A termőföld mint erőforrás Birtokviszonyok Birtokpolitika Földárak, haszonbérleti díjak
A ttermőföld őföld ffogalma l termőföld: t őföld az a földrészlet, föld é l t amelyet l t a ttelepülés l ülé
külterületén az ingatlan-nyilvántartásban szántó, á tó szőlő, őlő gyümölcsös, ü öl ö kkert, t rét, ét llegelő lő (gyep), nádas, erdő, fásított terület művelési á b vagy h ágban halastóként l tóké t ttartanak t k nyilván; il á
Egyéb fogalmak Földbirtok: a föld használatának lehetősége,
illetve az arra vonatkozó kötelezettség, amit a jog védelemben részesít. A földbirtoklás megvalósulhat tulajdoni és bérleti formában egyaránt. Gazdaság: elszámolási, termelési egység. Szervezeti-jogi keret, független a tulajdonviszonyoktól.
Egyéb fogalmak Üzem: Ü olyan önálló technikai-gazdasági
egység, amely egységes üzemvezetés alatt áll és mezőgazdasági terméket állít elő.
agrárstatisztikai üzemi kritériumok; tesztüzemi rendszer üzemi kritériumai; agrártámogatással g g kapcsolatos p üzemfogalom g
A termőföld mint erőforrás Mezőgazdasági termelés alapja és eszköze. Természetes
termőképesség p g ((éghajlati, g j domborzati viszonyok, talaj) és az emberi tevékenység y g szerepe. Közvetlen termelőeszköz jelleg, közvetett termelőeszköz jelleg. Hozamok - jövedelem - földár összefüggés.
A termőföld mint erőforrás Megújítható erőforrás; Elpusztíthatatlan; p Helyhez kötött; Vagyonmegőrző képesség - nem
amortizálódik el.
A földi létet veszélyeztető globális problémák A Föld lakóinak száma exponenciálisan növekszik
A népesség növekedésével szűkül a mezőgazdasági tevékenység számára rendelkezésre álló terület
A lakosság növekedésével az ipari termelés is exponenciálisan nő (az ipari termelés erőforrásainak többsége nem újra előállítható)
kibocsátás növelése
gyengébb területek művelése
intenzifikálás
A környezetszennyezés y y exponenciálisan p növekszik
A földár meghatározása Összkínálata állandó, általában nem növekszik magasabb
ár megajánlásával, á já lá á l és é nem csökkenthető ökk th tő alacsony l bé l ti bérleti díj következtében.
árat meghatározza:
adott földterületen milyen termékek termelhetők milyen mennyiségi összefüggés szerint alakul az egyes termékek marginális hozama, illetve átlag- és határhatékonysága.
Egy hektárra jutó csíraszám és a kukoricatermés közötti elméleti összefüggést mutató t tó termelési t lé i függvény fü é
KUKORICATERMÉS, t/ha 16
Összhozam görbe
14
12
10
Az összhozam növekvő ütemben emelkedik lk dik
8
6
Az összhozam csökken
Az összhozam csökkenő ütemben emelkedik
4
2
0 0
10
20
30
40
50
ezer csíraszám / hektár
60
70
80
90
TERMELÉSI FÜGGVÉNY AZ ÁTLAGHOZAM ÉS A MARGINÁLIS HOZAM GÖRBÉKKEL Ö É
Ku ukoricaterm més t/ha
15 1 2,5
Összhozam
10
III. tartomány
ÖH
7,5
I. tartomány
5
II. tartomány y
2,5 0
Kukoricate ermés kg
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
Átlaghozam Á ÁH
750 625 500 375
M Marginális i áli hozam h
250
MH
125 0 0
10
20
30
40
50
60
Eze r c sira szá m/ h e k t é r
70
80
90
Csökkenő hozadék -olyan termelési függvényt jellemez, amelynél az input változó minden i d további t ábbi növelése ö lé végső é ő soron az output t t csökkenését ökk é ét eredményezi -vagyis azonos ráfordítási egységek, inputok outputjai csökkenő méretűek -megmutatja, hogy az output növekedési üteme hol kezd lass lni lassulni -csökkenő csökkenő hozadék felső korlátot is szab a termelésnek
A földhasználat jogi keretei Tulajdonosi földhasználat; Haszonbérlet; Egyéb formák (szívességi használat,
részesművelés, felesbérlet)
A földbérlet néhány előnye Hatékony
méreten történő gazdálkodás valósítható meg, jelentősebb tőkének a földbe történő befektetése nélkül, Könnyebben megvalósítható egy hatékony méretű és elhelyezkedésű y üzem kialakítása,, mint tulajdonon keresztül (ti. az alacsony mobilitás miatt), ), Elősegíti a termelési tényezők optimális felhasználási arányainak kialakulását,
A földtulajdon előnyei A földdel való rendelkezés csak ebben a
formában lehet teljes. Hosszú távú döntéseknek inkább kedvez, mint a földbérleti pozíció. Kiszámíthatóbb jövedelem - kevésbé ingadozó, mint haszonbérlet esetén. Biztonságos vagyonmegőrzési forma.
Az EU birtokpolitikai szabályozása Letelepedés szabadsága Tőke szabad áramlása Diszkrimináció tilalma NINCS EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS
A földtulajdon j és földhaszonbérlet szabályozása az EU tagállamaiban Szigorú törvényi szabályozást alkalmazó
országok (pl. Dánia, Olaszország, Franciaország) Liberális szabályozást y követő országok g ((pl. Nagy-Britannia, Görögország, Németország, Luxemburg)
http://www.uni-
miskolc.hu/~agrarjog/kapitalista.doc
A földtulajdon szabályozása Megszerezhető birtokméret korlátozása - minimális,
maximális i áli méret, é t ü üzemtípustól tí tól fü függő ő mérethatárok; é th tá k Egy gazdálkodó által működtetett üzemek számának korlátozása; Nem mezőgazdasági foglalkozásúak, nem helyi lakosok tőkés társaságok birtokszerzésének lakosok, akadályozása; Örökösödési törvények; Kötelező és támogatott birtokrendezés
A földbérlet szabályozása az EU tagállamokban A földbérlet időtartama - általában minimum, de lehet
maximum is; Bé l ti díj - felek Bérleti f l k megállapodása, áll dá vagy h hatósági tó á i ellenőrzés-jóváhagyás, módosítás; Bérbeadó felmondási jogának a korlátozása; Bérlő beruházásainak a megtérítése; Alhaszonbérletbe adás; Elővásárlási jog biztosítása; Bé l ti jjogviszony Bérleti i ö öröklése öklé
A földterület megoszlása az EU „régi” tagállamaiban Ország
Belgium Dá i Dánia Németország Görögország Spanyolország 2 Franciaország Írország Olaszország Luxemburg Hollandia Ausztria P t áli Portugália Finnország Svédország EK EU-15
ÖsszTerület km2 30.518 43 094 43.094 356.970 131.957 504.877 549.087 70.285 301.323 2.568 41.526 83.858 91 905 91.905 338.150 449.964 244.101 . 0 3240183
Erdőterület km2 % 6.200 4 174 4.174 107.410 1 65.130 1 163.913 168.740 6.061 98.570 1 890 3.840 38.770 32 380 32.380 230.030 1 280.070 24.700 .700 1 1230875
20 10 30 49 33 31 9 33 35 9 46 35 68 62 10 0 38
Mg-i Terület Km 2 % 13.661 27 209 27.209 173.443 54.629 301.264 300.599 44.071 167.432 1.270 19.808 34.489 39 729 39.729 21.606 30.640 158.524 58.5 1385375
45 63 49 39 60 55 63 56 49 48 41 43 6 7 65 43
Forrás: Eurostat-Working Document on Forestry Statistics (July 1997) for EU Cestat Database for Central Europe
Belföldi Vizek km2 % 269 700 7.798 3.119 5.805 6.676 1.391 7.200 11 3.420 1.110 441 33.350 39.035 3.277 3. 77 113802
1 6 2 2 1 1 2 2 0 8 1 1 10 9 1 4
Egyéb Terület km2 % 10.387 11 015 11.015 68.320 12.079 33.895 73.072 18.762 28.121 398 14.458 9.489 19 335 19.335 52.964 100.219 57.600 510133
34 26 19 9 7 13 27 9 16 35 11 21 16 22 24 16
https://www.cia.gov/library/publications/the-
world-factbook/fields/2097.html
Az egy farm által művelt földterület változása az EU-ban 1970-1997 között /ha/ O rszág Belgium Dánia Volt N SZK Németország Görögország Spanyo lország Franciaország Írország O laszország Luxemburg Hollandia Ausztria Portugália Finnország Svédország Egyesült Királyság EU -12 EU -15
1970-’71 8,4 20,3 11,8 // 3,4 .. 18,9 .. 6,0 17,8 11 6 11,6 .. .. .. .. 54,2
1975 10,6 22,4 18,8 39 6 39,6 .. .. 22,4 22,3 6,2 21,9 12 8 12,8 .. .. .. .. 58,7
1979-’80 12,3 23,8 14,4 // 3,6 .. 23,3 22,6 5,6 25,2 13 7 13,7 .. 4,3 .. .. 63,7
1985 14,1 30,7 16,0 // 4,3 13,8 1 27,0 22,7 5,6 28,6 14 9 14,9 .. 5,2 1 .. .. 65,1
1989-’90 15,8 34,2 18,6 26 1 26,1 4,3 15,4 26,0 26,0 5,6 32,1 16 1 16,1 .. 6,7 .. .. 67,9
13,33 1 13
15 0 15,0
Forrás: Eurostat-Working Document on Forestry Statistics (1997, 2000) for EU Cestat Database for Central Europe
1995 18,8 39,6 21,7 30 3 30,3 4,5 19,7 28,2 28,2 5,9 39,7 17 7 17,7 15,4 8,7 21,7 34,4 70,1
1997 20,6 42,6 32 1 32,1 4,3 21,2 41,7 29,4 6,4 42,5 18 6 18,6 16,3 9,2 23,7 34,7 69,3
17,2
18,4
Az egy farm által művelt földterület változása az EU-ban 1970-1997 között /ha/ Az EU átlag mögött igen eltérő átlagos
birtokméretek állnak! Az átlagos birtokméretek folyamatosan emelkedő tendenciát mutatnak az országok g többségében. g Nem tapasztalható a birtokméret területén az országok között kiegyenlítődés. A farmok átlagos méretének növekedése arra utal, hogy a gazdaságok száma csökkendő tendenciát mutat.
A farmok számának változása 1970-97 között (előző időszak 100%) O rszá g B elg iu m D á n ia N ém eto rs zá g G ö rö g o rszá g S p a n y o lo rs zá g F ra n cia o rs zá g Í ro rs zá g O la s zo rszá g L u xe m b u rg H o lla n d ia A u sztria P o rtu g á lia F in n o rszá g S v éd o rszá g E g y esü ü lt K irá ly sá g EU 15 E U -1 12 E U -1 5
1 9 7 0 -’77 1 eze r d b 1 8 4,0 1 4 6,0 1 0 7 4 ,6 1 0 4 6 ,3 .. 1 5 8 7 ,6 .. 2 8 4 9 ,9 7,6 1 8 4,6 .. .. .. .. 3 2 6,7 6 7
1975 % -2 4 ,9 5 -9 ,3 9 -11 5 ,5 2 .. .. -1 7 ,1 7 .. -6 ,5 2 -1 8 ,4 3 -1 1 ,9 2 .. .. .. .. -11 1 ,1 12
1 9 7 9 -’8 80 % -1 6 ,6 6 -7 ,2 6 -66 ,3 9 -4 ,5 4 1 .. -4 ,5 5 -1 ,99 8 3 + 6 ,3 1 -1 6 ,1 3 * -8 ,5 5 .. .. .. .. -44 ,2 28
1985 % -1 5 ,0 4 -2 4 ,7 -11 2 ,8 4 -4 ,7 4 .. -1 5 ,8 1 -1 ,4 48 -1 ,1 1 -1 5 ,3 9 -8 ,6 1 .. .. .. .. + 6 ,22 9
1 9 8 9 -’99 0 % -1 3 ,0 9 -1 2 ,0 2 -1 1 1 ,7 4 -1 0 ,6 7 .. -1 2 ,6 2 -2 2 ,55 3 -4 ,8 8 -9 ,1 0 -8 ,1 7 .. -2 2 ,1 9 4 .. .. -1 1 4 ,88 6
1995 % -1 6 ,4 8 -1 5 ,3 8 -1 1 3 ,2 7 -8 ,9 8 -1 9 ,8 3 2 -2 0 ,4 5 -1 0 ,00 9 -6 ,8 5 -2 0 ,0 0 -9 ,3 0 .. -2 4 ,4 4 .. .. -3 3 ,55
1997 % -2 ,7 -4 ,2 -2 2 ,9 + 1 ,2 -2 ,8 -3 ,8 -1 ,8 8 -3 ,4 -3 ,2 -2 ,4 2 ,7 7 -2 -3 ,8 -4 ,8 + 0 ,4 -0 0 ,3 3
1997 eze r d b 6 7,2 6 3,2 5 3 4,4 8 2 1,4 1 2 0 8 ,3 6 7 9,8 1 4 7,8 7 8 2 3 1 5 ,2 3 ,0 1 0 7,9 2 1 0,1 0 1 4 1 6,7 9 1,4 8 9,6 2 3 3,2 3 2
-2 ,6 .. ..
.. ..
E ze r g a zd a sá g .. .. .. ..
7993 ..
Forrás: Eurostat-Working Document on Forestry Statistics (1997 és 2000) for EU Cestat Database for Central Europe
6930 7370
-
6490 6989
A farmok számának változása 1970-97 között (előző időszak 100%) A gazdaságok száma csökkenést mutat.
pl. Belgiumban 25 év alatt 116 ezer farm szüntette be a tevékenységét. Az 1-5 hektár közötti farmok száma 80 %-kal csökkent ez idő alatt. l
A farmok számának csökkenése=
mezőgazdaságból élők számának folyamatos csökkenése, erőteljes birtokkoncentráció.
Az európai farmok megoszlása területhasználat szerint
5 ha alatt
5-10 ha
10-50 ha
50 ha felett
Olaszország Portugália Görögország Spanyolország Ausztria Belgium Hollandia Németország
78,1 76,8 75,0 55,3 39,4 33,5 33,0 31,7
10,4 11,6 15,0 16,6 18,8 14,4 15,9 14,9
9,8 9,6 9,5 20,5 38,2 43,9 44,8 40,8
1,6 2,2 0,5 7,6 3,6 8,3 6,3 12,6
Franciaország Luxemburg Egyesült Királyság Svédország Finnország Írország Dánia EU-15 EU 15 1995 Magyarország 2000
27,3 27 3 24,2 13,7 12,4 10,5 9,6 3,0 56 8 56,8 65,8
9,5 9 5 9,1 12,6 17,5 17,7 13,4 16,6 13 2 13,2 15,7
36,2 36 2 30,4 39,5 49,2 64,9 63,9 55,6 22 2 22,2 15,9
27,0 27 0 36,3 34,2 20,9 6,7 13,1 24,8 78 7,8 2,6
Információ források Az elsődleges (primer) információs rendszerekhez tartoznak a nagy
adatgyűjtő rendszerek. Elemei: az agrárstatisztika – amely az EUROSTAT által koordinálva nyújt statisztikai információkat a FADN (Farm Accountancy Data Network), vagy Tesztüzemi rendszer, amelynek feladata a gazdaságok pénzügyi folyamatainak, jövedelemhelyzetének nyomon követése a Piaci Információs Rendszer, Rendszer amely egyrészt kielégíti a brüsszeli apparátus információs igényeit, másrészt tájékoztatja a termelőket a piaci folyamatokról az Integrált Igazgatási és Ellenőrző Rendszer, amely a támogatások elnyerését, l é é a kifi kifizetések é k elszámolást, l á lá ellenőrzését ll ő é é végzi. é i A másodlagos (szekunder) információs rendszerek információikat főleg a primer rendszerek adatbázisaiból nyerik, azokat feldolgozzák. (Ilyen például a mezőgazdasági számlák rendszere.) Céljuk egy-egy egy egy "szűkebb" terület speciális információigényének kielégítése.
Az A SFH az egyes növények ö é k egy h hektár ktá tterületére, ül té
illetve az egyes állatcsoportok egy darabjára számolt bruttó termelési érték és a termeléssel közvetlenül kapcsolatba hozható ráfordítások különbözete, három egymást követő év számtani átlaga alapján. Az átlagolással mérsékelhető egy adott év szélsőséges SFH értéke, biztosítva ezzel a normativitást. Az üzemtipológiai módszer váltásának megfelelően a tesztüzemi rendszer alsó megfigyelési küszöbe 2010től Magyarországon a korábbi 2 európai méretegységről (EUME) 4000 € standard termelési értékre (STE) változott.
SFH és STÉ É közötti különbségek Standard Fedezeti Hozzájárulás (SFH) j ( )
Standard Termelési Érték (STÉ) ( )
Ágazatok jövedelemtermelő képességét fejezi ki. SFH=Termelési érték – közvetlen változó költség
Ágazatok kibocsátását fejezi ki.
Tartalmazza a közvetlen támogatásokat.
Nem tartalmaz semmilyen közvetlen és egyéb támogatást. Az STÉ együtthatók 5 egymást követő év adatainak átlagolásával kerülnek meghatározásra.
Az SFH együtthatók 3 egymást követő év adatainak átlagolásával kerülnek meghatározásra. Az üzemméretet európai méretegységben (EUME) fejezi ki. A tevékenységi irány meghatározásánál nem veszik figyelembe a mezőgazdasági alaptevékenységen kívüli, ún. egyéb jövedelemtermelő tevékenységeket. Forrás: Nagy Attila GAK TSzk
STÉ=Termelési érték – közvetlen támogatások
Az üzemméretet közvetlenül euróban fejezi ki. A tevékenységi irány meghatározásánál figyelembe veszik az egyéb jövedelemtermelő tevékenységeket (gépi bérmunka, élelmiszer‐ feldolgozás stb.).
A főfoglalkozás keretében működtetett gazdaságok aránya az EU tagállamaiban (1995) EU-15 Egyesült Királyság Svédország Finnország Portugália Ausztria Hollandia Luxemburg Olaszország Írország F Franciaország i á Spanyolország Görögország Németország g Dánia Belgium 0
10
20
30
40
50
%
Forrás: Eurostat Working Document on Forestry Statistics (July 1997) for EU Cestat Database for Central Europe adatai alapján
60
70
80
A főfoglalkozás keretében működtetett gazdaságok aránya az EU tagállamaiban A kisebb üzemméret nem kedvez a
főfoglakozásként folytatható mezőgazdasági termelésnek. Ilyen körülmények között az agrártevékenység csak más bevételi forrás mellett végezhető.
A gazdálkodók életkor szerinti megoszlása az Európai Unióban Az európai gazdáknak csupán 8%-a fiatalabb
35 évesnél, 28%-uk idősebb 65 évesnél. Különösen jellemző az idős korosztály a déli területeken: Olaszország, g Görögország, g g Portugália, Spanyolország esetében a gazdálkodók 1/3-a 65 év feletti.
Magyarország birtokviszonyai
A művelési ágak területének változása Magyarországon Művelési ág
1970 ezer ha Szántó 5046 K t Kert 146 Gyümölcsös 172 Szőlő 229 Gyep 1281 Mezőgazdasági terület 6875 Erdő 1470 Nádas és halastó 56 Termőterület 8400 Művelés alól kivont terület 903
1980 ezer ha 4734 291 138 167 1294 6179 1610 63 8327 976
1989 ezer ha 4712 339 94 140 1197 6483 1688 67 8237 1066
1991 ezer ha 4714 341 94 136 1173 6459 1701 66 8225 1078
1994 ezer ha 4716 107 92 131 1148 6179 1766 68 8028 1275
1999 ezer ha 4708 108 96 127 1147 6186 1775 74 8035 1268
1999 % 50,6 12 1,2 1,0 1,4 , 12,3 66,5 19 1 19,1 0,8 86,4 13,6
Összesen
9303
9303
9303
9303
9303
100
Forrás: Laczka 1996, KSH 1999.
9303
2008: 2008 Az A ország á 9303 ezer h hektár ktá tterületéből ül téből 7768
ezer hektár (83,5%) termőterület volt. A termőterület aránya y hosszabb időszakot tekintve kismértékben,, de folyamatosan csökken, elsősorban a települések és az infrastruktúra terjeszkedése következtében. A termőterületen t őt ül t belül b lül 5790 ezer h hektár ktá mezőgazdasági, 1884 ezer hektár erdőterület volt. Az ország o s ág területéből e ü e ébő a mezőgazdasági e őga daság terület e üe 6 62,2, , ,a az erdő 20,2%-ot foglalt el. Előbbi arány európai összehasonlításban magas, utóbbi alacsony. A 4503 ezer h hektár ktá szántóterület á tót ül t 48 48,4%-os 4% aránya á még kiemelkedőbb az európai országok közül.
A szántóterület 2008-ban 4503 ezer hektárt,
az ország területéből 48%-ot (a mezőgazdasági területből pedig 78%-ot) foglalt el. Ebből 4418 ezer hektárt (98%-ot) hasznosított a mezőgazdaság.
Földbirtokmegoszlás az 1945-47-es földosztás után Birtoknagyság /ha/
A gazdaságok
Száma
Megoszlása
Ö Összes területe
Ezer hektár
Megoszlása (%)
Egy gazdaság átlagos g területe (ha)
1947 XII 1947. XII. 3131 én é - 2,9 30 58 3,0-5,8 5,9-11,5 11,6-28,8 , , 28,9-57,6 58-115 116 575 116-575 576-1725 1726Összesen
991 803* 388 093 175 364 71 054 14 855 5 522 4 028 503 91 1 651 313
60,1 23 5 23,5 10,6 4,3 , 0,9 0,3 03 0,3 0,0 0,0 100,0
1 661,4 1 960 960,6 6 1 613,5 1 363,2 , 749,3 413,3 780 9 780,9 459,8 297,5 9 299,5
17,9 21 1 21,1 17,3 14,7 , 8,1 4,4 84 8,4 4,9 3,2 100,0
Forrás: Laczka S.; A földterület és a földhasználat alakulása 1945 és 1994 között, 1996
1,7 51 5,1 9,2 19,2 , 50,5 74,8 193 9 193,9 913,8 3 268,1 5,6
Az elmúlt években Az ország összes földterületének
41%-át gazdasági szervezetek, 30%-át egyéni gazdálkodók használták 2008-ban. A fennmaradó 29% gazdaságra nem azonosítható í h ó terület, ül melynek l k kö közell ffele l nem mezőgazdasági hasznosítású volt. A földhasználat gazdálkodási formák szerinti összetétele az utóbbi években lényegében nem változott. ált tt
Magyarország birtokszerkezete Az egyéni gazdaságok földhasználatának változása 1994-2000. között (KSH 1994,ÁMÖ 2000)
Birtokméret
Egyéni gazdaságok 1994 Száma %
2000 Száma %
1994 ha % 231 665 378 912 198303 198 303 359 588 214 737
16,8 27,4 143 14,3 26,0 15,5
2000 ha %
-1,0 1,1-5,0 51 100 5,1-10,0 10,1-50,0 50,1-
978 101 173 182 28723 28 723 18 922 2 087
Összesen
1 201 015 100,0 958 534 100,0 1 382 205 100,0 2 614 000 100,0
Forrás KSH1994 és 2000 ÁMÖ
81,4 689 185 71,9 14,5 177 328 18,5 24 42 2,4 42079 079 4,4 44 1,6 42 846 4,4 0,1 7 093 0,7
Földterület
177 752 410 398 303224 303 224 917 514 805 112
6,8 15,7 116 11,6 35,1 30,8
Egy gazdaság átlagos területe 1994 2000 ha ha 0,2 2,2 69 6,9 19,0 102,9
0,2 2,3 72 7,2 21,4 113,5
1,1
2,72
2007: mintegy 7400 gazdasági szervezet folytatott
mezőgazdasági tevékenységet. Rajtuk kívül számos olyan szervezet szervezet, intézmény (nemzeti parkok parkok, vízügyi szervek, MÁV, repülőterek, honvédség, egyházak stb.)) működött,, amelyek y a földterület passzív p használói voltak, tényleges mezőgazdasági tevékenységük elenyésző. A mezőgazdasági tevékenységet ék é ffolytató l ó egyéni é i gazdaságok d á k száma á megközelítette a 619 ezret – rajtuk kívül említésre méltó még a ház körüli és az üdülőkhöz tartozó kertekben folytatott mezőgazdasági tevékenység is.
2005 óta ót mind i d a gazdasági d á i szervezetek, t k mind i d az
egyéni gazdaságok száma csökkent, előbbieké 6, utóbbiaké 12,5 , százalékkal. Az összeírás évében a gazdasági szervezetek 76,5 százaléka használt mezőgazdasági földterületet, átl átlagos mezőgazdasági ő d á i területük t ül tük 386 hektár h ktá volt. lt A mezőgazdasági területet használó egyéni gazdaságok ga daságo (9 (91,5 ,5 százalék) s á aé )á átlagosan agosa 3,6 hektár e tá mezőgazdasági területet műveltek. A gazdasági szervezetek átlagos mezőgazdasági t ül t 3, területe 3 az egyéni é i gazdaságoké d á ké 13 százalékkal á lékk l növekedett.
A gazdasági szervezetek 27 százaléka, az egyéni
gazdaságok háromnegyede használt 1 hektárnál kisebb mezőgazdasági területet összes mezőgazdasági területük 1, illetve 4 százalékán. Míg ag gazdasági g szervezetek esetében a 300 hektárt meghaladó gazdaságméret volt a meghatározó, addig az egyéni gazdaságok összes mezőgazdasági ő d á i területének ül é k 73 3 százalékát á léká a 10 10–300 300 hektár méretű egyéni gazdaságok (a gazdaságok 6 százaléka) tették ki. ki A két gazdálkodási forma birtokszerkezetében alapvető változások 2005 óta nem következtek be
Figyelem! A magyar statisztika megközelítése miatt az
is gazdaságnak számít, ami évente egy sertést hízlal csupán!
Csak saját fogyasztásra termelt a gazdaságok 51,3% (363 ezer gazdaság) Saját fogyasztás és felesleg értékesítés – 234 ezer gazdaság, 33,1% Elsősorban értékesítésre termel a gazdaságok 15,5%-a (109 ezer gazdaság) Szolgáltatást g végez g 707 g gazdaság g – 0,1%.
Árak és bérleti díjak j
A termőföld ára és bére Bár a magyar termőföld ára a csatlakozással lassú
emelkedésnek indult, még jóval az uniós átlag alatt van. 2006:Az EU-országokban a hektáronkénti átlagár 2-5 millió, nálunk viszont csak 350-450 ezer forint között mozog. g A szakemberek változást jjósolnak: a jjó minőségű hazai földek ára 4-5 éven belül megközelíti az uniós átlagot. 2009:Jelentősen 30-40 százalékkal növekedett 2008ban a termőföld ára a közvetítők tapasztalatai szerint Magyarországon, de az emelkedés még így is 10-20 százalékkal alacsonyabb a Nyugat-Európában tapasztalttól. Mára a hektáronkénti átlagár elérte a 700 ezer forintot
Az A illetékhivatalok ill tékhi t l k nyilvántartásai il á t tá i szerint i té évente t 200 200-
220 ezer hektár cserél gazdát. Általában jelentős eltérés tapasztalható az ország egyes régióiban kialakult árak között, ÉszakMagyarországon és a Dél-Alföldön például 10-15 százalékkal á lékk l az országos á átl átlag alatt l tt mozog az á ár, míg í a Dél-Dunántúlon 30%-kal magasabb. Az átlagos minőségű őségű szántó s á ó hektáronkénti e á o é ára á a is s je jelentős e ős eltéréseket mutat, a legtöbbet az Észak-Alföldön és a Dél-Dunántúlon kell fizetni (350-900 ezer forintot), a legkevesebbet Észak Észak-Magyarországon Magyarországon és a Dél DélAlföldön (250-400 ezer forintot hektáronként).
2012-ben 2012 ben a mezőgazdasági termőföldárak – a
megelőző két év 6,0, majd 11,5%-os növekedése után – átlagosan 12,8%-kal voltak magasabbak az előző lő ő évhez é h ké képest. t E Ezen b belül lül a földh földhasználat ál t során á legjelentősebb művelési ág, a szántó ára 14,9%-kal nőtt, így 1 hektár szántóföld átlagára 2012-ben 670 400 forint f i t volt. lt A föld á árát át számos á té tényező ő befolyásolja, ezért az ország egyes területein a föld ára az országos átlagtól jelentősen eltérhet. A l d á ább területek legdrágább ül k T Tolna, l Béké Békés é és F Fejér jé megyében vannak, ahol a szántó hektáronkénti ára jjóval 800 ezer forint fölött volt. A legolcsóbban g Nógrád megyében lehetett szántóföldhöz jutni, ahol 1 hektár szántóföld átlagára kevesebb volt, mint az g átlag g fele. országos
Magyarország tavaly előtt ősszel jelezte
Brüsszelben, hogy mivel még mindig nagy a különbség a termőföld hazai és régebbi tagállamokbeli árai között, a hétéves türelmi idő 2011-es lejárta után érvényesíteni szeretné a korlátozást további három évre. A hosszabbítást a lejárat évében, tehát 2011ben kellett kezdeményezni, a lejárat előtt fél évvel.
Egy hektár földterület árai művelési áganként, 2009–2012, HUF Művelési ág 2009
2010
2011
2012
Szántó
491 200
519 300
583 700
670 400
Gyep
242 000
251 600
283 800
320 600
Szőlő
977 000
913 300
1 035 400
1 275 700
Gyümölcsös 663 700
721 200
729 100
873 300
368 900
400 400
440 100
459 000
Erdő
Forrás: KSH
A mezőgazdasági területek közel 60 százalékát
haszonbérbe adják, jellemzően öt-tíz évre kötött szerződéssel A hosszabb távú megállapodást szerződéssel. adókedvezmény ösztönzi; ha öt évnél hosszabb időre szól a bérleti szerződés,, nem kell a tulajdonosnak j forrásadót fizetnie. A bérleti díjak egyébként a csatlakozást követően szintén csak kismértékben nőttek, ő k aminek i k kö következményeként k é ké - az AKI adatai d i szerint - az átlagos földbérleti díj hektáronként 18,8 ezer forint körül alakult alakult, ez 3-6-szor alacsonyabb, alacsonyabb mint az unió régi tagállamaiban.
Országos földbérleti díjak művelési ágak szerint, 2008–2011, HUF/ha Művelési ág 2009
2010
2011
2012
Szántó
24 600
25 900
28 900
32 800
Gyep
10 300
12 000
14 200
16 300
Szőlő
33 600
42 700
42 000
46 400
Gyümölcsös 30 000
32 000
34 500
37 800
13 200
13 800
14 000
Erdő
9 900
