékfejlesztési hálózat a kezdeti időkben még aktívan részt tudott venni a fejlesztések szervezésében, projekteket tudott generálni és együttműködéseket tudott kezdeményezni. Azonban a sorozatos forráselvonások, és létszámleépítések következtében ezt a funkcióját mára már csak korlátozottan tudja teljesíteni. A térségben szerepköre egyre jobban csökken. A kistérség 2005-ben íródott fejlesztési koncepcióját a Komlói Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulás készítette el: az önkormányzatok által beküldött projektjavaslatok mentén állították össze a térségre vonatkozó fejlesztési elképzeléseket. Így nem meglepő módon, csak a közszférát érintő az önkormányzatok saját hatáskörébe tartozó elképzelések szerepelnek a kitűzött célok között. A népesebb települések nagyrészt leírt terveiket az intézményhálózat fejlesztés, infrastrukturális beruházások és a turisztika terén meg tudták valósítani. Ugyanez sajnos nem mondható el a kistelepülésekről, az 500 fő alatti kisközségek sajnos nem jutottak forráshoz az ÚMFT, illetve ÚSZT keretében, így a fejlesztési elképzelések csak korlátozottan valósultak meg. E falvak szinte kizárólag a Leader pályázatok kapcsán jutottak forráshoz mind a 2007 előtti, mind az utáni támogatási ciklusban: főleg falumegújító projekteket (játszótér, pihenőhely kialakítás; közintézmény, buszmegálló, ravatalozó felújítás) hajtottak végre pár milliós keretösszegből. Összességében elmondható, hogy a települések irányítói fejében viszonylag jól fókuszált fejlesztési elképzelések vannak. A települések próbálnak e terv mentén forrást találni a legszükségesebb megoldandó problémákra, ám nagyon szűkös anyagi keretek között tudják csak biztosítani az önerőt. Így a pályázatokon való elindulás egyik legfőbb meghatározó eleme az, mennyi önrészt kell hozzátenni a támogatáshoz. A legnagyobb támogatási arányt biztosító pályázatok azok, így főként a TÁMOP és egyes DDOP konstrukciók, melyeken szívesen elindulnak az önkormányzatok vagy helyi civil szervezetek. Tehát kissé ad-hoc jelleggel születnek a projektek, hiszen kényszerből, ilyen típusú pályázatokon mernek elindulni a települések.

A Komlói kistérség 2004 és 2011 között összesen 10,6 milliárd forint támogatást kapott, melynek 78%-át az Európai Uniós fejlesztések adták. Baranya megye kistérségeihez viszonyítva, az ötödik legtöbb1 támogatást a térség kapta, mely a megyébe érkező fejlesztési források 5%-át tette ki. Ha objektíven nézzük a kistérség eredményeit az első és a jelenlegi programozási ciklus fejlesztési forrásainak lehívásában, azt a megállapítást tehetjük, hogy az országos átlagtól jóval elmaradt a kistérség teljesítménye. Az első Nemzeti Fejlesztési Terv keretében a kistérségben kevesebb mint egy milliárd forint támogatás realizálódott, holott a hazai kistérségek ez idő alatt átlagosan 3,2 milliárd forintot tudtak felhasználni. A három éves periódusban összesen 108 pályázat kapott támogatást, melyek közül számában és összegében is az AVOP projektek emelkednek ki. A 10 legnagyobb támogatott beruházás a térségbe érkező NFT források 64%-át tette ki, s nagyrészt Komlón és Magyarhertelenden hasznosult. A térségi vélemények az időszak legnagyobb és leghasznosabb projektjeként „A Mecsek gyöngyszemei a Jakabhegytől a Völgységi-patakig” című ökoturisztikai beruházást emelték ki, mely egy összehangolt fejlesztésként, kilenc támogatott partnerrel és huszonhárom projektelemmel valósult meg (ebből számos attrakció a kistérség területén került kialakításra). A megkérdezettek szerint jó volt ez a hálózatosodást elősegítő projekt, azonban a megépített látványosságok megismertetésére nem áldoztak a résztvevők, így kihasználatlanok maradtak. Jelen programozási ciklusban sem sikerült a térségnek jelentős forrásokhoz jutni. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és Új Széchenyi Terv keretében egy hazai kistérség átlagosan 35 milliárd forint fejlesztési forrást tudott lekötni. Ezzel szemben a Komlói kistérségben csak 10 milliárd forint realizálódott, mely nagyrészt a közszféra támogatására korlátozódott. Ha operatív programonként elemezzük a térségbe érkező támogatást, akkor megállapíthatjuk, hogy messze a legtöbb támogatást, 5,6 milliárd forintot a regionális operatív program (DDOP) keretében osztották ki, ez az összes térségi fejlesztési forrás 58%-a. A többi operatív programra (GOP – 1,8 millárd Ft, KEOP – 1,3 milliárd Ft, TÁMOP – 886 millió Ft) ehhez képest viszonylag szerényebb összeg jutott. A térségi vélemények a fejlesztési források felhasználását tekintve elég változatosak voltak. A nagyobb települések vezetői alapvetően sikeresnek érzik fejlesztési tevékenységüket, melyet a számok is igazolnak: Komló és Hosszúhetény, a két legnagyobb népességszámú település a térségbe érkező fejlesztési források 87%-át használták fel. Csak Komlóra, mintegy 7 milliárd forint fejlesztési forrás érkezett. Ám ők is belátják, hogy a legszükségesebb területen, a minél nagyobb számú

1

A Pécsi, Siklósi, Mohácsi, és Szigetvári kistérségek előzik meg a fejlesztési pénzek lehívásának rangsorában.

munkahely létrehozásában nem tudtak konkrét eredményeket felmutatni, hiszen ebben a fejlesztéspolitika sem támogatta őket. A kisebb települések esetében egyáltalán nem volt hatása az ÚMFT forrásoknak. A térségben az 500 fő alatti települések egy kivételtől eltekintve meg sem jelentek a statisztikában, hiszen nem volt nyertes pályázatuk. Egyértelműen kudarcként élték meg a fejlesztési rendszerben bevezetett ÚMFT és ÚMVP lehatárolást, hiszen a falvak a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban nem is pályázhattak, vidékfejlesztési támogatás pedig csak csekély összegben állt a rendelkezésükre (a 46 településre összesen 1 milliárd forint támogatási keret állt rendelkezésre). Így pár milliós épület-felújításon, játszótér, park kialakításon vagy mikrovállalkozás fejlesztésen kívül nem is tudtak támogatáshoz jutni. Egyes vélemények szerint ez az éles lehatárolás, valamint a vidékfejlesztésre szánt minimális forrás konkrét vidékpusztításhoz vezetett. Az elmúlt öt év megvalósult fejlesztései közül kiemelhető a mintegy 1,3 milliárd forint támogatásból megvalósított Kökönyösi Oktatási Központ létrehozása, mely 11 tagintézményt fog össze Komlón, Magyarszéken, Magyarhertelenden és a környező településeken. E beruházás keretében 8 intézmény rekonstrukciója valósult, valamint integrált oktatás került bevezetésre. A válaszadók szintén e mikrotérségben magvalósult kerékpárút kiépítését is hasznosnak ítélték, melyet nem csak turisztikai szempontból, hanem a térségi elérhetőségi viszonyok javítása szempontjából is megfelelő projektnek tartottak. A térségben nagy hangsúly helyeződik a megújuló energiaforrások használatára: Komló, Hosszúhetény és Magyarszék is több energetikai korszerűsítést hajtott végre. A „zöld” fejlesztéseknél maradva fontos kiemelni a komlói Fűtőerőmű Zrt. nagyberuházását, mely a térségbe érkező KEOP források közel felét adta. A 490 milliós támogatás keretében biomassza tüzelésű, 18 MW-os forróvíz kazán került kialakításra. Talán az egyik leghasznosabb fejlesztés a tárgyalt időszakban, a komlói székhelyű Ratipur Kft. nevéhez fűződik. A cég a regionális operatív program keretében ipartelepítésre közel 210 milliós támogatást nyert: az új üzemcsarnok megépítésének köszönhetően Komlón negyven új munkahely létesült. A térség a humán erőforrás fejlesztések terén komoly eredményeket nem tudott elérni, s a megvalósult TÁMOP-os projektek hasznát is megkérdőjelezték egyes helyi szereplők, hiszen szerintük nincs komoly hatása e programoknak a térségre nézve, mivel a képzések után a résztvevők munkahely hiányában nem tudnak elhelyezkedni. A helyi civil szervezetek azonban próbálnak ilyen jellegű fejlesztéseket is megvalósítani: egy komlói, főleg roma fiatalokkal foglalkozó egyesület például már 2005 óta működtet Tanoda programot a városban HEFOP, illetve TÁMOP források felhasználásával, sikeresen.

A piaci szektor fejlesztéseit vizsgálva megállapítható, hogy a térségbe érkező ÚMFT és ÚSZT források csupán 23%-a szolgálta a gazdaság fejlesztését. Ennek a körülbelül 2,3 milliárd forintos támogatási összegnek a 95%-a pedig Komló város vállalkozásait gyarapította. Gazdaságfejlesztésre tehát nem túl sok támogatás jutott, holott a reálgazdaság fejlesztése hozhatná jobb pozícióba a térséget. Ebben a térségi vélemények mindhárom szektor oldaláról összecsengtek. A térségben a döntések demokratikusan születnek, mind az önkormányzatok, mind a térségi társulások esetében. Azonban az elmondható, hogy a népesebb települések vezetőinek van érdekérvényesítő képessége. A fejlesztések terén az egyes önkormányzatok „különutas” politikát folytatnak többnyire, de térségi projektekre is van példa, igaz nem túl nagy számban. A helyi pályázási metódussal kapcsolatban megfogalmazott leggyakoribb tapasztalat, hogy a polgármesterek, illetve az őket körülvevő hivatali apparátusok folyamatosan figyelik a pályázati kiírásokat, s egyéb más úton is (hírlevelekből, pályázatírói megkeresésekből) mindig tudomást szereznek egy-egy újabb támogatás megjelenéséről. A kisebb volumenű pályázatok elkészítését inkább házon belül intézik, de a nagyobb összegű és speciális szakmai tartalmat megkövetelő pályázatok esetében külső szakembereket (általában pécsi vagy budapesti cégek) kérnek fel a munkára. Persze a pályázatok megvalósítását mindig nyomon követik, s sok esetben maguk is végzik e tevékenységet. Persze vannak olyan intézmények (Közösségek Háza), vagy vállalkozások (Lakics Kft.), ahol saját pályázatírót foglalkoztatnak. A helyi megkérdezett civil szervezetek és vállalkozások arról számoltak be, hogy az elmúlt években „beleszoktak” a fejlesztési rendszerbe, s már könnyebben tudnak megvalósítani projekteket, mint a kezdetekkor, hiszen megtanulták már a fortélyokat. A fejlesztésekkel és magával az eljárásrenddel kapcsolatban azonban minden térségi szereplőnek

vannak

negatív

tapasztalatai.

Összességében,

a

fejlesztési

rendszert

túlbürokratizáltnak tartják, mely meglátásuk szerint az elmúlt évtizedben csak fokozódott. Nagyfokú bizalmatlanság mutatkozik a kifizető szervezetek oldaláról, minden adatot többször igazolniuk kell, ami hatalmas adminisztratív terhet jelent a megvalósító szempontjából. Nem értik a helyiek, miért van erre szükség. Sokszor tapasztalták azt, hogy egy-egy pályázat elbírálásánál nem is a szakmai érdekek döntenek, hanem az, hogy minden papírt időben és hiány nélkül elküldtek-e. Szintén negatívumként emelték ki a szereplők a vállalhatatlan indikátorok és pályázati követelmények fennállását, valamint a pályázatok hosszas elbírálását. Nagyon sok idő telik el a pályázat beadása, és a támogatási döntés megszületése között, s

gyakran a körülmények úgy megváltoznak, hogy pl. a terveket erőteljesen módosítani kell. A helyi vélemények alapján az egyik legsarkalatosabb pont az utófinanszírozás. A kisebb falvak vagy mikrovállkozások többségének az önrész előteremtése is nagy anyagi terhet jelent, melyet nagyrészt hitelből fedeznek. Az utófinanszírozás miatt pedig kénytelenek még nagyobb arányú költsön felvételére a beruházás megvalósítása érdekében. A hitelek kamatai pedig tisztán a pályázó zsebét terhelik, ami miatt pl. több önkormányzat nagyarányú adósságot halmozott fel. A késedelmes kifizetések is megnehezítik a pályázók dolgát. Sokszor hónapokat, akár egy évet is csúszhat a támogatási összeg kiutalása a megvalósítást követően. Az elhangzottak alapján a pályázók általában jó kapcsolatot ápolnak a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel, illetve a közreműködő szervezetekkel sem volt komolyabb vitájuk a megkérdezetteknek. A vidékfejlesztési források igénybevételénél azonban szinte mindenkinek rossz élményei fűződnek a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz. Akadályozónak és ellenségesnek ítélik a szervezet munkáját. A térségi IKSZT pályázatok kapcsán minden érintett településnek meggyűlt a baja a Hivatallal, valamint a Leader pályázatok kapcsán is sok nehézség adódott a túlzott ellenőrzésekből. Sok pályázó annyira nehéznek érzi a pályázást az amúgy is kis összegű vidékfejlesztési forrásokért, hogy inkább nem is vállalkoznak arra, hogy projektet valósítsanak meg. A helyi szereplők válaszainak tükrében a leghangsúlyosabb pont a jövő fejlesztési elképzeléseire vonatkozóan, a munkahelyteremtés. E cél megvalósulása érdekében minden egyéb fejlesztési forrást képesek alárendelni. A helyiek tisztában vannak vele, hogy sok beruházás valósult meg a térségben, de konkrétan a munkaerőpiacra hatásuk nem volt. Így a legfontosabb kívánalom a helyiek részéről a helyi gazdaság erősítése, a minél több gazdaságfejlesztési forrás térségbe vonzása. A megkérdezett vállalkozók véleménye szerint a térségbe érkező fejlesztési források legalább felének a reálgazdaságba kellene irányulnia, akkor lehetne igazán hathatós válaszokat adni a térség munkanélküliségi problémáira. Több válaszadó kiemelte a fejlesztési források centralizáltságát. Nincsenek a térségre íródott komplex programok, a helyi szükségleteket nem veszik figyelembe az egyes konstrukciók kiírásánál. Az utóbbi pár évben szinte csak központi kiírások születnek, ami rontja a fejlesztési források felhasználhatóságát. Arról nem is beszélve, hogy az elmúlt évek fejlesztéspolitikai támogatásai a térségre nézve nem hogy enyhítették volna a belső egyenlőtlenségeket, hanem még fokozták is.

A helyiek bíznak abban, hogy minél előbb feláll a megyei apparátus és képes lesz a térséget hatékonyan képviselni. Fontosnak ítélik, hogy a térségi vélemények hangsúlyosan szerepeljenek

a

fejlesztési

források

allokációjánál.

Egyes

elképzelések

szerint

a

területfejlesztési feladatokban a már kialakult rendszerben tevékenykedő Leader szervezetek segíthetik saját térségüket. Ez persze csak az akciócsoportok számára biztosított nagyobb önállóság és támogatás fejében valósulhatna meg. A területfejlesztés két elemére a CLLD és az ITI típusú fejlesztésekre kell nagy hangsúlyt helyezni már most a tervezés időszakában, hiszen a fejlesztési célok legnagyobb részét helyi szinten hatékonyabban és fenntarthatóbban lehet megvalósítani, mint központilag. Összegzésként elmondható, hogy a térségbe érkező fejlesztési források a közszféra infrastrukturális beruházásait szorgalmazták, mely az önkormányzatok szemszögéből sikeresnek tekinthetőek. Ám ők is belátják, hogy a legszükségesebb területen, a minél nagyobb számú munkahely létrehozásában nem tudtak konkrét eredményeket felmutatni. Ezért is érzik szükségesnek a bányák újbóli megnyitását. Erős lobbi tevékenység folyik e cél elérése érdekében, melynek megvalósulása esetén a térség foglalkoztatási helyzete egy csapásra megoldódna.

II. A kistérség adottságai Alapinformációk A Komlói kistérség a Dél-dunántúli tervezési-statisztikai régióban, Baranya megye északi részén helyezkedik el. A kistérség 19 településéből csak Komló rendelkezik városi ranggal, ahol a népesség 65%-a él. A kistérség 314,6 km2-nyi területén összesen 38 470 fő élt 2012. január 1-én. A népsűrűség értéke 122,3 fő/km2, mely mind megyei, mind országos átlag feletti értéket jelöl. A kistérség nyugati részén halad keresztül a 66-os út, mely Kaposvárt köti össze Péccsel. Vasúti közlekedésre a GodisaKomló szárnyvonal ad lehetősége. Az ipari szerkezetváltás, a bányabezárások következtében magas munkanélküliséggel sújtott, ipari depressziós térségként sorolták be a komlói kistérséget.2 A kistérségek rangsorában a 99. helyet foglalja el.3 ország megye 33 LHH kistérség m. Mutató érték egys. értékének %-ában a) Lakónépesség , 2012. jan. 1 38 470 fő 0,39 9,9 a) 2 Terület , 2011 314,6 km 0,34 7,1 a) Városi népesség aránya , 2011 65,0 % 93,3 98,5 156,7 b)* Természetes szaporodás/fogyás , 2001-2010 -50,5 ‰ -35,6 -40,1 -40,8 b)* 1000 főre jutó nettó migráció , 2001-2010 -43,9 fő 0 -10,8 -72,0 c) Foglalkozási ráta , 2010 45,4 % 91,9 90,6 111,8 Munkanélküliségi rátac), 2010 12,6 % 113,4 102,2 57,2 d) HDI , 2009-2010 0,566 95,1 96,7 116,2 e) Egy adózóra jutó adóköteles jövedelem , 2010 1 450 ezer Ft 80,1 89,4 110,1 f) Egy lakosra jutó TGE , 2010 1 276 ezer Ft 47,7 71,7 103,3 b) Egy lakosra jutó helyi iparűzési adó , 2010 10 247 Ft 30,0 41,1 90,2 Adatok forrása: ld. Melléklet. * Dőlt betűvel szedve: az ország, megye, illetve a 33 komplex programmal támogatandó kistérség átlagértékei, nem pedig azok %-ában kifejezett adatok

2 3

Komlói kistérség fejlesztési koncepció (2005) 311/2007. (XI.17.) Korm. rendelet – A kedvezményezett térségek besorolásáról

A Komlói kistérség Baranya megyében, a Mecsek-hegység északi lábánál terület el szép természeti környezetben. A kistérséghez 19 település - Egyházaskozár, Hegyhátmaróc, Szárász,

Tófű,

Hosszúhetény,

Komló,

Köblény,

Magyaregregy,

Magyarhertelend,

Bodolyabér, Magyarszék, Liget, Mecsekpölöske, Mánfa, Máza, Szászvár, Kárász, Szalatnak, Vékény – tartozik, melyek közül Komló, mint térségi központ emelkedik ki. A Komlói kistérség települései

Komlói kistérségről 1999-től beszélhetünk, hiszen akkor alakult meg a kistérségi Területfejlesztési

Társulás,

mely

később,

2004-ben

Komlói

Kistérség

Többcélú

Önkormányzati Társulássá alakult, élve az akkori jogszabályi 4 változásokkal. A társulás a Területfejlesztési Tanács feladatait is vállalta, mely tevékenységük mára már megszűnt5. A kistérség társadalmi és gazdasági szempontból (311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet) hátrányos helyzetűnek tekinthető, csakúgy, mint Baranya megyében a Mohácsi, Siklósi, Pécsváradi és Szentlőrinci kistérségek.

II.1 A kistérség társadalmi, földrajzi és gazdasági adottságai6

A Komlói kistérség 40 ezres lakosságának közel 65%-a él Komlón. A térség oktatási, kulturális és

művészeti intézményei, valamint a főbb vállalkozások is a kistérség

központjában találhatóak. Komló neve szinte a mai napig egyet jelent a feketeszén bányászattal. A Mecsek-hegységben meghúzódó szénvagyon az itt élők sorsát napjainkig is befolyásolja: a bányászat fénykorában jó megélhetési feltételeket teremtett, bezárása után pedig magas munkanélküliséget eredményezett. A rendszerváltás utáni gazdasági folyamatok, a szén kitermelés megszűnése a demográfiai folyamatokban is éreztette hatását. Az elmúlt 22 évben több mint 5000 fővel csökkent a kistérség népességszáma, mely tendenciát nem csak az elvándorlás, hanem a halálozás is magyarázza. A térség demográfiai helyzetét az öregedési index is jól bemutatja: míg 2000-ben 100 fiatalkorúra 77 idős jutott, addig ez a szám 2010-re elérte a 121-et. Tehát jóval több idős van a térségben, mint fiatal, bár ez a jelenség országos és megyei összehasonlításban sem kirívó statisztika. A függőségi ráta értékei 10 éves összehasonlításban jobb képet mutatnak: majd 10 százalékponttal javultak a ráta értékei. Míg 2000-ben 73%, addig 2010-ben 64% volt a mutató, mely érték megyei és országos összehasonlításban is az átlagosnál kicsivel jobb értéket jelez.

4

A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény, valamint a 65/2004. (IV.15.) Korm. Rendelet. 5 2011. évi CXCVIII. Törvény értelmében: 2012. január 1. napját követően a területfejlesztési feladatok kistérségi szintű ellátásának a kötelezettsége megszűnt. Kistérségi fejlesztési tanácsok létrehozására és további működtetésére már nincs lehetőség. Ugyanakkor a többcélú kistérségi társulások a tagönkormányzatok akaratának megfelelően továbbra is elláthatják a területfejlesztési feladatokat, azonban a területfejlesztési feladatok ellátásában nem köteles valamennyi tagönkormányzat részt venni és azok ellátásához a központi költségvetésnek nem kell ösztönző támogatást nyújtania. 6 A fejezet főként a Komlói kistérség 2005-ös fejlesztési koncepciója alapján készült. http://www.komloikisterseg.hu/userdata/files/Programok/fejlkonc.zip

Komlói kistérség demográfiai mutatói

2000 2010

Lakónépesség (fő) Országos átlag Megyei átlag százalékában százalékában 41575 0,41 10,40 39010 0,41 9,94

Öregedési index (%) Országos átlag Megyei átlag százalékában százalékában 77,4 78,21 76,35 121,9 97,35 93,10

Függőségi ráta (%) Országos átlag Megyei átlag százalékában százalékában 73,4 109,42 111,02 64,3 95,06 96,97

Adatforrás: KSH A komlói kistérség elérhetőségi, közlekedési viszonyait vizsgálva is hátrányos helyzetű. Baranya megye periférikus fekvése erősen meghatározza a térség földrajzi helyzetét. Az úthálózat hiányos és rossz állapotú. A legmagasabb rendű útvonal, ami nyugati irányból érinti a térséget, a 66-os jelű autóút, mely Magyarszéken és Mánfán halad keresztül. Az elérhetőségi viszonyokat az M6-os autópálya kiépülése segítette, ám nagy dinamizáló hatása ennek az infrastrukturális beruházásnak nem volt a térségre. Az autópályát Pécsvárad felé 42 km megtétele után lehet elérni, s Komlóról Budapestre több mint két óra alatt lehet eljutni. Az M9-es autópálya tervezett (legdélebbi) nyomvonala érintené a térséget, elkészülte várhatóan nagyobb arányban lendítene a térség gazdasági fejlődésén, tőkevonzó képességén. A vasúti közlekedés szempontjából is kedvezőtlen a térség helyzete. Csupán egy szárnyvonallal (Godisa-Komló) csatlakozik az országos vasúti forgalomba. A Bodolyabért, Magyarhertelendet, Magyarszéket, Mecsekpölöskét és Komlót érintő vonalon naponta csak két vonatpár közlekedik. A térség infrastrukturális helyzete a közműellátottság tekintetében jónak mondható. A vezetékes ivóvízhálózat minden településen kiépült, valamint a nagyobb községek gázellátása is megoldott. A napjainkban végbemenő szennyvízberuházások pedig a közműolló szinte teljes bezárulását eredményezik. A térség telekommunikációs infrastruktúrája is jónak mondható, folyamatosan bővítik például a szélessávú internet kapcsolat elérhetőségét.

Bányász múlt A Komlói kistérség gazdasága még mindig a bányabezárások utáni depressziós szakaszban van, az ebből fakadó problémákat a mai napig nem sikerült megoldani. A komlói szénbányászat az 1800-as évekre nyúlik vissza, mikor Engel Aldolf megnyitotta az első aknákat a térségben, s kiépült a vasúti szárnyvonal is. 1944-ben már 1100 dolgozója volt a bányának. Ám az igazi fejlődés a második világháború utáni időszakban gyorsult fel. A dunaújvárosi Vas és Acélkohászati Művek energiaellátását a komlói szénre alapozták, így rohamos fejlesztés és újabb szénmezők (Máza, Szászvár) feltárása indult meg a célból, hogy az acélerőmű fűtését biztosítani tudják. Persze ezzel párhuzamosan megindult

Komló

fejlődése

is,

az

ország

minden

szegletéből

érkeztek

a

bányászmunkások, akiknek lakást és megfelelő szolgáltatásokat kellett biztosítani. Komló 1951-ben hivatalosan is város lett. Komló és térsége az 1960-as évekre a mecseki szénbányászat vezető területévé vált. A bányák ekkora már több ezer ember megélhetését biztosították, a térség fő munkaadója a bánya és a bányához kötődő intézmények és különböző szolgáltatók voltak. (Gyenizse-Szabó-Kovács, 2008) Az 1970-es évekre azonban megtört a lendület, a szénkitermelés gazdaságtalanná vált, műszakilag leromlottak a szénművek. 1991-ben csődeljárás indult a Mecseki Szénbányák Vállalat ellen, s több tulajdonosra kezébe került. 1989-től kezdve fokozatosan szüntették meg a bányászatot, s rekultiválták a területet. Az utolsó bányaüzemet 1997-ben zárták be, az iparszerű bányászat pedig 2000-re állt le teljesen, mellyel a város másfél évszázados fejlődése tört ketté. (Gyenizse-Szabó-Kovács, 2008) Napjainkra csak a kőbányászat maradt meg a komlói bányaiparból. A bányaépületek, bányaterületek nagy része magánkézbe került, melyek hasznosítása még várat magára. A térség gazdasági szerkezete vegyes képet mutat, melyben a szolgáltató szektor részesedése a meghatározó. A regisztrált vállalkozások 72%-a ebben a szektorban tevékenykedik, mely megyei és országos összehasonlításban is átlaghoz közeli értéket jelöl. Ugyanez nem mondható el a mezőgazdaság és az ipar esetében: míg a primer szektor részesedése alulmarad, addig az ipari vállalkozások aránya a kistérségben a megyei és országos átlaghoz viszonyítva jóval magasabb értéket mutat. Bár hozzá kell tenni, hogy ez az arány kiegyenlítődni látszik az utóbbi évek statisztikáit figyelve.

A Komlói kistérség gazdaságszerkezete Regisztrált vállalkozások aránya a... (%) mezőgazda iparb szolgáltat ságban an ásban 2008 2009 2010

12,6 13,4 13,4

15,1 14,8 14,5

Regisztrált vállalkozások aránya az országos átlaghoz viszonyítva (%) mezőgazd aságban

72,2 71,8 72,1

51,0 52,5 52,2

Regisztrált vállalkozások aránya a megyei átlaghoz viszonyítva (%)

iparb szolgáltatá mezőgazdas iparb szolgáltat an sban ágban an ásban 132,8 136,3 137,8

113,2 113,0 112,9

63,1 63,7 62,4

126,0 129,7 131,5

106,3 106,3 106,8

Komló és térségének gazdaságát a bányászat és a hozzá kapcsolható szolgáltatások határozták meg, s még napjainkban is magán hordozza e jegyeket.

A felülreprezentált ipari

vállalkozások és a szektorban foglalkoztatottak számából ítélve a térség a mai napig az ország ipari térségei között foglal helyet. Fontos kiemelni Pécs közelségét és erős befolyását a kistérség gazdaságára. A térségből nagyon sokan ingáznak a megyeközpontba főleg a közeli településekről. Így például a pécsi Elcoteq elektronikai gyár bezárása a kistérség munkanélküliségi mutatóit is erősen befolyásolta. A bányák bezárása után jelentős ipar és vállalkozás nem létesült a térségben, inkább kis- és középvállalkozások működnek. A legtöbb vállalkozás Komlón található, melyek főleg a gépiparban tevékenykednek: - MOM Faktor Gépipari Kft. - Rati Kft. - Rák Antennagyártó Kft. - Ratipur Autófelszerelési Kft. - TeGa Vill Kft. - Lakics Gép- és Szerkezetgyártó Kft. Az elmúlt években a könnyűipar is kezd visszatérni a térségbe: Bodolyabéren és Komlón például a Főkefe Nonprofit Kft. foglalkoztat közel 200, főleg megváltozott munkaképességű alkalmazottat. Térségi szinten, az élelmiszeripari szegmenst érintve kiemelhető még a szászvári székhelyű Agroszász Kft., mely cég több mint 100 embernek ad munkalehetőséget. A vállalkozások méretét boncolgatva megállapíthatjuk, hogy Komló Baranya megye második legnépesebb városaként nem ad helyet egyetlen 250 fő feletti alkalmazotti számmal rendelkező vállalkozásnak sem.

A térség gazdasági gyengeségét jelzi a helyi iparűzési adókból befolyt jövedelem „nagysága” is. A kistérségben keletkezett egy lakosra vetített adó 2000-ben a megyei átlag 43%-át sem érte el, ami érték az országos összehasonlítást nézve még alacsonyabb arányszámot mutat (24%). Ez a helyzet 2009-re csak rosszabbodott: a megyei átlag 38%-át adja csak az itt befolyt térségi iparűzési adó. A Komlói kistérség gazdasági erejének, jövedelmeinek változása Ez lakosra jutó helyi iparűzési adó (Ft)

2000 2010

Egy főre jutó TGE (1000 Ft)

Egy adózóra jutó jövedelem (Ft)

Országos Országos Országos átlag Megyei átlag átlag Megyei átlag átlag Megyei átlag százalékában százalékában százalékában százalékában százalékában százalékában 4394 739,8 675641,5 23,58 42,38 55,9 73,2 80,8 92,4 10388,3 1276,2 1450493,4 28,26 37,99 47,7 71,7 80,1 89,4

A térség gazdasági teljesítőképességének csökkenését bizonyítja a Települési Gazdasági Erő (TGE) mutatója. A kistérségi szintre számított „területi GDP” egy főre jutó értékei az országos átlaghoz képest 2000-ben 56%-os, 2010-ben pedig 48%-os arányt mutattak, tehát a magyarországi átlagnak csupán a felét produkálja a kistérség. Megyei összehasonlításban nézve már nem ennyire rossz a kép, de itt sem éri el az egy főre jutó térségi TGE Baranya megye átlagát, attól körülbelül 30%-al marad el, s ez az arány a vizsgált 10 év tekintetében egyre nagyobb különbséget, lemaradást mutat. Sajnos a jövedelmek sem mondanak ellent ennek a tendenciának: a térségi egy adózóra jutó jövedelmek a megyei átlagos jövedelmek 92%-át tették ki 2000-ben, 2010-ben pedig csupán a 89%-át. A kistérség munkanélküliségi rátáján vizsgálva több megállapítást is tehetünk. Egyrészről 2003 és 2010 között nőtt a munkanélküliek aránya, 2,4 százalékpontos növekedés tapasztalható. Másrészről pedig országos és megyei szinten is „felzárkózás” érzékelhető – jobban mondva az országos és megyei átlagértékek nagyarányú romlása figyelhető meg – hiszen míg 2003-ban a térség munkanélküliségi rátája 83%-al meghaladta a hazai átlagértékeket, addig ez a különbség 2010-re 13%-ra csökkent. A foglalkoztatási ráta esetében is megfigyelhető ez a tendencia, bár itt Komlói kistérség értékei javuló értékeket mutatnak. Hét év alatt 8%-al nőtt a foglalkoztatási ráta, 2010-ben az

aktív korúak 45%-a dolgozott. Ez az érték még mindig elmarad a megyei és országos átlagértékektől, de közel sem olyan arányban, mint 2003-ban. A Komlói kistérség foglalkoztatási és munkanélküliségi rátájának alakulása 2003 és 2010 között 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Foglalkoztatási ráta (%) 36,76 36,48 40,03 42,12 39,70 40,31 44,89 45,37 Országos átlag %-ában 73,21 72,01 78,84 82,29 78,29 79,87 91,12 91,91 Baranya megye %-ában 84,84 84,85 84,85 89,00 90,05 90,05 93,90 90,64 Munkanélküliségi ráta (%) 10,17 9,71 11,54 9,44 10,16 10,71 14,13 12,59 Országos átlag %-ában 183,42 154,75 157,88 126,40 133,24 135,08 134,94 113,36 Baranya megye %-ában 134,99 126,95 124,25 121,33 119,64 117,02 121,42 102,15

II.2 A kistérség belső szerkezete, egyenlőtlenségek

A kistérség jellemzően aprófalvas szerkezetű, Komlón kívül mikrotérségi központ jelleggel Hosszúhetény, Egyházaskozár, Szászvár és Magyarszék rendelkezik. A körjegyzőségek is e „kisközpontokban” találhatóak. A Komlói kistérség körjegyzőségei Körjegyzőség / Székhely község

Társ községek

Magyarszék Szászvár Egyházaskozár Komló Máza Hosszúhetény Magyarhertelend Alsómocsolád (nem a kistérséghez tartozó)

Liget, Mecsekpölöske Kárász, Vékény, Magyaregregy Szárász, Hegyhátmaróc, Tófű, (Bikal) Önálló Önálló Önálló Bodolyabér, Mánfa, (Oroszló) Köblény, Szalatnak

E mikrotérségi központok azonban nem képesek ellensúlyozni Komló vonzását, az ellátás tekintetében a települések ráfűződnek. A térségre, közelsége miatt Pécs is vonzást gyakorol, mely leginkább Hosszúhetényben és Mánfán érezteti hatását, e településekről sokan ingáznak

a megyeközpontba. E kapcsolat is nagyban magyarázza Hosszúhetény csatlakozási szándékát a majdani Pécsi járáshoz7. Főbb települések népessége és elérhetősége Település neve

Jogállása

Népesség

Lakosság

Megyeközpont Megyeközpont

(kistérség

száma

aránya a

távolsága

központja) (KSH

kistérség

közúton (km) közúton (perc)

távolsága

8

2011)

népességből

26.019

64,9%

22,76

27,27

Komló

város

Hosszúhetény

nagyközség 3.402

8,5%

16,21

18,77

Szászvár

nagyközség 2.483

6,2%

36,75

39,02

Máza

község

1.282

3,2%

39,14

42,61

Magyarszék

község

1.126

2,8%

21,23

23,99

A térség népessége az elmúlt 20 évben folyamatosan csökkent, mely tendencia különösen a kisebb

lélekszámú

és

a

térség

perifériáján

elhelyezkedő

települések

esetében

hatványozottabban érvényes. Szárász, Szalatnak, Hegyhátmaróc, Bodolyabér és Vékény 1992-es lakosságszámának több mint 23%-át elvesztették: Szárászon 2011-ben csupán 48 főt regisztráltak, míg 1992-ben a településen 96-an éltek. Az említett települések amúgy is csekély népessége az öregedési index negatív hatásával párosulva már a települések megmaradását teszi kétségessé. A szerényebb lélekszámú településeknek nem csak a demográfiai problémákkal kell szembenézniük, hanem a munkanélküliséggel is. Átlagosan a kisebb településeken nagyobb a munkanélküliség a térséget nézve. Bodolyabér, Vékény, vagy Liget településeken 16% feletti volt a munkanélküliség 2011-ben. De Szárász, Köblény és Hegyhátmaróc adatai sem bíztatóak. Érdekes tény, hogy a munkanélküliségi adatokat vizsgálva, Komló, mint központ értékei ugyan kevéssel, de elmaradnak a kistérségi átlagtól, s ugyanez mutatkozik a természetes szaporodás esetében is: nagyobb arányban fogy a város népessége, mint átlagosan a környezetéé.

7 8

A járási rendszerben Komlóhoz a kistérség jelenlegi települési körén kívül Oroszló és Bikal fog csatlakozni. https://teir.vati.hu/, Intézmények illetékessége alkalmazás

A Komlói kistérség településeinek demográfiai és munkanélküliségi adatai Természetes Állandó szaporodás/fogyás népesség az 1992-es népesség (fő) százalékában Település 2011 1992-2011 Bodolyabér 256 -23,8% Egyházaskozár 828 -14,5% Hegyhátmaróc 172 -29,5% Hosszúhetény 3402 7,6% Kárász 351 -13,1% Komló 26019 -13,2% Köblény 246 -21,9% Liget 429 -4,9% Magyaregregy 781 -22,2% Magyarhertelend 671 -4,1% Magyarszék 1126 2,3% Mánfa 850 0,5% Máza 1282 -11,8% Mecsekpölöske 438 -1,1% Szalatnak 359 -33,9% Szárász 48 -50,0% Szászvár 2483 -15,7% Tófű 144 -12,7% Vékény 146 -23,6% kistérség 40031 -11,7% ország

Regisztrált álláskeresők aránya a 15-64 éves népességből 2007 2008 2009 2010 2011 14,1% 12,2% 10,9% 15,0% 16,6% 7,2% 6,0% 11,1% 10,1% 7,4% 7,7% 6,6% 13,0% 14,2% 13,4% 6,9% 6,4% 8,3% 10,0% 10,6% 9,2% 10,9% 12,4% 14,5% 12,9% 9,0% 10,2% 12,5% 12,6% 12,3% 6,7% 12,4% 16,5% 16,0% 14,0% 10,3% 12,5% 16,9% 17,3% 18,0% 7,6% 8,6% 8,1% 9,7% 10,0% 9,9% 11,7% 10,6% 13,8% 13,4% 5,3% 7,2% 8,3% 8,4% 10,9% 8,6% 8,5% 10,8% 8,4% 11,6% 8,9% 7,9% 10,3% 9,3% 10,9% 7,7% 9,9% 12,6% 13,6% 12,9% 9,5% 7,8% 16,8% 14,4% 13,3% 12,5% 15,0% 23,5% 14,7% 14,7% 7,2% 7,1% 8,9% 8,6% 8,6% 8,6% 9,9% 7,7% 10,8% 11,0% 11,8% 11,2% 16,8% 17,9% 16,0% 8,6% 9,5% 11,7% 11,9% 11,8% 6,3% 6,8% 8,6% 8,4% 7,9%

A népesebb települések mint Szászvár, Egyházaskozár és Máza ugyan kedvező munkanélküliségi mutatóval, de 10% feletti népességcsökkenéssel jellemezhetőek. A legkedvezőbb helyzetben Hosszúhetény, Magyarszék és Mánfa vannak, ahol viszonylag alacsony a munkanélküliség, s pozitív népesedési mutatóval rendelkeznek. A kistérség területén is találhatóak szegregátumok. A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség tanulmánya szerint a komlói kistérségben összesen négy település érintett e kérdésben: (Leszakadó térségek, DDRFÜ, 2005) - Komló (Anna-akna, Sportvölgy, Szállásfalu, Kazinczy u.), - Hosszúhetény (Fatelep), - Szászvár (Zárda), - Máza (Hegyi u.)

E szegregátumok közül a hosszúhetényi Fatelep megszüntetésre került: pályázati forrás igénybevételével házakat vásároltak a faluban az ott élők megsegítésére, ahova be is költöztették őket.9 E szegregátumokban többnyire romák élnek.

III. 4. A kistérség fejlesztési erőforrásai

III.1 Problémák, vágyak, fejlesztési elképzelések A kistérség fejlesztési igényeiről és elképzelésiről leginkább a Komlói Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulás által készítetett 2005-ös fejlesztési tervdokumentum ad releváns információkat. Ezen kívül készült Vidékfejlesztési Stratégia (2011) is a Komlói és a Sásdi kistérségeket összevontan kezelve, hiszen e két közigazgatási egység alkotja a helyi LEADER Akciócsoport területét. A térséget távolabbról nézve, mind Baranya megye területfejlesztési programjában, mind a Dél-dunántúli régió operatív programjában igaz szűkszavúan, de említik az egyes fejlesztési prioritások taglalásánál a Komlói kistérséget is. A regionális program az Országos Területfejlesztési Koncepció alapján Pécs és térségét - Szentlőrinc-Pécsvárad-Komló által határolt agglomerálódó területet – országos szinten kiemelt fejlesztési pólusnak azonosítja, ahol a magas hozzáadott értékű ipar és a kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése a fő cél 10. A megyei területfejlesztési program már konkrétabb lehetőségeket nevez meg a térségre nézve: - a megye városhálózatának fejlesztéseként Komlón (Pécsváraddal és Moháccsal együtt) a gazdasági potenciál, a versenyképesség növelését szeretnék elérni, modern feldolgozóipari fejlesztések támogatásával, valamint ipari parkok és vállalkozási övezetek létrehozásával. - a kulturális és gazdasági örökségek megőrzése terén Komló és Szászvár gazdag bányászati múltjára építve bemutatóhelyek és a hozzá kapcsolódó szabadidős szolgáltatások kiépítése. - a térségről „A természetközeli turizmus kistérségi összekötő létesítményeinek fejlesztése” című programpont is említést tesz: kerékpárutak kiépítését tervezik Komló-Sikonda, valamint Szászvár-Kárász-Magyaregregy vonalon. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia mint ahogy már említésre került, a Sásdi és a Komlói kistérségeket együttesen kezeli, mivel egy LEADER akcióterület fedi le őket. A Mecsek-

9

http://www.bama.hu/tema/hosszuheteny?p=11 Dél-dunántúli Operatv Program 2007-2013

10

Völgység-Hegyhát Egyesület (LEADER szervezet) által készített stratégia négy fő célkitűzést határoz meg, mely a térségben tapasztalható alapvető problémákra szeretne megoldást találni. A dokumentumban a legnagyobb gondként a magas munkanélküliséget, valamint a munkavállalók alulképzettségét nevezték meg. De a közbiztonság gyengeségét, a települések rossz

elérhetőségét,

az

infrastrukturális

hiányokat

és

a

természeti

környezet

kihasználatlanságát is problémának értékelték. E gondok tükrében jelölték ki fejlesztési céljaikat: - közbiztonság fejlesztése - közösségi színterek fejlesztése - turisztikai szolgáltatások fejlesztése (falusi-ökoturizmus, tematikus utak kialakítása) - vállalkozások fejlesztése (kistermelők támogatása, marketingtevékenységek ösztönzése) A Komlói kistérség konkrét fejlesztési elképzeléseit a 2005-ös kistérségi fejlesztési koncepció tartalmazza. Persze a célkitűzések előtt a térség problémáit is azonosítják, melyet az alábbi problémafa szemléltet. A Komlói kistérség problémafája

Forrás: Komlói Kistérség Fejlesztési Koncepciója, 2005

Látható, hogy leginkább a kommunális, az iparterületi és közlekedési infrastruktúra hiányosságát, a térség periférikus elhelyezkedését, az alacsony népességmegtartó és tőkevonzó képességét tartják orvosolandó problémának. A célok megfogalmazása, illetve a kiemelt fejlesztési területek kijelölése azonban nem teljesen a vázolt problémákra adandó válaszokat, eszközöket tükrözi. A fejlesztési programcsomagot a településektől összegyűjtött elképzelésekre – Komló város esetében az elfogadott középtávú fejlesztési programra alapozva, azokat középtávon tervezhető célkitűzésekkel kiegészítve állították össze. Így nem meglepő módon a célok az önkormányzatok prioritásait és mozgásterükön belüli fejlesztéseket tükrözik főként. Az alacsony tőkeellátottság és tőkevonzó képesség problematikájának enyhítésére például nem jelöl ki célokat és eszközöket, ellenben a turizmus megjelenik fő fejlesztési igényként. … táblázat A fejlesztési igények legitimálása Prioritás Településkép megújítás

Turizmusfejlesztés

Intézményhálózat fejlesztés Infrastruktúra

Lakásgazdálkodás Telkesítés Informatika

11

Prioritás leírása a 2005-ös tervben11 - Településközpont rehabilitáció - Közösségi színtér létesítése, kialakítása - Parkosítás, közterület rendezés - Térburkolatok - Termálturizmushoz kapcsolódó fejlesztések - Egyéb fürdők fejlesztése - Ökoturizmushoz kapcsolódó fejl. - Kerékpárutak létesítése - Túraútvonalak és kapcsolódó létesítmények - Tavak létesítése, rehabilitációja - Szálláshelyek fejlesztése - Üdülőterületek kialakítása - Épület rekonstrukció - Energetikai korszerűsítés - Akadály-mentesítés - Térségi közlekedési infrastruktúra - Gázberuházás - Szennyvízberuházás - Ivóvízellátás - Vízelvezető rendszerek - Villamos hálózat Körzetközpontban a telepszerű lakókörnyezet rehabilitációja Új lakótelkek kialakítása, és azok közművesítése - Közigazgatási és közszolgáltatási rendszerek alkalmassá tétele a teljes e-ügyintézésre - Lakossági hozzáférés támogatása

A Komlói Kistérség Fejlesztési Koncepciója 2005

Interjúalanyaink említették-e 2012ben részben

igen

igen

igen

-

A 2005-ös kistérségi programhoz képest Komló városának 2009-ben íródott Integrált Városfejlesztési Stratégiája jobban fókuszál a helyi gazdaságra. A dokumentum fő céljaként a gazdaság versenyképességének növelése van megnevezve, melynek értelmében a tőkevonzó képesség javítását, a periférikus közlekedési helyzet csökkentését és az infrastruktúra fejlesztését szeretnék elérni. De a társadalmi kohézió erősítése, a népesség megtartása és a helyi természeti – épített örökség megőrzése is fontos prioritás a dokumentumban. A helyi döntéshozókkal készült interjúk során, szinte mindegyik válaszadónál a munkahelyteremtés, mint elérendő legfőbb cél fogalmazódott meg. Persze vágyaik között szerepeltek közlekedési, kommunális infrastruktúra beruházások, intézményfejlesztések is. Többen említették a turizmust, mint a gazdaság egy olyan szegmensét, ahol a térség sikereket érhet el, hiszen gyönyörű természeti környezete és épített műemlékei jelenleg még kihasználatlanok. Bár sokan tisztában voltak vele, hogy az idegenforgalom csak enyhíteni tudja a gazdasági problémákat, megoldani önmagában nem képes. Az új (újra felfedezett) remény a gazdaság talpra állítására és a kistérség problémáinak a megoldására, a bánya ismételt megnyitása. Körülbelül két éve lehet hallani intenzívebben erről az elképzelésről, melynek keretében Komló és Szászvár térségében az új technológiák segítségével újra elkezdenék a mélyművelést, mely 3-4 ezer ember foglalkoztatását tenné lehetővé. A fejlesztési cél nem szerepel egy ismertetett tervben sem, ám nagyon fontos a helyi döntéshozók megítélése szerint. Baranya megye új fejlesztési koncepciójában már helyet kapott ez az elképzelés, valamint az idén elfogadott Nemzeti Energiastratégia hosszú időszak után a hazai szénvagyonnal, mint energiahordozóval számol. A kistérség elnökének beszámolója alapján, hamarosan kormányzati döntés születhet e terv megvalósításáról. Komló reális esélyt lát ebben az elképzelésben, el is indult egy együttműködési folyamat a bányabezárás szempontjából hasonló múltú Szászország és a komlói térség között annak érdekében, hogy az ott sikeresen megvalósított gazdasági szerkezetátalakítás tapasztalatait a térségében is hasznosítsák (komlomedia.hu)12. A helyi döntéshozók (polgármesterek) a kistérségi fejlesztési programban meghatározták fejlesztési szükségleteiket, melyeket különböző pályázati forrás segítségével igyekeztek megvalósítani. Legitimnek tartják a tervdokumentumot, de a pályázati rendszer adta

12

http://komlomedia.hu/hir.php?hir=2229

lehetőségekhez mérten arra pályáznak, amire amúgy is szükségük van. Hiszen például egy kis lélekszámú település esetében, melynek igen szűkösek az anyagi forrásai nagyon meg kell gondolni, melyik pályázaton indul. Tehát csak a legszükségesebbeket merik „bevállalni”, ha szerepel a tervek között, ha nem. Van például olyan település, mely önkormányzati szervezetfejlesztést hajtott végre európai uniós forrásból, holott nem szerepelt tervei között és nagy hasznát sem érezte e pályázatnak, mégis megvalósította, mivel önerőt nem kellett hozzá biztosítania.

III.2 A kistérség életének főbb szervező erői, hálózatai A kistérség életében a legfőbb szerepet a települések helyhatóságai játsszák. A mindennapi ügyek intézésében a helyi önkormányzatokat keresik fel a lakosok, de jellemzően ők a legnagyobb foglalkoztatók is. Pályázati tevékenységük is kiemelkedik, hiszen általánosságban elmondható, hogy minden lehetőséget megragadnak a fejlesztések odavonzása céljából. A térségben, lakosságszáma kapcsán is Komló szerepe kiemelkedő. A térség népességének 65%-a a városban él. Itt találhatóak a főbb közigazgatási, hatósági, oktatási, kulturális intézmények, valamint a legnagyobb vállalkozások is. A bányászat fénykorában vívta ki magának Komló ezt a pozíciót, akkoriban sokkal nagyobb térségi szerepkörrel rendelkezett, ami mára már erősen meggyengült. A város 1990 óta delegál az országgyűlésbe képviselőt, 1998 óta pedig a polgármesteri székben ülő személy tölti be a térségi országgyűlési képviselő megbízatását13 is. A város központi szerepe tehát vitathatatlan. Komló központi szerepét érdemben nem képes egy település sem befolyásolni, bár Szászvár, Hosszúhetény, Magyarszék és Egyházaskozár mikrotérségi központként funkcionál. A felsorolt települések kiemelkednek népességszámuk miatt is szűkebb környezetükből. Jellemzően e településeken találhatóak a körjegyzőségek, a társult iskolák székhely intézményei, vagy például a közös szennyvízrendszer telepei is. A népesebb települések önkormányzatainak szava tehát jobban latba esik egyes kérdések eldöntésében, hiszen általában ők viselik a közös intézmények fenntartási költségeinek legnagyobb hányadát. A térség településeinek egymáshoz való viszonyát talán a közoktatási intézmények mikrotársulásai jellemzik legjobban. Komló, Magyarszékkel és Magyarhertelenddel, valamint az őket övező apróbb településekkel tartja fenn Oktatási Központját. Nem csak e feladat ellátása miatt szövetkeztek, 2010-ben egy

13

Mindig a regnáló kormány színeiben.

térségi kerékpárút fejlesztés is történt, melyet Komló, Magyarszék és Mecsekpölöske közösen valósított meg. Szászvár és Egyházaskozár térsége a mai napig külön egységként kezelendő mikrotérség, ám 2013-tól várhatóan megváltozik a helyzet. Szászvár, Szalatnakkal, Köblénnyel, Mázával Kárásszal, Vékénnyel és Magyaregreggyel tartja fenn oktatási intézményeit, valamint utóbbi három faluval közös körjegyzőséget alkotnak. Azonban e települések nem szeretnének a következő évtől Szászvárhoz tartozni (több elszámolási nézeteltérés alakult ki a központi település és a környező falvak között), így várhatóan Egyházaskozárhoz fognak csatlakozni. Így a kistérség Komlótól északra fekvő 10 települése várhatóan egy Kozári székhelyű körjegyzőség alatt fog egyesülni. Szászvár pedig egyedül intézi majd ügyeit. Hosszúhetény a kistérség második legnépesebb településeként egyedül tartja fenn intézményeit, s térségi kapcsolataiban inkább Pécshez tendál. A település aktív korú lakosainak körülbelül 80%-a Pécsre jár dolgozni. Így nem meglepő, hogy a község a következő évtől a Pécsi járásban szeretné folytatni életét. A kistérség települései 2005-ben Többcélú Önkormányzati Társulást hoztak létre, melynek jogelődje 1999-ben Területfejlesztési Társulásként kezdte meg működését. A Társulás célja az önkormányzati önállóság fejlesztésének elősegítése, a térség, települései együttműködésének előmozdítása, valamint a térség érdekeinek a településfejlesztési fórumokon való képviselete. Feladatkörük elég széles, a kistérségi irodával együtt összesen négy társulás által fenntartott intézményt üzemeltetnek: szociális szolgáltató központ, a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat, valamint az egyik komlói bölcsőde. Ebből is látszik, hogy a szociális szférában a családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatás, valamint az adósságkezelést látják el, ill. a szociális szolgáltató központon keresztül a szociális étkezés, idősek nappali ellátása, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, ill. a hajléktalanok átmeneti szállása is a feladatkörünkbe tartozik. A Társulás megalakulása óta folyamatosan pályázik hazai és európai uniós forrásokra egyaránt a települések vezetőinek javaslatát és igényeit figyelembe véve. A szervezet képes arra, hogy térségi fejlesztéseket valósítson meg, hiszen alapvetően a települések közötti együttműködés miatt hozták létre e társulásokat. Így ha egy-egy településcsoport közös cél érdekében szövetkezik egymással, nagy segítséget tudnak adni számukra a pályázat megírásától kezdve, a lemenedzselésig, a megvalósításig. A szervezet döntéseit a társulási tanács hozza meg, a végső szót, mindig ők mondják ki. A társulás tanácsában a legkisebb településnek is ugyanakkora szavazati joga van, mint például Komlónak. Általában egy-egy döntés meghozatalakor vannak irányvonalak, amit követnek,

de konszenzusos döntéseket szoktak hozni a polgármesterek. Apróbb viták ugyan előfordulnak, de ezek általában kisebb elszámolási nézetkülönbségekből adódnak. A térség életében a másik fontos szerveződés a helyi LEADER szervezet. A Komlói és a Sásdi

kistérség összefogásának

eredményeként

2006.

novemberében

létrejött

egy

vidékfejlesztési közösség, mely helyi önkormányzati vezetőkből, civil szervezetek képviselőiből és vállalkozókból áll (194 alapító tag), s e két térség településeit tömöríti, szám szerint 46-ot. A komlói kistérségben a LEADER+ ciklusban is működött akciócsoport a Keleti-Mecsek Egyesület munkássága révén, mely 10 települést fedett le (Köblény, Szalatnak, Magyaregregy, Szárász, Vékény, Szászvár, Máza, Tófű, Hegyhátmaróc, Egyházaskozár). A komlói kistérség legszívesebben az orfűi térséggel társult volna LEADER Akciócsoport létrehozására. Sokban egyeztek az elképzelések, valamint turisztikai fejlesztésekben már együttműködtek korábban, jó munkakapcsolat alakult ki. Azonban egy felsővezetői, politikai döntés következtében a Sásdi kistérséggel kellett megalakítani a szervezetet. E törekvés mellé a Sásdi és a Komlói kistérségek vezetői odaálltak, így a mai napig is jó az együttműködés. A szervezeten belül a döntéseket a munkaszervezet készíti elő, a 10 tagú elnökség pedig dönt a fő kérdésekben, a pályázatok elbírálásában. 5 főt a sásdi, további 5 főt a komlói kistérség delegál az elnökségbe. Nagy figyelmet fordítanak arra, hogy egyenlő arányban jussanak a kistérségek LEADER forráshoz. Az elnökségen belül is kell tartani az egy harmados civilönkormányzati-vállalkozói arányt, de a polgármesterek az igazán aktívak. Komlón 2007 óta működik a „Civil vezetők fóruma”, mely az Önkormányzattal szoros együttműködésben szervezi a civil életet, lehetőséget biztosít arra, hogy a civil szervezetek megismerjék egymás munkáját, közös rendezvényeken vegyenek részt. Ez a fórum hivatalosan nem az Önkormányzat szervezésében valósul meg, bár a hivatal jelentős segítségével, támogatásával működik (helyszín biztosítása, marketing ügyintéző segítsége a szervezési kérdésekben, stb.). Ezeken, az összejöveteleken sorozatos előadásokat tartanak, információkat szolgáltatnak a szektor számára kiírt pályázati lehetőségekről, mely nagy segítséget jelent a civilek számára. E kerekasztal beszélgetés az egymás közötti szövetkezésre, közös projektek végrehajtására is sarkalja a résztvevőket.

… táblázat Érintett szervezeteket bemutató táblázat Település

Szervezet/Intézmény Szektor

Komló

Kistérségi Társulás

Közszféra

4

Szászvár

LEADER szervezet

Civil,piaci,közszféra

-

Komló

Közösségek Háza

Civil szféra

4

Komló

Belső Tűz Egyesület Civil szféra

1+2

Komló

Polgármesteri hivatal Közszféra

21

Hosszúhetény Polgármesteri hivatal Közszféra

15

Szászvár

6+

Polgármesteri hivatal Közszféra

Befolyás Aktivitás Kistérségen belüli a (nyertes kapcsolatok fejlesztés- pályázatok (Együttműködés, politikára száma) konfliktus, szerződés)

Kistérségen kívüli Jövőkapcsolatok kép (Együttműködés, (++/--) konfliktus, szerződés)

Minden településsel Széchenyi (2) programirodával, más környékbeli térségi társulásokkal (3) Civil, piaci és Baranya megyei közszféra szereplőit HACS-okkal (3) próbálják összefogni (2) Kultúra terén a Pl. Péccsel EKF helyi miatt (2-3) önkormányzatokkal, civil szervezetekkel (3) Cigány közösséget Pécs - Egy fogja össze (3) Hajóban Alapítvány (3) Főleg a környező Pl. német bányász településekkel: kapcsolat (3) Magyarszék, Sásd és Pécs Mecsekpölöske, városával Magyarhertelend intezívebb kapcsolat Péccsel élénk kapcsolatok Környező

+/-

-

hierarchikus Döntéshozatal viszonyok módja: Területi/ konszenzusos, strukturális többségi, alá/fölé egyéni rendeltség Minden Konszenzusos település egyenlő szavazattal rendelkezik MVH Konszenzusos alárendeltség

+

Komló város Többségi intézménye

+

Többségi

+

Többségi

+

Többségi

+

Többségi

Komló

7

Komló

Kökönyösi Oktatási Civil szféra Központ Civil Fórum Civil szféra

Komló

Ratipur Kft.

Piaci szektor

6

Komló

Lakics Kft.

Piaci szektor

1+2

forrás: interjúk, tervdokumentumok, sajtóelemzés

-

településekkel rossz viszony (1) Tagintézményekkel (2) Összefogja a civil szervezeteket (3) Rati Kft.-vel és Exportra termel RÁK-Antenna Kft.vel (egy tulajdonosi kör) Export (nincs helyi Kaposvári üzem beszállító)

-

Komló a fő Többségi üzemeltető

++

Egyéni

++

Egyéni

IV. A fejlesztéspolitika helyben

IV.1 A projektek A Komlói kistérség 2004 és 2011 között összesen 10,6 milliárd forint támogatást14 kapott, melynek 78%-át az Európai Uniós fejlesztési adták. Baranya megye kistérségeihez viszonyítva, az ötödik legtöbb15 támogatást a térség kapta, mely a megyébe érkező fejlesztési források 5%-át tette ki. A viszonyítás kedvéért, a Pécsi kistérség az összes hazai és uniós megyei támogatás 62%-át tudhatja magáénak. 5.1.1. A 2004-2007 időszakban nyertes és megvalósult fejlesztésekről A Nemzeti Fejlesztési Terv keretein belül 2004 és 2007 között a kistérségből 198 darab pályázat érkezett be, melyek közül 108 támogatást is kapott. A nyertes projektek 74%-a az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) keretében kapott pályázati forrást. Ha a támogatási összegeket vesszük alapul, akkor az összesen 957 millió kistérségbe érkezett forrás csupán 45%-a biztosította az AVOP pályázatok költségigényeit 16. A majd egy milliárd forintos keretből a Regionális Operatív Program 23%-al, a Humán Erőforrás-fejlesztési Operatív Program 20%-al, míg a Gazdaság és Versenyképesség Operatív Program 11%-al részesült. A 10 legnagyobb támogatott projekt listáját az x. táblázat szemlélteti. E pályázatok közül hat, az AVOP keretén belül valósult meg. A 10 legnagyobb projekt az ebben az időszakban a térségbe érkező NFT források 64%-át tette ki, s nagyrészt Komlón ás Magyarhertelenden hasznosult.

14

Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR) REMEK nyilvános alkalmazás adatai alapján, adatforrás: hazai támogatások: MÁK, OTMR (2010.05.14), uniós támogatások: NFÜ, EMIR (2011.11.07) 15 A Pécsi, Siklósi, Mohácsi, és Szigetvári kistérségek előzik meg a fejlesztési pénzek lehívásának rangsorában. 16 Az AVOP Leader+ program keretében 71 megvalósult projektet regisztráltak, melyek jellemzően pár milliós összegű pályázatok, s csak a pályázatok számát növelik, ugyanakkor költségvonzatuk csekély.

..táblázat: A 2004-2007-es időszak legnagyobb 10 projektje17 Támogatás (eFt)

Támogatási arány (%)

2006 Komló

178 390

90

10000 tonnás tároló építése

Magyar2005 hertelend

89 549

40

AGROTERM Kft.

Telep felújítás Magyarhertelenden

Magyar2005 hertelend

80 798

40

Magyar Rehabilitációs Központ Egyesület

Komlói Rehabilitációs Szolgáltató Központ létrehozása

2004 Komló

79 886

93

Baranya Megyei Önkormányzat

"Baranya Paktum" Partnerség a baranyai foglalkoztatási helyzet javításáért'

2005 Komló

46 992

100

Magyarhertelend Község Önkormányzata

Magyarhertelend természeti értékeinek revitalizációja, sétányok és pihenők kialakítása

Magyar2005 hertelend

42 000

75

"Lukovics és Társa" Mezőgazdasági Termelő Szolgáltató és Kereskedelmi Kft

Gépek beszerzése

2005 Magyarszék

30 013

40

Celesztina Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság

Technológia-fejlesztés és bővítés Sík János egyéni vállalkozásában

2004 Komló

25 000

50

Ládás Mezőgazdasági és Kereskedelmi Kft.

Gépbeszerzés 2004

2005 Egyházaskozár 24 905

40

Nagy Gábor jogutódja Bánusz Kft.

Nagy Gábor Mezőgazdasági gépbeszerzés

2005 Mánfa

40

Pályázó neve

Projekt célja

Év18

Komló Város Önkormányzata

Komló-Sikonda 65183 számú összekötő út felújítása

AGROTERM Kft.

Megvalósítás helye

20 226

A kistérség 2007 előtti fejlesztési tevékenységeire nagyon homályosan emlékeznek a megkérdezett szereplők.

Egy, számukra fontos fejlesztést azonban szinte mindegyik

válaszadó megemlített: „A Mecsek gyöngyszemei a Jakabhegytől a Völgységi-patakig” című projektet. A pályázat az Orfű Pécsi-tó Regionális Fejlesztő és Üzemeltető Kht. irányításával a természeti és turisztikai vonzerők összehangolt fejlesztéseként, kilenc támogatott partnerrel és huszonhárom projektelemmel valósult meg. A térség összefogását, a hálózatosodást ösztönözte ez a pályázat, melyben több, a komlói kistérséghez tartozó település, valamint a Keleti-Mecsek Egyesület is részt vett, azonban a fő fejlesztések Orfűn valósultak meg. Az összesen 890 milliós pályázat keretében a kistérségben Magyarhertelenden ökoturisztikai látogatóközpont, erdei iskola és kilátótorony épült, Magyaregregyen sor került a Máré-vár és 17 18

A NFÜ jelentéskészítő alkalmazása alapján Támogatási döntés dátuma

az erdei fürdő rehabilitációjára, Szászváron információs központ és egy vadaspark került kialakításra, Magyarszéken fedett színpadot és egy ökoparkot alakítottak ki, valamint Sikondán a tó rendbetétele és oktatási központ felépítése valósult meg.19 A konstrukció tehát jó volt, viszont a program utóéletét nem biztosították. A tervek között szerepelt hogy a kialakított turisztikai attrakciók menedzselésére Turisztikai Desztinációs Menedzsment szervezetet hoznak létre, ám ebből az elképzelésből nem lett semmi. Így jelenleg is kihasználatlanok az attrakciók a kistérségen belül. Orfűn létrejött ugyan egy TDM szervezet, ám kizárólag a tóra és közvetlen környezetére fókuszálva végzik marketing tevékenységüket, a kistérség településeire nincsenek hatással20. Fontos megemlíteni, hogy ilyen jellegű kezdeményezésekre a mostani programozási ciklusban már nem is lehetett pályázni, ugyanis úgy alakították ki a Dél-Dunántúli Operatív Programban az önkormányzatok számára biztosított turizmusfejlesztési konstrukciót, hogy maximum 100 millió forintos fejlesztésre lehetett pályázni 20%-os önerő biztosítása mellett, s csak egy településre vonatkozhatott az elképzelés. Tehát a hálózatosodást nem engedték, valamint csak nagyobb települések tudtak a pályázaton egyáltalán elindulni, mivel a 20 millió forintos önerőt kis lélekszámú községek nem tudták biztosítani. 5.1.2. A 2007 utáni fejlesztések jellemzői A Komlói kistérségnek 2012. novemberéig összesen 9 711 millió forint ÚMFT forrásból finanszírozott támogatási összeget ítéltek meg. A 339 beadott pályázatból 169 esetben került sor pozitív elbírálásra, mely nyertes projektek közül számában a legtöbb (89 db) a Gazdaságfejlesztési Operatív Program keretében valósult, vagy valósul meg. Ha operatív programonként elemezzük a térségbe érkező támogatást, akkor megállapíthatjuk, hogy messze a legtöbb támogatást, 5,6 milliárd forintot a regionális operatív program (DDOP) keretében osztották ki, ez az összes térségi fejlesztési forrás 58%-a. A többi operatív programra (GOP – 1,8 millárd Ft, KEOP – 1,3 milliárd Ft, TÁMOP – 886 millió Ft) ehhez képest viszonylag szerényebb összeg jutott. Az operatív programok közötti forráselosztást a 10 legnagyobb támogatott projekt listája is szemlélteti. Az megújuló energiaforrások használatát támogató és az épületenergetikai fejlesztést elősegítő három darab KEOP-os pályázaton kívül, a nagy beruházások mind a DDOP keretében kerültek megvalósításra. 19 20

http://www.vg.hu/kkv/nemzeti-fejlesztesi-terv/huszonegy-gyongyszem-a-mecsekben-244130 Komlón is létrehoztak TDM szervezetet, azonban támogatást még nem nyertek fejlesztéseik megvalósítására.

…táblázat: A 2007 utáni időszak 10 legnagyobb pályázata21 Megvalósítás helye

Támogatás Támogatás i arány (eFt) (%)

Pályázó neve

Projekt célja

Év22

Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.

Hosszúhetény elkerülő út (6541.sz. Hird-Szászvár ök. út)

2008 Hosszúhetény

1 423 379

100

Komló Város Önkormányzata

Kökönyösi Oktatási Központ kialakítása

2009 Komló

1 247 343

90

Magyar Közút Nonprofit Zrt.

Térségi elérhetőség javítása a 6543. j. úton

2012 Komló

913 866

100

Komlói Fűtőerőmű Zrt.

Komlói Fűtőerőmű ZRt. biomassza tüzelésű, 18 MW-os forróvíz-kazán létesítése

2009 Komló

485 961

37

Egyházaskozár Község Önkormányzata

Egyházaskozár szennyvízelvezetés és tisztítás

2009 Egyházaskozár

416 398

90

Komló Város Önkormányzata

Energiahatékonyság növelése Komló Város Önkormányzatának 2010 Komló intézményeiben

294 413

75

Bányászati Utókezelő és Éjjeli Szanatórium

Épületenergetikai fejlesztés a sikondai Bányászati Utókezelő és 2011 Komló Éjjeli Szanatóriumban

248 001

100

2009 Komló

208 099

50

Komlói Kistérség Többcélú Kerékpárút a komlói kistérségben 2009 Komló Önkormányzati Társulás

196 181

90

159 810

95

Ratipur Gépjárműalkatrész és Autófelszerelést Gyártó Ipartelepítés a Ratipur Kft.-nél és Értékesítő Kft.

Komló Város Önkormányzat

Helyi jelentőségű vízvédelmi rendszerek fejlesztése Komló város területén

2012 Komló

A térség legnagyobb projektje a Hosszúhetényt elkerülő út megépítése volt, mellyel sok egy sok éves fejlesztési vágy valósult meg. A komlói kavicsbányából ugyanis rendszerint Hosszúhetényen keresztül teherautók vitték a kitermelt építőanyagot, ami nagy környezeti és zajterheléssel járt. Így égető szükség mutatkozott a fejlesztés megvalósítására, melyet a kistérség fejlesztési terve is rögzített. Azonban azt is meg kell említeni, hogy mire elkészült az elkerülő út, addigra a kavicsbánya megrendelései is jócskán lecsökkentek a gazdasági válság miatt, s ezzel együtt a közlekedő kamionok száma is. Tehát nincs akkora forgalom, mint amivel számoltak a tervezés közben. A Kökönyösi Oktatási Központ létrehozását is fontos fejlesztésként értékelték főleg a komlói és a magyarszéki válaszadók. Ez a mamutintézmény összesen 11 tagintézményt fog össze. A

21 22

A NFÜ jelentéskészítő alkalmazása alapján Támogatási döntés dátuma

projekt keretében bővítésre, korszerűsítésre kerül a „Kökönyösi Oktatási Központ” Szakközépiskola Alkotmány utcai épülete, a Gagarin Általános Iskola, a Sallai Óvoda, a Körtvélyesi Óvoda, a Nagy László Szakközépiskola és Szakiskola kollégiumi épületrésze, a Magyarszéki Általános Iskola és az Óvoda, valamint a Ligeti és a Magyarhertelendi Óvoda mintegy 1,3 milliárd forint támogatásból. Ugyancsak Komló városa, mint gesztortelepülés, 130 millió forint támogatást nyert a TÁMOP „Kompetencia alapú nevelés, oktatás bevezetése, egyenlő hozzáférés biztosítása a Kökönyösi Oktatási Központban „ című projekt megvalósítására. A projekt keretében 133 pedagógus vett részt képzéseken az új pedagógiai módszerek elsajátítása céljából. Alapvetően ezek a pályázatok (a második TÁMOP pályázat az oktatási központ létrehozásához kapcsolódott, kötelező volt a kompetencia alapú nevelés bevezetése) az intézmények korszerűbbé tételét, felújítását célozták. A központ kialakítása nagy összefogásra nem ösztökélte a tagintézményeket. Továbbra is külön-külön intézik mindennapi ügyeiket, csak a munkáltatói és üzemeltetői feladatok összpontosulnak a központban. Az integrált oktatási központ létrehozásával a középiskolák is a központ üzemeltetése alá kerültek a megyétől, de a Baranya Megyei Önkormányzat is tagja a többcélú, közös igazgatású közoktatási intézménynek. 2016-ig kötelező a központ fenntartása, ez a pályázat egyik követelménye. Azonban napjainkra kérdésessé vált, hogy a középiskolákat, általános iskolákat az város üzemelteti-e tovább. Komló ugyanis úgy nyilatkozott, hogy nem akar intézményfenntartó lenni. Így az üzemeltetés, ha a város be tudja bizonyítani, hogy képtelen a feladat ellátására, állami kézbe kerülhet. Szintén nagy összegű, 197 millió forintos beruházás keretében valósult meg a Sikondát, Magyarszéket, Mecsekpölöskét és Komlót összekötő kerékpárút, melyhez az érintett települések közel 21,5 millió forintos önrészt biztosítottak. A helyiek szerint sikeres volt ez a fejlesztés, hiszen nagyon sokan igénybe veszik kerékpárjukat a mindennapi munkába járás során is, tehát a helyi szükségleteket is kiszolgálja, valamint a turisztikai kapcsolatok erősödését is várják a beruházástól. A közeljövő fejlesztési elképzelési között szerepel a kerékpárút Orfűig való meghosszabbítása, mellyel tartalmasabb kikapcsolódást kínálhatnak az idelátogatóknak. Talán az egyik leghasznosabb fejlesztés a tárgyalt időszakban, a komlói székhelyű Ratipur Kft. nevéhez fűződik. A 65%-ban magyar, 35%-ban osztrák tulajdonban lévő vállalkozás poliuretán feldolgozásra szakosodott, s jobbára a járműipar számára állítanak elő autófelszereléseket és alkatrészeket. A cég a regionális operatív program keretében ipartelepítésre közel 210 milliós támogatást nyert. Az összes fél milliárd forintos beruházás

keretében egy új üzemcsarnokot építettek, ahol új és korszerű technológiával folytatják a gyártást. Ennek köszönhetően Komlón negyven új munkahely létesült 23, melynek nagy térségi hatása ugyan nincs, de mindenképpen új álláslehetőségek nyíltak meg a komlóiak előtt. Szintén fontos kiemelni a komlói, városi kézben lévő Fűtőerőmű Zrt. nagyberuházását, mely a térségbe érkező KEOP források közel felét adta. A 490 milliós támogatás keretében biomassza tüzelésű, 18 MW-os forróvíz kazán került kialakításra. Az új blokk üzembe állításával a távhőköltségek csökkenését remélték, mely napjainkig csak korlátozottan érvényesült. … táblázat ÚMFT és ÚSZT pályázatok megoszlása a települések között, 2007-201224

Település

jogállás

Komló Hosszúhetény Egyházaskozár Magyarhertelend Szászvár Máza Köblény Magyaregregy Magyarszék Mánfa Liget Kárász Vékény Tófű Szárász Szalatnak Mecsekpölöske Hegyhátmaróc Bodolyabér Összesen 3000 fő feletti települések 500 fő feletti települések 500 fő alatti települések

város község község község nagyközség község község község község község község község község község község község község község község

23 24

Terület Lakó(km2) népesség

Benyújt ott pályáza tok száma (db) 256 30 8 6 19 3 1 3 8 3 2 1 1

Támo gatott Támogat pályáz Megítélt tám. ás/népess atok össz (Ft) ég (ezer száma Ft/fő) (db) 143 7 103 252 517 283,9 10 1 660 144 238 476,2 2 449 298 900 567,3 2 258 231 555 411,9 11 234 145 632 100,3 2 147 125 127 120,0 1 83 005 098 365,7 1 71 053 017 99,1 4 38 184 502 35,2 1 24 704 569 29,3 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 341 177 10 069 145 155 402,4

46,55 45,27 24,31 16,16 21,17 10,69 8,04 26,81 13,86 27,7 12,07 8,02 9,36 4,34 5,98 10,28 7,31 7,59 9,09 315

25 020 3 486 792 627 2 334 1 226 227 717 1 085 843 419 317 145 110 25 330 412 133 222 38 470

91,82

28506

286

153

8 763 396 755

11 064,9

140,7

7624

50

23

1 222 743 302

1 950,1

82,08

2340

5

1

83 005 098

35,6

http://www.bama.hu/baranya/kozelet/negyven-munkahelyet-iger-a-regi-komloi-ceg-372970

Lakónépesség és terület adatok forrása: Helységnévkönyv 2012. Támogatási adatok forrása: EMIR Letöltve: 2012. november 22.

A 2007 után a kistérségbe érkező ÚMFT és ÚSZT források több mint 70%-a Komló városában realizálódott, holott a népesség 65%-át tömöríti. Hosszúhetény is kiemelhető a települések sorából, hiszen második legnépesebb településként Komló után a legnagyobb támogatási összeget tudta lehívni, közel 2 milliárd forintot. A két település együttesen a kistérség fejlesztési forrásainak 87%-ával rendelkeznek. Fajlagosan, népességszámra vetítve a legtöbb támogatást Egyházaskozár kapta (szennyvízberuházás), közel 570 ezer forint fejlesztési forrás jutott egy főre. Szászvár, mint nagyközség ugyan sok pályázatot nyert el, ám ezek nem voltak nagy összegűek, így népességszámához viszonyítva kevés támogatást tudhat magáénak. Sokat mondó tény, hogy a kistérség 19 települése közül 9 egyáltalán nem tudott támogatást lehívni. E falvak népessége nem éri el az 500 főt, s jellemzően beadott pályázattal sem rendelkeznek. E kistelepülések sorából Köblény kiemelkedik, hiszen 227 fős lélekszáma ellenére 83 millió forintos beruházást (belterületi vízrendezés) tudott végrehajtani támogatásból. ÚMVP pályázatok Jelen programozási ciklusban, mezőgazdasági és vidékfejlesztési európai uniós pályázatokra az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében lehetett forrást lehívni. E forrásból többnyire a területalapú és az agrár-környezetgazdálkodást ösztönző támogatásokat biztosították. De az állattartó telepek korszerűsítésére és géppark fejlesztésre is viszonylag nagy, több tíz, akár 60 milliós támogatásokat is le lehetett hívni. A komlói kistérségben jellemzően négy nagy mezőgazdasági vállalkozás (Lukovics És Társa Kft., Agroszász Kft., Ládás Mezőgazdasági és Kereskedelmi Kft. és Mindszentgodisai Agroterm Kft.) hajtotta végre a legnagyobb beruházásokat. 20 legnagyobb nyertes ÚMVP pályázat

Pályázó neve Agroszász Kft.

Jogcím Területalapú támogatás

Mindszentgodisai Agroterm Kft. Agroszász Kft. Agroszász Kft. Agroszász Kft.

EMVA állattartó telepek korszerűsítése Területalapú támogatás Területalapú támogatás Területalapú támogatás

Év

Megvalósítás helye 2009 Szászvár 2009 2011 2010 2012

Magyarhertelend Szászvár Szászvár Szászvár

Támogatás összege (Ft) 108 483 308 62 942 958 58 068 157 50 717 598 45 922 575

Lukovics És Társa Kft.

EMVA állattartó telepek korszerűsítése

2009 Magyarszék

43 906 617

Agroszász Kft.

EMVA - Agrárkörnyezetgazdálkodás

2012 Szászvár

40 423 164

Agroszász Kft.

EMVA - Szárítók támogatása

2010 Szászvár

39 591 059

Ládás Mezőgazdasági és Kereskedelmi Kft. Területalapú támogatás

2010 Hegyhátmaróc

39 488 900

Mindszentgodisai Agroterm Kft.

Területalapú támogatás

2012 Magyarhertelend

38 580 757

Mindszentgodisai Agroterm Kft.

Területalapú támogatás

2009 Magyarhertelend

36 766 552

Agroszász Kft.

EMVA - Agrárkörnyezetgazdálkodás

2011 Szászvár

35 869 603

Ládás Mezőgazdasági és Kereskedelmi Kft. Területalapú támogatás

2009 Hegyhátmaróc

35 866 507

Mindszentgodisai Agroterm Kft.

Területalapú támogatás

2010 Magyarhertelend

34 169 208

Mindszentgodisai Agroterm Kft.

Területalapú támogatás

2011 Magyarhertelend

33 459 350

Lukovics És Társa Kft.

EMVA állattartó telepek korszerűsítése

2011 Magyarszék

32 759 528

Mindszentgodisai Agroterm Kft.

Önálló, építéssel nem járó gépek, technológiai berendezések beszerzése

2008 Magyarhertelend

32 604 937

2008 Hegyhátmaróc

28 546 087

Ládás Önálló, építéssel nem járó Mezőgazdasági és gépek, technológiai Kereskedelmi Kft. berendezések beszerzése

ÚMVP-s forráshoz kapcsolódva, a kistérségben LEADER Akciócsoport működik, mely a Sásdi és a Komlói kistérség 46 települését tömöríti. A lefedett területen található három város (Komló, Sásd és Mágocs), akik például a III. tengely pályázataiban nem vehetnek részt. Így a szervezet tevékenysége a falvakra koncentrálódik. A LEADER program keretében nyújtott támogatások azonban olyan csekélyek, hogy igazán dinamizáló hatást nem tudnak kifejteni. Ugyanis a helyi szervezet a lefedett 46 településre a 2007-2013-as ciklusra körülbelül egy milliárd forint fejlesztési forrást kapott, amiből a III, és IV. tengely helyi pályázatait finanszírozták. Ha ezt összehasonlítjuk pl. a Komlón megvalósult Kökönyösi Oktatási Központ létrehozását célzó 1,3 milliárd forintos beruházással, látható milyen kicsi LEADER „büdzséről” beszélünk. A helyi szervezet nagy hangsúlyt fektetett a mikrovállalkozások megsegítésére, melynek keretében 300 millió forintot osztottak ki a településeken. A falusi

turizmus fejlesztése is kiemelt cél volt a LEADER pályázatok kapcsán, nagy volt az érdeklődés e konstrukció után. Ám amióta bevezették azt a törvényi szabályozást, hogy 800 000 forint éves árbevétel alatt is kell adózni a szállásadóknak, drasztikusan visszaesett a vállalkozói kedv.

Kevesen foglalkoznak már a térségben falusi turizmussal. A törvény

megszületése következtében sokan adták vissza pályázatukat. A pályázatok térségi megoszlását figyelve a szervezet véleménye szerint, míg a vállalkozók szempontjából a sásdi térség aktívabb, addig az önkormányzati pályázatok inkább a komlói kistérségből érkeznek, s onnan is a stabilabb pénzügyi háttérrel rendelkező településekről (a 46 település közül 10 nem hátrányos helyzetű, ők a húzó települések: Hosszúhetény, Máza, Szászvár, Kárász, Magyaregregy, Magyarhertelend, Mánfa, Magyarszék). A hosszúhetényi és magyarszéki önkormányzatok, polgármesterek nagyon aktívak és a vállalkozókat is próbálják a fejlesztésekbe bevonni.

IV.2 A fejlesztések szervezése

A Komlói kistérségben megvalósult fejlesztések zömmel a közszférát érintették, melynek hátterében az önkormányzatok, s a polgármesterek állnak. A fejlesztések terén ők a legaktívabb szereplők. Ahogyan az előző fejezetben bemutatásra került, a legtöbb pályázatot a népesebb települések tudták megvalósítani, élükön Komlóval. A kistérségi központ kiemelkedő szerepe a fejlesztések szervezése terén vitathatatlan. A település nem csak közvetlen pályázatai terén bír koordinációs szerepkörrel, de a különböző városi működtetés alatt lévő intézmények és önkormányzati tulajdonú cégek fejlesztési tevékenységét is összehangolja, valamint biztosítja a támogatásokhoz szükséges önerőt. A város az egyes pályázatok kapcsán rendszerint kikéri az érintett szereplők véleményét, s csak az után döntenek a támogatási kérelem benyújtásáról. A Kökönyösi Oktatási Központ létrehozása előtt például egyeztető megbeszélések zajlottak, melyen a fejlesztésben résztvevő települések polgármesterei és a bevonandó intézmények vezetői ültek le megvitatni elképzeléseiket a projekttel kapcsolatban. E pályázatot a város koordinálta le, s egy külső cég segítségét vették igénybe a pályázat elkészítésénél, hiszen egy nagy összegű, speciális projektről volt szó. A pályázat elszámolását és az adminisztrációs feladatokat a város Gazdasági Ellátó Szervezete végezte. Komló, a nagyobb horderejű pályázatok esetében rendszerint külső pályázatíró cégekkel dolgozik, mely számukra egyfajta biztonságot jelent a pályázatok elbírálásánál is. Az önkormányzat munkatársai, beleértve a polgármestert is, folyamatosan figyelik a

támogatási kiírásokat, illetve a velük kapcsolatban lévő pályázatíró vállalkozások is informálják a várost. Így szinte nincs olyan pályázat, melyről ne tudnának a hivatalban. Nem csak külső szakemberek bevonásával születnek pályázatok a komlói önkormányzatnál. A Közösségek Háza, mint a város és kistérsége kulturális és civil életének egyik legfőbb koordináló intézménye, saját pályázatíró szakembert25 foglalkoztat. A városi intézmény már 2010 óta saját maga készíti és menedzseli le pályázatait kulturális területen, főleg TÁMOP források igénybevételével. A Komló városában megfigyelhető pályázati struktúra a többi népesebb település esetében is hasonlóan szerveződik, tehát a főbb pályázatok elkészítésénél külső szakember segítségét veszik igénybe. A hivatalok szinte mindegyikénél aktívan figyelik a pályázati rendszert, s naprakészek e téren, de külön szakembert erre a célra nem tudnak foglalkoztatni. …. táblázat Egyes kiemelt szereplők fejlesztéspolitikai döntésének jellemzői Szervezet: Döntés jellege (konszenzusos/t árgyalásos (demokratikus?) /vezetői) Döntésbe bevont szereplők (érintettek, vezetői)

Fejlesztés tervezettsége: (komplex (összekapcsolód ó rendszerek/ stratégiai (tervszerű)/ad hoc („él a lehetőséggel”

25

Önkormányzatok A képviselőtestület jóváhagyása, többségi döntése szükséges egy-egy pályázaton való elinduláshoz. A pályázat jellege szerint az érintettek általában csak javaslatokat fogalmaznak meg. A polgármesterek fejében általában van egy irányvonal, terv, amely mentén próbálják becsatornázni a fejlesztési forrásokat. De alapvetően a legszükségesebb feladatok megoldására pályáznak. A pályázatokon való elindulás fő meghatározó tényezője az önrész. A minél kevesebb

Kistérségi társulás

Fejlesztésben aktív civilek

Egyéni pályázók (főként gazdasági szereplők) Vezetői döntés.

A 19 polgármester konszenzusos döntése.

Általában a szervezetek vezetői döntenek a tagok jóváhagyása mellett.

Az adott fejlesztés érintett szereplői, szintén csak javaslatokat fogalmazhatnak meg. Igaz van elfogadott fejlesztési koncepció, mely a szükséges fejlesztéseket gyűjti össze, de rendszerint a pályázati struktúra adta lehetőségekkel élve adják be támogatási kérelmüket. Például három település összefog egy fejlesztés érdekében, biztosítják az önerőt ehhez, s a társulással megszavaztatják a

Egyesületi, civil szervezeti tagok.

Gazdasági, ágazati vezetők javaslatokat tehetnek, de döntést ők nem hoznak.

Ad hoc jellegű fejlesztések, de egy tématerületen belül.

Tervszerűség megfigyelhető a fejlesztések megvalósításában, melyben a legnagyobb profit elérése, a jobb technológiai színvonal elérése a cél.

Belső Tűz Egyesület pl. folyamatosan támogatásokból működteti Tanoda programját, egymásra épülve, tervszerűen.

A pályázatíró munkatárs egy sikeres, a Háznak íródott pályázata kapcsán került az intézményhez, s áll azóta is foglalkoztatásban.

önerejű projekteket részesítik előnyben az önkormányzatok.

pályázat beadását, mely a társulás munkaszervezetén keresztül kerül megvalósításra.

A települések vezetőinek formális csoportja, a Kistérségi Önkormányzati Többcélú Társulás. A társulás nem csak a közös intézmények fenntartásának szervezeti megoldása, hanem a helyi polgármesterek együttműködését, egymás közötti kommunikációját is hivatott elősegíteni. A térségben viszonylag jól működik a szervezet, melyet az is bizonyít, hogy erős szándék mutatkozik a jövőbeni fenntartásra is. Maga a szervezet fejlesztéseket nem generál, de aktívan közreműködik a különböző elképzelések megvalósításában. Általában a települések fejlesztési ötleteikkel keresik fel a társulás munkaszervezetét, akik a pályázatírásban és a megvalósításban is segítenek. Persze konszenzusos döntés születik a Társuláson belül az egyes projektekről, melyet nagy többségben támogatnak a polgármesterek. A támogatás önerejét ugyanis a fejlesztést megvalósító település biztosítja, így a többire nézve nem jelent költséget, tehát nem ellenérdekelt. A munkaszervezeten belül alkalmazott pályázatíró készíti el nagy többségben a Társulás saját pályázatait, de a települések saját projektjeiknél is igénybe vehetik a szakember segítségét. A helyi döntéshozók másik „fóruma” a helyi LEADER szervezet, mely nem csak a Komlói, de a Sásdi kistérség polgármestereit is tömöríti. Ám szervezetben ugyanolyan fontos a civilek és vállalkozók részvétele is. Ez a vidékfejlesztési hálózat a kezdeti időkben még aktívan részt tudott venni a fejlesztések szervezésében, projekteket tudott generálni és együttműködéseket tudott kezdeményezni. Azonban a sorozatos forráselvonások, és létszámleépítések következtében ezt a funkcióját mára már csak korlátozottan tudja teljesíteni. A térségben szerepköre egyre jobban csökken. A helyi civil szervezetek is folyamatosan részt vesznek a fejlesztéspolitikában, igaz nem olyan aktívan, mint az önkormányzatok. Csak Komlón körülbelül 120 civil szerveződés működik, de a nagyobb településeken is sok az aktív, önszerveződő polgár. A civilek többsége részt vesz pályázatokon, melyet nagy részben a működési költségeik támogatására adnak be. De vannak például nagyobb Európai Uniós projekteket is végrehajtó egyesületek és alapítványok, melyek rendszerint saját maguk írják meg pályázatukat. A helyi vélemények szerint a pályázási rendszerbe először „bele kellett szokni”, meg kellett tanulni ezt a tevékenységeit

is,

melyet

az

évek

során

egyre

jobban

elsajátítottak.

Ma

már

gördülékenyebben intézik az elszámolásokat, könnyebben meg tudják valósítani a projekteket. A helyi civilek szervezetek közül kiemelkedik a Belső Tűz Egyesület aktív pályázói tevékenysége

révén.

Már

2005-től

folyamatosan

pályáznak

Tanoda

programuk

működtetésére, eddig három sikeres több tíz milliós támogatást sikerült elnyerniük. Az Egyesület tagjai roma származású értelmiségiek, akik nagy hangsúlyt fektetnek a hátrányos helyzetű cigánygyerekek továbbtanulási esélyeinek növelésére. A szervezeten belül születnek a pályázatok, melyek mindig hatalmas feladat elé állítják a munkatársakat, mind a megírás, mind a megvalósítás terén. Az Egyesület jó kapcsolatot ápol a komlói önkormányzattal, illetve a helyi oktatási intézményekkel, ami elengedhetetlen a program sikeres megvalósítása terén. A szervezet vezetőjét például több telep-felszámolási vagy képzési programba bevonták már a térség önkormányzatai. Fontos megemlíteni, hogy a térségben tevékenykedő civil szervezetek összefogására, a szférát érintő kérdések megvitatására Civil Fórum működik, illetve ülésezik szinte havi rendszerességgel. Ezeken a megbeszéléseken többek között meghívott előadók adnak információt a szektor pályázati lehetőségeiről. Nem csak civil, hanem vállalkozói fórum is működik a városban. 2010-ben megalakult a Komlói Vállalkozók Klubja, a helyi vállalkozások közös érdekérvényesítése, együttműködése és összefogása céljából. A Klub rendszeresen tart összejöveteleket, melyeken meghívott szakemberek tartanak előadásokat többek között adó- és munkaügyekről, vagy az Új Széchenyi Terv pályázati rendszeréről és az elérhető pályázati lehetőségekről. Több alkalommal tartottak kerek asztal megbeszélést, melyen a helyi polgármestert kérdezhették a város tervezett gazdaságpolitikai intézkedéseiről. A Klub a helyi mikro- és kisvállalkozásokat tömöríti. A piaci szféra szereplői közül a nagyobb beruházásokat természetszerűleg a helyi (komlói) középvállalkozások hajtják végre. Aktívan részt vesznek a pályázati rendszerben, s többnyire külső pályázatíró cégekkel dolgoznak, hiszen elég speciális és nagy szakértelmet igénylő pályázatokról van szó több 100 milliós, vagy milliárdos pénzösszegben. A pályázatok előkészítését és megvalósítását persze az adott cég munkatársai is figyelemmel kísérik, s van ahol a megvalósítást teljes egészében a vállalkozás saját feladatkörében végzi. A helyi interjúk során arra is fény derült, van olyan több száz embert foglalkoztató cég, mely pályázatíró referenst alkalmaz, aki a fejlesztés egész életútját végigvezeti. Így nincs szükség külső segítségre. A megkérdezettek arról számoltak be, hogy 2004 óta beletanultak a pályázati

rendszerbe. Az első projektek megvalósítása sok problémát okozott, de ma már sokkal gördülékenyebben visznek végig egy-egy pályázatot.

IV.3 Fejlesztéspolitikai példák: sikerek és kudarcok Komló, Magyarszék, Mecsekpölöske – DDOP 5.1.1 Komló, Magyarszék és Mecsekpölöske először 2007-ben nyújtotta be pályázatát, a településeket összekötő kerékpárút megépítésére a regionális operatív programon belül. A Magyarszékről induló elképzelés ötletét a szomszédos két település is jónak ítélte, így mint mikrotérségi pályázat a Kistérségi Többcélú Önkormányzati Társuláshoz fordultak pályázati igényükkel. A projekt megvalósításához szükséges önrészt a három érintett település állta, így a Társulás könnyedén megszavazta a pályázaton való elindulást. A Társulás munkaszervezete készítette és adta be a pályázatot, mely sikeres elbírálást kapott. Ám a megvalósítás előtt több probléma is adódott: eredetileg úgy tervezték a kerékpárút nyomvonalát, hogy végig önkormányzati területeken haladt, amit az engedélyeztetési eljárás során módosítani kellett, így az út már magánbirtokokat is érintett. A legtöbb tulajdonossal sikerült időben megegyeznie az önkormányzatoknak a területvásárlást illetően, azonban egy földbirtokos család tétovázása miatt a települések végül kicsúsztak a határidőből, vissza kellett adni pályázatukat26. 2009-ben újra beadták pályázatukat, s már felkészültebben várták a megvalósítás szakaszát: a tervezett nyomvonalon minden érintett földtulajdonossal megállapodtak. El is kezdődött a beruházás, de több tényező késleltette a megvalósítást. Első körben a közbeszerzésen nyertes kivitelezőt kellett kizárni a pályázatból, s megbízni egy másik céget. Másodsorban a már megkezdett útépítést a sok esőzés miatt fel kellett egy időre függeszteni, a gépek ugyanis nem tudtak felhajtani a felázott talajra. A bajt csak tetézte, hogy szintén az esőzések miatt megáradt Kaszárnya-patak, mely mellett futott a kerékpárút kissé átrajzolta a földhasználati terveket, újabb engedélyeztetési eljárásokra volt szükség. Ám végül 2010 októberére elkészült a 12 km hosszú kerékpárút, melyet a helyiek véleménye szerint sokan használnak pl. a mindennapi munkába járás során is. A pályázatot a megírástól kezdve a megvalósításon keresztül a menedzselésig a kistérségi Társulás végezte, s beszámolójuk alapján az eljárásrenddel és az elszámolással kapcsolatban nem adódott problémájuk. Inkább a hatósági ügyek, a sorozatos engedélyeztetési eljárások nehezítették és késleltették a megvalósítást. A pályázat közben folyamatos egyeztetések 26

http://komlomedia.hu/hir.php?hir=458

zajlottak a települések és a Társulás között, így a problémák ellenére végül sikeresen megvalósították a projektet. Továbbá tervezik a kerékpárút Orfűig való meghosszabbítását is. Vékény – DDOP 5.1.3 A település a DDOP-n belül a közúti közlekedés biztonságosabbá tételére (a település be- és kivezető útjain forgalomcsillapító járdaszigetek elhelyezése) pályázott, s nyert is körülbelül 24 millió forintot, melyhez a településnek 5%-os önrésszel kellett hozzájárulni. Ezt a falu vállalta is, ám az utófinanszírozás miatt a beruházásra a NFÜ körülbelül a támogatás 25%-át tudta volna előlegként biztosítani. A többi költséget pedig a településnek kellett volna hitelből fedeznie, de akkoriban Vékény éves költségvetése 20 millió forint volt, tehát kevesebb, mint a tervezett beruházás. A hitelintézet ugyan adott volna pénzt a megvalósításra, ám e költsön kamata több millió forintot jelentett, amit az önkormányzat kevés kis költségvetéséből nem tudott volna kigazdálkodni. Így sajnos vissza kellett mondani a pályázatot.

V. A megvalósult projektek eredményei Közszféra …. táblázat A fejlesztések kapcsolata az igényekkel Prioritás Településkép megújítás

Turizmusfejlesztés

Intézményhálózat fejlesztés

27

Prioritás leírása a 2005-ös tervben

27

- Településközpont rehabilitáció - Közösségi színtér létesítése, kialakítása - Parkosítás, közterület rendezés - Térburkolatok - Termálturizmushoz kapcsolódó fejlesztések - Egyéb fürdők fejlesztése - Ökoturizmushoz kapcsolódó fejlesztések - Kerékpárutak létesítése - Túraútvonalak és kapcsolódó létesítmények - Tavak létesítése, rehabilitációja - Szálláshelyek fejlesztése - Üdülőterületek kialakítása - Épület rekonstrukció - Energetikai korszerűsítés

Megvalósulás (2012) (2007 előtti fejlesztések) ÚMVP, illetve közmunka forrásból AVOP Leader+ keretében településképmegújítás - Magyarhertelendi élménypark kialakítása - Hosszúhetényi malom szolg.fejl. - Kerékpárút építése: Komló, Magyarszék, Mecsekpölöske - Mecsek gyöngyszemei pályázat28 - AVOP Leader+ keretében szálláshelyfejl. Magyarhertelenden, Hosszúhetényen, Egyházaskozáron - Magyarhertelenden sétányok kialakítása - Kökönyösi Oktatási Központ létrehozása keretében

A Komlói Kistérség Fejlesztési Koncepciója 2005 Magyarhertelenden ökoturisztikai látogatóközpont, erdei iskola és kilátótorony épült, Magyaregregyen sor került a Máré-vár és az erdei fürdő rehabilitációjára, Szászváron információs központ és egy vadaspark került kialakításra, Magyarszéken fedett színpadot és egy ökoparkot alakítottak ki, Sikondán a tó rendbetétele és oktatási központ felépítése valósult meg 28

- Akadály-mentesítés

Infrastruktúra

- Térségi közlekedési infrastruktúra - Gázberuházás - Szennyvízberuházás - Ivóvízellátás - Vízelvezető rendszerek - Villamos hálózat

Lakásgazdálkodás

Körzetközpontban a telepszerű lakókörnyezet rehabilitációja Új lakótelkek kialakítása, és azok közművesítése - Közigazgatási és közszolgáltatási rendszerek alkalmassá tétele a teljes e-ügyintézésre - Lakossági hozzáférés támogatása

Telkesítés Informatika

épületrekonstrukció - Épületenergetikai fejl.:Komló, Hosszúhetény - Akadálymentesítés Komló (polg.hiv., idősek otthona, bíróság) - Útfejlesztés Komlón - Hosszúhetényi elkerülőút - Közlekedés biztonság fejl.: Magyarszék, Szászvár - Szennyvízkezelés: Egyházaskozár - Vízrendezés: Köblény, Mánfa, Máza, Magyaregregy, Hosszúhetény, Komló -

A kistérség 2005-ben íródott fejlesztési koncepcióját a Komlói Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulás készítette el: az önkormányzatok által beküldött projektjavaslatok mentén állították össze a térségre vonatkozó fejlesztési elképzeléseket. Így nem meglepő módon, ahogy az a táblázatból is kitűnik, csak a közszférát érintő az önkormányzatok saját hatáskörébe tartozó elképzelések szerepelnek a kitűzött célok között. E térség más szegmenseinek, szereplőinek fejlesztési elképzeléseit, szükségleteit nem tükrözi a dokumentum. Azonban az elmondható, hogy az önkormányzati fejlesztések terén a nagyobb települések (Komló, Hosszúhetény, Szászvár, Magyarszék) elég sikeresen tudták az Európai Uniós támogatásokat lehívni. De Magyarhertelend is a turisztikai beruházásai kapcsán fejlődést tudott indukálni. Főleg Komlón valósultak meg a nagyobb beruházások: a főbb önkormányzati épületek energetikai korszerűsítése, akadály mentesítése, a Kökönyösi Oktatási Központ létrehozása, s ez által oktatási intézmények felújítása, útfelújítások, kerékpárút kiépítése, vízrendezés megvalósítása. A nagyobb népességszámú települések tehát jól igazodtak a támogatási rendszerhez, kitűzött céljaikat az intézményhálózat fejlesztés, infrastrukturális beruházások és a turisztika terén meg tudták valósítani. Ugyanez sajnos nem mondható el a kistelepülésekről, az 500 fő alatti kisközségek sajnos nem jutottak forráshoz az ÚMFT, illetve ÚSZT keretében, így a fejlesztési elképzelések csak korlátozottan valósultak meg. E falvak szinte kizárólag a Leader pályázatok kapcsán jutottak forráshoz mind a 2007 előtti, mind az utáni támogatási ciklusban: főleg

falumegújító projekteket (játszótér, pihenőhely kialakítás; közintézmény, buszmegálló, ravatalozó felújítás) hajtottak végre pár milliós keretösszegből. Összességében elmondható, hogy a települések irányítói fejében tényleges és viszonylag jól fókuszált fejlesztési elképzelések vannak, van ahol ez fejlesztési tervben foglalva van megfogalmazva, igaz nagyon ritka esetekben. A települések próbálnak e terv mentén forrást találni a legszükségesebb megoldandó problémákra, ám nagyon szűkös anyagi keretek között tudják csak biztosítani az önerőt. Így a pályázatokon való elindulás egyik legfőbb meghatározó eleme az, mennyi önrészt kell hozzátenni a támogatáshoz. A legnagyobb támogatási arányt biztosító pályázatok azok, így főként a TÁMOP és egyes DDOP konstrukciók, melyeken szívesen elindulnak az önkormányzatok vagy helyi civil szervezetek. Tehát kissé ad-hoc jelleggel születnek a pályázatok, hiszen kényszerből, ilyen típusú pályázatokon mernek elindulni a települések. A táblázatban ismertetett pályázatoknak igazán térségi hatásuk nem volt. Ezek többsége infrastrukturális, intézmény rehabilitációs projekt volt. Talán a kistérségi kerékpárút megépítése, vagy a Kökönyösi Oktatási Központ kialakítása tudott nagyobb településhatárt átlépő hatással bírni, azonban csak Komló közvetlen környezetében. Vagy talán a „Mecsek gyöngyszemei” turisztikai pályázat bírt igazán térségi hatással, ám e fejlesztés hatása ma már Magyarhertelenden kívül nem is érzékelhető a kistérség településein, hiszen e projekt utóélete egyáltalán nem volt biztosítva. Az említett községben jelen ciklusban is nagy figyelmet fordítottak turisztikai fejlesztésekre, hiszen a ROP-os pályázathoz kapcsolódva fedett élménypark kialakítására került sor, valamint vidékfejlesztési támogatásból dísztavat és ifjúsági tábort hoznak létre a településen, s több szálláshely kialakítására is sor került. Civil szféra A civil szféra szereplői lehetőségükhöz mérten főleg a TÁMOP egyes konstrukcióiban tudtak támogatási forráshoz jutni. A kulturális pályázatok terén kiemelhető a komlói Közösségek Háza szerepe, hiszen több megvalósított projekt kapcsán nem csak felnőttoktatási intézménnyé nőtte ki magát, hanem aktív kulturális életet (hangversenyek, színházi estek, alkotóház) is biztosít nem csak a város, de az egész kistérség számára. A kistérségi civil szféra szerepét bemutatva kiemelhető a Komlói Belső Tűz Egyesület munkája, akik 2004 óta segítik a helyi cigány diákok, fiatalok, idősek oktatását, valamint érdekképviseletet nyújtanak számunkra. Az egyesület folyamatosan pályázik európai uniós és civil forrásokra, így már 2007 előtt, a HEFOP kiírásban kétszer, illetve ebben a ciklusban is sikerült támogatást elnyerniük a TÁMOP-ban Tanoda program működtetésére, ahol a

halmozottan hátrányos helyzetű, elsősorban cigány diákok részére biztosítják a szellemi fejlődést. Programjuk sikeresen működik, egyre több gyermek tanul tovább és szerez érettségi vagy szakmunkás bizonyítványt. A civilek mellett önkormányzatok illetve vállalkozások is bekapcsolódnak képzési és humánerőforrás fejlesztési programokba, ám e támogatásoknak a helyi szereplők véleménye szerint nincsen nagy hatása a térségre nézve, hiszen munkahely hiányában a résztvevők nem tudnak elhelyezkedni. Bár leszögezték, hogy ilyen programokra is szükség van abban az esetben, ha az álláslehetőség is e mellett biztosítva van, különben csak pénzkidobás plusz egy tanúsítvány megszerzésének támogatása.

Piaci szektor A piaci szektor fejlesztéseit vizsgálva megállapítható, hogy a térségbe érkező ÚMFT és ÚSZT források csupán 23%-a29 szolgálta a gazdaság fejlesztését. Ennek a körülbelül 2,3 milliárd forintos támogatási összegnek a 95%-a pedig Komló város vállalkozásait gyarapította. Gazdaságfejlesztésre tehát nem túl sok támogatás jutott, holott a reálgazdaság fejlesztése hozhatná jobb pozícióba a térséget. Ebben a térségi vélemények mindhárom szektor oldaláról összecsengtek. A helyi vállalkozások által megvalósított pályázatok néhány DDOP-n belül finanszírozott komlói telephely-fejlesztési és ipartelepítési (Ratipur Kft.) projekten kívül nagy térségi hatással nem bírtak. Bár kétség kívül a gazdaságfejlesztés lehet az a szegmens, ami a térségre pozitív hatást gyakorolhat. A helyi szereplők nagyon fontosnak tartják a munkahelyteremtést, ami főként e pályázatok révén lehetne biztosítani.

V.1 Sikeresnek tartják-e magukat helyben a fejlesztésben és a fejlesztéspolitikában? Ha objektíven nézzük a kistérség teljesítményét az ÚMFT/ÚSZT fejlesztési források lehívásában, azt a megállapítást tehetjük csupán a számok tükrében, hogy az országos átlagtól jóval elmaradt a kistérség e tekintetben. A hazai átlagot nézve 2012. novemberéig egy kistérség körülbelül 35 milliárd forint fejlesztési forrást tudott lekötni. Ezzel szemben a Komlói kistérségben csak 10 milliárd forint realizálódott.

29

DDOP telephelyfejlesztés és ipartelepítés konstrukció, valamint GOP pályázatok.

A helyi szereplők véleménye sok féle álláspontot tükröz e tekintetben. A nagyobb települések vezetői alapvetően sikeresnek érzik fejlesztési tevékenységüket, melyet a számok is igazolnak. Ám ők is belátják, hogy a legszükségesebb területen, a minél nagyobb számú munkahely létrehozásában nem tudtak konkrét eredményeket felmutatni, hiszen a fejlesztési rendszer ebben nem támogatta őket. „A foglalkoztatás terén véleményem szerint nagyon kicsi és részeredményeket tudtunk elérni az elmúlt időszakban. Nagyobb befektető, amely komolyabb munkaerőt szívott volna fel nem jött se Komlóra, se a térségbe. Komló és környéke alapvetően a bányászatra épült és a bányászat és a hozzá kapcsolódó cégek adták a foglalkoztatásnak a 80-90%-át. Ezt12 évvel ezelőtt, mint a hokedlit kihúzták a lábunk alól, és az óta valójában nem történt semmi érdemi változás. Tehát 2000 óta ez a térség nem kapott semmilyen olyan kiemelt segítséget, támogatást annak érdekében, hogy egy szerkezetátalakításnak nevezett folyamatot végrehajtson.”- fogalmazta meg álláspontját Komló város polgármestere. A kisebb települések egyértelműen kudarcként élték meg a fejlesztési rendszerben bevezetett ÚMFT és ÚMVP lehatárolást, hiszen a falvak a GOP-ban nem is pályázhattak, vidékfejlesztési támogatás pedig csak csekély összegben állt a rendelkezésükre. Így pár milliós épület-felújításon vagy mikrovállalkozás fejlesztésen kívül nem is tudtak támogatáshoz jutni. Egyes vélemények szerint ez az éles lehatárolás, valamint a vidékfejlesztésre szánt minimális forrás konkrét vidékpusztításhoz vezetett, hiszen a települések nem hogy fejlődni, stagnálni nem voltak képesek. A vidékfejlesztési források szerepénél maradva szót kell ejteni a helyi Leader szervezet egyre fogyatkozó szerepéről. Véleményük szerint a Leader+ programban sokkal jobban tudtak működni, hiszen csak 10 település tartozott az akcióterülethez, ahol jobb és hatékonyabb projekteket tudtak generálni, pusztán a nagyobb odafigyelés, jobb együttműködés által. 2007től azonban 46 településen kellett ellátni a szakmai feladatokat, ami nagy kihívást jelentett a szervezetnek. Úgy hidalták át a problémát, hogy Sásdon, Magyarhertelenden, Szárászon és Mágocson is irodát tartottak fenn, ami biztosította az együttműködést és a jelenlétet a térségben. Ám a működési költségek megnyirbálásával mára már a felére apadt a munkaszervezet létszáma, s csak Szászváron működik iroda. Egyre nehezebben lehet megszólítani és bekapcsolni az embereket a fejlesztésekbe. Az alulról indukált, közös tervezésen és együttműködésen alapuló program elvesztette ezen értékeit, s napjainkra a helyi szervezet is az „MVH kinyújtott karjaként, kifizető ügynökségeként” funkcionál csupán.

V.2 Fejlesztési lehetőségek értékelése

A helyi, fejlesztéspolitikában érdekelt szereplőkkel készített interjúk során kivétel nélkül az a megállapítás hangzott el, hogy a térségnek munkahelyekre van szüksége. Ez a legfőbb cél, melynek minden egyéb fejlesztési forrást képesek alárendelni. Hiszen a bányabezárások következtében megnövekedő munkanélküliség problémáját a térség a mai napig nem tudta leküzdeni. Nincs a kistérségnek megfelelő gazdasági potenciálja, az állástalan néptömeget a helyi kis és középvállalkozások nem tudják felszívni. Minden településen, beleértve Komlót is, a legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat, ami meglehetősen torz munkaerőpiaci helyzetre utal. Így a legfőbb kívánalom a helyi gazdaság erősítése, a minél szélesebb körű gazdaságfejlesztési támogatás biztosítása. A helyi megkérdezett vállalkozók véleménye szerint a térségbe érkező fejlesztési források legalább felének a reálgazdaságba kellene irányulnia, akkor lehetne igazán hathatós válaszokat adni a térség munkanélküliségi problémáira. Ugyancsak a gazdaságfejlesztési forrásoknál maradva, a helyi vidékfejlesztési szereplők kiemelték, hogy nagyon hátrányosan érinti a falvakat az ÚMFT és ÚMVP közötti lehatárolás. Hiszen e miatt a kisebb települések vállalkozásai nem pályázhatnak a GOP kiírásaira, elesnek a támogatásoktól. A vidékfejlesztési források pedig érdemben nem tudják kompenzálni az így kieső fejlesztési forrásokat. Az önkormányzati szférából érkező vélemények szerint nagyon hasznosak voltak az infrastrukturális fejlesztések, több településen energetikai korszerűsítés zajlott, melynek hatására a működési költségek csökkentnek. Ezt a mai nehézkes fenntartás mellett hasznosnak ítélték. Azt is leszögezték, hogy szükség van például képzési támogatásokra annak érdekében, hogy az álláskeresők szakképzettebbek legyenek. Ám munkahely hiányában csak felesleges pénzkidobásnak értékelik például a TÁMOP vagy TIOP ez irányú konstrukcióit. Persze ilyen jellegű támogatásra is szükség van, de álláslehetőség biztosítása mellett. Több válaszadó kiemelte a fejlesztési források centralizáltságát. Nincsenek a térségre íródott komplex programok, a helyi szükségleteket nem veszik figyelembe az egyes konstrukciók kiírásánál. Az utóbbi pár évben szinte csak központi kiírások születnek, ami rontja a fejlesztési források felhasználhatóságát.

Eljárásrend negatívumai (pozitívumai) A térségi vélemények egybehangzóan a fejlesztési rendszer túlzott bürokratikusságát hangsúlyozzák. Véleményük szerint a közreműködő szervezetek részéről nagyfokú bizalmatlanság mutatkozik, még a 10 sikeresen megvalósított projekt után is. A pályázókra nagy teher nehezedik a sok papírmunka miatt, amit sok esetben feleslegesnek éreznek az érintettek. Teljesen rugalmatlannak ítélik a rendszert: a pályázónak minden határidőt be kell tartani pl. egy-egy hiánypótlás kapcsán, ám ugyanez nem mutatkozik a közreműködő szervezet felől, sokszor előfordult, hogy késtek a kifizetésekkel. Összességében

a

pályázók

jónak

értékelik

a

Nemzeti

Fejlesztési

Ügynökség

kapcsolattartóinak felkészültségét, s általában probléma menten együttműködésről számolnak be. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalról ellentétben egy pozitív vélemény sem hangzott el. Inkább akadályozónak és ellenségesnek ítélik a szervezet munkáját. A térségi IKSZT pályázatok kapcsán minden érintett településnek meggyűlt a baja a Hivatallal, Szászvár és Hosszúhetény esetében bírósági ügy is lett az elszámolási nézetkülönbségekből. A helyi LEADER szervezethez is sorozatosan érkeznek a panaszok a vidékfejlesztési forrásokat kezelő szervezet ellen, nagyon megnehezítik a „kis” pályázók dolgát is. Sokan emiatt nem is vállalkoznak arra, hogy ilyen pályázatokon elinduljanak. Szintén a rendszer hibájaként fogalmazódott meg a pályázatok hosszas elbírálása. Nagyon sok idő telik el a pályázat beadása, és a támogatási döntés megszületése között, s gyakran a körülmények úgy megváltoznak, hogy pl. a terveket erőteljesen módosítani kell. A helyi vélemények alapján az egyik legsarkalatosabb pont az utófinanszírozás. A pályázók többségének az önrész előteremtése is nagy anyagi terhet jelent, melyet nagyrészt hitelből fedeznek. Az utófinanszírozás miatt pedig kénytelenek még nagyobb arányú költsön felvételére a beruházás megvalósítása érdekében. A hitelek kamatai pedig tisztán a pályázó zsebét terhelik, ami miatt pl. több önkormányzat nagy arányú adósságot halmozott fel. …. táblázat A fejlesztéspolitika megítélése Fejlesztési rendszer pozitívumai Rendelkezésre állnak fejlesztési források.

Fejlesztési rendszer negatívumai

Fejlesztési rendszerrel kapcsolatos változtatási javaslatok

Bürokratikus eljárásrend Utófinanszírozás

Nagyobb arányú előleg biztosítása.

Nagyfokú bizalmatlanság a pályázóval szemben.

ÚMVP/ÚMFT lehatárolás

ÚMVP-n belül III.és IV. tengelynél született egy rendelkezés, miszerint a fejlesztési források 45%-át gazdaságfejlesztésre kell költeni.

Azon pályázók esetében, akik már többször bizonyították sikeres pályázói tevékenységüket, könnyebb, gyorsabb eljárásrend biztosítása. 5000 fő alatti települések is részesüljenek a gazdaságfejlesztési forrásokból. Kis összegű pályázatok esetében könnyített eljárás alkalmazása. Az ÚMFT-vel kapcsolatban: nagyobb arányú gazdaságfejlesztési forrás biztosítása. Munkahelyteremtés ösztönzése!

V.3 Javaslatok a fejlesztéspolitika alakítására

A térségi szereplők nagyrészt tisztában vannak, érzékelik a területfejlesztései intézmények leépülési folyamatát. Kezdve a Regionális Fejlesztési Tanácsok, majd saját kistérségük területfejlesztési tanácsának megszűnésével. De ugyanez mondható el a helyi Leader iroda működésével kapcsolatban is, ahol mind az alkalmazottak számában, mind a működési költségek tekintetében visszaesés tapasztalható. Ezáltal hatékonyságuk is csökkent az évek alatt. Pár válaszadó véleményéből kitűnik: bíznak abban, hogy minél hamarabb feláll a megyei apparátus, s képviselni tudja a térséget a fejlesztéspolitikában. Fontosnak ítélik, hogy a térségi vélemények hangsúlyosan szerepeljenek a fejlesztési források allokációjánál. A helyi Leader szervezet elnökének javaslata szerint az akciócsoportokat meg kellene tartani a fejlesztéspolitika számára. Nem csak a vidékfejlesztési szereplőket tudnák összefogni, hanem az egész térségben aktívan közreműködhetnének a fejlesztések összehangolása érdekében. Hiszen e struktúra már ki van alakítva, létezik, talán nagyobb bizalommal fordulnának hozzájuk az emberek, mint egy teljesen új koordinációs hálózathoz. Persze ehhez

teljes lefedettség és nagyobb humánerőforrás és pénzügyi tőke kell, hogy aktív szereplőkké, generátorokká váljanak. A helyi akciócsoportok önállóságát is biztosítani kell, s tisztán az alulról építkező kezdeményezéseknek kell teret engedni. Szintén a szervezet elnökének javaslata, hogy a területiségnek sokkal nagyobb szerepet kell adni. Nem csak azért, mert az Európai Unió kifejezetten ezt támogatja a plusz 10%-os társfinanszírozással, hanem azért is, mert a fejlesztési célok legnagyobb részét helyi szinten hatékonyabban és fenntarthatóbban lehet megvalósítani, mint központilag. A területfejlesztés két elemére a CLLD és az ITI típusú fejlesztésekre kell nagy hangsúlyt helyezni már most a tervezés időszakában. Különben nem lesz kézzel fogható változás.

VI. Forrásjegyzék

VI.1 Hivatkozott szakirodalom -

Gyenizse Péter – Szabó-Kovács Bernadett: A természeti környezet és a település kölcsönhatása Komló példáján In.: Földrajzi Értesítő 2008, LVII. Évf. 3-4. füzet, pp. 273-288.

Internetes források -

Dunántúli Napló online felülete Baranya megye híreivel: www.bama.hu http://www.bama.hu/tema/hosszuheteny?p=11 http://www.bama.hu/baranya/kozelet/negyven-munkahelyet-iger-a-regi-komloi-ceg372970

-

Komló város hírei online felületen http://komlomedia.hu/hir.php?hir=2229 http://komlomedia.hu/hir.php?hir=458

-

Világgazdaság Online http://www.vg.hu/kkv/nemzeti-fejlesztesi-terv/huszonegy-gyongyszem-a-mecsekben244130

VI.2 Felhasznált stratégiai és egyéb dokumentumok -

Dél-dunántúli Operatv Program 2007-2013

-

Baranya megye Területfejlesztési Programja 2003

-

A Komlói Kistérség Fejlesztési Koncepciója 2005

-

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2011 (Mecsek-Völgység-Hegyhát Egyesület)

-

Komló Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2009

-

„ A leszakadó településrészek, szegregálódó lakóterületek a Dél-dunántúli régióban” c. vizsgálat összefoglalója, Dél-dunántúli régió – 2005. július

VII. Mellékletek VII.1 Táblázatok

VII.2 Térképek

VII.3 Helyi döntéshozói interjú összefoglalása 

Vidák Krisztina – LEADER-szervezet (Mecsek-Völgység-Hegyhát Egyesület) vezetője; Szászvár



Dr. Finta István –Mecsek-Völgység-Hegyhát Egyesület (LEADER) elnöke, Vékény alpolgármestere, MTA RKK (Pécs) munkatársa



Varga Zsolt – munkaszervezet vezetője; Komlói Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulás Komló



Bék János - polgármester; Szászvár



Kárpáti Jenő – polgármester; Magyarszék



Dr. Polics József – országgyűlési képviselő, kistérség elnök, Komló város polgármestere



Dr. Csörnyei László – polgármester; Hosszúhetény



Dr. Hoppa József – főigazgató; Kökönyösi Oktatási Központ Komló



Orsósné Tomics Annamária – egyesületi vezető; Belső Tűz Egyesület Komló



Aranyos László – pályázatíró, művelődésszervező; Közösségek Háza Komló



Illés Erika – gazdasági igazgató; Ratipur Kft. Komló



Lakics Péter – ügyvezető igazgató; Lakics Gépgyártó Kft. Komló