Értekezés a vallási indulatokról

Jonathan Edwards /

Értekezés a vallási indulatokról

Gondolat Kiadó Budapest, 2007

A fordítás az alábbi ki a dús alapján készült: jo nath an-E dw ard s, Rníi^íou; Ajfeiiions, N e w Haveri, Yale Unt versit}-. Press, 1959. Fordította Pásztor Péter S zerkesztette Bmos Attila Szak mai Ia g :e Ile s ő n z t c Fa h 1n y T i bor

ííu n g a ría n translatlon © Pásztor Péter. ÍG07

M ind en jog f e n n t a rt v a Bármilyen másolás, sokszorosítás, illetve adatfeldolgozó r e n d b e eben való tárolás a kiadó c ló /e tc s írásbeli hozzájándásához van kenve.

A magyar fordítást és a kiadást: n \: d e ií ^tu d o m á n y i Iníczcí jo n a th a n lúíwards Központja támogatta.

718430 svarzF.goudükirt'tiiffo.hu A kiad ásott felei Bácskai István

Szöveggotid07.6 H/.c ntan dráss Krzséhet M űszaki s/erk eszto P in té r László N yo m d ai e lők és/írd Kárinán Stúdió, í K ' f ó / m í ® Nyomta és kötötte O QK -Press Kft., arra'.9(tkf>re.;s.hit ISBN 978 % 3 69? d i ó 5

T artalom

Köszöeetnyiíváriítás A- fordító-- megjegyzése ■ ■

■

7 8

A SZERZŐ ELŐSZAVA

10

ELSŐRÉSZ. Az indulatok m ibenléte és vallási jelentősége

1.5

MÁSODIK RKSZ Árról, hogy milyen jelek nem bizonyítják, de nem is cáfolhatják a vallási indulatok iidvö.sséges voltát

45

HARMADIK RÉSZ " A valóban: ü d w ssé g e s --és- szent indulatok

meg.k-iM-ö:n bÖzte:to..jeí-eirol...

1.01

K öszönetnyilvánítás

Á\'-:Gí>adqlat: Kiadó. és.a program szervező .Geraid R, McDe.rrn.ot:t professzor (R oanoke :G.oll-ege, S.a!emv^.V.Á^.^USÁ):€^ö.töa^íS^hálás;kös■z.önetét fejezi ki a k ő v e tk e z ő k n e k , am iért-a k ö tet.m eg jelen ését: nagylelkű- adom ányaikkal tá­ m ogatták: ■ ;V"' Mr.' és M rs.’R óbert M aliöney : : ' "' N t. R óbert G rew dson és neje -.-■,M r. és Mrs. Wíilia.ot Fintel-,.-

Mr. és Mrs...Kea. Ferris

Mr. és K'íjs, .Micliaél Kelly

N t. R óbert Gordon

■ ;VetŐ;M:iklós:-.professzor

: y

Mr. és Mrs. Mii jard L am bert ,..

N t. Sandy Young és neje

Mrs. C hristine Davies

.Mr., Alán .Tur.-n.er

M r, és Mrs. L o b Atkins

:

' Ms. járté S tu a rt Srnith

Mr. D ong Röss

Mi.,.és Mrs. Don S e ib e r t. ,

Mr.

és

Mrs. M arvin Pollard

■;M r:é s M rs . R i c k M é y e í ' M r ; é s Mrs. Keviri Reyer -,

Mr., és-M rs, Jon.B risley..

, Mr. és Mrs. Clareiice Renshaw

s. Lísa Harríson. ' ,,

Mr„ és.M rs. C harles Ross.

Mr. és Mrs. Rex Fryé: .

Mr. P h ilip L a m b e rt

■■ M r: es Mrs. Briari M ackey A Y ale'H ittudom áriyi Intézet-Joixatfaan E dw ards Központja Szt. János Evangélikus G yülekezet, R öánoke, Virginia Rlaeksburgi K eresztény Közösség,.-Blaeksbiirg, Virginia A Poweli Jótékonysági A lapítvány'

7

A. fordító megjegyzése

Jonathan Fdwards (1 703-1758 i a X V III századi amerikai gondol kodás,.teoló­ gia és bölcselet egyik legjelesebb alakja viszonylag rövid élete alatt: hatalmas életm űvet hozott léire, mely századokra meghatározta az általában vett am e­ rikai gondolkodást, nem csupán a teológiait, M etszőén logikus és a-aagy összefüggéseket m indig szem. előtt tartő prózája, sajátos, X V IIí. századi ter­ minológiája és mond átvezetése néha nehéz feladat elé állította a fordítóit, aki ezúton is szeretné jelezni, hogy a kötet szakmai lektora, Fabiny T ib o r és szerkesztője. Boros Attila nem szokványos javításokat hajtőn, végre a kézira­ ton, hanem folyamatos kapcsolatot tartva, a felmerült kérdéseket szinte na­ ponta m egvitatva m ár-már közös m unkában hozta létre a fordítóval együtt Edwards szövegének magyar változatát. E gyüttm űködésükért külön köszö­ net illeti őket. Bízunk, benne- hogy az amerikai eszm etörténet, a korai felvilá­ gosodás és a vallásos gondolkodás iránti mind általános- vagy vallásszociolőgíai szempontból érdeklődő, mind pedig a hí v ő ;:teológia L érdeklődésű olvasó kezébe alkalmas, olvasmányos szöveget adtunk, T a í á n f é g t ö b b e t 1Edw ards alapszaván.. a cimbehóís;:s z e re p íő '„ aíféetíons” szón ta n a k o d tu n k . Ezt iigyanis. sokan, magától..Eelwards müvéről-szólva az „ érzés” vagy „ é rz e le m ” szóval m agyarították; E n n e k azonban félrevezető teológiai felhangja lehet, am it ■■szerettünk volna elkerülni, Ráadásul a k o ­ rabeli angol szerzők, Loeke. Shaftesbiiry által .is gyakran használt, szót általában .d n d id a ő '-k é n t adják vissza a fordítók (igaz, a szakirodalom n e m ­ egyszer az „Effektus’7 szót használja), Az ..indulat'" ellen a legfőképpen az szólt, hogy a vallási fanatizm usra, villongásokra e m lé k e z te th e t n é m e ly e ­ ket, am ihez Echvardsnak term ész e te se n az égvilágon sem m i köze. Végül azért d ö n tö ttü n k mé?;is m elle tte , elutasítva legfőbb vetclytársáí, az ,,érzé s ”-ű mert egyrészt m egvan a magyar irodalomban a hagyománya, más­ részt stilisztikáikig és logikailag is jól ille sz k e d e tt Edw ards mondataiba, gondolatvilágába, harm adrészt pedig azért, m ert hibliaíordíróink is éltek vele ilyen é rte le m b en : „ M e rt nincsen velem senki hozzá hasonló indulatű, aki igazán szívén viselné dolgaitokat'’ (Fii. 2.20; vö. m ég Rom 15o és Ki! 12).

A fordításban a közkézen forgó, 1898-ban átdolgozott Károíí-íbrdítást idéz­ tük. N é h a azonban az Edwards használta Jakab király-féle jóváhagyott válto­ zat szövege eltér e t t ő l ilyenkor vagy a T ó tfaÍosi4ele Aranvas Bibliából (f), vagy a Bibliatársulat ű], átdolgozott fordításából (t), vagy K eeskem éthy Ist­ ván fordításából ( ♦ ) v ettük át a kívánt részeket, •.vagy-, ha ezek egyike sem felelt m eg Edwards szándékának,, akkor az angol alapján átírva (*). idéztük a Káfoli-szöveget.- H ivatkozunk Gsia- Lajos fordítására is.

A sze rző elő szav a

Mi is jellemzi azokat, akik valóban elnyerték Isten kegyelmét, és kiérdem el­ ték. örökkévaló jutalm ukat:’ M ásként fogalmazva, bár voltaképpen ugyanezt mondva: Mi az igaz hit? Miben is ragadhatjuk, meg az Isten szemében-,elfo­ gadható erény és m egszentelt élet m egkülönböztető jegyeit? Ez m inden bizonnyal legfontosabb kérdése az emberiségnek; ebb e n tisz­ tán látni m indenkinek műihatatlanul szükséges. Ám bármennyire fontos kérdés ez, és bármilyen jól m eg is világítja az Isten igéje, a keresztények között mégis é p p e n erre nézve a legnagyobb a széthúzás. Vég nélkül sorol­ hatnánk a róla alkotod különféle vélekedéseket, m elyek megosztják a k e ­ resztény világot, nyilvánvalóan mutatván M egváltónk szavának igazságát: „Szoros az a kapu és keskeny az az ut, amely az életre visz, és kevesen van­ nak, akik megtalálják, azt.’’ Mindezek megfontolása indított arra hosszú évekkel ezelőtt, hogy e kérdés­ nek a tőlem telhető legnagyobb szorgalommal, gondossággal és módszeresség­ gel igyekezzem a végére járni: hittudományi tanulmányaimnak kezdetétől fog­ va minduntalan elm ém ben forgattam. Vizsgálódásaim eredm ényességének a megítélését immár az alább következő értekezés olvasójára kell bíznom. jól tudom: sokkal nehezebb tárgyilagosan ítélni az itt taglalt kérdésben, mivel az effajta dolgokról igen heves viták zajlanak az országban. S nemcsak írni, olvasni is nehezebb ilyenkor elfogultság nélkül. Sokan bizonyára zokon veszik majd, hogy a vallási indulatoknak oly sok megnyilvánulását kárhozta­ tom, mások viszont azon fognak megütközni, hogy mi m indent elfogadok és helyes lek. S az is lehet, hogy egyesek következetlenséggel vádolnak majd, amiért némely jelenséget annyira helyeslek, másokat meg olyannyira elítélek - a hitről folyó újabb disputák kezdetétől fogva tapasztalhattam, hogy n é m e ­ lyek folyvást ezt kifogásolják bennem. N e h é z dolog egyrészt buzgón síkra szállni mindazért, ami igazán jó volt és dicséretes az újabb rendkívüli m eg­ nyilvánulásokban, és ezeknek szívből örvendezni - másrészt pedig látni m in­ den gonoszságát és ártalmasságát annak, ami viszont rossz- volt, és azt szívből ellenezni. Mégis vallom, alázatosan, de teljes bizonyossággal, hogy mindaddig, amíg így nem cselekszünk, soha nem járhatunk az igazság útján, sem istennek

tetsző ösvényen, am ely a Krisztus országába vezet, Valóban fölöttébb talányos, hogy Iste n egyházában ermyi. jó.s.ennyi. rossz összevegyül, m iként az is taláiwos: é s m egannyi jő : keresztényt zavarba: ejt, iiogy ami oly isteni és becses, m int a z I s te n ;üdvözítő kegyelm e, $ m int az íij: és -isteni; term észet, annyi rom ­ lottsággal, k é p e in tatással és gonoszsággal- qlegyé'dheí «^tá:náz<)h}Szeót'. em be r szívében.; M égis mind. a; k é t jelenség- éppoly; Yalóságös.i,:-: mint; am ilyen talányos, és::egyik sem;ójcioöság,;S\:nem::fS::ritkaság^:NÍneseno.abban :seroi»i;:űjy ;hogy a faam i$;■:hit;számos;jellemzője-, é p p e n akköt:éfvényesill:7;:rai.dőn.:az;;ígaz::hit :nagy m egújulása; m e g y végbe,- és- hogy •ily e n k o r r a 'ígaz'sze ntefc. közé; kép m m a tők so.kasaga.■:.ks¥eíeáik■«^l.gy.■■ volt-,■ez;:.a:;Íil.Év.ama'tcfbrmariÓiáíiákv:-.oa:gy;mfcg.űjii;lásán a k id s je n is vJóslás; t ó m iként a jereítíiás;34Ö^b0Í;.és;a;;4j3#-b€!;tneg-a; J ósiás-vhalála-itó r be követ kezo nagy; hIciiagyás; .törcéiietéfeől.-;-ís-,.t:í.idj.^ kitöltetésekor; napjaiban,.: ódként; a;nagy -ébredést,; sokak-.--időleges .vallási, .víg.asztalö.dásáf ;és örvendezését ;Möyetö;:roppant.-. íiitíiagyásról::;;.aZ;;.tj.jszövétségben:..:o{yassHki;,7,ti esak egy ideíg:vaka£tat0t;az/,ő’v,vÍlágoss.ágában;öivendezni-;.::|;|áiioS;;5t3S).;,;Ez zajlott le a sokas\ag:;.ání^a.^Il%y:■■iolbIIzdulá.saiban, amelyeket Jézus Krisztus ige­ hirdetése idézett-élő:^;sokai!:-:-,voltak hivatalosak, de kevesen a választottak” (M áté 20,1.6^;ía-óp.rédíkálásátél: rnegébredt és m egindult sokak ..közük; akik, egyszer-m ásszor úgy látszott, hatalmasan elszánták magukat, csodálják Krisz­ tust, ujjöiigva-.;öryendez:nek, ,kevés.;o.fyan igaz tanítvány került ki, aki kiállta az utóbb elkövetkező nagy próbatételeket, és mindvégig tűrte a csapásokat: sokan. bizoBytiltakplyannak?;mintya;fcŐycs:talaj vagy a ...tövises, föld, és viszony­ lag kevesen-,/olyannak,;; -behordott asztag nagyobb része poíyva voí£,;:széjjelis:s-zőrta;;utána;a;széí»;:böza p edig csak igen keyésmiaradt míként,;yiiágosan-;.-kitetsz.t-k-:;az-;e-gés.z:I:.Ij$zövetségboI; ;lJgyanesafc így' történt a t/éíek-:-hatal.maSvfcitöltfitése.kör;;az:apostolok;idejéní;.ahogyan; a:-Máté.\244:Q-.!.;3, a;G$ktav3-,l:v.;és;4^!i;15i;^.Fítempn;:/2^í:;és;;3^í:8^1:9iií]etoíeg:-á::két;koririthusi le;yékés;:aZ:;tíjtes;taíii:en£tim.-számos;más-része ís tan;űsítjav .Szintén,;ez:követke­ zei t-he: az ^egyház.;. pápizmBs.bólValó-.ffiegtefo^^^ látható:egyház időroiidöré be következő; nagy-niegájiilá-sai^alkalmávalújravmeg újra megtörtéiiik:-az,:;;amí-:tava:ssza.l.-a-:gyö:mÖlGsfákkaí:- riigy0ík:;roind-m::i:nd;kifakad:e a k r .szépségíikji.egészségilk,kiváló.: termést.ígér,.-han,em utóbb jó részük mégsem-:'marad m eg, :íeh:alk;ö.em; érik; gyümölccsé;. sohasem, Nem i\m m tha azy kelléne-föltételeznönk*.:hogy :.ez -mindig is így leszv mert jóllehet ;a.teljes :tisztaság.-sohasem;;val;óá-iil;-m.e.g-.e-z.eB;.-a:. vílágonra^ s szabadulnak mieg m inden: romlottságtók.-.;S..:.az;: egyházban ís elvegyülnek: a sze n te k között: a ké pirni tatok, s.azJgaz -hitte i;é s a-.való s.ágos .sze ni sé gge f;Össze keveredifc:a:ha;m;ís:;hit:é s ;a;kegyelem,:s 0 k:xettetett;m;eg 0.yilvánulása;: az: mégis nyílván;való:„;hogy-: Is te n egyházába niajdan,beköszönt; a; m inden korábbinál n agyobb tisztaság ide j e, m ik é n t ;vdágosan; tanúsitják; a ;Szentírás következő

11

igéi: Ésa 52,1; Ez 44,6. 7; jóé! 3,17; Z ak 14,21; Zsolt 69,32, 35-36; Ésa 35,8; 10 r., 4:3, 4; Ez 20,38; Zsolt 37,9, 10, 21, 29. Ennek, egyik fő oka az lész, hogy akkor Isten nagyobb világosságot ad majd népének, hogy az m egkülönböz­ tesse az igaz hitet a- hamistól: „Es ül m int ötvös-vagy ezüsttisztogatóí és m eg­ tisztítja Lévi fiait és- fényessé teszi az^araiwat és ezüstöt* és igaz­ sággal visznek ételé Idozatot az Urnafc”'"'(Máf 3,3:); Evhotdog kf ö k re im o n d o tt prófécia így folytatódik a 18. versben,; „Es megtértek, és: meglátjátok, hogy különbség van az Igaz és a gonosz 'között, az Isten szolgája ••közöt j e ^ j között, aks nem szolgálja ík." Az ördög m indig is a ham i a hitnek az igazzat való észrcvétle n osszeza-varása révén árthatott legtöbbet Krisztus ügyének és országának. Nyilvánvalóan legfőképpen ezzel az eszközzel gvöít le m inden eddigi vallási megújulást a keresztény egyház megalakulásától fogva. Az apostoli korszak alatt és-ütán többet ártott ezzel h kereszténység ügyének, mint a zsidók és a pogányok általi valamennyi üldöztetés együttvéve. Az apostoli levelek is mind arról tanúskodnak, hogy e sátáni támadás sokkal veszélyesebb volt a külső fenye­ getésnél. így gyűrte le a Sátán a Luther, ZwingU s mások ákai elindított reformációt, vetett gátat haladásának, ejtett rajta tíz-szerre nagyobb gyalázatot, mint tette a római egyház a példátlanul vérengző és kím életlen üldözések révén. A mi nem zetünk körében is legfőképpen ily módon rontotta le o a reformáci 6 óta tám ad t va 11á s i megújításokat,: így rgyoztevíe::'s-zázvesztendeje Ej-Angliát, fojtotta el szerelmét, rontotta meg esküvésci örömét, És úgy vélem, adatott alkalmam eit\gendő,-:högy!::viIágösattiássam ^'hö^:-:ázvdrdög-Uj> Anglia mostani, nagy, k e z detben ígéretes és boldögságos^vallasi m egújulását is ezzel az eszközzel tiporta le; e itéfé®; t e t t :s z e rt'a^Sátáricytöiünk--szemben fölényre, és ily módon fogott ki rajt:Uíikv'--emiatt-.fefes-zikvá.-:földöB:-S'iO0-'.láiiya országunkban siralmas körÍ3lmények;:-fcöztv.:sttM-kéiít-Mt}ti-k^fofi;ájá-.rii:é'gs-zaggatva, arca elcsúfítva, mezítiensége felfedve,•■tagjai''eltörve,•yérébé;;'fögyva,sés felke!ni sem m iképpen nem tu d . '•:Nagyv hirtelenséggel"jütötthdé^.m indjárt 1e g ű j a b b na gy ö rÖm e i és re m é nye t;:■u t á n :„ T e rjesztge ti: ■ ' kézéit':/. S iont -:n in es v ígaszta 1ój a; szoro n ga 16 ka t re n tie 11■'az--Ör. já k ó b :ellen'-körös-köítll;- J'e rn'zsálem csűfsággá lett közöctök'’ í S i ra 1 1,17). fVtiIajdon;s z e m e m -:'íáttáfá'':lett-.az ■ördög úrrá két nagy va Hasi ;n egűju lásonva: hazában.- -A ■S á tán ,:amákéet'.-.kezdtev ■to-v á b bra i s u gy a no iy a n m ó d szerrel kísérti -á z e m be ri ■ .n e mefe 'első ;$zii í:é in ke t :úgy bírta le, űzte ki a parádiesőmből,--vetett'-vége t, boldogságuknak1és: üdvösségü knek, hogy boldog parad íc-somi--állapotuk-■ ■előmozdítójaként: tetszeígett előttük, és elhitette velők., Hogy--azt-.-- m é g :- .mkáhh kiteljesíteni: igyekszik. Annak idején a ravasz kígyó Evác-szedte rí fondorkodásávak: m o st pedig m inket térített, el a krisztusi egyszerűségtől, és■■■.ezáltal-megfosztott arna sokat ígérő, nem régiben m egadatott reraénységCmktők hogy.--lsteB:---űj--ái;i gliai:egy­ háza ú gy szól van pa ra d ieso m i á ha porba kerti ljön,: s

M iután Isten egyházában a vallás megújulásnak indult, s az ellenség is fölsorakozott, Isten ügyének oltalmazol leginkább ott vannak kitéve a legna­ gyobb veszedelem nek, ahol a legkevésbé számítanak rá. Miközben a nyílt fenekedésre é s annak visszaverésére fordítják m inden figyelmüket, óvatlanságokban m eg fe le d k e z n ek arról hogy iiiindenfelé-köroltekiotsenek, így az ö rdög mögé jü k -lop akodi k, és é s z re vét Ie n ej t hal álos :-se.he t - m égpe d ig art ná I fájdalmasabbat: és- mélyebbet,, hiszen kényelm esen, kedve szerint választhatja meg a legalkalmasabb pillanatot, m ert..ebből -az. irányból sem m i ellenállásba nem áitközik. . :Alighanem így ás- lesz- ez mindig: az:egyház bán,.valahányszor a hit észreve­ hetően m eg ú ju l, mi:ndaddi'g7:míg:;niég:s.sm.:rod]«k különböztetni az igaz hitet a^h&mistóiy-az üdvös,séges-, in d n ía io k a t \é s .'tapasztalásokat .az; ilyenek pompás utánzataitól,-# száiBtalan:;káp.tázatosm.egíiyiÍvánidás:tói; .és .-gyakorta:leír hatat­ lanul szörnyű árat fizetünk, ha ezt a m egkülönböztetést elmulasztjuk.-. Az ördög élvezi,: iia:a dolgokatjdl:összez3varhatja7:s:eléri,.:bogy .az e m b e rek soka­ sága istefi-aek:-teíszo áídözat.^gyasánkmutatja:fel azt,: ami éppenséggel a légutálatosabb-Isten -szemében, ..-Hyképpen vezeti:: fél re:; az, .emberek ..tömegek lelkűk valóságos állapotát': illetőén: elhiteti: velük, hogy valamit érnek,; holott seBimk:;sém::érhek,;:és: fgyvmifidörökre tö nkreteszi :öket.;:soc..azt::a: tévfeépzetet is ;elií.lteti: sokakban,: hr>gy szentségük kimagaslik^ holott Isten. csak: a: hitvány képmütatót-Iátja-.bennük. Különféle m ódokon elfojtja vagy beszennyezi:tehát á.ivallásosságot-a szentek szívében, elhotóáiyösítjá, eltorzítja: romlott. kevere­ désekkel,:- y.a-IMsós.-, ind illatai kát siralmasan elkoresosítjá,:: néha hosszú ideig: a megférge-sed-ett.-.és -.megbfí-zhödt:mannához: teszi hasonlatossá; ném elyeknek kelepcébe.--. csalja,-.-összezavarja-elméjét, nagy nehézségekbe, kísértésbe viszi Őket:,,öíy.;püszta-ságba-.-tévelyíti :el.,.. ahonnan: sehogy: sem bírnak visszatalálni, liyképpen. erősen íölhát-orítja a vallás-.ellenségeinek szivét, kezükbe hatalmat s. fegyvert: ad,, erősségeiket megszilárdítja,1m iközben a: hit és az isten egyháza védtelenül hever előttük, akár egy fal. nélküli város, Az: em b e rek ezáltal go­ noszságokat m űveinek, mégis szentül meg vannak győződve, hogy Istent szolgálják, és így a m egbizonyosodottak serénységével, buzgóságával és e re ­ jével gátlástalanul vétkeznek. A Sátán tehát rábírja m ég a vallás barátait is, hogy bár öntudatlanul, mégis a vallás ellenségeinek m unkáját végezzék, a hit előmozdításának örve alatt pedig hathatósabban rombolják azt, m int annak nyílt ellenségei valaha is képesek volnának. így szórja szét a Sátán Krisztus nyáját, egymás ellen fordítja Őket, és ők az Isten iránti buzgóság hitében bőszen acsatkodnak egymásra; a vallás pedig egyre inkább hiábavaló civódássá fajul, és miközben ők egymással viaskodnak, a Sátán mindŐjüket le tereli az igaz útról, végletekbe hajtja őket, kit jobbra, kit balra, aszerint, hogy mi­ lyen hajlamot talál bennük, vagy milyen irányban taszíthatok, míg a helyes középutat csakugyan m indenki el nem hagyja. E roppant zűrzavarban azután 13

az ördög könnyűszerrel előmozdíthatja és számtalan módon megerősítheti saját érdekeit, a főhatalmat is: megkapafítithatja, és azt tesz. amit akár, Ha az igaz hittől nem különböztetjük: m eg a h a m is a t ez azzal a rettenetes követ­ kezm énnyel Jár,. h o g y •összekuszálodnak és elbizonytalanodnak Isten n é p é ­ nek vallásos gondolatai,:és. nem tudják megverni sehol a lábukat, nem. tudják m indezt mire vélni, .sejtelmük sem lesz, m itévők legyenek: sokukon erőt vesz a kétely; hogy vajon vari-e bármi értelem a hitben, és elhatalmasodik az eretnekség, a hűtlenség és az istentagadás. M ind ennél fontosabb feladatunk tehát, hogy föl ismerjük, tisztázzuk és megállapítsuk, m iben áll az igaz hit. Míg ezr meg nem tesszük, a vallási m eg ­ újulások kérészéletiiek maradnak; míg el nem végezzük ezt a munkát, heves vitáinktól, szóváltásainktól és toííharcaio kcól jóra nemigen számíthatunk, hiszen nem tudjuk világosan és határozottan m egmondani, hogy m iért is küzdünk. Szándékom , hogy az alább k ö vetkező é rte k e z é s b e n a tőlem te lh e tő leg­ jobb (habár gyarló) igyekezettel szolgáljam ezt a eélt. E b b e n , m eg kell j e ­ gyeznem, más szándék vezérelt, m int korábban közzétett írásaimban; azok­ ban ugyanis a Szentlélek m unkáinak m eg k ü lö n b ö z te tő jegyeit kívántam felm utatni, beleértve annak közönséges és üdvösséges m űködését; most azonban azon igyekszem , hogy Isten L e lk e könyörületes m unkájának ter­ m észetét és jeleit taglaljam, m ely e k et m eg kell k ü lö n b ö zte tn ü n k m in d a t­ tól, ami em beri elm étől származik, és nincs üdvösséges term észete. Ha igyekezetem valamelyest gyüm ölcsözőnek bizonyul, talán előbbre viszem a hit ügyét. M indazonáltal akár sikerül ezt a kérdést jobban megvilágítanom, akár nem, akár gyalázzák kísé rle tem e t e mostani akadékoskodó és acsarko­ dó időkben, akár nem, az Irgalmas és igaz Isten ke g y e lm éb e n bízva re m é ­ lem, hogy törekvésem őszinteségét m éltányolni fogják, és így re m é n y k e ­ dem Isten szelíd és könyörületes Báránya igaz k ö v e tőinek a m éltányosságá­ ban és az imádságaiban is.

ELSQ RÉSZ

Az indulatok m ib e n lé te és vallási jelentősége

1 Péter !,s: „Akii:, noha nem láttatok, szerettek; akiben, noha most nem látjá­ tok. de hisztek benne, kibeszélhetetlen és diesoült öröm m el örv en d eztek .” Az apostol e szókkal írja le az üldözött k eresztények kedélyállapotát, azokét, akiket levelében megszólít. Az előző két versben az üldözésekre u t a l midőn hitük próbatételeiről és a különféle kísértések közötti szom orú­ ságukról szói. Az ilyen próbatételek háromszorosan is hasznára válnak az igaz hitnek: általuk megnyilvánul igazsága, valóságosan igaz hitnek mutatkozik .meg, M in d e n e k e lő tt a próbatételek képesek m egkülönböztetni az igaz hitet a hamistól, és nyilván valóvá tenni különbözőségüket. Ezért nevezi az üldözte­ tést próbatételnek a textus előtti vers és megannyi más igehely; próbára teszi a Intvalíók hitét és vallását, annak milyenségét és fajtáját, m iként az aranv valódiságát is azzal állapítják meg, hogy a tűzbe vetik. Az igaz keresztények övképpen kipróbált és igaznak taráit hite méltó a dicséretre, a dicsőségre és a tiszteletre, m iként a textus előcti versbem olvashatjuk. Másrészt a próbatételek azért. ís a javára válnak az igaz hitnek, meri nemcsak igazát mutatják fel, hanem szépségét és szeretette méltóságát is világosan lát­ tatják. Az Igaz erény soha olyan szeretette méltónak nem látszik, mint amidőn elnyomják; az igaz kereszténység isteni szépsége soha oly ékesen nem tűnik ki, mint amidőn próbára teszik: az igaz hit ilyenkor a színuranynái is becsesebbnek bizonyul, és ezért méltó a dicséretre, a dicsőségre é.s a tiszteletre. H arm adrészt pedig azért szolgálják az igaz hit javát a próbatéteíek, mert megtisztítják és erőshítik. N em csak bizonyítják igaz voltát, hanem finomítják is, megszabadítják a hamissággal való keveredéseitől, béklyóitól, terheitől, hogy csak az maradjon meg benne, ami igaz. Képesek az igaz hit vzeretetre méltóságát a legvajóságosabban megjeleníteni, m iként em lítettük; sőt, még szebbé teszik, mert igazolják és megerősítik, m egelevenítik és hathatóssá teszik, és megtisztítják mindentől, ami a ragyogását s dicsőségét elhomályo­ sítja. Amiképpen, a tűzpróba m egtisztítja az aranyat m inden szennytől és salaktól, megszilárdítja és megszépíti, úgy a próbatételektől az igaz hit ís becsesebbé válik, és ezért még inkább méltó a dicséretre, a dicsőségre ér> a

tiszteletre. Az apostol tehát az üldöztetéseknek az igaz hittel fkapcsolatos mindhárom hasznát számba veszi a textust megelőző versben. ! M agában a textusban pedig azt állapítja meg, hogy az igaz hí! mi módon munkál a levelében megszólított üldözött keresztényekben, az üldöztetések haszna miként érvényesül bennük, másként szólva az igaz hit m iként munkál bennük úgy, hogy az üldözések között is igaz maradjon, valóságos-szépségét és szeretetreméítóságát ékesen tanúsítsa, és végül megerősödve, megtisztulva jelenjék meg, hogy dicséretre, dicsőségre és tiszteletre inéi tónak ^találja Krisz­ tus, midőn újra eljön, E. hasznok, m iként az apostol, a textusban tnégáílapítja, az igaz hit két gyakorlatában nyilvánultak meg bennük a szenvedések, között. L Szeretet Krís'Ztus iránt: „Akit, n o h a n e m 1át t a tok, s z e rette k,”•A v l.í ág;nem gy őz te csodálni, miféle különös sajátság indítja a kere sz té n y e k e t arra j.-%ogy-váll al­ ják a szörnyű kínszenvedéseket, tagadják m eg a láthatókat, vessék meg az érzékelhető kedves és drága dolgokat; a világ köröttük lévő ííáktéhőfyo'd'öftaknak. önnön-m aguk ellenségeinek nézték őket; é l •se'm:-.tiidtáfc-.képzelni, hogy mi. bírhat valakit ilyen szenvedés vállalására, mi of tornázhatja,; töt/tart­ hatja m eg az e m bert mindvégig az ilyen megpróbáltatások-közöttv-jólléhét semmi látható nem volt. semmi olyan, mit. a világ látKatotÉ-óv^ nyék m aguk láthattak volna testi szem ükkel, és aoii- erre-:/indította,:;-vagy ebben támogatta volna őket, mégis volt be n n ü k valami nem látott \ránti ter­ mészetfölötti szeretet: szerették Jézus Krisztust, m ertfe lk íe k b e m lá ttá k -ő t, akit a világ nem láthatott, és akit ők maguk sem láthattak testi-szem,tikkeL-:2.

Öröm Krisztusban: Noha külső szenvedéseik fölötte igeii^fájdaím-asak-vokak, belső, lelki örömeik fehálműlták':azO'kat,'megS'egítették;ők-et.,.'é'S-'-így:.-d-erű-s.e:ii viselték kínjaikat, /: y Ez öröm tek in te té b en két dologra hívja fel, figyelmünket; az-; apostol a.;tex­ tusban. {1 ) K eletkezésének módjára, vagyis arra-,högyaará-nemJátött/Krisztu­ son alapul, azaz hitből-fakad, ami nem más, mi.nt.-a: nem;látott-dolgokról való meggyőződés: „akiben, noha m ost nem l.átjátokv:d:e hisztek bernié-,-.örvendez­ tek.” (Z) Másfelől en n e k az öröm nek a természetére,: hogy-tigyanisaz;,:,k ib e ­ szél h e te ti e n .-é s d ?c soü It öröm” . „Kibeszélhe te tle tóV a m i:jél légé t :iHeti:, li í szén teljességgel -elüt a világi örömöktől, a testi gyönyöröktől,:,természete ^mérhe­ tetlenül tisztább*- fenségesebb és m ennyeibb. vaiőban:''t'erméáxetföl©tti:.'és igazán isteni: tökéletessége szavakkal klfejezhetetlen;; fennköltségére és felülmúlhatatlan ízére nincsen szavunk. Továbbá oiérték -tekintetében: is „kiheszé!hctetIen,,: tetsz ett ugyanis Istennek^ ,liogyr nagydelkfieo;,:bőségesen, ajándékozza meg szent örömével az üldözött feeresztényeketv:- / 1.8

Azonkívül „diesoült örömmé T örvendeztek: habár öröm ük k ibeszélhetetlen volt, azt sem m ilyen sző nem tu d ta volna: 'leírni,-.-valamit mégis leh etett róla m ondani,' és- tö k életesség ét aligha feje zh e tte volna ki jobban más kifeje­ zés, mint ez: „diesoült öröm ”;.- Midőn: ily .öröm m el:-örveiideztek,:úgyszólván dicsőséges ragyogás töltötte: bev íelküÉet,;::fceflés2efilk fölniagasztostilt és m egtökéle tesedett, h iszen: ez a:íegtíszlább:, és':fegöem esebhőkvendezés: volt, nem rontotta';megj,nem'aljasitöWlé:Íelktifeety'mikéBt;a-.t'v«^: '"''T^mök sokszor teszik, hanem boldogságot és méltóságot adott nekik: elő egízloibették a m ennyei örömöket, lelkűk fö lem elkedett a m ennyei b n i ^.‘- iglioz,: b etelt Isten dicsőségének ragyogásával, és így Ők m aguk1is;.ragyogták:a v elü k közök dicsőséggel. Ez ige alapján te k é t ákö-vetkező tételt állícom:fekADoctrim: Az igaz:yállásó$:feít:j e!entős;':részét a :szen.t; íedii;i.atök: képezik. Azt Iáú uk, hogy;:mkfomaz.:- a p o ^ lev>el.ében;:megszóIítottak. hitének megnyílván alása it, s hi t ő k e t igaznak'és jő riak tál álja, mert az, ni iké n t az arany a r.fíz próbát, kiállta a legnagyobb próbatételt, az üldöztetés próbáját, és abban nemcsak igaznak, de igen tisztának is bizonyult, megtisztulván az igaztalanság m inden szennyétől és salakjától; s midőn ama keresztényekben a vallásos hit leglgazahh, eredendő szépségében mutatkozott meg, és m éltó volt a dicséretre, a dicsőségre és a tiszteletre: az apostol a bennük munkálkodó szeretet és öröm vallási in d u latak -em elk k i hitüknek e gyakorlataira figyel föl mivel ezekben mutatkozik meg hí tűk igazsága s tisztasága a maga valóságos dicsőségében. Ezen a ponton ík> megvilágítom, mit értek indulatokon, továbbá ( H j felsorolom,, mi. m in d e n .igazolja, hogy az igaz h it jelentős részét az indulatok j&ep.exik.. L Vajon m iben áUámk--&:!éfek-i^ E k é r d é s m án iáto k a: lélek:hajlam ának.és: akaratának hathatósabb és elevenebb megnyilvánulásai, Isten két képességgel ruházta föl az:emberi-lelket::; az .egyik: révén: képes a lélek az észíe:lésre:és- elmélkedésreya mégis mérésre, megfigyelésre és m egíté­ lés re: ezt nevezz ük értelemnek. A masi k képesség fé ve n -a lélek n em egysze rű e n észlel és megért, hanem valamilyen hajlandóságot is mutat a megfigyeltek vagy meggondoltak tekiihitététeökvagy-’vöiiízódik irántuk, vagy pedig liózódozik tő­ lük. ellenszenvvel viseltetik Irántuk; másként s z ó lv a e képesség réven a lélek nem csupán közömbös megfigyelőként látja a dolgokat, hanem kedveli vag> megveti őket, örül nekik, vagy haragszik rájuk, helyesli v a g y ro^zaha őketöE z a képesség különféle neveket kapott, időnként hajlamnál: mondják, az .általa meghatározott vagy vezérek tevékenységre való tekintettel akarat néven is e m ­ legetik: a kiket pedig e képesség tekintetében gyakorta szívnek nevezik. 1.9

E képesség k étfélek ép p en nyilvánulhat meg: a lélek vagy vonzódik a látott tárgyhoz, m ert javalltja, gyönyörködik benne, hajlandóságot m utat irán­ ta; vagy pedig ellenzi, inért rosszallja, rútnak tartja, irtózik tóié, és elutasítja, ■ A m ik ép p e n jellegükben -különbözőek a- lélek- hajMmának. esi akaratának megnyilvánulásai, m ég inkább "különbözőek m érték ü k re nézve, A tetszés és a nemtetszés, a rokonszenv. és- az, ellenszenv ném ely eseté b en -a ;tö k é le tes közöny állapotánál alig megy tovább;a félekaEztán; jönnek a■külöri.b-öző--foko­ zatok,. am iként egyre. efőteljesebbé. válifc al helyeslés, vagy-a r o s t á l á s ,: a met­ szés, vagy az, irtózás, s ahogy mind-magasabb-s, magasabb, fokra hágank^lalléíek egyre hathatósabban :és: élén'kebbeh: c^elekszik^.tettet-.olyan-erőseb lesznek (test és lélek egységének a T e re m tő alkotta törvényei szerint), amilyen^:mér­ tékben megváltozik a vér és-á^.:id'eglelkek.* •mozgása; sebből következőleg gyakorta támad; valamilyen testi érzet, különösen::a/szív és-. a nemesrszervek, azaz a te s m e d v e k forrásai táján; ezért, van az, hogy a leiket: eme-:'képességre vaió rekím etfeí szinte m inden nyelv m inden korban szívnek-móndjk:-l-'oyábhá megjegyzendő, hogy e képesség élénkehb és hathatósabb megiiyMváiiulásait nevezzük indulatoknak. Az akarat és a lélek indulatai nem képeznek két külön képességet; a lé­ nyeget tekintve az indulatok nem különböznek az akarattól, illetve az akarat­ nak és a lélek hajlamának egyszerű tevékenysége kői" is ;csak -a^megiiyilváfuiíás-elevensége és:ereje tekintetében ütnck-elg:: : -Meg:ke!'l:vv'al'k'rtiink, hogy a nyelv itt kissé- tökéletlen, a szavak jelentése igen tág: és határozatlan; a nyelv használatát:,irányító; szókás--:B-em-v.-hatáiozta m eg jelentésüket-poncosan. A lélek indulata- bizonyos értelemben, alig:külön­ bözik az akarattól vagy a hajiamtól; az akarat csak annyiban cselekszik, a m ennyiben indíttatást kan, a tökéletes közömbösség állapotából csak akkor mozdul ki, ha valamilyen irányban ösztönzést: nyer, magától-:nem -tesz semrrti többet. Az akaratnak és a hajlamnak mégis--van--számos-.'.olyan,-.cselekvése, am elyet általában nem annyira mondunk:indtilatnak:.-.mindabban,•■.amit m a­ gunktól teszünk, közrejátszik az akarat .va.gy...a,.hajlam,v:haj-:lam:uek: vrezérel m inket eselekede teinkben;; a- mind e nn a p i -.eseieke-def emkben. mim kiló; akarat A "modern orvostudomány let rejötte előtt üsy nirtották. hogy' kíeglel.kek (íátmul: spintus ■•aúmak;-ingéiül:-animalspin#}, afféle mfnok-szdlendények^Z idegékbettidé^oda "szaladgálva fcö/verírének. a lélek, az elme és a testrészek közön. A kifejezésben.-a-latin sftiritus és az-angol spnii: ezvarám kettős, mind ..nedv”, mind .Jetek” erdeiemben ..használatos, és ezért,nehéz m.ij>\.irí»:»ni. Nincs is bevett fordítása. Apáczai szerint ,.u lélek Cspiritus) oly folyó rész, mely a \ eruek le^'éknnynbb leheled ből, párájából áll; és n minden; cselekedeteknek a kiváltképpen vjíö e v k ö /e , mivel anélkül- csak egy cselekedet is jói végbe nem :vitethetik”: Pápai Páriz K-rene s/n:-ira s'üy magyarázza az animnth spiri/us kifejezést:. „érzékenység és mozgás szerző lélek”, de Piix cor/inris című orvosi rnimkiíja a „spinííisok" szót adja meg ebben az értelemben: j-.íxo-A fvivúr. -u. AIvészett 'Paradicsomhun az ..éld lelkek” kifejezést használj;;. Megoldásunk (akii) nem félreérthető Edwárds umúgy is sokféle „lélek"-rot-értekd'^szövegében (a íbrd.).:^

20

vagy hajiam cselekvéseit mégsem szoktuk indulatoknak nevezni. Pedig am it általában indulatnak nevezünk, a lényeget tekintve nemigen, csak a m egnyil­ vánulás módjára és m értékére nézve- különbözik ezektől.- Bármit tesz az aka­ rat, a lélek vagy-szereti, vagy nem-.szeréti az é rin tett tárgyat, vagy rokonszen­ vezik vele, vagy ellenszenvvel viseltetik-■Irán ta;•ez-'-lényegébe-n véve nem különbözik a szeretet vagy a gyűlölet-indulatától:- ha-aiélek fokozottan, é lé n ­ ken és erősen kedvel valamit, vagy ilyen hajlandóságot m utat iránta, volta­ képpen sze réti- •ha- pedig :az. ellenszenv vagy- a- .nem tetszés -erős; akkor valójá­ ban gyűlöli azt. Ma az a t e á t 'v a l a m i '.néni jeleiivaíö"tárgy:végett te^z valamit, a lélek hajlandóságot, m u ta t az iránt, -ha-pedig,ez- a hajlandóság1nagy m értékű, akkor nem m isyffiint á-vágydeduláta:. Az.-a.karat m inden1.olyan'cselekedeté­ ben. am elyben-a lélek'helyesli--a.-jelenvalő-:tárgyat..-'valamilyen foké tetszés játszik köz re;-és ha ez:a. tetszés .nagyfökópakkor nem. más, .mint. az öröm vagy gyönyörűség-indulataaHá/pedíg: az "akarat- rosszallja a jelen.valo tárgyat, akkor a lélek v a Ia m i 1y e n mértékben: -.elégé de tlé n, és h a ; ez az elégedetlenség e rős, akkor nem más; m int a báílaf-vagy:a szomoru.ság.:iiid«lata..;: v Olybá tűnik föl- tehát,:' hogy természetünk,. illetve a lélek é s test: egységének törvényei szerint nem-'-is'- lehetséges, hogy :az akarat; vagy.v leíki hajlandóság bármely élénk, erőteljesmégnyilyánwíásá né fejtse" ki hatását a testre; ne vál­ toztassa meg a tesm edvek, különösen is az ideglelkek mozgását. Másfelől viszont a test és léiek egységének ugyanezen törvényei alapján a test felépí­ tése és ii ed veinek: mozgás a elősegítheti az indulatok naegnyilvánülásáit. Mégis nem a testben, .hanem-csakis a lélekben van az indulatok .igazi székhelye. Az emberi test.nem J-eher valóságos alanya■ ■semmilyen inda:latnak:. ügyariógy nem tud szeretni:-..vagy- gyílíölitivötü-lei vagy bánkódni,, félíii/vagy remélni,, mint egy fa; ugyan ügy.-kép télen, ezekre;; akár a , go n d o lk o d ása és; megismerésre. Ami­ képpen csak a léleknek :támadíiak:-göodolatai;:azo:íiképpen csak a léleknek tetszhetnek.vagyme.m:- .tetsziietnek:-a:-maga gondolatai, Am iképpen csak a lélek gondolkodife;-azö-nképpéíi;€$ak a lélek szereti, vagy:gyűlöli a:saját gondolatait, örvend nekik: vagy'szo.mö.rk.od.t.k-.raj.tíik-;. A; testnedvek és .az- ideglelkek mozgá­ sainak valóság--szerint ugyancsak iiincseírlvözvetleii közük azindulatok term é­ szetéhez, habár jeiénvalÖ-álkpotirnkban. mindig-kísérik em ezeket, de csupán mint okozataik-vagy.-velejáróik-, amelyek.'-teljességgel különböznek tőlük, és nem érin tik a lényegüket.-E gy testetlen lélek ugyanúgy képes --szeretette vagy gyűlöletre, OTömr€-:-vagy-szomorúságra,-reményre vagy félelemre és.más. indu­ latokra, mint valam ely te ltte l egyesüfeiélekw -: ---; jó lleh e t gyakran i f i o n d j á k - é s - a: a közönséges nyelvhasználat bizonyos -tékiiítetfoetir;mégis- különbséget tesz köztük; az indulat szó mi ndenoapi jele n té s e ugyanis-' a'szenvedélynél tágabb körre terjed ki, hiszen az akarat vagy a hajiam; m indenfajta erőteljesebb m eg­ nyilvánulását magában foglalja, ellenben a sz envedély1csak a hirtelenebbe-

két, melyek hevesen hatnak az ideglelkekre, m aguk alá gyűrik áz elm ét, és megfosztják önuralmától a lelket. J ^ Am iként a hajiam és az akarat minden,;megnyy.váiiiilásá-ban:-;íeÍen-:--v.an. a helyeslés és a kedvelés, vagy pedig a helytelenítés: és elutasítás, á ro n képpen indulat is kétféle van:, az egyik fajtája a látott d olg o k fe lé vezeti a lelket, hogy csüggjon rajtuk, és keresse azokat,, míg a- másik fajta:.révén;ódzkodtk;£őliik,-és elutasítja azokat,. . : ,Az előbbi fajtába tartozik; a szeretet., a vágy, a: remény,-az. öröm. a hála, a ^gyö­ nyörködés, Az utóbbi foglalja magában-: agyűlöletet,:a fé'tetoetjld haragot, a bána­ tot és a: hasonlókat — ezeket aligha-.kei 1. most klilÖnösképpe:o- iiieg:hatá.fc;)zn::ti:rik. : . Es persze varrnak: olyan- indBlatok,-.amelyekben:-, az. akarat-imé-nt-.említett megnyilvánulásai Öss-z-ey-egyBlnekv miként: a-künyöraletbéii, a m elyben valami az előbbi, fajtából a szenvedő emberre, másvakmh pedig; az. utóbbíbókaz-els-zenvedért tárgyra irányuk De így van ez -a buzgóság.-.-.esetén. ís»-:.amelyben valamely tárgy vagy személy nagyrabecsülésnek örvend, a vele:-szemben álló pedig heves elutasításban részesük E m líthetnénk más elegyes indulatot is. de m ost m káhbháh'ájim k tovább. II. Soroljuk föl, .ml m inden igazolja, hogy az igaz hit jelen-t6s:ié.szét-,az^indulatok képezik. ■1 Ezt igazolják;:azindiilatcjk terniészetérői:i;BO:n;dottak,.anie:Íyek:taláii;önmagii-.kbán is: e le g e n d ő k ahhoz, hogy.. bizonyítsák:e:.dolgot:. ki. tágadfíá;ugyanisy hogy az igaz hit: nagyrészt a lé le k hajlan;dóságáiiák':és;':akamtáBak::eföteíjés\és-eléok niegnyilvániilásalbam. a.:szív:bö.zgó:tevákenységeíberí:áIí:'?:'-:é::x-:-.-;

. Az a hit, am elyet I:steö megkíváB-;-;és;elfogad,. nem.holmi bágyatag*-unalmas és. élettelen,: a közöny:állapotátőkalig-^Ijebb.emelő,-¥ágya,kGzás-.;:Isteii.-Ígéje szakadatlanul azt hangoztatja,; diogyy határozottak,:komo.lyakyés.::buzgók; le­ gyünk, és :szívünket: eleven^;hit.-::-£ökse-vbe:.-- „ lélekben-, buzgók:: legyetek-;;:az Urnák szolgáljatok"’ (Róma 12,í:k)o„M-ost pedig,, óh Izrael!: mit. kíván az-Ur, a te Istened tőled? Csak azt,, hogy .-'féljed-'az. Urat, a te. Istenedet;:.hogy minden ő utain;járjyés szeresd őt, es tiszteljediaz,Urat, a te Isteeédet;teljes1:szívedből, és teijésidlkedbőlv -(5 M ózes-i í:vi2):.:-vÉs:e-.fejezetben-.a, 6i4^5::.-;^Halld»,Izráel: az Ur, a mi istenünk, egy- Ur!-Szeressed'-- azért az;Utat,-a;te;:lstenedet^ szívedből, teljes lelked'bő'í.''és:.telj-es-v A.--szív igaz/körlihnetéíése\ az iga z m e gú j a lás a hit .iránti-.-buzgó'; és erőteljes e 1kötele zettség /gyümölesé t termi, és az élet ígéreteit adja: ,,Es:köföímetélí:az Ur,-a.--te Istened a te szíve­ dé t. és a te ma god na k szívé t,; hogy; sze re ssed az I.Jr át,: a -te ::.lste nede £ te lj és szívedből és teljes! el kedből, hogy: éli”A5;:Mözes 3í>,6). yv

Ha nem buzgón gyakoroljuk a vallást, és akaratunk s hajlamaink nem fejte­ nek ki erős tevékenységet, akkor ne ni érünk semmit. A vallás dolgai olyan nagyszernek, hogy szívünk bármely velük:kapcsolatos tevékenysége csak akkor méitő természetükhöz és fontosságukhoz* ha élé n k és .erőt sugárzó.: Olyan eleven hajlandóságot, mint. amilyet a hit követel,,ne.m kivárt, meg/tőlünk: semmi más: a langymelegség semmi másban, ne m olyan, fölhábörítq,:Az; igaz hit mindig erős, és ereje legelsőképpen-a-szívben-jelenik meg - azaz a vallás belső gyakor­ lásának igazi és eredeti székhelyén,, E z é rt mondjuk-,-az igaz hitet: a kegyesség erejének. megkülőnbö/.tetyéfi;an.nak''!átsz«£#téi::::,yföknéirmcgyan'a: kegyesség­ nek látszata, -de-; megtagadják, annak; ereíét”:;v(2\Pi:m 3,5).;Akikben a : hit ép és szilárd lábon .áll^ -'azokban. Isten;.:Íűelke;:e.f(5s:;-szent.:indulatokát''- támaszt,-; mert m iként frva van:;:-:*Iste n »■..az-eronek-vés;/szeretetnek:és józanságnak lelkét” (2Tim 1,7) adta-nekik,.:S.-.midőn. ezek-isten. megszentelő és;üdvözítő;Lelkét megkapják, akkor a S ze n d é te k k e l;és tűzzel lesznek: megkeresztelve: az Isten lelke sz/v ríkbeo,végzett;■miinkáj.áeak^hatal'mátQl és:izzásától szívük a:kegyelem hatása alatt ugyanúgy fölgerjed, m in ta vtanítványoké:.(Lk:.24,32),-.:.:.., A hit gyakorlása az.-.írás. szerint';éppolyan erősen igénybe veszi; és próbára teszi az emberek-, szívét-, s erejét,-m int ahogyan példáid a jutalomértj koszo­ rúért való futás,.-, birkózás-- vagyvegyéb küzdelem,: ;SŐt"mint az életünkre: törő ellenséggel vívott harc, vagy valam ely város vagy ország ellen indított háború igénybe veszL. Es jóllehet az igaz:' kegyelem különböző m értékben adatik meg, és jóllehet vannak Krisztusban m ég erőtlen kisdedek,, mivel .az,isteni és m ennyei dolgok iránti hajlandóság, b en n ü k m ég erőtlen; mégis mindazok, ak ik n e k szívében megvan a kegyesség ereje, oly eleven és erős szívbélí hajlandósággal fordul­ nak Isten és a menny,felé,..hogv>;á.v-bennükd'.éva;Szent'intiu|at(>k\úrrá:le$zhek m inden te s ti,,/minden:-.természetes, indulaton;/ m ert. Krisztust m inden-igaz tanítványa jobban,szereti, minC:ap-játr:anyjá£,:feleségétr;gyermekeit,:atyjafiai:t, házait és földjeit,.- sőt,jobban,.-mint-tulajdon életét, M indebből :következik, hogy akiben az. igaz. vall ás-, érvény re. jut,..annak: hajlandósága és akarata erőtel­ jesen és élé n k e n ;nyi!yániií m eg azisten-idö-í-gök iránt;: ámde: m iként az im ént em lítettük, az: akarat erőteljes,, eleven, és-- érzéke lh ető :megnyilvánulásai nem mások, m. int a-.l élek indulatai, 2. Az emberi természet-, alkotója:,nemcsak Indulatokat:, oltott az emhe.rhev.de azokat nagym értékben cselekedeteink, ragóíváis. tét te. Am iképpen az índiílatok nemcsak szükségképpen hozzátartoznak-az-,emberi term észethez, hanem annak igen jelentős részét,képezik, azonképpen a szen t •indii-ktok-(aitfettnyiben az e m b e r :egész lényében, megújul és teljességgel megszentelődik) n e m ­ csak szükségképpen hozzátartoznak az.igaz hithez, hanem annak jelentékeny 23

részét teszik. Es m ivel az igaz hitnek gyakorlati term észete van,is mivel Isten úgy alkotta m eg az em beri term észetet, hogy az indulatok legyenek az em ber tettein ek rugói,; ez sz ilitée:azt mijtatja,; hogy az; igaz vallásos h ite t is igen nagy m érték b en ind illatok képezik,;; : c ső : ■f - : :;.l ertriiészéténéi fogva az em ber csakném'':té.l)ese'n.'-tétiea;-maraá'.náj hacsak valamilyen indulat, a szeretet vagy a gYittolec, vagy; egyéb, n e m sarkallná. Azt. tapasz tál jafe^liögy1az i n d u la to k ösztökélik az e m bereket életük m inden dolgában; az indulatok hajtják, serkentik és buz­ dítják eket m inden törekvésükben., de különösképpen a nagy erőfeszítési' és igyekezetét igénylő ügyeikben. Fölötte serénynek és mozgalmasnak látjuk az embervilágot, de benne a mozgást az indulatok idézik elő: vond ki. belőle teljességgé! a szeretetet és a gyűlöletet, a rem ényt és a félelmet, a haragot, a bozgőságot és a gyöngéd vágyat, és az egész világ nagyrészt mozdulatlanná és élettelenné válnék, az em berek szinte teljességgel eltespednének, sem m i­ lyen komoly törekvésre nem adnák magukat, indulat ösztönzi a kapzsit, az evilági javakra sóvárgot: indidat sarkallja az evilági dicsőségét kereső törtetőt: indulat űzi az érzéki embert, ki élveket és gyönyöröket bajszok a világ így m indenkor fölboíyűulva és íöíajzva űzi céljait - ám végy c! m inden indulatot, s a mozgás azonmód elveszti rugóit, és maga is elcsitul. Es m iként a világi dolgokban evilági indulatok mozdítják és ösztönzik az e m b e rek e t cselekvés­ re, szómképpen a hit dolgaiban is hitbéÜ indulatokból támad a cselekvés; aki csak elm élkedik a tanításon, ám indulatok nélkül marad, az nem lesz cselek­ vő részese a vallás ügyének.

3. Mi sem nyíl van. valóbb, m int az. hogy a vallás annyiban ragadja meg az e m ­ berek lelkét, a m e n n y ib en m egindítja Őket. Nagyon, sokan hallják Isten igéjét, hallanak belőle a végtelenül nagy és fontos, Őket közvetlenül érintő kérdésekről, mégis m indez a legkevésbé sem hatja meg őket, nem változ­ tatja meg szándékaikat és magatartásukat. E nn e k az az oka, hogy a hallot­ tak nem. érintik m eg Őket. Sokan'hallanak'gyakorta' Isten dicső tö k é le te s s é ­ géről, m indenható erejéről, határtalan b ö lcsességéről végtelen fenségéről és arról a szentségről, m elynek révén tisztábbak szemei, m intsem hogy n é z h etn é a gonoszt, és nem szem léi heti a nyom orgat ást, a m ennyek sem tiszták szemei előtt; de hallottak ők Isten végtelen jóságáról és irgalmáról, bölcs c s s é gé n e k , h a ta Imának é s jós ágá n a k n a gy t e c.te i tol, töké 1e t e ssé gé nek m m d e n csodálatra m éltó m egnyilvánulásától is: hallottak továbbá különös­ képpen Isten és Krisztus kim ondhatatlan szeretet érők Krisztus kiváló t e t ­ teiről és szenvedéseiről, a másvilág nagy dolgairól: a m in d e n h a tó Isten rém üietes haragjának örök gyötrelem ben való.elviseléséről egyfelől, illetve Isten jelen vaj ős ágában, drága szerelm ében vak) örök boldogságról és dicső­

sédről más! elől: ugyancsak hullják ők Isten végérvényes parancsolatait, ke gye Intés tanácsait és óvásait, az evangélium é d e s hívását; m ondom tehát, hallják ők m in d e z e k e t rendszeresen, mégis úgy maradnak, am int voltak, érz é k e lh e tő változás nem megy végbe rajtuk, sem a szívükben, sem c sele ­ k e d e te ik b e n . és így is maradnak, míg m eg nem indíttatnak, Bátran állítom., hogy olvasott, látott vagy hallott vallásos term ész e tű dolog soha senki lelké­ ben vagy v ise lk e d ésé b e n nem idézett elő je le n tő se b b változást, ha az in d u ­ latait nem hatotta meg. Soha érzéki e m b e r komolyan nem; ke re ste üdvössé­ gét, soha nem k iálto tt bölcsességért, soha nem könyörgött értelem ért, soha imádságban nem tusakodott az Isten kegyeim éért; s o h a m e m alázta meg magát, soha nem borult le Isten iába elé, akárm it is hallott vagy ké p z elt a maga gyár lóságáról és isten m éltó haragjáról; soha nem m e n e k ü lt Krisztus­ hoz m indaddig, míg szivében meg nem indult. Soha m ég szent föl oem éb re d t hideg, é le tte le n kedéiyállapotábői, sohavmeg ne m é p ü lt h itének rom lásából, soha nem tért vissza az Istenhez b ű n e it siratva m indaddig, amíg a szívében meg nem indult. Egyszóval a vallás dolgai soha kom oly változást nem idéztek e!o senki szívében és éle téb e n .

A Szén lírás a vallásos hitet m indenütt nagyrészt az índiilatokht^z kapcsolja: a félelem hez., rem ényhez, szeretőihez, gyűlölethez, vágyakozáshoz, örömhöz, bánathoz, hálához, könvörülethez és buzgósághoz. Az isteni féléimét-a vallásos hit nagy jefértekvraondja: az igazáé: hívok az igét reszketve hallgatják, is te n is z ío é ;e lő tt rem egve állanak, husiik borzong rettegésükben, ügy félnek ítéletétől, tökéletességétől megriadnak, s félelme reájuk omol: ezért ís nevezi az Írás istenfélőknek, az Urat félöknek a szente­ ket. S mível az isteniéielemm agy része az igaz kegyességnek, e m e z t gyakran ístenfélelernnek nevezi a Szentírás. m iként bárki m egmondhatja, aki valame­ lyest ism éd a Bibliát. Az Iste n b e n és az ő ígéreteiben való rem énységet is gyakran mondja a Sze n,ti tás az igaz vallásos Ilit igen fontos ete m én e k . A z apostol a vallás három legfőbb alkotórésze egyikének nevezi H Kor 13,13). Az fórba v e te tt rem ény­ séget a szem ek jellem ző vonásának tartja a Biblia; ,.Boldogóakinek segítsége a Jákob Istene, és rem énysége vaií:a2-ídibás” |Zso!t.l46v5). „Áldott az a férfi, aki az I.ír bán bízik, és akinek hizodalma az V f (Jer 17,7). „Legyetek, erősek és bátor szívnek mind. akik az Urban rem é n y k ed te k !” (Zsolt 31,25). Számos egyéb ilyen igét id czhe tn éak..\A:.-Sz;éa:tÍTás;-.soÍ5jzor;egymáshoz kapcsolja az isteni félelm et és a reménységet,vmiötsámeíyéfe>.:é g y ö tr jellem zik az igazi szenteket: „Az ü r szem m el tartja az őt félöket, az 6'-.k e g y e lm é h e n "bízókat” (Zsolt 33 J 8). „Az őt fedőkben g y ö n y ö rk ö d ik :-a z '-'"a k ik kegyelm ében re­ m é n y k e d n e k ” (Zsolt 147,11). A rem énység oly fontos része az igaz hitnek.

hogy az apostol azt állítja, a rem énység tart meg m inket (Rom. §,24), A re­ ményt a keresztény vitéz sisakjának mondja: ,,vegyük, magimkta ... m im sisakot, az üdvösség rem énységét” (IT h e s s z . 5,.8x), m ásutt pedig:a lélek biz­ tos és rendíthetetlen horgonyának nevezi, amely a z t a gonosz világ viharai kozott is szilárdan tartja: „Mely lelkűnknek: mintegy: bátorságom és erős hor­ gonya és beljebb hatol, a kárpitnál” (Zskl 6,19,)..-.Másutt; az.t:;.moii4ja-3'Z:lrás. hogy Krisztus feltámadása a reménység, nagy. gyüm ölcsét-és:javátohozta az igaz szenteknek: „ Áldott az Isten és a mi U ru n k Jézus Krisztusnál; Atyja, aki az ő nagy irgalmassága szerint újonnan szült- mínk©t'éíé-fe;m^fi^^gre:':Jé'Z'«^ Krisztusnak a halálból való feltámadása .által.-”. (lP.t-.l-,3)...A Szentírás a vallást igen -nagy részben kötia-sz^retet.-íod.i-il^^ és az Ur jézus Krisztus, illetve az l-sten.-népe-.és. .az -.emberiség;;..{ránö.-.szere;tet indulatához. Az ezt nyilvánvalóvá.-tevő igék mQgs^ámjáihata$kB-0k-miíid..-:az-.O-, mind az Újszövetségben,-.Erről azonban-/majd kssőbb-.szőíunk:h(Msb^c&,;, Az ellentétes indulatot, agy«löíetefctüd-miIMka-.bőii;gy«IöIetét,;:SZÍíi;t éna- h.k fontos részének mtitatja: a : Szentírás. Azt mondja, általa lehet megismeoií--;é:s megkülönböztetni az igaz hitet: „Az Urnák félelme a gonosznak gyíll-ölése.” (Péíd 8,13). A szentektől megkövetelj.hogy.^ezze|-,ad|ák,.bízo.riyságát-ieddlíete.tlenségüknek: „Akik szeretitek az:t.Ifat, gyulöI-jétefc;a:-gönöszt!-?V(ZsoIt:.97,10),.A Zsokáros gyakran hozza föl feddhetetÍenségéne:k;taRMj.elé-iik':,/Szíye.mne.k;tö.kéletessége szerint járok én az én házamban. Nem \x'tem:-a.-..sz,emem;:-hiábayaió dologra; a pártoskodók cselekedetét; gyűlölöm" i Zs()k.::::ÍÖl;^2rf3.^::V»G^#töIip:ni azért a hamisságnak m inden ösvényét” (Zsolt 1.19,1.04). De-,--ezt,mondja a. .128. vers és a Zsolt 139,21 is: „N e gyűlöljem-é,.Uram* a': téged-.gyűlölőket?;” Az Isten és a szentség sóvárgásában, éhezésében és szomf okozásában-meg­ nyilvánuló szent vágyakozást is az igaz vallás-fontos-részéneknititatja-a. Szent" írás: „Oh. Uram! N ev e d és emlékezeted-, titán,vágyott,adélekl-A^Ésa- .-26,8). „Egyet kérek az Űrtől, azért esedezem:.- hogy,:lakhassam;.-az;,Ut;házában-:éle­ temnek. m inden idejében; hogy nézhessem az Urnák szép;ségé.t-.és\;-gyö.ayör“ ködhessem az ő tem plom ában’5 (Zsolt 2.7,4), „Mint. ;a. szarvas-.;.kívánkozik a folyóvizekre, úgy kívánkozik- az: én. -lelkem,hozzád.,; o.h;-lste-n-j.-;;S'Zomj.úhoz.ik lelkem Istenhez, az élő Istenhez;-.mikor-mehetek ekés; je.lenhete.k;-meg;Isten előtt?” (Zsolt 42,2-3). „T é g ed vszomjiihoz. lelkem., -téged;.sŐ¥árog----testem a kiaszott, ele p e d t földön, amelynek, nincs vize; Hogy láthassalak.-téged: a, szent, helyen, szemlélvén a te hatalmadat.-.és-;-dicsőségedet” •,(Zsolt\63-*2-3)v; „Mily szerelm etesek a te hajlékaid, Seregeknek, Ura.!.. Kívánkozik,; sőt; emésztődik lelkem, az Urnák tornácai után; szívem-,.és-:-testem ujjongnak az élő:Isten ■■felé” (Zsolt 84,2-3).. „ Elfogyátkozik az. én lelkem a te ítéleteid xitán va.ló szüntelen vágyódás m iatt” (Zsolt 119,20). Hasonlóképpen,- szól m ég a Z s o lt - 73,25; 143,6-7; 130,6; Ének 3,1-2 és 6,8. A léleknek ezt a szent vágyát és; szomjúhozását mondja Krisztus a hegyi beszéd elején ama hatalmas dolgok; egyiké­ 26

nek, amelyről az igazán boldog em ber niegismerszik: „Boldogok, akik éhezik és szomjűhozzák az igazságot: m ert Ők m egelégítcetnek” (Mt 5,6). E szent szümjúhozás is hozzátartozik az ötök élet:áldásaiban való részesülés állapotá­ hoz: „En a szorajazónak adok az élet vizének forrásából, ingyen” (jel 21,6). A öröm& is az igaz kit fontos alkotórészének-. mondja az írás. így beszél róla,a cextiis is. Es- nimt. az igaz-hit elem i -részét, komoly és erős intel­ m ek s z o rg a lm a z zá k :„Gyönyörköd jéI az Altban,. és,. megadja néked szíved kéréseit.,? (Zsolt 37,4). „Ö rüljetekigazak/az U rban” (Zsolt.97,12). Ezt mondja a Zsolt 33,1 ís; „Ö rvendezzetek, ti igazak^^^Ötölierekrés; .örvendezzetek” (Mt 5,12). , / Továbbá:atyámfiai,,.örüljetek:az..Urban!’". .(Eii.3,1), de a 4,4 is így szól: „Ö rüljetek az Urban inindenkor; ismét mondom, örüljetek!’" „ M in d e n ­ kor 5ríHjetek!’^{:l:W hesszr54^»Ö r¥efídezzeö:IzráeÍ:a2':ő:'£e.ce.!xitdjé'ben:.Sionnak fiai örüljeriefc.az.ő. királyukban.!: (Z.solt.-.1.49,2). Ezt mondja az írás legfőbb kegyelmi ajándékok egyikének:.„D e a, t é l e k n e k gyümölcse: szeretet, örön-A (Gál 5,22). A Zsol táros.; szent, ö r ö m é t.m o n d ja íŐszintesége-'/bizonyságának: „Inkább gyöny'örködöm.;a;te:\;bÍ7X)nyságaidn.id^titjába.rtV:mint:rrdnden gazdag­ ságban AXZsolt/AÍ9,t4)y.-’-:’:y:y A hfyő fájdalmat, szomorúságot és ;a szív toredeíméf ás gyakran az igaz vallás fontos elem ének mondja a Szentírás. Ez indulatokat az igaz szentek m egkü­ lönböztető jegyeiként, jellemvonásaik jeles elem eiként tünteti föl: .„Boldo­ gok, akik sírnak: m ert ok megvigasztaltatnak"1 (Mt 5,4). „Közel van ■í.lZr■■ tír a megtört szívekhez, és megsegíti a sebhedf lelkekeA (Zsolt 34,19). „Fölként engem az I ír.... Hogy bekössem a m e g tö rt ,-szíyűeket.,..,., :b.ogy megvigasztaljak minden gyászolót" (Esa 61,1-2). A kegyes szomorúságról, a szív ily törede.1méro! nem csupán m int a szeatek jeles ísmertetőjeléről beszél az írás, hanem gyakran mondja,., hogy. ez b e n n ü k Istennek; különösképpen-tetsző dolog: „Is­ ten előtt.kedyes.:áIdoza.tok:;.atöredéIm;es.!élek;:a tö te d e lm e sé s bűnbánó szívet oh Isten, nem veted te meg?” (Zsolt 51,19;, „M ert így szól a magasságos és felséges, aki örökké laközik^ési akinek,-neve:szent: Magasságban és szentség­ ben lakom, de-a-megró n;tóttal;és-alázatos- szívuvel is, hogy megelevenítsem az alázatosok;lelkét,;-éa: m egelevenítsem a-megtörtek; szívétA.{Esa.:5.7,15). „Hanem erre tek in te k én,.-aki szegény \és-. megtörött.:'leIkűA.(6.6, Gyakran.e-mie.geti az Írás &héla indulatát, .mint am elyben az igaz hit nagy m értékbeli-kifejezésre jut,,és am ely legkivák az I s te n n e k szóló hálaadásban és dícséretmondásbaii-. szokott,megnyilvánrilni.-.Ezt a; Zsoítárok könyve és a Szentírás egyéb részei.-.;isy:oly.-.gyakrán-:fölhozzák*hogy nem. is kell egyes igéket idéznem , v : : A Szentírás nemkülönben: gyakrafi, e m ltó ; % i^ ^ F # / ^ ^ ,é .s : - a z ./^ » / ^ / mint az igaz vallás fontos: elemét;: olyannyira^ hogy az;: igazakat irgalmasságukról nevezi meg,,; s így az írásban, az irgalmas és az igaz; e m ber ugyanazt jelenti: ,, Az i gaz:elvész é s :nem veszi:eszébe .senki, és az í rgaí masságte vők el ragad tat­ 27

nak” (Esa 57,1). A Szentírás ezt a tulajdonságot emeli ki, mint amel^Ől az igaz e m ber különösképpen.- megismerhető: „Az igaz irgalmas és adakozó” (Zsolt 37,21), és mint a 26.:vef$ben: olvassuk; „M inden napon irgalmasoskodik és kölcsön a d ’^ lgyi'SzőkSalamoií a P é ld ab e sz éd e k könyvében: „A ki■ ■el­ nyomja a szegényt, gyalázattak illeti annak teremtőjét;- az pedig tiszteli/ aki könyörül a szíiköíködőn1'’ (14,31), I.gy az apostol:-»Qí.t.özzéte:k fel-Éörnteokáért mint iste n n e k választóén, szem ek, és sxerelmeteseka a-könyírLilore^cgnek m d é k t i t ’ seb. (Kői 3 J 2 t ) . M egváltónk az ígaz.;lii: böírfögofeaa-k rmanmnírottá e je le s v o n á st:„ Boldogok az irgalmatok: mert ok irgalmassáp}t.nye-niek"r (Mt 5,.7f. T ovábbá a törvény lényegi követelm ényei közé is sorolta: .Jaj nektek, képniutató írástudók és farizeusok! Mert megdézsiiiál|átók-:a;m e-M&r iiksp m i és: a köményt, és elhagyjátok, amik nchey.cbbckB-Wwén'fbé'n^WMtéíéWt^üz irgalmasságot és a hívséget: pedig ez ek e t kellene' Cselekedni," é*;’ amazokat sem elhagyni'” (Mr 23,23). D e a próféta is ugyanezt hirdette: „Oh em berem ! légyen a jó, és mit kíván az Ur te tőled! Csak azt, hogy igazságot c sele k ed jé l szeressed az irgalmasságot, és hogy alázatosan járj a te IscencddeP (Mik 6,8), Fi gy be hangzik evvel ez is: ..Mert szerété cet kívánok én és íiérili' áldozatot” (Hős 6/)). Es olybá tűnik íöl, M egváltónk fölötte igen kedvelte ezt. az igét, hiszen kétszer is idézte {Mt 9,13 és 12,7). :A huzgóság is az igaz szem ek vallásának igen fontos része, Ezt a nagyszerű dolgot tartótra az Írás szerint Krisztus a szeme előtt, midőn üdvösségünkért magát föláldozta: „aki magát odaadta értünk, hogy. a .törvény mindenfajta megrontásából megváltson be n n ü n k e t, és így egy gazdag, nem es m unkában buzogó n épet tisztítson m agának’’ (T ít 2,14 --Csia Lajos fordítása). A J e le n é ­ sek könyve pedig ama nagy erénynek mondja, a m elynek ^adangyos-laódieeaiak híjával vannak (3,15-46, 19), Csak néhányat idéztem a m egszánd á Iha tar) a n id sok ige közöl, mely a vallásos hiter nagyrészt indulatokhoz köti. D e a m egállapítottakból aligha­ nem világosan kitetszik, hogy akik tagadják, hogy az igaz vallás nagyrészt:az indulatokban van, és ennek ellenkezőjét állítják, azoknak a sutba kelídiajítaníuk azt, am it Biblia gyanánt tu d tu n k ez idáig a m agúnkériá&j:-é'$:-Vafa'nvkúj mércét kell k eríten iü k a hit term észetének, m egítélésére^-•a'.v--"-v Sí'--'-:. : A Szentírás tanúsága szerint az igaz vallás a ^ / ^ y b 'é K ' MÍn't:lé'gföbbamd'Blat»** .. * * m ’e i ’ -ás indulat-forrásában foglaltatik össze. * : ' n , j jv m eg a k érdést Megváltónk, arra laffaszoíva, hogy vajon:melyik » \ l t*jjl ">" mosolyt: „Szeresd az 1-rat, a te I s te n e d e t teljes szívedből, ‘eh e«í’ o is. teljes elmédből. Bz az első és nagy;parancsolata Aan ásod ik ,/v' hg j •»» i >Jr >•» ehhez: Szeresd felebarátodat, m int m agadat. Eakét paran‘a v ’ * 'gész törvény és a próféták.” (Alt 22,37-40). Ez utóbbi sza­

vak pedig azt jelentik, hogy a két parancsolat magában foglalja a törvény előírta kötelességeket és a próféták tanította vallást. Időről időre Pál apostol is e k k é n t mutatja m eg a kérdést, m iként példának okául a Róma 13,8-ban: „aki szereti a felebarátját, a törvényt betöltötte.” Es a 10. versben: „Annakokáért a törvénynek betöltése a sz ere te t/' De h asonlatosképpen.szót a Gál. 5 ,14-ben. is: „M ert az egész törvény ez egy igében teljesedik be: Szeresd felebarátodat, m int m agadat.” Az IT im 1,5-ben .nemkülönben: ,,A parancso­ latnak vége pedig a tiszta szívből, jő íelkiisnietetbol és igaz bitből vak) szere­ tet.” Pál apostol tehát azt állítja, hogy a szeretet képezi a vallás legfőbb alko­ tórészét, igaz velejét, lényegét, bensőjét;' nélküle a. leghatalmasabb tudás ..és a legnagyszerűbb ajándék, a legmagasztosabb hitvallás ís, mindaz, írn a vallás­ hoz szorosan, hozzátartozik, •hiábavaló, fabatkát sem ér; és az 1Kor 13-ban m inden jő-egyedüli kútfe jén e k m ondja az ayaioy-t, a szeretetett. .Mármost igaz ugyan, hogy a szeretet, amelyről így beszél.az Írás, magában foglalja a.-lélek, iste n és em ber iránti őszintén jóin d u latú •hajlandóságát,. a m egállapítottakból mégis világosan kitetszik, hogy amidőn a léleknek ez a készsége vagy hajlandósága értelmes és eleven cselekvésbe megy át, akkor indulattá, szenvedélyes szeretetté válik. Ahhoz pedig kétség nem; férhet, hogy Krisztus-, az ilyen eleven és buzgó szeretetet gondolta a vaüás summ ájá­ nak. m időn azt mondta, hogy szeressük, iste n ü n k e t teljes szívünkből, teljes lelkűnkből és teljes elm énkből, és felebarátunkat* mint. önoiagü.nkat,..mint­ hogy ez fogja össze a törvény és a próféták tanítását és előírásait Aligha gondolhatjuk, hogy midőn a S zen tírás.e.-helyütt;és. másutt- a vallás summ ájának m ondja a szeretet indulatát, ezen csak a cselekvést érti, s nem egyúttal a szokást is, avagy a bármely ésszerű indulatban föltételezhető m eg­ értést. Az azonban kétségtelen, s ez igékből is kitűnik, hogy az igaz vallás lényege a szent szeretet, s hogy a hit egészében, véve nem más,: m int ez az isteni indulat, s m int az erre és az alapját képező világosságra, illetve az általa term ett gyümölcsökre való szokásszerű hajlandóság. .Mindezekből világosan és bizonyosan kitetszik, hogy az igaz vallásos hitet nagy részben indulatok képezik. M ert a szeretet nem pusztán egyike az in d u ­ latoknak, hanem az első és legfőbb indulat, m inden indulat-kútfeje. S z erétéi­ ből fakad gyűlöletünk az iránt, ami e lle n té tb en áll s z e re te tü n k .tárgyaival, s akadályozza vagy ellenzi gyönyörűségeinket; és attól függően,: hogy a szeretet vagy a gyűlölet tárgyai jelen vannak vagy nincsenek-jelen* bizonyosak-.vagy bizonytalanok, valószínűek vagy valószínűtlenek* a. szeretet-,'vagy:a-.-gyűlölet különféle m unkálkodásaiból támad a többi, indulat:, a. vágy,. a■.■remény,-.a'féle­ lem, az öröm, a bánat, a hála, a harag stb.- Nyilvánvaló tehát, hogy az Isten iránti buzgó, m egindító és eleven szeretetből származnak az .egyéb. vallási .indulatok: belőle fakad a bűn engesztelhetetlen gyűlölete-és iszonyata, a tőle való félelem, az isten haragjától való rémület, az Isten jóságáért érzett hála, 29

az Isten kegyelmes és érezhető jelen vakságában. lelt gyönyörű ség'-Is öröm, a távol létében érzett szomo fás ág, az Iste n be n val ó máj dán í gy cmy prkö dés fae v e te tt öröm teljes remény, továbbá az- Isten dicsősége: iránti hő:: feozgőság. Ehhez hasonlatosan: az e m b e r e k -'iránti hő szeretetből fakad az- irántuk való valamennyi erényes íiicltilafc;1,"-'a óv A Szentírás legkiválóbb szentjéinek-vaHásó's'.h'it'e'-rt szent jndülatökb a n il ít , . Különösképpen ís három kiválö'-sze-tttíé'-fór'#^ a szent kánonban ránk maradt írásaikban kifejezésre juttatták szívük kedély~ ■ állapötat és érzéseit, leírták h itü k e t és/az- Istennelyv^őykfíZ&sségi^yíTíóájá^■ . Először.Dávidot,vaz í-sten szíve:.sze:fÍB:t:.vaíó:embert': említem,:;aki:;a Z s o lt á ­ rok könyvében eleven k é p e t festett hitérők Ránk- hágyöltvszentségekéiben szavakba foglalta és kiontotta áhítatos, szent \né'í:iÍAtmt*yaíMüt^s0Ön&:isí&n~ sz e re id é t, az Isten dicsőséges tökéletessége és é-soeláíáfös-^ bámulatát, az Outána való őszinte vágyakozását, ^zom jűM öm sátés'sé^ái^sát, az Istenben lelt gyönyörűségét és örömét, az I s t e n v ^ áradó háiádatosságát, az Isten jóindulata, m indenre elégséges volta és hűsége miatti szent, lelki ujjongásáí és örvendezéséi, a szentekben* a foki legjobbjaibán lelt Őrömét, az igében és az Isten tiszteletében való gyönyörködését, a maga és a mások bonéi miatt érzett fájdalmát, az Isten iránt, illetve az Isten­ nek és egyházának ellenségei ellen lángoló büzgatoáfc:;S^.a^s■zenx:■;■mdliíatok, m elyekben Dávid zsoltárai bővelkednek, annákínkábbv-tárgytinklioz-vtartoz­ nak, mert ezek a zsoltárok nemcsak a kiváló szent, az Isten kedve szermt'.valö em ber hitét jelenítik meg. hanem a Szentlélek irányítása;'mellett avégre íródtak, hogy Isten egyháza a nyilvános istentis 2telercK-:.hászííá1j:á:-;6feetj:::s-.neni is csak a maga korában, hanem m inden későbbi időb€ítt:íé^;.ftfózd:a :M kalmasak rá, hogy nemcsak a Zsoltáros vallásos hitét, de niinden;kő.r'széiit|é:Ín:ék:'vallásos hitét kellőképpen érzékeltessék. Azonkívül m.egjegwxnd'ő,diogy;-.Dáviti a Zsöl tá rok fcö ny vé ben ne m m agá n y os szem élyként, fi aftéróv Izf áet. .Zsoí tá ro s a ként, Isten egyházának alárendelt fejeként,a'azisten t i s z t e l e t - é s a .dicséretmondás vezetőjeként szól, ráadásul számos zsoltárban -Krisztus: n e v é b en nyi­ latkozik meg, őt személyesíti m eg szene érzéseit; elsőhajtva,:megannyi: más zsol tárban" pedig az egyház nevében szólal meg, M ásodszorPát apostok kell említenem: ő volt ugyanis számos tek in te tb e n az Újszövetség szolgái között a legfőbb: Krisztus őt tette első választott1e d é ­ nyévé, hogy nevet-elvigye a pogányoknak, terjessze és;alapozza:m eg a k e ­ resztény egyházat-a-'világban, k{Honosképpen-pedig ■tárja föl az evangéliiim d icsoséges titk ait m inden idők egyházának tanítására;: ő:volt: (mint ;sém elyek helyesclhetően vélik)-Kriszti is le ^kiválóbb: szolgája* ki-valahaiéit,'- ' s-ak 1 a

legmagasabb jutalom ban részesült az Ur m ennyei országában. Amit a Szentírásból róla m egtudhatunk, a b b é iin d illatokkal- teli e m b e rn e k tűnik. L evelei­ ből világosan kitetszik, hogy hité b e n nagy része volt-a szent indulatoknak. Níifiden, amit saját--magáról mond,, arra valkhogy:a. dicsőséges Ura iránti sze­ rété t egész é[étében lángolt benne, sarkallta■és--teljességgel.magával-ragadta őt; kárnak ítélt m in d e n t jézus-. Krisztus--ismeretének, gazdagsága miatt,-és s z e m é tn e k tekintett, mindent,:: h o g y :Krisztust.^megnyerje. -ligy - mutatja be magát, m int akin- a-szent,-indiitat;vett.--e.r0ty. m intha -az hajtotta: yGlna szent szol gá. ju tára.' kérész tű k: m e.ga':ii'.-nyié-vi-s'zöíitag.ságöii.- -s szén. vedé s e n.;.(2Kor 5, .1415). [^cveÍeibeii:m.egánoytszoír'éKékeiteiti'a-.Kitis 2tes-né-pQ:irá:iit:-érzet;t :.t-ö;lc$ordúló szeretetét:-'-sz'efett-eio-'ek,-.'.:s-zerel-Híese.í.n'e-.k,:.':S7,eretet:t::fiai:nak:ni()ndja^í>ket Kor 12. 19; Hí 1-4yly-2Tim.- d.y2)vaz:rrántök-való: ígen:.erős;, szeretettől .beszél (2Kor 2,4).:-GYön-gé:d-..szeretetét-.a-.-dajka: gyerekeidránti:ragaszkodásához ha­ son! ítja: ,, L)e. szívél.yesek-:.valánkri:-közöttetek,, amiként-.a: dajka: dajkálgatja az 6 gye tí ne kei t.-. így .-felbuzdulva: ir álltatok,íkészek.valánk: k ö z lé n ív ele te k oemcsak az Isten -evangyélio-.roáty.ÍM.nem-:-a:-;nii: magtiiik le lk é t:is, mive) hogy :szer etteínkké )ettetek-.riék.ií.n.k-^dil.-Tii:essz.-.-.2'j.-7.^8)-i:'---:-IráBtuk.;:'::.é.r-zctt szerelméről., is beszél {Fil-l-,8;:F.ilemvÍ2-.:és 20. v.}. Szól értük való buzgoságáról (2Kor 8,1.6), irgalmára! és könyörületességéről (Fii 2,1), szívszorongató, fájdalmas törődé­ séről: „ M e rt sok--szorongattatás és szívbeli háborgás között írtam nektek sok k ö n y h u 11atással, ■ :ne n.i:-h ogy rn e gs zo m o r ít ta s s a to k , h a n e m h o gy m e g is m e rj é re k azt a szere te tet,--a.mehyel kiváltképen irántatok viseltetem'" (2 Kor 2,4). Szól irántuk, va ló-, lelki -tusa kodásáról (K.o! 2,1)- ír a zsidók miatti nagy szomorúsá­ gáról és szüntelen- szívfájdalmáról:diRóm:.'-9;-2)'v'/-:Tü;d ósit szája megnyílásáról, szíve kitárúlásáról\a:k.ere-sztén'yek-ért:'-.VíA^.misszáíikln.iegri^.flt.;-:ti:'béktek.^'-.korínthusiak, a ni:Í--.-sz-ívü-Bk-.kÍtáruk”-:(2,Kor.6,I!.),.:.G:yakra:n::.emle\geti.gydn.géd:érzé'seit s vágyódását: {;l^l,liess-z--2,.8;--.--:Rőm:l:Vl.:i-;;:Fil::-l.:,:8:.:és 4vl:;':^.Fí:mvl^4)v-.ti:.gyaníez apostol a leveleiben, többször:is:-beszél.-az:öröm indulatáról C2Kor :1.,12 és 7,7, 9, 16; Fii 1,4; 2,1-2 és-3,3; KoI-.l.,24;.:l.Thessz 3,9). Em legeti nagy örömét (Fii 4,10; Filcm. 1,7),. örvendezését és vigasságát {Fii 2,1, 7), nagyobb örömét (2Kor 7,4),. M agát mindig--orvendexőnekr m ondja (2Kor :6,10).. Szó.ba:: hozza le!ki diadalait í 2 Kor 2,-14),. dicse k v é sét szoron-gattatásai miatt:Í2'Fhessz 1,4 és Rom 5,3). Ugyancsak ír a remény, indulatáról:-csengő varasáról és rem énysé­ géről számok be a-. Fii-. -l,20-han/.:-ÍJtái az.isteni-féltékenység indulatára: (2Kor i 1,2-3). Az Apostolok- cselekedetei bőkés-, ai léve leiből m egtérését követően egész élettörténetéből,, önmagáról--, szóló-beszámolóiból kitűnik, hogy az Ur ügye. egyházának/java, boldöguí.ás-a---.és-:eé-lja iránti bnzgóság indulata mindig hatalmas volt benne, folyvást lángralobban tóttá szívét, páratlan kitartással és szakadatíanu 1 végezte nagy munkájátr tanította, intette, figyelm eztette^m eg­ rótta a híveket, velük kínlódott a szülésbem m egküzdött hatalmas és számta­ lan ellenségével, k ik szembe: szálkák vele. tusa kod ott a fejedelem ségek és 31.

r hatalmasságok ellen, de nem holmi ködlovagként harcolt, áll ífa tat ossággal futotta meg az előtte levő pályát,: szakadatlanul nyom ult előre im á d é n n e h é z ­ ség és szenvedés ellenére, úgyhogy már b o lo n d n a k is nézték, S fa#gy m en n y i­ re telve volt indulatokkal, az kitetszik sok k ím n y ta lk tá s á b o l (2^.o.r 2,4; Csel 20,19), abból, hogy három esztendeig: éjjel és nappal meg:nem szűnt könnye­ it hullatni (20,31). ; > i: Ha mármost valaki a nagy apostolrókszőló: szentírási: beszámolókban, melye­ ket ő maga írt, nem látja, hogy Pál hite-, nagyrészt -indulatokból álin az igen fur­ csán használja a szemét, hogy az előtte ragyogó.világösságöt' iiém veszi észre. Harmadszor János- apostolt,, a szeretett..tafíítyáayt-emMfeitt,:;akt:a-..tíze:fi;fce'£td közül az Úrhoz legközelebb- áíl-ttésvaz;íitnafc.-.legked¥esebfe::i?öIU:;S/a:kívÍívkép­ pen a legnagyobb kiváltságokban részesült::-nemcsak hogy jelen lehetett, har­ madmagával-az Ür. színeváltozásakor a.íiegyee és a Jairus lánya íöltárnasztásakor, nemcsak hogy Krisztus maga m ellett tartotta szenvedésekor. Pál apostol pedig a keresztény egyház három fd oszlopa egyikének nevezte ót, hanem mindezeken: túlm enően ama kivételes kegyelemben részesült, hogy az utolsó vacsorán az . Ur kebelén nyugodhatott, s Krisztus őt választotta ki arra, hogy kinyilatkoztassa neki az idők végére vonatkozó csodás rendeléseit az anyaszentegyházat illetően, amelyeket János azután a Jelenések Könyvében m eg­ írt, s ezzel őneki adatott meg, hogy lezárja az Újszövetség és az egész Szentírás kánonját, minthogy ő maradt m eg legtovább az apostolok közül, hogy a töb­ biek halálát követő időben rendezze a keresztény egyház ügyeit. M inden írásából világosan látszik (m iként a húttKiósok-áítaláham megálla­ pítják), hogy személyét rendkívülivé tették a be n n e meglévő indulatok: leveleiben kimondhatatlanul gyöngéden és szívbe markolón szólította m eg híveit, a legbuzgóbb szerété cet ontva ki rájuk, m intha önmaga egyedül.-az édes, szent indulatokból lenne teremtve. E n n e k valamennyi bizonyítékát elő sem sorolhatnánk, hacsak ide nem jegyezzük m inden munkáját. 7. Akit Isten azért küldött a világra, hogy annak világosságá^vegés-zzegyiiázának feje, az igaz vallás és az igaz erény tökéletes példája legyen, hogy mindenki követhesse őt, mert a nyájnak a pásztor nvomíába-keiíverednie^-afeái-ho-vamiegy is, nos, az ő szívében soha nem látott gyöngédseg.;és .szeretet.:lakozott,:és:az erényeit ő is szent indulatait kifejezve m aratta ki, Ő vok:'.áz':I-stéiÍ,'ésl:aziémbé.r iránti lángoló, eleven és roppant szeretet 1egnagyszerufeb-Ápéldájá^.;aMivalaha élt. Ezek az indulatok arattak diadalt indulatainak ama-Iiataimas: hareáfen s víaskodásában, amikor gyötrődésében még buzgóbban esedezet£,:: könnyeit hullatta, és vért verítéke zett, úgy tusakodott. Szent;S 2:erél.ipéttéfe;eTiej:e;felül­ múlta a halálét, és a nagy tusakodásban, rettegések, gyötrelmek között, m ind­ halálig m egszom orod ván, a szeretet erőt vett a félelem és a fájdalom termesze32

tes indulatain. Am élete folyamán is mindvégig telve volt indulatokkal. Olva­ sunk buzgó szeretetéről, mely a 69, zsoltárt tölti be:, ,,A:teh á z a d h o z való féltő szeretet emészt, en g em ”. {ja-.2,17).-..Olvasunk',az /em.berek bűne miatt érzett fájdalmáról: „O pétiig elnézvén őket haraggal,; hánködyámszívök keménysége míatif (Márk 3,5). E s :sírásban,.-felkiáltásokban.tört- fetymiidőo elnézte az isten­ telenek b ű n é t és kínját, s.ineglátta; jeii.rzsál.em:ih^öekk&l;..teli:.:Váfosát:...,?És mikor közeledett,: látván-.a;,¥árostv-.■■sini'-.-azoev.:;Mondván: ¥ajba -niegísmerted volna te is,:csak-.e;te.-.mostalifciiápiodiHi is, amik;néked a te békességedre valók! de most elrejtettek a te szemeid elől”'' Z:\kéts.ég:-ne&,fér.he^ hit van. és ez az igaz hit a legtisztább: és; legtőkéÍetesísba,: á^tnem iyei-áílapot.szentírásbeli ábrázolása szerint azonban a m e n n y e iv a llá s i-s z e n t és hatalíBásisizeretetben meg- öröm ­ ben , iíletve;m indezek;buzgó;és;Íángofóídicséretra-noci-ássaI va 16 kifejezésében all. (úgyhogy a;m ennyei szen tek liíte; iígyanabból::vanv-mi nt ide lenn a földie­ ké. vagyis a:tex tu sb an m ondott kibeszéíhetetlen; é s : diestíük öröm m el való (>rvendczésből, =. M árm o st: nagy ;balgaság;;;leiine ;a z t::áfíítani, hogy mivei a 33

m ennyben a sz en te k nem lesznek egyesülve testtel és vérrel, és n fm lesznek ide gne d v e ik é a m e ly ek e t (lé lek és t e s t egységének; törvényei-alánján-)- m eg­ in d íth atn án ak leik ü k rí a gy é rz é se k tiilárací é szete te t ü k és örve o.d é té s ü k ne m lehet indulat. Csakhogy mi nem a rest, hanem a íé le k ia d n i a íaírőí b e szélünk, közülük is a ie g fo n tos a b b a k rók a. szer e te t ro 1 és az ö ro m roí. H a ezefc m egv an ~ nak az akár a testb e n , akár az azon kívül lakozó felekben,:m egindítják s m eg­ hatják azt. Ha pedig valóban b e n n e vannak a lélekben,:raégpedig^olyerővel, m int amilyennel a m en n y ei s z en te k b en , a lélek Fölötte hatalmasan meg;adui s m eghatódik, ami e gvet jelent azzal, hogy erős indülátökkál'-'.feíp;;;^alö-;igaz, tapasztalatilag nem tudjuk, mit tesz a szeretet és az öröm. h.a testetlen vagy m egdicsőüit lélek érzi azt; azaz nincsen arról ism eretünk, hogy milyen-.--a szeretet és az öröm az ilyen körülm ények közt lévő lélekben;--eltentjen- a földön elő szentek tudván tudják, mit jelent a lélekben lakozó-asteni-szeretet és öröm. s hogy m it jele n t a különálló lelkek n^enaye:^’SzeréteiéÍnÉ.föZ:'’áSöröra.-é~ hez hasonló szeretet és öröm. A földön élő szentek szeretete és öröme egyet jelent a m ennyei világosság, élet és boldogság beköszöntéveí és íölvirradásávak és hasonlít ottani szere te tü k h ö z és örömükhöz, vagy, m ásképpen m ond­ va, term észetük azonos, csak m érték b e n és körülm ényben különböznek. Ezt világosan bizonyítja számos ige: Péld 4,18: jn 4,14 és 6,40, 47, 50, 51. 54, 58: I jn 3,16; 1Kor 13,8-12, Oktalanság lenne tehát azt föltételezni, hogy a m ennybéli szentek szere te te és öröme nemcsak körülm ényben és m érték­ ben, hanem term ész e tb e n is úgyannyira elüt a földön élő-szentek szeretőiétől, és örömétől, hogy nem. is leh e t ő ket indulatoknak mondani:- a m ennybéli szen te k n ek ugyan n in cse n e k ezek által mozgásba hozható ídegszcílem ekés vére, de a földön élő e m b e r e k b e n a vér és az idegi elkékMozg-ása egyáSfalán nem érinti az in d u la to k lényegét, csupán a követk e z m é n y ü k e t teszi, jól lehet ellenhatásai e lő id é z h e tn e k járulékos különbségeket a lélek érzületeiben. A lélekben a szeretet és az öröm érzülete megelőzi a testnedvekre gyakorolt mindenfajta hatást; a lé le k n e k ez az érzülete következésképpen nem::-a-:te$r~ nedvek mozgásán m úlik, és ig y a t e s t e t l e n k é ic k n s k y h .le h ^ pedig valahol a sz e re te t és az öröm m unkák akár testen belük akár testen k ív ü l a lélek érzékeli azt; és ezt a belső, érzékelést, e z t a-fajta:-lelki'-érzékletet, a léleknek ezt a m ozdulását nevezzük indüíatnak;'.::amiko.r--tehát-:a-1élek így érez (ha szabad így m ondanom ), és így mcgmc}zdul,::e-zt;neyez7;ü:kv.'mégíndultságnak, különösen ha ez a belső érzékelés és mozgás magas fokra hág, m iként a m e n n y b e n élő s z e n te k e s e té b e n teszi. Ha-AalaoM pótról a Szentírásból k itu d h a tu n k , akkor az az, hcgy---az----0t£':--kl£0z'ó::-s-zé-ntefe öröme és szeretete ro p p a n t nagy és erős, a legerőte[jesebb:é s :legelevenehh, kim ondhatatlanul k e d v e s érzést kelt a szívben, végtelenül meghatja, átlelkeLásd e h h e z a/, „ i d e £ Í c 'k c k ’"-rc v o na tko zó fordítni jeg y z e te i a 20. oldalon (a ford.h

34

bárki is, hogy midőn a m e n n y b e n lakozó szentek látják Atyjuk arcát és a Szabadító dicsőségéi, az ő csodálatos m unkám és különösen élete föiáldozásán elm élkednek, a látottak és megfontoltak nem hatják meg, nem indítják meg szívüket? K övetkezésképpen ha a mennyei hit főként szent szeretet és öröm. akkor nagy m ércékben Indulat; az igaz vallásos hitet tehát nagyrészt bizonyára indu­ latok alkotják. Bármely dolog legigazabb term észetét úgy ism erhetjük meg, .hogy ha ott vizsgálódunk, ahol a maga tisztaságában és tökéletességében lelhető f ö l Ha az arany igaz term észetét akarjuk megismerni, nem a tiszthatk n ércet nézzük, hanem a finomított; színaranyat. I:la az igaz vallásos hitei óhajtjuk megérteni, oda kei! m ennünk, ahol az igaz vallásos hit. s csakis az igaz vallásos hit lelhető fői a maga tökéletességében, hibátlanul s eíegyítetienül. A hívő em b e rek nem e világból valók, idegenek itt, a mennyországhoz tartoznak; odaíém ről születnek, a mennyország a .hazájuk, és mennyei szüle­ tésük révén mennyei term észetet nyernek, felülrői kapják íelkentségüket; az igaz hit b e n n ü k meglévő kútfejét a mennyei hit táplálja; kegyelmi állapotuk­ ban a dicsőség virrad föl; és úgy készíti föl őket Isten arra a világra, hogy hozzáigazítja őket. 9,

Kitűnik mindez ama kötelességek term észetéből is, m elyeket Isten az igaz vallás eszközeiül és kifejezéséül rendelt. P éldaképpen felhozhatjuk az imádság kötelezettségét: nyilvánvaló, hogy ebben nem azért kell Isten tökéletességét, fenségét, szentségét, jóságát, teljesen elegendő voltát; Illetve tulajdon hitványságunkat, ürességünket, függőségünket, m éltatlanságunkat, hiányainkat és kívánságainkat hirdet­ nünk. hogy m indezeket Istennel tudassuk, illetve hogy szívét m agunk felé hajlítván rábírjuk, hogy kegyeim et mutasson irántunk, hanem azért, hogy a m agunk szívét indítsuk meg az elmondottakkal, és ilyképpen felkészüljünk a kért áldásokra. Az ilyen gesztusoknak, az Isten tiszteletekor tanúsított kül­ sői ege-s magatartásnak, azaz az alázat és tisztelet szokás előírta kifejezésének csakis az a haszna lehet, hogy a saját szívünket vagy más em berek szívét valamelyest megindítják. ístc n n.e k sz ól ó dicsére te ke t is a z é r t ke 1! cn ek eln ü n k., h o gy ío 1g e rj esszék s kifejezzék vallási indulatainkat. Mi egyébért fordulnánk istenhez inkább versben és énekben, mintsem folyóbeszédben, ha nem azért, mert term észe­ tünk és lelkialkatunk folytán e dolgok hajlamosak hatni indulatainkra: Ugyanez áll az Isten rendelte sákram entum ok term észetére és céljára is. Isten lelkialkatunkra való tekintettel nemcsak azt rendelte el, hogy halljunk az evangélium nagy dolgairól, Krisztus üdvözítésérők hogy igéjéből tanítást

kapjunk, hanem azt isr hogy m indezek m integy széniünk előtt. táruljanak föl, é rzé k 1e tes kiáb rázolasokban, azaz: a sákram entum okbae ;jele aj ehe k m eg, hogy még erőteljesebbenfejtsék-ki :;ránfe-m;egi:0.dítő- hatása kat-.\ zon k ívül ís te n kétségkívül-' avége 11 rendelte e l ;hogy: a Szénrí rost) a n közöl t igéjét a prédÍkálásnak:kellföltároía, alkalmaznia é s :m egértetnie, hogy azistera döígokát az emberek- szívébe-, éstind illataiba bevésse.1fia az em berek csupán, a Szent írás jé -kommentárjaival, -magva rázatai val.és;-más.atkaím as hí ttu dományi munkákkal bírnának, az még mind nem valósítaná m ég a z t a célt, amiért Isten a. produkálás intézményét rendelte, mert bár ezek.-:.I.sten:-:-ágéjének dolgairól szintúgy jó tanítást adnak, mint az igehirdetés, ámde nem hatnak úgy az e m ­ berek szívére és indulataira. Igéjének hirdetésében Isten az ige sajátos és életteli alkalmazását ren d e k e el az em berek érdekében - oly eszközt, mely képes a bűnösök szívére hatni a hit dolgainak fontosságát, saját nyomorúsága-kát, e nyomorúság orvoslását s a kínált orvosság dicsőséges' -és-'.hathatős.: voltát üfetően, s képes a szentek ciszta gondolkodását felterjesztem , indulataikat megmozdítani a hit nagy dolgainak síkű íölem!egetése:-és.-igaz vaíőjükfean szemük elé állítása áitaí, még hu mindezt már ők jól ismerik is, miután m ind­ ezekre nézve kellő tanításban részesültek (2Pt 1,12-1.3’l Különösen fontos föladata az igehirdetésnek, hogy a textusunkban is em lített két indulatot gerjessze föl a szívekben, a szeretőiét és az örömöt: K.nsztusy-adott ném elye­ ket apostolokul, némelyeket, profétáko:I,: némelyeket-e¥an:gyéhs-tá-fcuh---né.m:.é“ Iveket pedig pásztorokul és tanítókul... a Krisztus teste... fölépítésére szeretetb e n '1{E f 4,11-12.1 6); Az apostol, midőn ^fííríQteB'st-.ajeIfeip:á-s-2tötí.:szolgálát~ ra oktatta, azt mondta neki, hogy az ige célja, m.eiy'-végrd:-ap'réd:íkátö-mafe:azt hirdetnie kötelessége, nem más, mint a szeretet -Az/igehirdetés másik. Istentől rendelt célja pedig nem más, mint a z :e/z»M:'ezért;kaptákba-pré­ dikátorok és segítőik az öröm. munkatársai nevetiERörd.^-#).-

10 . Bizonyítéka annak, hogy az igaz vallás, a szívb.é li: szentség;.; nagy részt-a-szív indulatában áll, hogy a Szentírás a szív bűnét nagyfészt-a.szív-me.'g:k emén.yedésében. látja. Éspedig teszi ezt m indenütt. Krisztus-a-zsídók--.-'szudtemély­ sége miatt érzett fájdalmat s haragot irántuk: „Ö -pedig.elnézvéá-őket harag­ gal, bánkódván szívok kem énysége m tatt” (Márk 3,5).: Az emberek',, ha-ilyen a szívük, haragot gyűjtenek maguknak: .,De te-, a- tevkem énységedíésím eg nem tért szíved szerint gyűjtési magadnak haragot a hafagnak:, és:a z :':I;stó%igaz ítélete kijelentésének napjára" (Rom 2,5). Izráeía Szenrírás tanüságaszerint szíve kem énysége m ia 11 nem. engede!m eskedik: az::U r n a k : ;,,azv.í zráel :háza nem akar téged hallgatni, mert nem akarnak engem hallgatni, m ert az;egész Izrael háza kem ény homlokú és megátalkodott azívő”AEz3-,7).::A posztában. v ándorló mák ae s, ö n.fejti nem ze d é k go nos z sá g á t a: ;Zso! táros is a: szívük-:ke-

m énységéoek tulajdonítja; „vajha ma hallanátok az ő szavát, ne kem ényítsé­ tek meg a ti szíveteket, m int,., a pusztában,: ahol m egkísértettek engem a ti a t y ái tok; próbái a: tette k ■enge ni t j ól Ie h e t Iáttá k az é n e se Ic k e d e te m e t . N e gy ven esztendeig bosszankodtam e nem zetségen, és mondám; .■■'.Féve-lygŐ szívű nép ők, és nem tudják ok az é n utam at!” ■■(■Zsolt.--95,7-10). A szívkeménységgél magyarázza az: írás: azt is, hogy.Sédékiás-. m iért .nem fordult az Úrhoz; *M akaccsá•és -önfejűvé lett,- ahelyett,-.-hogy --megtért- volna: az- Úrhoz, Izrael Iste n é h ez ’5r(2.Krén-:36,13).■Ezva sájácság az-oka annak, hogy az em berekben nmesen-feteBféte!em,s-az;feteii::tltjaírÓtíeténiefc:;,, M ié rt enged'éteit'éveiyední^^minkeE-átaidrök o b :- U r a m k e m é n y í t é d . - : m e g : szívünket,, hogy. ne féljünk tégedet?”-(Esá- 63,l-7)i Ezzel;magyarázza a Szentírás Krisztus .elutasí­ tását és:a:kereszténység ellenzését;'-,,Mikor.'pedig ném elyek m egkem ényíték magokat-és-; nem--hivé-íi-ek,-;gonoszul-. szólván--'az';- Urnák, írtáról a sokaság előtt” (Csé.-l.--i.9,9).:'Azt,--- hogy-.-Isteii- áterigedr-az-.-embereket a bűn hatalmának és a szív.tómlásánákv'a:SzentMs::gyakraw:ógy:--feiezi-.:kiv hogy Isten, m egkem ényítecte szívüket:-,fA«.nakökaért:ákín;akar.k.önyőrüív:akit. pedig. akar,, megkennényít” . (Rom 9y vagy-'pedigrv*MegvaMtötta---az ő szemeiket, és-m egkem ényítette---az-ő-szívókét’•^jn-!;2;i40). Az apostol is szemlátomást egyazon dolog­ ként-emfeget^^^^ gonosz .szívet és a kemény;szívet: „Meg ne kem ényítsétek a ti-szíveteket, m int... a kísértés ama n:apj.á■!I:■■:a.■;;p:iísz;tá.b.a■I'íI:, {Zsid-'-Sv-tS^-iíietv-e::,,;Vigyázzatok atyánifíai,hogy val:ató::ne:-legyéii-:-teírmelyikőcöknefch-ítetten:göiiösz;szíve,:Ho:g y::az..:élő: Isten tő!::e:l:s:zafcádjon;,::'Hané.m;.intsetek:egy.mist-minden,-.napony;míg tart a ma, hogy egyikőt.ök se kem éeyíttessék m eg a-.bűnnek-csalárdsága,ál.tál ■■(12-13. v/).. iste n n e k a m egtérésben végzett roppant-imiri-káját,:-az-ember bCfnbőI vafó szabadítását a Szentírás ugyancsak így ju ttatja kifejezésre: „eltávolítóm 'a kőszívet az Ő testekből, és adok nékik hússzív-et^-iEz-ll J-9--és:36v26).;v-;-----: ■ -Mármost-m;egkeményedet.t;-szíveH-'egyszeriíen m eg nem indult szívet kell értenünk,, olyan-szíve^-m elyecefé-Byés indulat- nem igen tud m eghatni; akár­ csak- a : kő-,.- -érzéketlen, - oktalan,-szenvtelen, befolyásolhatatlan. A kem ény szívet ezért is mondja: a;-Sze:nt!rás.-' .köSZÍvn:efc,. és állítja szem be a hűsszívveh m ely -érez,.- észlel-hetőn -m eghatód ík é s -m egrend ü 1. A Szen tír ásban ke mé ny és lág y -.szívről ős- olvasunk, -és-;-a---kettő-,- m ondanunk--sem , kell, e lle n té tb en áll egymással.--Am mi-volna a lágy-szív,--h-a--iiem-az,- am it könnyűszerrel-befolyásol az, am itől megindulnia- kell?-Isten dicséri. Jósiást a-lágy szívéért, és világosan látszik-elágyszívűségének- fö le m líte tt:m egnyilvánulásaiból -és bizonyítékai­ ból,-hogy- azon:azt kell érteni,-h-őgy-könnyen:m eghatotta őt a hit kegyes in d u ­ lata: „M eglágytilt a te szíved, és m agadat:-m egaláztad az y r előtt, hallván azokat, am iket e hely és az ezem helyen:.lakók,-ellen szólottam , hogy pusztu­ lássá és átokká lesznek, és megszaggattad: a te ruháidat, és sírtál előttem ; azért é n d s m eghailgattalak, azt m ondja az U r ’ (2Kir 22,19). E tek in te tb e n 37

olyanokká kell kém ünk, m int a, k isdedek, hogy be o-ieh.es síink a m ennyek országába, sor oly kígvszÍYŰeknek:,hogy.-., a lelki és .-.■.mennyei dél gok oly könnyedén m e lh a ssa n ak és m egiiidífsaaak:minket, m int a kisgyerm ekeket a különböző dolgok. N é m e ly ige hely világosan m egm ondja, hogy a szív kem énységen m duiarról m en tes szivet kei! é rtenünk. Hogy a stfuecm adár nem viseltetik a íiókája iránt term észetes érzéssel, ragaszkodással, ezt kifejezendő m ondja jób: „Fiaival oly k e m é n y e n bánik, m intha nem is Övéi volnának” , Hogy valaki a veszedelem től sem indul meg, azt Salamon a k e m ény szívű se gével magyarázza: ,,Boldog em ber, aki mindig istenfélő, de a kem ényszívu bajba esik*' (Préd 28,1.4). M ármost mivel világos, hogy a Szentírás kem ény szíven az oly szívet érd, amely híjává! van a kegyes indulatoknak, és mivel a bűnt és a szív romlottsá­ gát a szív kem énységével azonosítja, nyilvánvaló, hogy a szívbéli kegyelem ­ nek és szentségnek evvel ellentétben nagyobbrészt abban kell állnia, hogy a szív kegyes indulatokkal bír, és hajlamos az ilyen indulatokra. A hktudósok közt általános az egyetértés a tekintetben, hogy a bűn hiányban gyökerezik: a szentség hiányában. M árpedig ha a bűn a szív kem énységét, azaz a kegyes indulatok hiányát jelenti, akkor kétségtelen, hogy a szentség nagyrészt a kegyes indulatokban, áll. Távol áll tőlem a föltételezés, hogy m inden indulat lágyszívűségre vall: a legkem ényebb szívben is uralkodhat gyűlölet, harag, dölví. s a többi önző, önmagasztalö indulat. Mégis nyilvánvaló, hogy az olyan kifejezések, m int a kéményszívűség s a lágyszívűség, a szív indulataira utalnak, a szív bizonyos indulatokra való hajlamát, más indulatoktól pedig elzárkózását jelentik. A későbbiekben ezt még bővebben taglaljuk. M indent összevéve nyilvánvalónak és világosnak tűnik, hogy az indulatok az igaz vallásnak nagy részét teszik. N e m azt akarom mondani, hogy az igaz hívő szívében lévő vallás annál nagyobb, minél nagyobb benne a megindultság és a lélek pillanatnyi érzése. Mert semmi kétség, hogy az igaz szentekhez is sok olyan indulat férkőzik, am elyeknek semmi köze sincs a lelkiséghez. Vallási indulataik gyakran elegyesek; nem m inden fakad a kegyelem bők sok m inden inkább a term észetből. S bár nem a test az indulatok székhelye, alkotmánya mégis nagyban hozzájárulhat a lélek pillanatnyi érzéséhez. A. vallásosság fokát inkább az indulatokban megnyilvánuló szokás rogzültsége és ereje szerint kell megítélni, aszerint, hogy a szent indulat m ennyiben vált szokássá, nem pedig az indulat pillanatnyi foka szerint; a szokás ereje viszont a lélek gondolatainak gyors, heves és hirtelen változásai közt nincs m indig arányban a külsőleges hatásokkal s megnyíivárna kísokkak sem pedig a belső hatásokkal. A vallásos b itet mégis nyilvánvalóan oly nagy m értékben képezik az indulatok, hogy szent indulatok, nélkül nem. is létezhet igaz vallásos hit: 38

mit sem ér az értelem világossága, ha nem terem szent indulatokat a szívben; a szív szokásai:avagy sajátosságai m it sem érnek, ha nincsenek ezektől áth at­ va: m it sem: ér a külső gyümölcs,:; ha nem e z e k te rm ik .; : Á ié á v e te tt té te l bizoR yíték;ainakáttekintése .-után: továbbm egyek, és levonofenéháiiy. k ö vetkeztetést. . L Mindebből Iáthat|ii.k,:;oi5íyen tévedésben vannak, akik minden \ j.íásiIndulatot elvet azokban nincsen .semmi szilaj:; é • lén* é g i : : \ ■■-■Mái:az;;országban;;'túlságosan sokan hajlanak erre a vélekedésre.: Részint :azért,'- m e rt :aiiíégütoblai re nclkiv üli íd o b e n .sokaii i azok: köztiI, akikben: erős :M^Ilá:í?Cís::Í;OCÍ^ii!at:í>fe::táxöadrak, m egindultságuk idején, láncoló buzgalmtikban ■n0fe;tá»osltottafcilÉélÍQ mérsékletet, és számos hibába estek; továbbá azért, ■ttiertisöküteet6s:ioidöktaí kérészéletűnek bizonyultak, többek pedig, akiket :ázvÖi"ö:m:::és::a; buzgéságiegészen elragadott, hamar visszaestek, m int ahogyan az eb m egtér a maga okádására: ebből következőleg a vallásos indulatok álta­ lában sokak szem ében elvesztették hitelüket, m intha az igaz vallásnak semmi köze sem lenne azokhoz. így azonban könnyen átesünk a ló másik oldalára, N em is olyan régen az ellenkező végletben voltunk: a vallásos indu­ latokat széltében-hosszában nagy becsben, az igaz kegyelem kiem elkedő érvényesülésének tartották, ám anélkül, hogy komolyabban megvizsgálták volna az ilyen indulatok term észetét és e re d e té t, keletkezésük módjait: ha ném elyek ügyannyim m egindultak és fölocsúdtak, hogy azonmód ömlött belőlük a vallásos beszéd, átfelkesülten s buzgón áradozván, hogy így betöitettek, úgy m egteltek, m iként járta a sző, hogy' m inden további vizsgálódás nélkül azt a következtetést vonták le, hogy ezek az e m b e rek be te lte k Isten leikével, és kegyelm ének rendkívüli áldásait tapasztalták meg. Ez a véglet uralkodott alig három-négy esztendeje. Am akik a k k o ra vallásos indulatokat válogatás nélkül becsülték és csodálták, most m in d en ik et elutasítják, szőrös­ tül-bő rostit! kihajítják. Ebből is kitetszik, milyen agyafúrt a Sátán. Midőn látta, hogy a vallásos indulatok divatba jönnek, s tudta, hogy az em berek az ország nagy részében egyáltalán nem jártasak az ilyesmiben, nem szereztek ahhoz való tapasztalatot a vallásos indulatok terén, hogy képesek legyenek megítélni azokat, m egkülönböztetni az igazakat a hamisaktól, tisztán látta, hogyr kedvenc játékát űzheti, konkolyt v e th e t a búza közé, hamis indulatokat vegyíthet Isten L e lk én e k m unkájába; tudatában volt, hogy ez igen alkalm a­ tos módja annak, hogy megcsaljon és örök romlásba döntsön m egannyi lelket, mély' sebet üssön a szentek hitén, félelm es pusztába vezesse Őket, és lépésről lépésre rossz hírét költse a vallásnak. H anem most, hogy a hamis indulatok ártalmas következm ényei immár tisztán látszanak, nyilvánvalóvá lett, hogy némely érzelem, bár ragyogó látványosságával sokakat elkápráztatott, igazá-

39

bán teljesen üresnek bizonyuk; mármost az ördög átlátta, hogy infínár oiás utat kell keresnie, mostantól azon kell igyekeznie, hogy az .-a-^ meggyőződés kapjon erőre s terjedjen e h h o g y a vallás dolgait illető inéulatokai és: lelki érzelm eket nem szabad számításba venni, sőt kerülni-keli őket, ^óvakodni tői ü k , h is ze n halálos a n ■veszed e Irn.es e fc. T n d-vá n tu d ja ,:hog y :en n é ía tk a lm a sahb módja nincsen annak, hogy az egész vallásból, üres, élettelen:.-formaságot csináljon, hathatósan kiiktassa belőle a kegyesség és 'minden- lelkiség-'erejét, s így az igaz kereszténvséget m indenestül cbríídra tétesse. Mert jóllehet az igaz hitnek másból is keli áíiank, nem csak indulatokból, de az inda iátok oly fontos részét teszik az igyz vallásnak, hogy az í u n f t ls - '- ^ Akiben nincs vallásos indulat, az a lelki halál állapotáb'áh-'leíedz Isten Leiké erőteljes, m egelevenítő és ödvös^éges hatásai nélkül szűkölködik. Amiképpen nincsen igaz hit ott, ahol csupán indulatok műnkálnaívy^-Zolikép­ pen nincs igaz hit ott sem. ahol vallásos indulat nem érvényesül. Am iként az értelem ben is világosságnak kell uralkodnia, és nem elég, ha csak a buzgó szív megindul, hiszen ahol a szívben csak hévség van, de niaes'&ri-;.td:.!ágöésá:g, ott isteni, mennyei dolgoknak helye nem lehet; úgy:TfíásfelŐli:h£&v\\digb$$ág anavai van a honety ha az el me rak va:.v an -,go ti dói ét-okfeai e s'-'-ö kó s feodá sokká! de a szív hideg, és meg nei:k ífidülo áfckör sem m i isteni - az, ilyen ism eret nem: leh et az ístenldo-tgEdfc lelki--megértésé,-:-A h itn a g y dolgait: ha:helyesen: fogjuk föle m egindítják szivünket-:-- K étségtelen, hogy .azok: a. végtelen el.:hátáinias, ': fön tös, ■:dicsőséges és csödálátöss- dölgök. am elyekről isten igeiének olyasánáláí S b ;h '>'áhákértesölne-kism ételten-az em berek, csakis azért nem indít,.... * . r i k e r . n ‘erkv%kofcy--Riert'-h'aí:váltok nem volnának, akkor az em be-i k ellentm ondó kép telen ség volna az, hogy szívüket m indezer Ae' me_ cc hassák, és mód felett m eg ne indítsák, A vallásos indulatok ily módon való általános lekicsinylése fölöttébb megkeményíti az em berek szívét, súlyosbítja bénultságukat és érzéketlenségü­ ket,: a lelki halál állapotában megrögzíti, s végül az örök halálba taszítja őket. A vallásos indulatokkal szem ben lábra kapott előítélet íátnivalóan. szörnyű következm ényekkel jár országénkban: m egkem ényíti a'-bűfiösö-k-'szívéty-e-lfojtja megannyi szent kegyelmi ajándékát, elsorvusztja'á-hit'é|etét'és''é'rejét, gátat vet a szentségek hatásának, a fásultság és cgylíedvögégálk'^ötilji^zöfrí.t le. m in k e t,:és: sokakat Isten súlyos m egsértésére késztet, mert az utóbbi idő­ b e n Isten : álra! e hazában, véghez vitt rendkívüli, m unkát illetően komisz és alantas gondolatokat támaszt bennük. Márpedig m inden vallásos indulatot ócsárolni és gy alázni nem más, mint minden; hitet: kirekesztéoi szívünkből, és így végroirtfásba^dönteni; lelkünket.:; Aki erős indulataik miatt kárhoztat másokat, a n n a k a:szívében:aligha:le­ h etnek erős indulatok. Es hí/*, ást nondolhatjuk, hogy akiben kevés a vallási 40

induíat, abban a hit is kevés lehet. Aki pedig másokat azért kárhoztat, m ert azok vallási indulatokkal -bírnak,-.miközben- neki nincsenek ilyen indulatai, annak hite sincsen. Vannak hamis indulatok, és vannak igazak, Ha, valakinek erősek az indula­ tai, attól m ég nem biztos,;hogy -a: hite igaz;:vha--. viszont-, nincsenek indulatai, akkor bizonyos, hogy nincsen igaz-bité;:-ácfielyes:utaz,- hogy nem utasítunk el m inden indulatot,:és n e m i s hagyjuk jóvá;mio-d'et^-hmem megkülönböztet) ük őket: némelyeket--jöváhagyunk,.-.-.máso-kat-el-ve.fünk.-:-:-,a búzát eíválasztjtik a pelyvától,^az--aranyat- a -$ a k k ték a 'b e c sesí:- arbk¥áByfék: -:

Ha .Bziftduía£ok valőbaR éagy:^és2ét:teszík::az:ígaz: vallásos; hitnek, abból az -kö­ vetkezik.;- l:íö0: -szükségvunro!y.'eszkö-zÖkre^ameIyek az indiilatokat nagyban föiserkentbetík .■í-gen:-szükségesek, tehát;az;'olyan könyvek* az olyan igehirdetés, a szentségek :oÍyás-kiszolgálása,-dsten:.imádságban,"éneklésben valő :olyan tisztelete,;-ám ely4épes:m élyenm egindítani^z-ilyen^eszközökkel élők; s z í v é t , .■■■■■■■■■R0.rábba:0.:'az-..0fszág'.--0.épe.' általánosságban;. nagyra; becsülte; é s :. helyeselte, kiváléiíak^és-üdvösríek-tartöCta^ezeket az eszk ö zö k ét,:mint; am elyek a legalkál-m'as:al'>bak-.a--.-Megy'e eéíját:eiősegítcní,

lettdzlés--3zönba:ii::furcsafnöd:é:g észéh:'Más: képet fesfesaz ifnádkozás .és.:prédikálás--bevüiéfee-iiy- -módja,■.-nieíyet korábban: csodáltak és: magasztaltak, éppen éz;ök'náí:íög:Váv;'rniveÍ:áz:indü.Iatökat::érösén::fölgeQész;th.étí^ :m;á:r:a.-asokaságból azo.omód:-.-on.dort;:vál-t--ki,--és:-Hem::E ámaszt:egyéb-indulatot, hanem :csakfanyalgá-st: és illegve test,-: ■ -.-Korábban-talán-a. túlnyom ó többség (legalábbis a köznép) abba a végletbe ésetty-.'högy •m in d e n k é p p e n -inidiilatos: beszéd:módot:várt el a nyilvános isten­ tiszteleteken-;-: mostanra azo n b an :a-- B-ép nagy része a másik végletbe esett át, Való igaz, ném ely eszköz erősen-'felszíthatja a gyöngék és tudatlanok szenve­ d é lyek^ de a : lelkűknek -nemigen- válik-hasznára.- M ert indulatokat ugyan gerjeszthet, ám azok aligha lesznek a kegyelem indulatai avagy a kegyelemre vivő indulatok; .Mindazonáltal ha:'az-eszközök.használata során, m egfelelőkép­ pen kezeljük a vallás :dolgait,-term észetükhöz -igazodva liánunk velük, és igazul m utatjuk föl őket,-azaz kellő megértésüket--és helyes m egítélésüket segitjük-elő, akkor jó,-hogyha az. indulatok .fölserkentésére minél alkalmasabb eszközökkel, é lü n k -•• -- -- ö, Ha: az igaz vallásos hit n a g y : részét in d u la to k -tesz ik ,lá th a tju k , mily nagy okunk van szégyent és gyalázatot vallani Istent előtt,- am iért oly kevéssé i n d í ­ tanak; m eg b e n n ü n k e t a vallás nagy dolgai. M int az elm ondottakból kitűnik, ez abból fakad, hogy igen-igen híjával vagyunk az igaz:vallásnak. 4.1

't e t s z e t t istennek indulatokat adnia az emberi nem nek, éspedig ugyan­ azon végre, amelyre az em beri lélek m inden kép e ssé g é t és elvét adta, neve­ zetesen, hogy az e m ber legfőbb-célját*; Isten általvaló teremtése- nagy ren d e l­ tetését, azaz a ;hit-ügyét szol gálja, Mégis m én nyíre áj talaiios,: íiogy-az e m b e ­ rek indulataikat m inden másban inkább gyakorolják ésiíáglalkózíátják,: mint a hitben! Az evilági érd e k e ik e t érintő dolgokban, küisőleges élvezeteikben, becsületükben és hírnevükben, term észetes kötődéseikben hevesek a vá­ gyaik, erősek a kívánságaik, forró és indulatos a szeretet ük, lángoló a buzgal­ muk; a szívük ezek b e n lágy és érzékeny, könnyen meghatódik, mélyen átérez, erősen aggodalmaskodik, m egrendül, és fölötte elszánt: a világi veszte­ ségek miatt szorong, a világi sikernek és boldogulásnak buzgón örvend. Bez­ zeg ha a másvilág dolgai jönnek szóba, milyen érzéketlen, m ennyire közöm­ bös az e m b e rek legtöbbje! Mily tompák az indulataik: Mily nehéz s kem ény a szívük erre nézve! Szeretetük hideg, vágyakozásuk bágyadt, buzgalmuk pislákoló, hálájuk, parányi. Képesek teljesen szenvtelen ül, hidegen, érz é k e t­ lenül és oda sem hederítve végigülni s végighallgatni az Isten Krisztusban megnyilvánuló szeretőiének végtelen mélységéről, magasságáról szóló besze­ deket, arról, hogy az Isten végtelenül kedves fiát adta áldozatul az e m berek bűnéért, hogy az ártatlan, a szent és a szelíd báránynak a halál tusijában, véres verítékében, hangos és kétségbeesett kiáltozásában, vérző szívében megnyil­ vánult szeretetének nincs párja; arról, hogy ő m indezt ellenségeiért vállalta, azért, hogy kiszabadítsa őket m egérdem elt bü n tetésü k b ő l, az örök lángok közül, és kimondhatatlan, örökkévaló örömökhöz.és.dicsőségbe vezesse őket! Ugyan hol kellene indulatainkat kim utatnunk, ha nem ép p e n itt? Mi kivánhatOiá:\'ezt:V.]0foba.n:^.:;:;miitt.:^ez?::;.';.Es van-e eleven és erőteljes ktnyilvánírásukra jobb alkalmunk ennél? Magához vonhatja-e valaha valami ennél nagyszerűbb és; f0ntosabb:a: figyelmünket? Bármi csodálatosabb és m eglepőbb? Bármi, ami ennél jobban é rd e k ü n k b e n áll? Vajon fö lteh etjü k -e, hogy bölcs T erem tő n k azért;:ültette: term észetünkbe az Indulatokat, hogy a megfelelő alkalmakon megnyilvánulva hasznunkra váljanak., csak é p p e n ez alkalom m al moccanatla­ nul szunnyadjanak? Vajon az e dolgok igazságában hívő keresztény-em bernek egyáltalán m egfordulhat-e ilyen gondolat az elm éjében? Ha egyáltalán gyakorolnunk kell az indulatainkat, m ert a T e re m tő nem oktalanságból tette őket részévé az em beri term észetnek, vagyis nem hiábavalóak és nem haszontalanok, akkor bizonyára gyakorolnunk keli őket azon dolgokkal kapcsolatban, am elyek erre a leginkább méltók. De/vajon keresz­ tény em ber találhat-e akár égen, akár földön csodálatára, .szeré tetére,-: őszinte és áhítozó vágyakozására, rem ényeire, örvendezésére, odaadó buzgalmára érdem esebb tárgyat, mint mindazt, amit jéz u s Krisztus evangélium a föltárt előtte? Amely nemcsak a megindításunkra leginkább érdem es dolgokat je ­ lenti ki, hanem a legm egindítóhhan is tárja őket elénk? jehova dicsősége és

szépsége, melynél nincs semmi m éltóbb csodálatunkra és szeretetünkre, az elképzelhető legm egindítóbban jelenik m eg benne: felíénylik egész ragyogá­ sával a m egtestesült, végtelen szeretettel teljes, szelíd, könyörületes, haldok­ ló Megváltó tekintetében. Isten Bárányának valamennyi erénye, alázatossága, béketurése, szelídsége, engedelm essége, jámborsága, szeretete és könyörületessége úgy tűnik föl benne előttünk, hogy az elgondolható legalkalmasabb módon sarkallja indulatainkat, mert ezek a legnagyobb próbatételt akkor állták ki, a legmagasabb rendue.o akkor jutottak érvényre, amikor ő a legna­ gyobb nyomorúságban vfvódottv' niert ' végs(5 -szenvedését, kimondhatatlan, páratlan haláltusáját is hozzánk való gyengéd- szerefetéből és szánalmából törte. Másfelől b ű n e in k gyalázáÉOsyíérm^^ete.v'is. a legmegrázóbb módon nyilvánul m eg e lőttünk az-evangéliumban.; .mert azok legféleim esebb követ­ kezményeit. látjuk mindabban*, am it-elszenvedett a: nevünkben, felelni kész Szabadító. Es benne 'figyelhetjük még' Isten büngyölöletének legmegíndítóbb m egnyilvánulását.is* büntető-haragját;és igazságosságát is, hiszen igazsá­ gosságát, félelm es .haragját - ismerjük-■'meg abban, -ahogyan kérlelhetetlen szigorával azon- torolja, m eg ..rettenetesen: b ű n e in k e t,, akit. mindeneknél, drá­ gábbnak tartott,’ és aki'm úlhatatlan szeretettel 'visel té té it .irántunk. így ren­ d e lkezett Isten,■üd'.vösség-iÍBkrŐÍ’:é s ^ z evangélium ban' kijelentett, dicsőséges törvényeiről, akárha m in d e n t szándékosan,ügy készített.yoína,-h.o-gy. m in d e n ­ k é p p e n m egérintse szívünk leglágyabb részét, és a legerőteljesebben m eg ­ hassa indulatainkat. M ennyivel inkább k e li porig aláznunk magunkat, hogy m ég ilyenkor sem ind u lu n k meg!