ÉRTESÍTŐ. Címeres zászlót a Parlamentre!

ÉRTESÍTŐ

Demokratikus Közéletért Alapítvány XVII. évf. 3. sz., 2011. március Közhasznú Szervezet megjelenik havonta Internetcím: http://bajnok.hu/ertesito • E-mail: [email protected]

Címeres zászlót a Parlamentre! A Parlament előtt jártamban szomorúan észleltem, hogy a kaput két zászló díszíti: egy EU- és egy magyar zászló. A szomorúságomat az okozta, hogy az EU kék zászlóját 12 arany csillag is díszítette, a magyar zászló piros, fehér, zöld színeit semmi. Pedig nekünk is van címerünk, amit olimpikonjaink is büszkén hordanak megkülönböztető jelként magukon, hogy magyarok, mert enélkül akár olaszoknak is tarthatnák őket. Gondolkodtam azon, vajon mi miért nem használjuk ősi címerünket, a Szent István-koronás pajzsot? Miért nincs rögzítve az alkotmányban, hogy a nemzeti jelképünk a pirosfehér-zöld alapon az ősi koronás címer? Még az ún. népköztársasági időben is volt valami címer a zászlón. Homályosan emlékszem rá, valamilyen szovjet típusú volt – hasonló a többi népköztársasági államokéhoz. Vagy úgy gondolják, a címerben Szent István koronája a királyságot jelképezi, és ma Magyarország Köztársaság – ezért nem szabad használni? Akkor miért a Parlamentben őrzik a koronát? Ha csak egy emlék, akkor a múzeumban lenne a helye! Egy ezeréves jelvényt nekünk el kell vetni és hagyni, hogy más államok egyes részeit használhatják saját jelképeiknek – mintha a magyaroknak ehhez semmi közük nem lenne? Tudomásom szerint a Habsburg-királyok osztrákok, nem magyarok voltak. Volt Habsburg-király (II. József, a „kalapos király”), aki nem volt hajlandó megkoronáztatni magát, de királyként uralkodott. (Ennyire nincs összefüggés a korona és a királyság között.) De az Árpád-házi királyokra büszkék vagyunk, akik szintén ezt a koronát viselték! Emlékezzünk Szent István intelmeire, amit Imre hercegnek adott. Magyarországon mindig több nemzetiség élt. A Szent Korona minden, országunkban élő nemzetiséget képviselte. Ezt a földet minden nemzetiségünk is védte! Nagyon hosszú lenne felsorolni azon nem magyarok neveit, akik életüket áldozták e föld védelméért – Magyarországért! A címer mindkét oldala – a négy sávos piros fehér rész és a háromhalmon a kettős kereszt – szintén ősi jelképeink. Legyünk rá büszkék! Méltó jelképe a koronás címer hazánknak! Kérjük az alkotmányozókat, Magyarország jelképének a címeres zászlót vegyék be az Alkotmányba, a Himnuszunk mellé! dr. Bajnok István

Szilánkok Henry Viscontitól Kértem Istent, hogy adjon nekem tudást, tudományt, de Ő azt mondta: nem. Ezt nekem kell megszerezni magamnak nagy áron és sok percemberke ellenében. Kértem Istent, hogy adjon nekem bátorságot, de Ő azt mondta: nem. És Isten adott veszélyeket, hogy legyőzzem azokat. Kértem Istent, hogy adjon nekem méltó halált, de Ő azt mondta: nem. Azt ki kell érdemelni. Nekem élnem kell, mert küldetésem van az emberek számára. Semmit sem kaptam, amit én akartam. De megkaptam mindent, amire szükségem volt, és imáim meghallgatásra leltek. És megkaptam a legnagyobbat, amit csak megkaphatok: A (magyar) emberek szeretetét!

A kettős párttagság világnézeti problémája Dr. Rétvári Bence Budapest XI. kerületi országgyűlési képviselő a KDNP kerületi lapjában nyilatkozott. Ezt követően olvashattuk, hogy szerinte az intézkedések együttesen a polgári kereszténydemokrata világnézetet szolgálják. Ez utóbbi kijelentés véleményem szerint a Fidesz és a KDNP kettős párttagság világnézeti problémáját kívánja megmagyarázni. Ugyanis a KDNP világnézeti szempontból keresztény párt, a Fidesz viszont nyilatkozatai szerint polgári párt. A polgári jelző sok keresztényi tulajdonságokat is magában foglal, de kifejezetten nem a keresztény értékrendet foglalja magában. Ez adódik abból, hogy a Fidesz gyűjtőpárt, a KDNP világnézeti párt. Ezt Orbán és Semjén elnök urak több nyilatkozatban is kinyilvánították. Úgy látszik, egy új világnézet keletkezése van kialakulóban, mert két nem azonos értékrendet kívánnak összemosni. Eddigi ismereteim szerint a kereszténydemokrata szó keresztény értékrendre utal, a polgári jelző pedig részben liberálisnak is értelmezhető. Ugyanis a polgár szó a nagy francia forradalom idején terjedt el éppen a keresztény fogalom helyett, vagy ellene lett használatos. Vizsgáljuk meg, mit fed a gyakorlatban a polgári és keresztényi fogalom. Helyesebb, ha tényeken vizsgálódunk. Azt tudjuk, hogy Magyarországon a polgári házasságot 1894-ben Wekerle miniszter vezette be. Addig csak egyházi – mondhatni keresztény – házasság volt elfogadott. A keresztény házasság nem ismer válást, a polgári házasságot többször is megismételhetem más-más párral. Ez már nagy különbség. A jogászok említik, hogy az egyház is „elválasztja” esetenként a párokat. De elfelejtik, hogy az egyházi ún. válásban nem egy érvényes házasságot bontanak meg, hanem az egyházi törvények szerint egy érvénytelen házasságot ismernek 2DEKA ÉRTESÍTŐ

el (valamilyen okból volt érvénytelen), és meg sem kötöttnek nyilvánítják a házasságot. Ezzel nem válást ismernek el, hanem érvénytelen házasságot. Kérdezem, hogy lehet mégis egy nem egyértelmű két fogalmat összekötni? Egyesek úgy vélik, jelzővel össze lehet kötni a két különböző tartalmú szót. Így lesz polgári-keresztény, de lehet polgári-szocialista vagy szocialista-keresztény stb. is. Azt is hallottam, hogy a Fidesz– KDNP szövetség azonos értelmű a német CDU–CSU szövetséggel. Csak egyet felejtenek el ezek a vélekedők. Németországban a két szövetséges mindegyike kereszténynek vallja magát! Nálunk a Fidesz mindig polgári pártnak vallja magát, nem keresztényinek! Az elmondottak elvi jelentőségű különbségeket jelentenek és a jelzős világnézet csak azt a célt szolgálja, hogy a dolgokat felszínesen vizsgáló emberek lelkiismeretét megnyugtassa. Mint a második világháború előtt is élő ember emlékszem, hogy régen az egyetemen két filozófiai tanszék létezett. Az egyiket polgári filozófiai tanszéknek, a másikat keresztény filozófiai tanszéknek hívták. Akkor, úgy látszik, különbséget tudtak tenni a polgári és keresztényi tudományok között. dr. Bajnok István

Mi minden erőt, ami a haza javára akar és tud tenni, nem eltiporni, hanem együvé fogni kívánjuk.

(Móricz Zsigmond)

Olvasói levelek 1. Tisztelt Bajnok úr! Köszönettel vettem Értesítőjét és pár észrevételt fűzök hozzá: 1. Haza c. cikkében írja, hogy a templomokban nem nagyon lehet a hazaszeretetet és a jó erkölcsöt megtaníttatni, mivel oda kevesen járnak, így van. (Csak a saját felekezetem adatait ismerem, Budapesten a reformátusok 3,5%-a rendszeres templomba járó.) Gondolom, a többi történelmi egyházban is hasonló az arány. • Javasolom: arra kellene irányítani és szorítani a pártokat, az új kormányt (és az alkotmányozást is), hogy növekedjen az egyház szerepe a magyar társadalomban. • Az egyház az egyedüli, ahonnan nem kell senkinek ma attól félnie, hogy igényt tart világi hatalomra. Hiszen minden hatalom Jézusé, és ő parancsot arra adott: hirdetni az evangéliumot. • Isten az, aki meghatározta a népek, nemzetek helyét, szerepét, ezért az egyház részrehajlás nélkül érdekelt és kompetens a hazafias nevelésben. (Kiemelés a szerkesztőtől) XVII. évf. 3. szám

3

• Végül a Biblia tanítása szerint a felsőbbség hatalma (királyok, miniszterelnökök stb.) Istentől származik, és arra szolgál, hogy az alattvalókat vagy demokráciában a népet a jóra vezessék, és pozíciójukat a nép javára használják fel. (Miniszter = szolga) • Nem utolsósorban az egyházaknak szociális területen is kiemelkedő szerepük van. 2. Ezért jó lenne, ha két vonalon indulna be a keresztény erkölcs tanítása és a hazaszeretetre nevelés: • Egyrészt – ahogy Ön is javasolta – kötelező hit-erkölcstan az iskolákban, • Másrészt egyházi vonalon a hitoktatás állami támogatásával. Ne feledjük, egészséges lelkületű ifjúság nélkül nincs nemzeti felemelkedés! (kiemelte a szerkesztő) Állami segítség (akarat) nélkül ez nem valósítható meg! Az oktatási törvényben kell ezt rögzíteni. 3. A normális polgári államokban a hit és erkölcstan kötelező. Ott nem a szülőnek kell kérvényeznie, hogy hittanra járhasson a gyermeke (mint nálunk az ún. szocializmusban). Sőt fordítva van, azoknak a szülőknek kell felmentést kérniük, akik nem kívánják járatni gyermeküket hit- és erkölcstanra. Most kell elkezdeni a patrióta és erkölcsös nevelést, hogy 10-15 év múlva egy hazafias gondolkozású és a társadalom iránt felelősséget érző nemzedék nőjön fel! Terdik Tamás, Budapest

2. A múlt év tavaszán sokmillió magyar választópolgár által megválasztott parlamenti képviselők „etikájáról” elmarasztaló véleményem van. Összegyűjtöttem mindazon újságcikkeket, melyben az egyes pártok frakcióvezetői és fő felszólalóik beszélnek, véleményt mondanak, vitatkoznak, képviselik választópolgáraik érdekeit és teljesítik az ünnepélyes képviselői esküjükben tett fogadalmukat – ami azzal fejeződik be, hogy Isten engem úgy segítsen. Ezek után elvárnánk azt, hogy a „honatyák” intelligens, művelt kultúremberekként viselkedjenek, gondolkozzanak, „etikusan” tegyék dolgaikat. Sajnos előfordulnak nap mint nap etikátlan viselkedések, beszólások, felszólalások és ezek újságcikkei. Miért van ez így? Kinek jó ez? A parlamenti házszabály ezt megengedi? Vagy a nyugat-európai parlamentek példáját utánozzák? Ahol még etikátlanabbul viselkednek a képviselők? Mi, választópolgárok, akik felelősséget érzünk országunkért és magyar népünkért, önbecsülésünkért, megalázónak tartom, hogy a képviselők közül néhányan sértegető, bántó, megalázó, rágalmazó hangnemben sértegessék a másik parlamenti párt képviselőit, avagy a magyar kormányt. Talán ők ezt „jópofáskodásnak” tartják? De nem az! Ez romboló hatású minden tisztességes, becsületes magyar állampolgárra. Hagyják el a múltban folytatott stílust! Ez nem jó képet fest az országunkról! Ne tegyék! Kérem Önöket! dr. Ray Ádám, Hódmezővásárhely 4DEKA ÉRTESÍTŐ

A szerkesztő hozzáfűzése az elmondottakhoz: Együttérzek a tisztelt olvasóval. Ne tegyék kocsmává a Parlamentet! Akinek erre van igénye, az ne jöjjön a Parlamentbe. Figyelmeztessék a levezető elnökök a nem megfelelő hangnemre a vétkest, és ha ez nem elégséges, legyen kezükben olyan lehetőség, hogy eltávolítsák az épületből, és ezt tegyék is meg, bárki legyen is a vétkes!

Helyesbítés Az Értesítő 2011. évi februári számában sajnálatos tévedést vétettünk, amire az óbudai olvasók közül többen is felhívták figyelmünket. Tévedtünk, amikor Tarlós Istvánt doktori címmel jelöltük. Ezért szíves elnézést kérünk Tarlós Istvántól és olvasóinktól. Egyúttal közölték, hogy a főpolgármester urat minden vasárnap a 11 órai szentmisén az óbudai Péter és Pál főplébániatemplomban láthatják.

Demokratikus Közéletért Alapítvány Tisztelettel kérjük olvasóinkat, hogy a 2010. évi személyi jövedelemadójuk 1%-ával támogassák alapítványunkat, illetve segítsék életben maradásunkat. Az általános megszorítások, drágulások, pályázatok csökkentése a lehetetlenülés szélére szorítanak bennünket. Kérésünket megtehetik adóbevallásuk egyik nyilatkozatával – ami önöknek nem kerül költségbe – nevünk és adószámunk feltüntetésével.

adószámunk: 1827073-1-43 Segítségüket köszönjük Közöljük, hogy támogatásukat csekken, vagy az OTP 11711034-20833390 számú bankszámlánkra is megtehetik. Akik időközben már elküldték támogatásukat, azoktól elnézésüket kérjük – köszönjük.

Aki hallja, adja tovább A múlt héten az Uránia moziban a feleségemmel együtt megnéztük Az ügynökök a paradicsomba mennek című filmet. Gondolataim még Orbán Viktor beszédén bolyongtak, mely szerint csökkenteni kell a munkanélküli kiadásokat és az indokolatlan nyugdíjkiadásokat. A munkával szerzett jövedelmeket kell elősegíteni. Épp aznap vettünk kristálycukrot 299 Ft/kg import áron, és arra gondoltam, milyen kár, hogy korábban a magyar munkát is tartalmazó cukorgyárakat eladtuk külföldre és XVII. évf. 3. szám

5

az import cukor munkája ma a külföldiek hasznát gyarapítja. A cukoripar felszámolásának indoka a veszteséges gazdálkodás volt. Nem gondoltak arra, hogy a munkanélküliek eltartása a mi feladatunk maradt. Ezen mérgelődésünk után mondtam a feleségemnek, nézzük inkább a filmet. Megdöbbentem, mert a filmet éppen a kérdéseinkre válaszként készítették. A film megadta a feleletet, kik, hogyan, milyen módszerekkel szerezték meg nemzetünk vagyonát az ún. rendszerváltáskor. Nem politikai szövegekre, kiagyalt bántó szélsőséges párbeszédekre épült a film. A színészek is az életet, a valós körülményeket idézték vissza játékukban. Én a filmet egy történelemórának tekintettem, és előírnám az iskolai oktatás során is a vetítését. Gratulálok Dézsy Zoltán rendezőnek és forgatókönyvírónak a film elkészítéséhez, a történelmi körülmények megjelenítéséhez, a valós élet bemutatásához. Az Értesítő minden olvasójának ajánlom a film megnézését, és ha gondolják, az észrevételek megvitatását. dr. Szabados Pál

A keresztény humanizmus és szolidaritás 10 pontja 1. Mindennél fontosabb az ember, fontosabb a tőkénél, a vagyonnál, a hatalomnál, az államnál, a szabályoknál. Ezért ne a tőke, hanem a munka legyen a gazdasági rend alapja. 2. A magántulajdon jogos, de vannak korlátai. Az állam joga és kötelessége, hogy megfelelő intézkedésekkel biztosítsa, hogy a magántulajdon joga ne fajuljon mások kizsákmányolásává és kirívó társadalmi egyenlőtlenségek forrásává. 3. A féktelen birtoklásvágy igazságtalanságot, elégedetlenséget és viszályt szül. Határozottabban kell fellépni nemcsak a korrupció, hanem az értéktelen látszattevékenységek nagy összegű díjazása ellen. 4. Az etikát elsőbbség illeti meg a társadalmi, gazdasági, pénzügyi folyamatokban. Ha a technikát etikai meggondolásoktól függetlenül alkalmazzák, akkor környezetrombolás, végromlás fenyegeti az emberiséget. 5. Igazságosság nélkül nincs tartós béke és nincs emberhez méltó élet. Erkölcstelenséggel, hazugsággal szerzett hatalmat vagy tisztséget még a parlament sem legitimálhat. 6. A keresztény humanizmus szellemében működő társadalomban mindent meg kell tenni a családok védelméért, az egészséges és tartós házastársi viszony ápolásáért a gyermekek neveléséhez szükséges idő és anyagi segítség biztosításáért. 7. Új közszellemre van szükség, hogy minden szinten működőképes, demokratikus közösségek szülessenek. A keresztény szolidaritás egyik célja, hogy ilyen közösségek működése által az igazság, az igazságosság, szeretet és szabadság négyes pillérén 6DEKA ÉRTESÍTŐ

nyugvó társadalmat teremtsen. A keresztény szociális államban a társadalmi segítség alkotmányos kötelezettség. 8. A kereszténydemokrácia egyik alapvető tétele a szubszidiaritás elve. E szerint azokat a feladatokat, amelyeket az egyén vagy a család jól tud ellátni, ne vállalja más nagyobb közösség, és azokat a feladatokat pedig, amelyeket kisebb autonóm közösségek jól meg tudnak oldani, ne vállalja magára az állam. A nagyobb méretű közösség csak ott és annyiban lépjen közbe, ahol és amennyiben az egyén vagy kisebb közösségek nem tudnak megbirkózni a feladattal. Ezt az elvet a képviselők jelölésénél is alkalmazni kell. 9. Mindent meg kell tenni a népcsoportok, kisebbségek értékeinek és kultúrájának megőrzése érdekében. A magyar nyelv, amelyből csodálatos irodalom született, magyarságunk egyik legnagyobb kincse. Értékes termőföldünk gazdagsága táplálja a minden vihart kiálló népünk életerejébe vetett hitét. 10. Nekünk, magyaroknak fáj, hogy sok testvérünk kisebbségi sorban él. Ezért olyan Európát akarunk, amelyben az országhatárok már nem sorompók. Minden nemzet megőrizheti szuverenitását és kultúráját, valamennyi kisebbség nemzetközileg elismert jogokkal rendelkezik, és valamennyi nép tiszteli, egyenlőnek tekinti és támogatja egymást.

Kis visszatekintés nevelésügyben Az iskolákkal baj van, nem tudják teljesíteni a nemzet által joggal elvárt feladataikat. Igaz, lehetőségeik sincsenek meg hozzá semmilyen téren. Ezek egyike a nevelés, pontosabban annak hiánya. Vagyis: a tanár példamutatással, a kultúrember modellálásával és a tananyag segítségével európai magyar embert neveljen. A baj az iskolák államosításával kezdődött az 1948. évi XXXIII. törvénnyel. Érdemes beleolvasni az akkori parlamenti jegyzőkönyvekbe, a nagy mellébeszélések és hazugságok halmazába. A teljesség igénye nélkül néhány kiragadott idézet a parlamenti vitából: Bognár József előadói beszédéből: „Mi nem akarjuk szembeállítani az apát a fiúval, a nemzeti hagyományokat a haladással, a hitet a demokráciával, és nem akarunk ismereteket adni az iskolán belül, amely ilyen szembenállásra alkalmas lenne.” (Igazat mondott? Az elmúlt 40 évben mást tapasztaltunk!) Ortutay Gyula (volt piarista diák, akkor miniszter): „Hangsúlyoznom kell, hogy ez a törvényjavaslat semmiben sem érinti a hit- és erkölcstan kötelező oktatásának iskolánkban jelenleg érvényben lévő rendjét, hanem kizárólag köznevelésünk egységének megteremtésére irányul.” (Hol van már az iskolai hit- és erkölcstantanítás?) Bóka László (Magyar Dolgozók Pártja tagja): „…ez az állami oktatás nemcsak alkalmas a nevelésre, hanem jól megfér a hitoktatással is, sőt mindezeken túl az állami iskolákban sokkal rendszeresebben és következetesebben folyik az egyházi szellemű erkölcsi nevelés és hitoktatás, mint magukban az egyházi iskolákban.” „Az államosítás azzal az előnnyel jár, XVII. évf. 3. szám

7

hogy minden magyar gyermek részesül a ma még csak olcsó, de hamarosan már ingyenes állami tankönyvek áldásában […] Az államosítás […] az egész országot az ingyenes oktatás felé tudja vezetni.” (Hazudni már akkor is tudtak, nemcsak manapság, amikor már dicséretet is várnak a hazudozásukért!) Erdei Ferenc (Nemzeti Parasztpárt): „Mi demokratikus szellemű oktatást és nevelést akarunk, emellett azonban olyan iskolarendszert, olyan nevelési metódust, amelyben a vallásoktatásnak is megvan a helye […] mi a vallásoktatást a legteljesebb mértékben tiszteletben tartjuk.” Az idézetek önmagukért beszélnek, mindössze meg kell nézni a változásokat a törvény elfogadása óta eltelt időben. A magyar iskolarendszert felszámolták. A tanyasi, falusi iskolák sorát bezárták. A gimnáziumok számát csökkentették. A felsőoktatásban olyan rendeleteket hoztak – a tandíj bevezetésével, kollégiumi helyek csökkentésével stb. –, ami anyagilag lehetetlenné teszi a szegény hallgatók továbbtanulását. Egy másik gondolat az oktatás irányításáról, annak kívánatos egységéről. Bóka László: „… nem haladhat a magyar közoktatásügy a szükséges mértékben, ha továbbra is megmarad a mai széttagoltság állapotában […] ahol a nevelésügyet a vallás- és közoktatási minisztériumon kívül a legkülönbözőbb jellegű és összetételű autonómiák egymással koordinálatlan szervei irányítják.” (A kommunista író-politikus a vallások, alapítványok, önkormányzatok különböző világnézetű irányítására gondolt.) Befejezésül a keresztény humanizmus és szolidarizmus 10 pontját kiegészítem: a szubszidiaritás elvét helyesnek tartom, de vannak ágazatok, például az egészségügy és a tanügy, amelyek nemzeti feladatot látnak el – ezek világnézeti, közerkölcsi szempontból központilag helyes irányítani. Megerősítem: „Az erkölcstelenséggel, hazugsággal szerzett hatalmat, tisztséget vagy vagyont még a parlament sem legitimálhatja!” Dr. Koós Ferenc, neveléstörténész

Az igazat, csakis az igazat mond! Ne ferdíts, ne hazudj! Saját véleményed mond! TERJESZD AZ ÉRTESÍTŐT! Ha több példányt kívánsz, vagy nem kívánod további küldését ingyenes havilapunknak, kérem, jelezd – kívánságod teljesítjük. Ha támogatni kívánod megjelenését, bankszámlaszámunk: OTP 11711034-20833390. A De­mok­ra­ti­kus Köz­élet­ért Ala­pít­vány (DE­K A) lapja. Felelős szerkesztő: dr. Baj­nok Ist­ván. Szerkesztőség: 1111 Budapest, Bartók Béla út 18. Tel./fax: 386 4476 8DEKA ÉRTESÍTŐ