TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 „A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése”
Esélyegyenlőség a munkavédelem vonatkozásában
Esélyegyenlőség a munkavédelem vonatkozásában
Dr. Erősné dr. Bereczki Edit TÁMOP 2.4.8. -12; E-mail cím:
[email protected]; T: +36 1 323 21 25
„A sérülékeny munkavállalói csoportok foglalkoztatásának korlátozása és tilalma”
Sérülékeny munkavállalói csoport fogalma
A sérülékeny jelentése: Vulnerábilis (sebezhető); vulnerare (seb, sérülés, kár) pl. vulnus caesum (vágott seb), - punctum (szúrt seb) A Mvt. 87.§ 8/A. értelmezésében: „Sérülékeny csoport: az a munkavállalói kategória, amelybe tartozó munkavállalókat testi, lelki adottságaik,
állapotuk
következtében
a
munkavégzéssel
összefüggő
kockázatok fokozottan fenyegetnek, illetve akik maguk is fokozott kockázatot jelentenek munkavégzésük során (pl. fiatalkorúak, nemrégen szült, anyatejet adó nők és szoptató anyák, idősödők, megváltozott munkaképességűek).”
A sérülékeny munkavállalók főbb csoportjai A sérülékeny munkavállalók a közös munkavédelmi szabályozás alapján és egyes szociális tényezőket, élethelyzeteket is figyelembe véve az alábbiak: 1. nők (a fogamzó képes/fertilis korúak), terhes nők (a nemrégen szült, a szoptató anyák, az anyatejet adók), fiatalkorú (15 - 18 életév közötti) és idősödő (az aktuális nyugdíjkorhatárt betöltött) dolgozó nők és férfiak 2. megváltozott munkaképességűek (köztük: a fogyatékossággal élők), a hajléktalan, a külföldről áttelepült vagy bevándorló, az idült betegek, illetve a munkanélküliek egy része (álláskeresők), stb.
Munkaalkalmasság – munkavégző képesség ILO: a) A munkaalkalmasság vizsgálata olyan megelőző intézkedés, ami a dolgozó testi és szellemi egészségének védelmét szolgálja, célja a munkavállaló és munkája közötti egyensúly kialakítása (a vállalati és az egyéni érdekek figyelembe vételével). b) A munkaalkalmasság egy adott időszakra, tevékenységre, feladatra vonatkozó (relatív) egészségi megfelelőség. WHO: A munkaalkalmasság vizsgálata az egyén (munkavállaló) arra való képességének, orvosi alkalmasságának a megítélése, hogy a munkavégzés során tudja-e teljesíteni önmaga és mások számára a foglalkozási egészség megtartását. WAI (Work Ability Index) – FIOH: A becsült munkaképesség/teljesítmény várható megtartása.
A sérülékeny munkavállalók foglalkoztatása (1) A sérülékeny munkavállalók foglalkoztatásának főbb alapelvei: - elsődleges a gyermekmunka tilalma (< 15 éves), a tanköteles fiatalok (15 – 16 éves) szünidei és egyéb (jogszabály szerint megengedett) foglalkoztatása = munkajogi, munkaügyi kategória - fiatalkorúak (16 – 18. éves) esetén a kevésbé érett, fejlődő szervezet egészségének védelme a fő szempont (mivel pl. a csontok növekedése ~20 éves korig tart, az izomerő még nem éri el a maximumát, határérték alatti megterhelések is – pl. CTM anyagok – kiválthatnak késői hatásokat) - a nők és a terhes nők (és a velük azonos elbírálás alá eső csoportok) esetén az anatómiai – élettani – biológiai okokra visszavezethető specifikus nemi érzékenységet kell figyelembe venni a fogamzás, az anya, a terhesség, a magzat, az utód védelme során, de az „elnőiesedett” szakmákra és a nők magánéleti szerepvállalására is tekintettel kell lenni
A sérülékeny munkavállalók foglalkoztatása (2) - idősödő munkavállalóknál – akiknek a demográfiai, társadalmi, gazdasági változások miatt egyre növekvő arányával kell számolni a munkaerő piacon – az öregedéssel élettanilag együtt járó csökkent (~70%-os) munkaképességének és energia-tartalékainak (WAI) a megtartása a cél a munka adaptálása, a munkahelyi egészség védelme és a munkaképesség megőrzése révén, ami nemcsak az egyének szintjén, hanem a generációvédelem miatt is indokolt - megváltozott munkaképességű (fogyatékos) és munkanélküli álláskeresők igen nagy számánál az egészségkárosodás, a megmaradt munkaképesség, a komplex rehabilitáció általi előírások jöhetnek szóba a munkaköri/a szakmai alkalmassági vizsgálatok során és a foglalkoztathatóság elbírálásakor - migránsok, vendégmunkások esetén nemcsak az egészségi állapot és a munkakapacitás vizsgálata, a járványügyi szempontok, hanem a szociális munkavédelem és az esélyegyenlőség biztosítása (kiemelten: a megfelelő tájékoztatás szerepe) is meghatározó tényező.
A munkavállalók munkahelyi össz - megterhelése: az egészség és a biztonság kockázatainak tipikus forrásai Munkakörülmények -
külső/belső térben
-
mélyszínen/magasban
-
beszállással
-
hidegben/melegben/
Munkavégző ember
- fizikai (zaj, rezgés, klíma, légnyomás, sugárzás) - kémiai (porok, veszélyes vegyi anyagok/keverékek) - biológiai tényezők (fertőzésveszély) - ergonómiai - pszicho-szociális kóroki tényezők
változó klímában -
változó légnedvesség
-
alacsony/magas légnyomás
-
Munkakörnyezet
balesetveszély (égés, esés, villamos veszély, robbanás, stb.)
-
mechanikai hatások (fizikai munka) élettani (fiziológiai)
Munkavégzés
- idegi (mentális) - érzelmi (pszichés) hatások
A sérülékeny munkavállalók „terhelhetősége” A vulnerábilis csoportok tagjai a munkaképes korú férfi munkavállalókhoz képest kevésbé terhelhetők, mivel ugyanaz a megterhelés számukra jelentősebb (nem optimális) igénybevételt jelent, emiatt testi épségük, foglalkozási egészségük és munkavégző képességük megőrzése veszélybe kerülhet, megnő a kockázata a munkabaleset, foglalkozási megbetegedés és a munkavégző képesség megváltozásának (csökkenésének). Példa egy „szabványos” munkateljesítményre (MSZ 21875: 1979 M1): Egy 70 kg-os egészséges férfi munkavállaló ~4 l/perc O2 felvétel, max. 135/perc pulzusszám és 38 oC maghőmérséklet, ~500 ml/óra verejtékezés mellett kb. 4! percig képes maximális erőkifejtésre (fizikai munkavégzésre). Egy 60 kg-os nő munkavállaló ennek a teljesítménynek kb. a 70%-ára képes. Egy 55 éves munkavállalónak is hasonló - kb. 70%-os - a munkateljesítménye.
Munkahelyek fűtésének és szellőztetésének munkavédelmi követelményei – MSZ 21875:1979 M1.
A sérülékeny munkavállalók védelme A sérülékeny csoportok egészségét potenciálisan károsító, tiltást igénylő megterhelések magából a munkavégzésből és a munkakörnyezetből eredő kóroki tényezőkből adódnak. Terhes nők esetén azon munkakörülmények előfordulásakor, amelynek során további fizikai, kémiai és biológiai kóroki tényezők veszélyeztetik a terhes nő és
a
magzat
placentaleválást
egészségét
-
magzati
eredményezhetnek
-
rendellenességeket a
munkáltatónak
vagy külön
kockázatbecslést is el kell végeznie. Fiatalkorúak foglalkoztatása során is előfordulnak a az egészséget potenciálisan
károsító,
tiltást
igénylő
megterhelések
mellett
olyan
munkakörülmények, amelyek (kémia és biológiai) hatóanyagai, egyes eljárások, folyamatok és munkaműveletek miatt a munkáltatóra további kockázatbecslés és megelőző intézkedések bevezetése is hárulhat.
Korai szabályok: gyermekek, fiatalkorúak, nők
1928. 1928. évi V. törvénycikk az iparban, valamint a némely vállalatoknál foglalkoztatott gyermekek, fiatalkorúak és nők védelméről „Gyermekkel, fiatalkorúval és nővel tilos olyan munkát végeztetni, amely testi erejét meghaladja, vagy egészségét, testi épségét, erkölcsét, a gyermeknek vagy a fiatalkorúnak a fejlődését veszélyezteti.” „Ha a nő hatósági orvosnak … igazolja, hogy a szülés előreláthatóan hat héten belül bekövetkezik, vagy koraszülés veszélye forog fenn, kérelmére őt a munka alól fel kell menteni. Nőt a szülést követő hat héten belül nem szabad foglalkoztatni.” „Az élelemnek,, amellyel a munkaadó látja el a a gyermeket, fiatalkorút vagy nőt, élvezhetőnek, táplálónak, és tekintettel az alkalmazott szervezetére, elégnek kell lennie.”
A Tanács 92/85/EGK irányelve és 94/33/EGK irányelve magyarországi jogharmonizációja Magyarország EU csatlakozása (2004. V. 1.) előtt az 1994. évi I. törvény alapján a Tanács 92/85/EGK irányelve a terhes dolgozók, valamint a nemrégen szült, illetve szoptató dolgozók munkahelyi biztonságának és egészségének javítására irányuló intézkedések bevezetéséről, valamint a Tanács 94/33/EGK irányelve
a
fiatalok
munkahelyi
védelméről
szóló
rendelkezéseivel
összeegyeztethető szabályozást rendelt el. Az új hazai jogszabály - a nők és a fiatalkorúak egészségének és testi épségének védelméről szóló 6/1982. (VI. 12.) EüM számú rendelet hatályon kívül helyezésével – az Mvt. [50.§, 60.§, 88.§ (2)] és az Eütv. [247.§ (29 d)] felhatalmazása alapján a sérülékeny munkavállalók foglalkoztatására is a: 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről.
Az Európai Unió antidiszkriminációs politikája és irányelvei Az 1997. évi Amszterdami Szerződés 13. cikke a foglalkoztatás, a szociálpolitika terén tapasztalható hátrányos megkülönböztetés ellen lép fel: „ … a Tanács … egyhangúlag intézkedéseket tehet a nemen, a faji, vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron, vagy szexuális beállítottságon alapuló megkülönböztetés leküzdésére. Az EU különböző antidiszkriminációs irányelvei (6) eltérő területekre és más-más hátrányos helyzetű csoportok védelmére szolgálnak. A Tanács 2000/78/EK irányelve a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról intézkedik. Magyarországon
az
egyenlő
bánásmódról
és
az
esélyegyenlőség
előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a fenti és a 2000/43/EK irányelvnek is megfelelve) 2004. 01. 27-én lépett hatályba (de pl. az akadálymentesítés végrehajtását 2006. decemberig meghosszabbította.)
Az Európai Unió Alapjogi Chartája 21. cikk: Tilos minden megkülönböztetés, így különösen … nem, … fogyatékosság, kor … alapján. 23. cikk: A nők és a férfiak közötti egyenlőséget minden területen, így a foglalkoztatás, a munkavégzés és a díjazás területén is biztosítani kell. Az egyenlőség elve nem akadályozza, hogy az alulreprezentált nem számára különleges
előnyöket
biztosító
rendelkezéseket
tartsanak
fenn
vagy
hozzanak létre. 25. cikk: Az Unió elismeri és tiszteletben tartja az idősek jogát a méltó és önálló élethez, a társadalmi és kulturális életben való részvételhez. 26. cikk: Az Unió elismeri és tiszteletben tartja a fogyatékkal élők jogát az önállóságuk, társadalmi és foglalkoztatási beilleszkedésük, valamint a közösségi életben való részvételének biztosítását célzó intézkedésekre.
A hazai szabályozás rendszere (1) I. A munkavédelmi törvény és végrehajtási rendeletei, egyéb jogszabályok és szabványok a sérülékeny csoportra tartozó munkavállalók biztonságának és egészségének hatékonyabb védelmét szolgálják a munkahelyek kialakítása és megfelelő munkakörülmények biztosítása révén. - Mvt. 87.§ 8/A., 19.§ (4), 50/A. § - 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet (kiemelten: 10. §., 10/A.§, 10/B.§; 4. - 5. - 6., 8. - 9. - 9/A. - 9/B. és 16. számú melléklet) - 3/2002. (II. 8.) SzCsM - EüM e. rend. 17.§, 21. § (2) - (3) - 4/2000. (II. 20) SzCsM - EüM e. rend. 4. sz. mell. I. 16 -17. - 25/2000. (IX. 30.) SzCsM – EüM e. rend. a munkahelyi kémiai biztonságról - 26/2000. (IX. 30.) EüM rend. a foglalkozási rákkeltő anyagokról - 66/2005. (XII. 25.) EüM rend. a munkahelyi zajról - 22/2005. (VI. 24.) EüM rend. a munkahelyi rezgésről - 61/1999. (XII. 1.) EüM rend. a biológiai kóroki tényezőkről, stb.
A hazai szabályozás rendszere (2) II. A fogyatékos (fogyatékossággal élő), a megváltozott munkaképességű munkavállalók munkavégzésénél, foglalkoztatásánál a fogyatékosság és a (megmaradt) követelményeit,
munkavégző a
képesség
munkaeszközöket
alapján
kell
meghatározni
a és
munkavégzés a
megfelelő
munkakörülményeket kialakítani. -
Mvt. 19.§ (4): „Olyan munkahelyek létesítésénél, ahol mozgáskorlátozott vagy egyéb
testi
környezetnek
fogyatékos
munkavállalókat
illeszkednie
kell
az
foglalkoztatnak, emberi
test
a
fizikai
megváltozott
tulajdonságaihoz.” -
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény [58. § (5) bekezdése m) pontja] szerint: „Megváltozott munkaképességű személy: aki testi vagy szellemi fogyatékos, vagy akinek az orvosi
rehabilitációt
követően
munkavállalási
és
munkahely
megtartási esélyei testi vagy szellemi károsodása miatt csökkennek.”
-
A hazai szabályozás rendszere (2 a.) - A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXV. törvény: „Fogyatékos személy az, aki tartósan vagy véglegesen olyan érzékszervi, kommunikációs, fizikai, értelmi, pszichoszociális károsodással - illetve ezek bármilyen halmozódásával - él, amely a környezeti, társadalmi és egyéb jelentős akadályokkal kölcsönhatásban a hatékony és másokkal egyenlő társadalmi részvételt
korlátozza vagy gátolja.
- A fogyatékosok foglalkoztatásának alapvető feltétele annak megállapítása az alkalmassági vizsgálatok és a foglalkoztathatóság elbírálása során - hogy a) a csökkent munkaképesség mennyiben befolyásolja a munkavégzést a különböző munkakörökben, b) milyen munkakörben és milyen feltételek mellett lehetséges a foglalkoztatásuk állapotrosszabbodás veszélye nélkül, c) idült betegségük vagy fogyatékosságuk nem idéz-e elő fokozott baleseti veszélyt.
A fogyatékos és megváltozott munkaképességű munkavállalók „visszaillesztése” a munka világába - A munkáltatóknak a fogyatékos munkavállalók speciális szükségletei szerint kell a komplex akadálymentesítést biztosítani. A mozgássérült, vagy nagyothalló, vak vagy gyengén látó, értelmi
fogyatékos
siket
munkavállaló
esetén más - más munkakörnyezetet, információs és kommunikációs csatornákat kell kialakítani. - Megváltozott munkaképességűnek tekintendő a munkabaleset vagy foglalkozási
megbetegedés
miatt
baleseti
járadékban,
baleseti
nyugdíjban részesülő munkavállaló, aki munkáltatói intézkedés nélkül nem alkalmas korábbi munkakörének ellátására. - A (külön jogszabályok által végzett) komplex rehabilitáció az egészségükben károsodottak megmaradt képességeinek a helyreállítására, a fejleszthető képességekre, a rehabilitációs esélyekre irányul.
Forrás: NRSZH
Az NRSZH komplex vizsgálatai, 2011/2012.
Forrás: NRSZH
Forrás: KSH, 2011. évi népszámlálás A fogyatékossággal élők száma: 490 578 fő Ebből: A foglalkoztatott száma összesen: 65 581 fő, az összes fogyatékossággal élő ~ 13,3%-a
A grafika a 168 óra XXVI. évf. 2014/42. szám 38. oldalán található
Az európai népesség korfájának alakulása
Piramis alakú:
Harang alakú:
Urna alakú:
- növekvő népesség
- stagnáló népesség
- fogyó népesség
- >65 évesek ~10%
- >65 évesek ~20%
- >65 évesek ~30%
A foglalkoztatottak megoszlása korcsoportok szerint és nemenkénti bontásban (2009) - KSH
Foglakoztatási adatok, EU 27 és HU, 2011/2012.
Forrás: Eurostat
Forrás: KSH, Munkaerő – felmérés
Forrás: Eurostat, LFS
Forrás: NFSZ regiszter
A munkanélküliségi ráta [%] az EU 28 tagállamában, 2014.
A munkanélküliség alakulása, EU 28, 2003 – 2013. (teljes – ifjúsági – alacsony képzettségű – idősebb)
Forrás: Eurostat, EU Bizottság „Közös foglalkoztatás” jelentés - tervezet, 2014.
ILO felmérés a fiatalok munkanélküliségi rátájának képzettség szerinti alakulásáról, 2012.
Forrás:: http://www.ilo.org/global/research/global-reports/global-employment-trends/youth
A nők foglalkoztatásának alakulása, EU-27, 2008 - 2013.
EU-OSHA Risk Observatory: New risks and trends in safety and health of women at work
A népesség gyarapodó rétege – Az időskorúak jellemzői KSH, 2014. október
Forrás: http://www.onyf.hu Tájékoztató a magyar nyugdíjbiztosítás főbb ellátási szabályairól és szervezeti rendszeréről. 2012. augusztus, Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság
Külföldi munkavállalók számának az alakulása
Forrás: ÁFSZ, 2010.
Forrás: KSH, 2013.
A nők és a férfiak eltérő adottságai, terhelhetősége
De! A férfiak születéskor várható élettartama - 8 év, a középkorú férfiak magas halálozási rátája a vezető halálokok (kardiovaszkuláris, rák) miatt az ő védelmüket is megköveteli munkavédelmi és népegészségügyi szempontból is.
A nők kisebb terhelhetőségének okai Anatómiai, élettani, biológiai adottságok és jellemzők: kisebb testmagasság és testtömeg, kevesebb izomtömeg és izomerő, eltérő csontozat (medence és csípő szélesebb, ágyéki gerinc hosszabb, stb.) Specifikus érzékenység:
-
menstruációs ciklus (+6% és -10% teljesítmény ingadozás) nemi szervek előesése (nehéz terhek cipelése) kismedencei gyulladások (kedvezőtlen munkahelyi klíma) nőgyógyászati daganatok (fizikai és kémiai kóroki tényezők) a medence és az ágyéki gerinc deformitásai (fizikai munka, ergonómiai kóroki tényezők, balesetveszély)
-
neuro-endokrin rendellenességek kialakulása (egyes kóroki tényezők, pszichoszociális kockázatok által kiváltott anyagcsere, hormonális, stb. elváltozások)
Női munka - Kincses Kalendárium, 1902.
Az 1900. évi népszámláláskor 4904 orvos tudor volt (16,7 M fő lakosra)
A 15 - 64 éves nők foglalkoztatási rátája, 1992-2012.
A nők foglalkoztatása Magyarországon, 2011/2012.
A sérülékeny csoportok egészségét potenciálisan károsító, tiltást igénylő megterhelések Magából a munkavégzésből származó megterhelések: -
túlzott fizikai megterhelés (dinamikus és statikus izommunka)
-
fokozott pszichés megterhelés
-
fokozottan baleseti veszélyekkel járó munkakörök, tevékenységek A munkakörnyezet egészségkárosító kóroki tényezői:
-
fokozottan terhelő munkahelyi klíma (meleg, hideg, váltakozó, nedves)
-
fizikai kóroki tényezők: kéz-kar és egésztest rezgés, zaj-, ionizáló és mikrohullámú sugár-expozíció, túlnyomásban végzett munka
-
vegyi expozíció: nagyon mérgező, a reprodukciót károsító, daganatkeltő, teratogén, mutagén vegyi anyagok- és tüdőfibrózist okozó por-expozíció
-
biológiai kóroki tényezők: toxoplazma és rubeola vírusfertőzés veszélyével járó munka, illetve expozíció
Az alkalmasság vizsgálatának szabályozása (1) A 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet szakmai iránymutatása szerint: - A nők alkalmatlanok vagy csak bizonyos feltételekkel alkalmasak egyes egészségkárosító kockázatot jelentő vagy veszélyes megterhelésekkel járó munkakörülmények közötti munkavégzésre. R. 10.§-a, 8. számú és 9. számú melléklete szerint - A fiatalkorú foglalkoztatása során vannak tiltott vagy csak feltételekkel megengedő megterhelések. Tanulóknál csak a szakma elsajátításához szükséges időtartamban történő foglalkoztatás a megengedett. R. 10/A.§-a, 8. számú és 9/A. számú melléklete szerint
Az alkalmasság vizsgálatának szabályozása (2) - Az
idősödő
munkavállalók
alkalmatlanok
vagy
csak
bizonyos
feltételekkel alkalmasak számos egészségkárosító kockázatot jelentő vagy veszélyes megterhelésekkel járó munkakörülmények közötti munkavégzésre. Az idősödő munkavállaló foglalkoztatásánál fokozottan törekedni kell a munkának
a
munkavállaló
munkaképességéhez
való
igazítására
(=
adaptáció). R. 10/B.§-a, 8. számú melléklete és a Mvt. 19. §-a (4) bekezdése szerint - A munkáltatónak – a foglalkozás-egészségügyi alapszolgálat orvosának véleményét kikérve – írásban kell meghatározni azokat a munkaköröket, amelyekben a nők, a fiatalkorúak, az idősödő munkavállalók egyes megterhelések miatt nem foglalkoztathatók (a 8. számú melléklet alapján a 10. § szerint meghatározott személyek tekintetében). R. 15. §-ának (1) bekezdése b) pontja és (2) bekezdése szerint
Magából a munkavégzésből származó megterhelések (1)
Terhes Megterhelések
Fiatalkorú
< 45
(1)
45 X
> X
Fiatalkorú
éves
> X
éves
nők
férfiak
Túlzott fizikai megterhelés Közepesen nehéz munka (d) +
(3) (5)
(3)
(3)
(3) (5)
Nehéz munka (d)
+
+
(3)
(3)
+
Anyagmozgatási munka (s)
+
>10 kg tömeg emelése (s)
+
(5)
(5)
(5)
+
+
(5)
(5)
(5)
+
(5)
(5)
Kényszertesthelyzetben munka (s)
végzett
Kezek kis ízületeit érő mikrotraumák kumulációjának lehetőségével járó munka (d+s)
+
(5) (3)
(3)
(5)
(5)
+
(5)
(5)
(5)
(5)
Magából a munkavégzésből származó megterhelések (2) Terhes Megterhelések
Fiatalkorú
<
45 -
>
45
X
X
(1)
Fiatalkorú
éves
Fokozott pszichés megterhelés
+
+
Fokozott pszichés információ terheléssel járó vagy különleges figyelmet igénylő tevékenység, ha meghaladja a a törvényes munkaidő 50%-át.
+
+
X
éves
nők
Időkényszer feltételei között végzett tevékenység esetén (szalag vagy szalagszerű techológiák) akkor, ha a néhány elemi műveletből felépülő, periódikusan ismétlő tevékenységek végrehajtásra előírt műveleti idő nem haladja mega 3 percet és nincs szervezett tevékenység csere
>
férfiak
(5)
(5)
+
(5)
(5)
+
(5)
Magából a munkavégzésből származó megterhelések (3)
Terhes Megterhelések
Fiatalkorú
< 45
(1)
> X
éves
nők
+
Fiatalkorú
éves
Fokozott pszichés megterhelés
A dolgozó saját vagy mások egészsége, testi épsége szempontjából az átlagosat meghaladó mértékű kockázattal járó munka:
45 -X
+
Fokozottan baleseti veszélyekkel járó munkakörök, tevékenységek*
* 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 4. számú melléklete szerint
férfiak
(5)
(5)
(5)
+
> X
A munkakörnyezet egészségkárosító kóroki tényezői (1)
Terhes Megterhelések
Fiatalkorú
(1)
< 45
45 -X
> X
Fiatalkorú
éves
Fokozottan terhelő munkahelyi klíma
> X
éves
nők
férfiak
Hő-expozícióban végzett - nehéz fizikai munka
+
+
- közepesen nehéz fizikai munka
+
+
- könnyű fizikai munka
+
+
+
Hideg munkakörnyezetben végzett munka
+
+
+
Váltakozva hideg-meleg munkahelyen végzett munka
+
+
Nedves munkakörnyezetben végzett munka
+
(5)
+
+
+
+
+
(5)
+
(5)
(5) +
(5)
(5)
A munkakörnyezet egészségkárosító kóroki tényezői (2)
Terhes Megterhelések
Fiatalkorú
< 45
(1)
45 -X
> X
Fiatalkorú
éves
éves
nők
Fizikai kóroki tényezők
> X
férfiak
Kéz/kar rezgés 2,5 m/s2 expozíció felett
+
+
+
+
+
+
+
Egész testre ható rezgéssel járó munka: 0,5 m/s2 expozíció felett
+
+
+
+
+
+
+
Ionizáló sugár-expozíció
+
+
+
Mikrohullámú sugár-expozíció
+
+
+
Zajexpozícióban végzett munka: egyéni hallásvédő eszköz mellett számított 87 dBA egyenértékű és 140 dBC csúcs hangnyomásszintet meghaladó pillanatnyi zajbehatás
+
+
+
Túlnyomásban végzett munka
+
+
(5)
(5)
+
A munkakörnyezet egészségkárosító kóroki tényezői (3)
Terhes Megterhelések
Fiatalkorú
< 45
(1)
45 -X
> X
Fiatalkorú
éves
éves
nők
Kémiai kóroki tényezők:
> X
férfiak
Nagyon mérgező, a reprodukciót károsító, daganatkeltő, teratogén, mutagén vegyi anyag expozíció Fenti tulajdonságú növényvédő szerek (minden szerves foszforsav észter is) gyártása, hatástalanítása, kiszerelése, felhasználása
+ (2)
+
(5) (8)
(5)
+
(5)
Szerves oldószerek
+ (2)
+
(5)
(5)
+
(5)
Higany, indium, VI. értékű króm
+ (2)
+
(5)
(5)
+
(5)
Antibiotikumok gyártása, stb.
+ (2)
+
(5)
(5)
+
(5)
+ (2)
+
(5) (8)
(5)
+
(5)
Hormonok gyártása, stb.
A munkakörnyezet egészségkárosító kóroki tényezői (3a)
Terhes Megterhelések
Fiatalkorú
< 45
(1)
Fiatalkorú
+
> X
éves férfiak
nők
+ (2)
> X
éves
A külön jogszabály szerinti* rákkeltő anyagok közül: Aminopterin; antikoagulánsok, citosztatikumok; difenil-hidantoin, dohánytermékek; fenol; halotán; jódtartalmú gyógyszerek, kombinált orális kontraceptívumok; melfalán; metil-CCNU; nem szteroid ösztrogének; nikotin; tireosztatikumok; treoszulfán
45 -X
(5) (8)
+
*A vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006/EK Európai Parlamenti és Tanácsi rendelet XVII. melléklete 28. pontja szerinti 1. és 2. kategóriás rákkeltő anyagok az 1. és 2. függelékben meghatározva.
A munkakörnyezet egészségkárosító kóroki tényezői (3b)
Terhes Megterhelések
Fiatalkorú
(1)
< 45
45 -X
> X
Fiatalkorú
éves nők
Mutagén anyagok*
> X
éves férfiak
Mutagén anyagok 2. kategória: hexa-metil-foszfor-triamid, benz(a)pirén, benz(d,e,f)-krizén, 1,2 dibróm-3-klórpropán, akrilamid, >1% metil-akrilamidometoxi-acetát, metil- akrilamid-glikolát, etilénimilin; azriridin, akrilamid
+
+
+
+
+
Szaporodást károsító anyagok* Szaporodást károsító 1. kategória
+ (2)
Szaporodást károsító 2. kategória
+
*A REACH rendelet XVII. mell. 29. szerinti mutagén anyagok a 3. és 4. függelékben, a 30. szerinti reprodukciót károsító anyagok az 5. és 6. függelékben szerepelnek.
A munkakörnyezet egészségkárosító kóroki tényezői (3c) Terhes Megterhelések
Fiatalkorú
(1)
+
+
+
> X
Fiatalkorú
+
> X
éves férfiak +
nők
Biológiai kóroki tényezők: Toxoplazma gondii (parazita) és rubeola (kanyaróvírus) fertőzés veszélyével járó munka, illetve expozíció, kivéve, ha terhes dolgozók immunizálás útján megfelelő védelmet kaptak ezen ágensek ellen**
45 -X
éves nők
Tüdőfibrózist okozó porexpozíció*
< 45
férfiak
+
*A 25/2000. (IX. 30) EüM-SzCsM e. rend. 1. sz. mell. 1.2.1. Szemcsés szerkezetű (pl. kvarc, fapor) és 1.2.2. Rost szerkezetű (azbeszt, üveg, ásvány, kerámia, műanyag) porok **A biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről szóló 61/1999. (XII. 1.) EüM rend. és 2. és 3. sz. mellékletében foglaltakat is figyelembe véve.
A 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 8. számú melléklete táblázatának jelmagyarázata alapján: + Tiltás. (1) A tiltás terhesekre, nemrégen szült dolgozókra és szoptató anyákra terjed ki. (2) A tiltás az anyatejet adókra is kiterjed. (3) Az MSZ 21875:79 Melléklet M1-ben férfiakra megadott érték 70%-a. (4) Törölve. (5) Esetenkénti döntés a munka(köri) alkalmassági vizsgálat és a munkakörre kiterjedő ergonómiai vizsgálat, a megterhelés-igénybevétel elemzése a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás keretében. (6) Kivéve a könnyűbúvár-készülékes kutató (pl. régészeti) munkát. (7) A föld alatti bányászati, kőolaj- és földgázbányászati mélyfúrási munkakörökben végzett munka esetében esetenkénti döntés az (5) pontban foglaltak szerint, kivéve: fizikai munkát nem végző nők vagy azok, akik szakmai kiképzésük céljából kötelesek bizonyos időt föld alatti bányászati munkakörben vagy fúrótoronynál eltölteni. (8) Korai terhesség (<14. terhességi nap) vizsgálati feltételeinek és vizsgálatának biztosítása kötelező. A korai terhesség védelme végett a fogamzó képes korú nő a (8) jelzésű anyagokkal (ezek gyártásával, kiszerelésével, illetőleg növényvédő szerek esetében felhordásával) csak akkor foglalkoztatható, ha a munkaadó biztosítja a korai terhesség diagnosztizálásához szükséges gyorstesztet. A gyorstesztet családtervezés előtt álló munkavállaló nő a foglalkozásegészségügyi szolgálat orvosa útján kapja meg, ha a családtervezést neki bejelentette, és a gyorsteszt alkalmazásának módját, időpontját az orvossal ugyancsak előzetesen megbeszélte, és írásban nyilatkozik arról, hogy a megbeszélés értelmében megfelelően jár el, valamint a teszt eredményéről a foglalkozás-egészségügyi orvosát 24 órán belül tájékoztatja. (9) A 4. számú mellékletben szereplő munkakörök, tevékenységek. X Az egyénre irányadó nyugdíjkorhatár. *
Szaporodást károsító anyagok 1. kategória.
A munkabalesetek alakulása, 2013. - NMH MMI
17222 munkabalesetből: 11821 fő férfi és 5941 fő nő 75 halálos munkabalesetből: 70 fő férfi és 5 fő nő Korcsoport szerinti megoszlás: ⇒
A foglalkozási megbetegedések és a fokozott expozíciós esetek megoszlása nemenként és korcsoportonként, 2013.
Forrás: NMH MMI Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztály
A munkabalesetek előfordulási gyakorisága összesen és nemenként egyes gazdasági ágazatokban, EU-15
~3,2% 5%
2%
A † munkabalesetek előfordulási gyakorisága összesen és nemenként egyes gazdasági ágazatokban, EU-15
4,5·10-5 7·10-5 0,3·10-5
További gyakorlati tudnivalók
Munkaidő: pihenőidő fizikai munkavégzés és kedvezőtlen klíma esetén Pihenési „pótlék” – Akkomodációs idő A munkaközi szünet jelentése képernyő előtti munkavégzés során Az expozíciós idő korlátozása (?) A munka”igazítása” – adaptációja – a munkavállaló fizikai képességeihez (szellemi/mentális és pszichés/lelki adottságokhoz?) EU - ESAW és EU - EODS „rendezése” H: „aluljelentése” és a munkavédelem költséghatékonysága pl. a foglalkozási rákkeltők miatti éves halálozás ~ 3000 fő! pl. a tűszúrásos, vágásos sérülések (munkabalesetek) bejelentése hiányzik
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
