Esélyteremtés magyar-osztrák multimédiás jelnyelvi szótárral. Závoti Józsefné 1, Katona György 2

Esélyteremtés magyar-osztrák multimédiás jelnyelvi szótárral 1,2

Závoti Józsefné1, Katona György2 Nyugat-magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar, Szociális- és Neveléstudományi Intézet [email protected], [email protected]

Absztrakt A kutatás-fejelsztés célja olyan multimédiára támaszkodó kommunikációs eszköz és hozzáférhetőség elkészítése volt, amely a súlyos hallássérült emberek jelnyelv elsajátítását segíti. Célunk volt továbbá az idegen nyelvterületen (Ausztria) és hazánkban használatos siket jelnyelv közös magyar-német digitális szótárának elkészítése. A megvalósításban jelnyelv szakértők, szurdopedagógusok, informatikusok vettek és vesznek részt mindkét nyelvterületről. Minkét országban jelkutatás folyt, hogy a szóanyagnak megfeleltetett aktuálisan használt jelek kerüljenek felvételre. A NyME kutatása a helyben élő (Nyugat-Dunántúl) siketek által használt jelekre koncentrált, míg az osztrák partner (Klagenfurti Egyetem) az ottani standardizált jeleket alkalmazta. Az elkészült szótár (www.omaa.fullnet.hu) mivel német és magyar nyelven is biztosítja a kezelő-felületet a siketek számára német-magyar, magyar-német szótárként is funkcionál. A két országban használatos jelnyelvet a felület egymás mellett, egyidőben mozgóképekben jeleníti meg. A videókon – az előírásoknak megfelelően természetesen siketek jelelnek. Ezek megtekintése alkalmat ad a felhasználónak a jelek utánzására, elsajátítására és összehasonlítására is. A szótár jelenleg több mint 1000 szó jelét tartalmazza úgy, hogy mindegyik szóhoz, jelhez etimológiai magyarázatokat is ad mindkét nyelven, melyek lehetnek azonosak és eltérők is. A programot a jelnyelvi oktatók is hasznosíthatják, jobban megismerve a szomszédos ország jelkultúráját. A felületet mindkét országból siketek tesztelték, akiknek észrevételeit a fejlesztés során figyelembe vettük. Előzmények

A Nyugat-magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar a felsőoktatás fogyatékosügyi elvárásait a kezdetektől érzékenyen kezelte, és a spontán integrációs körülményekben tanuló néhány fogyatékos hallgató segítése már az oktatási minisztérium koncepciója által támogatott volt. A későbbiekben a különböző miniszteri majd kormányrendeletek, végül a felsőoktatási törvény egyértelműen lehatárolja a felsőoktatásban tanuló fogyatékossággal élő fiatalok befogadási, esélyegyenlőséget elősegítő és biztosító folyamatait, amelyek tanulmányaik során megilleti őket. A deklarált támogatási módok mellett a képzési profil által befolyásoltan (szociálpedagógia, óvodapedagógia) kerestük azokat a lehetőségeket, amelyek a tantárgyi kötelezettségek mellett szélesebb horizontú tapasztalatot, ismeretet ad a nem fogyatékossággal élő hallgatók számára is a sérültek világából. Sopron sajátságos helyzetet teremt a szociálpedagógus képzés számára, mert nemcsak szociális és gyermekjóléti intézmények kínálnak terepgyakorlati színtereket a hallgatók számára, hanem a fogyatékosok intézményes ellátásában is több típust ismerhetnek meg. Rendszeresen járnak hallgatóink értelmileg akadályozott és halmozottan sérült gyermekekkel foglalkozó intézményekbe, tanulásban akadályozott és állami gondoskodásban élő gyerekeket oktató iskolákba és integrált neveléssel foglalkozó óvodákba. A legnagyobb érdeklődést kelt hallgatóink körében gyógypedagógiai színterek közül a Tóth Antal Óvoda Ált. Iskola és Módszertani Központ. Ebben a több mint 100 éve fennálló intézményben elsősorban hallássérült gyermekek élnek és tanulnak, de közel 10 éve a logopédiai tagozaton tanulási zavarral küzdő gyermekek speciális tanítása is folyik. A siket és nagyothalló gyermekek között eltöltött idő a hallgatóink számára nemcsak szakmai élmény, amelyet az ott dolgozó kiváló szurdopedagógusok munkája nyújt, hanem érzelmi és morális szempontból is komoly tapasztalat, amelyet a hallássérült gyermekek korlátozott kommunikációs lehetőségei, és a pedagógusok példaértékű attitűdje, és az iskola értékrendje közvetít.

A hallássérült gyermekek és fiatalok valamint a velük foglalkozó szakemberek sajátos kommunikációja a laikus emberek számára különleges, kissé titokzatos nyelvet jelent. Ez az érzelmi hatás valamint a másik ember iránti megismerési és közvetítési szándék, és szakmaspecifikusság alapján ab ovo a segítő akarat egyre több hallgatót indít a siket jelnyelv elsajátítása iránt. A soproni Tóth Antal Iskola szurdopedagógusai és a Lepkeszárny Alapítvány létrehozói (Kovácsné Horváth Erzsébet, Pichlerné Gábor Beáta és Szendrődi Andor) ismerve a súlyos hallássérült fiatalok életkezdési, tágabb szocializációs nehézségeit valamint a siket egyén szenzorikus sajátosságait, a számítástechnika lehetőségeit beépítve a sajátos kommunikációs követelményekbe, digitális jelnyelv szótárat alkottak meg. Sopron földrajzi és határváros helyzetéből adódó jellegzetességei, valamint a tanulók német nyelvi oktatásának sajátos módszerei azt sugallták, hogy a jelnyelvvel kommunikáló hallássérült fiatalok számára az osztrák jelnyelvi közeg elérhetőbb és érthetőbb legyen. Ezáltal több esélyük legyen Ausztriában a halló magyar állampolgárokhoz hasonlóan a foglalkoztatásban, az iskolai cserepartneri kapcsolatokban és a mindennapi életben. Ausztria a siket jelnyelvet, mint önálló nyelv elfogadását alkotmányjogi kérdésnek tekinti. A 2005 évi törvényes elfogadásért Krausneker, a nyelvtudományok doktora a tudomány és a kisebbségjog eszközeivel kitartóan harcolt, hogy siket embertársai számára az esélyteremtést a kommunikáció terén is sikerre vigye [7]. A siket jelnyelv idegen nyelvek közé integrálása a siket ember - mint azonos jogokkal rendelkező polgár - integrálását is jelenti, mégpedig a hallók társadalmába. A szociális szakma új kihívásai és a gyógypedagógiai rehabilitáció követelményeinek érintkezéseként érdekes és új lehetőségnek ígérkezett a szociálpedagógus hallgatók számára is a jelnyelvi szótár [8] megismerése, illetve az egyetemen tanuló súlyos hallássérült hallgatók számára a hozzáférhetőség. Az Osztrák Magyar Akció Alapítvány támogatása [17] tette lehetővé a Klágenfurti Egyetem Jelnyelvi és Hallássérült-kommunikációs Központjával és a NyME BPK-val elkészített projekt keretében az érdemi munka megkezdését és folyamatos kidolgozását. Az osztrák fél részéről Prof. Franz Dotter és Marlene Hilzensauer vett részt aktívan a projektben, melynek megvalósítására két ciklusban került sor: 2007. március - 2008. március és 2008. szeptember – 2009. július között. Esélyteremtés

A fogyatékosok esélyegyenlőségét és társadalmi beilleszkedését segítő törvény a fogyatékossággal élő egyén érdekérvényesítő képességét és a környezet adekvát alkalmazkodását határozza meg, mely a fogyatékosság típusától, súlyosságától függően számos változatban valósulhat meg. A hallássérült egyén számára a közügyekben való eljárások során biztosítani kell a nyelvi akadályok oldását. A kommunikációs akadálymentesítés jellemző módja a jeltolmács jelenlétének biztosítása, az ezzel kapcsolatos szervezés már a közintézmények, hivatalok feladata. A felsőoktatási intézményekben tanuló hallássérült fiatalok is élnek ezzel az igénnyel, számukra ez a normatív támogatásból vagy egyéb esélyegyenlőséget segítő forrásból valósítható meg. A közoktatás keretein belül az adekvát intézményben tanuló hallássérült tanulmányai befejezése után kikerül a többségi társadalomba, ahol számos konfrontáció frusztrálja a hallási és kommunikációs korlátozottságok következtében. Ismerve a jelenséget, a szegregáltan oktató-nevelő intézmények is keresik tanulóik számára a jövőbeni társadalmi integráció konfliktusmentesebb folyamatait [6]. A közoktatási, gyógypedagógiai és rehabilitációs követelményrendszeren túl programokat, projekteket kutatnak fel vagy animálnak, amelyek a

társadalmi és gazdasági változások kihívásaira válaszolnak a fogyatékos fiatalok sikeres társadalmi integrációja érdekében. Kutatás-fejlesztési célok

A osztrák-magyar jelnyelv szótár elkészítéséhez nem csupán a két nyelv ismerete szükséges, hanem az adott földrajzi egységeknek, a hozzá tartozó nyelvi és kultúrantropológiai sajátosságoknak is magas szintű ismerete [1]. A jelnyelv nem csupán egy adott beszélt és írott nyelv fordítását jelenti egy másféle nyelvre, hanem a nem halló, siket egyén biológiai állapota által meghatározott gondolkozási struktúrája, grammatikája valamint a humánkörnyezet kultúrája, viselkedési- és szokásrendje bonyolult kapcsolatrendszere. Franz Dotter [4] szerint a jelnyelv nem egyszerű beszéd, hanem egy karakterisztikus jelrendszer sokféle és különböző elemeknek a szisztémája. Ez a rendszer változó, oly annyira, hogy egy-egy szegregált intézménynek is, vagy akár siket baráti társaságoknak is lehetnek egyedi jeleik. A jelek standardizálása a legtöbb országban, így Ausztriában és Magyarországon is jelen van, azonban a magyar és az osztrák, illetve német siketek nyelvében nem konstans. Így a projekt egyik kutatási célja olyan jelkutatást folytatni mindkét országban és a régióban, mely alapot teremthet a közös osztrák-magyar jelszótár elkésztéséhez. A közös kutatómunka során e cél elérése állandó egyeztetést, folyamatos kapcsolattartást igényelt. Kutatás-fejlesztésünk célja – ennek megfelelően – egy olyan multimédiára támaszkodó kommunikációs eszköz és hozzáférhetőség elkészítése, amely a súlyos hallássérült emberek jelnyelv elsajátítását segíti. Célunk továbbá egy idegen nyelvterületen (Ausztria) és hazánkban használatos közös (magyar-osztrák/német), digitális siket jelnyelv szótár elkészítése. E célok megvalósulása a szociális szakemberek és pedagógusok számára mindkét országban lehetővé teszi a jelnyelv-szótár hozzáférhetőségét, valamint használatának megismerésén keresztül segíti a hallássérült emberek társadalmi integrációját. Az esélyteremtő multimédia

A fogyatékkal élők (látás, hallás, mozgás, értelmi, halmozottan fogyatékkal élők és az autisták) számára az internet és a multimédia az esélyteremtés fontos eszköze lehet. Ahol az egyik kommunikációs csatorna sérült (látás, hallás), ott a hiányzó csatorna pótlására nyílik lehetőség újfajta kommunikációs utakat nyitva ezáltal a fogyatékkal élők számára. A mozgásukban akadályozottak számára az on-line közösségek jelenthetnek új típusú kapcsolattartási/teremtési formákat. A virtuális világban így részben pótolhatók azok a képességek és lehetőségek, melyektől a valós világban a fogyatékkal élő társaink megfosztattak. Így komoly felelőssége van a fejlesztőknek abban, hogy a virtuális tér és a benne zajló kommunikáció milyen irányokban fejlődik. A vizuális csatorna erősödése és majdnem teljes egyeduralma például a vakok számára a virtuális térből való kiszorulást eredményezheti. A siket és nagyothallók számára viszont ez a tendencia nagy lehetőségeket rejt, hiszen hallásfogyatékosságuk így az on-line térben csak minimális hátrányt jelent. Egy CITEd (a fogyatékkal élők multimédia támogatásával foglalkozó amerikai központ) tanulmány szerint [2] a multimédia alkalmazások öt módon támogathatják a siket hallgatókat a tanulásban: - növelheti a tananyagok elérhetőségét és megértését - új kommunikációs hidakat építhet - támogathatja a képesség fejlesztést - távoktatási lehetőségeket nyújthat - a felfedező tanuláshoz kínálhat gyakorlatokat

Ezt kiegészíthetjük azzal, hogy a siketek maguk is fejleszthetnek multimédia anyagokat, honlapokat, így önerőből is bővíthetik kommunikációs és tanulási lehetőségeiket. Egy külön ága a multimédia fejlesztéseknek a siket és nagyothalló emberek számára a beszédfelismerő szoftverek. A beszédfelismerés két nagy ága a beszéd szöveggé illetve multimédia jelekké alakítása. E kutatások közül a Liberated Learning projektet érdemes kiemelni, mely széles nemzetközi összefogással és támogatással valósul meg [14]. A siketek és nagyothallók számára készült tanulást és kommunikációt segítő multimédia anyagok a legtöbb fejlett országban a siket szervezetek koordinálásában szerezhetők be, illetve számtalan internetes forráson keresztül elérhetők ([11], [12], [13], [15], [16], [19], [20], [21], [22], [23], stb.). E honlapokon található segéd- és oktatóanyagok utalnak a jelnyelvi diverzitásra, a regionális és korosztályi eltérésekre, megjelennek korok (pl. külön gyerekeknek készült anyagok), témák (tudomány, vallás, politika, stb.) és több esetben régiók szerinti anyagok is (pl. az angol honlapon skót és észak-ír változatokat is lehet találni). A siket és nagyothalló gyerekek számára készült oktatóanyagok fejlesztésére különösen nagy hangsúlyt fektetnek a kutatók [9], [5]. Bár a szakirodalom foglalkozik a második idegen jelnyelv tanulás kérdésével [10] és kétnyelvű jeltolmácsra is találhatunk ajánlásokat, de kétnyelvű multimédiás jelszótárra nem akadtunk ezen honlapok kínálatban. Így kezdeményezésünk és fejlesztésünk e téren egyedülállónak tekinthető. Rendszerfejlesztési megfontolások

Egy multimédiás szótár megalkotása is csak a klasszikus rendszerfejlesztési lépések betartásával lehet eredményes. Így e fejlesztés lépései is az: elemzés – tervezés programozás - ellenőrzés – tesztelés – üzemeltetés – karbantartás rendjét és sorrendjét kell, hogy kövessék: - Elemzés: Első lépésként tisztázni kell a fejlesztés célját, majd ez alapján elemezni kell a célcsoportot, akiknek a fejlesztés készül. Meg kell határozni, hogy az adott tartalom mélységét és terjedelmét, nem utolsó sorban pedig fel kell mérni a rendelkezésre álló lehetőségeket és korlátokat. - Tervezés: Mindezek tisztázása után a struktúra megtervezése következik, melynek mélysége szintén a kitűzött fejlesztési céltól függ. A tartalmi és szerkezeti tervezéssel párhuzamosan kell meghatározni az anyag médiastruktúráját, azaz, hogy milyen formai és tartalmi eszközökkel és milyen csatornák felhasználásával kívánjuk fejlesztési céljainkat megvalósítani. - Programozás: A már elkészült tervek alapján ki kell választani a fejlesztőkörnyezetet, és a programozási munkákat el kell végezni. A programtesztelés, a verifikáció és validáció lépéseit többszörösen kell elvégezni, hogy valóban a kitűzött céloknak megfelelő alkalmazás szülessék. Esetünkben ebben a fázisban kell elkészíteni a multimédia alapanyagot is. - Ellenőrzés, tesztelés: Az alkalmazás ellenőrzése és tesztelése a programmoduloknál kezdődik, majd a struktúra tesztelésén folytatódik, végül külső szakemberek, majd átlagos felhasználók segítségével végzett teszteléssel fejeződik be. - Üzemeltetés, karbantartás: Egy digitális szótár és egyben taneszköz fejlesztése esetén ez a szakasz a szótár felhasználását, a pedagógiai gyakorlatban történő kipróbálását jelenti, és az ott keletkezett tapasztalatok alapján elvégzett folyamatos módosítást. Természetesen az, hogy a fenti fázisok hogyan kapcsolódnak egységes folyamattá, az az alkalmazott rendszerfejlesztési modelltől is függ [3]. Jelen kutatásban a fejlesztés inkább a vízesésmodell egymásra épülő lépései voltak jellemzők, így valósult meg az alkalmazás.

Az informatikai fejlesztés Elemzés

A fejlesztés első lépése a tartalmi elemek tisztázása volt. Az osztrák partnerrel való folyamatos egyeztetések, megbeszélések során pontosítottuk, hogy a tanulást segítő szoftver mit tartalmazzon, milyen elemekből épüljön fel, mit tudjon. A mindkét oldalról érkező észrevételeket, ötleteket összegezve alakult ki a véglegesnek elfogadott forma. A tartalmi fejlesztés első lépésében a 2 x 1000 szó kiválasztására került sor, melyet mindkét fél megvitatott, módosított, nyelvészeti szempontok szerint csoportosított, a jelentéseket pontosította, majd az egyeztetések végén véglegesítette. Ezt követte a jeltolmácsok és siketek részéről történő szűrés, értelmezés és az adott szavakhoz kapcsolódó jelkutatás. Tervezés

Megtörtént a felhasználói felület vázlatának megtervezése, amelyet a későbbi aprólékos grafikai munkák véglegesítettek. Az adatbázis tervezésénél fontos szempont volt a platform független webes alkalmazása, az online - offline futtatási lehetőséggel. Mindezek figyelembe vételével választottuk a Flash 8.0-át és az XML technológiát. Programozás - multimédia anyag elkészítése

A multimédia anyag elkészítése a próbafelvételek elkészítésével indult, ahol a fény-, a háttérés kamerabeállítások meghatározása történt. Ezek után következhetett a leegyeztetett jelek filmre jelelése a már kipróbált és beállított színvilággal, megvilágításokkal. A felvételek folyamatosan történtek, annak megfelelően, ahogy érkeztek a szó listához kiválogatott jelek a siketek által. A felvételek alkalmával a siketek álltak a kamerák előtt, és ők jelelték az általuk használt kézjeleket. A jelek felvétele avi formátumban történt. Az elkészült filmfelvételek folyamatosan tartalmazzák az egyes szavakhoz tartozó kézjeleléseket, ezért ezeket a megfelelő hosszúságúra kell darabolni. Minden egyes szóhoz tartozik egy avi fájl. Szoftverünkhöz Flash videókra van szükségünk, ezért az avi formátumú felvételeket át kellett konvertálni swf formátumba. A konvertálások közben be kellett állítani a számunkra megfelelő képméretet, nagyságot is. Ezt követte a Flash 8.0 által kínált komponensek működésének tanulmányozása, a próbaszkriptek írása, végül a komponensek elvetése, és tiszta, egyedi programkód létrehozása az adatbázis kapcsolódáshoz. A keresőmotorok létrehozásánál fontos szempont volt a lehető leggyorsabb működés, a nagy mennyiségű adatművelet-végzési képesség és a felhasználóbarát kezelhetőség. A programhoz saját algoritmusok készültek, melyek modulszerkezetben valósultak meg a könnyebb tesztelhetőség miatt. A látványterv (grafika) létrehozásánál az egyedi megjelenésre törekedtünk, saját grafikákkal, így elkerülhetők a szerzői jogi problémák. Fontos volt az 1024x768-as felbontásra hangolás, hogy a régebbi monitorokon is görgetés nélkül lehessen dolgozni a programmal. Több látványtervet (layout) is készítettünk elsősorban Adobe Photoshop-pal, néhány elemet pedig Corel Draw segítségével. A tervezés fontos szempontja volt, hogy az elkészült grafikai elemek Flash-be illesztése után a keletkezett swf méretét ne növelje meg túlságosan, így biztosítva a program gyors online kezelését. Ezt az adatszerkezet feltöltése követte, létrejött az xml fájl, melyet az elkészült jelekkel folyamatos bővítettünk. Egy adott jelhez-kifejezéshez fel kellett tüntetni a kategóriát, amelyben az adott szó a programban megjelenik, magát a megjelenő szót vagy kifejezést magyarul is, németül is, a jelet mozgóképes formában, vagyis a szóhoz tartozó siket jelet swf formátumban, a jelek „etimológiai” magyarázatát. Ez utóbbi azért is fontos, mert ennek segítségével könnyebben meg lehet jegyezni, hogy az adott szót miért éppen úgy jelelik, mihez kapcsolódik, és honnan származik. Külön-külön magyarázat tartozik az osztrák és a

magyar jelhez is. Az osztrák partnertől származó magyarázatokat látni kell németül és magyarul is. Ugyanez igaz a magyar magyarázatokra is, egy időben látni kell magyarul is és németül is. A folyamatosan bővített xml fájlt részenként töltöttük fel a domain szerverre. Ellenőrzés - tesztelés

A videók tesztelése folyamatosan történt, melyek segítségével kiszűrtük a rossz minőségű felvételek, melyeket később újra felvettünk. Ezek után került sor a program tesztelésére, melyben a szkripteket, az adatszerkezetet (tömbök, változók) vizsgálatuk extrém nagy mennyiségű (20000) adattal és különböző sebességtesztekkel. Az elkészült program működését halló és hallássérült tesztelők vizsgálták, a végleges kialakításban az ő kívánságaik messzemenően érvényesülnek, kérésükre változtatásokat, módosításokat eszközöltünk. A szoftver működésével kapcsolatos hibákat nem észleltek, a szoftver a tesztelés során stabilan működik (1.ábra). Üzemeltetés – karbantartás

Egy siket jelnyelvi szótár nem tekinthető statikus rendszernek, hiszen jelnyelvi anyaga folyamatosan bővül, maguk a jelek és jelentésük is változásokon mehetnek keresztül. Ezért az üzemeltetés során nem csak a szokásos rendszerfelügyeletet kell elvégezni, hanem a szótáradatbázisának folyamatos karbantartása is állandó feladat. Összegzés

A magyar-német (osztrák) jelnyelv szótár elkészítése kiváló alkalmat adott arra, hogy a két különböző nemzetiségű és más körülmények között élő súlyos hallássérültek lehetőséget kapjanak a személyes kapcsolatok kialakítására, egymás kultúrájának megismerésére. A fogyatékossággal élők számára ebben a projektben egyértelműen érzékelhető volt az esélyteremtés egyik alapgondolata, a szubszidiaritás elvének megvalósulása. A sérült ember, aki legjobban ismeri helyzetének sajátosságait, önmaga tud tenni annak változtatásáért, a társadalmi integráció és az esélyegyenlőség érdekében. Az együttműködés során bilaterális szakmai kapcsolataink is erősödtek részben a NymE és a Klagenfurti Egyetem Jelnyelvi és Hallássérült-kommunikációs Központja között, valamint az elméleti (oktatási) és a gyógypedagógiai – rehabilitációs szakterületeket is beleértve. A két felhasznált nyelv miatt a szoftver elsődleges - jelnyelvi szótár - funkciója kiszélesedik idegen nyelvi szótárrá is, a kifejezések vizuális – mozgásos kísérése a halló ember számára a memorizálást segítheti elő. Mivel nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy a szociálpedagógus képzés során megismerkedhessenek a leendő segítő szakemberek a programmal, ezért a későbbiekben egyéni és szakmai motiváltság alapján könnyebben el tudják majd sajátítani a jelnyelv szókészletét, és a hallássérült emberek adekvát segítését tudják ezáltal is szolgálni. A nyelvi akadályoztatás enyhítése bármilyen módszer és eszköz felhasználásával a hallásfogyatékossággal küzdő ember számára egy-egy lépést jelent a hallók társadalmába. Ez a projket is bizonyította, hogy az informatika, a multimédia, a virtuális világ szolgáltatásai a fogyatékos ember számára kiváló integratív és célmegvalósító eszközzé válhat jó szakemberek kezében.

nyelvválasztási lehetőség

Szóválasztás

a kiválasztott szó és a hozzá tartozó jel videói

videó lejátszási sebesség választás

wikipédia link mindkét nyelven

A szóhoz tartozó mindkét jel etimológiai leírása magyarul és németül 1. ábra A létrehozott kétnyelvű jelnyelvi szótár felülete [18] és funkcionális elemei

Irodalom [1] Bartha Csilla, Hattyár Helga és Szabó Mária Helga, A magyarországi siketek közössége és a magyarországi jelnyelv. In: Kiefer Ferenc (szerk.), Magyar nyelv. Akadémiai Kiadó, Budapest, (2006) 852-906 [2] CITEd, Multimedia Instruction for Students Who Are Deaf, http://www.cited.org/index.aspx?page_id=153,( 2009) [3] Csala-Csetényi-Tarlós, Informatika alapjai, Computerbooks, Budapest, (2001) [4] Dotter, Franz, Gebärdensprache in der Gehörlosenbildung: Zu den Argumenten und Einstellungen ihrer Gegner. - In: Das Zeichen 5 (1991), S. 321-332 [5] Gentry, M. M., Chinn, K. M., & Moulton, R.D. , Effectiveness of multimedia reading materials when used with children who are deaf. American Annals of the Deaf, 149(5), (2004/2005) [6] Illyés Sándor, szerk.,Gyógypedagógiai alapismeretek, ELTE-BGGYFK, Budapest, 526-529., (2000) [7] Krausneker,Verena, Taubstumm bis gebärdensprachig. Die Österreichische Gebärdensprachgemeinschaft aus soziolinguistischer Perspektive Meran-Bozen-Klagenfurt, AlphaBeta Verlag-Drava Verlag, (2006.) [8] Lancz E, A Magyar Jelnyelv Szótára, Steven Besbero (szerk.) Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége, Budapest, (1999) [9] Loeterman, M., Paul, P.V., & Donahue, S, Reading and deaf children. Reading Online, 5(6), (2002, February)

[10] Suzuki – Horikoshi – Kakihana, Bilingual Sign Language Dictionary for Learning a Second Sign Language without Learning the Target Spoken Language, ACL, www.aclweb.org/anthology-new/W/W04/W04-2212.pdf, (2004) [11] www.aslpro.com,(2009) [12] www. deafplanet.com, (2009) [13] www.handspeak.com, (2009) [14] www.liberatedlearning.com, (2009) [15] www.nad.org, (2009) [16] www.oeglb.at, (2009) [17] www.omaa.elte.hu, (2009) [18] www.omaa.fullnet.hu, (2009) [19] www.royaldeaf.org.uk, (2009) [20] www.signature.org.uk, (2009) [21] www.signmedia.com, (2009) [22] www.sinosz.hu, (2009) [23] www.websourd.org, (2009)