DIÁKSZÖVETKEZETI
MOZGALOM
A H i t e l m e g e l ő z ő s z á m a k ö z ö l t e Dr S á r y István „A romániai szövetkezeti mozgal o m ” c í m ű n a g y o b b tanulmányát. S z e r ző a l á b b i a d a t k ö z l é s e e tanulmányt e g é sziti ki.
A F I A T A L S Á G gondolkozásában megállapítható változás e r e d m é n y e k é n t beszélhetünk m a diákszövetkezeti m o z g a l o m r ó l . Az eszmei csaták időszakát a gyakorlatias t á j é k o z ó d á s időszaka k ö v e t t e s mi sem természetesebb, minthogy a korszerű kooperatizmus élénk visszhangot ver fiatalságunk lelkében. Közvetlenül a világháború után, a k á r c s a k az egész magyar társadalom, a m a g y a r fiatalság is a világnézetek b ó d u l a t á b a esett, s az új helyzetbe való beilleszkedés eszmei előkészítése n e m m e n t simán, szellemi és lelki vívódások k o h ó j á b a n érlelődött az az „új ideológia”, mely ma a t é n y e k h e z a l k a l m a z k o d ó rugékonyságával, jövőépítő realizmusával s az e g y e s e k b e n felvert m é l y g y ö k e r ü hivatástudat erejével annyira jellemzi fiatalságunkat. A szintelen egyesületi élet, a társadalmi k é r d é s t körülfonó nyugtalan és terméketlen viták menthetetlenül elsüllyedtek, s a céltudatos társadalomkutatás az idők szellemének megfelelő gondolkozási módot váltott ki. Bebizonyosodott, hogy csak a hivatási kötelességteljesítés (mely k ö n n y e n k é n y e l m e s formalizmusként jelentkezhetik), csak a tudományos öncélu m u n k a n e m elegendő a mult hiányainak pótlására és az igazi előrehaladás biztosítására. Szükség van és mindenekelőtt szükség van olyan szervező m u n k á r a és munkavállalásra, mely minden téren a társadalom egyetemes é r d e k é t tartja szem előtt s az ellenálló népközösségi szervezet épületét tatarozza, bővíti, újítja – ott és úgy, ahol és ahogy a megismert szükség követeli. Természetes, hogy az új feladatok között a gazdasági feladattal kapcsolatos hiányérzet volt a legizgatóbb. A lassú elszegényedés tüneteinek felismerése egyúttal az általános színvonalsüllyedés megállapítását is jelentette, lehetetlen volt rá nem döbbenni, hogy a fokozatos anyagi veszteségek az erkölcs lazulását, a szellemi és lelki javak poriadását v o n j á k maguk után, s a n é p gazda-
Erdélyi Magyar Adatbank
Dr.
Sáry
István:
Diákszövetkezeti
mozgalom
141
sági szervezetlensége e lassu, de k ö v e t k e z e t e s veszteségek során katasztrófával fenyegeti a n e m z e t e t . Az új jelszó, mely szerint csak egészséges népi gazdasági szervezettség n y o m á n f a k a d h a t egészséges társadalmi fejlődés, ezért talál mind t ö b b és t ö b b fiatal hívőt, e n n e k n y o m á n e z é r t indul biztos tájékozódással önnevelő m u n k a s ezért létesülnek saját gazdasági s z e r v e k : diákszövetkezetek.
A „MERCUR” ÉS AZ „ALFA” A R O M Á N F I A T A L S Á G szeme előtt távolról sem lehettek annyira élesek a veszedelem körvonalai, mégis h a m a r a b b eszméltek föl s ezen a területen jóval megelőztek. 1929-ben létesül az első romániai diákszövetkezet, a bukaresti t u d o m á n y e g y e t e m bölcsészeti hallgatóinak étkezdéje. Kolozsvárt is már 1933 ban megalakul az első diákszövetkezet, a K e r e s k e d e l m i A k a d é m i a hallgatóinak „Mercur” nevü szövetkezete. Ez utóbbit ismertetjük. S z e m ü n k előtt fejlődött virágzó nagy ü z e m m é és sok indítást meríthetünk abból a félévtizedes multból, mellyel ez a szövetkezet rendelkezik. Ime: A Mercur-szövetkezet célja a diákság elsőrendü szükségleteinek olcsó fedezése. A 78 alapító tag 37.000 lej üzletrészt jegyez, melynek segítségével diákétkezdét állítanak fel, s ezt n y o m o n követi a fodrász-, illetve a cipészüzem megszervezése. A diákság pártfogolja a megindult szervezkedést s 1933 év végén a szövetkezet mérlegében már 2302 lej nyereség mutatkozik. 1934. év végén a tagok száma 89. a befolyt üzletrésztőke 51.230 lej, tiszta nyereség 6382 lej. 1935-ben a tagok száma 92, a tiszta haszon 31.851 lej. Az 1936-i üzletév aztán döntő jelentőségünek bizonyul a szövetkezet életében. Új, tágas helyiségbe költözik, s az üzleti fölöslegből a diákság szórakoztatasára rádió készüléket és k é t billiárd asztalt szereznek be s így a szövetkezet a r o m á n diákság kedvelt szórakozó és találkozó helyévé válik. 1936-ban a tagok száma 101, a befolyt üzletrésztőke 66.645 lej, tiszta haszon 62 963 lej. Az é t k e z d e havi előfizetőinek száma 1933-ban 55, 1934-ben 91, 1935-ben 158, 1936-ban 187. Forgalma 1933-ban 398.766; 1934ben 685,722; 1935-ben 854.139; 1936-ban 1.054.650 lej. Az é t k e z d e mellett az 1937-ben újjászervezett, modernül b e r e n d e z e t t fodrászüzem is rohamosan fejlődött. 1933-ban a müveletek s z á m a 1250, 1934-ben 9830, 1935-ben 16.160, 1936-ban 21 274, 1937-ben és 1938 elején az egyhónapi műveletek száma 10.090, ami évi 120.000 műveletet jelent. A szövetkezet aztán az 1938. évben még egy új szakosztályt létesít a falusi mezőgazdasági és gyümölcstermékek eladására. Az új üzletág, mely a szövetkezet étkezdéjének is olcsó beszerzési forrásul szolgál, a román falusi t e r m é k e k számára állandó piacot létesít.
Erdélyi Magyar Adatbank
A „Mercur”-Diákszövetkezet fejlődését mutató mérlegösszesítések. Vagyon
Számlák Pénztár Biztosíték Központi letétek Különböző adósok Berendezés Áruk Központi üzletrész Kölcsönzött berendezés „Albina” betét Összesen:
1933
1934
1935
1936
1937
705 400 10217
5817 400 44865
1938 fél év 2137 6041 1997 1409 400 2000 2000 2000 99503 171201 156427 –
25527
49493
72425
70644
99841
183392
34144 15890 –
43143 26502 900
41727 44303 900
51015 17109 900
95088 17462 23248
104288 4723 –
18288
9890
15600
10890
9000
–
–
–
–
–
–
293427
105174 181050 276995 339800 396963
530639
Teher
Számlák Alaptőke Saját helyiség tartalék alap Rendes tart. a. Berend. tart. a. Kétes követelések alapja Propaganda- és segély-alap Hitelezők Kölcsönzött berendezések Különf. amort. Visszatérítések Társ. segély-a. Nyereség Összesen:
1933
1934
1935
1936
1937
1938 fél év
34780 8500
54230 47000
61395 70000
66645 68185 80000 117059
– – –
3371 12800 5000
4004 27094 5000
14219 35383 15000
20519 28781 20000
25919 28781 25000
–
6826
9159
26894
29144
12161
41244 18288
35551 9890
52842 15600
17826 10890
58850 –
50370 –
– – – 2362
– – – 6382
– – – 31851
– – – 62963
– – – 54425
50000 673 3573 100961
105174 181050 276995 329800 396963
530639
Erdélyi Magyar Adatbank
70848 148853
Dr. Sáry
István:
Diákszövetkezeti
mozgalom
143
A hat év óta m ű k ö d ő szövetkezet, b á r szerény eszközökkel indult, ma már tekintélyes alapokkal rendelkezik. A tagok száma és az üzletrésztőke n e m fejlődött rohamosan, aminek az az o k a , hogy a diákok 3–4 évig t a r t o z k o d n a k Kolozsváron és ezért a szövetkezet szolgálatait anélkül veszik igénybe, hogy a tagok közé beiratkoznának, de a szövetkezet komolyságát mutatja az alapok állandó növekedése, melyek jelzik, hogy a szövetkezet mennyit t u d magasabb célokért és a jövő e r e d m é n y e biztosítására áldozni. Mivel a havi h á z b é r nagy t e h e r k é n t nehezedik a szövetkezet életére, a tiszta nyereség nagy részét a „saját helyiség” építésére szolgáló alapra fordítják. A felszerelés m á r teljesen amortizálódott. A nyereség a fodrászüzlet megnyitása óta állandóan és r o h a m o s a n növekszik. A szövetkezet szellemi alapját a b b a n a t ö r e k v é s b e n találjuk meg, mely a r o m á n ifjúságot egybekapcsolja az új r o m á n társadalom szolgálatában. E törekvés a városi középosztály kifejlesztésére irányul. A r o m á n ifjúságot áthatotta ez a szellemi ö n t u d a t és e z é r t gazdasági szervezkedése jelentős e r e d m é n y e k e t é r t el. De a diákszövetkezetek fontos állomást jelentenek a r o m á n szövetkezeti mozgalom ú j a b b történetében is, m e r t a szövetkezeti mozgalom a nép vezetésre hivatott ifjúság nevelésével új szellemi e r ő b i r t o k á b a jutott. K I S S É K É S V E bár, de a kisebbségi sors az erdélyi m a g y a r diákságban is kitermelte azt a szellemi érettséget, mely alkalmas volt komoly szövetkezeti mozgalom megindítására. Az első diákszövetkezet 1937 augusztus 17-én alakult „Alfa” ruha- és szövetbeszerzési, termelő és értékesítő szövetkezet néven. A m i n t a név is mutatja, a szövetkezet tagjai ruházati cikkeinek beszerzését tűzte ki feladatául. Az első gazdasági irányu diáktevékenység ruhabeszerzési szövetkezete a z o n b a n csak k e r e t e a n n a k az eszmei tartalomnak, melynek alapja ama felismerés, hogy a k e r e s k e d ő i haszonnak a szervesen felépült társadalom v é r k e r i n g é s é b e kell befolynia. A kereskedői haszon meggyűjtésével gazdasági intézmények létrehozása lesz lehetséges, mely intézmények a társadalom szellemi szükségleteit is bíztosítják. A másik alapgondolat egy olyan központi gazdasági telep létrehozására vonatkozik, melynek segítségével a falusi nép ipari (különösen textil) termékeit a lánckereskedelemből ki lehet kapcsolni és közvetlenül a fogyasztóhoz juttatni. Az eszmei alap szerencsésen egyesült e gazdasági szükséggel, mely biztosítani látszott a szövetkezet z ö k k e n ő nélküli megindulását. A kezdeti szervezési és p r o p a g a n d a m u n k a k e r e t é t az az egyetemi hallgató csoport szolgáltatta, melynek P u s k á s Lajos t a n á r vezetésével a cserkészet és az öregcserkészet révén már hosszú é v e k e n keresztül fegyelmezett, összeszokott gondolatvilága volt, s mely különösen elkarolta az új gazdasági természetü d i á k m u n k á t . De a szervező m u n k a szerencsésen n e m c s a k a diákságot ölelte fel, hanem igyekezett a társadalom minden rétegét a szövetkezeti eszmének és az „Alfa” célkitűzéseinek megnyerni,
Erdélyi Magyar Adatbank
144
Dr.
Sáry István
1937 augusztus 17 én, az alakuló közgyűlésen, 31 tag 15.000 lej tők é t jegyzett, s a szövetkezet megkezdi a székely háziipari szövet e k árusítását. Mivel semmi t ő k e n e m állt rendelkezésre, a szövetk e z e t n e k t u l a j d o n k é p p e n s z ö v e t r a k t á r a nem volt, a vásárlónak az áruminta-gyüjtemény után vett szövetét esetről-esetre meg kellett hozatni. A közönség a z o n b a n megértette a szövetkezet értelmét, a háziszőttes mozgalmat felkarolta, a tagok száma állandóan növekedett, négy h ó n a p mulva a szövetkezet tagjainak száma már 232, akik összesen 119.000 lej é r t é k ü üzletrészt jegyeztek.* A háziszőttes-mozgalom bevált, a vásárlók mind nagyobb s z á m b a n jelentkeztek, de a szövetkezet fejlődési lehetőségeit nagyb a n c s ö k k e n t e t t e a sajat á r u r a k t á r hiánya, mígnem a G. H. Sz. Központ 100.000 lej hitelkeret nyujtásával segítséget adott s bizományi á r u r a k t á r felállítása vált lehetővé. Az áruforgalom az első n é g y h ó n a p alatt máris 208 ezer lej s e forgalomból 1937 decemb e r 31-ig 13.000 lej tiszta nyereség származott. Most már nem ü t k ö z ö t t a k a d á l y b a a saját á r u r a k t á r b e r e n d e z é s e sem, hogy a szövetkezet függetlenítse magát és ezáltal biztonságát fokozza. A saját á r u r a k t á r é r t é k e először 3000 lejt tett ki, mely 1938 novemb e r 31-ig 35.000 lejre emelkedett. U g y a n a k k o r a bizományi árur a k t á r é r t é k e 120.000 lej. A szövetkezet az 1938. év folyamán aztán kibővíti üzletágát r u h a h o z z á v a l ó és háziszőttes n y a k k e n d ő árusításával. A szövetkezet forgalma most is állandóan emelkedik. S ez é r t h e t ő is. Hogy tagjainak a ruhabeszerzést megkönyítse, megállapodást köt néhány szabómesterrel, akik a szövetkezet számlájára elkészítik a ruhát s a vevő (tag) 4–5 havi hitelre jó minőségü r u h á t kap, hozzávalóval és készíttetéssel együtt. A szövetkezet további könnyítést visz be az üzletmenetbe a „150 lejért egy rend ruhát” akció révén. Ez abból áll, hogy tíz személyes csoportokat alakít, amelyekn e k tagjai tíz h ó n a p o n keresztül 150 lejt fizetnek a szövetkezet p é n z t á r a b a . Minden h ó n a p b a n a tizes csoport egy tagja sorsolás útján saját magaválasztotta szövethez jut. Aki egyszer nyert, az a sorsolásban t o v á b b nem szerepel. Tehát a tizedik h ó n a p végén minden csoporttag megkapja befizetett pénzének ellenértékét. Az ötletet megkedvelte a közönség, 12 ilyen csoport alakult, ami egyrészt a szövetkezetnek havi 12 biztos ruhaeladást jelentett, másrészt a tagok minimális havi befizetéssel jutottak szövetükhöz. A szövetkezet az üzleti életben is komoly tekintélynek örvend, amit a „jó k e r e s k e d ő ” szellemében állandóan fejlődő üzletm e n e t é n e k köszönhet. Az 1937-i évvégi nyereséget a tartalékalapra fordították teljes egészében, mert az igazgatóság minden * A szövetkezet vezetősége nagyon óvatos üzleti politikát f o l y t a t o t t ; a tagok 10 lejnyi belépési díján kivül a befolyt üzletrésztőkét nem használta fel a szövetkezet vásárlási céljaira mindaddig, míg a szövetkezet biztos fejlődéséről m e g n e m győződött. Ez az elgondolás abból eredt, h o g y az esetleges sikertelenség esetén minden tagnak befizetett üzletrésztőkéjét maradéktalanul visszaszolgáltathassák és ezáltal a m a g y a r közönséget ú j a b b csalódásoktól megmentsék. A szövetkezet ezért a befolyt üzletrésztőkét postacsekk-számlán tartalékolta.
Erdélyi Magyar Adatbank
Diákszövetkezeti mozgalom
145
Az „Alfa” szövetkezet fejlődését mutató zárókimutatások eredményei Vagyon
Számlák
1937 aug. 17
1937 dec. 31
1938 júl. 26
1938 nov. 30
Pénztár
–
13034
19074
31820
Csekk-betét
–
37150
21175
31896
Értékpapirok
–
500
1250
1250
Adósok
–
31609
41191
69075
Áruk
–
62257
117001
151052
Üzletrészesek
–
85050
76250
71720
–
229600
275941
362833
Összesen:
Tagok száma Jegyzett üzletrész Befolyt üzletrészek
31 15500
232 119000
274 140000
320 165000
1600
34950
63750
90000
Teher
Számlák
1937 aug. 17
1937 dec. 31
1938 júl. 26
1938 nov. 30
Lejegyzett üzletrész
–
119000
140000
165000
Letétek
–
2011
787
2000
Hitelezők
–
94320
143671
163557
Segély-alap
–
–
800
6974
Tartalék-alap
–
–
2763
2763
Nyereség
–
13263
8018
24370
–
228594
303129
364664
Összesen:
osztalékról lemondott a tartalékalap javára, hogy a szövetkezet biztonságát ezáltal fokozza. A szövetkezet egy percig sem volt abban a helyzetben, hogy a befizetett üzletrészt bármikor ki ne tudta volna teljes egészében fizetni. 1938 november 31 ig a tagok
Erdélyi Magyar Adatbank
146
Dr. Sáry István
s z á m a 320-ra emelkedik, a jegyzett üzletrészek é r t é k e pedig 165.000 lej lesz, melyből befolyt 90 000 lej. 1938 júliusában a tagok személyi állápota a k ö v e t k e z ő : 73 hivatalnok, 63 egyetemi hallgató, 40 szabadfoglalkozásu, 15 m u n k á s , 13 iparos, 6 pap, 4 földbirtokos, 4 magánzó nő, 8 jogi személy. A szövetkezet jelenlegi vagyoni á l l a p o t a : pénztárkészlet 31.820 lej, saját á r u : 39.434 l e j ; idegen á r u : 117.618 l e j ; é r t é k p a p í r 1250 l e j ; összesen 190.122 lej. T e h e r - á l l a p o t : az adósok-hitelezők összevont számláján mutatkozó t a r t o z á s : 63.609 lej, t a r t a l é k a l a p o k : 11.363 lej, összes f o r g ó t ő k e : 115.150 lej (a forgó tőke a k ö v e t k e z ő összegekből á l l : üzletrészes e k n e k 80.780 lej, 1938 június 31-i nyereség 8 0 1 8 lej, 1938 július 1 – n o v e m b e r 30-a közötti tiszta nyereség 26.352, összesen 115.150 lej. Ez az az összeg, amit az „Alfa” az üzletrészeseitől kapott és ami az eddig elért e r e d m é n y e k k é n t felmutatható.) Az 1937. évi tiszta nyereség a tartalékalaphoz v a n csatolva és ezért tehertételk é n t kezelődik. A szövetkezet minden t a r t o z á s a teljesen fedezett. Az üzletrészesek által befizetett üzletrész hiánytalanul megvan. A kihelyezések szintén fedezve v a n n a k . A szövetkezet alkalmazottainak összesen kifizetett 30.058 lejt, ami k é t e m b e r n e k k e z d ő életlehetőséget biztosit. A mellékelt táblázat és a t á b l á z a t b a foglalt számlák azt mut a t j á k , hogy a szövetkezet üzleti szempontból is sikerült vállalkok o z á s n a k bizonyult (befektetett t ö k e és a tiszta nyereség közötti viszony).* S z á m o k b a n ki n e m fejezhető é r t é k e az egyetemi ifjúságnak az üzemvezetésben szerzett gyakorlata. a diákok maguk aktiven dolgoztak, ügynököltek és ez tekintélyes jutalékot eredményezett s z á m u k r a . HASONLÓ ELGONDOLÁSOK e r e d m é n y e z t é k a magyar diákság második szövetkezetét, az 1938. év első felében megalakult „ M é h k a s ” nevű diákétkezde-szövetkezetet. a m á r meglévő szövetkezeti k e r e t b e 90 új tag lép be (mind egyetemi hallgatók), akik 90.000 lej üzletrészt jegyeztek. A tagok száma jelenleg 140. a napi déli étkezések száma 60, az esti étkezéseké k b . átlagosan 30. A befolyt üzletrészekből a szövetkezet beszerezte 14.000 lej é r t é k b e n ebédlő-berendezését, edény- és k o n y h a b e r e n d e z é s é t pedig 90.000 lej é r t é k b e n . A havi bevételek összege fedezi a kiadá* Az „Alfa” szövetkezet pénzügyi jövedelmezősége 1938 november 30.-án: a l a p t ő k e : 9 0 0 0 0 lej 90.000 : 100 = 24.3701: x n y e r e s é g : 24.370 lej 2437000 x = 90000 = 27 A „Mercur”-szövetkezet pénzügyi jövedelmezősége 1937. év v é g é n : a l a p t ő k e : 68.185 lej 68.185 : 100 = 54.425 : x n y e r e s é g : 54.425 lej 5442500 x = 68185 = 7 9 A „Mercur”-szövetkezet pénzügyi jövedelmezőségének i n d e x - s z á m a jóval nagyobb az „Alfá”-énál, a m i t a k i t ű n ő üzletmenet mellett f ő k é n t az a r á n y l a g kis alaptőke magyaráz meg.
Erdélyi Magyar Adatbank
Diákszövetkezeti
147
mozgalom
sok összegét, de a nagy rezsi költség miatt nyereséget n e m t u d felmutatni. Különben is az é t k e z d e n e m rentábilis vállalkozás, k ü lönösen diákok számára, kik az év 3–4 h ó n a p j á t n e m töltik a városban. De e szövetkezeteknek egyelőre nem is céljuk az üzleti fölösleg képzése. S z e r e p ü k a diákságot összehozni a gyakorlati élet terén és a szellemi érintkezést is biztosítani. E g y é b k é n t a „Méhkas” szövetkezet is meg fogja találni azt az üztletágat, mely üzletileg is rentábilissá teheti. A M A G Y A R D I Á K S Á G , mely n é h á n y év előtt még a világnézeti viták t á b o r a i b a n m é r k ő z ö t t vagy minden közösségi mozgalmat közömbösen szemlélt, a teljes egység jegyében létrehozta gazdasági ö n t u d a t r a - é b r e d é s é n e k első jeleit. Nem azt mondja, hogy milyennek kell lennie társadalmunknak, h a n e m megmutatja, hogy mit lehet tenni az adott k ö r ü l m é n y e k között. E szövetkezetek mozgalmában nincs felekezeti, nemzetiségi vagy osztály-probléma. A három felekezet a legnagyobb összhangban, az összetartás és az együvétartozás jegyében dolgozik. E szövetkezetek az i d ő s e b b n e m z e d é k h e z tartozó gazdasági s z a k e m b e r e k vezetése mellett működnek. Igyekeznek beszervezai a munkás, iparos és k e r e s k e d ő társadalmat. Ez a nagy e r e j ű k s e n n e k az egységnek köszönhető, hogy a magyar d i á k s á g u k is sikerült saját erejéből tiszta szövetkezeti szellemet sugárzó, komoly gazdasági vállalatokat létrehoznia. Dr.
Erdélyi Magyar Adatbank
SÁRY
ISTVÁN