ÉRTESÍTŐ ROZSNYÓI ÁLLAMILAG SEGÉLYEZETT ÁG. HITY. EY. KERÜLETI FŐGYMNASIUMRÓL TANÉYBEN. ROZSNYÓ. KOVÁCS MIHÁLY KÖNYVNYOMDÁJA

ÉRTESÍTŐ A

ROZSNYÓI ÁLLAMILAG SEGÉLYEZETT ÁG. HITY. EY. KERÜLETI

FŐGYMNASIUMRÓL AZ

188 8 -8 9 . TANÉYBEN.

% ROZSNYÓ.

KOVÁCS MIHÁLY KÖNYVNYOMDÁJA. 1889 .

ERTESITO A

ROZSNYÓI ÁLLAMILAG SEGÉLYEZETT ÁG. HITY. EY. KERÜLETI

FŐGYMNASIUMRÓL 1 8 8 8 -8 9 . TANÉYBEN.

/ ROZSNYÓ.

KOVÁCS MIHÁLY KÖNYVNYOMDÁJA.

REV 98 j

Tartalom. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. S. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

Rozsnyó közegészségi és halandósági viszonyai. Iskola-tanács. Tanári személyzet. A főgymnasiumban előadott kötelezett tantárgyak. Nem kötelezett tantárgyak. Tanszerek. Könyvtár. Tápintézet és konviktus. Ösztöndíjak és egyéb segélyezés. Pctöf-kör. A z év lefolyása. A gymnasiumi ifjúság névsora. A tanítás eredménye. Az intézet statisztikája. Figyelmeztetés.

ROZSNYÓ KÖZEGÉSZSÉGI ÉS HALANDÓSÁGI VISZONYAI. Rozsnyó bányaváros Gömör megye északkeleti szélén, a Sajó balpartján 38° 13'-el fekszik keletre Forrótól és 48° 40'-el északra az egyenlítőtől. A tenger színe fölött 314 méternyire emelkedik. H e g y r aj z i v i s z o n y a i t illetőleg a rozsnyói hegycsoport a Szepes-gömöri érczhegység délkeleti folytatása, mely a Szulova, Sajó, Göllnicz, Szomolnok és Csermosnya vizek völgyei között terjed el. Nyugat-délkeleti hossza mintegy 28, legnagyobb széles­ sége 14 kilometer. E hegycsoport legmagasabb (1290 méter) pontja a Pozsálló vagy Ö k ö r h e g y a várostól északra esik. Oldalain erdők és gyep­ mezők váltják fel egymást. Lapos tetején a levegő hőmérséklete G° C. fokkal alantabb áll, mint a tövénél elnyúló völgyekben. Felü­ letéről a hó többnyire csak május hóban olvad el, melyből nehány forrás nyer tápot. Délnyugati oldaláról a veszverési és betléri-, déli oldaláról pedig a csucsomi völgy ereszkedik le, melyen a D r á z u s nevű patak folyik. A csucsomi völgy határai nyugat felől a 723 méter magas H á r o m k u t nevű hegygerincz és az 576 m. magas K á l v á r i a , kelet felől pedig a 797 in. magas R á k o s hegység. A betléri völgy nyugati oldalán az I v á g y ó hegy vonul, melynek magassága 954 m.; ennek folytatása a B á n y a o l d a l , melynek legmagasabb csúcsa 727 méter. A várostól délnyugatra a 474 m. magas N y e r g e s fekszik, délkelet felé pedig a J ó l é s z i hegy, melynek legmagasabb része 658 m. A rozsivyói hegycsoport igen szép alakú hegye a P i p i t y ke is, mely a várostól észak­ keletre esik és 1226 méter magasságban emelkedik az adriai tenger színe felett. A hegyek és völgyek g e o l ó g i a i k o r á t illetőleg, az a p a l e o z ó i c s o p o r t szétmállott kőzeteinek lassú lerakodásu 1*

4

iszapos üledéke, még pedig mint Carboni és Devoni h i d a t o m et a m o r p h k r i s t á l y o s pa 1á k , tehát mint agyagpala, csillám­ pala. Ezek között azonban éles határt vonni nem lehet, mert mintegy elmosódottan egymásba átmennek. így p. o. az I v á g y ó h e g y s é g c s il 1á m p a 1áj a néhol typikns szövetű csillámpala, másutt pedig phyllites agyagpala. K r a s z n a - H o r k a - V á r a l j a tájékán pedig a csillámpala egészen gneisz-szerű, sót egy helyen határozottan gneisznak vehető. B etlér tájékán pedig a csillámpalát inkább agyagcsillámpalának vehetjük. Sok helyen a dúsabb vas és magnézium tartalmú palák cliloritos és steatitos küllemet vesznek fel, s igy átváltoznak zöldes palákká, mely változással karöltve jár azon körülmény, hogy érczet tartalmazó palákká legyenek. Ilyen ste a tito s palák között telepekbe és tömzsökbe tele­ pülve találjuk a chalibiteket és pyriteket, különösen a püspöki fürdő feletti csengő bányában; phyllites agyagpalában van Csúcsom fölött a Középhegyen az antimonit; t al kpal ában van Alsó-Sajón a Cinnabarit és Tetraedrit; a Pozsálló hegységegész tömegében szintén nem egyéb, mint phyllites agyagpala. így találjuk végre K raszna-H orka-V áralján gneiszban a chalybitet és limonitot. Nadabul án a gneiszos és phyllites agyagpalában a chalybitet s úgy tovább, úgy hogy ezen palák termelői és hordozói a vas, réz, kobalt és mangan tartalmú érczeknek. Figyelemre méltók továbbá a Trias-kori mészkő dolomit és pala lerakodmányok, melyek megyénknek, valamint Abauj-Torna, Szepes, Zólyom és Borsod megyéknek hegylánczait képezik és pedig mint alsó trias-kori vagy Bundsandsteini mészkő és mint Werfeni palák, melyekben szintén gazdag és érczekben bővelkedő tömzsök és telepek fordulnak elő, mint gálma, pátvaskő, barnaés veres vaskő fekvő helyek. Kiemelendő, hogy a pelsőczi Nagyhegy, továbbá a mellétéi, liczei, pelsőcz-ardói mészkőhegység F első -triaszi, úgynevezett keuper i sectio, — mig a hosszuréti, hárskúti, dernői és bicskabarkaiak Alsó-triaszi, úgynevezett Bundsandst ei ni mészkövek. Ezek néhol meg vannak szakítva Werfeni m árgáspala szige­ tekkel, mint: Kőrös helységben, a Nyerges hegységben, továbbá: Rudna, Rekenyej'Almás-Körtvélyes helységek környékén; úgy, hogy ez utóbbi két helyen ilyen palákba bevágott pinczéknek természetes

5

bolthajtásait képezik. Ezen márgapalák azok, melyek a rozsnyói vasúti állomásnál a Nyerges oldalán, valamint a Sajó medrében is találhatók, s a nép által köszörű- és fenökövekni használtatnak. A Sajó völgyében: Vesz veréstől Berzétéig, valamint Bisztrótól Sebespatakon, Rekenyén le Rudnáig, továbbá Pacsa és K.-H.-Váralja mélyedéseit kitöltő Pliocénbeli vagy Belvederi kavicsot találunk. Erre következnek az Alluviális képződmények: a homoknak és iszapnak mint agyagnak lerakodásai. Ezen kőzet-rétegeknek vastagságát feltüntető, következő szá­ mokat találtam, a Kálvária alatt fekvő kertek egyikében, egy kútásás alkalmával, múlt év novemberhó 27. napján: a termő talaj­ réteg vastagsága 40 cm., az ez alatt elterülő tiszta agyagréteg 125 cm., az erre következő pliocénbeli kavics 190 cm., és az agyagpala szikla, melyben a használható vizet találták G méter, de a kavicsréteg alatt már 3 méterre vízre találni. A város vízrajzi vi szonyai t t eki nt ve, első sorban a Sajót kell felemlítenünk, a mely az egész megyének fő vízgyűj­ tője, s a Rédova község területén emelkedő hegyek oldalaiból ered. Dubicsánynál elhagyja a megye határát s Borsodba lép át. Ezen útjában 56 patakkal és csennelylyel egyesül, melyek közül ránk nézve említésre legméltóbb: a DrázŰs pat ak, mely a Pozsállón és pacsai hegyen eredő esucsomi és más patakok egyesüléséből támad, s Rozsnyó városán keresztül folyván, a vasúti állomás fölött ömlik a Sajóba. A Csermosnya, mely a Pipityke hegyen ered, s Dernő, Hárs­ kút és Hosszúrét mellett elfolyván, Jólészen át a Sajó felé kanya­ rodik, melybe Berzéte helység alatt ömlik. Ezen patakok mellett említésre méltó továbbá ama két neve­ zetes vasas forrás, melynek egyike püspöki birtok, másika pedig Markó Albert budapesti nagykereskedő tulajdona. E két forrás leírását, vizének vegyelemzését és gyógy hatását más helyen fogom adni. Áttérek ezek után értekezésem tulajdonképeni bevezető ré­ szére. Szükségesnek tartom azonban felemlíteni amaz összekötő kapcsot, melylyel jelen értekezésem, múlt évi iskolai értesítőnkben megjelent munkámmal szoros összefüggésben áll. Múlt évi „Értesítőnk“ -ben megjelent értekezésemben igyekez­ tem kimutatni ama viszonyokat, melyek mellett R o z s n y ó v á-

6

r o s á n a k é g h a j l a t a , föltéve, hogy az ama viszonyokat feltün­ tető egyes tényezők azon természeti törvényeknek hódolnak, me­ lyek évek hosszú során megállapított kutatások eredményei, te­ hát tapasztalati igazságok: e l é g k e d v e z ő n e k m o n d h a t ó . Jelen értekezésemben más szempontból: a közegészségi vi­ szonyok tekintetbe vételével igyekszem feltüntetni azon tényező­ ket, melyek Rozsnyó városának éghajlatát szabályozzák. Igyekezni fogok fősulyt fektetni ama gyakorlati kérdés megfejtésére: v á j ­ jon a Rozsnyó vá ro s áb a n t a p a s z t a l h a t ó b e te g s é ­ ge k, k ü l ö n ö s e n a n a g y o b b s z á m m a l e l ő f o r d u l ó l é g ­ z ő s z e r v i b á n t á l m a k s az e z e k k ö v e t k e z t é b e n b e á l ­ l o t t halálesetek, a m e t e o r o l o g i a i elemek egyidejű v á l t o z á s á v a l ö s s z e e g y e z t e t h e t ő k - e a v a g y n e m? To­ v á b b á k i m u t a t n i a ma h a l a n d ó s á g i v i s z o n y o k a t , m e ­ l y e k k e d v e z ő t l e n v o l t a má s e g y é b b e n , ne m p e d i g a m e t e o r o l o g i a i elemek v á l t o z á s á b a n keresendő. A levegőnek, víznek és talajnak az egészségre való befolyá­ sát már a régi természettudósok figyelemmel kisérték. így már Hyppokrates összegyűjtötte mindazt, a mit az ő korában a leve­ gőről, táplálékról, alvásról és ébrenlétről, mozgás- és nyugalom­ ról, a léleknek indulatairól és szenvedélyeiről tudtak. Azon idő­ ben, az egészségtan és vegytani ismeretek nagyon hézagosak lé­ vén, ez irányban nagyon lassú lépésekkel haladhattak; de ma már a hygiene tudományos alapra van fektetve, megtartván észlelésen nyugvó tapasztalati alapkövét. De vájjon annyi száz meg ezerféle betegség mellett, mely az emberiség vállát nyomja, fog-e az egészségtan olyan szabályokat, olyan rendszert alkothatni, melyek szemmeltartásával test és lélek, értelem és kedély egyenlő módon fejleszthető? „Valóban ha körültekintünk és nézzük a világ állapotát, a bu­ ján serkedő életet s annak rémséges pusztulását; az állatvilág cso­ dálatos alakúlását, s azt a közönyösséget, a melylyel azok széttiportatuak ; az elme tehetségeit, valamint annak ijesztő kiforgatá­ sát meg eltévedését, ha tekintjük az emberi nemet, milyen lehetne az, és milyen tényleg ; ha nézzük bámulatos tehetségeit, képessé­ geit és büszke erejét ; szörnyű szenvedéseit és elaljasodását; ké­ pességét a boldogságra s keserűsége poharát, az egészség sugár­ zását és az ezernyi betegséget és kínos halált — — valóban égi J

7

türelemmel s kiapadhatatlan bizalommal kell bírnia annak, a ki elhiszi, hogy ebből a chaosból még rend támadhat, s annyi szen­ vedésből boldogság és egészség.“ Parkes. Az elméleti ismeretek nagymérvű megszerzése által a tudás­ ban óriási módon gyarapodunk. És ezen tudás minden gyöngeségünk mellett is minden kétséget kizáró módon nyilvánítja azt, hogy sorsunk saját kezünkben van letéve. Maholnap az egészségtan, a tanításnak külön tárgyát fogja képezni a középiskolákban. Boldogult Trefort Ágoston vallás és közoktatásügyi miniszter nagyon helyesen gondoskodott arról, hogy ezen. oly igen fontos tárgy a gymnasiumok felsőbb osztá­ lyaiban tanitassék. Azonban ez még nem elég. Gondoskodni kell arról is, hogy Magyarország meteorologiai észlelő állomásain egy­ szersmind olyan észlelő állomások is létesitessenek, melyek a meteorologiai elemeket egészségi szempontból tekintik s figyelem mel vannak arra, hogy ezen tényezők változásai, valóban szül­ nek-e változásokat és milyeneket a nép egészségi állapotában ? hogy a liőmérsék, légnyomás, nedvesség, ozon stb. változásainak meghatározása mellett, a betegségek vagy ezek uralkodása és he­ vessége változásainak egyéb okait is felismerjük. Ez irányban Magyarországon csak az egyedüli Fodor József egyetemi tanár végzett észleléseket. Saját észleléseim a csak drága pénzen beszerezhető műszereken hajótörést szenvedtek ; pedig az ily észlelésekből gyakorlati következtetések hogy levonhatók le­ gyenek, az észleleteknek minél kiterjedtebbeknek és számosabbak­ nak kell lenniök. A hal andósági st at i szt i ka legfontosabb előmozdítója a köz­ egészségügyi viszonyok javításának. Ennek feladata mindazon té­ nyezők feltüntetése, melyek a halálozásokra befolyással vannak. Ide sorolandók : az éghajlat-, talaj minősége, a lakóhely, családi állapot, foglalkozás, vagyonosság, műveltségi viszonyok, a halál oka, a nem, a kor stb. És a mely állam az imént jelzett viszonyokat tanulmányo­ zás tárgyává teszi, s a felmerülő bajokon segíteni igyekszik : ab­ ban a halandósági viszonyok .szemlátomást javulnak. Ezen államok között, mint mindenben, úgy e téren is, első helyen kell említe­ nünk Angliát s annak székvárosát Londont. Mig ennek halandó­ sága ugyanis a XVII. században oly nagy volt, hogy 1000 ember

8

közül 80 halt el évente, a múlt században már 50-re szállt, je­ lenleg pedig a halandósági arányszám a 21-et alig haladja megMagyarország sajnos, sokkal kedvezőtlenebb halandósági viszonyt mutathat fel. Hogy mennyire kedvező ezen állapot Rozsnyón, azt kimutatni e sorok feladata lesz. Az európai államok között a halandóság szempontjából a kö­ vetkező sorrend uralkodik : 1000 l akosr a esik évenki nt h aláleset Svédország és Nor­ végiában 1865— 1880-ig 19 0, Angliában 21 9, Francziaországban 23 9, Németországban 26'6, Olaszországban 29-8, Ausztriában 3F3, Oroszországban 37 0, Magyarországban 37.8. Továbbá: R o z s n y ó n 340, Budapesten 3F6, Kolozsvárott 37 0, Szegeden 38, Kassán 39, Temesvárott -10, Pozsonyban 42, Nagyváradon 44. Ebből l át hatjuk, hogy Rozsnyó egészségesebb, mint l egt öbb magyar város. Hogy az ember életkorára mily hatást gyakorol az éghajlat, az a fennebbi számokból kiviláglik. Legkedvezőbb viszonvok észlelhetők erre nézve Skócziában, Svéd-, Norvég-, Dánia-, Anglia-, Franezia-, Poroszországban, Ausztriában, Oroszország középső ré­ sze és Magyarország némely vidékén. Általában magas fekvésű vidékeken, — de csak bizonyos fokig, mert a jégmezők magas­ sága már hátrányos, — mindig gyakrabban találhatunk magas korú embert, mint a mély fekvésű országokban. Az öreg kor elérésére hátrányos továbbá a hőmérő- és légsulymérőnek gyorsan történő emelkedése és sülyedése, valamint a túlságos szárazság és nedves­ ség is. L egkevésbbé előnyös végül az é l e t t a r t a mr a a meszes ta la j; de minél inkább hive marad az ember a természetnek és törvényeinek, annál tovább él. Hogy ez állítás igaz voltáról teljes kópét nyerjünk, részletezve adjuk Rozsnyó népmozgalmi viszonyait, tekintettel az élet általá­ nos föllételeinek e vidéken uralkodó tényezőire. A mi az adatokat illeti, ezek nyolcz évi cziklusra terjednek és pedig 1881 — 1888-iki időre. Számításaim alapjául a legutolsó 1880. évben foganatosított népszámlálás eredményeit használtam fel. A halandósági, népsza­ porodási és éghajlati viszonyok kimutatására egyrészt az egyes i egyházak anyakönyveit, másrészt a városi orvos által vezetett ha­ O

O

kJ

9

lálozási főkönyvet és végre saját meteorologiai jegyzeteimet vet­ tem alapul. Egyéb adatokra a következő műveket használtam fel : Parkes: „Egészségtan kézikönyve“. Erismanu: „Népszerű egészségtan.“ Reclus: „A föld és életjelenségei.“ Hufeland: „Makrobiotika.“ Földes: „Statisztikai évkönyv“. 1880. Fodor: Köz*egészségűgy Angolországban“, „Egészségtan“, „Egészségtani kuta­ tások a levegőt illetőleg.“ — Végül: a Természettudományi Köz­ löny egy és más évfolyamai. I. AZ EGÉSZSÉGRE SZÜKSÉGES TÉNYEZŐK. 1. A levegő. a) A levegő átalában. Áttérek most a természet azon tényezőinek ismertetésére, melyek az ember életére és egészségére kedvező vagy káros ha­ tással vannak, olyan szempontból, hogy egyrészt e tényezők ká­ ros hatását elhárítsuk, másrészt pedig megválaszszuk és felhasz­ náljuk azokat, a melyek az egészség javára szolgálnak. Az ember életére és egészségére l egki vál óbb fontosságit mindenekel őt t a levegő, kül önösen annak ö s s z e t é t e l e , hőmérséke, nedvessége, mozgása, t art al ma. Halál és örökös némaság uralkodnék a Földön — mondja Reclus — ha nem volna atinosphcrája, ha nem volna ez a külső hüvelye. Ez az átlátszó, néha nem is látható gáztömeg, mintha a Földhöz sem tartoznék ; pedig főeleme neki, mert a legmozgé­ konyabb része, s az élet kiválóan benne járja körútját. A talajon áll ugyan, de a levegőből és a levegőben él az ember, állat és növény. Habár nem repül is mint mdaár, mégis minden élő egy­ aránt az atmosphera gyermeke, akár jár, akár kúszik a földön, vagy akár a termő talajba ereszti gyökereit. A légkör — mondja Flammarion — mely földgömbünket kör­ nyezi s mely a Föld egész fölszinét azúrkék árjában füröszti, a legnagyobb mérvben összefügg a földi élettel. Ez borítja be a ter­ méketlen talajt pompás és szingazdag növényszőnyeggel, sötét és életteljes erdőkkel, zöld pázsittal, ezerféle virággal és gyümölcscsel. Ebben bocsátkozik le hozzánk a Nap termékenyítő sugára, O

O

o

10

ebben képződnek a sokféle alakú fellegek, ebben születik az üdítő eső, zúg a vihar és tűnik fel a szivárványfényes égboltozat az ujéletre éledt verőfényes táj felett. Ez hatol életadó érként tü ­ dőnkbe, ez nyitja meg az életet a most született gyermek előtt és veszi át a betegágyon vonagló haldoklónak utolsó fohászát. Az embernek minden pillanatban szüksége van levegőre, szük­ ségesebb ez nekünk, mint a mindennapi kenyér, mert lélekzeni mi nden perczben mint egy 16-szor kell és a 24 óra alatt bel ehel t levegőmennyi ség (középszámmal 9000 liter) épen 3000szer t öbb az ugyanannyi idő al at t bevet t szilárd és csepp­ folyós t ápl ál ék tömegénél. Ezen óriási levegőréteg azonban csak is addig felelhet meg rendeltetésének, mig oly összetétellel bir, a melyhez a természet az ember szervezetét alkalmazta. b) A levegő összetétele. Legnagyobb mennyiségben találjuk a levegőben: a) A nitrogént, mely mintegy 4/5 részét képezi annak. E gáznak az élő emberi és állati szervezet fentartásában és a lélekzés folyamatában csak passiv szerep jutott. H ígítja az oxi­ gént s ez által lélekző szerveinkre való hatását mérsékli. Mert ha valamely állattal tiszta oxigént szívatunk be, az rövid idő alatt megbetegszik és tüdejében lobos tünetek mutatkoznak. b) A másik még nevezetesebb alkotórésze a levegőnek az oxigén, mely mintegy ötödrésze a terjedékeny anyagnak; azonban nem mindig egyenlő mennyiségben van benne jelen, mert a legú­ jabb kutatások azt bizonyítják, hogy a déli vidékekről jövő szelek al kalmával csökken, az északi szelek idején pedig növekedik. Oxigén nélkül nem élhet nénk egy perczig sem, de megful adnánk, kioltatnék életünk, mint a kályha tüze kialszik, ha elzárjuk tőle a levegőt. Mint a levegő alkotórésze, a belógzés által jut tüdőnkbe, hol a finom légsejteken áthatolva, érintkezik vérünkkel, szétmegy szervezetünk minden részébe, hogy a szer­ vezet által már elhasznált anyagokat elégesse, szénsavat és vizet képezzen, melyek ismét a vér által tüdőnkig jutva, innen kileheltetnek. Zsúfolt helyi ségekben annyira megfogyhat az oxigén, hogy az itt tartózkodás szervezetünkre veszélyessé válhatik; szabad

11

levegőben azonban sohasem fogyhat meg ily nagy mértékben. Ha tehát némely rajongók, a hegyi levegőnek különösen erősítő hatást tulajdonítanak ,,dús oxigén tartalmánál fogva“, ki kell nyilatkoz­ tatnunk, hogy ezt a nézetet a levegőnek eddig történt vizsgálatai épen nem támogatják; ellenkezőleg a ritkultabb hegyi levegőben egy lélekzetvételnél kevesebb oxigént kapunk, mint lenn a völgy­ ben, mivel az emelkedéssel, tehát a levegő ritkulásával együtt, fogy az oxigén absolut mennyisége is. Legúj abban al kal mazzák a t i szt a oxi gént gyógyszer gya nánt is, még pedig meglepő eredménynyel. így: Demarquay a mel l szorul ásban szenvedő betegeknél, valamint széngőzzel mér gezet t eknél is alkalmazta s jónak találta azt. Gubler pedig s z í v - és t üdőbaj ban szenvedőkkel leheltetett be tiszta oxigént, és a betegek állapota azonnal javult. Az oxigénnek egy különös módosulata az ozon csekély menynyiségben szintén előfordul légkörünkben. Ennek egészségi je ­ l ent ősége különösen abban nyilvánul, hogy a levegőben úszkáló szerves anyagokat szét bont ja, s ez által oly anyagoktól sza­ badítja meg azt, melyek bizonyos esetekben az egészségre nézve veszélyesekké válhatnának. Az imént jelzett két ló alkotórészen kívül előfordul még a levegőben :

e) vízgőz, mely a tenger vizéből jut belé, a nap sugarainak folytonos behatása folytán és a szelek által a föld minden pontjára elvittetik. Testünkre való hatását a légnedvességnél fogom fel­ említeni. d) Mennyiség szerint a viz után a s z é n sa v következik, mint a levegő alkotórésze. Ennek viszonyos mennyisége azonban oly csekély, hogy 10,000 té r f o g a t le v eg ő b e n a lig 4 té r f o g a t s z é n ­ sav f o g la lta tik . Az első ilynemű m eghatározásokat Humboldt, Gilbert, majd Dalton végezték, később Saussure, de legkivált Pettenkofer. Nálunk F o d o r 1S77. évi m á rc z iu s hó ó ta végez rend­ szeres és állandó légköri szénsavelemzéseket, melyek eredménye, hogy a szén sav á lta lá b a n le g a la c s o n y a b b té le n m eg a n y á r d e re k á n , n ö v e k s z ik az a ta v a s z i h ó n a p o k b a n , m ig ő s z k o r a le g m a g a s a b b á llá s t é ri el. A hegyeken a magassággal for­ dított arányban áll; éjjel mindig több, mint nappal. Az esőzés csökkenti, a havazás néha növeszti, néha csökkenti; ködös napok

12

alkalmával valamivel több, valamint fagyos napokon is. Szeles na­ pokon azonban csekélyebb mint szélcsendes időben. A szénsav belehelve kábulást, majd öntudatlanságot, sőt ha­ lált is okozhat. e) Van továbbá a levegőben ammóni ák is, még pedig egy millió térfogatban egy térfogat; mind a mellett fontos alkotó ré­ sze ez a levegőnek, mert a növények tápanyagát képezi, tehát közvetve az ember ek életére is fontos. Az ammóni ák Fodor észleletei alapján l egal acsonyabb ál­ l ását télen éri el, a t avaszon át növekszik, l egmagasabbr a hág nyáron, de még őszszel is igen magas állása van. Az ammóniák csökkenése majdnem számtani pontossággal öszszevág egyrészt az esőzésekkel, másrészt a légköri hőmérsék sülyedésével és némileg az erős szelekkel is; szaporodása észreve­ hető az esőzések után mutatkozó szárazság alatt, továbbá emel­ kedő hőmérséknél. Első sorban tehát egészen helyi okoktól függ. A levegő összetételére vonatkozó legújabb és legpontosabb vizsgálatok azok, melyeket az 1879. évben Macagno a palermói meteorologiai állomáson végzett. Ezen vizsgálatokból kitűnt, hogy febr., márcz., április és május hónapokban, midőn a csapadékmenynyiség 178 millimétert tett, 100 liter levegőben a nitrogénen ki­ vid volt: 20171 liter oxigén, 0 033 liter szénsav, 0008 gramm ammóniák, 0102 gramm szerves anyag, salétromsavnak semmi nyoma. Az esőben szűkölködő hónapokban: junius, julius és au­ gusztusban: 100 liter levegőben volt 20 920 liter oxigén, 0'039 liter szénsav, 0 009 gr. ammóniák, 0100 gr. szerves anyag; sa­ létromsavnak nyomai. Innen kiviláglik, hogy az évnek szárazabb szakában a levegő több szénsavat és szerves anyagokat foglal ma­ gában, mint nedves időben, mikor az eső a levegőt szinte meg­ mossa. c) A levegő hőmérséke. Az éghajlat tényezői között, valamely vidék kiimájára legnagyobb befolyással bir a levegőnek hőmérsékl et e, valamint ,a hőmér séki ingadozások, melyek Rozsnyó vidékén jelentékenyek. A levegő hőmérsékére nézve a természettudósok két osztályt alapítottak meg, ugyanis: egyenletes, hat ár ol t vagy szigeti, azaz csekély évi és napi változásokkal járó éghajlat; és

13

extrem, excessiv vagy szárazföldi, azaz nagy változások­ kal járó éghajlat. Rozsnyóra vonat kozól ag szóljanak magok a számok. Az 1880-ban megkezdett meteorologiai feljegyzések alapján az évi ingadozások, vagyis az év lefolyása alatt észlelt legnagyobb és legalacsonyabb hőmérséklet közötti különbség 491 C. fokot tesz ki. 1887, 1SS8. évekre esnek, a mennyiben a hőmérő kénesőjének játéka az árnyékban a következő volt: 1888. 1583. 1584. 1885. 18S7. 1888.

julius -f 30-6° C. augusztus + 34-G" G. május ~b 27-0° G. junius -b 30-2° .G. augusztus + 34'4° C. julius + 27’5°

1880. 1883. 1884. 1885. 1S87. 1SS8.

januárius deczemb. deczemb. deczemb. deczemb. deczemb.

— —— — — —

22.0° C. 10 0° C. 19 40 C. 17T>" C. 17 0° G. 14.0° G.

Rozsnyó évi középhőmérséklete 8-2° C. fok. Kül önben Rozsnyó ki i máj ár a kedvező befolyással bí r ­ nak a kör ül öt t e fekvő, IC ezer kat aszt r ál i s hol dat tevő er­ dős hegyek; a mennyiben ezek a légkör hőinérsékét csökkentik s igy nyáron inegbecsülhetlenek, másrészt pedig a viz elpárolgá­ sát lassítják, minek következtében a talaj nedvessége gyarapszik. Ezek az erdők hűvösebb nyarat, nagyobb nedvességet és számos forrást adnak. De nagy befolyással vannak ez erdők a lég ozontartalmára is. Rozsynó l égköre ózonban hat ár ozot t an gazdagabb, mint bármely más városé, mely erdőségekt ől t ávol abb esik. d) A levegő nedvessége. A hires természettudós Tyndall, a levegő nedvességére vo­ natkozólag számos észlelést eszközölt. Azon kérdés megfejtése kö­ rül fáradozott leginkább: milyen befolyása van a levegő nedves­ ségének az éghajlatra és közvetlen az ember testszervezetére? —Az éghajlatra vonatkozó befolyását kimutatván, kijelentette, hogy a lóg nedvessége kétségtelenül megakadályozza a melegnek a hűd­ től való eltávozását. Testünk szervezetét illetőleg pedig kimutatta, hogy a nedves l evegőnek legfőbb hatása a bőrö'n és a tü ­ dőkben t ör t énő el párol gáson nyilvánul.

14

Általában legjobbnak, testszervezetünkre legkedvezőbbnek te­ kinthetjük azon légkört, melyben az elpárolgás szabadon és tö­ kéletesen történhetik. A légkör nedvességi fokát azonban nem az absolut, hanem a relativ nedvesség értékével kell kifejezni. Ily módon meghatározva a nedvességi fok, egészséges ember r e l egkell emesebben hat az olyan levegő, mel yben a viszonylagos nedvesség 70—80 % közt áll. Rozsnyóra nézve pedig épen ezen kedvező vi­ szony áll .fenn; a mint azt az alább követ kező t ábl áz at mutatja. Idült tüdőbántalmaknál azonban ennél még nedvesebb légkör van a betegre jó hatással, mert a köhögést ez enyhiti és a nyálka elválasztást megkönnyíti. Azért mennek a tüdőbajosok a Riviérára, hol a levegő határozottan nagyobb fokú nedvességet mutat, mint a szárazföld belseje, azért érzi magát jobban a légzőszervi bántalmakban szenvedő a novemberi ködös napok alkalmá­ val, mint a száraz deczemberi vagy januáriusi hidegben. A maláriás betegségek elterjedését a levegő nedvességével szoros viszonyban vélik állani. A cholera és himlő szintén jobban terjednek nedves, mint száraz légkörben. Rozsnyóra vonatkozólag: a relativ nedvesség maximalis érté­ két eléri januárhóban, minimumát pedig áprilisban. Erre nézve a következő számcsoportok tanúskodnak:

78

73

70

N

W

^

•2 •2^

tfj C3

68

70

75 72

cn

.2

0> S3

77

o

decz.

márczius

80

i

október

február

92

: május

január

1880

! április

Évfolyam

A viszonyos nedvesség havi és évi közepei.

82

85

85

78

91

85

'W

1881

96

88

92

82

82

80

71

87

87

89

1S82

93

79

75

70

69

71

72

80

86

86

84

89

79

1S83

87

75

79

67

67

71

73

71

84

89

90

93

79

1884

93

87

77

79

71

81

76

73

81

S8

90

91

82

1885

93

91

77

60

83

69

74

74

82

88

88

92

1880

95

91

88

72

70

82

77

80

89

88

94

81 84

. 1887 Közép

91

89

82

07

80

77

72

71

82 79

87

90

94

82

92

85

81

72

73

75

73

74

82

87

88

91

72

A levegő nedves pagy száraz állapotát azonban nemcsak a szabad légkörben, de i szobánkban is, inelyb 3ii lakunk, szükséges

15

tudnunk. Erre nézve bármely helyesen készült hygroscop megte­ szi a szolgálatot. Ily hygroscopok Calderoni üzletében Budapesten 5—10 írtért kaphatók. A lakóhelyiségekben a levegő nedvességének nem szabad GO vagy: a mi több: 50 nedvességi fok, vagyis 60—50°/o vizgőztartalom alá sülyedni. e) A l é g k ö r m o z g á s a. Az atmosphaera — mondja Reclus — igazában lélekzete boly­ gónknak. Ha hirtelen elvesztené az őt körülvevő légrétegeket, s ha felhagyna rendes széllélekzetével lehelni, a föld sem lenne egyéb, mint a világtérben keringő holt égi test, ép úgy, mint kísérője a Hold, melyről a legtöbb csillagász azt vallja, hogy nincs légköre.“ Ha légrészecskék folytonos áramlásban nem volnának, akkor a légkörbeli gázok elegyedése nem folyna szakadatlanul s igy az állatok és növények kellő táplálék híján teljesen kipusztulnának. Ember és ál l at a ki l ehel és a l k a l má v a l kör nyez et é t gyi l kos szénsavval t öl t i el. Ha ezen ölő gázt i smét be kel l ene szívni, l a s s a n k é n t önmagá t ölné meg. A szerves világ másik tagja ellenben, a növény, mind elveszne olyan légkörben, mely telve van a leveleiken át kilehelt oxigénnel. Óriási haszonnal bir tehát a légmozgás emberre, állatra, növényre egyiránt. Má s i k m e g b e c s ü l h e t e t l e n h a s z n a abban nyilvánul, hogy a h e g y e k g e r i n c z e i r e s c s ú c s a i r a na g y m e n n y is é g ű p ár á k á t h o r d vá n, f e l e l e v e n í t i k a f ö 1d g ö m b ő t is, f o r r á s o k k é p z ő d é s é t m o z d í t v á n el ő.

„A levegő egy ki nem apadó forrás, melyből lélekzetét veszi minden, a mi él. Az élet és a halál benne vau a levegőben, me­ lyet szivünk. Ugyanazokat az elemeket, melyek a fa leveleiből kiszabadulnak, a szél a most születő gyermek tüdejébe hordja, s a haldoklónak utolsó sóhaja, a virágnak pompázó kelyhét szövi majd s kellemes illatát képezi. A s z e l l ő , mely gyengéden enyeleg a virágszálakkal, odább viharrá válik, s gyökerestől tépi ki az élőfát és legénységével együtt elsülyeszti a hajót.“ A szelek ezenkívül m i n t h a t a l m a s g e o 1o g i a i t é n y e z ő k

16

is s z e r e p e l n e k . Egy vidékről elhordják a termő talajt oda hol az terméketlen volt és megfordítva. E g é s z s é g i s z e m p o n t b ó l a levegő mozgása nagyon fon­ tos, a mennyiben testünkre, illetőleg bőrünk idegeinek szerkeze­ tére és az abban foglalt véredények összehuzékonyságára gyako­ rolja hatását. Az é s z a k i h i d e g s zél e l v o n j a t e s t ü n k m elegét, a déli me l e g szél p e d i g csak kevés m e l e g e t v i s z el t e s t ü n k b ő l , de ha e g y s z e r s m i n d s z á r a z is, f o k o z z a az e l p á r o l g á s t. R o z s n y ó n csakis két fő szélirányról: ész a k i és d é 1n y ng a t i r ó l lehet szó, a mennyiben a különböző tájakról jövő sze­ lek mindig a, rozsnyó-dobsinai völgy hosszirányába tereltetnek. E két fő széliránynak pedig az egészség szempontjából kö­ vetkező szereplése van: A hideg és száraz északi szelek könnyen válhatnak ártalmasakká a légzési szervekre és ingerük az idegrendszert ; ellenben a meleg délnyugati szelek gátolják a bőr ki­ gőzölgését s a lehangoltság és fáradság érzetét költik. A szél hirtelen változása épen úgy hat, mintha a hőmérsék­ let gyorsan megváltoznék, mert a szél irányának megváltozásával rendszerint a hőmérő higanyának emelkedése vagy siilyedése is jár. f) A l e v e g ő n y o m á s a . Ha földünk felületén egy liternyi 0 fokú levegőt, s ugyan­ annyi vizet megmérünk, azt találjuk, hogy a viz 770-szer nyom többet mint a levegő. Mindamellett azonban, hogy a levegő mo­ lekuláinak súlya ily csekély, mégis, ha a földgömböt környező le­ vegő egy golyóvá volna összetömörülve, annyit nyomna, mint egy 300 kilometer kerületű rézgolyó; a miért is testünk felületére 14 —15000 kilogramm nyomással nyom. De mi e rendkívüli nyo­ mást nem érezzük, mert minden oldalról s minden irányban hat egész testünkre. Minél magasabban emelkedünk a föld felületéről fölfelé, an­ nál csekélyebb lesz e nyomás. Az Aetna tetején p. o. 3320 méter magasságban az összes levegőtömegnek körülbelül egyliarmada van az ember lába alatt. Az arab Alii a zen volt az első, ki fölismerte, hogy a levegő fölfelé ritkul. I '

17

Ezen nyomás csökkenésének megvan a maga élettani hatása is, de ez csak mintegy 800 —1000 méter magasságban kezd ész­ revehetővé válni. Azt tapasztaljuk ugyanis, hogy az érlökés, vala­ mint a lélekzés is gyorsabb, az elpárolgás mind a bőrön, mind pedig a tüdőkön nagyobb mérvű, a felületes véredények megduz­ zadnak és orr- vagy tüdővérzés lép fel. A hegyi levegőnek határozott kedvező hatása kitűnik első sorban a vérszegénységben, köszvényben, csúzban, görvélykórban és sorvadásban szenvedő egyéneknél. Ellenkezőleg kedvezőtlenül hat ez a tiidőgyuladás, mellhártyalob, heveny hörglob bántalmainál. 1500 méternyi magasságban az ideges ember még izgatottabb lesz, a szívbajban szenvedőnek állapota rosszabbra fordul. Hogy azonban a legtöbb emberre a hegyi levegő erősitőleg hat, azt tapasztalásból is tudhatjuk. R o z s n y ó n , melynek tenger feletti magassága 314 méter, a légnyomás, illetve ennek megfelelő higanyoszlop magassága 756 mm. fölé nem igen emelkedik. Az eddigi észlelitek alapján a lég­ nyomás maximuma 755.7 mm., minimuma 711.9 mm. volt. Évi középértéke a légnyomásnak 733.4 mm. g) L é g k ö r i por, s z a g , k i g ő z ö l g é s . Végre meg kell még emlékeznem azon tényezőkről, melyek a levegő tisztátalanságát nagy mértékben okozhatják és ezáltal egészségünkre határozottan káros befolyással lehetnek. A légkör porának első tudományos vizsgálója E h r e n b e r g volt. Nálunk Fodor József tett erre nézve is kimeritőbb észlelé­ seket, melyek alapján átlagban 13 V« hónapon keresztül, a por mennyisége egy köbméter levegőben 0.4 mlgr. volt Budapesten. A por mennyisége legkevesebb télen és tavaszkor, legtöbb nyáron és őszkor. Nem minden pornak van az egészségre kedvezőtlen hatása, de azon porszemecskék, melyek a járványos betegségek csirái gyanánt szerepelnek, és a melyeknek a levegőben való létét min­ den esetre fel kell tennünk, testi szervezetünkre káros hatással vannak. Az utczai por csak annyiban kellemetlen, hogy a szemet, az orr és gége nyálkahártyáit izgatja. Ezen igen könnyű és egyszerű 2

18

módon lehet segíteni: jókor reggel azon utczákat, hol nagyobb a közlekedés, megöntöztetni minden nap nyáron és őszszel. B a z a l t k ö v e z e t ü n k 100 e s z t e n d ő r e szól, tehát csak a szorgalmas söprés és öntözés szükséges, hogy a meglevő tartós kövezet mel­ lett a pormennyiséget csökkentsük. Máskép állunk azon kellemetlen szaggal és kigőzölgésekkel szemben, melyekkel némely mesterségekkel foglalkozók beszenynyezik egyes utczáink levegőjét. Hála a megye gondos intézkedésének, most már magán vá­ góhíd, mely undorító bűzzel alkalmatlankodnék környezetének, nincsen városunkban. A k ö z ö s v á g ó h í d pedig oly helyre van felállítva, a Sajó jobb partján, hogy ott a levegőt be nem fertőzteti, mert a Sajó elég vizet szolgáltat arra, hogy e helyiség folyton tisztán tartassák; de ha tenné is ezt, a közeli erdő és szabad mező ozonja segít rajta, hogy ezen miazma ne kerüljön a városba. Megrontják azonban a város levegőjét a szappanfőzők, cserző vargák, festők. Ezen iparosoktól azonban, minthogy inkább a vá­ ros szélén bírják lakásaikat, ezen kellemetlen szag nem hatol be a népesebb utczákba! És ez csak is, igy van jól, mert városunk tanácsa s irányadó körei biztos tudatával bírnak annak, hogy az emberi lakások körüli levegőnek a közegészség érdekében szük­ séges tisztaságot nem szabad egyesek kényének feláldozni. Ezen mesterségek felsorolásával, csak annyit akarunk még megjegyezni, hogy a közönségnek a XÍX. század utolsó negyedé­ ben, midőn a czivilizáczió minden irányban oly óriási mértékben halad, nagyon is meg kellene barátkozni azon gondolattal, hogy a légkörnek mint közvagyonnak tis ztán ta rtá s á ró l va l ó g o n d o s k o d á s , m i k é p s z o r o s , u g v k ö z ö s p o l g á r i kötelesség. 2. A talaj minősége. A levegő physikai és chemiai tulajdonságaival ekkép megis­ merkedvén, másodsorban nem szabad figyelmen kívül hagynunk azon talajt sem, melyen járunk, melyen élünk, melynek hatása egészségünkre nem kevésbbé fontos, mint maga a légkör, melyet belélekzünk. 7

19

Nem csak a laikusok, de magok az intelligens körök és a tudományos kutatásokat vezető szakértők sem vették eddig figye­ lembe a talajt; de mióta teljes határozottsággal ki van mutatva, hogy más befolyással bir az ember egészségére az agyagos, mint a homokos talaj, más hatást szül szervezetünkben a nedves, mint a száraz talaj : azóta kezdenek ezzel is komolyabban foglalkozni. E g é s z s é g i t e k i n t e t b e n a talajnak physikai alkotása, valamint chemiai összetétele viszi a főszerepet. Fontos továbbá ennek geológiai alkotása is, a mennyiben attól függ, mennyire bocsátja át a levegőt és a vizet. A ki azt hiszi, hogy a levegő ott végződik, a hol a talaj kezdődik, az nagy tévedésben van. Az esőviz földünk felületére esvén, egy része a mélyebb fek­ vésű helyek felé fut, másik része a levegőbe elpárolog, egy har­ madik része pedig a talajba szivárog. És ha ez a talaj a legtisz­ tább gránittalaj, még akkor is képes rajta átszivárogni, még in­ kább a nagyobb likacsokkal biró homok- vagy mészkőtalajon. Az ekként beszivárgott viz, mindaddig, mig agyag- vagy más szilárd kőzetből álló talajra nem akad, mindig lejebb és lejebb sülyed. A sülyedés határát elérve megállapodik, s ha a levegőt magából kiszorította, képezi az úgynevezett t a l a j v i z e t . Nagy esőzések alkalmával a talajvíz megszaporodik, úgy hogy alig van 80—90 centiméterre a felszíntől, nagyobb szárazság után pedig 8—10 méterre, sőt mélyebbre is esik. Egészségügyi tekintetben a talajvíz ezen állása igen nagy je­ lentőséggel bir, mert a t y p h u s és c h o l e r a j á r v á n y o k k i ­ t ö r é s e egész p o n t o s s á g g a l ö s s z e e s i k a t a l aj ví z a l á b b s z á l l á s á v a l , mig a talajvíz m a g a s á l l á s a m e l l e t t elmaradnak a járványok. így van a dolog a v á l t ó l á z z a l is. Teljesen száraz vagy teljesen vízzel borított talajon nem fordul elő. A talaj nedvességének foka hatással van végtére a t ű d őv é s z r e is. A tapasztalás ugyanis azt mutatja, hogy e betegség gyakrabban fordul elő agyagos talajon, mely a bevett vizet ma­ kacsul megtartja, és ezért gyakrabban nedves, mint a vizet áte­ resztő talajon. A talaj nedves volta ennélfogva két utón folyhat be egész­ ségünkre. 2*

20

1. Magának a víznek hatása által, mely hideg talajt, nyirkos levegőt okoz, s az ily talajon élő embereket hurutokra és csúzra hajlamosítja. 2. A szervi kigőzölgések elősegítése által. Nem szabad elhallgatnunk azon kérdés megfejtését sem : ra i n ő s z e r e p e van a t alaj l ég n e k a s z e r v e z e t b e n ? A talajbeli levegő a laza homokban 40—50%, lágy homok­ kőben 20—40%. Gazdag ez szénsavban, szervi anyagokban; van továbbá benne mocsárlég, valamint kénhydrogén is. Ilyen korántsem csekély mennyiségű talajlég főként arra szol­ gál, hogy a talajba jutott szerves anyagokat oxidálja, chemiai utón elégesse s ez által ártalmatlanokká tegye. De váljon eljuthat-e a talajlég az ember környezetébe? Ki nem emlékszik az oly őszi estékre, midőn a hüvösödő esti levegő által a meleg talajból a levegő kinyomatik, s a mely víz­ gőzével s rothadási terményeivel együtt fertőzi a levegőt, melyet folyton belélekzünk. Ezen talajlég azonban nemcsak az utczák és udvarok levegő­ jét fertőzi, hanem még nagyobb mértékben a lakások és szobák levegőjét is. Mindezek után igazat kell adnunk Vitruviusnak, ki már 2000 év előtt kimondta, hogy a ház építésénél az első feladat, az egész­ séges hely megválasztása. „De Architectura“ czimű művének I. könyvében leírja, hogy az ős Sál pia várost, lakosai kénytelenek voltak odahagyni, s a várost egy távolabb fekvő dombra fölépí­ teni, mert az előbbi helyen folyton gyötörtettek a váltóláz által. Londonban a nagy Miibank börtönt miazmatikus talajra építették s most a legnagyobb áldozatok daczára sem képesek a váltólázat onnét elűzni. A talaj — az eddigiekből következtetve — nem lehet más, mint a g y a g o s talaj. Mert ha figyelemmel kisérjük vidékünk ama nagyszerű palaképződését, melyeknek ragasztó anyaga is egy plasztikus anyagnak: a kovasavas timföldhidrátnak vegyülete, mely közönséges nyelven szólva szintén nem egyéb, mint agyag, akkor minden habozás nélkül kimondhatjuk fentebbi állításunkat. Ezen szétmállás pedig részint physikai vagy jobban mondva mechani­ kai-, részint chemiai tényezők folytán jött és jön most is létre. Ilyen tényezők: a légköri hőmérsék változás, mint a fagy és me-

A

21

leg, a vizcseppek folytonos áramlása, mozgása, mint eső és mint folyóvíz, továbbá: az oxigén, szénsav és viz. Az agyag alapanyagát képező timföldsilikátok, milyenek a földpátok és a hozzájok hasonló silikátok, a timföld és az alkaliák mellett rendesen más básisokat is tartalmaznak, leggyakoribb ezek között: a vas, a mangán, a mész, a magnesia (és egyéb orga­ nikus anyagok.) innét magyarázható, hogy miért némely agyag veres, más sárga, barna vagy szürke. A f i g y e l m e s é s z l e l ő i g e n t a n u l s á g o s p é l d á t l á t h a t e r r e z á p o r eső u t á n a D r á z u s p a t a k b a n , midőn ennek vize a R á k o s d e b r ő i ből l e z u h a n ó ví zzel a v á r a l l y a i u t c z á b a n egyesül. A Drázus vize ekkor csokoládé színű, mert a Pozsálló hegység palái mangánt tartalmazó érczeket foglalván magukban, barna színűek, mig a Rákosból lejövő, limouit tartalmánál fogva okrasárga. A felötlő mechanikai és chemiai változásokon kívül, még te­ temesebb változást szenved az agyag az által, hogy csak ritka esetben marad meg p r i m ä r h e l y é n , minthogy az esővíz több­ nyire magasabb helyekről a mélyebbekre mossa azt. Annak foly­ tan , hogy a viz sebessége lapályosabb helyen csökken, a nagyobb kőzetdarabok már útközben lerakódnak, a homok pedig, minthogy szemcséi az agyagénál nagyobbak, folytonosan a talajhoz surlódván, mindinkább finomabb lesz, és gömbölyded alakot vesz fel. Az ily módon iszapolt termény végre lerakódik, mint secundär s alapját, valamint vizátnemeresztőjét fogja képezni valamely horizonnak. Ilyen agyag és agyagos talaj sok helyen nagyon közel esik a föld felszínéhez, mint pl. a rákosi debrő, a Csipkedomb, a két téglavető s a püspökivel szomszédos temető; néhol pedig tete­ mesebb mélységben találjuk. Innét magyarázható azon körülmény, hogy miért találjuk a váraljai pinczekutakban s a temetőben né­ mely sirásásoknál a vizet oly közel a felülethez; mig a Rózsa vendéglő udvarán s a csűrkertek (Vanszák-féle) kutaiban tetemes mélységben. Hogy Rozsnyónak agyagos ta la ja ki vál t a felső részen nem mély rétegű, azt bi zonyí t j ák egyebek kö z ö t t azon források, melyekből Rozsnyó város l akosai ivóvizüket kapják.

22

Ezen agyagos talajt a régi és ujabbkori időnek elhalt vegetácziója, valamint a folytonos excrementumokkal való mivelés és gondozás annyira javitá, hogy az most már kor hány ós nyirkos a gyagt al aj j á vált, s a termékeny szántóföldet képezi, mely, le­ számítva a nehéz munkát, a kívánható legjobb földeknek minden kellékével bir. Rozsnyónak talaja tehát kor hanyós nyirkos agyagdús vá­ ly o g talaj, s mint ilyen már régebben mivelés alatt lévén, min­ dennemű növénymivelésre alkalmas. A Pelsőczön alul fekvő talajok, egészen Borsod megyéig in­ kább homokos és kavicsos vályogtalaj, mely minden talaj kö­ zött a leghasznosabb, mert minden időjárás mellett háládatos. A csetnekvölgyi, valamint az Almás és Torna felé eső talajok márgás m észtalajok, melyben a szénsavas mészfökl túlsúlyban van. A gazdák ezt nagyra becsülik, mert mind az agyagos, mind pe­ dig a homokos talajok előnyeivel bir, azok hátrányai nélkül. Ezen talajban — kivált ha gondosabb művelésben részesül — a gabonanemű növények minden faja, de különösen a rozs az, mely igen szépen díszük, továbbá zöldség, burgonya stb. A gyümöl cst ermeszt és is elég virágzónak mondható, s ma már annak nemesítésére is több gond vau fordítva. A szőlőmivelés, hogy hajdan nagy virágzásnak örvendett, arról tanúságot tesz a Rozsnyó fölött emelkedő „Kálvária hegy“ déli lejtőjének egyik része, mely most is „Sz ól óm ál“-nak nevez­ tetik ; ma már csak kertekben tenyésztik azt. Az erdei fák közül legjobban diszlik a kocsánt al an tölgyfa. A föld mi vei és még mindig kezdetleges utón, gépek nélkül, csak a cséplés már nagyobbára gépek segítségével történik. 3. Rozsnyó ivóvize.

A szerves élet főtényezőjeként a levegő és a viz szerepel. Ez utóbbi kiváló fontosságú nem csak mint ivó, avagy főzésre hasz­ nált viz, hanem egyéb czélokra is, nevezetesen testünk és fehér­ neműink tisztán tartására, konyhaedényeink megmosására, szobá­ ink súrolására, utczáink locsolására, szóval külső használatra. És amint megkívánjuk azt, hogy ivóvizünk tiszta és egészséges le­ gyen, épen oly szigorúsággal kellene azt is követelnünk, hogy a I

23

külsőleg használt vizünk tiszta legyen. Mert a tisztátalan viz, me­ lyet házi czéljainkra akarunk használni, talán veszélyesebb reánk, miut a tisztátalan ivóvíz; mert a járványos betegségek csirái va­ lószínűleg inkább ezáltal jutnak szervezetünkbe, mint az ivóvíz által. Önként támad tehát minden figyelmes olvasóban a kérdés: mel yek t ehát a jó ivóvíz sajátság ai? Hogy a vizet egészségtani czélokra vizsgáljuk, leginkább há­ rom szempontra kell figyelemmel lennünk. Mindenek előtt szüksé­ ges annak physi kai t ul aj donságai r a kiterjeszkednünk, melynél különösen a színre, szagra, izre, fényre, tisztaságra és üledékre kell kiváló figyelmet fordítanunk. Ezután következik a górcsövi vizsgálat, mely épen úgy tekintetbe veszi az élettelen, mint az élő szervezeteket. Végtére szükséges a chemiai vizsgálat, mely a szervi anyagokra és ezek termékeire van kiváló figyelemmel. Ezek alapján a jó ivóvíz kellékei, hogy tiszta, átlátszó, színtelen és szagtalan legyen; továbbá sok szilárd maradékot ne tartalmazzon semmi vagy minél kevesebb szerves anyagokat: ammouiumsókat, salétromos és salétromsav-sókat. Az ivóvíz hőmér­ séklete nagy változásoknak ne legyen kitéve. Legyen benne levegő és szénsavgáz feloldva. A felsorolt anyagok mennyiségének határa pontosan nem állapítható meg, de a legtöbbektől még élvezhető víznek van elfogadva, ha egy literben nem tartalmaz többet mint: 0.50 gramm

szilárd maradékot

0.05

„

szerves anyagot

0.05 gramm ammoniakot 0.05

„

kénsavat

0.20

„

meszet

0.005

„

salétromsavat.

A Rozsnyó város lakosságát ivó vízzel ellátó forrásoknak ter­ mészetes medenczéje a Rákos hegységben keresendő. Innen agyagpala és vaskőzeten áthaladva a hegy lábánál elterülő kertekben 6 f o r r á s b a n t ö r elő, melyek bőséges vizet szolgáltatnak. Ezen forrásokból két irányban vezettetik a városba vascsöveken az ivó­ víz, nevezetesen a „forrás-utczá“-ban levő nagy víztartóba a régi Stromp- jelenleg V arga-féle, továbbá D ia n isk a-féle, régi Kmosko-, jelenleg szintén V arga-féle, a S c h e f f e r Gusztáv főgymn. tanár tulajdonát képező és Kaller-féle kertekből, tehát 5 gazdag forrásból jön. Innen egy szűk utcza, valamint a Drázus patak medre alatt a nagy-csucsomi utczába, melyen végig haladva

24

a jelenlegi járásbirósági, de a város tulajdonát képező épület mel­ lett — egy oldalvezetéken — egy víztartóba jö n ; a fővezeték to* vább folytatódik, egy másik mellékága, a Szalay-féle házon alul a jelenlegi posta és táviró helyiséggel: a Sziklay-féle házzal átellenben a püspöki udvarba vezettetik. A fővezeték folytatólag a piaczi négy víztartót látja el vízzel s innen a berzétei utczából a csetneki utczán végig a Klepuson, a Kósa-Schopper-féle kórház mellett levő hetedik víztartóba jön. A h a t o d i k f o r r á s a régi Baross-féle, jelenleg Kubinyi Alajos városi pénztáros tulajdonát képező kertben veszi eredetét, honnan szintén vascsöveken a dr. Madarász Rezső tulajdonáttevő és a Yass Károly-féle kerteken keresztül, Varga patak alatt a Rosty József városi főjegyző udvarán át, a hol a váraljai utczá­ ból a Drázus medre szélén vezetett forrásvízzel egyesülve a Zöldfa utczai víztartóba, s innen a Drázus alatt s az „Ötház“ utczán ke­ resztül a berzétei utczai víztartóba jön. Ezen utóbbi hatodik íorrás tehát két víztartóba folyik, s a nevezett hat forrás tehát öszszesen kilencz víztartót lát el ivóvízzel. Hogy melyik esztendőben készítette a város ezen vízvezeté­ ket, azt teljes határozottsággal nem lehet megmondani; annyi bi­ zonyos, hogy ez a XVI. század első felében már igen terjedelmes volt és e czélra külön fizetett molnár (ács, csöves, Wasserlater, Mülner) gondozása alatt állott. A vizet már 1555-ben a közeli Rákosból, de facsöveken vezették a városba. A vascsövek lerakása mikor történt, arról nincsenek adataink, valamint azt sem tudjuk teljes bizonyossággal, hogy a Baross-féle kertben levő 6. forrás­ ból mikor vezettetett az ivóvíz a zöldfa- és berzétei utczai víz­ tartókba. A berzétei utczai víztartót 1846-ban, midőn az utczát csatornával és a régebbi (nem a mostani) kövezettel látták eh állították fel a mostani helyén az Irányi-féle ház m ellett; azelőtt a mostani Scholcz-Zsudel-féle, még régebben pedig a 30-as évek előtt a Csaplovics-Fábry-féle ház előtt volt a víztartó.

Azon szándékkal, hogy ezen ivóvíz szilárd alkotórészeinek mennyiségéről és minőségéről biztos tudomásom legyen, de még inkább azon czélból. hogy annak vastartalmát biztos forrásból merített adatokkal konstatálhassam, s ez által a lakosság fogaza­ tára gyakorolt káros hatását a közhiedelemmel szemben megerő­ síthessem, avagy megsemmisíthessem: kérvényt intéztem a kir.

25

magy. Természettudományi Társulat titkári hivatalához, lenne ke­ gyes engem e czélomban elősegíteni és a rozsnyói ivóvizet, még pedig mind a főforrásból, mind pedig egy főtéri víztartóból vegyelemeztetni. Pár nap múlva megkaptam az engem valóban nagyon kellemesen érintő választ dr. Lengyel Béla társulati titkár, egye­ temi tanár és a budapesti ásványvíz vegyelemző intézet érdemes igazgatójától, hogy a vizet kész d í j m e n t e s e n vegyelemeztetni. A vegyelemzést G y ő r y I s t v á n chemikus, — ki csakis ásvány­ vizek elemzésével foglalkozik, — végezte, melynek eredménye a következő: 1000 súlyrész víz elpárologtatásakor és a maradéknak 180° C-ra állandó súlyig történt hevítésekor (2—2 meghatározás közép­ értéke szerint) visszamaradt a főforrós vizéből 0.1411 súlyrész szilárd alkotórész, a főtéri víztartó vizéből 0.06Ő3 súlyrész szilárd alkotórész.

E maradék vizes oldata nem égvényes kémhatásu. Mind a kétféle viz mész- és magnesium-sók alakjában főképen chloridot, sulfatot és kevés carbouatot tartalmaz. A főforrás vi­ zében vasat nem, mig a lőtéri víztartó vizében vas nyomait sikerült kimutatni. A kétféle eredetű viz között az a szembeötlő különbség van, hogy a víztartó vizében alig felényi oldott szilárd alkotórész van mint a főforrásban és mié: ez vasmentes, addig a víztartó vize igen kevés vasat tartalmaz. A viz hőmérséklete többszöri méréseim alapján 10° C körül ingadozik, úgy, hogy az a téli hónapokban 1—2 fokkal alább sülyed, nyáron pedig ugyanannyival emelkedik. A rozsnypi ivóvíz ennél fogva a l egjobb i vóvizek közé sorozható, mint a mel ynek szilárd al kot órészei oly cseké­ lyek, hogy ezek számba alig vehetők; szerves anyagokat egyál tal ában nem t art al maz; salétromsav, kénsav, ammóni ák teljesen hiányzik belőle; tisz ta , átlátszó, színtelen és teljesen szagtalan. Mindezen jó t ul aj donságok mel l et t most már bát r an ki mondhat om, hogy az emberi fogazat zománcz rét egér e sincs egyál t al ában semmi káros hatással. O

7

0

/ 26

4. Rozsnyó ásványvize.

Az egészséget helyreállító és fentartó tényezők között nem szabad említés nélkül hagynunk azon kitűnő hatású ásványvizet, mely a püspöki fürdőben találja forrását. Hazánkban számtalan ásványforrás létezik, de azok tulajdonkép csak M á r i a T h e r é z i a uralkodása alatt ismertettek bővebben. A császárné ugyanis meghagyta orvosi tisztjeinek, hogy a kerü­ letekben létező ásványtartalmu vizeket vegybontsák és tapasztala­ taik eredményét a legfelsőbb kormány elébe memorandum alakjában nyújtsák be. Az első ilynemű felhívás 1763-ban történt, melynek következtében irta meg S t a e h l i n g József 1772-ben „ Me t h o dus g e n e r a l i s , e x p l o r a n d i a q u a s m e d i c a t a s . “ (Posonii in 8-vo) czimü művét. Utánna H e i n r i c h J o h a n n v. Crantz „ G e s u n d b r u n n e n d e r ung. o e s t e r r e i c h i s c h e n Mo­ na r c h i e “. Wien. ez. műve jelent meg 1777-ben. Utána fia II. J ó z s e f hasonló buzgalommal és nem kevesebb eredmény nyel járt el az ásványvizek vegyelemeztetése körül. A mehádiai, szklenói, füredi és ránki gyógyforrásokat ő hozatta rendbe s példáját több mágnás, püspök és város követte. A harmadik lendületet I. F e r e n c z császár adá meg, midőn a helyhatóságoknak és statusorvosoknak ismételve megparancsolá magyarhoni ásványos vizek ápolását, ő szólította fel K i ' t a i b e l tanárt, a nagyhírű botanikust, hogy Magyarországot államköltsé­ gen utazza be. Utazásának eredményét Kitaibel: „Hy d r o g r a p h i a H u n g á r i á é “ czimű két kötetes munkájában adta ki, mely­ ben 161 ásványos vizet ir le, ezek közül tizenkettőt vegybontva, a többi részben elemezve, részben csak átalában tárgyalva. Századunk harminczas és negyvenes éveiben egyes tudósok szintén több ásványforrás vizét elemezték. így többek között: L i n z b a u e r a budai meleg forrásokat, S c h e r e r és M a r s c h a l a pőstyénit, S c h w a r c z a herkulesit, B e e r a tepliczit, F e j e s az egrit, C z i l h e r t és S c h ö p f a szliácsit, S i g m u n d a bala­ tonfüredit, P r ú n y i a parádit, K él e r a bártfai forrás vizét ele­ mezték. Azóta 1876-ban kormányunk a közegészség előmozdítása czél-

27

jából egy törvényczikket szerkesztett, mely azonban — levonva belőle a 103. §-t, melynek értelmében uj építkezések gyógyfür­ dőinkben 20 évi adómentességet élveznek — nem egyéb Írott malasztnál. Manapság a balneológia hazafias irányának felvirágoztatásá­ ban legtöbb érdeme vau az or vos- t er mészet t udományi t á r s u­ latnak, a mennyiben vándorgyűlésein sok idevágó tárgyat is meg­ beszél, könyveket ád ki stb. így különösen felemlítendő Kubi nyi Ágoston, ki a rimaszombati XII. nagygyűlésen megnyitó beszé­ dének tárgyáúl a hazai ásványos vizeket választá*. Továbbá Ko­ vács Sebest yén Endre, ki 100 arany pályadijat tűzött ki ásvá­ nyos vizeink és fürdőink ismertetésére s a XXL nagygyűlés 1882. febr. 17-én tartott ülésében ásványvizi bi zot t s ágot küldött ki, hogy ásványos vizeinket, honismertetési, nemzetgazdasági és tu ­ dományos szempontból kellő szakismerettel és ügybuzgalommal megismertesse. Jelentékeny mozgalom konstatálható e téren más testületek és egyének részéről is, ilyenek a budapest i or vos - e gyes ül e t és a K árpát-egyesület, kivált annak k eleti Kár pát ok osztálya, mely már két éven át közgyűlései alkalmával Szobránczou és Margitszigeten kiállítást rendezett a kárpáti ásványos vizekből, a mely osztály fáradhatatlan titkára Sziegmet h Károly topographiai számos munkálataiban kiváló figyelmet fordít az ásványos vizekre. Jelenleg pedig az egyetemi és földtani intézetek chemikusai viszik a vezérszerepet évenként 30—40 forrás vizének elemzése által. Rozsnyó város határában több vasasviz forrás található. Ezek között első sorban kell felemlítenünk a püspök tulajdonát tevő fürdőben levő forrást, melyet Mari kovszky György egykori érdemdűs megyei orvos már 1813-ban elemezett; elemzését a ,,Les eaux Minerales de la H ongrie“ ez. munkában találjuk. (Buda­ pest, Société d’ imprimerie par actions 1878.) Rozsnyó-Báuya: Température 12-5° C. FeC03 '): 0 0573 FeSO, »): 1.0416 Total des matieres fixes : T0989 C a r a c t é r e : vitriolique. A n a 1 y s é e : par Marikovszky. ') Vasgálicz. 2) Kénsavas vas.

28

A második analysist 1852-ben dr. Kiss Antal Rozsnyó váro­ sában nem csak mint orvos, de egyszersmind a közügy terén is elévülhetetlen érdemeket szerzett kitűnő emberbarát végezte. A derék orvos erre vonatkozó saját szavai ezek: Rozsnyón a város felett egy kies völgyben van a püspöki vasas fürdő. E völgynek jegeczes agyagpalája igen terjedelmes vaskő telepeket foglal ma­ gában, különösen a fürdő melletti régi bányáknak számos górczai kihányt vaskő-halmokból állanak és az itt folyó Drázus pa­ taknak talajvize nehány ölnyi mélységre ily vaskő-telepet áztat, melyen két kutból merittetik a tiszta tintaizű, kifolyásában sárga vasélecsvizegyet lerakó ásványvíz az üstbeni melegítésre; e viz tehát a kutakban vaslugozott talajvíz, melynek hőmérséklete egy éven át havonkénti észlelésem szerint az évnek hőfokával 4 4" R. foktól 10‘6° R fokig változik. Elemzése szerint van: Egy pol gári iont vízben kénsavás szikéleg .

.

szemei* . . .

kénsavas vasélecs . . . kettedszénsavas vasélecs . . . h a lv p ir a n y ......................... . . . kettedszénsavas mészéleg . . . . „ keseréleg . . . . „ eselélecs . . . . kovasav oldott állapotban . . . .

1-42 0-43 0'38 013 0-03 0-64 003 0-20 3-26

E szerint ásványos alkotó részekben szegény ugyan e viz, de vassókból fontja közel egy szemért tart, azért e viz egyedül vasasnak jellemezhető. Ugyanez dr. Bol emann István vihnyei fürdőorvos által irt „A f ür dőt an kézi könyve“ czimű műben Dr. Kiss Ant al nak elemzése van leírva, de már grammokban kifejezve, és pedig egy literben van: kénsavas natrium . . 0185 gr. kénsavas vasélecs . 0 056 gr. kettedszénsavas vasélecs chlorstrontium (halvpirany) kettedszénsavas mész „ magnesium „ mangán kovasav ...............................

. . . .

. . . .

0-050 0 017 0 004 0-083 0004

gr. gr. gr. gr. gr.

0 425 gr.

29

Feljebb a völgyben van egy másik vasas forrás a Markó Albert-féle, melyet dr. Kal ecsi nszky Sándor, jelenleg a földtani társulat chemiknsa 1883-ban elemezett; szerinte van egy literben: szénsavas nátrium „ mész . . . . „ magnésium . „ vasoxidul kovasav hydrát . . . . kénsavas mész . . . . c h lo r k a liu m ......................... szénsavas mangan chlornatrium ......................... aluminium hydroxyd Összesen .

. . . . . . . . . . .

005479 004444 005062 002762 0-02059 000730 000273 0 00265 0-00245 0 00052 0-21371

gr. gr. gr. grgrg'--

grgr. gr. gr. gr.

mint szilárd alkotórész. Továbbá szabad és félig kötött szénsav 0 26937 gr., fajsúlya 1 00923 gr, hőmérséke 14u C. Ezen viz t ehát égvényes vasas savanyuviz, inig a p ü s ­ pöki fürdő vize vasgáliczos. E kettő között tehát az a különbség, hogy a Markó-féle forrásvízben a vasoxydul szénsavhoz, a püspöki forrás vizében pedig a vasoxydul kénsavhoz van kötve. A vasas vizeket átalában következőkép szokták osztályozni : 1. Vasgáli czos vizek. Ilyen: a gyöngyösi, erdőbényei, parádi vastimsós és a rozsnyói püspöki fürdő vize. 2. Vasas hévvi zek: Algyógy, Szliács, Vihnye. 3. Vasas savanyu vizek: Buziás, Bazin, Párád (Clariss-forrás). 4. Égvényes vasas savanyú viz: Lubló, Szulin, Rozsnyó, Markó-féle. 5. Égvényes konyhasós vasas savanyuviz: Ránk, Sóskút, Suliguli, Tusnád. 6. Égv ényes gl aubersós vasas savanyuvi z: Tartsa. 7. Föl des vasas savanyuviz: Ajnácskő, Borszék, Lippa, Koritnicza, Béla-forrás. Egy felnőtt ember egész testszervezetének összes vastartalma meg nem haladja a 2 grammot. By módon megérthetjük, bogy csak nagyon kis mennyiségről lehet szó, és hogy már nehány centigramm hiánya az egyensúlyt megzavarhatja. Ezen kis menynyiségek magyarázzák meg azt is, hogy a vasas vizek az ő na­ gyon csekély vastartalmúkban nagy befolyást gyakorolhatnak, mert ha csak milligrammokban számítjuk is azon összeget, mely a va-

30

sasvizek ivó gyógymódjánál a vasból felszívódik, nehány heti gyógy­ kezelés mellett az elegendő lehet, hogy a szervezet vasfogyatékát pótolja. — Az ivógyógymódnál a szénsavas vasoxi dul a gyo­ morba jutva a gyomornedv sósavával vaschl or ür t képez, s igy szívódik fel, vagy pedig a gyomorban és vékony bélben a fehér­ jével egyesül s mint vasoxid-fehérje jön az anyagforgalomba. Heveny emésztési zavaroknál, heveny gyomor és bélhurutnál a szénsavas vasoxydul nemcsak nem szívódik fel, de még káros hatással is van; ellenben a vasgáliczos vizek jó hatással vannak bélhurutos esetekben, mert a vasgálicznak mint fertőztelenitő szernek a hatása a bélben előjövő bomlási termékekre jótékonynak mutatkozik. A vasas vizeket úgy külsőleg mint belsőleg alkalmazva dr. Marikovszky és más tekintélyes orvosok következő esetekben ajánlják: 1. V érszegénységi esetekben. 2. Által ános gyengeségi áll apot oknál, a mint azok testi, vagy szellemi túlerőltetés folytán mint kimerülés mutatkoznak, vagy nemi kicsapongások következtében nem ritkán fellépnek, vagy pedig hosszantartó betegségek után mint lassú üdülés jeleztetnek; végre öreg embereknél. 3. Idült i degbánt al maknál , mint: kedélyizgatottság vagy lehangoltság, hüdések, érzésfokozottság és csökkenés, zsábák, gerinczagyi bántalmak stb. 4. I var szer vi bá nt a l ma knál stb. \

5. Lakásviszonyok.

Életünk jó részét lakásunkban töltjük, épen azért ennek előnyös vagy káros befolyását nagyon is érezzük. Rossz lakásban egészsé­ günk minden nap ki van téve a megromlásnak. De különösen kárára van ez a gyermeknek és ifjúnak, ámbár a betegség jelei mindjárt nem mutatkoznak ezeken sem. De azért figyeljétek meg kisded­ óvóink apró csemetéit akkor, midőn a téli vagy kora tavaszi hónapokban kijönnek az intézetből: hány sápadt és beteges arczot fogtok ezek között találni. És ha ennek okát akarjátok felderíteni, nyomozzátok: a végső okot a rossz táplálás mellett minden bizonynyal az egészségtelen lakásban fogjátok találni.

31

Statisztikai adataink hiányosak, vagy Rozsnyóra vonatkozólag tudtommal nincsenek is arra nézve, hogy a lakások minősége és a megbetegedések gyakorisága és mineműsége hogyan függ össze egymással; hogy a halálozási arány mennyiben függ a lakás minőségétől. Milyen üdvös dolog lenne, ha városunk derék orvosa, nagy szorgalommal gyűjtött statisztikai adatai mellett ezen körül­ ményre is kiterjesztené becses figyelmét, hogy igy biztosabban megtalálnék a feleletet a fentebbi kérdésekre. Öreg emberektől hallottam, hogy az 1831. évi kolera alkal­ mával a „P arlag“ városrész lakói szenvedtek legtöbbet e beteg­ ségben és hogy a halálozási arány is ott volt a legnagyobb. S valóban nem is csodálkozunk, ha betekintünk az ottani lakásokba, önként azon kérdés merül fel lelkűnkben: mimódon tarthatja fel egészségét valaki ily lakásban. És ha tovább menve, a középkori járványok nagyságának okát kutatjuk, rá kell jönnünk arra is, hogy ezek korántsem az általános kosmikus viszonyokban, nem földrengésekben, avagy üstökös csillagokban, nem a láthatatlan mérges levegőnek titok­ zatos hullámaiban, nem a kutak és források megmérgezett voltában — mint azt Rozsnyón is hitte a felvilágosulatlan alsóbb uéposztály, hanem a család és háztartás legegyszerűbb viszonyaiban kell keresnünk. Micsoda tényezők b írnak befolyással a lakás egész­ séges vagy egészségtelen vo ltára? Első sorban kell itt felemlítenünk a ta la jt, a melyen lakásunk fekszik. Mert az emelkedettebb területet a légáram jobban átjárván, tisztítja annak levegőjét s megóvja a nyirkos levegőtől, a mely azután a falakba is felszívódik s állandóan nedvesen tartja azokat. De ilyen helyen többnyire a talajv íz is mélyebben fekszik a mely körülmény pedig szintén fontos az építkezésnél. A talajnak tehát, hogy az a lakásra alkalmas legyen száraz nak kell lenni, mert az ily talajon nem terjed sem a váltóláz, sem a tüdőgümőkór. A talajnak szárazon tartására pedig igen hathatós segédszer a czélszerű kövezés. Rozsnyón e tekintetben kétségtelen haladás tapasztalható. Nehány évvel ezelőtt a főtér, berzétei és csucsomi utcza egy része bazalt kőzettel köveztetett ki, úgy hogy ez tartóssága mellett a szemet sem rontja annyira, mint más világos színű kövezet; de ebből kőzetatómok sem repülnek annyira a

32

levegőbe, hogy tüdőnk likacsait kitöltsék s mindennemű tüdőbajokra adjanak okot és alkalmat. Csakhogy itt nem kellene megállapodni, hanem a czélszerü kövezést tovább folytatni és legkivált ügyelni arra, hogy az mindennemű szenyezéstől megóva tartassák és nyáron át szorgalmasan öntöztessék. A talaj megválasztás mellett nem szabad figyelmen kivid hagyni azon körülményt sem, hogy lakásunk a világoss ágnak és a levegő já rá sn a k ki legyen téve, továbbá legyenek a falak szárazak, a lakószoba tágas és világos, kiváltképen hogy az ablakok lehető nagyok legyenek, mert a szoba ablaka a lakásnak szeme és tüdeje. E tekintetben városunknak kisebb utczáiban épült lakó­ házai nem egészen felelnek meg az egészségtan szabályainak. Többnyire alacsony gerendás lakások ezek kicsiny ablakokkal. A lakás tis z tá n ta rtá s a nem kevésbbé fontos alapja a lakás egészséges voltának. Erre nézve első és főkellék a rendes szellőzés, mely által legalább is annyi tiszta levegőt kell a szobába áramoltatni, még pedig úgy, hogy ajtó és ablak is nyitva legyen, hogy a szoba levegője kellemes és szagtalan legyen, mert a mely szobában belépésünk alkalmával kellemetlen szagot érezüuk, az a szoba nincs eléggé szellőztetve. Rozsnyó lakosainak némely részénél az a hiba m egvan, hogy lak á su k a t kellőleg nem sz ellő zte tik . Nagy hiba az is, mit különben a szűk anyagi helyzet hoz magával, hogy télen át mindig egy szűk szobában szorong az egész család: az iparos ott űzi iparát, felesége tőzi az ételt; gondoljuk még ehhez a szellőztetés hiányosságát, akkor képzeletünk előtt áll azon teljesen megromlott levegő, mely minden ragályos nyavalyának alapja, forrása. Lakásunkat télen fütenünk kell, mert különben fázunk. Tapasz­ talás szerint legkellemesebb a 18° C. melegségű szoba. A lakás fűtésére Rozsnyón különféle kályhákat használnak: vannak vas­ kályhák, kőszénre, vannak agyagkályhák, fára; de van akárhány olyan lakószoba is, hol nincs kályha, csak takaréktűzhely, hol az étel főzése mellett melegszik a szoba is. A fűtést illetőleg azt a tapasztalást szereztem, hogy a nor­ mális hőmérsékletet (18° C) a legkevesebb helyen tartják meg, hanem igenis 20—25° C, sőt magasabb hőmérséket is konstatáltam ! I n n e n s z á r m a z n a k a z u t á n a g y a k o r i b b á th ü lé s e k és l é g z ő s z e r v i b á n t á l m ák.

33

Egészségügyi szempontból igen fontos a lak á ssű rű ség is, mert a halálozási arány a statisztikai kimutatások szerint a la­ kássűrűséggel egyenes arányban növekszik. Rozsnyón lakássűrűségről panasz nem lehet, mert mig Bécsben 55, Sz.-Pétervárt 52, Párisban 35, Berlinben 32, Budapesten 30, Londonban 7—8, addig Rozsnyón 5 —G lakos esik egy házra. A lakóházak nagyrésze tehát Rozsnyón — miként az eddigiekből kitűnik — egészben nem felel meg az egészségtan követelményeinek, hanem ezek sok helyen még sok kívánni valót hagynak. Kötelességemnek tartom itt polgártársai óinak tanácsúi adni azt, hogy szegény állapotuk mellett is, mily üdvös hatással van a test szervezetre az, ha lakószobáikat kellőleg szellőztetik, rot­ hadásnak indult szerves hulladékokat az épület körül nem tűrnek és a fűtésnél is ügyelnek arra, hogy szobáikban a kellő (18° C.) hőfoknál sem több, sem kevesebb ne legyen. 6. A nép táplálkozása. Az élő emberi szervezet folytonos működése közben meleget fejleszt és erőt fejt ki, szóval fogy, emésztődik. Hogy pedig ezen elvesztett anyag visszapótoltassék, tápláló anyagot kell a testbe bevinni, a mely táplálék megemésztetvén, uj anyagot, uj erőt szol­ gáltat szervezetünk számára. A tápláló anyagok részint az állat- vagy növényországból, tehát a szerves világból valók: s z e r v e s e k , részint az ásvány­ országból származnak : s z e r v e t l e n e k . A szerves világból szár­ mazó tápláló anyagokat ismét fel szokták osztani n itro g e n t a r ­ talm u n k ra és n itro g én nélküliekre. A nitrogen tartalmúak, melyek legfontosabb képviselőjök után fehérje-féléknek is ne­ veztetnek, különösen uj szövetek képzésére szolgálnak. A nitro­ géntől mentesek ismét két csoportba oszlanak: sz én h y ó rá to k ra (ezukor, keményítő) és z sira d é k o k ra (zsírok, olajok). Ezen utóbbi két csoport vegy ületei gyorsan oxidálódván, a meleg és az erő főforrását képezik. A szervetlen táplálékhoz számítjuk a vizet és számos sót, mely anyagok gyakran már a szerves vegyületekben is kívánt mennyiségben fordulnak elő. A tápláló anyagok é rté k é t illetőleg tehát nevezetes szerepet 3

34

kell tulajdonítani első sorban a fehérje-féléknek, másodsorban pe­ dig a szénhydrátoknak és zsiradékoknak. Az olyan táplálkozás, mely megadja a testnek úgy a nitro­ gén, valamint a széntartalmú tápláló anyagokat a szükséges menynyiségben, s jól emészthető állapotban, alapja az egyes ember, valamint a népek ereje és egészségének. Az oly emberek, kik csak kevés nitrogéntartalmú eledelhez jutnak, kik nem esznek elég húst, a kik leginkább csak széntartalmu eledellel, burgonyá­ val, rizszsel élnek, lassankint elgyengülnek, a munkát nem bírják, sokat betegeskednek és rövid életűek; ellenben a jól táplálkozó emberek erősek, munkabírók, egészségesek és hosszú életűek. Nézzük most már ezek után Rozsnyó lakosságának táplálkozását. Az eddigiekből kitűnt, hogy az emberre nézve legfontosabb táplálék a hús. Rozsnyón a legközelebb lefolyt 1888. évben a 13 mészáros a közvágóhídon levágott 652 db. szarvasmarhát, 714 db. borjút, 613 db. juhot, 840 db. bárányt és 476 db. sertést. Ez utóbbi számhoz még hozzávehetünk a magánosok részéről leölt 324 da­ rabot, úgy hogy az elmúlt évben levágott sertések száma 800-at tesz ki. Ha már most egy szarvas marhának átlagos súlyát 265 kgnak, egy borjúét 25 kgnalc, egy juhét 20 kgnak, egy bárányét 7 kgnak, egy sertését 80 kgnak vesszük, akkor a fejenkénti húsfogyasztás Rozsnyón igen te k in tély es összegre: 60 k g rtn ra rúg. Londonban a húsfogyasztás fejenként egy évben kitesz 80 kgrmot, Budapesten 70 kgrmot, Párisban 25 kgrmot, nálunk Árvamegyében 8 kgrmot. Ebből láthatjuk, hogy a húsfo­ gyasztás tekintetében Rozsnyó város lakosai az első fogyasztók között állanak. Vegyük hozzá még azon tömérdek csirkét, kacsát, ludat, a mely a rozsnyói piaczon az egész év leforgása alatt élű rusittatik s vonjuk le azt a kevés mennyiséget, melyet falukra visznek, akkor bátran elmondhatjuk, hogy Rozsnyó város la­ kosai a húsfogyasztás tek in te té b e n az első husfogyasztó k k a l: az ango lo k k al versenyeznek. Igen fontos táplálék továbbá a tej. Tudjuk, hogy a gyermek­ nek egyedüli tápláléka ez, de a felnőttek is Rozsnyón, még a leg­ egyszerűbb polgárháznál is, szívesebben megisszák a tejes kávét, mint a pálinkát., A legközelebb lefolyt évben volt Rozsnyón 272 db. fejős te­ hén. Átlag lehet naponként egy-egy tehéntől 4 liter tejet számi-

tani, ez pedig kitesz 1088 litert. A vidékről, még pedig Berzétéről naponkint 40 litert, a többi helységekből: Betlérből, Veszverésből, Csúcsomból, K.-H.-Váraljáról, Jólészről, Rudnáról összesen 10 litert. A naponként elfogyasztott tejmennyiség tehát 1138 liter, ez kitesz egy évben 41 54 hektolitert. A fejen k én ti te jfo g y asztás te­ h á t é v e n k é n t 88 l i t e r . Es ez szintén t e k i n t é l y e s m en y n y is é g , ha városunkat Magyarország más helységeivel hasonlít­ juk össze ; mert azt találjuk, hogy Eiptó és Arvamegyékben, hol a tejfogyasztás legnagyobb, az egész éven keresztül átlag fejenkint mintegy 70 literre megy. Nem kevésbbé fontos tápszer a k e n y é r és a t é s z t a n e m ű . Hogy mennyi lisztet fogyaszt Rozsnyó város lakossága egy év le­ forgása alatt, és ebből kifolyólag mennyi esik évenkint egy em­ berre, azt a megbízható adatokból könnyen kiszámíthatjuk. Mert azt tudjuk, hogy a múlt évben behozatott a városba 8521 mm. liszt, ré­ szint a baki műmalom, részint más malmok produktuma, ebből kivittek 456 mmázsát; tehát a városban elfogyasztottak 8065 mmázsát.— Gabonafélét (melyhez a kása, bab s egyéb hüvelyesek is számitat­ tak) behoztak a városba 941 7« mmázsát. Kivittek 130'/qmmázsát maradt 811 mm. a városban, A l i s z t b ő l t e h á t j u t e g y em ­ b e r r e 1.7 mm., a gabonafélékből pedig 0.17 mm. Összesen: 1.87 mm. Az élelmi czikkek között végül nem hagyhatom említés nél­ kül azon nagymennyiségű b u r g o n y á t , mely Rozsnyón elfogy. A múlt évi statisztikai adatokból az tűnik ki, hogy Magyarorszá­ gon évenkint átlag 15 millió minázsa burgonya fogy el. Ehhez arányos a rozsnyói logyasztás is: mert itt minden még a legszegényebb csa­ ládnak is van egy kis (Vs vagy Vt vagy eke) bérlett földje, mely­ nek nehány zsáknyi termését egész télen át elfogyasztja. — Ezen nagy fogyasztás különben onnan származik, mert a burgonyának igen csekély a tápláló ereje, miért is igen sokat kell belőle enui, ha azt akarjuk, hogy a test legalább részben visszanyerje a ter­ mészetszerűen elvesztett életerőt. A s z e s z e s i t a l o k r a n é z v e a statisztika azt mondja, hogy Magyarorszgon sokkal több szeszes italt fogyasztanak, mint a mennyit közgazdasági, de még inkább közegészségügyi tekintetből kellene. Magyarországon átlag egy férfi 35.8 liter, egy asszony 10.9 liter szeszt fogyaszt évenkint Rozsnyóra vonatkozólag az adatok meg­ bízhatatlanok. Mert a múlt évben a városba bejött 3259 hektoli3*

36

ternyi szeszből kiment 1504 hektoliter, itt elfogyott 2755 hektoliter esik tehát egy személyre 0.6 hektoliter. Nézetem szerint ez adatok, helytelenek, mert a kivitelt ellenőrizni nem lehet, s az kétségkívül több, mint a mennyit ezen adatok feltüntetnek. Annyit azonban állithatunk, hogy a nagyobb adó, mely a szeszre vettetett, annak fogyasz­ tását legkevésbbó sem csökkentette. Úgy járt ezzel is kormányunk, mint Angliában, hol még vasárnap is, midőn a gyógyszertár csukva van, midőn a postás nyugszik, midőn a múzeumok, hangversenyek tilos mulatóhelyek: a pálinkás bolt, ép úgy, mint nálunk nyitva van és fogy a pálinka, mint azelőtt. Állampénztárunk ez által jó üzletet csinált, és a pálinkafogyasztás maradt mint volt. A másik szeszesital: a b o r. Ezt az egész Magyarországon a 12 éven felüli népesség 2.4 millió hektolitert iszik. Ebből egy fér­ fira átlag nem egészen 44, egy nőre valamivel több mint 9 liter esik. Rozsnyón többnyire körtvélyesi és almási bort fogyasztanak. A múlt évben elfogyott összesen 1517 hektoliter bor, ebből egy emberre átlag 32 liter jut. Sokkal csekélyebb ennél Rozsnyón a s ö r f o g y a s z t á s , mert a múlt évben a városba behozott 216 hektoliterből egy lakosra valamivel több mint 4 liter sör jut. Az egész Magyarországon egy férfira esik 41, egy nőre 11 liter évenkint. Londonban megiszik átlag egy angol évenkint 20 gallont vagy 90 litert. Münchenben 120 gallont vagy 540 litert. 7. A nép keresetforrása. Az egészséges embernek kötelessége, hogy egyrészt önmagának, de másrészt a társadalomnak javára is munkálkodjék. Ezen munka az emberek állása és foglalkozása szerint különféle lehet; de bár­ milyen legyen is az, bizonyos idő lefolyása alatt kifárasztja a testet, melyre pihenésnek kell következnie. „A munka és a pihenő idő helyes megosztása, különösen az alvás szükségletének teljes kielégítése, és a munka nagyságának a szervezet működő képességét túl nem haladása, olyan föltételek, melyeknek teljesítése teszi lehetővé, hogy az ember egészségének megromlása nélkül sikeresen munkálkodhassék.“ A foglalkozás nem csekély mértékben föltételezi életünk meg­ hosszabbodását avagy megrövidülését. Tanulságos erre nézve a következő táblázat, mely az embe­ reknek foglalkozás szerinti különböző élettartamát tünteti fel.

37

744 ember között, kik a 80 óvet túlélték, volt paraszt.................................... 87 k é z m ű v e s .............................. 71 j o g t u d ó s ..............................33 p a p .......................................... 26

k a to n a ..................................... 21 k eresk ed ő ............................... 11 gazdász......................................10

A különböző foglalkozás-módokat mind összevéve, a czivilizált Európában most 36—40 év közt van az emberek közép­ élettartama, mely Casper számítása szerint a különféle ranguakés hivatásuakuál következő eredményt mutatta k i: k eresk ed ő k n él............................... 62.4 hivatalnokoknál............................... 61.7 gazdászoknál és erdészeknél . 6 1 . 5 k a to n á k n á l..................................... 59.6

i |

ügyvédeknél művészeknél tanítóknál orvosoknál

. . . .

58.9 57.3 56.9 56.8

E szerint a hivatásra való tekintettel legkedvezőtlenebb az arány a tanítóknál és orvosoknál. Az emberiségnek munkálkodó részét két nagy csoportba különíthetjük. Az egyik szellemi, a másik testi munkát végez, egyiknél az agyvelő, a másiknál az izmok működése szükségeltetik. A szellem i m unka épen úgy, vagy még jobban veszélyez­ teti testünk egészségét, mint a testi munka. Mert ott az ülő élet­ mód egyrészt, de másrészt és főkép az agyvelő túlságos erőltetése lehetnek káros hatással a szervezetre. Szellemi munkás aránylag szép számmal fordul elő városunkban. A te s ti m unkát végezők között legnevezetesebbek a m ezei m unkások, továbbá a bányászok és iparosok. Mezei munkás aránylag legkevesebb számmal találtatik Rozs­ nyón, pedig ez a foglalkozás még legkedvezőbb az egészségre. A paraszt ember folytonosan a szabad levegőn tartózkodik s ez edzi, erősiti idegrendszerét s fokozza testi erejét. Azelőtt a kertészkedés egyik főfoglalkozása volt a lakosság­ nak. De a Rozsnyó körűi elterülő gyümölcsös kertek az egyes családoknak kedves tartózkodási helyei ma is, valóságos mulató helyek, gondűzők, s a gyümölcs nem utolsó keresetlorrása a la­ kosságnak. A legközelebb lefolyt évben kevés, de annál több gyümölcs termett két évvel ezelőtt, úgy hogy a gyümölcsbevásárló németországi czég képviselője megrakodva távozhatott vidékünkről, almaborra használván fel gyümölcstermésünket. E téren azonban szükséges volna szövetkezetbe lépni, s igy

38

egyesülve alkalmas piaczról gondoskodni, legalább a finomabb gyü­ mölcsökre nézve, s összeköttetésbe lépni Budapest és Bécs cse­ megekereskedőivel és vendéglőseivel. Nagyon aláhanyatlott a XVII. század folytán szintén oly lii réssé vált méz- és v iaszk eresk ed és is. 1650 körül még sok esetben tetszésére volt bízva a rozsnyói polgárnak, hogy tartozását készpénzben, mézben vagy viaszban akarja-e leróni. Még az ón gyermekkoromban is, ezelőtt 25—30 évvel nagyon virágzott a mézzel és viaszszal való kereskedés, de ma már nagyon hanyatlott az. A v ászo nfehérités hasonlóképen igen jó jövedelemforrása volt sok rozsnyói polgárnak és ezekkel több munkásnak. Ma már azonban ez is a bányám (íveléssel együtt csak igen kevésnek ad keresetet. Mintegy 30 rozsnyói és azelőtt az itteni érczgazdag bányák­ ban dolgozott bányászt lehetne összeszedni, a kik nagyrészt Ozdon és Salgó-Tarján bányáiban keresik jelenleg kenyeröket. Az az egy­ néhány, a kik itt laknak, vagy a nadabulai vagy a krasznahorkai határban dolgoznak vaskőre. Jelenleg a lakosság mintegy 25%-a az iparos osztályhoz tartozik és tehetsége szerint műveli az egyes iparágakat, melyek azonban ma már, midőn a gépekkel való munkálkodás mindinkább kiszorítja a tartósabb kézimunkát, nagyon keveseknek nyújt hasz­ not, úgy, hogy e nagyszámú iparosaink legnagyobb része csak vegetativ életre van utalva. Ennek azonban sok más egyéb körül­ mény is az oka, melyet itt fejtegetni nem tartok sem szükséges­ nek, sem czelruvezetőnek. Az iparágak közül, hogy melyiket művelik ez idő szerint Rozsnyón leginkább, azt a következő táblázatból láthatjuk. A rozsnyói iparosok szám a 1888.

C3

Tímár .

.

.

.

Szíjgyártó.

.

.

Bőrgyár

.

.

.

.

8

.

.

4

f.

.

.

1

,§ h

i— i

5

Lakatos Beszelőműves . Aranyműves j Bádogos

.

.

i 2

. .

.

3

,

;P s-

:© ^ íó o

Papír­ ipar

39

Köteles . Szitás-rostás Festő Kárpitos Takács .

U

_Ph Szappanos-gyertyás

N""

S3 3

Órás Kocsigyártó co v^>

£

'i S

Kerékgyártó

3 cö

pH

Bodnár............................... A s z t a l o s ......................... Műasztalos......................... Esztergályos . Fűrészmalom . F é s ű s ...............................

3 4 16 1 1 2 1

§

Nyersbőrkereskedő

M é s z á r o s .........................

12

H en tes...............................

1

P é k .....................................

4

Gőz- és műmalom

1

•■
M olnár...............................

5

pH

C z u k r á s z .........................

1

SD

ci

* CD

C 'ö c •<Si ?*

Bőrkereskedő .

Építész .

.

4 1 5

1 .

.

2

Fűszerkereskedő .

5

Vaskereskedő .

2

Papir-könyvkereskedő O.

1

Posztókereskedő .

S CD

Rőfös-véges kereskedő

1 2

Lisztkereskedő

2

«5 S -t
Divatkereskedő

5

Ruhakereskedő

1 2

•"Ö

Mézeskalácsos Kertész .

2

V a r r ó n ő ......................... 30 Czipész............................... 36 C sizm adia......................... 178 Szűcs ............................... 13 K a l a p o s ......................... 6 S zű rszab ó......................... 12 S zű rcsa p ó ......................... 43 G u b á s ............................... 9 Divatárus ......................... 3 Férfi-női szabó 16

B é r k o c s is ......................... i í>> SS Kőedénygyár . fcc P, Korcsmáros . . . .

i-í c :

e öi Is <s

.

Könyvkötő.........................

.

Üveg-porczellán keresk. .

Ácsmester .

Szeszkereskedő

1

Szobafestő .

Vegyeskereskedő .

4

Kéményseprő

Szatócs ...............................

Fényképész

K á v é s ...............................

Könyvnyomda

Dohány nagytőzsdés .

1

Fodrász-borbély

Dohány kistőzsdés

1

20 2

A mint e táblázatból kitűnik, Rozsnyón az olyan iparágat űzik legjobban, a melynél az iparos a kedvezőtlen testtartás és testi erőltetés által veszélyezteti egészségét. De hogy milyen viszony­ ban áll ezen munka a halálozással, arra nézve biztos adatokat összeszednem nem sikerült.

40

II.

SZÜLETÉSEK ÉS HALÁLOZÁSOK STATISZTIKÁJA. A statisztika valamely államnak külső és belső életéről szőlő tudomány, mely a mig egyrészt tömeges megfigyelés által nyo­ mozza az egyes emberek s az összes nemzet állapotait, eseményeit s ezeket a legegyszerűbb számszerű kifejezésekbe öltözteti; addig másrészt az emberi élet jelenségeit bizonyos törvényekre igyekszik visszavezetni. Ezen tudomány figyelme kiterjed mindenre, a mi az embert és a társadalmi életet legközvetetlenebbül illeti s nincs az ember életében egyetlen mozzanat, melyet az örök-éber statisztika tu­ domásul nem venne, föl nem jegyezne. Tudni akar mindent s mindent számokban akar kifejezni, hogy számadatai minél hivebb fényképeivé váljanak a modern ember életének és azon társadalmi és állami viszonyoknak, a melyek között pályáját megfutja s a melyek szellemi és anyagi boldogulását befolyásolják. Czélja e tu ­ dománynak, hogy a létező közállapotokat fény- és árnyoldalaikkal a csalhatatlan számok tükrében megismerjük és a hol hiáuyokat fedez fel, azonnal utal azokra, de egyszersmint fel is liivja az illető körök figyelmét ezen hiányok orvoslására. Ebből láthatjuk, hogy a statisztika a modern élet egyik leghasznosabb és legnél­ külözhetetlenebb tudománya Ezen statisztika tudományos megállapitójának s mintegy ne­ gyed század óta fáradhatatlan mivelőjének A c h e n w a l G o t t ­ f r i e d göttiugai egyetemi tanár nevezhető. A gyakorlati életre vonatkozó statisztikát a tudományos szemponttal egybekötve ha­ zánkban legnagyobb virágzásra segitette dr. K e le ti K á r o ly miniszteri tanácsos és az országos stat. hivatal főnöke. Ilyen statisztikai adatjk egy begyűjtését s rendszeres összeál­ lítását tűztem ki czélomul, értekezésem II. részében, mely ada­ toknál a születések és halálozások számadatait igyekeztem egy egészbe összefoglalni, városunk népének ezen szempontból való megítélésére. Mert valamely helység népének jó egészségi viszo­ nyaira következtetni lehet abból, ha halandósága csekély és ha a születések száma jóval nagyobb, mint a halálozásoké. E czélból figyelemmel voltam a nemre, a vallásra, korra, fog­ lalkozásra és évszakokra, a mint az a következőkből kitűnni fog.

Születések és halálozások arányszáma. Év

Születés

0/ /o

Halálozás

•V

1881

149

3.1

137

2 .8

1882

154

3.2

170

3 .6

1883

172

3.6

174

3.7

1881

148

3.1

162

3.4

1885

3. G

155

3.2

1S86

170 160

3.3

192

4 .0

1887

161

3.3

177

3.7

1888

182

3 .8

215

4.5

1296

3.3

1382

3 .6

Összesen

Népesség:

4730

lélek.

Ezen statisztikai kimutatásból átalában az tűnik ki, bogy a város népe a legutóbbi S év leforgása a la tt 86 lélekkel kevesbedett. A születések száma csak két évben múlja fel ül a halálozások számát, a többi években pedig felülhaladja azt! Mint látjuk az 1888. évben volt a halálozás legnagyobb, de ugyanezen esztendőben legnagyobb volt a születések száma is! És ha több a haláleset ott, hol több a születés, még ez magában nem rossz el. Mert a több csecsőmőből több is halhat meg, mint a keve­ sebből, a nélkül, hogy ez hygieniai, akár társadalmi rossz lenne. De mindenesetre elszomorító, ha még azon körülményt is hozzá vesszük, hogy ezen eredményt nem valami járvány okozta. Rozsnyón teh á t 100 halálesetre 85 születés esik. Ang­ liában 150, Francziaországban 107, Magyarországban 114. A nem-et tekintve. Áttérek most azon különbségekre, melyek első sorban a „nein‘!-re vonatkoznak, ezekből a következő adatokat nyerjük: Az 1880. évben megejtett népszámlálás alapján a két nem következőleg volt képviselve: 2254 férfi és 2476 nő. Azóta a múlt év deczember 31-éig elhalt 713 férfi és 669 nő, vagyis 31.6°/,, a férfiak és 27.0% a nők közül. A férfiak halandósága e szerin t nagyobb, m int a nőké. A születések és halálozások részletes kimutatását a nemre nézve a következő táblázat mutatja:

42 Év

Született

Ezek között 11* nő

Ezek között nő fi

Meghalt

1881

149

77

72

137

77

60

1882

154

77

77

170

98

72

1883

172

91

81

174

102

72

1884

148

81

67

162

85

77

1885

170

86

84

155

78

77

1886

160

80

80

192

96

96

1887

161

77

84

177

84

93

1888

182

100

82

215

93

122

1296

669

627

1382

713

669

Összesen

Rozsnyón 100 nő-halálra 106 férfi-h alál esik összehasonlitva e számot a nemzetközi statisztika adataival, következő eredményhez jutunk 1. 2. 3. 4. 5.

átlag elhal 100 nő után férfi : 6. Olaszországban . . . . 103 7. Francziaországban . . . . 103 8. Angol országban. . . . 103 9. Magyarországban . . . . 105 10. Németországban . . . 106

Norvégiában . . . . Oroszországban . Svájczban......................... Ausztriában . . . . Svédországban .

. . . . .

. . . . .

. . . . .

106 107 108 108 109

V allásk ü lö n b ség sz erin t következőleg oszlik fel nálunk a lakosság: 1880-ban volt rom. katholikus . . . 2656 ágost. hitv..........................1573 ev. ref.................................233 Mózes hitű . . . . 257 görög kath. . . . ____ 11 összeg

.

4730

A mi a születéseket és halálozásokat illeti, ezek következő képet nyújtanak: * ágost hitv.

róm. kath. szüle­ tett

meg­ halt

ev. ref.

Mózes hitű

g.kath.

s ziile- meg­ tett halt

sziile- meg­ halt tett

meg­ halt

Év

szüle­ tett

meg­ halt

1881

46

37

95

79

2

7

6

14

—

1882

56

58

85

101

3

7

10

—

1883

54

66

101

100

5

6

12

4 2

1884

49

48

78

107

6

4

15

3

— 1 T — 1

1885

49

57

103

81

5

6

13

11

1886

43

65

98

110

7

10

1887

43

49

103

111

5

9

12 10

8

—

1888

47

' 64

121

137

1

9

13

5

, —

387

444

784

826

34

58

91

53

1 V

Összeg

6

43

Ezen fentebbi táblázat igen elszom orító a d a to k a t szol­ g á lta t a keresztény vallásfelekezetek számára, de annál örvendetesebbek azok a Mózes hitnek részére. A fent jelzett három keresztény vallásfelekezet közűi ugyanis: az utolsó népszámlálás óta a reformátusok száma 10.3 %-kal, az evangélikusoké 3.6 °/0-kal, a lóm. katliolikusoké pedig 1.6 %-al fogyott, mig az izraeliták száma 14.7 %-kal szap o ro d o tt. Kor szeriut. Legfontosabb a halandóság szempontjából a kor, vagyis az emberi nem fellépése és letűnése a világ színpadáról; és valóban a statisztika egyik legérdekesebb, de egyszersmind a legfontosabb kutatása ezen szereplés rendjének megalapítása. Magyarországban (1861) a lakosság %-a a különböző kor­ osztályokban e következő volt: 0— 15 éves . 35.3 15—25 é v e s .......................................................20.3 25—40 é v e s .......................................................24.1 40—60 é v e s ......................... >. 15.4 60 fe le tt............................................................... 4.4

Ezen adatokból kitűnik, miszerint 1000 lakos közül van 2 5 év a la tti,

Magyarországban Ausztriában . Francziaországban Britanniában . Norvégiában .

.

. . . .

6 0 év fe le tti,

. . . .

2 5 — 60 év kö zti

44.0 60.0 100.5 72.5 S7.9

556 517 443 541 523

400 423 456.5 386.5 389.1

A leginkább munkaképes korra, 25 —60 évre esik tehát Ma­ gyarországban 400, Ausztriában 423, Erancziaországban 456, Angolés Skótországban 386, Norvégiában 389. R ozsnyóra vonatkozólag ez adatok következők: Év

0—10 10—2020—30 30— 10 40--50 50—6060—7070 - 8 0 8 0 —9090-100 é

v

e

s

i

g

1881

58

3

7

8

11

10

21

9

3

1

1S82

68

15

12

lo

15

14

21

8

4

—

1883

58

5

11

14

18

20

32

13

69

13

12

14

14

17

13

8

3 2

—

18S4 1885

68

9

7

9

24

12

16

9

i

—

1886

87

4

10

21

17

23

15

10

5

—

1887

76

6

17

8

19

16

12

3

—

1888

124

6

12

17

18

12

20 10

12

'2

Ossz.

608

61

88

103

136

124

148

81

23

—

3

44

L egtöbb áld o zato t szed a halál a csecsemő korban az ötödik, ille tő le g tized ik évig, és m intha csak b e le fá ra d t volna a p u sztításb a, a következő id ő k o rb an : a 20-ik, il­ letve 30-ik évig engedni látsz ik s az ifjú k o rral k ím é lete ­ sen bánik, de a 40 éves k ortól fo ly ta tó la g újra nagyobb m érvben pusztít. A zsenge kor áldozatainak száma ezen fentebbi kimutatás alapján 608 vagyis az összes halálozások 4 ü/o-a. Legkedvezőtle­ nebb év volt a legközelebb elmúlt 1888-iki, midőn a gyermek­ haláleset az évi halandóság 57‘6°/o-át tette ki. A gyermekhalan­ dóságnál, — főleg a csecsem őknél a finem van tú lsú ly b a n ; 48'4% a nő-, 51 ‘6% a finem re esvén. F o g la lk o z á s s z e rin t. Hogy arról is meggyőződjünk, mely társadalmi körből szedi a halál áldozatait a legnagyobb mértékben, előre kell bocsátanorn, miszerint Rozsnyó város lakói következőleg oszlanak fel: van ugyanis önálló vállalkozó és iparos 403, az összes segédsze­ mélyzet 596; a lakosság többi része az önálló értelmiség és munkás osztály között oszlik meg. A foglalkozás szerinti utolsó nyolcz évi halálozások kimuta­ tása a következő: Önálló é r t e l m i s é g .................................... 119. Önálló iparos és vállalkozó . . . 679. Munkás .................................................. 584.

Ezen kimutatásból egyszersmind arról is meggyőződhet ülik hogy az önálló értelm iség s ehhez hozzávéve a kedvezőbb vagyoni állást, azon társad alm i tényezők, melyek, ha az élet szü k ség letei általu k kellően és czélszerüen kielógittetn ek , ha a b eteg ség á lta l meg is tám ad ta tik , azonnal az orvosi segélyhez u talják az em bert; s midőn foganatositta tik az, ami az egészség h e ly re á llitá s á ra o k v e te tle n ü l m eg k iv án tatik , kedvezőbbé halálozási v iszo n y o k at is ké­ pesek felm u tatni. Rozsnyó városa szűk vagyoni állásánál s kedvezőtlen, anyagi helyzeténél fogva is gondoskodik arról, hogy az alsóbb néposz­

45

tálynak is kezelő orvosa legyen, és ha ennek tagjai még sem fo­ lyamodnak ezen segélyhez, az inkább azon hiánynak tulajdonítandó, mely a műveltség fokának a rovására történik. É v s z a k o k s z e r i n t. Az ember, miként tapasztalásból tudjuk, igen nagy mérték­ ben függ az őt közvetetten környező természettől. Az éghajlati viszonyok nagy mértékben meghatározzák annak szokásait, mivelődési folyamatát. Azonban igen nagy hibát követne el az, a ki egy város halálozásának a számából azt következtetné, hogy ott a kiima egészségtelen. Az időjárás és az évszakok befolyásáról a halandóságra ál­ talában ki lehet mondani, hogy az R o z s n y ó n l e g n a g y o b b t é l e n , k e v e s e b b t a v a s z szál , mé g i n k á b b c s ö k k e n n y á r o n , l e g k e v e s e b b ősz szel. — A téli halálozási arány ugyanis: 31%, a tavaszi 29%, a nyári 21%, az őszi 17%. H al ál-o k o k. Áttérek végtére a halálokok vizsgálatára. A halál okok statisztikája különös fontossággal bir, a meny­ nyiben a közegészségi ügy állapotaiba mély betekintést enged. Másrészről azonban igyekszik feltüntetni a városban előforduló nevezetesebb betegségeket. És ezen körülmény igen kedvező hely­ zetbe hozza a nép egészségi viszonyait ellenőrző közegeket, kik­ nek ezek alapján szoros kötelessógök gondoskodni arról, hogy a baj elhárittassék s a nép egészségi állapota ez által javuljon és megszilárduljon. A nyolcz évi 1382 haláleset következő betegségek kifolyásá­ nak tekinthető:

46

Az összes h alálo k o k részle te s ki mut at ása. 18811882 1883 1884 1885 1886 1887 1888

Hal ál okok Alkati bajok: Hagymás?................. K öszvény................. Görvélykór . . . . Viz k ó r ..................... R á k ......................... Fejletlenség . . . A ngolkór................. Hevenykütegek . . Agy és gerinczagy bántalmai A g y lo b ..................... Agyszélhüdés . . . Iszákosság . . . . G ó r c s ő k ................. F o g z á s ..................... 1. Légzőszervi bajok : Hórtyás toroklob . Roncsoló toroklob . Tüdőhurut . . . . T ü d ő lo b ................ Tüdő v é s z ................. Mell vízkor . . . . Tüdővizenyő . . . Hökhurut . . . . G aratlob ................. \ . S z í v - vérerek, mirigyek : Szívbaj..................... . Emésztőszervi bajok: Gvomorhurut . . . B é lh u r u t................. B é lf é r e g ................. Sárgaság ................. Vérhas ..................... 1. Ivar és húdszervek bajai : V e s e b a j .................. Gyermekágyi láz . Szülés ..................... II. Bőr és sejtszöveti bajok . T á ly o g ..................... Zsirdag..................... MII Különfélék : Aggkor..................... Öngyilkos . . . . Erőszakos halál . . Véletlen eset . . . Víziszony................. Halva született . . Egyéb bajok . . . Összesen . .

z összes

la k o ssá g

hány

° tí- a ?

í — í — 2 17 1 10

— — — 15 — 10 — 24

■— — — G 3 20 — 1

— 4 4 5 G 12 — 19

— — — 14 3 34 — 13

— _ 2 8 _■ 19 — 8

1 — — — _ 17 _ 8

2 _ — _ _ 2G

2 8 1 5 —

— 13 — — 5

3 17 — 15 —

8 7 8 12 —

8 7 — ~ —

7 5 — 1G —

— 7 — 1G —

— 4 _ 21 _

— i 3 9 42 1 _ _ 2

— — — — 6G — — — —

— — — 19 57 — — — —

— — — 17 46 — — — —

— — — 10 41 — 3 — —

—

— — —

G 2 — 9 59 — — — —

5 1 — 18 54 _— 9 —

2

3

4

2

—

—

—

—

_ 13 1 1 __

7 8 — —

—. 10 — — —

2 G — — —

7 — — —

— 10 — — —

— — — —

_ 4 — — 1

8 1 1

— — —

1 — —

— — —

— — —

— — —

— 1 —

__ 3 —

1 1

— —

— —

— —

—

— —

—

— —

8 2 i

10 — — —

8 — — 5 —

9 2 — 1 —

—

—

—

-----

—

9

9 o 2 — — — 24

13 — 1 3 — — 34

10 — 1 2 1 — 44

— —

i —

—

6

5 19 55

14

9

5

137

170

174

362

155

192

177

215

2-8

36

37

34

32

4-0

37

45

47

Ezen kimutatás szerint első sorban a t ü d ő b a j az, mely városunk legfőbb csapása, úgy hogy az összes halálozásoknak 30 százaléka ezen baj miatt történik. Ily körülmények között önként felmerül bennünk az a kérdés- mi az oka annak, hogy ezen betegség oly nagy mér t ékben p u s z títja e város lakosait. A feleletet részben é g h a jla ti, de nagyobb részt t ár s adal mi vi­ szonyokban kell keresnünk. A figyelmes olvasó már az eddigiek­ ből megértette, hogy a város ag y ag talaja , valamint az év fo­ lyamán nagyobbrészt előforduló északi szél, mind befolyással vannak e betegség előmozdítására. De ezen klimatikus viszonyok által előidézett pusztítás nagyon csekély, mondhatjuk: semmi, s távolról sem hasonlítható össze azon másik tényezővel, mely a társad alm i vi szonyokban találja alapját. Nevezetesen a fog­ lalkozás az, mely itt nagy mértékben közreműködik. „A nép ke­ resetforrása“ czimű fejezet alatt igyekeztem felderíteni ezen ada­ tokat, melyekből kitűnik az, hogy a csizmadiák, czipészek, sza­ bók, szűrcsapók, varrónők, a kik kedvezőtlen testtartás, — olyan testtartás által, mely a tüdőnek fejlődését nagy mértékben aka­ dályozza és a légző szerveket rossz levegővel látja el, iparosaink között a legnagyobb számmal fordulnak elő. — Ezen körülmény azonban még nem idézne elő annyi halálesetet, ha e mellett meg­ volna a rendes lakás, a bennlakók megfelelő életmódot folytatnának s a megfelelő ételek és italok mellett kerülnék a szeszes italok élvezetét. A tüdőbaj után mindjárt következnek a gyerm ekbetegség gek. Es váljon lehet-e ezen csodálkoznunk, iia látjuk, mint lakik, hogyan él, s mivel foglalkozik városunk népe ; és ha figyelembe vesszük, hogy miként neveltetnek a zsengekoru gyermekek. Rozsnyón nagymér t ékben el van t erj edve az a n g y a l ­ csinálás m estersége, úgy hogy 100 gyermek halál eset közül igen sokat meg lehetne menteni, ha ezen szerencsétlen, testetlelket elnyomoritó mesterség nem volna annyira elterjedve. Sőt a napszámos vagy egyéb szolgálatban levő anya szive örül, ha gyer­ meke haláláról értesül, mert csekély keresményének 3/4 részét leg­ alább most már saját személyére fordíthatja. Nagy befolyással van erre továbbá a gyer mekek hel yt el en t ápl ál kozási módja. Az anyatej helyét csakhamar a pép fog­ lalja el, nem gondolva, hogy a lisztből főzött gyermekpép sok keményítőt juttat a gyermek gyomrába, a mely legkevésbbé

48

szövet,képző! Innen van, hogy az ilyen helytelenül táplált, nedves, s ritkán szellőztetett szobában lakó, romlott levegőt szívó gyer­ mekek már külsőleg elárulják, hogy életök csak szenvedések hosz. szu lánczolata leend még akkor is, ha esetleg nagyobb kort ér­ nének eh A gyermekek ily nagymérvű halandósága, mint ismeretes, az egész országra közcsapás, állam és község igen sokat szenved miatta. Épen ezért a gyermekek kérdése Magyarországon minden politi­ kai kérdések között a legfontosabb. Mcgállhat-e a jövő században a magyar nemzet, attól függ, hány gyermeket nevel fel, hogy számban erős legyen. Különben úgy látszik, az utóbbi időben kez­ dik belátni, hogy a gyenge csemetét, jövő nemzedékünket gondo­ san kell ápolnunk, ha azt akarjuk,, hogy életerős fa váljék belőle. E téren most már általános a mozgalom, és hogy ennek nagy impulsust fog adni a folyó 1889. év augusztus havának 1. nap­ ján Budapesten létesítendő kisdednevel ési kiállítás, a mely hivatva lesz a magyar népet a kisdedek helyes táplálására és föl­ nevelésére oktatni, az erre czélzó módokat és eszközöket gya­ korlatilag is bemutatni: az kétségtelen. Mert itt egyes ember nem sokat tehet, az ilyen fontos kérdés megoldása csak társadalmi, országos tényezők közbelépése által érhető el. Városunk lakosai általában véve szegények, keresetűk cse­ kély, a megélhetési mód nehéz. Ehhez járul a gyermekápoláshoz szükséges idő hiánya. Mert ha a napszámos, — vagy a vásárra menő iparos-anya, sokszor több napra kénytelen házát elhagyni, úgy hogy gyakran a nehány hetes gyermeket sem ápolhatja kel­ lőleg, akkor nagyon kevés remény lehet arra, hogy az ilyen ápo­ lásban részesült gyermek egészségben maradjon, hogy az gyara­ podjék. És ezen a bajon, nézetem szerint mindaddig nem lesz segítve, a inig valami uton-módon egy gyermek-menhel y felállítása vá­ rosunkban ténynyé nem válik. Ennek az intézetnek lenne feladata, hogy az ilyen anyai ápolásban bizonyos ideig nem részesülő gyer­ meket védő szárnyai alá venné, megmosná, megtisztítaná, jól tar­ taná, mulattatná, általában gondját viselné. De hogy ezen, váro­ sunkra nézve ma még csak pium desiderium, mikor fog testté válni, az azt hiszem csak a jövő század titka.

49

Csak kedves kötelességemnek teszek eleget akkor, mikor e helyen dr. Lengyel Béla budapesti egyetemi tanár, dr. Maur er Arthur, dr. Pósch Dezső rozsnyói orvosok, a n é g y vallásfele­ k e z e t leik észei és Erős Lajos egyetemi tanársegéd urak irá­ nyában mély köszönetemnek és őszinte hálámnak adok kifejezést azon jóindulatú támogatásaikért, melyekkel a dolgozatomhoz szük­ séges adatok összegyűjtésében támogatni kegyeskedtek.

P O L O N YI

KAROLY.

/

f

5

50

II.

ISKOLATANÁCS. Az ren d ezet

1889. évi ju n i u s

24-én

297. § -a é rte lm é b e n

—

ta rto tt

k ö zg y ű lésen

az is k o la -ta n á c s

—

az

1. T i s z t v i s e l ő k . Schlosser Albert. Hajcsi Sándor. O r v o s : Dr. Maurer Arthur. Ü g y v é d : Kővári/ Ödön. P é n z t á r n o k : Scheffer Gusztáv.

F elü g y e lő : Ig azg ató :

2.

H ely b eli le lk é s z :

3. V á l a s z t o t t

Alexy Albert. Gál János. Hirth Lajos. Mariié) József Imre. Dr. Markó Sándor. N ehrer Mátyás. Dr. Dóscin Dezső.

4.

Hevessy József. Kehrer Gyula.

Czékus István.

r.

eg y h á z k e rü le ti

k ö v e tk e z ő e n alak u lt :

t a g o k.

Dósch J. Gyula. Rostig József. Szerecsen Lajos. Sziklai/ Géza. Szontagli József. Tirsér István és a tanári kar.

P ó tta g o k :

Rád vány Ferenc z. Varga József.

51

III.

TANÁRI KAR. N fi

A ta n á r

neve

1.

Hajcsi Sándor,

2.

Kramarcsik Károly,

3.

Ráffay János,

4.

Scheffer Gusztáv,

5.

Justh János,

G.

Krausz K. Lajos,

7.

Polónyi Károly,

8.

Oravecz Mihály,

9.

r. tanár r. tanár r. tanár r. tanár

r. tanár

r. tanár

r. tanár

r. tanár

Szántó József, h. tanár

10.

S ch u b er Mátyás,

11.

Molnár Gyula,

r. tanár.

h. tanár.

E lő a d o tt ta n tá rg y a k

Heti tan­ órák száma

J e g y z e t

Természettan VII. VIII. Mennyiségtan VI—VIII.

1G

Igazgató

Latin VII. VIII. Történelem VI. VIII.

17

A VIII. osztály főnöke

Latin IV—VI.

18

A VI. osztály ionoké

Görög V—VIII.

19

A VII. osztály főnöke a tápintézet gondnoka

19

Az V. osztály főnöke

21

Az I. osztály főnöke Esperességi könyvtárőr

"18

A IV. osztály főnöke a természetrajzi és természettani szertár őre

Magyar 11. Latin II. Mennyiségtan IV. V.

19

A II. osztály főnöke s a tanári könyvtár őre

Magyar VII. VIII. Latin III. Történelem III. Bölcsészet VIII.

19

A Petőfi-kör és gyorsíró­ kor vezetője Tanitotta a gyorsírást is heti 3 órában

Magyar HI. IV. Német III. IV. VII. V ili.

19

A III. o. főnöke, a tanári tanácskozások jegyzője, 3 az ifjúsági könyvtár őre

Rajzoló geometria I—IV. Mennyiségtan I. 11. Szépii’ás I. II.

19

Rajztanár, tanitotta a sza­ badkézi rajzt heti 2 órában

8

Evang. hitoktató, a dal­ kör vezetője

Vallástan V.—VIII. Német V. VI. Történelem IV. V. Számtan III. Magyar I. Latin I. Földrajz I. II. Magyar V. VI. Természetrajz IV—VI. Physikai földrajz II. Politikai földrajz VII.

12

Maszny Pál

Vallástan I—IV. Műének I—VIII.

13.

Váry László

Torna I—V ili.

S zém an Endre

r. k. g y m n . h i t t a n á r a

1

8

r. k a t h . - ,

a m ó z . v a ll. t a n u l ó k n a k a d o t t h i t t a n i o k t a t á s t .

Községi iskolai tanító 1 Okleveles tornatanitó

Demeter Lajos

iz r . t a n í t ó

52

IV.

Á FÖGYMNASIUMBAN ELŐADOTT KÖTELEZETT TAN• TÁRGYAK. Az első osztályban. O sz tá ly fő n ö k :

Vallástan,

1.

h. 2 ó r a . A

K b a u s z K. L a j o s .

sz . í r á s r ó l

s

{elosztásáról.

Az

Ó szö v etség

k ö n y v e i n e k f e l o s z t á s a e r e d e t ü k e t s t a r t a l m u k a t t e k i n t v e . Az Ó - s z ö v e t s é g t ö r ­ té n e ti-, ta n ító - é s jó s k ö n y v e irő l. k a s József. T a n á r :

Magyar nyelv,

2.

A pokryph

könyvek.

h. 6 ó r a . É r t e l m e s o l v a s á s ; a z

m á n a k e lm o n d á sa . A népm ese, m a g y a r tö rté n e ti néprajz

körébe

Tk. V a rg a J á n o s - F a r -

Mctszny Pál.

tarto zó

o lv a sm á n y o k

a la p já n

o lv asm án y o k

m onda,

görög

tá rg y a lta tta k :

tá rtá l -

m onda

és

az

egyszerű

m o n d a t é s részei, ö s s z e t e t t m o n d a t , h a n g t a n , s z ó t a n é s s z ó k é p z é s .

S z a v a lá s.

H e te n k in t egy isk o lai d o lg o z a t. Tk. S zin n y ei József, Is k o la i m a g y a r n y e lv ta n I. é s L e h r - R i e d l o l v a s k ó n y v I

Latin nyelv,

3.

T an ár:

h. 7 ó r a . O l v a s á s .

Kraus.? K. Lajos. A g y a k o r l ó k ö n y v b e li s z ö v e g első

és

h a rm a d ik ré s z é n e k a la p já n tá r g y a lta tta k a főnevek, m ellék n ev ek , s z á m n e v e k , n é v m á s o k : a n ég y ig e ra g o z á s cselek v ő és sze n v e d ő m a z t a t á s a a z t ö r z s a l a k o k b ó l . Ö s s z e s e n ŐS, r é s z i n t

ala k ja .

Az

á lta lá n o s

d a to k , r é s z in t ö s s z e f ü g g ő o lv a s m á n y o k b ó l álló g y a k o r l a t

idők

szár­

ta rta lm ú

m on­

fe jeztetett

be.

H e­

és

D á­

te k i n t eg y is k o la i d o lg o z a t. T k. S c h u ltz - D á v id , k is e b b latin n y e lv t a n v id L a tin o lv a s ó k ö n y v e . T a n á r :

Földrajz

4.

Krausz K. Lajos.

h. 4 ó r a . A m a g y a r s z e n t k o r o n a

o rszág ai.

E urópa

o r s z á g a in a k leírása. Tk. F ö ld r a jz a g y a m n a s iu m o k h a s z n á l a tá r a

a

egyes

leg ú jab b

m i n is z te ri u t a s í t á s o k n y o m á n i r t a : dr. H u n fa lv y J á n o s e g y e te m i ta n á r , k ö te t E u r ó p a fö ld ra jz a a z I-ső o sztály s z á m á r a . T a n á r :

Mennyiségtan,

ö.

h. 3. ó r a . A n é g y s z á m t a n i

l-ső

Krausz K. Lajos.

a la p m ű v e le t

egész

m o k k a l és tized es tö rtek k el. A s z á m o k o s z th a tó s á g a és a s z á m o k k ö z ö s tö b b s z ö rö se . K ö z ö n sé g e s tö r te k k é p zése, á ta la k ítá s a

és

szá­

leg k ise b b

azokkal

v aló

szám o lás. A m é te r r e n d s z e r és a h a zai p é n z e k m eg ism e rte té se . Id ő sz á m o lá s. H e te n k in t e g y isk o lai Írá sb e li d o lg o z a t. T k. M a u r ilz

Gyula. C.

R ezső.

T anár:

Molnár

•

Rajzoló geometria,

h. 3 ó r a . M i n d e n h a r m a d i k ó r a d i s z i t m é n y i

P la n im e tr ia . P o n to k , v o n a la k és sz ö g e k fek v ései é s m é r é s i v isz o n y a i.

A

rajz. há­

ro m -, n é g y - és s o k s z ö g e k n e m e i és tu la jd o n s á g a i. A k ö r, az id o m o k h a s o n ló ­

53 sá g a , egybevágósága,

sy m m etriája

és

terü letm eg h atáro zása.

7.

Szópirás,

1

h.

Torna.

ellip sis

óra. M a g y a r é s n é m e t s z é p irá s i g y a k o rla to k ,

féle m i n t á k u tá n . T a n á r : 8.

Az

és

Molnár Gyula.

c sig a v o n a l Tk. M e n d lik -S e h m id t. T a n á r ;

G rein er-

Molnár Gyula.

S z a b a d g y a k o r l a t o k : Á llá so k , a la p , s z ö g - és e rő l te t e tt

állá so k ,

ta g s z a b a d g y a k o rla to k , já ró s z a b a d g y a k o rla to k , futás, tá r s a s já té k o k . R e n d g y a k o r l a t o k b ó l : A s o r felállítása, ig a z o d á s , fe d e z é s, f o r d u la to k ,

m enet

e lő re,

h á tr a , o l d a l t ; re n d e k b e fejlődés stb. S z e r g y a k o r l a t o k b ó l : G y a k o r la t o k a

m á­

szó p ó z n á n és k ö télén , r é z s ú to s és v íz s z in te s lé trá n , k o rlá to n s n y ú jtó n .

Fa

Váry László.

b o t o k k a l é s s ú l y z ó k k a l v a l ó g y a k o r l a t o k s tb . T a n á r : H e te n k in ti ó r á k s z á m a : 28.

A második osztálybanO sztály fő n ö k :

1. Vallástan,

h. 2 ó r a .

A

Oravecz Mihály .

sz. Í r á s r ó l s

fe lo sztá sáró l.

Az

Ó -szö v etség

k ö n y v e in e k fe lo sz tá sa e r e d e tü k e t s ta r ta l m u k a t te k in tv e . Az O -sz ö v e ts é g t ö r ­ tén eti-,

ta n ító -

és

jó s k ö n y v eirő l.

2.

A pokryph

könyvek.

Tk.

V arga

János-

Maszny Pál.

F a r k a s József. T a n á r :

Magyar nyelv,

h. 5

ó ra.

E lb eszé lő

a l a p j á n : rágós és n é v u tó s h a tá r o z ó k ;

prózai

és

k ö ltő i

o lv a sm á n y o k

m elléren d elt és a lá re n d e lt

m o n d ato k ;

tö b b s z ö r ö s e n ö s s z e te tt m o n d a t o k . K ö n y v nélk ü l ta n u lt v e rs e k s z a v a lá s a . K él h e te n k i n t eg y isk o la i v a g y h á z i d o lg o z a t a n y e lv ta n é s a h e ly e s írá s k o rlá s á ra s az o lv a sm á n y ta rta lm á n a k

Írásban

I s k o l a i m a g y a r n y e l v t a n II. é s L e h r - R i e d l

begya­

v aló e l ő a d á s á r a . Tk. S z in n y e i

M agyar

o lv a só k ö n y v

II.

T an ár:

Oravecz Mihály. 3.

Latin nyelv,

és ig e ra g o z á s

h. 7 ó r a . 3 2 m a g y a r é s 3 5 l a t i n

s á ltaláb an az a la k ta n

teljes

g y ak o rlato n

befejezése.

S zó k in cs

a

név­

b ő v íté se

'■ >

s z o k é p z é s i c s o p o r t o k ö s s z e á l l í t á s a . H e t e n k i n t e g y í r á s b e l i d o l g o z a t . T k . S c h u l t .z D á v i d k i s e b b l a t i n n y e l v t a n é s D á v id L a t i n o l v a s ó - é s g y a k o r l ó k ö n y v . T a n á r

Oravccz Mihály. 4.

Földrajz,

h. 4 ó r a . Á z s i a , A f r i k a , A m e r i k a , A u s z t r á l i a f ö l d r a j z a . T k .:

F ö ld rajz a g v m n a s iu m o k

h aszn álatára,

irta :

t a n á r II. k ö t e t , a m á s o d i k o s z t á l y s z á m á r a . 5.

Mennyiségtan.

ságú szám m ü v eletek . b ály

H. 4 ó r a .

S zám olási

Az arán y o sság

dr.

H u n faly y

Tanár :

János

rö v id íté s e k , a k o rláto lt

fo g alm án ak

fejteg etése.

fo g a lm a és a z ide ta r to z ó fe la d a to k m e g f e jté s e ,

e g y ete m i

Krausz K. Lajos. p o n to s­

A hárm assza­

egyszerű k ö v e tk e z te té ­

s e k a la p já n . A száztó li s z á m ítá s és a lk a lm a z á s a . A z o lasz g y a k o r la t és s z á ­ z a lé k s z á m ítá s . H e te n k in t 1 isk o la i ír á s b e li d o lg o z a t. T k. M a u r itz R e z ső . T a ­ nár :

Molnár Gyula. 6.

Rajzoló geometria.

S tereo m etria.

H. 3 ó r a . M i n d e n

h a rm a d ik ó ra d isz itm é n y i

rajz.

A z e g y e n e s e k és sík o k f e k v é s e ; l a p s z ö g ; te s ts z ö g le t és a lk o tó

54 ré s z e i. A k o c z k a , g ú la, h e n g e r , k ú p , g ö m b é s a s z a b á l y o s t e s t e k h á ló in a k s z e r k e s z té s e és te s tm in tá k k észitése. so n ló sá g a és sy m m e triá ja .

A te s te k felü letén ek és k ö b ta r ta l m á n a k

tása. A te ste k g a v a lie r p e rs p e c tiv a i

Szépirás. Torna.

kép ein e k ra jz o lá s a és á rn y é k o lá s a .

H. 1 ó r a . M a g y a r é s n é m e t s z é p i r á s i

sz é p irá si m in tá i u tá n . T a n á r : 8.

ha­

k isz á m í­ Tk-

Molnár Gyula.

M e n d lik -S ch m id t. T a n á r : 7.

is m e rte té s e ,

A testek e g y b e v á g ó sá g a ,

g y ak o rlato k .

Váry László.

H. 2 ó r a . ü g y m i n t a z I. o s z t á l y b a n . T a n á r :

H eten k in ti ó rá k

G re in e r

Molnár Gyula.

s z á m a : 28

A harmadik osztályban. O sztály fő n ö k :

Vallástan.

1.

S chuber Mátyás.

H. 2 ó r a . A k e r e s z t é n y s é g t ö r t é n e t e a h i t j a v í t á s i g . A h i t ­

j a v í tá s tö rtén ete. A p ro te s tá n s eg y h áz tö rté n e te M a g y a ro rsz á g b a n . Jó zsef. T a n á r :

Magyar nyelv.

2. szó tan m ák

és

T k. P álfy

Maszny Fái. H. 3 ó r a . A n y e l v t a n r e n d s z e r e s á t t e k i n t é s e : h a n g t a n ,

m o n d a tta n . A m a g y a r h e ly esírá s

főbb szab ály ai.

Ü te m e s v e rs fo r­

rö v id is m e rte té s e . P r ó z a i o lv a s m á n y o k : V ilá g o s v á r a (M ik száth ). A k ö r ­

te f a ( J ó k a i) , A m a g y a r n á p r o k o n a i (S z in n y e i), A p e r e g r i n u s (J ó k a i), A z első m a g y a r k o m i k u s (G y u lai),

Nagy

L ajo s és a n á p o ly i h a d j á r a t (S z a la y ), H u ­

n y a d i J á n o s ( S z e m e r e ) , M á t y á s k i r á l y j e l e s t e t t e i ( G a l e o t t i — B a r n a ) . --- K ö l ­ tői o l v a s m á n y o k : S z ü lő fö ld e m e n , F ü s t b e m e n t te rv , P a tó P á l

( P e t ő f i ) ; B oth

b a jn o k ö zv eg y e, S z ib in y á n i J a n k , M á ty á s an y ja , C salád i k ö r (A ran y ); S z ü r e ­ t e n ( G y u la i ) ;

A

s z e g é n y a s s z o n y k ö n y v e ( V ö r ö s m a r t y ) . — T k . Ifj. S z i n n y e i .1.,

R endszeres m a g y a r nár :

n y e lv ta n ; —

L e h r - R i e d l , M a g y a r o l v a s ó k ö n y v e , III. T a ­

Schuber Mátyás. 3.

Német nyelv.

H. 4 ó r a . A l a k t a n a r e n d h a g y ó s á g o k

b u h r : G esc h ic h te n von

k iv ételév el

H e rk u le s c z im ü e lb eszélései a la p já n ; n é h á n y

k ö l t e m é n y e m l é k e l é s e . T k . F e l s m a n n , D e u t s c h e s L e s e b u c h I. T a n á r :

N ie­

k iseb b

Schuber

Mátyás. 4.

Latin nyelv.

H. 6 ó r a

a'' M o n d a t t a n . A m o n d a t r é s z e i n e k e g y e z é s e ;

az esetek

h a s z n á la ta ; sajátság o k a név szó k h a sz n á la tá b a n ; n é v m á s o k ; a c ­

c u sa tiv e

c u m in f .; a p a r t i c i p a l i s s z e r k e z e t ; a b l a t i v u s a h s o l u t u s ; e z e k b e g y a ­

k o r lá s á r a m eg felelő o lv a s m á n y o k fo rd ítá s a a g y a k o rló k ö n y v b ő l. — b) O lv a s­ m án y o k . L iv iu sb ó l: A ró m a i k ö z tá rsa sá g fe je z e t;

8

faedrusi

jn in d en héten .

m ese

elem ezv e

t ö r t é n e t é b ő l e g y e s k i h a g y á s o k k a l 33

és em lék elv e.

Isk o lai

írá sb e li d o lg o z a t

Kk. S c k u ltz D á v i d : K ise b b la tin n y e l v t a n a ; D áv id : L a tin

o l­

v a s ó - és g y a k o r l ó k ö n y v ; D á v i d : O l v a s ó k ö n y v L iv iu s, O v id iu s, P h a e d r u s m ü ­ v e ib ő l . T a n á r : 5. fo g lalás ;

Szántó József.

Történelem, földrajz. a vezérek

H. 4 ó ra . a) M a g y a r o r s z á g tö r té n e te .

k o r a ; Á rpádházi

A hon­

k irály o k u ra lk o d á s a . M ag y a ro rsz á g az

55 A n jo u k a l a t t ; H u n y a d ia k k o r a ; a z o r s z á g h a n y a tl á s a a Ja g e lló k a la tt.

—

H a b s b u rg d in astia.

b) Az

o sztrák -m ag y ar

Az e g y e s k o r s z a k o k m iv e lts é g tö rté n e ti

m o n a rc h ia

v á z la ta . —

A

politik ai fö ld ra jz a . T e rm é s z e ti v is z o n y o k , k ö z ig a z ­

g a tá si b e o s z tá s , n ép e ssé g , m e z ő g a z d a s á g , ip a r és k e re sk e d e le m , sz ellem i m ű­ v e ltsé g , a lk o tm á n y , t ö r v é n y h o z á s és k ö z ig a z g a tá s , k ü lö n ö s te k in te tte l M a g y a r országra.

Kk. M i h á l y i : M a g y a r o r s z á g

m a g y a r m o n a r c h ia fö ld irata. T a n á r :

6. Természettani földrajz.

tö r t é n e l m e . D r. C h e r v e n : A z o s z t r á k ­

Szántó József.

H. 2 ó r a .

A te rm é s z e tta n főbb tö rv én y ei.

A

n e h é z s é g e rő és e n n e k h a t á s a a csep p fo ly ó s é s lé g n e m ű te s te k re .

A h ő , a v i­

l á g o s s á g , a m á g n e s s é g , a z e l e k t r o m o s s á g . A f ö ld m i n t v i l á g t e s t .

A fö ldgöm b

s z á r a z a , v iz e és lé g k ö re . A fö ld b e ls e je . Tk. S c h m i d t

Mennyiségtan.

H. 3 ó r a . S z á m t a n .

szám ítás. L ánczszabálv.

Ö sszetett h á rm a s s z a b á ly . K a m a t­

T á r s a s á g i és v eg y itési szab ály .

m ítás. Tk. M a u ritz R ezső. 8.

föld­

Polónyi Károly.

rajz. T a n á r : 7.

Á g o s to n : F iz ik a i

Rajzoló geometria.

H

2 ó. S z e r k e s z t ő

n a lú id o m o k sz e rk esztése, e g y b ev ág ó ság a, szö g ek szerk esztése.

K am ato s k a m a ts z á ­

Justh János.

T anár:

p lan im etria.

Az egyenes v o ­

h a so n ló sá g a és sy m m e triá ja .

Idom ok á ta la k ítá sa és o sztása.

Sok­

A k ö r , a k ö r és e g y e ­

nes, k é tk ő r k ö lc s ö n ö s h ely ze te. K iseb b fö ld te rü le te k fe lm é ré se és a h e ly s z ín r a j z o lá s elem ei. Tk. dr. C s á s z á r K á ro ly . T a n á r : 9.

Torna.

Molnár Gyula.

H. 2 ó r a . S z a b a d g y a k o r l a t o k : á l l á s o k é s l e b e g ő á l l á s , t á m a s z

f e k v é s , t a g s z a b . g y a k o r l a t o k ; k a r l e n d i t é s , ü t é s , v á g á s , t ö r z s , fej- é s l á b g y a k o r ­ l a t o k ; a já r á s k ü lö n féle nem ei, h in tá z ó és b ib ic z já rá s , k ita r tó futás. — R e n d ­ k í v ü l i g y a k o r l a t o k : I. II. o s z t á l y

ta n a n y a g a , to v á b b á a re n d e k

d e k b e v a l ó f e j lő d é s , r e n d e k r e é s s o r o k r a m ellé s o r a k o z á s , k ö r-, s z ö g - és rokban. —

szakadás,

c sig a v o n u lás,

S z e rg y a k o r la to k : U gró

s k ettő s re n ­

s o r b o n t á s , elé, m e g é é s

elle n v o n u lá s 4 -e s

to n , n y ú jtó n é s len g ő k ö té lé n , k ö rh in tá n . F a b o to k k a l s s ú l y z ó k k a l k o r l a t o k . T á r s a s j á t é k o k stb . T a n á r :

és

8-as s o ­

m é rc z é n , m á s z ó p ó z n á n és k ö télén , k o r l á ­ való

gya­

Váry László.

H e t e n k i n t i ó r á k s z á m a : 28.

A negyedik osztályban. Osztályfőnök: Rolónyi Károly.

1. Vallástan, j a v i t á .s t ö r t é n e t e . József. T a n á r : 1.

h. 2 óra.

P rózai

é le té b ő l (G y u lai),

tö rtén ete

M a g y a rh o n b a n . T k. P álfy

h. 4 ó r a . K ö l t ő i o l v a s m á n y o k : A r a n y T o l d i j a é s k i s e b b

o lv a s m á n y o k : K assai

A ttila

(S zalav ), A két gazdag k ép e (K em ény

egyház

Maszny Pál.

Magyar nyelv,

k ö lte m é n y e k .

A k e re s z té n y sé g tö rté n e te a h itjav itásig . A h it-

A p ro testán s

te m e té se em ber

Z s .) , K é t j e l e n e t

Istv á n

( K e m é n y J.), V ö r ö s m a r t y

(Jó k ai),

S z e n t Istv á n u ra lk o d á s á n a k vége

gyerm eke

( N é p m e s e ) , Ifj. W e s s e l é n y i M i k l ó s

i d . W e s s e l é n y i M. é l e t é b ő l ( K e m é n y Z s.), A

56 vaskapu

(.ló k a i), M ié rt

(A rany). E zek a la p já n szóképek

lett

G vadanyi

» P elesk ei n ó t á r i u s b a o ly a n n é p s z e r ű

a p ró z a i é s k öltői n y e lv tu la jd o n s á g a i. V e g y e s

h a tá sú

és a z é r z é s k ép ei.

A stilu s tisz ta m a g y a r s á g a , v ilá g o s s á g a , s z a b a ­

to ssá g a , ereje és csin o ssá g a .

V e r s t a n : Ó -k laszik ai, m o d e r n - n y u g a ti és m a g y a r

n e m z e ti

versform ák.

Tk. G óbi Im re : M a g y a r

Német nyelv,

3.

I r á l y t a n ; A ra n y T o ld ija m ag v .

Schuber Mátyás.

L e h r A lb ert. T a n á r :

h. 3 ó r a .

R ö v id

elb eszélések ,

le irá so k é s k is e b b k ö l ­

te m é n y e k a la p já n a z a l a k t a n is m é tlé se és k ie g é s z íté s e ; a s z ó k é p z é s és m o n ­ d a tta n

fo n to sab b

p o n tja i: ig e- és n é v k é p z é s, a z ig eid ő k h a s z n á l a t a , s z ó v o n -

z a t, s z ó r e n d , a z ö s s z e te tt m o n d a t o k k ö tő s z a v a i. V e r s e k b e ta n u lá s a . m a n n : D e u t s c h e s L e s e b u c h I. T a n á r :

Latin nyelv,

4.

Tk. F e ls -

Schuber Mátyás.

h. 6 ó r a . A ) M o n d a t t a n b ó l

az id ő k , m ódok, az

o ra tio

o b liq u a, a p a rtic ip iu m o k , g e r u n d iu m h a s z n á la tá r ó l; a h a n g m é r ta n és v e r s ta n . —

B)

G y ak o rló k ö n y v b ő l

a

m o n d a tta n i

szab ály o k n ak

m egfelelő

g yakor­

l a t o k m a g y a r b ó l la t in r a fo rd itv a. C) Az O lv a s ó k ö n y v b ő l R ó m á n a k a gall o k ­ t ó l t ö r t é n t e l f o g l a l á s a é s C a m i l l a s ; a z e ls ő s a m n i t

háb o rú ;

a latin o k e lle n

v iselt h á b o r ú ; a m á s o d ik s a m m it h á b o r ú ; P a p ir iu s C u r s o r ; a h a rm a d ik s a m ­ n it

háború

m agyarázva,

h a lá la , R o m u lu s

fo rd itv a.

Q u irin u s,

P haedrusból ü m ese ;

T arq u in iu s

elfo g lalja

O v id iu sb ó l

n e m z e tsé g e , D a e d a lu s és Icaru s. Az e m b e ri n e m n e k négy rá z v a , fo rd itv a, r é s z b e n em lék elv e. H e te n k in t S c h u ltz D áv id

Rem us

G ab ii v á r o s á t , a F a b iu s o k k orszaka

m agya­

l isk o lai írá sb e li d o lg o z a t. T k.

F é rd . k is e b b latin n y e lv t a n a s la tin o lv a s ó s g y a k o rló k ö n y v e , Is tv á n , v alam in t

L atin

o lv a só k ö n y v a g y m n a s im o k

o s z t á ly a s z á m á r a , s z e r k e s z te tte D ávid Is tv á n . T a n á r : 5.

Történelem,

h. 3 ó r a . A fö ld l e g r é g i b b

a g ö rö g ö k és ró m a ia k L ajos. T a n á r : 6.

tö rtén ete a csá sz á rsá g

ford.

lll-d ik és JV -dik

Ráffay János.

n ép ein e k m e g ism e rte té se u tá n m eg állap ításáig .

Tk. M a n g o ld

Justh János.

Természetrajz,

h. 3 ó r a .

Á sv á n y ta n . R ev ezetésü l c h e m ia i e lő is m e r e ­

t e k . A l e v e g ő é s a l k a t r é s z e i ; a v iz é s a l k a t r é s z e i ; k é n ;

fo sz fo r; szén, p r o ­

tein a n y a g o k , s z é n h id rá to k , s a v a k , alja k s ó k ; f é m e k ; v e g y ü le t és k e v e ré k ; a c h e m ia i k ép letek érték e;

fo g alm a;

a szerves

ásványok

tu la jd o n s á g a i.

Az á s v á n y o k

Á sv án y g y ü jtés. K irá n d u lá so k . is m ertetése.

Tk.

szám ára. T a n á r: 7. alg eb rai

ch em ia

dr. R ó t h

Az

chem iai

összefüggés.

Az

re n d s z e re s leirása . K ő z e tta n . F ö ld ta n .

nhezet, a v á ro s

és k ö rn y ék én ek

S a m u : Á sv án y -, k ő z e t- és fö ld tan

h. 3 ó r a . B e v e z e t é s a z a l g e b r á b a .

egész m ennyiségekkel.

g eo ló g iai

a g y m n . IV o.

h a la d v á n y . M ivelelek tö rte k k e l. E lső fo k ú

A rá n y ia to k . K é th e te n k in t egy isk o lai d o lg o z a t.

T k. M au ritz R e z s ő Á lta lá n o s s z á m ta n . T a n á r :

Rajzoló geom etria, az eg y en esh ez

Az a lsó m iv e le te k

A k é t- é s t ö b b t a g ú n k , v a la m in t a tizes s z á ­

G e o m e tria i

e g y e n le te k e g y is m eretlen n el.

ezeknek

az elem ek

Polónyi Károly.

Mennyiségtan ,

m o k n é g y z e te és köbe.

8.

fe lad ata;

a v eg y id et je g y e é s a sz á z a lé k o s ö ssz e té te l k ö zö tti

Oravccz Mihály.

h. 2 ó r a . S z e r k e s z t ő

p la n im e tria .

v a ló v is z o n y a , id e v o n a t k o z ó

A

k ú p sz e le te k ,

sz e rk esztések k el. E v ő i-

57 v en s és ev o lu ta, m o k és te stek

cik lo is és c s i g a v o n a l a k

p ro jectió i

C s á s z á r K áro ly .

Torna,

9.

szerk e sz té se .

Molnár Gyula.

T an ár:

Váry László.

h . 2 ó r a , ü g y , m i n t a III. o s z t . T a n á r :

H e te n k in ti

P o n t, v o n a l, s í k id o ­

k é t sík o n . É p ü le t- te r v , r a jz o k m a g y a r á z á s a . T k. dr.

órák szám a:

28,

Az ötödik osztályban. J usth J ános.

O sztály fő n ö k :

1. Vallástan,

h

2 ó ra . Az ü j-te sta n m n to m i k ö n y v e k

is m e rte té s e .—

2.

Magyar nyelv,

Kk.

Justh János.

B ib liai b e v e z e té s , k ia d ja a s á r o s p a t a k i i r o d a lm i k ö r. T a n á r :

h. 3 ó r a . K ö l t ő i o l v a s m á n y o k : I. N é p b a l l a d á k : S z i l á ­

gyi és H a jm á s i, F o g a r a s i Is tv á n , M o ln á r A n n a , K á d á r K a ta , P á lb eli s z é p A n ­ ta l. II. M í i b a l l a d á k : K ö l c s e y F . - t ő l :

S zép Lenke.

K isfalu d y

K .-tó l: Az á l m a t ­

la n k irá ly . V ö rö s m a rty M .- tó I : S zilágyi é s H a jm á s i, B ú v á r K u n d . C z u c z o r G .-tö l: S zo n d i. G a ra y J .- tó l:

K o n t , B á t h o r i E r z s é b e t . P e tő f i S . - t ó l :

T o m p a M .-tó l : A n d r á s h e r c z e g s ó ly m a . szony. Szondi két ap ró d ja,

A w alesi

É ji l á t o g a t á s . Z a l á r J . - t ö l : H u n y a d i P rózai

o lv asm án y o k :

A r a n y J . - t ó l : V. L á s z l ó , Á g n e s a s z -

b árd o k , T etem re

N ap lem e n te a p u sz tá n .

képe.

P -to l:

b efolyása a z e m b erisé g s o r ­

A t ö r ik v á r o s a i n k b a n .

A sty lrő l.

V isszatek in tés. P a ra e n e s is . A dög v ész A th é n b e n

E zek a la p já n a b allad a és ro k o n fa ja in a k s e n n e k felo sztá sa.

hivas. G y u la i

L ászló . K iss J.-tö l : Á g o ta k i s a s s z o n y . —

A t e n g e r és a foly ó v izek

sára. A h eg y ség ek . S z é c h e n y i Istv án

A k irály esk ü je .

stb.

e lm é le te ; to v á b b á : A s z e rk e sz té s ta n

A z Í r á s m ű v e k tá r g y a , a n y a g a , s z e r k e s z té s e és fajai r é s z le ­

t e s e n . L e í r á s , e l b e s z é l é s , e l m é l k e d é s , le v é l, c h r i a . T k . G r e g u s s - B e ö t h y : M a g y a r b allad ák .

G ó b i: S z e r k e s z té s t a n

d o lg o z a t. T a n á r : 3.

a z V. o s z t á l y

szám ára.

H av o n k in t egy házi

Polónyi Károly.

Német nyelv,

h. 3 ó r a . H e r d e r

»C ic i je « m a g y a r á z v a . F o r d i t t a t o t t s 2 S

feje z e tn e k e g y es v á lo g a to tt d a r a b ja i em lék elleltek . H e in ric h :

D eu tsch es L eh r-

u n d L e s e b u c h b ó l f o r d i t t a t t a k s n a g y r é s z b e n e m l é k e l t e t l e k : D ie B o t e n d e s T o ­ des ;

d ie

N eu jah rsn ach t

ein es

U ng lü ck lich en ;

der

székler

L a n d ta g ;

d ie

W o rte des G la u b e n s un d des W a h n e s ; Ju liu s C a e sa r. — H a v o n k in t egy h ázi d o lg o z a t; m in d e n k é th é tb e n ped ig egy g y a k o r la ti ó ra . T a n á r : 4.

Latin nyelv,

Justh János.

h. 6 ó r a . A z a l a k - , m o n d a t - é s h a n g m é r l a n

é s a r é g i s é g e k s m y t h o l o g i a i s m e r t e t é s e m e l l e t t a ) L iv i i L i b e r

ism étlése

X X Il-dus

tá r­

gyi, t a r t a l m i m a g y a r á z a t o k k a l . L i v i u s é l e t r a j z a é s s t y l u s a i s m e r t e t é s é v e l

egé­

sz e n befejezv e, vezetéssel,

a

b)

Az A n th o lo g iáb ó l 20 d a r a b

szerzők

é le tra jz á v a l

rö v id iro d a lo m tö rté n e lm i b e ­

s a z elő fo rd u lt

m a g y a r á z v a , f o r d ítv a , r é s z b e n e m lék elv e.

m etru m o k

ism e rte té sé v e l

c) M a g y a r b ó l l a t i n r a 5 0 s z á m

é lő ­

szó v al s Írá s b a n fo rd ítv a. K é th e te n k in t 1 Írásb eli o tth o n i d o lg o z a t. Tk. S c h u ltz D áv id k is e b b latin n y e lv ta n a . m ár-S v áb y tó l.

T it i

g ia la tin a D á v id

F o rd ítá si

g y ak o rlato k

L iv i i a b ű r b e c o n d i t a

P o z d e rtó l. T a n á r :

m a g y a rb ó l la tin r a . K ol-

L ib e r X X L e t X X lI-d ü s.

Báffay János.

A n th o lo -

58

5. az

Görög nyelv,

h

5 óra. S c h e n k l-V a jd a fy G é z a

1— 7 4 - i g t e r j e d ő d a r a b o k

görög

o lv a só k n y v é b ő l

o lv a s á s a és fo r d ítá s a m e llett a ta n u ló k b e g y a ­

k o ro ltá k a n é v ra g o z á s t, a m e llé k n e v e k fo k o z á s á t, a n é v m á s o k a t és az w v ég ­ z e té ig ék

ra g o z á sá t.

Isk o lai

fo rd ítási

g y ak o rlato k .

Történelem,

G.

h.

3 ó ra. A k ö z é p k o r, te k in te tte l a m ű v eltség tö rté n e té re .

Tk. M an g o ld L ajo s. T a n á r :

Természetrajz,

7.

Tk. C u rtiu s g ö rö g n y e lv ­

Scheffer Gusztáv.

ta n a , fo rd íto tta dr. A bel Je n ő . T a n á r :

Justli János.

h. 2 ó r a . N ö v é n y t a n . A z ő s z i

fló ra n é h á n y a la k j á n

a

n ö v é n y e k k ü lső tag o lts á g a . A n ö v é n y e k a la k -, b o n c z -, és é le tta n a . R e n d s z e r ­ t a n . D r. S a c h s v á l o g a t o t t

ren d szere.

H a z á n k b a n és kü lö n ö sen R o z sn y ó k ö r ­

n y é k é n e l ő f o r d u l ó n e v e z e t e s e b b n ö v é n y e k i s m e r t e t é s e é s l e í r á s a é lő p é l d á k o n . N ö v én y g y ü jtés.

K irándulások.

Tk. R o th

Sam u,

N ö v én y tan .

Polónyi

T an ár:

Károly. Mennyiségtan,

8.

h. 4 ó r a . K é t t a g ú n k m a g a s a b b h a t v á n y a i

(P ascal-féle

h á ro m sz ö g ). S z á m ta n i h a la d v á n y álta lá n o s ta g ja s összege. N é g y zetgyök.

T iszta

és vegyes

m ásodfokú

egyen let.

M iveletek

h a tv á n y -

és k ö b és g y ö k ­

m e n n y is é g e k k e l. H a t á r o z o t t első fo k ú e g y e n le te k tö b b is m e re tle n n e l. —

P lan i-

m e tria . T k. M a u ritz R e z ső , Á lta lá n o s s z á m ta n é s Á b el K á ro ly M értan . T a n á r :

Oravecz Mihály. H.

Torna,

h. 2 ó r a .

Szabad

g y a k o r l a t o k : K ülönféle

g y a k o rla to k e llen o ld alu m o z d u la to k k a l, R e n d g y a k o rla to k :

A szakasz

m en e te lé sg y a k o rla to k ,

álláso k ,

tag szab ad

b ir k o z ó g y a k o rla to k , t á r s a s j á té k o k stb.

k é p z é s e és fe lállítása, a r c z - és s z á r n y v á l t o z á s i

húzódások s

re n d e k - és k e ttő sre n d e k b e és re n d e k b ő l,

f e j l ő d é s e k s tb . S z e r g y a k o r l a l o k : U g r ó m é r c z é n m a g a s é s h o s s z ú u g r á s , h i n t a ­ u g rá s , k ö té lu g rá s h e ly b e n és futva. R ú d u g rá s . N y ú jtó n , k o rlá to n , ré z s ú to s

és

v íz s z in t e s lé t r á n , n a g y o b b testi e rő t és ú g y e s s é g e t s z ú k s é g lő g y a k o r l a to k , k ö r é s g y ű r ü h i n ta , s ú l y h u z á s é s e m e lé s, b o to k k a l é s s ú l y z ó k k a l v aló g y a k o r l a t o k , f a l á b a k stb. T a n á r :

Vári/ László.

H e t e n k i n t i ó r á k s z á m a 30.

A hatodik osztályban. O sztály fő n ö k :

I. Vallástan,

h.

2 óra.

Az

Ráffay J ános.

ú j-fe sta m e n to m i

könyvek

ism ertetése.

Magyar '-nyelv,

2. C aesar»

felv o n áso s v ig játék a. T o v á b b á v éd elm e

h. 3

óra.

K ö ltő i

ez. tr a g é d iá j a . P r ó z a i o l v a s m á n y o k : a

tö rté n e lm i

o lv asm án y :

M o liére:

«A

o lv asm án y o k

1474. gróf T e le k i J.-tó l. A n e m e s s é g g y ő z e lm e i

L .- tó l . A H u n y a d i a k

harczai a

tö rö k

ellen

S a la m o n

Tk.

Justli János.

B ib l ia i b e v e z e t é s , k i a d j a a s á r o s p a t a k i i r o d a l m i k ö r . T a n á r :

S hakspere:

fösvény» k ö z ü l:

az

u rakon

F .-tö l.

M ily

ez.

« Ju liu s 5

B oroszló S zalay h a tá so k

a la t t j ö t t lé tre V ö r ö s m a r ty „ Z a lá n f u t á s a “ c z im ü e p o p o e a ? G y u la i P á ltó l. S z ó ­ n o k i b e s z é d e k k ö z ü l : K o s s u th L ajo s b e sz é d e 1848. ju liu s

a

haderő

m e g a já n lá sa

1 1 - é n . A n t o n i u s b e s z é d e C a e s a r h o l t t e s t e fe l e tt .

N ik ias

v ég ett beszéde

" mi f óiihtitfüMMÉÍ

59 k a to n á ih o z . P e rik ie s b eszéd e az a th e n e i n é p g y ű lé s e n 431. is k o lá k ró l D e á k F .-tő l. V é d e le m em lék b eszéd e a b á b o m

P. .1. s z á m á r a .

e l s ő h a l o t t a i f e le tt.

K r.

e.

A

közös

18 1 7 . K ö lc s e y F .-tő l. P e r i k ie s

A tu d o m á n y

b efo lyása az

életre.

B. E ö t v ö s J . - t ö l . E m l é k b e s z é d B e r z s e n y i D. f e l e t t K ö l c s e y F . - t ő l . E m l é k b e s z é d tB . E ö t v ö s .1. f ö l ö t t G y u l a i P á l t ó l . E z e k a l a p j á n

a tö rté n e tírá sró l; a n n a k

a lá n o s jelle m z é s e ; a tö r té n e l m i k u t a t á s ; a tö r té n e l e m

e lő a d á sa ; a

ír á s ir o d a lm i fejlődése. A s z ó n o k i b e s z é d ; a b e s z é d c z é lja és f a j a i ; a g y ő zés és m e g in d u lá s e s z k ö z e i; a s z ó n o k i b e s z é d iro d a lm a . is k o lai d o lg o zat. Tk.

S h a k sp e re -V ö rö sm a rty :

N é v y L ászló . G ó b y I m r e : R h e to rik a ,

a

» Ju liu s

gym n.

VI.

m eg­

H av o n k in t

C e a sa r.« oszt.

ál­

tö rté n e t­

egy

M agyarázza

szám ára.

T anár:

Polónyi Károly. Német nyelv,

h. 3 ó r a , H e i n r i c h , D e u t s h e s L e h r - u n d L e s e b u c h b ó l : P i a ­

te a im p e lo p o n e s is c h e n A ttila és

» d ie

K r i e g e ; die e r s t e S e e s c h l a c h t d e r

M o n g o len

in

U ngarn«

fo rd ítv a. K ö ltő i

R öm er

em lék éiv é.

o lv asm án y :

H ein rich

G ; N é m e t b a lla d á k és ro m á n e z o k . E z ek b ő l e lő a d á s u l e m lé k e lte tte k : d e r F is c h e r , E rlk ö n ig , d a s L ied v o m b r a v e n M a n n . M ig n o n s L ied . egy

Írásb eli

házi

d o lg o z a t;

n y e lv ta n ism étlése. T a n á r : 4.

Latin nyelv,

—

két

h étb en

H av o n k in t

egyszer g y a k o rla ti

ó ra és

a

Justh János.

h. (! ó r a . N y e l v - m o n d a t - h a n g m é r t a n

e l e m z é s m e l l e t t a ) S a l l u s t i u s b ó l d e h e ll o J u g u r t h i n o ő-től 3 2 -ig és 8 4 -tő l

L enore,

ism étlése

és tárg y i

52 v álo g a to tt

fejezet az

1 1 4 - i g f o r d í t v a , m a g y a r á z v a , b) P u b l i u s V e r g i l i u s M a r ó

A e n e is é n e k Jl-ik e g é s z e n IV -ik k ö n y v b ő l 3 0 5

vers

k iv o n a tb a n , H offm ann

M. A e n e i d o s e p i t o m e - j e s z e r i n t ; e) M. T u l i i C i c e r o n i s

de

im p .

Gn.

V.

Pom pei

o r a tio a d Q u irite s fo rd ítv a , m a g y a r á z v a , r é s z in t e m l é k e lv e ; d) F o r d í tá s i g y a ­ k o rla to k b ó l m a g y a r b ó l la tin ra 50 s z á m é lő s z ó v a l s Ír á s b a n

fo rd ítv a.

te n k in t e g y ír á sb e li o tth o n i d o lg o z a t ; Tk. S c h u ltz -K iss K iseb b la tin S a llu s tii C ris p i d e bello J u g u r t h i n o lib er, m a g y a r á z t a H o lu b

K éth e-

n y e lv tan .

M átyás.

l i u s A e n e i s e , m a g y a r á z t a V e r e s s I g n á c z . M. T u l i i i C i c e r o n i s d e

V erg i­

im p erio

G n.

P o m p e i o r a t io a d Q u irite s. M a g y a r á z t a d r. K e leti V in cze. F o r d í t á s i g y a k o r l a ­ to k m a g y a rb ó l la tin ra K o lm á r-S v á b y tó l. T a n á r : 5.

Görög nyelv,

Itáffay János.

h. 5 ó r a . O l v a s m á n y o k : a ) a z

100-ig te rje d ő p é ld a c s o p o rto k fo r d ítá s a a k o rlá s a . K iseb b e lb e s z é lé s e k és X e n o p h o n A n a b ásisáb ó l, az fe jezet-, a Il-ik k ö n y v b ő l az

o lv a só k ö n y v b ő l:

végű és ren d h ag y ó

jellem vonások.

1-ső k ö n y v b ő l a z

Jam busok.

begya­

E p ig ram m ák ,

1. 2. 3. 4. 5. 0. 7. 8. é s

1. 2. 3. 4. f e j e z e t. I s k o l a i

Írá sb e li

Történelem,

h. 3 ó r a . A z uj k o r

Természetrajz,

tö rtén elm e.

Tk.

S zilág y i

állato k

á tte k in té se s a s z e rv e k b e re n d e z é se , b o n cz és é le tta n a a la p já n a

m

k

-

S ándor,

Krumarcsik Károly.

h. 3 ó r a . Á l l a t t a n . A z e m b e r i é s á l l a t i t e s t

té n e k le írá s a . A z ö s s z e h a s o n lító b o n c z 'ta n a la p e le m e i. Az

^

sz e rin t

Scheffer Gusztáv.

Ú j-k o r, h o z z á pótló je g y ze tek . T a n á r : 7.

25

S c h e n k l-

V ajd afi „ G ö r ö g o lv a s ó k ö n y v .“ X e n o p h o n A n a b a s i s a , D in d o r f k i a d á s a G.

b)

10-ik

fo rd ítá so k

d b. T k . C u r t i u s G y ö r g y „ G ö r ö g n y e l v t a n a “ f o r d í t o t t a d r . Á b e l J e n ő . Tanár :

75—

ig é k

szerveze­ rendszeres hét

ál la t -

60 k ö r o sz tá ly a in a k , re n d jein ek , c sa lá d ja in a k és le g fo n to sa b b

ta g ja in a k

k iv á ló te k in te tte l a z e m b e r h e z v a ló v is z o n y u k r a és e lte rje d é s ö k re .

leirása,

Az

á llat­

a la k o k ö s s z e h a s o n lítá s a és az állatv ilág e g y ség es alak jai

ro k o n v o ltá n a k

tü n te té s e . Az á lla to k földrajz i e lte rje d é s e . A z

elh áritó lag

á llatéletre

k ü lső k ö rü lm é n y e k . A fa u n á k és reg ió k a s z á ra z fö ld ö n és a

Mennyiségtan

8.

ten g erb en .

h. 3 ó r a . a ) A l g e b r a : H a t v á n y m e n n y i s é g . A h a t v á n y o ­

S zám rendszer.

L o g arith m u so k .

S zám m iv e lé se k

m u so k k al. A briggi lo g a rith m u s o k a lk a lm a z á s a . Tk. M a u ritz lán o s szám tan .

--

Tk.

Polónyi Károly.

R o th S a m u , Á llattan . T a n á r :

z á s á lta lá n o s ítá s a .

f e l­

befolyó

R ezső :

b) M é r ta n : S i k h á r o m s z ö g t a n . H e g y e s s z ö g

sz ö g fü g g v én y ek é rte lm e z é se te tsz é ss z e rin ti

szögekre.

Szögek

k ü lö n b s é g é n e k fü ggvényei. D erék szö g ű , e g y e n s z á r u és

Á ltalá-

fü g g v én y ei.

A

összegének

és

ferd eszö g ú

gek k is z á m ítá sa . S z a b á ly o s so k sz ö g e k k is z á m ítá sa . A p o n t

lo g a rit­

három szö­

coord in átái.

K ét

p o n t tá v o ls á g a . E g y s z e r ű a lg e b r a i k ifejezések g r a p h i k a i á b r á z o l á s a . T k . Á b e l K ároly. T a n á r :

Torna,

9.

Hctjcsi Sándor. h . 2 ó r a . Ú g y , m i n t a z V. o s z t á l y b a n . T a n á r :

Váry László.

H e t e n k i n t i ó r á k s z á m a : 30.

A hetedik osztályban. O sztály fő n ö k : S c h e f f e k G u s z t á v .

Vallástan,

1.

h. 2 ó r a . E g y h á z t ö r t é n e l e m . A z

a k ere sz té n y sé g e lte rje d é se ;

a

pápai

h atalo m

első

k eresztén y ek

növekedése

és

é le t.

h a n y a tlá sa .

N é m e t h o n i r e f o r m a t i o . A z e g y h á z j a v i t á s M a g y a r o r s z á g b a n . K k. P a l f y

József.

Justh János.

T anár:

Magyar nyelv,

2.

h. 3 ó ra.

fu tá sa , B u d a h alála, a k ét S zig lig eti: F e n n az e rn y ő m ondák,

regék,

N agyobb

szom szédvár, n in csen

rom ánczok,

kas.

o lv asm án y o k :

K isfalu d y K iseb b

b allad ák ,

Z rin y iász,

K .: Iréné,

o lv a s m á n y o k u l

idyllek,

szatírá k ,

Z alán

C saló d áso k ; sz o lg á lta k :

ta n k ö lte m é n y e k ,

e p is to lá k , m esék , alleg ó riák , e p ig r a m m á k , ó d ák , h y m n u s o k , d ith y ra m b o k , ra p s o diák . E zen o lv a s m á n y o k a la p já n tá r g y a lta tta k a z e g y es d e n h ó n a p b a n írásb eli h á z i d o lg o z a t. Tk. P o é tik a és k á h o z N év y tő l. T a n á r : 3.

Német nyelv,

g á lt . S c h i l l e r . L i e d v o n d e r k iad ásb an . T a n á r :

Latin nyelv,

G lo ck e,

L essing:

m ag án o lv asrn án y u l

Laokoon

W eber

R .;

X I I I — X V I. L essing

szo l­ f e j e z e t,

Laokoon,

a

Schuber Mátyás.

h. C ó r a . C i c e r o b e s z é d é b ő l : P r o S e x t o

n o , - - TV. in C a t i l i n a m , —

R o scio

A m eri

p r o 2. L i g a r i o , p r o A r c h i a p o é t a ; V e r g i l i u s b ó l a z

A e n e i s IV k ö n y v e m a g y a r á z v a , f o r d í t v a é s F o rd ításo k

p o é ti­

h . 3 ó r a . G o e t h e : H e r m a n n u. D o r o t h e a I., II., Ilk, IV.,

'kk. G o e t h e , H e r m a n n u. D o r o t h e a m a g y . 4.

a

Szántó József.

VI T, V i l i . m a g y a r á z á s a é s f o r d í t á s a ; a t ö b b i é n e k

R eck lam

k ö ltő i m ű f a jo k . M in ­

O lv a sm á n y o k

m a g y a rb ó l latin ra. T a n á r :

v álo g a to tt

ré szeib en

Kramarcsik Károly.

e m lék elv e.

61 5.

Görög nyelv,

h. 5 ó r a . A j ó n i a i t á j n y e l v i s m e r t e t é s e

m ellett

t o t t H o m e r I l i a s á n a k í. é s V i l i . é n e k e . H e r o d o t V - i k k ö n y v é b ő l z etig . A z

o lv asm án y t

m eg elő zte m in d k é t

iró

é le té re s

o lv a sta ­

1 -6 9 .

m ü v eire

feje­

v o n atk o zó

a d a to k - s n é z e te k n e k á lta lá n o s is m e rte té s e , v a la m in t az eg ész m ü v e k t a r t a l ­ m á n a k s m e n e t é n e k e l ő a d á s a . A f o r d í t o t t a k k e ll ő

m eg értésére

tö rtén elm i

s

h i t r e g e t a n i i s m e r e t e k k ö z l é s e s z o l g á l t . í r á s b e l i d o l g o z a t u l a z I l ia s II.

és

é n e k é b ő l é s H e r o d e t V I I I - ik k ö n y v é b ő l k i s z e m e l t r é s z l e t e k

E x tem -

p o rá lé k . N y e lv ta n i is m é tlé se k . T k . H o m e ri geri.

H ero d o ti

Iliad is

fo rd ítása.

IX .

E p ito m e E ra n c ise i H o ch eg -

h is t. libr. IX. vol. II. c u r a v i t H e n r .

D ietsch .

Scheffer

T an ár:

Gusztáv. 6.

Politikai földrajz,

v iszo n y aik , la k o sa ik és

h. 2 ó r a . A z e u r ó p a i á l l a m o k i s m e r t e t é s e t e r m é s z e t i

állam i

szerv ezetü k

ism é tlő á tte k in té s e . T k. S e h o lc z : 7.

Természettan,

sz erin t,

politik ai

h. 4 ó r a . B i v a z e t ő

te rm é sz e lta n i

tö rté n e tü k n e k

Polónyi Károly.

P o litik a i földrajz. T a n á r :

alap fo g alm ak .

M e-

c h a n ic a . Á lta lá n o s é s ré s z le g e s re z g é s ta n . F é n y ta n . T k. F e h é r Ip o ly : K ísérleti

Hajcsi Sándor.

term ész ettan . T a n á r : 8.

Mennyiségtan,

h. 3 ó r a . a ) A l g e b r a :

le te k . M á s o d fo k ú e g y e n le te k .

H a la d v á n y o k .

m á z á s a . Tk. M au ritz R e z s ő :

Á lta lá n o s

B e v e z e tő fo g a lm a k és té te le k , m e ly e k

E lső fo k ú A

szám tan , —

a

h 2 ó ra. S z a b a d

dek és k ettő sren d e k b e

való

M értan .

p riz m a to id

h e n g e r, k ú p é s a g ö m b . T k. Á b el K ároly. T a n á r :

Torna,

b)

oszlop-

és

f e j lő d é s ,

lép cső zetes

g y a k o rla to k , m ag as, hosszú, rú d - és és á tu g o r v a , k ettő s c s o p o r tb a n

és

gy ak o rlato k ,

lé trá n ,

sulydobás,

k iz á rá sá v a l.

stb.

oldalról.

16-os

ren ­ sza­

sorokban,

S z e rg y ak o rlato k : K o rláto n

m eg k ív án ó

póznákon, és

kanyarodás,

sorU grási

h in ta -u g rá so k , k ö té lu g r á s h ely b en , fu tv a

ügyességet

m ászó

em elés

fe lállítás

A

Hajcsi Sándor.

m en et-g y ak o rlato k ,

e llen

n e h e z e b b s n a g y o b b testi e rő t és szin tes és ré z s ú to s

a lk al-

S te re o m e tria .

g y a k o rla to k : k a to n a i re n d g y ak o rlato k ,

k a s z - k é p z é s é s felállítás, ellen v o n u lá s o k , 4 -es, 8 - a s é s test-k ép z és,

egyen­

h alad v án y o k

a te s te k felszín é n ek és k ö b t a r t a l m á n a k

k i s z á m í t á s á r a sz ü k s é g e se k , S z ö g le te s te st 9.

h atá ro z a tla n

m értan i

kör-

húzások,

és

faláb ak ,

s

n y ú jtó n

m ár

g y ak o rlato k ,

v íz ­

g y ű rű létrá k o n

v aló

T anár:

Váry

k e re sz té n y e k

élete

stb.

László. H e te n k é n ti ó r á k s z á m a : 30.

A nyolezadik osztályban. O sztály fő n ö k : 1.

Vallástan,

Iyramarcsik Károly.

h. 2 ó r a . E g y h á z t ö r t é n e l e m . A z

A k e re sz té n y sé g te rje d é s e ; a pápai h a ta lo m

első

növekedése és

m e th o n i refo rm átió . Az e g y h á z ja v itá s M a g y a r o rs z á g b a n . T an ár: 2.

K k.

h an y atlása. P álfy

N é­

Jó zseftő l.

Justh János. Magyar nyelv,

h. 3 ó r a . A

m agyar

n em ze ti

iro d alo m

ism e rte té s e :

62 a n e m z e ti m o n d á k , leg rég ib b n y e lv e m lé k e k l á s a u t á n f ő le g a z ú j a b b i r o d a l o m

és

k öltői

m aradványok

tüzetes is m e rte té s e ;

d alm i je le n s é g e k m é l ta t á s a és a fő b b ir á n y o k

a

tá rg y a ­

nevezeteseb b

m egjelö lése.

Isk o lai

n y o k u l s z o l g á lt a k : A r a n y : N aiv E p o s z u n k , Z rín y i és T a s s o ; B a jz a : a C o n v e rsa tio n s L ex ico n i

perben.

S zem elv én y ek

az

iro ­

o lv asm á­

is m e rte te tt

P o lém iái főbb

író k

m ű v e ib ő l. M in d en h ó n a p b a n e g y h á z i Írá sb e li d o lg o z a t, K k. B e ö th y Z s o l t : A

Szántó József.

m a g y a r n em ze ti iro d a lo m tö rtén eti ism ertetése. T a n á r : 3.

Német nyelv,

b. 2

ó ra.

S chiller. W ilh e lm

m a g y a r á z á s a és fo rd ítá s a , a tö b b in e k rö v id

G o e t h e , D i c h t u n g u n d W a h r h e i t , VII. o l v a s á s á b ó l század

T eli;

T e li

v o n S ch iller m a g y .

Schulter Mátyás.

H e i n r i c h G. T a n á r :

4. Latin nyelv,

I. 1.

h. 5 ó r a . H o r a t i u s ó d á i b ó l L i b

2 4 . 3 5 . L i b II, 2. 3. 6. 7. 10.

14. 16. L i b III,

2. 7. S e r m o n u m

1. 2. 3.

11. 12.

3. 4.

5.

6.

3 0.

L ib

7

p o e tic a

m agyarból

Kramaresik Károly.

Görög nyelv,

5.

22.

IV

L i b I, 1. E p i s t o l a r u m L i b I, 2. D e a r t e

a d P i s o n e s , C i c e r o d e officiis L i b I. T a c i t u s A g r i c o l á j a . F o r d í t á s o k la tin ra . T a n á r :

részek

k i i n d u l v a a X VIII. é s X I X .

n a g y Író in a k rö v id ism ertetése. Tk. W ilh e lm

15. E p o d o n

v álo g ato tt

tá rg y a lá sa m a g a n o lv a s á s a lap ján .

h. 4 ó r a . O l v a s m á n y o k : H o m e r o s O d y s s e á j á b ó l

é s X. é n e k é s P l a t ó

a

IX .

» S o c r a t e s v é d e lm e « . Isk o lai Írásb eli

fo rd ításu l

az

é s O d y s s e á b ó l k i s z e m e l t e g y e s r é s z l e t e k , ö s s z e s e n 2 4 db.

N y elv tan i

ism é tlé ­

sek, P lá tó é le tra jz a , b ö lc s é sz e ié és m ü v e in e k is m e rte té s e , T k. s e á ja D in d o rf k ia d á s a szerin t. Z sig m o n d iéi T a n á r :

Történelem,

6.

Természettan,

ism ertetése.

H om ér

K ritó ja

O dysH o rv áth

tö rtén elm e

Tk.

az

M angold

o sztrák -m ag y ar

L ajo s,

A

m agyarok

Kramaresik Károly.

h. 4 ó r a .

H őtan .

s z e r k e z e té r e v o n a tk o z ó főbb c h e m ia i

D eleje sség .

V illa m o s sá g .

Az

anyag

fo g alm ak . A k o s m o g ra p h ia e le m e i.

Tk

Hajósi Sándor.

Mennyiségtan

?.

és

Scheffer Gusztáv.

o k n y o m o z ó tö rtén elm e. T a n á r :

F e h é r Ipoly. T a n á r :

v éd elm e

h. 3 ó r a . M a g y a r o r s z á g

m o n a r c h ia sta tistik a i rövid 7.

P lató S o c ra te s

I l ia s

h.

1

ó ra.

C om b in atió k .

P erm u tatió k

m e n n y is é g ta n főbb ta n a in a k ism étlése. Tk. M a u ritz

B.

és

és

Abel

v ariátió k . K.

A

Tanár :

Ilajesi Sándor. 9.

Bölcsészet,

h. 3 ó r a . a ) P s y c h o l o g i a . A le lk i é l e t r ő l á l t a l á b a n ; a l e l k i

je le n s é g e k fő b b c so p o rja i. b) L o g ik a. A lo g ik a i

g o n d o lk o d á s

á lt a lá n o s g o n d o lk o d á s -fo r m á k , u . m. a fo g a lm a k , ítéle te k a r e n d s z e r e s g o n d o l k o d á s f o r m á i , u. m . b eb izo n y ítás; a tu d o m á n y o k

felo sztá sa:

a

m eg h atáro zás,

az

m ó d s z e r . K k. d r . P a u e r I m r e : A l é l e k t a n é s

in d u c tiv logika

és

k ife jlő d é se ;

az

és k ö v etk e z te té se k • o sz tá ly o z á s d ed u ctiv

elem ei.

T anár:

és

a

k u tatási

Szántó

József. 10.

Torna,

h . 2 ó r a . Ú g y m i n t a VII. o s z t á l y b a n . T a n á r :

H e t i ó r á k s z á m a : 30.

Vány László.

BBM

NEM KÖTELEZETT TANTÁRGYAK. 1. Mű- és egyházi ének.

A z I. é s II.

o sztály

növendékei

1

h eten k é n t

ó r á b a n , a z e g y h á z i é n e k b e n a Ili. é s IV. o s z t á l y n ö v e n d é k e i h e t e n k i n t b a n az é n e k b e n ú g y elm életi- m in t g y a k o rla ti ré sz é b e n o k ta t á s t

I ó rá­

n y ertek ;

a

f e lső n é g y o s z t á l y n ö v e n d é k e i k ö z ü l 3 3 - a n d a l k ö r t a l a k í t v a , h e t e n k é n t i 2 ó r á ­ b a n tö b b d a ra b o t g y a k o ro lta k be s a

re fo rm a tió i

I s tv á n p ü s p ö k ú r 7 0 -ik szül. é v e a lk a l m á b ó l 15-én, a tis z a k e r ü le ti ág.

h it v .

felsőbb

ünnepen,

ren d ezett

leán y isk o la

f ő tis z t.

G zékus

ü n n e p é ly e n ,

m á rc z iu s

seg élyezésére

ren d ezett

h a n g v e rse n y e n , 2 te m e té se n g y á sz d a lo k k a l és az é v z á ró ü n n e p é ly e n

m u ta ttá k

l,e —

É n ek tan

Ug y

vegyes,

és k a r v e z e tő :

m int

férfik aro k b an

tan u lá su k

e red m én y ét.

Maszny P ál

Franczh. angol és olasz

2.

—

tanulók a g y m n a s i u m

körén

n y e lv e k b e n

ugy

a

kezdő,

k ív ü l , m é r s é k e l t dij m e l l e t t

m in t

n y erh ettek

E z e n isk o lai é v b e n tö b b k e z d ő é s h a l a d ó ta n u l ó a f r a n c z ia

Gyorsírás.

3.

a

h alad ó o k ta tá st.

n y elv et

ta n u lta

E lő ad ato tt a G ab elsb erg er-M ark o v ics re n d s z e r sz e rin t

két

f o k o z a t b a n : k e z d ő k n e k és h a la d ó k n a k heti 3 ó r á b a n . A ta n u ló k ö s s z e s s z á m a 24. E z e n k ív ü l m e g a l a k u lt a

«G y o rsíró i kör», m e ly n e k czélja

j á r t a s a b b t a n u l ó k g y a k o r l á s a v o lt. E ülést ta rto tt. A g y a k o rló ó rá k

kör

a

g y o rsírá sb a n

m i n d e n h ó első v a s á r n a p j á n

v a s á r n a p o n k i n t reggeli 8 — 9

órak o r

m eg. A ta n é v v ég én v e rs e n y irá s t re n d e z e tt a kör. E v e rs e n y irá s o n

m int

j o b b g y o r s í r ó k j u t a l m a t n y e r t e k : K l e i n R ó b e r t VIII. o. t a n u l ó 4 f r t o t , v itz D á v id

Vili. o. t. 3 f r t o t , I s t ó k J ó z s e f VII.

összegek a

«G yorsiró-kör

n ító ja és a g y o rs iró - k ö r e ln ö k e

t.

sz in té n

3

ki. A

leg ­ Jano-

frtot,

g y o rsírás

m ely ta ­

Szántó József.

A sz ab ad k ézi ra jz b a n h eten k in t T an ár:

o.

p é n z tá rá b ó l u ta lv á n y o z ta tta k

havj

ta rta tta k

2

órában

35

tan u ló

nyert

o k ta tá st.

Molnár Gyula.

V I.

TANSZEREK. 1.

A természettani gyűjteményben

van

145 d a r a b . E z e n g y ű j t e m é n y v é t e l

u tjá n a k ö v etk ez ő szerek k el s z a p o r o d o tt: egy állv á n y o n ,

egy

H eron

lab d a

sű rítő

R eál sajtó ja, k ö zlek e d ő c s ö v e k

sziv atty ú v al,

ü v e g b ő l és rézből, egy G a lv a n -te le p , egy d e le jtá r, e g y a c h r o m a t i c u s h a s á b

G nagy

egy

szívó

S m ee-elem b ő l,

fém á llv á n y o n , egy

h alló cső s á r g a r é z b ő l, eg y p y k ro m e te r, egy

B arlo w

és

szócső

kereke

nyom ó

kút

c sa v a rsz o ritó k , rézből,

egy

ac z é ld e le jje l,

egy

in d ítá s i te k e rc s k é t e g y m á s b a to lh a tó te k e rc s e s e i. 2.

A természetrajzi gyűjtemény.

a)

Á lla t ta n i

tá r g y a k :

k itö m ö tt em lős

á llat

21

db,

m adár

133

64 db, h ü llő

1 5 ; k étéltű 7 ; h al

egyéb em lő sö k v á z a :

16; egy em b eri csontváz, egy em b eri k o p o n y a ;

16, m a m m u t h c s o n t :

8;

csig a, k ag y ló

s

egyéb

puha

te s tű á lla t 96 fa jb a n , izeit lá b ú á lla t 6 5 4 : e z e k k ö z ö tt a m é h m e t a m o r p h o s i s a ; féreg, tű s k e b ő rü és tö m lő s á lla t ö s s z e s e n

11 d b ; m a d á r - t o j á s 4 4 5 ; fali

kép 6 d b ; gó rcsö v i k észítm én y 80 d a ra b . Az tak:

á l l a tt a n i

tá r g y a k a já n d é k o z á s u tjá n a k ö v etk e z ő k k e l

szaporod­

dr. M a d a r á s z R e z s ő f ö g y m n a s iu m u n k é r d e m ü lt fe lü g y e lő jé tő l:

n e z e tt á b r á k k a l ellá to tt g a z d a g g y ű jte m é n y ho z ; S z o n ta g h Jó z se f ú rtól

egy

b a g o ly

O kén

általán o s

Egy

szí­

te rm é sz e tra jz á ­

t o j á s a i v a l; B lah o

L ajo s

úrtól

egy

b ú b o s v ö c s ö k ; E rő s L a jo s ú rtó l egy h á z i k u ty a és egy h á z i m a c s k a k itö m v e , v a l a m i n t e g y ó r i á s i k í g y ó b ő r e k i s z á r í t v a ; K i s s M a n ó III. o s z t . t a n u l ó t ó l

egy

k o r a l l ; M a u r e r O s z k á r V. o. t. e g y G o r d i u s a q u a t i c u s t . b) N ö v é n y g y ű j t e m é n y . g y ű jte m é n y ;

N égy

p h anerogam -

1 9 0 t e n g e r i m o s z a t é s 21 fa l ik é p , 3 8

drb

egy

k ry p to g am

górcsövi

és

k észítm én y

6 drb m aehé. c) Á s v á n y o k :

4 0 0 fa j; közét 100 d r b , ' k ristá ly váz

7,

k ristály m in ta

p a p ír b ó l, fából é s g ip sz b ő l 3 4 2 db, eg y B r e it e n lo h n e r lá m p a , egy k e m é n y s é g i fo k s o r, eg y o lv a d é k o n y s á g i fokozat, egy fo rra s z tó c s ő anyagok,

fokkal,

p h o sp h o resk áló

10 drb. górcsö v i k észítm én y .

E zen g y ű jtem én y ajá n d é k o z á s

u tjá n

H e r m a n n G y u l a V II. o s z t . t a n u l ó k t ó l t ö b b

szap o ro d o tt: drb

K ovács

v a s k ő - é s e z ü s t d a r a b o k k a l ; K i s s M a n ó III. o s z t t a n u l ó t ó l e g y kővel, B e ö th y

Z s i g a IV. o s z t .

ta n u ló tó l

egy

M i k ló s

m ész p á t, to v á b b á

szép

szép

k v a rc z k ristá ly

és

am eth y st, csepegő

cso p o rttal,

K u n a J e n ő v erse c z i ü g y v éd ú rtó l egy a m m o n itk ö v ü le tte l. 3. 4.

A vegytani szertár 5 0 s z e r t , 5 2 e s z k ö z t é s A pénz- és éremgyiijtemény 7 7 0 d a r a b b ó l

k é s z ü lé k e t foglal m a g á b a n . áll. A j á n d é k o z á s á l t a l s z a ­

p o r o d o t t tö b b d a r a b e z ü s t - é s ré z p é n z z e l és eg y e m lé k p é n z z e l dr. M a d a r á s z R e z s ő ú rtó l. 5.

Térképgyűjteményünk

1 2 5 d a r a b b ó l áll. E z e n g y ű j t e m é n y

s z a p o r o d o tt a G ö n c z y P á l által te r v e z e tt laszáv al« 6.

»M agyarország

v étel u tjá n

m eg y éin ek kézi a t­

foly tató lag .

Rajz-tanszerek.

a) M é r t a n i t a n s z e r e k

g y ű jtem én y e.

1) F ü z e t e k s z á m a : 3. 2) M i n ­

t á k s z á m a : 5 5 . 3) E z k ö z ö k s z á m a 24. b) S z a b a d k é z i

r a j z m i n t á k

b e le é rtv e a szép irási fű zetek et —

g y ű jt e m é n y e .

E gyű jtem én y —

áll 3 6 f ü z e t b ő l . E g y ű j t e m é n y a j á n d é k o z á s

u t j á n K l e i n S. Ili. o s z t . t a n u l ó t ó l 3 f ü z e t W . H e r m a n n - f é l e m i n t á v a l s z a p o r o d o t t . 7.

Torna-szerek.

A f. i s k o l a i é v b e n a k ö v e t k e z ő k s z e r e z t e t t e k : 4 d a r a b

uj n y ú j t ó r ú d , 2 p á r új f a l á b , e g y d r b v í z s z i n t e s ,

1 drb.

p á r g y ű rű -h in ta , e m e lö k a p o c s, 70 d rb fabot, k ö telek .

rézsú to s

lé tra ,

1

65 VII.

KÖNYYTÁR. 1. Cliázár-féle esp. könyvtár. A n é h a i C h á z á r A n d r á s - f é l e e s p . k ö n y v t á r á ll 3 0 0 1

k ö te tb ő l és

5

fü­

z etb ő l. K ö n y v t á r ő r K r a u s z L a jo s .

2. Főgymnasiumi könyvtárak. a)

T a n á r i

k ö n y v tár.

k ö n y v t á r t : A n in l t. v all. é s

N agybecsű

a d o m án y a ik k al

k ö z o k t . in. k i r . m i n i s z t é r i u m

g y a ra p íto ttá k

2 k ö tettel.

2)

C z é k u s I s t v á n p ü s p ö k u r 3 f ü z e t t e l . 3. A M a g y a r T u d . A k a d é m i a 8 s

az

év

fo ly tán

m e g jelen t

értek ezések -

és

értesítő k k el.

4.

D r.

R e z s ő f ö g y m n a s i u m u n k é r d e m ü l t f e l ü g y e l ő j e 27 k ö t e t t e l . 5. A

k ö tettel M adarász

F ran k lin -T á r-

su la t, A th e n a e u m , v a la m in t D o b ro v s z k v és F r a n k e , A ig n e r L ajos, L ä u f e r W o d ia n e r F.

és

F iai,

E ggenberger,

S ta m p fe t

e

F ő t.

K áro ly , S te in

K áro ly

V.,

s

m ás

k ö n y v k iad ó czégek a s z a k ta n á ro k n a k sz á m o s m u ta tv á n y p é ld á n y o k k a l k e d v e s ­ k e d te k . M int c s e r e p é ld á n y t m á s je lle g ű isk o la i

k a p o tt

g y m n a siu m u n k

115

k ö zé p isk o la i

értesítő t. G y a ra p o d o tt e k ö n y v tá r a z o n

és

42

fo ly ó irato k m e g ­

fe le lő s z á m a i v a l , m e l y e k e t a t a n á r i k a r j á r a t . E f o l y ó i r a t o k k ö v e t k e z ő k : K ö ­ z é p is k o la i T a n á r e g y e s ü l e ti K ö zlö n y ,

B u d ap esti

S zem le,

T e rm é sz e ttu d o m á n y i

K ö z l ö n y . E v . E g y h á z é s I s k o la , M a g y a r n y e l v ő r , P h i l o l o g i a i K ö z l ö n y l o s o p h i a i S z e m l e . V é te l u t j á n m. k o ro n a országának szét

1 8 6 0 — 1875

sz e rz e tt

h ely ség n év tára

m ű v e k : dr.

Jekelfalussy

l k .; P e trik

G éza :

M agyar

1 k. C o n c h a G y ő z ő , Ú j k o r i A l k o t m á n y o k

li e u , A z uj s o c i a l i s m u s

1 k

és

P h i-

József:

A

könyvé­

1 k. L e r o y - B e a u -

T h ie rr y , E lb eszélések a r ó m a ia k

tö rté n e té b ő l

1

k. S o r é i , E u r ó p a é s a f r a n c z i a f o r r a d a l o m 1 k. B o y e s e n - H e i n r i c h , G o e t h e F a u s t j a 1 k. S t. B e u v e , i r o d a l m i é s F e r e n c z b e s z é d e i 3 k. V a rg a , B ib lia ism e re t

tö rté n e lm i

K örösi

Jó zsef,

arczképek

1 k., M a u r e r , A t o r n á s z a t

n y u g d ijá ró l szóló tö r v é n y e k 1 k. Ü s t ö k ö s ö k é s m e t e o r o k

1 k ö te t és

1 k ö te t. V a n e

139S tu d o m á n y o s

8 0 t u d o m á n y o s f o l y ó i r a t 181

K ónyi

M anó,

Deák

h a lan d ó ság a

tö rtén ete

1

k.

1

k.

T isz tv ise lő k

1 k, H a r t m a n n - T h i r r i n g , A z e m b e r s z a b á s ú

m o k é s s z e r v e z e t ü k 1 k. K i r á n d u l ó k z s e b k ö n y v e k ö n y v tá rb a n

1 k.

B u d ap est főváros

m a j­

1 k. H e l l e r Á g o s t , A z i d ő j á r á s

Jahrbuch

der

N atu rw issen sch affen

szakm unka,

1605

k ö te tb e n ;

k ö t e t b e n ; 35 v e g y e s m ü 4 8 k ö te tb e n . A k is e b b

fü z e te k s z á m a (tö b b n y ire is k o la i é rte s ítő k ) m e g h a la d ja a z

1 700-at. K ö n y v tá r ő r

0 r a v e c z M i h á ly . b) I f j ú s á g i

k ö n y v tá r .

V étel u tjá n a k ö v e tk e z ő

m űvekkel

gyara­

p o d o t t : V e r n e G y., E g y s o r s j e g y , T i z e n ö t é v e s k a p i t á n y , S t r o g o f f M i h á ly . H o f f ­ m a n n F. E l b e s z é l é s e k

11 k. N o r d e n s k i ö l d ,

Á zsia és

A frika k ö r ü l h a jó z á s a

V ég án . S e r p a P in to u ta z á s a A frik án keresztü l. P rz s e v á ls z k y , Z a jz á n b ó l m in á t T ib etb e. L a d y

B rassey, U ta z á s a

« N a p su g áro n .»

D ic k e n s,

a

K há-

K arácsonyi

é n e k p r ó z á b a n . C o t t i n , A s z i b é r i a i s z á m ü z ö t t e k . E z e r e g y éj. H ö c k e r 0 . 2 e l ­ beszélése.

T h a c k e r a y , A h iú s á g v á s á r a . O lcsó k ö n y v t á r 2 50. 2 51, 2 5 2 .

257. 259. 260. A d o rjá n , M ű kedvelők s z ín h á z a , D o lin a y

G y.

H asznos 5

256.

M u lat-

6G tató

1889. K ristó f Ján o s,

Ifjú ság

L ap ja.

Jancsó-B oros.

5 — 12. f ü z e t . A d o m á n y o k k a l g y a r a p í t o t t á k a k ö n y v t á r t : H un falv y ,

T an u ló k dr.

R ezső

G ö m ö r - K i s h o n t l e í r á s a . A l b e r t F., H e v e s é s K ü l s ő - S z o l n o k l e í r á s a .

F iu m e és k ö rn y é k é n e k tájrajza.

K oreny,

F elsőbb

keresk.

k e ttő s

M i k u l i k .1. M a g y a r K i s v á r o s i É l e t . D é n e s , W e g w e i s e r d u r c h d i e t h e n . S t u n d e n d e r A n d a c h t , 3 k t., J ó k a i , L e s fils d e p ierre.

o lv asó tára

M adarász

Lam pel

k ia d ó :

T an u ló k

n u l ó : K ristó f, D iák éle t.

o lv a só tá ra

l ’h o m m e

10 f ü z e t . —

sz ám v itel.

ung.

K árpá-

au

coeur

de

B a lta z á r

János

ta ­

H a j ó s i B a r n a t a n u l ó : H o f f m a n n e l b e s z é l é s e i 8 k. W o h l

S tefan ie, R eg ék . E g v -e g y fo rin to t a d ta k a k ö n y v tá r j a v á r a :

M ojses

G yörgy

R o x e r Istv á n . T ó th K á lm á n , is k o lá n k m últ évi n ö v en d ék ei. J e le n le g a k ö n y v ­ t á r áll 6 9 7 m ű b ő l 7 9 4

k ö tetb en

és

85

füzetben.

K ö n y v tá rő r:

S c h u b e r

M átyás.

V ili.

TÁPI NTÉZET ÉS KONYIKTUS. Tanodánknál

a

ta n u ló ifjú sá g

éle lm e z é s e

kétféle : c o n v ie tu s i é s a s z e ­

g é n y e b b s o r s u n k é tá p in tézeti. A co n v ietu sb an ny eret,

h e te n k in t

kap a növendék

egyszer

e b é d re : levest, h ú s t, fő zelék et és k e ­

té s z tá é itlt; —

v a c s o r á r a : főzeléket és k e n y e re t,

h e te n k in t k é ts z e r p e c se n y é t, e g y s z e r tésztaételt. A tá p in tézetb e já ró k k ap n ak ebédet ; —

lev es, h ú s é s (35

d e k a g r . ) k e n y é r b ő l á ll ó

f ő z e l é k é s ( 2 5 d e k a g r . ) k e n y é r b ő l á ll ó v a c s o r á t .

A c o n v ie tu s i é le lm e z é s é rt e b é d - és v a c s o r á é rt ez é v b e n

5 8 ír t, a t á p i n ­

t é z e t i e l l á t á s é r t 3 8 f i t é v i dij f i z e t t e t e t t . A d i j a k f é l é v e n k i n t — a s z e g é n y e b b e k n é l k i s e b b r é s z l e t e k b e n is — m i n d e n k o r

e lő r e

de

fizetendők.

F o ly ó ta n é v b e n m in d k e ttő b e n

60 n ö v e n d é k

étk ezett.

A n ö v e n d é k e k s z á m a a z e g y e s o s z t á l y o k r a igy o s z l i k s z é t : I.

II.

III.

7.

7.

11.

1 V .^

V.

VI.

VII.

8.

5.

13.

5.

V a l l á s f e l e k e z e t e k s z e r i n t p e d i g : á g . h i t v . 4 7 , h e l v . h it v . 4, m ó z . v all. 1. A tá p in tézeti

k iad áso k

fedezésére ,

b e f o l y t 6 7 3 fi t 4 8 k r , a r o z s n y ó i e g y h á z F o g ad ják a n e m esk eb lú ad ak o zó k

(

VIII. 4. 10,

ró m . kath .

k é r e g e t é s e k — s u p p l i e d tio h í v e i t ő l 8 3 írt 3 4 kr.

in té z e tü n k h á lá s k ö sz ö n e té t.

u tján

67

IX.

ÖSZTÖNDÍJAK Az ö sztö n d ijak s m ás

és egyéb s e g é l y e z é s .

seg élyezések,

m ik b en a ta n u ló

ifjú sá g ré s z e s ü lt

k ö v e tk e z ő k : 1. A n é h a i T e l e k i - R ó t h J o h a n n a g r ó f n ő á l t a l a l a p í t o t t ö s z t ö n d í j , m e l y ­ b e n a n a g y m é l t . é s f ő t is z t , n ál fogva a z

e g y ete m es e g y h á z g y ü lé si b iz o ttm á n y

1 8 8 8 — 89. is k o la i é v b e n

b a n u. in. K l e i n R ó b e r t

VIII.,

h a tá ro z a tá ­

3 ifjú r é s z e s i t t e t e t t , m i n d e g y i k e 3 8 í r t ­

H ritz L ajo s

VII.

és S tr o tn p L a jo s

VII.

o. t.

2. K r a m a r c s i k K á r o l y - f é l e 5 4 0 í r t b ó l á l l ó j u b i l e u m i a l a p í t v á n y 2 7 fr t k a ­ m a tja , k ifo g á sta la n e rk ö lc si m a g a v is e le tü és jó ö s z t ö n d í j u l . E z I s t ó k J ó z s e f VII. o. t a n u l ó n a k 3. G ö m ö r y

A ndrás

e lő m e n e te ld ta n u ló n a k a d a tik a d ato tt.

v o lt r o z s n y ó i le lk é sz 5 0 0 frtn y i a l a p í t v á n y á n a k

frtn y i k a m a t j a eg y jó ig y e k e z e tü s z e g é n y á r v a

fiú n ak a d a tik

ö sz tö n d íju l.

25 Ez

H a l a s i G y ő z ő V . o. t a n u l ó n a k a d a t o t t . 4. G y ü rk y -M árk u s Jo h a n n a -fé le

5 0 0 írtb ó l á lló a l a p í t v á n y , m e ly n e k 25

f r t k a m a t j a e g y VI. VII. v a g y VIII. o s z t á l y b e l i , leg k itű n ő b b ö sztö n d íju l

szegény

tan u ló n ak

felek ezeti és

erk ö lcsb en n em ze tiség i

és

tu d o m án y b an

k ü lö n b ség

n élk ü l

a d a t i k . E r r e F r e n y ó L a j o s VI. o. t. é r d e m e s i t t e t e t t .

5. S z e r e c s e n L á s z l ó - f é l e 5 0 0 í r t b ó l á l l ó a l a p í t v á n y , m e l y n e k 2 5 fr t k a ­ m a tja ,

egy

szo rg alm a s

ju ta lm a z a n d ó

— ad atik

tan u ló n ak , nem ö sztö n d íju l.

Ez

te k in tv e a z o s z t á ly t , m e ly b e j á r S tro m p

M i k ló s VI. o s z t .

a

ta n u ló n a k

ad ato tt. 6. R o z s n y ó i s z ü l e t é s ű T ö l t é s s y S á m u e l v o l t b u d a i g y ó g y s z e r é s z v é g r e n ­ d e le tig

100 0 frt

tőkét

a d o m á n y o z o tt.

B a l c z o L a j o s V. o. t a n u l ó k n a k

K am atja

R om bauer

Edgár

V ili. é s

2 5 — 25 fiájáv al a d a t o t t ö sz tö n d íju l.

7. S á r k á n y K á r o l y ö s z t ö n d i j - a l a p i t v á n y a . m e l y n e k k a m a t j a i k é t l e g s z o r ­ g a lm asab b

VI. VII. v a g y V ili. o. I. k ö z t o s z t a t n a k

é s V a r g a G y ö r g y VII. o. t a n u l ó k n a k 8. A C l e m e n t i s z T s tv á n - f é l e D a n i V., P a l i t z

ki. E z T a v a s s y G y u l a VI.

a d a t o t t , e g y e n k i n t 2 3 frt.

ö sztö n d íjb an

K oncsek

L á s z l ó VII., H a v r a n

J á n o s IV., P a z á r M i k l ó s Hí., K e n g y e l III. é s G a l l o S á n d o r II.

o. t a n u l ó k r é s z e s i t t e t t e k , f e j e n k i n t 5 f r t 0 7

k rra l.

9 . D r . S z o n t a g h K á l m á n a l a p í t v á n y a u t á n j á r ó 3 0 ír t k a m a t o t e g y r o z s ­ nyói

s z ü l e t é s ű á g . h i t v . e v . s z e g é n y s o r s ú s- a z

e re d m é n y n y e l letett érd em es

ta n u ló

k a p ja

érettsé g i

ö sztö n d íju l.

v izsg álato t

kitű n ő

E z a b iz o tts á g által

az é re ttsé g i v iz s g á la to k b efejezése u tá n sz o k o tt k io s z ta tn i. E z é v b e n G ál J á ­ n o s VIII. o. t. k a p t a . 10. M a r k ó J á n o s 4 0 f r t n y i a l a p í t v á n y a é s

. . .

11. D r á s k ó c z y G y u la m a g y a r i r á s d o lg o z a to k r a te tt ö s z t ö n d ij a la p i tv á n y a 5*

G8 k am ataib ó l ju ta lo m b a n részesü lt

J a n o v i c z D á v i d V i l i . o. t. e g y a r a n y b a n é s

G á l M a n ó VII. o. t. 2 f r t o s t a l l é r b a n . 12. A lexy A lb e rt u r irto t

a d o m án y o z o tt,

e g y IV. o s z t á l y ú

m ely ju ta lo m ra

P alitz

legjobb János

szám o ló n ak

ju ta lm u l 3

IV. o. t. t a l á l t a t o t t

érde­

m es nek. 13. A m . k ir. p é n z ü g y m i n . a d o m á n y o z á s á h o z t a r t o z ó

jö v ed ék i b ír s á g a ­

l a p b ó l S z i l á g y i J e n ő III. o. t. 1 0 0 é s K u d i c h N á n d o r VI. o. t. 1 5 0 I r i n y i ö s z ­ tö n d íjb a n ré szesü lt. 14.

A n m . m . kir. kö zi. m i n is z te r

tan u ló k n ak

u r a su p p licatió

e z é l j'á b ó l k i k ü l d ö t t

olcsó m e n e tje g y e k h a s z n á lá s á t m eg e n g e d te .

15. F ő g y m n a s i u m u n k k é t d o b s i n a i t a n í t v á n y n a k , C s o l s o h G y u l a N i k i M i h á l y III. o s z t á l y b e l i e k n e k i n g y e n s z á l l á s t é s e b é d e t

ad o tt

IV.

és

és

felm en­

t e t t e ő k e t a t a n d í j f i z e t é s k ö t e l e z e t t s é g e a ló l. 10.

R ész in t egész, ré s z in t ré s z b e n való la n d ije le n g e d é s

jó té te m é n y é b e n

3 7 t a n u l ó r é s z e s ü l t . A z e l e n g e d e t t ö s s z e g 4 4 0 f r t 5 0 k r. 17. A t á p i n t é z e t i d i j a k b ó l n y o l c z n a k já v a l, ö tn e k

15 í r t j á v a l , h á r o m n a k

10 í r t j á v a l , k e t t ő n e k

23 í r t j á v a l é s k e t t ő n e k

38

12 f r t 5 0 k r ír t,

összesen

3 2 5 frt e le n g e d te te tt. 18. M a g á n o k t a t á s á l t a l s e g é l y t s z e r z e t t

11 t a n u l ó .

X.

PETŐFI-KÖR. A P e t ő f i r ő l n e v e z e t t i f j ú s á g i ö n k é p z ő k ö r a le f o ly t t a n é v b e n s z e p t e m b e r 12-én a la k u lt m eg. R e n d e s ta g o k v o lta k a fő g y m n a s iu m ly án ak

VII. é s V III.

o sztá­

n ö v e n d é k e i , r e n d k í v ü l i e k a z V. é s VI. o s z t á l y ú a k .

A

kör

a

lefo ly t

ta rto tt, m ely ek b en

t a n é v b e n ö s s z e s e n 23 r e n d e s é s

fe lo lv astak és m e g b írá lta k

21

2

ren d k ív ü li

m unkát

és

ü lést

elő ad tak

41

sz a v a la to t. A b e a d o tt m u n k á k közül egy érd em k ö n y v i k itü n te té sre ta lá lta to tt m é l t ó n a k , m e g d i c s é r t e t e t t 2, m é l t á n y o l t a t o t t tí, t u d o m á s u l v é t e t e t t a d o t t s z á v a i a t o k k ö z ü l m e g d i c s é r t e t e t t G,

m éltán y o ltato tt

12. A z e l ő ­

10, t u d o m á s u l

vé­

t e t e t t 25. M árcziu s

15-ét a k ö r ren d k ív ü li g y ű lé s b e n alk alm i d o lg o z a to k k a l,

v a la to k k a l és a d a lá r d a k ö z re m ű k ö d é s é v e l ü n n e p e lte m e g a z isk o la

sza­

felü g y e­

lő je, a t a n á r i k a r é s s z ü k e b b k ö r ű k ö z ö n s é g j e l e n l é t é b e n . A k ö r által k iirt ju t a lo m d ij a k r a ö s s z e s e n n é g y m u n k a közül 5 - 5

frtn y i j u t a l o m r a é r d e m e s n e k

V A n a p m elege m in t m u n k aerő » t. « M á r i a T e r é z i a é s a m a g y a r

p ály áz o tt.

ez. é r t e k e z é s e , t o v á b b á H r i t z L a j o s nem esség»

ez.

tö rté n e lm i

n y erte

el.

o.

t.

VII.

o.

értekezése.

t a n ü g y b a r á t e g y d r b k e r e s z t e s t a l l é r j á t G á l J á n o s V ili . o. t. P e tő f i ez. k ö lt e m é n v é n e k s z é p t a n i m é l t a t á s á é r t

Ezek

t a l á lt a to t t K lein R ó b e r t M II.

U gyancsak

Egy

« D alaim »

egy

lelk es

G9 ta n ü g y b a r á t 10 fr a n k o s a r a n y a t a d o tt ju t a lm a i a le g jo b b p r ó z a i r ó n a k . E

dií

K l e i n R ó b e r t V ili. o. t a n u l ó n a k a d a t o t t . M int k iv á ló s z a v a lo k G u tlo h n M á rto n és B a lta z á r J á n o s lo k

5 -5

VIII.

frtn y i ju t a lo m b a n r é s z e s ü lte k a k ö r p é n z tá r á b ó l. E gy

n ev ezetn i nem

a k aró ta n ü g y b a rá t a k ö r p ro testán s

já n a k m e g ju ta lm a z á s á r a 2 d rb e z ü st fo rin to t

o.

ta n u ­

m agát

m eg­

v allású leg jo b b s z a v a ló -

a d o m á n y o z o tt;

e

dijat

a

kör

e l n ö k e B a l t a z á r J á n o s V III. o. t a n u l ó n a k Í t é l t e o d a . A k ö r tisz tv ise lő i a z ifjú sá g ré s z é rő l a k ö v e tk e z ő k v o l t a k : b e r t VIII. o. t. a l e l n ö k , ( t á l J á n o s V ili. o. t. f ő j e g y z ő , G ö m ö r y B e r t a l a n p é n z tá ro s , H ritz

t.

titk ár,

VII. o. t. a l j e g y z ő ,

B altazár

L a j o s VII. o. t. k ö n y v t á r o s , S t r o m p

K lein

O sgyány

B éla

János

Ró­

VII

V ili.

L a j o s VII. o.

o.

o.

t.

t.

m ásod

k ö n y v táro s. A k ö r v e z e t ő j e a t a n á r i k a r r é s z é r ő l S z á n t ó J ó z s e f volt. A k ö r é v z á r ó ü n n e p é l y é t j u n i u s h ó 2 - á n d. u. 2 ó r a k o r a z in tézet n ag y term éb en . m eg jelen éséb en

A

nagy

érdeklődés,

m ely

a

ta rto tta

közönség

n y ilv án u lt, (o k o z ta a z ifjú sá g b a n a m u n k a k e d v e t.

m eg

tö m e g e s

A

kör

el -

n ö k s e g e e h e l y e n is k ö s z ö n e t é t m o n d a z i g a z g a t ó t a n a o s n a k , v a l a m i n t a n a g y k ö z ö n s é g n e k e z e n ü n n e p é ly e n való s z iv e s m e g j e le n é s ü k é rt. A «P e t ö f i - k ö r » e

ta n é v b e n e lő fizetett

a

B u d ap esti

S zem lére,

S z a lo n r a , V a s á r n a p i Ú js á g r a , O r s z á g V ilág ra, B u d a p e s ti H írla p ra lo n d

M agyar

és

a

Bo­

Istó k ra.

XI.

AZ ÉY LEFOLYÁSA. A l e f o ly t

1 8 8 8 — 8 'J - k i t a n é v

szep tem b erh ó

1-én

e l ő z ő l e g a u g . 30. é s 31. n a p j a i n t a r t a t t a k a j a v í t ó S z e p t e m b e r h ó első n a p ja i b a n

vette

k ez d e té t.

M eg­

v izsg álato k .

fo ly ta k a b e i r a t k o z á s o k ; a z é v ü n n e p é l y e s

m e g n y itá s a , a k ö z b e jö tt ja v í tó é re tts é g i v iz s g á la to k folytán, szept. 6 - á n m e n t v é g b e a z i s k o la t a n á c s m e le g ré s z v é te le m e llett, m ely

a lk a lo m m a l

az

isk o lai

t ö r v é n y e k is f e l o l v a s t a t l a k . A tan ítás, m in t a m egelőző év e k b e n , e g é sz e n az o rs z á g o s g y m n . ta n ítá s te r v e s z e r in t folyt v á lto z a tla n u l, d e a t a n á r i m en n y ib en R e i m l i n g e r

Gyula

testü le tb e n

v á lto zás

tö rtén t,

a

r a j z t a n á r a lo so n c z i á lla m i fő g y m n a s iu m h o z

k in e v e z te tv é n , o d a m en t, s r á n k n é z v e p á ly á z a tn a k k iírá s a v ált s z ü k s é g e s s é . A k iirt p á ly á z a t fo ly tá n a z is k o la t a n á c s M o l n á r

G y u l a , o k l e v e l e s f i a ta l r a j z ­

ta n á r t v á la sz to tta m eg az

1 8 8 8 —89. t a n é v r e h e ly e tte s

azonban

ele jé n

csak

o k tó b e rh ó

fo g la lh a tta

el.

ra jz ta n á rn a k ; állá sá t

M eg érk ezéséig ,

a

leh etőség

sz erin t, h e ly e tte s íté sé rő l m e g tö r té n t a g o n d o s k o d á s . A v a llá sta n

t a n í t á s a e z é v b e n is s e g é d - t a n e r ő

ig é n y b e

fo ly t, ú g y , h o g y a z I — IV. o s z t á l y b a n a v a l l á s t a n t M a s z n y

v étele

m elleG

P á l u r ta n íto tta .

70 U g y a n ő ta n íto tta a m ü én ek e t m in d a 8 o sztály b an s az egy h ázi é n e k e t az alsó 4 o s z tá ly b a n . Íg y v á lt le h e ts é g e s s é , h o g y m i n d e n o s z tá ly b a n a teljes ó r a s z á m b a n n y e rt o k t a t á s t a ta n u l ó if jú s á g ; a P e tő firő l n e v e z e tt ö n k é p z ő - k ö r b e n

is f e j t h e t e t t ki

te v é k e n y s é g e t S z á n t ó J ó z s e f v e z e té se a la tt, s m ű k ö d é s e úgy m á r c z iu s 15-én, m in t ju n iu s h ó 1-én ta r to tt ö rö m ü n n e p é n b e m u ta to tt fe lo lv asá sai s s z a v a lá s a i folytán, m é ltá n y ló e lis m e ré s b e n ré s z e s ü lt. A g y o rs írá s b a n S z á n t ó A tan u ló

J ó z s e f a d o t t o k t a t á s t a z ifjú sá g n a k .

ifjú ság e rk ö lc s i m a g a v i s e l e té

á lta lá b a n jó v o lt;

de

elő fo rd u lt

e g y s a j n o s e s e t is, m e l y c s e n d e s e l t á v o l í t á s t v o n t m a g a u t á n . A z o n k í v ü l t a n á r i i s k o l a s z é k i m e g r o v á s s a l s ú j t o t t e s e t 2, s z i g o r ú b b

ig azg ató i

m eg ro v ással sú j­

t o t t e s e t p e d i g 5 f o r d u l t e lő . M i n t m i n d e n é v b e n , ú g y a l e f o l y t t a n é v b e n is k é t s z e r j á r u l t a g y m r i a s iu m i ifjú ság , a t a n á r i k a r v e z e té s e a la tt, e lő k é s z ítő

ájtato sság i

g y ak o rlato k

u t á n , a z u r s z e n t v a c s o r á j á h o z , ú g y m i n t 1888. o k t. 28. é s 1889. m á ju s h ó 2 6 - á n . A V ili. o s z tá ly o s z t á ly v i z s g á la t a it m á j u s h ó 1 3 -tó l 2 2 -ig b e fe je z v é n , í r á s ­ b e li d o l g o z a t a i t m á j u s h ó ju n iu sh ó

17. é s

2 3 — 28.

18-án ta r ta tta k

n a p ja in

k é sz ítette;

m e g n a g y tisz t.

p ö k i h e ly e t te s e ln ö k l e te é s dr. B e ö t h y

Zsolt

a

Mikola

szóbeli

v iz s g á la to k

G yörgy,

k o rm á n y k é p v ise lő

m int p ü s ­ ellen ő rzése

m e llett. Az ére ttsé g i v iz s g á la tr a b o c s á t o tt

14 t a n u l ó k ö z ü l

hárm an

a

k ö v etel­

m é n y e k n e k je le s e n , egy jó l, n y o lc z a n e g y s z e r ű e n m e g felelv én , é r e t te k n e k n y il­ v á n í t t a t t a k ; k e tte n p e d ig szept. h ó b a n te e n d ő ja v ító Ezen rendes

v iz sg á la tra

u ta sitta tta k .

fo l y ó é v i é r e t t s é g i v i z s g á l a t o n k ív ü l , m é g k é t

jav ító é r e t t ­

s é g i v i z s g á l a t is t a r t a t o t t , u. m . m i n d k é t Íz b e n fő tiszt,

püspök

1888. évi szept. 4 -é n és d e c z e m b e rh ó 2 1 -é n , ur

e ln ö k lete

és

dr.

F rö h lic h

Izidor

m á n y k é p v i s e l ő e ll e n ő r z é s e m ellett. A sz e p t. 4 -k i első ja v í tó v iz s g á la t r a je le n tk e z te k és szóbeli p ó tv iz sg á la tra te lm é n y e k n e k

kor­ 32-en

1, ö s s z e s e n 3 3 - a n . E z e k k ö z ü l a k ö v e ­

m eg feleltek és é re tte k n e k

n y ilv á n ítta tta k

2 0-an,

13-a n

ped ig

m á s o d ik ja v ító v iz s g á la tra u ta s itta tta k , m e ly re a k itű z ö tt id ő b e n m e g je le n te k 9-en,

k ik v a la m e n n y ie n é re tte k n e k n y ilv á n ítta tta k . Az

Dunay

1889. évi m á r c z iu s h ó

22. é s 2 3 - á n t a r t o t t a h iv a ta lo s lá t o g a t á s á t dr.

F e r e n c z t a n k . f ő i g a z g a t ó , h o g y a vall. é s k ö z o k t a t á s ü g y i m . k. m i n i s z ­

t e r m e g b í z á s á b ó l t a n i n té z e t ü n k n é l a ló fe lü g y e le ti j o g o t g y a k o ro lja . fig y elm ét ú g y a z

is k o laép ü let

m ű k ö d é s é re k ite rje sz tv é n ,

a

s

o sztály term ek

m á rc z iu sh ó

állap o tára,

2 3-án

ta n te re m re

E ljárásáb an az

in tézet

tart o tt ta n á c s k o z á s b a n

v e s e n v e tte tu d o m á s u l a z t, h o g y a k ö z sé g i ele m i terem

m in t

isk o la

nézve a felm ondás m eg tö rtén t, v alam in t 'a

h asz n á la tá b a n biztatást,

hogy

sz í­ á ll ó ezen

a j ö v ő t a n é v k e z d e t é v e l a g y m n a s i u m h o z v i s s z a fog k e r ü l n i . A z i n t é z e t m ű k ö d é s é t i l le t ő le g , m i n d e n i r á n y b a n á l t a l á b a n

s é n e k a d o t t k if e j e z é s t . S a m e n n y i b e n a t ö r t é n e l e m élet is m e rte té s é h e z sz ü k ség es szem léltető

képek

ta n ítá s á h o z

m egelégedé­ és az ó -kori

n in c s e n e k az intézet

b irto ­

k á b a n , fö lh ív ta a t a n á r i k a r fig y elm ét a E a n d l-fé le k é p e k re , és a m e n n y ib e n

71 ezek

d r á g á k v o ln á n a k , a já n l ja V izy és A n g y a l m ű v é t, m e ly a z e lő b b in é l jó v a l

o lcsó b b . E z e k n e k é rin té s é u t á n h á lá v a l e s m é lta tó ö rö m m e l e m l ít h e te m a z t, h o g y a le f o ly t i s k o l a i é v b e n f o k o z ó d o t t m é r t é k b e n n y i l v á n u l t a p á r t f o g ó i é r d e k l ő d é s ta n in té z e tü n k irán t. 1. U g y a n i s F e k e t h e N á n d o r ú r P u t n o k o n n ő v é r e : n é h a i U j h á z y D á v i d n é sz . F e k e t h e L il la e m l é k é r e a l a p í t v á n y u l 2 0 0

frto t

a d o m á n y o z o tt

a

főgym -

n asiu m n ak . 2. I s k o l á n k é r d e k e i t m i n d e n k o r ü g y elő ,

S ch lo sser

A lb ert

úr,

a

készséggel

tan ári

tá m o g a tó

n y u g d íja la p

g y m n asiu m i

jav ára

fel­

ad o m án y o z o tt

5 0 frtot. 3. D r. M a r k u s o v s z k y L a j o s k ö z e g é s z s é g i t a n á c s o s u r

B u d a p e ste n ,

ig e n

n a g y b e c s ű ala p ítv á n y i a d o m á n y b a n ré s z e síte tte ta n in té z e tü n k e t, a m e n n y ib e n szives m e g em lék ezéssel arró l, h ogy e g y k o ro n

a

ro zsn y ó i

n ö v e n d é k e v o lt , le f iz e t te i n t é z e t ü n k r é s z é r e a z a l a p i t ó i frto t, m in e k fo ly tá n g y m n a s i u m u n k

az

«O rszágos

a la p itó tag ja i s o r á b a ju to tt s ingyen k a p ja b e c se s fo ly ó iratát eg ész sé g ta n i is m e re te k

az

ev.

tag ság i

fő g y m n asiu m dijat,

közegészségi

eg y esület

terjesz tésére

s

az

e g y esü let»

«Egészség» a

50

c zim ü

k özegészség-ügy

é rd e k e in e k elő m o z d ítá sá ra . 4. A r o z s n y ó i t a k a r é k p é n z t á r a d o m á n y o z o t t 25 f r to t. 5. T á p i n t é z e t i k é r e g e t é s e k b ő l b e f o l y t (i73 frt. (3. A r o z s n y ó i

ev.

egyház

hív ei

ugyancsak

a

táp in tézetre

S3

frto t

ad ak o ztak . 7. A l e x y A l b e r t u r , m i n t t ö b b m e g e l ő z ő é v b e n

ez

i d é n is

3

frto t a j á n ­

d é k o z o tt k io sz ta n d ó ju talm u l. 8. D e m i n d e n e k

le le tt k ie m e le n d ő a g y m n a s iu m i is k o la t a n á c s a z o n h a ­

tá r o z a ta , m e ly n e k fo ly tán a g y m n a s iu m

tu la jd o n á t

képező

régi

g y m n astik ai

k e rtte l s z o m s z é d o s A r a n y h a lm y -fé le k e r t v étel u t j á n m e g s z e r e z t e te tt és a k é t k e r t n e k e g y e s í t é s e f o l y t á n o ly j á t s z ó t é r b i r t o k á b a j u t o t t a t a n i n t é z e t , m e l y a g y m n a s iu m i n e v elé sn ek n e m c s a k k ív á n a to s, de m o n d h a tn i e lk e rü lh e te tle n

kö­

v e te lm é n y e . A g y m n a s iu m i ifjú sá g m in d e n b a r á tja , s a k ö z é p is k o la i o k ta t á s és n e v e lé s ü g y n e k m in d e n b e h a tó a n é rd e k lő d ő p ártfo g ó ja , b iz o n y á r a t u d o m á s ­ s a l b í r a r r ó l , m i ly s ú l y t f e k t e t n e k

m á r tö b b év tiz e d

ó ta k ü lfö ld ö n a rr a , h o g y

a s z e l l e m i e r ő k k i f e j t é s e m e l l e t t a t e s t is r é s z e s ü l j ö n és g y a k o rlá s b a n ;

m e g telelő g o n d o z á s b a n

b iz o n y á r a n e m is m e re tle n elő tte az, h o g y F r a n c z ia o r s z á g -

b a n m o s t a l a k u l t e g y n e m z e t i lig a a z a t l é t i k a i j á t é k o k czélja és tö re k v é se : m in d e n ra n g ú is k o lá b a n

a

áp o lására, s m elynek

szabadban

v aló

já té k o k k a l

m iv eln i a z ifjú ság te s ti e re jé t és ü g y e s s é g é t, m iv e ln i

a z t az erő teljes épséget,

m ely tő l az é rte le m

D e első h e ly e n á lla n a k

e te k in te tb e n

é s e r k ö l c s e g y e n s ú l y a is f ü g g . —

A n g o lo r s z á g p éld ái. E g y e d ü l L o n d o n n a k

28 n y ilv á n o s já té k te r e

v a n é s ily a r á n y b a n u t á n o z t á k s z á m o s m á s v á r o s o k , k é s z s é g g e l

e lő terem tv én

az e z e n já té k te r e k b e r e n d e z é s é r e szü k ség elt s z á z e z r e k re m e n ő k ö ltsé g e t. É s h a z á n k b a n is a f o l y ó é v b e n m e l e g é r d e k l ő d é s s e l h a n g o z t a t t a a n a p i

72 s a j t ó , m e n n y i r e s z ü k s é g e s a z i f j ú s á g le l k i e r ő i n e k k i f e j t é s e m e l l e t t t e s t i e r ő i t is ú g y g y a k o r o ln i é s e d z e n i, h o g y a z o k e g y m á s s a l e g y e n s ú l y t t a r t s a n a k s s z e l l e m i e r ő k á p o l á s a m e l l e t t a t e s t el n e s a t n y u l j o n , h a n e m

sz in té n

része­

m ellett

ru g al­

s ü l j ö n o ly g o n d o s e l ő k é s z ü l e t b e n , h o g y k i f e j l e t t i z o m r e n d s z e r m asság ra, kö n n y ed ség re és m unkakedvre,

b á to rsá g ra ,

a

k itartásra,

lélek jelen ­

létre és ö n u r a l o m r a te g y e n szert. S e rre az a m e rik a ia k és an g o lo k

u tá n z á sra

m éltó

péld ái s z e rin t le g a l­

k a lm a s a b b a k a ta n u ló k sz e rv e z e tt sz a b a d já té k a i, k ü lö n ö s e n a la b d ajáték , m e g ­ f e l e lő j á t é k t e r e k e n . Az désre

s

ta n te rv é t

» O rsz á g o s e g é sz s é g ü g y i eg y e sü le t«

is k i t e r j e s z t e t t e

v á la sz tm á n y i

a

ü lé sé b e n

u ta síto tta

és ta n a n y a g á t e g é szség ü g y i sz e m p o n tb ó l

sz e rz e tt a d a to k

ala p já n

ez

hogy

ta n u lm á n y o z z a

ifjú ság

be­

arról győződve, hogy a nagy közönség

tá g

m in d en

b a rá tja

h o g y a jö v ő isk o lai é v tő l k e z d v e

a

id ő szak áb an , h a n e m

csak

ro zsn y ó i

b e k e ríte tt, z á r t és a lk a lm a s , tág as té r id e g e n ele m e k tő l elk ü lö n ítv e, a

á llan d

ta v a s z n a k

öröm m el

ág. az

a z eg ész isk o lai é v e n

át,

gondoskodását

érte sü le n d

arró l,

h it v .

fő g y m n asiu m n ál

o ly

ifjú ság

rendelkezésére,

hol

nem csak

ta lá ln i m e g fe le lő v é d e tt té rt, hol lelk é t felüditő k o k k a l tö lth e ti m a jd

s

k o n k r é t j a v a s l a t o t te g y e n .

k ö rb e n c sa k ö rö m m el veendi tu d o m á su l a z isk o la ta n á c s e zen s a szülők és az

k ér­

is k o lá in k a

ügyben

A z é rt teljesen m e g v a g y u n k

fig y e lm é t a

sz a k o sz tá ly t,

áp rilish ó

‘2 4 - i g

alk alm as

időben

s

edző

te sté t

terjed ö

m in d ig

szabad

fog játé­

s z a b a d ó rá it.

U g y a n c s a k a l e f o l y t i s k o l a i é v b e n , 1 8 8 8 . d e c z . 2 0 ., e m l é k e z e t e s é v f o r d u l ó i ü n n e p e t ü l t a t i s z a i á g . h it v . ev. e g y h á z k e r ü l e t k e z d e m é n y e z é s e d é s e fo ly tá n a helybeli e v a n g . e g y h á z , ú g y m in t s z e r e tv e a k erü let érd em ek b en

és

tisztelt

g a z d a g fő p á s z to ra , fő tisztelen d ő C z é k u s

in té z k e ­

le lk é sz e

István

s

püs­

p ö k u r 7 0 -ik életév e b e tö lté s é n e k ö rö m ü n n e p é t. — S a z e m e lk e d e tt h a n g u la tú és m e g h a tó ré sz le te k b e n g azd ag ü n n e p é ly e n a fő g y m n asiu m és az is k o la ta n á c s k é p v iseletéb en

az

ig az g a tó

öröm m el

so rak o zo tt

szó n o k la tá v a l

kik k ö z e lr ő l és tá v o l r ó l s ie tte k m e g h o z n i a z ü n n e p e lt s z e r e te t és tisztelet s é rd e m e i

m é ltatásán ak

g y m n a s iu m i ifjúság, fá k ly á s z e n e és egy

ö n k én tes

V ili.

oszt.

-azo k h o z,

fé rfiú n a k a z o s z t a tl a n ad ó ját.

ta n u ló

E ste

ped ig a

szó n o k lata

által

fejezte ki o s z t a t l a n tis z te le té t nz ü n n e p e lt p ü s p ö k u r irá n t. E z e k n e k é r i n t é s e u t á n h á l á s k e g y e l e t t e l k e ll m e g e m l é k e z n ü n k

a

gym ­

n a s iu m i is k o la t a n á c s n a k a ta n é v f o l y a m á b a n e lh u n y t eg y ik le g ré g ib b és t i s z t e l t e b b t a g j a , i s k o l á n k e g y i k l e g h í v e b b p á r t f o g ó j a s tiz é v e n le jth etetlen ,

sz e re te tt

felü g y elő je

néhai,

M adarász

R ezső

K iv á ló és n a g y r a b e c s ü lt a la k ja v o lt a z e lh u n y t n e m c s a k és egyháznak, hanem

v árosi

t é r e k e n kifejtett b u z g ó , tisztelet

és

szeretet

és

ö n z e tle n

k isérte

tá g a sa b b

k örű

lép tein .

is é r t é k e s k ö n y v e k k e l é s t e r m é s z e t r a j z i

dr.

—

képekkel

je lle m e

le g ­

vo lt

fe­

em lékének-

is k o la ta n á c sn a k

társad alm u n k n ak

m ű k ö d é se s tisz ta

m in d en

az

át

is,

m ia tt

M ég k e v é s s e l a ján d é k o zta

és

e

o sz ta tla n

h a lá l a e lő tt m eg

is k o lán -

73 k át, m e ly ir á n t e g é s z é l e t é b e n á l d o z a t r a k é s z n e k m u t a t k o z o t t . ly e n is n y i l v á n í t v a a m e g d i c s ö ü l t

irán t

h álás

Legyen e he­

m e g e m lé k e z é sü n k .

H a s o n ló a n leg y en k e g y e le le se n n y ilv á n ítv a m e g e m lé k e z é s ü n k ta n á c s egy m á s ik ta g ja A ra n y lia lm y F m il irá n t, lő d ö tt g y m n a s iu m u n k ügyei

ki

m in d ig

ir á n t s kit fé rfik o ra d e lé n

b a r á ta i k ö réb ő l, hol o s z ta tla n

az isk o la -

m eleg en

r a g a d o t t el

érdek­ a

h alál

sz e re te t é s n a g y ra b e c s ü lé s körn y ezte.

V égül v is s z a té r v e a z élő k h ö z, m e g e m líte n d ő , h o g y d í t v á n y á r a a p á r t í o g ó s á g , f. é. j u n i u s h ó 2 4 - é n t a r t o t t z s e f h e ly e tte s ta n á r t á llá sá b a n

az

is k o la ta n á c s

g y ű lésén

Szántó

v ég leg m e g e r ő s íte tte és m ásfél évi

in ­ Jó­

b u z g ó és

s i k e r e s m ű k ö d é s e e l i s m e r é s é ü l r e n d e s t a n á r i c z i m m e l r u h á z t a föl, — M o l n á r Gyula

r a j z t a n á r t p e d ig ú jb ó l m e g v á l a s z t o tt a eg y é v r e h e ly e t te s t a n á r n a k .

XII.

A GYMNASIUMI IFJÚSÁG NÉYSORA. Az első osztályban. A d r i á n y i A n d r á s , a g . h it v . R o z s n y ó , G ö m ö r m e g y e . A l e x y L a j o s , á g . h it v . R o z s n y ó , G ö m ö r m e g y e . B a a d e r G y u l a , ág. h it v . R o z s n y ó , G ö m ö r m e g y e . B a tt a G y ö r g y , h elv . hitv , R e rz é te , G ö m ö r m . m. 5 D r e c h s l e r I z i d o r , m ó z . vall. R o z s n y ó ,

t.

G öm örm egye.

F a r k a s L a j o s , á g . h it v . . l o l s v a , G ö m ö r m e g y e . F i s c h e r I g n á c z , m ó z . v a ll. G ó c s , N ó g r á d m e g y e . G a l l o I s t v á n , á g . h it v . R o z s n y ó , G ö m ö r m e g y e . G u t m a n n D e z s ő , m ó z . vall. R o z s n y ó , G ö m ö r m e g y e . 10 H o m o l a R e z s ő , á g . h it v . R o z s n y ó . G ö m ö r m e g y e . H o n é c z i A l a d á r , ág. h it v . Új v á s á r , G ö m ö r m e g y e . H o r v á th A n d o r, helv. hitv . B o ld v a, B ó r s o d m .

m t.

I s t ó k Z o l t á n , á g . h it v . L ő k ö s h á / . a , G ö m ö r m e g y e . K e r e k e s Z s ig m o n d , helv. h itv . J ó s a f ö A b a u j - T o r n a m . 15 K i s s D e z s ő , á g . h i t v . R o z s n y ó , G ö m ö r m e g y e . K ö n i g I g n á c z , m ó z . vall. G ö m ö r - P a n y i t , G ö m ö r m . m t . L a z á n y i J á n o s , á g . hitv . R o z s n y ó , G ö m ö r m e g y e . L i s z a u e r H e n r i k , m ó z . v all. R é d o v a , G ö m ö r m e g y e . L ö f f l e r M i h á ly , á g . h it v . B e r z é t e , G ö m ö r m e g y e 2 0 M i s p á l F r i g y e s , ág. h it v . N . - S z l a b o s , G ö m ö r m e g y e M o s k o v i t s P é t e r , m ó z . vall. R o z s n y ó ,

G ö m ö rm eg y e

N á g e l A d o lf, m ó z . va ll. A l m á s , A b a n j - T o r n a m e g y e . N á g e l I g n á c z , m ó z . v a ll . A l m á s , A b a u j - T o r n a m . O r b á n M i h á l y , á g . h it v . R o z s n y ó , G ö m ö r m e g y e .

2 5 P e t r u s P á l , ág. h it v . C s e t n e k , G ö m ö r m e g y e . R o s e n t h a l L i p ó t , m ó z . v a ll . N - H n y i l e c z , S z e p e s m . R ó t h S á n d o r , m ó z . v a ll. R o z s n y ó , G ö m ö r m e g y e . R o t t e n b e r g M á r t o n , m ó z . v all. Z s a k a r ó c z ,

Szepesm .

S c h w á r t z B e r t a l a n , m ó z . v all. S z i l i c z e , G ö m ö r m e g y e . 3 0 S c h w i r i á n J ó z s e f , á g . h it v . D o b s i n a , G ö m ö r m e g y e . S m á l G y u l a , á g . h it v . T o r n a l l y a , G ö m ö r m e g y e . S o l d o s E l e m é r , h e l v . h it v . C s e t n e k , G ö m ö r m e g y e . S z a b ó L a j o s , h e lv . h i t v . S z i l a s , A b a u j - T o r n a m . S ? u n y o g i Á r p á d , h e lv . h it v . T o r n a , A b a u j - T o r n a m . 3 5 T a m á s y G y u l a , h e lv . h it v . R o z s n y ó , G ö m ö r m e g y e . V á g n e r G y ö r g y , á g . h it v . K u n - T a p l o c z a , G ö m ö r m . V a jn e r L a jo s , ág. hitv . R o z s n y ó , G ö m ö r m e g y e . 3 8 Z s e b i k L a j o s , h e lv .

h itv . Szilicze, G ö m ö rm e g y e .

A második osztályban. B la h o

L a jo s , ág. h itv . R o z s n y ó , G ö m ö r m e g y e .

E n g le r A n d r á s , ág. h itv . C s ú c s o m , G ö m ö r m e g y e . F i s c h e r L i p ó t , m ó z . v all. P il in , N ó g r á d m e g y e . G a l l o S á n d o r , á g . h it v . R o z s n y ó , G ö m ö r m e g y e . 5 G a r a y K á l m á n , á g . h it v . G ö m ö r - P a n y i t , G ö m ö r m e g y e . G r e t z m a c h e r G y u l a , ág. h it v . H u n f a l u , S z e p e s m . H e r s c h k o v i t s Á r m i n , m ó z . vall. D e r n ő , G ö m ö r m e g y e . H o d o s s y G y u la, ró m . k a th . P e r k u p a , A .- T o r n a m . m t. H o n é c z y Ö d ö n , á g . h it v . U j v á s á r , G ö m ö r m e g y e . 10 J a n o v i t z J ó z s e f , m ó z . v a ll. N . - S z l a b o s , G ö m ö r m . K r i s c h n e r J á n o s , ág. h it v . G ö l n i c z b á n y a , S z e p e s m . K l e i n N á n d o r , á g . h it v . S v e d l é r , S z e p e s m e g y e . K r á l i k F r i g y e s , á g . h it v . B á n r é v e , G ö m ö r m e g y e . K u d e l a M á r t o n , á g . h it v . S z á s z a , G ö m ö r m e g y e 15 L e n k e y L a j o s , h e l v . h it v . R o z s n y ó , G ö m ö r m e g y e . L ő v y L i p ó t , m ó z . v a ll. H e l p a , G ö m ö r m e g y e . M a g y a r i A d o r j á n , h e l v . h it v . V é r t e s , B i h a r m . m t . M a r t i n y i L a j o s , á g . h it v . R o c h f a l v a , G ö m ö r m e g y e . M ráz G u s z tá v , ág. h itv . D o b sin a , G ö m ö r m e g y e . 2 0 O ffe r M i h á l y , m ó z

v all. R o z s n y ó , G ö m ö r m e g y e

O r b á n L á s z l ó , h e lv . h i t v . P e l s ő c z , G ö m ö r m e g y e . P e r j e s s y J á n o s , h e lv . h it v . T o r n a P o n e v á c s G é z a ^ á g . hitv . K o tte r b a c h ,

S zepesm egye.

S c h u s s e l k a G u s z t . , r. k a t h . G y e r t y á n v ö lg y , B o r s o d , m t . 2 4 S o n k o l y J ó z s e f , h e l v . h it v . G ic z e , G ö m ö r m e g y e . S tr ig n e r J á n o s , ág. hitv . R e s té r , G ö m ö r m e g y e . S t r o m p I s t v á n , á g . h it v . R o z s n y ó , G ö m ö r m e g y e .

S z ik la y G é z a , ág . h itv . R o z s n y ó , G ö m ö r m e g y e . S z o y k a G u s z t á v , á g . h it v . D o b s i n a , G ö m ö r m e g y e . 3 0 S z t a n k o v i c s Ö d ö n , á g . h it v . C s e l n e k ,

G öm örm egye.

T a v a s s y K á l m á n , á g . h it v . R o z s n y ó , G ö m ö r m e g y e . T r i l e c z B é l a , á g . h it v . N . - V e s z v e r é s , G ö m ö r m e g y e . U n g á r G y ő z ő , m ó z . v a ll. H e l p a , G ö m ö r m e g y e . U r b á n G y u l a , á g . h itv . J o l s v a , G ö m ö r m e g y e . 3 5 V a j á n y i L á s z l ó , h e l v . h it v . P á s k a h á z a , G ö m ö r m . V i n t z e D é n e s , r. k a t h . B é k é s - G y u l a , m l . Z sórv

L a j o s , h e l v . h it v . B o l d v a , B o r s o d m e g y . m t .

A harmadik osztályban. B e r c s é n y i L a j o s , á g . h it v . R o z s n y ó , G ö m ö r m . C z é k u s G y ö rg y , ág . h. K u n - T a p lo c z a , A b a u j - T o r n a m . C z i r b u s z A n d r á s , á g . h. N a g y - V e s z v e r é s , G ö m ö r m . G u t m a n n I g n á c z , m ó z . v. R o z s n y ó , G ö m ö r m . 5 H a j ó s i B a r n a , á g . h. R o z s n y ó , G ö m ö r m . H e v e s s y Z o l t á n , h e l v . h. P o s z o b a , G ö m ö r m . H r i t z D á n i e l , á g . h. S z i l i c z e , G ö m ö r m . K e n g y e l J á n o s , á g . h. R o z s n y ó , G ö m ö r m . K im e r

S án d o r, ág.

h. R o z s n y ó , G ö m ö r m .

10 K i s s G é z a , á g . h. R o z s n y ó , G ö m ö r m . K iss

M a n ó , á g . h. R o z s n y ó ,

m t.

G öm örm .

K l e i n R e z s ő , m ó z . v. D o b s i n a G ö m ö r m . K l e i n S á m u , m ó z . v. D o b s i n a , G ö m ö r m . K u l c z y c k i J ó z s e f , r. k a t h . B o z s n y ó , G ö m ö r m .

15 L i s z k a i S á n d o r , h e lv . h. V e r e s m a r t , S z a b o l c s i n . , m t. N ik i M i h á l y , á g . h. D o b s i n a , G ö m ö r m . P a z á r M ik ló s, á g . h. R o z s n y ó , G ö m ö r m . P é t e r J ó z s e f , h e l v . h. S z ő l ő s - A r d ó , A b a u j - T o r n a m . P ó s c h A l a d á r , á g . h. R o z s n y ó , G ö m ö r m . 2 0 R a b i n G é z a , m ó z . v. S z i l i c z e , G ö m ö r m . R a b i n G y u l a , m ó z . v. B o r z o v a , G ö m ö r m . R ó th

B é la , m ó z . v. R o z s n y ó , G ö m ö r m .

S c h a b l i k K á r o l y , ág. h. A l s ó - S a j ó , G ö m ö r m . S ch a b lik K á ro ly , á g 25 S c h w a r t z

h. G o m b a s z ö g , G ö m ö r m .

G y u l a , m ó z . v. B o r z o v a , G ö m ö r m .

S z e y f r i e d K á r o l y , á g . h. S v e d l é r , S z e p e s m . S z ilá g y i J e n ő , á g . hitv . S z o já k

R ozsnyó, G öm örm .

A n d r á s , á g . h. B e t l é r , G ö m ö r m .

T a m á s y A l a d á r , á g . h. R o z s n y ó , G ö m ö r m . 30 V a s s K áro ly , á g .

h. R o z s n y ó , G ö m ö r m . , m e g h a l t .

Z a j a c z K á r o l y , á g . h. J o l s v n , G ö m ö r m . Z av illa J á n o s , r. k ath . S z o m o ln o k , S z e p e sm .

A negyedik osztályban, A ltsto ck A rm in , m óz. v. D o b sin a, G ö m ö rm . B e ö th y Z s ig m o n d , h elv . b. B u d a p e s t. B o g s c h L á s z l ó , á g . h. D u r a n d , S z e p e s i n C s e k ő B é l a , á g . h. R o z s n y ó , G ö m ö r m . 5 C s o l s c h G y u l a , á g . h. D o b s i n a , G ö m ö r m . C s o l s c h M i k s a , á g . h. D o b s i n a , G ö m ö r m . F i s c h e r F r i g y e s , m ó z . v. D o b s i n a G ö m ö r m . H e v e s s y L á s z l ó , á g . h. S z t á r n y a , G ö m ö r m . I r á n y i J á n o s , á g . h. R o z s n y ó , G ö m ö r m . 10 M a r i á s s y I s t v á n , h e l v . h. B e r z é t e , G ö m ö r m . M o j s e s G é z a , á g . h. R o z s n y ó , G ö m ö r m . P a l i c z J á n o s , á g . h. R a t k ó , G ö m ö r m . B o n g ó L a j o s , h e l v . h. H o r k a , G ö m ö r m . P ó s c h J ó z s e f , ág. h. R o z s n y ó , G ö m ö r m . 15 S c h w a r t z

G y u l a , á g . h. R o z s n y ó , G ö m ö r m .

W l a d á r G yőző, ág. h. S á m s o n h á z a , N ó g rá d m .

Az ötödik osztályban. B alczo

L a j o s , a g . h. R a t k ó , G ö m ö r m .

B i n d e r M i h á ly , á g . h. G y ú r ó , F e h é r m . B r e u e r G u s z t á v , á g . h. M a k ó , C s a n á d m . F e l f ö l d i O t m á r , ág. h. F e l s ő - V á l y , G ö m ö r m . 5 G allo

G y u la, ág. h. R o z sn y ó ,

G ö m ö rm .

H a l a s s y V i k t o r , á g . h. R o z s n y ó , G ö m ö r m . H a v r a n D á n i e l , á g . h. R a t k ó , G ö m ö r . Jánosv

P á l, á g . h it v . G ö d ö l l ő , P e s t m .

K ö r ö s s y J á n o s , h e lv . h. A l m á s , A b a u j - T o r n a m . 10 M a u r e r O s z k á r , á g . h. R o z s n y ó , G ö m ö r m . M e l c z e r G y u l a , ág. h

Á csa, P e stm .

O s g y á n i D e z s ő , h e lv . h. P e l s ő c z , G ö m ö r m . P u tn o k i

P á l , h e lv . h. R o z s n y ó , G ö m ö r m .

S z t e h l o G y u l a , ág. h. S t o ó s z , A b a u j - T o r n a m . \ 5 S z o jk a S á n d o r, róm . k a th

S ó v á r , S á r o s m . m t.

T o p e r c z e r N á n d o r , á g . h. S z . - M á r t o n , T u r ó c z m . V a r g a J á n o s , á g . h. O e h t i u a , G ö m ö r m .

m eg h alt

W e i n b e r g e r R e z s ő , unóz. v. R o z s n y ó , G ö m ö r m .

A hatodik osztályban. B ertsch F renyó

O ttó , ág. h. S z o m o l n o k , S z e p e s m . L a j o s , á g . h, K ö v i , G ö m ö r m .

K a c z i á n S á n d o r á g . h. R o z s n y ó , G ö m ö r m . K e l l n e r G y u l a , m ó z . v. R i r n a s z é c s , G ö m ö r m . 5 K o c h e n V a l d e m á r , á g . h. M u r á n y , G ö m ö r m . K o n y h a L a j o s , h e l v . h. Z u b o g y , G ö m ö r m . K u d i c h N á n d o r , á g . h. R o z s n y ó , G ö m ö r m . L i s z a u e r A d o lf , m ó z . v . S e b e s p a t a k , G ö m ö r m . M a r tin y J á n o s , ág . h itv . R o k ía l v a , G ö m ö rm . 10 M a t h e i d e s z

Á k o s , á g . h. G e c z e l f a l v a , G ö m ö r m .

S e b ö k I s t v á n , á g . h. C s e t n e k , G ö m ö r m . S t e r n M i k s a , m ó z . v. I m r i k f a l v a , S z e p e s i n . S t e r p k a M i k l ó s , á g . h. R o z s n y ó , G ö m ö r m . S t r o m p M ik ló s , á g . h. R o z s n y ó , G ö m ö r m . ló

S z o j k a S á n d o r , á g . h. R o z s n y ó , G ö m e r m . T a v a s s y G y u l a , á g . h. R o z s n y ó , G ö m ö r m . V a j n e r G u s z tá v , ág . hitv . R o z s n y ó , G ö m ö r m .

A hetedik osztályban. D e m e t e r M ik ló s , m ó z . v. R o z s n y ó , G ö m ö r m . , e l t á v . G a l l o G y ö r g y , á g . h. R o z s n y ó , G ál M anó, ág.

G öm örm .

h. R o z s n y ó , G ö m ö r m .

G l a t t e r M i k s a , m ó z . v. P á d á r , G ö m ö r m . 5 G o t t h i l f M i k s a , m ó z . v. A l s ó - S a j ó , G ö m ö r m . G ö m ö r y A l b e r t , á g . h. D o b s i n a , G ö m ö r m . H á m o r y Z o l t á n , r ő m . k. H o m o k - T e r e n y e , N ó g r á d m . H azai

V i l m o s , r ó m . k. R o z s n y ó , G ö m ö r m .

H e r m a n n G y u l a , á g . h. O c h t i n a , G ö m ö r m . 10 H e v e s s y E l e m é r , á g . h. L ö k ö s h á z a , G ö m ö r m . H r i t z L a j o s , ág. h. M e r é n y , S z e p e s i n I s tó k J e n ő , á g . hitv . L ö k ö s h á z a , G ö m ö r m . I s t ó k J ó z s e f , á g . h it v . L ö k ö s h á z a , G ö m ö r m . K o n c s e k L ászló , ág. hitv . R é d o v a ,G ö m ö r m .

15 K o v á c s M ik ló s, á g . h it v . R o z s n y ó , G ö m ö r m . L i p t á k L a j o s , á g . h it v . V e s z v e r é s , G ö m ö r m . L u x R e z s ő , á g . h itv . R a k a c z a , B o r s o d m . O sgyány

B é l a , h e lv . h it v . P e l s ő c z , G ö m ö r m .

P a p p Z o l t á n , h e l v . h. H i d v é g - A r d ó , A b a u j - T o r n . k i m 2 0 S t r o m p L a jo s , ág. hitv . R o z s n y ó ,

G öm örm

S z o b o n y a J ó z s e f ,- á g . hitv . R o z s n y ó , G ö m ö r m . V a r g a G y ö r g y , á g . h it v . B e r z é t e , G ö m ö r m . W l a d á r L á sz ló , ág . h itv . S á m s o u h á z a , N ó g r á d m .

A nyolczadik osztályban. B a l t a z á r J á n o s , ág. hitv . J o ls v a , G ö m ö r m . J ó z s e f, ág. h itv . R o z s n y ó , G ö m ö rm .

B lu m

78 C z é k u s I s t v á n , ág. h itv . K u n - T a p lo c z a , G ö m ö r m . E n d rő d y Á rp á d , ró m . k a th . D o b sin a, G ö m ö rm . ű E n s e l K á lm á n , h elv . hitv . B u d a p e s t. F rid rik B a rn a , róm . k ath . P első cz, G ö m ö rm . G ál J á n o s , ág, hitv . R o z s n y ó , G ö m ö r m . G u tlo h n M árto n , m óz.

v a ll. R o z s n y ó , G ö m ö r m .

J a n o v i l z D á v i d , m ó z . v a ll.

N .-S zlab o s, G ö m ö rm .

10 K l e i n R ó b e r t , á g . h i t v . S v e d l é r , S z e p e s m . R o m b a u e r E d g á r , á g . h it v . K a s s a , A b a u j - T o r n a m . R o t h m a n n A d o lf , m ó z . vall. O t r o k o c s , G ö m ö r m . S z e n ti v á n y i G é z a , ág. h itv . G ö m ö r - P a n y i t

G öm örm .

W i t t c h e n G u id o , ág. hitv . R o z s n y ó , G ö m ö rm .

X III.

A

eredménye,

tanítás

1. Érettségi vizsgálatok. A z é r e t t s é g i v iz s g á la t Ír á sb e li r é s z é n e k tételei a k ö v e tk e z ő k v o l t a k : a) M a g y a r

ön álló

1. A z A u r o r a - k ö r

d o lg o z a t r a :

h a t á s a a fejlődő m a g y a r ir o d a lo m ra .

2. II. J ó z s e f r e f o r m t ö r e k v é s e i é s a m a g y a r r e a c t i ó . 3. A g ő z f e s z i t ő e r e j é n e k f e l h a s z n á l á s a é s a g ő z g é p e k g y a k o r l a t i

hasz­

n á la ta . b) F o r d í t á s u l K o lm ár-S v áb y

m a g y a r b ó l

la tin r a :

« F o rd ítási g y a k o rla to k m a g y a r b ó l latin ra»

ez. k é z i k ö n y ­

v é b ő l a X. g y a k o r l a t : T i t u s c s á s z á r , a z e m b e r i n e m g y ö n y ö r e . c) F o r d í t á s u l

m a g y a r b ó l

n é m e t r e :

L eh r-R ie d l, M a g y a r O lv a só k ö n y v d) F o rd i t á s u 1 g ö r ö g b ő l

I . : A h a z a s z e r e t e t példái.

m a g y a r r a :

H o m e r o s O d y s s e á j a , V ili . 4 9 2 — 5 2 0 . e) M e n n y i s é g t a n i 1. E g y

d o l g o z a t o k r a :

1 2 2 .5 m . m a g a s t o r o n y

tete jé rő l s z a b a d o n

]g o ly ó ; 2 m p e r c z m ú lv a h a so n ló súlyos

g o ly ó

u tá n a

e fe lé s m i n d k é t g o ly ó e g y s z e r r e é r a földre. M e k k o r a

esik

le

h a jitta tik

egy

súlyos

függélyesen

sebességgel h a jitta to tt

a m á s o d ik g o ly ó a z első u t á n ? 2. E g y e r d ő b ő l s z a b á l y o s o ld a la

10 s z ö g a l a k ú r é s z t v á g n a k ki,

1 5 0 m é t e r t t e s z ; h á n y k ö b m é t e r fa

2 48 k ö b m é t e r fát a d ?

kerül

ki

onnan,

ha

m elynek egy egy

h ek tár

79

k ato n ai

als. h i v a t a l n o k i

o rv o si

1 1

erd é sz e ti

1 3

gazdasági

—

ta n á ri

2

jo g i

8

Bejelentett pályaválasztás

th e o lo g ia i

1

évre

sz ep tem b erre

3

egy

egyszerűen

—

jó l

1 m á s u tt végző

in té z e tb e n

végző

14 14

É r e t tn e k nyil­ V i s s z a v e t ­ ván íttato tt te te tt

jelesen

S z ó b e lit te tt s ik e rre l j

12

J

Írásb e lit te lt sik errel

14

A jelentkezők közt volt

az

Jelentkezett ö ss z e s e n j|

Az érettségi vizsgálatok eredményének áttekintése.

2

1

3

2

2. Az évi tanulásban tett előmenetelről. I.

Eredmény

11.

111.

o s z t á ly b a n m in d en

ta n tá rg y b ó l

.

V I.

V II.

V III.

öszszesen

a

tanulók

0

1

3

4

2

3

18

o

o

—

tan tárg y b ó l

le g a lá b b jó

V.

közül

|

j e l e s ............................. m in d en

IV .

• .

5

5

5

9

7

4

4

1

40

21

23

14

6

5

5

10

10

94

5

6

1

4

3

—

25

m in d e n tá rg y b ó l leg a lá b b egy

elég ség es

ta n tá rg y b ó l

e-

6

lé g te le n

—

«

k é t ta n t á r g y b ó l e lé g télén . tö b b

.

.

4

.

ta n tá rg y b ó l

szesen

.

.

1

1

2

37

31

—

1

—

1

__

8

1

—

4

e-

lé g te le n .

O sz tá ly o n k é n t

1

ősz.

.

36

16

17

17

21

í

14

189

XIV.

AZ INTÉZET STATISZTIKÁJA.

Ossz.

23 14

3— 2 ——

17 17 1 21 14

2

1

1 11 11

9

7

7

3

1

17

5

2

21

7

3

13

14

4

6

6

2

2

2 — 2 —

7 12

9

10

4 —

7 2

16 13

10

5

8

3

4

2

9

1

11

1

12

5 2

1

4

3

9

8

1

7

1

5

14

2

8

5

1

7

9

1

1

17

2 ! 2

6

11

4 2

5

8

o I

11

2

3

31 10 36

13

1 —

146 27

4

16 1 57

8

5

3 5 1

86 46 [to J33

8 12 12 1

1 — 2

— — — -

7

4

7

4

— *- — — — —

5

—

3

85. ; 20

6

— — — — -

5

11

5 — 1

1 20 éves

I 19 éves

1 18 éves

— — 1 — — — -

6

4

5

8

—

1 17 éves

1 16 éves

14 éves

1 15 éves

10 éves

I

Helvét hitvallású

13 r 1 — 3 15 2 2! 2

195 7 11 2 2 2 189 ] 112

00

i

___

21

8

Munkások es személyes szolgálatot tevők

8

18 10

Magán tisztviselők

3

9

Önálló értelmiség______

13

4

j Más megyebeli

15

5

Megyebeli

8

28

| Helybeli

2

6

Tót

3

3

Német

31

7

Magyar

7 — 12

Mózes vallási!

17 21

Római katholikus

13 éves

VI. VII. VIII

18 — 1 — 1— 17 — — _ — —

16

12 éves

V.

—— ——

A ta n u ló k é le tk o rá t te k in tv e

11 éves

16

S z ü lő ik polgári á llá s a

Állami v. községi liszt­ viselők

IV.

1 3 _ — 2 36 — — 37 1 5 2 2 — 1 — 31

H onosságra nézve

Önálló iparosok, kereske­ dők

n i.

32

87

A nyanyelvét tek in tv e

nézve

Önálló őstermelők

38

Ágostai hitvallású

Beíratott

I. II.

V allásra

Ezek között ismétlők Bejegyzett magántanuló | Időközben kilépett Meghalt Vizsgálatot nem tett A tanév vegével meg­ maradt

O s z tá ly

A ta n u ló k s z á m a

1 — — 4 - — 3 10 4 3

1

3

5

4

2

20 28 36 25 15 19 13

9

7

3

81

FIGYELMEZTETÉS. Az

1S 8 9 — 9 0 - i k i t a n é v s z e p t e r n b e r h ó

1-én k ezd ő d ik ,

Az első o s z t á l y b a fe lv é te tik o ly ta n u ló , ki é le te k ile n c z e d ik é v é t tö tte s n y ilv á n o s n é p is k o lá tó l n y e rt

b e tö l­

b i z o n y i t v á n y n y a l , v a g y f e l v é te l i v i z s g á l a ­

to n a n n y i e lő is m e re te t ig az o ln i tu d , a m e n n y i v e l a n é p is k o la n é g y a ls ó t á l y á t j ó s i k e r r e l v é g z e t t t a n u l ó n a k b í r n i a ke ll. ( 1 8 8 3 . X X X . t c z .

osz­

11.)

F e l s ő b b o s z t á l y b a c s a k a z o n t a n u l ó l é p h e t , ki v é g z e t t o s z t á l y a

m in d en

t a n t á r g y á b ó l l e g a l á b b is e l é g s é g e s o s z t á l y z a t o t n y e r t . Ki e g y

ta n tá rg y b ó l k a p o tt elég telen o s z tá ly z a to t, au g . 30. és 3 1 -é n b o -

c s á tta tik ja v ító v iz s g á la tra . K ik k é t

ta n tá r g y b ó l k a p ta k elég telen o s z tá ly z a to t, fő tisz te le n d ő

p ü sp ö k ú rh o z c z im z e tt és ja v ítá si e n g e d é ly t k é re lm e z ő

evang.

fo ly am o d v án y aik at

f.

é v i j u l i u s h ó 2 0 - i g n y ú j t s á k be. N y e r t e n g e d ly f o l y t á n s z i n t é n a u g . h ó 3 0 é s 31-én

te h e tn e k jav ító v izsg álato t. Ki k e t t ő n é l t ö b b e l é g t e l e n o s z t á l y z a t o t

tatik . (1 8 8 3 . X X X . tcz. M inden ta n u ló —

nyert,

o sz tály ism étlésre

u tasit-

11. §.) a z in té z e t e d d ig i n ö v e n d é k e

is —

ta rto z ik az is k o la i

é v k e z d e t é n a z i g a z g a t ó n á l felv étel é s b e i r a t á s v é g e tt je l e n tk e z n i . A b eiratáso k au g u sz tu sh ó

30. é s - 3 1 - é n

és

szep tem b erh ó

első

n a p ja in

folynak. A f e l v é t e l n é l f i z e t e n d ő d i j a k : a ) b e i r a t á s i dij, m e l y n u ló n á l 2 frto t, r é g ib b n ö v e n d é k n é l 5 0 k r t t e s z ; n u ló n ál az eg ész is k o lai év re

először

b elép ő

ta ­

b) tan d íj, m ely m in d e n

ta ­

18 f r t o t t e s z é s e g y s z e r r e ,

vagy

részletb en , a b e i r a t á s a 1k a 1 m á v al és f e b r u á r h ó

két

eg y en lő

e le jé n fizeten d ő .

T a n d íjm e n te ssé g , ú g y sz in té n tá p in té z e ti d íjelen g ed és

irá n ti

fo ly am o d ­

v á n y o k aug. 2 0 -á ig a g v m n a s iu m i ig a z g a tó s á g h o z n y ú jt a n d ó k be. A z 1 8 8 7 . X X I I . tc z . 4 . 5. §§. é r t e l m é b e n f i g y e l m e z t e t n e k a s z ü l ő k , h o g y a z o n ta n u ló k , k ik é l e t ö k 1 2 -ik é v é ig ú jr a b e n e m sikeresen

o l t a t t a k , v a g y 7 — 12. é v ü k i g

b e o l t v a n e m l e t t e k , v a g y v a l ó s á g o s h i m l ő t ki

ad d ig , m ig e h i á n y n a k a t ö r v é n y é r t e lm é b e n e le g e t n e m nesen v éteth etn ek

fel.

nem

állo ttak ,

m in d

te tte k , c s a k id e ig le ­

.

'