Szekszárd, 2011.01.20.
Értékváltás a vidék fejlesztésében
Dr.G.Fekete Éva
Témák 1. Alapfogalmak • • • • •
Vidék Fejlıdés Fejlesztés Vidékfejlesztés Érték
2. A vidékfejlesztés alapelvei 3. A vidékfejlesztés kiemelt témái 4. Egy kutatás következtetései - aprófalvak
1/1. A vidék fogalma • Alacsony koncentráció – (népesség, beépítés, vállalkozások, szolgáltatások …)
• Természetközelség – (lakás, gazdasági tevékenységek, rekreáció, oktatás, közlekedés …)
1/2. A fejlıdés fogalma • Szükségletek kielégítése – Szélesebb spektrumban – Nagyobb társadalmi körben – Mások életlehetıségeinek korlátozása nélkül
1/3. A fejlesztés fogalma • Tudatos beavatkozás a fejlıdési folyamatokba – Direkt módon: beruházások, közvetlen intézkedések – Indirekt módon: az egyéni döntéshozás befolyásolása a kívánt közös cél elérése érdekében
1/4. A vidékfejlesztés • Területfejlesztés • Beavatkozás a tér szerkezetét alakító folyamatokba – a területi különbségek mérséklése, – a hatékonyság növelése, – a fenntarthatóság biztosítása céljából.
• A részek közötti harmónia megteremtése.
• Helyi fejlesztés • Beavatkozás a helyi szükségletek teljesebb kielégítése érdekében. Jellemzıi: – helyi erıforrásokra alapozva – helyi szereplıkkel – helyi kontroll alatt
• Vidékfejlesztés • Beavatkozás a vidéki térségekben élık szükségleteinek teljesebb kielégítése érdekében
1/5. Kultúra - Érték • Kultúra: ismeretek, értékek, reflexek, viselkedési modellek és sémák, szokások és hiedelmek, szabályok összessége • Érték: az egyének vagy csoportok által a kívánatosról, a megfelelırıl, a jóról vagy a rosszról vallott eszmék összessége
2. A vidékfejlesztés alapelvei 1. Integrált fejlesztés – Természet – társadalom – gazdaság – Térségi szemlélet – Külsı meghatározottság
2. Értékváltás – túl a modernizáción – Poszt-modern területi fejlıdés és fejlesztés
3. Stratégiai megközelítés – Teljes kép - Kiemelés – szinergia – koncentráció
4. Kombinált eszközök – Állami források - integrált tervezés – Külsı befektetık – Belsı erıforrások
2.1. Integrált fejlesztés - térmodellek ideák
1.
1. Természeti környezet 2. Társadalmi környezet 3. Gazdasági környezet 4. Épített környezet
gazdaság
4.
társadalom
3.
természet
2.
1
2
3
2.1. Integrált fejlesztés – szubsztantív gazdaság Szubsztantív gazdaság
Formális gazdaság
A gazdaság célja
A szükségletek kielégítése A gazdaság nem öncél
A gazdaság növekedése
A munka motivációja
Motívumok, ösztönzık és célok Csak a haszon és a növekedés sokrétősége
A munka funkciója
A munka természetes létezési mód
A munka eszköz, ill. cél.
A munka jellege
A munka társadalmi tartalmának elsıdlegessége
A munka gazdasági tartalmának elıtérbe helyezése
A gazdaság függetlensége
A gazdasági tevékenység nem önállósodott, társadalmi viszonyokkal átszövıdik
A gazdasági tevékenység önállósodik, önálló alrendszer
Termelı-fogyasztó szerepek alakulása
A termelı egyben fogyasztó is
A termelı és a fogyasztó elválik
A haszonelvőség jelenléte
A számolás és a méltányosság érzése jellemzı
A számító gondolkodás és a nyereség számszerősítése jellemzı
Érdekrendszerek
Közösségi érdek elıtérben
Egyéni érdek elıtérben
A szolidaritás foka
A közösség felelısségvállalása az egyénért
Növekvı individualizmus
2.1. Integrált fejlesztés – külsı függıség • Globalizáció – – – –
Globális centrumok és perifériák Világpiac - verseny Munkavolumen-csökkenés Környezeti fenntarthatóság
• Regionalizmus – Decentralizáció – Hálózatok
• Lokalizmus – Önellátás? – Identitás – Helyi fejlesztés
2/2. Érték és területi fejlıdés
Szükségletek külsı/belsı térségi erıforrások
Erıforrások hasznosítása
Szükséglete k kielégítése
tradicionális / modern / posztmodern
Területi fejlıdés fejl
értékek
tradicionális / modern / posztmodern
tradicionális / modern / posztmodern
2/2. Mi jellemzi a posztmodern területi fejlıdést? • • • • • • • • •
multikulturalitás és diverzitás (Lyotard 1979) a kultúra gazdasági szerepe (Ray 1994 ) reprodukció inkább mint produkció (Jameson 1984) fogyasztási jelek, szimbólumok fontosabbak mint a termék maga (Baudrillard 1981) érzelmek szabad áramlása (Jameson 1984) lokális és személyes identitások (Baumann 1992) széttöredezés és hálózatosodás (Castells 2006) változó város-vidék kapcsolatok (Buller-Hoggart 2001) „vissza a jövıbe” (Cook 1990)
2.2. Értékváltás – posztmodern fejlıdés Modern
Poszt-modern
•
lineáris haladás
•
ciklikus fejlıdés
•
növekedés
•
fenntarthatóság
•
gazdasági szükségletek
•
emberi szükségletek
•
mőszaki, technológiai alapok
•
közösségi és emberi alapok
•
intenzív erıforrás- és tıkefelhasználás
•
extenzív erıforrás- és tıkefelhasználás
•
pénzügyi és tudástıke
•
társadalmi tıke
•
hely
•
hálózat, identitás
•
koncentráció
•
dekoncentráció
•
józanész
•
érzelmek
•
top-down kontrol
•
bottom-up kontrol
•
monolitikus felépítés
•
diverzitás
•
biztonság
•
önkifejezés
•
xenophobia
•
tolerancia
•
képviseleti demokrácia
•
részvételi demokrácia
•
valós tér
•
virtuális tér
•
maszkulinitás
•
feminitás
2.3. Stratégiai megközelítés – a stratégia • A gyızelem elérésének tudománya „… olyan elınyös helyzet elérése, amely – ha önmagában nem is eredményezi azt, hogy az ellenfél megadja magát – biztos gyızelemhez vezet a csatamezın” (Makridakis) • A stratégia egy olyan irányítási eszköz, amely világosan meghatározza, hogyan kívánja elérni a vezetés a szervezet alapvetı céljait, figyelembe véve a vállalat helyzetének korlátait. • A környezethez való aktív vagy passzív alkalmazkodást fogalmazza meg.
2.3. Stratégiai megközelítés - a katonai stratégia sikeres kialakításának nyolc alapelve (Hart 1957) 1. "Végcéljaidat igazítsd az eszközeidhez!" – A célok reális megfogalmazása biztosítja azok elérhetõségét. A "realitást" a célok eléréséhez szükséges eszközök hozzáférhetõsége szabja meg.
2. "Célodat mindig tartsd észben!" – Adott cél többféle úton is elérhetõ, ezért egy kidolgozott terv célrendszerét nem szabad könnyedén változtatgatni.
3. "Válaszd a legkevésbé várt utat!" – Képzeld magad az ellenség helyébe és azt válaszd, amire ellenségként a legkevésbé számítasz önmagadtól.
4. "Használd ki a legkisebb erõfeszítés útját!" – Az ellenséget a leggyengébb pontján kell megtámadni, majd a siker nyújtotta lehetõségek kiaknázásával elérni a végsõ gyõzelmet.
5. "Válassz alternatív célokat kínáló mûködési pályákat!" – Az egyidejûleg több cél elérésére való törekvést látva az ellenfél kénytelen lesz megosztani erejét. Így mód nyílik a harmadik alapelv alkalmazására a siker érdekében.
6. "Biztosítsd a tervek és az intézkedések flexibilitását!„ – A lehetõ legtöbb eshetõségre vonatkozóan elkészített tervekkel a cselekvési szabadság megõrizhetõ még a legkedvezõtlenebb forgatókönyv megvalósulása esetén is.
7. "Ne csapj le akkor, amikor az ellenség számít rá!" – Semlegesíteni kell az ellenség ellenálló erejét a megfelelõ idõpont megválasztásával is.
8. "Ne támadj ugyanott, ahol egyszer már elbuktál!" – Az ellenfél felkészülhet rá és a korábbi siker nagyobb önbizalmat is ad neki.
2.4. Kombinált eszközök • Integrált kistérségi terv – Közfeladatok ellátásához – nem verseny szférában – Programszemlélet a projektek helyett – Alapja a kistérségi szolgáltatási terv
• Pályázat – a versenyszférában • Saját erıforrások használata – leszakadás a pályázatokról
3. A vidékfejlesztés kiemelt témái 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Földbirtokviszonyok, tulajdonviszonyok Fenntartható gazdálkodás, tájvédelem Örökségvédelem, falumegújítás Helyi termékek, helyi piac Alternatív közszolgáltatások Info-kommunikáció Közösségek megerısítése Regionális integrációk
4/1. Az aprófalvak fejlesztésének kulcskérdései •
Integrált, egyszerre többfrontos „támadás” – Humán tényezık megerısítése – Környezeti minıség megırzése – Gazdasági alapok – elsı körben szociális gazdaság
•
• •
Elınyök feltárása – innovációk bevitele – Külsı kezdeményezık és segítık – Belsı önértékelés és képességek Hosszabb átfutású projektek, legalább 20 évre tervezés Típusok szerinti eltérı igények figyelembe vétele, annak megfelelı eszközök – Gettósodó, turisztikai, lakó, uradalmi … falvakra külön stratégia
•
Állam szerepvállalása – Makro-eszközök alkalmazása – Külsı vállalkozások ösztönzése – Pályázaton kívüli, közvetlen eszközök
•
Hálózatban, régióban gondolkodás – Városokkal, pólusokkal kapcsolat - piacteremtés – Az életképes lépték kialakítása – Mellérendeltség
4/2. Makro-politikai feltételrendszer • A fenntartható fejlıdés komolyan vétele – externáliák kezelése, a környezet-felhasználás beépítése az árakba – a vidék közhasznának elismerése – szállítási költségek minimalizálása
• Pénzügyi ösztönzık az aprófalvakban – adott témákban vállalkozóknak – betelepülı szakembereknek – gazdasági integrációknak
• • • • • •
Közlekedési és info-kommunikációs hálózat kiépítése Közszolgáltatások térségi szemlélető mőködtetése Önkormányzatok finanszírozása Szakmai, módszertani segítı hálózatok Közvélemény formálása Fejlesztések orientálása
4/3. Egy kutatás következtetései 1. Vannak kiutak, de 1. az aprófalvak maguk nem boldogulnak – – – –
gyakran nem is motiváltak nincsenek a szükséges információk birtokában nincsenek mozgósítható erıforrásaik gyengék az érdekképviselethez, szövetségek építéséhez
2. a külsı vállalkozói kezdeményezések −
ellentmondásosak
3. a központi kormányzat −
a lakosság 2,7%-át érintı szociális kérdésként kezeli a problémákat, a kezelést • •
a pályázati rendszeren keresztül a kistérségi társulási rendszerben gondolja
4. a regionális politika formálói –
kizárólag problémaként kezelik ıket, maximum az üdülıfaluvá válást látják lehetségesnek
Következtetések 2. A pályázati rendszer 1. 2.
az aprófalvak funkcióváltásához szükséges makro-feltételeket önmagában nem képes biztosítani – mőködni is kell! az aprófalvak speciális igényeit / adottságait nem képes kezelni – – – – – –
3.
az aprófalvak számára nem biztosít elegendı forrást − – – –
4.
modernizációs értékek és minták vezérlik településméret szerinti intézkedések csak kivételes esetekben aprófalu-típusok eltérı intézkedési igényeit figyelmen kívül hagyja helyi kezdeményezésekre épít – kevés a potens helyi szereplı + alacsony helyi változtatási késztetés egységes elosztási és kiválasztási elvek érvényesülnek, (térségi) közösségi vállalkozásoknak nem ad teret a népességarányosság elve érvényesül fı szempont a rövid távú gazdaságosság – méretgazdaságosság a jelenlegi mérethez mérve az önkormányzatok a fıszereplık - az önkormányzatok finanszírozása, feladatrendszere nem kedvez a (gazdasági) fejlesztéseknek kistérségen belüli maradékelv érvényesülése
egyes aprófalvakban csodákat produkált −
aktív helyi vezetés és/vagy külsı szereplık tudatos munkája révén
Következtetések 3. Kistérségi integrált fejlesztés Aktuális fejlesztési programok 1.LEADER • Esély: • • • •
sok kicsi, helyi igényekhez illeszkedı projekt – látványos eredmények Többszektorúság – szereplık mozgósítása allokatív tervezés – döntések harmonizálása, érezhetı hatások fejlesztı kapacitások megerısödése
• Probléma: • valós közösség kialakításához túl nagy térségek • országos uniformizálás • bürokratizálódás veszélye
2.„Nem mondunk le senkirıl” • Esély: – leghátrányosabb helyzető térségek speciális fejlesztési igényeinek megfelelés – innovatív magok beépítése, a térségek új fejlıdési pályára állítása
• Probléma – szociális szemlélet dominanciája – integrált programok indításának korlátai – tisztázatlan illeszkedés a LEADER program tervezéséhez és menedzseléséhez
Szekszárd, 2011.01.20.
Köszönöm a figyelmet!
