SZENT ISTVÁN EGYETEM Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium OM azonosító: 035843 5100 Jászberény, Rákóczi út 53. Tel.: 57/502-416, 57/502-460 Fax: 57/502-410 E-mail:
[email protected] http://gyakorlo.abk.szie.hu Gimnázium tel./fax: 57/502-415
A SZENT ISTVÁN EGYETEM GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM
ESÉLYEGYENLŐSÉGI HELYZETELEMZÉSE ÉS INTÉZKEDÉSI TERVE
2008. NOVEMBER
Bevezető Az igazságosság, amely annak a biztosítását jelenti, hogy a személyes és társadalmi körülmények, (nem, társadalmi-gazdasági helyzet, etnikai származás) ne jelentsenek akadályt az oktatási lehetőségek kihasználásában. A befogadás, amely azt jelenti, hogy mindenki számára biztosított az oktatás alapvető szintje mindenki legyen képes írni, olvasni, egyszerű számításokat elvégezni. Az iskolai kudarc kezelése segít leküzdeni a társadalmi hátrányokat. A Szent István Egyetem Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium – melyet 1917-ben alapítottak – 1970. szeptember 1-től a főiskola területén, külön épületben, kellemes, zöld övezetben működik. A nyolc évfolyamos általános iskolai képzés mellett 2008 szeptemberétől gimnáziumi osztály indult, ahol kiemelt szerepet kap az idegen nyelvek és a matematika oktatása mellett a sport is. Iskolánk lehetővé teszi az általános iskola eredményes befejezését, a gimnáziumi tanulóknak az
érettségi
vizsgán
való
eredményes
szereplést,
a
kétszintű
érettségi
vizsga
követelményeinek teljesíthetőségét. Pedagógiai programunk alkalmas arra is, hogy a valamiben nagyon tehetséges tanulók képességeiket kibontakoztathassák, a lassabban haladók felzárkózhassanak, valamint arra is, hogy a főiskolai hallgatók tanítási gyakorlatai magas színvonalon valósulhassanak meg. Az iskolában 19 tanulócsoport működik (az egyes évfolyamokon 4-3-2-2-2-1-2-2-1 osztállyal), tanulólétszámunk a demográfiai változás ellenére sem csökkent. Módszertanilag jól képzett tanítók és tanárok oktatják és nevelik az iskola tanulóit, illetve vezetik a főiskolai hallgatók tanítási gyakorlatait. A nevelőtestület létszáma 42 fő, a szakos ellátottság biztosított. Iskolánk a főiskolai hallgatók számára 1-6. osztályig biztosítja a gyakorlati képzést. A működő osztályok mindegyikében van valamilyen speciális képzés. A gimnáziumban két idegen nyelv tanulása kötelező, mindkét nyelvet a 9. évfolyamtól a 12. évfolyamig bezárólag tanítjuk. Az iskolánkban folyó pedagógiai munka a szaktárgyakban eredményes. Nagy gondot fordítunk arra is, hogy a kisebb csoportok jó közösséggé váljanak, ezek együtt iskolánknak karaktert adjanak. A tanítás eredményességének bizonyítékaiként említhetjük: Az iskola tanulmányi átlaga több éve 4,3 felett van. A 2006/2007-es tanévben a magatartás 4,57, a szorgalom 4,38, a tanulmányi átlag 4,31 volt. A 2007/2008-as tanévben a magatartás 4,63, a szorgalom 4,46, a tanulmányi átlag 4,41 volt. Bukási arányunk nagyon alacsony, több bukásmentes tanévünk is volt a közelmúltban. Lemorzsolódás alig van, a nyolcadik
2
osztályosok továbbtanulási aránya 100%. Tanítványaink eredményesen szerepelnek a tanulmányi és sportversenyeken, a különböző pályázatokon. A Közoktatási Esélyegyenlőségi Terv elkészítésénél a következő jogszabályokra vagyunk tekintettel:
1949. évi XX. törvény ( A Magyar Köztársaság Alkotmánya) 70/A. §
2003. évi CXXV. törvény az az Egyenlő Bánásmód és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról
14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról
277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógusszakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről
1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
1993. évi III. törvény szociális igazgatásról és szociális ellátásáról
1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról
152/2005. (VIII.2.) Korm. rendelet az Útravaló Ösztöndíjprogramról
3
1. Helyzetelemzés 1.1. Intézményi alapadatok OM azonosító Intézmény neve, címe:
035843 Szent István Egyetem Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, 5100 Jászberény, Rákóczi út 53. Fenntartó neve, címe: Szent István Egyetem 2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1. Főállású pedagógusok száma: 42 Az intézménybe járó tanulók száma: 444 HH tanulók száma 33 ebből HHH tanulók száma 25 Az intézménybe járó magántanulók száma: 2 Az intézménybe járó sajátos nevelési igényű 11 (SNI) tanulók száma: integrált oktatásban részesül 11 ebből gyógypedagógiai tagozaton tanul 0 Más település(ek)ről bejáró tanulók száma: 94 HH tanulók száma 10 ebből HHH tanulók száma 6 SNI tanulók száma 3 A HH tanulók aránya az iskolások körében: A HHH tanulók aránya az iskolások körében: Az SNI tanulók aránya az iskolások körében: Az integráltan foglalkoztatott SNI tanulók aránya (az összes SNI tanulók számához viszonyítva):
7,4% 5,6% 2,5% 100%
Levonható következtetések: A HH, HHH, SNI gyermekek, tanulók integrált foglalkoztatása a feladatellátási helyeken 100%. Az intézményben alacsony a HH, HHH, SNI tanulók aránya (10% alatti). 1.2. Feladatellátási helyek száma, funkciója, és a gyermekek, tanulók létszáma: Feladatellátási hely megnevezése Szent István Egyetem Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium Szent István Egyetem Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium
HH
HHH SNI Gyermekek/tanulók arány szám arány szám aránya a a a a
Funkció
Főállású pedagóguso k száma
Gyermekek , tanulók száma
szám a
általános iskola
42
411
56
24
gimnázium
1
33
2
1
11
4
1.3. Az oktatási esélyegyenlőség érvényesülése 1.3.1. Tanulók száma korcsoportonként, évfolyamonként évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
tanulók száma az évfolyamon
tanulólétszám az évfolyamon az osztályszervezés módja szerint Normál (általános) Gyógypedagógiai csoport, Emelt szintű oktatás nevelési/tanterv tagozat összesen HHH HH SNI összesen HHH HH SNI összesen HHH HH SNI
97 63 52 50 40 29 39 41 33
évf. évf. évf. évf. évf. évf. évf. évf. évf.
97 63 52 50 25 13 18 18
5 3 3 4 1 2 1 2
3 3 7 6 2 1 2 2
1 1 1 4 1 2 1
15 16 21 23 33
3 1
1 1 1 1
2
Iskoláskorúakra vonatkozó állítások Kimutatható koncentráció az SNI tanulók évfolyamát illetően: van
nincs
Kimutatható koncentráció az HH tanulók évfolyamát illetően: van
nincs
Kimutatható koncentráció az HHH tanulók évfolyamát illetően: van
nincs
1.3.2. A tanulók száma az egyes iskolai osztályokban osztály
Gyermek, tanulólétszám a csoportban, az osztályban összesen
1.a 1.b 1.c 1.d 2.a 2.b 2.c 3.a 3.b 4.a 4.b 5.a 5.b 6.a 7.a 7.b 8.a 8.b 9.a
25 26 23 23 20 25 18 26 26 27 23 20 20 29 18 21 21 20 33
HHH
HH
SNI
1 1 4 1 2 2 1 2 2 1 1 3 1 1 2 1
1 1 1 1 1 4 3 2 4 5 3 2
1 1
1 2 2
Osztályszervezés módja Normál
Emelt szintű oktatás
Gyógypedagógiai tagozat
X X X X X X X X X X X
1 2 1
2 2
X X X X X X X X
Kimutatható koncentráció az SNI tanulók osztályait illetően:
van
nincs
Kimutatható koncentráció az HH tanulók osztályait illetően:
van
nincs
Kimutatható koncentráció az HHH tanulók osztályait illetően:
van
nincs
5
1.3.3. Bejárók, utazási feltételek A tanulók száma általános iskola ebből ebből más településről bejáró gimnázium ebből ebből más településről bejáró
Összesen 411 82 33 12
HHH 24 5 1 1
HH 31 8 2 2
SNI 11 3
1.4. A nevelés és oktatás eredményességére vonatkozó adatok vizsgálata 1.4.1. Az évismétlők, magántanulók, sokat hiányzó tanulók Évfolyamismétlők aránya Tanév
Összlétszámon belül
HH/HHH tanulók körében
Az előző tanévben 250 óránál többet hiányzó tanulók aránya HH/HHH Összlétszámon tanulók belül körében
Magántanulók aránya HH/HHH tanulók körében
Összlétszámon belül
2006/2007 . 2007/2008 . 2008/2009 . (tervezett) 2009/2010 . tervezett
1 1 2 2
1.4.2. Továbbtanulási mutatók az intézményben Gimnázium tanév 2006/2007. 2007/2008. 2008/2009. (tervezett) 2009/2010. (tervezett)
Össz. 53 46
HHH
HH
SNI
Szakközépiskola Felvettek aránya (%) Össz. HHH HH SNI 42 1 48 1 1
Szakiskola Össz. 5 7
50
45
5
50
45
5
HHH
HH
1
Tovább nem tanulók aránya SNI 2 2
Össz.
HHH
HH
SNI
1.5. Tanórán kívüli programok 2006/2007. program Napközi Szakkör tanulószoba Nyári tábor Erdei iskola sítábor énekkar
Össz. 44% 94% 11% 17% 11% 23%
HHH
HH
SNI
Össz. 48% 46% 4% 8% 11% 10% 22%
2007/2008. 2008/2009. (tervezett) A részt vett tanulók aránya (%) HHH HH SNI Össz. HHH HH SNI 53% 59% 5% 8% 11% 10% 21%
2009/2010. (tervezett) Össz. 50% 55% 5% 5% 10% 10% 20%
HHH
HH
SNI
1.6. Iskolán kívüli programok Útravaló ösztöndíjprogramban 2008-ban 11 fő adott be pályázatot. Csányi Alapítvány is támogatja tanulóinkat, a 2008/2009-es tanévben egy hetedik, egy nyolcadik évfolyamos tanuló kap támogatást.
6
Az Oktatási és Kulturális Minisztérium Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjában a 2008/2009-es tanévben két tanuló pályázatát támogatta egyhangúan a nevelőtestület. 1.7. Az oktatás, nevelés feltételeinek vizsgálata Szakember ellátottság 100% Pedagógusok módszertani képzettsége az 1. számú mellékletben. 1.8. Intézményi és szervezeti együttműködések Minőségirányítási program – A partnerek azonosítása, igényeinek, elégedettségének folyamata CII-1.2.1 összefoglaló táblázata a 2. számú mellékletben. 1.9. Helyzetelemzés alapján készült SWOT analízis
Erősségek:
Gyengeségek:
Jól felkészült tanárok. Stabilitás a tantestületben. Megújulás iránti igény. Nyitottság, partnerkapcsolatok (óvodák, általános iskolák, középfokú intézmények). Versenyekre (sport, tanulmányi) való eredményes felkészítés. Tanórán kívüli programok (sportkör, szakkör, színház, túra, stb.). Iskolánk népszerű nemcsak a városban, hanem a vonzáskörzetben is. Beiskolázási program. Gyermekek testi nevelése, sport jelentősége. Magas iskolai tanulmányi átlag (reális értékelés). Magas színvonalú napközis nevelői ellátás. Iskola külső környezete (udvar, arborétum, jégpálya).
Pénzhiány. Eszközhiány. Szaktantermek hiánya. A megnövekedett gyereklétszám ebédeltetése.
Lehetőségek (fejlesztendő területek): Veszélyek: Szülőkkel való kapcsolattartás. Külső kapcsolatok bővítése. Folyamatos szakmai fejlődés. Hosszú távú tervezés. Pályázatokon való részvétel. Külső kapcsolatok bővítése Felzárkóztató foglalkozások. Állagmegóvás, karbantartás, bútorzat cseréje. Szertárfejlesztés. Pályázatfigyelés.
Tárgyi feltételek romlása. Társadalmi problémák begyűrűzése. Oktatáspolitika függősége. Demográfiai hullámvölgy. Hallgatói létszámcsökkenés.
7
2. INTÉZKEDÉSI TERV 2.1. Általános rész Általános célok, célcsoportok, etikai elvek a) Nevelési/oktatási program jellemzői: A nevelési/pedagógiai program számos módon segíti elő az esélyegyenlőséget. Pl: tehetséggondozó foglalkozások, verseny előkészítők, külföldi utak, szakkörök, túrák. Nagy gondot fordítunk a felzárkóztatásra és a tehetséggondozásra a következő módokon: A. A tehetség, a képesség kifejlesztését segítő tevékenységek: - az egyéni képességekhez igazodó tanórai munka megszervezése, - az emelt szintű érettségire jelentkezés lehetősége, - egyéni foglalkozások a tehetséges tanulókkal, - versenyeken való részvétel és azokra való felkészülés, - iskolai könyvtár, Internet és más eszközök egyéni vagy csoportos használata, - a továbbtanulás segítése B. A tanulási kudarcoknak kitett tanulók felzárkózását segítő program: - csoportbontásokkal egyéni képességekhez igazodó tanórai munka megszervezése, - egyéni foglalkozások, - felzárkóztató órák megszervezése, - osztályfőnöki órák keretében a tanulás módszerének segítése, - előadók, szakemberek meghívása, - a továbbtanulás irányítása, segítése Az intézmény figyelembe veszi a különböző tanulási képességeket. Az ötödik évfolyamtól a diákok csoportbontás keretében tanulnak néhány tantárgyat az általános iskolában (matematika, angol nyelv), gimnáziumi képzésben (matematika, idegen nyelvek: angol, német, francia nyelv, rajz, informatika, tánc és dráma). Matematikából, idegen nyelvekből a csoportbontás a felmérő tesztek eredménye alapján történik. b) Gyakorlatban megvalósuló tevékenységek Az évismétlések szinte 0%-os értéke miatt azok csökkentése érdekében nem szükséges különleges lépéseket tenni. Az intézmény alkalmanként – szükség szerint – felveszi a kapcsolatot a szakszolgálatokkal és a szülői házzal. c) Erőforrások elosztása: A diákok fejlesztését az iskola a törvényi előírások szerint végzi. Legalább heti 3 órában minden SNI tanuló egyéni foglalkozáson vesz részt. Alkalmankénti konzultációs lehetőség biztosított az SNI tanulók szüleinek a fejlesztést végző pedagógussal. A sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók oktatása, fejlesztése a következő színtereken és módon valósul meg: a) Fejlesztő foglalkozásokon A tanulók kiscsoportos vagy egyéni foglakoztatása valósul meg, a sérülésüknek megfelelő végzettségű szakember vezetésével, a törvényben előírt heti órakeretben. A fejlesztendő területek meghatározása a szakvéleményben foglaltak alapján történik. A foglalkozásokon a következő pedagógiai és módszertani irányelvek meghatározóak: 8
-
a sajátos nevelési igényből fakadó hátrányspecifikus korrekció, gyógypedagógiai megsegítés korrekciós oktatás: a tanuló gyenge oldalainak erősítése, a hiányosságok felszámolása, fejlesztő pedagógiai megsegítés kognitív képességek fejlesztése (vizuomotoros koordináció, lateralitás, figyelem, percepció, emlékezet, szerialitás, téri és idői tájékozódás, beszéd, nyelvi készség, szókincs, gondolkodás és aritmetikai készség) sokoldalú személyiségfejlesztés (affektív szféra erősítése, motivációs bázis, önállóság, rendszeresség, kitartás) folyamatos sikerélményhez juttatás tantárgyakhoz kapcsolódó alapkompetenciák fejlesztése (számolási készség, írás és helyesírás, kifejező olvasás, értő olvasás, szövegben való tájékozódás, szakszókincs) tanulási technikák elsajátítása több csatornás információközvetítés a tanulók egyéni szükségleteinek minél jobb megismerése b) Többségi tanórákon
A tanulók ép társaikkal együtt vesznek részt a tanítási órákon. Az osztálytermi tanítás során a következő pedagógiai és módszertani irányelvek meghatározóak: - oktatás tervezése, szervezése során a világosság, változatosság szem előtt tartása - gazdag közvetlen tapasztalatszerzés biztosítása - változatos módszerek együttes használata, minél több észlelési csatorna bekapcsolása - differenciált oktatásszervezés - folyamatos visszacsatolás, megerősítés, közvetlen segítségnyújtás - differenciált teljesítmény-értékelés - motivátorok és ösztönzők széleskörű alkalmazása - átlagostól több sikerélmény biztosítása - a tananyag átszervezése, szűkítése, kis részekre bontása - lehetőség szerint individuális feladat-meghatározás - szükség esetén segédeszközök biztosítása - egyéni, képességekhez igazodó haladási tempó biztosítása - egyéni korrekciós lehetőségek beiktatása - kifejezési, számonkérési módok megválaszthatósága - számonkéréskor hosszabb felkészülési idő biztosítása c) Napközis, illetve tanulószobai tevékenység A tanulók számára itt biztosítunk lehetőséget a korrepetálásra, a tantárgyi hiányosságok pótlására, a házi feladatok elkészítésére a napközis nevelő irányításával. Az intézkedési terv általános céljai, elvei: Az iskola célja az esélyteremtés, az intézmény valamennyi szolgáltatásához való egyenlő hozzáférés biztosítása. A feladat megoldásában társadalmi együttműködés valósul meg a civil szervezetekkel együtt. 2.2. A konkrét célok meghatározása A Közoktatási intézményi esélyegyenlőségi intézkedési tervnek alapvető célja, hogy biztosítsa az intézményen belül a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Az intézmény szolgáltatásaihoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl cél az esélyteremtést támogató lépések, szolgáltatások 9
megvalósítása, a hátrányos helyzetű gyermekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása az intézmény minden tevékenysége során: a beiratkozásnál, felvételinél tanításban, ismeretközvetítésben a gyerekek/tanulók egyéni/kiscsoportos fejlesztésében az értékelés gyakorlatában tanulói előmenetelben a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében a továbbtanulásban, pályaorientációban a humánerőforrás-fejlesztésében, pedagógusok szakmai továbbképzésében a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel a legmegfelelőbb pedagógusok kiválasztásában az adott csoporthoz 2.3. Kötelezettség és felelősség - Az intézmény vezetője felelős azért, hogy az intézmény minden dolgozója, tanulója, a szülők és a társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Közoktatási intézményi esélyegyenlőségi intézkedési terv, ismerjék és kövessék a benne foglaltakat. Az ő felelőssége annak biztosítása is, hogy az intézmény dolgozói minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget az intézkedési terv végrehajtásához. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg kell tennie a szükséges lépéseket. - Az intézmény vezetője/helyettese/ egyéb tisztségviselője felelős a Közoktatási intézményi esélyegyenlőségi intézkedési terv megvalósításának koordinálásáért, az intézkedési terv végrehajtásának nyomon követéséért, és az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálásáért. - A tantestület minden tagja felelős azért, hogy tisztában legyen az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokkal, biztosítsa a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjon minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteit bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyen. A tantestület minden tagjának felelőssége továbbá, hogy ismerje az intézkedési tervben foglaltakat és közreműködjön annak megvalósításában; illetve az esélyegyenlőség sérülése esetén jelezze azt a felettesének, illetve az illetékes munkatársának. - Minden, az intézménnyel szerződéses viszonyban álló, szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy ismerje a Közoktatási intézményi esélyegyenlőségi intézkedési tervet és magára nézve is kötelezőként kövesse azt. 2.4. Akcióterv A helyzetelemzés nem tárt fel kiemelt, jelentős problémákat, hiányosságokat, így ezek javítására nincsenek különleges célkitűzések, tervezett beavatkozások, intézkedések. Az eddig elért eredményeket kell intézményi szinten továbbvinni. 2.5. Az intézkedési terv megvalósítása Az intézmény biztosítja a Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési tervben a rá vonatkozó intézkedések megvalósítását. Közreműködik a települési szintű intézkedési terv eredményes megvalósításában, a településen élő halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének előmozdítása érdekében. Ennek sikerének érdekében ajánlásokat tesz, adatszolgáltatást nyújt és a kért dokumentumokat közreadja. Az iskola biztosítja és vizsgálja, hogy minden, a működésére, pedagógiai munkájára vonatkozó iránymutatásba, stratégiai dokumentumba (kiemelten a pedagógiai programba 10
és az intézményi minőségirányítási programba) beépüljenek és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségek és célkitűzések. Az intézmény biztosítja a pedagógusok felkészítését az intézkedési tervben végrehajtandó feladatokra, felkészültségük értékelését és folyamatos továbbképzésüket az érintett területeken. Az iskola értékeli, visszacsatolja, beépíti a tervbe az ellenőrzése során szerzett információkat. A pedagógiai programot felül kell vizsgálni, szükség esetén módosítani kell, és össze kell hangolni az intézményi minőségbiztosítási programmal a tanév végéig. Tantestületi értekezleten tájékoztatni kell a pedagógusokat az esélyegyenlőség biztosításával összefüggő feladatokról, az esélyegyenlőség folyamatos fenntartásáról. A tanárokat informálni kell a szükséges intézkedésekről. Az intézkedési terv ellenőrzése során szerzett információkat folyamatosan értékeljük, visszacsatoljuk és beépítjük a dokumentumokba az alábbi módokon: - vezetői ellenőrzés (belső ellenőrzés) - statisztikai adatelemzés - az akcióterv megvalósulásának évenkénti ellenőrzése - a panaszkezelési eljárás működésének figyelemmel kísérése 2.6. Ellenőrzés és monitoring Az intézmény évente, az Igazgatóság vezetésével ellenőrzi az esélyegyenlőségi követelmények betartását. A Helyzetelemzésben (1. pont) elvégzett kimutatásokat éves szinten elvégzi, a változásokat kimutatja, azok okát elemzi. Az elemzés függvényében hozza meg döntéseit, hogy szükséges-e valamilyen intézkedést tenni, ha igen, akkor meghatározza ezek lépéseit. Az értékelések, vizsgálatok eredményének folyamatos nyilvánossá tételéért az Igazgató a felelős, ezen eredmények közzététele az intézmény honlapján történik a személyiségi jogok szigorú betartása mellett. Ezen felül az Igazgató személyes információkkal látja el az illetékes feletteseit. 2.7. Konzultáció, visszacsatolás és a disszemináció Az intézkedési terv elfogadását megelőzően biztosítani kell a konzultáció és véleményformálás lehetőségét a fenntartó, szülők, tanulók és a megvalósításában érintett szakmai partnerek képviselőinek bevonásával. Az érintett felek (tanulók, dolgozók, szülők, egyéb partnerek) észrevételeit a vezetőség alkalmanként összegyűjti, feldolgozza, és a felmerülő kérdéseket a cselekvési tervbe beépíti. Az intézkedési terv eredményes megvalósulását döntően befolyásolja, hogy az érintettek (tanulók, szülők, pedagógusok) pedagógiai munkát segítők, fenntartó stb.) elkötelezettek-e és aktív részvételükkel támogatják-e az intézkedési terv végrehajtását. Éppen ezért szükséges minden, az intézmény számára elérhető eszközt és helyi médiumot bevonni (honlap, intézményi tájékoztató kiadványok, faliújság, rendezvények) a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében. A nyilvánosság folyamatos biztosítására évente tájékoztatni kell az intézkedési terv megvalósításában elért eredményekről a fenntartó, szülők és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. 11
-
-
-
-
Az intézmény vezetője felelős azért, hogy az intézmény minden dolgozója, tanulója, a szülők és a társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Közoktatási intézményi esélyegyenlőségi intézkedési terv, ismerjék és kövessék a benne foglaltakat. Az ő felelőssége annak biztosítása is, hogy az intézmény dolgozói minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget az intézkedési terv végrehajtásához. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg kell tennie a szükséges lépéseket. Az intézmény vezetője/helyettese/ egyéb tisztségviselője felelős a Közoktatási intézményi esélyegyenlőségi intézkedési terv megvalósításának koordinálásáért, az intézkedési terv végrehajtásának nyomon követésért, és az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálásáért. A tantestület minden tagja felelős azért, hogy tisztában legyen az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokkal, biztosítsa a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjon minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteit bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyen. A tantestület minden tagjának felelőssége továbbá, hogy ismerje az intézkedési tervben foglaltakat és közreműködjön annak megvalósításában; illetve az esélyegyenlőség sérülése esetén jelezze azt a felettesének, illetve az illetékes munkatársának. Minden, az intézménnyel szerződéses viszonyban álló, szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy ismerje a Közoktatási intézményi esélyegyenlőségi intézkedési tervet és magára nézve is kötelezőként kövesse azt.
2.8. Szankcionálás Amennyiben az évenkénti önértékelés során kiderül, hogy a vállalt célokat nem sikerült teljesíteni, illetve, ha az intézkedési terv nem került betartásra, akkor az alábbi törvények alapján kerülhet sor jogorvoslatra: 2004. évi CXL. Törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól, 2003. évi CXXV. Törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról, illetve a jogaiban sérült diák vagy képviselője a Magyar Polgári Törvénykönyv (1959. évi IV. törvény) ide vonatkozó rendelkezései szerint polgári peres eljárás keretében kártérítési igénnyel léphet fel az iskolával szemben. Az esélyegyenlőségi kritériumok betartásáért az intézmény minden dolgozója felelős. Ennek megszegése esetén az intézmény vezetője jogosult belső szankcionálásra is, pl.: béren kívüli juttatások csökkentése, visszavonása. 2.9. Dátum A tervet az intézmény határozatlan időre készítette. A terv az intézmény minden alkalmazottjára kötelező érvényű. Jászberény, 2008. november 10.
12
