Értesítõ termeléstechnológiák mûszaki és gazdaságossági vizsgálatáról
BURGONYATERMELÉS GRIMME GYÁRTMÁNYÚ ÁGAZATI GÉPEKKEL
185
1
Értesítõ termeléstechnológiák mûszaki és gazdaságossági vizsgálatáról
ÉRTESÍTÕ TERMELÉSTECHNOLÓGIÁK MÛSZAKI ÉS GAZDASÁGOSSÁGI VIZSGÁLATÁRÓL
BURGONYATERMELÉS GRIMME GYÁRTMÁNYÚ ÁGAZATI GÉPEKKEL
Írta: DR. FÛZY JÓZSEF DR. SOÓS SÁNDOR
FVM Oktatási, Kutatási és Fejlesztési Fõosztály Budapest
FVM Mûszaki Intézet FVMMI GM Kht. Gödöllõ
VEKTOR Általános Kereskedelmi és Szolgáltató Rt. Gyõr
3
Értesítõ termeléstechnológiák mûszaki és gazdaságossági vizsgálatáról
SZERKESZTÕBIZOTTSÁG: Dr. Csermely Jenõ Dr. Fenyvesi László Dr. Hajdú József Dr. Kelemen Zsolt
SZAKREFERENS: FVM Mûszaki Intézet – Növénytermelés Gépesítése Fõosztály Tudományos fõosztályvezetõ: Dr. Hajdú József FVMMI GM Kht. – Gépvizsgálati Fõosztály Fõosztályvezetõ: Dr. Kelemen Zsolt
KÖZREMÛKÖDÕK: Buri István Gecze Róbert Magó László Marton F. Csaba Mészáros Gyõzõ Pazsiczki Imre Pecze Mihály Petõ Vilmos Szûcsné Paragi Piroska
LEKTOROK: Dr. Szüle Zsolt Dr. Hajdú József Pellérdy Gábor
KORREKTOR: Benkóné Pongó Dóra
MÛSZAKI SZERKESZTÉS, TÖRDELÉS: Pálinkás Gábor
ISSN 0324-7848 ISBN 963 611 405 6 © FVM Mûszaki Intézet, 2002 4
Értesítõ termeléstechnológiák mûszaki és gazdaságossági vizsgálatáról
A technológiához kapcsolódó vizsgálatok ismertetése A burgonya – mint alapvetõ népélelmezési cikk – a gabonafélék után a legfontosabb élelmiszer-ipari növény. Burgonyából, amelynek fiziológiai igénye csak kevésbé felel meg az ország klimatikai adottságainak, exportra nem jut, viszont cél a hazai igények (fogyasztás és felhasználás) maradéktalan, mindenkori kielégítése. A hazai termelés további célja még az importból (elsõsorban Hollandiából) származó vetõburgonya továbbszaporítása. A termelõk évente 12-15 ezer tonna elit fokozatú vetõanyag behozatalára szorulnak és annak szaporításával végzik a vetõgumó felújítását. Ezek a fajták a hazai ökológiai viszonyok között csak egyéves árutermelést (utántermelést) bírnak el jelentõsebb terméscsökkenés nélkül. Az országos vetésterületnek jelenleg csak kb. 20-30 %-ára jut teljes biológiai értékû (UT-1), s mintegy 30 %-ára még elfogadható értékû (UT-2) vetõgumó. A fennmaradó ~ 40-50 %-nyi területen biológiailag csökkent értékû vetõgumóval termelik a burgonyát. A burgonya, bár alig 1 %-kal részesedik szántóföldi növények termelésébõl, a táplálkozásban mégis nélkülözhetetlen. Az egy fõre jutó burgonyafogyasztás (ennek jelenleg 50-55 kg/fõ/év) csökkenése mellett az utóbbi években a termõterület is fokozatosan csökkent. Az 1976-80-as évek átlagában a burgonya szántóföldi vetésterülete még 84 ezer hektár volt, ez az utóbbi 5 évben 35-64 ezer hektár között változott. A termõterület változása mellett igen jelentõs a termésátlagok ingadozása is. Az utóbbi 5 évben ~ 17-21 t/ha között alakult a terméshozam, s ez mintegy 30-40 %-kal kevesebb az EU tagországok terméseredményeinél. A csökkenõ területrõl kedvezõtlen idõjárás esetén nehéz a lakossági igényeket kielégíteni, más években viszont túltermeléssel is számolni kell. Az éves termés mennyiségét jelentõsen befolyásolja még a házikerti-hobbikerti területeken évente megtermelt 100-120 ezer tonna burgonya mennyisége is. A hazai terület nagyobb felén (~ 60 %-án) nagyüzemi, míg kisebb felén kisüzemi (társulási, vállalkozói) területeken termelik a burgonyát. A megváltozott gazdasági, tulajdonosi és termelési körülmények, a szerkezetváltás, ill. a privatizáció hatása a kisüzemi és vállalkozói burgonyatermelés területi növekedését eredményezte, azonban a lakossági burgonyaszükséglet – nagyobb részben – a nagyüzemi burgonyatermeléssel biztosítható. A burgonyatermelési ágazat géprendszere egyrészt a funkcionális géprendszerek (talajmûvelés, növényvédelem stb.) gépeire épül, másrészt a termelés speciális (bakhátkészítõ, ültetõ, szárzúzó stb.) gépei is jelentõs beruházást igényelnek a termelõktõl, s ezek költségnövelõ, jövedelmezõséget csökkentõ hatása közismert. Az ágazat gépeinek árai, azok éves kihasználása, idényteljesítménye a termelést „instabillá” teszi – a lakossági termelõk egy része önellátóvá rendezkedett be –, a gépesített nagyüzemi burgonyatermelést szinte csak a vetõgumó-szaporítás jövedelmezõsége tartja még elfogadható szinten. A nyugat-európai – elsõsorban német és holland –, mûszakilag korszerû, nagy teljesítményû ágazati gépek termelésbe vonásával a hagyományos bakhátas, illetve ágyásos burgonyatermelési technológiákban való alkalmazásukkal lehetõség nyílik a terméseredmények növelésére, a termelési költségek csökkentésére és mindezeken keresztül az ágazat jövedelmezõbbé tételére. A burgonyatermelés ágazati géprendszere a szántóföldi termelés és a tárolás, feldolgozás gépeit foglalja magában. Az ágazati géprendszer kiegészítve a funkcionális géprendszerek gépeivel határozza meg az egyes termeléstechnológiákat. A jelenleg is alkalmazott burgonyatermelési és -tárolási technológia még a ’70-’80-as években került meghonosításra, ezért az részben elavultnak tekinthetõ. A termeléstechnológiákhoz szükséges ágazati gépek és berendezések – a volt KGST szakosodás miatt – külföldrõl, elsõsorban az NDK-ból, Csehszlovákiából és Lengyelországból származtak. Ennek megfelelõen a Kelet-Németországból betakarítógépek és tárházi berendezések, Csehszlovákiából ültetõ-, míg Lengyelországból szárzúzó gépek megvásárlására került sor. A géprendszerben ezek mellett más nyugat-európai országokból (NSZK, Hollandia) importált gépek is alkalmazásra kerültek, amelyek máshol nem voltak beszerezhetõk (pl. a holland bakhátkészítõ-töltögetõ gépek), illetve amelyek a követelményeket jobban kielégítették (pl. tárházi berendezések). Ezeket a nyugati gépeket elsõsorban csak az étkezési burgonya termelésére és a vetõgumó-szaporítására szakosodott nagyobb, tõkeerõsebb gazdaságok tudták – abban az idõben – megvásárolni. Jelenleg – az üzemi mérettõl, a burgonyaterület nagyságától függõen – háromféle burgonyatermelési technológia különböztethetõ meg. Ezek a nagyüzemi – 100 ha feletti –, kisüzemi (társulási) – ~ 20-100 ha közötti – és magántermelõi, illetve vállalkozói termeléstechnológiákra oszthatók. Természetesen vannak kistermelõk, zárt kerti termelõk is, azonban gépesítés szempontjából azok jelentõsége nem számottevõ. A nagyüzemi burgonyatermelési technológiával dolgozó üzemek, amelyek szakosodott gazdaságok, és általában 100 ha feletti 5
Értesítõ termeléstechnológiák mûszaki és gazdaságossági vizsgálatáról
területen termelnek burgonyát, az étkezési burgonya mellett jelentõs területen (20-30 ha) szaporító-anyag termelést is végeznek. Az egyes termelési technológiák meghatározzák az alkalmazható ágazati gépek mûszaki paramétereit, illetve alkalmazhatóságuk gazdaságosságát. A burgonyatermelés hazai ágazati gépesítésének folyamataiban meghatározó jelentõséggel bírnak a német GRIMME Landmaschinenfabrik GmbH & Co. KG gépei, berendezései, amelyek a burgonyatermelés szántóföldi munkafolyamataihoz komplex géprendszert képeznek, a tárolási-szellõztetési technológiákban a termelõknek választási lehetõséget biztosítanak, s emellett a hazai mezõgéppiacon immár három évtizede jelen vannak. Az FVM Mûszaki Intézet és közhasznú társasága a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium pénzügyi támogatásával, valamint egyedi megbízási forrásokból az elmúlt években – többek között – számos, a burgonyatermelésében alkalmazott GRIMME gyártmányú ágazati munkagép munkaminõségi és üzemi mérõvizsgálatát végezte el. Az ismét elõtérbe kerülõ nagyüzemi burgonyatermelés tette szükségessé a mûszakifejlesztési lehetõségek feltárását, az újabb fejlesztésû ágazati gépek technológiaimûszaki vizsgálatát, az EUkonformitást is figyelembe vevõ ágazati géprendszeren alapuló termeléstechnológiák mûszaki gazdaságossági kidolgozását. Az egyedi és összehasonlító gép-, valamint technológiai vizsgálatok eredményei alapján készült el a Termeléstechnológiai Értesítõ, hogy az abban foglaltak a gyakorlat számára széles körben felhasználhatók legyenek. A technológiai fejlesztéseknél figyelembe vehetõ, az FVMMI GM Kht. által vizsgált GRIMME gyártmányú, burgonyatermelésben használható gépek a következõk voltak: – a bakhátas termeléstechnológiában: VL 20 KLZ, 4 soros, automata burgonyaültetõ; DF 3000, 4 soros, rotációs bakhátápoló-töltögetõ; KS 3000, 4 soros szárzúzó; – az ágyásos termeléstechnológiában: Bedforma bakhátkészítõ (1+2 fél bakhát kialakítására munkamenetenként); Combi Star CS 1500 ágyáskészítõ-kõgyûjtõ; GL 32B 2 soros, automata burgonyaültetõ, illetve a mindkét termelés technológiában alkalmazható SE 170-60 burgonyabetakarító gép. A bakhátas burgonyatermelési technológia ágazati gépeinek szántóföldi és üzemi mérõvizsgálatára Nagyhegyesen, a mezõgazdasági szövetkezetben került sor, míg az ágyásos termeléstechnológiában alkalmazott ágazati gépsor vizsgálatát Komáromban, a SOLUM Rt.-ben végeztük el. A bakhátkészítõ/töltögetõ és az ágyáskialakító gépek vizsgálatára a MÉMMI Sz. 39-27-9-1-79 számú házi szabvány elõírásai szerint került sor. Az ültetõgépek vizsgálatát az MGI Sz. 39-32-5-72, a szárzúzó gépét a MÉMMI Sz. 39-52-4-1-79, míg a burgonyabetakarító gépét az MGI Sz. 39-51; 52-4-72 számú házi szabványok elõírásai szerint végeztük el. A vizsgálatoknál és az eredmények értékelésénél az MSZ 6377 (burgonya-vetõgumó) és az MSZ 11852-1989 (étkezési burgonya) országos szabványok ide vonatkozó elõírásai szerint jártunk el. A teljesítmény és üzemelési, valamint az ökonómiai mutatók kiszámításánál a MÉMMI Sz. 00-00-03 számú intézeti szabványt alkalmaztuk. Szántóföldi mérõvizsgálataink során a különbözõ munkagépek munkaminõségi mutatóit, energetikai jellemzõit határoztuk meg. A gépek szoros üzemi megfigyelése alapján megállapítottuk a teljesítmény és üzemelési mutatókat. A mûszaki vizsgálatok, tartós üzemi megfigyelések és az üzemi tapasztalatok alapján a technológiákat mûszaki, üzemszervezési és gazdaságossági szempontból értékeltük.
A technológia általános bemutatása A burgonyatermelési technológiák általános bemutatásakor az ágazati gépek, az általuk elvégezhetõ munkamûveletek – illetve azok gépesítési megoldásai – részletesen ismertetésre kerülnek, azonban a termelésben alkalmazható funkcionális gépek és a gépesítéshez nem szorosan kötõdõ technológiai elemek csak érintõlegesen kerülnek bemutatásra. A burgonyatermelés bakhátas és ágyásos technológiájának munkafolyamatait az 1-2. ábra mutatja be. 6
Értesítõ termeléstechnológiák mûszaki és gazdaságossági vizsgálatáról
Tartalomjegyzék A technológiához kapcsolódó vizsgálatok ismertetése .................................................................... 5 A technológia általános bemutatása .................................................................................................. 6 A technológiai és gépvizsgálatok ismertetése ................................................................................. 15 A technológia gépeinek ismertetése ................................................................................................ 36 Normatív gazdaságossági mutatók ................................................................................................. 43 Munkaszervezési ajánlások ............................................................................................................. 51 Munkavédelmi ajánlások ................................................................................................................. 55
57
