ER1)Ef FF: Rh'Nl;
Ertclnrisége nrinrlcn városnak van, s ennek a jellege, rnéretr mindig egyik lénye ges vonása is a város arculatának . E tekintetben Makó különösen érdekes múlttas l dicsekedhet, s értelmiségének mai alakulása sem érdektelen . Makó 500 év óta város és politikus-közigazgatási vezet őinek is é rtelmiség szinten kellett lenniök, hogy reprezentálhassák a várost és kell ően védhessék létérde-i keit. Így is volt ez, s nevezetes főbírók és polgármesterek nevét jegyezte fel a krónika . Az egyházi élet pedig éppen írástudókat kívánt, függetlenül attól, hogy egyik vag y másik egyház éppen milyen szerepet játszott a politikában . A jeles egy Házi szenyélyi ségek körébő l kiemelkedik Szirbik Miklós református prédikátor neve, aki a reform korban volt a makói eklézsia feje, s egy ekkori id ő krő l szóló kit ű n ő várostörténet-, süt szociográfia szerz ője. 1835--1836-ban írta a m ű vét a tudós pap, s benne eg y reformkori hazafi, Debrecenben és Göttingában tanult teológus és a város társadalmá t közelr ől ismer ő írástudó géniusza nyilvánult meg . A város értelmiségi képvisel ő inek a nagy korszaka azonban századunk els ő évtizedei voltak . Ekkor hatotta át az ország törekv ő bb elméit a polgári haladá s vágya, s ez a szándék itt Mrikón tömegbázisra talált a parasztságban és az iparos rétegekben is, de nem utolsósorban népes haladó értelmiségi gárda is összeverbuválódott . .Justh Gyula volt ebben nemcsak a 48-as Függetlenségi Kossuth Pár t politikai vezéralakja, hanem a haladó polgári szellemi törekvése! : ösztönz ő je is . A Függetlenségi Párt egész tevékenységének szellemi vezérkara --- .Justh Gyul a idejében is a város haladó értelmisége volt . E gárdával kapcsolatban (Espersi t János, Könyves-holonics József, Fried Aruyin, Dióssrilágyi Sánnurl voltak a vezet ő egyéniségek) két dolgot kell hangsúlyozni . Egyrészt, hogy ez a vezérkar állandó é s bens ő séges kapcsolatban állt a parasztsággal és az iparossággal, valamint a munkássággal . Másrészt, hogy éppenséggel nem provinciális szemlélet ű vidéki értelmiségt volt szó, hanem széles látókör ű , minden haladó szellemi, politikai áramlatra élénke ől reagáló igazi értelmiségrő l . Ez a jellemvonás egyaránt érthet ő vé teszi azt is, hog n y József Attila makói diáksága idején patrónusokra talált az értelmiségiek között , s azt is, hogy ez az ellenzéki, baloldali értelmiségi gárda engesztelhetetleniil szembe került a ryagyréyzt korlátolt vármegyei úriakkal . Ez a haladó, demokratikus szelle m a két világháború között, a Horthy-korszak nyomsása idején is elevenen élt . Ez a múlt, ezek a régi nagy id ők Makón, s ' József Attila neve kapcsolja össze a régi és az új értelmiség arculatát és törekvéseit . El őször is kiszélesedett, megnövekedett az értelmiségi réteg Makón, 1938-ba n mintegy ezer embert lehetett ideszámítani a legszélesebb értelemben véve, am i mostanára legalábbis a kétszeresére n ő tt . Ebben a duplázódásban benne vannak a régi igazgatási, politikus, jogász szakmák üüvel ő i, s a humán értelmiségiek : a tanárok és a közrníível ő dés napszámosai . Mellettiik megnövekedett az orvos-egészségügyi . ~g,árda, s újként n ő tt. fel szárnyi méretben a mérnök-technikus m ű szaki értelmiség é s hasonló arányban az ríj mez őgazdasági értelmiség . Hogyan leli a helyét ez az új megnövekedett értelmiség a város mai korszakában , a szocializmus rendszerében és az urbanizáció el őretörése idő szakában, s ugyanakko r egy fejl ődésében válsággal kiizd ő város társadalmában? Mindenekel őtt úgy, hog y folytatni igyekszik faladó - hagyományait .
7959-ben indították el a vároéban a „Marosvidék” cím ű periodikus kiadványt , ami néhány évig élt . A régi hagyományokat igyekezett folytatni ez a folyóirat , arai w Juhász Gyula Irodalmi Kör, valamint á városi és a járási tanács közös kiad ványak ént jelent meg . Ennek a beköszöntő jében írtam a következ őket, kiindulv a abból, hogy irodalom, m ű vészet és tudomány volt az alcíme ennek a kiadványnak . „Mit akar egy ilyen kis város és az a néhány járásbeli falu — kérdezheti a tisztel t olvasó — egy saját kiadvánnyal? Önmagát megmutatni, tükrözni saját valóját, s keresni benne a napi mulandónál mpradand6bb képét . És ezt az önnönmagunkkal szembenéz ő képet nem akármilyen id őben állítju k magunk elé . Zajlóan haladó id ő ben tekintünk szét kutatóan magunk körül, é s nézünk vizsgálódva magunkba : milyen a mai életünk, ami a gyorsan tű n ő tegnaphól változott át, és a siet ő holnapot veti előre . Egyszer ű bben szólva ez a kis kiadványsorozat Makó városának és a járásbel i falvaknak önismereti és irodalmi fórurna szeretne lenni . Tehát az itteni világ képét kívánja tükrözni — egy régebbi elő dje a „Makói kis tükör” címet viselte — és egybe n lelkiismerete is akar lenni a városnak és vidékének . Éppen azért nemcsak a sz ű k városi és járási határokon belül tájékozódik, hanem kitekint a nag világ felé, és a szocializmus'világrendszerének körén belül vizsgálja, tükrözi, ítéli ésy építi az itten i társadalom életét . Mindézekbdl érthet ően nem valami kizárólag irodalmi-m ű vészeti folyóirat, ser e valamilyen szakágazatra korlátozódó tudományos folyóirat akar lenni a „Maros vidék ” . A szó szoros értelmében a közélet nyomtatott fóruma szeretne lenni, tehá t kiterjeszkedik az irodalom, a m ű vészetek és általában a kulturális élet egész területére, továbbá á technikai fejl ő dés kérdéseire és a legfontosabb gazdasági problémákra , ideértve a közgazdasági, ipari és természetesen els ősorban a mezőgazdasági fejlődé s kérdéseit . ” Néhány évig élt ez az irat, s történelmi szerepe tulajdonképpen az volt, hog y összekötötte a múltat a jelennel . 1)e a jelen korszak viszonyai között a jöv ő felé i s kereste az .utat ez a negyedéves folyóirat . Amikor szerkeszt ő i és olvasói üregszorítot tak, a következő ket mondtam és írtam 1959 ő szén . ,A vidéki irodalomról általában kialakult egy általános kép . Világszerte úgy van, hogy a fő városok vagy a fővárosnyi nagyvárosok képezik az irodalmi fórumokat , itt vannak a kiadók, a folyóiratok és az irodalmi körök, az irodalom élete itt zajlik . E városi központokhoz képest a vidéki városokban másodlagos jelleg ű , szerényeb b irodalmi élet folyik, s a jelesebb írók el ő bb vagy utóbb az irodalom központjaib a teszik át székhelyüket . Ezért általában úgy is szokták mondani, hogy a vidék i irodalom és kultúra provinciális, magyarul vidékies . Messze vezetne, ha errő l nemzetközi arányokban és történetileg is hosszabb id őszakra visszatekintve elmélkednénk, s new is lenne idevaló. Ellenben érdemes egy kicsit közelebbr ől megnézni ezt a mi hazai viszonyaink között . Hazánkban az újabb korban is nem egy vidéki város emelkedett az irodalo m kiemelked ő gócává . Mindjárt itt a szomszédban Szeged, amely a múlt század végén és a századforduló évtizedeiben jelentékeny irodalmi központ volt . Mikszáth Kálmán és Gárdonyi Géza szegedi újságírói és írói szereplése után Tömörkény István min t rnindenestiil szegedi író élt és alkotott, s ugyanez volt Móra Ferenc pályája is . 1)e még Juhász Gyuláról is elmondható ez, bár neki éppen olyan jelent ő ség ű pálya szakasza az is, amikor Nagyváradon mint a llolnaposok tagja m ű ködött . Mindjárt említhetjük Nagyváradot is, amely a század elején a magyar irodalom megújulásána k forrongó m ű helyévé lett, s Adyval együtt számos kiemelkedő író innen indult el . A Holnap címül kötet valóban az egész magyar irodalom holnapját jelentette . De említhetnénk olyan várost is, mint Nagyk őrös, amely Arany János ottani tanársága idején felért egy nagyváro4 irodalmával, s tarnak ellenére, hogy elég jelentéktelen vidéki város, az irodalomban mégis rangot vívott ki . A nagyobb vidéki városok ban, mint Debrecenben, Pécsett és még más helyeken is kisebb-nagyobb irodalm i fórumok alakultak ki . Vagy idézzünk egy képz ő m ű vészeti példát . A század elején itt a szomszédban ,
— 1540 --
— 1541 —
Értelmiségi földraj z Régi és új értelmiség Makó n
.
r1
Hódmez ő vásárhelyeit Tornyai János, Endre Béla és Rudnay Gyula olyan képz i művészeti iskolát teremtettek, amelyet a nagybányaiak és a f ő városiak inciáli soztak, azonban a m ű vészettörténet igazságot szolgáltatott nekik, és malejrrov ugy is merik.' ő ket, mint világszínvonalon is jelentő s sajátos magyar m űvészeti iskolát alföldi m ű vészet olyan megújhodó irányzata a korszer ű , szocialista kult . Ma az c úránkba ' , illeszked ő képz őm ű vészetnek amely elsosorban Vásárhelyen, de mellette Szo lnokod r i is megújult erővel bontakozik ki, és nem lehetetlen, hogy ebb ől az új korszak magya r festészetének egyik legizmosabb ága lesz . Tehát a mi kis országunkban sem lehet egyszer ű en azt mondani, hogy mi nden, s ami vidéken fejlő dött ki, az már provinciális, vidékies . Persze, más a fováros és vidék, a város és a falu viszonya a kapitalizmusban, és más a szocializmus feltételea i között . A kapitalizmus fejl ődése során nemcsak befejez ő dött az ipar és a mezőgazdaság a város és a falu elválása, hanem feszül ő ellentétté is vált e két világ egymáshoz val , viszonya . Korunkban a technikai fejl ő dés óriási arányú el ő rehaladása nyomán ez a ó ellentét abban a formában jelenik meg a t ő késországokban, hogy a város valóságga z felemészti a vidéket . Egy költ ő barátom mondotta el, hogy amikor nemrég Belgium-l ban járt a lírai költ ők nemzetközi összejövetelén, ahol a világ minden részér ő l összesereglett költ ők szomjasan várták, hogy látni fogják azokat a belgiumi és német alföldi tájakat, amelyeket a XVII . és a XVIII . század nagy fest ő i megörökítettek . S általános volt a csalódásuk, amikor Belgiumban már szinte semmit sem leltek flamand falusi, vidéki életb ő l, mert a technika központi városokká és vidéki váro-a sokká formálta az egész országot . Ugyancsak jellemzi ezt a helyzetet az is, hogy a fejlettebb t őkésországokban mindenütt rohamosan tovább er ősödik a városb a özönlés, és a falu, a vidék mindinkább árnyékává válik a városi központoknak . A vidéki kultúra lényegesen megváltozik a modern fejl ődés szocialista viszonya között is . A vidékiesség korábban els ősorban azt jelentette, hogy a nagyvároso i k mellett a vidék messzire elmaradt, míg korunk viszonyai között ez az elmaradottsá mind kisebb lesz . A technika fejl ő dése, a közlekedés és a hírközlés hatalmasan kiter-g jedt lehet őségei, a társadalmi élet régi osztályviszonyainak felbomlása mind az segítik el ő , hogy a munkásosztály mellett a parasztság is, a fő város mellett a vidék t i városok is saját alapjukon, saját kulturális szükségleteiknek megfelel ő en és saját alkotó közrem ű ködésükkel jelentkezzenek . Hogyan állunk ilyen viszonyok között a provincializmussal, szóval a vidékiességgel? Valamikor úgy mondták, hogy provinciális, az ami nem hasonlít a párizsihoz . Persze, a párizsi utánzat Budapesten is nagyon vidékies volt . Az a Tornyai ké p viszont, amely nem hasonlít a párizsi festményekhez, egyáltalán nem provinciális . Nem olyan, mint a hold, amely a naptól neri a fényét, hanem nagyon is sajátfény csillag. A jelenkori vi szonyok között pedig' még több' önálló erej ű kulturális alkotá ű szükséglete és lehet ősége érik meg, mint korábban bármely id őszakban . Ez pedi gs azt jelenti, hogy a nagy központok sugárzása mellett mind több kisebb helyt feny i s világíthat kulturális életünkben . Ilyen értelemben tehát a vidéki helyzet min d kevesbé jelent szükségképpen vidékiességet is . Persze ahhoz, hogy egy kisebb váro s önálló kultúrcentrunimá váljon, jelent ő s alkotó egyéniségek kellenek . Azonban a tömeges kulturális szükséglet egyszer ű bb tehetség ű alkotók m ű veit is maradandó értékttvé és társadalmilag hasznossá teszi . Olyan kiemelked ő íróval, aki különlegesen ennek a városnak a világát fejezt e volna ki magas szinten, nem dicsekedhetiink . Ne feledjük azonban, hogy Tömörkén y István, Juhász Gyula, Móra Ferenc és József Attila Makón is otthonosak voltak , és alkotó géniuszuk ebben a városban is termékutyült . Az is érdemes vonása városun k irodalmi és m ű vészeti kultúrájának, hogy régt ő l fogva vannak olyan irodalmat é s m ű vészetet ért ő és pártoló körei, akik minden haladó kulturális törekvésnek a tápláló és el őmozdítói . Emlékezzünk József Attilára : vajon melyik más városban jelenhetetti volna meg akkor egy gimnazista diák verseskönyve ; a „Szépcég koldusa” ? Hogyan lehet tehát összefoglaló képet alkotni városunk kultúréletér ől? Termékeny talaj ez a mienk, nemcsak földben és gazdálkodásban, hanem emberben is, h a --- 1542 —
~ddi8 nem is szült nagy alkotó egyéniségeket . Ez a lehet őség azonban nem múlt el , lehet, hogy egyszer támad itt is olyan ktemelked ő géniusz, aki a legmagasabb foko n efogja tükrözni, és az egész világnak bemutatni ezt a népet, ezt a társadalmat é s ezt az életet . Virágzó helyi kultúra, tiszteletre méltó színvonalú irodalom azonba n e nélkül is lehetséges . Ha a társadalom úgy fejlődik, hogy mindinkább növekszi k igénye a kultúra iránt, akkor mind több és mind magasabb színvonalú alkotó munká t is követel, amely ezt kielégíti . Tehát azületniök kell ilyen alkotásoknak, s ha ezek ne m r is világraszól ó nagy művek lesznelf, de híven tükrözik ezt a világot, akkor ez má kieme li a vidékiességb ől a mi városunkat is. " Azóta tovább változott az élet, s nia új helyzet van . Szocialista társadalmun k forradalom is széles fronton betört világunkba , ő is el rehaladt, a tudományos-technikai s a városiasodás is új lépéseket tett . Ebben az új helyzetben niivel jelentkezik az új , megkétszerező dött és új elemekkel gyarapodott városi értelmiség? Jelentkezik . Legfőképpen oly módon, hogy a Múzeumbarátok Köre szürke neve alatt össze kverő dött egy, 20—40 fő b ő l álló csütörtöki társaság, akik e nap esti óráiban összejönne k a József Attiláról elnevezett Múzeumban, s ott eszmét cserélnek korunk és országun problémáiról és Makó város jövő jér ől . Tanárok, orvosok, ügyvédek, szövetkezet i i, a agronómuso k , gyári mérnökök vannak itt jelen, s velük a város politikai vezet ő , párttitkár és a tanácselnök, s ezeken az eszmecseréken minden napirendre kerül hely a múlt haladó hagyoamiről korunkban Makón érdemes eszeiét cserélni . Ez a m ű mányyainak is megfelel, s a jöv ő számára is méltó gyülekezet . I - m ilyen egyértelm ű az új értelmiségi rétegek beilleszkedése a város történet i adottságaiba és jöv ő kilátásaiba . A tekintélyes méret ű vé növekedett merő gazdásági értelmiség rnég most kovácsolódik össze, éppen a kibontakozás állapotában van, s még nem szakadt el eléggé a saját külön hagyományaitól, ami éppen ellentétes a régi makói társadalmi örökségt ő l . Néhány észlelés erre vonatkozóan . Az összetev ő elemek kiválóak : érdekesek, magas színvonalúak és gazdago n változatosak . A makói hagymás-paraszti termelő szövetkezeti elnökök, elnökhelyet-a tesek és ágazati vagy üzemegységi vezet ők kit ű nő káderek . Szigorú próba válogatt a ki őket, megő rizték hagymás-paraszti tapasztalataikat, lelkiismeretüket és realist k érzéküket, de emellett értelmiségi szintre emelkedtek, s megtanulták szakmáju közgazdasági, üzemvezetési és technológiai ismereteinek az alapjait is ilyen vag y olyan tanfolyamon és egyébként is . Professzorok part nerévé n ő tt ez a gárda . Mellettü k iskolázott agronómus egyiittes is összeállt : sokat tanult, tehetséges emberekb ő l tobor zódott réteg ez, akik hívei és zászlóvivő i a technikai-technológiai haladásnak, é s nagyrészt fiatalok, akik harcolnak a jöv ő ért . a közgazdasági képzettségnek is jele i ő lc, köz vannak . Banki és ipari vállalati tapasztalatokkal rendelkez ő fókiinvvel k, akik isnierik a piarcot, a piacratermelés Hírvényeit és ő gazdák, vállalati menedzserek a gazdálkodás közgazdasági és vállalati lehet ő ségeit . Csak még nem forrtak össz e ezek a különféle elemek . A makói majálison szoktunk széles körben találkozni egymással, s itt kiiliinli s jelek észlelhet ő k . A hivatásukban ügyköd ő rncző gazdasági értelmiségiek itt a zöl da gyepen és a rivajális népiinnepélyében is együtt vannak, egy gárdát alkotnak . 1)c feleségek már nem . A diplomás szakemberek feleségei már nagyrészt nincsenek is itt . t Nyilván úgy fogják fel, hogy ez túlságosan „paraszti ” társaság nekik . S akik it vannak is, nem úgy keverednek az elnökök, elnökheyvettesek és brigádvezet ő k „parasztasszony ” feleségeivel, mint „rangbeliekkel ” . Nekem ezt nem lehet ne m észrevennem, mert vér szerinti rokonaim, iskolatársaira és barátaira vannak a férfiak között is, a feleségek között is . Igaz, nem megy az ilyen dolog olyan gyorsan . de észlelni ezt a jelenséget nagyon is kell . 1966 farsangján hívtak meg egy összejiiyetelre, aminek a címe az volt, hog y városi és járási agrárértelmiségi találkozó" . A'-helyszín is nevezetes volt : az a terem, ami egykor a Makói Gazdasági Egyesület nagyterme volt, s ahol 30 évvel ezel őtt hasonlo összejöveteleken vettem részt . A meghökkent ő az volt, hogy túl so k volt a hasonlatosság a régihez és túl kevés jele az új arculatnak . Több volt az „úri ” — 1543 —
és „nagybirtokosi” vonás, minta népi-paraszti és modern szakemberi . Ezzel én úgy i s mint makói hagymás, úgy is mint akadémikus joggal elégedetlenkedtem . Változot t ez azóta? Igen, mert ez túrvényszer ű , de mégsem eléggé. Még most is azt érze m legfőbb képvisel ő i feladatomnak, hogy közelebb hozzam egymáshoz termel őszövetkezeti paraszti vezet ő és iskolázott ez őgazda barátaimat . A mű szakiaknál ismét más a belezet. A Makói Lépgyár Maros-parti üdül őjéne k a teraszán gátlástalan magánemberi közösségbe kerülünk a gyári rnérniikökkel , technikusokkal és a mez őgazdasági szövetkezetiekkel együtt . Hasonlóképpen meg találjuk a közös hangot és alapokat a hivatalos tárgyalasokon is, akár a párttitkár , akár a tanácselnök asztalánál . Mégis külön vonal ez, s a város parasztias társadalmában még nem honosultak meg eléggé a m ű szakiak . L` j dolog ez, új hivatás és új emberfajta, ami rnagánviszonyokhan is, hivatalos kapcsolatokban is már realizálódott, de társadalmilag még nem . Ez folyik most . Nincs kétség, és nincs probléma , hogy ez az assrintilálodás végbemegy, de bizonyos id ő kell hozzá . Mi hát a jöv ő ? Nagyon egyértelm ű a kilátás . E kisváros társadalmában mos t kovácsolódik a termel őszövetkezeti parasztsággal összen ő tt merőgazdasági értelmiség, továbbá az állami, tanácsi és szövetkezeti iparral összeforrott m ű szaki értelmiség , s ezek mellett növekv ő a humán értelmiség) gárda . S mindez együtt útban va n afelé, hogy egy modern városi lét légkörét teremtse meg Makó adott és jöv ő be n lehetséges feltételei között . De nem akárhogyan, hanem a történeti örökség alapjain . Szentes : vidéki értelmiség
Objektív és szubjektív okok egyaránt amellett szólnak, hogy a vidéki értelmisé g jellemvonásait és problémáit Szentesen denronstráljaru . Nem a szegedi méretekr ől van szó . Igaz, Szeged is vidék a fő városhoz képest és annak a helyzetnek is megvanna k a maga gondjai . De a szegedi — vagy debreceni, pécsi, miskolci vagy gy ő ri — létne k van ellensúlya is : magának is'tágas vidéke van, amihez képest ő a központ, s ami t elszenved a f ő várostól, azt elszenvedteti maga is mint regionális központ a mag a vidékével. Itt most az „igazi” vidékr ő l, az antipólus városokhoz képest is vidéki helyzetr ő l van szó . Szentes példája mellett a következ ő objektív okok szólnak . Az a ritka vidék i kisváros ez, ahol többféle értelmiségi réteg jelentékeny számban van . Mindenesetr e annyian vannak, hogy meghaladják a kiiszübértéket, tehát társadalmi méretekbe n számíthatók . És különösen fontos, hogy itt sokféle értelmiségi réteg van jelen társadalmilag számításba vehet ő méretekben . Pontosabban, hatféle szakmai terület értelmiségi gárdája van Szentesen, amelyek kiilün-kiilün is számottev őek : — a legnagyobb az orvosok száma : megyei kórház, rendelnintézet van itt , viszonylag modern felszereléssel és kereken 100 000 ember egészségügyének a gondjá t viseli itt mintegy 200 fő nyi orvosgárda, akik között jeles kutatóorvos és különöse n sikeres gyógvítóorvos egyaránt van ; — több nriut 10) főnyi m ű szaki értelmiség települt ide, akik a város gyáraiba n a két kultúra egyikét, a m ű szaki kultúrát képviselik, s szerepük a város iparosítaísába p dönt ő , azon felül, hogy ő k itt korunk tudorarányos=nr ű szakr forradalmának az els ő számú képvisel ő i ; -- közel 100-nyi a mez őgazdasági szakértelmiség, akik azzal dicsekedhetnek , hogy az ország legfejlettebb mez ő gazdasági termel ő szövetkezeteinek a vezet ő i és szakmai irányítói, függetlenül attól, hogy milyen iskolát végeztek vagy nem végeztek ; — legalábbis félszárnyi azoknak a politikai-igazgatási úrtehniségieknek a szám a Szentesen, akik a város és a_ járás irányításában a legfelel ő sebb szerepet töltik be, ismét függetlenül attól, hogy milyen iskolát végeztek vagy nem végeztei . ; — több mint 100-nyi Szentesen az oktató-nevel ő értelmiség a város négy közép iskolájában és szakmunkásképző intézetében : rak nevelik az ríj nemzedéket ; — és végül, nem elhanyagolható méretben képviselve van itt a tudományo s kutató hivatású értelmiség is a Kertészeti Kutató Állomáson (amoly jogosan kutató intézeti rangra aspirál) is a Koszta ' Józsefrő l elnevezett múzeumban . -- 1544 —
Együttvéve közel l(XN) fő nyi értelmiségi gárda ez, amilyennel kevés kisváro s dicseked het . (Szegedrő l isidét nem szólva, Hódmező vásárhelyen pedig több van , azonba n annak a fő erő ssége a képz ő m ű vészetben van, nem pedig a „gyakorlatibb ” szakarák b a n ; abban viszont . országszerte kiemelked ő . ) De a szubjektív okok is amellett szólnak, hogy a szentesi értelmiséget a vidék i értelmiség reprezentánsának tekintsem . Mindenekel őtt nincs különös elfogultságo m irántuk, hiszen csak mostanában iJmertern meg ő ket . (Makón ez másképpen van . Atyáira nemzedéke iránt romantikásan elfogult vagyok — ő k József Attilát is nevelték —, s a inai makói értelmiségiekben is az ő utódaikat keresem .)) s a találkozásai m szerencsés ek voltak . Párt- és tanácsbeliekkel, gyári ni ű szakiakkal, a kórház orvosaival , a termel őszövetkezetiekkel, a kutatóintézeti és a múzeumi tudósokkal izgalma s összejöveteleim voltak, akár a népfront zászlaja alatt, akár más alkalommal találkoztunk . Serunit sem tudtam róluk korábban, el ő ítéletem sem volt, éppen ezér t tudományos módszerességgel is cl lehet fogadni az ítéletemet, pontosabban, a tanúvallomásomat . Négy problémakörbe s ű ríthető az, amit a vidéki értelmiségr ől a szentesi példá n demonstrálva el kell rnondanunr . Az els ő a ridr`krsérj kérdése . „Mi kétszeresen vidékiek vagyunk” — mondta a szókimondó pedagógusnő , aki egyébként a városi tanács oktatási és m ű vel ő désügy i osztályának a vezet ője. " Egyszer a fő városhoz, másodszor hegedhez képest vagyun k vidékiek, s mind a két hel y r ől lekezelnek bennünket . Egyáltalán, mi az, hogy vidék i értelmiség .? Vagy értelmiség vagy nem . lla az, akkor az egész világban él, mindegy , hogy Budapesten, Szegeden vagy Szentesen lakik . Ezt a vidéki jelző t eleve elutasítom , mert ez ostoba és nregbélyegzo, bár tudom, hog ez van . Egy kollégám valamelyi k központi folyóiratnak fordított cikket, irodalmi uryű vekct, s meg voltak vele elégedve . Ánr, egyszer vidékre helyezték tanárnak, s amikor ezt bevallotta, nem kapott több é q reghízást . Nem csinált ebb ő l problémát, hanem bejelentette, hogy visszahelyezté k és budapesti címet adott q reg. Ett ő l fogva újból kapott megbízásokat, holott továbbr a is Tatabányán tanított . Hát, ez a vidékiség . " De nru szebbmen ő dolgokról is van itt szó . Az egyik szentesi kereskedelmi válla latnál dolgozó fiatal közgazda kollegára •mondta a következ ő ket : „Országosa n centralizált tudat uralkodik hazánkban, s legf ő bb ideje lenne decentralizálni ezt is , ahogyan a gazdasági reform nyomán a gazdasági életet igyekszünk decentralizálni . Azt kell elérni, hogy mindenki felel ősen és a maga fejével gondolkozzék a mag a helyén, akár a fő városban, akár vidéken van a munkahelye .” Éppen azon gondolkoztam, hogy vajon én tudok-e ismét a magam fejével gondolkodni, amikor mári s nekem szegezte a kérdést : „Tessék csak nurgvirsgálni, hogy saját maga tud-e x centra lizált gondolkodáson túl a saját feje után elindulni, akkor megérti, hogy nekünk it t vidéken q rég nagyobb a vívódásunk . ” Nem feleltem e nagyon rokonszenves és bántóan szókimondó fiatalembernek , de ő bátran tovább folytatta . „Ma nincs karrier vidéken, pedig van alkotási vágy é s sok helyen és sok emberben képesség is van hozzá, de a központ neur engedi ez t érvényesülni . Illető leg egyféleképpen engedi : a jelesebb vidékieket „kiemelik ” , s aztán az ilyenek is viszik a „központi vonalat ” . Mit mondhattam erre : így van , bár ebben törvényszer ű ség is van. Mégis nyitott ez a kérdés : nem nyugodhatunk me g addig, amíg a decentralizált gondolkodást, a vidéki gondolkodást is cl nem ismerjü k és érvénye, filésének az írtjait nem tudjuk megnyitni . Egziszlericiális értelmiségi problémákat is élesen felvetettek itt Szentesen . „Egyszer ű en nincs id ő kulturális és társadalmi életet élni, uvert a megélhetésért pótlólagos munkaid ő (' is kell tleljesíteni . Mit, gondol, hogy élhet q reg egy pedagógus ? Úgy, hogy rádolgozik és már nem marad ideje. másra . Vagy egy orvos? (Igy, hog y magánrendelést folytat . F őorvosi helyre alig akad pályázó, nyert magasabb lesz a rangja, de kevesebb a keresete. És legTő képpen, az igazi értelmiségi közéleti-társadalmi léthez az idő n kívül anyagi eszközök is kellenek : külföldi folyóirat, utazás ,, összejövetelek, s ebb ő l nagyon sokan ki vannak rekesztve .” Nem vitatkoztam ezzel 3
Kortárs
-- 1545 -:-
csak elismeréssel adóztam azoknak, akik roppant szoros egzisztenciális feltétele k között is képesek igazi értelmiségi életet élni . Azután a különféle értelmiségiek egymá .s köz őttikaltcsolatát F feszegelték különösen . Mindenki a maga bokrában" ' — mondják, s a különféle értelmiségi csoporto k között csak hivatalön vagy egészen sz ű kkör ű magánkapcsolatok vannak . „Az hiányzik, hogy szélesebb társadalmi körben összejöhetnénk, egymás közt is, másokkal is , munkásokkal, parasztokkal . Olyasféle kellene, mint Széchenyi korában voltak a kaszinók, mert a mi korunkban még több kibeszélni és megemészteni való van , mint akkor .” (Ezt a helyzetet én magam Szentesen nem ismertem meg közelebbr ő l , de néhány éve hónapokig voltam Kecskeméten, s ott részt véve a varos életében , meglepetéssel tapasztaltam ugyanezt . Valóban nyílt és már-már osztálynélkül i társadalmunkban nincs elég emberi-társadalmi kapcsolat, s ő t, azt is lehet mondani , hogy sz ű kebb körükbe záródnak az emberek, mint régebben .) Persze, ebben a korna k is szerepe van . A modern életben, a civilizáció magasabb fokán csökkennek a földrajz i távolságok és növekednek az emberi-társadalmi távolságok . I)e éppen a szocialist a társadalomban nem lehet ebbe belenyugodni . Szentesen mondták : még a „tudományos birkapörkölt” a leghatásosabb össze kapcsoló erő . Egy-egy ilyen alkalommal különféle szakmabeliek összejönnek, s nyíl t és kötetlen eszmecserék folynak . Valamilyen társadalmi szervezete, összejöveteli köre minden rétegnek van, de azon túl, ami közvetlen érdekképviseleti kérdés, semmi má s nem vált ki nagyobb aktivitást . A hivatalos rendezvények pedig rendszerint „üres járatok” . Egy-egy id ő re orvosok között és a m ű szaki értelmiseg saját körén belü l fellángol a közös érdekl ő dés, de aztán ott is lelohad . Támad ilyen társadalmi mozgá s olykor a mez őgazdasági szakemberek körében is, de aztán ez is abbamarad . Pedig Szentesen igazán jelentékeny értelmiségi gárda van . Érdemes lenn e itt kezdeményezni és kitartóan szorgalmazni valami szélesebb társadalmi kere t létrehozását . Valamiféle nemzeti klub", „népfront kör” vagy „városi kaszinó ” lehetne ez . De a sikernek két titka bizonyosan van . Az egyik, hogy ne legyen hivatalos és ne öltsön bürokratikus formát. Csak úgy bizonyosodhat be az életrevalósága , ha önkéntes kezdeményezés és ambícióból vállalt társadalmi munka hajtja . A mási k pedig az, hogy legyen valami olyan eleven ereje, ami újra és újra felbuzog és va n valami önmagában való értelme is, kifelé való hatása is annak, ami benne történik . Ilyen pedig a szakmák és rétegek feletti általánosság szintjén csak kett ő van : a nemze t és a város . Szentes még arról is nevezetes, hogy az a ritka nemz megyeszékhelyi kisváros , amelynek saját ujsáyja van . Igaz hogy csak havilap . de már harmadik évfolyamába n jelenik ruegg, egészében Szentesr ő l szól és szívesen olvassák a városban . De ez is elég különös . Ahol annyi írástudó van, olyan fejlett ő termel szövetkezetek és annyi iparba n dolgozó, ez az újság sem nem olyan érdekes, sem} neni olyan színvonalú, mint maga a város . Ezt maguk az olvasók is sióvá teszik olykor és a szerkeszt ő ségben is megva n az igyekezet, hogy javítsa a lapot . Mégis neni tud olyan jelleget ölteni, ami egy ilye n városban elgondolható és sziikséges lenne . Ennek két oka bizonyosan van . Egyik , hogy havonta jelenik meg . Kevés ennyi kontaktus ahhoz, hogy egy lap él ő vé váljon , s keresztül áramoljon rajta egy város élete, s maga is szervez ője es alakítója lehesse n annak . A másik, hogy hivatalos lap . Nem is els ősorban arra utalok ezzel, hogy kormánypárti", hanem arra, hogy a hivatalos országos és városi politika propagandája uralkodik benne, s ez egyiittjár valamiféle oktató-politizáló hanggal . Ezt e l lehet viselni, de ilyenbő l nem fakad eleven érdekl ődés . Csak egy példa . Az idei június i számban nagyobb igény ű cikk, tulajdonképpen belső vezércikk szól a városi termel őszövetkezetekr ől . Lehangoló „politizálá s ” ez . Oktatja az ország legjobb szövetkezeteit , hogy milyen irányba fejlesszék közös gazdaságukat . Aki elolvasta a róluk szóló sorokat, az érzékelheti, hogy milyen szövetkezetek ezek és milyen szinten állanak . "Róluk és hozzájuk neme lehet úgy szólni, mintha kisiskolások lennének . De egészében véve nagy kérdés ez minden városban . El ő bb vagy utóbb mind egyiknek napilap kell, ezt most már nagyon türelmetlenül igénylik . Fia lesz ilyen, az már biztosan maga is mozgásba hozza a város közéletét, s az értelmiségiek társadalmi
tevékeny ség ét is felélénkíti . S ami még fontosabb, az értelmiségiek és a két alapvet ő termel őosztály folyamatos kapcsolatát is mélatti . I Jele nagy túlzással azt is lehet mondani, hogy micsoda város az, arnelyriek napilapfa sincs . És annál nyomasztób b hiánv, mert valamikor már volt, s a vidéki értelmiségi léthez hozzátartozott . (József' Attila els ő versei makói napilapban jelentek meg!) Ma is hozzátartoznék, d e még hiányzik . Szeged : értetíniségiek egymás közöt t
(Ez az eszmecsere valóban lezajlott 1969 nyarán Szegeden, olyan helyen, ahol mindenki otthonosan érezte magát, s olyan feszélyezettség serit zavarta a nyárest i beszélgetést, hogy bárki is a jelenlev ő k közül visszaélne a helyzettel : iskolatársaim , szakmai kollégáim, barátaim voltak jelen . Az sem befolyásolta az együttes gondolkodást, hogy én mint provokátor hogyan használom fel : mindenki meg volt gy ő ző dve , hogy én sem élek vele vissza . Valóban nem . Éppen azért, hogy az egymás közt i eszmecsere intimitását, igazságát és komolyságát ne veszélyeztessem, neni is neveze m meg a résztvev ő ket . Annál is inkább, mert nézeteik pontos reprodukálását se m tudom garantálni . Lényegét azonban igen, s ehhez " képest nem egyéni szerepl ő k , hanem funkciók és szerepek szájába adom a szót . ) A házigazda : Az értelmiség nem vezet őréteg. Egységes sem lehet, nem is az . Sokféle széttagoltsága van a mi taxi magyar érteluuség ű nknek . Abban is, hog y milyen a társadalmi elkötelezettsége . S e tekintetben az is rétegzi értelmtiségiinket , hogy ki miben csalódott . De a fő probléma kett ő s : a két kultúra elválása, s az értelmiség és a hatalom viszonya . — Igaz, hogy mélyül a szakadék a két kultúra között ? Igen is, neni is . Általába n mél ül, mert a humánus és x technikai-teruiészcttudoulányos kultúra két világ , y világszerte sincs közös alapállás és közös nyelv . De itt Szegeden közeledün k s még egymáshoz . A fizika és biológia kérdései a huniánusokat is élénken érdeklik, s fordítva, a humán-társadaluli világ újabb ismeretei iránt is meg-megújuló a természet tudományi-technikus körök érdekl ődése . Csak éppen az igazi összekapcsolódást nem leltük még meg . — A hatalom és az értelmiség viszonyában az az érdekes, hogy az utóbbi éve k fejleményei nyilvánvalóvá tették azt, hogy az értelmiség közrem ű ködése nélkül ne m megy a szocializmus . Minden területen igazi szakértő kre vau szükség, hogy valóba n megoldjuk feladatainkat . Ugyanakkor nem elég a szakmai igazság, politikai igazság nak is érvényesülni kell . Ez xz összefüggés azonban nem eléggé kölcsönös . Mindké t oldalon van nénii bizalmatlanság, s ez olykor konfliktusban nyilvánul meg . Szegede n például úgy is, hogy egy történelmi emléket lebontani-e vagy nem ? légb ő l mindkét fé l presztizskérdést csinált, s persze a hatalom gy ő zött : lebontották . Ugy t ű nik, hogy ez a szükséges kölcsönös bizalom országosan, a központi fórumokon jobban áll, min t helyileg . A jogász : A kérdés kulcsa ott van, hogy üti a nuinkásosrtálés hogyan érvényesü l a vezető szerepe? Az. a baj, hogy erre nem tudunk egyértelm ű- és határozott felelete t adni . Formálisan úgy is mondhatjuk, hogy a lunnkásosztálvhoz tartozik az, aki má r neni paraszt — vagy valami nruradyány kispolgári egzisztencia — és még ne m értelmiségi . A szubjektív igények legalább is erre utalnak : a munkások társadalm i megbecsülése elég alacsony, az ilyen szakképzésben kevés a jelentkez ő k száma ; mun kás- és parasztsziil ő lc és gyermekeik egyaránt nagy többségben értelmiség i pályákra törekszenek . A nagy kérdés, hogy a munkásosztály egészében értelmiséggé , azaz szellemei dolgozóvá válik-e x fejl ő dés során, vagy olyasféle korszer ű proletariátus sá, amely a társadalmi nnutkantegosztásban a legnehezebb fizikai munkát — bányászok, olajosok, textilmunkásn ő k stb . -- vállalja, amit az végez, aki meri} tud job b pozícióhoz jutni . i?s mindkét esetben még nagyobb kérdés, hogy hogyan, milye n úton tölti be társadalmi vczet őszcrepét? S ehhez az is hozzátartozik, hogy moder n viszonyok között milyen társadalmi nurgbeesiilás illeti a munkásokat? . Ma csak a z bizonyos, hogy a parasztgyerek els ő sorban értelmiségi akar lenni, ha ez nem lehet , 3•
— 1547 —
akkor munkás, s csak harmadsorban,akar paraszt maradni . A munkásgyerek is első . sorban értelmiségi akar lenni, s ha ez .neni sikerül, akkor lesz faunkás. A néprajz-professzor : Akárhogy is van, s akárhogy is lesz, azt szögezzük le, hog y kellett a szocialista forradalom mélyszántása : az az átrétegz ődés, hogy a régi társadalmi kategóriák teljesen átalakuljanak . Ugyanakkor azonban két nagyon súlyos gátló-akadályozó-zavaró körülményt látok : — egyik, hogy az új értelmiség nem szenvedett meg értelmiségi szerepéért : nem vette át kell ően el ődei intellektuális és erkölcsi hagyatékát, sere a paraszto k és munkások emberi magatartását, sem a nemzeti kulturális sem a nemzetközi munkásmozgalmi politikai örökséget ; emiatt valami anrerikánirrnus, nihilizmus és el ő de i iránti halátlanság uralkodik köriekben ; — másik, hogy viszont átvette feudális csökevényekkel terhelt társadalmun „úrhatnámságát ” : a mai fiatalok f ő törekvése elkerülni a fizikai munkát, aktatásk ka és íróasztal a vágy, nem pedig a munka és a hivatástudat, ami által értelmiségiv é lehet lenni ; fájdalmas az, ahogyan a munkásosztály-verette szocializmusban leszáll t a fizikai munka, a munkás :élethivatiís társadalmi megbecsülése . 1 .'s a hatalom és az értelmiség? Nincs hatalomtól független értelmiség, viszon t az állandó kölcsönös gyanakvás sete oszlatható cl egyhamar . Ezért van különö s jelent űsége, annak, hogy a szocialista népi-nemzeti egység er ősítésére törekszünk . Ez mindennél fontosabb . Az egyik történész : Az értelmiségnek egységes társadalmi szerepe csak a XIX . század végéig volt, s az humán értelm ű ség volt . Korunkban azonban lényegébe n elvesztette ezt a funkcióját, s a tudományos-technikai forradalom nyomán atermeszettudományos-m ű szaki értelmiség és a menedzserek kerültek el ő térbe . Ez azonban nem a régi értelmiségi szerep folytatása, s a történelmi gyökere sem az . A régi mesteremberek és az üzletemberek vonalának a folytatása ez — ezért nincs és nem is lehet egység a két kultúra és a kétféle értelmiség között . Ezt a különbséget filozófiai szinte n fel lehet oldani, de történetileg .ez még sehol a világon nem sikerült, nc csodálkozzunk , ha itt Szegeden sem . A szerz ő: Ez túl szigorú fogalmazás . Az életben mégsem lehet ilyen szakadék , s talán Szegeden is van valamilyen összekapcsolódás a kétféle világ és a kétféle értelmiség körött . Én ismerek itt két városi vezet őembert : képzettségük szerint egyik taná r •L másik mérnök, s meggy őző dtem róla, hogy közös a világsre ilélctiik, azonos a társadxluri törekvésük és funkciójukban egyarással kit ű nő összhangban dolgoznak . A másik történész : Az lehet . 1)e ez csak egy hurrán és egy m űszaki értelmiségi egyén kapcsolata, társadalmilag nem ez a helyzet . Hanem az, hogy mindenben a hatalom képvisel ő i döntenek, s ez tncgköt i a gondolkodást, akár humán, akár ni ű srak i értelmiségr ő l van szó, s akkor is úgy van, ha ezek közös nevez ő re jutnak, akkor is, h :, nein .'Az a fű haj . hogy egyik fajta értelmiség sem tud komolyan kezdeményezni , mert centralizált a gondolkodás . Ezt kellene feloldani, akkor a humánok is, a m ű szakiak is szóhoz jutnának, s ellentéteik is, kapcsolataik is jobban felszínre kerülnének . És rrreggvGző désenl, hogy az ilyen gondolkodás és kezdentQnyczés létfeltétele a szocializmus fejlődésének . A falakat és a korlátokat kell ledönteni, az emberek ez t várják a szocirtlirurustól . A szerkesztő: Itt álljunk meg; s beszéljünk egy olyan tényez ő rő l, ami mindenesetr e akadályozza rir, értelmiségi rétegek társadalmi szerepének helyes és szükséges kialakulását . Ez pedig assanyagi feltételek, az életszínvonal óriási különbsége . Pontosabban : nagyon fontos értelmiségi rétegek lényegében ki vannak rekesztve abból, hog y értelmiségi szerepüket betöltsék, nyert olyan alacsony az életszínvonaluk, hogy a mindennapi létért való kiizdelenr köti le minden energiíLjnkat, s emiatt olyan munka vállalásokra és alkalnrazködásokra is kénytelenek, rumi kizárja azt, hogy érdembe n beleszóljanak a társadalom ügyeibe . S itt els ősorban a pedagógusokról van szó a z általános iskolától az egyetemig . — Továbbmenve. : ez a helyzet. ri kiválasztódást is rossz irányba befolyásolja . Üres emberek tömegesen cuinálnah karriert . nyert. jól törleszkednek és alkalmazkodnak, viszont értékes emberek — akár humánok, akár m űszakiak — elkallódna k — 1548 —
vagy kiszorulnak, morf „nehéz emberik” Nem akarok általánosítani, bár ez sem " lenne alaptalan, csak a helyi viszonyokról beszélek . Sajátságos kettősség kezd kialakulni : egy dolog egy-egy értelmiségi egyén szakmai és értelmiségi értéke , s imás dolog, hogy milyen összetartó társasághoz tartozik . S többször az utóbbi dönt i el, hogy ki milyen szerephez jut . A bű lc.sész eggetenrisla : Bizony úgy van, többet nyom a latban a jó helyezkedés és az ügyes alkalmazkodás, mint azl emberi és szakmai érték . Én természetesen ne m hiszem, hogy ez a szocializmus velejárója, s ő t minden konkrét ismeretest ellenére a z ellenkező ben hiszek . Még nem ért annyi csalódás, hogy ebb ő l kiábrándultam volna . Valami azonban objektív er ő vel van . — Ez pedig a nemzedéki különbségek . A régi gárdát úgy lehetne nevezni, hog y a „honfoglalók” ; azok, akik az els ő id őszakban felszínre kerültek, akár munkás paraszt, akár értelmiségi származásúak . Ez a gárda ara már egészében értelmiségine k tekinthet ő , mert vagy iskolai képzettséget is szereztek — mennyi doktor van közöttük —, vagy a funkciójuk mindenesetre értélniiségi, akár párttitkárok, akár rend ő rkapitányok, akár tanácselnökük . Az utánuk következő 30 és 50 év közötti nemzedé k — az értelmiség derékhada -- azonban nem számíthat arra, hogy utánuk következi k a vezet ő pozíciókban legalábbis csak igen kis .résziikhen . Ezért vagy bezárkózik , vagy teljesen alkalmazkodik . Mi harmincon aluliak viszont nem vagyunk így kötve . Mi önállohhan gondolkodunk és messzebb jöv ő be tekintünk, s el ő ttünk nyitva is va n ez az út . És milyenelv vagyunk mi ? Sokféle kiábrándulás is van bennünk, de a lényeg , hogy- szókimondóan és arakacsul keressük a saját jöv őnket, a szocializmus tov .bh i írtj(tt, szakmánk értelmét és a kapcsolatainkat a többi réteggel, vagy röviden szólv a helyiinket a világban . S az a hal, hogy nem sok id ő tálló eszményt kapunk a honfoglal ó nemzedéktől . - A házigazda : Itt ismét álljunk meg ; az 1944—1945-ös gárdában van valam i idő tálló példakép : ő k széles népi bázison kezdték a pályájukat, vagy maguk volta k munkások és parasztok, vagy társadalmi kapcsolatuk volt erő s és kiterjedt velük . Igaz, hogy ez kés őbb sz ű kült és bürokratizálódott, de nem múlt el egészen . Ezt kel lene nekünk, a - derékhadnak is felújítani, s különösen a míg fiatalabbaknak . Hogy ez mindenféle problémával és konfliktussal jár, azt vállalni kell . — Tovább megyek, ennek a szélesebb népi bázisnak a felújítása minden irányban segítene : az egymást követ ő nemzedékek összekapcsolásában is, a hurrránok és a nr ű srakiak kapcsolatában is, a hatalom és az értelmiség viszonyában is . 'A szerző : Bezárult a kör . Szubjektív értelmiségi fogalmazásban felvetettü k szocialista társadalmunk néhány alapvet ő problémáját . És valamilyen általáno s perspektíva közelébe is eljutottunk . Mindez azonban által Lnos fogalmazás ; vonatkoztatható az egész országra is, minden szocialista országra is, süt az egész föld kerekségre is . 1)e nri az mindebb ől, ami kiilrinüs, az itteni, és arai helyzetre jellemz ő ? Az ' rijsögirrí : Azért merek én felelni erre, nyert nemrég jöttem ide, éppen csa k hogy át .tekintliettcnr és megérthettem a helyzetet pár év alatt . A különös; itt az , hagy nagyon sok forrás hnzog, rengeteg a gondolat és a kezdeményezés, de — az eg y szegedi Fesztivált kivéve - semmi sori tud igazán kibontakozni, minden olya n csökevényes állapotában avarait . — A források gazdagságát jelzi, hogy az ipari és a nrerügazdasági kultúr a nrez ő nc nagyon széles : a paprikától és a szalámitól kezdve a kábelgyártásig és a z olajig 'minden van . A települési formák is szinte a teljes színképet képviselik, még hozzá teljesen eltérő földrajzi és történeti változatokban . Er ő s, régi és új munkásosrtríly van, s a parasztságnak szinte végletes változatossága létezik itt Szegeden é s vidékén . Az értelmiségben is -+- hennán és mű szaki vígakban egyaránt — gazdagsá g vau, magában Szegeden is, de líódnrez ű vázárhalyen, Szentesen, Makón és Csongrádon is . — A kezdeményezés is szakadatlan, s az intézmények köre is nagyon széles . Gyárak, jner ő gardasági nagyiirenlek, olajmez ők, kézm ű ipar és háziipar, iskolák , 1549 —
egyetemek, K ;ínház, folyóirat, m ű vészeti intézmények, múzeumok és a vendéglát ó intézmények változatossága , — Hagyományok is bő ven vannak. Mégis a kibontakozás szinte minden területen akadozik, vagy- éppen meg is akad . Az az eleven erő kevés itt, ami kockázato t is vállalva véd i¢viszt a dolgokat . Sok a másodlagosság, a követés és a járt úton haladá s óvatossága . Az okát ennek csak sejtem, de ez olyan bonyolult és kényes dolog, hogy nem megyek bele, csak a jelenséget állapítom meg . — Tulajdonképpen csak egy igazi kivétel van : a Szabadtéri Játékok, illet őleg az egész nyári Szegedi Fesztivál . Ez azonban nem pótolja a többi lehet őségek elmaradó kiaknázását . A szerző : Látom, ezzel többen egyetértenek, mint nem, de ne szavazzunk felette . Ne ítéletnek fogjuk fel, hanem megközelítésnek és kihívásnak . Szeged majdne m nagyváros, a város és vidéke majdnem fejlett iparral és mez őgazdasággal rendelkezik , szellemi kultr':rája is majdnem önállóan fejlett és értelmisége majdnem sikerre l birkózik koru , ,k nagy problémáival . Ez nem is olyan kevés, különösen ha ezzel ne m mint eredmér, : :vcl dicsekszünk, hanem elfogadjuk ezt a történelem-adta kihívást , s értelmiségi : zerejtünkben is azon fáradozunk, hogy Szeged igazi nagyváros legyen , ipara-mez őgai .iasaga valóban korszer ű en fejlett legyen, s korunk nagy problémái t itt helyen, az itteni adottságok szerint és a szocializmus bázisán megoldjuk . M#
I, fJ C
8
F; l
/'
.d
M
4
w
M
M
M
/,
Szava k és gondolato k
csak küldöncük , kengyelfutók lehettek , ma parancsolnak ;z értelemnek .
igazuk parány a baj nélkül beosonha t egy kérészélet ű allegóriába .
11é en ügy t ű nt : a gondolat a léle k s hozzá képest a szó csak jelad ó jel fogó kélrlc t szerény visszfény e valami távoli , id ő tlen esillarkél,nek .
Az , .oltos szó " önhitt trónja el ő t t hosszá sorokba n a térdepl ő k : rühér, elhinn i pedig ő k azok , az ő si üriikszél , gondolatok .
Mert sokan közülü k eddig se jutnak , szavak pórázá n lótnak-futnak , míg erő szak s ti•tél y hasznukat veszi :
:Most úgy t ű nik : a szavak önáll ó életre kelnek , és ahol tegnap
S mily boldogok , ha hódolatu k nem hull hiába : ha lényük töredéke,
míg a körön } sraharája , d ő re hitecské k omlása rnindnvájuka t be nem temeti .
