ÉRTEKEZÉSEK. A Pannon-medence késő-kainozóos fejlődése

ÉRTEKEZÉSEK Földtani Közlöny,

Bull, of the Hungarian Oeol. Soc. (197j)

105.

101-123

A Pannon-medence késő-kainozóos fejlődése dr. Stegena Lajos,

dr. Géczy Barnabás (11 á b r á v a l ,

és Horváth

Ferenc*

1 táblázattal)

Ö s s z e f o g l a l á s : A P a n n o n - m e d e n c e p a l e o — m e z o z ó o S m a g j a e g y e u r o p i d és e g y g o n d w a n i d m i k r o l e m e z k o l l í z i ó j a r é v é n alakult ki. E z a m a g a késő k a i n o z o i k u m b a n ~ 3 k m - t l e s ü l l y e d v e h o z t a létre a m a i m e d e n c é t . A süllyedés a k t í v k ö p e n y d i a p i r ered­ m é n y e , a m e l y e t a k ö r n y e z ő h e g y s é g e k h e z k a p c s o l ó d ó s z u b d u k c i ó generált (súrlódásos h ő és mélybe, került v o l a t i l o k r é v é n ) . A k ö p e n y d i a p i r b i z o n y í t é k a i és k ö v e t k e z m é n y e i a P a n n o n - m e d e n c é b e n az a l á b b i a k : 1. E r ő s m i o c é n andezites-riolitos és p l i o p l e i s z t o c é n b a z a l t o s v u l k á n o s s á g . 2. G e o t e r m i k u s m a x i m u m és a f e l s ő k ö p e n y r e Számított m a g a s hőá r a m (Q = 1,2—1,7 H F U ) . 3. A n o m á l i s f e l s ő k ö p e n y ( k i s e b b sűrűség, k i s e b b Szeizmikus sebesség, m a g a s a n f e k v ő L V Z és H C L ) . A H C L e m e l t h e l y z e t e ( 4 0 — 6 0 k m ) arra utal, h o g y a g e o t e r m i k u s m a x i m u m a m e d e n c e alatt n a g y m é l y s é g i g ki v a n f e j l ő d v e ; ez a m e d e n c e fiatal k o r a ( 1 0 — 1 5 m i l l i ó é v ) m i a t t e g y e d ü l h ő v e z e t é s s e l n e m m a g y a r á z h a t ó , k o n v e k t í v hőszállítás feltételezése szükséges. 4. V é k o n y , k o n t i n e n t á l i s t í p u s ú kéreg, a m e l y e t a diapir szubkrusztális e r ó z i ó j a v é k o n y í t o t t el. A m e d e n c e k i a l a k u l á s elsődleges o k a az e l v é k o n y o d o t t kéreg izoSztatikus süllyedése. E g y é b h e g y s é g k ö z i ( i n t e r m o u n t a i n , interarc) m e d e n c é k (Tirréni-tenger, É g e i - t e n g e r , G r e a t - B a s i n ) t a n u l m á n y o z á s a arra utal, h o g y e z e k kialakulása is h a s o n l ó m ó d o n , a s z u b ­ d u k c i ó által generált k ö p e n y d i a p i r szubkrusztális e r ó z i ó j a r é v é n t ö r t é n h e t e t t (szialikus ívközi medencék). Más medencéknél (Nyugat-pacifikus melléktengerek) a köpenydiapir s z é t s z a k í t o t t a a k é r g e t és a m e d e n c e a s z u b d u k c i ó regressziója r é v é n , ó c e á n i kéreggel f e j l ő d ö t t ki (szimaikus í v k ö z i m e d e n c é k ) . 0

Bevezetés A szerzők v é l e m é n y e szerint a kialakult hegységekkel kapcsolatban kétféle s ü l l y e d e k f i g y e l h e t ő m e g : az e l ő s ü l l y e d é k ( V o r s e n k e , f o r e d e e p ) és a h e g y s é g k ö z i süllyedek (intermountain through, interarc basin). A z elősüllyedék a hegységí v e k k o n v e x , külső p e r e m é n f e j l ő d i k ki, a h e g y s é g k ö z i s ü l l y e d e k p e d i g a z o k belső területén. E l ő s ü l l y e d é k az A l p o k m o l a s s e - m e d e n c é j e v a g y a K á r p á t o k terének süllyedéke.

É-i és K - i elő­

H e g y s é g k ö z i süllyedek a P a n n o n - m e d e n c e , az Erdélyi-medence, az Égeitenger, a Déli-Káspi süllyedek, a Tirréni-tenger. Talán ilyen jellegű a L o m ­ b á r d - s í k s á g , és a F e k e t e - t e n g e r is. É s z a k - A m e r i k á b a n jól tanulmányozott hegységközi süllyedek a Great Basin, a Basin and R a n g e provincia területén. Valószínűleg hasonló jellegűek a Csendes-óceán nyugati peremi medencéi. A z I . t á b l á z a t ö s s z e f o g l a l j a az í v k ö z i n e k v é l t m e d e n c é k g e o f i z i k a i és g e o l ó g i a i jellegzetességeit. A táblázat alapján ú g y tűnik, h o g y a hegységközi süllyed é k e k k ö z ö s jellegzetességekkel b í r n a k , az alábbiak szerint:

* Eötvös Loránd Txidományegyetem, Budapest.

1 Földtani Közlöny

Földtani

102

Közlöny

105.

kötet,

2.

füzet

— anomális felsőköpeny. A s z e i z m i k u s c s ö k k e n t s e b e s s é g ű z ó n a ( L V Z ) és az e l e k t r o ­ m o s a n j ó l v e z e t ő r é t e g ( H C L ) m a g a s a b b a n fekszik, a lithoszféra v é k o n y a b b , a m e n e t i d ő r e z i d u á l o k p o z i t í v a k és a sűrűség a l a c s o n y a b b az á t l a g o s n á l ; — vékony földkéreg. E g y részüknél a g r á n i t - r é t e g m e g v a n (szialikus ívközi medencék). M á s i k r é s z ü k n é l a g r á n i t - r é t e g h i á n y z i k és a k é r e g ó c e á n i v a g y s z u b ó c e á n i (szimaikus medencék ); — t e k t o n i k u s á n n e m , v a g y k e v é s s é i g é n y b e v e t t S z i n o r o g é n és főleg posztorogén üledék­ sor; — vulkáni tevékenység. A szialikus m e d e n c é k b e n a k e z d e t i v u l k á n o s s á g , a m i k o r a határoló o r o g é n íveknél a szubdukció folyamatban volt, andezites (szigetív-típusú, kompressziós), a szubdukció megszűnte után bazaltos (interarc-spreading típusú, extenz i ó s ) . A Szimaikus m e d e n c é k b e n a v u l k á n o s s á g b a z a l t o s ; — magas geotermikus hőmérsékletek és hőáram; — fiatal, j e l e n l e g k é p z ő d ő m e d e n c e t e r ü l e t e k a l a t t mélyfészkű szeizmicitás, a medence a l á h a t o l ó litoszféra l e m e z f o l y o m á n y a k é n t . R é g e b b i , é r e t t m e d e n c é k k e v é s s é szeizmikusak, v a g y aszeizmikusak. E

jellegzetességek

többé-kevésbé

általános

jelentkezése

alapján

feltehető

h o g y az í v k ö z i m e d e n c é k k é p z ő d é s e l é n y e g é b e n a z o n o s f o l y a m a t r é v é n végbe. A gránitos az

kérgű

medencék képződése valamelyest

óceáni—szubóceáni kérgű Jelen

hogy

értekezésben

a

dukciójának

legyen

medencékétől.

Pannon-medence

példáján

kívánjuk

megmutatni,

az o r o g e n e z i s és a h e g y s é g k ö z i m e d e n c é k k é p z ő d é s e g e n e t i k a i

latban van:

megy

eltérő kell

a h e g y s é g k ö z i m e d e n c é k k é p z ő d é s e is a l i t h o s z f é r a

kapcso­

lemez

szub-

következménye.

A Pannon-medence előtörténete A

Pannon-medence

késő kainozoós süllyedésének tektogenetikai

vizsgálata

előtt összefoglaljuk a m e d e n c e területének neogén előtti történetére v o n a t k o z ó lemeztektonikai

elképzelésünket.

A jelenlegi m e d e n c e előtörténetét gását, a Tethys-tenger A

az afrikai és e u r ó p a i l e m e z e k r e l a t í v

alakulását vizsgálva lehet

paleozoikum végén az egységes őskontinens

— Pangea

A f r i k a és E u r á z s i a k ö z ö t t e g y n a g y ö b ö l , a T e t h y s - t e n g e r HOLDEN,

1970).

A

Közép-Atlantikum

200

— keleti

Európához

1971; H s ü ,

viszonyított

1971; PITMAN

mozgása

(1) K - r e

krétáig (180 — 8 0 m . é v ) , (2) N y - r a (80 — 38 Tethys

m.év),

(3) É-ra

egyenletes

irányuló

záródását

irányuló az

III.

és T A L W A N I ,

irányuló

a

(PAYO,

Afrika a

felső­

az alsóoligocénig

oligocéntől kezdődően. Ez

mutatja

modell

1972):

felsőtriásztól

a felsőkrétától

moz­

következtettek

az Atlanti-óceán mágneses anomáliából levezetett tágulási (spreading) (SMITH,

és

kinyílásával

és az e g y e s r é s z e k r e l a t í v

g á s a . A f r i k a és E u r ó p a r e l a t í v m o z g á s á b a n 3 fő fázis létezésére alapján

részén

t e r ü l t el ( D I E T Z

millió é v v e l ezelőtti

m e g k e z d ő d ö t t az őskontinens feldarabolódása

moz­

megközelíteni.

a

modell

a

1972).

Paleogeográfiai a d a t o k a z o n b a n arra m u t a t n a k , h o g y ez a m o d e l l túlegysze­ rűsített. A z ősföldrajzi a d a t o k b ó l a k ö v e t k e z ő m o z g á s m e c h a n i z m u s vezethető le. A

p a l e o z i k u m v é g é n és a m e z o z o i k u m elején a n y u g a t i T e t h y s t e n g e r i

üle­

dékei self k ö r n y e z e t r e utalnak. A nyugati T e t h y s m i n t ó c e á n csak e z u t á n nyílt ki. A T e t h y s tágulása K - r ő l N y felé irányult (SMITH, A

Tethys

karbonátos

D-i peremén platform

1971).

a triászban kialakult, nagykiterjedésű

az alsójúrában

ö s s z e r o g y o t t és e l m e r ü l t .

tengeralatti A

platform

e

Steg

en a et al.: A Pannon-medence

késő-kainozóos

fejlődése

103

lezökkenése révén hosszú, kes­ keny üledékszegény tengermeden­ cék " l e p t o g e o s z i n k l i n á l i s o k " ala­ kultak ki, köztes tengeralatti hát­ ságokkal (BEBNOITLLI-PETEBS, 1970;

LATJBSCHEB, 1 9 7 1 ) .

A

Pan­

n o n - m e d e n c e É-i részén (a M a g y a r Középhegységben és a Bükkhegységben) elhelyezkedő mezozóos terület eredetileg e b b e a déltethysi ősföldrajzi-lemeztektoni­ kai egységbe tartozott (GÉCZY, 1972).

A T e t h y s É - i peremrésze a déli p e r e m m e l e g y i d e j ű l e g szintén m e g ­ süllyedt, az alsójurában az inten­ zív terrigén-anyagbeáramlás foly­ tán m é gcsak self-jelleggel. A k ö ­ zépsőjurától kezdődően, a transzgresszió általánossá válásával (HALLAM,

1969) a

Tethys

D-i

és

É-i p e r e m e közti üledék- és víz­ mélységkülönbségek fokozatosan e l m o s ó d t a k . A paleogeográfiai és a biosztratigráfiai adatok arra utalnak (GÉCZY, 1972), hogy a P a n n o n - m e d e n c e D - i részén ( M e ­ csek-hegység, Villányi-hegység) el­ helyezkedő m e z o z ó o s terület ere­ detileg ehhez az É-i p e r e m k o m p ­ lexumhoz tartozott ( 1 . ábra).

1. ábra. A Tethys északi és déli peremszegélyeinek eredeti elhe­ lyezkedési sémája a mezozoikumban LATJBSCHER ( 1 9 7 1 ) nyo­ mán (fent) és jelenlegi inverz helyzete a Pannon-medencében lent, N A G Y ( 1 9 7 1 ) adatainak újraértékelésével Fig. 1. Schéma de distribution originale des bordures nord et sud de la Téthys dans le Mesozoique — d'après LATJBSCHER ( 1 9 7 1 ) (en haut) — et de celle actuelle inverse dans le Bassin pannonigue (en bas), après la réévaluation de nonnées

A Pannon-medence mezozóos magja tehát nem homogén, hanem de N A G Y ( 1 9 7 1 ) feltehetően két, k ü l ö n b ö z ő eredetű („gondwanai" és „laurázsiai") m i k r o l e m e z ütközése (kolliziója) révén t e v ő d ö t t össze ( G É C Z Y , 1 9 7 3 ) . í g y válik érthetővé a z az ellentmondás a m i a külföldi szerzők P a n n o n - m e d e n c é t érintő szintézisében tükröződik. G W I N N E B ( 1 9 7 1 ) a B a k o n y t a Dél-alpi és Felső-keletalpi fáciesterület folytatásának tekintette. D I M I T B I J E V I C ésD I M I T B I J E V I C ( 1 9 7 3 ) szerint viszont a P a n n o n - m e d e n c e aljzata a S z e r b - M a k e d o n és a R h o d o p e masszívummal együtt a Paleoeurópától levált mikrokontinenshez tartozott, a m e l y h e z az eredetileg a Tethysben elhelyezkedő Dinaridák kollizió útján csak k é s ő b b k a p c s o l ó d t a k . C I O C A B D E L és SOCOLESCIT ( 1 9 7 2 ) E r d é l y b e n és a P a n ­ n o n - m e d e n c é b e n , , f e n n o s z a r m á c i a i " és „ g o n d w a n a i " e l e m e k e t feltételezett. A Tethys beszűkülése csak a krétától k e z d ő d ő és helyenként máig tartó, az A t l a n t i - ó c e á n e x p a n z i ó j á v a l és a z afrikai és a z e u r ó p a i l e m e z k o n v e r g e n c i á j á ­ val

kapcsolatos

folyamat

(DEBCOTTRT,

1971).

PHILLIPS

és

FOBSYTH

(1972)

a rendelkezésre álló mágneses és p a l e o m á g n e s e s a d a t o k alapján ú j a b b a n szin­ tén arra az eredményre jutott, h o g y a Tethys a krétáig extenziós jellegű volt és csak a krétában k e z d ő d ö t t m e ga beszűkülése. A beszűkülés során a T e t h y s

1*

Földtani

Közlöny

105.

kötet,

2.

füzet

2. ábra. Mezozóos ofiolitok, kréta-paleogénflis és kréta vulkánosság a Kárpát—Dinári rendszer területén (International Geologie Map of Europe, 1 9 6 9 ; DIMITRESCTJ, 1 9 6 6 ; SZEPESHÁZY, 1 9 7 3 ; BALOGH és K Ő R Ö S S Y , 1 9 6 8 ; POSGAY, 1 9 6 7 nyo­ mán). J e l m a g y a r á z a t : 1 . Kárpát-dinári flis és kora ( p g + c = paleogén-kréta, т = paleocén és eocén, Ci = alsókréta, с = felsÖkréta, j = felsőjura, t = középső triász), 2 . Belsökárpáti flis és kora, 3 . Felszínalatti kréta bázisos vulkánitok, 4 . Mezozóos ofiolitok Fig. 2. Ophiolites mésozoïques, Flysch crétacéo-paléogène et volcanisme crétacé, au territoire du système carpatho dinarique (D'après: International Geologie Map of Europe, 1 9 6 9 ; DIMITRESCTJ, 1 9 6 6 ; SZEPESHÁZY, 1 9 7 3 ; BALOGH et K Ő R Ö S S Y , 1 9 6 8 ; P O S G A Y , 1 9 6 7 ) . L é g e n d e : 1 . Le Plysch carpatho-dinarique et son âge ( p g + c = crétacéo-paléo­ gène, m, = paléocène et éocène, с = crétacé inférieur, с = crétacé supérieur, j = jurassique supérieur, t = triasique moyen. 2 . Flysch carpathique interne et son âge; 3 . Volcanites crétacés basiques, souterrains, 4 . Ophiolites mésozoïques х

г

a

2

г

óceáni zóos

legnagyobb

része

utalnak

(Hsü,

3

megsemmisült

óceáni m e d e n c é k egykori létezésére

litok A

kérgének

г

a

2

(konszumálódott). A

mediterrán

övben

előforduló

mezoofio­

1971).

T e t h y s D - i p e r e m r é s z é n e k a f e n t i e k b e n leírt csatlakozása az e u r ó p a i l e m e z -

peremhez zett. létre,

Ez

a Pannon-medence területén jelenleg fordított az

inverz

amelyet

helyzet

LAUBSCHBB.

azzal

a

dextrális

(1971)

a

Kárpáti-Dinári

helyzetet

transzform

eredménye­

mozgással

területen

jöhetett

feltételezett.

S t e g en a et al. : A Pannon-medence

késő-kainuzóos

fejlődése

105

A kréta-paleogén m i k r o l e m e z m o z g á s o k t é r és időbeli m e n e t e , a kollízió pontos lefolyása az utólagos lemezátrendeződések miatt egyelőre n e m adható meg. A P a n n o n - m e d e n c e kréta-paleogén tektonikai fejlődésének t a n u l m á n y o ­ z á s á h o z a m e d e n c e D K - i részén m é l y f ú r á s o k b ó l m e g i s m e r t felsőkréta és p a l e o gén flis szerű k é p z ő d m é n y e k ( B A L O G H és K Ö B Ö S S Y , 1 9 6 8 ; J U H Á S Z , 1 9 7 0 ) ( 2 . ábra), az alsókréta? diabázos vulkánosság ( 2 . ábra), a M a g y a r K ö z é p h e g y s é g területén a z e o c é n andezites vulkánosság ( S Z É K Y N É FTJX, 1 9 5 7 ) és a K ö z é p ­ hegységtől délre h ú z ó d ó paleogén szerkezeti vonal (,,Balaton-vonal") szol­ gálhat kiindulópontul.

A Pannon-medence jellemzése A P a n n o n - m e d e n c e alatt a felsőköpeny anomális. A sűrűsége valamivel kisebb az átlagosnál (STEGENA, 1964). A H C L emelt helyzetű ( A D Á M , 1965), mélysége 4 0 — 6 0 k m ( 3 . ábra). A magnetotellurikus szondázások erős regio­ nális a n i z o t r o p i á t m u t a t n a k , e g y - i r á n y b a n e l n y ú l t m é l y s z e r k e z e t r e utalva ( S T E G E N A e t . a l . , 1 9 7 1 ) . A L V Z is m a g a s a n v a n : B e l g r á d t é r s é g é b e n 8 8 k m (EGYED

1973). 4-1

és B I S Z T B I C S Á N Y ,

A z antipodális

P

1973).

Budapest

hullámok

térsé

menetidői

ében

7 5 km

(BISZTBICSÁNY,

a Pannon-medence

1- 2 , 6 s k é s é s t m u t a t n a k ( M O B E L L I e t . a l . ,

1968) ( 4 .ábra).

területén

A Vrancea-

rengéseknek a P a n n o n - m e d e n c e területén mért menetidő-reziduáljai ( + 4 — — + 6 s) m é g m a r k á n s a b b a n u t a l n a k a f e l s ő k ö p e n y k i s e b b szeizmikus sebes­ ségére

(ROMAN,

1973).

A P a n n o n - m e d e n c e alatt a kéreg v é k o n y , átlagosan m i n t e g y 2 6 k m (MITTJCH és P O S G A Y , 1 9 7 2 ) . A felsőkéreg gránitnak megfelelő sebességeket m u t a t (6,2 — 6,4 k m / s ) és normális vastagságú ( 1 6 — 1 9 k m ) .A z alsó kéreg bazaltrétege v é k o n y (5 — 8 k m ) ( 5 . ábra).

3. ábra. A magnetotellurikus szondázással meghatározott jólvezető réteg-mélységek hisztogramja a Pannon-medence és az Orosz tábla területén ( Á D Á M , 1 9 6 5 adatai nyomán). J e l m a g y a r á z a t : 1. Orosz tábla, 2 . Pannon-medence Fig. 3. Histogramme des profondeurs des couches bien conductrices déterminées par sondages magnéto-telluriques au territoire du Bassin pannonique et de la Plate-forme russe (d'après les données de A P Á M , 1 9 6 5 ) . L é g e n d e : 1. Plate-forme russe, 2 . Bassin pannonique

Földtani

106

MENETIDŐ

Közlöny

105. kötet,

2.

füzet

REZIDUÁLOK ( s « c )

i. ábra. A z antipodális P-hullámok menetidő-reziduáljai Európában. A Pannon-medence és a Lombard síkság terüle­ tére eső állomások nagyobb menetidő-késéseket mutatnak (MORELLI et al., 1968 adatai nyomán) Fig. 4. Résiduels de durée de propagation des ondes P antipodales, en Europe. Les stations, situées aux territoires du Bassin pannonique et de la Plaine de Lombardié, montrent de retards de durée de propagation plus élevés (d'après les données de MORELLI et al., 1968)

A

P a n n o n - m e d e n c é t v é k o n y a b b miocén, vastag pliocén, v é k o n y a b b pleisz-

t o c é n rétegek töltik ki ( 6 . ábra). A m e d e n c e süllyedése az alsópliocénben volt a

legnagyobb, mint

azt

az

üledékvastagságok

mutatják

KŐRÖSSY,

1970).

A n e o g é n - p l e i s z t o c é n ü l e d é k e k á t l a g o s v a s t a g s á g a m i n t e g y 3 k m és h e l y e n k é n t eléri a 6 — 8 km-t. W E I N ( 1 9 6 9 ) az ü l e d é k e k b e n k i m u t a t o t t v e t ő k jellege alap­ ján arra következtetett,

h o g y az üledékeket kompressziós tektonikai

hatások

a kréta-paleogén során érték, m í g a neogén-kvarter ü l e d é k e k e x t e n z i ó s feszült­ ségekre A sága

mutatnak.

m e d e n c e erős, a K á r p á t o k fő o r o g é n fázisával e g y i d ő s m i o c é n andezites-riolitos,

bazaltos

(7.

a posztorogén (pliopleisztocén) „finális"

vulkános­

vulkánosság

ábra).

A m e d e n c e t e r ü l e t é n c s a k szórt, kis f é s z e k m é l y s é g ű ( 5 — 1 6 k m ) és kis (M <

méretű

6 ) földrengések fordulnak elő (CSOMOR, 1 9 7 0 ) . E z e k a rengések valószínű-

Steg

en a et al.: A Pannon-medence

késő-kainozóos

fejlődése

107

5 . á&ra. Kárpát-dinári kéregkutató szelvény (The Crustal Structure of Central and Southeatern Europe based on the results of Explosion Seismology, 1 9 7 2 nyomán), a felsőköpenyre számított hőáramértékekkel (BTJNTEBARTH szemé­ lyes közlése), a HCL (ÁDÁM, 1 9 6 5 ) és a L V Z (BISZTRICSANYI és E G Y E D , 1 9 7 3 ; BISZIKIOSÁNYI, 1 9 7 3 ) lefutásával. J e l m a g y a r á z a t : 1 . A Pannon-medence fiatal üledékei, 2 . Üledékes összlet, 3 . A Pannon-medence mezozóos aljzata, 4 . A gránit réteg, 5 . A bazalt réteg, 6 . A Conrad felület, 7 . A Mono felület, 8 . Az elektromosan jólvezető réteg (HCL) teteje, 9 . A csökkent sebességű zóna (LVZ) teteje, 1 0 . Hőáram értékek a felsőköpenyben ( H P Ü ) Fig. 5. Coupe de recherche de l'écorce carpatho-dinarique (d'après: The Crustal Structure of Central and Southeastern Europe based on the results of Explosion Seismology, 1 9 7 2 ) incluant les valeurs du flux thermique calculées pour le manteau supérieur (communication personelle de BTJNTEBARTH) et la position de HCL ( Á D Á M , 1 9 6 5 ) et de L V Z ( B I S Z T R I C S A N Y et E G Y E D , 1 9 7 3 ; BISZTRICSÁNY, 1 9 7 3 ) . L é g e n d e : 1 = Sédiments récents du Bassin pannonique; 2 = Complexe sédimentaire; 3 = Substratum mésozoïque du Bassin pannonique; 4 = La couche de granit; 5 — La couche de basalte; 6 = La surface Conrad; 7 = La surface Moho; 8 = Sommet de la couche électriquement bien conductrice (HCL); 9 = Sommet de la zone à vitesse réduite (LVZ); 1 0 = Valeurs du flux thermique dans le manteau spérieur ( H F Ü )

leg ü l e d é k k é p z ő d é s i és t e r m i k u s k ü l ö n b s é g e k k i e g y e n l í t ő d é s e i n e k e r e d m é n y e i és c s a k g y e n g e k o r r e l á c i ó t m u t a t n a k a lokális t e k t o n i k a i v o n a l a k k a l . A z u t ó b b i 6 0 é v l e g n a g y o b b hazai rengésének (Dunaharaszti, 1 9 5 6 . I. 1 2 , M = 5.5 — 6 . 0 ) fészekmechanizmusa (CSOMOR, 1 9 6 7 ) azonban ú g y értelmezhető m i n t a B a l a t o n v o n a l m e n t i szinisztrális é r t e l m ű e l m o z d u l á s . A m e d e n c e beleesik a b b a a geotermikus övbe, amely D K - E u r ó p á b a n M a ­ g y a r o r s z á g t ó l az Aral-tóig terjed, az alpi o r o g é n területén és a z azzal É - o n határos területen. A P a n n o n - m e d e n c e ennek a zónának kiugróan legmelegeb része (8. ábra). R O Y et. al. ( 1 9 7 1 ) m ó d s z e r t d o l g o z t a k k i a „ f e l s ő k ö p e n y b e n é r v é n y e s h ő á r a m " ( Q ) meghatározására a felszíni h ő á r a m ( Q ) és a mérési p o n t k ö r n y e ­ z e t é n e k hőforrássűrűsége ( A ) segítségével. A 9 . ábra R O Y et al. e r e d m é n y e i t m u t a t j a , kiegészítve a P a n n o n - m e d e n c e átlagos h ő á r a m a és a p a n n o n üledé­ k e k radioaktivitásából számolt átlagos hőforrássűrűség segítségével kapott adattal. A Pannon-medence felsőköpenyére számított Q érték magas ( ~ 1,4 HPU). 0

0

BTJNTEBARTH ( 1 9 7 3 ) számításokat végzett az A l p o k északi előterének kéreg és f e l s ő k ö p e n y hőmérsékleteire vonatkozólag. Módszerét alkalmazta a P a n n o n ­ m e d e n c é r e is, a felszíni h ő á r a m s ű r ű s é g e k e t és a f ö l d k é r e g k u t a t ó s z e i z m i k u s méréseket v é v e alapul. A 6 0 km-re számított hőáramsűrűségek a fenti átlag­ értékekkel j ó l egyező, magas Q értékeket eredményeztek ( 5 . ábra). 0

A Pannon-medence neogén evolúciója A neogén medencekialakulás folyamatának vizsgálatához a nagy geometri­ kus h ő a n o m á l i a és a vulkáni jelenségek adják m e g a k i i n d u l ó p o n t o t . A mélyfúrásokban meghatározott pozitív geotermikus anomália a Pannon­ m e d e n c é b e n n e m c s a k a felszín k ö z e l é b e n , h a n e m a f e l s ő k ö p e n y b e n is k i v a n

108

Földtani Közlöny 105. kötet, 2. füzet

6. ábra. A micoén, pliocén (KŐRÖSSY,

Fig.

1970)

és kvarter üledékek ( K O V Á C S et al., 1 9 7 1 ) vastagsága -m(,ben) valamint az ezekből levezetett üledékgyűjtő főtengelyek Magyarország területén

6. Épaisseurs (en m.) des couches miocènes et pliocenes (KŐRÖSSY, 1 9 7 0 ) et quaternaires ( K O V Á C S et al., 1 9 7 1 ) et les axes sédimentaires principaux d'y déduits, au territoire de la Hongrie

Steg

en

a

et al.:

A

Pannon-medence

késő-kainozóos

fejlődése

109

~. ábra. Neogén vulkánosság a Kárpát-Dinarid rendszer területén (International Geological Map of Europe, 1969; Harta Geológia, 1967; K O V Á C S , 1967 és KŐRÖSSY, 1970 alapján). J e l m a g y a r á z a t : 1 . Andezit-riolít vulkánok a felszínen és azok kora ( m — miocén, ng = neogén), 2—3. A neogén üledékek között levő andezitek-riolitok és tufák elterjedése és kora Magyarország területére (2 = 0 — 500 m vastagság, 3 = > 5 0 0 m vastagság), 4. Bazalt^vulkánok a felszínen és azok kora (m, = pliocén, qp = pleisztocén) Fig. 7. Volcanisme néogène au territoire du système carpatho-dinarique (d'après: International Geological Map of Europe, 1969; Harta Geológia, 1967; K O V Á C S , 1967; KŐRÖSSY, 1970). L é g e n d e : 1 = Volcans andésitiques et rhyolitiques à la surface et leur âge ( m = Miocène, ng = Néogène); 2 — 3 = Répartition et âge, au territoire de la Hongrie, des andésites et rhyolites et de leurs tufs, intercalés dans les sédiments néogènes; 2: épaisseur 0 à 500 m., 3; épaisseur > 500 m. 4. Volcans basaltiques à la surface et leur âge ( m , — Pliocène, qp = Pleistocene) 3

3

alakulva. mos

TAKE, Meg ez

a

Ezt

az

emelt

vezetőképessége

helyzetű ugyanis

HCL

bizonyítja.

elsődlegesen

a

A

mélyebb

hőmérséklet

kőzetek

függvénye

elektro­ (RIKI-

1952). lehet

mutatni

jelentős

pusztán

kőzetekben millió éve

(Appendix

hőtöbblete

hővezetés igen

révén

nem

alacsony,

alakult ki.

így

I), hogy

képes

kialakítani, másrészt

a

a

Pannon-medence

felszín mivel

a

közeléig

egyrészt

a

hőanomáliát

hővezetés

Pannon-medence

fel kell t é t e l e z n ü n k ,

felsőköpenyének

felhatoló

fiatal

sebessége

korú:

h o g y a felszínközeli

a

10—15

hőanomália

110

Földtani

Közlöny

105. kötet,

2. füzet

8. abra. Geoizotermák ( ° 0 ) 1 km mélységben (STEGENA, 1973) és néhány jellemző hőáram adat a Pannon-medence környezetében. A hőáram adatok BOLDIZSÁR (1964), CEEMAK (1968), P L E V A (1967), K U T A S és G O B D I E N K O (1970) LTJBIMOVA és P O L Y Á K (1969) valamint SALÁT szóbeli közlése nyomán Fig. S. Géoisothermes ( С ) à la profondeur de 1 km. (STEGENA, 1973) et certaines données caractéristiques du flux thermique, dans l'entourage du Bassin pannonique. Données du flux thermiques, d'après; BOLDIZSÁR (1964) CERMAK (1968), P L E V A (1967), K U T A S et GORDIENKO (1970), LUBIMOVA et P O L Y A K (1969) et communications orale de SALÁT

9. ábra. Hőáram-értékek az észlelési hely környezetének radiogén hőforrás sűrűségének függvényében ( R O Y et al 1971. Fig. 15, B R ; Basin and Range; E U S : Keleti USA). A Pannon medence átlagos értéke ( + ) a magas köpenyhőáramú Q„ = 1.4 H F U egyenesre esik Fig. 9. Valeurs du flux thermique en fonction de la densité en sources thermales radiogènes de l'entourage de la station d'observation ( R O Y et al., 1971. Eig. 15., B R : Basin and Range; E U S : USA orientaux), b a valeur moyenne ( + ) du Bassin pannonique situe à la droite Q„ = 1.4 H F U à flux thermique de manteau élevé

S t e g e n a

et al.:

A

Pannon-medence

késő-kainozóos

fejlődése

111

BAZALTOS VULKÁNOSSÁG e x t e n z i ó s feszültségek

ANDEZITES

VULKÁNOSSÁG

10. ábra. A Pannon-medence neogén evolutiojának sémája. J e l m a g y a r á z a t : 1. Üledékek, 2. Aktiv köpenydiapir Fig. 10. Schéma de l'évolution néogène du Bassin pannonicme. L é g e n d e : 1. Sédiments, 2. Manteau diapirique actif

k i a l a k í t á s á b a n a f e l s ő k ö p e n y b e l i felfelé i r á n y u l ó hőszállítás a

vulkánosság A

is k é z z e l f o g h a t ó a n

felfelé irányuló

felsőköpenyére számított

magas

Q

0

jelenlétét

mellett

tanúsko­

é r t é k is. A z i l y e n

é r t é k ű h e l y e k e n a f e l s ő k ö p e n y b e n részleges o l v a d á s t (,,partial

0

(konvektív)

mutatja.

a n y a g m o z g á s o s ( k o n v e k t í v ) hőszállítás

dik a Pannon-medence Q

anyagmozgásos

d ö n t ő szerepet játszott. A fölfelé migráló forró a n y a g o k

melting"-et)

é s f e l f e l é t ö r t é n ő m i g r á c i ó t , k ö p e n y d i a p i r i z m u s t t é t e l e z n e k fel. ( R O Y e t al. 1 9 7 1 ) . A

k ö p e n y b ő l feláramló

hasonló A

anyag,

a

„köpenydiapir" a Pannon-medence

hegységközi medencék kialakulásának

Pannon

terület alatti köpenydiapir

és

a

kulcsa.

nézetünk

szerint a

következőképpen

a l a k u l t ki. Feltesszük, h o g y a K á r p á t o k í v e e g y centrikusán a m e d e n c e belseje

112

Földtani

Közlöny

105. kötet,

2.

füzet

felé i r á n y u l ó s z u b d u k c i ó s f o l y a m a t e r e d m é n y e , a m e l y f o l y a m a t l e g i n t e n z í v e b ­ ben az alsó- és a k ö z é p s ő m i o c é n b e n m ű k ö d ö t t . A s z u b d u k c i ó s l e m e z felső felü­ letén, m é l y e n a k ö p e n y b e n részleges o l v a d á s j ö t t létre. E z az o l v a d á s a súrló­ d á s o s hő, v a l a m i n t a m é l y r e k e r ü l t a l a c s o n y o l v a d á s ú felszíni e r e d e t ű litosz­ f é r a - a n y a g k o n t a m i n á c i ó j á n a k e r e d m é n y e ( S C H O L Z e t al., 1 9 7 1 . ) . A f o r r ó , r é s z b e n o l v a d t a n y a g d i a p i r - s z e r ű e n f e l e m e l k e d e t t és e l é r v e a z e r ő s szialikus k é r e g alját, oldalt szétterjedt ( 1 0 . á b r a ) . Itt m a g á b a o l v a s z t o t t a , erodálta a kéreg alját („szubkrusztális e r ó z i ó " ) . A s z u b k r u s z t á l i s e r ó z i ó v a l ö s s z h a n g b a n áll a z a t é n y , h o g y a P a n n o n - m e ­ d e n c e alatt a felső k é r e g n o r m á l i s v a s t a g s á g ú , m í g az alsó k é r e g i g e n v é k o n y . A K á r p á t o k fő f e l g y ű r ő d é s i f o l y a m a t a i az a l s ó - k ö z é p s ő m i o c é n o r o g é n fázi­ s o k k a l l e z á r u l n a k ( K H A I N és S L A V I N , 1 9 7 2 ) , a s z u b d u k c i ó m e g s z ű n i k , e l t e k i n t v e a m a is é l ő V r a n c e a - z ó n á t ó l . A s z u b d u k c i ó m e g s z ű n é s e u t á n a K á r p á t - D i n a r i d ív k ö z t i terület e x t e n z i ó s s á vált, a k ö p e n y d i a p i r által e r o d á l t k é r e g e l k e z d e t t süllyedni. A Pannon-medencében számottevő üledékképződés a középső-felsőmiocén­ b e n k e z d ő d ö t t és l e g n a g y o b b i n t e n z i t á s á t az a l s ó p l i o c é n b e n érte el. A süllye­ d é s s e b e s s é g e t é r b e n és i d ő b e n v á l t o z o t t ( 6 . á b r a ) , a m i a m e d e n c e a l j z a t b l o k ­ kos szerkezetét ( „ b a s i n a n d r a n g e " szerkezet) alakította ki. Mégis, az üledék­ gyűjtő főtengely vándorlása mutat bizonyos tendenciát ( 6 . ábra). E z a tengely a miocénből a pleisztocénig mintegy 1 5 0 km-t vándorolt, 0 , 5 — 1 cm/év „ í v ­ közi spreading" sebességgel, a Magyar K ö z é p h e g y s é g t ő l D K - i irányban. A Magyar Középhegységtől É N y - r a a főtengely vándorlása nem mutat szabá­ lyosságot. A z e l v é k o n y o d o t t kéreg lesüllyedése izosztatikus folyamat. A normális alsó­ k é r e g v a s t a g s á g a 1 3 — 1 6 k m ( P R E S S , 1 9 6 1 ; STTBBOTIN et.al., 1 9 6 5 ) , a P a n n o n m e d e n c é b e n pedig 5 — 8 k m . í g y az e l v é k o n y o d á s m i n t e g y 8 k m . A 8 km-el e l v é k o n y o d o t t kéreg az izosztatikus egyensúly beálltáig k b . 1 km-el süllyed le. A z e g y i d e j ű l e g l e r a k ó d o t t ~ 3 k m v a s t a g n e o g é n - p l e i s z t o c é n ü l e d é k t o v á b b i m i n t e g y 2 k m - e s süllyedést o k o z o t t ( A p p e n d i x I I . ) . í g y alakult ki az átlagosan 3 km-es üledékkel fedett P a n n o n medence (STEGENA, 1967). A P a n n o n terület fentiekben vázolt fejlődése összhangban van a medence v u l k á n o s s á g á v a l is. A m í g a t e r ü l e t a s z u b d u k c i ó m i a t t k o m p r e s s z i ó s j e l l e g ű volt (miocén), azon felpréselődött andezites-riolitos vulkánosság alakult ki. A terület extenzióssá válásával a vulkánosság jellege m e g v á l t o z o t t : a pliopleisztocén vulkánosság a P a n n o n - m e d e n c é b e n mindig bazaltos. SCHOLZ et al. ( 1 9 7 1 ) . D I C K I N S O N ( 1 9 7 0 ) e r e d m é n y e i a l a p j á n m u t a t t a k r á a r r a a t ö r v é n y ­ szerűségre, h o g y a kompressziós területen andezites, extenziós területen bazaltos v u l k á n o s s á g alakul ki. A K e l e t i - K á r p á t o k b a n az andezites vulkáni m ű k ö d é s á t n y ú l i k a p l i o c é n b e és a b a z a l t o s v u l k á n o s s á g c s a k a p l e i s z t o c é n elején k e z d ő d i k ( 7 . á b r a ) . E z arra utal, h o g y ezen terület extenzióssá válása, vagyis az alábukott litoszféra lemez leszakadása n e m a középsőmiocében hanem csak a pliocénben történt meg. Ez összhangban v a n azzal, h o g y jelenleg csak a K e l e t i - K á r p á t o k b a n (Vraneearégió) v a n m é l y f é s z k ű szeimicitás az a l á b u k o t t litoszféra l e m e z e g y m é g n e m asszimilálódott darabja következtében (ROMAN, 1970).

S teg

en a et al.: A

Pannon-medence

késő-kainozóos

fejlődése

113

Diszkusszió A

geológusok

a

Pannon-(Kárpát)

medencét

és

a

Kárpátok

liegységívét

m i n d i g is g e n e t i k u s k a p c s o l a t b a n á l l ó n a k k é p z e l t é k . E n n e k e l l e n é r e n e m i s m e ­ retes

olyan régebbi hipotézis, amely

a m e d e n c e s ü l l y e d é s és a K á r p á t o k

ki­

alakulását k ö z ö s o k r a vezette v o l n a vissza. M e g lehet jegyezni, h o g y

STEGENA

(1964)

(1965)

a

Pannon-medence

alatti

szubkrusztális

környező hegységív hőgyűjtő hatására, m e d e n c e alatt felszálló anyagáramlásra

erózióra,

SZÉNÁS

SZÁDECZKY-KABDOSS már

(1967)

pedig

a a

következtettek.

S Z É N Á S ( 1 9 7 2 ) ú g y véli, h o g y a P a n n o n - m e d e n c e k ü l ö n l e g e s fiatal süllyedek, nem

tekinthető hegységközi medencének, sőt n e m lehet s e m m i l y e n

kategóriába

besorolni. Nézetünk

szerint

az

I.

táblázat

eléggé

tektonikai

meggyőzően

bizonyítja,

h o g y a P a n n o n - m e d e n c e j ó l beleillik az í v k ö z i (interarc,

medencék

közé.

retroarc)

SZIMAIKUS MEDENCE

ktzdítt fázis

v é g s ő fázis S Z I A L I K U S MEDENCE

Fúj.

11. ábra. A szimaikus és szialikus ivközi medencék lemeztektonikus képződési modelje 11. Modèle d'évolution de tectonique des plaques des bassins simaïques et sialiques, situés entre les arcs

Földtani

114

Közlöny

105. kötet,

2. füzet

A Pannon-medence fentiekben vázolt tektogenetikai modellje nagymérték­ b e n h a s o n l ó a h h o z , a m i t k o r á b b a n SCHOLZ és tásai ( 1 9 7 1 ) a G r e a t B a s i n r e ( E g y e s ü l t Á l l a m o k N y - i része) v e z e t t e k le. A N y u g a t - P a c i f i k u m p e r e m i m e d e n ­ céinek kialakulását K A R I G (1971), HAM

és

FALVEY

(1971),

a

MATSTJDA és U Y E D A

Liguri-medencének

a

(1971)

kialakulását

valamint

PACK-

BOCCALETTI

és

GTJAZZONE ( 1 9 7 2 ) l é n y e g é b e n h a s o n l ó a n : f e l e m e l k e d ő k ö p e n y a n y a g g a l és „ í v ­ közi spreading"-el magyarázták. J o g o s n a k látszik ezért az a következtetés, h o g y a szialikus és a szimaikus í v k ö z i m e d e n c é k kialakulása l é n y e g é b e n a z o n o s m ó d o n történik: mindkettőt a szubdukciótól létrehozott aktív köpenydiapir irányítja. ( 1 1 . ábra). A szimaikus m e d e n c é k esetében a k ö p e n y d i a p i r szét­ s z a k í t o t t a a kérget és m i v e l a s z u b d u k c i ó s z ó n a a nyílt ó c e á n felé hátrálni t u d o t t ( „ a szubdukció regressziója") a m e d e n c e új óceáni kéreggel fejlődött ki. A szialikus m e d e n c é k n é l viszont a s z u b d u k c i ó n a g y o b b m é r v ű regressziója n e m figyelhető meg. A feltörő diapir — eltekintve a vulkánosságtól — n e m törte át a kérget, h a n e m oldalról szétterülve alulról e l v é k o n y í t o t t a a z t . A K á r p á t o k szubdukció révén történt keletkezését a jelen értekezésünkben részletesen n e m tárgyaljuk. Először STILLE ( 1 9 5 3 ) tételezte fel a n a g y szia­ likus t ö m e g e k b e n y o m u l á s á t a z Orosz tábla felől a K á r p á t o k és a P a n n o n ­ m e d e n c e alá. ANDRTJSOV ( 1 9 6 8 ) K r a k k ó földrajzi hosszúságánál 3 3 0 k m hori­ zontális t é r r ö v i d ü l é s t m u t a t o t t ki, és m e g m u t a t t a , h o g y a t a k a r ó r e d ő k s e m m i ­ k é p p s e m m a g y a r á z h a t ó k gravitációs csúszási tektonikával. U j a b b a n RADTJLESCTJ é s

SANDTJLESCTJ

(1973)

a

Keleti-Kárpátok

és az

Apuseni-hegység

föld­

tani felépítése alapján, B L E A H U és társai ( 1 9 7 3 ) a vulkánosság alapján a d n a k bizonyítékot a Kárpáti szubdukció mellett.Ugy véljük, h o g y vizsgálataink, a m e l y e k a kárpáti alsó- és k ö z é p s ő m i o c é n o r o g é n fázisoknak valamint a P a n n o n terület vulkánosságának és medencealakulásának genetikai kapcso­ latára m u t a t n a k rá, e g y b e n k ö z v e t e t t b i z o n y í t é k o t szolgáltatnak arra, h o g y a K á r p á t o k kialakulására alkalmazható a lemeztektonika szubdukciós hegységképződési modellje. A köpenydiapir folyamatok tektonikai jelentőségét V A N B E M M E L E N ismerte fel m á r é v t i z e d e k k e l e z e l ő t t . Ú j a b b a n a P a n n o n - m e d e n c e k i a l a k u l á s á t i s k ö p e n y d i a p i r r é v é n vezeti le és ú g y véli, h o g y a k ö p e n y d i a p i r pannóniai centruma idézte előa kárpáti ívet a kainozoikum folyamán ( V A N B E M M E L E N , 1973, p . 6 2 . ) . A z o n b a n , azok a földtani jelenségek, amelyek a P a n n o n terület alatti k ö p e n y d i a p i r kifejlődésére utalnak, részben egyidősek, t ú l n y o m ó a n p e d i g fiatalabbak mint a K á r p á t o k . Ezért a K á r p á t o k keletkezéséből kell l e ­ vezetnünk a P a n n o n - m e d e n c e köpenydiapir ját és n e m megfordítva. A lemez­ tektonika

és

a

köpenydiapir

K A R I G (1971),

SCHOLZ et

al.

(1971),

THOMPSON

( 1 9 7 2 ) és saját megfogalmazásunkban n e m e g y m á s t kizáró h a n e m kiegészítő f o l y a m a t o k ; a m é l y b e kerülő lithoszféra lemezrészek egyúttal a k ö p e n y d i a p i r szülői.

Következtetések 1. A P a n n o n - m e d e n c e p a l e o - m e z o z ó o s m a g j a n e m e g y s é g e s , h a n e m e g y európai és e g y g o n d w a n a i mikrolemez kollíziója révén alakult ki a nyugati T e t h y s fejlődésével szoros összefüggésben, részleteiben m é g pontosan n e m tisztázott m ó d o n . 2. A K á r p á t - P a n n o n t e r ü l e t i n t e n z í v a n d e z i t v u l k á n o s s á g a a z a l s ó - k ö z é p s ő m i o c e n ( N y - i és E . - K á r p á t o k ) v a l a m i n t a k ö z é p s ő m i o c é n - p l i o c é n ( K . - K á r p á -

Stegena

et al.:

A

Pannon-medence

tok) során a hegységív menti, bukásra utalnak.

késő-kainozóos

fejlődése

m e d e n c e felé irányuló

115

lithoszféra

lemez

alá-

3. A l i t h o s z f é r a l e m e z s z u b d u k c i ó j a a k t í v k ö p e n y d i a p i r t h o z o t t l é t r e , a m e l y e r o d á l t a a kéreg alját. A s z u b d u k c i ó m e g s z ű n t é v e l az e l v é k o n y o d o t t k é r e g izosztatikus süllyedése révén a pliopleisztocén f o l y a m á n alakult ki a P a n n o n ­ medence. 4. A z í v k ö z i m e d e n c é k g e o f i z i k a i - g e o l ó g i a i j e l l e m z ő i n e k n a g y m é r t é k ű ha­ s o n l ó s á g a arra utal, h o g y a m e d e n c e f e j l ő d é s k ö p e n y d i a p i r e s m o d e l l j e a sziali­ kus medencékre általánosan alkalmazható.

* * * Köszönet: A

szerzők köszönik

S Z E P E S H Á Z Y K . és W E I N

SZÁDECZKY-KAIJDOSS E.,

SZÉKYNÉ-FTJX

V.,

G Y . h a s z n o s i n f o r m á c i ó i t és m e g j e g y z é s e i t .

* * * Appendix I. T e k i n t s ü k a h v a s t a g s á g ú , к h ő d i f f u z i v i t á s ú k ö z e g e t , a m e l y n e k alján (z = h) T = T a m p l i t ú d ó j ú l é p c s ő f ü g g v é n y a l a k ú h ő z a v a r l é p fel a t = 0 i d ő p o n t b a n . M e g o l d v a az e g y d i m e n z i ó s h ő v e z e t é s i e g y e n l e t e t , a h ő m é r s é k l e t m é l y s é g b e l i és i d ő b e l i eloszlására, 0

W ) = T. (±+|-^í^«

P

(--í^-b)

B

in«±)

megoldás adódik. S t a c i o n á r i u s e s e t b e n (í = o o ) :

V é g e s i d ő alatt

ahol a < 1. K i s m é l y s é g e k r e (z <§: h) s z o r í t k o z v a (sin n л zjh n л z/A) és k ö z e l í t é s k é n t m e g e l é ­ g e d v é n a j ó l k o n v e r g á l ó sor első t a g j á v a l (n = 1) k a p j u k

2

E b b ő l kt/h

értéke a f ü g g v é n y é b e n :

a = 0,6 0,9 0,99 htlK = 0,14 0,30 0,53 Vegyük к = 1 0 cm s a f ö l d k é r e g r e és a f e l s ő k ö p e n y r e és h = 100 k m . E k k o r a = 0,5 esetén 44 millió é v , a = 0,9 esetén 96 millió é v szükséges a h h o z , h o g y a m é l y s é g i h ő z a v a r a felszín k ö z e l é b e n kialakuljon. 1

_ 1

2

- 1

Appendix I I . H a a <5 sűrűségű, a á sűrűségű k ö p e n y e n ú s z ó k é r e g e r ó z i ó r é v é n í í - v a l e l v é k o n y o d i k , a k k o r a felszíne 7i-val Süllyed le, a h o l C

m

szubkrusztális

A s ü l l y e d é k b e ü l e d é k e k települnek, a m e l y e k s ú l y a t o v á b b i s ü l l y e d é s t o k o z . A teljes f e l t ö l t ő d é s i g — a k i i n d u l ó m a g a s s á g eléréséig — h v a s t a g , ö sűrűségű ü l e d é k r a k ó d h a t le és s

s

Földtani

116

Vegyünk Ekkor

Közlöny

105. kötet,

3

ö

m

= 3 , 2 ; <5 = 2 , 8 ; á = 2,2 g / c m , C

s

h

s

я«

2. füzet

és a P a n n o n - m e d e n c é b e n

H = 8 km.

3 km

a d ó d i k , a P a n n o n - m e d e n c e t é n y l e g e s átlagos ü l e d é k v a s t a g s á g á v a l j ó e g y e z é s b e n . A teljes k é r e g s ü l l y e d é s ( ~ 3 k m ) r é s z b e n a z iniciáló 8 k m - e s szubkrusztális e r ó z i ó ~ 1 km-es, r é s z b e n p e d i g a feltöltő ü l e d é k e k s ú l y a által l é t r e h o z o t t ^ 2 k m - e s süllyedés összege.

Irodalom — Bibliographie ANDRUSOV, D . (1968): Grundriss der Tektonik der Nördlichen Karpaten. Verl. d. Slow. Akad., Bratislava ARCHAMBEAU, С. В., F L I N N , E. А . , L A M B E R T , D. G. (1969): Fine structure of the upper mantle. J. Geophys. Res., 74: 5 8 2 5 - 5 8 6 5 . Á D Á M , A. (1965): Einige Hypothesen über den Aufbau des oberen Erdmantels in Ungarn. Gerl. Beitr. z. Geophys., 74 (1): 2 0 - 4 0 . BALOGH, К . , K Ő R Ö S S Y , L. (1968): Tektonische Karte Ungarns im Masstabe 1 : 1 000 000. Acta Geol. Acad Sei. Hung. 12 ( 1 - 4 ) : 2 5 5 - 2 6 2 . BELOTJSSOV, V. V . , SORSKY, A. A., BTJNE, V. I. (szerk.), (1966): The seismotectonic map of Europe. Inst. Phys. Earth, Moscow BELOTJSSOV, V . V . (1968): Some problems of development of the Earth's crust and upper mantle of oceans. In: L. KNOPOFF, D . L. D R A K E , P. J. H A R T (szerk.), The Crust and Upper Mantle of the Pacific Area. Geophys. Monograph, 12: 4 — 59. BERNOULLI, D . , PETERS, D. (1970): Traces of rhyolitictrachytic volcanism in the Upper Jurassic of the Southern Alps. Eclogae geol. Helv. 63 (2): 609 — 621. BISZTRICSÁNY, E. (1973): Computation of L V L depth on European earthiçiuake zones. I-th EGS Congress Materials, Zürich BISZTRIOSÁNY, E . , E G Y E D L. (1973): The determination of L V L depth from data of closely spaced seismological stations. Geofiz. Közi., 21 (1 — 4): 8 1 - 8 3 . B L E A H U , M . D . , BOCCALETTI, M., M A N E T T I , P., PELTZ, S. (1973): Neogene Carpathian Arc: A Continental Arc Display­ ing the Features of an 'Island Arc'. Journ. Geophys. Res 78 (23): 5025 — 5032. BOCCALETTI, M., GUAZZONE, G. (1972): Gli archi appenninnici, il mar Ligure ed il Tirreno nel quadro della tettonica dei bacini marginali retroarce. Mem. della Soc. Geol. Italiana, 11 (6): 201—216. BOLDIZSÁR, T. (1964): Heat flow in the Hungarian basin. Nature, 202: 1278 — 1280. BUNTEBARTH, G. (1973): Model calculations on temperature-depth distribution in the area of the Alps and the foreland. Zeitschr. f. Geophysik, 39: 97 — 107. CERMAK, V . (1968): Terrestrial heat flow in Czechoslovakia and its relation to some geophysical features. In: X X I I I . Intern. Geol. Cong. Prague. 5: 75 — 85. CIOCARDEL, R . , SOCOLESCTJ, M . (1972); Quelques aspects de la geodynamique du domine Carpato—Balkano—Dinarique. In: Internat. Geol. Congress 24-th Session, Section 3, Tectonics, Montreal: 25 — 35. CSOMOR D . , K I S S Z . (1959): Die Seismizität von Ungarn. Studia geoph. et geol. 3: 33—42. CSOMOR, D . (1967): Opredelenie naprazsenii deistvovavsih v ocsage vengerskogo zemletrasenia 12. I. 1956. g. Ann. Univ. Sei. Budapestinensis, 10: 3—8. DERCOURT, J. (1971): L'expansion océanique actuelle et fossile ses implications géotectonique. Bull. Soc. Géol. France, 12: 2 6 1 - 3 0 9 . DICKINSON, W . R . (1970): Relation of andésites, granites and derivative sandstones to arc-trench tectonics. Rev. Geophys. Space Phys., 8: 8 1 3 - 8 6 0 . D I E T Z , R . Z . , H O L D E N , J. C. (1970): Reconstruction of Pangea: breakup and dispersion of continents, Permian to Present. J . Geophys. Res., 75 (26): 4 9 3 9 - 4 9 5 6 . DIMITRESCU, R . (1966): Beiträge zur Kenntniss der magmatisch-tektonischen Verhältnisse im karpatisch-balkanischeu Raum. Acta Geol. Acad. Sei. Hung., 10 ( 3 - 4 ) : 3 5 7 - 3 6 0 . DIMITRIJEVIC, M . D . , DIMITRIJEVIC, M . N. (1973): Olistotrome mélange in the Yugoslavian Dinarides and Late Mesozoic plate tectonics. J. Geol. 81: 328—340. F E D Y N S K Y , V. V., F A N E N K O , K . E., G A R K A L E N K O , J. A., GONCHAROV, V. P., K H R Y C H E V , B. A., M A L O V I T S K Y , J A . P.,

MILASHIN, A . P., NEPROCHNOV, J U . P., U S H A K O V , S. A . (1972): The Earth's crust of the inland seas and continental depressions of the West Tethys region. In: Internat. Geol. Congress 24-th Session, Section 3, Tectonics, Montreal: 16-24. FISCHER, A . G., H E E Z E N , В. C. (1969): Deep sea drilling project — Leg 6 (JOIDES). Goetimes, 14 (8): 13 — 16. GÁLÉI, J., STEGENA, L. (1960): Deep reflexions and crustal structure in the Hungarian basin. Ann. Univ. Sei. Buda­ pestinensis 3: 41 — 47. G É C Z Y В. (1972): A jura faunaprovinciák kialakulása és a mediterrán lemeztektonika. MTA X . Oszt. Közlemény. 5/3-4: 297-311. G É C Z Y B. (1973): Lemeztektonika és paleogeográfia a kelet-mediterrán mezozóos térségben. MTA X . Oszt. Közle­ mény. 6/1—4: 219—225. G L A N G E A U D , L. (1971): Neotectonique. La plaine du Po et la tumeur Padane. С. R . Acad. Sei. Paris., 273 (D): 923-928. GORAI, M . (1968): Some geological problems in the development of Japan and the neighbouring island arcs. In: L. KNOPOFF, C. L . D R A K E , P. J. H A R T (szerk.), The Crust and Upper Mantle of the Pacific Area. Geophys. Monograph, 12: 4 8 1 - 4 8 5 . GORAI, M . (1968): Some geological problems in the development of Japan and the neighbouring island arcs. In: L. KNOPOFF, C. L. D R A K E and P. J. H A R T (szerk.), The Crust and Upper Mantle of the Pacific Area. Geophys. Mono­ graph, 12: 4 8 1 - 4 8 5 . G WINNER, M . P. (1971): Geologie der Alpen. Verl. Schweizerbart, Stuttgart: 1—477. H A L L A M , A . (1969): Tectonism and eustasy in the Jurassic. Earth Sei. Rev., 5: 45 — 68. Harta Geologica, 1 : 200 000, 1967. Comitetul de Stat al Géologiei Institul Geologie, Bucuresti. Hsü, K . J. (1971): Origin of the Alps and Western Mediterranean. Nature, 233: 44—48. International Geologic Map of Europe, 1 : 1 500 000, 1969. Bundesanstalt für Bodenforschung/UNESCO, Hannover JONGSMA, D. (1973): Heat flow in the Aegean Sea. I-th EGS Congress Materials, Zürich

Stegena

et al. : A Pannon-medence

késő-kainozóos

fejlődése

117

JUHÁSZ, Á . (1970): The flysch-like formations of the Great Hungarian Plain. Acta Geol. Acad. Sei. Hung., 14: 407-415. K A R I G , D . E . (1971): Origin and developement of marginal basins in the western Pacific. J. Geophys. Res., 76: 2541—2561. K H A I N , V. Y E . , SLAVIN, V . I. (1972): A n outline tectonic description of Central and South-Eastern Europe. In: SZÉNÁS G Y . (szerk.), The Crustal Structure of Central and Southeastern Europe based on the results of explosion seismology. Geophysical Trans. Spec. Edit. Budapest: 19 — 39. K O V Á C S , G., E R D É L Y I , M., M A J O R , P., K O R I M , К . (1971): Hydrological investigation of subsurface water. In: E R D É L Y I M. (szerk.), Materials of International Postgraduate Course on Hydrological Methods for Developing Water Resources Management. V I T U K I , Budapest K O V Á C S L . (1967): Magyarország regionális földtana. Tankönyvkiadó, Budapest, 250 pp. K Ő R Ö S S Y , L. (1970): Entwicklungsgeschichte der neogenen Becken in Ungarn. Acta Geol. Acad. Sei. Hung., 14: 421 — 429. K U T A S , R . I . , GORDIENKO, V . V . (1970): Teplovoe pole i glubinnoe stroenie vostocsnih Karpat. Geofiz. Sbornik, 34: 29—41. LAUBSCHER, H . P. (1971): Das Alpen-Dinariden-Problem und die Palinspastik der südlichen Tethys. Geol. Rundsch. 60 (3): 813—833. L U B I M O V A , E . A., P O L Y A K , B. G. (1969): Heat flow map of Eurasia. In: P. J. H A R T (szerk.), The Earth's Crust and Upper Mantle, Geophys. Monograph. 13: 82 — 87. LUBIMOVA, E . A . , F E L D M A N N , I. S. (1970): Heat flow, temperature and electrical conductivity of the crust and upper mantle in the USSR. Tectonophysics. 10 (1—3): 2 4 5 - 2 8 2 . M A T S U D A , T., U Y E D A , S. (1971): On the pacific-type orogeny and its model-extension of the paired belts concept and possible origin of marginal seas. Tectonophysics, 11: 5—27. MITUCH, E . , POSOAY, K . (1972): Hungary. In: SZÉNÁS G Y . (szerk.), The Crustal Structure of Central and Southeastern Europe based on the results of Explosion Seismology. Geophysical Trans. Spec. Edit. Budapest: 118—130. MORELLI, C , BELLENO, S., D E VisiNTiNi, G. (1968): Nondirectional travel-time anomalies for European stations. Boll, di geofis. teor. ed appl., 10 (38): 164—180. M Ü L L E R , S T . , T A L W A N I , M . (1971): A crustal section across the Eastern Alps based on gravity and seismic refraction data. P A G E O P H , 85 (2): 2 2 6 - 2 3 9 . N A G Y E . (1971): A lábai fázis jelentősége a Dunántúl szerkezetfejlődése szempontjából. M . Áll. Földt. Int. E v i Jel. 1969. évről: 5 8 3 - 5 8 6 . NEPROCHNOV, Y U . P. (1968): Structure of the earth's crust of epi-continental seas: Caspian, Black, and Mediterranean. Canad. Jour. Earth Sei., 5: 1 0 3 7 - 1 0 4 3 . P A C R H A M , G. H . F A L V E Y , D . A. (1971): A n hypothesis for the formulation of marginal seas in the Western Pacific. Tectonophysics, 11: 79 — 109. PAPAZACHOS, В . C , COMNINAKIS, P. E . (1971): Geophysical and tectonic features of the Aegean arc. J. Geophys. Res., 76: 8 5 1 7 - 8 5 3 3 . P A Y O , G. (1972): Crust-mantle velocities in the Iberian Peninsula and tectonic implications of the seismicity in this area. Geophys. J. Réy. Astr. Soc. 30 (1): 8 5 - 9 9 . PHILLIPS, J. D . , F O R S Y T H , D . (1972): Plate tectonics, paleomagnetism, and the opening of the Atlantic. Geol. Soc. Am. Bull. 83: 1579—1600. P I T M A N I I I . , W . C , T A L W A N I , M . (1972): Sea-floor spreading in the North Atlantic. Geol. Soc. A m . Bull. 83: 619-646. P L E V A , S. (1967): Measurement results of the surface heat flow on the Polish territory. In: R . T E I S S E Y R E (szerk.), Selected problems of upper mentle investigations in Poland. Polish Sei. Publ. 103 — 113. P O L Y A K , B. G., SMIRNOV, Y A . B. (1970): Svjaz teplovogo potoka s geologo-tektonicseskim stroeniem zemnoi kori. In: A. V . P E I V E (szerk.), Teplovoi rezsim SSSR. Izd. Nauka, Moszkva, 1 6 2 - 1 7 2 . P O S G A Y K . (1967): A magyarországi földmágneses hatók áttekintő vizsgálata. Geofiz. Közi. 16 (4): 1 — 118. PRESS, F. (1961): The Earth's crust and upper mantle. Science, 133: 1455 — 1463. R A D U L E S C U , D . P., SANDULESCU, M . (1973): The platetectonics concept and the geological structure of the Carpathians, Tectonophysics, 16: 1 5 5 - 1 6 1 . R I K I T A K E , T. (1952): Electrical conductivity and temperature in the Earth. Bull. Earthquake. Res. Inst. Tokyo Univ., 30: 1 3 - 2 3 . R I T S E M A , A. R. (1972): Deep earthquakes of the Tyrrhenian Sea. Verh. Ned. Geol. Mijbouwkd. Genoot. 51/5: 541-545. R O M A N , C. (1970): Seismicity in Romania — Evidence for the sinking lithosphère. Nature, 228: 1176 — 1178. R O M A N , C. (1973): Travel-time residuals in the Carpathians and plate tectonics. Rev. Roum. Géol. Géophys. Géogr., Ser. Géophys., 17 (1): 7 7 - 8 3 . R O Y , R . F., B L A C K W E L L , D . D . , D E C K E R , E . R . (1972): Continental heat flow. In: E. C. ROBERTSON (szerk.), The Nature of the Solid Earth. McGraw-Hill, 5 0 6 - 5 4 3 . R Y A N , W . B. F., S T A N L E Y , D. J. . H E R S E Y , J. В . , FAHLQUIST, D . A., A L L A N , T. D . (1970): The tectonics and geology of the Mediterranean Sea. fn: A. E. M A X W E L L (szerk.), The Sea. Wiley-Interscience, New York, 4 (2): 387—492. SCHOLZ, С . H . , B A R A Z A N G I , U., SBAB, M. L. (1971): Late Cenozoic evolution of the Great Basin, Western United. States, as an ensialic interarc basin. Geol. Soc. A m . Bull., 82: 2 9 7 9 - 2 9 9 0 . SMITH, A . G. (1971): Alpine deformation and the oceanic areas of the Tethys, Mediterranean, and Atlantic. Geol. Soc. Am. Bull., 82: 2039—2070. STEGENA, L. (1964): The structure of the Earth's crust in Hungary. Acta Geol. Acad. Sei. Hung., 8 (1—4): 413—431. STEGENA L. (1967): A Magyar medence kialakulása. Földt. Közi. 97. 3.: 2 7 8 - 2 8 5 . STEGENA, L. (1972): Geothermal map of Eastern Europe. Geothermics, 1 (4): 140—141. STEGENA, L., Á D Á M , A . , H O R V Á T H , F. (1971): Speading tectonics investigated by magnetoteUuric anisotropy. Nature 231: 4 4 2 - 4 4 3 . STILLE, H . (1953): Der geotektonische Werdegang der Karpaten. Geol. Beih., 8: 1—239. SUBBOTIN, S. I., NAUMCHIK, G. L., R A K H I M O V A , I. S H . (1965): Influence of upper mantle processes on the structure of the Earth's crust. Tectonophysics 2 ( 2 - 3 ) : 1 8 5 - 2 0 9 . S Z Á D E C Z K Y - K A R D O S S E. (1967): Elgondolások a Kárpáti medencerendszer mélyszerkezeti és magmatektonikai vizs­ gálatához. M T A . X . Oszt. Közlem. Budapest, 1: 4 1 - 6 5 . S Z É K E L Y N É F U X V . (1957): Adatok a Dunántúli Medence harmadkori vulkánosságához. Földt. Közi. Budapest, 87. 63 — 68. SZÉNÁS G Y . (1964): Néhány megjegyzés a magyarországi földkéregről. Geofiz. Közi. 13 (3): 301—308. SZÉNÁS, G Y . (1972): The Carpathian system and global tectonics. Tectonophysics, 15 (4): 267—286. THOMPSON, G. A . (1972): Cenozoic basin range tectonism in relation to deep structure. In: Internat. Geol. Congress 24-th Session, Section 3, Tectonics, Montreal: 84—90. TTJEZOV, I. K . (1972): The structure and geophysical fields of the Earth's and upper mantle in the region of the marginal Eastern Asiatic seas and island arcs. In: Internat. Geol. Congress X X I V Session, Report of Soviet Geologists,

2

Földtani Közlöny

118

A szialikus és szimaikus ívközi medencék geofizikai és földtani jellemzői Les caractériques géophysiques et géologiques des bassins simaïques et sialiques, situés entre les arcs /. táblázat — Tableau T,

A medence és a kora

Kéreg

Felsőköpeny

Vékony Hthoszféra ( 6 0 - 7 0 km) (1)

Valószínűleg kon­ tinentális (2)

Pó-niedence —5 millió év

_l. i —. 4 2 y-os földrengés­ hullám menetidő-késések (25)

Kontinentális (h = 30-40 km), véko­ nyabb mint a környezetében ( h ^ 50 km) (6)

r

M

Geotermika

Neogén — kvarter depresszió (3)

Az oligocén-miocénben andezites, a pleisztocénben bazaltos (4)

Q ^ 2,0 (24)

4—6 km pliocén-kvarter üle­ dék. Az alsópliocén diszkordáns, a kvarter vastag és vízszintes településű(7)

Harmadidőszaki bazaltos és andezites

Geotermikusán hideg terület

Kis számú sekély kéregrengés (lényegileg aszeizmikus)

HFU

Az É-i részen kis, a D-i részen közepes mélységű rengések (5)

F

M

Pannon-medence 10—15 millió év

A. HCL és a LVZ emelt hely­ zetű (40 - 60, illetve 75 km). + 1 1- 2 s-os földrengés­ hullám menetidő-késések. A felsőköpeny sűrűsége ki­ sebb az átlagosnál

Kontinentális, vékony ( h ^ 2 6 km)

~ 3 km miocén-pliocén-pleisz­ tocén üledéksor, tektoniku­ sán lényegileg zavartalan

A miocénben intenzív andezit-riolitos, a pliocén-peisztocénben bazaltos

Geotermikusán nagyon meleg Q ^ 2,1 HFTJ 1,4 HFTJ

Kis számú sekély kéregrengés (lényegileg aszeizmikus)

Erdélyi-medence <-Л5 millió év

A HCL emelt helyzetű (8)

Kontinentális, vékonyabb mint a környe­ zetében (8)

~ 4 km miocén és főleg pliocén üledéksor (8)

A felsőmiocén-pliocénben an­ dezites, a pleisztocénben bazaltos. A medencében jelentős eltemetett vulká­ nosság (8,9)

Geotermikusán meleg (1 km mélységben + 5 h 10 °C hőmérsékleti anomáliák) (26)

Aszeizmikus

Great Basin (Ny-i USA) ~ 4 0 millió év

A LVZ emelt helyzetű (—60 km). Alacsony szeizmikus sebességek a felsőköpeny­ ben ( v = 7,7—7,9 km/s). Erősen csillapított S-hullámok. + 0 , 6 — + 0 , 7 s-os földrengéshullám menetidő­ késések. A felsőköpeny sű­ rűsége kisebb az átlagosnál (10, 11, 12)

Kontinentális, (h 30 km), vékonyabb, mint a környe­ zetében (10)

Kainozóos vulkáni lerakodá­ sok (11)

Az eocénben andezites, az oligocén-miocénben bazal­ tos. Minél fiatalabb a vul­ káni tevékenység, annál közelebb van a medence­ peremhez (10)

Q ^ 2,2 HPTJ Q ^ 1,4 HPTJ (10ДЗ)

Sekély mélységű szeizmicitás a K-i és Ny-i medencepereme­ ken (10)

A LVZ emelt helyzetű (50—60) Alacsony szeizmikus sebes­ ségek a felsőköpenyben (vp = 7.7 km/s) (14)

Óceáni ( h = = 11—12 h ) (14)

Főleg pliocén 0 —2 km vastag üledék

Pliocén-pleisztocénben bazal­ tos (14)

Q^<2,8 HPTJ (14)

Mélyfókuszú rengések (Benioff-öv). Kevéssé erős ké­ reg-szeizmicitás a D-i pere­ men (14)

p

Tirrén-tenger ~ 5 millió év

M

M

M

M

0

Földtani Közlöny 105. kötet, 2. füzet

Égei-tenger 1—3 millió év

Geotermika

Szeizmicitás

Üledékek

A centrális rész aszeizmikus. Az É-i és D-i peremen sekély mélységű szeizmicitás

íven

Q ^ 2,2 (18)

HFU

Mélyfókuszú rengések (Benioff öv). A medencében gyenge kéreg-szeizmicitás

íven

Q ^ 1,8 (21)

HFU

Mélyfókuszú rengések (Benioff öv). A medencében gyenge kéreg-szeizmicitás

Vékony lithoszféra ( ~ 8 0 km). A LVZ emelt helyzetű ( 5 0 - 6 0 km) (1,15)

Szubóceáni (h = 30-40 km) (1)

15—25 km vastag üledék, ebből 1—2 km kvarter, 5—8 km pliocén (1)

Japán-tenger ~ 2 5 millió év

A LVZ emelt helyzetű ( ~ 3 0 km). Alacsony szeizmikus sebességek a felsőköpeny­ ben a Jamato-medencében (16)

Óceáni ( h = = 12—16 km) (18)

Átlag 2 km neogén-kvarter üledék (16,17)

Bazaltos. A andezites

peremi

Gchotszki-tenger ~ 3 0 millió év

Erősen csillapított S-hullámok Kamcsatka és Kusüok környékén. A felsőköpeny sűrűsége kisebb az átlagos­ nál (18)

Óceáni (пм 12 km) (16,18)

2—6 km vastag üledéksor. Kamcsatka és Kusilok kör­ nyékén 1 0 - 1 4 km üledék az oligocén végétől (19,20)

Bazaltos. A andezites

peremi

Fülöp-tenger ~ 3 0 millió év

A LVZ emelt helyzetű (40—50 tan) (18)

Óceáni ( h = = 12—16 km) (18)

2—3 km vastag üledéksor az oligocén végétől (16,22)

Az oligocén-miocénben bazal­ tos. A peremi íven andezi­ tes (22)

Magas és normál hőáramok (18)

Mélyfókuszú rengések (Benioff öv). A medencében gyenge kéreg-szeizmicitás

fekete-tenger 100—200 millió

A

óceáni-szubóceáni ( h = 1 8 —24 km) (2)

A centrális részen 8—15 km vastag üledéksor

Mágneses anomáliák a Krim— Kaukázus sávban és Alustától D-re (1)

Q ^ - 1 , 0 HFU (15,23)

A centrális rész aszeizmikus. Az E-i és D-i peremen sekély mélységű szeizmicitás

lithoszféra vastagsága 100—150 km (1)

M

M

M

M

sávok. Ezek hatója való­ színűleg a kvarter-pliocén rétegekben (1)

1 ( 1 ) F E D Y N S K Y et al., 1 9 7 2 ; ( 2 ) NEPROCHNOV, 1 9 6 8 ; ( 3 ) BELOUSSOV et al., 1 9 6 6 ; ( 4 ) R Y A N et al., 1 9 7 0 ; ( 5 ) PAPAZACHOS et C O M N I N A K I S , 1 9 7 1 ; 9 7 1 ; ( 7 ) G L A N G E A U D , 1 9 7 1 ; ( 8 ) CIOCARDEL et SOCOLESCU, 1 9 7 2 ; ( 9 ) R A D U L E S C U et S A N D U L E S C U , 1 9 7 3 ; ( 1 0 ) SCHOLZ et al., 1 9 7 1 ; ( 1 1 ) THOMPSON, 1 9 7 2 ; ( 1 3 ) R O Y et al., 1 9 7 2 ; ( 1 4 ) R I T S E M A , 1 9 7 2 ; ( 1 5 ) L U B I M O V A et F E L D M A N N , 1 9 7 0 ; ( 1 6 ) Р А С К Н А М et F A L V E Y , 1 9 7 1 : ( 1 7 ) G O R A I , 1 9 6 8 ; ( 1 8 ) W A T A N A B E 1 9 7 2 ; ( 2 0 ) BELOUSSOV, 1 9 6 8 ; ( 2 1 ) L U B I M O V A et P O L Y A K , 1 9 6 9 ; ( 2 2 ) F I S C H E R et H E E Z E N , 1 9 6 9 ; ( 2 3 ) P O L Y Á K et SMIRNOV, 1 9 7 0 ; ( 2 4 ) Y O N G S M A , 1 9 7 3 ; ( 2 6 ) STEGENA, 1972

( 6 ) M Ü L L E R et T A L W A N I , ( 1 2 ) ARCHAMBEAU, 1 9 6 9 ; et al., 1 9 7 0 ; ( 1 9 ) T U E Z O V , ( 2 5 ) M O R E L L I et al., 1 9 6 8 ;

Stegena et al.: A Pannon-medence késő-kainozóos fejlődése

Q = 1,6—2,4 HEU (15)

üél-Káspi-tenger ~ 1 5 millió év

\\g

Földtani

120

Problem

8,

Geology

and

geophysics

of

Közlöny

105. kötet,

2.

füzet

oceans. Geological investigations of the Earth's Crust.

Moscow:

41-47.

V A N B E M M E L E N , В.. W . ( 1 9 7 3 ) : Geodynamic models for the Alpine type of orogeny (Test-case II: the Alps in central Europe). Tectonophysics, 1 8 ( 1 — 2 ) : 3 3 — 7 9 . V A S H I L O V , Y U . Y A . , POPOV, U. G. ( 1 9 7 1 ) : Quantitative estimation of elements of the block structure of the Earth's

crust and upper mantle of the Black, Caspian and Mediterranean seas from gravity data. — Sbornick „Marine Gravity Investigations" No. 6 . W A T A N A B E, T., EPP, D . , U Y E D A , S., LANOSETH, M., Y A S U I , M. ( 1 9 7 0 ) : Heat flow in the Philippine Sea. Tectonophysics, 10

(1 - 3 ) :

205-224.

W E I N G Y . ( 1 9 6 9 ) : Tectonic review of the Neogenecovered areas of Hungary. Acta Geol. Acad. Sei. Hung. 1 3 : 3 9 9 — 4 3 6 -

Evolution néogénique récente de Bassin pannonique L.

Stegena,

B.

Géczy

et F.

Horváth

Introduction S e l o n l ' o p i n i o n des auteurs, o n p e u t o b s e r v e r d e u x t y p e s d'affaissements en r a p p o r t a u x m o n t a g n e s d é j à é v o l u é e s : a v a n t - f o s s e (foredeep) e t fosse i n t e r m o n t a i n e ( i n t e r m o u n t a i n t h r o u g h , interarc b a s i n ) . L ' a v a n t - f o s s e d é v e l o p p e le l o n g de la b o r d u r e extérieure, c o n v e x e des chaînes, t a n d i s q u e la fosse i n t e r m o n t a i n e se situe a u territoire intérieur de celles-ci. L e T a b l e a u I . récapitule les caractéristiques g é o p h y s i q u e s et g é o l o g i q u e s des bassins p r é s u m é s c o m m e situés entre les c h a î n e s . D ' a p r è s le T a b l e a u , il p a r a i t q u e les fosses inter m o n t a i n e s p o s s è d e n t des caractéristiques c o m m u n e s , d'après c e u x qui s u i v e n t : — m a n t e a u supérieur a n o m a l . L a z o n e à vitesse séismique r é d u i t e ( L V Z ) et la c o u c h e é l e c t r i q u e m e n t b i e n c o n d u c t r i c e ( H C L ) se t r o u v e n t en p o s i t i o n p l u s é l e v é e , la lithosphère est plus m i n c e , les résiduels d e t e m p s d e p r o p a g a t i o n s o n t p o s i t i f s et la densité est inférieure à la m o y e n n e ; — c r o û t e terrestre m i n c e . D a n s u n e partie, la c o u c h e d e g r a n i t existe (bassins sialiques e n t r e les c h a î n e s ) . D a n s d ' a u t r e s , la c o u c h e d e g r a n i t m a n q u e , et la c r o û t e est o c é a n i q u e o u s u b o c é a n i q u e (bassins s i m a ï q u e s ) ; — successions sédimentaires s y n o r o g è n e s — t e c t o n i q u e m e n t n o n o u p e u affectées — et surtout postorogènes; — a c t i v i t é v o l c a n i q u e . D a n s les bassins sialiques, le v o l c a n i s m e initial, — q u a n d la s u b d u c t i o n était en c o u r s d a n s les chaînes l i m i t r o p h e s , — est a n d é s i t i q u e (de t y p e des chaînes a r c h i p é l a g i q u e s , c o m p r e s s i f ) , après la cessation de la s u b d u c t i o n il d e v i e n t basalt i q u e (de t y p e «interarc-spreading», e x t e n s i f ). D a n s les bassins simaïques, le v o l c a n i s m e est basaltique; — t e m p é r a t u r e s g é o t h e r m i q u e s élevées et f l u x t h e r m i q u e ; — au-dessous des territoires des bassins récents, a c t u e l l e m e n t en v o i e de d é v e l l o p p e m e n t , séismicité à h y p o c e n t r e p r o f o n d p a r suite la s u b d u c t i o n de la p l a q u e lithosphérique en dessous d u bassin. L e s bassins p l u s anciens, d é j à d é v e l o p p é s m a n i f e s t e n t une séismic i t é faible o u ils s o n t aséismiques. D ' a p r è s la p r é s e n c e p l u s o u m o i n s générale d e ces caractéristiques, o n p e u t s u p p o s e r q u e le d é v e l o p p e m e n t des bassins, situés entre les chaînes, d é r o u l e essentiellement par u n processus i d e n t i q u e . L ' é v o l u t i o n des bassins.â c r o û t e de g r a n i t d o i t un p e u différer de celle des bassins à c r o û t e o c é a n i q u e o u s u b o e é a n i q u e . D a n s le p r é s e n t article, n o u s v o u d r i o n s m o n t r e r p a r l ' e x e m p l e d u Bassin p a n n o n i q u e ce q u ' i l y a d e relation g é n é t i q u e entre l ' o r o g e n è s e et le d é v e l o p p e m e n t des bassins intram o n t a i n s : le d é v e l o p p e m e n t des bassins i n t r a m o n t a i n s soit aussi la c o n s é q u e n c e de la s u b d u c t i o n lithosphérique.

Histoire

ancienne

du

Bassin

pannonique

Les d o n n é e s p a l é o g é o g r a p h i q u e s i n d i q u e n t ce q u e le m o d è l e , m o n t r a n t la fermeture u n i f o r m e de la T é t h y s , est t r o p s i m p l i f i é ; D è s les d o n n é e s p a l é o g é o g r a p h i q u e s o n peut d é d u i r e le m é c a n i s m e c i n é t i q u e s u i v a n t . A la f i n d u P a l é o z o ï q u e et a u d é b u t d u M é s o z o ï q u e , les s é d i m e n t s m a r i n s de la T é t h y s o c c i d e n t a l e i n d i q u e n t d u milieu de p l a t e - f o r m e . C o m m e o c é a n , la T é t h y s o c c i d e n t a l e n e s ' o u v r a i t q u e plus t a r d . L ' e x t e n s i o n de la T é t h y s a é t é dirigée de F E à l ' W ( S M I T H , 1971). L a p l a t e - f o r m e à c a r b o n a t e s de g r a n d e e x t e n s i o n

Stegena

et al.: A Pannon-medence

késő-kainozóos

fejlődése

121

d é v e l o p p é e à la b o r d u r e sud d e la T é t h y s dans le Trias, a é t é e f f o n d u e e t s u b m e r g é e d a n s le J u r a s s i q u e inférieur. P a r suite l'affaissement d e la p l a t e - f o r m e , d e s bassins m a r i n s l o n g s , étroits, p a u v r e s en s é d i m e n t s , — d e s « l e p t o g é o s y n c l i n a u x » , — se s o n t f o r m é s , sépa­ rés p a r d e s dorsales sous-marines interposées ( B E R N O U L L I - P E T E R S , 1 9 7 0 ; L A U B S C H E R , 1 9 7 1 ) . L e territoire m é s o z o ï q u e situé à la partie n o r d d u B a s s i n p a n n o n i q u e ( M o n t a g n e Centrale H o n g r o i s e e t M o n t a g n e B ü k k ) a p p a r t e n a i t o r i g i n a l e m e n t à cette unité p a l é o g é o g r a p h i q u e e t d e t e c t o n i q u e des p l a q u e s d e la T é t h y s m é r i d i o n a l e ( G É C Z Y , 1 9 7 2 ) . E n m ê m e t e m p s q u e la b o r d u r e sud, celle n o r d d e la T é t h y s a é t é aussi affaissée, p a r suite d e l ' a p p o r t terrigène intensif, dans le Jurassique inférieur e n c o r e à c a r a c t è r e d e p l a t e - f o r m e . D è s le J u r a s s i q u e m o y e n , p a r suite la généralisation d e la transgression ( H A L L A M , 1 9 6 9 ) les différences sédimentaires e t b a t y h m é t r i q u e s s'effaçaient g r a d u e l l e m e n t entre les b o r dures s u d e t n o r d d e la T é t h y s . L e s d o n n é e s p a l é o g é o g r a p h i q u e s e t b i o s t r a t i g r a p h i q u e s i n d i q u e n t q u e le territoire m é s o z o ï q u e situé à la partie s u d d u B a s s i n p a n n o n i q u e ( M o n tagnes M e c s e k e t d e V i l l á n y ) a p p a r t e n a i t o r i g i n a l e m e n t à c e c o m p l e x e d e b o r d u r e n o r d ( K g - 1.) . A l o r s , le n o y a u m é s o z o ï q u e d u Bassin p a n n o n i q u e n est p a s h o m o g è n e , m a i s s u p p o s a b l e m e n t il s'était c o m p o s é p a r la collision d e d e u x m i c r o - p l a q u e s ( « g o n d w a n i e n n e » et «laurasiatique») d ' o r i g i n e s différentes ( G É C Z Y , 1 9 7 3 ) . L e r é t r é c i s s e m e n t d e la T é t h y s soit u n processus c o m m e n c é s e u l e m e n t dans le C r é t a c é et d u r a n t p a r endroits aussi a c t u e l l e m e n t , e n relation à l ' e x p a n s i o n d e l ' O c é a n a t l a n t i q u e et à l a c o n v e r g e n c e d e s p l a q u e s d ' A f r i q u e e t d ' E u r o p e (DERCOTJRT, 1 9 7 1 ) . M a i s , à c a u s e des n o u v e l l e s distributions postérieures des p l a q u e s , p o u r le m o m e n t o n n e p e u t e n c o r e préciser les m o u v e m e n t s e n t e m p s e t en espace des m i c r o p l a q u e s c é r t a c é o - p a l é o g è n e s e t le d é r o u l e m e n t e x a c t d e la collision.

Caractère

d u Bassin

pannonique

L e m a n t e a u supérieur est a n o m a l au-dessous d u Bassin p a n n o n i q u e . Sa densité est u n p e u inférieure d e la m o y e n n e ( S T E G E N A , 1 9 6 4 ) . H C L est e n p o s i t i o n é l e v é e ( Á D Á M , 1 9 6 5 ) , sa p r o f o n d e u r se t r o u v e entre 4 0 et 6 0 k m . (Fig. 3 . ) L e s s o n d a g e s m a g n é t o t e l l u r i q u e s m o n t r e n t u n e a n i s o t r o p i c régionale forte, i n d i q u a n t une s t r u c t u r e p r o f u n d e , a l l o n g é e d a n s u n e d i r e c t i o n ( S T E G E N A et al., 1 9 7 1 ) . L V Z se situe aussi é l e v é : d a n s l'espace d e B e l g r a d e à 88 km.

( E G Y E D e t B I S Z T R I C S Á N Y , 1 9 7 3 ) , d a n s celui de B u d a p e s t à 7 5 k m .

(BISZTRICSÁNY,

1 9 7 3 ) . A u territoire d u Bassin p a n n o n i q u e , les durées d e p a r c o u r s des o n d e s P a n t i p o d a l e s m o n t r e n t des retards d e + 1 à + 2 , 6 s. ( M O R E L L I e t al., 1 9 6 8 ) ( F i g . 4 . ) A u - d e s s o u s d u Bassin p a n n o n i q u e l ' é c o r c e est m i n c e , 2 6 k m . en m o y e n n e ( M I T U C H et P O S G A Y , 1 9 7 2 ) . L a c r o û t e supérieure m o n t r e n t d e s vitesses c o n f o r m e s à celles d u g r a n i t ( 6 , 2 à 6 , 4 k m . (s.) et elle est d'épaisseur n o r m a l e ( 1 6 à 1 9 k m . ) L a c o u c h e basaltique d e la c r o û t e inférieure est m i n c e ( 5 à 8 k m . ) ( F i g . 5 . ) L e Bassin p a n n o n i q u e est r e m b l a y é p a r d e c o u c h e s m i o c è n e s m o i n s épaisses, celles p l i o c e n e s épaisses e t pleistocenes m i n c e s ( F i g . 6 . ) L'affaissement d u bassin était le plus intensif dans le P l i o c è n e inférieur, c o m m e il est aussi i n d i q u é p a r les épaisseurs des s é d i m e n t s ( K Ő R Ö S S Y , 1 9 7 0 ) . L'épaisseur m o y e n n e des assises n é o g è n e s e t p l e i s t o c e n e s est e n v i r o n d e 3 k m . , e t p a r endroits a t t e i n t 6 à 8 k m . Sur la base d e s c a r a c tères des failles d é m o n t r é e s dans les s é d i m e n t s , W E I N ( 1 9 6 9 ) a fait la c o n c l u s i o n , s e l o n laquelle dans le C r é t a c é et le P a l é o g è n e des influences t e c t o n i q u e s c o m p r e s s i v e s o n t affecté les s é d i m e n t s , t a n d i s q u e les assises n é o g è n e s e t quaternaires m o n t r e n t d e s tensions e x t e n s i v e s . L e v o l c a n i s m e m i o c è n e intensif, a n d é s i t i q u e e t r h y o l i t i q u e , d u bassin, — est c o n t e m p o r a i n à la phase o r o g è n e p r i n c i p a l e des Carpathes, tandis q u e celui p o s t o r o gène «final» ( P l i o - P l é i s t o c è n e ) est basaltique ( F i g . 7.) A u territoire d u bassin n e se m a n i festent q u e d e t r e m b l e m e n t s d e terre s p o r a d i q u e s à h y p o c e n t r e p e u p r o f o n d ( 5 à 1 6 k m . ) et à intensité m o i n d r e ( M 6 ) (CSOMOR, 1 9 7 0 ) . L e bassin a p p a r t i e n t à l a zone g é o t h e r m i q u e qui étend en E u r o p e sud-est d è s la H o n g r i e j u s q u ' a u L a c A r a l , a u territoire d e l ' o r o g è n e alpin e t à celui n o r d , l i m i t r o p h e . L e Bassin p a n n o n i q u e présente la partie loin la p l u s c h a u d e d e cette z o n e ( F i g . 8 . ) L a valeur Q , calculée p o u r le m a n t e a u supérieur d u B a s s i n p a n n o n i q u e , est é l e v é e ( ~ 1 , 4 H F U ) . B O N T E B A R T H ( 1 9 7 3 ) a fait d e s calculs c o n c e r n a n t les t e m p é r a t u r e s d e la c r o û t e e t d u m a n t e a u supérieur d e l ' a v a n t - p a y s s e p t e n t r i o n a l des A l p e s . I l a aussi utilisé sa m é t h o d e p o u r le Bassin p a n n o n i q u e , p r e n a n t c o m m e base les densités d u f l u x t h e r m i q u e superficielles et les mesures séismiques d e r e c h e r c h e d e la, c r o û t e . Les densités d u f l u x t h e r m i q u e , calculées p o u r 6 0 k m . , o n t résulté d e s valeurs Q élevées b i e n c o n f o r m e s à la v a l e u r m o y e n n e , m e n t i o n n é e ci-haut ( F i g . 5 . ) 0

0

Földtani

122

Évolution

Közlöny

105. kötet,

néogène d u Bassin

2. füzet

pannonique

D a n s le B a s s i n p a n n o n i q u e , l ' a n o m a l i e g é o t h e r m i q u e p o s i t i v e , d é t e r m i n é e d a n s l e s s o n d a g e s p r o f o n d s , n ' e s t d é v e l o p p é e s e u l e m e n t à la p r o x i m i t é d e la surface, m a i s aussi d a n s le m a n t e a u supérieur. E l l e est b i e n p r o u v é e p a r H C L d e p o s i t i o n é l e v é e . O n p e u t m o n t r e r ( A p p e n d i c e I . ) c e q u e c e s u p e r f l u t h e r m i q u e i m p o r t a n t d u m a n t e a u supérieur d u Bassin pannonique ne soit p a s capable développer l'anomalie thermique — ascendant à l a p r o x i m i t é d e la surface — s i m p l e m e n t p a r la c o n d u c t i b i l i t é t h e r m i q u e , c a r d ' u n e p a r t la v i t e s s e d e la c o n d u i t e t h e r m i q u e est très basse d a n s les r o c h e s , d ' a u t r e p a r t le B a s s i n p a n n o n i q u e est b i e n r é c e n t d é v e l o p p é il y a 1 0 à 1 5 m i l l i o n s d ' a n n é e s . A i n s i , n o u s d e v o n s s u p p o s e r c e q u e dans le d é v e l o p p e m e n t d e l ' a n o m a l i e t h e r m i q u e , à la p r o x i m i t é de la surface, le m o u v e m e n t d e m a t i è r e c o n v e c t i f , le t r a n s p o r t d e chaleur o n t j o u é u n r ô l e décisif. L e v o l c a n i s m e m o n t r e aussi c l a i r e m e n t la p r é s e n c e d e s m a t i è r e s b r û l a n t e s , m i g r a n t vers le h a u t . L a v a l e u r Q élevée, c a l c u l é e p o u r le m a n t e a u supérieur d u Bassin p a n n o n i q u e , t é m o i g n e lui aussi le t r a n s p o r t d e chaleur p a r m o u v e m e n t s d e m a t i è r e s c o n vectifs. 0

L a m a t i è r e a s c e n d a n t e d u m a n t e a u , le « m a n t e a u d i a p i r i q u e » ( « m a n t l e d i a p i r » ) est la clef d u d é v e l o p p e m e n t d u Bassin pannonique et d e c e u x semblables intermontains. S e l o n n o t r e o p i n i o n , le m a n t e a u d i a p i r i q u e , a u d e s s o u s d u territoire d e P a n n o n i é , soit d é v e l o p p é e n c e q u i suit. N o u s s u p p o s o n s q u e l'arc d e s Carpathes p r é s e n t e le r é s u l t a t d ' u n p r o c e s s u s de, s u b d u c t i o n dirigé c e n t r i q u e m e n t vers l'intérieur d u b a s s i n , p r o c e s s u s d é r o u l é dans le M i o c è n e inférieur e t m o y e n . A la surface supérieure d e la p l a q u e d e s u b d u c t i o n , p r o f o n d é m e n t dans le m a n t e a u , u n e f o n t e partielle a é t é e f f e c t u é e . L a f o n t e est le r é s u l t a t d e la chaleur d e f r o t t e m e n t e t d e la c o n t a m i n a t i o n d e la m a t i è r e l i t h o s p h é r i q u e d ' o r i g i n e superficielle, d e s c e n d u e e n g r a n d e p r o f o n d e u r e t à p o i n t d e fusion b a s (SCHOLZ e t a l . , 1 9 7 1 ) . L a m a t i è r e b r û l a n t e , en p a r t i e f o n d u e , s'est é l e v é e , e t en a t t e i g n a n t l a base de la c r o û t e sialique forte, elle s'est é t e n d u e l a t é r a l e m e n t ( F i g . 1 0 ) . I c i , elle a assimilé et é r o d é l a b a s e d e la c r o û t e («érosion s o u s - c r u s t a l e » , « s u b c r u s t a l é r o s i o n » ) . L e fait q u ' a u d e s s o u s d u B a s s i n p a n n o n i q u e l'épaisseur d e la c r o û t e s u p é r i e u r e est n o r m a l e t a n d i s q u e la c r o û t e inférieure est très m i n c e e s t e n a c c o r d à l ' é r o s i o n sous-crustale. Les p r o c e s s u s d e plissements p r i n c i p a u x d e s Carpathes t e r m i n e n t p a r les phases o r o g è n e s m i o c è n e inférieur e t m o y e n ( K H A I N e t S L A V I N , 1 9 7 2 ) , la s u b d u c t i o n cesse à l ' e x c e p t i o n d e la z o n e d e V r a n c e a v i v a n t e e n c o r e a c t u e l l e m e n t . A p r è s la cessation d e l a s u b d u c t i o n , le territoire situé entre les arcs d e s C a r p a t h e s e t d e s D i n a r i d e s d e v i e n t extensif, la c r o û t e , é r o d é e p a r le m a t e a u d i a p i r i q u e , c o m m e n c e à affaisser. D a n s le B a s s i n p a n n o n i q u e , la s é d i m e n t a t i o n c o n s i d é r a b l e a pris s o n c o m m e n c e m e n t dans le M i o c è n e m o y e n e t s u p é r i e u r e t a a t t e i n t s o n intensité m a x i m a l e d a n s le P l i o c è n e inférieur. L'affaissement d e la c r o û t e a m i n c i e représente u n p r o c e s s u s i s o s t a t i q u e . L ' é p a i s s e u r d e la c r o û t e inférieure n o r m a l e est d e 1 3 à 1 6 k m . ( P R E S S , 1 9 6 1 ; S U B B O T I N e t al., 1 9 6 5 ) . E t d a n s le B a s s i n p a n n o n i q u e elle est d e 5 à 8 k m . s e u l e m e n t . A i n s i , l ' a m i n c i s s e m e n t e s t d e 8 k m . e n v i r o n . L a c r o û t e a m i n c i e p a r 8 k m . s'affaisse d e 1 k m . e n v i r o n , j u s q u ' à l'installation d e l'équilibre i s o s t a t i q u e . L e s s é d i m e n t s n é o g è n e s e t p l e i s t o c e n e s , épais d e ~ 3 k m . e t d é p o s é s en m ê m e t e m p s , o n t causé u n affaissement d e 2 k m . e n v i r o n , e n p l u s . ( A p p e n d i c e I I . ) C'est ainsi q u e l'affaissement a a t t e i n t 3 k m . , e n m o y e n n e . L ' é v o l u t i o n d u B a s s i n p a n n o n i q u e , esquissée c i - h a u t , est e n a c c o r d a u v o l c a n i s m e d u m ê m e territoire. J u s q u e le territoire a v a i t d u c a r a c t è r e eompressif, à c a u s e d e la s u b d u c t i o n ( M i o c è n e ) , u n v o l c a n i s m e andés i t i q u e e t r h y o l i t i q u e y est d é v e l o p p é p a r r e n f l a g e . Q u a n d le territoire est d e v e n u extensif, le t y p e d u v o l c a n i s m e est aussi c h a n g é : le v o l c a n i s m e p l i o c è n e e t p l e i s t o c e n e est t o u j o u r s b a s a l t i q u e , d a n s le B a s s i n p a n n o n i q u e .

Discussion L e m o d è l e t e e t o g é n é t i q u e d u B a s s i n p a n n o n i q u e , esquissé ci-haut, r e s s e m b l e b e a u c o u p à celui d é d u i t p o u r le G r a n d B a s s i n (partie o u e s t d e s E t a t s - U n i s ) a u p a r a v a n t p a r SCHOLZ e t a l . ( 1 9 7 1 ) . L ' é v o l u t i o n d e s bassins m a r g i n a u x d u P a c i f i q u e o c c i d e n t a l — p a r K A R I G (1971),

ligurien

M A T S U D A et

UYEDA (1971),

P A C K H A M et

— p a r B O C C A T E L L I e t GTTAZZONE ( 1 9 7 2 )

FALVEY (1971)

— et

celle d u

Bassin

— a été e x p l i q u é e essentiellement

de

m ê m e f a ç o n : p a r la m a t i è r e d e m a n t e a u a s c e n d a n t e e t p a r l ' « e x t e n s i o n entre les arcs» ( « i n t e r a r c s p r e a d i n g * ) . A l o r s , il p a r a î t j u s t e la d é d u c t i o n selon laquelle les é v o l u t i o n s des b a s s i n s sialiques e t s i m a ï q u e s , situés entre les arcs, — s'effectuent essentiellement d e m ê m e f a ç o n : t o u t e s les d e u x s o n t dirigées p a r le m a n t e a u d i a p i r i q u e a c t i f créé p a r la

Stegena

et al.: A Pannon-medence

késő-kainozóos

fejlődése

123

s u b d u c t i o n . D a n s l'article présent, n o u s n e t r a i t o n s p a s e n détails la g e n è s e des Carpathes p a r s u b d u c t i o n . C'était S T I L L E ( 1 9 5 3 ) q u i a p r e m i è r e m e n t s u p p o s é la p é n é t r a t i o n des g r a n d e s masses sialiques — v e n a n t de la P l a t e - f o r m e russe — a u - d e s s o u s des Carpathes •et d u B a s s i n p a n n o n i q u e . À la l o n g i t u d e d e C r a c o v i e , A N D R U S O V ( 1 9 6 8 ) a p r o u v é u n e r é d u c t i o n d e 3 3 0 k m . en espace, e t il a aussi m o n t r é q u e les n a p p e s d e r e c o u v r e m e n t ne s o n t p a s d u t o u t p a r la t e c t o n i q u e d ' é c o u l e m e n t g r a v i t a t i v e . R é c e m m e n t , d ' a p r è s la s t r u c t u r e g é o l o g i q u e des Carpathes orientales et d e la M o n t a g n e A p u s e n i R A D U L E S C U e t SANDULESCTT ( 1 9 7 3 ) o n t livré des p r e u v e s p o u r la s u b d u c t i o n c a r p a t h i q u e . N o u s p e n s o n s q u e n o s études — m o n t r a n t la r e l a t i o n g é n é t i q u e entre les phases o r o g é n i q u e s carpathiq u e s , m i o c è n e inférieur et m o y e n , et le v o l c a n i s m e et l ' é v o l u t i o n d u B a s s i n p a n n o n i q u e — p r é s e n t e n t e n m ê m e t e m p s u n e p r e u v e i n d i r e c t e q u e le m o d è l e d e la t e c t o n i q u e des p l a q u e s à s u b d u c t i o n soit a p p l i c a b l e aussi à la genèse des C a r p a t h e s .

Conclusions 1 . L e n o y a u p a l é o - m é s o z o ï q u e d u B a s s i n p a n n o n i q u e n ' e s t p a s h o m o g è n e , m a i s il es d é v e l o p p é p a r la collision d ' u n e p l a q u e e u r o p é e n n e et d ' u n e telle g o n d w a n i e n n e , en relat i o n é t r o i t e à l ' é v o l u t i o n de la T é t h y s o c c i d e n t a l e de m a n i è r e e n c o r e n o n précisée en détails. 2. L e v o l c a n i s m e andésitique intensif d u territoire c a r p a t h o - p a n n o n i q u e — dans le M i o c è n e inférieur et m o y e n (Carpathes o c c i d e n t a l e s et septentrionales) e t d a n s le M i o c è n e m o y e n à P l i o c è n e (Carpathes o i i e n t a l e s ) — i n d i q u e le p l o n g e m e n t d e la p l a q u e lithos p h é r i q u e dirigé vers le bassin, le l o n g d e l'arc de la m o n t a g n e . 3 . L a s u b d u c t i o n de la p l a q u e l i t h o s p h é r i q u e a p r o d u i t un m a n t e a u d i a p i r i q u e a c t i f q u i a é r o d é la base d e la c r o û t e . A p r è s la cessation d e la s u b d u c t i o n , p a r l'affaissement i s o s t a t i q u e d e la c r o û t e a m i n c i e le Bassin p a n n o n i q u e a pris s o n naissance, dans le P l i o cène et Pleistocene. 4. L a f o r t e r e s s e m b l e n c e des c a r a c t é r i s t i q u e s g é o p h y s i q u e s et g é o l o g i q u e s d e s bassins, s i t u é s entre les arcs, fait allusion à c e q u e l ' o n p e u t e m p l o y e r g é n é r a l e m e n t le m o d è l e d e .manteau d i a p i r i q u e d e l ' é v o l u t i o n des bassins p o u r les bassins s i a l i q u e s .