Ingyenes kétheti lap 12 000 példányban
X. évfolyam 7. szám • 2012. április 5.
ÉRDI LAP A
P O L G Á R I
Ö S S Z E F O G Á S
L A P J A
Építészek álmai Érd-Ófaluról – kiállítás az Érdi Galériában – A Budapesti Mûszaki Egyetem Urbanisztika Tanszékének harmad éves hallgatói, Szabó Árpád docens vezetésével, mintegy fél évig kutatták ÉrdÓfalu titkait, hogy megkomponáljanak sok-sok csodálatos tervet. Ezekbõl a tervrajz-álmokból, makettekbõl szervezett kiállítást Ágó Mátyás Érd város fõépítésze az Érdi Városi Galériában.
S
zabó Árpádot arról kérdeztük, hogy miért készültek a tervek és mi lesz a sorsuk? – A tanszék hallgatói azt a feladatot kapták, hogy kutassák Érd-Ófalut egy fél évig, fogalmazzák meg ötleteiket, javaslataikat az építészet nyelvén. Az elv az, hogy Budapest környéki, sok építészeti és táji jellegzetességgel rendelkezõ települést keresünk fel. Egy településsel akkor lehet foglalkozni, ha minél alaposabban megismerjük adottságait, értékeit, lehetõségeit, fenntarthatóságát. A cél a szemléletet tükrözni, helyi funkciókat javasolni, minél több ötletet felvetni, amelyeket megmérettetünk a közösség elõtt. Érd-Ófalura azért esett a választás, mert növekvõ, rengeteg problémával rendelkezõ településrész, amelyrõl a hallgatókkal beszélgetni kell, és egészen különleges táji és építészeti adottságokkkal rendelkezik. A félév alapelve, hogy nemcsak épületeket tervezünk, de az utolsó részletig ismerjük meg, túllépve a helyi kötõdésbõl adódó korlátokon, kicsit kívülálló szakemberként nézve. A tervek nem befektetõi megrendelésre ké-
Egy tabló a tervekkel szültek, tehát nem lesz közvetlen folyománya, nem az a cél, hogy minél hamarabb megépüljön belõle valami, hanem a gondolkodás, hogy hol is lehetne egy közösségi tér vagy egy kézmûvesház, milyen funkciókat lehet, kitalálni, hogy ne sérüljenek a települési adottságok, induljon el a helyi párbeszéd, gondolkodás. Szerencsés esetben befolyásolná a hosszabb tá-
vú rendezési tervet, hiszen megalapozott vizsgálatok vannak a tervek mögött. A fiatalok nagyon lelkesek voltak, nem csoda, hiszen Ófaluban hihetetlenül elemi, õsi dolgok vannak, spirituálisan erõs környezet. Az egész program arról szól, hogy a lakosok tudatában legyenek a település értékeivel, amely közelrõl nem mindig látszik.
Érden is „születnek csillagok” A
napokban Te is lehetsz csillag! térségi szervezésû tehetségkutató versenyt tartottak a Szepes Gyula Mûvelõdési Központban. Korábban Ki mit Tud? néven vált ismertté ez a rendezvény, amely már akkor is igen közkedvelt volt az érdi és a szomszédos régió fiataljai körében. A mûvelõdési központ 2008-ban és 2009-ben a megyei tehetségkutató versenyhez is csatlakozott. Ezeken a versenyeken több olyan fiatal is részt vett, akik késõbb országos hírnévre is szert tettek, mint például a Csillag születik döntõjébõl ismert Szabó Ádám harmonikás vagy az X faktor válogatásán sikeresen szereplõ Németh Katica. A verseny célja, hogy bemutatkozási és szereplési lehetõséget kapjon minél több tehetséges fiatal és amatõr csoport, akik a fellépéssel biztonságot szerezhetnek a színpadon. A tehetségkutatás mellett a tehetséggondozás szerepe is hangsúlyos, azaz a jelentkezõkkel a késõbbiekben is kapcsolatot tartunk, és azt szeretnénk, hogy rendezvényeink szereplõi, részesei legyenek. A mostani versenyre 60 mûsorszámmal közel 200 fiatal jelentkezett. A döntõn már 32 mûsorszámot pontozott a zsûri, melynek tagjai Bazsinka Zsuzsanna Érdemes mûvész, Kovácsné Mogyorósi Erika gyermek könyvtáros, Boros Csaba zeneszerzõ, a Republic együttes tagja, Dudás Tibor táncmûvész és Szedlacsek Emília a mûvelõdési központ igazgatója voltak. A versenyzõk 7 kategóriában: vers- és prózamondó, ének, komolyzene, könnyûzene, modern tánc, társastánc és egyéb kategóriában méretethették meg önmagukat, mutatkozhattak be egyéniben vagy csoportban. Az eredményhirdetés elõtt meglepetés vendégként, Szabó Ádám a „Csillag születik” ismert televíziós tehetségkutató mûsor döntõse is fellépett, a közönség vastapsa kíséretében. Kevesen tudják Ádámról, hogy érdi és a Lukin László Mûvészetoktatási Intézményben Szokolai Zoltán tanár úr tanítványaként tanult harmonikázni.
Húsvét Á
tpolitizált világunkban a kereszténység legnagyobb ünnepén, húsvétkor az emberek többsége nem Krisztus szenvedéseire, elárultatására, kereszthalálára és feltámadására gondol, hanem rögtön rávetíti mindezeket saját életére, családjára, hazájára, akár egész kontinensére. Aki látta a sokat vitatott Passió címû filmet, képet kaphatott Krisztus valós kínjairól, átélhette a korbácsolást, a keresztcipelést és a kínhalált is, és valódi katarzist érezhetett a feltámadás sejtelmes képsoránál. Társadalmunk sajnos egyre jobban szekularizálódik, egyre kevesebben gondolnak az ember és Isten fia halálára és feltámadására, inkább lefordítják mindezt hétköznapi nyelvre. Talán jó ez, talán nem. Jó annyiban, hogy látunk példát kiútra a legnehezebb helyzetekbõl is. Látjuk, hogy érdemes lehet vállalni a szenvedést, legalábbis elviselni akkor, ha annak valami jó lesz az eredménye. Érdemes áldozatot hozni a jövõért, ha abba beletartozik családunk, gyermekünk, nemzetünk. Természetesen nem gondolom, hogy vérünket kell adnunk a jövõért, ma erre már nincs igény, és remélem, nem is lesz. Mindennapi áldozatvállalásunk sokkal prózaibb, és sokszor nem is önként vállaljuk, inkább elszenvedjük. Nem kell krisztusi magasságokba emelkednünk, nem vernek át szögeket kezünkön és lábunkon, és mégis, célunk csak a feltámadás lehet. Ahogy karácsony a születés, húsvét a feltámadás, az újraszületés. Ekkorra a természet is fordul egyet. Ha kinézek a kertbe, látom a cseresznyefát bimbózni és az aranyesõt virágozni, az eldugott sarkokban ibolya kéklik, és a téli csönd után a nyitott ablakon behallik a madárszó. Talán a mi lelkünk is feltámad ilyenkor, és el tudjuk felejteni a mindennapok nyomorúságát és a ránk zúduló bulvárpolitika mocskát. Meg kell ráznunk magunkat, és feltámadt lélekkel tovább kell haladnunk azon az úton, amely a negyvenöt + négy + nyolc év kommunista-szocialistaliberális közjátéka után ismét járható lett. A balliberális oldal folyamatosan „feszítsd meg”-et kiabál, és nem hisz a feltámadásban. Mi hiszünk, és ezért bízhatunk abban, hogy Isten és a segítség közel van. ORLAI SÁNDOR *****
Golgota Regengart Anna Blanka, cselló
Frutti tánccsoport
A szervezõk gratulálnak a díjazottaknak és köszönik a versenyre felkészítõ pedagógusok munkáját. A zsûri döntése alapján az alábbi eredmények születtek: Vers- és prózamondó kategória I. hely Erényi Júlia, VMG 10. osztály I. hely Jónás Judit, VMG 9. osztály Komolyzene I. hely Regenhart Anna Blanka Marianum Általános Iskola 4. osztály I. hely Szabó Gergely, Lukin László AMI 8. osztály II. hely Horváth Ádám, Lukin László AMI 12 éves Különdíj: Varga Gréta, Lukin László AMI 10. osztály Ének kategória I. hely Koller Virág, Kõrösi Csoma Sándor Általános Iskola 5. osztály I. hely Fazekas Mercédesz, Lukin László AMI 4. osztály II. hely Soós Marci, Lukin László AMI 2. osztály III. hely Petrás Mátyás, Lukin László AMI 3. osztály Könnyûzene kategória I. hely Break the Rules Együtes /Törökbálint, Bálint Márton Középiskola 11. osztály
I. hely Szombathy Dominik és Mészáros Kevin/ Gárdonyi Általános Iskola és Gimnázium 9. és 10 osztály II. hely Pálházy Alexandra és Kovács Anita/ Kõrösi Csoma Sándor Általános Iskola 8. és 5. osztály Egyéb I. hely Balogh Attila Kós Károly Szakképzõ Iskola 10. osztály II. hely Papp János és Kiss Christopher/ Martonvásár, Beethoven Általános Iskola 5. és 7. osztály III. hely Cukorfalatok, Gárdonyi Géza Általános Iskola és Gimnázium 3 b. osztály Társastánc I. hely Bonton Tánc Sport Egyesület II. hely Vidovenyecz Tamás és Orbán Rita/ Gárdonyi Géza Általános Iskola és Gimnázium 10. osztály Modern tánc I. hely Májer Dorottya/ Érdi Torna ClubAkro- Jazz Táncszínház II. hely Érdi Torna Club- Akro Jazz Táncszínház III. hely Frutti Tánc Sport Egyesület Különdíj: Bonton Tánc Sport Egyesület LUKÁCS ORSOLYA szervezõ
Feszítsd meg, feszítsd meg! Kiáltott a tömeg, De Õ, csak mosolygott, Nem vádolt, nem felelt. Fején töviskoronával, Vállán a kereszttel, A Megváltó és a tömeg, A Koponyák hegyére, A végsõ megpróbáltatás Helyére indult. Ha megbotlott ütötték, De akik szerették, Segítették, vinni A keresztet, és siratták, A világ Megváltóját. Kezét és a lábát, Keresztre szögezték, Megalázták, de tûrte, Mert a szeretetet hirdette. Délután háromkor, Sötét lett a világ, És a Megváltó lelke, A mennybe szállt. HORVÁTH PÁL
Következõ számunk április 19-én jelenik meg!
2
X. évfolyam 7. szám • 2012. április 5.
ÉRDI LAP Ki érti ezt?
ZÖLD TAGOZAT
Karakterbérgyilkosok
R
on Werber. Emlékszik valaki erre a névre? (Habár jobb lett volna elfelejteni, illetve meg sem ismerni.) A 2002-es országgyûlési választási kampány gyûlölettani atyamestere volt szocialista részrõl, de tanult tõle az egész balliberális oldal, az SZDSZ-tõl kezdve a mai LMP-ig – és sajnos úgy néz ki, a Jobbik is hozzányúlt tanaihoz. Mit is mondott egy felkészülésen Ron Werber? „Nagy szarban vagyunk, de gyõzni fogunk. Két héten belül visszamegyünk az utcákra. Le kell rohanni az embereket”. Sajnálatos módon egy érdi szocialista, Tóbiás József MSZP pártigazgató is beszállt a gyûlöletkampány ideológiai megalapozásába, amikor ehhez még hozzátette: „Ne legyünk szemérmesek abban, hogyan jutassuk el az üzeneteket a polgárokhoz. Ezen a meccsen fair play díjat nem osztanak. Nem érdekelnek az etikai és választási kódexek...” A balliberális oldal ezen túl nem tanult szinte semmit. A Fidesz állíthat bármely posztra bárkit, rögtön megbízást kap néhány karakterbérgyilkos, és kitartó munkával vagy keres néhány homályos foltot, vagy kitalál valamit, esetleg – és ez a leggyakoribb – a kettõt kombinálja. Mert „nem zörög a haraszt, ha nem fúj a szél”. És a szelet a baloldal és sajtója fújja. Schmitt Pál csak egy a sok közül, mert szinte az összes élvonalban lévõ kormánypárti politikusról felröppentek már ilyen-olyan rágalmak, pletykák, felfújt régmúlt tettek és események. Orbán Viktorról például nemrég Gyurcsány állította, hogy lumpenproli családból származik, holott szülei értelmiségiek, de ez a DK celebjét nem izgatja. De volt már Orbán cigány és KISZ-titkár, volt palotája a tokaji szõlõhegyen, voltak bányái és hatalmas földbirtokai. Jól emlékezhetünk Kövér László „köteles” legendájára, amelyet Gyurcsány talált ki, mint azt Lengyel Lászlónak elmesélte, és õ meg is írta könyvében. De a legenda azóta is tartja magát. Most jó alkalmat láttak Schmitt Pál kikészítésére. Ellenben Horn Gyula pufajkás megtorló közszereplése nem ütötte meg toleranciaszintjüket, ugyanígy a D-209-es ügynök miniszterelnök maradhatott miattuk, Lendvai Ildikó hajdani cenzor demokrata lehetett, Gyurcsány Ferenc az elévült áfaés adóügyeivel, visszlízingjeivel, Fittelinával és a kádkõgyárral együtt a mai „demokratikus” ellenzék ballib oldal által megbecsült vezéralakja, Bajnai a Wallissal már-már megváltó, és a sort hosszasan folytathatnám. Folyamatosan vicsorgott az állítólag a cenzúra fogságában senyvedõ balliberális sajtó, hogy szégyen és gyalázat, az államfõnek azonnal le kell mondania. Tizenketten ülõsztrájkot is indítottak, ezren felvonultak, hát mit mondjak, hatalmas erõ ez. A végén mégis elérték céljukat, de milyen áron? Schmitt Pál lemondott, és biztosak lehetünk abban, hogy nem fogják ennyivel beérni. Mondjon le Orbán Viktor, Lázár János, Martonyi János, Kövér László, Erdõ Péter, a tévéelnök és azok is, akik még nem kerültek a bérgyilkosok puskacsövei elé. Ha engedünk ennek a gyûlöletkampánynak, hamarosan az Árpád-házi szentekre is sor kerül. A ballib oldal még mindig forradalmi hevületben ég, „tör elõre” ifjú és agg serege, tör-zúz, nem törõdik azzal, hogy a pillanatnyi politikai elõnybõl mekkora kár származik az országra nézve, mekkorát szívnak miatta azok a magyarországi és nem magyarországi honfitársaink, nemzettársaink, akikért állítólag küzdenek. Addig mondták és mondták bel- és külföldön, míg le nem minõsítették gazdaságunkat, az EU elé nem citáltak minket, szankciókkal nem fenyegettek, de ugyanezt tették a kettõs állampolgárság ürügyén, amikor nem a magyar érdekeket, hanem a szlovák, román stb. nacionalisták érdekeit szolgálták. Persze õk hagyományosan internacionalisták, mivel külföldrõl jön a pénz (v.ö.: vörös segély). Egyre többen vetik fel, hogy akkor nosza, a jobboldal is indítsa el kommandóit, és derítsék ki minden egyes balliberálisról, õk vajon milyen diplomamunkát adtak le? Szorgos munkával biztosan ki lehetne deríteni, hogy tizedrészük sem felel meg igazán egy eredményes diplomamunka kritériumainak. Valószínûleg ezt is kellene tenni. Hajrá „Célpont”-os gyerekek! Egyet nem árt emlékezetünkbe idézni: nagy lehetõséget szalasztott el Magyarország, amikor a Sólyom László vezette alkotmánybíróság megsemmisítette a Zétényi-Takács-féle igazságtételi törvényjavaslatot, ami a nyilas uralom végétõl a rendszerváltásig (azaz többnyire a Magyar Népköztársaság idején) politikai okokból elkövetett, de jogilag meg nem torolt bûncselekmények (vagyis ahol politikai okokból, vagy politikai utasításra nem fogták perbe az elkövetõt) elévülhetetlenségét kívánta törvénybe foglalni. Azóta – bízva az emberi feledékenységben – a régi rend fenntartói megpróbálnak átvedleni demokratává, megpróbálják elhitetni az elhihetetlent, és ehhez minden nemtelen eszközt igénybe vesznek. Ha engedünk nekik, végünk, és azon kapjuk magunkat, hogy a következõ választás után nagy mellénnyel ismét egykori tönkretevõink és tanítványaik ülnek a nyakunkon. Az a kérdés, félreállunk és letöröljük, vagy kemények leszünk és visszavágunk? VITRIO L.
ÉRDI LAP A polgári összefogás lapja Alapította az Összefogás Egyesület Kiadja a BALATONI 19 MANAGER KFT. Felelõs kiadó a kft. ügyvezetõje Felelõs szerkesztõ: ORLAI SÁNDOR Szerkesztõség: 2030 Érd, Budai út 16-18. Telefon: 06-20/9205-496. Honlap: www.erdilap.hu, E-mail:
[email protected] ISSN 1589-9950 Nyomdai elõállítás: Ringier Kiadó Kft. Nyomda Felelõs vezetõ: Bertalan László nyomdaigazgató Hirdetésfelvétel: 06-20/355-47-10, 06-20/543-81-68 e-mail:
[email protected] ÉRDI LAP Ügyfélszolgálati Irodája a Budai út 16-18. szám alatt. Hirdetésfelvétel, apróhirdetések felvétele minden hétköznap: 8-tól 16 óráig. Telefon: 06-23/364-017, 06-20/355-47-10
Érdi Városi Polgárõr Egyesület 2030 Érd, Fûtõ u. 41. Macsotay Tibor elnök Ügyfélfogadás: minden pénteken 17-18 óra között. Diszpécserszolgálat: 0-24 óráig. Telefon: 06-23/374-459, 06-30/621-2580, 06-30-621-2596, 06-30-621-2579. Adója 1%-ával támogassa a közbiztonságot!
Adószám: 18703117-1-13
A hulladék, mint nyersanyag A
mint azt Illés Zoltán, a környezetügyért felelõs államtitkár az új hulladékgazdálkodásról szóló törvény vitájában parlamenti felszólalásában elmondta, még mindig úgy tûnik, hogy a hulladéknak – mint erõforrásnak – nem tulajdonítunk kellõen fontos nemzetgazdasági jelentõséget. Azaz a hulladékban rejlõ lehetõségeket nem aknázzuk ki, rosszul gazdálkodunk a lehetõségekkel. Ezért állt elõ az a helyzet, hogy ma Magyarországon a települési szilárd hulladék többsége – körülbelül 75 százaléka – lerakókba kerül, nem pedig hasznosítókba. Csak jellemzésképpen: ugyanez az arány Ausztriában körülbelül 3,7 százalék (azaz 3,7 százaléka kerül lerakókba), Németországban vagy Hollandiában pedig alig több mint 1 százalék. Nem tévedés, 1 százalék! Érdemes szemlézni az államtitkár úr néhány további gondolatát is! Amíg Magyarországon a települési hulladék körülbelül 17 százalékát hasznosítják anyagában, (tehát papírból papírt, mûanyagból mûanyag, üvegbõl üveg), addig Belgiumban ugyanez az arány körülbelül 60 százalék, Németországban körülbelül 65 százalék, Ausztriában pedig körülbelül 69 százalék. Óriási különbség! Vagyis ahelyett, hogy a hulladékból hasznos alapanyagot, termékeket állítanánk elõ, és azokat a kereskedelmi forgalomban értékesítenénk, Magyarországon a hulladékot lerakjuk, így hagyjuk, hogy a benne rejlõ erõforrások elvesszenek, és nem utolsósorban környezetszennyezést idéznek elõ, azaz terheljük a környezetünket. Éppen azért a több éve folyó szakmai munka célja az, hogy a vonatkozó EU-s irányelv egyik legfontosabb célkitûzését elõsegítse: a hulladékképzõdés megelõzését, illetve csökkentését. Ezt a törekvést alapozza meg a hat évre szóló nemzeti megelõzési program, amelyet elsõ alkalommal 2013. december 12-éig – járási szinten – kell majd kidolgozni. A hulladék mennyisége úgy csökkenthetõ, hogy egyre kevesebb hulladékot viszünk a lerakóba és egyre többet a hasznosítókba, így ott könnyebben, gyorsabban és hatékonyabban tudják hasznosítani, és a hasznosított anyagot pedig végsõ soron visszavinni a termék-anyag körforgásba. A megfelelõ hasznosítási kapacitások kiépítése össztársadalmi érdek, amely nemcsak a környezetünk megóvását biztosítja, de munkahelyeket is teremthet, új ágazatoknak adhat lökést, és ennek alapjai, kapacitásai, gépi igénye ebben a pillanatban is megvan Magyarországon. A hulladékképzõdés csökkentése és a hasznosítási arányok növelése nemcsak cél, de kötelezettség is egyben. Az említett európai uniós irányelv ugyanis minden tagállam számára elõírja, hogy a háztartási és a háztartásihoz hasonló hulladékból származó üveg-, fém-, mûanyag- és papírhulladék újrahasználatra történõ elõkészítésének és újrafeldolgozásának mértékét 50 százalékra, a nem veszélyes építési-bontási hulladék újrahasználatra történõ elõkészítését, újrafeldolgozását és egyéb, anyagában történõ hasznosítását pedig 70 százalékra kell növelni 2020-ig. Az irányelv elõírja továbbá, hogy a települési hulladék részeként lerakásra kerülõ biológiailag lebomló szervesanyag-mennyiséget az 1995ben országos szinten képzõdött, a települési hulladék részét képezõ bio-
lógiailag lebomló szervesanyagmennyiséghez képest 2016. július 1jéig minimum 35 százalékra kell csökkenteni. Tehát az, ami komposztálható, nem kerülhet szeméttelepre, hanem azt nagy méretekben vagy családi házas környezetben komposztálni kell. Ahhoz, hogy ezek a célok idõben teljesülni tudjanak szükség van arra, hogy hasznosítási kapacitásainkat növeljük, és a hasznosítható hulladékot eltérítsük a lerakótól. Ezt a célt szolgálja a törvényjavaslat által bevezetett hulladéklerakási járulék, amely a környezõ országokban már bevált és évek óta mûködõ intézmény, tehát az európai uniós tagországokon belül mûködõ intézmény, elvárás ugyanakkor az Európai Unió által. A járulék lényege, hogy ha a lerakás drágításával a lerakás nem lesz többé olcsó megoldás, és a hasznosításnak nagyobb teret és több lehetõséget biztosítunk, akkor a hulladék nagyobb arányban hasznosulhat. Ugyanakkor a már bevezetett termékdíjrendszer ösztönzésképpen hat a szelektív gyûjtés és az anyagában történõ újrahasznosítás nagyobb mértékû megvalósításában. Tehát nem az lesz, hogy áthárítják a lakosra ezt a bizonyos hulladéklerakási járulékot; annál is inkább nem tudják ezt megtenni az érintett gazdálkodó szervezetek, mert központi árszabályozás lesz. Másrészt pedig nem éri meg, hiszen hogyha szelektíven gyûjtik vagy utóválogatással kinyerik a nyersanyagnak minõsülõ papírt, mûanyagot, fémet, üveget, azután támogatást kapnak, pontosan abból a termékdíjból fakadóan, amelynek letéteménye az a törvény, amely jelen pillanatban is életben van. A hulladéknak a lerakóktól történõ eltérítését és a nagyobb arányú hulladékhasznosítást segíti elõ az is, hogy 2015-ig elkülönített hulladékgyûjtési rendszert kell felállítani a háztartásokban képzõdõ üveg-, fém-, mûanyag- és papírhulladékok vonatkozásában. Szakmai tekintetben a hulladékszigetekkel az a gond, hogy bebizonyosodott, hogy az összesen keletkezõ lakossági hulladék legfeljebb 10 százalékát lehet így összegyûjteni. Fizikai képtelenség növelni a konténerek számát vagy az égig emelni a méretüket. Tehát nem ez a megoldás, hanem ezeket meg kell hagyni, töltsék be a funkciójukat, de ugyanakkor háztól házig, ajtótól ajtóig történõ szelektív hulladékgyûjtést kell megvalósítani, mint ahogy az már történik ebben az országban számos helyen. A hulladék elkülönítetten történõ gyûjtésének ösztönzése elõsegítheti
azt, hogy a lakosok több hulladékot vigyenek a szelektív és kevesebbet a vegyes hulladék gyûjtését szolgáló gyûjtõedényekbe. Ilyenformán el lehet érni Magyarországon, hogy a lakosságnak csak azon hulladék után kelljen fizetni, amit nem gyûjt szelektíven. Tehát az emberek ösztönzése ezáltal bekövetkezhet. Ennek révén a hasznosítókhoz nagyobb mennyiségben kerülhet hasznosítható hulladék, ugyanakkor kevesebb kerül a lerakókra. Ezeknek a céloknak biztosít alapot az irányelv által továbbfejlesztett hulladékhierarchia rendszere, amely elõírja, hogy a hulladékgazdálkodási tevékenységek gyakorlása során meghatározott elsõbbségi sorrendet kell biztosítani. Ez azt jelenti, hogy a legjobb megoldás a megelõzés, azonban ha ez bizonyos körülmények között nem lehetséges, akkor a lehetõ legtöbb hulladék esetében kell alkalmazni az újrahasználatot, valamint az újrafeldolgozást. Sajnos például a mûanyaghulladékok esetében a közel 40 fajta mûanyag közül 3-4 fajta hasznosítható újra anyagában. Ebbõl pedig az következik, hogy égetni vagy pirolizálással ezt a mûanyagot olajjá alakítani és azt égetés révén villanyárammá konvertálni csak abban az esetben lehetséges a mi idevonatkozó jogszabályi rendelkezéseink alapján, ha az nem újrahasznosítható. Tehát csak a maradék maradékának maradékát lehet égetni, illetve pirolizálással átalakítani. A lerakást kell elkerülni, és az anyagában történõ újrahasznosítást kell támogatni! Az Európai Unió 2014-tõl, '15tõl, '16-tól olyan magas begyûjtési arányokat vár el a tagországoktól így Magyarországtól is - hogy ha Magyarország azt nem teljesíti, akkor kötelességszegési eljárás lesz Magyarországgal szemben. Az elsõ bírság 90 millió euró, utána minden nap 85 ezer euró addig a napig, amíg Magyarország nem teljesíti az elvárásokat, és ha Magyarország - vagy bármely más tagország - egyáltalán nem teljesíti, akkor sem a strukturális, sem a kohéziós alapokból nem kaphat pénzt. Nem a hulladékgazdálkodásra, hanem semmilyen területre, sem autópálya-építésre, sem kórházi projektekre! Tehát innentõl kezdve van annak tétje, hogy a magyar kormánynak olyan intézkedéseket kell tennie amelyekkel egyrészt ösztönzi, másrészt kikényszeríti akár a közszolgáltatásban szereplõktõl, cégektõl, akár a lakosságtól, hogy megérje a nagyobb szelektivitás irányába elmenni, mint ahogy ez történik Európa más országaiban is. SIMÓ KÁROLY
A Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Zöld Tagozata tisztelettel meghívja
„Süss fel nap!” – a napenergia hasznosításról címmel szervezett tavaszi rendezvényünkre Az élénk lakossági érdeklõdésre tekintettel másfél hónappal, május 15-ig meghosszabbították a 2,97 milliárd forint keretösszegû, napkollektoros pályázat beadási határidejét. A program közvetett hatásként lokális munkahelyeket teremt az építõiparban, általa megrendelésekhez jutnak az ágazat hazai kisvállalkozói. A pályázati támogatással megvalósuló fejlesztések hozzájárulnak Magyarország klímavédelem területén vállalt nemzetközi kötelezettségei teljesítéséhez is. Mit lehet tudni a napenergia háztartásban történõ hasznosításáról – ezen belül a napelemekrõl, napkollektorokról? Ez az a téma, amelyrõl beszélgetni szeretnénk, de várjuk a további javaslatokat is a
[email protected] email címre! Meghívottaink a helyi közszolgáltatók, civil szervezetek, a téma szakértõ elõadói!
A rendezvény a Városi Galéria Elõadótermében (Alsó u. 2., emelet), 2012. április 10-én 18,00 órakor kezdõdik. Érdeklõdni a
[email protected] email címen lehet. Szeretettel várunk minden érdeklõdõt! SIMÓ KÁROLY és BADA ZOLTÁN
3
X. évfolyam 7. szám • 2012. április 5.
ÉRDI LAP Új igazgató a Csuka Zoltán Könyvtár élén azsóné Megyes Klárának, a Csustratégia megvalósítást lehetõvé tevõ B ka Zoltán Városi Könyvtár vezeeszközérõl. Foglalkozik a város (köztõjének közalkalmazotti jogviszonya pont) és városrészi (külterületi) sajá2012. március 8-i nappal – kérésére, közös megegyezéssel – a Közgyûlés 283/2011. (VII.28.) KGY. határozata alapján megszüntetésre került. Az igazgatói állásra hárman nyújtottak be pályázatot, küzülül egyedül Sebestyénné Majchrowska Ewáé volt érvényes. A háromtagú bizottság egyik tagja, a Magyar Könyvtárosok Egyesületétõl delegált könyvtári szakértõ, Fehér Miklós véleményének összegzése az érvényes pályázatról a következõ volt: „Sebestyénné Majchrowska Ewa (jelenleg az érdi Csuka Zoltán Városi Könyvtár megbízott igazgatója) pályázata mind külsõ formájában, mind tartalmában a legegységesebb és legtartalmasabb. Szemlélteti a pillanatnyi helyzetet, reális értékelésbõl kiindulva fogalmaz meg megvalósí-
tandó célokat. Szól napjaink és a jövõ könyvtára szolgáltatás stratégiájáról, a sokszínû, együttmûködés révén szolgáltató gyûjteményrõl, mint e
tosságokkal, teendõkkel. Pályázatának egyik erõssége éppen az együttmûködõ partnerek számbavétele, az együttmûködés formai és tartalmi kérdéseinek taglalása. A realitás talaján áll és mégis koncepciózus, nem megszüntetésre, hanem elõre lépésre épít és ösztönöz. Pályázata, melyet elfogadásra ajánlok, az általam kialakított értékelési rendben elérhetõ 90 pontból 62 pontot ért el. Szakmai véleményemet összegezve Sebestyénné Majchrowska Ewa igazgatói megbízását javaslom a Tisztelt Közgyûlés számára.” Sebestyénné Majchrowska Ewa 1958-ban született Lowiczban, Lengyelországban. Tanulmányait Varsóban és a Sziléziai Egyetemen végezte. 1991 óta dolgozik könyvtárosként Érden, 1997 óta a könyvtár igazgatóhelyetteseként.
Gyarapodó Pest megye A tavalyi népszámlálás elõzetes adatai szerint tavaly októberben 2,1 százalékkal kevesebben éltek Magyarországon, mint az azt megelõzõ, 2001. február 1-jei összeírás idején.
A
z elõzetes adatok szerint Magyarországon 9.981.865-en éltek. A természetes fogyás (a születések és a halálozások különbözete) mértéke növekvõ: az 1990-es évtizedben évente átlagosan 33 ezer, 2000 után pedig 35 ezer volt. Az EU-tagállamok közül Magyarországon tart a legrégebb óta, 1981-tõl a monoton népességcsökkenés. Magyarországon folytatódott a népességkoncentráció, a fõvárosból és Pest megyébõl álló közép-magyarországi régióban a népesség figyelemre méltó módon emelkedett, ezen kívül kizárólag Gyõr-MosonSopron megyében nõtt a lakosság száma, míg a csökkenés Békés me-
gyében a legnagyobb, 9 százalékos. A 2001. évi népszámlálás óta eltelt idõszakban az ország csaknem valamennyi megyéjében csökkent a lakónépesség. Kivételt képez Pest megye, ahol a lakosság nagymértékben, közel 13 százalékkal nõtt. Pest megyében 1 223 000 ember él, 151 ezer fõvel több, mint 10 évvel ezelõtt. Ebbõl 801 ezre élnek városokban, 422 ezren községekben. Az adatok azt mutatják, hogy az ország lakosságának 12,3 százaléka a megyénkben él. Az elmúlt tíz évben tovább erõsödött az a folyamat, hogy az ország lakónépessége Közép-Magyarországra koncentrálódik: míg 2001ben 28,1, addig 2011-ben a lakosság 29,6 százaléka élt Budapesten és Pest megyében. A növekedésben Pest megye gyarapodása játszott döntõ szerepet, a fõváros lakónépessége – bár csekély mértékben – tovább csökkent. A többi régió és megye lakosságának országon belüli
aránya nem, vagy alig változott. A vándorlási folyamatok legnagyobb nyertese az elmúlt évtizedben Pest megye volt, ahol a bevándorlási többlet eredményeként mintegy 150 ezer fõvel gyarapodott a népesség. Pest megyében jelentõs mértékben, 84 fõvel nagyobb a népsûrûség az országos átlagnál. Forrás: MTI
Elhunyt Dizseri Sándor
87 éves korában elhunyt Dizseri Sándor az érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium igazgatója (1964 és 1982 között). Dizseri Sándor Érd város díszpolgára volt. Temetése április 10-én, kedden, 15 órakor lesz az érdi köztemetõben.
Biztonság??? „Ha ma nem változtatsz, holnap is úgy élsz, mint tegnap” „Biztosítás – biztonság.” Talán még sokan emlékeznek valamelyik biztosító reklám jelszavára. Azt az érzetet akarta közvetíteni, hogy nyugodtan bízd rájuk magadat, ha rendszeresen fizeted a havi biztosítási díjat, biztosan melletted állnak, ha bajba kerülsz. A mellé állással általában nem is volt soha baj. Odaálltak, vagy az ügyfélszolgálati irodájukban odaültek a kedves ügyfél mellé, vagy vele szembe, és kedvesen felvilágosították, hogy miért is gondolja rosszul, hogy a bajában az elvárt mértékben, vagy egyáltalán bármilyen mértékben is pénzt kellene kapnia. Nem, nem, egyáltalán nem biztosítás témában született ez az írás. A biztonság lenne a veleje mondandómnak. A biztonsággal kapcsolatban meg, hogy létezik-e egyáltalán. Kire, kikre számíthat az ember, ha bajba kerül. A bibliai történetben a Bethesda tó partján Jézus talál egy nyomorékot, aki már huszonhárom éve ott dekkol a víz mellett és arra vár, hogy legyen valaki, legyen egy embere, aki legalább betaszajtja a vízbe, amikor annak tükre fodrozódni kezd az angyal megjelenésére (mert aki akkor elsõként belemegy a vízbe, meggyógyul), de hiába. Amikor rendben mennek körülöttünk a dolgok, temérdek kapcsolódási ponttal bírunk. Ismerõsök, "barátok", üzletfelek, munkáltatók, pénzünket fialtatni vállalkozó befektetõk, életünket jobbá tenni akaró direkt értékesítõk siserahada, bankok és a már fentebb is említett biztosítók. Dõl ránk, mint valamely értékesítési célcsoporthoz tartozóra, a tömegmédiából a jobbnál jobb ajánlatok özöne. Még néha politikai tényezõk is próbálnak idõnként a kedvünkbe járni, még akkor is, ha nem több az ajánlatuk, mint egy valami a nesze semmi, fogd meg jól, széles választékából. Történjék csak valami kis gikszer, amikor kiesünk a célcsoportból, mindjárt ott találjuk magunkat a Bethesda tó partján, eltûnnek mellõlünk mindazok, akiknek a hozzánk fûzõdõ viszonya nem volt több mint üzleti. Az ember a bajban ott marad põrén, védelem nélkül egyedül, akár egy magányos atom a végtelen hideg ûrben és nincs kibe, mibe kapaszkodnia, csak csapódik ide és oda a többi magányos, hozzá hasonló részecskével való, véletlenszerû ütközésektõl. Már arra sincs sem esze, sem megfelelõ tapasztalata, hogy akár össze is foghatnának. Az elmúlt évtizedek során (a dolgokra visszatekintve lehet leginkább látni a logikus ok-okozati összefüggõ rendszerbe állását, valamely folyamatnak) nagyon is szisztematikusan vertek szét egy sok évezredes rendszert, amelyik az emberi kapcsolatok olyan szövetét jelentette, amelyik megvédte az egyént a bajban. Amikor elhitették az egyénnel, hogy a világ attól megy majd elõre, ha baromira modern lesz, be is sétált egy olyan csapdába, amibõl nagyon nehéz kicurukkolni. Mert a modernséget hirdetõ megmondók rögtön le is stoppolták maguknak a jogot, hogy megmondják, mi a modern. Nézzük csak meg pár példa alapján: a városba költözés (a falu az elmaradottság jelképe), az egyén törekvése mindenek felett (a közösség nem engedi a kibontakozást, beleszól az egyén életébe), a nõk egyenjogúsítása a férfiakkal (amivel lefokozták õket egy alacsonyabb létsíkra, ahelyett, hogy a nõiséget emelték volna a nõket megilletõ helyre), a család szerepének, fontosságának teljes szétzüllesztése. Egy másik dimenzió még ettõl is nagyobb kárt okoz az egész Föld nevû bolygón. A fogyasztás világának két szörnyû, kártékony és pazarló fundamentuma, ami úgy beívódott az emberek gondolkodásába, hogy el sem tudják nélkülük képzelni az emberi létet. Az egyik a fogyasztás, a másik meg a gazdasági fejlõdés hajszolása. Mára a fogyasztás oltárán mindent sikerült feláldozni. Szinte sehol nincs már olyan termék – az úgynevezett tartós fogyasztási cikkek piacán meg fõleg nincs –, amelyik (az autótól a lábbeliig) ne eleve úgy készülne, hogy pár év, vagy néhány hónap után szinte magától menjen tönkre és annyira drága, vagy éppen lehetetlen a megjavítása, hogy a célszemély, a fogyasztó kénytelen legyen újat vásárolni. Nem beszélve az élelem címén elõállított különbözõ vegyszercsomagokról, amelyek ötvenéves korukra majd minden embert rákényszerítenek a gyógyszeripar gigantikus árbevételeihez való hozzájárulásra. Aztán ott van a mindenek felett álló gazdasági fejlõdés, mint megkerülhetetlen, orákulumszerûen imádott csodaszer. Ha azt sikerül elérni, minden jó lesz. Fújni kell a lufit rendületlenül - míg ki nem pukkad. Ahelyett, hogy a tüdõrepesztõ nagy fújás helyett végre leülne pár okos ember és kidolgoznák azt a gyökeres fordulatot, amelyik teljesen más rendszerbe szervezné az emberi viszonyokat, a termelést, az elosztást. De még elõtte, egyfajta nulladik programként csak össze kéne gyûjteni a világ pénzügyi rendszerének vezetõit és kiköltöztetni õket valamelyik polinéziai lakatlan szigetre, amely körül elég sûrû a cápapopuláció. Mit is tehet ezek után az egyén, hogy növelje biztonságérzetét és valódi biztonságát is? Egyedül semmit! Legfeljebb elsõ lépésként, el kell határolódnia azoktól a lelkét mérgezõ forrásoktól, amelyekbõl folyamatosan kábítják. Aztán szét kell néznie maga körül és megkeresni azokat, akik szintén ki akarnak valahogyan törni abból a világból, amit a tömegkommunikáció, az közszolgáltató cégek, az állami ellátó-, vagy inkább sarcoló rendszer jelent. Nincs mese, be kell látni, hogy az elmúlt évek az ország nagyobbik felét a reménytelenül vesztesek csoportjába sodorta, kényszerítette. Ha ezt sikerült belátni, logikus a következtetés, hogy nem jó úton haladtunk. Ha ez is sikerült, vajon normális dolog-e, hogy épeszû ember továbbra is azt tegye, ami testét és lelkét megnyomorítja? Magyarország – és benne az emberi közösségek – mindig is ragaszkodtak az önállósághoz. Ráadásul egyáltalán nem igaz, hogy ne tudnánk magunkat magas színvonalon ellátni mindazzal, ami a minõségi emberi léthez szükséges (ne tessék elhinni, hogy intelligens mosópor nélkül nincs élet, és ne fogadja meg a fogorvosok szövetségének fogkrémajánlatát sem). Miért is adjuk hát el testi-lelki egészségünket szédelgõ politikai és igazi kufároknak, miközben falvak, tájegységek néptelenednek el, szakmák szûnnek meg, csak azért mert rászoktattak bennünket a külföldi silány, haszontalan bóvlikra? A megoldás valahol abba az irányba van, ahol az egyén kivonul ebbõl a mû világból, eltávolodik a sarcoló állam karmaitól és újraszervezi régi, hagyományos közösségeit. Hogy ha mégis úgy alakul, ne kelljen egyedül kínlódni a Bethesda tó partján. KOPOR TIHAMÉR
4
X. évfolyam 7. szám • 2012. április 5.
ÉRDI LAP
Az iskola élén – Rétvári Sándor
Felhívások Országos tûzgyújtási tilalom március 11-tõl!
A
z egész országra kiterjedõ általános tûzgyújtási tilalmat rendelt el 2012.mácius 11-tõl a vidékfejlesztési miniszter átmeneti idõre. A határozat értelmében az erdõkben, valamint az erdõterületek határától számított kétszáz méteren belül tilos tüzet gyújtani. A tilalom érvényes a felsorolt területeken kijelölt tûzrakó helyekre is, a közút és vasút menti fásításokra, emellett tilos a parlag- és gazégetés is. Aki a tûzvédelmi rendelkezéseket megszegi, erdõvédelmi bírsággal sújtható.
Hulladékudvar
A
hulladékudvar szombati napokon 8-12 óra között tart nyitva, ekkor minden lakossági hulladékot átvesznek. Kérünk minden érdi lakost, hogy ne a környezõ erdõkbe dobálják el a hulladékot, hanem a meghatározott nyitva tartás ideje alatt vigyék be a hulladékudvarba a szemetet, melyhez csak a szemétszállítási díj befizetését igazoló csekk szükséges.
Rétvári Sándor volt igazgató visszaemlékezésével folytatjuk a 65 éves Kõrösi iskola történetét.
A
mikor igazgatóként az Érdi Riminyáki Iskolába kerültem, három szempontból is elõnyös helyzetben voltam: Egyrészt már magam mögött tudtam két év kultúrház vezetõi, egy év múzeumvezetõi és öt év iskola igazgatói tevékenységet. Másrészt olyan igazgató elõdök mûködtek ebben az intézményben, akik méltán lehettek és voltak a példaképeim. Harmadrészt olyan tantestületet vettem át, amely már akkor is a város legjobb pedagógusait foglalta magában és ehhez járult még hozzá a két megörökölt igazgatóhelyettes személye, akik az elsõ naptól kezdve igazi, közvetlen, segítõ, mindenben velem együttmûködõ munkatársaim lettek és maradtak. Amit én elsõ lépésként ehhez hozzá tudtam adni, az a vezetõi múltam, tapasztalatom és fiatalos lendületem volt. Mindenkit arra biztattam, hogy azt és úgy folytassák tanítói, tanári munkájukban, ahogyan addig tették, mert az nagyon eredményes és értékes volt, hiszen már abban az idõben városi viszonylatban is a legtöbb,s a legjobb középiskolába vették fel a végzõs tanulókat. Néhány szervezeti változtatást, újítást próbáltam bevezetni, amely egyrészt az egyéniségembõl, illetve speciális elképzeléseimbõl fakadtak: Rendszeressé és következetessé tettük a havonkénti tantestületi munkaértekezleteket, a szakmai munkaközösségi foglalkozásokat és a félévenkénti nevelési tanácskozásokat. Rendszeressé váltak a minden hétfõ reggel sorra kerülõ összevont iskolagyûlések, valamennyi tanuló és pedagógus részvételével.
Beindítottuk és folyamatosan mûködtek a tanulmányi munkát, a tisztaságot, a rendet és a fegyelmet figyelõ és értékelõ 3-5 fõs tanulócsoportok. Koordináltuk és differencionáltuk az iskolán kívüli tanuló tevékenységeket, fõ figyelemmel a tanulás elsõdlegességére, zavartalanságára. A tartalmi, a szakmai munka tekintetében szorgalmaztam és megvalósítottuk: A kabinetrendszerû tantárgyfelosztáson alapuló órarendet, melynek alapján az osztályok szaktantárgycsoportos-szaktantermi oktatásban vettek részt a kiválóan képzett, nagy gyakorlattal rendelkezõ tanárok vezetésével. Rendszeressé tettük a tanító-tanár bemutató foglalkozásokat (órákat), melyek nagymértékben hozzájárultak, bõvítették a tantestület helyi, szakmai továbbképzését. Egy alkalommal, rendhagyó módon minisztériumi, megyei, városi vendégek jelenlétében, és a helyi iskolák igazgatóinak megjelenése mellett én tartottam egy bemutató tantestületi nevelési értekezlet foglalkozást (ahová a televízió is meg-
hívást kapott), melynek keretében a tantestületi és az egyéni szakmai sokoldalúságot, a pedagógusi kreativitást igyekeztünk a legkonkrétabban megjeleníteni. Fontosnak tartottam és helyetteseimmel együtt megvalósítottuk, rendszeressé tettük óralátogatásainkat, valamint az azt követõ egyénre szabott értékelést, elemzést, szükség esetén a szakmai tanácsadást. Nagyon fontosnak és meghatározónak tartottam a szülõkkel való addig is jó kapcsolat kiszélesítését, olyan formában, hogy létrehoztam és mûködtettem a Szülõk Klubját, melynek keretében közvetlenebb formában és hangnemben próbáltam a létszámában egyre növekvõ szülõi közösséggel megismertetni a legalapvetõbb pedagógiai kérdések és problémák megoldásának lehetõségeit. Összességében jó érzésekkel gondolok az itt eltöltött évekre, mert mind szakmailag, mind emberileg sokat gyarapodtam ebben az intézményben, amelyeket nagyon jól tudtam kamatoztatni további pedagógiai-vezetõi munkámban. RÉTVÁRI SÁNDOR volt igazgató
Ölyvek várják a zámori buszt! KÖZLEMÉNY
A
z Érdi Lapban 2012.március 8-án megjelent, Bálint Ábrahám Edit által írt közleményére az alábbiakban kívánunk reagálni. Közöljük a Mozgáskorlátozottak Érd és Környéke Egyesület Tisztelt tagjaival, hogy az általunk benyújtott bírósági nyilvántartás módosítása iránti kérelmet a Budapest Környéki Törvényszék még nem zárta le, az ügy a mai napig folyamatban van. A módosítás iránti kérelem Bálint Ábrahám Edit leváltását, valamint az új megválasztott elnök Turányiné Karap Marianna beiktatását hivatott eldönteni. Küldötteink már négy Küldöttgyûlésen felmentették elnöki tisztségébõl Bálint Ábrahám Editet. (Az egyesület legfõbb szerve a küldöttgyûlés, jogában áll az egyesület elnökének, elnökhelyettesének, az elnökségi tagoknak, az EB elnökének és tagjainak megválasztása és felmentése.) Ezt az Elnök asszony a mai napig nem hajlandó tudomásul venni, nem hajlandó együttmûködni, görcsösen ragaszkodik pozíciójához, és ehhez minden létezõ etikus és etikátlan eszközt felhasznált és felhasznál. A 2011. elsõ negyedévi hírlevélben mintegy 9 oldalon keresztül bizonygatta a saját igazát. Most egy évvel késõbb újból a MÉKE pénzébõl kiadott Hírlevelet használja fel szubjektív véleménye igazolására. Minden elõzetes egyeztetés és megbeszélés nélkül locsoló bált is szervez. Az elõbb említett három „ötlete” több százezer forintba került, kerül az egyesületünknek. 2012. február 2-án Bálint Ábrahám Edit által benyújtott keresetlevélbõl idézünk, „A bíróság a nyilvántartási adatok módosítását alapvetõen a formai hiányosságokra hivatkozva utasította el,” 2012.02.15-n a Budapest Környéki Törvényszék Végzése 30 napon belüli hiánypótlásra szólítja fel az Egyesületet. 2012.03.19-n a MÉKE Egyesület benyújtotta a Budapest Környéki Törvényszékre a 2012.03.14-i küldöttgyûlés jegyzõkönyvét, és ezzel eleget tettünk a kért hiánypótlásnak. Jelen pillanatban ezek a tények, várjuk és elfogadjuk a T. Bíróság döntését. SOÓS LÁSZLÓ elnökhelyettes a 2012. március 14.-i Küldöttgyûlés által megszavazott megbízása alapján A szerkesztõség megjegyzése: Szomorúan tapasztaljuk, hogy az egyesület a mozgáskorlátozottak érdekképviselete helyett saját, kicsinyes belsõ ügyeivel és veszekedéssel van elfoglalva. A magunk részérõl helyt adtunk mindkét oldalnak, de a továbbiakban nem akarunk foglalkozni az ügyeikkel, kizárólag a – remélhetõleg elõbb-utóbb megvalósuló – tevékenységeikkel.
K
omolyan mondom! 2011 nyarán tapasztaltam elõször Pusztazámor külterületén. Bevallom férfiasan az autóbusz vezetõfülkéjébõl nem csak az utat figyelem. Mágnesként vonzza a tekintetemet a határ. Õzre fácánra és mindenre ami mozog vadászgatok. Csak úgy félszemmel de mégis érdekes megfigyelésekkel gyarapíthatom vadásztudományom. Települések közelében autópályák rönkoszlopain üldögélõ „sas” látványa már a gyerekeknek sem „nagy szám”. Azon az augusztusi délutánon azonban repülés közben felülnézetbõl figyelhettem meg a szabad madarat. Az ablakon beszivárgott a magvadzó csalán, a búzatarló és az akácfasor ismerõs illatkeveréke én pedig a bátor turul hátán éreztem magam. Lenyûgözõ, természetfilmbe illõ látvány volt de könynyû az operatõrnek rögzíti amit lát én meg leírom ide aztán vagy elhiszik vagy nem. Aznap még egyszer tapasztaltam a közelben. Ugyanúgy kísért a madár, kissé lemaradva egyenletes sebességgel siklott mellettem figyelve a tarló és a gazos fasor közötti határsávot. Gyönyörû volt a látvány de többet nem is törõdtem vele. A következõ év januárjában a közeli Sóskút határában azonban hasonló módon fi-
gyeltem meg egy kisebb testû hosszú farkú barnás-szürke ragadozó madarat. Véleményem szerint az általam keltett légörvényen nem az én gyönyörködtetésemre szörfözöznek ezek az inteligens ragadozók hanem vadásznak. A hatalmas sárga szörny a hajtó õ meg az elálló (ezesetben elszálló). A jármû okozta hirtelen robaj ügyetlen fiókát lök le a fészek szélérõl,sütkérezõ gyíkot egeret, mezei pockot mozdít meg. A gyenge idegrendszerû nyúlfiakról nem is beszélve. Ez a vadászati mód jelen körülmények között eredményesebb mint naphosszat szitálni a végtelen tarló tikkadt sivataga fölött a mozdulatlan forróságban. Mit érdekli õt, hogy a sofõr is megszállott vadász. Õ csak éhes és így alkalmazkodik a megváltozott körülményekhez. Az oszlopokon gubbasztó egerészek sem jókedvükbõl hallgatják az autópálya monoton zúgását. Néha elszáguld egy motoros vagy nagyobb kamion konvoly robog el és már ugrik is a préda... Mintha hajléktalan emberek közé dobnának egy marék aprót. Hát élet ez? Erre teremtette õket az isten? Ha én ölyv lennék inkább választanám a váratlan söréthalált egy tisztességes uhucsatában mint ezt a gyalázatos életmódot!!!Engem nem kéne megvédeni, mert ritka, szabad, VADMADÁR lennék. De ember vagyok. Mi pedig leigáztuk ezt a bolygót annak minden teremtményével együtt és felelõsséggel tartozunk érte. Az egerészölyvnek az semmi, hogy az úr 2012. évében õ lett az év madara! Na és akkor mi van, mellénykét ne horgoljak neki? Neki élõhely kell! Gazos sávok, alkalmas beszállófák, a sokat emlegetett "nadrágszíjj" parcellák a végtelen mezõgazdasági területek helyett. Ha a sok elhanyagolt ugart legalább kaszálnánk vagy legeltetnénk rajta, elérhetné fõ táplálékát a mezei pockot. A felelõsség pedig a mezõgazdasági és vadászati hatóságokon át a gazdálkodóké a vadásztársaságoké a hivatásos és sportvadásztársadalomé, a természet és állatvédõrségé a zöldek,sötétek, világosak, sárgákig még a buszsofõröké is. Az enyém is. A biodiverzitás megõrzése érdekében, elõbb teremtsünk hát élõhelyet "a gazda szorgalmas ingyen napszámosának" úgy mint más kedves vadfajainknak egyaránt. Azután ha kell én bizony puskát is emelek az év madarára. A saját érdekemben. KOVÁCS LÁSZLÓ
X. évfolyam 7. szám • 2012. április 5.
Az alpolgármester naplójából…
A kereszténység legnagyobb ünnepe R
égi húsvétokra emlékezem, olyan Húsvétokra, amelyek emlékezetesek maradtak számomra. A keresztény családok ünnepeik között a legnagyobb ünnep a Húsvét. Érdekes módon gyermekkorom Húsvétjai egészen a háborúig halvány emlékek maradtak. Szüleim, nagyszüleim ünnepi készülõdésére, harangzúgásra, misékre, bõségesen terített asztalokra korlátozódnak emlékeim. Aztán jött a háború, az éhezés, és a háború okozta szörnyûségek. A háborús évekbõl 1945 Húsvétja a következõ emlékem, hogy Húsvétkor hurcolták el a szovjet katonák férfi rokonainkat, ismerõseinket „málenkij robotra”, hogy azután hosszú évekig szenvedjenek szovjet fogságban. Van, akinek sorsáról máig nem tudunk. Aztán Húsvét után pár nappal jött a "felszabadulás". Hazudnék, ha azt állítanám, hogy az elején nem volt igazi a felszabadulás érzése. A háború véget ért, és ez önmagában a túlélõk számára hatalmas felszabadulást jelentett. Jöttek a segélyek és a segítséget nyújtók. Minket, gyerekeket kimosdattak a szennybõl, felöltöztettek, ételt-italt kaptunk, sokunkat üdülõtáborba, külföldi családokhoz vittek, hogy elfeledjük a háború szörnyûségeit. Akkor fenntartások nélkül hittük, hogy egy új, jobb élet kezdõdik. Tagadhatatlan, a háborúnál roszszabb nemigen lehet, ám a bekövetkezett kommunista terror „osztályidegen” felnõtt családtagjaink számára a félelmet és a szegénységet jelentette. Mi, fiatalok ebbõl - szüleink jóvoltából - nem sokat éreztünk, nem fogtuk fel a történteket. Tanultunk, és nem tûnt fel nekünk mérhetetlen szegénységünk, kisemmizett voltunk, mert ebben nevelkedtünk fel. Egészen 1957-ig nincsenek emlékeim a Húsvétokról. Az 1956-os forradalom felnõtt ifjúságom kezdetén – ma már tudom – meghatározó volt további életemre. A forradalom után más emberré váltam. Hiába nõttem bele a kommunista rendszerbe, nem tudtam elfogadni a Sztálini - Rákosi terrort, az elnyomatást. 1957-ben – felnõtt fiatal emberként – a Húsvét szomorú ünnep volt. Alapvetõen a forradalom leverése tette szomorúvá, de emlékszem, anyagi problémákkal is küszködtünk, és a boltok kínálata is szegényes volt. Az ötvenes években, egészen 1963-ig, családommal nagy szegénységben éltünk, és attól rettegtünk, hogy a forradalomban való közremûködésem kiderül. Ezekben az években az ünnepek számunkra csak abban különböztek a hétvégektõl, hogy legalább gyerekeink számára örömtelivé tettük azokat. 1963-tól fokozatosan javult a sorsunk. Ezekben az években a Húsvét családi körben zajlott, nyugodt, békés körülmények között. Bár magam és családom soha nem tudtuk elfogadni a kommunizmust, a szovjet hatalmat, de a szerény jómód és a félelem megszûnése tûrhetõbbé tette életünket. Álmodni sem mertünk arról, hogy ez az állapot hamarosan megváltozhat. Jól emlékszem 1989 húsvétjára. A ki nem mondott rendszerváltás bûvöletében zajlott le az ünnep. Ne feledjük! 1989-ben a Húsvéti ünnep nem sokkal az emlékezetes március 15-i tüntetés után esett, és csak találgatni mertünk, mi következik ezután. Családommal összejöttünk az ünnepre, és kisgazda nagybátyámmal azt
latolgattuk, megúszható-e a fegyveres összetûzés, egyáltalán elképzelhetõ-e a rendszerváltás. Aztán jött az igazi rendszerváltás, a szovjet hadsereg végleges kivonulása, amit szinte örömmámorban éltünk meg. Kisgazda politikusként én is bekapcsolódtam a politikába… Ismét Húsvét van. 2012. április 8. Húsvét ünnepe, a kereszténység legnagyobb ünnepe. 23 év telt el a rendszerváltás óta. Megéltünk sok félelemmel teli, szegényes, gazdag és boldog ünnepet, mégis minden ünnep ünnep volt számunkra, hívõ emberek számára ez az ünnep az élet megerõsítõje. A politikus számára azonban a személyes megélésen kívül mást is jelentenek az ünnepek. Körül kell néznünk, és látnunk kell! Nem lehet nem észrevenni a nélkülözõ kis nyugdíjasokat, az utcán élõket, az éhezõ gyermekeket, a munkanélkülieket, az elesetteket! Sokak számára az ünnep a hétköznapok között újabb tehertétel, hiszen tehetetlenségük, megalázó sorsuk az ünnepek fényében hangsúlyozottabb. Húsvét van, amit immár szabadon ünnepelhetünk. A szabadság azonban nem jelenti azt, hogy nincsenek kötelezettségeink az elesettekkel, rászorulókkal szemben. Megváltónk, Jézus feltámadását ünnepeljük. Az Õ tanításait kell követnünk, az Õ szellemében kell tevékenykednünk! Húsvét nekünk, politikusoknak, akiknek kisebb-nagyobb mértékben lehetõségünk van a beavatkozásra, azt jelenti, hogy tennünk kell, még többet kell tennünk az elesettekért, hazánk felemelkedéséért. Tudjuk, tudnunk kell, … Olykor a kényszer kínzó Keresztnél is kegyetlenebb… TÓTH TAMÁS
5
ÉRDI LAP
Rehabilitálták Mindszenty Józsefet M
indszenty József bíboros teljes körû jogi, erkölcsi és politikai rehabilitálását nyilvánította ki a Legfõbb Ügyészség a napokban meghozott határozatával. A rehabilitálási eljárás Erdõ Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek kérésére a napokban a Legfõbb Ügyészség határozatával zárult le hivatalosan. A budapesti népbíróság IX. 254/1949 szám alatt folytatott ügyében a Legfõbb Ügyészség már 1989 végén perújítási nyomozást rendelt el. Az 1990. évi XXVI. törvény a törvénysértõ elítélések orvoslásáról szólt, a mostani határozat pedig a korábbi perújítási nyomozás hivatalos lezárását jelenti. Erdõ Péter úgy nyilatkozott, “ez az esemény egy szenvedéssekkel teli, hosszú történet összefoglalása”, amely reménye szerint “hozzájárul múltunk igazságának megismeréséhez, népünk lelki gyógyulásához és felemelkedéséhez”. A bíboros hozzátette: a rehabilitáció “egyértelmû jele annak, hogy hazai igazságszolgáltatásunk szakított a koncepciós perek nehéz örökségével, és komolyan törekszik az igazságosság alapvetõ emberi követelményeinek érvényesítésre”. Mindszenty József 1892-ben Csehimindszenten született Pehm József néven. 1915-ben szentelték pappá, káplán és hitoktató volt Felsõpatyon, majd 1917-tõl a zalaegerszegi állami fiúgimnázium hittanáraként tevékenykedett. 1919. február 9. és május 15. között letartóztatásban volt Szombathelyen, a direktórium kiutasította Zala vármegyébõl, szülõfalujába internálták. 1919-tõl Zalaegerszeg adminisztrátora, 1921-tõl plébánosa volt, 1927-tõl a szombathelyi egyházmegye zalai részének püspöki biztosaként 19 új templomot, 7 plébániaépületet, 9 misézõhelyet, 12 iskolát építtetett. Igyekezett a katolikus szellemiséget érvényesíteni a zalaegerszegi és vármegyei újságokban. 1937-ben pápai prelátus lett. XII. Pius pápa 1944-ben veszprémi püspökké nevezte ki. Mindszenty Józsefnek meghatározó része volt annak a püspökkari körlevélnek a megalkotásában, amely 1944. júniusban a zsidó emberek elhurcolása ellen tiltakozott. Október végén, amikor a katonai hadmûveletek elérték a Dunántúlt, emlékiratot írt Shvoy Lajos székesfehérvári, Apor Vilmos gyõri püspök és Kelemen Krizosztom bencés fõapát együttmûködésével, amelyben követelték a kormányzattól, hogy szüntesse meg a harcot a Dunántúlon. 1944 november 27-én letartóztat-
ták és elõbb Veszprémben, majd Sopronkõhidán, végül Sopronban raboskodott, innen térhetett vissza Veszprémbe. XII. Pius pápa 1945. augusztus 16-án kinevezte esztergomi érsekké, 1946. február 21-én pedig a pápa bíborossá kreálta a római Szent Péter-bazilikában. Vezetése alatt a magyar püspöki kar közös körleveleiben szóvá tette, ha a proletárdiktatúra felé haladó államvezetés megsértette a vallásvagy lelkiismereti szabadságot, az iskolázás, a mûvelõdés szabadságát; következetesen kiállt az alapvetõ szabadságjogok érvényesítéséért. Megszólalt a felvidéki magyarság deportálása, a délvidéki magyarok tömeges lemészárlása, a német kitelepítés embertelensége miatt, az ítélet nélkül bebörtönzöttek és internáltak érdekében. Mindszenty Józsefet 1948. december 26-án törvény- és jogellenesen letartóztatták, majd koholt vádak alapján 1949. február 8-án elsõ fokon, július 6-9-én másodfokon életfogytiglani fegyházra ítélték, ami a keresztény világban nagy felháborodást váltott ki. XII. Pius pápa megdöbbenéssel tiltakozott az igazságtalan és jogtipró ítélet ellen, az ENSZ közgyûlése megbélyegezte a kormány eljárását és nemzetközi sérelemnek nyilvánította a bíboros bebörtönzését.
Hat év budapesti börtön után megromlott egészsége miatt 1955. augusztus 17-tõl Püspökszentlászlón, november 2-tól Felsõpetényben tartották fogva. Az 1956-os forradalom kitörése után október 30-án szabadították ki fogságából. Nagy Imre miniszterelnök kérésére november 3-án este 15 perces beszédet mondott a Szabad Magyar Rádióban, kiállt a nemzeti szabadságharc céljai mellett, s a polgári demokrácia jövõképét vázolta fel. November 4-én hajnalban a szovjet csapatok támadása után az Egyesült Államok nagykövetségén kért és kapott menedéket. A Kádár-kormányzat a törvénytelenségeket folytonossá tette, s Mindszentyt nem engedte visszatérni érseki székébe. Több alkalommal döntött Mindszenty a nagykövetség elhagyásáról, de ezt külsõ tényezõk megakadályozták. Végül, teljesítve VI. Pál pápa kérését, 1971. szeptember 28-án elhagyta a követséget és Rómába, majd Bécsbe ment. Haláláig Bécsben, a Pázmáneum épületében lakott. Lelkiismereti kötelességének érezte, hogy a világban szétszóródott magyarokat hitükben és magyarságukban erõsítse, ezért intenzív lelkipásztori munkába kezdett, nyugat-európai városokban és búcsújáróhelyen felkereste a magyarokat, s hosszabb lelkipásztori útra indult Kanadába, az USA-ba, DélAmerikába, Dél-Afrikába, Ausztráliába és Új-Zélandba. 1974-tõl, a pápa utasításának megfelelõen, nem használta érseki címét. Mindszenty József 1975–ben halt meg, Mariazellben temették el, ahol 1991-ig magyarok sokasága rótta le tiszteletét sírjánál. 1990. május 18-án a magyar Legfelsõ Bíróság kinyilvánította, hogy Mindszenty József teljesen ártatlan. Holttestét 1991. május 4-én ünnepélyesen hazahozták és újratemették az esztergomi bazilika kriptájába. A mártír sorsú bíboros boldoggá avatási eljárása jelenleg folyamatban van a Vatikánban. Forrás: MTI
Pályázatok érdieknek
É
rd Megyei Jogú Város Közgyûlése 4/2007. (II.26.) önkormányzati rendelete alapján a 2012. március 8-ai közgyûlésén meghatározta a civil szervezetek önkormányzati támogatására elkülönített alap egyes keretek közötti felosztását. Eszerint 2012. évben a következõ összegeket oszthatják fel az egyes keretek felett rendelkezõ bizottságok: Természet- és környezetvédelmi keret: 1.000.000 Ft. Egészségügyi keret: 750.000 Ft. Szociális keret: 750.000 Ft. Kulturális keret: 4.000.000 Ft. Sport és ifjúsági keret: 3.000.000 Ft. Közrendvédelmi keret: 500.000 Ft. A rendelet alapján a pályázatok benyújtásának határideje az önkormányzat hivatalos honlapján történõ megjelenéstõl számított 30. nap, elbírálásuk határideje a benyújtási határidõ lejártától számított 15 nap. A pályázati ûrlap és nyilatkozat nyomtatványok átvehetõk az egyes pályázatokban megjelölt irodákon, az Ügyfélszolgálati Irodán (Érd, Alsó u. 3. földszint), valamint letölthetõk a www.erd.hu honlapról.
6
X. évfolyam 7. szám • 2012. április 5.
ÉRDI LAP
Szõke Gábor Miklós villáminterjú az érdi Harkály oviról
EFOTT 2012 Velence – Friss és ropogós L
assan-lassan szállingóznak a hírek az idén Velencén (a szerk. bázisainktól negyedórányira... bebeeebeee :-) tábort verõ EFOTT-ról. Azt például már tudjuk, hogy a Csík Zenekar maratoninak beígért koncertje nyitja meg a boltot július 3-án, sõt az is bizonyos, hogy a húrok közé csap a tagfrissült Tankcsapda, ott lesz a Quimby és a Kiscsillag is, csakúgy, mint a Kartellal felálló Ganxsta Zolee, és a hazai hiphop új élcsapatának – és nagy kedvenceinknek – számító Hõsök. Ami a külföldrõl érkezõket illeti, eddig egyetlen nevet véshetünk kõbe: a dj-ként és producerként is mûködõ John Dahlbäck Albionból érkezik dobálni a lemezeket. A többi fellépõ kiléte egyelõre még titok, de nem lesznek kevesen, ugyanis a szervezõk két nagyszínpad felállítását adták ukázba, ami azért az eddigi biztos rajthoz állók névsora mellett kellõképpen biztató hír. Ezzel együtt biztosan nem veszünk zsákbamacskát, sõt még jól is járunk, ha már most megváltjuk a bérletet – akár online(!); április 8-ig 14.490 HUF-ért juthatunk hozzá az ennél sokkal többet érõ papíroshoz. Aki pedig a házigazda BME padjait koptatja, az már 11.500-ért kézhez veheti a belépõt, csakúgy mint a ve-
lencei lakosok. Ziccer lesz tehát itt Fejér megyében, tõlünk három-négy vasúti megállóra. Mi ki nem hagynánk, és mivel tudjuk, hogy szeretitek a jót, megígérjük, hogy errõl a dzsemboriról is szállítjuk majd az infókat; a Budapest – Fehérvár (30a jelzésû) vonalon járó szerelvényeknél lehetõleg pontosabban. A pow-wow csinos honlappal bír, de igazán példásan szabottak a facebookon is, érdemes meglesni ezeket, és ha már úgyis ott vagytok, keressetek meg Minket is! Ja! Most derült ki, hogy a hazai popipar két mágnása, Soerii&Poolek is vitorlát bont Velencén. Nagyon jó lesz ez! www.irokezmagazin.hu FOKI PÉTER & TATÁR PÉTER Írókéz Magazin
Sokat cikkeztek mostanában a Harkály óvodáról, a költözés tényérõl, az EU-s gigaproject keretein belül épülõ vasútvonalról, de kevesen tudják, hogy ki, és milyen felkérés kapcsán készítette el az új ovi termeiben látható festményeket, és a homlokzaton lakó harkály családot. Beszélgetésünk során megismerkedhetünk Szõke Gábor Miklós kortárs képzõmûvészszel, akirõl megtudhatjuk többek között azt is, hogy milyen különös kapcsolat fûzi Õt a Dante Birodalomhoz. Következzen az interjú tartalmi része: – Hogy jött ez a felkérés, és mit gondoltál elõször, amikor tudatosult, hogy egy óvoda mindennapjait fogják színesíteni a munkáid? Sz.G.M: – Az új ovit Subert István építész tervezte, õ keresett meg és vont be a projektbe. A Harkály utcai régi, elavult önkormányzati ovi egy épülõ vasútvonal útjában volt, átköltöztették és újat építettek helyette. Nagyon szimpatikus volt az építész és az önkormányzat részérõl a felkérés, hogy a projektben kortárs képzõmûvészként részt vegyek. egy olyan munkát csináltam, ami tudat alatt vagy tudatosan beépül a gyerekek mindennapjaiba, amíg itt ovisok lesznek, friss, nyitott világukra, vizuális gondolkodásukra hatást gyakorol." – Volt már hasonló projekted? Mármint, hogy egy gyerekekkel teli környezetbe alkotni valami eredetit. SZ.G.M: – Közvetlenül gyermekek környezetébe még nem voltak munkáim, de köztéri szobraimat, kiállításaimat rendszeresen látogatják a kicsik. Általában õk adják a leglényegibb, legõszintébb visszajelzéseket, és néha meglepõen õk ismerik fel leghamarabb az összefüggéseket munkáimban. – A négy évszak a négy teremben, ez tiszta. De mit jelképeznek még a fák? Volt esetleg már terved is, amíg végül e mellett döntöttél?
Sz.G.M: – Több tervem volt a homlokzatra és a belsõ helyiségekre, ennél absztraktabbak is, végül a homlokzatra épült harkály család installációt készítettem el. 4 nagy tér van az oviban, a 3 csoportszoba, és a tornaterem, ahova termenként 4 festményt készítettem, 4 absztrahált fá-
val a 4 évszaknak megfelelõen. A csoportok madár fajtákról vannak elnevezve, a fákon a csoportok madarai üldögélnek, a fák a madarak élettereit is jelenthetik, ezen kívül esztétikailag kapcsolódnak a kinti munkához.
– Mesélnél magadról? A legfontosabb munkáid, elismeréseid, amit Te tartasz annak. Sz.G.M: – Munkámat egy nagy összefüggõ komplex projectnek tekintem, mely elég sokrétû, mindennapjaim részét képezi, ezért minden munkám valamilyen szempontból fontos a számomra. Dante magánmitológiám párhuzamosan fut kültéri projecteimmel, folyamatosan alakul. A Dante Birodalom képzõmûvészeti projectnek indult, majd fokozatosan branddé nõtte ki magát, önálló termékekkel, életszemlélettel. Ez a fajta spontaneitás általában jellemzi munkáimat." – Szabad a pálya. Mit üzennél a magazin olvasóinak? Sz.G.M: – Csatlakozzanak Dante seregeihez! – Köszönjük a tartalmas válaszokat! További sok sikert kívánunk! Foto: Szombat Éva
Tengerpart és élõ vízi világ uralja egy érdi ház külsõ falazatát N apsütéses napra ébredt egy hétköznap Érd, de szerintem az ország többsége is. Ez magával vonzhatta a jókedvet, és a vállalkozó kedvet. Az utcán sétálva fényképezõgépemmel elhaladtam az elõtt a ház elõtt, ami már régen megtetszett, és felkeltette a figyelmemet, bementem hát a hozzá tartozó kisgépszervíz üzletébe. Bemutatkoztam, ahogy illik, és jeleztem szándékomat a mûhelyben dolgozó bácsinak remélem nem sértõdik meg -, aki azonnal le-
hívta nekem a tulajdonost. Csordás Ferenc portája üde színfoltja Érd városának, ezt bátran állíthatom. Nem kacsalábon forgó palota, nem az elit környéken áll, de mégis egy ötlet által megvalósult terv. Egybõl szimpatikus volt közvetlensége, ismeretlenül is beinvitált a hátsó udvarba, hogy nézzem meg ott is a külsõ falfestést. Gyönyörû! Ez volt az elsõ gondolatom, még jobb lett hát a kedvem, talán még a napok óta gyötrõ influenza szájából is ez a pozitív töltet húzott ki végleg. Friss levegõ volt
ez a napok-hetek óta tartó szürkeség után. Csordás Úr mesélt a mûvészrõl is, és arról, hogy milyen elgondolásból festetett házára tengerpartot, vízi világot. A ház szigetelése után kezdeni kellett valamit a fehér fallal mondta - és hát mit, ha nem az örök napfény jelképét. Rövid ismeretségünk alapján úgy képzelem, hogy Õ egy örök ifjú, talán még mûvészember is. Nézzétek meg, és csodálkozzatok rá arra az el nem vehetõ önmegvalósításra, ami az egyén
belsejébõl fakad. Így is lehet csinálni kérem, itt van a követendõ példa! Köszönjük a nap lehetõségét, és hasonlóan szép mutatványokra buzdítunk Mi is mindenkit! A többi fénykép a házról, és Érdrõl a Papagáj Klub Érd képalbumain belül az Érd, az én szememmel c. albumban megtekinthetõ! https://www.facebook.com/Papagaj.Klub.Erd Tatár Péter & Foki Péter
X. évfolyam 7. szám • 2012. április 5.
7
ÉRDI LAP
Könnycsepp nélkül
Tárlatvezetés a magyar földrajzi felfedezõk kiállításán 5.
Ázsia magas hegyeinek kutatói: Déchy Mór, Almásy György, Prinz Gyula, Ujfalvy Károly
E
lfeledett felfedezõink közé tartozik az alpinista Déchy Mór (18511917) Fiatal kora óta a hegyek szerelmese volt, megmászta az Alpok több csúcsát, közte a Mont Blancot. A nemzeti parkok ötletének felvetõjeként a magyar természetvédelem egyik korai apostolának is tekinthetjük. Felesége révén Odesszában tele-
pedett le és innen kiindulva vált 7 expedíciója révén a Kaukázus legjobb ismerõjévé, a hegység gleccsereinek alapos felmérõjévé. Büszkén tûzte ki nemzeti lobogónkat az Elbruszra. Szívesen vitt magával más tudósokat, geológusokat, botanikusokat is. (Laczkó Dezsõ, Papp Károly geológust vagy Lojka Hugó botanikust) Jó szívvel osztotta meg velük a dicsõséget, mert tudta, hogy együtt sikeresebben vihetik elõbbre a tudomány ügyét. Expedícióinak geológiai és néprajzi anyagát a Nemzeti Múzeumnak és a Földtani Intézetnek, könyvtárát a debreceni egyetemnek ajándékozta. Nehéz körülmények között végzett fotózásának eredményes kincsei közül nem keveset õriz múzeumunk. Cholnoky Jenõ professzorhoz írt levelei közül is láthatunk néhányat kiállításunkon. Ka-
ukázus monográfiája ma már antikváriumok ritka kincse. Szobra a múzeumkert utazóknak szentelt panteonjában magasodik. Almásy György (1867-1933), a sivatagkutató pilóta, Almásy László édesapja kétszer járt a Tien-sanban. Értékesebb elsõ útja, a másodikon ahol Prinz Gyula volt kísérõje - inkább csak vadászott. A Közép-Tiensanban végzett földfelszíni és néprajzi megfigyelései, gyûjtései révén vonult be a felfedezõ utazók panteonjába. Egyik fényképen egy jurtában látjuk, ahol kirgizek teával kínálják. Kiállításunkon látható hatalmas kínai útlevele a fentrõl lefelé írt bonyolult kínai írásjegyekkel. Prinz Gyula (1882-1973) geológus, geográfus szintén a Tien-san és Pamír kutatásával írta be nevét a földrajztudományba. Elkészítette a két hegység számos részének földtani és gleccser térképét. Egy hegycsúcsot mesterérõl, Lóczy Lajosról nevezett el. Az utolsó földrajztudós volt, aki tudománya minden ágában képes volt maradandót alkotni. (Híres Tisia-elméletét a Kárpát-medence kutatóinak szentelt állandó kiállításunkon ismertetjük.) A kiállított tárgyak között láthatjuk geológus kalapácsát, könyveit. Láthatunk egy kézzel hímzett bársony nõi szoknyát, amelynek szimbólumai a hétágú
életfa, a napkorong és a szarvas. (Õsi magyar szimbólumok köszönnek itt vissza ránk a belsõ-ázsiai rokon kultúrákban.) Panoráma tusrajzai - amelyeket a kiállításon csodálhatunk meg - egyedülállóak. Egyszer felmálházott lova egy szurdokba zuhant s akkor kezdte el készíteni csodálatos szabadkézi rajzait. Ujfalvy Károly (1842-1904) Közép-Ázsia és a Nyugat-Himalája kutatója volt. Házassága révén francia állampolgár lett. Mindenhova feleségével együtt utazott. Bár a finn-ugor nyelvrokonság egyik képviselõje volt, szenvedélyesen érdeklõdött a közép-ázsiai török népek iránt is. Feleségével eljutottak Kõrösi Csoma Sándor munkálkodásának helyszínére, Ladakhba. A Párizsban kiadott A földrajz aranykönyve címû kötet a legnagyobb földrajzi felfedezõk között említi. Nyelvészeti, antropológiai, néprajzi kutatásai is jelentõsek voltak. Harmadik expedícióján kapott szembetegsége miatt kényszerült utazásait abbahagyni. Ekkor Firenzében telepedett le, ahol viszonylag fiatalon meghalt. Magyar nyelven csak felesége, Bourdon Mária könyve jelent meg utazásukról. Ebbõl láthatunk izgalmas jeleneteket pl. amikor szekerük lovai megbokrosodtak Taskent elõtt. KOVÁCS SÁNDOR
ÁPRILIS 22. A FÖLD NAPJA SZAVAZZ A CSALÁDRA! Fotó és Videó pályázat Az Ága-Boga Nagycsaládosok Érdi Egyesülete Szavazz a Családra! - Generációk szakadék nélkül címmel kampányt indít a családi élet népszerûsítésére. Oszd meg a jó család titkát! Énekeld, játszd, meséld, táncold el, miért érdemes családban élni! Sokatmondó pillanatfelvételeket, maximum 2 perces kisfilmeket várunk a Facebook - Szavazz a Családra - oldalára, ahol a beérkezett alkotások folyamatosan megtekinthetõek. Beküldési határidõ április 8. Elérhetõségünk: www.agaboga.hu honlapon található A 10 legjobb videó nyilvános vetítésen kerül bemutatásra, míg a kiválasztott fotók kiállításon mutatkoznak be a nagyközönségnek. Az elsõ három helyezet, díjazásban részesül. Általános feltételek: 1. A pályázat témája: Szavazz a Családra - Generációk szakadék nélkül 2. Formai megkötés nincs, a pályamûvek maximális hossza 2 perc 3. Egy Pályázó legfeljebb 3 pályamunkát nyújthat be. 4. A Pályázó pályamû feltöltésével szavatolja, hogy a képeken szereplõ bármely tárgy, személy vagy más védjegy, illetve design-elem felhasználási, közlési és nyilvánosságra hozási jogával írásban is rendelkezik, azokkal szemben harmadik személynek semmilyen tulajdonjoga, anyagi vagy nem anyagi jellegû igénye nem áll fenn. A Pályázó egyben tudomásul veszi, hogy a beküldött képek/videók nyilvános bemutatásával okozott esetleges személyiségi és szerzõi jogsértésekért minden felelõsség a pályázót terheli. 5. A pályázat feltételeit a pályázat a Pályáztató a pályázati kiírás kihirdetésével, a Pályázó a pályázati anyag benyújtásával magára nézve kötelezõen elfogadja. A Pályázó ezzel együtt hozzájárul személyes adatai rögzítéséhez, nevének és a kép/videó címének a pályázattal kapcsolatos nyilvánosságra hozatalához, továbbá elfogadja, hogy a Pályáztató az alkotásokat a 2012 áprilisában rendezett vetítésen/kiállításon térítésmentesen bemutassa, hogy a bemutatott anyagról a médiában felvételek jelenjenek meg, továbbá, hogy saját kiadványaiban népszerûsítéshez felhasználhassa, a díjazottakat a közönségnek bemutassa.
Az Érd-Kom Kft., Érd Város Önkormányzata, a FIDESZ Zöld Tagozata és az ÖKO-Pannon Nonprofit Kft. tisztelettel meghívja az Önt és kedves családját a Föld Napja alkalmából megrendezésre kerülõ
szelektív hulladékgyûjtési road show programra. A szelektív hulladékgyûjtési road show interaktív oktatóeszközök segítségével, játékos feladatokkal mutatja be a csomagolási eredetû hulladékok gyûjtésének, szétválogatásának, valamint hasznosításának folyamatait és gyakorlatát. A rendezvény elsõsorban a 7-12 éves korosztály érdeklõdésére tart számot. (Egy osztály 45-60 percet tölt a játékok megismerésével.) HELYSZÍN: Érd, új Fõtér IDÕPONT: 2012. április 20., péntek 9-16 óra
N
apsugara kacsint rám, mosolyog, olyan csíksomlyóisan, székelyesen, Csipikésen. Felhõ mögé bújik a Nap, nagyot taszít rajtam a márciusi szél, hogy aztán a kolozsvári „Napsugár” utánam nyúljon s idézze azt az idõt, amikor alig vártam, hogy a Napsugár címû havonta megjelenõ gyereklapot kezembe fogjam, magamba szívjam friss nyomdaillatát, aztán belelapozzak és olvassam többek között Fodor Sándor történeteit is. Hirtelen elém ugrik Csipike a gonosz törpe 1966-ból, nyaggatom anyut, hogy még egyszer olvassa el, de olyan Csipikésen. Már aludnod kellene puszil homlokon anyu, aztán eleget tesz kérésemnek. 1968-ból Csipike és Kukucsi, aztán 1970-bõl Csipike a boldog óriás itt ugrálnak körülöttem, lehet nem is a márciusi szél, hanem ezek a csibészek lökdösnek, most 2012-ben. Az erdei kedvenc mesefigurák, magukkal ragadnak, körtefa alatt ülök, majszolom az ízes körtét, felkukkantok a rigó fészkére és olvasom a Napsugár meséit. Mészáros Sándor igazgató bácsi az osztályterembe szétosztja a Napsugarat, megengedi, hogy belelapozzunk, sõt még olyan is volt, amikor hangosan olvastunk fel belõle. Ugrálnak a régi emlékfoszlányok, úgy érzem, közöttük mozgok, nagyanyám túrós buktájának íze a számban erdei manók körülöttem, nagyon jó érzés, olyan mesés, mikor löknek rajtam egyet, hogy mit állok, haladjak, mert nem tudnak tõlem menni, igazuk van. Félre állok, és emlékezzem, Fodor Sándor íróra, aki Csíksomlyón született 1927. december 7-én, majdnem Mikuláskor, és most 2012. március 28-án, nem a Napsugár címû lapból üzen, hanem onnan föntrõl küldi továbbra is üzenetét a Nap sugaraival. Nem tudom ismerték-e egymást Csuka Zoltánnal, de az biztos mindketten nagyszerû mûfordítók voltak és a népek közötti barátság elkötelezett hívei. Beke György író egyik írásában így vall magáról Fodor Sándor író: – „Küldetésem volt. Papp János igazgató úr küldött román szakra. Érettségi után ugyanis megkérdeztem a csíkszeredai gimnázium igazgatóját, milyen szakra iratkozzam, hogy helyet kaphassak majd a gimnázium tanári karában. Matematika-fizikára, természettudományokra eléggé alkalmatlan voltam. Történészben, magyar szakosban nem
volt hiány. Valamennyire tudogattam németül, kérdem, a német szak jó lesz-e? Jó – mondja az igazgatóm –, ha románnal kombinálod. Szakképzett romántanárra volt akkoriban legnagyobb szükség talán az egész Székelyföldön. Meghallgattam a tanácsot, és beiratkoztam a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemre, németromán szakra.” Aztán egy bizottság a diplomás végzett tanárt, Nagyszentmiklósra helyezte egy elemi iskolához, ahol matematikát is taníthatott. Aztán katonáskodnia kellett, utána majdnem munkanélküli lett, ami abban az idõben ugye nem lehetett. Nem is lett, mert Balla Ernõ felkérte Cezar Bolliac írásainak fordítására. Majd felkerült Kolozsvárra és írt, fordított, íróvá lett. Csanádi János zerindi tanárom annak idején kiemelten beszélt írói munkásságáról, és jó néhány könyvét ajánlotta elolvasásra. Tõle tudom, hogy 1956 õszétõl az induló gyermeklap, a Napsugár belsõ munkatársa. Csáky Apollónia tanárnõm, a mûfordításait is ajánlotta. Többek között Fodor Sándor,író és mûfordító József Attila díjas is, mint Csuka Zoltán, aki Érdligeten alkotott és tett meg a lehetõségeihez mérten mindent a népek közötti barátságért. Mindketten tudták, hogy fordításaik nemcsak irodalmi ügy, hanem ennél jóval több, a népek, nemzetiségek, egymás kulturális kincseit, ha teljesebben megismerik, erõsebb lesz a barátságuk is, és egymás iránti megbecsülésük és elfogadásuk is. Egy percre megálltam Érd utcáján, és könnycsepp nélkül emlékeztem Fodor Sándor íróra, és úgy éreztem mintha a Nap sugaraiba rejtõzve figyelne, mert tudja, hogy hûséges olvasója vagyok, sõt a fiaim is olvastak már tõle, majd ha lesznek unokáim, azok is olvassák. FEKETEGYARMATI SÁNDOR
8
ÉRDI LAP
Birkózás és grappling
X. évfolyam 7. szám • 2012. április 5.
A Debrecent is legyõztük... ÉTV-Érdi VSE – DVSC-FÓRUM 28-22 (15-9)
A ceglédi csapat Tar Mihály és Kovács János vezetésével
Birkózás
M
árcius utolsó napján a ceglédi Mezõgazdasági és Egészségügyi Szakképzõ Iskola tornacsarnokában került megrendezésre a 2012. évi szabadfogású diák II., diák I. és serdülõ korcsoportok Területi Bajnoksága. Az érdi birkózók nyolc Területi Bajnoki cím mellé négy ezüst-, tíz bronzérmet és három ötödik helyet szereztek. A reggeli induláskor jó néhányan nem jelentek meg betegség és egyéb családi okok miatt, így a csapat pontverseny megszerzésétõl néhány ponttal lecsúsztunk, a pontverseny második helyén végeztünk, viszont kárpótolt bennünket, hogy a legtechnikásabb versenyzõi díjat Lajsz Dominiknak ítélték oda. Eredmények: Diák II. korcsoport: 26 kg Nedvig Máthé III. 32 kg Tót-Suszt Tamás V. 35 kg Pénzes Ádám III., Mezei Dominik V. 38 kg Mezei Dárius I., Horváth Máté II. 42 kg Végh Artúr I., Mezei Patrik III. 46 kg Horváth Bence V. 63 kg Bedõházy Zsolt I. Diák I. korcsoport: 35 kg Váncza István I., Berta Mike III. 42 kg Buzás Patrik III. 46 kg Végh Richárd II. 63 kg Sinkó Dénes II. 69 kg Pataki Sámuel I., Tamás Patrik III. Serdülõ korcsoport: 42 kg Nagy Krisztián III. 58 kg Mikó Erik I., Délceg József III. 63 kg Nedvig Tamás III. 69 kg Jakab Máté III.
76 kg Oláh Tamás I. 85 kg Lajsz Dominik I., Száraz Péter II.
Grappling
Szántó Gábor, Cseke Attila, Bobonkov Renátó, Raus Péter, Kõszegi Szabolcs, Lemák Viktor, Szántó Dávid, Lovász Péter
M
árcius 31-én a dorogi Sportcsarnokban került megrendezésre a Dorog Kupa, mely egyben a felnõttek részére a júniusi brüsszeli EB-re, valamint az októberi moszkvai VBre az elsõ grappling válogató verseny. Az Érdi Spartacust nyolc versenyzõ képviselte, döcögõsen indulva, de a végén nyolc éremmel tértek haza. Kadet korcsoportban: Szántó Gábor -65 kg-ban NO-GI kategóriában aranyérmet, Lovász Péter -65 kg-ban pankrációban ezüstérmet szerzett, Felnõtt korcsoportban: Raus Péter -62 kg-ban GI és NOGI kategóriában bronzérmet, Lemák Viktor -66 kg-ban GI kategóriában ezüstérmet, NO-GI-ben bronzérmet, Cseke Attila -72 kg-ban NO-GI kategóriában ezüstérmet ért el. TAR MIHÁLY
A hétvégére minden lényeges kérdés eldõlt az elsõ osztályú nõi kézilabda bajnokságban. A mi szempontunkból nézve biztos negyedikként zártuk az alapszakaszt! Egy fontos dolog még azonban a levegõben lógott. Még pedig az, hogyha sikerül hazai környezetben – és miért ne sikerült volna? – legyõzni a DVSC-FÓRUM csapatát, és ha a Siófok kikap az utolsó pozíciót biztosan õrzõ Szekszárdtól – erre még a legoptimistább hazai szurkolók sem alapoztak – akkor a dobogó utolsó fokát is el lehetett volna csípni.
A
lapoztak viszont másra és máshogy az érdi szurkolók. Nem törõdve az áprilisi bolond idõjárás egy nappal korábbi érkeztével egy egész nagy tábor gyalog közelítette meg a meccs helyszínét, több helyen is megállva fotózkodni. Debreceni találattal (Siska) kezdõdött a találkozó, amire Wolf Alexandra válaszolt egymás után két hétméteressel, majd egy kipattanó után Kisfaludy Anett is eredményes tudott lenni, így az elsõ öt perc után 3-1-re vezettünk. Janurik Kinga félelmetes lendülettel és elszántsággal védte a kapuját fenyegetõ lövéseket, amik nagyon kellettek, hogy Bognár Barbara a negyedik hazai találatot is megszerezze (4-1). A hajdúságiak megrázták magukat és a tizedik percre kiegyenlítettek, majd Kudor Kitti góljával a vezetést is átvették (5-6). Az hogy ez az elõny tiszavirág életû legyen arról elõbb Bognár gondoskodott, majd Vincze Melinda pillanatai következtek. Második találatát emberhátrányból - Tamás Krisztina kétperces kiállítása miatt - szerezve (8-6).
Szabó Edina idõkérését követõen elõször lépett a mérkõzés során pályára Tóth Tímea, amit egy Sara Vukcevic roppant szemfüles labdaszerzésbõl szerzett találatát követõen egybõl meg is hálált, rögtön egy hetessel és egy akciógóllal (11-8). Kösztner Vilmos a vendégcsapat vezetõedzõjének idõkérése nem tüzelte fel lányait, mind inkább lejjebb csúsztak az eredmény utáni kapaszkodás útján. Az egész hosszú 12 perc! - gólcsend meg is bosszulta magát. Amíg hazai oldalon Kovács Anna megszerezte elsõ találatait, és Vincze is duplázott, addig a debreceniek teljesen leblokkoltak, még hetesbõl sem tudtak betalálni, ez persze Janurik teljesítményét dicséri elsõsorban. A szünetre megnyugtató 15-9-es vezetést dolgozott ki az Érd. Az alapszakasz utolsó fél órájában Oguntoye foglalta el helyét mûtétébõl felépülve újra a kapuban. A játék képe nem változott sokat, Kovács hol egy bombával, hol talpról volt eredményes, Vukcevic otthonosan mozgott posztján, Török Petra
gyorsaságával pedig nem tudtak mit kezdeni a DVSC védõi. A különbség fõleg a 40. perc után csúcsosodott ki, amikor rá kellett számolni a vendégekre, hogy ocsódjanak fel (22-12). Teljes K.O.! Külön kiemelve itt Bognár passzát Kovácsnak, amit átlövõnk egy kínai figurával juttatott a kapuba (27-18). A végén közelebb engedtük az ellenfelet, de a gyõzelem biztos tudatában már nem kellett aggódnunk a végeredményt illetõen. Szerepet kapott a kapunkban Szvetlana Gridnyeva, a mezõnyben pedig László Barbi. A vége 28-22 lett, de ezek csak számok, statisztika. Az öröm amit a játékosok és a szurkolók érezhettek lefújáskor azt nehezen lehetne leírni. Röpködtek a pályára a csokoládék, amit a lányok boldogan és önfeledten gyûjtöttek össze. Ami a lényeg: az alapszakasz negyedik helyén végezve várhatjuk a Gyõr elleni bajnoki rájátszást! Nem lesz könnyû, de talán a kitûzött célok maximális teljesítése után következhet az örömjáték, és még ki tudja mi... TATÁR PÉTER
9
X. évfolyam 7. szám • 2012. április 5.
ÉRDI LAP Országos Kungfu Bajnokság Érden
Sudoku
Megfejtésként hat betût kérünk!
N
agy sikerrel megrendezésre került a 2012-es év Magyar kungfu és wushu szakszövetség országos bajnokságának I.fordulója. A szervezést az Ésws.se és az Mwe. bonyolította.18 egyesület 110 versenyzõje mérte össze a tudását március 17-én, Érden a Batthyányi tornacsarnokban. Az ÉSWS. SE kungfusai modern wushu, tradícionális kungfu és light contact küzdelemben versenyeztek, az eredmény pedig magáért
beszél. 14 versenyzõ, 30 Arany, 9 Ezüst, 2 Bronz érem. Az egész napos rendezvényrõl online közvetítés segítségével több külföldi országok követték figyelemmel az eseményeket és folyamatos chateléssel érdeklõdtek a szabályrendszerek iránt, amire gyakorlatilag élõ idõben választ is kaptak. Nem kis reklámot kapott ezzel Érd városa is, ami különösen jó fényt vet a város sportéletére és megítélésére is.
A képeken: Nagy Márk Krisztián, Bereczki András, Veres Mátyás, Magyari Kurszán ÉSWS.SE, Bíró Dániel Tûzmadár sportegyesület. Egyesületünkrõl bõvebben informálódhatnak az www.esws.hu weboldalon. BALOGH PÉTER
Röplabda
21 gyerekkel Szegeden
M
árcius 10-11-én 4 mini csapattal Szegeden járt a Delta Röplabda Sportegyesület. A 21 gyerek, akik négy csapatra lettek osztva együtt örültek egymás sikerének és rekedtre szurkolták magukat minden Deltás csapatért. 48 csapat nevezett mini kategóriában erre a versenyre. Az egyes számú Deltás csapat nyolc mérkõzésbõl csupán egyet veszített el mégis csak a 17. helyen tudott zárni, mert az elsõ csoport körben második lett. Szép labdameneteket, jó nyitásokat és okos támadásokat hajtottak végre. A legfiatalabb Deltás gyerekek is részt vettek a tornán és két mérkõzést meg is nyertek, ami nagyon szép teljesítmény, hiszen õk 3-4 évvel fiatalabbak a mini korosztályúaknál. Voltak olyanok, akik most versenyeztek elõször és még nekik is sikerült mérkõzést nyerniük. A sok játék és meccstapasztalat mellett a csapategység is kovácsolódott. Fáradtan, de jó hangulatban értek haza vasárnap este Érdre. Akik versenyeztek: Delta 1: Marady Fanni csapatkapitány, Geiszler Mirjam, Tátrai Nikolett, Kóka Zsuzsa, Lendvai Luca, Parti Ágnes, Delta 2: Dobos Dóri csapatkapitány, Szondi Laura Kitty, Radván Réka, Habóczki Orsolya, Bálits Panna, Tombor Bori, Delta 3: Szabó-Balczer Vanda csapatkapitány, Csörgi Evelin, Juhász Lotti, Tombor Szonja, Zsigmond Eszter, Delta 4: Budaházy Boglárka csapatkapitány, Jancsó Emese, Csonka Vanessza, Berentei Ágnes. Edzõk: Bartosné Kriszta, Pálfy Zoltán.
Április 3-tól kezdõ felnõtt röplabdaedzések indulnak a Kõrösi Általános iskola sportcsarnokában. Akik mozogni szeretnének, illetve megismerni ezt a sportága vár mindenkit a Delta röplabda sportegyesület. www.deltarse.hu
Azt, amelyik az ábra színezett négyzetébe kerül. Beküldendõ levelezõlapon névvel és címmel az alábbi címre: Kurusa József, 2030 Érd Emma u. 5/a fsz. 1. Elõzõ számunk megfejtése a ''IBOLYA''. A három leggyorsabb beküldõnk: 1. Kis Bertalan, Budapest 2. ifj. K. József, Érd 3.Kovács Balázs, Érd
Nyíltnap az Oread Speedfitness Stúdióban! em volt kint egy hete a hirdetés. A telefonvonalak égtek, szinte lehetetlen volt már idõpontot kérni, bár a lányok teljes bedobással igyekeztek találni mindenkinek. Így indult a nyílt nap az Oread Speedfitness Stúdióban. Talán õk maguk se gondolták, hogy ekkora siker lesz, amikor elõször szóba került, hogy mi lenne, ha tartanának egy olyan napot, ahol mindenféle kötöttségek nélkül ingyen ki lehet próbálni, hogy mit is jelent a speedfitness. Mert a speedfitness egy forradalmian új edzésforma, ahol extrém rövid idõ alatt nagy eredményt tud elérni az ember. És bár sokan megijednek attól, amikor azt hallják, hogy impulzusokkal mozgatják át az izomzatot, mégis egyre több embert fertõz meg ez a típusú testmozgás, hiszen heti 2x20 perc edzéssel is nagy eredményt lehet elérni,és még csak messzire se kell menni érte, hiszen Érden a Tesco üzletsorán található a stúdió. Na de térjünk vissza a nyílt napra, hisz van mit mesélni. Az egész pezsgés már reggel hétkor elkezdõdött. Az ébredezõ emberek kíváncsian leskelõdtek mi készülõdik, hiszen a stúdióból csak úgy sugárzott kifele az energia. Sokan még ekkor is igyekeztek idõpontot kérni. Amikor épp lemondta valaki betegség miatt, biztos, hogy két perc múlva már volt jelentkezõ a helyére. Sokféle bérletakció és nyereményjáték volt meghirdetve. Amíg az egyik lány edzést tartott, a másik a várakozó vagy távozó vendégekkel foglalkozott. Ki lehetett tölteni egy kérdõívet, amit ha megtettek, akkor a következõ edzést fél áron kapták. Akik pedig vállalták, hogy fénykép készüljön róluk edzés alatt és a kép felkerüljön a facebookra (facebook.com/OreadSpeedfitnessStudio), azok között pedig bérletet sorsoltak. Gürtlerné Julikának ezúton is gratulálunk a nyereményéhez. A kérdõívet kitöltöttek közül, szinte mindenki azt jegyezte meg elsõnek, hogy nem tudta mire számítson, félt, de rettenetesen jó érzés volt, és abszolút pozitívan csalódott. Talán Jankó Szilvia fogalmazta meg a legjobban három egyszerû szóval: "Korrekt, rövid, hatásos" Paraszkevopulosz Natali aki a barátnõjével érkezett szintén tartott egy kicsit az edzéstõl, de a kérdõívre már a következõ vélemény érkezett tõle: "el sem tudtam képzelni, milyen érzés.
N
A nyertes, Gürtlerné Julika Nem számítottam rá, hogy ennyire jó lesz" A stúdiónak pedig mi más lehetne hízelgõbb, mint a pozitív visszajelzés? A lányok délután már tudták, hogy tökéletes napot, csak még kíváncsibb vendégekkel lehet megkoronázni, úgyhogy amikor a délutáni edzések elindultak, már egy teljesen más, de annál ütõsebb hangulat uralkodott a stúdión belül. Mint akik most kezdték el a napot, teljes bedobással és nagyon sok nevetéssel vártak mindenkit. Amikor este megkérdeztük õket, hogy szerintük hogy sikerült a nyílt nap, két kacarászás között csak annyit tudtak válaszolni: "ha rajtunk múlna, minden nap nyílt nap lenne" De aki esetleg lemaradt ne csüggedjen, megígérték, hogy lesz még ilyen alkalom, de hogy mikor az meglepetés. Addig is várnak mindenkit szeretettel bármikor, mert a mottójuk valós: "Ha unod a végtelenségig ismételt mozgásformákat, ha nem szereted a nézõközönséget, ha nincs idõd órákat az edzéseken izzadni hónapokon át, ha szeretnél szórakozva és játszva bomba alakot szerezni, akkor nálunk a helyed! Számunkra nincs lehetetlen, mindegy, hogy férfi vagy nõ, fiatal vagy idõs, heti 2x20 perc edzéssel csúcsformába hozunk!"
Hirdetésfelvétel:
[email protected] Szerkesztõség:
[email protected]
10
X. évfolyam 7. szám • 2012. április 5.
ÉRDI LAP
Felhívás az Érdi Sport Díjra Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata által adományozható díjakról és kitüntetésekrõl szóló 40/2011. (VI.29.) önkormányzati rendelete 12. § (1) értelmében Érdi Sport Díj adományozható a város érdekében kifejtett kiemelkedõ sportmunkáért, vagy nemzetközi sport teljesítményért azoknak a személyeknek, vagy csapatoknak, akik a mérhetõ teljesítmény mellett magatartásukkal is példaként állíthatók a város közössége elé. A díj az Országos Sportnap alkalmából, a Közgyûlés májusi ülésén kerül átadásra. Az Érdi Sport Díj odaítélésére a Sport, Ifjúsági és Közrendvédelmi Bizottság tesz javaslatot. A Sport, Ifjúsági és Közrendvédelmi Bizottság javaslatokat vár a kitüntetendõ személyekre! A javaslatokat a Sport, Ifjúsági és Közrendvédelmi Bizottságnak címezve, a Polgármesteri Hivatal Humán Irodáján kell benyújtani. (Érd, Alsó u. 1. I. em. 128.) A benyújtás határideje: 2012. április 13. (péntek) 12 óra SPORT, IFJÚSÁGI ÉS KÖZRENDVÉDELMI BIZOTTSÁG
Dr. Szegedi László állatorvos Rendelõ: Érd, Orchidea u. 6. • Telefon: 375-879 Rendelési idõ: Hétfõ, kedd, szerda, péntek: de. 8–10, du. 15–18-ig, csütörtök: de. 8–10-ig www.drszegedi_mlap.hu •
[email protected]
Tavaszi nagytakarítás üzletünkben! 20%, 30%, 40%, 50% árengedmény! Kísérje figyelemmel napi akcióinkat Facebook oldalunkon is!
Nálunk olcsóbb! Érd, Riminyáki út 79. Nyitva tartás: H-P: 9-18 óráig, SZOMBAT: 9-12 óráig Tel.: 06-30/227-4494 e-mail:
[email protected] web: www.fuggonybolterd.hu
KELL EGY JÓ CSAPAT! Az ÉTV-ÉRDI VSE NÕI KÉZILABDA SZAKOSZTÁLYA szeretettel várja utánpótlás csapataiba
a kézilabda iránt érdeklõdõ lányokat. Jelentkezés és érdeklõdés: 2000-és fiatalabbak, szivacs-kézilabda KISGERGELY CSILLA, Tel.: 06 30 554-29-56 97-98-99-as korosztály OLÁHNÉ BALOGH TÜNDE, Tel.: 06 20 527-05-11 94-95-96-os korosztály HAVRIL KÁROLY, Tel.: 06 20 343-17-78
www.erdilap.hu www.t-meszaros.hu www.erdifidesz.hu www.erd.hu www.erdicsatornazas.hu
X. évfolyam 7. szám • 2012. április 5.
11
ÉRDI LAP HIRDETÉSFELVÉTEL:
Nagy Gábor: 06-20-543-8168, 06-20-355-4710, e-mail:
[email protected] • Tel./Fax: 06-23-364-017 Érdi Lap Ügyfélszolgálat: 2030 Érd, Budai út 16-18. (Központi Kávéház épületében) SZOLGÁLTATÁS • Tûzifa kemény hasított eladó! 11.500 Ft/m3 (1mx1mx1m ömlesztve) 4 m3 rendelése esetén a kiszállítás díjtalan. Tel.: 06-70/425-3900, 06-20/35163-60. • VILLANYSZERELÕ Érdrõl érdieknek. Kisebb munkákat is vállalok. Pálfi Zoltán. Tel.: 06 30 9476036. • Költöztetés és fuvarvállalás, áruterítés és bútor házhozszállítás. Lakáson belüli átrendezés garanciával! Tel.: 06 20 619-7010. • Duguláselhárítás, víz, gáz, központifûtés-szerelés, WC-k, mosdók, tartályok, szifonok cseréje. Megbízhatóan garanciával. Tel.: 06-20-491-5089. • Beépített szekrények, konyhabútorok, kiegészítõk beépítése, javítása. Hétvégén is! Tel.: 06-30-5170013. • Duguláselháritás éjjel-nappal hétvégén is! Falbontás nélkül! Nyugdíjas kedvezménnyel! Fakivágást is vállalok! Tel.: 06-70-380-7006. • Csókás vízvezeték szerelõ. Szerelések, javítások, dugulás elhárítás falbontás nélkül R-600-as géppel. 06-30-2411-343. • Mûanyag és fa nyílászárók karbantartása, javítása, átalakítása korszerûsítése utólagos hõ-, hang és por elleni szigeteléssel. Ingyenes felméréssel. Alternatív megoldás ablakcsere helyett. Bakos István, 06-306872302. • Redõny, reluxa, szúnyogháló rendszerek beszerelése, javítása garanciával. Egy darabért is kimegyünk! Hétvégén is! Tel.: 06-30-245-1151, 06-23375-111. • SZIPPANTÁS! TO-NO Bt. várja megrendelésüket! Megbízható, udvarias személyzet, pontos munkavégzés! Tel.: 06/23-363-166 vagy 06/20-9220-246. • Vízszerelés csõtörés - dugulás elhárítás, csatorna bekötés. Kõmûves - burkolási munkák elvégzése. Nyugdíjasoknak és nagycsaládosoknak kedvezmény! Tisza Árpád Tel.: 06-30-991-84-99, 06-23376-378. • FINOM GYÜMÖLCSLÉ! 100%-os natúr préselt almalé és õszilé 5 literes kiszerelésben megvásárolható! Tartósítószert nem tartalmaz! Csupa csupa vitamin! Tel.: 06-30-272-17-69. gyumolcsvarazs@ gmail.com. • Megnyílt a Tuti Turi Érden! Bethlen Gábor u. 1. Polár pulcsi akció 400 Ft /db, 1000 Ft/3db. Gyermekruha 1990 Ft/kg. • SZENNYVÍZ - CSATORNA KIÉPÍTÉS ÉS RÁKÖTÉS!!! Tervezéssel, engedélyeztetéssel, garanciával. csatornabekotes.blogspot.com. 06-23-361-464, 0630-995-6217. A hirdetés felmutatója 5000 Ft kedvezményt kap!
• Épület energetikai tanúsítások elkészítése 2-3 nap alatt. Pál Tibor energetikai szakértõ Érd, Ács u. 20. Mobil: 06-30-6310-919. • Duguláselhárítás non-stop, garanciával, bontás nélkül, díjtalan kiszállás. Vízvezeték szerelés, gyorsszerviz. Nyugdíjas és nagycsaládos kedvezmény! Tel: 06-20-317-3363. • HÕSZIGETELÉS - Dryvit. Családi és társasházak hõszigetelése. Tartós esztétikus munkavégzés 8 év garancia. Ingyenes árajánlat. THERMO DEKOR BT. www.hazszigeteles.com. Tel.: 06-20-398-75-24. • ÚTÁTFÚRÁSSAL CSATORNAÉPÍTÉS Tervezéssel, engedélyeztetéssel, TELJES ÜGYINTÉZÉSSEL. Tel.: 06-20-920-42-61. EGÉSZSÉGÜGY • Dr. Szalai Ilona Belgyógyászati magánrendelést indít. Érd, Fehérvári út. 32/B. Bejelentkezés: 06-30832-00-56. ÁLLÁS • Érdi állványüzembe lakatost felveszek. Présbeállítási tapasztalat elõny. Érdeklõdni munkaidõben 0620-319-29-96. • Mûkörmöst keresek azonnali munkakezdéssel. Érdi üzletbe. Tel: 06-20-36-43-508. • Érdi irodánkba jó kommunikációs képességgel rendelkezõ, telefonos hölgy munkatársakat felveszünk. Jelentkezni az alábbi telefonszámon: 06 20 240-7752. MUNKÁT VÁLLAL • Nyugdíjas, de fiatalos hölgy takarítást vállal Érd és Tárnok környékén. Pörgõs, precíz, gyors munkavégzés. Érdeklõdni a 06-30-362-0317-es számon lehet. INGATLANT KÍNÁL, KERES • Érden eladom vagy elcserélem kisebb kertes családi házra, panorámás két család részére is megfelelõ kertes családi házamat.Tel.: 06 20 480-7123. • Házat Vennék! Nappali és két szoba, fürdõszoba stb. Csendes mellékutcában, közel a fõúthoz, jó tömegközlekedéssel. Legalább 700 m2 telek, újépítésû, nagy felújított ház, jó környéken érdekel. Tel.: 06-709842-423. • Eladó Érdligeten 62 m2-es háromszobás, külön bejáratú, útépítésû társasházi lakás 430m2 -es önálló kerttel. Tel: 06-23-382-033, 06-30-534-86-98. • III. Emeleti felújított lakótelepi lakás ELADÓ! Ár: 9.000.000.- Tel.: 06-20-36-43-508. • ELADÓ! Érd-parkvárosban, Drégelyi u.-ban 50 m2-es összkomfortos családi ház 400 nöles telekkel, ásott kúttal, (kétlakásos társasház építhetõ!) Érdeklõdni lehet: 06 30 325-5016 vagy 06 23 393-193.
• Érdi ingatlanok az interneten ingyenes hirdetéssel: www.erdi-ingatlanok.hu. KIADÓ INGATLAN - kínál, keres • Lakótelepi két szoba hallos, erkélyes lakás, hosszú távra, kevés bútorral csendes környezetben, korrekt állapotban kiadó. 50e Ft + rezsi + 2 hó kaució. Tel.: 06-30-516-64-53. • Bevezetett lángos büfé átadó! Tel.: 06-70/9842423. • Érdligeten összközmûves kis kertes ház albérletbe kiadó. Maximum 2 fõ részére. Kaució szükséges. Ár: 35.000 Ft/hó. Tel.: 06-70-414-83-78, 06-20-9580-363. • Lõcsei út mellett 2 szoba + konyha + fürdõ olcsón kiadó 2-3 fõ részére. Különálló a lakás. Egy kocsi beálló megoldott. Ár: 35 000.-Ft +rezsi. Tel.: 06 30 507-8851. • Zöldövezeti egy szoba összkomfortos lakás hosszútávra kiadó, külön mérõ órákkal, gépkocsi beállási lehetõséggel. Tel.: 06-20-9-20-42-61. • Érd Központjában az Érdi Kapu Üzletházban 27 m2 üzlet kiadó. Uniqa biztosító mellett. Tel.: 06-70978-2507. • Üzlet-iroda kiadó! 27 és 50 m2-es igényesen berendezett, klímával, konyhával, saját villanyórával rendelkezõ emeleti irodahelységek kiadók. Illetve 45 m2es földszinti, utcafronti üzlethelység kiadó! Õrzött üzletház, saját parkoló. Kedvezményes bérleti díjfizetési lehetõségek. 42.000 Ft és 65.000 Ft + Áfa + rezsi/hó. PRIVÁT ÜZLETHÁZ, Érd, Lõcsei u. 4-8. Tel.: 06-20-9838-622. • Érden vagy Diósdon iroda és irodabútorok tárolása céljából keresek kb. 30m2 nagyságú helyiséget, hosszú távra.Érdeklõdni Noé Krisztina, Tel.: 06 30 982 0100. KERTGONDOZÁS • DIÁKMUNKA! Díszkert gondozásához keresünk felsõ osztályos diákfiút vagy más fiatalt. 2-3 hetente néhány óra, szükségletnek megfelelõen, egész nyárra. Iskolai vagy egyéb referencia elõnyben. Tel.: 06-23374-968. OKTATÁS, TANFOLYAM • Angol nyelvtanítás Parkvárosban kezdõtõl a nyelvvizsgáig. Tel.: 06 20 521-1439. VEGYES • Napos -, vagy elõnevelt csirkére elõjegyzést felveszek, Erdélyi parasztcsirkék. Jól tojó, ellenálló fajta különféle színekben és egyeztetett idõpontokban. Tel.: 06-70-9842-423. • ELADÓ! Alaszkai farkas ffi bunda, beton vas oszlopok, komplett kerítés. Tel.: 06 30 710-7456. • Figyelem! Kávéfõzõ, kukta, szifon, bojler - mosógép - centrifuga alkatrészt árusítunk. Érd: Hivatalnok út 12/A.
• Használtruha bolt kiárusítást tart: gyerek, felnõtt pulóver - póló: 100/db Lakástextil: 300Ft/db Érd: Hivatalnok út 12/A. • ELADÓ! Betonkeverõ, kukoricadaráló, szerszámok, cserépkályhák Tel.:06 30 710-7456 TÁRSKERESÉS • Társközvetítõ iroda fényképes adatbázissal, diszkréten, hogy önnek is legyen társa! Azonnali ügyintézéssel, személyre szabott segítséggel várjuk irodánkban! Tel.: 06-30-217-5151. • Nyugdíjas, költözni tudó, családtalan férfi, élettársnõt keres. Tel.: 06 70 515-8354. Kedves Olvasó! Ha otthonában, munkahelyén elektronikus formában szeretné újságunkat megkapni már a nyomdai megjelenést megelõzõ nap, jelezze az
[email protected], és a következõ számtól elküldjük Önnek.
KONYHABÚTOROK KÉSZÍTÉSE Telkész Bt. Ádám Ferenc BÚTORASZTALOS
06/30-9893 523 www.edax.hu/adambutor
Hirdessen az Érdi Lapban! Nyomtatott és elektronikus formában megjelenésünk, példányszámunk biztosítja a városban, illetve a kistérségekben az ÖN hirdetésének legminimálisabb összegét, mely szerint az ÖN hirdetése egy olvasó elérésére akár 50 fillérjébe sem kerül! Ingyenesen elkészítjük hirdetését! Hirdetésfelvétel: Nagy Gábor: 06 20 355-4710 Ügyfélszolgálati irodánk: Érd, Budai út 16-18 TEL./FAX: 06 23 364-017 www.erdilap.hu
[email protected] Már 10 éve az olvasókért és az Érdiekért…
Kedves Érdi Polgárok! Várjuk Önöket az Összefogás Egyesület székházában (Alsó u. 8.) minden csütörtökön 18 órától. Találkozhatnak önkormányzati képviselõkkel, a város vezetõivel, a polgári oldal aktivistáival, tájékozódhatnak a város életérõl. A Fidesz Érdi Szervezete
Megjelentetés száma (ahányszor a hirdetést kéri): …………….. Töltse ki a kupont nyomtatott, olvasható betûkkel, majd vágja ki a szelvényt! A kivágott hirdetési kupont és a rózsaszínû utalvány ellenõrzõ szelvényét tegye borítékba és küldje el címünkre: Érdi Lap Ügyfélszolgálat, 2030 Érd, Budai út 16-18. Lapzártánk a megjelenést megelõzõ hét péntek 16.00 óra. A hirdetés ára 20 szóig 1400 Ft + áfa, majd szavanként 100 Ft + áfa. Keret, vastagon szedés: 300 Ft + áfa. A szerkesztõség a számlát postán juttatja el Önhöz. Ehhez kérjük, adja meg a nevet, címet, amire a számlát ki tudjuk állítani:
12
ÉRDI LAP
X. évfolyam 7. szám • 2012. április 5.