ERTESITOJE AZ TANÉVRŐL. SZER K ESZTETTE : HARGITA NÁNDOR,

A SZÉKELYUDVARHELYI

M. KIR. Á L L KŐ- ÉS AGYAdIPARI SZAKISKOLA IV-IK 7/

ERTESITOJE AZ 1898 - 99. TANÉVRŐL.

SZER K ESZTETTE :

HARGITA NÁNDOR, IGAZGATÓ,

TANÁR.

SZÉKELY-UDVARHELYT BETEGH PÁL KÖNYVNYOMDÁJA ÉS KÖNYVKÖTÉSZETÉBŐL

1899.

A

S l ö j d t a n i t ó

t a n f o l y a m .

A „Kézimunkára nevelő Országos Egyesület" a mult 1898. év aug. havában az udvarhelymegyei tanítók számára „Slöjdtanitó tanfolyam"-ot rendezett intézetünkben. Erre a Nagyméltóságú kereskedelmi Miniszter ur adta meg az engedélyt a nevezett egyesület kérésére 39921|IX—98. szám alatt kelt magas rendeletével s egyszersmind azt is megengedte, hogy a tanfolyam hallgatói tanulóink hálószobáiban elszállásoltassanak. A tanfolyam aug. hó 1-én nyilt meg s 27-én végződött. A helybeli már az 1897. évben megalakult elökészitö bizottság képviseletében. Sándor Mózes kir. tanácsos és «tanfelügyelő ur nyitotta meg a tanfolyamot, kifejezést adva annak, hogy a népiskola yalódi feladatait csak az esetben teljesiti, ha az elméleti oktatás , mellett munkakörébe vonja a gyakorlati életre való elökészitós'-szolgálatában álló kézü gyesi tő foglalkozásokat is. A megnyitó beszéd után, melyet a tanfolyamra megjelent tanítók és számos érdeklődő a legnagyobb tetszéssel hallgatott meg, az Országos Egyesület igazgatója, Guttenberg Pál ur fejtette ki az egyesület törekvéseit, czéljail, ö jelezte egyszersmind, hogy a . kézimunkára való nevelés általánosítása és a népiskolákba való bevezetése érdekében a vezérszerepet vivő egyesület mellett a vallás- és közoktatásügyi, továbbá a kereskedelmi Minisztériumok fejtenek ki nagyobb tevékenységet s hoznak anyagi áldozatokat is. A megnyitás után mindjárt kezdetét vette a munkálkodás ;iz e czélra már berendezett teremben. A tanfolyam-

nak 10 rendes hallgatója volt, 8 tanító, 1 állandó gyermekmenházvezetőnő és 1 VII. gymn. oszt. tanuló, kik állandóan és a legnagyobb odaadással munkálkodtak ugy a famunkák, mint az agyagminiázás végzésében. Egy VII. gymn. osztályos- és két elemi iskolai tanuló csak az agyagmintázással foglalkozott. A munkaidő délelőtt >8—12 és délután 2—5 óráig volt beosztva; a délelőtti idő a famunkák, a délutáni az agyagmunkák végzősére volt fordítva. Az agyagmintázást Hargita Nándor, az iskola igazgatója tanította, a famunkák tanítását Belle László székelykereszluri áll. tanitóképzöintézeti gyalWló iskolai tanító végezte ' utóbbi vezette a tanfolyam gazdasági ügyeit is. A megnyitás után Guttenberg Pál igazgató ur még 4 napig vett részt a tanfolyam irányításában, mely idő alatt naponkint egy-egy előadást is tartott a kézügyességi oktatás fejlődéséről, jelenlegi állásáról, czéljairól s módszeréről. Vonzó- és tanulságos előadásait a tanfolyam hallgatóin kivül mindig számos előkelőség hallgatta végig, kik munkaközben is gyakran keresték fel a munkatermeket. Hogy általában nagy volt az érdeklődés e munkásság iránt ugy a városon, mint a vidéken, mutatja az a körülmény, hogy több mint 40 vendég látogatta meg a munkatermeket, köztük a marosvásárhelyi ipar- és kereskedelmi kamara segédtitkára is s mindnyájan teljes elismerésüket fejezték ki a látottak és tapasztaltak felett. A tanfolyam befejezése előtt 3 nappal az Országos Egyesület titkára Zigáuy Zoltán ur jött le Budapestről számba venni az eredményt, ki szintén 4 előadásban világositolta fel ugy a tanfolyam hallgatóit, mint az előadásaira megjeleni közönségei a kézi munkára való nevelés társadalmi és szoeziális jelentőségéről, fontosságáról és korszerűségéről. valamint az azzal összefüggésben álló körülményekről. A tanfolyam berekesztése alkalmával az elkészített tárgyak és a készítésnél használt eszközök is közszemlére voltak kiállítva. Mindenik hallgató készített 37 drb famunkát és 20 drb agyagmintát. Számos intelligens és előkelő egyé-

'

niség — köztük több iparos — szemlélte meg az érdekes kiállítást, hol igen tanulságosan volt bemutatva, hogy milyen tanmenettel lehet már a népiskolába bevezetni és megkedveltetni a kézimunka-oktatást. A kiállított tárgyak között a legnagyobb pontossággal elkészített inéhkaptárak vonták főkép magukra a látogatók figyelmét, különösen azért, mert e tárgyakon tinit leginkább szembe, hogy helyes tanmenettel rövid 5 hét alatt mekkora kézügyességet szerezlek meg a hallgatók, kik az előtt egyáltalán nem foglalkoztak gyalupad-munkákkal. Valamint feltűnt az agyagmintázásban is felmutatott igen szép eredménv. A berekeszlés alkalmával Sándor Mózes kii*, tanácsos és tanfelügyelő nr fejezte ki köszönetét a ,,Kézimunkára nevelő Országos Kgyesülel."-nek azért, hogy épen városunkat szemelte ki a czélni. hogy ez úttörő és nagy anyagi áldozattal járó tanfolyamot megtartassa s biztosította' az egyesületet, hogy az itt megkezdett munkásság meleg támogatásra fog találni e megye területén, hol már a természet nyújtotta viszonyok megkívánják, hogy a lakosok munkaképessége minél nagyobb mértékben kifejlesztessék. Egyszersmind lelkes szavakkal buzdította a tanfolyam hallgatóit a további kitartó munkásságra. A tanfelügyelő lelkesítő szavaira Xigány Zoltán titkár ur válaszolt, megköszönve azt a meleg érdeklődést, melylyel itt az Országos Kgyesület törekvése találkozott s ígérte, hogy az egyesület mindent elkövet arra nézve, hogy a székely nép veleszületett munkaképességét, minél több oldalúvá fejlessze s jelezte, hogy a nagyméltóságú kereskedelmi Miniszter ur kilátásba helyezett támogatása mellett jövőre még nagyobb tevékenységet fog ez irányban A tanfolyam kiadásai körül-belül 500 Irtot emésztettek fel (minden hallgató '25 25 frt segélyt kapott), mihez a marosvásárhelyi Kereskedelmi és Iparkamara 50. ;iz _tldvarhelyinegyei Takarékpénztár" szintén 50 forinttal járult; a többi kiadást az Orsz. Kgyesület pénztára hordozta. Mint figyelemreméltó körülményt említem fel. hogy az

eísö ilyen iránya tanfolyam hazánkban Budapesten nyilt meg 1895-ben s azóta minden évben több magyar tanitó nyer hazánk különböző vidékeiről ott kiképzést; a második pedig ez volt, melyről e kis beszámoló emlékezik meg. Vajha ez se maradna csak a kezdetnél ! E tanfolyam örvendetes eredménye az. hogy ma már vármegyénk 7 iskolája van egy-egy gyalupaddal és a legszükségesebb eszközökkel felszerelve a „Népnevelési Egyesület" buzgó támogatásából és áldozatkészségéből. Kicsiny ugyan a kezdet, de remélhetőleg áldásosán fog izmosodni s eredményesen munkálkodni egy jobb jövő előkészítésére. Ugy legyen!

II.

Adatok az intézet 1898—99. évi történetéhez. A nagyméltóságú kereskedelemügyi in. kir. minister urnák f. évi 85770 —IX. számú magas rendelete folytán az intézetben, a korondi fazekas ipar fejlesztése érdekében Pillich Lajos és iMaráth József szaktanárok vezetése alatt f. évi márcz. 1-töl ápr. hó l-ig terjedő agyagipari tanfolyam rendeztetett. Fent idézett számú magas rendeletnek megfelöleg három korondi fazekas, névszerint: Koszta Ferencz, Józsa Mihály és András Ferencz rendeltetett be, kiket a magas kormány a tanfolyam idejére egyenként és napi 1 írt 50 kr segélyben részesített. A tanfolyam eredménye teljesen •kielégítő volt, a mennyiben a tanfolyam hallgatók megtanulták a használandó anyagjuk czélszerü keverését, a keresletnek leginkább örvendő, Ízléses és körzet alakú főzőedények korongozását, a legfontosabb (barna, zöld, sárga, kék és színtelen) mázak keverését, mely műveletekről az illetők maguknak jegyzeteket készítetlek. Megtanulták továbbá az edények mázolását, azok berakását és égetését, mely utóbbi eljárásnak sikeresebb elsajátítása czéljából, az intézetben egy — a korondi fazekasok által általábau használt — égető kemenczét építtetett az igazgatóság, melyben a tanfolyamot látogatók, a korondi agyagból készült s az általunk kevert mázzal bevont tárgyakat önállóan égették. Ezeken kívül szabad előadásban felvilágosittattak a mázak körül előfordulható hibákról s azok javításáról stb.

1

Hogy a jobb alakú edény-mintákat a tanfolyamon részlvett fazekasok odahaza szem elütt tarthassák, az igazgatóság ellátta őket egy-egy, a tanfolyam alatt készült mázas fözö-edény gyüjteménynyel. Tekintettel a tanfolyam hallgatók szegény anyagi helyzetére, a magas minisztérium az intézet felügyelö-bizoltságának javaslatára, elfogja látni őket, az ezen ujabb irányú munkák bevezetéséhez szükséges mázörlök, mozsarak stb. szerszámok-, valamint mázanyagokkal. Ezen tanfolyam rendezése által a korondi fazekas-iparnak egy rég érzett hiányán van segítve.: A beiratások 1898. szept. hó 1—l-ig következő eredménynyel történtek: Felvétetett az 1. évfolyamra 13, a ll-ra 10, a lll-ra 11 és a IV-ikre 12 rendes, rendkívüli 4, összesen 50 tanuló. A tanév végén volt összesen 45 tanuló; ezek közül 23 köip. s 22 agy.-ip. tanuló. Ösztöndíjas volt 43, egész fizelö-benlakó, rendes 1 és 1 rendkívüli lizelö tanuló. Szeptember 5-én a rendes tanítás megkezdődött. A tanulók szellemileg és phisikailag eléggé fejlettek voltak. A tanulók előmenetele a. lefolyt tanévben ugy az elméleti, mint a mühelyi oktatás tekintetében kielégítő „volt. Az elméleti tantárgyakból a félévi vizsgák január hó 27—29-ig, az évi I., II. és III. évfolyambeli osztályvizsgák jun. hó 14. és 15-én; a képesítő IV. évf. jun. hó 13-án l'élerffy Lajos miniszt. oszt. tanácsos és Víg Albert miniszt. biztos, valamint a f. b. tagok, igazgató, tanárok és töj^b vendég jelenlétében tartattak meg. Az intézettel kapcsolatosan bennlakás és egyiUtétkezés is áll fenn, melynél a felügyeletet a lefolyt tanévben az igazgató, a bennlakó felügyelő tanár és az intézet orvosa gyakorolta. (A bennlakási feltételeket lásd más helyen.) Enyhe lefolyású betegségeken kívül csak egy komolyabb betegsége volt egy növendéknek. A tantestületben

azonban, sajnos, több tanár és egy művezető súlyosabb és hosszabb betegség miatt, az intézettől távol maradt.* A szokásos rajz- és mühely-kiállitás e tanév végén kivételesen elmaradt, miután az építkezés azt megakadályozta. Azonkívül a julius havi műhelygyakorlatok is ugyanazon oknál fogva be voltak szüntetve. Az 1900 évi párisi kiállításra szánt munkák és rajzok eléggé előre haladtak. Intézetünk tetemesen kibövittetett, a mennyiben Ö Exczellencziája kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur 35891 fit 43 kr összeget engedélyezett az uj építkezésekre. Nem mulaszthatjuk el ezen helyen is ü Exczellencziájának ezen nagy áldozatért az intézet hálás köszönetét kifejezni; egyúttal legmélyebb hálaköszönetet nyilvánítani az 1899. évjan. 1-től intézetünk tanszemélyzetének és egyik iskolaszolgának elölépleléseért. A szakiskola a kereskedelemügyi m. kir. miuiszt. ur főfelügyelete alatt áll, ki ezt az orsz. iparoktatási főigazgató által gyakorolja. Ezenkívül a közvetlen felügyeletet Ö Exczellencziája által kinevezett felügyelő-bizottság látja el. Elnöke: gróf Haller János Udvarhelymegye főispánja; alelnök Sándor Mózes kir. tanácsos, tanfelügyelő; tagok: dr Török Albert nyűg. főispán, Ugrón Gábor orsz. képviselő, gról Lázár Ádám megyei főjegyző, Diemár Károly kir. ügyész, dr Kassay Albert, Solymossy Endre ev. ref. tanár, Demeter Dénes városi tanácsos, dr Solymossy Lajos k. igazgató (az Eiuke részéről), Bartók István iparos; előadó: Hargita Nándor igazgató; jegyző: Maráth József szaktanár. Ezen évben a felügyelő-bizottság 4 rendes ülést tartott, melyen az intézet fontosaid) ügyeit tárgyalta. Figyelemmel kísérte a tanítás rendjét, az ifjúság magaviseletét, az együttlakást, a convictust stb. A tantestület a lefolyt tanévben 10 rendes és 1 rendkívüli ülést tartott, mely üléseken a folyó ügyek, a tanulók magaviselete, haladásuk és több tanügyre vonatkozó szakheli dolgok tárgyaltattak. A tanári testület hivatalos teendőin kívül való müködé" Mindogyi í esetben megfelelő helyettesítésről gondoskodva volt.

séröl következőleg számolunk be. Hargita Nándor igazgató néhány mintázatot a műhelyek és magánosok részére, lovábbár tervezeteket mindkét szak részére, Marálh József szaktana az intézet részére egy nagy fekvő égető kemeneze és két tok (müflel) kemeneze tervrajzát készítette el ; több magánleinek agyagot vizsgált, illetve szakvéleményt aduit. Pillich Lajos szaktanár több service és dísztárgy tervet készített a külföldi porczellán gyárak megrendelésére, egy kisebb méretű Merkúr szobrot mintázott helybeli megrendelésre, továbbá egy kerti vázát és egy ebédlő kályhát mintázott az intézet részére. ^, Harmath Ödön szaktanár, Hátszeg város részére szökőkút tervet, egy l(i drbból álló (ideiglenes használatban levő) mintázási tanmenetet és egy pár dísztárgyat; végül a helybeli m. kir. áll. felső-leányiskolánál a magyar díszítő styl rajzot heti 2—2 órában adta elő. A művezetők szintén hivatalos teendőiken kívül több esetben szakbeli dolgokkal foglalkoztak. Az intézet a lefolyt tanévben a kő-, valamint az agyagipari szakon számos megrendelést teljesített. Az intézetet nagy érdeklődéssel ugy helyből, mint más vidékről érkezett számos vendég látogatta, illetve tekintette meg. Az intézetben fennálló ifjúsági önképzü-kör működése. Az ifjúsági önképzö-kör Harmath Ödön tanár, védnök felügyelete alatt megalakult a lefolyt tanévben. Alakuló gyűlésén az ifjúságból lettek: Siklódy Lörincz II. éves tanuló, elnök. Nagy Géza IV. év., titkár. Büchler Sándor 1. év., s. jegyző. Szobovits Gyula IV., könyvtáros. László Lörincz IV. év., segédkönyvtáros. Sól'alvi Sándor IV. év., pénztáros. Jakabli József 11. éves, ellenőr, llalbich Jakab művezető főkönyvtárosnak Harmath Ödön tanár átadja a kör vagyonát képező leltárt, melynek becsértéke (>4(i korona 80 tillér és felkéri a tisztviselőket a kör vagyonának megőrzésére. Tartatolt 2 választmányi és 10 közgyűlés, melyeken a tanulók szavalatok, olvasmányok, elbeszélések és szakszerű munkákkal foglalkoztak.

A tanári kar nemes jóindulatából a tanulók ] órai énektanításban részesültek Morascher Hugó zenetanár vezetése alatt. Az ifjúsági könyvtár gyarapításához a székely-egyleti takarékpénztár 40 korona, a. tanári kar 00 korona adománynyal járult hozzá. Olasz Gyula kuli. tanár, 1 <84.8. '.szabadságharez történetével és több szépirodalmi folyóirattal gyarapította a könyvtárt. A nemes adakozók fogadják hálás köszönetünket. Az önképzőkör saját pénztárából 5, '4, 3, illetve 2 koronás dijakat osztott ki az év végén. Iskolai ünnepély volt ápr. 11-ikénaz 1848-as alkotások megünneplésére és május 11-én majális a közelben levő „bükk-erdöben", mindkét esetben a tantestület, a tanuló ifjúság közreműködésével, számos vendég jelenlétében. Az Aradon tartott rajztanári értekezleten Hargita N. igazgató és Strohoffer Béla tanár magas megbízatás folytán résztvettek. A kolozsvári áll. fa- és fémip. szakiskola felavatásánál intézetünket H; irgita N. igazgató, Pillich Lajos és Strohoffer Béla tanárok képviselték. Erzsébet magyar királyné váratlanul bekövetkezett halála által 1898. szept. hó 17-én, mint a leinetés napján a helybeli templomokban rendezett istentiszteleteken az intézet tantestülete és ifjúsága részt vett. ü Felsége 50 éves uralkodásának évfordulóján (1898. decz. 2-án) tartott hálaadó istentiszteleten intézetünk részt vett s végül 1899. jun. hó 8-án koronázási évfordulóján szintén az intézet tantestülete és ifjúsága a templomokban tartott istentiszteleteken részt vett.

Az ügyirat száma ós kelte

Az ügyirat tárgya

6443 cin A nyolcz heti katonai kiképeztotés czéljából bevo1898. nuló póttartalékos áll. tisztviselők és szolgák a 8 heti febr. 17. időtartamra is fizetésükben meghagyatnak stb. 680 elsz.

1899. febr. 24. 15270. IX mnrczius 23. 15226. IX. ápr. 18. 42477. IX. 1899 jun. 23.

Negyven évi szolgálati időre alapított. „Diszérem" elnyerése tárgyában kiegészítésül; A rendes tanárok között előforduló betegség esetén való helyettesítésekről. Részletes mühelyprogramm, tanmenet stb. összeállítandó. Az építkezési akadályok miatt kivételesen megengedtetett juniiis hó végén a tanév befejezése.

Az intézet tantestülete és sze* ii)élyzete. Tíargita Nándor igazgató, tanár, az iparművészeti társulat és az orsz. középisk. tanáregyesület rendes tagja stb. Tanította a lll. és IV. évf.-ban a köipari szakrajzot heti (>--(5 órában, a IV. évfolyamon a szabadkézi rajzot heti (5 órában. A f. biz. előadója, az ifj. önképzőkör t. b. elnöke. Heti óraszáma első és második félévben 18 óra. Maráik József ip. isk. tanár, az ip. művészeti társulat és az orsz. középiskolai tanáregyesület rendes tagja, az udvarhelyi bőripar-szövetkezet t. b. elnöke, intézeti számadó, internátusi felügyelő, az I. oszt. főnöke és f. b. jegyző. Tanította a llf. és IV. évfolyamban heti 2 - 2 órában az agyagipari technológiát, a II. évf. heti 2 órán át végy- és ásványtant, a IV. évf. heti 2 órában a könyvviteltant, tartott vegytani gyakorlatokat a III. és IV. évf.-beli agyagiparosokkal heti 4—4 órán át, írás-rajzot a III. évf. heti egy órában. Heti óraszáma első és második félévbén 17 óra. l'illirh Lajos iparisk. tanár tanította az I. és II. évfolyamon a szabadk. rajzot heti (i—0 órában*; továbbá mind a négy évfolyamon vezette az agyagip. műhelyt, a II. oszt. főnöke. Slrnhffl'rr Ih'Jn ip. isk. tanár, tanította a III. évf. aszabadk. rajzot heti (> órában. Leiró építés, alaktan III. és IV. évfolyamon heti 2 2 órában és a III. évfolyamon a kőip. technológiát heti 2 órában. Az első és 2. félévben heti 12 * Az ol>ö és második fólévlicn hcli 12 órában.

Az ügyirat száma és koltrs

Az ügyirat tárgya

26790. VI/a. jun. 11. 27900. IX. máj. 30. 44510. IX. jul. 13.

A tanulóknak feladataik kidolgozására osti 9 óráig, valamint a vasár- és ünnepnapok megengedtettek.

47112. IX. jul. 23. 48260. IX. aug. 3. VI. ad. 2911. e. aug. 12. 28836. IX. aug. 26. 4793. cin. szept. 23

Az 1897. évi brüsszeli kiállítás jury tanácsa által adományozott kitüntetési okmány megküldve.

Az ifjúsági önképzőkör alapszabályai jóváhagyva megküldve. Oly tanulók, kik a szakiskola két osztályát jeles eredménynyel végezték, a m. kir. iparmiiv. szakiskola első évfolyamába vetetnek fel.

Polgári állami tisztviselők, altisztek és szolgák hivatali esküminlája megküldve. Nyilvános ünnepeken ügyében. A tanulók miihelyi részelletése ügyében.

czimeres

zászló

kitétele

munkakeresményben leendő

Fegyvergyakorlatra köteles tartalékos honvéd legénység bevonulása, illetve felmentése ügyében szóló rendelet.

A jövőben kiadandó „Végbizonyítványokra" a ren55768. IX. deletben foglalt megjegyzés rávezetendő. szop!. 27 Az áll. iparokt. intézetek felszerelési tárgyak szál64153. lítására vonatkozó árlejtés slb. tárgyában. IX. szept30 A népfelkelői tényleges szolgálat alól leendő ide g63969. IX. lenes felmentés tárgyában. oki. 5.

Az íigyiral száma

és kelte

Az ügyirat tárgya

39(537. Az áll. ip. oktatási intézetek igazgató, tanár, se898. IX. gédszemélyzetének rangsorozata megküldve. szept. 21 04993. Az aradi rajztanári értekezleten tanúsított buzgaIX. lomért megelégedés nyilvánítva, egyben az ottan tapaszokt. 10. taltak érvényesítése tárgyában. 07754. Korondi fazekasok helyzetéről, illetve azokkal való tanfolyam létesítése tárgyában. IX. nov. 7. 07503. Mindazon az intézetben levő hadkötelezett egyénekIX. ről, kik háború esetében behívatnának, kimutatása benov. 14. terjesztendő. 5987. 40 évi szolgálati időre alapított „Diszérem" elnyeeln. 189S rése tárgyában. dccz. 12. 78472. Áll. szállításoknál való szélesebb körű részvételre IX. szóló rendelet. docz. 12. 75318. IX. 98. decz. 31

Közegészségtan megtartása tárgyában.

A. 34285 1898. 99. jun. 0

Az 1899. évi költségvetés jóváhagyva megküldve.

83510. A niiihelyi munkakeresmények mily módoni érinIX/98. téséről az iskola évi költségvetésében. 99. jun. 7 85790. A korondi fazekasoknak tanfolyam rendezésére előIX. adóit részletes tervezete elfogadva. 99. j. 20 81404. „Erzsébet királyné" emlékére alkalmas területen 11—98. fák ültetendők. 99. j. 20.

órában. Közetgyüjtemény felügyelője, a IV. oszt. főnöke. Továbbá mind a négy évfolyamon vezette a köip. műhelyt. Harmath Ödön ip. isk. tanár; az ip. művészeti társulat, a képzőművészeti társulat, az orsz. középisk. tanáregyesület, az erdélyrészi kárpálegyesület, a term. tud. társ. rendes tagja; a tanári könyvtár könyvtárosa, az ifjúsági önképzőkör védnöke, a III. oszt. főnöke. Tanította a mintázást az I—IV. évfolyamon heti (>—(5 órában. Heti óraszáma első és második félévben 24. Király Lajos róm. kath. fögymn. rendes tanár, tanította az I—IV. évfolyamokon a magyar nyelvet heti (> órában (mint óra-adó tanár). Ftleyyházi Antal ev. ref. koll. rendes tanár a 111-ik és IV. évfolyamon a számtant heti 3 órában, az első évfolyamon a természettant heti 2 órában (mint óra-adó tanár). Olasz Gyula ev. ref. koll. rendes tanár tanította az I. évfolyamon az elemi mértant és rajzot heti 6 órán át, ugyanannak az osztálynak szépírást heti 1 órán át (mint óraadó-tanár). Gáspár Balázs róm. kath. fögymn. rendes tanár, tanította a második évfolyamon a számtant heti 5 órán át, (mint óraadó tanár). Barabás Jenő áll. föreáliskolai rendes tanár, tanitolta a II. évfolyamon az ábrázoló mértant és ábr. mértani rajzot heti 6 órán át (mint óra-adó tanár). György Lázár róm. kath. lelkész tanította heti 2 órán át a vallástant. Kállay Ferencz ev. ref. lelkész tanította heti 2 órán át a vallástant. Vári Albert unit. lelkész tanította heti 1 órán át a vallást. Janrcsrk József köip. művezető a III. és IV. évfolyamot vezette heti 54 órában. íliiber Antal köip. művezető az 1. és II. évfolyamot vezette heti 54 órában. Kóbori Ferencz agyagipari művezető, a műhely koron-

gozási, égetési és kályhákészités részét vezette, heti 54 órában. Ilalbich Jakab agyagip. művezető, a műhely gypszformázási, negatív forma készítését és gypszesztergályozást vezetett heti 54 órában. Dr Kassai/ Albert városi tisztiorvos, mint intézeti orvos az összes tanulókat kezelte. Iroda: Hargita Nándor igazgató, iroda-főnök; Maráth József szaktanár segédkezett az irodai munkálatokban. Iskolaszolgák: Likman Ignácz és Jakab Albert.

IV.

Az Í898—99. tanévben Végzett t a n a n y a g . I.

é v f o 1 y a ni. 1. Magyarnyelv.

a) A magyar nyelv és helyesírás gyakorlati alapon, az irály fogalma, felosztása és kellékei. A levél különböző faja. b) Olvasmány az ipar köréből s kivált a magyar történelemből s az „Árpád kora" s ez be is tanítva vétetett. Mindkét félévben heli 2 órán tanította Király Lajos tanár. 2. Számtan. Tízes számrendszerben egész, közönséges és tizedes törtszámok leírása, kiolvasása. Méterrendszerben, hosszteriilet, ür- és sulymértékek, továbbá a hazai pénzrendszer és az idő mértékeinek ismertetése. Nevezetlen és nevezett egész, közönséges és lizes-törtszámokkal a négy alapmivelet. Közönséges tört alakok tizedesben és viszont kifejezve. Mindkét félévben heti 3 órán tanította Gáspár Balázs tanár. 3. Mértan. A méterrendszer hosszmértékei. A sikmértan alaptételei. Szögek mérése. Miveletek egyenesekkel és szögekkel. Háromszög, négyszög és sok szögek. A kör körbe és körülirt sokszögek szerkesztése. Tojásidom. Csigavonal. Ellipsis. Területszáinitás. Hasonló és

egybevágó idomok szerkesztése. Symmetria. Testmértan, hasáb, gula, henger, kup, dóm ismertetése, felszínének és a köb tartal. mának kiszámítása. Mindkét félévben heti 2 órán át tanította Olasz Gyula, tanár. 4. Mértani rajz. A szögek szerkesztése. Müvelelek szögekkel. A síkidomok, kör, tojásidom, csigavonal, ellipsis szerkesztése. Mértani sikdiszitmények. Egyszerű testek adanametrikus ábrázolása, árnyékolása. Mindkét félévben heti 4 órán át tanította Olasz Gyula tanár 5. Természettan. A testek közös tulajdonságai. Anyag szerkezete. A testek mozgása. A szabad esés. A munka és a gépek. A folyadékok. A légnemű testekről. A melegségről. A Sehubert-Heller Ágost-féle természetrajz szerint. Mindkét félévben heti 2 órán át tanította Félegyházi Antal tanár. 6. Szabadkézi rajz. V

A szabadkézi rajzban való általános bevezetés. Táblai olörajzolás és mintalapok (falminták) után irón és tussal való rajzolás. Mindkét félévben heti G órán át tanította Pillich Lajos tanár. 7. Mintázás. Egyszerű elemi alakok fősz-niodellek után. Mindkét félévben heti ti órán ál tanította Harinalh Ödön tanár. 8. Szépírás. Folyó és rondirás. Mindkét félévben heti 1 órán át tanilolta Olasz Gyula tanár.

II.

é v f o 1 y a 111. 1. Magyarnyelv.

a) Pontosabb polgári ügyiratok. b) Olvasmány: Az ipar körébe vágó dolgokról és a magyar történelemből: „A különböző családokból választott királyok kora" be is tanitva vétetett. Mindkét félévben heti "2 órán tanitolta Király Lajos tanár. 2. Számtan.

^

Számolási előnyök: rövidített szorzás és osztás. Négvzetreemelés, gyökvonás; egyszerű és összetett arányiatok alkalmazva a kő- és agyagiparhoz szükséges példákon. Kamatszámítások, a hazai, franczia és német pénzrendszerek ismertetése ; a franczia ós nemet pénznemeknek osztrák-magyar értékre való átszámítása. Mindkét félévben heti 2 órán tanította Gáspár Balázs tanár. 3. Ábrázoló mértan. A vetítés fogalma. Derékszögű vetítés két képsikon. Három képsik. Különböző tételek egyenesek és idomok vetítéséről. Csavarvonalak vetítése. Egyszerűbb geometriai testek izometrikus és derékszögű vetülete. Testcsoportok izometrikus képe. Árnyéktan, saját és vetett árnyék. Távlattan. Távlati kép szerkesztése derékszögű vetületből, eltűnési pontok segélyével, combinált módszer. Távlati árnyék szerkesztése. Testcsoportok, oszlopok, emlékkövek stb. távlati képének szerkesztése természet után. Készítettek a tanulók köréből 30 rajzot. Mindkét félévben heti 2 elméleti és 4 rajzórán tanította Barabás Jenő tanár. 4. Szabadkézi rajz. Várdár-féle lap és faliminták, valamint dróttestek utáni rajzoltatás, irón- és tussal való kihúzás és festés. Mindkét félévben heti 6 órán át tanította Pillich LajoS tanár.

5. Mintázás. i Miniázás agyag- és viaszkban egyszerű díszítési gypszminták után a tanulók tehetsége szerint. Mindkét félévben tanította llannath Ödön tanár. 6. Vegy- és ásványtan. A fonlosabb elemek, • úgymint oxigén, hidrogén, nitrogén, chlor, brom, jod, fluor, carbon, kén, phosphor, arzén, magnézium, bárium, stroncuium, aluminium, ehrom, kobalt, horgany, ón, ólom, réz, vas, mangan, uran, antimon, higany, bismuth, arany, ezüst, ]tlalina és ezek leggyakrabban előforduló vegyületeinek megismertetése. A vegytannal kapcsolatosan a nevezetesebb ásványok is megismertettek. Mindkét félévben heti 2 órán át tanitolta Maráth József tanár. III. évfolyam. 1. Magyarnyelv. a) Az ipartörvény legfontosabb részének ismertetése. b) Olvasmány. Az iparra vonatkozó müvek köréből és a magyar történelemből. A Habsburg-házból származott királyok korszaka 111. Károlyig vétetett és taníttatott is. Mindkét félévben heti 1 órán át tanította Király Lajos tanár. 2. Számtan.

t

Négyzet és köbszámilás. Mértani lestek és különféle edények felületének és köblartaliriának kiszámítása. Költség számítás. Mindkét félévben heti 2 órán ál tanitolta Félegyházi Antal tanár. 3. Szabadkézi-rajz. Tanmenetben fokozatosan összeállított testek (fősz-öntvények) természet után való rajzolása árnyékolással. Nchány árnyékolt orna-

ment. Kezelés: szénnel felrajzolva, irónnal, krétával és tollal kidolgozva. 4. Kőipari iecimologia. Általános ismeretek. Kőzetek geologiai alakulása. Faraghaló kövek ismertetése. Rétegek. Bányászás. A kő megmunkálásához való szerszámok és gépek. Megmunkálás a műhelyben ; elhelyezés. Köragaszok. Fősz használata. Csiszolás, fényezés, aranyozás. v 5. Agyagipari technologíh. Az agyagipar rövid története. Az agyagiparban alkalmazott nyersanyagok minősége és tulajdonsága. Az agyagnak fö- v. normál alkatrészei, mellék-alkalrcszei, v. idegen anyagok, soványító, olvadó, mázképző és festőanyagok. A nyersanyagok nyerése és előkészítése, az agyagkeverék előállítása, az agyag feldolgozása, az agyagáruk szárítása és égetési!. A máz előállítása; festés és mázolás. A leggyakrabban használt munkagépek és készülékek (rajzokban való) megismertetése. Mindkét félévben heti 2 órán ál tanította Marálh József tanár, fi. Leiró-épités cs alaktan. (Kőipari szak.) Általános ismeretek. Görög és római építészeti jelképes részletek, f. M. V. Mauch: Die archiktonischen Ordmmgen der (Iriechen u. Röiner" felmérései után. Dór, jón, korinilmsi oszloprendek. Ajtók, ablakok, tetőzet belső elrendezés, kőmetszés és szerkezeitan alapismeretei, történet áttekintés. 7. Mintázás. Egyszerű és komplikáltabb díszítési alakzatok mintázása, fősz modellek és lapminták után agyag és viaszkbnn gvpsz ós enyv formázás. Mindkét félévben heti fi órán tanitotla Harmath Ödön tanári

8. írás-rajz. Római számok ús betűk: Várbetük. Góthbetük. Rond-irás. 0-Frankbetük. Diszbetü. Arabsszámok és ujkori gótb Írásnak valók megrajzolása, szerkesztéssel, fali minták után. Mindkét félévben heti 1 órában tanitotla Maráth József tanár. 9. Szakrajz. (Köip. szak.) (Alaktani és kömetszési gyakorlatok.) Egyszerű boltiv szerkesztéssel párkányok, öv és főpárkányok, consolok, pillérek, erkélyek, lépcsők, porlálék, homlokzatok, egyszerű és díszesebb sírkövek szakkönyvek után, oszlopok, balluslradok stb. Mindkét félévben heti 6 órán tanította Hargita Nándor igazgató. 10. Vegytani gyakorlat. Az agyagnak empirikus uton való megvizsgálása. Agyagkeverékek, különböző szinü engóbok és mázak előállítása, valamint ezeknek gyakorlati alkalmazása. Mindkét félévben heti 4 órán át tanitotla Maráth József tanár. IV.

ó v f o 1 y a m. 1. Magyarnyelv.

A három előbbi év tananyagának ismétlése és alkalmas olvasmányok mellett a magyar történelem III. Károlytól 1868-ig és a magyar alkotmány főbb rendelkezései vétettek át. Mindkét félévben heti 1 órán tanította Király Lajos tanár. 2. Számtan. Az első 8 évfolyamon tanultak ismétlése. Mindkét félévben heti egy órán át tanította Félegyházi An, tal tanár.

3. Könyvvitel. A könyvvezetésről általában. Adós és hitelező fogalma. A számlák különböző nemei. Kereskedelmi könyvek s rájuk vonatkozó törvényes határozatok, beltár, pénztárkönyv, napló és főkönyv berendezése és vezetése. A segedkí nvvek közül a rovanyzók (áru, nyersanyag, küldemény és inti /vény rovanyzó) megrendelési, lejárati, másolati, munkabérkönyv ismertetése. Leltár és mérlegkészítés, a főkönyvi számlák lezárása. Kyy hóra szóló üzletterv kidolgozása a lényeges és segédkönyvekben. Mindkét félévben heti 2 órában tanította Maráth József tanár.

4, Szabadkézi rajz. Szakköny vek utáni minták rajzolasa irőnnal, tussal, crayonnal, szénnel, krétával, valamint festékkel. Gypszminla utáni rajzolás. Nagyítások. Tervezetek. Con,;.likállabb ékítmények. Fejek (mellszobrok) rajzolása gypsz-mínla után. Természet utáni rajzolás, különös tekintettel a kii-, ilielve agyagipar körében előforduló alakokra a növendékek iparága szerint. Mindkét félévben heti G órán lanilotla Hargita Nándor igazgató.

5. Szakra)?. (Kőipari s/.:tk.) Szökőkutak, sírkövek, kandallók slb. rajzolása. I5ollozalok) lépcsők metszelekkel és r
Figurális másolatok agyagban. Tervezések. A mintázás tanításával kapcsolatosan a stylformák magyarázata. Gypsz- és enyvformázás. Mindkét félévben heti 6 órán át tanította Harmath Ödön tanár. 7. Vegytani gyakorlatok. Szines mázak és festékek készítése, a cserépre való alkalmazása és beégetése. Mindkét félévben heli 4 órán át tanította Maráth József tanár. 8. Agyagipari technoiogia. Különleges kerámia: a tégla, lerracolta, alapcsövek, tiizállóagyagáruk, közönséges fazekas és hunzlai edények, svájezi majolikakályhák, kőedény, finom és durva köagyagáru, az olasz majolika és a porczellán anyagainak megismertetése. A különleges agyagárukra alkalmazott mázak festékeinek összetétele és beégetése. Az előbbiekben említett áruk előállítása körül leggyakrabban használt gépek és eszközök (rajzok állal való) megismertetése. Mindkét félévben heli 2 órán ál tanitotla Maráth József tanár. 9. Leiró-épités és alaktan. A görög-római formák tovább fejlődése a byzanczi román góth-álmeneti, góth, továbbá a renessance és barokk stylekben. Meosztás: Általános elrendezés, oszlop-pillér, párkány, kapuajtó, ablak, oram, boltozás, gyámivek. Szerkezet. Történeti áttekintés. 10. ISühclyi gyakorlatok.

u) Köipari ssah.

I—IV. évfolyamig fokozatQs tannienétszerii beosztásban építészeti részletek faragása homok- és mészkőből, Irachytból, márványból. Több a párisi kiállításra szánt önálló munka, Ilargila Nándor igazgató és Törk. K. építész tervei után. Ezen szakosztály a lefolyt tanévben több megrendelést teljesített. A készmunkák az intézel készáru raktárában vannak elhelyezve.

Mindkét félévben I. évfolyamon heti 21 óra, II. évfolyam heti 23, III. évfolyam heli 23 és a IV. évfolyamon heti 27 órán át tanitotla, illetve vezették Strohoffer Béla szaktanár, Janecsek József és Huber Antal művezetők.

i) Agyagípari-szah. I. évf. Tanmenet szerinti korongolási gyakorlatok. Egyszerűbb használati edények korongolása. Egyszerűbb lapok és hamutartók stb. formázása. II. évf. Használati edények, egyszerűbb görög és római edényalakoknak kész minta utáni korongolása, formázása és esztergáiyozása színes agyagpépekkel (enyvbe) való öntés. Kályha csempék és kisebb terracolta tárgyak stb. formázása. III. évf. Díszesebb edények, görög és római cdényalakok korongolása és esztergáiyozása minta és rajz után ; enyvbe öntés. Elöformázást és bevonást igénylő csempék, párkányok és díszesebb terracották formázása s azoknak mázolása és égetése. Gypszforma öntési műveletek. Egyszerűbb formák öntése és sokszorosítása ; esztergályozás, sablonok készítése. IV. évf. Díszesebb edények, tálak görög és római edényalakok korongolása és esztergáiyozása rajz után. Nagyobb kerti vázák és dísztárgyak formázása. Kályha részek formázása és szabása, azoknak mázolása, égetése és felállítása. Gypszforma öntési műveletek. Összetett darabformák öntése és berendezése a kivánt sokszoritásnak megfelőleg. Minták öntése és esztergáiyozása rajz után. Sablonok. Ezen szakosztály a lefolyt tanévben több megrendelést teljesitelt s a párisi kiállításra küldendő tárgyakon dolgozott. Mindkét félévben I. évf. heli 21 órán, II. évf. heli 23, III. évf. heli 27 órán és IV. évf. heli 27 órán át tanitolta, illetve vezették Pillich Lajos szaktanár, Kóbori Ferencz és Halbich Jakab művezetők.

A tanulók névjegyzéke és érdem* sorozata. I. évfolyam.

c

SI 'í? ín ti •0)

cCfiJ ;i

A tanuló neve jó r/j

! í eí i^

i c o o o ri C3 P 1 S fcoV. CJ V) 3 •s, N g 3 J5 O N o •V > tt •a" ti. ífct N 3 X íí c: < ifi ÍS H S ss K «S cc i ! -_) 9 2 ;s 9 2 9r » o o o 1 2 k. I 9 2 2 >> o 1 2 : 2 2 2 9 2 2 k. 1 9 2 •> f >3 o 2 9 i: 9 9 a. : 1 í í 1 1 1 í I í T í T I '7 k. 9 9 1 1 1 1 2 2 1 2 2 2 k. 1 2 1 9^ 9 9 1 111 ""9 í 9 1 1 9 a. 9 O 9 9 1 2 3! i 2 .) 1 9 a. 9 »> ll 2 3 3 3 3y 3 3 9 1 3 a. <•> ,'i <•> 3 3 ; 3 3 2 9 '->1 3•> a. • 3' 9 9 ! ;í 9T 91 1 31 21 9 ! 22 'i9 9 9o í - ) k.k. ! kj i rri a r a d!I t k! m a r a d t j i i i To ' o

in

•n •ci

X ••h

w

E-i

Cl

m

zn

....

1

9 3 4 9 lí

Adorján lslván

Bach József

lialázs Imre

lienkö Milialy

Hiiehlcr Sándor

Jlodgyai József T József Jenő

H

9 10 11 12 18

Kárász Mihály Lukácsli Zsigmond

V'rilkán János Vógh Arllnir Mikc Ferencz Csiszár Mihály

'

o

9

<•)

i)

II. évfolyam.

,

N

c3 i C3 >c>63 m tH ín "í? f-i N w 0 •0} 6 °N •cá o o " N cn "a! o c •a> •a •6cn3 •0) F—i Eá-i a "o 63 m c » B '6N3 -Q •ei • '3 5 "3 o o fcc "o ts tn c3 ci a 60 6c •0} tu o o•fi O60 .2 N Ü > :3 Cw •a N 1 S N •63 (73 3 § N c •-J -> Cfi •<5 s— co 3 2 2 2 2 2 ot-i 2 1 1 2 * k. i. 1 1 1 1 1 1 1 2 1 1 1 1 a. i. 1 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2 1 k. i. 1 1 1 1 1 2 2 1 1 1 2 1 a. i. 9 2 2 3 3 0 o ^ 2 2 2 2 2 k.i. 1 1 2 1 2 1 1 2 a. i. 2 2 1 2 L 2 2 3 9 2 2 2 2 2 2 2 k. i. 2 2 2 3 1 2 2 2 2 29 2 2k.i. 1 o 2 3 9 g 2 3 9 9 2 k. i. 1 2 2 1 3 3 3 2 9 3 2 3 a. i. l-J 1 — -3>

g •63 2l o

A tanuló neve

w

1 o 3 4 5

6

7,

8,

9' 10

Bolla Zoltán Csiszór János Jakabfi József Kiss Károly Krisán Miklós Lakatos Sándor Mihály István Soós Kálmán Szálló Béla Ugri István

'cd1

6G3

N

CJ

LJ

LJ

í-i

LJ

LJ

LJ

osztály.

1 Bartha Pál 2 Bel le Zollán 3 Boér Gyula 4 Csont Lázár 5 Gáspár Károly 6 Koncz Imre 7|; László József 8 Szűcs Gyula 9,: Vetési Sándor 10,'Macskási Miklós Fancsali Bálint "I

8

1 2 1 1

o 1 2 1 3 2 2 2 1 2 9 3 1 1

1 1

2

1 3 3

I 2

3 1 2 3 2 2 9 9 2 1 1 1 2 2 2 2 1 1 2 3 3 3 1 u 2 1 2 1 1 2 9 1 1 1| l! 2 1 1 1 2 2 2 9 2 2 1 1 1 1 11 1 1 1 1 1 2 2 2 2 2 2 2 3 2 1 9 2 2 2 2 9u 2 2 o 1 LJ

9 1 9 9 9 t-j

N c n c d •d) ^ 'H,' N JA l l Il cd' 1l, es ® N N

LJ

LJ

2 1 2 2 2 2 1 2 2 1 1 2 9 3

LJ

LJ

LJ

LJ

11

UJ

Jegyzet

•Sl3& •rí >Cd Cd

Számtan

Sorszám

A tanuló neve

| Mintázás \ Teclmologia 1 Vegytan, gyak. Irásrajz Műhely Magaviselet Szorgalom Altalános oszt.

|

III.

2 2 k. i.

2 2 k. i. 2 2 k. i.

1 2 1 1 1 1

2 , k. i. 3 a. i. ot-i a. i. 1 a. i. o k. i. u1 a. i. 9 2 k. i. 2 2 k. i. LJ

IV.

osztály. •fej

ci

N

-fej C3

N

o M

CS

A tanuló neve

s •rí

l

'Ji

o a?

1 2 3 4 5'

6

ci tn 3 to a > "n — 'tó "aS •>D > m a > 'a. C •Cj ő •o S S 'c? C S N "3 1 xn g >-• •p rf c bc '3 o 'á to rt CS CNj :0 N N o Cl c 73 > bá l 1 C/2 C/2 H > 3 1 1=5 co —

V r • Farkas József 1 1 9 9 2 2 Kiss Szilárd o o 2 2 3 1 Karda Károly | 1 2 2 9 9 2 2 9 3 22 9 2 Kulcsár Béla László Lörincz 21 2 : 2 2 1 9 2 Muszták Ferencz 1 1 3 3 9 2 9 9 1 Nemes Lajos 1' 1 1 1 Nagy Géza 2 2 9 3 9 9 Sófalvi Sándor í 11! L1J 1 2 1 Simó Béni i1 l 1 1 1 9 9 Siklódy Lörincz i <> 1 3 9 Í 1 9 Szobovits Gyula i 1 1 2 11 1 " í i 1 LJ

9

2 3 2

—

LJ

—

LJ

1

—

LJ


2 2

—

—

—

LJ

7 8 9 10

9 LJ

—

11

12

r

r

!! 223

2 1 1

—

.

LJ

9

—

Q s «3 < tfU i 13 o tc c N to otc k— iai o N cn 1 9 1 a. 3 1 1 ÍJ 3 a. 2 1 1 2 k. 111 1 1 2 a. 1 1" 1 2 k. 2 1 9 3 k. 1 1 £ 2 a. 9 9 2 k. 1 í 1 1 a. 1 1 1 9 k. 1 1 1 c k. 9 fe. 1 1 C a.

Ii

2

LJ

LJ

N

w O

•fej

:Í

1' 2

l

Rövidítések a jegyzet-rovatban: a. i. agyagip., k. i. köiparos. Rendkívüli tanulok : Ziegler Adolf', Kreschka János, Dobay Endre, Fe" renczi Géza. Érdemsorozat. Sorszám

Mühelyi munkagyakorlatok

Előmenetel

Szorgalom

Magaviselet

1

Igen ügyes

Jeles

Igen szorgalmas

Teljesen megfelelő

o

Ügyes

Jó

Szorgalmas

Megfelelő

3

Elég ügyes

Elégséges

A'em elég szorgalmas

Kevésbé megfelelő

•1

Nein elegendő ügyes

Elégtelen

Hanyag

Nem megfelelő

Ví.

»

Statisztikai adatok az Í898 tanévről. a) Beíratott: 1. A kőipari szakon 2. Az agyagip. szakon 3. Rendkívüli

23 rendes. 24 „ 3

Összesen

50 tanuló.

b) Nemzetiség szerint: 1. 2. 3. 4.

Magyar Oláh Német Olasz

47 1 1 1 Összesen

.

. 50

c) Vallás szerint: 1. 2. 3. 4.

Róm. kath Ev. ref. Unitárius Görög kath összesen

22 20 7 1 .

.

50

d) Születési év szerint: 1873. 1876. 1878. 1879. 1880. 1881. 1882. 1883. 1884. 1885. 1886.

3 17 9 6

8

2 Összesen

e) Évközben kimaradt: 2 rendes

50 3 rendkívüli, összesen 5.

f) A tanév végén volt: 1. A köipari szakon . . . 23 2. Az agyagipari szakon . . 22 Összesen

45 tanuló.

VII.

költségei. A nagyméltóságú m. kir. keresk. miniszt. ur által 1898. január 5-én 44285. sz. a. kelt magas rendelettel jóváhagyott költségvetés szerint az intézet 1899. évi fentarlásának költségei 22027 írtban állapíttatott meg.

I. Kiadások. írt

i!

Fizetések, pótlékok és lakpénzek . Óradíjak és tiszteletdíjak Házbér és épületfentartása Gyakorlati és elméleti oktatás költsége . Ügyviteli költségek Ösztöndíjak és a növendékek ellátása, . Vegyesek Összesen . . .

2 3 4 5<> 7

12357 1730 400 2550 1200 3(190 100 I 22027

II. Bevétel. 1 2

700 frt Ipartermékek elárusitásából Hozzájárulások íi fenlartáshoz, ösztöndíjak 765 írt és növendékek ellátásához Összesen . . . 14G5 írt

kr

—

—

VIII.

iskola Vagyonkimutatása az 1899. éV VégéVel. I. Ingatlan vagyon. 1. Épület-telek stb

28520.05

II. Ingó vagyon. 1. Leltári tárgyak . . . 13321 frt 84 kr. 2. Árukészlet . . . . 1510 „ 84 „ 3. Anyagkészlet . . . . 1112 „ 10 „ 15950 frt 58 kr. Ingatlan vagyon 28520 ., 05 ,. Összesen

. . 44470 frt 63 kr.

A nagyméltóságú m. kir. kereskedelmi minisztérium a lefolyt tanévben több érdekes edénygyüjteménynyel és szakkönyvekkel (ajándék utján) járult a leltár gyarapításához

Értesítés azl899-900-ik tanévre. A székelyudvarhelyi m. kir. áll. kő- és agyagipari szakiskola négy éves tanfolyama alatt tanulóit elméletileg és gyakorlatilag képzett iparosokká neveli. Az iskola felöleli a kőipari szakon az épületdíszek faragását, valamint általánosan a kőfaragásban előforduló összes munkálatokat. Az -agyagipari szakon a kályhakészitést, a korongozást, díszedények készítését és épület terracotta munkákat. Rendes tanulókul az első évfolyamra felvétetnek, kik a) a lizenkétéves kort betöltötték és ehhez képest kifejlett munkaképes testalkattal bírnak, b) legalább két középiskolai osztályt, avagy pedig elemi népiskolai hat osztályt jó sikerrel végeztek. Behatáskor tartozik minden tanuló bemutatni: a) születési bizonyítványát, b) atyja v. gyámja beleegyezését tartalmazó nyilatkozatát, melyben kifejezendő annak kötelezettsége is, hogy az illető a tanidö teljes tartamát bevégzi, c) iskolai bizonyítvány, d) az ujraoltás megtörténtéről szóló bizonylatot. Az intézet tanulói sem beiratási, sem tandijat ez idöszerint nem fizetnek. Minden (rendes és rendkívüli) tanuló a beiratkozás alkalmával miihelyi biztosíték czimén 3 frtot tartozik az intézet pénztárába befizetni, melyből a tanulók által önhibájukból eredő károk fognak megtéríttetni. Szegény sorsú de jó magaviseletű és szorgalmas tanulók részére több egész ösztöndíjas (ingyenes), ílietve fél ösztöndíjas (félingyenes) hely áll rendelkezésre.

Fél vagy egész ösztöndíjas helyre pályázó tanulók, a fentemiitett okmányokon kívül szegénységi bizonyítványt is kötelesek kérvényükhöz mellékelni. A kellően felszerelt felvételi s illetve ösztöndíj iránti kérvények az iskolai felügyelő-bizottsághoz czimezve legkésőbb f. évi aug. hó 10-ig az igazgatósághoz nyújtandók be. Az intézettel kapcsolatosan internátus és eonvictus (bonlakás és "étkezés) áll fenn. melyben a (nem ösztöndíjas) tanulók (ez idöszerint) havi S írt ki t fizetnek. Az intézet internátusába felvett tanulók, a szülök v. hozzátartozóik részéről a következőkkel látandók el: 2 drb 170 cm, hosszú és 75 cm. széles fehérített vászonszalmazsák (surdé); 4 drb a szalmazsák nagyságának megfelelő és fehérített vászonból készült lepedő; 1 drb rövidszörü takaró (pokrócz); 1 drb 70 cm. hosszú és 50 cm. széles vánkos; 3 drb vánkos áthuzat; 2 drb kék vászonkötény (surcz): 1 öltözet ünneplő és 1 öltözet mühelyi ruha, ezenkívül a szükséges fehérnemű (ti. m. ingek, alsónadrágok, kapezák, törülközők stb.-vei). A beiratások az 1899—1900. tanévre szept. 1—4-ig az intézet irodahelyiségében tartatnak meg. Székely-Udvarhelyt. 1899. junius hóban.

Az igazgatóság.

TARTALOM. I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX.

>

A Slöjdlaniló tanfolyamról 3 Adatok az inlézet 1898'99. évi történeléhez . . . . 7 Az intézet tantestülete és személyzete 15 Az 1898|99-ik tanévben elvégzett tananyag 18 A tanulók névjegyzéke és érdemsorozata 27 Statisztikai adatok 31 Az intézet 1899. évi fenlartási költségei . . . . * . . 33 Az iskola vagyonkimutatása az 1898. év végével . . 34 Értesítés az 189911900-ik tanévre 35