ÉRZELEM EMÓCIÓ
Definíciók
A valóság tárgyaihoz, jelenségeihez főzıdı szubjektív viszonyt fejezi ki. Színezi élményeinket, kísérı jelenség. Átélt tendencia valami felé illetve valamitıl, amit az egyén intuitíve jónak hasznosnak, illetve rossznak károsnak értékel. (Arnold, 1963)
1
Motiváció és Emóció kapcsolata: Movere = mozgatni (latin) Az érzelem tehát egyrészt drive, de mindig megjelenik, mint egy vegetatív reakció is. Történeti elızmények: Wundt –élményszínezet (kellemes – kellemetlen) Darvin –a kifejezı mozgások adaptív funkciója Cannon(1927) – központi idegrendszeri történés (talamusz ?)
Fıbb elméletek; James – Lange Aktivációs elméletek(Cannon-Bard, 1927, Lindsley, 1951.) Kéttényezıs elmélet (Schachter – Singer, 1962.) Kognitív kiértékelés elmélet (Lazarus, 1993)
2
James(1884.amerikai)-Lange(1885.dán) érzelemelméletete
érzelem inger
arousal
észlelése
Cannon-Bard (1927)érzelemelmélete Lindsley(1951) talamusz helyett hipotalamikus részek, limbikus r. autonóm arousal
inger
szubkortikális agyi területek emocionális élmény az agykéregben
3
Schachter-Singer (1962) érzelemelmélete
az arousal más forrásai
autonóm arousal intenzitás ÉRZELEM
inger az inger kognitív értelmezése Melyik érzelem?
más információk
Az érzelmek közvetítı szerepe a szervezet biológiai állapota és a viselkedés között alarm mozgósítás adaptáció
stresszteli környezet
elhúzódó adaptáció
kimerültség betegség jelei
ÉRZELMEK
támadó vagy menekülı viselkedés
átmeneti adaptáció
visszatérés a normális egyensúlyi állapothoz
4
Az érzelmi élmény összetevıi
kiváltó esemény
érzelemkifejezés
észlelt kifejezés
kognitív kiértékelés
érzelmi vélekedés
átélt érzelem
észlelt arousal
vegetatív arousal
Az emocionális aroussal és a teljesítmény
TELJESÍTMÉNY
optimális szint
növekvı éberség
növekvı emocionális zavartság
mélyalvás az ébredés pontja szervezetlenség
Alacsony
Magas
AROUSALSZINT
5
Az érzelmi intelligencia tulajdonság alapú modellje(Goleman 1997): A saját érzelmeink pontos és tudatos észlelése és monitorozása. A saját érzelmeink módosítása és elfogadható kifejezése. Mások érzelmeinek pontos észlelése és az azokra való válaszadás. A társas viszonyok sikeres kezelésének képessége. Az érzelmek fókuszálása a kitőzött célra, ami magában foglalja a késleltetett jutalmat és az indulatok adaptív áthelyezését és kanalizálását.
Salovey és Mayer képesség alapú modellje (1990-1997): Az érzelem észlelése, értékelése és kifejezése A gondolkodás érzelmi serkentése Az érzelmi információ megértése, elemzése, az érzelmi tudás felhasználása Az érzelem szabályozása Részletesebben ábrázolva:
6
A gondolatok támogatják az érzelmi, intellektuális és személyes növekedést
Az érzelem velejáróit az érzéstıl a jelentésig figyelembe vesszük
A kapcsolatra vonatkozó érzelmi jelzéseket megértjük azok interaktív és idıbeli velejáróival együtt
III. érzelmi megértés
Az érzelmekre és az érzelemmel kapcsolatos információra figyelünk
IV. érzelmi szabályozás
Érzelmi intelligencia
II. érzelmi integráció
Az irányítás ösztönzi az érzések iránti nyitottságot
I. érzelmi percepció
Az érzelmeket észleljük és kifejezzük
Az érzelmeket érzékeljük és azok a kogníciót automati-kusan befolyásolják
Az érzelmek a kognitív rendszerbe, mint észre-vett és befolyást gya-korló jelzések lépnek be
Az agresszió Etológiai fogalomként kezelték az agressziót: Konrad Lorenz (1903-1989) Nikolaas Timbergen (1907-1988) Csányi Vilmos (1999)
7
Összesen hét fajta agressziót különíthetünk el az állatoknál, zsákmányszerzı agresszió, mely mögött általában nincsen indulat, háziállatoknál éppúgy megfigyelhetı. a hímek agressziója a nıstények megszerzéséért, a sebzett állat agressziója, a félelem miatt bekövetkezı agresszió (mint a sarokba szorított patkány támadása), az anyai agresszió, a territoriális, azaz területvédı agresszió (elsısorban halaknál végzett kutatások), a „csipkedési sorrend” (baromfiknál), mely a csoporton belüli dominanciával áll összefüggésben.
Az agresszió biológiai okait kutatva rájöttek a tudósok, hogy a hipotalamusz speciális területeinek ingerlése agresszív, gyilkos viselkedést vált ki. A hipotalamusz ilyen irányú vizsgálatát már a múlt század 30-as éveiben, Hess svájci kutató elkezdte. A pszichológusok majmokkal végzett kísérleteiben az agresszív válasz nem automatikus, számított a tapasztalat és a szociális hatás. Az embereknél a pszichosebészet hasonló eredményekre jutott.
8
Más kísérletek az emberi agresszió alapját a tesztoszteron hormon magas szintjével igyekeztek indokolni. A másik alapvetı – az agresszió mibenlétérıl szóló – pszichológiai elmélet az agressziót tanult válaszként értelmezi. A szociális tanuláselmélet a megfigyeléses tanulás, a kognitív folyamatok jelentıségét hangsúlyozza.
A SZORONGÁ SZORONGÁSRÓ SRÓL: Az interakcionista megkö megközelí zelítésben tö többfé bbféle szorongá szorongást értelmezhetü rtelmezhetünk: általá ltalános szorongá szorongásossá sosság, mint szemé személyisé lyiségvoná gvonás (trait (trait)) a té tényleges szorongá szorongásos állapotot (state) state) (Zuckerman 1976).
teljesí teljesítmé tményhelyzetekhez kö kötıdı. teljesí teljesítmé tmény, vagy tesztszorongá tesztszorongás.
9
Tovább bontva a szorongásosságot, lehetnek emberek, akik intellektuális, megint mások talán motoros teljesítményhelyzetben vagy esetleg sajátos társas interakcióban mutatnak fokozott szorongásosságot. A vonás-helyzet interakciós elmélet alapján tehát szükségszerően sokféle
szorongásosság megkülönböztethetı, és megkülönböztetendı.
A szorongás folyamatjellegő értelmezése: Kognitív kiértékelés elmélet: Arnold (1963) definíciója már erre utal. Lazarus (1993): Elsıdleges kiértékelés: a személyes jelentıség (fenyegetı ártalom, vagy kihívás) Másodlagos kiértékelés: okok (ki a felelıs) és lehetıségek az elhárításra, a megoldásra.
10
A szorongás és a megküzdés (coping) kapcsolata A szorongás dinamikájában elsıdleges értékelés során dıl el, hogy az aktiváló feltételekhez az egyén jótékony vagy kártékony következményt társít. A következı értékelési szakasz, hogy amennyiben negatív következmény elvárás van, akkor lehetséges-e egyáltalán a negatív következmény elhárítása. A második szakaszban dıl el, hogy az elsıdleges veszélyérzet átértékelıdik-e kedvezı következményelvárássá, vagy rögzül a szorongásos állapot, ami az inkompetencia, a tehetetlenség érzésével, a kognitív interferencia révén, a teljesítmény romlását eredményezi. Oláh (1993).
A megküzdés modelljei Pszichoanalitikus teóriák Állatpszichológiai modell (Levin és Ursin, 1980 ) Trait modellek (Byrne 1964) Kognitív tranzakcionalista coping modell (Lazarus, 1974)
11
A megküzdés jellemzıi Stone és Neale (1984): "megküzdésnek tekinthetı minden olyan cselekvés vagy kognitív mővelet, amelyet egy egyén tudatosan alkalmaz egy stresszteli szituáció kezelésére vagy az anticipált fenyegetés hatására keletkezı feszültség feldolgozására". Célirányos, szándékos, akaratlagos kognitív és viselkedéses erıfeszítés, amikor a személy úgy értékeli helyzetét, hogy az meghaladja aktuális forrását A megküzdéses válaszok a stresszorra adott szándékos fizikai vagy mentális reakciók amelyek a környezetre és a belsı állapot megváltoztatására irányulnak.
A Megküzdési Mód Preferencia kérdıív (Oláh, 1993) 80 té tételes szituá szituáció ció-reakció reakció kérdı rdıív 4 fokú fokú gyakorisá gyakorisági ská skála Faktorok:
Probléma centrikus reagálás Támaszkeresés Feszültség kontroll Figyelem elterelés Emóció fókusz Emóció kiürítés Önbüntetés Belenyugvás
12
Paradigmaváltás a stresszkutatásban Antonovsky – salutogenikus modell: a patológiás következmények vizsgálata helyett a stresszel szembeni védelmet biztosító személyiségtényezıket kutassuk. Teóriák: kontrollképesség (Averill, 1973; Rothbaum, Weisz and Snyder 1982; Bryant 1989, Steptoe, 1989); tanult leleményesség (Rosenbaum (1988); keményen helytálló személyiség (Kobasa és Maddi, 1977); diszpozicionális optimizmus (Scheier és Carver 1983); koherencia érzés (Antonovsky (1979); éntudatosság (Fenigstein és mtsai (1975).
A Pszichológiai Immunrendszer (Oláh, 1993, 2005) Megközelítı-monitorozó” alrendszer Pozitív gondolkodás Koherencia érzés Kontroll érzés Növekedésérzés Társas monitorozás képessége
„Mobilizáló-alkotó- végrehajtó” alrendszer Kihívás és rugalmasság Énhatékonyság érzés Öntisztelet Leleményesség Társas mobilizálás képessége Szociális alkotóképesség
„Önszabályozó” alrendszer Szinkronképesség Kitartás Impulzuskontroll Érzelmi kontroll Ingerlékenységgátlás
A kérdıív (Oláh, 1997) 80 kérdés 4 fokú skála (Mennyire jellemzı rám) 16 faktor
13
