ÉRTESÍTŐ FŐG YMNASIUMRÓL TANÉVBEN. ROZSNYÓI ÁLLAMILAG SEGÉLYEZETT ÁG. HITV. EV. KERÜLE KOVÁCS MIHÁLY KÖNYVNYOMDÁJA. ROZSNYÓ

'

ÉRTESÍTŐ

ROZSNYÓI ÁLLAMILAG SEGÉLYEZETT ÁG. HITV. EV. KERÜLE

FŐG YMNASIUMRÓL AZ

1886— 87. TANÉVBEN.

ROZSNYÓ.

KOVÁCS MI HÁLY KÖNYVNYOMDÁJ A.

REV 98

ÉRTESÍTŐ ROZSNYÓI ÁLLAMILAG SEGÉLYEZETT ÁG. HITV.EV. KERÜLETI

FŐGYMNASIUMRÓL AZ

1886— 87. TANÉVBEN.

ROZSNYÓ.

KOVÁCS MI HÁLY KÖNYVNYOMDÁJ A.

GYÖNGYÖSI I S T V Á N R Ó L Az a költő, kinek művei a 17. és 18. században a magyar olvasó közönségnek legkedvesebb olvasmányát képezték, sem ki­ fogástalan hazafi nem volt, sem nem birt hatalmas teremtő erővel; de volt igaz költői kedélye s erős rhythmus- és nyelvérzéke. A hazafiságot a politikai viszonyok és közvélemény szerint változ­ tatta; a második tulajdonságra korában nem volt szüksége; az utolsó hiressé és kedveltté tette őt nemzete előtt. A 17. században minden könnyebb volt, mint elvekben hű hazafinak maradni. A nemzeti és vallási elégületlenség, az ezek­ ből származó belháborúk, a török járom súlya, mely a felső-, kü­ lönösen tiszai vidéket szintén sanyargatta, majdnem elkerülhetlenné tették, hogy egyesek úgy, mint egész vármegyék, hol ennek, hol annak pártján foglaljanak állást, a szerint, a mint egyiknek vagy másiknak kedvezett a hadi szerencse, s igy a mint egyiktől vagy másiktól várhattak nagyobb védelmet, csekélyebb sarczolást és biztosabb bátorlétet. A ki aztán a nemzeti párttal tartott, azt a labanczok, illetve a Habsburg pártiak tartották rossz hazafinak; a kuruczok pedig megégettek volna mindenkit, a ki a bécsi gene­ rálisokat fogadta szivesebben falai közé. Pedig a bécsi generálisok közt is sok kiváló magyar főur akadt, a kik csak addig voltak engedelmességgel a Bécsben lakó császárnak, mig azt a magyar faló és mindenható német tanácsosok alkotmányellenes tettekre nem ragadtatták. Ily labancz generalis volt Vesselényi Ferencz is, a murányi hires esemény egyik hőse, a kinek szolgálatában állott a mi köl­ tőnk, Gyöngyösi István. Hogyan és mikor került hozzá, nem tudjuk. Általában Gyön­ gyösi magán életéből eddig csak annyit tudunk, a mennyit müvei 1*

4

előszavában és pár levelében hagyott rán k; továbbá a mi fel van jegyezve Gömörmegyének akkori jegyzőkönyveiben. Ezek a jegy­ zetek azonban inkább vonatkoznak költőnk hivataloskodására, mint családi vagy egyéb magán viszonyaira. Születési helye és éve is bizonytalan. Csetnek, vagy Ochtina volna amaz, megyénkben; ezt azonban csak Bartholomaeidesz L. Com. Gömöriensis Notitiá-i után állítja Dugonits, majd Toldy, valamint azt is, hogy 1620-ban szü­ letett Gyöngyösi. Mindkettő csak feltevés. Igaz ugyan, hogy Csetneken is, Ochtinán is volt Gyöngyösi-ház, ámde nem annyira mint szülő házai, csak inkább mint volt tulajdonai szerepeltek ezek. Születési évét sem lehet bizonyítani, a mennyiben az említett köz ségek egyházainak abból a korból nem maradtak fel anyaköny­ vei. Sőt nagyon is elfogadható Arany János okoskodása, melyben az 1620-at, mint születési évet időelőttinek tartja; mert nehezen tehető fel, hogy Gyöngyösi még 84 éves korában is alispáni tisz­ tet viselt s ugyanaddig megőrizte volna lelke frissességét. Sőt 73 éves korára is nehezen tehető Kemény Jánosa kiadása, mely 1693-bau Lőcsén került a könyvpiaczra. De meg nehezen tehető fel az is, hogy, ezen számítás szerint, már 1640-ben Vesselényi Ferencz titkára lett a húsz éves Gyöngyösi. Húsz év igen fiatal kor a titkárságra abban az időben. Valószínűleg mint apród fiú ke­ rült a füleki udvarba s csak később, évek múlva lett k omornyikja illetve titkára a főispánnak; ki aztán, midőn a költőt szolgálatá­ ból elbocsátotta, bizonyára bir'u annyi befolyással Gömörben, hogy 1653-ban a még nem harminczhárom, de talán csak 27—28 éves Gyöngyösit minden kifogás nélkül nevezhette ki táblabirónak. Állásából Vesselényi mellett, valamint későbbi hivataloskodá­ sából következtethetjük azt is, hogy gondos nevelésben részesült. Az akkori csetneki iskola elég hírrel birt arra, hogy belőle ne­ vezetes ember is kikerülhessen. De ott tanult-e vagy másutt, hogyan került Vesselényihez, merre járt vele, volt-e valami része a murá­ nyi eseménynél? mindezek igen érdekes kérdések, s a Tudományos Akadémia megbízásából kutató Nagy Iván bizonyára fel fog de­ ríteni közülök egyet-mást, de mindeddig ezekről nem tudunk. Csak 1653-ban találkozunk először Gyöngyösi nevével Gömör vármegye jegyzőkönyvében, mint kirendelt táblabiróéval. 1681-ben Hevesbe küldik megbízással; ugyanezen évben mint követ megy

5

Gömörből a hires soproni országgyűlésre; 1683-ban megbukik mint alispánjelölt; az 1686-iki tisztujitáson azonban már megvá­ lasztják őt erre a tisztre s ez időtől egész 1693-ig, majd ismét 1701 — 1704-ig, haláláig volt Gömörmegyének kedvelt viczispánja. Tisztviselősége alatt gyakran fordul elő neve a megyei jegyzőköny­ vekben, valamint az Andrássy grófi család krasznahorkai levéltá­ rában. Mint buzgó katholikus ember kedveucze volt az Andrássy főispáni családnak; azonban az inkább protestáns megyében csak a legnagyobb tapintattal tarthatta még népszerűségét. S ő ezen tapintatot, úgy látszik, nem tévesztette el. A vallási és politikai viták miatt heves megyegyűléseken Gyöngyösi volt a békéltető szellem. Mikor 1689-ben az esztergomi érsek erős szavakban kö­ veteli a megyétől, hogy kötelezze a protestánsokat búcsújárásra, Bornemisza András, Ráski István és többen a protestánsok közül dühösen kelnek ki e követelés ellen, a katholikusok pedig helyes­ lik a prímás levelét; Gyöngyösi szelíd szavakkal csillapítja le a zajongókat, Ígérvén, hogy a dolgot jó szerivel fogja elintézni, ne­ hogy sérelmére essék valakinek. Nagy népszerűség kellett hozzá, hogy szavában megnyugodjanak, de bizonyára okos politika is a többség nézetének és hangulatának helyes figyelembe vételével. Ez magyarázza meg a népszerűséget. De még egyéb is. Tudjuk, hogy Yesselényi Ferencz egészen az 1664-ben meg­ kötött gyalázatos vasvári békéig igaz hive s erős támasza volt a Habsburg háznak. I. Rákóczy György ellen, mint III. Ferdinand generálisa hadakozott a felvidéken; mint ilyen vette meg Szécsi Mária szivével együtt Murány várát; ezzel együtt a király temérdek birtokot adományozott Yesselónyinek; több vármegyék főispánjává, aranysarkanytyus vitézzé, kunok kapitányává te tte ; később belső titkos tanácsos és ország nádora is lett a kedvelt ember. Ámde Vesselényi is jobb hazafi volt, mint loyalis alattvaló. Mikor avas­ vári béke a nemzet tudta és beleegyezése nélkül oly károsan jött létre, mintha a magyarok, illetve a keresztények futottak volna meg a sz.-gothárdi csatából s azért kénytelenek lettek volna oly lealázó feltételeket elfogadni a töröktől: már akkor a loyalis ha­ zafiaknak egy része bosszúsan vonult vissza a hadi szolgálatból. Yesselényiben, tán ép úgy, mint Zrínyiben, személyes sérelem is nevelte a boszuságot. Montecucoli és a többi osztrák vezérek sem-

6

mibe sem vették a magyarok hadi tudományát; önálló hadműve­ leteket nem biztak reájok, sőt tanácsaikat sem vették figyelembe. Zrínyi tollharczot is folytatott ezen sértő eljárás ellen. Vesselényi csak magányba vonult. De nem sokáig maradhatott nyugalomban. Országszerte elégedetlenséget és ingerültséget keltett a német zsol­ dos hadak garázdálkodása, melytől a lakosság vagyona, jogai sőt élete sem volt biztonságban. Leggonoszabb zsarnok volt a felvi­ déken Kobb tábornok a kassai főparancsnok, kinek csapataitól bizonyára sokat szenvedtek a Vesselényi birtokai is. Kobb a föl­ desurakkal és vármegyékkel úgy bánt, mint a ki élet-halál ura, személynek és vagyonnak korlátlan hatalmú tulajdonosa. Hiábava­ lók voltak a meg}rék panaszai, Lobkovitz nem bocsátotta sem a küldöttségeket, sem a folyamodásokat Lipót király elé. Mikor pe­ dig ez később megtudta a dolgok állását s Kobb tábornokot viszsza hivta, már akkor a kedélyek úgy el voltak keseredve, hogy a lecsillapitásra kevés volt ez az elégtétel, még kevesebb a né­ met csapatoknak kivitelére vonatkozó Ígéretek. A hű alattvaló, az uralkodó háznak kiváló támasza, Vesselényi Ferencz összeesküvést tervezett. A Rákóczy Ferencz és Zrínyi Ilona eljegyzésén, utóbb Murányban, magánál a nádornál szőtték a tervet. Ismeretes, mily szomorú vége lett ezen összeesküvésnek. Zrínyi, a költő, nem vett benne részt, mert, mintha a gondviselés is úgy akarta volna, ha­ marább oltotta ki életét a vadkan. Vesselényi sem érte meg azt a szomorú véget, mit csaknem mind többi társai; hirtelen meg­ halt. Ámde ellenséges szívvel a dinasztia iránt, melynek az előtt föltétien hive volt. Lehet-e mást gondolni, mint szintén ily megváltozást a po­ litikai elvekben Gyöngyösinél is. Ő a Vesselényi belső embere kellett, hogy maradjon mind végig. 0 róla Írja első nagy költe­ ményét, szolgálatában áll sokáig, neki köszönheti előmenetelét a közpályán, lehetett-e eleinte egyéb, mint Habsburg-párti? Ezt Arany János eléggé bebizonyítja saját munkáiból. Murányi Venusában korholja azokat, kik a Rákóczy pártjára állván, hűtlenek lettek a királyhoz. — A hírnek, igy szól, erdélyi újsággal lévén szája tele, sietséggel kél át a Tiszán: Kin felzendül a föld, pártütések esnek, Az újság falati édes mézül esnek,

7 Királyához ma rad hűsége kevesnek, Rakóczy György mellé szaporán sietnek.

És Rákóczyt a vármegyék is várják, Kassa városa is: Végtére országunk maradt kis rongya is Tékozlatik s lobban sok helyen lánggal is.

Utóbb, mindjárt a bevezetés után igy kiált fel: Oh a régiektől elfajult nemzetség ! Hiredben, nevedben korcsosúlt nemesség ! Az újságok (lázongás) nélkül nehéz már ellenned.

és vagy tizennégy strófán keresztül tartja erkölcsi oktatással ez az elfajult nemességet, például állítván végre elébök Vesselényit, kiről igy ir:

ii

-

n

Igaz királyunknak alig volt oly hive, Mint a Vesselényi tökéletes szive; Elméjé nem bomlott, mint cséppel a kéve: Mert, hivsége mellett, nagy terheket véve. Hűsége állandó igaz királyához : Mert nagyobb rész hódolt Rákóczy pártjához, Kevés van, k i l á s s o n k i r á l y a d o l g á h o z , Kemény tereh szállott csak az ö vállához.

így ir Gyöngyösi a királypártiak és forradalmiakról. Hanem azért tapintatos eljárását itt is kimutatja. Nem mer erősen kikelni a Rákóczy hivei ellen, s nevét sem emliti egy német generálisnak sem. Az tán sajátságosnak tűnhetik fel, hogy mórt nem adta ki ezt a költeményét Gyöngyösi mindjárt azután, hogy megkószitette? Az első kiadás 1664-ben lát napvilágot, akkor, midőn már a Ves­ selényi hűsége sem volt oly állandó igaz királyához. Ez a hűség­ magasztaló költemény nem igen illett már a Gyöngyösi személyé­ hez Vesselényi vei szemben. Hát bizony aligha kiadta volna most, ha tudja azt, hogy az ő nagy ura összeesküvést forral. Mert nála politikai fordúlat szokszor állott be. Valószinüleg először az öszszeesküvés idején. Ekkor Írhatta Kemény Jánost is, há&ár csak később, 25 esztendő múlva adta ki. De a frissesség ^ műben, az eleven képzelet, erős lyraiság kétségtelenné teszik, fyogy fiatalabbkori szerzemény. S ebben már más politikai meggyőződés-

8

ről ád közvetett bizonyságot. Arany János is Arczképében sikere­ sen mutatja ki a politikai elvi különbséget a Murányi Venus és a Megélemedett Phoénix szerzője között. Itt nem egy csípős, szúró megjegyzést koczkáztat a német vezérek ellen. Nem beszél igaz királyról, a kihez marad hűsége kevesnek. Küldik Bánfi Dénest a német császárhoz Folyamván általa kegyelmes voltához........ Honnét megtérését várják óhajtással, De folyván a dolgok ott v á r a k o z á s s a l , 0 sem bocsáttatik gyors válaszadással, Hanem b a l l a g d o l g a k ö s z v é n y e s j á r á s s a l .

És összehasonlítván a Pompejus elvét, „Nil cunctando“, a dolgok mai állásával, úgy találja, hogy: A méltóságoknak más mostan szokása, ,Omnia cunctando* : rákháton járása.

S mig Rákóczyt és Keményt magasztalja, addig ugyancsak gú­ nyolja a német csapatok üres büszkeségét, kik a mint indulnak Kemény segítségére: Immár is madarát a győzedelemnek, Mellyesztik, noha még sok hijja van ennek !

Vagy : ........................mikor bejönnek, merő Achillesek, Vágják a törököt, a nyelvek élesek, Elcsapja hasokat azonban levesek Nyögve kullognak ki, nem olyan mérgesek.

De nem csuda, mert hiszen Montecucoli: A nagy Fábiusnak talán példájával Akara a német mászkáló hadával, Az ütközeteknek távoztatásával Diadaloskodni . . . .

íme saját munkájából kitűnik, hogy most nem lelkesedik már úgy azért a királyi hűségért és annak érdekében kifejtett vitéz­ ségért mint azelőtt; sőt a császári hadakról sincs most oly véle­ ménynyel, mint a Venusban. S bátran mondhatjuk, hogy 1793-ban sem volt, midőn Keményt közrebocsátotta.

9

Minderre jegyzőkönyvi és levéltári adatokkal is bírunk. Gyön­ gyösi 1682-ben Gömörmegye táblabirája, egyszersmint már talán ve­ zérembere is volt. Mert báró Andrássy Péter főispán, úgy látszik? elégedetlen volt a viszonyokkal s meghasonlott a megyével és mint erős németpárti ember Bécsbe ment, ott is balt meg. Testvére in­ kább hajlott a Tököli-féle mozgalomhoz s vele együtt az egész megye. Gyöngyösi — ki valószínűleg azért vett házat KrasznaHorkán, hogy a főispánnal könnyebben intézhessék onnan a megye sorsát — nem helyezte magát ellentétbe a közvéleménynyel és a főispán testvérével. A megyei jegyzőkönyv világosan fennhagyta, hogy midőn a kuruczok önkéntes csapatok kiállítását kérték a megyétől, a Kraszna-Horkán tartott megyegyülésen Gyöngyösi, bár igen higgadtan, de mégis ajánlja az önkéntesek kiállítását, vala­ mint később élelmi szereknek s abraknak és szénának küldését a kurucz táborba. Sőt maga is hajlandónak mutatkoznék oda el­ menni, ha gyönge öregség nem súlyosodnék vállaira. Ilyen volt Gyöngyösi a kilenczvenes években is, mint alispán. Ámde elébb, az 1681-iki országgyűlésen nem úgy gondolko­ dott még a haza sorsáról. Akkor Eszterházy Pál nádornak, Leopold legnagyobb hívének, a kardos griffnek oltalmába ajánlja a maga gyámoltalanságán kesergő Nymphát, — Magyarországot. Mindezekből, habár nem teljes, de vázlatos képet alkotha­ tunk Gyöngyösiről, mint a közpálya emberéről. Nem igen volt po­ litikai jellem; a körülményekkel s-zeretett megalkudni, meggyőző­ dését, ha nem is bensőleg, de ezek szerint változtatta. 1664-ig királypárti volt; azután az elégületlenekhez szított; a nyolczvanas években újra Bécsből várta Magyarország üdvösségét; de csakha­ mar azután a kuruczokhoz húz megint. Hihetőleg nagy része volt ebben az ő népszerűségének, melyet minden áron meg akart tar­ tani, s a hatalmasok iránt való tömjénezésének, a kiknek kegyeit — tán családi szempontból — de bizonynyal szerette keresni. Mutatják az utóbbit a munkái előtt álló és sokszor udvaronczi hízelgéssel és alázatossággal telt dedicatiók, melyekkel a hatalma­ sok kegyeibe ajánlja magát és költeményeit. Fentebb emlitém, hogy tán családi szempont vezérelte ebben, gyermekeinek jövője. S ezzel együtt magán viszonyairól is lehetne megemlékezni; erről azonban még kevesebbet tudunk, mint köz-

10

pályájáról. Hogy megházasodott, Bekényi Zsófiát vette nőül; gyer­ mekei voltak, kik közül Gábor fia Gömörmegye főjegyzője lett, ezeket Andrássy Péter pártfogásába ajánlotta; birtoka volt; be­ tegeskedésében a stubnyai fürdőt látogatta: ez az összes, mit ma­ gán viszonyairól ismerünk. Andrássy Péterhez intézett egyik leve­ léből tudjuk meg, hogy több gyermeke vala, annak pártfogásába ajánlja ezeket; miből arra is lehet következtetnünk, hogy jó csa­ ládapa volt, a ki szivén viselte gyermekei jövőjét. Lássuk most Gyöngyösit, a költőt. A 17. századot nálunk az irodalom első virágzási korának is szokták nevezni. Ha ez áll, úgy a virágzásnak leghatalmasabb ter­ mőfái kétségkivül Zrinyi és Gyöngyösi. Ámde mily nagy különbség a kettő között. Zrinyi a latinok és olaszok nagy klassikusainak emlőjén táplálkozván, alkotásában azokat követi. Sajátlag jelen­ téktelen tárgyával felemelkedik a műeposz magaslatára. A szigeti hőst, mint az egész nemzet bűneinek mártírját és megváltóját ál­ lítja elénk a maga fenséges alakjában. Műalkotásban nem külön­ ben remek és művészi; kerek és teljes egészszé idomítja meséjét, melyben mindennek meg van a maga oka és okozatja, előzménye és következménye; minden a főhős és annak főcselekedete körül forog, azt viszi előbbre s teszi folyton érdekesebbé és fejlődővé. Jellemzése igaz és költői, a hősök beszédjében és cselekedetében nyilatkozó; jellemeiben nincs egy ellentmondó vonás, de tisztán kidomborodnak szemeink előtt s felemelkedve a tiszta emberinek fönséges magasára csudálattal vegyes tiszteletünket keltik fel. Gyöngyösiről nem lehet ezt mondani. Az ő eposzai Zrinyi után hanyatlást jelölnek a műalkotásban és jellemzésben. Nem mint epopoeákről szólunk azokról; nagy eposzt nem is volt szán­ dékában írni, mert se tárgya, se eszközei, se alapeszméje nem az, a miből a nagy eposz alakulhat; legfölebb, ha az istenek beavat­ kozását nem vesszük arra való eszköznek. Ámde épen ez tünteti fel Gyöngyösinek gyarló teremtő erejét, mely nagyot nem tud ki­ gondolni, s ha mégis néha az égickig száll képzeletében, czélja kivitelére nem tudja őket felhasználni. A mythos isteneit csak azért keresi fel műveiben, mert ugyanazt látja a régi és uj epi­ kusoktól, magától Zrínyitől is; azonban gyenge szeme nem veszi észre ama magasabb ez élt, a melyért a régiek s az ő kortársa is ezt teszi.

11

Oly individuális okok, melyek a murányi eseményt előidézik, nem lehetnek hősköltemény motivumai; sem oly eszközök, mint a Phönix hősének eszközei. De Gyöngyösi nem csak epopoeiát nem adott müveiben, ha­ nem igazában elbeszélő költői művet sem. Elbeszélő költői művet emlí­ tünk, a melyben tehát a kompoziczió művészi feltételei meg vannak. Valamint a 16. és 17. század többi verselőinél, Zrínyit kivéve, nem találjuk meg e követelményt; úgy költőnknél is csak kró­ nikaszerű előadását találjuk a megénekelt eseményeknek. Arany János azt mondja, hogy Gyöngyösi a kompoziczióban nem vitte tovább az események némi csoportositásánál. Igaz; de ezenfelül még tán azt is mondhatjuk, hogy az apró esemény-csoportokat oly sok lében eresztette fel, hogy azok csaknem elenyésznek ebben. Nézzük csak, vájjon igazunk van-e ? Első műve, melynek Írása előtt már „hosszabb ideig nem űzte a költészetet,“ a „Márssal társalkodó Murányi Venus, avagy annak emlékezete: miképpen a méltóságos gr. Hadadi Vesselényi Ferencz, Magyarország palatínussá, akkori füleld főkapitány, a te­ kintetes és nagyságos gróf Rimái Szétsi Mária asszonynyal, jövendő házasságokról való titkos végezése által csudálatosképpen megvötte a hires murányi várat.“ Ez hosszú czime a három énekes költeménynek. Tartalma pedig a részek szerint következő. I. Rész. Vesselényi megbizatik Murány megvételével, mi azonban szinte lehetetlennek látszik előtte. Ebbéli töprengését megszánják az égiek, elhatározzák, hogy szerelem utján fogják őt a vár birto­ kába juttatni. Leküldik tehát a földre Cupidót, ki megnyilazza Vesselényit és szerelemre gyújtja Szétsi Mária iránt. Ezt, a szó szo­ ros értelmében csupán ezt az eseményt tárgyalja az első rész 177 versszakon keresztül. II. Rész. A levélküldés. Máriának szerelemre lobbanása Cupido nyilától. Válasz a levélre. Újra levélváltás. Végre találkozás a murányi erdőkben, a szerelemnek kölcsönös megszi­ lárdulása s megállapodás a vár átadására nézve. Ebben már több történik, de nagyobb is az ének, 312 versszakot tartalmaz. III. Rész. Mária hosszas gondolkodás után kötélhágcsókat csináltat; izenetet küld e felől Vesselényinek. Ez a meghatározott napon el­ indul seregével Ficzek Jakab kalauzolása mellett. Hosszabb, fá­ radságos ut után végre a vár alatt Kádasra találnak, ki a kötél-

12

hágcsóhoz vezeti a csapatot. Mária már nyugtalanul várja kegye­ sét, miután az őröket megkötöztette. Vesselényi emberei feljutnak, az egész őrséget hüségesküre kötelezik a király iránt. Nehány nap múlva meg van az esküvő. Ez a rész tartalmazza a kifejletét, egyszersmint a legtöbbet az eseményből, de leghosszabb is, mert a versszakok száma 418. A mint a rövid, de kimeritő tartalomból látjuk, a költemény meséje meglehetősen sovány; a történeti ese­ mény igen-igen kevés költött dologgal lehet megtoldva, vagy, mint a költő mondja másutt: „megszinelve.“ Ez a sovány mese mégis 907 versszakon keresztül húzódik, mig Mária a Vesselényi felesége lesz. S mily motívumokból indul ki? mily bonyodalom közt fejlődik? a fejlemények mennyiben felelnek meg az előzmé­ nyeknek ? Ezek oly kérdések, melyeket az epikai műnél mindig fel kell vetnünk, ha becsét akarjuk meghatározni. A motivurnok eredetileg hadvezéri hősi ambiczió, s másrész­ ről az abba vetett bizalom. Vitézsége- s harczi tudományáért bizzák Vesselényire a hires vár megvételét; ő pedig a király iránt hűséggel s katonai becs vágygyal fog a feladat megoldásához. Mi­ vel, a költő szerint: . megérdemli megpróbált virtussá Mezei hadaknak lesz generálissá.

Tovább a Ferencznek kiadott ordinatió igy hangzik : A becsület lévén tárgya fegyverednek Nem futottad súlyát hidegnek, melegnek A felső országok tudják vitézséged, Miként iutamtattad gyakran ellenséged. Tudja honnyódban is, s látta nemzetséged Török ellenségtől vött sok nyereséged Ezek noha neved már fenn is repítik Végy te még is többet viselt dolgaidhoz. Térj vissza Fülekre azért táborunktól Az egész tartományt Kassáig Palánktul Rád bízzuk, védelmezd ellenség kardjátul. Erre legyen gondod legnagyobb azontúl: Miként Murányvárát megvegyed azoktól A kik elpártoltak koronás urunktól E fesz koronája több tölt dolgaidnak

.

13

ő pedig Nem szánja életét fáradt hazájáért, Második Curtius megmaradásáért. Egeket érdemel jeles próbájáért, Mint régen Herkules, épen-állásáért.

A költő itt még tovább is szépen magasztalja a hőst; nagy mythologiai apparátusával élénk hasonlatokban jellemzi őt, s ha­ talmas képzetet költ az olvasóban is halált megvető vitézségéről és hadi tudományáról. Annál inkább hüti le azonban nem sokára hangulatunkat Vesselényi iránt, midőn az annyira elbusul Muránynak megvehetetlen erején, hogy éjjel sem jön álom a szemére. Hosszas sopánkodás után felpezsdül ugyan szivében a nemes vér, de újra csak lecsendesül s valószínűleg ott hagyná a várat, ha végre is az égiek nem segítenének rajta Cupido nyilaival. így aztán az eredeti motívumokból nem marad semmi ; Ves­ selényi eltörpül egy húsz esztendős sóhajtozó szerelmessé, ki höl­ gye szivét sem a maga emberségéből nyeri meg, hanem Venus patrona közbenjárásával. Mig ez a jellemzésben is hűtlenné és lazává teszi Gyöngyö­ sit, addig a műalkat teljesen szét hull művében, mert a dolgokat nem lélektani motívumok fűzik össze, hauem a hihetetlen mytho­ logiai machina vezeti. A mit a Murányi Venus szerkezetéről mondtunk, ugyanaz áll többi elbeszélő műveiről. Egyik sem képez egy kidomborított ke­ rek egészet, csak lazán összefűzött csoportokat. Kemény Jánosa még azt sem. Ez három különálló mese, me­ lyeket csak az tesz egészszé, hogy három könyvbe, ezek pedig részekbe vannak összekötve. A két első könyvben még csak-csak van valami összefüggés, mert Kemény János már az elsőben sze­ relmes lesz Lónyai Annába. A másodikban tehát a lengyel háború mintegy a szerelmi história epizódjának látszik, valamint a tatárrabság is, melyből Anna szabadítja ki Keményt; tettét pedig a szerelem vezeti. A harmadik könyv azonban teljesen külön áll. Igaz, hogy hőseink, mint férj és feleség, még mindig szeretik egy­ mást, de e szerelemnek a fejedelemséghez, a háborúkhoz és a hős halálához semmi köze, ha csak az nem, hogy a halál által csapás és fájdalom sújtja a szegény asszonyt. Harmadik elbeszélő költeméuye Gyöngyösinek „Az ki régen

14

fegyvert fogott hazájáért“ kezdetű, 498 versszakból álló mű. Tud­ juk, ezt csak nem rég fedezték fel, ő maga soha ki nem adta. De hogy az övé, egyéb körülményeken kívül leginkább bizonyítja elő­ adása, nyelve, verselése, a bensőség és báj, mely a lyrai és leiró helyeken elömlik. Abban a korban igy csak Gyöngyösi tudott Írni. Ez a mű egyszersmint legjobban igazolja fönnebbi állításunkat, hogy költőnk 1681-en túl erősen hajlott a nemzeti párt felé, sőt egyedül attól várta a haza megmentését. De politikus ember lé­ vén, nem akart nyíltan a párthoz állani. Azért ki se adta e mű­ vét, hanem kéziratban hagyta lappangani elv- és kebelbarátjai kö­ rében ; azért nevezi a benne szereplő személyeket és nemzeteket, még főhőseit is álneveken. A mű tulajdonképen egy politikai költemény a Tököli Imre és Zrínyi Ilona kázassági történetének keretébe foglalva. Verses regény tehát, politikai tendencziával, melyben „az rongy olt Haza“ Tököli elé borulva zeng neki hálaszózatot. Compositiója ugyanazok­ ban a hibákban szenved, mint többi költeményei. Itt is a mythologiai személyek képezik a deus ex machinát, de a nélkül, hogy magában a cselek vényben tényleges részt vennének, és minden magasabb epikai czél nélkül. Művei laza szerkezetét még inkább azzá teszi a tanító és el­ mélkedő részeknek túlságos alkalmazása. Persze a teremtő erő hiá­ nyát pótolni kel] valamivel, hogy a sovány mese mégis terjedel­ mes munkává váljék. Elmélkedések, erkölcsi oktatások és leírások nélkül hogyan lehetne a murányi eseményt úgy pusztán, és a be­ vezetésen kívül, 907 versszakon keresztül énekelni. így azonban lehet. Nézzük csak az első énekben mennyi tért enged eme di­ daktikai, elmélkedő és leiró részeknek. Szózat a pártoskodás el­ len 1— 14. Murány leírása és története 43— 68. A szerelem leírása 105 —114. Elmélkedés a szerelemről 127—134. Cupido lakása 136 —159; azaz 177 versszak közül 82 nem az eseménynyel, de még nem is az eseményhez tartozó dolgokkal foglalkozik s foly­ ton annak a haladását akasztja meg. Nagy bátorság kellett hozzá ily megpróbáltatásnak tenni ki az olvasó türelmét. Gyöngyösi merte, s mégis csak nagy ritkán lesz fárasztóvá. Már fentebb emlitém, hogy a szerkezet hiányain kívül még a jellemzésben is találunk nála gyöngéket. Legnagyobb hibája, hogy

15

hőseit nem tudja egyéniteni. Nála ugyanazon chablonszerü voná­ sok alkotnak halvány, tipikus jellemeket. Vesselényi, Kemény és Tököli ugyanazon tettre kész hősök, hamar kétségbe eső, akarat­ ban gyenge férfiak, ömlengő, busuló szerelmesek; tetteikben kö­ vetkezetlen jellemek. Mindegyikről egyforma magasztalást hallunk, mindegyiktől egyforma szerelmes levelet olvasunk s egyformán látjuk őket Venus és Cupido segitségére szorulni. Hogy csak egy helyet hozzak fel, ott van a Vesselényi és Kemény hősiességének magasztalása. Az elsőről ezt olvassuk: Nem szánja életét fáradt hazájáért, Második Curtius megmaradásáért. Egeket érdemel jeles próbájáért, Mint régen Herkules, épen-állásáért.

Keményről igy hallunk: Kész azt (életét) elfogyatni Curtius módjára, Avagy- mint Scevola menni oly próbára, Azzal váltságának csak lehetne ára, Feláldozná magát Marsnak oltárára.

Ugyanaz a dicséret, még ugyanoly hasonlatban is. És ez minde­ nütt igy van ; sehol egy egyéni vonás, csak elmosódó alapszinek. Hozzá még jellemei sokszor következetlenek, s igy lélektanilag nem igazak. Gyöngyösiben tehát nincsenek meg azok a sajátságok, melyek az epikust valódi költővé teszik. Teremtő erő és jellemző tehetség hiányzanak nála. Mind a mellett népszerű lett. Nos, hát manapság is népszerű a hozzá hasonló költő, de csak a közönség egy bizo­ nyos részénél. Annál, a melynek esztétikai és irodalmi műveltsége kezdetleges. A költőknek és különösen regényíróknak egész osz­ tályát találjuk ma is, mely a compositió teljességével s a jellem­ zés igazságával nem törődik, de olvasóközönségének Ízlését elta­ lálva, leiró tehetségével, hangulatával, előadása szépségével s érdekfeszitő cselekvényével hódit és lesz népszerűvé. Gyöngyösi idejében a közönség — legalább is annak igen nagy része — nem követelt kerekded egységes műalkatot és hű jellemzést az epikai műben. Elég volt az érdekes esemény magá­ ban is ; az, a mi az akkori belső és külső háborúk alatt ment

16

végbe. Á kor hőseinek vitézi tettei, élete, halála, törökkel viselt dolgai. Az újság ingerével birtak ezek. A jelesek az ország ne­ mesi vagy főrangú osztályából kerültek k i; tetteiket a széles ro­ koni és baráti összeköttetés is általános érdekűvé tették ; azonkí­ vül pedig a haza sorsa függött össze az eseményekkel. Ez utón lettek aztán már a krónikások kedvelt dalnokokká. Tinódy még Gyöngyösi korában is kedves volt. Hogy ne vált volna tehát ő azzá, ki a krónikát „megszinlette.“ Igen, ebben a „megszinlésben“ rejlik különösen költőnk népszerűsége; de nem oly értelemben véve csupán e szót, mint ő veszi; nem csak a költött dolgok hózzátoldását a történethez értve t. i., hanem az előadás báját, a nyelv költőiségét és a verselés zengzetességét. Ezek az ő népsze­ rűségének tényezői. Leirásai — s ilyeket sűrűn találunk — élénk színűek, hívek, tele képekkel, hasonlatokkal. Bár a mythologiához igen gyakran fordul s néha homályossá is válik általa, de azért a természet tü­ neményei és tárgyai sem hagyják érintetlenül. Megakad szeme a nyíló tavaszon, a hervadó őszön; felhasználja a villámot, dörgést, hajnalt, éjszakát, a dalos madarat, vagy költői leírásokra, vagy, hogy hangulatot keltsen, érzelmek festésére. Különösen a lyrai elem az, mely költészetét széppé, sokszor megragadóvá teszi. Hő­ seinek szerelmi epekedése, vallomása, esdeklése, szemrehányása, mind a s z ív mélyéből fakadnak s dalokká válnak, igazi dalokká, melyek­ ben eszme és tartalom összeillő, egymást kiegészítő. Szép helyek egész sorát idézhetnék Gyöngyösiből, a hol az ő lyrai kedélyét és leiró talentumát ragyogtatja. Elég legyen azon­ ban csak egy pár. A hajnal leírása a Yénus második részében : Az idő már sötét gyászát levetette; Piros hajnal színben magát öltöztette ; Szép aranyhajait rózsákkal hintette, Reggeli szellőnek fújni eresztette. Napkeletről magát emeli virradva, Tekinget, mosolyog, szeme-hunyorgatva; Mégyen a sötétség előtte szaladva, A tengereken túl vagyon már haladva...

Nem-e emlékeztet Arany János leírására a Toldi XI. énekében ? Szécsi Máriának két személyrajzát találjuk, az egyiket, mi-

17

dón Mária az első levél vétel után töprengésében elalszik s Cupido a szerelem nyilait akarja szivébe lőni; ő Mint szép Semiramis nyugszik az ágyában, Gyenge szellő játszik künn függő hajában, Napkeleti klárist látnál a nyakában, Rózsák mosolyodnak gyenge orczájában. . . .

A másik leírás, midőn az erdőben találkoznak először, még élénkebb; bár, mint elébb Vesselényinél, mythologiai hasonlatokban is bővelkedik. Emlitsem-e még a Tököli eposzból Zrínyi Ilona remek jellem­ zését ? Csak nehány sort belőle : Czédrus az dereka, tekintete ráró, Mint vadász Dianna: gyors lába úgy járó. Egész teste : hattyú, galamb : engedelme ; Gerliczét követő : társához szerelme. A hol kell : mint daru, oly szemes figyelme, Csendes erkölcsében nincs negédes elme. . .

Minden sora egy-egy találó költői kép. És ilyet, vagy szebbet is felhozhatunk igen sokat. A kedélyállapotok festésében szintén ügye­ sen jár. Lyrai helyei közül csak egyet mutatok be, Lónyai Anna Ke­ ményhez intézett leveléből egy részletet, melyben a hűség és sze­ relem, a bánat Kemény rabságán, a kétség levele késedelmén, az öröm annak megjöttén oly igaz bensőséggel van kifejezve: Mint hervadt tulipán, gyöngyét harmatoknak, A szomjuhozott föld, árját záporoknak, Vizét epedt szarvas hives forrásoknak, Eh rárók idejét szokott prédájoknak, ügy vártam s annál is nagyobb buzgósággal írásodat s vettem alázatossággal. . . Kétszer esett földre leveled kezemből, A mikor olvastam, kin (a min) gondom öregbűi, Fohászkodom, s gördül könyem is szemembűl, Hogy elesem tűled . . . .

Azután reflektálva a Kemény levelében foglaltakra, a remény­ ben leli némi vigaszát; nem törődik ő azzal, ki legyen fejedelem, jegyese kiszabadításáért kész mindenét vásárra bocsátani, „egy köz czondorában rongyosan maradni,“ mert, igy folytatja : 2

Vagyok én is addig, amig te, rabságban, Hogy ne serénykedném a szabadulásban ! Együtt sinlem veled a tömlöczös házban, Hanem egyebképen : szűbeli rabságban. . . Ha lábamon nincsen, vagyon vas szivemen, Erős békó csörög lánczolt örömemen, Amennyi Ínséget tudok Keményemen, Annyit but s nyavalyát higy lenni fejemen. . .

A minden áldozatra kész igaz ragaszkodás alig fejezhető ki ben­ sőbben, mint itt van. Lyrai hangulatához hozzá kell még vennünk zengzetes rhythmusát, kifejezéseinek újszerűségét, nyelvének fordulatosságát, hang­ zatos rimeit. A rhythmus zengzetességére nagyban szolgál költőnknek ki­ váló ütem-érzéke. 0 az alexandrin-vers tél sorában rendesen úgy tudja csoportosítani a szókat, hogy azok értelmileg is összefüggő mondatot képeznek, vagy legalább a mondat összetartozó részeit teszik, s igy aztán a közép metszetnél többnyire valóságos pihenő is van. Ámde az egyszersmint sok helyen megköveteli a fordított szórendet, ez pedig a nyelvben fordulatosságot, a kifejezésben új­ szerűséget és rhythmust idéz elő. De ehhez mindenekfölött nyelv­ érzék szükséges; e nélkül a fordulatosság idegenszerűséget szül, mint pl. Gyöngyösi nagy kortársánál, Zrínyinél. Költőnknek van nyelvérzéke; ő a fordított szórendben is mindig magyaros marad. A rimelésben sokszor bámulatos ügyességet fejt ki ; rimjátékok, közép rímek fordulnak elő nála; a végső rim mindig kéttagú. A tréfás Décsei igy magasztalja Annát Keménynek : Nemcsak H a d a d i g kell az ilyenért, menni, Hanem méltó érte h a d a k n a k is lenni, J á r á s t , nemcsak v á r á s t fáradozva tenni, V í v á n, nemcsak h í v á n, másoktul elvenni. Nagy k i n c s , jól rá t e k i n t s, el nem kell nyeretni, V é r t , nem más olcsó b é r t kell ezért fizetni, T ő r r e l , hogysem p ö r-r e 1 érte ellent vetni; Ó h a j t o d : ó h a t o d hozzá nem sietni? . . .

Ily tulajdonok mellett ne csudálkozzunk, hogy Gyöngyösi másfél századig kedvencze volt a magyar olvasó közönségnek. Elbeszélő művei tették őt azzá. Ezeknek tárgya, előadása, verse-

19

lése. Nálánál igazibb költői kedély és magyarosabb verselő talen­ tum nem volt a 17. században. Többi munkái: a Rózsakoszoru, Csalárd Cupido, Khariklia, Palinódia. Ezeknek tárgya kevésbbé vonzotta az olvasót, a mint­ hogy sokkal kevesebb kiadást is értek az első kettőnél. Porubszki Pál.

R e p e r to r iu m . Toldy F erencz: Gyöngyösi István válogatott poétái munkái. Arany János : Gyöngyösi István arczképe. Hálni A d o lf: Egy kiadatlan költemény Gyöngyösitől. Phil. Közlöny. 1884. Gömörmegye jegyzőkönyvei a 17. századból.

2*

20

II.

AZ ÉV L E F O L Y Á S A . Az 1886. évi aug. 30. és 31. s szept. első napjain tartott javító vizs­ gálatok befejezése után az 188%. tanév szeptemberhó 6-án nyittatott meg ünnepélyesen az iskolatanács számos tagjainak részvétele mellett; mely al­ kalommal az igazgató az ifjúsághoz intézett alkalmi beszédben kiemelte ideküldetésének szép és magas czélját, s részletezte a komoly és sokszoros kö­ telességeket, melyeket híven és lelkiismeretesen teljesítenie kell, hogy e czélt elérje. — Ugyanez alkalommal felolvastattak az iskolai törvények is. A tanitás az 1886/7. tanévben egészen az országos gymnasiumi tanítás terve szerint folyt ugyanazon tanártestület közreműködése mellett, mint a megelőző évben. — A rendes tanárok mellett az iskolatanács fölterjesztésére a vallás- és közoktatásügyi m. k. miniszter uj pályázat kiírása nélkül, Schu­ ber Mátyást ez évre is kinevezte helyettes tanárrá a német nyelv és irodalmi tanszékre, s az iskolatanács Reimlinger Gyula, polgári iskolákra szóló képe­ sítéssel biró rajztanárt hasonlóan helyettes tanári minőségben újból válasz­ totta meg az 1886/7. tanév tartamára, megbízván őt a tornatanitással is. A rendszeresített tanárokon kívül Maszny Pál ur a műéneket mind a nyolcz-, az egyházi éneket az alsóbb osztályokban; Dendely Sámuel segéd­ lelkész ur pedig a vallástant tanította az I—VI. osztályban. Ezen segéd tan­ erők mellett vált lehetővé, hogy minden osztályban a teljes óraszámban folyt a tanitás s a tanuló ifjúság nem kötelezett tantárgyakban u. m. műének és gyorsírásban nyerhetett oktatást, s a Petőfiről nevezett önképzőkörben fejt­ hetett ki dicséretes tevékenységet. A tanuló ifjúság erkölcsi magaviseleté általában jó volt; szigorúbb igaz­ gatói megrovással sújtott eset 8 fordult elő. — Az eddigi gyakorlat szerint^ a lefolyt évben is kétszer járult a gymnasiumi ifjúság a tanári kar vezetése alatt, előkészítő ájtatossági gyakorlatok mellett az Ur szent vacsorájához u. m. 1886. októberhó 24-én és 1887. májushó 22-én. Az évi osztályvizsgálatok júniushó 13-től 2‘J-éig tartattak meg. — Ezen vizsgálatok fontossága és komolysága igen sokat nyert azon meleg érdeklő­ dés által, a melylyel azokat a gymnasiumi felügyelő ur s az iskolatanács számos tagja s az ifjúság barátai látogatták.

21

Az évi közvizsgálatok a szülők és pártfogók érdeklődése mellett juniushó 2í-én tartattak meg. A Vili. osztály osztályvizsgálatait májushó 13—23-ig végezte; érettségi Írásbeli dolgozatait májushó 24—28. napjain készítette; aszóbeli vizsgálatok juniushó 20. és 2i-én tartattak meg nagytiszteletü Terray Gyula főesperes és püspöki helyettes elnöklété, s dr. Heinrich Gusztáv kormányképviselő el­ lenőrzése mellett. Az intézet gyűjteményei, a taneszközök s a gymnasiumi könyvtár nem csak az államsegélyben foglalt e czimü fedezeti összegből, hanem egy ren­ des tanári állomásnak helyettes tanárral történt betöltése folytán keletkezett időközi jövedelemből s a m. tud. akadémia könyvküldeményeiből is szépen szaporodtak. Folyó évi márcziushó 10-ikétöl kezdve 3 napon át tartotta meg hiva­ talos látogatását tanintézetünknél Szieber Ede, tankerületi kir. főigazgató, hogy a vallás- és közoktatásügyi m. k. miniszter megbízásából a felügyeleti jogot gyakorolja. Eljárásában bizalmat keltő tapintattal s ritka szakismerettel figyel­ mét az iskola egész belső és külső életére, s állapotának minden részletére kiterjesztvén, a 4-ik napon, márcziushó 13-án elnöklete alatt tartott tanári tanácskozásban kijelentette, hogy a tanulmányi naplók áttekintése s az egyes osztályokban tett tapasztalatai folytán meggyőződött arról, hogy a tanítás helyes mederben folyik s az elért eredmény általában megnyugtató s azt a biztos reményt nyújtó, hogy a tanárikar ez utón tovább haladva, a tanítás sikerét folytonosan magasabbra fogja emelni. — Hasonlóan méltató elisme­ réssel fogadta azt, hogy az iskolai padok folytatólag az V., VI. és VII. osz­ tályban befestettek és különösen azt, hogy a gymnasiumi nagyterem rajzte­ remi czélokra teljesen és ezélszerüen berendeztetek és felszereltetett. A lefolyt iskolai év egy emlékezetes eseménye volt az, hogy az E. E. E. Gyámintézet 1886. évi közgyűlésekor, mely októberhó 17. napján Rozsnyón tartatott, alkalom adatott a gymnasiumnak ezen gyűlésre ide érkezett egye­ temes felügyelő urat, b. Frónay Dezső ő méltóságát szívből üdvözölni, mely czélból a gymnasiumi ifjúság az egyetemes felügyelő űr megérkezésekor a tanári kar vezetése mellett kivonult és sorfalat képezett, estve pedig fáklyás zene s Krausz K. Lajos tanár szónoklata mellett fejezte ki osztatlan tiszte­ letét az egyetemes felügyelő iránt. Ugyanezen E. E. E. gyámintézeti gyűlés alkalmával többen a vendégek közül, kik a tanügy iránt érdeklődéssel viseltettek, meglátogatták a gymna­ siumi épületet s megtekintették a tantermeket és gyűjteményeket. Ugyanezen iskolai évben, 1886. novemberhó 28-án emlékezetes évfor­ dulói ünnepet ülvén a helybeli ág. hitv. ev. egyház, u. in. temploma felépü­ lése százados évfordulójának ünnepét, a gymnasium sem maradhatott távol legfőbb pártfogójának ezen ünnepétől. A templomban lefolyt isteni tisztelet alkalmával közre működött a gymnasiumi ifjúság énekkara. Kramarcsik Ká­ roly pedig — a múlt évben jubilált nestortanár — ez ünnep alkalmára meg-

22

irta remek szerkesztésben az ev. egyház utolsó 25 évének történetét, mint folytatását azon történeti szép munkájának, melyet 25 évvel ezelőtt a tem­ plom felépülése 75 éves jubileuma alkalmából szerkesztett. Az érdemes ta­ nárnak ezen újabb, valódi protestáns szellemtől áthatott munkája, melyet Krausz K. Lajos olvasott fel, lényegesen hozzájárult a megható részletekben lefolyt egyházi ünnep fényének és méltóságának emeléséhez. Ezeknek érintése után hálával és méltató örömmel kell említeni azt, hogy a tanintézet iránt fokozódott érdeklődés nem csak a fentebb érintett általánosabb részvételben az osztályvizsgálatoknál s az iskolatanács gyűlései­ ben, hanem abban is nyilvánult, hogy többen, mint nemeskeblü pártfogók, kegyes alapítványi adományaikkal s egyéb becses ajándékokkal gyarapították az intézet alaptőkéjét s gyűjteményeit. Örömünk e fölött fokozódott, hogy az első ily nagylelkű, 100 frtos adomány tanodánk egyik legrégibb s legbuzgóbb pártfogójától, t. Szerecsen Lajos úrtól jött, ki, mint tanintézetünk egykori fel­ ügyelője s jelenleg érdekeinek folyton éber és hűséges védője s támogatója iskolánk iránt állandóan meleg érdeklődést tanúsít. Nagylelkű adománya szép és nemes példa vonzó erejével birt, mely tan­ intézetünknek az ifjabb nemzedék sorából is uj pártfogót szerzett t. Varga József urban, ki az érdemekben gazdag s általánosan tisztelt veterán párt­ fogó példáját követve, tanintézetünkre hasonlóan 100 frtnyi alapítványt tett. Hasonló elismeréssel kell felemlíteni t. Sziklay Géza ur becses könyv­ adományát, a mennyiben az ajándékul küldött könyvek nem csak számra fogják az ifjúsági könyvtárt tetemesen gyarapítani, hanem különösen tartal­ muknál fogva kiváló ifjúsági olvasmányt képezni, melyből a nemesebbre tö­ rekvő ifjak ismereteik körét sokoldalúlag tágíthatják. Ezen nagylelkű adako­ zóban is oly pártfogót üdvözölhetünk, ki az egyház és iskola iránt minden­ kor meleg érdeklődéssel viseltetett édes atyjának nyomdokait követve, önzet­ len áldozatkészségének az érdemes apáéhoz méltó tanúbizonyságát adta gymnasiumunknak. Legyen a nagylelkű pártfogók kegyes adományaiért e helyen is hálás köszönet nyilvánítva tanintézetünk részéről, melynek az államsegély elnye­ rése után is ily buzgó és nemes pártfogókra folyvást szüksége lesz, ha azt óhajtjuk, hogy gymnasiumunk a hasonló tanintézetekkel nemes versenyre kelhessen.

23

III.

ISKOLATANÁCS. Az 1886.-ik évi jun. 25-én tartott közgyűlésen — az egyházkerületi rendezet 297. §-a értelmében - az iskola-tanács következően alakult :

1. Ti szt vi sel ők: Felügyelő: Schlosser Albert. Igazgató : Hajcsi Sándor. Orvos: Dr. Maurer Arthur. Ügyvéd : Köváry Ödön. Pénztárnok: Scheffer Gusztáv.

2. Helybeli lelkész: Czékus István. 8. V á l a s z t o t t r. t a g o k : Aranyhalmy Emil. Gál János. Dr. Madarász Rezső. Marké József Imre. Dr. Marké Sándor. Nehrer Mátyás. Dr. Fésch Dezső.

Péseh J. Gyula. Iiosty József. Szervesen Lajos. Sziklay Géza. Szontagh József. Tirsér István és a tanári kar.

4. P ó t t a g o k : Alexy Albert. Hevessy József.

Hirth Lajos. Radvány Ferencz.

24

IV.

TANÁRI KAR. A tanár neve

Előadott tantárgyak

Heti tan­ órák száma

Jegyzet

1.

Hajósi Sándor,

Természettan YII. VIII. Mennyiségtan VI—Vili.

1G

Igazgató

2,

Kramarcsik Károly,

Latin VII. Vili. Történelem VI. Vili.

17

A Vili. osztály főnöke

Latin IV—VI.

18

A VI. osztály főnöke

Görög V—VIII.

19

A VII. osztály főnöke Tápintézeti gondnok

18

Az V. osztály főnöke

20

Az I. osztály főnöke Esperességi könyvtárőr

Magyar IV. V. Természetrajz IV—VI. Physikai földrajz III. Politikai földrajz VII.

19

A IV. osztály főnöke Múzeumi őr

Magyar 111. Latin III. Mennyiségtan III—V.

19

A III. osztály főnöke s a tanári könyvtár őre

20

A Petőfi-kör vezetője s az ifjúsági könyvtár őre

20

A II. osztály főnöke

22

Rajz- és tornatanár

N cn

r. tanár r. tanár

3.

Ráffay János,

4.

Scheffer Gusztáv,

5.

Justh János,

r. tanár r. tanár r. tanár

K. Lajos, G. Krauszr. tanár 7.

Polónyi Károly,

8.

Oravecz Mihály,

9.

10.

r. tanár

r. tanár

Porubszki Pál, h. tanár.

Schuber Mátyás, h. tanár

Gyula, 11. Reimlinger h. tanár.

Vallástan VII. VIII. Német III—V. Történelem IV. Bölcsészet VIII. Magyar I. Latin I. Földrajz I. 11.

Magyar VI—VIII. Történelem III. V. Földrajz III. Mennyiségtan II. Magyar II. Német VI—VIII. Latin II. Rajzoló geometria I-—IV. Torna I—VIII. Mennyiségtan I. Szépirás I. II. Műének I—Vili.

A dalkör vezetője 4 | Maszny Pál 1 Ev. segédlelkész G Vallástan I—IV. 13. * Dendely Sám uel Szém an Endre r. k. gymn. hittanár a r kath.-, Demeter Lajos izr. tanító 12.

a móz. vall. tanulóknak adott bittani oktatást.

25

III.

A FÖGYMNASIUMBAN ELŐADOTT KÖTELEZETT TANTÁRGYAK. Az első osztályban. Osztályfőnök : Jír a u s z J_ajos ji. 1. Vallástan, hetenkint 2 óra. Általános és különös erkölcstan; új­ szövetségi történetek. Tankönyv: Ziegenbein-Székács és Noszág János. — Tanár: D e n d e l y Samu. 2. Magyar nyelv, h. 6 óra. Az Olvasókönyv 25 szakaszának alapján az egyszerű mondat és részei, hangtan, szótan, szóképzés. Hetenkint egy isko­ lai dolgozat. Szavalás. Tk. dr. Szinnyei József Oskolai magyar nyelvtan mon­ dattani alapon.« Olvasókönyv: Lehr-Riedl »Magyar olvasókönyv.« — Tanár: K r a u s z Lajos K. 3. Latin nyelv, h. 6 óra. Olvasás. A gyakorlókönyvbeli szöveg első és második részének alapján tárgyaltattak a főnevek, melléknevek, számnevek, névmások; a négy igeragozás cselekvő és szenvedő alakja; az álszenvedő igék; az idők származtatása a törzsalakokból. — 66, részint általános tartalmú mondatok-, részint összefüggő olvasmányokból álló gyakorlat fejez­ tetett be. Hetenkint egy iskolai dolgozat. Tk. Schultz Ferdinand, Kisebb la­ tin nyelvtana, átdolgozta Dávid István. Latin olvasó és gyakorlókönyv, SchultzDávid Latin nyelvtanához az algymnasiumok számára szerkesztette Dávid István. T an ár: K r a u s z Lajos K. 4. Földrajz, h. 4 óra. A magyar királyság és a Földközi-tenger kör­ nyéke. Tk. Visontay János és Borbás Vincze, A magyar állam és Földközi­ tenger környékének földírata, az uj tantervezet szerint a gymnasiumok I-ső osztályának. T a n á r: K r a u s z Lajos K. 5. Mennyiségtan, h. 3 óra. A tizes számrendszer. A négy számtani alap­ művelet egész számokkal és tizedes törtekkel. Számok oszthatósága és szá­ mok legkisebb közös többszöröse. Közönséges törtek képzése, átalakítása és azokkal való számolás. A méter-rendszer és a hazai pénzek megismertetése 5 időszámítás. Havonkint 2 iskolai dolgozat. Tk. Mauritz Rezső. T an ár: R e i m1i n g e r Gyula. 6. Rajzoló geometria, h. 3 óra. Minden harmadik óra diszitményi rajz. P l a n i m e t r i a : Pontok, vonalak és szögek fekvési és mérési viszonyai. A

26

három-, négy- és sokszögek nemei és tulajdonságai. Idomok egybevágósága és hasonlósága. Kör és ellipszis szerkesztése. Idomok területszámitása. Tk. Dr. Császár Károly. T anár: R e i m 1i n g e r Gyula. 7. Szépirás, h. 1 óra. Magyar és német szépirási gyakorlatok, Nagy és Greiner-féle minták után. Tanár : R e i m 1i n g e r Gyula. 8. Torna, h. 2 óra. Szabad és rendgyakorlatok. Társas játékok. Torna­ szerekkel és tornaszereken való gyakorlatok közül: fabotokkal, mászás rú­ don és kötélen, ugró készülékkel, vízszintes létrán és hintán. Tanár : R e i ml i n g e r Gyula. Hetenkinti órák szám a: 28.

A második osztályban. Osztályfőnök: ^ c h u b e r JA á t y á s . 1. Vallástan, hetenkint 2 óra. Általános és különös erkölcstan; új­ szövetségi történetek. Tankönyv: Ziegenbein-Székács és Noszág János. — Tanár: D e n d e l y Samu. 2. Magyar nyelv, h. 5 óra. Megfelelő olvasmányok alapján a rágós és névutós határozók tárgyalása; összetett, összevont és röviditett mondatok, többszörösen összetett mondatok és körmondatok ism ertetése; adott monda­ tok képletei és képletek alapján mondatok szerkesztése. Költői és prózai ol­ vasmányok tárgyi és nyelvtani magyarázatokkal, különös tekintettel a rokonértelmű szókra. Költemények emlékelése és szavalása. — Tk. dr. Szinnyei József: »Iskolai magyar nyelvtan mondattani alapon a II. o. számára.« Lehr Albert és Riedl Frigyes: Magyar olvasókönyv, II. kötet, a középiskolák II. o. számára. T anár: S c h u b e r Mátyás. 3. Latin nyelv, h. 7 óra. Perfectum- és supinumképzés, rendhagyó, hiá­ nyos és személytelen igék; határozók, elüljárók, kötőszók; szóképzéstan. Etymologiai szócsoportok. Megfelelő forditás-gyakorlatok latinból magyarra és viszont. Tk. Schultz-Dávid, Kisebb latin nyelvtan. Dávid J., Latin olvasó és gyakorló könyv. T anár: S c h u b e r Mátyás. 4. Földrajz, h. 4 óra. Egyetemes földirat. Az újabb adatok nyomán át­ dolgozta és a legújabb gymnásiumi tantervhez alkalmazta Visontay János; a természetrajzi részt szerkesztő dr- Rorbás Vincze. A gymnasiumok máso­ dik osztálya számára. Tanár : K r a u s z Lajos K. 5. Mennyiségtan, h. 4 óra. Az I. osztály tananyagának ismétlése. Szá­ molási röviditések. Alapműveletek korlátolt pontossággal. Viszonyok és ará­ nyok. Egyszerű hármasszabály; ennek alapján a százalékszámítás külön­ böző alkalmazása különösen a kereskedelemben. Kéthetenkint iskolai dolgozat. Tk. Mocnik-Schmidt. T anár: P o r u b s z k i Pál. 6. Rajzoló geometria, h. 3 óra. Minden harmadik óra diszitményi rajz. — S t e r e o m e t r i ' a : A sík és térbeli egyenes; lapszög; testszöglet és alkotó

27

részei. A mértani testek megismertetése, azok hálóinak szerkesztése és test­ minták készitése. Testek egybevágósága, hasonlósága és symmetriája. Testek felülete és köbtartalma. Testek cavalierperspectivai képeinek rajzolása és ár­ nyékolása. — Tk. Dr. Császár Károly. T an ár: R e i m 1i n g e r Gyula. 7. Szépírás, h. 2 óra. Magyar és német szépirási gyakorlatok N agy S* és Greiner M. szépirási mintái után. — Tanár: R e i m l i n g e r Gyula. 8. Torna, h. 2 óra. ügy mint az I osztályban. — Tanár : R e i m 1i ng e r Gyula. Hetenkinti órák szám a: 28.

A harmadik osztályban. Osztályfőnök: p

ravecz

JA

ih á l y .

1. Vallástan, h. 2 óra. A keresztény ’anyaszentegyház rövid története, különös tekintettel Magyarország prot. egyh. történelmére. Tk. Pálfy József Keresztény egyh. történet, kisebb kiadás. T anár: D e n d e 1y Samu. 2. Magyar nyelv, h. 3 óra. Megfelelő olvasmányok alapján a nyelvtan rendszeres áttekintése. A levélirás részletes tárgyalása. Polgári ügyiratok. — Kéthetenkint egy Írásbeli dolgozat. Szavalás. Tk. Szinnyei József, Rendsze­ res magyar nyelvtan és Lehr-Riedl, Magyar olvasókönyv III. k. — Tanár: 0 r a v e e z Mihály. 3. Német nyelv, h. 4 óra. A beszédrészek megismertetése, különös te­ kintettel a névelők és rendhagyó igékre. Fordítási gyakorlatok, kisebb köl­ temények és mesék emlékelése. Tk. Ballagi Károly. Olvasókönyv: Riedl. — Tanár: J u s t h János. 4. Latin nyelv, h. 6 óra. a) Mondattan h. 2 óra. A mondat részeinek egyezése. Az ejtések használata. Mondattani különlegességek a melléknevek használatában. Az infinitivus használata, acc. c. infinitivo. A participiumok használata, abl. absoluti. Hangmértan és verstan elemei, b) Olvasmány h. 3 óra. Róma történetéből: az Élőkor és a Királyok kora, — továbbá 7 mese ele­ mezve, fordítva s emlékelve. c) Iskolai dolgozat h. egyszer. Tk. Schultz-Dávid, Kisebb latin nyelvtan, Dávid István: Latin olvasó- és gyakorlókönyv és Elischer József, Latin olvasókönyv a gymn. III. és IV. osztálya számára. — Tanár: O r a v e c z Mihály. 5. Történelem, földrajz, h. 4 óra. a) Magyarország története. Hazánk a honfoglalás idején. A kereszténység elterjedése. A királyság küzdelmei az oli­ garchiával és a külső ellenségekkel. Magyarország feudális korszaka. Az An­ jouk és Hunyadiak kora. Az ország hanyatlása a Jagellók alatt. A Habsburgdinastia. A nemzeti és protestáns párt küzdelme az absolut hatalom ellen : A nemzeti hanyatlás és ébredés kora. Az egyes korszakok miveltségtörténeti vázlata. — b) Az osztrák-magyar monarchia politikai földrajza. Természeti viszonyok, közigazgatási beosztás, népesség, mezőgazdaság, ipar és kereske­

28

delem, szellemi műveltség, alkotmány, törvényhozás és közigazgatás, különös tekintettel a magyar birodalomra. Tk. Zsilinszky-Mihálfi: Magyarország tör­ ténete. Helmár A. : Magyarország tört. térképe. Hauke-Cherven: Az osztrák­ magyar monarchia földirata s ugyanennek térképei. Tanár : P o r u b s z k i Pál. 6. Természettani földrajz, h. 2 óra. A természettan legfőbb törvényei; a szárazföld, viz és légkör leírása. Tk. Schmidt Ágoston: Fizikai földrajz. — Tanár: P o l ó n y i Károly. 7. Mennyiségtan, h. 3 óra. Tizes számok négyzete és köbe, négyzetés köbgyöke. Az összetett hármasszabály. Kamatszámolás. Közép határidő számolás. Arányos osztás. Vegyitési szabály. Lánczszabály. Kamatoskamát­ számítás. Kéthetenkint egy isk. dolgozat. Tk. Mocnik-Schmidt. T anár: 0 r av e c z Mihály. 8. Rajzoló geometria, h. 2 óra. Minden negyedik óra diszitményi rajz. S z e r k e s z t ő p l a n i m e t r i a : Háromszögek szerkesztése, azok egybevá­ gósága és symmetriája. Távolságok és szögek osztása. Távolságok viszonya és aránya. Szögek szerkesztése. Négyszögek szerkesztése, egybevágósága és hasonlósága. Sokszögek szerkesztése. Idomok területeinek átalakítása és osz­ tása. — Kisebb területek felmérése. Tk. Dr. Császár Károly. T anár: R e i ml i n g e r Gyula. 9. Torna, h. 2 óra. Szabad és rendgyakorlatok; menet-gyakorlatok; sorokban felvonulás. Szerekkel és szereken való gyakorlatok: korláton, nyúj­ tón, ugró készülékkel, mászó rudakon stb. T anár: R e i m 1i n g e r Gyula. Hetenkinti órák szám a: 28.

A negyedik osztályban. Osztályfőnök: J^ o l ó n y i J í á r o l y . 1. Vallástan, h. 2 óra. A keresztény anyaszentegyház rövid története különös tekintettel a magyar prot. egyh. történetére. Tk. Pálfy József, Egy­ háztörténet, kisebb kiadás. Tanár: D e n d e l y Samu. 2. Magyar nyelv, h. 4 óra. Költői olvasmányok: Arany János Toldija és Kisebb költemények. Prózai olvasmányok: Kassai István. Ferencz király megkoronáztatása. Vörösmarty életéből. Attila temetése. Szent István uralko­ dásának vége. A két gazdag ember gyermeke. Ifj. Wesselényi Miklós képe. Két jelenet id. Wesselényi Miklós életéből. A vaskapu. Római műemlékek Rómában. Ezek alapján a prózai és költői nyelv tulajdonságai. Az irály tiszta magyarsága, világossága, szabatossága, energiája, csinossága, Az irály fajai. Verstan. Ó-klassikai, nyugateurópai, magyar nemzeti versformák. Vegyes hatású szóképek: (trópusok), hasonlat, metaphora, megszemélyesítés, allegória synecdoche, metonimia, ellentét és fokozás. Az érzés képei: túlzás, kérdés, felkiáltás, megszólítás. Minden hónapban egy iskolai és egy házi dolgozat. Tk. Toldi, Költői elbeszélés. Irta Arany János. Magyarázza: Lehr Albert, Góbi

29

Imre; Magyar Irálytan. A stilisztika első része; olvasókönyvvel. — Tanár: F o 1 ó n y i Károly. 3. Német nyelv, h. 3 óra. Mondattan, különös tekintettel a rendhagyó igékre. Elbeszélések és költemények emlékelése. Gyakorlati órák és kéthetenkint Írásbeli dolgozat. Tk. Ballagi Károly. Olvasókönyv: Riedl. — T anár: J u s t h János. 4. Latin nyelv, h. 6 óra. a) M o n d a t t a n b ó l az idők, módok, az oratió obliqua, a participiumok, gerundium, supinum, használatáról, a hangmértan és verstan, előadva, b) G y a k o r l ó k ö n y v b ö l : a mondattani sza­ bályoknak megfelelő gyakorlatok latinból magyarra és magyarból latinra for­ dítva. c) O l v a s ó k ö n y v b ő l Róma története: a köztársaság kora: 1. A köztársaság kezdete. 2. A plebeiusok és patríciusok egyenetlenkedése. 3. A decemvirek magyarázva, forditva. Phaedrusból 10 mese. Ovidiusból az 1., 2., 4., 6., 7. darab magyarázva, forditva. Kéthetenkint 1 iskolai Írásbeli dolgozat. Tk. Schultz Férd. mondattana és gyakorlókönyve, ford. Kiss Lajos. Elischer József Latin olvasókönyve a IV. osztály számára. Tanár: R á f f ' a y János. 5. Történelem, h. 3 óra. A föld legrégibb népeinek megismertetése után a görögök és rómaiak történelme a császárság megállapításáig. Miveltségi történet. Tk. Mangold Lajos. Tanár: Justli János. 6. Természetrajz, h. 3 óra. Ásványtan. Bevezetésül chemiai előismere­ tek. A levegő, viz, kén, phosphor, szén, proleinanyagok, szénhydrátok, savak, aljak, sók, fémek; vegyület és keverék; a chemiai képletek fogalma, a szer­ ves chemia feladata, az elemek chemiai értéke, a vegyület jegye, és a szá­ zalékos összetétel közötti összefüggés. Az ásványok tulajdonságai. Az ásvá­ nyok rendszeres leírása. Kőzettan. Földtan. Kirándulások, ásványgyüjtés. Az intézet, a város és környékének geológiai ismertetése. Tk. dr. Roth Samu : Ásvány-, kőzet- és földtan a gymn. IV. o. számára. Tanár: P o 1ó n y i Károly. 7. Mennyiségtan, h. 3 óra. Bevezetés az algebrába. Az alsó műveletek algebrai egész mennyiségekkel. A kéttaguak és a tizes számok négyzete és köbe. Geometriai haladvány. Műveletek törtekkel. Elsőfokú egyenletek egy is­ meretlennel. Arányiatok. Tk. Mauritz Rezső Általános számtan. — T an ár: 0 r a v e c z Mihály. 8. Rajzoló geometria, h. 2 óra. Minden negyedik óra diszitményi rajz. S z e r k e s z t ő p l a n i m e t r i a : Görbe vonalak keletkezése; kör, ellipszis, hiperbola, parabola; ezeknek egymás közötti és az egyeneshez való viszo­ nya, ide vonatkozó szerkesztésekkel. Evolvens és evoluta, ciclois és csiga­ vonalak szerkesztése. Tk. dr. Császár Károly. Tanár : R e i m l i n g e r Gyula9. Torna, h. 2 óra. ügy, mint a III. osztályban. Tanár: R e i m l i n g e r Gyula. Hetenkinti órák száma: 28.

30

Az ötödik osztályban. Osztályfőnök: jIu sth jIá n o s . 1. Vallástan, h. 2 óra. A bibliai könyvek ismertetése. Tk. Zsarnay La­ jos, Bibliai bevezetés. II. r. Az újszövetségi könyvekről. Tanár: D e n d e l y Samu. 2. Magyar nyelv, h. 3 óra. Költői olvasmányok: I. Népballadák: Szi­ lágyi és Hajmási, Fogarasi István, Molnár Anna, Kádár Kata. II. Műballadák, Kölcsey Ferencztől: Szép Lenke; Kisfaludy Károlytól: Az álmatlan király; Vörösmarty Mihály tó i: Szilágyi és Hajmási, Búvár Kund; Czuczor Gergely­ től : Szondi; Garay Jánostól: Kont, Báthori Erzsébet; Petőfi Sándortól : A király esküje; Arany Jánostól: V. László, Szondi két apródja, A walesi bárdok, Tetemre hívás; Zalár Józseftől: Hunyadi László; Kiss Józseftől: Ágota kisasszony. Prózai olvasmányok: Egy udvaroncz a növényvilágból; Alföldünk magyar fája; A kakukról; Vipera cerastes; Alpok; Hunyadi János; A m agyar; A pogány magyarok miveltségi állapota; Az arab és fogadott fia; Vörös­ marty M. első ifjúsága; Agricola; N. Sándor és Aristoteles; A hazaszeretet; Részletek a Paraenesisböl; Mit értünk valódi műveltség alatt ? Mikes Kele­ men törökországi leveleiből. Ezek alapján a ballada és rokonfajainak elmé­ lete ; továbbá az irásmü anyagának feltalálása, elrendezése; az előadás álta­ lános formái: leírás, értekezés. Verstan. Hangsúlyos verselés. Tk. GregussBeöthy: Magyar balladák. Dr. Koltai Virgil: Stilisztika II. r. Szerkezettan, olvasókönyvvel. Havonkint egy házi dolgozat. Tanár: P o l ó n y i Károly. 3. Német nyelv, h. 3 óra. Prózában és kötött beszédben egyes elbeszélő és leiró darabok és válogatott költemények elemezve és emlékelve. Herder »Cid
31

6. Történelem, h. 3 óra. A középkor története, főtekintettel a műveltség történelmére. Tk. Batizfalvy István: Egyetemes történelem. II. köt. Legújabb kiadás. T an ár: P o r u b s z k i Pál. 7. Természetrajz, h. 2 óra. Növénytan. Virágtalan növények. Moszatok, Gombák, Edényes virágtalanok. Virágos növények. A nővények szövet-, alakés élettana. Rendszertan. A növények geograpliiai elterjedése. Tk. dr. Roth Sam u: A növénytan alapvonalai, felső osztályok számára. Kirándulás, Növénygyüjtés. T anár: P o 1 ó n y i Károly. 8. Mennyiségtan, h. 4 óra. Kéttaguak magasabb hatványai. Pascal-féle háromszög. Számtani haladvány általános tagja s összege. Négyzetgyök, Tiszta és vegyes másodfokú egyenlet. Köbgyök. Miveletek hatvány és gyökmennyi­ ségekkel. Határozott első fokú egyenletek több ismeretlennel. — Planimetria. Tk. Mauritz Rezső, Általános Számtan és Ábel Károly, Mértan. — T a n á r: 0 r a v e c z Mihály. 9. Torna, h. 2 óra. Katonai rendgyakorlatok; szabad gyakorlatok bo­ tokkal és súlyzókkal; szereken és szerekkel való gyakorlatok: nyújtón, kor­ láton, gyűrűn, körhintán, ugró készülékkel stb. T anár: R e i m 1i n g e r Gyula. Hetenkinti órák szám a: 30.

A hatodik osztályban. Osztályfőnök: JR á f f a y jJá n o s . 1. Vallástan, h. 2 óra. A bibliai könyvek ismertetése. Tk. Zsarnay Lajos

»Bibliai bevezetés« II. rész. Az újszövetségi könyvekről. Tanár: D e n d e l y Samu. 2. Magyar nyelv, h. 3 óra. Költői olvasmány: Shakespeare Julius Caesar ez. tragoediája. Prózai olvasmány: I. András, I. Béla Virág B.-től. Részlet Horváth M. Magyar történetéből. Védelem P. J. számára, Kölcsey F.-től. A szónoklatról, Zichy Antaltól. Magán olvasmányul Magyar államférfiak és szó­ nokok, Toldy István gyűjteménye. Ezek alapján a történetírás, szónoklat és értekezés részletes ismertetése. Havonkint házi dolgozat. Tk. ShakespeareVörösmarty: Julius Caesar, magyarázza Névy László. Rhetorika és olvasmá­ nyok a rhetorikához Névy Lászlótól. T anár: P o r u b s z k i Pál. 3. Német nyelv, h. 3 óra. Prózai olvasmány: Hagen im Nibelungenliede (Uhland) J. Caesar (Mommsen) Leonardo da Vinci’s heiliges Abendmahl (Goethe), Über Corneille’s Rodogune (Lessing), Alth- Mittel- u. Neuchochdeutsh (Schleicher), Nicht der Schule, sondern dem Leben soll man lernen (Herder). — Költői olvasmány; Bürger »Lenore«, Goethe: Der Fischer, Erlkönig, Mig­ non, Mignons Lied, der Sänger, Ballade vom vertriebenen u. zurückkehren­ den Grafen, Die wandelnde Glocke, Der getreue Eckart. Hetenkint egy órában a nyelvtan ismétlése és fordítás magyarból németre. — Tk. Heinrich G ., Deutsches Lehr u. Lesebuch I. k. Heinrich* G. : Német balladák és románezok I. rész. — Tanár: S c h u b e r Mátyás.

32

4. Latin nyelv, h. 6 óra. Nyelv-, mondat-, hangmér tan ismétlése és tárgyi értelmezés mellett a) Sallustius — élete és irodalmi működésének ismertetésével — de hello Jugurthino 5 válogatott fejezet az 5-től 32-ig és 84-től 114-ig fordítva, magyarázva, b) Publius Vergilius Maró élete és iro­ dalmi működésének ismertetése mellett Aeneis II. és III. könyve magyarázva, fordítva, c) M. Tullii Ciceronis de imperio Cn. Pompeji oratio ad Quirites fordítva, magyarázva, d) Fordítási gyakorlatokból magyarból latinra 43 drb. fordítva. Kéthetenkint egy Írásbeli otthoni dolgozat. — Tk. Schultz-Kiss Ki­ sebb latin nyelvtan. Sallustii Crispi de bello Jugurthino liber, magyarázta Holub Mátyás. Vergilius Aeneise, magyarázta Veress Ignácz. M. Tullii orationes seleetae recognovit R. Klotz. Fordítási gyakorlatok Kolmár-Svábytól. — Tanár: R á f f a y János. 5. Görög nyelv, h. 5 óra. Olvasmányok: a) az olvasókönyvből: 7 5 —100. terjedő példacsoportok fordítása a p.i végű és rendhagyó igék begyakorlására. Mesék 1—12-ig és Babrios meséiből 1—4. b) Xenophon Anabasisából az I. könyvből: az 1., 2., 5., 7. és 8. fejezet, a II. könyvből az 1., 2. és 3. fe­ jezet. Iskolai írásbeli fordítások és extemporalék. Tk. Curtius György »Gürög nyelvtana« fordította dr. Ábel Jenő. Schenkl-Vajdafy »Görög olvasó­ könyve«. Xenophon Anabasisa, Dindorf kiadása szerint. Tanár: S c h e f f e r Gusztáv. 6. Történelem, h. 3 óra. Uj-kor története. Tk. Szilágyi Sándor Uj-kor, hozzá pótlójegyzetek. Tanár: K r a m a r c s i k Károly. 7. Természetrajz, h. 3 óra. Állattan. Az általános és részletes állattan élet- boncz- és fejlődéstani alapon. Tk. Dr. Roth Samu: Az állattan alap­ vonalai középiskolák felső osztályai számára. Tanár: P o l ó n y i Károly. 8. Mennyiségtan, h. 3 óra. a) A l g e b r a : Hatványmennyiségek. A hat­ ványozás általánosítása. Számrendszer. Logarithmusok. A Brigg-féle lo g a rit­ musok alkalmazása. Tk. Mauritz Rezső Általános számtan. — b) M é r t a n : Sík háromszögtan. A bevezető fogalmak. Tk. Ábel Károly. Tanár: H a j c s i Sándor. 9. Torna, h. 2 óra. ügy mint az V. osztályban. T an ár: — R e i m 1i ng e r Gyula. Hetenkinti órák száma: 30.

A hetedik osztályban. Osztályfőnök: ^

cheffer

JSusztáv .

1. Vallástan, h. 2 óra. A kereszténység elterjedése Európában. Német­ honi reformatió. A hitjavitás elterjedése Magyarország és Erdélyben. Kk. Pálffy József. Tanár : J u s t h János. 2. Magyar nyelv, h. 3 óra. Nagyobb olvasmányok: A Zrinyiász és Za­ lán futása époszok; Jókai Uj földesur ez. regénye; Szigligeti, Nöuralom ez. vigjátéka. Ezeken kívül mondák, regék, legendák, kis költői elbeszélések, ro-

33

mánczok, balladák, idyllek, szatirák, tanköltemények, epistolák, mesék, paramytbiák, allegóriák. Lyrai költemények: dalok, elégiák, bölcselő énekek, epi­ grammák, ódák, hymnus, dithyramb és rapsodia. Ez olvasmányok alapján a költői műfajoknak tárgyi, szerkezeti, nyelvi és verstani ismertetése. Házi dol­ gozatok. Tk. Poétika és Olvasmányok a poétikához. Névy Lászlótól. Tanár: P o r u b s z k i Pál. 3. Német nyelv, h. 3 óra. Goethe: Hermann und Dorothea I., II., IV., VII., Vili. ének fordítása és magyarázása. A többi ének tartalma magánol­ vasás alapján. Schiller, Wilhelm Tell-jéből válogatott jelenetek fordítása és magyarázása, a többinek tartalma magánolvasás utján. Schiller és Goethe élete és költői munkásságuk ismertetése. Kéthetenkint egy órában a nyelvtan ismétlése és fordítás magyarból németre. Tk. Goethe, Hermann und Dorothea magy. Weber Rudolf; Schiller: W. Teli a Reclam kiadásban. Tanár: S c h u ­ b e r Mátyás. 4. Latin nyelv, h. 6 óra. Ciceró beszédeiből: Pro Sexto Roscio Amerino, — IV-ta in Catilinam, — pro Q. Ligario, — pro M. Marcello; Vergiliusból: az Aeneis VI. könyve, magyarázva, fordítva és válogatott részeiben emlékelve. Fordítások magyarból latinra. T anár: K r a m a r c s i k Károly. 5. Görög nyelv, h. 5 óra. A jóniai tájnyelv ismertetése mellett olvasta­ tott Homer Iliasának 1. és Vili. éneke. — Herodot V-ik könyvéből 1—66-ig. Az olvasmányt megelőzte mindkét iró életére s műveire vonatkozó adatok s nézeteknek általános ismertetése, valamint az egész müvek tartalmának s menetének előadása. A fordítottak kellő megértésére történelmi s hitregetani ismeretek közlése szolgált. írásbeli iskolai dolgozatul az Ilias III. énekéből kiszemelt részletek fordítása. Extemporalék. Nyelvtani ismétlések. Kk. Homer. Iliadis Epitome Francisci Hocheggeri. — Herodot. hist. lib. IX. vol. II. cur. Dietsch. T an ár: S c h e f f e r Gusztáv. 6. Politikai földrajz, h. 2 óra. Az európai államok ismertetése termé­ szeti viszonyaik, lakosaik és állami szervezetük szerint, politikai történetük­ nek ismétlő áttekintése. Tk. Scholcz : Politikai földrajza. T an ár: P o 1ó n y i Károly. 7. Természettan, h. 4 óra. Revezető természettani alapfogalmak. Me­ chanika. Általános és részleges rezgéstan. Hangtan. Fénytan. Tk. Fehér Ipoly. Tanár: H a j e s i Sándor. 8. Mennyiségtan, h. 3 óra. a) A l g e b r a . Elsőfokú határozatlan egyen­ letek. Másodfokú egyenletek. Haladványok és azoknak alkalmazása. Tk. Mauritz Rezső, b) M é r t a n . A stereometria befejezése. A pont coordinatái. Két pont távolsága. Egyszerű algebrai kifejezések mértani ábrázolása. Tk. Ábel Károly. T an ár: H a j c s i Sándor. 9. Torna, h. 2 óra. Katonai rendgyakorlatok; szabad gyakorlatok bo­ tokkal és súlyzókkal; szerekkel és szereken való gyakorlatok, különös tekin­ tettel az erőgyakorlatokra. T an ár: R e i m 1i n g e r Gyula. Hetenkinti órák száma: 30. 3

34 A nyolczadik osztályban.

Osztályfőnök : Jír a m a r c s ik Jíá r o l y 1. Vallástan, h. 2 óra. A kereszténység elterjedése Európában. — Né­ methoni reformatio. A hitjavitás elterjedése Magyarország és Erdélyben. Tk. Pálffy József. T anár: J u s t h János. 2. Magyar nyelv, h. 3 óra. A magyar nemzeti irodalom ismertetése küönös tekintettel az egyes irányok képviselőire s az általános virágzás korá­ ban élő elsőrangú irók munkásságára. Kritikai olvasmányokkal. Havonkint házi dolgozat. Tk. Környei-Dr. Boros: A magyar nemzeti irodalomtörténet vázlata és Olvasmányok a m. n. irodalomtörténethez. Tanár : P o r u b s z k i Pál. 3. Német nyelv, b. 2 óra. Iphigenie auf Tauris, válogatott részok for­ dítása és magyarázása, a többinek tartalma magán olvasás alapján. Goethe »Dichtung und Wahrheit« ez. önéletrajzából a VII. könyv olvasása. Lessing, Herder és Schiller élete és irói munkásságuk ismertetése mutatványokkal. Tk. Goethe: Iphigenie auf Tauris a Reclam kiadásban. Tanár: S c h u b er Mátyás. 4. Latin nyelv, h. 5 óra. Horatius ódáiból Lib. I.: 1., 3., 4., 11., 12., 22., 24., 35. Lib, II.: 2., 3., 6., 7., 10., 14., 16. Lib. III.: 1., 2., 3., 5., 6., 30. Lib. X.: 7., 15. Epodon 2., 7. Sermonum Lib. I.: 1. Epistolarum Lib. I.: 1. De arte poétika ad Pisones. Cicero de Officiis. Lib. I. Fordítások magyarból latinra. Tanár: K r a m a r c s i k Károly. 5. Görög nyelv, h. 4 óra. Olvasmányok: Homeros Odysseájából ä IX. és X. ének, és Plátó »Sokrates védelme.« Iskolai Írásbeli fordításul, az Odysseából kiszemelt egyes részletek. Nyelvtani ismétlések. Plató életrajza, bölcsészete és műveinek ismertetése. Tk. Homer Odysseája Dindorf kiadása sze­ rint. — Plátó, Sokrates védelme és Kritója, Horváth Zsigmondtól. T anár: S c h e ff e r Gusztáv. 6. Történelem, h. 3 óra. Magyarország történelme és az osztrák-magyar birodalom statisztikai ismertetése. Tk. Mangold Lajos: A magyarok oknyo­ mozó történelme. Tanár: K r a m a r c s i k Károly. 7. Természettan, h. 4 óra. Hőtan. Delejesség. Villamosság. Az anyag szerkezetére vonatkozó főbb chemiai fogalmak. A kosmographia elemei. Tk. Fehér Ipoly. T anár: H a j c s i Sándor. 8. Bölcsészet, h. 3 óra. A lélektan befejezése után logika. Kk. Dr. Babies Kálmán. T an ár: J u s t h János. 9. Mennyiségtan, h. 2 óra. Combinatiók és binomiális együtthatók. Permutatiók és variatiók. Valószínűségi számolás. A mennyiségtan főbb tanai­ nak ismétlése. Tk. Mocnik és Ábel Károly. Tanár: H a j e s i Sándor. 10. Torna, h. 2 óra. Úgy, mint a Vll. osztályban. Hetenkinti órák száma: 30.

35

NEM KÖTELEZETT TANTÁRGYAK. 1. Mű- és egyházi ének. Az I. és II. osztály növendékei hetenként 1 órában az egyházi énekben, a III. és IV. osztály szintén hetenkint 1 órában az éneknek úgy elméleti- mint gyakorlati részében nyertek oktatást; — a felső négy osztály tanulói közül huszonnyolczan, dalkört alakítva, hetenként 2 órában négyhangulag több darabot gyakoroltak be s az egyház százéves jubileumán, márczius 15-én és az évzáró ünnepélyen mutatták be tanulásuk eredményét. Énektanitó és karvezető : M a s z n y Pál. 2. A franczia- angol- és olasz nyelvekben úgy a kezdő, mint a haladó tanulók a gymnasium körén kívül mérsékelt díj mellett nyerhetnek oktatást. A múlt tanévben több kezdő tanuló a franczia nyelvet tanulta. 3. A levelező gyorsírásban S c h u b e r Mátyás tanár 18 növendéket oktatott heti 2 órában; ezek közt volt 5 haladó, 13 kezdő tanuló. 4. A szabadkézi rajzban hetenkint 2 órán 31 tanuló nyert oktatást. — Tanár: R e i m l i n g e r Gyula. 5. Zenében részint M a s z n y Pál énektanitó, részint más zenemesterek számos tanulót oktattak.

VII.

PETÖFI-KÖR. A Petőfi nevét viselő önképző-kör szemtember 19-én tartotta alakuló gyűlését s azonkívül tartott az évben összesen 27 ülést. A kör tisztviselői voltak az ifjúság részéről S e h o l t z Gyula VIII. o. t. alelnök; B ö l c s h á z y István VIII. t. titk ár; S o 1c z Ödön VIII. o. t. főjegyző ; S z e n t i v á n y i Géza VI. o. t. aljegyző; F r i d r i k Vilmos VIII. o. t. pénz­ táros és M a r k ó Ernő VII. o. t. könyvtáros. A lefolyt ülésszakon előadatott 63 szavalat; ezek közül megdicsért a kör tizenkettőt. Bírálat alá került 35 mü. Ezek közül dicséretet nyert 5 • u. m. Kristóffy Kálmán VIII. o. t. A pásztor búja, Nem hiszek már, A sza­ badság fája és Állj meg, állj meg vándor felleg ez. költeményei; továbbá Solcz Ödön VIII. o. t. Apor ez. balladája. A kört ez idén is nagyérdemű pártfogók kegyes adományaikkal támo­ gatták. Nevezetesen egy irodalombarát, mint minden évben, úgy most is 1 arany jutalmat tűzött ki egy kiváló szorgalmú ifjú részére; H á m o s László orsz. képviselő ur az évzáró ünnepélyen 5 frtot s ugyanakkor A 1e x y Albert ur 1 frtot tűzött ki szorgalmas dolgozók és jó szavalok számára. 3*

Ez évben két ünnepélyes ülést tartott a kör ; az elsőt márczius 15-én, mikor is a tanárikar jelenlétében alkalmi dalok és szavalatokkal ünnepelte meg a nagy nap emlékét; junius hó 19-én pedig évzáró ünnepélyt rendezett az iskola nagy termében, melyen pártfogók és közönség nagy számmal je­ lentek meg. Itt osztattak ki a pályázatra kitűzött dijak és jutalmak. 1. S c h o l t z Gyula Vili. o. t. Tompa lyrai költészete ez. irodalmi ér­ tekezésért a magát megnevezni nem akaró irodalombarát által adott 10 fran­ kos aranyat nyerte. 2. K r i s t ó f f y Kálmán VIII. o. t. Bosszú ez. elbeszélő költeménye a körtől 6 frt és Hámos László orsz. képviselő ur adományából 2 írt, összesen 8 frt jutalomban részesült. 2. B ö l c s h á z y István Vili. o. t. Földünk hajdan és most ez. termé­ szettudományi értekezése 5 frtot nyert. 4. S o l c z Ödön VIII. o. t. Jolán ez. balladája 5 frt, 5. Ugyancsak Solcz Ödön Tököli Imre fölkelése ez. pályamunkája 2 frtnyi díjban részesült. Ezenkívül M a k i á r y Árpád Vili. o. t. mint legjobb szavaló a kör ré­ széről 5 frt, Hámos László orsz. képviselő ur adományából 3 frt, összesen 8 frt jutalmat-, S c h o l t z Gyula Vili., S o l c z Ödön Vili., G u 11o h n Márton VI., o. tanulók 2—2 frt jutalmat nyertek; W i t t e b e n Guidó VI. o. t. Alexy Albert ur adományából mint igyekező szavaló 1 frt jutalomban részesült. A kört a tanárkar részéről ez évben is P o r u b s z k i Pál vezette.

VIII.

TANSZEREK. 1. A term észettani gyűjteményben van 131 darab. Ezen gyűjtemény vétel utján következő tanszerekkel szaporodót t : egy üvegcsokor ; hegynek futó ket­ tős kúp; lépcsőn járó bábok; Archimedes-féle vizcsavar; 12 db. repesztö üvegballon; hólyagrepesztő henger; időszaki kút; Chladni-féle készülék; szi­ getelt conductor; készülék, hogy az eleetromosság a felületen székel; készü­ lék a kétféle eleetromosság kimutatására; egy Meidinger-féle elem; egy pár tapadási lemez; egy rézgolyó a fajsúly változásának kimutatására; higany­ cső; egy skioptikon 25 db. képpel és egy függönynyel.

2. A term észetrajzi gyűjtemény. a) Á l l a t t a n i t á r g y a k : kitömött emlős állat 15 d b ; madár 128 d b ; hüllő 12; kétélű 7; hal 9; egy emberi csontváz; egy emberi koponya; egyéb emlősök váza 16; mammut csont 8; csiga, kagyló s egyéb puhatestü álla­ tok 96 faj; izeit lábú állat 654 db; féreg, tüskebőrü és egyéb ürbelü állat összesen 11 db; madártojás 444 db; falikép 5 db; górcsövi készítmény 72 db.

37 A állattani tárgyak vétel utján egy gipszből készített embertörzszsel szaporodtak, melynek mellső része levehető, s az ember testének belső szer­ vei láthatók. Ajándékozás utján egy db. 6 hónapos borjú: Fábry Károlytól; egy Hippocampus brevirostris Hajkor Tamás úrtól; a béka fejlődését elötüntetö készítmény; különféle felhámképletek; különböző rendű állatok fogsora; egy szétszedett borjukoponya: Erős Lajos úrtól. b) N ö v é n y - g y ű j t e m é n y . Négy phanerogam gyűjtemény és egy kryptogam-gyüjtemény; 190 db. tengeri moszat, 11 falikép, 38 db. górcsővi készítmény, 2 db. papirmaché. Vétel utján szaporodott e gyűjtemény: 1 Secale cercale, Phaseolus vulg. Pinus silvestris térmés és Pinus silvestris porzós virága, Ulrica dioica ma sc. et fém. papirmachéból készített példányaival. c) Á s v á n y o k : 400 faj; kőzet 91 db, kristály váz 7 ; kristályminta pa­ pírból, fából és gipszből 342 d b .; egy Hreitenlohner lámpa, egy keménységi foksor, egy olvadékonysági fokozat; egy forrasztó cső tokkal. E gyűjtemény vétel utján szaporodott: egy pyknometer; egy phosphoreskáló-anyag gyűjtemény, mely kétféle zöld-, egy kék-, egy narancs-, egy sárga- és egy ibolyaszint m utat; továbbá: aszbeszt hosszú szálakban; 6 db. jegeczitő csésze; két db. platinaszivacs; 24 db. drágaköutánzat; végül: az osztrák-magyar monarchiának geológiai térképe, Hauertől. 3. Vegytani szertár. Vétel utján következő eszközökkel szaporodott: egy készülék a levegő kiterjedésének-, egy másik készülék a folyadék kiter­ jedésének megm utatására; egy chemiai harmonika; 3 különféle lombik- és csőkefe, egy lapos dugóreszelö; egy üveggolyó a levegő súlyának megmérésére. Ajándékozás u tjá n : két darab Döbereiner-féle gyujtógép; egy száritó készülék; egy kád az oxygén fejlesztéséhez; egy Berzelius lámpa Pósch J. Gyula úrtól. 4. A pénz- és éremgyüjtemény 750 darabból áll. Ajándékozás által sza­ porodott : egy török aranynyal és egy Hanza ezüstpénzzel Fábry Károly úr­ tól; egy db. orosz aranypénzzel Welky Jenő VII. o. tanulótól. 5. Térkép gyűjteményünk 113 darabból áll. Ez évi szaporodás a követ­ kező : A magyar birodalom tört. térképe: Helmár Ágosttól; Magyarország közigazgatási és közlekedési térképe-, és Magyarország hegy ésv vízrajzi térképe Homolkától; A. föld felületének fő alakjai; Wandkarte von Alt-Griechenland ; Wandkarte von Italien; Wandkarte des Röm. Reiches Kieperttöl.

6. Rajz-tanszerek. A) M é r t a n i t a n s z e r e k g y ű j t e m é n y e ; 1. Füzetek száma: 3. — 2. Minták szám a: 35. — 3. Eszközök szám a: 24. — E gyűjtemény az 1886—87. tanévben, a II. osztály tanulói által készített 18 db. kártyapapi­ rosból való nagyobb testmintával szaporodott. B) S z a b a d k é z i r a j z m i n t á k g y ű j t e m é n y e . E gyűjteményben — beleértve a 25 db. Nagy S. és Greiner M.-féle szépirási füzetet — van 31 füzet. E gyűjtemény szaporodása vétel utján az 1886—87. tanévben a kö­

38 vetkező: 1) Landau »Arányok szerinti rajzolás« alaki mintáinak 1 füzete (két rész). 2) Hänselmann »Moderne Zeichenschule« diszitményi mintáinak az év folyamában megjelent IV., V. és VI. füzete. 7. Torna eszközök. A gymn. tornahelyisége 127 db. tornaszer- és torna­ eszközzel van felszerelve. Ez idén egy mászórud és két korlát ujjal lett kicserélve.

IX.

KÖNYVTÁR. 1. C házár-féle esp. könyviár. A néhai Cházár András-féle esperességi könyvtár áll 3001 kötet és 5 füzetből. Könyvtárör: K r a u s z Lajos tanár.

2. Gymnasiumi könyvtárak. a) T a n á r i k ö n y v t á r . A tanári könyvtár a lefolyt iskolai évben vétel utján következő müvekkel gyarapodott: Horváth Mihály: A független­ ségi harcz története 3 köt. és Huszonöt év Magyarország történelméből 3 k. Dr. Max W ildemann: Jahrbuch der Naturwissenschaften 2 k .; Kont Gyula: A természettan elemei 1 k .; Landau és W ohlrah: Rajzoló geometria 1 f.; Dr. Schmidt Ágoston: Természettan 1 k .; Soltész és Szinnyei: Görög-ma­ gyar szótár 1 k. 2 pld.; Raphael Kühner: Grammatik der lat. Sprache 3 k .; Schnorr: Archiv für Litteraturgeschichte 1 k. ; Hanusz: Növényvilág 1 k. > Gedike Hoffmann: Lateinisches Lesehuch 1 k .; Engelien: Gramm, der Neu­ hochdeutschen Sprache 1 k .; Magyarország tiszti czim- és névtára 1 k .; Mac-Carty: Anglia Története korunkban Il-ik k .; Ranke Leopold: A római pápák, egyházak és államok a XVII. században I-ső k .; Symonds: Az olaszországi Renaissance művészete III. k .; Bernát István: Észak-Amerika 1 k .; Beöthy Zsolt: A szép prózai elbeszélés a régi magyar irodalomban I-sö k .; Gide P á l: A nők joga 2 k .; Haraszti Gyula: A naturalista regényről 1 k .; Thaly Kálmán : Régi magyar vitézi énekek 2 k .; Gyulai P á l: Katona József és Bánk Bánja 1 k .; Erődi Dániel: A középiskolai kérdésről 1 f.; Toldy F . : A magyar költészet kézikönyve 5 k .; Gyulai P á l: Kemény Zsigmond tanul­ mányai 1 k .; Hunfalvy P á l: Nyelvtudomány és nyelvtanítás 1 k. Ribáry Marczali: Világtörténelem 2 k .; Toldy F .: A magyar költészet története 1 k. 5 Thaly Kálmán: Adalékok a Thököly és Rákóczi-kor irodalomtörténetéhez 2 k. ; Szigligeti Ede: A dráma és válfajai 1 k .; Molnár Viktor: A hazai kö­ zépiskolák reformja 1 k.; Lóczy Lajos: Khinai birodalom 1 k .; Dr. Wekerle László: Kis Lexikon 2 k. ; Trefort Ágoston : Újabb emlékheszédek és tanul­ mányok 1 k .; Herman Ottó : A magyar halászat könyve 2 k .; Szinnyei Jó­ zsef: A magyar nyelv rendszere 1 f. ; A gymn. tanítás terve 1 k .; Dr. Wutz Albert: A magyarországi fő-és középiskolák névkönyve 1 k .; Anthoni Rich: Wörterbuch der Röm. Altherthümer 1 k.

39

Vétel utján tehát szereztetett 55 kötet és 3 füzet. Gyarapodott e könyv­ tár azon folyóiratok megfelelő évfolyamaival, melyeket a tanárikar járat. E folyóiratok következők: Középtanodai Tanáregyesület Közlönye, Budapesti Szemle, Természettudományi Közlöny, Ev. Egyház és Iskola, Magyar Nyelvőr, Philologiai Közlöny és Philosophiai Szemle. Nagybecsű adományaikkal gyarapitották e könyvtárt: 1. A nmélt. vall. és közokt. m. k. minisztérium 2 köt. és 1 füzettel. 2. Főt. Czékus István püs­ pök ur 3 füzettel. 3. A m. tud. akadémia 14 köt. és 23 füzettel. 4. A Franklin-Társulat, valamint Eggenberger, Lampel, Kókai, Pfeifer, Läufer könyvkiadó czégek 13 kötettel és 6 füzettel. 5. Mint cserepéldányt kapott gymnasiumunk 95 középiskolai és 22 más jellegű iskolai értesítőt. 6. Ngs. Elischer József főigazgató ur 29 db. régibb isk. értesítőt küldött főgymnasiamunknak. Van e könyvtárban jelenleg 1272 tudományos szakmunka 1422 kötet­ ben ; 73 tud. folyóirat 167 kötetben; 30 vegyes mü 44 kötetben. A kisebb füzetek száma (többnyire isk. értesítők) meghaladja az 1500-at. Könyvtárőr: 0 r a v e c z Mihály. b) I f j úsági könyvt ár . Ez 749 kötet- és 152 füzetet tartalmaz. Ez évben szaporodott a S z i k 1a y Géza ügyvéd ur és iskolatanács-tag becses adományá­ ból 34 kötet és két füzettel; u. m .: Schiller válogatott müvei 12 k .; Termé­ szettudományi Közlöny 13 k .; Sárospataki emlékkönyv 1 k .; Kazinczy F., Osszián fordításai 2 kötet., Kátai G. K. M. természettudományi társulat tör­ ténete 1 k .; Galgóczy K. Magyar orsz. Szerb vajdaság. Temesi bánság 1 k .; Kiss J. Ifjúság barátja l k .; Szabó J. Magv. orv. és term, vizsg. 1 k .; Dr Mikolóczy M. Szölöisme 1 k.; Eszterházy Képtár müsorozata 1 k .; Dr. Pelech J. A sztraczenai völgy és dobsinai jégbarlang 1 f.; Rozsnyói lövészegy­ let alapszabályai 1 f .; S c h u b e r Mátyás tanár ajándéka: Ujváry B. Farka­ sok közt 1 k. Ezen kívül vétel utján szaporodott a könyvtár 20 kötet és 6 füzettel. Könyvtárőr: P o r u b s z k i Pál.

X.

TÁPIN TÉZET ÉS CONVICTUS. Tanodánknál a tanuló ifjak élelmezése kétféle : convictusi és a szegé­ nyebb sorsúaké tápintézeti. A convictusban kap a növendék ebédre: levest, húst, főzeléket és ke­ nyeret, hetenkint egyszer tésztaételt; — vacsorára főzeléket és kenyeret, hetenkint kétszer pecsenyét, egyszer tésztaételt. Az alomneumba járók kapnak leves, hús és (25 dekagr.) kenyérből álló ebédet, — főzelék és (25 dekagr.) kenyérből álló vacsorát. A convictusi élelmezés ebéd és vacsoráért ez évben 58 frt, az alumneumi ellátásért 38 frt évi díj fizettetett.

40 A dijak félévenkint — a szegényebbeknél kisebb részletekben is, — de mindig előre fizetendők. Ezen élelmezési intézetekbe tanodánk bármely növendéke — felekezeti különbség nélkül — befogadtatik. Folyó tanévben mindkettőben 45 növendék étkezett. A növendékek száma az egyes osztályokra igy oszlik szét: I. 9.

II. 3.

III. 3.

IV. 3.

V. 7.

VI. 6.

VII. 6.

VIII. 8.

Vallásfelekezetek szerint pedig: ág. hitv. 37, helv. hitv. 5, róm. k. 3.

XI.

KEGYADOMÁNYOK. A lefolyt iskolai évben tanintézetünk következő adományokban részesült : 1. Szerecsen Lajos úrtól, főgymnasiumunk érdemes volt felügyelőjétől 100 forint. 2. Varga József kereskedő úrtól 100 frt. 3. A rozsnyói takarékpénztártól 25 frt. 4. A tápintézeti kéregetések — supplicatió — utján befolyt 757 frt 10 kr. 5. A roznyói egyház hivei a tápintézetre termesztményi adományokon kivül 70 frt 23 krral járultak. 6. Tanodái tökére a tanuló ifjúságtól befolyt 152 frt. 7. Méltóságos br. Prónay Dezső egyetemes felügyelő ur a Rozsnyón tartott egyet. ev. egyházi gyámintézet közgyűlése alkalmával a tápintézetben étkezők javára rendezendő beneficiumra adományozott 50 irtot. 8. Dr. Markó Sándor egyházi felügyelő ur az ev. templom 100 éves jubileuma ünneplésekor, Gál János ur pedig más alkalommal a tápintézetbe járókat szintén beneficiumban részesiték. 8. Egy névtelen a Petőfi-kör legszorgalmasabb tagjának egy darab 10 francos aranyat; H á m o s László orsz. képviselő ur ugyancsak körbeli dol­ gozat és szavalat jutalmazására 5 frtot-, A l e x y Albert ur pedig 1 frtot ajándékozott. 10. Sziklay Géza ügyvéd és iskolatanács-tag ur az ifjúsági könyvtárat 34 kötet és 2 füzetnyi becses munkával kegyeskedeit gyarapítani.

Fogadják a nemeskeblü pártfogók kegyes adományaikért intézetünk h á­ lás köszönetét.

41

XII.

ÖSZTÖNDÍJAK s e g y é b s e g é l y e z é s . Az ösztöndíjak s más segélyezések, mikben a tanuló ifjúság részesült, következők : 1. A néhai Teleki-Róth Johanna grófnő által alapított ösztöndíj, mely­ ben a nagymélt. és főt. egyetemes egyházgyülési bizottmány határozatánál fogva az 1886—87. tanévben 3 itju részesittetett, mindegyike 38 frtban, u. m .: B ö l c s h á z y István, S c h o 1c z Gyula VIII. és R o x e r István VII. o. tanulók. 2. Kramarcsik Károly-féle 540 írtból álló jubileumi alapítvány 27 frt kamatja, kifogástalan erkölcsi magaviseletü és jó előmeneteltí tanulónak ada­ tik ösztöndijul. Ez S c h e f f e r Sándor VII. o. tanulónak adatott. 3. Gömöry András volt rozsnyói lelkész 500 frtnyi alapítványának 25 frt kamatja egy jó igyekezető szegény árva fiúnak adatik ösztöndijul. Ez S c h o l c z Ödön VIII. o. tanulónak adatott. 4. Gyürky-Markus Johanna-féle 500 frtból álló alapítvány, melynek 25 frt kamatja egy VI., VII. vagy VIII. osztálybeli, erkölcsben és tudományban legkitűnőbb szegény tanulónak, felekezeti és nemzetiségi különbség nélkül ösztöndijul adatik. Erre K l e i n Róbert VI. o. t. érdemesittetett. 5. Szerecsen László-féle 500 frtból álló alapítvány, melynek 25 frt ka­ matja egy szorgalmatos tanulónak — nem tekintve az osztályt, melybe jár a jutalmazandó — adatik ösztöndíjul. Ez K e n g y e l Lajos VII. o. tanulónak adatott. 6. Rozsnyói születésű Töltéssy Sámuel volt budai gyógyszerész végrendeletileg 1000 frt tőkét adományozott. Kamatja H r i t z Lajos és S t r o m p Lajos V. o. tanulóknak 25 —25 írtjával adatott ösztöndijul. 7. Sárkány Károly ösztöndij-alapitványa, melynek kamatjai két legszor­ galmasabb VI., VII. vagy VIII. o. t. közt osztatnak ki. Ez R e g u 1 y Ödön VIII., és H a j e s i Sámuel VII. oszt. tanulóknak adatott, egyenkint 23 frt 16 kr. 8. A Clementisz István-féle ösztöndíjakban K o n c s e k László V., T av a s s y Gyula IV., B a 1c z o Lajos és H a l a s i Viktor III., P a 1 i c z János II. és V a s s Károly I. o. tanulók részesittettek fejenkint 5 frt 67 krban. 9. Dr. Szontagh Kálmán alapítványa utáni 30 frt kamatot egy rozsnyói születésű ág. hitv. ev. szegénysorsu s az érettségi vizsgálatot kitűnő eredménynyel letett érdemes tanuló kapja ösztöndijul. Ez a bizottság által az érettségi vizsgálat befejezése után szokott kiosztatni. Ez évben B ö l c s h á z y István kapta. 10. Markó János 40 frtnyi alapítványa és 11. Dráskóczy Gyula magyar irásdolgozatokra tett ösztöndíj alapítványa kamataiból jutalomban részesült B ö l e s h á z y István Vili. o. t. egy darab aranyban és S c h e f f e r Sándor VII. o. t. egy db 2 frtos tallérban.

L

42

12. Alexy Albert ur egy IV. osztályú legjobb számolónak jutalmul 3 irtot ajándékozott, mely jutalomra S t r o m p Miklós találtatott érdemesnek. 13. A Kramarcsik Károly-féle ösztöndíjalap ki kerekítése után felmaradt 1 db. keresztes tallérból és 1 db. ezüst írtból álló összeg P u t n o k i Pál III. oszt. tanulónak adatott jutalmul. 14. A m. kir. pénzügymin. adományozásához tartozó jövedéki bírság­ alapból S z é p l a k János VII. oszt. tan. 100 frtnyi és Szilágyi Jenő I. o. t. 60 frtnyi ösztöndíjban részesült. 15. A nm. m. k. közi. miniszter ur a supplicatió czéljából kiküldött tanulóknak olcsó menetjegyek használását engedte meg. 16. Főgymnasiumunk 2 dobsinai tanítványnak H a j e s i Soma VII. és Ni k i Mihály I. osztálybelieknek ingyen szállást és ebédet adott és felmen­ tette őket a tandíjfizetés kötelezettsége alól. 17. Részint egész, részint részbeni tandijelengedés jótéteményében 25 tanuló részesült. Az elengedett összeg 332 írt 50 kr. 18. A tápintézeti dijakból 7-nek 10 frtjával, 2-nek 18 frtjával, 5-nek 23 frtjával és 1-nek 38 frt összesen 259 írt elengedtetett. 19. Magánoktatás által segélyt szerzett 18 tanuló.

XIII.

A GYMNASIUM! IFJÚSÁG NÉVSORA. Az első o s z tá ly b a n .

5

10

i5

20

Bercsényi Lajos, ág. hitv. Rozsnyó, Gömörmegye. Blaho Géza, ág. hitv. Rozsnyó, Gömörmegye. Csisko Simon, ág. hitv. Dobsina, Gömörmegye. Czékus György, ág. hitv. Kun-Taplocza, Gömörm. Czirbusz András, ág. hitv. N.-Veszverés, Gömörm. Gutmann Ignácz, móz. vall. Rozsnyó, Gömörmegye. Hajcsi Barna, ág. hitv. Rozsnyó, Gömörmegye. Hevessy Zoltán, helv. hitv. Poszoba, Gömörmegye. Karkoványi K. r. k. Tisza-R off, J.-N.-K.-Szolnok, m. t. Kengyel János, ág. hitv. Rozsnyó, Gömörmegye. Kimer Sándor, ág. hitv. Rozsnyó, Gömörmegye. Kiss Géza, ág. hitv. Rozsnyó, Gömörmegye. . Kiss Manó, ág. hitv. Rozsnyó, Gömörmegye. Klein Rudolf móz. vall. Dobsina, Gömörmegye. Liplich Gyula, móz. vall. Genes, Gömörmegye. Niki Mihály, ág. hitv. Oláhpatak, Gömörmegye. Pazár Miklós, ág. hitv. Rozsnyó, Gömörmegye. Péter József, helv. hitv. Szőlős-Ardó, A.-Tornám. Pollacsek Mór, nióz. vall. Rédova, Gömörmegye. Póscíí Aladár, ág. hitv. Rozsnyó, Gömörmegye.

-

Rabin Géza, móz. vall. Szilicze, Gömörmegye, m. t. Rabin Gyula, móz. vall. Szilicze, Gömörmegye, m. t Róth Réla, móz. vall. Rozsnyó, Gömörmegye. Schablik Károly, ág. hitv. Alsó-Sajó, Gömörmegye. 25 Schablik Károly, ág. hitv. Rerzéte, Gömörmegye. Schwartz Gyula, móz. vall. Rorzova, Gömörm. m. t. Szilágyi Jenő, ág. hitv. Rozsnyó, Gömörmegye. Szoják András, ág. hitv. Retlér, Gömörmegye. Tamásy Aladár, helv. hitv. Rozsnyó, Gömörmegye. 30 Thaisz Arthur, ág. hitv. Remete, Szepesmegye. Vajner Gyula, ág. hitv. Rozsnyó, Gömörmegye. Vass Károly, ág. hitv. Rozsnyó, Gömörmegye. Zajacz Károly, ág. hitv. Jolsva, Gömörm. m. t.

A m áso d ik o sztá ly b a n .

5

10

15

20

Altstock Ármin, móz. vall. Dobsina, Gömörmegye. Rogsch László, ág. hitv. Durand, Szepesmegye. Csekő Réla, helv. hitv. Rozsnyó, Gömörm. Csolsch Gyula, ág. hitv. Dobsina, Gömörmegye. Csolsch Miksa, ág. hitv. Dobsina, Gömörmegye. Deutsch Rertalan, móz. vall. Kovácsvágás, Gömörm. Halasi Miklós, ág. hitv. Rozsnyó, Gömörmegye. Hevessy László, ág. hitv. Sztárnya, Gömörm. m. t. Irányi János, ág. hitv. Rozsnyó, Gömörmegye. Kruzsinszky Gyula, róm. kath. Rozsnyó, Gömörm. Mariássy István, helv. hitv. Rerzéte, Gömörmegye. Markó Andor, ág. hitv. Rozsnyó, Gömörmegye. Mojses Géza, ág. hitv. Rozsnyó, Gömörmegye. Palicz János, ág. hitv. Ratkó, Gömörmegye. Pongó Lajos, helv. hitv. Horka, Gömörmegye. Pósch József, ág. hitv. Rozsnyó, Gömörmegye. Schwarz Gyula, ág. hitv. Rozsnyó, Gömörmegye. Sikerle Gusztáv, ág. hitv. Viszló, Abauj-Tornam. m. t. Tóth Árpád, ág. hitv. Miskolcz, Rorsodmegye. Wladár Győző, ág. hitv. Sámsonháza, Nógrádmegye.

A h a r m a d i k o s z tá ly b a n . Ralczo Lajos, ág. hitv. Ratkó, Gömörmegye. Renko Réla, ág. hitv. Henczkó, Gömörmegye. Rlum Rezső, móz. vall. Pelsőcz, Gömörmegye.

5

10

15

20

Bölcsházy Dezső, ág. hitv. Rozsnyó, Gömörmegye. Diószeghy Dezső, h. hitv. Kelemér, Gömörm. ra. t. Fleischer Gyula, móz. vall. F.-Lehota, Gömörmegye. Gallo Gyula, ág. hitv. Rozsnyó, Gömörmegye. Gutmann Lajos, móz. vall. Rozsnyó, Gömörmegye. Halasi Győző, ág. hitv. Rozsnyó, Gömörmegye. Justh Gyula, ág. hitv. Rozsnyó, Gömörmegye. Keil Mihály, ág. hitv. Svedlér, Szepesmegye. Körösi János, helv. hitv. Almás, Abauj-Tornam. Maurer Oszkár, ág. hitv. Rozsnyó, Gömörmegye. Neuländer Ármin, móz. vall. Szepes-Váralja. Osgyányi Dezső, helv. hitv. Pelsőcz, Gömörmegye. Putnoky Pál, helv. hitv. Rozsnyó, Gömörmegye. Rombauer Sándor, ág. hitv. Rozsnyó, Gömörmegye. Schnitzer Miksa, móz. vall. Rozsnyó, Gömörmegye. Szoboszlay Géza, helv. hitv. Betlér, Gömörmegye. Varga János, ág. hitv. Ochtina, Gömörmegye. Weinberger Rezső, móz. vall. Rozsnyó, Gömörm.

A n e g y e d ik o s z tá ly b a n . Blau Frigyes, móz. vall. Halmaj, Abauj-Tornam. Fischer Géza, ág. hitv. Rozsnyó, Gömörmegye. Kaczián Sándor, ág. hiv. Rozsnyó, Gömörmegye. Kellner Gyula, móz. vall. Rimaszécs, Gömörmegye. 5 Kochen Valdemár, ág. hitv. Murány, Gömörmegye. Lisszauer Adolf, móz. vall. Sebespatak, Gömörm. Martinyi János, ág. hitv. Rochfalva, Gömörmegye. Marton László, ág. hitv., Csetnek, Gömörmegye. Mathaeidesz Ákos, ág. hitv. Geczelfalva, Gömörm. 10 Reichert Gyula, ág. hitv. Rozsnyó, Gömörmegye. Roth Henrik, móz. vall. Rozsnyó, Gömörmegye. Sebők Iván, ág. hitv. Csetnek, Gömörmegye. Stern Miksa, móz. vall. Imrichfalfa Szepesmegye. Sterpka Miklós, ág. hitv. Rozsnyó, Gömörmegye. 15 Stromp Miklós, ág. hitv. Rozsnyó, Gömörmegye. Szabados Sándor, helv. hitv. Rozsnyó, Gömörm. Szoyka Sándor, ág. hitv. Rozsnyó, Gömörmegye. Tavassy Gyula, ág. hitv. Rozsnyó, Gömörmegye. Vajner Gusztáv, ág. hitv. Rozsnyó, Gömörmegye.

Az ö tö d ik o s z tá ly b a n . Blau Károly, móz. vall. Halász, Szabolcs. Deutsch Miksa, móz. vall. Kun-Taplocza, Gömörm. Diószeghy László, helv. hitv. Kelemér, Gömörm. Gallo György, ág. hitv. Rozsnyó, Gömörm. 5 Gál Manó, ág. hitv. Rozsnyó, Gömörmegye. Gotthilf Miksa, móz. vall. Almás, Abauj-Tornam. Hazai Vilmos, róm. kath. Őrmező, Zemplén. Hermann Gyula, ág. hitv. Ochtina, Gömörm. Hritz Lajos, ág. hitv. Merény, Szepesin. 10 Istók József, ág. hitv. Lőkösháza, Gömörmegye. Kengyel János, ág. hitv. Csetnek, Gömörmegye. Koncsek László, ág. hitv. Redova, Gömörmegye. Kovács Lajos helv. hitv. Putnok, Gömörmegye. Kovács Miklós, ág. hitv., Rozsnyó, Gömörmegye. lő Lipták Lajos, ág. hitv. Veszverés, Gömörmegye. Lux Károly, ág. hitv. Rakacza, Borsodmegye. Marton Pál, ág. hitv. Csetnek, Gömörmegye. Mészáros Győző, helv. hitv. Felső-Novaj, A.-Torna. mt. Osgyáni Béla, helv. hitv. Pelsőcz, Gömör. 20 Papp Zoltán, helv. hitv. l ’idvég-Ardó, A.-Torna. Stromp Líijos ág. hitv. Rozsnyó, Gömörmegye. Szobonya Lajos, helv. hitv. Rozsnyó, Gömörm. Varga György, ág. hitv. Rudna, Gömörmegye.

A h a to d ik o sztá ly b a n . Baltazár János, ág. hitv. Jolsva, Gömörmegye. Blum József, ág. hitv. Rozsnyó, Gömörmegye. Czékus István, ág. hitv. Kun-Taplocza, Gömörm. Demeter Miklós, móz. vall. Rozsnyó, Gömörmegye. 5 Endrődy Árpád, róm. kath. Budapest, Pestmegye. Fridrik Barna, róm. kath. Pelsőcz, Gömörmegye. Gál János, ág. hitv. Rozsnyó, Gömörmegye. Gutlohn Márton, móz. vall. Rozsnyó, Gömörmegye. Istók Jenő, ág. hitv. Lőkösháza, Gömörmegye. 10 Janovicz Dávid, móz. vall. Nagy-Szlabos, Gömörm# Kiss István, ág. hitv. Rozsnyó, Gömörm., kilépett. Klein Róbert, ág. hitv. Svedlér, Szepesmegye. Rombauer Edgár, ág. hitv. Rozsnyó, Gömörmegye. Róthmann Adolf, móz. vall. Otrokocs, Gömörmegye.

15 Szentiványi Géza, ág. hitv. Gömör-Panyit, Gömörm. Wittchen Guidó, ág. hitv. Rozsnyó, Gömörmegye. Wladár László, ág. hitv. Sámsonháza, Nógrádmegye.

A h e t e d i k o s z tá ly b a n . Antóny János, ág. hitv. Dobsina, Gömörmegye. Gömöry László, ág. hitv. Alsó-Sajó, Gömörmegye. Hajcsi Sámuel, ág. hitv. Dobsina, Gömörmegye. Kengyel Lajos, ág. hitv. Rozsnyó, Gömörmegye. ő Koreny Márton, ág. hitv. Vichodna, Liptómegye. Markó Ernő, ág. hitv. Kassa, Abauj-Tornamegye. Mojses György, ág. hitv. Rozsnyó, Gömörmegye. Reguly Kálmán, ág. hitv. Klenócz, Gömörmegye. Roxer István, ág. hitv. Rozsnyó, Gömörmegye. 10 Schefler Sándor, ág. hitv. Rozsnyó, Gömörmegye. Széplak János, róm. kath. Rozsnyó, Gömörmegye. Tóth Kálmán, helv. hitv. Felfalu, Gömörmegye. Velky Jenő, ág. hitv. Hosszúszó, Gömörmegye.

A n y o l c z a d i k o s z tá ly b a n . Rárdossy Miklós, r. kath. Nagy-Röcze, Gömörmegye. Bertalan Imre, r. kath. Budapest. Bölcsházy István, ág. hitv. Rozsnyó, Gömörmegye. Fridrik Vilmos, r. kath. Pelsőcz, Gömörmegye. 5 Gáspár Géza, helv. hitv. Rozsnyó, Gömörmegye. Glück Manó, móz. vall. Görgő, Abauj-Tornamegye. Groák Lajos, móz. vall. Nyíregyháza, Szabolcsm. Kellner D. Károly, ág. hitv. Veszverés, Gömörm. Koncsek János, ág. hitv. Rédova, Gömörmegye. 10 Kristóffy Kálmán, r. kath. Rozsnyó, Gömörmegye. Makláry Árpád, helv. hitv. Murány, Gömörmegye. Reguly Ödön, ág. hitv. Klenócz, Gömörmegye. Reiszfeld Adolf, móz. vall. Dobsina, Gömörmegye. Schnitzer Rezső, móz. vall. Rozsnyó, Gömörmegye. lő Scholtz Gyula, ág. hitv. Vichodna, Liptómegye. Sebők Zoltán, ág. hitv. Csetnek, Gömörmegye. Solcz Ödön, ág. hitv. Barka, Gömörmegye.

47

XIV.

A TANÍTÁS e r e d m é n y e . 1. Érettségi vizsgalatok. Az érettségi vizsgálat Írásbeli részének tételei a következők voltak: a) 1. 2. 3.

Magyar önálló dolgozatra: Mily hatással volt Petőfi a magyar lyrai költészetre? Nagy Lajos és Mátyás király, (párhuzamos jellemrajz.) A viz és tűz hatása a föld fejlődésénél. (Értekezés).

b) Fordításul magyarból németre : Lehr-Riedl TI. kötetéből Baráth F .: A gonoszságot a fa is elárulja. c) Fordításul magyarból latinra: Kolmár és Sváby, Fordítási gyakorlatok magyarból latinra czimü köny­ véből a 27-ik lapon: Socrates véleménye a halál utáni életről. d) Homer Iliasából Hoehegger kiadása szerint: a IX. énekből a 297—320 verssorok. e) Mennyiségtani dolgozatra: 1. Három testvér együttesen 60500 frtnyi vagyont örökölt egyenlőtlen részekben. A legidősebb 4 százalékkal, a második 4'/., százalékkal, a legfia­ talabb 5 százalékkal kamatoztatván pénzét, mindegyikök egyenlő évi kamatjövedelmet kapott. Mi midegyiknek az öröksége ? 2. Valamely egyenesvonalu háromszög csúcsainak szegvényei (eoordinatái) a következők: (A) csúcsra nézve x, — 3 cm, y, — 4 cm ; (B) csúcsra nézve x„ = 5 cm, yQ= —6 cm ; (C) csúcsra nézve x.t = —4 cm, y3——7 cm. Kiszámitandók e háromszög oldalai.

48

2

2

erdészeti jogi 1 bizonytalan

postahivatali

3

katonai

orvosi

4

tanári

papi

1 101 3

egy évre

szeptemberre

2

Bejelentett pályaválasztás

gazdászati

13

egyszerűen

írásbelit hány tett sikerrel ? Szóbelit hány tett sikerrel ?

másutt végző?

— | 16

jól

16

É r ettn ek n y il­ V is s z a v e t ­ v á n ítta to tt te te tt

jelesen

16

A jelentkezők közt hány volt

az intézetben végző ?

Jelentkeztek összesen |

Az érettségi vizsgálatok eredményének áttekintése.

1

1 1

1 1

■ 1

2. Az évi tanulásban tett előmenetelről.

Mily eredménynyel?

I.

II.

III.

IV.

V.

VI.

o s z t á i y b a n a t a n ú lók minden tantárgyból j e l e s .................... minden tantárgyból legalább jó . . . minden tantárgyból legalább elégséges egy tantárgyból elég­ telen .................... két tantárgyból elég­ telen .................... több tantárgyból elégtelen . . . . Osztályonként öszszesen . . . .

VII. VIII. t ö z ül

aO) o ocN> m :0

4

1

5

2

2

2

2

2

20

6

8

4

3

4

1

2

1

29

13

7

11

14

15

7

9

13

89

5

1

1

__

1

4

__

_

12

5

3

_

__

__

2

__

__

10

—

—

—

—

—

—

—

1

1

33

20

21

19

22

16

13

17

161

XV.

AZ INTÉZET STATISZTIKÁJA.

— —

33 — 20 — 21 19 1 22 — 16 — 13 — 17

IV. V. VI. VII. VIII.

,1 9

Ossz.

163 4 10 1 - | l| 161

23 17 13 17

—

2—

1 1— —

—

1— —

5 —

1 2

1

6 5 3

2

1 4

4

99 20 10 32 161

—

2 1

1 o

126 25 10 161

4 7 1 2 5 3 2 1 4 5 5 2 3 2 6 1i

58 75 28 29 24 161

6 5 1 6 5 4 2

13

11 11 10 8 5 6 5 69

-

—

1

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

2

32

6

— —

i

éves 18 éves 19 éves 20 éves

I

1 17

éves éves éves éves éves éves éves 10 13 3

1

3

161

1

2

10 11 12 I 13 I 14 I 15 1 16

5 4 3 4 4 3 2 3

Magán tisztviselők Munkások és személyes szolgálatot tevők

13 15 8 8 10 8 6 9 6 12 6 7 5 6 4 10

Állami v. községi tiszt­ viselők

—

2 i i

A ta n u ló k é le tk o r á t tek in tv e

S z ü lő ik p o lg á ri á llá s a Önálló értelmiség Önálló őstermelők Önálló iparosok, kereske­ dők

—

1

23 8 15 4 18 2 17 2 18 2 10 5 10 2 15 —

Helybeli

8 2

Tót

1 1

Német

3 3 5

Magyar

21 14 10 13 13 10 11 7

H o n o ssá g r a nézve

Más megyebeli

20 — 2 — 21 — 1—

_

A n y a n y e lv é t tek in tv e

Megyebeli

—

Mózes vallásu

_

Római katholikus

Ezek közül ismétlők Bejegyzett magántanuló | Időközben kilépett Meghalt Vizsgálatot nem tett A tanév végével meg­ maradt

25

Helvét hitvallású

ill.

33

V a llá sr a n é z v e

Ágostai hitvallású

I. II.

Beíratott

Osztály

A ta n u ló k sz á m a

6 4 7 6 4 7 4 2 — — — 8 5 11 3 - — — — 4 4 3 11 — — í 3 7 6 — — — — I I 1 7 4 1 — 4 9 3 1 — — — -

1 10 16 21 22 22 19 12 21 13 161

1

50

FIGYELM EZTETÉS. A jövő tanév szeptemberhó 1-én kezdődik. Az első osztályba felvétetik oly tanuló, ki élete kilenczedik évét betöl­ tötte s nyilvános népiskolától nyert bizonyítványnyal, vagy felvételi vizsgá­ laton annyi előismeretet igazolni tud, a mennyivel a népiskola négy alsó osztályát jó sikerrel végzett tanulónak birnia kell. (1883. XXX. tcz. 11. §.) Felsőbb osztályba csak azon tanuló léphet, ki végzett osztálya minden tantárgyából legalább is e l é g s é g e s osztályzatot nyert. Ki e g y tantárgyból kapott elégtelen osztályzatot, augusztus 30. és 31-én bocsáttatik javitó vizsgálatra. Kik k é t tantárgyból kaptak elégtelen osztályzatot, főtisztelendő evang. püspök úrhoz czimzett s javítási engedélyt kérelmező folyamodványaikat f. évi juliushó 20-ig nyújtsák be. Ki k e t t ő n é l t ö b b elégtelen osztályzatot nyert, osztályismétlésre utasittatik. (Iö83. XXX. tcz. 11. §.) Minden tanuló — az intézet eddigi növendéke is — tartozik az iskolai év kezdetén az igazgatónál felvétel és beiratás végett jelentkezni. A felvételnél fizetendő dijak : a) beiratási dij 1 frt 50 kr, mely összeg csak először belépő tanulok által fizettetik; b) tandíj, mely az egész iskolai évre 18 frtot tesz és egyszerre vagy két egyenlő részletben, a b e i r a t á s a l k a l m á v a l és f e b r u á r h ó e l e j é n fizetendő. Tandíjmentesség, úgyszintén tápintézeti dijelengedés iránti folyamodvá­ nyok aug. 20-áig a gymnasiumi igazgatósághoz nyújtandók be.

51

TARTALOM, 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.

Gyöngyösi Istvánról. Az év lefolyása. Iskola-tanács. Tanári személyzet. A főgymnasiumban előadott kötelezett tantárgyak. Nem kötelezett tantárgyak. Petőfi-kör. Tanszerek. Könyvtár. Tápintézet és convictus. Kegyadományok. Ösztöndijak s egyéb segélyezés. A gymnasiumi ifjúság névsora. A tanitás eredménye. Az intézet statisztikája. Figyelmeztetés.