A HATÁRVIDÉKEK TÁRSADALOMFÖLDRAJZI VIZSGÁLATÁNAK NÉHÁNY MÓDSZERTANI KÉRDÉSE MOLNÁR JUDIT1 Summary The aim of the paper is to summarize the methodological problems of the cross-border studies. The author presents her experiences and results from the studies of the past five years of three border regions: Ukrainian-Hungarian, Slovakian-Hungarian and Austrian-Hungarian ones. These studies were emphasizing the unique characteristics of the border regions that differ greatly from the inner areas of the countries. One of the most influential factors of the socio-economic life of a border region is the openness of the border and the relation system maintained between the neighboring regions of the countries. Thus, the most important part of a cross-border study has to focus on these problems. The summarized works were studied the micro- and mezzolevel links to describe the micro textures of the societies of the border regions. Due to the difficult and limited access to the national databases and the methodological and platform differences between those databases the micro textural studies of the border region require empirical surveys. Before the implementation of the operational phase, the first step is to get acquainted with the region and its society (data acquisition and field review of the area). It has to be noted, that this part would significantly increase the costs of the study. The surveys that are carried out on the foreign side of the border represent special difficulties. The empirical surveys cover almost all of the socio-economic aspects of the region via the investigation of the households and settlements. However, no satisfactory understanding of the region can be achieved without the appreciation of the cross border links. These researches were performed on two levels: a) on a municipal basis: investigating the presence or absence of the administrative and non-administrative (occasional events, cultural and sport meetings, etc.) links between the two sides; (b) and on the household level: investigating the existence of relatives beyond the frontier, the level of relations maintained with the relatives from the other side, the frequency of border crossings and the purpose of them, the ethnic preference and the municipal attraction centers based on the retails and services.
„A határmentiségnek a hazai szakirodalomban kevés kutatási elõzménye van, a szociológiában meg éppenséggel semmi. Azt a kevés kutatási eredményt, amely e témakörben létrejött, a földrajztudomány szolgáltatta.” (KOVÁCS T. 1991, p. 41). Kovács Teréznek nem sokkal több, mint 10 évvel ezelõtti megállapítása szerencsére mára már nem igazán érvényes, hiszen a rokontudományok számos képviselõje elõtérbe helyezte a határvidékek, a határok vizsgálatait és a földrajztudomány a kevésnél azért több kutatási eredményt tud felmutatni e témában. E dolgozat célja a határvidékek kutatásainak módszertani kérdései során felmerülõ problémák összefoglalása, tárgyalása. Egyre többször nehézséget okoz a hazai geográfiában az, hogy milyen eszközökkel közelítsünk meg egy adott témát, melyek azok a módszerek, amelyek segítségével a legtöbb információt tudjuk begyûjteni egy adott térség vizsgálatakor. A dolgozat röviden igyekszik bemutatni azokat a tapasztalatokat, amelyet három határvidék vizsgálatainál volt szerencsém e témában összegyûjteni az elmúlt öt évben: a szlovák-magyar, az ukránmagyar és az osztrák-magyar határvidékek egy-egy szakaszánál.
1
ME MFK Társadalomföldrajz Tanszék, Miskolc, egyetemi adjunktus A kutatást az OTKA F029180, OTKA T037335 és az „Iron Curtain” EU 5th framework Project No. QLK5-CT-2001-01401 támogatta
1
Az alábbi térségekben folytak a vizsgálatok: Az ukrán-magyar határvidék teljes hosszában (98 településen 98 önkormányzat és 1586 háztartás), valamint a szlovák-magyar határvidék (105 településen 105 önkormányzat és 765 háztartás) (1. ábra) és az osztrák-magyar határvidék (45 településen 45 önkormányzat és 1400 háztartás) (2. ábra) esetében. 1. ábra A vizsgált szlovák-magyar határvidék Kassa
Miskolc
vasútvonal fõ közlekedési út fontosabb közút a vizsgált határvidék magyarországi területe a vizsgált határvidék szlovákiai területe
É Ny
K D
2. ábra A vizsgált osztrák-magyar határvidék
Kismarton
É Fertõ-tó Illmic
Ny
K
Nagymarton
D Sarród
Sopron Fertõd
Szikra
m
Nagycenk
a
0
3
2
9
k
m
a
u
g
s
y
z
r
o
r s
t r i a
a
i
t e
z
á
l e
g
p
i
ü
t e
l é
l e
s
e
p
k
ü
lé
s
e
k
A határvidékek kutatása elkülönül a belsõ területek vizsgálataitól, így eltérõ megközelítést és módszert igényel és tekintettel a hazai kutatások rövid múltjára, a módszertani kérdések még nem igazán kiforrottak. Ezeken a területeken minden esetben legalább két országban történõ vizsgálatokat kell, hogy folytassunk. A témával és ezzel a speciális területtel foglalkozó kutatók mindegyike elõtérbe helyezi a kapcsolatrendszer fontosságát, hiszen a határ átjárhatósága jelentõs szerepet játszik az adott határvidék társadalmigazdasági életében. Ezt bizonyítja az egyes kutatók által felállított határvidék-modellek (3-5. ábra) (MARTINEZ, O. J. 1994; HAGGETT, P. 1979; TÓTH J. 1996), amelyek mindegyike figyelembe veszi ezt az aspektust. 3. ábra Martinez határvidék modellje (MARTINEZ, O. J. 1994)
A ország A ország
B ország B ország
a) elidegenedett határvidék
b) egymás mellett létezõ határvidék
A ország A ország B ország
B ország
c) együttmûködõ határvidék
d) egyenrangú határvidék
3
4. ábra A határok típusai Peter Haggett nyomán (HAGGETT, P. 1979) t1
t2
a) A határ, mint következmény (subsequent boundaries)
t1
t2
t3
b) A határ, mint elõzmény (antecendent bounderies)
Eredeti kulturális vagy etnikai választóvonal Államhatár Késõbbi letelepedés határvonala •
c) Az erõltetett határ (superimposed bounderies)
5. ábra Tóth-féle térkapcsolatok (TÓTH J. 1996) Tipikus, normális kapcsolatok
Határmenti kapcsolatok
határátkelõ
4
A kutatás során a mikro- és mezoszintû kötelékek kerültek a vizsgálatok középpontjába, mert a cél az volt, hogy határvidékek társadalmának finomszövete kerüljön bemutatásra. A különbözõ országok hivatalos statisztikai adataihoz való nehéz hozzáférésen , az eltérõ struktúrákban lévõ adatállományokon kívül, éppen ez az, ami indokolja és nélkülözhetetlenné teszi az empirikus felvételezéseket. Mielõtt az operacionálás fázisát elvégeznénk, az adott térségeket alaposan meg kell ismerni (adatgyûjtés, terepszemle). Számolnunk kell azzal, hogy a kutatást ez a módszer rendkívül megdrágítja és megnehezíti. Külön nehézségeket okoz a külföldön készítendõ vizsgálatok véghezvitele. Melyek azok a problémák, amelyek kifejezetten az ilyen jellegû vizsgálatoknál adódnak, amikor a határ innensõ és túlsó oldalán is folynak vizsgálatok? Az adatgyûjtés során szembesülnünk kell azzal, hogy nem biztos, hogy minden területen rendelkezésünkre fognak állni megfelelõ adatok. Az egyes felvételezések a különbözõ országokban nem feltétlenül ugyanabban az évben történtek (lásd népszámlálás) ezért az összehasonlításnál erre fel kell hívnunk a figyelmet. A digitális térképállományok beszerzése is nehézséget okozhat, hiszen nem ugyanabban a vetületi rendszerben dolgoznak a különbözõ országok kartográfusai, így esetleg akár magunknak kell készíteni új adatbázist. A kérdõívek szerkesztése elõtt feltétlenül szükséges az adott térség bejárása, az ott jelen lévõ társadalmi szereplõkkel való találkozások, értekezések, valamint az ott élõ emberekkel történõ elbeszélgetések, annak érdekében, hogy megismerhessük annak a vidéknek az adottságait, gondjait, jellemzõit, az ott élõ emberek mindennapjait (1-3. kép). Ez azért is fontos, hogy felkészülhessünk az empirikus vizsgálat gyakorlati kivitelezésére is. 1. kép Idõs emberek Kárpátalján
5
2. kép Roma lakosság Fáj községben (Cserehát É-i része)
3. kép Sopron környéki élet az osztrák turistákra építve
Ha mindezek birtokában vagyunk, sikeresen összeállítottuk a kérdõívünket, néhány tesztet készítettünk is vele, akkor nem szabad elfeledkeznünk a vizsgálathoz szükséges engedélyek beszerzésérõl, a határok nyitva tartásának és milyenségének a pontosításáról sem (pl. hol lehet átkelni kerékpárral, busszal, mikor zár be, stb.). A mintavételi eljárás is gondot okozhat, hiszen valószínûségi mintát külföldön ottani kolléga segítsége nélkül nem tudunk összeállítani. Ezért gyakran nem valószínûségi mintát használunk, ám ebben az estben az elemszámot feltétlenül növelnünk kell, illetve igyekeznünk kell figyelembe tartani az adott népesség struktúráját és a mintánkat ahhoz kell igazítani.
6
Az empirikus kutatás ugyan kiterjedt a térség szinte teljes körû társadalmi helyzetfelmérésére, a háztartások és a települések részletes tanulmányozásán keresztül, de ezeket a jelenségeket nem érthetjük meg a kapcsolatrendszer alaposabb ismerete nélkül. Ennek vizsgálata a következõ megközelítésben történt: a) településszinten: a hivatalos településközi kapcsolatok megléte vagy hiánya, illetve a nem hivatalos településközi kapcsolatok megléte vagy hiánya (alkalmi összejövetelek, kulturális és sport jellegû találkozók, stb.) vizsgálatával; b) lakosságszinten: a határon túli rokonság megléte, a határon túli rokonsággal való kapcsolattartás, a határátjárás intenzitása, a határátlépés céljának vizsgálata, az etnikai rokonszenv vizsgálata és a vonzásközpontok meghatározása a kiskereskedelem és a szolgáltatások igénybevétele alapján. Amikor elvégeztük az empirikus vizsgálatokat is elkezdhetjük az adatok rögzítését és feldolgozását, majd elkészíthetjük a részletes elemzéseket.
IRODALOM: HAGGETT, P. 1979: Geography a modern synthesis – Harper International Edition New York, 627p. KOVÁCS T. 1991: A határmenti fekvés szerepe a falusi települések életében – Tér és Társadalom 1, pp. 41-53. MARTINEZ, O. J. 1994: The dynamics of border interaction. New approaches to border analysis – Global Boundaries, World Boundaries Volume 1. London and New York, pp. 1-15. TÓTH J. 1996: A regionális fejlõdés kezdetei és mai problémái a Kárpátmedencében – In: Pál Á. – Szónokyné Ancsin G. (szerk.) Határon innen-határon túl. Szeged, pp. 27-47.
7
