ESÉLY A TÚLÉLÉSRE: A LELKISEGÉLY SZOLGÁLAT LEHET SÉGEI ÉS KORLÁTJAI

Juhász Gyula Tanárképz F iskola Egészségfejleszt - Mentálhigiénikus Szak Miskolc

„ESÉLY” A TÚLÉLÉSRE: A LELKISEGÉLY SZOLGÁLAT


LEHET SÉGEI ÉS KORLÁTJAI

Dr. Vas József konzulens

Komáromi Lászlóné 1999.

Tartalomjegyzék El szó...................................................................................................... 4 Történeti áttekintés .................................................................................

6

Öngyilkosság megel zés .................................................... ..................... 12 Melléklet (1-3) Krízisintervenció ..................................................................................... 19 Mentálhigiénés prevenció Mentálhigiéné...................................................................................... 23 Segít beszélgetés................................................................................ 24 Rogers-i tanítás.......................................................................... 24 Biblia-i tanítás............................................................................ 27 Meghallgatás ............................................................................. 27 Projekció ............................................................................................ 29 Kommunikáció ................................................................................... 30 Szupervízió..............................................................................................

32

Esetmegbeszél csoport........................................................................... 33 Szervezeti csoport ................................................................................... 33 „Esély” Lelkisegély Telefonszolgálat........................................................ 34 Történeti háttér.................................................................................... 34 „Esély” Alapítvány............................................................................... 35 Képzések ............................................................................................ 36 Melléklet (4-11)................................................................................... 37 Telefonos-nap ..................................................................................... 38 Statisztikai adatok............................................................................... 39 Melléklet (12-21) Finanszírozás ...................................................................................... 41 Project Célmeghatározás ................................................................................ 42 Tervezés ............................................................................................ 43 Definiálás ........................................................................................... 44 Kivitelezés .......................................................................................... 47 Ellen rzés ........................................................................................... 49 Finanszírozás....................................................................................... 50 Értékelés............................................................................................. 50 Epilógus..................................................................................................

52

Köszönetnyilvánítás ................................................................................ 53 Irodalom jegyzék..................................................................................... 54

2

Mottó: Ha arra kérlek, hogy hallgass meg, És te tanácsot adsz, nem teljesíted a kérésemet. Ha arra kérlek, hogy hallgasd meg érzéseim, És te elmagyarázod, hogy miért rossz, Hogy úgy érzek, ahogy érzek, akkor rámtiportál. Ha arra kérlek, hogy hallgass meg, És te úgy érzed, hogy valamit tenned kell, Hogy a problémám megoldódjon, Bocsáss meg, de én úgy érzem, hogy te süket vagy. Nem kértem mást, csak hogy figyelj és hallgass meg. Nem kértem, hogy tanácsolj, sem hogy tegyél Nem kértem mást, csak hogy figyelj és hallgass meg. Nem vagyok tehetetlen, csak gyönge és elesett. Amikor teszel valamit helyettem, Amit nekem kellene megtennem, Csak meger síted a gyöngeségemet és a félelmemet. De ha elfogadod, hogy úgy érzek, ahogy érzek, - Még ha ez az érzés számodra érthetetlen is Lehet vé teszed számomra, hogy megvizsgáljam, És értelmet adjak az értelmetlennek. S ha ez megtörtént, a válasz világossá válik, Tanácsra nincs szükség. Talán ezért használ sok embernek az imádság. Mert Isten nem ad tanácsot, sem megoldást. Csak figyel és hallgat. A többit ránk bízza. Tehát te is, kérlek, figyelj rám, és hallgass meg. És ha szólni akarsz, várj egy picit. Akkor majd én is tudok rád figyelni.

(Agnes Begin)

El szó

A téma, melynek kifejtésére vállalkozom, sokkal bonyolultabb annál, mintsem a teljesség igényével bemutatható lenne. Célom az, hogy elemzést készítsek a segít szolgálatok lehet ségeir l és korlátjairól az „Esély” Lelkisegély Telefonszolgálat ismertetésén keresztül. Az emberi kontextusoknak azokat a dimenzióit emelném ki, amelyek az interperszonális kapcsolatban a lelki egészségvédelem, ha úgy tetszik, a profilaktikus tevékenységek mentén el segíti az egyén fejl dését, kiteljesedését és önmegvalósítását - az emberi kommunikáció eszközével. A tematika szerteágazó sokszín sége, széles palettája és a szerz ismereteinek korlátjai nem teszik lehet vé a komplex tárgyalást - így csak a jellegzetes elemek felvillantására, élményszer leírására van mód; különös tekintettel a társadalmi és a társas élet anómiás jelenségeire, a deviáns viselkedésekre és a perifériára sodródott emberek sorsára. Különösen tanulságos az önsors-rontó, ugyanakkor paradox módon megkapaszkodni vágyó - így explicit vagy implicit módon segítséget igényl

-

emberek attit d- vizsgálata, és viszonyulásuk a felkínált segítésre. Mindennapjainkat átszövi az emberiséggel egyid s, egyik legalapvet bb érzésünk, a félelem. A Bibliában az els

emberpár megjelenésekor találkozunk a

félelemmel (I. Móz. 3:10), s t maga Jézus „rettegett” a félelemt l a Gecsemáné kertben ( Mk. 14:33). Félelem nélkül nincs élet. Hiába kísérletezünk, hogy kiiktassuk, módszereket dolgozhatunk ki a visszaszorítására - megszüntetni nem tudjuk. Társadalmi létünk meghatározója a félelem és a szorongás, amely megbomlott biztonságérzetünkb l származik,

ezt

el bb-utóbb mindannyian átéljük, mint

stresszhatásokat, veszélyhelyzeteket vagy krízisállapotokat. Mindezek az egyéni, a családi, a munkahelyi egzisztenciánk, egészségünk, létünk veszélyforrásai. Kultúránk íratlan szabálya, hogy testi-lelki tünetekkel orvoshoz, szakért höz fordulunk, aki vizsgálatokat rendel el, gyógyszereket ír fel. Könnyebb számunkra, ha a

4

tekintély helyzetben lév

szakért

izolálja a bajt: nem én vagyok a rossz, hanem

csupán rosszul vagyok: ez vagy az a szervem m ködik rendetlenül. Sokunk el tt ismert a kép: Kora reggel gyorsan megiszom a kávét, rohanok a munkahelyemre. A buszon, villamoson könyökkel törünk utat, egymás lábát tapossuk. Amint megérkezem, beveszek egy nyugtatót, mert ideges vagyok. Még egy kávé, mert nem vagyok elég élénk. A sok kávétól már fáj a fejem, hát fájdalomcsillapító következik. Néhány óra sebnyalogatás: fáradt vagyok, ny gös vagyok, mindenki hagyjon békén, nem fog a fejem, unom az egészet. Délután megismétl dik a reggeli procedúra - hazafelé. Bevásárlás, sorban állás, rohanás, idegeskedés, szétmegy a fejem. Otthon kezd dik az aznapi robot... Este fáradtan elalszom a TV el tt. Az ágyban végiggondolom a napot, a feszültség fokozódik. Megoldatlan problémák miatt nem tudok elaludni. Forgolódom az ágyban, még végre hajnaltájt beveszek egy altatót. Reggel nem bírok felkelni - rohanva, elkésve, feszülten kezd dik a nap. Közben nem is érzékeljük az életet, nem beszélünk egymással, nem figyelünk a másikra. Gyógyszerre is gyógyszert szedünk, ahelyett, hogy meghallgatnánk egymást, s meghallgatásra találnánk. Az interperszonális kapcsolatok, a kommunikáció oldja a feszültséget és a félelmet - ennek egyik jellegzetes, sajátos formája a telefonszolgálat.

Történeti áttekintés

Különösen azokban a társadalmakban, ahol kiscsoportok (törzsek) vannak összezárva kellett, hogy legyen valaki, aki felvállalja a társadalom összefogását:

volt

a gyógyító, a sámán, akinek feladata, hogy megtalálja az utat a túléléshez, helyreállítsa a megbomlott bio-pszicho-szociális rendszert, az intim emberi közösséget. Feladata még a jóslás, a jöv kép teremtés, a prevenció, a veszteségek feldolgozása. A gyógyítás csak ezek után következett. A sámánok helyét kés bb a gyógyítók, az orvosok foglalták el. A tudományos orvoslás kezdetét l szintén el kel helyet foglal el a prevenció. A prevenció sajátos típusú, sokrét eljárások gy jt fogalma, amely komoly anyagi és humán ráfordítást igényel. Napjainkban az egészségügyi ellátás legf bb akadályai a finanszírozási problémák, ágyleépítések, eladósodás, túlzott elszegényedés, alig megfizethet gyógyszerárak. Emiatt hazánkban a mentálhigiéné az egészségügyön belül mindig a legelhanyagoltabb területnek számított. 1930-ban Magyarország a 3 millió koldus országa volt (de a szegények száma valószín leg még ennél is több volt!). Az elmúlt évtizedek szomorú dics sége, hogy ma Magyarország a depressziósok, alkoholisták, öngyilkosok országává „fejl dött”, ahol vezet

szerep jut az egészségtelen életmódnak, az egészségtelen étkezési

szokásoknak, a fizikai inaktivitásnak. Az elmondottaknak egyszerre oka és következménye, hogy a lakosság értékrendjében az egészségnek nem jut hely. Talán nem véletlen, hogy a megel zésre irányuló els világméret mozgalom éppen az Egyesült Államokban bontakozott ki. Elindítója Clifford Beers, New Yorki újságíró volt, aki az 1900-as évek elején - két évi elmekórházi kezelés után - kiállt a prevenció fontossága mellett, s az

kezdeményezésére indult útjára a mentálhigiénés

mozgalom. A mozgalom célja egyrészt az volt, hogy a kormányokat megel zési rendszerek létrehozására ösztökélje, másrészt, hogy a közvéleményre gyakoroljon hatást annak érdekében, hogy az emberek ismerjék fel az ártalmas körülményeket, és 6

védekezzenek ellenük. A mozgalom ideája - túl a politikai bonyodalmakon rámutatott a társadalmi-politikai bajokra, a rendszerek hiányosságaira és a gazdasági problémákra. A mentálhigiénés mozgalom a közegészségügy modelljéb l indul ki: ma már nyilvánvaló, hogy a korszer közegészségügyi és járványügyi szolgáltatás kiépítése az egyik legjelent sebb fejleménye az egészségügy történetének. Az 1950-es években jelentkez antipszichiátriai irányzat képvisel je, Thomas Szasz (a magyar származású Amerikában él tudós) szintén a társadalom erkölcsi és hatalmi tényez inek tulajdonít szerepet nemcsak a deviáns viselkedési formák megítélésében, hanem kialakulásában is. Munkásságának a hatása nem korlátozódott pusztán a pszichiátriára, kiterjedt a civil kapcsolatok és intézmények életére is, izgalmas témát adott a m vészeknek (ld. pl. Kesey: Száll a kakukk fészkére c. regény, színdarab és film), el segítette a 60-as évek Amerikájának erkölcsi megújulását. A második világháború után a civilizált országokban el térbe került a megel zés. Az ezzel kapcsolatos közegészségügyi gondolkodást el ször a WHO próbálta rendszerezni. A Világegészségügyi Szervezet a prevenció háromszint rendszerét hozta létre (primer, szekunder, tercier), mely az ideális (testi-, lelki- és szociális jólét állapota) egészség definícióhoz illeszkedik. A szociológia általában az egészséggel kapcsolatos viselkedést (health behavior) emeli ki, az elmúlt évtizedekben az egészségfenntartás, egészségmeg rzés fogalmát használta, jelenleg az egészségfejlesztés (health promotion) modellje van érvényben. Az egészségpromóciós törekvések sokféle formáit láthatjuk az 1960-as évekt l kezd d en. Kodifikálása az 1980-as évekt l kezd dött. Kiemelked jelent ség az Ottawa Charter (1988), amelyet egy exkluzív WHO konferencia foglalt írásba. Az egészségpromóciós modellt nemzetközileg is elfogadják. Létjogosultságát

igazolja, hogy fejl dés az egészségi állapotban ott manifesztálható, ahol az egészségpromóciós elvek az irányadók. A lelki egészségmeg rzés területei: ? abuzusok, devianciák öngyilkosság megel zés baleset megel zés kriminológiai megel zés mentálhigiéné hagyományos területei személyiségfejlesztés laikus segít k bevonása készségfejlesztés

A modern társadalmakban a lelki problémák és megbetegedések számaránya, a deviáns magatartások, köztük az öngyilkosság aránya n . Magyarország a világranglistán el kel helyet foglal el. Hazánkban mintegy 8-9százezer az alkoholista, 70-80 ezer kábítószeres, 4 000 öngyilkos, 3,5 millió a dohányzó. Buda Béla tanulmányából?( (1986) kit nik, hogy a modern ipari társadalmak polgárainak 95%-a potenciális kliense a segít knek (de akkor ki a segít ?), s legalább életének egy meghatározott szakaszában mindenki rászorul valamilyen támogató kapcsolatra.

Lelkisegély Szolgálatok

?

?????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????? ????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????? ?? ????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????

8

Az öngyilkossági gondolatokkal foglalkozó embereknek segítségnyújtás céljából Chad Varah 1953-ban közzétette saját telefonszámát. Erre a lépésére emberek sokasága rengeteg problémával kereste meg - végül megalakította a Szamaritánus szervezetet; amely az önkéntes segít k egyesülésével jött létre. Munkája nyomán terjedtek el a világban a telefonszolgálatok. Az Egyesült Államokban 200 felettire tehet

a non-stop szolgálatok száma. A különféle módszerekkel,

eszközökkel, tagokkal m köd szolgálatok 1964-ben hozták létre az IFOTES-t - a telefonszolgálatok nemzetközi szervezetét, melynek központja Genf. Kidolgozták normáikat, célkit zéseiket, alap-elveiket és módszertani szempontjaikat. Ezek alapján Magyarországon is egyre nagyobb számban jelentek meg hasonló jelleg szervezetek. Az els telefon szolgálat 1970-ben Debrecenben jött létre, majd 1974-ben a budapesti Élet, 1975-ben a pécsi SOS kezdte meg m ködését, és az igényeket követve jelentek meg a többi szolgálatok is. 1986-ban megalakult a Magyar Lelki Els segély Szolgálatok Szövetsége. Azóta az ország különböz városaiban m köd szolgálatok a szövetségbe tömörülnek. A miskolci „Esély” Lelkisegély Telefonszolgálat 1992 óta m ködik. Tagjai önkéntesekb l álló karitatív segít k. Tekintettel arra, hogy a Szolgálat 1997 óta a Szövetség tagja, a céljait és normáit magára nézve kötelez nek tartja, s mivel a Szövetség az IFOTES tagja, az „Esély” Lelkisegély Telefonszolgálat tagjaira is az IFOTES normák és szabályok érvényesek. A Szolgálat 1995-t l Alapítvány keretében m ködik.

A lelkisegély szolgálatok prevenciós szervezetek, amelyek önként vállalják az alábbi feladatokat:

öngyilkosság megel zés: a kiúttalanság érzés kompenzálására nyújtott emberi segítség, a végzetes megoldások értelmes cselekvésbe fordítása; krízis intervenció: a személyiség

számára a veszélyeztet

körülmények fenyeget

közelsége

mindennél fontosabbá válhat - azokat sem kikerülni, sem megoldani nem tudja, ebben az esetben küls segítségre, támogatásra van szüksége; mentálhigiénés prevenció: a pszicho-szociális problémák kínzó terhet jelentenek a mindennapokban — konfliktusok, életvezetési nehézségek forrásai lehetnek. A problémák krízissé válásának megel zését szolgálja a felvilágosítás, informálás, segít beszélgetés formájában. Alapelvek: anonimitás lehet sége, titoktartás, elérhet ség, probléma-érzékenység, beleérz támasznyújtás, az élet, mint érték tiszteletének képviselete. A telefonos munka feltételei: személyi alkalmasság, önkéntesség.

A szolgálat célja:

10

a kritikus helyzetek megel zése, a bajbajutott emberek probléma megoldó képességének az indirekt — meghallgatás és empátiás tükrözés útján történ — fejlesztése. Szakmai kompetencia: Els dlegesen fontos azoknak a határoknak és korlátoknak a megvonása, amelyek a szolgálat tevékenységi köréhez tartoznak. E nélkül a hívó lélektani állapota, pszichológiai egyensúlya veszélybe kerülhet, amennyiben a szolgálat, illetve az operátor omnipotensnek tekintené önmagát, holott nem az, még akkor sem, ha ez a hívó aktuális elvárása. Olyannyira nem, hogy a hívók kívánsága felett sincs hatalma az operátornak. Ha mégis felvállalja, az egyrészt odavezet, hogy aszimmetrikus kapcsolat alakul ki, amelynek során a hívó megtanulja az alárendelt szerepet és a kapcsolataiban is alacsonyabb rend nek érzi magát, másrészt az operátor a saját hiteltelenségét leplezi le (inkongruencia), s az igazság mindig kiderül. A magát az öngyilkosság-megel zésben kompetensnek tartó szervezet a tevékenysége kapcsán identikussá válik a feladattal. Fontos, hogy az image determinált legyen, s a kultúra részévé váljon, valamint az image-ét a tevékenységen túl is tudatosan alakítsa.

Öngyilkosság megel zés A reménytelen, elviselhetetlen élethelyzetekb l való szabadulás egyik eszköze az öngyilkosság. Besz kült tudatállapottal jár, amib l nincs kiút. Ez az állapot annyira

nyomasztó és elkeserít

élethelyzetb l eredhet, hogy az egyén magát az állapotot

akarja megszüntetni — bármi áron. Ha nincs más eszköz — és rendszerint nincs — akkor az öndestrukció, önmaga elpusztítása marad. A lényeg tehát nem a halál-vágy. Nem arról van szó, hogy minden áron meg kell halni, csupán arról, hogy ezt a t rhetetlen, elviselhetetlen, fájdalmas állapotot meg kell szüntetni. Az öngyilkosok általában nem meghalni akarnak, hanem változtatni jelenlegi helyzetükön. „Az öngyilkosság mindig egy elmulasztott, vagy elrontott beszélgetés következménye” (Ringel) Szinte minden suicidium-gondolatokkal küszköd

ember kér segítséget

valamilyen módon valakit l. Biztosan kezdeményez egy beszélgetést — más kérdés, hogy meghallgatásra talál-e? Az öngyilkosság el tti lelkiállapotot

Ringel bécsi

pszichiáter írta le 1949-ben preszuicidális szindróma néven, miszerint az öndestrukcióra készül d k az alábbi triásszal jellemezhet k: a lelki dinamika jellegzetes besz külése, nagyfokban gátolt és a saját személyiség felé fordított agresszió, élénk öngyilkossági fantáziák. Fontos lenne a társadalom lelkiismeretét felrázni a rengeteg öngyilkossági haláleset miatt, de a média adta lehet ségekkel csínján kell bánni. „Mai ismerteink szerint célszer a tömegkommunikáció valamiféle cenzúrája, (mivel) az öngyilkossági mintát er sítik az öngyilkossági esetek tálalásával. Ugyanakkor az öngyilkosságról beszélni kell, s a rá vonatkozó ismereteknek el kell terjedni a köztudatban, különösen az öngyilkossági lelkiállapot felismerését és a lelki egészség módjait illet en.”?

?

?????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????? ??????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????? ???????????????????????????????????????????????????????????????

12

“Shneidman és Farderow vizsgálatai bizonyítják, hogy az öngyilkossági tett elkövetése el tt szinte minden ember valamilyen formában jelzi ezt a szándékát. Az öndestruktív, önpusztításra irányuló készül dés és elhatározás kommunikációja, tulajdonképpen segítségkérés, azaz annak az alapvet ambivalens lélektani állapotnak a kifejez dése,

amely az önkez

halál választásának id pontjában szinte

törvényszer en megjelenik. Nem meghalni szeretnének, hanem másképpen élni. Erre azonban nem éreznek képességet, er t, s ebb l fakad az önpusztítás képzete. Ez mindenképpen ambivalens állapot, így magában rejt még egy utolsó lehet séget a változtatásra, a megújulásra. A „cry for help” jelleg kommunikáció tartománya a nyílt segítség kérést l, egészen a rejtett, alig észrevehet , sokszor az öngyilkosságra készül

számára is tudattalan jelzésekig terjed. A segélykérés els sorban a

legközvetlenebb kapcsolatokra terjed ki, utalások formájában, vagy a viselkedés fokozatos megváltozása képében. A nyílt és a rejtettebb segítségkér kommunikáció tartalmát és formáját messzemen en meghatározza az öngyilkos személyisége, életkora, kultúrköre és maga az az élethelyzet, amely az öndestruktív motivációkat létrehozza, végül az, hogy a környezet mennyire fogékony. Megel z öngyilkossági kísérletek után már viszonylag harsány ez a kommunikáció. Az öngyilkossági kísérlet önmagában is értékelhet „cry for help” jelzésnek. Sok olyan eset ismert, amikor a „nem komoly” öndestruktív kísérletet rövid id n belül halálos kimenetel öngyilkosság követ. Mindig azért, mert az el z tett nem hozott változást az egyén élményvilágában nem kapott segítséget, így a preszuicidális szindróma tovább mélyült. A „cry for help” kommunikáció tehát olyan pszichológiai realitás, melynek felismerése, megértése a megel zés esélyét növeli. Valószín , hogy az egyes országok közötti öngyilkossági arányeltérések azzal is összefüggésbe hozhatók, vajon az adott

kultúrában a „cry for help” jelzések, hogyan milyen formában nyilvánulnak meg, és milyenek a megértési (dekódolási) képességek és készségek a környezetben.”?

Az öngyilkosságok közös vonásai Shneidmann szerint: ok: megoldás keresés cél: tudatos átélés megszüntetése stimulus: elviselhetetlen lelki fájdalom stresszor: frusztrált pszichológiai szükséglet emóció: reménytelenség és kiúttalanság bels attit d: ambivalencia kognitív állapot: besz kültség motívum: menekülés interperszonális aktus: a szándék kommunikálása megnyilvánulás: tartósan rögzült megoldási mintázatok jelenléte A krízis intervenció nem kellemes csevegés. Az öngyilkossági válságban, krízisben lév

emberek gyakran provokatívak, agresszívak, szinte ostromolják a határokat:

meddig lehet elmenni?, meddig t r el a másik?, meddig fogad el?, és mikor nem ? Amikor manifesztálódik, hogy már nem elfogadhatóak — mintegy önigazolást találnak szándékuk indoklására. El fordulhat, hogy csak a „sikeres” öngyilkosság után derül ki a környezet számára a „cry for help” — vagy még akkor sem. Más esetben a fel nem ismert segítségkérés taszítja a személyt az öngyilkosságba, épp az elutasító

magatartás miatt, vagy mert senkit nem talált, akihez segítségért fordulhatott volna.

?

???????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????

14

A statisztika által kimutatott öngyilkosságok száma 1960 óta Magyarországon a legmagasabb, pl.: 1995-ben 3 369 esetet számlál a Központi Statisztikai Hivatal: ez azt jelenti, hogy minden 40. ember követett el öngyilkosságot, de a kísérletek száma ennek körülbelül ötszöröse (1. számú melléklet). Zonda Tamás Durcheim és a WHO adatait hasonlítja össze 110 év id intervallum keretében, amely a 100.000 f re es öngyilkosságok számát adja meg. „ A Német ráta 110 év alatt alig változott, a dániai is alig és az olaszországi adatok — bár duplázódtak — ma is alacsony szinten állnak. 1866-78 (Durkheim) Bajorország Poroszország Szászország

➘ ➙ ➚

32,1

1980-86 (WHO)

NSZK+NDK

31,0

Dánia

26,3

27,8

Franciaország

14,8

22,7

Svédország

8,5

18,5

Anglia

6,7

9,9

Belgium

7,1

23,8

Olaszország

3,4 7,6 ______________________________________ Magyarország:

43,1 (!!)

A WHO 1989-ben közölt adatai szerint Olaszország a 39. helyen áll, még a két német állam ma is a második-harmadik a világ ranglistán, Dánia a hetedik és Franciaország a tizenegyedik. (Megjegyzend , hogy az NDK adatai így is alábecsültnek t
nnek!) Közben tehát komoly eltolódások történtek, de egyes, régi és homogén, nagy társadalmi mobilitásokat nem mutató európai népek nagyjából meg rizték sajátos affinitásukat az öngyilkosságra. Igaz — és ezt szomorúan kell megjegyeznünk —

Magyarország immár évtizedek óta vezet nagyhatalom e szomorú jelenségben, csak ritkán szorul a 2. helyre”? Gyermekkorban az öngyilkosság nagyon ritka, körülbelül 11-12 éves korig még nincs azonosítható halálvágy. 7-8 évest l 12-13 éves korig tart az az id szak, amikor a gyermek érett elképzelést alakít ki a halálról, valójában az élet végének, befejezésének fogja fel azt. Serdül korban a kísérletek száma ugrásszer
en megn , majd fiatal feln tt korban a leggyakoribb a szuicidium. Feln tteknél a középkorosztálynak jut a vezet szerep a statisztikában — így a szül k ebb l az aspektusból tekintve is mintaképz szerepet töltenek be a gyermekeik el tt (2. számú melléklet). A mintaképzés nem szokatlan a magyar kultúrában. A történelemben visszatekintve Zrínyi kirohanását vagy Dugovics Titusz halálát h si tettként emlegetik még ma is. József Attila halála sokakat megejtett, majd Latinovits Zoltán, Marylin Monroe, Domján Edit — ha ragaszkodunk a kronológiai sorrendhez — pár évvel ezel tt pedig a magyar szépségkirályn

önkez


halála öngyilkossági lavinák

elindítóiként szerepeltek. Kultúránk részévé válhatott a szuicidium, hiszen nincs elítélés, s t bátor tettnek min sül, nincs szégyenérzet, titkolódzás, inkább csodálat és elszántság az akarater miatt. Korábban a katonatisztek öngyilkossága példaérték
volt — még akkor is, vagy talán annál inkább, ha az ok mondjuk kártyaadósság volt. A párbajok eleganciája még ma is megejti az embert  vagy gondoljunk az „orosz rulett”-re!

?

?????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????

16

„A g g egészen természetesen hatalmában tart bennünket nyomorúságaink, tévelygéseink stb. közepette. Még életünket is szívesen odadobjuk, csak beszéljenek róla”? . Megfigyelhet az öngyilkossági tendenciák földrajzi állandósága — Dél-kelet Magyarország, Alföld — ahol a rideg személyközi kapcsolatok a jellemz ek — valamint a hullámzása — 1880-as évek „hídavatás” korszaka, majd az 1930-as évek. Az öngyilkossági statisztika az 1955-ös évekt l az 1992-es évekig felfelé tendál, (3. számú melléklet) ami Durkheim anómia elméletével magyarázható — mutat rá Buda Béla Orvosi szociológia és társas lélektan c. tanulmánykötetében: „... a nagy társadalmi felemelkedés és a megn tt igénynívó idején az önértékelés sérülékeny, a személyközi véd hatások kevésbé érvényesülnek, többek között a feler södött vetélkedés és a nagyobb kirekesztési hajlam, a lecsökkent segít készség miatt (a harmincas évek idején ebbe még belejátszott a gazdasági válság is), ilyenkor az én egy része nem tud kiegyezni valamely élethelyzettel, nem tud változtatni, inkább elpusztítja önmagát”. Az öngyilkosságot elkövet

egyén önmagát szignifikánsan alulértékeli,

amelynek oka: reménytelenség, súlyos betegség, magányosság, feleslegesség érzés, alkalmazkodási zavar, kapcsolatteremtési képtelenség, egzisztenciális nehézségek, id s kor, megalázottság. Az önértékelés csökkenése halmozottan jelentkezik izolációban, mint az elmagányosodás, kirekesztettség, kapcsolatok leépülése esetében; mert hiányzik a megtartó er

a környezet részér l. A közösségek, a kapcsolatok

fontos életben tartó tényez k, ezek jelentik az egyén fontosságát, hogy szükség van rá, ami az elfogadás alapja.

?

?????????????????????????????????????????

Itt van jelent sége a telefonszolgálatoknak. Amint a vonal végén felvették a kagylót, máris elkezd dik egy kapcsolat, amely elfogadó légkört biztosít. Ez az alap: a kontaktus tartása és az elfogadás. A hívó szempontjából releváns, hogy a kagylót bármikor leteheti, a kontaktust tetszés szerint megszakíthatja, és ez nem jár semmilyen következménnyel, mert a beszélgetés anonim. Belátható, hogy a hívónak így sokkal könnyebb segítséget kérni, mint “face to face” helyzetben, annak ellenére, hogy a kommunikáció kizárólag a vokális csatornára épül. Emiatt viszont nagyon is feler södnek az érzelmek, s t a beszél kongruenciájára (hitelességére) vonatkozó információk is. A beszélgetés f tényez je, prioritása azonban maga a kapcsolat . Az empátiás meleg attit
ddel rendelkez segít nek nincs is szüksége másra, csak az odafigyelésre és az együttgondolkodásra. Valójában akkor segít, ha képessé teszi a hívót arra, hogy tudjon segíteni önmagán. A segít tehát fontos láncszem. Hatékonysága attól függ, hogy mennyire képes optimális feltételeket biztosítani a másik er forrásainak a kibontakoztatására. Besz
kült tudatállapotban arról van szó, hogy a segítséget kér (ez esetben: hívó) nem veszi észre a saját megoldási lehet ségeit. Annyira besz
kült a problémára, hogy nem tud túllépni rajta, a meglév er forrásai és lehet ségei el sem jutnak a tudatáig — mintha nem is lennének. Ezeket a meglév (inherens) energiákat, készségeket kell felszínre hozni annak érdekében, hogy az egyén hasznosíthassa ket.

Krízisintervenció 18

„...(A) Krízismegközelítés a világban kb. 30 év óta több helyen kipróbált és bevált módszer. Ennek lényege az, hogy a szakszer
segít

beavatkozásnak a

személyes vagy családi krízis idején gyakran és intenzív módon kell érvényesülnie, ez az esetek nagy részében eredményes és képes megel zni különféle betegségek és tünetek kialakulását, esetleg az öngyilkossági kísérleteket vagy a b
ncselekményt.”? A krízis elmélet Eric Lindemann nevéhez f
z dik, aki 1944-ben Londonban egy éjszakai bárban fellobbant t
z nyomán, az életben maradtaknak és a katasztrófa áldozatai hozzátartozóinak nyújtott segítséget. Lindemann felismerésének a lényege, hogy a válsághelyzetben manifesztálódó érzelmi- és viselkedészavarok nem a személyiség patológiás állapotát jelenti, hanem az élethelyzetre adott specifikus reakciónak kell tekinteni. 1962-ben Gerald F. Jacobson a Los Angeles-i Benjamin Rush Center alapításával az alacsony társadalmi helyzet
emberek számára biztosított krízis ellátást.

Gerald

Caplan

a

Harward

Egyetemen

folytatott

munkássága

eredményeképpen az alábbi megállapításra jutott: krízis állapotról akkor beszélhetünk, „ha a személy fontos életcéljainak megvalósítása közben olyan akadályba ütközik, amelyeket a probléma megoldás szokásos módjával nem tud leküzdeni”?( A krízist provokáló események közül legjelent sebbek a kapcsolati konfliktusok és veszteségek. Ennek a számszer
sített listáját adja az ún. életesemény skála.

Holmes? és mtsi rangsorolása szerint:

?

????????????????????????????????????????????????????????????????????????????? ????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????? ?????? ???????????????????????????????????????????????????? ? ?????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????? ??????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????? ????????????? ??

100 pont a házastárs halála 73 pont a válás 65 pont a különélés Valamely személy veszélyeztetettségének a mértékét az adott id ben mért események pontszámaival adhatjuk meg, így ha egy év alatt több, mint 300 pont gy
lik össze, megn a testi és lelki megbetegedések el fordulási aránya.

A krízis lefolyásának 4 szakasza ismert: 1.

Készenléti állapot alakul ki — naponta átéljük (szorongás) —

problémamegoldó készletek mobilizálása.

Minden megoldott

feladatból tanulunk! 2.

A probléma szokásos megoldási stratégiája eredménytelen,

aktív er feszítést igényel. Új eszközök bevezetésére van szükség. Ha eredményes: fejl dés, ha eredménytelen: kapaszkodás  a feszültség tovább fokozódik. 3.

Új eszközök bevetése — sok-sok hibával. Megoldás lehet: ha megsz
nik a krízis helyzet, ha a személy átmin síti a helyzetet, vagy a célt módosítja.

4.

Az adaptációs képesség kimerül: a személyiség felbomlása,

destruktív magatartás minták (agresszió, autóagresszió) következhet. A krízisállapot jellegzetesen önkorlátozó, átmeneti id szakot jelent: 4-6 hétig tart. Krónikus krízis nincs. Hatására egyrészt megnövekedik a pszichés sérülés veszélye, másrészt lehet ség nyílik a személyiség fejl désére. A krízis kimenetele (bármely szakaszban ) attól függ, hogy a személy kap-e segítséget. A segítség a

20

közvetlen problémára centrál, figyelmen kívül hagyja az esetleg hosszú ideig fennálló patológiát vagy a karakter vonásokat. Megfigyelhet , hogy a krízishelyzetben lév személyek könnyen alakítanak kapcsolatot idegenekkel vagy egymással. Krízisállapotban a segít

kapcsolatban

csökken az idegenség. Minél akutabb a krízis, annál kisebb az idegenség érzése. Mivel a krízis képes áttörni a kulturális választóvonalakat, a segít

empátiás kapcsolat

viszonylag könnyen kialakítható. A véletlenszer
(akcidentális) krízisek mellett ismeretesek a fejl dési krízisek (Erik Erikson), amelyek a személyiség életszakaszainak bizonyos töréspontjain (pl. serdül korban) el szeretettel jelentkeznek az egyén adaptációs képességének a meggyengülése következtében: pl. szül kr l leválni készül serdül , partnervesztés középkorú és id s egyéneknél. A kritikus élethelyzet hatékony megoldása gazdagítja a személyiség probléma - megoldó repertoárját. Kreatív krízisr l beszélünk, ha a személyiség a korábbinál magasabb szinten áll helyre. A krízisintervenció (1) minimális célja: a

válsághelyzet

okozta

veszélyek

gyors

elhárítása, a korábbi egyensúlyi helyzet visszaállítása (2) maximális célja: a korábbinál magasabb egyensúlyi állapot elérése, a destruktív válság kreatív krízissé alakítása. A kritikus helyzetek átvészelésében bárki adhat segítséget, aki, képes empátiás kapcsolatot létesíteni a krízisben lév személlyel. Viszont nem a segít feladata, hogy döntsön a másik ember sorsát érint nagy kérdésekben.

„Nem az a feladatom, hogy a ‘mi az élet értelme,’ kérdésre válaszoljak, hanem, hogy felel sséggel megértsem, ezt a kérdést nekem tették fel.” (Frankl )

A krízisintervenciót a krízis szükségletei határozzák meg: a besz
kült észlelés alapján szükséges „cry for help” mögött rejl problémák tisztázása - az ésszer
reakciók irányába történ vezetés; a heves érzelmek csillapítása mellett a kliens reakcióinak az okát kell megérteni; segíteni kell a kliensnek, hogy képessé váljon felismerni és használni kapcsolatait, er forrásait.

A segít munkája abból áll, hogy minél jobban megértse a kliens aktuális problémáját — érzelmeinek felismerésére és kifejezésére serkentse, így a hatékonyabb problémamegoldáshoz segítse. A társadalmi státuszkülönbség nem jelenthet áthághatatlan akadályt. A segít feladata, hogy megtanulja megérteni és elfogadni kliense kulturális normáit, ne er ltesse rá a saját értékrendszerét. Krízisben az „itt és most” a determinált, nem a hosszú távú problémák feltárása, ugyanis a változást az interperszonális kontextus eredményezi.

Mentálhigiénés prevenció Mentálhigiéné

22

A mentálhigiéné — mint lelki egészségvédelem, valamint a pszichés megbetegedések és magatartás zavarok megel zését szolgáló tevékenységek összessége — a személyiség permanens fejl désének a lehet ségét elemzi. Ahogy a mentálhigiéné egyik eleme, a krízis intervenció a személyiség magasabb egyensúlyi állapotának elérésére törekszik, úgy kodifikálódik a segít beszélgetés eredményeként a személyiség fejl dése. Amikor CHAD VARAH szuicidium prevencióra gondolt, fontos lépést tett a mentálhigiéné globális célkit
zése irányába. „A személyiség funkciója állandó mozgás, növekedés, a tapasztalatokból való gazdagodás. A harmonikusan m
köd személy... önmagára támaszkodik... önmagát saját tapasztalataiból építi, nem pedig valamilyen t le idegen ideálhoz ragaszkodik”? A telefonszolgálat életében nem csak sorsproblémák, széls séges események kerülnek terítékre, a paletta nagyon széles, s az adott probléma mindig aktuálisan a legnagyobb a kliens számára. Nem a probléma megoldása a feladata az operátornak, mert nem cselekedhet, gondolkodhat a másik helyett, nincs lehet sége anyagi-tárgyi dolgok juttatására, mégis effektív segítés történik a kommunikáció fenntartásával, a kontextus kialakításával, az „encounter” jelleg
atmoszféra megteremtésével. Ha egy klienst „respektussal és méltósággal fogadunk és érzi, hogy nem fogjuk kritizálni és vádolni, akkor konfliktusaival.”

?(

szintén kitárul el ttünk és szembe tud nézni bels

A segít feladata ennek a „lehet ségnek a biztosítása — a teljes

elfogadás éreztetésével.” * Az elfogadó, biztonságot teremt légkör lehet vé teszi azt, hogy a kliens „képes lesz felismerni a bels er ket, és képes lesz megbirkózni sérült érzelmeivel.” *

?

?????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????? ??????????????????????? ?? ????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????? ???????????????????????????????????????????????????????????????????????????

A segít beszélgetés „Nem a pacsirta fontos, csak a dal” (Juhász Gyula) 1. Rogers-i tanítás A személyiség „nyílt, dinamikus önszabályozó rendszer. A középpontba... maga az emberi személy kerül, amely egyedi, megismételhetetlen, önmagában véve tiszteletet érdeml ”.? Ahhoz, hogy segíteni tudjunk, semmi másra nincs szükség, csupán az odafigyelésre, arra hogy megértsük a másikat. Maga a közvetlen segítés háttérbe szorul, mert amint meg akarom oldani valakinek a problémáját, önmagamra figyelek, nem pedig a kliensre összpontosítok. A segít beszélgetés lényege, hogy a másik kerül a középpontba. Carl Rogers szerint a személyközpontú beszélgetés „egy másik emberrel való fokozatosan fejl d

együttlét, amely az egészség és a személy növekedését

eredményezi”.?( Szerinte a személyközpontú megközelítés egyfajta magatartásforma. Ezt a magatartásformát az operátor annak érdekében veti latba, hogy a kliens lélektani egyensúlya helyreálljon, felismerni és alkalmazni tudja lehet ségeit az élete alakulásában, teljes érték
embernek érezze magát. A cél a kliens új látásmódjának kialakítása annak fényében, hogy képes legyen önmagát és világát az eddigiekt l eltér

módon szemlélni. A személyiség és

viselkedésének konstruktív változására van szükség, melyet az operátor azon attit
djei hívnak el , melyek jellemzik a kapcsolatot. Attit
dök: ?

?????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????? ???????????????????????????????????????????

24

Kongruencia a segít a beszélgetés kapcsán bevonódik az érzelmi kapcsolatokba; ezeket az érzéseket felismeri, tudatosítja és megfelel

módon kifejezésre is juttatja.

Valódi személyes kapcsoltba kerül a klienssel. Feltétel nélküli elfogadás: a másiknak nem csak a szimpatikus, hanem a kellemetlen, megterhel megnyilvánulásait is elfogadja, érezteti a klienssel, hogy együtt van vele, bármit is mond, mellette van, a körülményekt l függetlenül. Empátia: (Az empátia fogalmát Buda Béla

Theodor Lipps német pszichológus

Einfühlung konstrukciójára vezeti vissza (1903)? . Titchener Lipps nyomán alkalmazta el ször az angolszász szakirodalomban.) Empátiával rendelkezik az, aki min sítés nélkül próbálja mindjobban megérteni a másik érzelmeit, mintegy megpróbál belehelyezkedni a másik világába anélkül, hogy a saját érzelmeit belekeverné. „A személyiség olyan képessége, amelynek segítségével a másik emberrel való közvetlen kommunikációs kapcsolat során bele tudja élni magát a másik lelkivilágába. Ennek a beleélésnek nyomán meg tud érezni és érteni a másikban olyan emóciókat, indítékokat és törekvéseket, amelyeket az szavakban direkt módon nem fejez ki”.?(

Tükrözés Az operátor a beszélgetés során folyamatosan visszajelzést ad a kliensnek arról, hogy az elmondottak alapján mit és mennyit értett meg. Nem objektív, ?? ?

?????????????????????????????????????????????? ?????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????

hanem szubjektív tükröt tart, amely nagyon is személyes és emberi, s mivel szelektív, figyelemfelkelt

és meger sít

is egyben, a kliens számára

alapvet en fontos.

A változás ötödik eleme az, ahogyan a kliens észleli és bizonyos fokig megérti az operátor attit
djeit. Az operátor attit
djei és a kliens figyelme teremti meg azt a klímát, amely meghatározza a kapcsolatot. Ebben a klímában legfontosabb a kapcsolat, amely a változást eredményezi. Az operátor gyakran azt mondja: a beszélgetésnek „hangulata” van.

„Szívesen leszállok innét, S veled leülök én, kedved ha van, S ha bele-egyez ím ez, a kivel mék”. ?

2.

A Biblia tanítása

Krisztus beszélgetését idézem a samaritánus n vel (János evangéliuma 4. fejezet).

?? ?

??????????????????????????????????????????????????????????????????????????????? ??????????????????????????????????

26

Samária földjén vezet Jézus útja, de „a zsidók nem barátkoznak a samáriaiakkal”, s t azt sem nézik jó szemmel, ha bárki közülük szóba elegyedik velük — vonatkozik ez els sorban a n kre, hiszen k nem egyenrangúak. Amikor arra jön a „samáriabeli asszony” Jézus beszélgetést kezdeményez vele, majd egy kérés következik: „adj innom”. A beszélgetés során hamar fény derül az asszony b
nös életére. Jézus azonnal észreveszi a jót is az asszonyban, történetesen azt, hogy nem hazudott: „jól mondtad”. Meg is dicséri érte: „ezt igazán jól mondtad”. Úgy fedd, hogy közben megdicsér! „Otthagyta ezért az asszony a vedrét, elment a városba és mondta az embereknek:...”. Konklúzió: egyenrangú félként kezelni a másikat, a kommunikáció elindításáért nem a beszélgetést kezdeményez

a

felel s, ha kérünk valamit a másiktól, azt jelezzük vele, hogy fontos a számunkra, az emberek nem tisztán jók vagy rosszak, de er síteni kell a jót, a másik hibáit úgy kell megmutatni, hogy ne legyen bántó: dicsérve feddni, (ténytörlés, én- üzenetek alkalmazása) a sikerélmény nem marad meg a siker hordozójában, azt azonnal el kell mondani, meg kell osztani másokkal.

Meghallgatás Hallgatni annyit jelent, mint csendben lenni, meghallgatni pedig azt jelenti: odafigyelni, ráhangolódni a másikra. Az affektív ráhangolódás (Stern 1985) egyfajta kreatív teljesítmény, valamely metakommunikatív csatornán keresztül létesül. A meghallgató újraszervezi az élményt azzal, hogy átveszi a kliens „hullámhosszát”,

hogy kimozdítsa szorongó, elkeseredett lelkiállapotából. Az empátiai és az affektív ráhangolódás közös vonása — Stern szerint — az emocionális rezonancia. Meghallgatni annyi, mint helyet adni a másiknak, megadni a lehet séget arra, hogy kifejezze magát, beszélhessen önmagáról. Meghallgatni anélkül, hogy ha el is törnek az operátor saját gondolatai, érzelmei, a problémák hallatán felelevened emlékei, képes legyen ezeket lecsillapítani, háttérbe szorítani. Ez a bels csend az ért figyelem. A problémák logikus és intellektuális megértésén túl a másik emócióinak átérzését, megérzését jelenti. A közlés sokszor kényszerít

szükséglet, amelyet küls

és bels

er k

befolyásolnak: nem lehet mindent elmondani, szelektálni kell, s van, amit el kell hallgatni. A körülmények folytán a közlés kényszere ismétl dhet, az operátor türelmének a határáig is tarthat — ilyen esetben a meghallgatáson túl a megértésre van szükség; észrevenni azt is, ami nem hangzott el. A meghallgatás azt jelenti, hogy meg kell értenünk a ki nem mondott gondolatokat is, amelyek lehetnek terhesek, fájdalmasak, félelmetesek. Segítenünk kell abban, hogy kifejezhesse magát a másik: tudnunk kell, hogy mennyi a megtett út és mi van még hátra. A figyelem mindig egy lépéssel el rébb jár, mint a másik elbeszélése, akinek a szavai vezetik a születend gondolatainkat, amíg el nem bukkan a valóság , míg felszínre nem kerül, amit a másik még csak sejt. Ahhoz, hogy változás történjen, a képlet szerint a három “el”-re van szükség: elégedetlenség, elképzelt jöv , els lépés, amennyiben összegük nagyobb mint az ellenállás. Ahhoz, hogy az ember felemelkedjen, el bb le kell szállnia a mélység bugyraiba.

28

„Ha oda levinnélek, Hol a meder legmélyebb: a maga S övéi kínjáról többet beszélhet” ?

Projekció Minden hívásban kett s feladata van az operátornak. Egyrészt, fel kell ismernie a hívó elvárásait (mit vetít a szervezetre és az operátorra), és azt, hogy kiszolgálja-e a projektív tartalmakat vagy a realitáshoz közelít. Ezt a kompetencia tárgyalásakor már említettem. Másrészt, a hívót illet saját projekcióit tudatosan kell kezelnie, megel zend ezzel a sztereotípiás gondolkodást. A hívó projekciói els sorban a szervezetre irányulnak, amennyiben mágikus várakozás el zi meg, s így gyakran önmagában is terápiás érték
ek. Kronológiai sorrendben a második helyre kerül az operátor, mint „projekciós tárgy”. Ez a projekciós mez (szolgálat, operátor) kettéosztottságát jelenti. Az operátor-pozíció mindig egyedi és egyéni, de a felel sség soha nem az, mert az operátor a szolgálat, a szövetség tagja, az pedig az IFOTES-hez tartozik — így a probléma intézményes.

Kommunikáció

„ A telefon a távolságot áthidaló, elektroakusztikus csatorna, amely lehet vé teszi, hogy a szenved ember közelebb kerüljön segítséget nyújtó társához”? . A kommunikáció két fontos jellemz je: szükségszer
ség: minden

interaktív

helyzetben

valamennyi

megnyilvánulás

kommunikációnak számít, a nem megnyilvánulás is; többszint
ség: tartalmi és viszony— mozzanatokat hordoz: a kommunikációs tartalmon kívüli viszonyjelz , viszonymin sít kommunikációs áramlás is jelen van minden emberi érintkezésben, amely magasabb szinten kvalifikálja a tartalmi kommunikációt. Nem-verbális kommunikációt

kommunikáció

információ

érték


a

metakommunikáció: jelzésekkel lát

el.

minden

tartalmi

A verbális és a

metakommunikatív jelzések közötti feloldhatatlan ellentmondás (double bind) végzetes lehet. A bels

lelkitartalmak, amelyek szenvedést okoznak, verbalizálva új

jelent séget kaphatnak. Ez a hatás a telefonos kapcsolatban fokozódhat azáltal, hogy a hívó és az operátor is anonim. „A vokál csatorna m
ködése a ‘vokális magatartás’ metakommunikatív értékkel bír, a verbál kommunikációt min sít hatású, és mint ilyen szerepet játszik abban, hogy a kommunikációs partnerek között a tudatot mintegy megkerül vagy

?

?????????????????????????????????? ???????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????? ??????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????? ????? ?

30

azon átható érzelmi kapcsolat jöjjön létre”.? Minden kommunikációs eseménynek van promotív aspektusa, ez azt jelenti, hogy a kommunikáló fél valamire „rá akarja venni” a másikat — ezt a célt a kontroll fogalma jelöli a legáltalánosabban. A szociális viselkedés egyik fontos követelménye, hogy az interakció során a személyiség, a másikban el nyös képet alakítson önmagáról. Goffman (1959) ezt a törekvést impressziókeltésnek nevezte. El fordul, hogy a hívók az els jelentkezéskor nem feltétlenül az „igazat” mondják. Éppen az impressziókeltés miatt kezdik a beszélgetést olyan témával, amely inkább vágyaikat, fantáziáikat fejezi ki, mint a realitást; a saját magukról kialakítandó kép közelebb áll az én-ideálhoz, mint a reális énhez. Ilyenkor nem a szokatlan kommunikációs helyzetb l fakadó lehet séggel él vissza a hívó, nem is a félrevezetés a szándéka, hanem eltervezi a beszélgetést, az els mondatot, problémát, amelyet megbeszélésre „ajánl” akkor, amikor még nem tudja, milyen fogadtatásban lesz része a vonal másik végén. Éjszaka, esetleg nyilvános fülkéb l érkez hívás esetén könny
belátni, hogy a hívót egyéb motiváció is sarkalja, mint egy szervezet és egy számára idegen személy félrevezetése. Esetenként a probléma könnyebben elmondható, ha a hívó — látszólag — más helyett vagy nevében telefonál. Nem a „hazugság” min sítés dominál, hanem annak megértése, hogy a probléma távolítása mindig szorongás csökkent hatású. Szignifikánsan ilyen lehet a másik véglet. A „face-to-face” interakcióban az impressziókeltés feler södik, szemben a telefonos kapcsolattal — ahol a hívó már gyakran nem tulajdonít jelent séget annak a benyomásnak, melyet partnerében kelt. Ez a telefon szolgálatok egyik specifikuma s talán létjogosultságának egyik alappillére.

Szupervízió ?

?????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????? ???????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????

„ Az intelligencia adott kvantuma velünk születik... Senkib l sem lehet többet kihozni, mint ami benne van.” (Vekerdy Tamás)

A csoport vagy stáb legfontosabb továbbképz

fóruma a szupervízió. Az

elemzés tárgya nem a hívó, hanem az operátor személye,

az általa vezetett

interakciók folyamata. A nehéz, kezelhetetlen helyzetek az operátor aktuális vagy rejtett problémájával (fehér folt) függhet össze, ami kontrollvesztéssel is járhat. Feladata: a fokozott érzelmi megterhelés miatt a mentálhigiénés stábkarbantartás és fejlesztés. A segít hivatás veszélye, az empátiás kapacitás kimerülése, ami a személyes hatékonyság csökkenéséhez, majd „burning out”-hoz (kiégés) vezethet.? A kiégés azonban nem szükségszer
következmény.

E

veszély

megel zését

utóhatás, hanem lehetséges

szolgálja

a

szupervízió,

megfelel

kontextusban. Olyan segít beavatkozást jelent, amely tapasztalati tudáson keresztül a mélyebb rálátás lehet ségét kínálja az operátor m
ködésének, értékeire, hatásaira és korlátjaira.* Leghatékonyabban szupervíziós keretben oltható meg a kompetencia fejlesztés, a szakmai személyiség érésének az el segítése. Szupervízióban a stáb tagok számára lehet vé válik, hogy érzelmeikr l nyíltan tudjanak beszélni anélkül, hogy a magán szférát érintenék. Haszna, hogy lehet séget ad a megbeszélésre, a közös élmények feldolgozására. A stáb tagjai hasonló élmények részesei, ezeket megosztani egymással a meglév

ismeretek fejlesztésére ad

lehet séget.

????????????????????????????????????????????????????????????? ? ?????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????? ??????????????????????????????????????????????????????????????????????

32

Az emocionális belevonódás miatt a szupervízió esetenként megterhel lehet, viszont mindenki annyit profitál alkalmanként, amennyit

maga belevitt. Nem

elhanyagolható szempont, hogy a szupervizionált felel s a munkájáért, nem pedig a szupervízor. A szupervizor, optimális esetben, kívülálló szakember. Módszer: szabadinterakciós technikát alkalmazhat, a stáb keretein belül szituációs szerepjátékokra épülhet, alkalmazhat dramatikus elemeket.

Esetmegbeszél csoport Bálint-csoport kereteken belül, játékos elemeket is alkalmazva a ventillációra helyezi a hangsúlyt. F

szempontja a stáb összetartó elemeinek progresszív

kialakítása.

Szervezeti csoport A technikai és a humán feltételek biztosítására fókuszál. Problémák, hiányosságok megbeszélése, megoldása a cél. Demokratikus elvek alapján döntés hozatalra törekszik.

Az „Esély” Lelkisegély Telefonszolgálat Történeti háttér 1992-ben szervez dött abból a célból, hogy a pszichés betegségek és m
ködési zavarok prevenciója mellett, lelki támogatást nyújtson a szociális elnyomorodás, suicidium késztetések és krízishelyzetek tüneteit hordozók és emiatt segítséget kér emberek számára. El zetes felkészítés és képzés után a telefonszolgálat naponta 4 órában kezdte meg m
ködését, munkanapokon, 8 operátor munkájával. A folyamatos túlterheltség és az igények manifesztációja miatt néhány hónap múlva a szolgálat napi 8, majd 12 órás ügyeletre tért át. A konfliktus megoldó képességek hiánya, stresszhelyzetek sokasága, munkanélkülivé válás, egzisztenciális problémák, elmagányosodás, kapcsolatteremtési zavarok, illetve képességek hiánya, f leg a fiatalok és a közép korosztályos populáció tekintetében

vált

kényszer
en

szükségessé

mentálhigiénés team-mel b vüljön. Az

az,

hogy

a

telefonszolgálatot

feladatuk, hogy felvállalják a szolgálatban

kisz
rt hívók egy részének a „face-to-face” lélektani támogatását. Igény szerint egyéni vagy csoportos segítséget nyújtanak krízis intervenció, asszertív tréningek, önismereti csoportok formájában. Így került sor a szolgálat alapítvánnyá b vítésére 1995-ben. A mentálhigiénés team multidiszciplinális jelleg
. Tagjai: pszichiáter, pszichológus, szociális munkás, gyógyfoglalkoztató, pszicho-, szocioterapeuta és pszichoterápiás ápolón , valamint teológus. A szolgálat jelenleg 20 operátort foglalkoztat, az operátorok összetétele: pszichológus, medikus, szociális munkás, gyógyfoglalkoztató, teológus, lelkész, ápolón , adminisztrátor, könyvel , nyugdíjas, szociális gondozó.

„Esély” Alapítvány 34

Az alapítvány, amely 1998-tól közhasznú alapítványként m
ködik, céljának tekinti a lélektani kultúra fejlesztését, a lélektannal foglalkozó tudományok terjesztését

és

kutatását,

konkrét

segítség

nyújtását

krízishelyzetekben,

a

betegségmegel zést, önismereti és személyiség-fejleszt tréningek finanszírozását. Egyre gyakrabban találkozunk különböz

magatartási zavarokkal küzd ,

gátlásos gyermekekkel, fiatalokkal, feln ttekkel. A látható tüneteket nem, vagy alig mutató fiatalok magukba fojtják érzéseiket, nem ismernek probléma megoldó, stresszoldó technikákat, s t azt sem tudják, hol lehet erre vonatkozó ismereteket szerezni. Lélektani támasz szükséges mind az öngyilkossági veszélyeztetettség, mind pedig az

egyéb lélektani szükségállapotok esetén. Ezek létrehozója a szociális

elnyomorodás, az emberi kapcsolatok elvesztése és

az önérték vesztés

(munkanélküliség, referencia csoportokhoz tartozás megsz
nése, elmagányosodás, partnerkapcsolati konfliktusok, devianciák). Túl ezen, fontos a lakosság körében a lélektani kultúra terjesztése, meglév

képességeik hatékonyabb használatának

megtanítása és fejlesztése. Az alapítvány keretein belül m
ködik a Telefonos Lelkisegély Szolgálat, naponta 12 órában hívható, a 06 80 505-512-es zöld számon, minden nap: 19 - 7 óráig. A szolgáltatások az arra rászorulók számára ingyenesek. Az Alapítvány címe: „Esély” Lelkisegély Telefonszolgálat és Mentálhigiénés Alapítvány 3510 Miskolc, Pf.: 613. Tel: (46) 379-277, Fax.: (46) 379-799 Adószám: 18417834-1-05, Számlaszám: OTP Bank Rt. 11734004-20411024 A szolgálat munkájának elismerését jelzi, hogy 1997-ben felvételt nyert a Magyar Lelki Els segély Szolgálatok Szövetségébe rendes tagként, valamint hogy

1998-ban az „Esély” Lelkisegély Telefonszolgálat rendezte meg a XI. Országos Lelkisegély Konferenciát.

Képzések A szolgálat tagjainak a képzése és önképzése kötelez jelleg
. Az ügyeleti helyiségben b séges szakirodalom áll rendelkezésre, amit az operátor un. „csendesügyelet” idején tanulmányozhat, illetve kikölcsönözhet. A Magyar Lelki Els segély Szolgálatok Szövetsége 1981-t l kezd d en minden évben megrendezi országos szakmai konferenciáját, más-más városokban  az operátor-identitás formálásán túl el adások és workshop-ok keretében színvonalas továbbképzést biztosítanak, valamint tapasztalatcserére nyújtanak lehet séget. Az „Esély” Lelkisegély Telefonszolgálat fennállása óta maximális létszámban részt vesz ezeken a kongresszusokon. Szupervízió havonta egy alkalommal 2 órában pszichoterapeuta vezetésével történik. A részvétel a szervezeti-m
ködési szabályzat értelmében kötelez . Esetmegbeszél

csoport

havonta

egy

alakalommal

egy

órában

a

szolgálatvezet irányításában történik. Szervezési csoport havonta egy alakalommal, szükség esetén ad hoc m
ködik. Egyéb: a segít szakmát érint kongresszusok, el adások, látogatása ajánlott. A résztvev k audio- vagy video kazettán rögzítik az el adásokat, ezek a kazetták szintén meghallgathatók illetve kikölcsönözhet k. A szolgálati napló tanulmányozása hasznos információt nyújthat a szolgálat illetve a társszolgálatok életéb l.

Mellékletek: 36

IFOTES szabályok: 4.

sz.: 25 alapelv az öngyilkosokkal folytatott telefonbeszélgetésekhez

5.

sz.: Az IFOTES nemzetközileg 17 pontban megállapított „probléma” katalógusa

6. sz.: Nemzetközi normák 7.

sz.: A brüsszeli öngyilkosság megel z központ által fogadott telefonhívások témájának elemzése

8. sz.: Néhány gondolat egy nemzetközi telefonszolgálatról 9. sz.: Gyakorlati segítség az operátorok számára 10. sz.: Szervezeti-m
ködési Szabályzat 11.

sz.: A szervezeti-m
ködési szabályzat kiegészítése: az etikai kódex

„ ... Csodáld a természet féktelenségét, iparkodj összhangban élni jellemeddel és a természet er ivel, de ne szégyelld és ne is tagadd, hogy a legfenségesebb természeti színjáték is meglep gyorsan elveszti számodra érdekességét és vonzerejét, ha nincs közvetlen köze az általad ismert emberek sorsához. A vadregényes táj rövid id n belül értelmetlen és unalmas lesz, ha nem lép fel a természet végtelen színpadán az ember, szemléleted, érdekl désed egyetlen igaz soha nem megunható tárgya...„ (Márai Sándor: Füves könyv: arról, hogy a természet fenséges is unalmas is)?

Telefonos-nap

1996-tól kezd d en a világ szolgálatai minden évben május 15-16-án megrendezik a „telefonos-nap”-ot. Ez azt jelenti, hogy az ügyeleti id t l függetlenül ezen a napon: 15-én 12 órától - 16-án 12 óráig minden szolgálat hívható bárki számára. A telefonos-nap célja

híradás a telefonszolgálatok m
ködésér l, a

segítségkérés ezen formájának beépítése a kultúrába. Telefonos-nap

-

„... hogy beszéljünk egymással”

Világunk egységét a kommunikációs társadalom biztosítja. Az eszmék, hírek információk áramlása behálózza a földet, ez az egymás közti közlekedés korszaka. Mégis mennyi fájdalmat és meg nem értést okoz és közvetít a kommunikáció. Árt és gyógyít, de nem közömbös. A kommunikáció— az, hogy az emberek megosztják egymással örömüket és bánatukat, magányukat, terheiket és sikereiket, hogy szolidárisak egymással — nagyon fontos a számunkra. Fontos, hogy beszéljünk érzéseinkr l, érzelmeinkr l, gondolatainkról, problémáinkról. Fontos, hogy odafigyeljünk egymásra. Hogy a másik ember meghallgatása, az egymás megértésére törekvés, a kultúra részévé váljon. Az anonimitás, a névtelenség feloldja az „ilyesmir l nem beszélünk” tabuját, a telefonszolgálat ezzel tud segíteni. „A találkozás egy másik emberrel - találkozás önmagaddal.” (Penny Prophit - IFOTES)

Statisztikai adatok: ?

????????????????????????????????????????????????????????????????????????????

38

Az 1998-as évet alapul véve a szolgálat hívásainak kvalitásai az alábbiak szerint rendszerezhet k:

Öngyilkosság:

25

Krízis hívás:

27

Egészségügyi probléma:

86

Kapcsolati probléma

578

Szenvedélybetegség:

15

Szexuális probléma

51

Vallási, politikai, világnézeti probléma Egzisztenciális probléma

9 24

Érzelmi, hangulati problémák Szociális probléma:

139 12

____________________________________________ Érdemi hívás összesen:

1998.

986 eset

szeptember 1-t l a szövetség kezdeményezésére egységes „zöld-szám”-ra

tért át a szolgálatok jelent s része. Így a fenti id t l kezdve a MATÁV folyamatosan precíz statisztikát készít a szolgálatok m
ködésér l, amit a következ mellékletek mutatnak:

12. sz. melléklet: látható, hogy az „Esély Lelkisegély Telefonszolgálat 74 %-os igényt nem tud kielégíteni a vonal foglaltsága miatt. 13. sz. melléklet: összehasonlításként a miskolci szolgálat diagrammja: 24 órában m
köd , országosan hívható szolgálat volt a fent jelölt id alatt - 42 %-os igényt nem tudott kielégíteni, hasonló okok miatt. 14. sz. melléklet: a magyar szolgálatok %-os arányát mutatja - természetesen az ügyeleti id

és a felvállalt körzetek itt meghatározóak. Az „Esély”

Lelkisegély Telefonszolgálat ebben az id ben csak 2 körzet (46 és 47) ellátására vállalkozott. 15. sz. melléklet: beszélgetés hosszúságának diagrammja az „Esély” Lelkisegély Telefonszolgálat esetében - az átlagos beszélgetési id 28 perc.

16. sz. melléklet: díjazási id szakok diagrammja - a szolgálat körzetesítése miatt természetesen csak a helyi illetve az 1-es és 2-es zónából történik hívás. Ez a diagramm a 2 perc fölötti id ben történ beszélgetést mutatja, illetve ennek költségét. Látható, hogy ez esetben 1 perc beszélgetés átlagköltsége 28 Ft. 17. sz. melléklet: a 2 perc alatti hívások költsége látható. 4 hónap alatt 240 eset fordult el ; ezek nagy része néma hívás: azok az emberek akik, ha rá is szánták magukat a telefonálásra, még nem mertek megszólalni, vagy akkora a

szenvedés-nyomás,

hogy

egyszer
en

nem

tudtak

megszólalni.

Jelentéktelen az érdekl d k és el ször próbálkozók száma: sokszor nehéz az aktuális problémával kezdeni a beszélgetést, elfogadhatóbbnak t
nhet egyszer
en információt kérni vagy az utolsó pillanatban kilépni a helyzetb l. 18. sz. melléklet: az „érdemi”, 2 percnél hosszabb hívások száma az országban, lebontva a szolgálatokra. 19. sz. melléklet: a magyarországi szolgálatok teljesítményei, hívásokra lebontva, forintban kifejezve. 20. sz. melléklet: Magyarország hívásainak költségstruktúrája: a rendelkezésre álló anyagi háttér és a valós költségek hátterén. 21. sz. melléklet: Magyarország tervezett régióinak térképe: ebb l az „Esély” Lelkisegély Telefonszolgálat Észak-Magyarország: Nógrád, Heves és BAZ megye északi körzeteinek (30, 32, 35, 36, 37, 46, 47, 48, 49) régióját vállalta:

Finanszírozás 40

Az „Esély” Lelkisegély Telefonszolgálat — kés bb Alapítvány — tagjai önkéntesek. Az alapítvány önfinanszírozási rendszerben m
ködik, szemben a hasonló jelleg
és célú szolgálatokkal, ahol a fenntartó intézmény többnyire a kórház, amely köré szervez dött. Az „Esély” Lelkisegély Telefonszolgálat volont r rendszerben, pályázati pénzekb l, adományokból tartja fenn magát. A szolgálat életképességét mutatja az igényszázalék, azaz a kapacitást meghaladó hívások százalékos aránya, valamint az, hogy a tiszteletdíjak kifizetésének elmaradása sem veszélyeztette a folyamatos m
ködését. Sajnos jelenleg a pályázati lehet ségek besz
kültek, a Soros alapítvány kivonult a „segít ” szférából, az adományozók pénzhiány miatt visszaszorultak! Pillanatnyilag a MATÁV és a Népjóléti Minisztérium támogatására lehet számítani, akik alapítványi keretb l a szövetségen keresztül költségfinanszírozásban részesítik majd az országban m
köd szolgálatokat. A tárgyalások még folynak, és bízunk benne, hogy kedvez eredménnyel zárulnak.

Cél meghatározás

A Magyar Lelki Els segély Szolgálatok Szövetsége átfogó tervet épített ki Magyarország területére - a szolgálatok területi elérhet sége szempontjából. A cél, hogy a telefonszolgálatok összességében az ország egész területét felöleljék, ezen belül az egyes szolgálatok lehet leg a saját területüket illetve a legközelebb álló körzeteteket lássák el . (Kizárva azt a lehet séget ami az 1998-as évben gyakran el fordult pl.: a békéscsabai 24 órás szolgálatot Sopronból , Szombathelyr l; a debreceni szolgálatot Gy rb l hívták, stb. - ami maximális költség felhasználást igényelt). A fenti cél számbavételével az „Esély” Lelkisegély Telefonszolgálat a jelenlegi 12 órás szolgálati idejét 24 órára, továbbá a jelenlegi két körzetet (46 és 47) fogadó területét az ellátatlan területekre: (30, 32, 35, 36, 37, 46, 47, 48, 49 körzetekre) szeretné b víteni.? A cél megvalósításához új ügyel k (operátorok) szervezésére, kiképzésére van szükség, mert a jelenlegi operátorok száma (20 f ) a non-stop ügyelet ellátását nem teszi kivitelezhet vé. A szignifikáns lelki megterhelés havonta 3 alkalomnál több ügyelet vállalását nem teszi kívánatossá egy operátor esetében — a jelenlegi napi 12 órás ügyletei id t tekintve alapul. A non-stop szolgálatot 2 m
szakra lebontva éppen 20 operátor tudja ellátni, azonban számolni kell szabadságolás, betegség esetére, s t szüneteltetést (id szakos felmentést) kér kre — ami jelenleg is tapasztalható — így még 10-15 személyre lesz szükség.

Tervezés ?

?????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????? ??????????????????????????????????????????????????????????????????????????

42

Az ügyel i pozíciót meghirdetjük, pályázat útján lehet jelentkezni. 40 személyre számítunk, ebb l 10-15 személy reményeink szerint meg is marad majd. A jelentkez ket els

interjú (felvételi elbeszélgetés) alapján az alábbi

szempontok szerint teszteljük: kommunikációs készség és tisztaság, empátiás készség, probléma megoldó, konfliktus kezel készség, meghallgatási készség. Pszichológussal történ beszélgetés szempontjai: mások megértésének a képessége, szolidaritás vállalásának a képessége. A sikeresen túljutott „vizsgázóknak” elindul a tanfolyam,

id tartama hat

hónap. A képzés szerkezete: el adások (6) önismereti és szocioterápiás ülések maratoni csoport háttér ügylet A jelentkez ket létszámtól függetlenül két csoportra osztjuk, részben mert lehetnek ismer sök közöttük, másrészt, minél kevesebb tagot számlál egy csoport, annál hatékonyabban tud m
ködni, így „A” és „B” csoportról beszélhetünk majd.

Definiálás Els interjú:

A személyes találkozás elengedhetetlen, az els benyomások nagyon fontosak, mind a vezet , mind pedig az újonnan jelentkez k részér l. Sorsdönt lehet mindkét fél számára, hiszen az utolsó percben is lehet nemet mondani - bárkinek. Nem cél a problémátlan emberek kiválogatása, a segít foglalkozás viszont hozzájárulhat ahhoz, hogy megtanuljanak bánni a saját nehézségeikkel. Ez er síti a segít kompetenciát. Pszichológiai teszt: Szerepe a személyiségzavarok kisz
rése. El adások: A hat tervezett el adás a szolgálat céljainak, alapelveinek ismertetését, valamint az eddigi tapasztalatok általánosításával, illetve a hívások kvalitásai szerint válogatott témákkal foglalkozik. Csoportok: A segít hivatást választók jelent s része is „érdekelt” abban, hogy bizonyos személyes támaszt kapjon.? A társas kapcsolati viszony „transzfer” hatása ismeretes. Az empátia lényege, empatikus helyzetben alakul ki és növekszik az emberben.?( A csoportban a személyiség nyitottá válik a másik iránt, megtanulja elfogadni a másságot, tisztelni a saját értékrendjét l eltér t. „A

közösségi

ember

összetartozás

érzésére

építik

módszereiket,

programjaikat. Együttm
ködés és versengés, intimitás és izoláció, szabadság és szabálykövetés, izgalom és megnyugvás, kreativitás és racionalizálás,

?

?????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????? ?????????? ?? ?????????????????????????????????????????????

44

elkülönülés és egybeolvadás élményeinek átélése a mozgás-, játék-, zene-, szociodráma- és kreatív csoportok célja”? 1. Önismereti csoport: Célja: a befelé fordulás, önmagunk formálása, hogy a résztvev k megtanulják személyiségüket, mint munkaeszközt használni. Nem a képességek reális felmérését jelenti, ami persze fontos lehet, hanem a lelki egészség fejlesztését. 2. Szociodráma csoport: El nye,

hogy

bizonyos

interperszonális

helyzetek

színdarabszer
en

megközelíthet k, a személyiség ismerete önmagáról b vül - a csoporttagok tükrében korrekciós lehet ség adódik az emberi kapcsolatok intenzívebb átélésének el segítésével. 3. Mozgás csoport: Célja az empátia-fejlesztés, „ecounter” jellege miatt újszer
módon közelednek a tagok egymáshoz. Új lélektani feladatokkal ismerkednek meg - látókörük tágul. 4. Kreatív csoport: A saját alkotáson (rajz, festés, tépés, gyurmázás) keresztül kifejez dnek ki az „itt

és

most”

élmények,

érzések.

A személyiség

önszervez

er i

mobilizálhatók, így maga képessé válik bizonyos múltbéli események feldolgozására.??

5. Maratoni csoport: ?

?????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????? ??????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????? ????????????

Intenzív munkát jelent az, hogy a régi és az új operátorok csoportjai együtt dolgoznak. Virtuális telefon beszélgetés történik, szituációs játék formájában, dramatikus eszközöket felhasználva. A csapat összes tagja részt vesz: véletlenszer
párválasztás történik. Kritérium: a „telefonbeszélgetés” témáját megtörtént esemény szolgáltassa. A régi operátorok el nye

ez esetben az, hogy az

ügyeleti pozíciókból hozhatnak mintát. Az új operátorok élethelyzetet (saját, hozzátartozó vagy ismer s) jelenítenek meg. Minden párra 30 perc id jut: az els 5 perc maga a beszélgetés, amit csoportos megbeszélés, elemzés követ, ebben jelent s hangsúlyt kapnak az érzések. A feldolgozás egyben szocializáció a szupervíziós „feed back”-re. Végs aktus a tanúsítványok kiosztása: a régiek az újaknak, ezzel egyféle beavatási szertartás történik, innent l kezdve egyenrangú félként kezelend k a két csoport tagjai. Háttér ügyelet: Az elkészült beosztáshoz ( operátorokhoz) az új tagok szabadon választanak egy napot, amikor megfigyel ként részt vesznek az ügyeletben. Szakmai szempontokon túl jó alkalom az ismerkedésre, a másik elfogadására, hiszen 12 órát töltenek el együtt a telefon mellett. Önálló ügyelet: Kiképzett autonóm felel s személyiségek végezhetik, akik a szolgálat egyenrangú tagjai, egy személyben képviselik a szolgálatot, magát a szervezetet.

??

????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????????? ????????????????????????????????????????????????????????????

46

Kivitelezés Hirdetés 1998.

október elején megjelentettük a pályázati felhívást: a munkaügyi központnál a sajtóban

jelentkezési feltétel levélben, pályázat útján, amelynek kritériumai: ✟ szakmai önéletrajz: tartalmaznia kell a motivációt, ➲ minimum középfokú végzettség, ➲ 2 ajánló támogató nyilatkozata, ➲ név, cím telefonszám megjelölésével. November elejére 46 db levél érkezett: a leveleket átnéztük, mindenkit behívtunk november 14-én 9 órától kezd d en 15 percenként. Személyes találkozás 42 személy jött el, az összbenyomás nagyon pozitívnak bizonyult. 2 személy azonnal nemleges választ adott, 3 személyt nem találtunk még elég érettnek, nekik egy kés bbi id pontot javasoltunk. 37 f maradt (31 n és 6 férfi)

El adások 1.

Krízishelyzet felismerése és kezelése

1998. november 30.

2.

Veszteség, kudarc, gyász

1998. december 02.

3.

Segít beszélgetés

1998. december 07.

4.

Depresszió, öngyilkosság

1998. december 09.

5.

Krónikus és hecc hívások

1998. december 14.

6.

Egyedüllét és magány

1998. december 16.

Csoportok Itt már csak 29 személy maradt: 14 f „A” csoport, 15 f „B” csoport. Két hetes blokkokban zajlott a tanfolyam további része: 1999.

január 04. hétf

önismereti csoport

„A”

1999. január 04. hétf

önismereti csoport

„B”

1999.

szociodráma csoport „A”

január 06. szerda

1999. január 06. szerda

mozgás csoport

„B”

1999. január 10. vasárnap

kreatív csoport

„A”

1999. január 13. szerda

szociodráma

„B”

1999. január 13. szerda

mozgás csoport

„A”

1999. január 17. vasárnap

kreatív csoport

„B”

... és így tovább. Egy ülés id tartama 2 óra volt, a 20 órás foglalkozások 10 ülésre korlátozódtak. Kivéve az önismereti csoport: 1 ülés 3 óra - 10x3 óra. Az utolsó foglalkozás id pontja 1999. május 23 volt. Maratoni csoport 1999. május 30-án zajlott: 18 személy + 20 f régi ügyel , összesen 38 operátor vett részt rajta. Háttérügyelet: 48

Június hónapban terv szerint történt.

Ellen rzés Minden el adáson, minden egyes csoportfoglalkozáson jelenléti ívet vezettünk, amelyet a tagok aláírásukkal hitelesítettek. Hat hónap alatt háromnál több esetben történ hiányzás a képzésb l való kizárást vont maga után, azaz az illet személy önmagát zárta ki a hiányzásával. A képzés szigorú szabályaival hangsúlyozni akartuk a pontosság és a fontosság tudatosítását, mert az egyik alapelvünk az elérhet ség. Nem tehetjük meg a bajbajutott, krízis helyzetben lév

vagy egyszer
en csak segítségért telefonáló

emberekkel, hogy késés vagy hiányzás miatt nem vesszük fel a telefont. Az operátorok önkéntessége arra is kiterjed, hogy saját maga határozza meg a vállalt ügyeletek számát (elfogadható határokon belül!), és idejét, mert vállalásaival emberek sorsát határozhatja meg.

Finanszírozás

Hat el adás, el adásonként 2 óra: Önismereti csoport ülés

2 000 Ft x 6 = 12 000 Ft

„A” + „B” csop. 2 x 30 óra = 40 000 Ft

Szocioterápiás csoportok szociodráma csop.

„A” + „B” csop. 2 x 20 óra: = 30 000 Ft

mozgás csop.

„A” + „B” csop. 2 x 20 óra: = 30 000 Ft

kreatív csop.

„A” + „B” csop. 2 x 20 óra: = 30 000 Ft

Maratoni csoport:

összevont:

10.000 Ft

___________________________ összesen:

152 000 Ft

Értékelés A hat hónap intenzív munka során 10 kiképz stábtag dolgozott együtt a jelöltekkel, akiknek a száma folyamatosan csökkent, míg végül 18 kiképzett

új

operátort vettünk fel a Lelkisegély Szolgálat tagjai közé. Ezek a tények, ami ezentúl megtapasztalható, sokkal izgalmasabb. A közösség alakulása megható empátiás légkört hozott létre, ami a csoport speciális hatásából adódóan a csoporttagok egymás között kialakuló elfogadó viszonyulásában nyilvánult meg. Láthatóvá vált a szabály, miszerint a csoport több, mint tagjainak összessége. „Az empátia egyik legfontosabb funkciója a személyiség számára az, hogy visszajelentéseket ad a másik emberre gyakorolt hatásunkról... Ha tudjuk teljesíteni a másik igényeit, akkor pozitív érzelmeket válthatunk ki bel le, és ez odaköti

t

hozzánk...”? Számomra a meglepetés erejével hatott, hogy a tanfolyam végére ilyen sokan maradtak: 18 személyb l 15 n és 3 férfi. Természetesen még mindig lehet számítani

50

lemorzsolódásra, hiszen maga a feladat még ezután következik. Mégis azt gondolom, hogy aki ilyen kemény és hosszú ideig tartó képzésen sikeresen túljutott, elhivatottság tekintetében nem hagy kívánni valót maga után. Soron következ nagy feladatunk a non-stop ügyelet, amely 38 f operátorral biztonságosan elindítható. Amíg ez realizálódik, addig sem ülünk ölbe tett kézzel, mert a GYITOSZ (Gyermek és Ifjúsági Telefonszolgálatok Országos Szövetsége) felvette tagjai sorába az „Esély” Lelkisegély Telefonszolgálatot és hosszas el készít munka után 1999. július 01-t l megnyílt a gyermekügyelet, egyenl re 4 órában 15-19 óráig naponta.

Epilógus

?

?????????????????????????????????????????????????

A hiányosság jegyeit magán visel dolgozat végére érve ajánlkozik a kérdés: vajon teljesítette-e a címben vállalt feladatát? Nem gondolom, hogy egyértelm
választ lehetne adni. A

mentálhigiénés

tevékenység

egy

kiragadott

momentumát,

a

telefonszolgálatot, azon belül az „Esély” Lelkisegély Telefonszolgálat lehet ségeit és korlátjait csak elnagyoltan lehet bemutatni, mivel nagyon nehéz megfogalmazni érzéseket, hangulatot, amelyek egy másik emberrel történt beszélgetés során felszínre törnek. Hogyan írható le az érzés, amikor a rendelkezésre álló egyetlen (vokális) csatorna segítségével látható a másik ember öröme, reményteli mosolya, a könnybe borult szeméb l áradó hála? Vagy lehet-e vállalkozni

az ellentétes érzés

megrajzolására, amikor egy ember élete foszlik szét a semmibe, s már csak a kezét foghatja az operátor. „Lelki fejl désünk mai foka csak azt teszi lehet vé, hogy az igenlést tudatosan akarjuk, s a tagadást legalább elviseljük” (Jung) Le lehet-e írni azt a felkorbácsolt, vagy éppen a fontosság érzésével átitatott hangulatot, amivel az operátor az ügyelet végén elhagyja a szolgálati helyiséget?

Köszönetnyilvánítás

52

Végül szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik segítettek közvetlenül vagy közvetve - abban, hogy megszülessen a dolgozat. A legtöbb segítséget kaptam konzulensemt l: Dr. Vas Józseft l (pszichiáter, pszichoterapeuta) valamint: Dr. Pankucsi Mártától (szociológus) - aki nem volt hivatalos konzulensem ennek ellenére hálás vagyok a segítségéért. közvetve segítették munkámat: Búza Domonkos: pszichológus, LESZ elnök Dr. Szentmiklóssy Gizella: neurológus f orvos Dr. Balog Gizella: pszichiáter Ibrányi Imre: pszichológus Zivák Ildikó: gyógyfoglalkoztató Sztrhárszky Zoltánné: szocioterapeuta Borbély Tünde: szocioterapeuta, teológus Tohai Éva: szociális munkás Tolnai László: adminisztrátor Az „Esély” Lelkisegély Telefonszolgálat stábja

„Hiába fürösztöd önmagadban, csak másokban moshatod meg arcodat” (József Attila)

Irodalomjegyzék Atkinson R.: Pszichológia Bp., OSIRIS 1995.

Bagdy, Em ke: Mi a szupervízió, az önismereti munka és a pszichoterápia? Álláspontok, vélekedések. Pszichoterápia 1997. novemberi száma Bagdy Em ke, Sárvári György: A szupervízió és szupervizor képzés Tájékoztató a hazai szupervizor szakirányú továbbképzési rendszerr l Pszichoterápia 1999. Május (197-202 o.) Bakó Tihamér: Verem mélyén. Dunaújváros Nyomda Kft. 1996. Balikó Márta: TELE/PSZICHO/FON M.T.P. Bp., Animula 1990. Bang, Ruth: Célzott beszélgetés. Tankönyv Kiadó[Csanyiki 1] 1974. Benk Zsuzsa (szerk.): Ne üljön lelkünkön szenvedés Szeged, JGYTF Kiadó 1991. Bognár Mária: Pedagógiai és szociális szolgáltatások az iskolában c. tanulmány In.: Iskola és Pluralizmus (szerk.: Mihály Ottó) Bp., Edukáció kiadó 1989. Buchinger, Kurt: A szupervízió politikai robbanó erejér l: a szupervízió tanácsadás, és nem politika. Pszichoterápia 1995. dec. (423-427 o.) Buda Béla - Veér András: A megel zés és az egészségvédelem perspektívái a pszichiátriában. In: Füredi János dr. (szerk.): A pszichiátria magyar kézikönyve. Bp., Medicina 1998. Buda Béla: Kapcsolat és kommunikáció a pszichoterápiában In: Buda Béla: A pszichoterápia alapkérdései(Válogatott Tanulmányok) Bp., Kiadja: Országos Alkohológiai Intézet és a Területi Általános megel z , Addiktológiai Szakgondozásért Alapítvány. 1993. Buda Béla: A személyiség fejl dés és a nevelés szociálpszichológiája. (Pszichológia és pedagógia nevel knek) Nemzeti Tankönyv Kiadó 1986. Buda Béla: Az öngyilkosság megel zése és krízisintervenció Orvosi hetilap 1997. Buda Béla: Az önismeret problémája a mai társadalomban Bp., TIT 1986. 54

Buda Béla: Empátia - a beleélés lélektana Bp., Gondolat Kiadó 1978. Buda Béla: Fejezetek az orvosi szociológia és társas lélektan tárgyköréb l (Tanulmánykötet) Kiadja: a Területi Általános Megel z Addigtológiai Szakgondozásért Alapítvány (TÁMASZ) a TB OEB Alkoholizmus Elleni Prevenciós Alap támogatásával. Buda Béla: Mentálhigiéné - Tanulmány gy
jtemény Bp., Animula 1994. Buda Béla (szerk.): Pszichoterápia Bp., Gondolat 1981. Csoma Gyula: Permanens képzés, avagy út a jöv be c. tanulmány In.: A megsz
ntetve megfosztott iskola. Tankönyvkiadó (32-52. o.) Dante A.: Isteni színjáték Budapest, Magyar Tudományos Akadémia könyvkiadó vállalat 1984. Erich Fromm: A szeretet m
vészete 1956. Bp., Helikon Kiadó 1984. Ferenczi Sándor (válogatás): Lelki problémák a pszichoanalízis tükrében Bp., Magvet Kiadó 1982. Füredi János dr. (szerk.): A Pszichiátria Magyar Kézikönyve In.: Pszichoterápiák. Bp., Medicina kiadó 1998. (509-615. o.) Buda Béla, Veér András: A megel zés és az egészségvédelem persprektívái a pszichiátriában. In.: Füredi János prof. dr. ( szerk.): A pszichiátria Magyar Kézikönyve. Bp., Medicina 1998. Füredi János (szerk.): Pszichoterápiás esettanulmányok MPT Bp., Animula 1990. F. Várkonyi Zsuzsa: Már százszor megmondtam... Perl Kiadó 1992. Faber H.: A segít beszélgetés Pszichoterápiás és Mentálhigiénés szemléletformáló füzetek II - III. 1987.

Faber H, von der Schont E.: A lelkigondozói beszélgetés lélektana. HÍD Családsegít Központ 1990. Filliozat, Isabelle: A szív intelligenciája EQ

Fiesta-Saxum

1998. Gazsó Ferenc: Az iskolai esélyegyenl sség problémái. In.: Iskolarendszer és társadalmi mobilitás. Bp., Kossuth Könyvkiadó 1976. Gerald F. Jacobson: Kríziselmélet és kezelési stratégia In: Füredi János (szerk.): A pszichiátria Magyar Kézikönyve Bp., Medicina 1998. Gerevich József (szerk.): Közösségi mentálhigiéné Bp., Animula 1997. Gergely Mihály: Röpirat az öngyilkosságról Bp., Medicina 1981. Gordon, Thomas: Szül i eredményesség tanulása Bp., Gondolat 1991. Jung C.G.: Az ember és szimbólumai Göncöl Kiadó 1964. Hungarian translation: Dr Matolcsi Ágnes 1993. Juszt László, Zeley László: A nyugtalan értelem Bp., Medicina Könyvkiadó 1982. Kast, Varena: A gyász. Krenz Verlag, Studtgart 1982. Hungarian translation: Mérei Vera 1995. Kulcsár Zsuzsa: Egészségpszichológia Bp., ELTE Eötvös Kiadó 1998. Kürti Jarmila: Az iskolai eredményesség és szocializáció Bp., Akadémia Kiadó 1988. (37-41. o.) Liberman - King - Delisi - Melann: Személyes hatékonyság Bp., M.P.T. 1991. Pascal, Blaise: Gondolatok Szukits Könyvkiadó Szeged. Hungarian translation: P d r László 1978, 1996. Pease, Allan: Testbeszéd. Park Könyvkiadó Kft. 1990. Pintér Gábor: Személyközpontú pszichoterápia. In.: Füredi János (szerk.): 56

A pszichiátria magyar kézikönyve. Bp., Medicina 1998. Platon: Szokratész véd beszédei. P cze Gábor: A személyiség fejlesztés szerepe a szociális szakember képzésben tanulmány (99-108. o.) Segít kapcsolat Pszichológia nevel knek sorozat 1970. Telkes József: Válság, változás, változtatás, a krízis koncepció jelent sége a mentálhigiénés gyakorlatban. In: Gerevics József (szerk.) Közösségi Mentálhigiéné. Bp., Animula Egyesület 1997. Tringer László: Gyógyító beszélgetés Bp., Magyar Viselkedés Tudományi és Kognitív Terápiás Egyesület 1991. Vas József: A telefon mint a telepátiás segít kapcsolat közege El adás: elhangzott a XI. Országos Lelkisegély Kongresszuson Miskolc-Csanyik 1998. aug. 29-én - a plenáris ülésen. Vas József dr.: Gyógyító közösség kialakítása kórházi osztályokon: szocioterápiás modell. In: Halmos T., Kautzkyl, Mousios G. (szerk.): Új utak az egészség megörzésében. Bp., NEVI 1998. Vas József dr.: A nárcisztikus személyiség jellemz i c. tanulmány 1995. Vekerdi Tamás: Tanuló - Tantárgy - Tanár c. cikk Népszabadság 1996. szept. 14. Vannesse, Alfred: Hallgatástól a meghallgatásig Bp., LESZ 1993. Zonda Tamás: Az öngyilkosság kultúrtörténete Bp., Végeken Alapítvány 1991. Zsámboki Mária (szerk.): Segít találkozás módszertani füzetek. V. 1991.

4. sz. melléklet

25 alapelv az öngyilkosokkal folytatott telefonbeszélgetésekhez 1. A telefonban minden egyes öngyilkossági utalást komolyan kell venni. 2. A telefonhívással egy életunt még kapaszkodik az életbe, különben nem telefonált volna. 3. A szuicid megnyilvánulás gyakran (egy utolsó) kísérlet arra, hogy a hívó egy embertársával beszéljen, akár ha névtelenül is. 4. Az öngyilkossági kijelentések aktív odahallgatást kell kiváltsanak. 5. Az öngyilkosok gyakran feketén / fehéren látnak. Ezért legtöbb esetben egyértelm
kommunikációs struktúrát várnak el a segít t l (pl. apa-fiú relációban). 6. Az öngyilkossági krízis legveszélyesebb csúcspontja csak néhány óráig tart. Ne félj attól, hogy túl sokat adsz magadból, amikor (mint utolsó embert, akit megszólítanak) hagyod, hogy kihasználjanak. 7. Ha a saját öngyilkossági gondolataiddal és kívánságaiddal tisztában vagy, akkor tudsz szorongás nélkül más ember szuicid törekvéseivel bánni. 8. Féltsd a másikat, de ne szorongj a szavaitól és a szándékától. 9. Kerüld a félt , aggályos-jó szándékú körülírásokat. Mondj: „öngyilkos lesz” helyett „meg akarja ölni magát”, vagy „gyógyszert vesz be” helyett „meg akarja mérgezni magát”. 10. A szuicid hívók ambivalensen tétováznak az élet és halál között. Mutass rá erre és er sítsd meg a hívót úgy, hogy mégegyszer mindkét alternatívát átgondolni kényszerüljön. 11. Próbáld meg a másikat keresztnevén szólítani, ez megteremti a személyességét. 58

12. Aki el akarja dobni az életét, joga van ahhoz, hogy személyes kihívásával és képtelen gondolataival az idegeidre menjen. 13. Hagyd rá a másikra, hogy maga határozza meg azt a módot, ahogy

veled

beszélni szeretne. Ha tárgyilagos, légy te is tárgyilagos, ha szakszer
, légy te is, ha szelíd, légy te is az. 14. Ne hagyd magad a reménytelenségbe belehúzni, ellenkez leg, óvatosan módosítva kijelentéseit kérdezz mögéjük. 15. Kerüld a direkt, miért-kérdéseket, amelyek a másikat sarokba szorítják. 16. Próbáld meg a másikat mini akcióra biztatni: „sokáig kell beszélgetnünk egymással, nem inna valamit (nem gyújt rá addig, nem ül le), míg a telefont tartjuk?” 17. Próbáld elérni, hogy a hívó forduljon a számára még jelent s, releváns személyekhez. Ha valóban nincs ilyen, ajánld fel ezt a lehet séget magad neki. 18. Tudd meg, hogy a jelent s életterületek közül (önmaga, munkája, társas kapcsolatok, vallás és szerelem, szex, partnerkapcsolat) melyik eléréséhez segítheted hozzá. 19. Biztasd a másikat arra, hogy saját jöv jér l fantáziáljon, de el ne vedd t le ezt a munkát, ne végezd el helyette. 20. Ne hagyd magad logikai végkövetkeztetésekkel meggy zni, pl.: „ HÁT ezért kell megöljem magam!” Alakítsd át: „Emiatt ( a belátható id ben, adott körülmények között, ha ezek és ezek a lehet ségek bezárulnak) mérgezhetné meg magát”. 21. Csak 2 vagy 3 direkt kérdést tégy fel (keresztnév, az elkövetés módja). 22. Indirekt kérdezz a lakcímére, munkahelyére, kollégáira, stb., de csak ha feltétlen meg kell tudjad az adatait. 23. Mondd meg a hívónak, hogy milyen jó volt, hogy vele beszélhettél. 24. Próbálj megállapodást kötni, hogy a hívó, miel tt megöli magát, még egyszer felhív téged - , és csak akkor, miután már a javasolt lehet ségeket megpróbálta.

25.

Ne félj attól, hogy némelyik ember utolsó emberi jogaként, azt akarja eldobni,

amir l te éppen - legalábbis gondolatban - alighanem nem mondanál le. 5. sz. melléklet

Az IFOTES nemzetközileg 17 pontban megállapított „probléma” katalógusa

1./ Szomatikus betegségek Ide kell sorolni minden olyan problematikát, amely aktuálisan egy speciális testi állapotból következik; legyen ez bármiféle pszichológiai probléma, pl.: magány, depresszió, halálfélelem, stb., aktuálisan a szomatikus betegség ténye a domináns. /Pl.: amputációk, gyógyíthatatlan betegség, stb./ Természetesen, ha a telefon-kapcsolat folytatódik, változhat a probléma jelleg ill. min sítése is, de az els információk alapján ez a kategorizáció az indokolt. 2./ Szuicidum, „Cry for help”. 3./ Magányosság izoláció Nem a mi min sítésünk szerinti magányosság a dönt , hanem ide soroljuk mindazokat a hívókat, akik saját maguk így határozzák meg a helyzetüket. „Izoláció” közé sorolandó pl.: egy manifeszt homoszexuális, akinek az izolációja a devianciájából fakad - vagy etnikai hovatartozásból fakadó izoláció, Pl.: cigányok. 4./ Narkománia, alkoholizmus. 5./ Más pszichiátriai jelleg
problémák /depressziók összes formája Ide tartozik minden, a beszélgetés során bizonyítékként felmerült anamnesztikus adat megel z

pszichiátriai kezelésr l /nem neurosis miatt!/, súlyos alkalmazkodási

problémák, pszichózisok borderline/határeset/ - kórképek, stb. és olyan depressziók,

60

amelyekben klinikai tünetek nyilvánvalóak /súlyos insomnia, er s fogyás, stb./. Ide tartoznak még a nyilvánvaló szenilis kórképek is.

6./ Szexualitás. Csak a relatív szexuális insufficienciák sorolandók ide, pl.: potencia-zavarok, frigiditás, stb. 7./ Ideológiai kérdések. 8./ Házassági problémák Ide sorolandó minden olyan hívó, aki saját maga a problémáját, mint a házastársával való kapcsolat problematikáját definiálja. 9./ Más / szexuális / jelleg
partnerkonfliktus Ide sorolandó minden olyan fiatal hívó, aki problémáját, mint együtt járás problémáját definiálja. / pl.: „csúnya vagyok, nem találok partnert”, stb. / 10./ Családi problémák. A hívó által definiált probléma túlmegy a házastársi kapcsolat problematikáján. Pl.: gyermeknevelés, több generáció együttélése, stb. 11./ Hivatás és foglalkozási problémák, munkahelyi problémák Az eddigi, többször jelentkez hívóink közül ide sorolható pl.: a „magányos jogász” fantázianéven nevezett hívónk. 12./ Anyagi helyzet financiális problémák A hívó úgy definiálja a problémáit, hogy azok els sorban a pénztelenséggel, pénzhiánnyal hozhatók összefüggésbe. 13./ Kapcsolati nehézségek a szociális környezetben Ebbe a kategóriába soroljuk a hívót akkor, ha a 3./, 9./ és 11./ pontokban leírtakba a problematika nem sorolható be teljesen vagy ezek esetleg együttesen dominálnak. 14./ Jogi problémák

A hívó aktuális problematikája egyértelm
en valamiféle jogi esettel függ össze, amely a hívásra is els sorban motiválja. /Amennyiben a hívóval való telefon-kapcsolat folytatódik, újabb beszélgetések során ugyanis változik a probléma jellegének megjelenése./. 15./ Akut sorscsapás Ide soroljuk a krízis-állapotokat a tárgyvesztéseket, a gyászt, stb. 16./ Egyéb ismeretlen problémák Ide soroljuk azokat a hívókat, akik a fenti kategóriákba nem sorolhatók, de a telefonszolgálat tevékenységét illet en a hívás még adekvátnak tekinthet : a néma hívások, a „próbálkozás”-nak min sített beszélgetések, a provokáció, más ügyeletes beosztása iránti érdekl déseket, a szolgálati hívásokat, a „más ügyében való telefonálásokat”, valamint az üzenetátadásokat, pl.: egy személyes kapcsolatba történ irányítása kapcsán, stb. 17./ Egyéb / inadekvát / problémák Ide soroljuk mindazokat a hívókat, akik állandó éjszakai orvosi ügyeletek, ment k, stb. iránt érdekl dnek.

62

6. sz. melléklet

NEMZETKÖZI NORMÁK

A.

Célkit
zés

B.

A telefon lelkiszolgálat szervezetének minden ember számára, aki

szükséghelyzetbe, kétségbeesett lelki állapotba, illetve öngyilkossági veszélybe kerül, biztosítani kell ezt a lehet séget - az önkéntesség elvét feltétlenül szem el tt tartva -, hogy azonnal kapcsolatot teremthessen egy olyan emberrel, aki kész és felkészült barátként meghallgatni és vele segítséget nyújtó beszélgetést folytatni. C.

A segítségnyújtás készsége nem szorítkozik csupán az els , telefon

közvetítésével létesült beszélgetésre, hanem kiterjed a krízisszituáció teljes id tartamára, amelyben a segítséget keres ember beszélgetést és irányítást igényel. D.

Amennyiben a segélykér telefonáló kívánja, hogy másvalakivel, aki segíthet

rajta, személyes kapcsolatba kerüljön, a telefon lelkiszolgálat ezt el segítheti , közvetítheti. E.

A segítség bármilyen formája, melyet a telefon lelkiszolgálat nyújt, azt célozza, bátorságát az élethez és lehet vé tegye, hogy

hogy fokozza a segélykér krízishelyzeteket megoldjon.

B.

ALAPELVEK

C.

A telefonáló segélykér

információk, melyek az

számára teljes titoktartást kell biztosítani. Olyan

közvetítésével jutnak a telefon lelkiszolgálat birtokába,

csak beleegyezés esetén közölhet k más szervezetekkel.

D.

A telefon lelkiszolgálat tevékenysége során sem ennek munkatársaira, sem a

telefonáló segélykérésére nem szabad semmiféle vallási, politikai vagy ideológiai nyomást gyakorolni. E.

A telefon lelkiszolgálat munkatársait csupán gondos válogatás és kiképzés

után szabad ebben a munkakörben foglalkoztatni. A kiválogatásnál és kiképzésnél a következ ket kell figyelembe venni: mások megértésének (:Kognitív megértés) a készsége, empátiás készség (: emocionális megértés!), valamint a szolidaritás vállalásának készsége. F.

A telefonáló segélykér t l sem pénzbeli, sem egyéb anyagi honoráriumot

nem szabad elfogadni. G.

A telefon lelkiszolgálat munkatársai bírósági vallomást nem tesznek,

amennyiben az kifejezetten hátrányos akár a segélykér re, akár a lelkiszolgálat szervezeti egységének tevékenységére.

C.

MÓDSZERTANI SZEMPONTOK

1.

A telefon lelkiszolgálat munkatársai vagy f foglalkozású, vagy tiszteletbeli

munkatársként tevékenykednek. A tiszteletbeli munkatársak szerepe igen fontos. A f foglalkozású és tiszteletbeli tagok együtt alkotnak egy munkaközösséget. 2.

Az alapkiképzés lezárása után a kezd

munkatársak munkáját már

gyakorlattal rendelkez vezet támogatja. Ennek érdekében a telefon lelkiszolgálat szervezeti egysége egy vagy több gyakorlatvezet t jelöl ki. A munkatársak állandó továbbképzéssel javítják felkészültségüket. 3.

A telefon lelkiszolgálat szervezeti egységei feltétlenül kapcsolatot tartanak

olyan szakemberekkel (neuro-psychiáter( (:jogász), akikkel adott esetben

64

konzultálhatnak. Ezek a szakemberek azonban nem feltétlenül tagjai a telefon lelkiszolgálat szervezetének. 4.

Az els kapcsolat a segélykér vel rendszerint telefon útján létesül. Létrejöhet

azonban más módon is, akár levélváltás vagy személyes látogatás útján. Alapvet en fontos elv, hogy a segélykér magánügye a kapcsolat kezdeményezése, fenntartása vagy megszakítása, esetleg újra felvétele. Mind a segélykér , mind a telefon lelkiszolgálat munkatársa rendelkezik azzal a jelleggel, hogy a kapcsolat során

anonym maradjon.

A szervezeti egység

is kényszerülhet

annak

kinyilvánítására, hogy további segélynyújtásra nincs lehet ség. Alapvet en fontos a telefon lelkiszolgálat szervezeti egységeinek az a törekvése, hogy a segélykér vel a „kontaktus

küszöböt”

lehet leg

alacsony

szinten

tartsa:

egyszer
vé,

problémamentessé tegye a kapcsolatfelvételt, illetve újrafelvételt. 5.

A telefon lekiszolgálat szervezeti egységének lényeges jellemz je, hogy

állandóan, mindennap, a nappal és az éjszaka bármely órájában a rászorulók rendelkezésére áll. 6.

Amennyiben a segélykér

megsegítése a telefon lelkiszolgálat és egyéb

intézmények (pl: neuro-psychiátriai osztály) vagy szervezetek )pl: munkaközvetít együttm
ködését igényli, ezt az együttm
ködést a lelkiszolgálat csak a segélykér el zetes hozzájárulásával kezdeményezheti.

7. sz. melléklet

A brüsszeli öngyilkosság megel z központ által fogadott telefonhívások témáinak elemzése

A központ els

szándéka az, hogy a telefonkontaktus révén lélektani

segítséget adjon azon populációnak, akiknek s.-tendenciáik vannak. A képzett önkéntes munkatársak 24 órás szolgálatot adnak. Mi ennek a központnak a haszna? Megfelelnek-e a lakosság szükségleteinek? Ki keres segítséget náluk és miért? Milyen attit
döket tárnak fel a munkatársak a telefonban? Hogy ezeket a kérdéseket megkísérelhessük megválaszolni, tanulmányoztuk a központhoz érkezett hívásokat, ezek két különböz

csoportját, az egyszeri és

chronicus hívásokat. Mi hisszük, hogy a központ eredményessége függ attól, hogy a kapcsolatokat elemezzük, a beszélgetéseket rendszeresen meghallgatjuk, mert így fejl dni fog az ügyel k készsége a telefonkapcsolatban. Ennek a tanulmánynak, habár korlátozott területen és céllal az a közvetlen szándéka, hogy a központ által fogadott hanganyag elemzése révén megtaláljuk a feleletet két kérdésre; 1.

Hogyan különböztethetjük meg egymástól az egyszer
és krónikus

hívókat az elhangzott (kifejezett) témák alapján. 2.

S ugyanazt a segítséget kell-e adni mindkét esetben.

66

Hogy ezeket a kérdéseket rendben megválaszolhassuk, 12 egyszeri és 12 chronicus hívást elemeztünk. Elemeztük a cél szempontjából a tematikai-tartalmi, a hívóknak a témákban megjelent érzelmi összefüggéseit, valamint a munkatársak attit
djeinek változó típusait és a hívók igényeire adott válaszait, viszonyulásait. Ilyen formában reméltük a legjobban megérteni teljesítményeinket és így folyamatosan javítani gyakorlatunkat és a munkatársak képzését. Ez a dolgozat mindegyik kérdéssel foglalkozik, kimutatva sorjában kutatómunkánk stílusát és az eredmények analízisét terjeszti el .

1. A hívók által el terjesztett témák elemzése

1.

Kutatásaink koordinátái: Psycholingvisztikai módszert használtunk a

hívók által hozott témák tanulmányozása céljából: ez a tartalmi elemzés. Minden hívásban megjelent valamennyi témát meghallgattuk, azok mennyiségi meghatározásának megkísérlése nélkül. A változó id tartamú hívások miatt a témák gyakoriságát valójában nehéznek látszik összehasonlítani. A tényez k száma jelentette azt a nehézséget, hogy a visszatér témákat mennyiségileg meghatározzuk, ezek a tényez k a következ k voltak: a folyamatos kapcsolat a hívó és az ügyel között - a dinamikus fejlemények - az ügyel i reakciók lehetséges és kontrollálhatatlan hatása a témák el fordulására. A hívók által megjelentetett témákat megkíséreltük lejegyezni és a mi mintánk szerint 12 kategóriában csoportosítottuk azokat. A kategóriák rövid leírása a következ … 1.

öngyilkosság: magában foglalja a suicidumra vonatkozó valamennyi

tematikát, így az s.-et, az s.-re használt eszközöket vagy suicid jelzéseket.

2.

depresszió: ide soroltuk a kétségbeesést, szomorúságot, bánatot és a

depressióra vonatkozó valamennyi témát. az ügyel k azonosítása: amikor is a hívók megkísérlik ket felismerni,

3.

vagy egy bizonyos ügyel vel kívánnak beszélni. 4.

otthoni problémák: a mindennapos tevékenységre vonatkozó témák,

háztartási étkezés, kézmunka, hobbik, stb. 5.

orvosi

problémák:

orvosságokról,

egészségr l,

betegségr l,

orvosokról. 6.

kapcsolatok: amikor a hívó egy másik emberrel való kapcsolatáról,

iránti érzelmir l beszél. 7.

érzelmi és szentimentális élet: ilyenek, mint az érzelmi kötelékek

megbomlása házasságban, a szexben, vagy szeretet elvesztése. szakmai-hivatásbeli élet: a hívó munkájáról, állásáról, pénzr l beszél,

8.

a nehézségekr l. 9.

segítség: kifejezetten segítséget, vagy tanácsot kérnek, vagy arról a

kapcsolatukról

beszélnek,

ahonnan

segítséget

várnak,

vagy

ezek

lehetetlenségér l beszélnek. 10.

kommunikáció: több-kevesebb nyíltsággal kifejezik nehézségeiket e

téren, hogy képtelenek önmagukat kifejezni, hogy nem értik meg ket. 11.

alkoholizmus: úgymint visszaélés, vagy függ ség, vagy saját maguk

által, vagy csak érintve. 12.

psychiatriai osztály: vagy akarnak, vagy félnek bemenni, vagy már ott is

vannak. Nem tartjuk szükségesnek megemlíteni azt, hogy a különféle témák összefüggésben vannak a különböz kategóriával.

68

2.

Eredmények és analízis: Az egyszeri és a krónikus hívások

megkülönböztetése általi téma elemzés eredményei megengedték nekünk a következtetést az alábbi tendenciákra: ezek a kategóriák, mint az s. a segítség és az alkoholizmus, kifejezetten nagyobb gyakorisággal jelennek mez az egyszeri hívásra, míg a depressio, az azonosítás, az otthon, az érzelmi szentimentális élet kategóriái gyakrabban jelennek meg a krónikus hívásokban. Elemezzük a legfontosabb kategóriákat a hívók 2 csoportjának különbségével: ad. 1. az öngyilkosság: bizonyos s. gondolatok támadnak a krónikus hívásokban. Ezek a hívók ugyanakkor úgy látszik, hogy képesek egy bizonyos távolság tartásra ezekt l. Az

, gyakran nagyon szerencsétlen

életük és magányosságuk dacára, az s.-i rizikó alacsonyabbnak látszik náluk. Az

tevékenységüket leíró otthoni témák nagy gyakorisága,

mindennapos életük részletei, életük munkakeretei jelezhetik, hogy

k

mindig megkapaszkodhatnak saját univerzumukban. Mindamellett fokozott éberséggel kell lennünk, hogy bizonyos helyzetekben a biztos krónikus is lehet öngyilkos. Az egyszeri hívások csoportjában jelentkez gyakoribb s.témák utalnak az er s suicid gondolatokra, amely motiváljó hívásukat.

k

rendszerint szembesülni kényszerülnek a traumatizáló eredménnyel, konfliktussal, vagy egy „minden összejött” helyzettel, de nem képesek továbbra is szembesülni, s úgy tekintik a suicidumot, mint az egyetlen megoldást. Amikor az s. gondolatok elárasztják ket, a központot hívják segítségül, ami arra utal, hogy az s. gondolatok vonatkozásában ambivalensek, amikor is képesek világosan kifejezni: „én öngyilkos akarok lenni, de nem akarok meghalni”. Rendszerint konstatálható, hogy kisebb a halálvágy, er sebb az elviselhetetlen menekülés vágya és ugyanakkor nem tud eszközöket találni a helyzet megváltoztatására.

Ad. 2. A depressio: az ide tartozó témák mindkét csoportban gyakoriak, mégis többek a krónikus hívásoknál, azt a benyomást nyújtva, hogy minden rosszul megy, a helyzet reménytelen, nincs kiút. Mindkét

csoportban megtalálható

a magányosság, mégis több a

krónikusaknál, akik gyakran élnek magányosan, míg az egyszeri hívók magánya a sajátos szituációk függvénye, ahol az egyszeri hívások légköre sokkal feszültebb, s a depressio nem látszik olyan irreverzibilisnek, mint a krónikusoknál. ad. 3. a munkatársak azonosítása: a krónikus típusú hívások már a startnál különböznek az egyszeriekt l. Az el bbiek gyakran akarnak biztosak lenni, hogy t ismerik az ügyel k, t is felismerték. Nem kedvelik, hogy további élet eseményeit újra ismertessék, vagy hogy velük az ügyel , mint újhoz viszonyuljon. Az egyszeri hívó viszont nem tör dik azzal, hogy kivel beszél éppen, azonnal a problémára tér, és igyekszik, hogy ezt a lehet legjobban kifejezze. ad. 4. otthoni problémák: ezek majdnem kizárólagosan a krónikusaknál bukkannak fel, s talán meg lehet lep dni, hogy milyen témákkal is keresik az s. megel z központot. De: az üres fecsegések során nagyon sok fontos gondolatot közölnek. Beszélnek arról, mit tettek, mit fognak vagy mit lesznek képtelenek megtenni a nap folyamán, beszélnek magányosságukról. Ez alatt ameddig csak lehet, próbálnak kontaktust tartani, részletes leírását adva a fentieknek. ad. 7. az gyakoribban

érzelmi és szentimentális élet: az erre vonatkozó témák a

krónikusaknál,

mutatva

a

hiányt,

érzelmi

életük

szegénységét; beszélnek társkeresési törekvéseikról, a szexr l, melegség és gyengédség iránti igényeikr l, mint sürg s szükségleteikr l, házasságról, 70

amelyre vágynak, de nem érték még el, vagy egyéb partnerkapcsolati akadályokról. Ami az egyszeri hívókat illeti, a házasság része az életüknek, vagy kritikus életszituációjuknak. ad. 9. a segítség: azok a témák, amelyek a segítség - kategóriába tartoznak, mindkét csoportban gyakoriak, de inkább az egyszeri hívásoknál. A segítségkérés módja a két csoportban különböz : a körülmények által motivált egyszeri hívásokban közvetlenebb és sürg sebb a segélykérési mód, míg ez a krónikusaknál burkoltabb. Bizonyos szabályok, szokásrend alakul ki az interjúban a krónikusaknál az ügyel k és a hívók között: a kezdeti izgalom fokozatosan lecsillapul, mikor

k a munkatársakhoz

beszélnek. A segítségkérés inkább azok vélemény - vagy tanácskérés formájában jelentkezik. Az egyszeri és a krónikus hívások tematikai elemzése során kapott eredményeket tanulmányozva, különbséget észlelhettünk a figyelembe vett témák ismétl désében: vagy csak bizonyos témák fordulnak el

egy

csoportban, vagy azok nagyobb gyakorisággal fordulnak el az egyik vagy másik csoportban, vagy a tartalmuk változó. Mi az eredményeket a következ képpen értelmezhetjük: 1.

Egyszeri hívások: - a hívó teljes krízisben van -, kifejezi az s.

gondolatokat - minden hívás új, váratlan, gyakran drámai -, az interjúknak a felépítése és a kialakulása változik a hívó problematikája szerint. 2.

A krónikus hívások: - a páciens egy szokásos hívó, van egy

el története a központtól - a hívó depressios, magányos, keveset beszél az s. gondolatokról - minden hívás az el z

folytatása -, minden hívó a

hívásain belül meglehet sen ugyanazt a struktúrát tartja, helyben hagyást,

elfogadást vár és minden id ben teljes elérhet séget. Egy kialakult szerephelyzet beavatkozási igény nélkül. Számos tényez magyarázhatja az egyszr
hívásoknál az s. téma el fordulását. Biztos, hogy a „hely” megteremtése, ahol szabadon lehet beszélni, az s. fel l jelent s tényez . A depressiv témák jelent sége az egyszeri hívóknál az, hogy ez készteti ket éppen az öngyilkosságon gondolkodni.

II.

A munkatársak által adott segítség tanulmányozása

1.

A kutatásunk koordinátái: miután rámutattunk az egyszeri és a krónikus

hívók közti különbségekre, ami a témák el fordulását, az elvárásokat, a telefoninterjú atmoszféráját és szituációját illeti, mert most tanulmányozhatjuk a segítségadás módozatait az ügyel k részér l. A munkatársak általános attit
djeinek és típusos reakcióiknak osztályozásával össze tudjuk hasonlítani az adott reakcióikat a két tekintetbe vett csoporton belül. A munkatársak által adott attit
döknek 7 típusát ismertük meg: 1.

A serkent k: f leg bátorítják arra a hívókat, hogy magukról

beszéljenek egyszer
en jelenlétük biztosításával. 2.

Újrafogalmazó - reflektáló: újrafogalmazza, szavakba foglalja, amit

hallott, jelezve, hogy megértette t. 3.

Kutató - kérdez : az intervenció a munkatársak által kérd - vizsgáló

jelleg
, így segítve a kliensek önmaga jobb kifejezésére. 4.

Véleményez : az ügyel kifejezi érzéseit vagy gondolatait; ez a fajta

intervenció gyakran t
nik ítélkez nek. 5.

Javasló - tanácsoló: az

ügyel

reagálásai gyakran szuggesztív

jelleg
ek, id nként tanácsok. 72

6.

Bátorító - biztató: az ügyel vigasztalja, biztatja és bátorítja a hívót,

aki panaszkodik vagy fél és aggodalma van. 7.

Elérhet vé tevés (a befogadó): ez a kategória magában foglal valamennyi

beavatkozást az interjú elejét l a végéig. Az attit
dök els

3 típusa klienscentrikus. Ezek tükrözik a munkatársak

készségét a hozzáférhet ség, az elfogadás, a teljes meghallgatás és a segíteni akarás iránt, segíteni kívánják a hívó önkifejezését. A 4-6 pontban írt attit
dök nagyobb közbenjárási tendenciára utalnak, a munkatársaknál több a saját utalás és egy apai attit
d.

Olykor ezek az

intervenciók döntésnek hangzanak, vagy tagadás jelleg
nek. Mi rendszeresen számoltuk minden ügyel , minden interjújánál az intervenció különböz típusainak gyakoriságát, összehasonlítottuk ezeket az egyszeri és a krónikus hívások csoportjai között, figyelembe véve az interjúk hosszát is. (vagyis, pl.: egy beszélgetés alatt egy ügyel hány intervenciót adott az egyszeri és hányat a krónikus hívónak.) 2.

Eredmények és elemzés: az eredmények, amelyeket a munkatársak által

megjelenített attit
dük különböz típusai ismétlésének elemzésével értünk el, mutatják, hogy a hívó-centrikus attit
d, f ként a fent nevezett serkent

-

facilitáló, ez a teljes mintára vonatkozóan a munkatársainknak a leggyakoribb intervenciója,

az összes attit
döknek

a 78,96 %-át

teszik ki. A

munkatársaknak az egyszeri és a krónikus hívókra vonatkozó attit
djeik típusai gyakoriságának elemzése, annak a rámutatására késztetett bennünket, hogy az alábbi tendenciákat állapíthassuk meg: az egyszeri és a krónikus hívókkal kapcsolatos ügyel i viszonyulások % - os eloszlását a következ táblázat mutatja be:

egyszeri

krónikus hívók Cliens-centrikus attit
dök

78,96 %

1. Facilitating 2. Reformulating, Reflecting 3. Investigating Interventionaló attit
dök

15,53 %

4. Giving an opinium 5. Suggestin 6. Encouraging 7. To be accessible

86,49 %

71,75 %

61,85 % 10,66 % 13,98 %

36,69 % 7,91 % 27,14 %

8,88 %

21,89 %

2,86 % 4,02 % 2,01 % 4,63 %

11,98 % 6,95 % 2,96 % 6,36 %

Általában leszögezhetjük, hogy a hívó - centrikus attit
dök a leggyakoribbak mindkét csoportban, s látható, hogy a munkatársaink által képviselt viszonyulás az elérhet ség, meghallgatási készség és a hozzáférhet ség domináló, ez mutatja szolgálatkészségüket. Munkatársainknak

a

két

csoport

irányában

megnyilvánuló

általános

attit
djeiben mégis viszonylagos különbséget jeleznek: a krónikus hívóknak adott serkent i attit
d, a 61,85 %, felt
n , jelezheti a munkatársak próbálkozását, hogy a krónikus hívót beszéltessék. Ha viszont ezt az attit
döt túl rendszeresen alkalmazzák, akkor ez biztosan passzivitást, az érdekeltség hiányát, a különböz beavatkozásra való képtelenséget eredményez. A krónikus hívó nagy szóáradattal bírhat, nem enged meg kérdések feltevését, s így elhárítja a valódi problémájával való reális szembe nézést. Megszabja az interjú lefolyását, s így ösztönzi a munkatársakat a serkent i attit
d alkalmazására. A kikérdez attit
d nagyobb gyarkorisága az egyszer
hívások alatt azzal a ténnyel magyarázható meg, hogy ez az els kontaktus, s a munkatárs t kikérdezi, de

74

nem látja ezt szükségesnek a krónikusaknál, akik rendszerint már ismertek. A hívó jobban érdekeltnek látszik és nagyobb is az aktivitása az egyszeri hívások eseteiben. Következtetések: ez a tanulmány jól megmutatja a különbséget, amely az els és a krónikus hívók tematikája között van, s azt is, milyen ez a munkatársak attit
djeiben a hívók két csoportja viszonylatában. Megjegyezhetjük, hogy a krónikus hívók felé a passzív és megenged rendelkezésükre állni, és hagyni

attit
d az érdekükben nem ajánlatos. Csak

ket egy témakörben keringeni, rizikó, mert az

elmerevedésüket, stagnációjukat okozhatja. Ez a hozzáállás

a központhoz való

függ ségük ráer sítéséhez vezet anélkül, hogy a haladás irányában vezetnénk ket. Úgy látszik, hogy ezek az interjúk aktív meghallgatást kívánnak a munkatársaktól, így lehetnek partnerei (beszélget társai - interlocutorai) az ezt keres hívónak. Fontos momentuma a munkatársak képzésének, hogy tudatosuljon bennük a hívókkal kapcsolatos viszonyulásuk és érdekeltségük. Bár törekedjünk a szívélyes viszonyra, mégha az fáradságos is, fontos, hogy munkánkban megértsük érzelmeinket, ismerjük fel ezeknek a viszonyulásainkra gyakorolt hatását, mert az hatással van munkánk értékére.

8. sz. melléklet

NÉHÁNY GONDOLAT EGY NEMZETI TELEFONSZOLGÁLATRÓL

1.

Visszatekintés

A telefonszolgálatok kezdete az 50-es évekre nyúlik vissza. Közép-Európa különböz

nagyvárosaiban jelentek meg emberek, akik a telefon segítségével

öngyilkosság-megel z tevékenységbe fogtak. Chad Varah Angliában, Klaus Thomas Berlinben és Erwin Stangel Kasselben ennek az id nek úttör i közé tartoznak. Az els telefonszolgálatok mindegyike saját modelljét fejlesztette ki. Ez volt az improvizálás és az épít

fantázia ideje. Sok „try and error”

(=próbálkozás és tévedés) adódott. Rövid id múlva az els szolgálatok már tudtak egymásról. Az ember össze akart hasonlítani, egybevetni, tanulni, továbbadni. Tapasztalatokat, módszereket, irodalmat, stb. akart kicserélni. Az els nemzeti szín
konferenciáknak ez volt a háttere. Majdnem egyidej
leg nemzetközi alapon is találkozás történt. Ez 1960-ban Svárjcban volt. Ebben az id ben Európa 10 országában 43 telefonszolgálat volt ismert, ebb l 11 az NSZK-ban, 8 Nagy-Brittaniában és 7 Svájcban. Úgy t
nik, a nemzetközi együttm
ködés korábban indult meg, mint a szervezett nemzeti együttm
ködés. 1960-tól a nemzetközi titkárság Genfben dolgozott. Nemzetközi kongresszusok, amelyek el bb minden második, kés bb minden

harmadik

évben

kerültek

megrendezésre,

gyorsan

terjesztettékl a

76

telefonszolgálat eszméjét egész Európában. Az 1960 és 1975 közötti id a nagy felterjedés korszaka. A ‘60-as években a nemzeti szervezetek legtöbbjét megalakították. Többféle kívánalomnak feleltek meg:

6.

1.

A telefonszolgálati munka tapasztalatainak kicserélése.

2.

Beszélgetések kiképzésér l, célokról és módszerekr l.

3.

A telefonszolgálatok együttes bemutatása a nyxilvánosság el tt.

4.

A nem-hivatalos és a hivatásos viszonya.

5.

Valódi közös érdekek a hatóságokkal. Pénzügyek szabályozása.

Nemzetközi

területen

hasonló

kívánalmak

adódtak.

A

tevékenység

kib vítésénél egyre inkább a telefonszolgálat célja kapott hangot. Viták voltak a különböz ideológiákról, politikai és szociális érdekekhez való viszonyról, és - mert gyakran az egyházak a pénzügyi, anyagi fenntartók voltak - viták keletkeztek a vallás szerepér l is. A munkamódszereket és a kiképzést is élénken megvitatták. 1967-ben odáig jutottak, hogy a nemzetközi normák els megfogalmazása elkészült, amely 6 évvel kés bb a most érvényes szabályok elkészítéséhez vezetett.

2.

A helyi szolgálat

Jelenleg olyan helyzetben vagyunk, hogy sok országban különböz jelleg
telefonszolgálatokat

hívnak

létre.

Vannak

telefonszolgálatok,

amelyek

homoszexuálisok problémáival foglalkoznak, mások az alkoholisták, vagy az AIDS, ismét mások a „bántalmazott” asszonyok problémáival. Mennyire magától értet d a telefonszolgálat ennyi különböz érdekl déssel szemben?

Olyan szolgálatnak, amely másoktól teljesen függetlenül m
ködik és nem nemzetközi normáknak nem kötelezte el magát, mindezzel kapcsolatban, mindenféle döntéssel kapcsolatban saját szintjén, saját területén kell szembenéznie. Ez magától érted d en sok id be és fáradtságba kerül. És az ember nem is mindig biztos abban, hogy a döntés helyes volt. Az elmúlt évek folyamán gyakran volt alkalmam megfigyelni, hogy az új szolgálatokban mi játszódik le. Van egy sor gyakorlati és alapvet feladat, amelyeket meg kell oldani. Ebben mások tapasztalatai igen sok segítséget nyújtanak. Mások balfogásait nem kell mindenáron megismételni. A teljesen új kezdés nagy lehet ségeket rejt: függetlenül attól, amit mások már gondoltak és tettek, függetlenséget sok el ítélett l, amelyek gátlóan hatnak. Szabadságok, új utak, módszerek, társítások felfedezésére. Ám, a sok döntés fárasztó. Sok id t és energiát rabolnak el attól, amit tulajdonképpen akarunk: attól a munkától, amely a környezetünkben él emberek számára segítséget jelent.

3.

A nemzeti szervezet

Miért egyesültek az egyes szolgálatok különböz

országokban nemzeti

szervezetekké? Az S.O.S. Amitié (Franciaorszég), a Dargebotene Hand (=Segít kéz) Svájcban, / a Telefono Amico Itáliában? Ha az ember önmagában egyedül áll, nem lesz er s. Egyesülve tudjuk támogatni, segíteni egymást. Szeretnénk egy helyzetet vázolni: van már néhány szolgálat egy országban. A hátterük különböz . Az egyik szolgálatnál nem-szakemberek (laikusok) felismerték, hogy környezetükben mindenütt élnek emberek, akik nem jól érzik magukat. Az ember azt nem látja rajtuk, mert „Én nem is vagyok beteg”, vagy „Ezekkel a 78

kicsiségekkel nem szaladgálhatok orvoshoz”. Ám, hogy a dolog milyen komoly, azon a napon válik világossá, amelyen a bels megterhelés miatt öngyilkosságot kísérelnek meg. Más szolgálatokban olyan emberek voltak, akik azért kezdték el, mert látták, hogy sok ember szükséglete nem felel meg a munkaid ütemének, hanem 5 óra után, este vagy az éjszaka közepén is nehézségek adódnak. Felszólítást éreztek arra, hogy nehéz, kényelmetlen órákban is mások segítségére legyenek. Volt szolgálat, ahol ebben az irányban indult kezdeményezés. Volt szolgálat, ahol tudták, hogyan kell a hatóságokkal és az anyagi támogatókkal jól szót érteni és annyi anyagi alapot teremtettek, amennyi a szolgálat számára fontos volt. Más helyen szívesebben m
ködtek a hatóságoktól teljesen függetlenül és önkéntes adományokból teremtették meg azt, ami a legszükségesebb volt. Az egyik szolgálatnál a tranzakcionális analzis kapott hangsúlyos szerepet a kiképzésben, egy másiknál Rogers befolyása érvényesült. Ebb l a felvázolásból talán világossá válik Önök számára, hogy mir l van szó többek között, amikor az ember megkísérli, hogy nemzeti szervezetet hívjon létre. Különböz hagyományok, felfogások, iskolák és - hogy el ne felejtsük - egyének találkoznak és nem mindig könny
, hogy jól megértsék egymást. Azt hiszem, jó, ha az ember világosan fejezi ki magát: éppen azok az emberek, akik másokkal, másokért akarnak dolgozni, nem mindig értik meg egykönnyen egymást. IX.

Károly példája a svéd történelemb l önként adódik:

volt Gusztáv

Adolf apja, aki a harmincéves háborúban Lützennél elesett. Állítólag mondta: „Semmi se köti a szíveket annyira össze és semmi se választja szét annyira élesen ket, mint a vallás.” Ezt kissé megváltoztatva azt mondhatnám: Kevés dolog van, amely annyira összeköti és amely egyúttal annyira elidegeníti is az embereket, mint a másokért végzett tevékenység.

Vannak ugyanis dolgok, amelyek számunkra fontosak, ember - és sorsképek, élettapasztalatok és sors okozta problémák megoldásai, amelyek vagy meger sítenek vagy kérdések elé állítanak bennünket. Ezért semmiképp sem vagyok meglepve, ha kívülr l nézve, jelentéktelen kicsinységek hosszú vitákhoz vezethetnek, id nként komoly félreértésekhez. Mivel állnak tehát a nezeti szervezet lehet ségei: 1.

Az egyes szolgálatok a nemzeti szervezetben együttest képviselnek.

Nem csupán X-, Y-, vagy Z-k.

k egyúttal „a” telefonszolgálatot

képviselik országukban, amelyet a nemzetközi szervezet is elismert. 2.

Az egyes szolgálatok csak önmagukért és saját tevékenységükért

vállalják a felel sséget. A nemzeti szervezet az egész országban folyó munka felépítéséért és megszilárdításáért felel s. 3.

Az egyes szolgálatok csak kivételes esetben alakíthatnak másutt

újakat. Az egyes szolgálatok alapvet en csak önmagukat képviselik. A nemzeti szervezetben másként állnak a dolgok. Az el ljáróság megbízhat embereket,

hogy

X-városban

megvizsgálják, megfelel

egy

telefonszolgálat

kapcsolatokat keressenek

el feltételeit

és a megfelel

el készületeknél segítsenek. 4.

A nemzeti szervezetnek az indítványozásra nagyobb lehet sége adódik.

Ebben az esetben nem egy X város szolgálata kísérel meg vezet szerepet játszani, hanem a nemzeti szervezet minden szolgálatára hozott határozat vezet különböz intézkedésekhez. Az indítványok igen különböznek egymástól, pl: a)

A telefonszolgálat céljának meghatározása

b)

Kritériumok felállítása a munkatársak kiválogatásához

c)

Kiképz - és továbbképz program összeállítása 80

d)

Egységes statisztika az egész ország számára

e)

Helyi és nemzeti konferenciák megrendezése

f)

Fórum a szolgálatvezet k számára

g)

Kapcsolatok ápolása a hatóságokkal, szervezetekkel és különböz

területen dolgozó szakemberekkel h) i)

Egy szolgálat hívójának krízise esetén segítséget nyújtani

Nemzetközi kapcsolatok ápolása

A nemzeti szervezettel kapcsolatban magától érted d en aggodalmak is adódnak. Eddig a szervezetek teljesen önállóak voltak. A nemzeti szervezet azt jelenti talán, hogy az egyes szervezetek számára el írásokat készítenek? Talán kényszer is életbe lép? Uniformizálódás szabadság helyett? Van ilyen tét - különösen akkor, ha a nemzeti szervezetet egyik vagy másik azonos hullámhosszra kapcsolásának tekintjük. A szervezet vezet jén múlik, hogy a dolgokat úgy irányítsa, hogy minden egyes szervezet szóhoz jusson, hogy a munkatársak ne elnyomottnak érezzék magukat, hanem olyanoknak, akik a dolgokat el bbre viszik. 8 évig voltam a nemzeti szervezet elnöke Svédországban. Országomban a szolgálatok igen különböznek egymástól, ami többek között a felépítést, vezetést, a pénzügyeket illeti. A vezetésben soha nem láttuk kívánatosnak, hogy az egyes szolgálatokat uniformizált alapokon szervezzük meg. Mindig tudatában voltunk annak, hogy pl. a stockholmi viszonyok eltérnek a gothenburgiaktól, hogy az észak svéd szervezeteknek másoknak kell lenniük, malmöieknek. Nem avatkoztunk be a szolgálatok munkájába, de megkíséreltük tevékenységük támogatását. Publikáltunk például jó el adásokat, amelyeket különböz szolgálatok írtak, és így úgyszólván a telefonszolgálat kézikönyvét hoztuk létre.l A vezet ség tagjai készek voltak arra,

hogy az egyes szolgálatok segítsék, ha valami gond adódott. Tudatában voltunk annak, hogy a min séget a mennyiség javára kell hangsúlyoznunk. A hatóságoknál az együttes telefonszolgálat szószólói voltunk. Úgy vélem tehát, hogy a nemzeti szervezet alapszabályzatától és felépítését l függy, hogy a nemzeti szervezet az egyes szolgálatok számára veszteséget vagy újszer
séget jelent.

4.

A nemzeti szervezet felépítése

Véleményem szerint a szervezetnek inkább tanácsadó és segít , mint irányító szerepet

kellene betöltenie.

Ezt

a szándékot

az alapszabályok megfelel

megfogalmazásával lehet kifejezésre juttatni.. Az

alapszabályoknak

minden

egyes

szolgálat

önállóságát

kellene

hangsúlyozniok, biztosítaniok és a nemzeti szervezeteknek kifejezetten meg kellene tiltaniok, hogy az egyes szolgálatok belügyeibe beavatkozzanak. Az alapszabályoknak azt is biztosítaniok kellene, hogy a nemzeti szervezet kívülr l nem irányítható. Ez már azokban a nemzetközi normákban is kifejezésre jutott, amely nem engedi meg, hogy ideológiai, politikai, hitbéli vagy vallási alapon az operátorra vagy a hívóra nyomást gyakoroljon akárki. Minden országnak megvan a saját hagyománya és szokása a külünböz célú szervezetek, egyesületek felépítését illet en. Meglehet sen értelmetlen lenne, ha én itt most konkrét javaslatot tennék arról, milyen legyen az el ljáróság, a választási folyamat, a pénzügyek intézése. Csupán annyit mondok, azt hiszem, el nyos, ha a vezet ség tagjai minden létez szolgálatból állnak össze, feltéve, hogy 5 - 8 szolgálatnál több nem m
ködik, és hogy pl. egy 3 éves választási periódust alapul véve az elnök csak 2 vagy 3 id szakra lenne megválasztható. 82

Tapasztalatom szerint az az el nyös, ha az emberek sem túl rövid, sem túl hosszú ideig töltik be megbízatásukat. A nemzeti szervezetnek személyes kapcsolatot kellene fenntartania a nemzetközivel. Az IFOTES utolsó nemzetközi bizottsági ülésén a lengyel küldött is jelen volt. Nagyra értékeltük jelenlétét és örülnénk annak, ha a jöv ben hasonló alkalomkor magyar küldöttet is üdvözölhetnénk.

9. sz. melléklet

Gyakorlati segítség az aacheni TS-munkatársak részére

El zetes megjegyzés: Telefonsegély szolgálat recept alapján? Ez nem járható. Minden hívó egy egyedi személyiség, környezetét teljesen egyéni módon éli meg és oly módon reagál arra, hogy a reakciója is megkülönbözteti t a többi embert l. A telefonos lelkisegély szolgálat munkatársai között sincs egyetlen egy sem, aki pontosan olyan lenne mint a másik.

Azonban mindezen sokszín
ség ellenére vannak közös vonások. Ilyen például az a tény is, hogy éjszakai munkánál kb. 3 órától az emberek pszichikailag kevésbé teljesít képesek mint korábban. A megváltozott fiziológiai viszonyok következtében a rendelkezésre álló és más id szakokban jól, használható viselkedési mintatár itt már csak korlátozottan alkalmazható. Amennyiben ebben az éjszakai id szakban az emberrel szemben különleges követelményeket állítanak, úgy szüksége van viselkedésmintákra, hogy megfelel en reagálni tudjon. Ezen viselkedésmintáknak oly mértékben ritualizáltaknak kell lenniük, hogy abban a pillanatban hozzá lehessen férni anélkül, hogy az ezen id szakban hiányzó energiát fel kellene használni.

Ezért hasznosak a stressz szituációra adott útmutatók, de tudni kell, hogy nem adható minden esetben használható recept. Csak az Önök részére állítottam össze a következ szabályokat. Ezek átolvasás útján nem igazán használhatók , inkább be kell ket gyakorolni és magukévá kell tenni. Azonban a munkatárs semmi esetre sem szorítkozhat ezekre, azok inkább útmutatónak értend k az éjszakai szolgálat során.

Néhány gyakorlati segítség: (A = Hívó)

Mindenképpen elutasítom, ha A. találkozni akar velem, azt akarja, hogy felhívjam vagy másokat neki felhívjak. (Kivétel ez alól az öngyilkossági veszélyhelyzet: „Az életbenmaradáshoz szükséges segítség” /rendörség/lelkész)

84

Nem faggatom ki A.-t. De azokat a dolgokat megkérdezem t le, ami neki vagy nekem nem világos: - a célját (mit szeretne a hívással elérni) - az érzéseit - amit tenni (változtatni, folytatni, fokozni, abbahagyni) akar, hogy a célját elérje - mir l fogja észrevenni, ( vagy másvalaki) hogy elérte a célját - mi az, amit a jelenlegi viselkedésével kerül - vajon én t akusztikailag vagy tartalmilag jól értettem-e

Felfogom amit A. mond, (ahelyett, választ hogy a rákövetkez mérlegelném) Pl.:


A. kétségbeesettnek t nik Együttérzésemet fejezem ki. A. arról beszél, hogy szorított helyzetbe került - A helyzetet több oldalról is megvizsgálom. A. azt mondja: „másképp” - Én „hogyan?” A. azt mondja: „... kell tennem” - Én: „Mit gondol? Lennének következményei ha nem tenné?” (vagy: „Ki mondja ezt?”) A. azt mondja: „Nem tudom...” - Én: „Mi az ami Önt ebben megakadályozza?” (vagy: „Mire lenne szüksége ahhoz, hogy ezt megvalósítsa?”) A. azt mondja: „Semmit nem tudok ellene tenni?” vagy „Nem megy.” Vagy „Mit tegyek?” - Én: „Mit próbált meg eddig?” - „Milyen következménye volt annak?” „Véleménye szerint mi ment rossz irányba (mi ment a megfelel irányba)?” „Mi lesz az Ön következ lépése?” „Milyen következményekkel számol?” „Mit fog tenni a saját érdekében, ha Önre nézve negatív kihatásai lesznek a dolognak?” A. azt mondja: „Nekem nem szabad...” - Én: „Ki tiltja ezt meg Önnek?” (vagy: „Mi lenne a következménye annak, ha mégis megtenné?”) 

A. azt mondja: „Az a benyomásom...” Én: „Mib l gondolja, hogy ez így van?” A. azt mondja: „az utóbbi id kben” Én: „Mióta?” - „Mi történt akkor, amikor ez elkezd dött?” A. azt mondja: „mindig” vagy „soha” Én: „Nincs ez alól egyetlen egy kivétel sem?” A. azt mondja: „senki” - Én: „Kivétel nélkül egyetlen egy ember sem?” A. megpróbál engem kifaggatni. - Én: „Most inkább Önr l szeretnék beszélgetni.” A. azt mondja: „így nem” - Én: „hogyan?” A. kívülálló személyként beszél a problémáról - Én: „Mit gondol/érez Ön ezzel kapcsolatban?” A. egymásnak ellentmondó kijelentéseket tesz - Én: „Nekem felt nt, hogy Ön egyrészr l ..., másrészr l viszont...” 

Nem folytatom amennyiben,

a

beszélgetést

- Valamilyen harmadik személy élete ellen irányuló támadás miatt azonnal értesítenek kell a rend rséget. - A. szeretne engem zsarolni vagy kihasználni (Pl. mint szexuális fantáziák tárgya) - A. egy másik TS közeléb l hív (Nem szeretném, hogy a mi környékünkön él emberek emiatt egy drága telefonbeszélgetésre kényszerüljenek, hogy egy másik telefonos lelkisegély szolgálatot elérjenek.) - A. ittas állapotban van (Figyelem: Bizonyos szükséges gyógyszerek hatása alatt is megváltozhat a beszéd!) - A. éjszaka akarja megbeszélni azt, amit nappal is ugyanolyan jól megbeszélhet.

Dr.

Sigfried

január)

Kruse,

Aachem (1991.

10. sz. melléklet

Az „Esély” Lelkisegély Telefonszolgálat Szervezeti - M ködési Szabályzata

I. A szolgálat célja, rendeltetése, tevékenységének meghatározása. Az önkéntes, kiképzett ügyel kb l szervez dött telefonos szolgálat célja a magukra








maradt, bajbajutott emberek anonym megsegítése, els dlegesen a mentálhigiéné suicid


praeventio és a krízisintervenció szempontjai preferálásáról.

Célok

Ez a segít készség nem korlátozódik az els





találkozásra, ki kell terjedjen a

krízishelyzet egész tartamára, addig, míg csak a segélykér nek a meghallgatásra és a


kísér támogatásra szüksége van.


Minden segítség, amit a szolgálat nyújt, arra kell, hogy irányuljon, hogy a segélykér k


megszerezzék azt az er t és képességet, amivel életnehézségeiken, kríziseiken


túljuthatnak.

II. A szolgálat tagjai 18 éven felüli, önkéntesen jelentkezett, az alkalmassági feltételeknek megfelelt, kiképzett emberek lehetnek.

86

III. A szolgálat helye, kapcsolatai más szervezetekkel. A szolgálat telephelye a Csanyiki Intézet. A szolgálat m ködési egységben tevékenykedik az „Esély” Alapítvánnyal. A szolgálat magára nézve kötelez nek ismeri el az IFOTES normáit.


IV. A szolgálat szervezeti felépítése. A szolgálat önkéntes tagokból áll. Vezet
je: Komáromi Lászlóné a Pszichoterápiás Osztály osztályvezet f n vére.








Feladata: a szolgálat szakmai és adminisztratív irányítása, és képviselete a szövetség, illetve bármilyen más küls szerv vagy szervezet felé.


A szolgálatvezet




speciális feladata a képzés - továbbképzés biztosítása, minden

hónapban elkészíteni a következ




havi ügyeleti beosztást, azt az ügyel knek


tudomására hozni, el re bejelentett akadályoztatás esetén pótügyel r l gondoskodni.








Ellátja a szolgálat ügyviteli, gazdasági feladatait.

Etikai Bizottság: 3 tagból áll, akiket a szolgálat tagjai választanak. Feladata valamennyi a szolgálat m ködésével kapcsolatos küls vagy bels etikai





probléma megtárgyalása, abban állásfoglalás kialakítása és döntésre el terjesztése a


szolgálat felé.

Szakmai szupervizor a stáb kiképzését és továbbképzését, valamint a szakmai munka színvonalának megfelel voltát biztosító pszichiáter.


V. A szolgálat m ködési rendje.

A szolgálat napi 12 órában m ködik 19 - 7 óráig. A szolgálatba lép ügyel köteles az ügyelet kezdetének id pontjában a feladata








ellátására alkalmas állapotban megjelenni, és szolgálatot átvenni, ellen rizni a leltárban


felsorolt eszközök meglétét, és állapotát, tájékozódni az ellátás el zményeir l.





Az az ügyel , aki az ügyeleti beosztás szerinti kötelezettségének nem tud eleget tenni,


köteles id ben gondoskodni helyettesr l, olyan ügyel társ személyében, akivel








el zetesen megegyezett az ügyelet átvállalásában, és a változást köteles a szolgálat


vezet jének bejelenteni.


Az ügyel a szolgálata alatt név vagy számkódot használ, hogy személye a hívók felé


anonym maradhasson. Az ügyel sem saját sem más ügyel társának személyér l a








szolgálaton kívül állóknak - hívóknak - nem adhat felvilágosítást.

Alapelvek

A segélykér k számára teljes titoktartást kell biztosítani. Minden t lük származó





információ csak jóváhagyásukkal vihet ki a szolgálatból.


Sem a segélykér kre, sem a munkatársakra nem gyakorolható felekezeti, vallási,


politikai vagy ideológiai nyomás.

Minden munkatárs csak gondos kiválasztás és kiképzés után vonható be a szolgálat munkájába; a kiválasztásnál mindenekel tt a mások megértésére való készséget,


empátiát, a közösség - és felel sségvállalás képességét kell figyelembe venni.


88

A segélykér re semmiféle anyagi teher nem róható.


A munkatárs törvény el tt nem nyilatkozhat - a segélykér kifejezett jóváhagyása és a





szolgálat vezetése engedélye nélkül.

Nyilvántartási rend:

Jelenléti ív: vezetése mindenki számára kötelez .

1. 2.




Beszélgetések nyilvántartási rendje: A beszélgetés tartalmi súlyának megfelel




dokumentálása, nyilvántartásba vétele az ügyel feladata a lefolytatott beszélgetést


követ en. Minden hívást az összesít





lapon nyilvántartásba kell venni, és minden

olyan hívást, ami a szolgálat m ködési céljával összeegyeztethet , érdemi hívásként


kell kezelni. Az érdemi hívásokat a mindenkori dokumentációs rend szerint sorszámmal ellátva megfelel en kell részletezni.


3.

A beszélgetéseket kazettára rögzíti és megfelel válogatás után szupervízióra


felkészül. M ködési zavarok elhárításának rendje: a.

A m
szaki - technikai zavarok elhárításának kezdeményezése a mindenkori

ügyel feladata. b.

A szolgálat ellátásában keletkez  személyi zavarok esetén a mindenkori ügyel

köteles saját

hatáskörben a szolgálat

ellátásának biztosítását

megpróbálni,

sikertelenség esetén a szolgálatvezet  t értesíteni, mert szolgálat ellátatlanul nem maradhat.

VI. Valamennyi ügyel köteles részt venni a szolgálat szervezeti továbbképzésein, szupervízió, esetmegbeszél

- stábkarbantartó csoport, szervezeti és maratoni

csoport, stb...

VII. A szolgálat gazdálkodási rendje: A bárhonnan befolyt pénzeszközök felhasználásáról a szervezeti üléseken a stáb közösen dönt. A szolgálat anyag és eszközellátásáról a szolgálatvezet  gondoskodik, a rendeltetésszer
használat pedig minden önkéntes munkaköri kötelessége. A tiszteletdíjak elszámolása a jelenléti ívek alapján történik.

VIII. A stábülések rendje: A havonta 2 alkalommal rendszeresen tartott szupervízión, valamint a stábüléseken, melyek szervezeti - szervezési - etikai m
ködési kérdésekkel foglalkoznak, tájékoztatja a szolgálat tagjait a folyamatban lév ügyekr  l valamint a tag

köteles részt venni. Amennyiben két egymást követ 

alkalommal távol van, rendkívül súlyos indoklás nélkül, a következ  hónapban nem ügyelhet.

IX. A szolgálat etikai normái: Az Etikai Bizottság kidolgozza a szolgálat etikai normáit, melyeket a szolgálat tagjai megvitatnak és elfogadnak, ezután a normák mindenkire nézve kötelez  ek, be nem tartásuk esetén az Etikai Bizottság szankcionálásra tehet javaslatot.

11. sz. melléklet 90

Az „E S É L Y „LELKISEGÉLY TELEFONSZOLGÁLAT ETIKAI KÓDEXE

Az alábbi elveket az Etikai Bizottság a stáb valamennyi tagjának javaslatát és véleményét figyelembe véve állította össze. Az etikai alapelvek a Lelkisegély Szolgálat minden tagjára nézve kötelez  ek. A közösen elfogadott etikai normák, vagy szabályok megsértésének súlyát az Etikai Bizottság mérlegeli és megítélési javaslatát a stáb elé terjeszti. Etikai ügyekben az Etikai Bizottság javaslata alapján a szolgálat közösen dönt.

1.

Az etikai alapelveket a Lelkisegély Telefonszolgálat valamennyi tagja magára

nézve kötelez  nek ismeri el.

2.

A szolgálat valamennyi tagja titoktartásra kötelezett a szolgálat m
ködésére

vonatkozó információt tilos illetéktelen személy tudomására hozni / az ügyel k családtagjai is illetéktelen személynek min sülnek /. Az ügyel a hívóktól kapott információkat köteles titokként kezelni mindaddig, míg az nem válik b
npártolássá oly módon, hogy a várható események egy vagy több személy életét veszélyeztetik, vagy egyéb módon súlyos veszélyhelyzetet idéznek el / pl. egy irodában robbanóeszköz elhelyezésér  l szerez tudomást stb. / Az információk esetleges továbbítását a szupervizorral történt megbeszélés után végezheti el az ügyel .

3.

Az információk szolgálaton belüli közzététele nem titoksérelem-konzultációnak

tekintend  . A hívóról a hívás tartalmáról a megbeszélés ügyel - ügyel relációban legyen tárgyilagos. Az

esetmegbeszélés

javasolt

szakmai

fórumai:

szakmai

vezet  kkel,

ügyeletvezet  vel történ konzultáció, szupervíziós kiscsoport, stábmegbeszélés nagycsoport, tréningek.

4.

A

tömegkommunikáció

irányában

adatszolgáltatás csak a szolgálatvezet 

a

szolgálatról

nyilatkozat,

illetve

engedélyével történhet. Olyan váratlan

helyzetekben, amikor az engedély akutan nem elérhet  az ügyel úgy nyilatkozzon és olyan magatartást tanúsítson, hogy az ne járjon hátrányokkal a szolgálatra nézve.

5.

A szolgálatot mindig szolgálatra alkalmas állapotban kell ellátni, minden ügyel

érezzen különleges felel sséget saját és ügyel társai munkájával kapcsolatban, és ügyeljen az egymás közötti magatartás normák betartására.

6.

Amennyiben az ügyel önmagán a kifáradás jeleit észleli, kérheti a konzulensek

segítségét, illetve szolgálatnak átmeneti szüneteltetését. Amennyiben az ügyel olyan állapotba jutott, hogy a „burnout” jeleit önmagán nem észleli, de ügyel társai igen az ügyel társak is kérhetnek a psychiáter vezet  t  l szakmai segítséget, illetve az ilyen irányú tapasztalatukat kötelesek a szolgálat vezet  felé jelezni.

7.

Ha az ügyeletet két személy látja el közös megállapodásuk szerint segítik

egymás munkáját.

92

8.

Az ügyel k közötti vitás kérdéseket amennyiben azok megoldásra nem a

Szervezeti M
ködési Szabályzat megfelel pontjai a mérvadóak, az Etikai Bizottság állásfoglalása alapján kell eldönteni.

9.

Az ügyel a hívóval köteles maximális empátiát tanúsítani, azonban ha a hívó

magatartása erkölcsi normát sért, vagy a beszélgetés tartalma nem egyeztethet  össze a szolgálat céljaival az ügyel saját személyiségének védelme érdekében jogosult a beszélgetést befejezni.

10.

Minden ügyel

köteles ismeretanyagának állandó b vítésére, szakmai

képzettségének, módszereinek fejlesztésére.

11.

Minden ügyel a szolgálat tevékenységével és ügyel társainak magatartásával

kapcsolatosan felmerült kritikai megjegyzéseit jogosult és köteles megfelel formában megfogalmazva elmondani, illetve a felé ilyen formában megfogalmazott kritikát elfogadni.

„Esély” Lelkisegély Telefonszolgálat 06-80-505-512-es ingyenes zöld számon hívható a Telefonos-napon, 1999. 05. 15-én 12 órától 16-án 12 óráig! (Minden 10. hívó pólót kap ajándékba.)

Egyéb napokon a szokásos id  ben: este 7-t  l reggel 7-ig várjuk a hívását.

94