KOLLÉGIUMI ELŐTERJESZTÉSEK
1. Kemenes István: A devizaalapú hitelezés egyes jogvitás kérdései. Összegző megállapítások. (Az összegző megállapítások a Szegedi Ítélőtábla Polgári Kollégium 2013. november 21. napján tartott kollégiumi üléséhez készült vitaanyagok és az ülésen elhangzottak alapján készültek. A kollégium az összegző megállapítások pontjaiban foglaltakkal egyetértett.) 2. Kemenes István: A devizaalapú hitelezésre irányuló szerződések érvényességéről (kollégiumi vitaanyag) 3. Kemenes István: Az érvénytelenség jogkövetkezménye alkalmazásának kérdései a hitelezési típusú szerződések körében (kollégiumi vitaanyag) 4. Szeghő Katalin: A devizaalapú kölcsön- és lízingszerződések érvénytelenségének megállapítása iránt indított perekben felmerült egyes eljárásjogi kérdések. Összegző megállapítások. (Az összegző megállapítások a Szegedi Ítélőtábla Polgári Kollégium 2013. november 21. napján tartott kollégiumi üléséhez készült vitaanyagok és az ülésen elhangzottak alapján készültek. A kollégium az összegző megállapítások pontjaiban foglaltakkal egyetértett.) 5. Szeghő Katalin: A devizaalapú kölcsön- és lízingszerződések érvénytelenségének megállapítása iránt indított perekben felmerült egyes eljárásjogi kérdések (kollégiumi vitaanyag)
ESETI DÖNTÉSEK PÉNZÜGYI HITELEZÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ JOGVITÁK (1-19. számú jogesetek) 1. Pf.II.20.348/2013.: I. Önmagában az a körülmény, hogy az egyoldalú szerződésmódosítás jogát szabályozó törvényi rendelkezések a kölcsönszerződés megkötésének időpontjában még nem voltak hatályban csupán annyit jelent, hogy a szerződések – ha e feltételeknek nem felelnek meg – nem ütközhetnek jogszabályba, a fogyasztó azonban hivatkozhat arra, hogy az egyoldalú szerződésmódosítási jogra vonatkozó kikötés a Ptk-nak az üzletszabályzat készítése, illetve a szerződés megkötése időpontjában irányadó akkor hatályos rendelkezései szerint tisztességtelen kikötésnek minősülnek, és ezért érvénytelenek. II. Nem felel meg a tételes meghatározás követelményének – ezért tisztességtelennek minősül – az egyoldalú szerződésmódosítási jog kikötése, ha a kamatváltoztatást lehetővé tevő körülmények példálózó felsorolását tartalmazza. Ez ugyanis lehetőséget nyújt a pénzügyi intézmény számára, hogy bármilyen – akár szubjektív – körülményváltozásra utalással módosítsa a szerződést a fogyasztó hátrányára.
2 Az átláthatóság (transzparencia) elvét sérti, ha a fogyasztó nem képes ellenőrizni, hogy a bank helyesen élt-e a kamatváltoztatás jogával, azaz az ok-listában szereplő feltétel bekövetkezte és a kamatváltozás mértéke egymással arányban áll-e, egyáltalán a körülményváltozások nagyságrendje a kamatváltoztatást indokolják-e. 2. Pf.II.20.326/2013.: Tisztességtelen a pénzügyi intézmény üzletszabályzatában az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó olyan kikötés, amely szerint a kölcsönszerződésben kikötött kamatláb mértékét igazgatósági döntés alapján a pénzügyi intézmény egyoldalúan megváltoztathatja (objektivitás elvének sérelme). A szerződés azon rendelkezése, amely tekintetében az érvénytelenségi ok fennáll, joghatás kiváltására nem alkalmasak, a szerződés e kikötés mellőzésével változatlan feltételekkel köti a feleket. A pénzügyi intézményt megillető követelés összegének meghatározásakor ezért a tisztességtelen kikötésen alapuló kamatemelést figyelmen kívül kell hagyni, és az adósok által visszafizetendő összeget a kölcsönszerződésben eredetileg meghatározott ügyleti kamat figyelembevételével kell megállapítani. 3. Gf.II.30.166/2013.: Semmilyen jogszabályba nem ütközik, hogy deviza-alapú hitelezés esetén a pénzügyi intézmény az árfolyamváltozásból eredő kockázatot az ügyfélre terhelje. Ez a kockázati elem mindkét szerződő felet érinti, hiszen az árfolyam forintra nézve kedvezőbb változása a lízingbevevő fizetési kötelezettségének csökkenését vonja maga után. Az árfolyamváltozás telepítése kizárja az uzsora megállapíthatóságát is, mivel a szerződéskötést követő körülményváltozások a szerződés érvényességét nem érintik. 4. Pf.II.20.328/2013.: I. A deviza-alapú kölcsönszerződés alapján a hitelező a kölcsönnyújtáskor nem ad el devizát az adósnak, és a törlesztéskor devizát nem vásárol tőle. A pénzügyi intézmény a szerződés alapján ugyan devizában tartja nyilván az adós tartozását és devizában számolja el a törlesztését, de ez csak elszámolási (átszámítási) alap, a felek egymás közötti jogviszonyában a forint és a deviza között átváltásra nem kerül sor. A kölcsönügylet során pénzváltásra irányuló kiegészítő pénzügyi szolgáltatást a bank nem nyújt az adósnak, a forint és a deviza relációjában csak számtani műveletet végez el a kölcsön folyósításakor, illetve a törlesztések átvételekor. A különnemű (eladási és vételi) árfolyam alkalmazása a külön jogszabály alapján akkor lehet indokolt, ha a pénzügyi intézmény a folyósításkor a devizát ténylegesen átváltja forintra, majd a törlesztéskor a forintot ténylegesen visszaváltja devizára, vagyis konverziós szolgáltatást nyújt. Konverziós szolgáltatás hiányában a különnemű – az eltérő vételi és eladási – árfolyamon való elszámolás következtében a pénzügyi intézmény olyan többletdíjazáshoz jut hozzá, amellyel szemben nem áll szolgáltatás, az ilyen egyoldalú előny – a fogyasztó oldalán hátrány – tisztességtelen, semmis. II. Ha a kölcsön folyósításához szükséges pénzügyi forrás biztosításához a pénzügyi intézmény tényleges devizaügyletet takaró refinanszírozási hitelt vesz igénybe, amelyet annak devizanemében kell törlesztenie, ez a felek szerződéses jogviszonyán kívül eső körülmény. Ha a pénzügyi intézménynek az általa harmadik személlyel kötött refinanszírozási ügylettel összefüggésben átváltási (devizakonverzió) költsége merül fel, ezt a szerződésben kikötött ügyleti kamat meghatározásakor kalkulálhatja, de átváltás címén külön díjazást – árfolyamkülönbözetet, árfolyamrést – nem számíthat fel, mert ilyen szolgáltatást a kölcsönbevevőnek nem nyújt.
3 5. Pf.II.20.384/2013.: A pénzügyi intézmény pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződést csak írásban, vagy minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus okirat formájában köthet. Az írásbeliség követelménye szempontjából elegendő, ha a szerződésről készült okirat tartalmazza a felek személyének megjelölését, a szerződés lényeges tartalmi elemeit, és a felek, illetve – ha a pénzügyi intézmény képviselő útján (például autókereskedés) köt szerződést – a képviselő aláírását. A külön törvényi rendelkezések szerint a kölcsönszerződés lényeges tartalmi eleme a kamat, a díj és minden egyéb költség. Alaki és tartalmi okból érvénytelen a kölcsönszerződés, ha a szerződésről készült okirat nem tartalmazza az ügyleti kamat mértékét. A finanszírozási kérelem a kölcsönbevevő ajánlata, amely nem része a szerződésnek. 6. Pf.II.20.484/2013.: I. A pénzügyi intézmény az autókereskedő vállalkozással kötött megbízási szerződésben érvényesen létesíthet ügyleti képviseleti jogot arra vonatkozóan, hogy az autókereskedő a gépkocsi értékesítésekor az adásvételi szerződés megkötésével egyidőben a vevővel a pénzügyi intézmény nevében kölcsönszerződést is kössön. Az autókereskedés a munkavállalóit hatalmazhatja fel az ügylettel kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére, és miután az ilyen kölcsönszerződést külön jogszabály írásbeli alakhoz köti, az e szerződés megkötésére vonatkozó meghatalmazást is írásba kell foglalni. Az ügyleti képviselő alkalmazottjának szóló írásbeli felhatalmazást tartalmazhatja az érintett munkavállaló munkaköri leírása vagy erre vonatkozó, a munkáltatótól származó írásbeli meghatalmazás. Ha a munkavállaló a munkáltatójától a kölcsönszerződés megkötésére írásbeli felhatalmazással nem rendelkezett, ez esetben érvényes képviseleti jog nélkül tett jognyilatkozatot, így álképviselőnek minősül. Álképviselet esetén a képviselt személy utólag is jóváhagyhatja az álképviselő eljárását, és ez esetben úgy kell tekinteni, mintha az álképviselő szabályszerű meghatalmazással járt volna el. II. Az írásbeliséghez kötött és képviselő közreműködésével létrejött kölcsönszerződés a képviselő útján eljárt szerződő fél aláírása szempontjából alakilag érvényes, ha a szerződést tartalmazó okiratból kitűnik, hogy a megállapodást ténylegesen aláíró természetes személy nem a saját nevében, hanem az okiratban megjelölt szerződő fél nevében és képviseletében jár el. Nem szükséges, hogy a képviseleti jogosultság keletkezésének láncolata magából a képviselő által kötött szerződést tartalmazó okiratból kitűnjön. 7. Gf.II.30.125/2013.: I. A pénzügyi intézmény az autókereskedő vállalkozással kötött megbízási szerződésben érvényesen létesíthet ügyleti képviseleti jogot arra vonatkozóan, hogy az autókereskedő a gépkocsi értékesítésekor az adásvételi szerződés megkötésével egyidőben a vevővel a pénzügyi intézmény nevében kölcsönszerződést is kössön. Az autókereskedés a munkavállalóit hatalmazhatja fel az ügylettel kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére, és miután az ilyen kölcsönszerződést külön jogszabály írásbeli alakhoz köti, az e szerződés megkötésére vonatkozó meghatalmazást is írásba kell foglalni. Az ügyleti képviselő alkalmazottjának szóló írásbeli felhatalmazást tartalmazhatja az érintett munkavállaló munkaköri leírása vagy erre vonatkozó, a munkáltatótól származó írásbeli meghatalmazás. Ha a munkavállaló a munkáltatójától a kölcsönszerződés megkötésére írásbeli felhatalmazással nem rendelkezett, ez esetben érvényes képviseleti jog nélkül tett jognyilatkozatot, így álképviselőnek minősül. Álképviselet esetén a képviselt személy
4 utólag is jóváhagyhatja az álképviselő eljárását, és ez esetben úgy kell tekinteni, mintha az álképviselő szabályszerű meghatalmazással járt volna el. II. Az írásbeliséghez kötött és képviselő közreműködésével létrejött kölcsönszerződés a képviselő útján eljárt szerződő fél aláírása szempontjából alakilag érvényes, ha a szerződést tartalmazó okiratból kitűnik, hogy a megállapodást ténylegesen aláíró természetes személy nem a saját nevében, hanem az okiratban megjelölt szerződő fél nevében és képviseletében jár el. Nem szükséges, hogy a képviseleti jogosultság keletkezésének láncolata magából a képviselő által kötött szerződést tartalmazó okiratból kitűnjön. A megállapodás érvényes akkor is, ha az előtársaságként működött gépjárműkereskedő társaságot a cégbíróság utóbb jogerősen bejegyezte. 8. Pf.II.20.449/2013.: I. Nincs jogi akadálya, hogy a fél egy már megszűnt (teljesített) szerződés érvénytelenségének megállapítását kérje, ha a kölcsönszerződés érvénytelensége folytán a pénzügyi intézménnyel fennálló elszámolási viszonyát, az őt terhelő tartozás összegét ez alapvetően befolyásolja. II. Nincs olyan rendelkezés, amely szerint a deviza-alapú kölcsönszerződések esetén a kölcsön összegét akár forintban, akár a nyilvántartás szerinti devizanemben számszerűen kellene meghatározni; a kölcsönszerződés tárgyát, a folyósított kölcsön összegét a feleknek oly módon kell meghatározniuk, hogy az a szerződés rendelkezései alapján egyértelműen meghatározható, kiszámítható legyen. Ennek a követelménynek eleget tesz, ha a szerződés forintban számszerűen megjelöli a folyósított kölcsön összegét, míg a havi törlesztő részletek összegét kizárólag a nyilvántartás szerinti devizanemben rögzítik, annak forint megfelelője nélkül. 9. Pf.II.20.710/2012.: A szerződési szabadság alapján a feleknek módjuk van arra, hogy a lízingbeadó korábbi azonnali hatályú felmondási joga folytán megszüntetett lízingszerződést „megújítsák”, azaz a lízingbeadó által tett ajánlat újabb feltételeit a lízingbevevő elfogadja, és ezáltal közöttük egyebekben azonos tartalommal a lízingszerződés ismételten létrejöjjön. Ha e megállapodás alapján a lízingbeadó a gépkocsit mégsem adja át, a szerződésszegéssel okozott kár megtérítéséért felelősséggel tartozik. 10. Gf.I.30.371/2012.: I. A fél a szerződés érvénytelenségének, vagy a szerződés egyes rendelkezései érvénytelenségének (a részbeni érvénytelenségének) megállapítását az eljárásjogi korlátozástól mentesen anélkül is kérheti, hogy az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazását is kérné. II. A „garanciavállalásnak” nevezett kötelezettségvállalás készfizető kezességnek minősül, ha az ügyvezető, mint magánszemély járulékos helytállási kötelezettséget vállal a lízingbevevő gazdasági társaság mindenkori tartozásához mérten. III. A kezesi szerződés fogyasztói szerződésnek nem minősíthető, ha az alapszerződések, a kölcsönügyletek a kezes ügyvezetése alatt álló gazdasági társaság működésének célját szolgálják. IV. A kezest csak akkor terheli kártérítési felelősség a főkötelezett által szerződésszegéssel okozott károkért, ha ezt a kezesi szerződésben külön kikötötték. A főkötelezett által a kölcsönszerződések megszegésével a jogosultnak okozott károkért való kezességvállalást rögzítő általános szerződési kikötés azonban nem ütközik sem jogszabályi rendelkezésbe, sem tisztességtelennek nem minősíthető. Ha a hitelező felszólítással a kezessel szemben is lejárttá tette a követelést, és a kezes maga is késedelembe esik, akkor őt saját mulasztásából adódóan terheli a
5 késedelmi kamat fizetésének törvényi kötelezettsége. Nem ütközik jogszabályba és nem is tisztességtelen, ha a kezesi szerződés szerint ettől az időponttól kezdődően a kezes az adóssal egyező mértékű késedelmi kamatot köteles fizetni. A hitelezőt azonban a követelés után kétszeres késedelmi kamat nem illetheti. Jogszabályba ütközik és tisztességtelen, ha a kezesi szerződésben a kezes jogosulttal szembeni kifogásolási jogát kizárták. 11. Gf.II.30.223/2013.: I. A törvény csak a fogyasztói szerződések esetén szankcionálja a tisztességtelen kikötést semmisséggel, a nem fogyasztói szerződések esetén e feltételek megtámadását teszi lehetővé. A megtámadási jog a követeléssel szemben kifogásként érvényesíthető. II. A fedezetelvonó szerződések alapján szerző felek mindegyikét helytállási kötelezettség terheli a jogosult követeléséért, a vagyontárggyal rendelkező utolsó szerző a vagyontárggyal állt hely, a közbülső szerzők pedig a vagyontárgy erejéig tartoznak helytállni. 12. Pf.II.20.871/2013.: A fogyasztói szerződésben az általános szerződési feltételen vagy egyedileg meg nem tárgyalt feltételen alapuló választottbírósági kikötés tisztességtelen. A kikötés egyedi megtárgyalása akkor valósul meg, ha a fogyasztónak valódi lehetősége volt az adott feltétel tartalmának befolyásolására, így arra, hogy a szerződéses tárgyalások eredményeképp a szerződési feltétel módosításra kerüljön. A bíróságnak hivatalból észlelnie kell a választottbírósági kikötést, e körben tájékoztatnia kell a fogyasztót e szerződési feltétel tisztességtelenségéről, és felhívni őt megfelelő figyelmeztetéssel, hogy kíván-e arra hivatkozni. Ha a fogyasztó a tisztességtelenségre nem kíván hivatkozni, a bíróságnak a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül kell elutasítania, ha viszont a fogyasztó a választottbírósági kikötés tisztességtelenségére hivatkozik, a bíróságnak a kereseti kérelmet érdemben kell tárgyalnia. 13. Pkf.II.20.126/2014.: I. Ha a fél a kölcsönszerződés érvénytelenségének megállapítása iránti keresetében több érvénytelenségi okra is hivatkozik, a bíróság valamennyi érvénytelenségi okot köteles vizsgálni és ítéletében meg kell állapítania, hogy mely szerződési rendelkezések – a szerződés mely része – érvénytelenek, az alaptalanul hivatkozott érvénytelenségi okok, illetve a szerződés egyebekben érvényes része tekintetében pedig a keresetet el kell utasítania. II. Ugyanazon szerződés egy keresetben előterjesztett, különböző okokra alapított érvénytelenségének a vizsgálata csak egységesen, egy eljárás keretében történhet. Ebből következően, ha a felperes egyes kérelmei önmagukban nem azonos szintű bíróság hatáskörébe tartoznak, az ügy egészére a magasabb szintű bíróság hatásköre állapítható meg, függetlenül attól, hogy az egyes keresetek valóságos vagy látszólagos keresethalmazatot alkotnak. III. A jogegységi határozat a bíróságokra kötelező, ezért a Kúria látszólagos keresethalmazatot érintő hatásköri kérdésben kifejtett álláspontja olyan új körülmény, amely szükségessé teheti a hatáskörük hiányát ismételten megállapító bíróságok között a felmerült hatásköri összeütközés feloldását és az eljáró bíróság kijelölését. Ellenkező értelmezés mellett a járásbíróság olyan perben lenne köteles eljárni, amely részéről lényeges eljárási szabálysértésnek minősülne. 14. Pf.II.20.160/2013.: A szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti perben a perérték meghatározása során azt kell vizsgálni, hogy az érvénytelenség megállapítása
6 esetén a felperes milyen tartalmú marasztalásra tarthatna igényt. Ha ez a keresetlevélből nem állapítható meg, és a felperes sem jelöli meg azt az értéket, amely őt számítása szerint az érvénytelenség jogkövetkezményeként megilleti, a pertárgy értékeként a szerződésben kikötött szolgáltatásért járó ellenszolgáltatás értékét kell figyelembe venni. Ha a felperes a szerződés érvénytelenségére hivatkozással annak a megállapítását kéri, hogy az alperessel szemben nem áll fenn tartozása vagy az az alperes által követelthez képest kisebb összegű (ún. negatív megállapítási kereset), ilyen esetben a pertárgy értéke a vitatott tartozás összegében határozható meg. 15. Pkk.II.20.797/2012.: A perértéknek az ügyek egyesítése folytán bekövetkező emelkedése nem eredményez olyan ügyérték változást, amely hatásköri módosulást jelentene. Ha a pertárgyérték változása a feleken kívülálló, objektív okból áll elő, így az a bíróság intézkedésének eredménye, a hatáskör megállapítása során nem vehető figyelembe. 16. Pkf.II.20.199/2013.: Eljárásjogi értelemben a „követelés” alatt a felperes bíróság előtt érvényesített igényét kell érteni, amely irányulhat megállapításra, az alperes marasztalására vagy jogalakításra egyaránt. A vagylagos illetékességi ok szempontjából „az ügyletből eredő követelés” kifejezés értelme ezért nem szűkíthető le a teljesítés követelésére, az ügyletből eredő követelés az is, ha a fél az ügylet érvénytelenségének vagy nem létezésének a megállapítását kéri. Ha a felek közötti jogvita nem a kölcsön folyósításával, hanem a kölcsön visszafizetésével kapcsolatos, a teljesítendő pénzszolgáltatásnak a jogosultja a pénzügyi intézmény, a teljesítés helyére alapított illetékesség a pénzintézet székhelye szerinti bíróság illetékességét jelenti. 17. Pkf.II.20.390/2013.: I. Ha a per tárgya a kölcsönszerződés érvényessége, a kölcsönszerződés biztosítását szolgáló, a megjelölt ingatlanra vételi- illetve jelzálogjogot alapító szerződések járulékos jellegűek. Miután a per főtárgya nem az ingatlanra vonatkozó igény, az ingatlan fekvése szerinti bíróság illetékességét megalapozó ok nem vehető figyelembe. II. A kölcsönszerződés érvénytelenségével kapcsolatos perben nem alkalmazható a szerződésen kívül okozott kár megtérítése iránti perekre vonatkozó különös illetékességi ok. III. A távollevők között létrejött kölcsönszerződés esetén a kölcsönadó minősül ajánlattevőnek, elfogadás esetén az ügyletkötés helyének a kölcsönadó székhelye tekintendő, ami a bíróság illetékességét megalapozza. IV. Ha a jogvita nem a kölcsön folyósításával, hanem a kölcsön visszafizetésével kapcsolatos, a pénzszolgáltatás jogosultja a kölcsönadó, a teljesítés helye ezért a kölcsönadó székhelye. 18. Pkk.II.20.510/2013.: Ha a felperes a szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt terjeszt elő keresetet, ténylegesen egyetlen keresete van, függetlenül attól, hogy többféle érvénytelenségi okra is hivatkozik (látszólagos keresethalmazat). A látszólagos keresethalmazatot alkotó egyes kérelmek nem önálló kereseti kérelmek, azok egyikéről részítélet nem hozható. 19. Gkk.I.30.181/2013.: A Szegedi Ítélőtábla jogi álláspontja – a Kúria 1/2013. (VI. 17.) PK véleményének meghozatalát követően – változott az érvénytelenségi perekben felmerült hatásköri
7 összeütközés kérdésében. A korábbi – azóta megváltozott, meghaladott – jogi álláspontot az alábbi kijelölés tárgyában hozott döntés tartalmazza. SZEMÉLYISÉGI JOGOK SÉRELME. TISZTESSÉGTELEN PIACI MAGATARTÁS (20-25. számú jogesetek) 20. Gf.I.30.343/2013.: I. A domain név regisztrációja és használata a védjegyhez hasonló lajtromozást igénylő jog, az ezzel összefüggő jogvita elbírálására a magyar bíróság joghatósággal rendelkezik. II. A domain név az interneten az elektronikus szolgáltatások körében azonosítja a szolgáltatást nyújtó személyt, a domain név ezért névhasználatnak minősül, és megvalósíthatja a névhasználati jog sérelmét. A domain nevek esetében a domináns elem nem az internetes tartomány megjelölése, hanem maga a megnevezés, ezért a megkülönböztetéshez nem elegendő a kiterjesztés – „hu”, illetve”com” – különbözősége. III. A közösségi védjegyoltalom jogosultja bárkivel szemben felléphet, aki olyan megjelölést használ, melyet a fogyasztók a közösségi védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés hasonlósága miatt. IV. Az ún. Domain Regisztrációs Szabályzat nem jogszabály, hanem általános szerződési feltételeket rögzít; érvényes előírásait az internetes szolgáltatásban résztvevőknek – a rendszerbe való belépésükkel kezdődő hatállyal, azaz a szerződéses viszonyban – alkalmazni kell, és megszegésének következményeit bírói úton érvényesíteni lehet. 21. Gf.I.30.502/2012.: A versenyjogi jogsértésnek minősülő jellegbitorlás megvalósul, ha az utánzat oly mértékben hasonlít az eredeti termék külső megjelenéséhez, hogy az összetévesztés veszélye reális: a versenytárs szolgáltatását az adott megjelölés alapján az üzletfelek fel szokták ismerni, az utánzatról az eredeti szolgáltatóra asszociálnak. A jellegbitorlás megvalósulását az üzletfél relációjában kell vizsgálni, ha nem a fogyasztó jár el vevőként vagy megrendelőként. 22. Pf.II.20.092/2013.: A modellről naptárhoz készült fényképnek valamely termék csomagolására szolgáló dobozon való felhasználása – hozzájárulása nélkül – a képmáshoz fűződő személyiségi jog objektív megsértését eredményezi. A lajstromozott védjegyoltalom alatt álló ábra átvevője a kártérítési felelősség alól mentesülhet, ha bizonyítja felróhatósága hiányát. 23. Pf.II.20.734/2012.: A büntetés-végrehajtásban dolgozó személyek képmáshoz fűződő személyiségi jogát sérti a sajtó által készített olyan fényképfelvétel, amelyen a vádlotton kívül a büntetés-végrehajtási dolgozó – arcának kitakarása nélkül – megjelenik és közzétételre kerül. 24. Pf.II.20.784/2012.: A nyomozóhatóság jogszerűen rendelheti el a büntetőeljárás során az eljárás alá vont személy elmeorvos szakértői vizsgálatát, ha felmerül a lehetőség, hogy az eljárás alá vont személlyel szemben büntethetőséget kizáró ok áll fenn, nevezetesen a büntetőeljárás alapjául szolgáló cselekményt az elmeműködés olyan kóros állapotában követte el, amely képtelenné tette a cselekmény következményeinek
8 felismerésére, vagy arra, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjék. A jogellenességet, s ezáltal a kártérítési felelősséget kizáró körülmény a jogszabály által előírt vagy megengedett magatartás. Nem minősül jogellenes magatartásnak az sem, ha az elmeorvosi szakvéleményt a nyomozóhatóság a gondnokság alá helyezési eljárás megindítása érdekében a gyámhatóságnak küldi meg, és az sem, ha a gyámhatóság az eljárást megindítja. 25. Pf.II.20.400/2013.: I. A formálisan tényállításként megjelenő sértő közlés adott esetben véleménynyilvánításnak minősülhet, és fordítva. A sértett személy „elmebetegként” megnevezése adott esetben látszólag tényállítás, ténylegesen azonban a sértett személyét érintő értékítéletet juttatja kifejezésre. A véleménynyilvánítás is megvalósíthatja a jóhírnévhez fűződő személyiségi jog megsértését, ha tartalmát tekintve megalázó, lealacsonyító, minden ténybeli alapot nélkülöz. II. A kölcsönösen elkövetett jogsértések egymással való összefüggéseit a kártérítési igény szempontjából nem lehet figyelmen kívül hagyni; a személyiségi jogsérelem megállapítása szempontjából azonban az, hogy az egyik fél jogsértő magatartást tanúsított, nem teszi mellőzhetővé a másik fél által megvalósított jogsértés megállapítását. TULAJDONJOG (26-30. számú jogesetek) 26. Pf.II.20.754/2012.: I. A házastársi vagyonközösséghez tartozó társasági üzletrészre a nem tag házastárs vagyonjogi igényének rendezése többféle módon történhet: - ha az adásvételi szerződésen kívüli jogcímen történő átruházást a társasági szerződés nem zárta ki vagy nem korlátozta, a nem tag házastárs igényelheti a társasági részesedés vagy annak egy meghatározott része megszerzését; - ha a társasági szerződés ezt kizárta, a nem tag házastárs az üzletrész ellenértékének elszámolását és részére történő kifizetését igényelheti; - a felek a házastársi közös vagyont képező üzletrészt értékesíthetik, és az értékesítésből befolyó összeg kerülhet megosztásra a volt házastársak között. II. A kft. működésének létszakában az üzletrész átruházható forgalomképes vagyoni értékű jognak minősül, ezért annak értéke – az egyéb vagyontárgyakhoz hasonlóan – általában a tényleges forgalmi (szabadpiaci) értéke alapján határozható meg. 27. Pf.II.20.786/2012.: Az élettársi jogviszony jogi és köznapi értelme nem szükségképpen fedi egymást; jogi értelemben csak a gazdasági közösséget is magában foglaló élettársi viszonynak van a tulajdonjogi közös szerzésre kiható jogkövetkezménye. A gazdasági közösség feltételezi a jelentősebb vagyoni tevékenységben való együttműködést, a jövedelmek közös célra történő felhasználását. Nem eredményezi az élettársi jogviszony létrejöttét önmagában az együttélés és az érzelmi kapcsolat, ha a felek gazdasági együttműködése kizárólag a közös életvitel költségeinek fedezésére terjed ki, egyébként azonban vagyoni függetlenségüket fenntartják. 28. Pf.II.20.467/2013.: I. Az ingatlan használata önmagában nem vezethet elbirtokláshoz, ha nem társul hozzá olyan megnyilvánulás, ami a sajátjaként való birtoklást objektív módon kifejezi. II. A felszámolási eljárás eredményeként árverési vétel jogcímén az ingatlanban tulajdoni hányadok megszerzése a tulajdonjog tárgyával való rendelkezésnek minősül, ami az elbirtoklási idő megszakadását eredményezi.
9 29. Pf.I.20.321/2013.: Az ingatlanbefektetési jegy, mint értékpapír ingó dolognak minősül, melyre a tulajdonjog szabályait megfelelően alkalmazni kell. Az értékpapírok tulajdonjogának átruházásához az átadásuk is szükséges, amely nem feltétlenül jelenti az értékpapír fizikai átadását. Adott esetben az átadást a felek megállapodása pótolja (brevi manu traditio): a birtokot megszerző fél az átruházás időpontjában bár más jogcímen, de az értékpapírnak már ténylegesen a birtokában van. 30. Gf.II.30.134/2013.: Birtokos az is, akitől a dolog időlegesen más személy hatalmába került, azaz ténylegesen nem tartja ugyan birtokában a dolgot, azonban a dolog felett – tulajdonjoga folytán vagy más jogcímen – hatalmat gyakorolhat. A dolog feletti tényleges hatalom átengedése a tulajdonos birtokláshoz és birtokvédelemhez való jogát nem szünteti meg, a tulajdonos szükségképpen birtokos is. A tulajdonos ezért a dolgot jogcím nélkül birtokban tartó személlyel szemben bármikor felléphet, illetőleg a jogcím nélkül birtokban levő személy a tulajdonossal szemben a birtokosi minőség hiányára nem hivatkozhat. KÁRTÉRÍTÉSI JOG (31-51. számú jogesetek) 31. Gf.IV.30.174/2013.: A város és infrastruktúra fejlesztése szükségképpen együtt jár bizonyos mértékű zavarással, az erre irányuló tevékenységgel, a szakszerű építkezéssel együtt járó átmeneti kisebb kényelmetlenségek nem minősülnek szükségtelen zavarásnak, ezért kártérítési felelősséget nem alapoznak meg. Ilyen a közérdekből végzett út- és villamos pálya kialakítása, fejlesztése, karbantartása, korszerűsítése, ha az az előírások betartásával és a zavarás szükséges és elkerülhetetlen mértékét nem túllépve történik, különös tekintettel arra, hogy e tevékenységek a városi környezetben élő lakosság (a szomszédok) életminőségét javítják, közlekedésüket könnyítik, az érdekeiket szolgálják. A villamos pálya építési munkák indokolatlan és jelentős elhúzódása – a súlyos késedelem – azonban az érintett üzlettulajdonosok szükségtelen zavarását eredményezheti, az elhúzódó kivitelezés miatt a jelentős forgalomcsökkenés, árbevétel kiesés miatti kár érvényesíthető. 32. Pf.IV.20.399/2013.: A mobiltelefon-átjátszó torony telepítése a szomszédos ingatlan-tulajdonosok tűrési küszöböt meghaladó – szükségtelen – zavarását eredményezi a létesítmény tájidegen látványa, az intimitásvesztés és a sugárzás káros hatásaitól való félelemmel együtt járó ellenérzés miatt. Ha a hírközlési eszköz telepítésével és működtetésével összefüggésben a szomszédos ingatlan tulajdonosa arra hivatkozik, hogy az üzemeltető a közigazgatási normákban előírt környezetvédelmi, közegészségügyi, közbiztonsági és építésügyi jogszabályok által megszabott paraméterek be nem tartásával zavarja, ez jogellenesnek csak akkor minősülhet, ha határérték feletti a zavarás. Minden egyéb, más hivatkozás esetén azonban a bíróságnak a zavarás szükségtelenségét az érdekek összemérésével kell megállapítania. A közigazgatási jogi norma nem értelmezhető akként, hogy az a Ptk. rendelkezéseivel szemben általános jelleggel kizárja bármely hírközlési eszköz telepítése esetén a szomszédjogi igények érvényesítését.
10 33. Pf.III.20.089/2013.: A dologi jog megsértéséből származtatott, a tulajdonjog háborításával okozott kár megtérítése iránti igények kötelmi természetűek és elévülés alá esnek. A mobiltelefon-átjátszó torony létesítése miatt a szomszédos ingatlanokban bekövetkezett értékcsökkenés, mint kár elévülésének kezdete a torony felépítésének az időpontja. 34. Pf.III.20.119/2013.: A nem vagyoni kár a személyiség életminőségének negatív változásával bekövetkezik és ez a károsodás időpontjával megegyezik. Ha a házastársának balesete miatt a károsult évtizedeken keresztül ellátta férje állapotának folyamatos romlása mellett gondozását, miközben maga is különböző egészségkárosodásokat szenvedett, ez a körülmény a követelés elévülésének kezdő időpontját a folyamatosan fennálló elnehezült élethelyzetre tekintettel nem változtatja meg. Az elévülési határidő megkezdődik akkor is, ha folyamatosan fennáll a károsodás állapota. A folyamatosságnak csak a kártérítés módja, illetve az összegszerűsége tekintetében lehet jelentősége. 35. Gf.I.30.453/2012.: A települési önkormányzat a belvíz okozta kár megtérítése alól mentesül, ha az adott esetben bekövetkezett váratlan, előre nem látható, rendkívüli csapadékos körülményekkel nem lehetett számolni. A belvíz elvezetésére szolgáló csatornarendszer karbantartásának elmulasztása csak akkor áll okozati összefüggésben a belvízkárral, ha a rendkívüli vízmennyiséget a csatorna műszaki adottsága, kapacitása folytán – megfelelő karbantartás esetén – egyébként képes elvezetni. 36. Pf.II.20.461/2013.: I. A jegyző és a gyámhivatal törvényben meghatározott feladataik ellátása során absztrakt közjogi jogalanyként járnak el, polgári jogi jogalanyisággal azonban nem rendelkeznek. Kártérítési igény velük szemben ezért nem érvényesíthető, hanem annak van jelentősége, hogy a jegyző, valamint a gyámhivatal károkozó magatartása mely polgári jogi jogalanyisággal rendelkező személynek tudható be. II. A jegyző közjogi feladatait tekintve egyrészt a képviselő-testület és a polgármester munkáját segíti, gondoskodik az önkormányzat működésének törvényességéről, másrészt államigazgatási feladatokat lát el, ennek keretében dönt a törvény által hatáskörébe utalt ügyekben és vezeti a képviselő-testület hivatalát (a polgármesteri hivatalt). Ha eljárása során harmadik személynek kárt okoz, magatartásáért az önálló polgári jogi jogalanyisággal rendelkező önkormányzat vagy polgármesteri hivatal tartozik helytállni attól függően, hogy a jegyző az adott károkozó magatartást az önkormányzathoz vagy a polgármesteri hivatalhoz kapcsolódó feladatkörében fejtette ki (mulasztotta el). 37. Pf.III.20.102/2013.: Az építési hatóság közigazgatási jogkörben okozott kártérítés címén felelősséggel tartozik, ha építési engedélyt ad – a szakhatóságnak minősül honvédség megkeresése nélkül – olyan épület kivitelezésére, amely a fegyveres szervek üzemanyagraktárainak területétől mért 500 méter távolságon belül helyezkedik el. 38. Pf.III.20.792/2012.: I. Az önkormányzatnak, mint a közút kezelőjének feladata az úttartozékok láthatósága érdekében a közút határán belüli területen a cserjéken és fákon az alakító metszés elvégzése, és ha a növényzet a közúti jelzések láthatóságát zavarja, azt azonnali beavatkozással kell megszüntetni. Ennek elmulasztása az
11 útkereszteződésben bekövetkező baleset miatt a közút kezelőjének kártérítési felelősségét megalapozza. II. A védett útvonalon haladó, az elvárható sebességet túllépő károsult gépjármű vezetőjének gyorshajtása közreható oknak minősül, mert fokozza a baleset kockázatát. A gépjárművezetőnek észlelnie kell a haladási irányból a növényzet takarását, és – függetlenül a vélt elsőbbségi helyzettől – kötelező óvatossággal kell behajtania az útkereszteződésbe. 39. Pf.III.20.060/2013.: I. Ha a Kártalanítási Számla kezelője a gépjármű balesetet szenvedett károsultnak megtéríti a felelősségbiztosítási szerződéssel nem rendelkező üzembentartó által okozott kárt, ezt követően a károkozóval szemben a felmerült költségei megtérítése iránt követeléssel léphet fel. Ennek során elegendő azt igazolnia, hogy megvizsgálta a károsult igényének alaposságát, és ezzel szemben a károkozónak kell bizonyítania, hogy a kifizetett kártérítés valamely tétele szükségtelen, vagy összege eltúlzott volt. II. A polgári jogi kárfelelősség szempontjából a közúti balesetért az elsőbbségre jogosult baleseti sérült is felelős lehet, ha a sebesség túllépéssel összehozható a káresemény bekövetkezése, mert a sebesség túllépés fokozza a baleset kockázatát és csökkenti az elhárítás lehetőségét. Ilyen esetben kármegosztás alkalmazható. 40. Pf.III.20.779/2012.: A jogszerűen lefoglalt gépjármű, mint bűnjel szakszerű megőrzéséről a nyomozóhatóság kötelessége gondoskodni; a gépjárműnek e kötelezettség elmulasztásából származó értékcsökkenéséért – ha nem bizonyítja a felróhatósága hiányát – közigazgatási jogkörben okozott kártérítés címén felelősséggel tartozik. A lefoglalt gépjárművet kocsiszínben, ennek hiányában ponyvával letakarva és állványon kell elhelyezni, rendszeres időközönként el kell végezni a szükséges karbantartási munkákat, havonként legalább egyszer meg kell tisztítani és meg kell győződni, hogy nem érte-e meghibásodás. 41. Pf.II.20.338/2013.: A felmentéssel zárult büntetőeljárásban az előzetes fogvatartás során az ártatlanul elszenvedett, viszonylag hosszabb tartamú fogvatartás önmagában is megalapozza a nem vagyoni kárpótlás iránti kártalanítási igényt. A nem vagyoni kártalanítás összegének meghatározása szempontjából a büntetésvégrehajtási intézetben való elhelyezésből adódó pszichés megterhelést is jelentő fizikai kényelmetlenségek, a börtönviszonyokra jellemző kényszerű összezártság és kiszolgáltatottság, atrocitások, a családtól elszakítás, a hozzátartozókkal való kapcsolattartás korlátozottsága, a munkahelyen és a lakókörnyezetben a letartóztatás hírének elterjedése és ezzel összefüggésben a társadalmi értékítélet kedvezőtlenebbé válása, valamint a szabadulást követő életvitelben, munkavégzésben elszenvedett sérelmek hátrányt jelentenek. A károsultat ért bizonyított hátrányok mellett figyelemmel kell lenni a sérelem bekövetkezése időpontjában irányadó ár- és értékviszonyokra, a társadalom teherbíró képességére és a hasonló súlyú sérelmek kiegyenlítése során az arányos, egymáshoz közelítő nem vagyoni kártalanítási összegek meghatározására. 42. Pf.III.20.611/2012.: Az egészségkárosodással összefüggő jövedelemveszteség szempontjából a bizonyított munkavégzéssel elért olyan jövedelem vehető figyelembe, amely a személyi jövedelemadó hatálya alá tartozik. Az adójogi következmények elbírálása az adóhatóság feladata, ezért a nem adózott, de a – kétséget kizáróan – bizonyított munkavégzésből eredő jövedelem is kárszámítás alapja lehet.
12 43. Gf.I.30.473/2012.: A bányavállalkozó kártalanítás címén köteles megtéríteni az érintett ingatlanok tulajdonosainak kárát, ha az olajbányászati tevékenysége ellehetetleníti az ingatlanon folytatott mezőgazdasági termelést. A kár összegszerűségének megállapítása körében a bányavállalkozást együttműködési kötelezettség terheli; a terhére esik, ha a bizonyítás elnehezülését, a kár összegét érintő bizonytalansági helyzet kialakulását alapvetően az okozza, hogy a bányavállalkozás a kártalanítási eljárással összefüggő kötelezettségei körében nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, és együttműködési kötelezettségét súlyosan megsértette. 44. Pf.III.20.761/2012.: I. Az emberi környezetet veszélyeztető tevékenységgel okozott kár esetében is az objektív felelősség szabálya érvényesül, a környezetet veszélyeztető tevékenység azonban nem feltétlenül minősül egyben veszélyes üzemi tevékenységnek is; a veszélyes üzemi minőséghez tartozó üzembentartó fogalma ezért nem irányadó. II. Az engedély nélküli fakitermelésben közreműködő mindazon személyek magatartása okozati összefüggésben áll a környezetkárosítással – a kár bekövetkezésében magatartásuk közrehat –, akik tudomással bírtak arról, hogy a fakitermeléshez engedéllyel a jogosultként fellépő személyek nem rendelkeztek, ezért az okozott kárért egyetemleges felelősséggel tartoznak. 45. Gf.I.30.497/2012.: I. A vezető tisztségviselőre vonatkozó, a korlátolt „felelősség áttörését” eredményező, a „jogszerűtlen gazdálkodásért” való helytállást az indokolja, a felelősen gazdálkodó üzletembertől elvárható, hogy a céget fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben – ettől az időponttól kezdve – úgy működtesse, hogy a hitelezők esélyét követeléseik behajtására ne veszélyeztesse. Az ügyvezetőnek ebben a helyzetben – ha nem kezdeményezi a csődeljárást, illetve a felszámolási eljárást – arra kell törekednie, hogy a hitelezők követelésükhöz hozzájussanak. E követelmény megszegése esetén a vezető tisztségviselő kártérítési felelősségének alapja a hitelezői érdekekkel ellentétes ügyvezetői tevékenység (jogellenes magatartás), az ügyvezető e kötelezettségszegésével okozati összefüggésben keletkezett vagyonhiány (mint kár), amelyért az ügyvezető felelőssége fennáll. II. A fenyegető fizetésképtelenség nem azonos a fizetésképtelenséggel; ha a társaság a tartozás megfizetésére az esedékességkor nem képes, mert nincs elegendő likvid pénzeszköze, akkor bekövetkezik a fenyegető fizetésképtelenség, függetlenül attól, hogy az adós teljes vagyona a készpénzzé konvertálása esetén egyébként fedezetet nyújtana a tartozások kielégítésére. Ha ezt az ügyvezető ésszerűen előre láthatta, ettől az időponttól kezdve – a felszámolás megindításától, mint feltételtől függően – beáll a felelőssége a hitelezőkkel szemben. 46. Gf.I.30.509/2012.: I. Az ügyvezető kártérítési felelőssége körében a hitelezőnek kell bizonyítania, hogy a felszámolás alá került gazdasági társaság vagyona a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztétől a felszámolás kezdő időpontjáig mekkora összeggel csökkent. Ennek során figyelemmel kell lenni arra, hogy az ügyvezetői feladatok ellátása során tett intézkedések milyen okozati összefüggésben állnak az egyes vagyonelemek csökkenésével. Az ügyvezetőnek mérlegelnie kell, hogy mely hitelezők követelését elégíti ki, ennek azonban a fizetőképesség helyreállításához kell igazodnia. Másként kell megítélni a külső hitelezőket és a társaság tagjait, mint tagi kölcsönöket nyújtó és így a társaság hitelezőjévé váló személyeket. A tagi
13 kölcsönök visszafizetése nem hiúsíthatja meg a külső harmadik személy hitelezők követeléseinek kielégítését. II. A vezető tisztségviselő felelősségének megállapítása során nem annak van jelentősége, hogy valamely konkrét hitelezőt milyen összegű kár ért, vagy az adós vagyonából ki lehet-e elégíteni az igényét, hanem annak, hogy a vezető tisztségviselő nem a hitelezői érdekeknek megfelelő eljárása – valamennyi hitelező követelését értékelve – milyen vagyoncsökkenést eredményezett az adós vagyonában. Önmagában ezért nem meghatározó, hogy a konkrét perben felperesként fellépő hitelező a felszámolási eljárásban milyen nyilvántartásba vett hitelezői követeléssel rendelkezik. Ugyanakkor ha az adósnál a tényleges vagyoncsökkenés mértéke meghaladja a keresetben érvényesített összeget, a bíróságnak csak a keresetben megjelölt mértékű vagyoncsökkenésért való felelősséget kell megállapítania. 47. Gf.I.30.198/2013.: A gazdasági társaság vezető tisztségviselője nem tartozik kártérítési felelősséggel, ha a gazdasági társaság fizetésképtelenségéhez vezető helyzet bekövetkeztét követően a társaság olyan tartozásainak kiegyenlítéséről gondoskodik, amelyek a rendes gazdálkodás körében a cégjegyzékbe bejegyzett, az adós létesítő okiratában szereplő tevékenységi körök gyakorlása során az üzletszerű gazdasági kapcsolatokban megkötött szerződésekkel, az ezek alapján teljesített szolgáltatásokkal kapcsolatosak. 48. Gf.IV.30.122/2013.: Annak megítélése, hogy a vezető tisztségviselő tevékenysége a hitelezői érdekekkel ellentétes volt-e, illetve milyen mértékű vagyoncsökkenés hozható okozati összefüggésbe a tevékenységével, a társaság vagyoni helyzetének, gazdálkodásának átfogó elemzését igénylő bonyolult gazdasági szakkérdés. Szakértői bizonyítással tisztázni kell: a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet mikor állt be, ezt követően milyen gazdálkodási események történtek, milyen vezetői magatartás felelt volna meg a hitelezői érdekek védelmének, milyen mértékű az ennek elmulasztásával, a jogellenes ügyvezetői magatartással kapcsolatos vagyoncsökkenés pontos mértéke. 49. Gf.IV.30.105/2013.: A minősített többséget biztosító befolyás alatt álló, valamint egyszemélyes gazdasági társaság felszámolása esetében a befolyással rendelkező, illetve az egyedüli tag korlátlan és teljes felelőssége csak a tartósan hátrányos üzletpolitika folytatásának eredményeként, azzal okozati összefüggésben bekövetkezett mértékű kárért áll fenn. E törvényhely alapján nem a kártérítési felelősség megállapítása, hanem marasztalási kereset terjeszthető elő. 50. Gf.II.30.194/2013.: A „felelősség-áttörés” folytán a jogi személy társaság vezető tisztségviselőjének (tagjának) közvetlen marasztalására olyan többlettényállási elemek megvalósulása esetén kerülhet sor, amelynél fogva a magatartása – a jogi személyiség leple alatt – a saját egyéni érdekei, vagyona javára való szándékos, csalárd és célzatos visszaélésnek minősül. A természetes személy tag részéről megvalósított többlettényállás valójában a rendeltetésszerű joggyakorlás súlyos megsértése, a joggal való visszaélés tilalmának tényállása. A saját személyében felelős vezető tisztségviselő (tag) a szerződésen kívüli károkozás szabályai szerint tartozik helytállással a jogi személy társasággal szerződéses vagy szerződésen kívüli jogviszonyban álló, sérelmet szenvedett harmadik személlyel szemben, a felelősségük ilyen esetben egyetemleges.
14 51. Fővárosi Ítélőtábla 17.Pf.20.562/2013. (kirendelés folytán): I. A rendezvény feloszlatásának jogellenessége önmagában nem teszi az oszlatás során végrehajtott valamennyi rendőri intézkedést jogellenessé. Ha azonban a rendezvényen részt vevő személy aktív ellenszegülő magatartást nem tanúsít, a rendőrökre nem támad rá, magatartása a passzív ellenállás határait nem lépi túl, vele szemben a gumibot használata és a végrehajtott durva bilincselési mód szükségtelen és aránytalan kényszerítő eszköz alkalmazásának minősül. Köztudomású tény, hogy egy adott személynek a vele szemben jogosulatlanul alkalmazott rendőr szükségtelen, aránytalan szabadságkorlátozás és a fellépő kényszerintézkedése olyan hátrányt okoz, amelynek kompenzálására a nem vagyoni kártérítés indokolt. II. Ha két önálló jogi személyiséggel rendelkező, különböző rendőri egység egy demonstráció feloszlatásakor együttműködik, és ennek során akár külön-külön, akár együtt sértik meg az érintett személyek személyiségi jogait, egyik jogsértő sem hivatkozhat arra, hogy a másik jogsértő rendőri egység tevékenysége a felróható. TÁRSASÁGI JOG. EGYESÜLETI JOG (52-57. számú jogesetek) 52. Pf.III.20.518/2012.: I. A véleménynyilvánítási jog még a gyűlölködő, kirekesztő kijelentésekre is kiterjed mindaddig, amíg nem alkalmas erőszak szítására. Az egyenruha viselése, a különböző jelek, szimbólumok használata, az alakzatban vonulás, vezényszóra történő nyilvános menetelés és éneklés a gyülekezési szabadságból fakadó jogszerű tevékenység, így önmagában mások jogait, szabadságát nem sérti akkor sem, ha ez egyes szemlélődőkből ellenérzést vált ki. Ha azonban az adott rasszista megnyilatkozás körülményei, uszító vagy provokatív jellege folytán erőszak közvetlen veszélyével fenyeget, illetve alkalmas félelemkeltésre, fenyegető hatás kiváltására, a mások jogainak, szabadságának sérelme megállapítható. II. Az egyesület feloszlatása szempontjából annak van jelentősége, hogy a jogi személy tagjának, képviselőjének a tagsági, képviseleti jogviszonyával össze nem függő magatartásáért a jogi személy felelőssége nem állapítható meg, ezért azt kell bizonyítani, hogy az egyesület tagjai a tagi minőségükben, az egyesület nevében, képviseletében, az egyesület tevékenységi körében eljárva követtek el olyan konkrét cselekményeket, amelyekkel sértették mások jogait, szabadságát. 53. Gf.III.30.465/2012.: I. A lakásszövetkezeti küldöttgyűlésen sem a tagokat, sem a nem tag tulajdonosokat szavazati jog nem illeti meg, a küldöttgyűlésen tanácskozási joggal vehetnek részt. A küldöttgyűlésen a szavazati jog a küldötteket illeti meg, ezért a küldöttgyűlés összehívására irányadó szabályok – írásbeli meghívó és mellékletei megküldése – a szavazati joggal rendelkező küldöttekre vonatkozik. A tanácskozási joggal rendelkező tag és nem tag tulajdonosok értesítése nem az írásbeli meghívó és mellékletei kiküldésével, hanem más megfelelő módon valósulhat meg. II. Az olyan közüzemi szolgáltatások díját, melyek viselésének módját jogszabály nem rendezi, a tagok és nem tag tulajdonosok, illetőleg a használók – a közgyűlés döntésének megfelelően – négyzetméterenkénti felosztásban, vagy a lakásban lakó személyek száma arányában, a nem lakás céljára szolgáló helyiségek esetében pedig a szolgáltatás igénybevételének arányában viselik. Az olyan küldöttgyűlési határozat, amely a fenntartási és üzemeltetési rezsiköltségek viselését lakásonként
15 differenciálás nélkül határozza meg, azaz sem a lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiségek mérete, sem a lakásban lakó személyek száma tekintetében egyediesítést nem alkalmaz, jogszabályba ütközik. 54. Pf.III.20.106/2013.: A lakásszövetkezet nem tag tulajdonosa is kérheti a lakásszövetkezet szervei olyan határozatának bírósági felülvizsgálatát, amely jogszabályba, vagy a lakásszövetkezet alapszabályába, más belső szabályzatába ütközik. Jogsértő a lakásszövetkezeti küldöttgyűlés olyan határozata, amely a lakásokra eső fenntartási költséget nem egyedi módon határozza meg. 55. Gf.III.30.026/2013.: A vízitársulat alapszabálya jogszerűen rendelkezhet arról, hogy a tagi egyéb támogatás mértékéről és esedékességéről a közgyűlés (küldöttgyűlés) jogosult dönteni. 56. Gf.III.30.059/2013.: I. A szindikátusi szerződés nem része a társasági szerződésnek, a társaságra, mint elkülönült jogalanyra nézve kötelezettséget nem róhat. A szindikátusi szerződés csak az azt megkötő személyeknek a társaságon belül egymással szembeni kapcsolatát, együttműködését és elvárási rendszerét szabályozza, így kizárólag a szerződő felekre nézve keletkeztet kötelmi jogi kötelezettségvállalást; a társaságra vagy harmadik személyekre vonatkozóan nem. II. A gazdasági társaság taggyűlésén hozott határozat a szindikátusi szerződésbe ütközés folytán nem lehet jogsértő, miután a szindikátusi szerződés nem irányadó a társasági jogi jogviszonyokban, és megsértése nem alapozhatja meg a határozat jogsértő jellegét. 57. Pf.III.20.057/2013.: I. Az építész kamara vezető tisztségviselőinek ilyen minősége a megbízatás lejártával megszűnik függetlenül attól, hogy a taggyűlés új tisztségviselőket nem választ meg és a bíróság által vezetett nyilvántartásba új vezető tisztségviselőt nem jegyeznek be. A volt vezető tisztségviselő a megbízatása lejárta után a tagság és a belső szervezetet érintő ügyekben nem járhat el, ezért nem jogosult a taggyűlés összehívására sem. II. Ha a kamara működésének törvényessége másképpen nem állítható helyre, mert a megszűnt mandátumú volt tisztségviselők a tisztségből eredő tevékenységet nem láthatnak el, a bíróság felfüggesztheti a kamara testületi szerveinek és tisztségviselőinek működését, és a kamara irányítására felügyelőbiztost rendelhet ki. FELSZÁMOLÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ JOGVITÁK (58-64. számú jogesetek) 58. Gf.I.30.201/2013.: I. A hitelező fogalma – aki az adós teljesítése folytán a többi hitelezőhöz képest előnyben részesül – nem szűkíthető le a felszámolási eljárásban hitelezőként bejelentkező személyekre, ebben a közelítésben egy már fennálló kötelem jogosultja is hitelezőnek tekintendő. II. Az adós rendes gazdálkodása körébe a cégjegyzékbe bejegyzett, az adós létesítő okiratában szereplő tevékenységi körök gyakorlása során az üzletszerű gazdasági kapcsolatokban megkötött szerződések, és az ezek alapján teljesített szolgáltatások tartoznak. Az építőipari tevékenységre irányuló vállalkozási szerződések teljesítése, illetve az elvégzett munkák hibáinak kijavítása a kivitelezési tevékenységet folytató adós napi gazdasági tevékenységéhez tartozó magatartás, függetlenül attól, hogy a
16 munkát a saját alkalmazottaival vagy alvállalkozók bevonásával végeztette el. Az alvállalkozói szolgáltatás ellenértékének kifizetése az adós rendes gazdálkodási körébe tartozik, a kifizetett alvállalkozói díj nem követelhető vissza. 59. Gf.I.30.296/2012.: A társaság tevékenységi körébe eső nagy összegű tartozásrendezés, ennek érdekében történő eseti engedményezés a rendes gazdálkodás fogalomkörébe nem vonható. A hitelező a többi hitelezőhöz képest a jogügylet kapcsán előnyben részesül, ha a felek megállapodása hiányában a hitelező csak a többi hitelezővel együtt jutott volna – arányosan – kielégítéshez a felszámolási eljárásban. A követelésének nagyobb hányadához jutó hitelezőt azonban nem a teljes összeg visszatérítésére kell kötelezni, hanem csak olyan összeg megfizetésére, amely tekintetében a többi hitelező kielégítési arányához képest jutott előnyhöz. 60. Gf.IV.30.083/2013.: Ha a hitelező azáltal részesül előnyben más hitelezőkhöz képest, mert az adóssal szembeni tartozását beszámítja a követelésébe és így ahhoz teljes összegben hozzájut, a bíróság az érvénytelenségi ok miatt keletkezett érdeksérelmet akként küszöbölheti ki, hogy a szerződés tartalmának a fizetés módjára vonatkozó részét módosítva a tartozás beszámítással való rendezését mellőzi, egyben a hitelezőt az adós javára tényleges fizetésre kötelezi. A hitelező az így fennmaradó követelését a felszámolási eljárásban érvényesítheti. 61. Gf.I.30.467/2012.: Ha megállapítható, hogy az adós és a hitelező egymással „összejátszottak”, céljuk a köztük létrejött különböző megállapodásokkal és egyezséggel kizárólag az volt, hogy a csődeljárásban kedvezőbb hitelezői összetételt érjenek el, és így más hitelező érdekeivel ellentétes kényszeregyezség jöhessen létre, a szerződésük a megvalósítandó cél miatt nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik, semmis. 62. Fpkf.IV.30.048/2013.: Ha a szerződésen alapuló követeléssel kapcsolatban számla nem került kiállításra, és a szerződésből sem állapítható meg, hogy a követelés mikorra válik esedékessé, a fizetési felszólítást megelőzően a hitelezőnek lejárttá kell tennie az adóssal szembeni követelését. Ez azt jelenti, hogy – számlázás hiányában – a hitelező két felszólítást küld: az első felszólításban tájékoztatni kell az adóst, hogy milyen jogviszony alapján, jogcímen, milyen összegű követelés, mely határig történő kiegyenlítését várja, majd a határidő leteltével, a késedelme beálltával nyílik meg az adósnak lehetősége a követelés vitatására. A határidő leteltét követően a hitelezőnek ismételten fel kell szólítania az adóst a tartozás kiegyenlítésére, ezt követően viszont az adós a tartozást már nem vitathatja. 63. Fpkhf.IV.30.430/2012.: A zálogjogosult hitelező vitathatja, hogy a felszámoló milyen költségeket érvényesített a zálogtárgy értékesítése következtében befolyt vételárral szemben, és kifogásolhatja a költségeknek a mértékét is. Az ingatlan, illetve az ingóságok értékbecslése kapcsán a felszámoló a szakértő által kifejtett tevékenységgel arányban álló, szükséges és indokolt mértékű díjat állíthatja be az elszámolásba. Az indokoltan végzett környezeti állapot felmérés díja az értékesítés költségei között elszámolható. 64. Fpkf.IV.30.326/2012.: I. Az adós volt vezetőjének kötelezése csak olyan „eljárási költség” megfizetésére vonatkozhat, amely a másik fél, az eljárást kezdeményező hitelező oldalán merült fel (eljárási illeték, közzétételi költségtérítés, ügyvédi munkadíj).
17 II. A 2012. március 1. napja után indult felszámolási ügyekben a volt ügyvezetőt a törvényi feltételek mellett az állam javára kell marasztalni; arra továbbra sincs mód, hogy a volt ügyvezetőt a bíróság a felszámoló javára kötelezze fizetésre. ELJÁRÁSI JOG (65-72. számú jogesetek) 65. Pkk.II.20.075/2013.: Ha az ügy elintézéséből a törvényszék kizárt, a kizárási ok az adott törvényszék területén működő járásbíróságokra, illetve a közigazgatási és munkaügyi bíróságokra is vonatkozik. Ha tehát az adott perben vagy nemperes eljárásban a törvényszék vagy annak valamely szervezeti egysége (Gazdasági Hivatala) félként vesz részt, úgy ugyanez a törvényszék, valamint a területén működő valamennyi járásbíróság, illetve közigazgatási és munkaügyi bíróság az ügy elintézéséből ki van zárva. 66. Gkk.I.30.018/2013.: A hatáskör vizsgálata szempontjából az alperes érdemi ellenkérelmét előterjesztettnek tekinteni csak a tárgyaláson való előadással, annak ismertetésével lehet. Ez vonatkozik arra az esetre is, ha az alperes az első tárgyalást megelőzően írásban már megtette nyilatkozatát. 67. Gf.I.30.491/2012.: Ha a felperes keresetében a választottbírósági kikötést is tartalmazó szerződés létre nem jöttére hivatkozik, a perre egyébként illetékes bíróság nem utasíthatja el idézés kibocsátása nélkül a keresetlevelet annak vizsgálata nélkül, hogy a választottbírósági kikötés – azaz a választottbírósági szerződés – létrejött vagy sem. Létre nem jött szerződés esetén az abban foglalt választottbírósági kikötés sem jön létre. 68.Pkf.IV.20.645/2013.: I. Ha a meghalt fél egyszerű pertársaság tagjaként vett részt az eljárásban, és az általa vagy vele szemben érvényesített követelés elbírálása elkülöníthető, az eljárás félbeszakadását csak a meghalt fél vonatkozásában állapítja meg a bíróság. Ha viszont több alperes együttes perlése esetében az alperesek között egységes pertársaság jött létre, az egyik pertárs halálakor a per a többi pertárs vonatkozásában sem folytatható, hanem rájuk kihatóan is beállnak az eljárás félbeszakadásának jogkövetkezményei. II. Ha az alperesek osztatlan közös tulajdonában álló ingatlant terhelő jelzálogjog érvényesítése a kereset tárgya, az osztatlan közös tulajdonban álló egységes ingatlan vonatkozásában történhet meg az alperesek tűrésre kötelezése, az ingatlannal való helytállásuk ezért olyan közös kötelezettség, amely csak egységesen dönthető el ilyen esetben, az alperesek között kényszerű pertársaság áll fenn. 69. Pf.I.20.237/2013.: I. A perújítás az alapeljárás ténybeli hibáinak kiküszöbölését szolgáló rendkívüli jogorvoslat, amely nem a jogalkalmazási hibák megszüntetését célozza. A perújító fél ezért kizárólag az ítélet tényállást megállapító részét kifogásolhatja. II. A támadott ítélet meghozatala után bekövetkezett tények perújítás indokául nem szolgálhatnak. A perújítás alapjaként ezzel szemben felhozhatók olyan bizonyítékok, amelyek az alapperben hozott ítélet jogerőre emelkedése után keletkeztek, mint például egy új, korábban nem ismert tartalmú tanúvallomás, illetőleg újabb szakértői vélemény. Követelmény viszont, hogy a bizonyítékok korábbi, az alapeljárás befejezése előtti beszerzésének elmulasztásában a perújító felet önhiba ne terhelje.
18 Az új bizonyítékoknak ez esetben is az alapperben már elbírált tényekre kell vonatkozniuk. 70. Gpkf.IV.30.126/2013.: A szerbiai székhelyű gazdálkodó szervezet felperes perköltség biztosíték nyújtására nem kötelezhető, mivel a Magyar Állam és a Jugoszláv Köztársaság között – melynek Szerbia utódállama – nemzetközi megállapodás keletkezett a perköltség biztosíték alóli mentesség tárgyában. 71. Gpkf.II.30.070/2013.: A Genfi Kereskedelmi Kamara Választottbírósági Intézete ítélete a magyar jog szerint a belföldi bíróság (választottbíróság) határozatával azonos módon végrehajtható. A végrehajtási tanúsítvány kiállítása ezért nem tagadható meg csak akkor, ha az adós bizonyítja, hogy a választottbíróság összetétele vagy eljárása nem felelt meg a felek megállapodásának, vagy nem felelt meg ama ország jogának, amelyben a választottbíróság eljárt. 72. Pf.III.20.379/2012.: Előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezése az Európai Bíróságtól a magyar közigazgatási hatóságok által a madárinfluenza elleni átmeneti védekezési intézkedések következtében beállott károk megtérítése kérdésében.
