[Erdélyi Magyar Adatbank]
A TÖRTÉNETI ERDÉLY
UTÓSZÓ A történeti Erdély új kiadásához Elfelejtett vet,
művet
kap
a
magyar
mely
kézbe
az
olvasó
1936-ból.
politikai–szellemi
életnek
Olyan egy
köny-
átmeneti
időszakában íródott és látott napvilágot. Az 1930-as évek elején a magyar közgondolkodás már túl volt a trianoni trauma első bénító hatásán, túl a vele járó csodaváráson, telen
mely
a
nemzetközi
megváltozásától
viszonyok
remélte
a
Szent
csillagállásának István-i
hir-
Magyarország
varázsütésszerű, maradéktalan helyreállítását. A korábbi évek tüzes revíziós propagandája – melyet a nagy történetíró,
Szekfü
ben”
kíméletlenül
oly
kezdte
átvenni
kenység,
Gyula a
a
Három
megbírált
–
szakszerűbb,
melynek
azért
nemzedék lassan
komoly
könyvé-
alábbhagyott,
helyét
tájékoztató
tevé-
„szárazabb”
voltak
„ötödik
előzményei
már
az
1920-as évekből. Erdély persze nem csupán egyike volt a Trianonban elcsatolt területeknek,
nem
csak
legnagyobbika,
szimbolikus
okoknál
fogva
is
hanem
legjelentősebbike,
történelmi-
így
a
magyar
hivatalos politika számára érthetően az „erdélyi kérdés” volt a legnehezebb. Mi a követendő út az 1,7 milliós erdélyi magyarság nemzeti
jövőjének
biztosítására?
más
megoldás
keresése?
A
területi
Hiszen
a
revízió? trianoni
Vagy
valami
Magyarországnál
nagyobb területről (102 ezer km2) volt szó, ahol a három milliós, (szász
nagy és
román sváb)
többség
népességgel
mellett is
még
számolni
KISEBBSÉGKUTATÁS KÖNYVEK
félmilliós kellett,
s
német komoly
I
[Erdélyi Magyar Adatbank]
A TÖRTÉNETI ERDÉLY elemző
nem
állíthatta,
hogy
a
románok
és
németek
összessé-
gükben visszavágynák a magyar uralmat, még akkor is, ha az új
államhatárok
nelmi
néhány
együttélés
sok
rövid
esztendejével
szemben
kötötte
a
évszázada
őket
a
törté-
magyar
király-
sághoz. A magyar politika, akár az ezzel kölcsönhatásban élő közgondolkodás, sza!”,
egy
teljesen zése
Erdély elszánt
irreális
között,
telével
mely
akarta modern
ingadozott
nemzethez
jelszava,
az
korrigálni
a
A
méltó,
valamint
utóbbi
igazságtalanságait. tika
kérdésében
a
„mindent
tetszetős,
de
visz-
érezhetően
a
részleges
revízió
etnikai
viszonyok
figyelembe
trianoni
kormányzati
machiavellisztikus
határhúzás
férfiak,
a
gyakorlatát
célkitű-
legkiáltóbb
nemzetközi szem
vé-
előtt
politartva,
nem kívánták saját mozgásterüket azzal is korlátozni, hogy az egyik
vagy
másik
út
mellett
egyértelműen
elkötelezték
volna
magukat, noha ők tudták a legjobban, hogy egy totális revízió esélye
az
álmok
birodalmába
tartozik
–
Erdély
esetében
min-
összeomlásának
más-
den kétséget kizáróan. Kezdettől,
a
történelmi
Magyarország
napjától felbukkant, s aztán ismételten feltűnt egy harmadik út keresése
az
szonálunió.
erdélyi Egy
kérdés
közös
megoldására:
király
a
gondolata.
magyar-román
Bármennyire
per-
groteszk-
nek tűnik is az utókor szemében – s az volt 1919-ben és később is a kortársak többségének –, nem tagadható egy pozitív mozzanata az ilyen spekulációknak: a közös rendezés igénye felé mutattak. S ne feledjük, ennek is voltak előzményei, például az 1849.
évi
rációjának Klapka
II
világosi
fegyverletételt
Habsburg-ellenes
György
olyan
követő
időszak
szervezkedése
együttműködési
magyar
idején.
megállapodást
emig-
1859-ben kötött
egy
KISEBBSÉGKUTATÁS KÖNYVEK
[Erdélyi Magyar Adatbank]
A TÖRTÉNETI ERDÉLY osztrákellenes
felszabadító
háború
céljából
Cuza
román
fejede-
lemmel, amely, ha áttételesen is, de az erdélyi ügyek alakításában
némi
Könyvünk
beleszólást
helyezett
szerkesztője,
kilátásba
Asztalos
Miklós
a
román
egy
uralkodónak.
korábbi
művében
(Kossuth Lajos kora és az erdélyi kérdés. Bp. 1928.) kimerítően írt erről. Azt akkor még nem tudhatta, hogy 1866-ban, immár Hohenzollern
Károly
román
fejedelemségének
kezdetén,
né-
hány erdélyi mágnásban felmerült a gondolat, hogy Ferenc József ellenében őt hívják meg a magyar trónra is. S végül volt egy olyan elgondolás is, amely valós történelmi előzményekre
és
önálló
államiság
erdélyi
béketárgyaláson, szág
eszmei
Apponyi
visszaállítása.
melyen
képviselőinek, Albert
hagyományokra
annyit
hogy
egyik
Már
azért
a
Párizs
a
magyar
megoldásként
az
környéki
megengedtek
ismertessék alternatív
támaszkodott:
Magyarorálláspontot,
javasolta
Er-
dély autonómiáját a magyar állam keretén belül, de azt is felvetette, nak
hogy
létre
elkülönítése
esetleg a
egy
három
alapján.
svájci
nemzet (Ehhez
mintájú
önálló
egyenjogúsága magyar
részről
Erdélyt és
hozza-
kanton-szerű
dokumentáció
is
készült.) Ismeretes, hogy ez a javaslat épp úgy nem talált meghallgatásra, mint az a kívánság, hogy népszavazást tartsanak a vitás területeken. A
részleges
határrevízió,
a
teljes
visszacsatolás
gondolata
mellett azonban az autonóm Erdély eszméje – ha nem is túlságosan széles körökben – tovább élt, nyomait még napjainkban is
felfedezhetjük.
rendezést
Olyan
igazságosnak
Magyarországon
nem
koncepció és
létezett,
viszont,
végérvényesnek nem
lehetett,
amely
a
trianoni
tekintette
volna,
társadalmi
támo-
gatottságra egy ilyen felfogás nem számíthatott.
KISEBBSÉGKUTATÁS KÖNYVEK
III
[Erdélyi Magyar Adatbank]
A TÖRTÉNETI ERDÉLY A fentieket azért kellett előrebocsátani, hogy az olvasó jobban
érezze,
milyen
ges
igények
közgondolkodás
kielégítésére
mellett
született
A
és
milyen
történeti
lehetsécímű
Erdély
gyűjteményes munka. Propagandaműről ként
is
van
olvashatjuk.
korszak
számos
melynek
Az
világosító
s
ilyent,
Férfiak
megteremtője
a
Jancsó
egyik
a
Horthy-
igényesebbike-
történész-publicista
Benedek
propagandamunkát
kordokumentum-
Egyesülete,
egyletének
államhivatalnok) célú
mint
Erdélyi
értelmiségi
gyakorlati
kalmanként
szó,
adott
volt
ki.
‒
(al-
több
fel-
is
ezek
Kötetünk
sorába tartozik. Az előszót író Teleki Pál gróf, a kiváló földrajztudós, iránt
mélyen
gyar ra
nemcsak
elkötelezett
revíziós is.
kor
Ami
harcos
politikus,
kötetünket
a
politikum
egyhangúságtól
ság
igénye.
Megjelenéséig
sokoldalúságra
mely
az
országrész egyes
nem
múltját
népek
zenéjéig
hanem
és
sokáig
törekvő művei
egyetlen
a
ma-
koordináto-
a
olyan
összetetten,
Erdély
kiemeli
közül,
törekvés, volt
ilyen
elnöke
vonatkozásában
meghatározott
és
az
volt,
szakszerűségre
szakszerűségre
roktól
egyesület
egyéniség
propaganda
a
az
az
a a
tudományosErdély-történet,
a
geológiai
kötetben,
ko-
olvashatóan
összefoglalta volna. A szerkesztő Asztalos Miklós (1899–1986) az 1925-ben alapított
Bartha
vezetnek, taklub
Miklós
amely is,
a
társaságnak radikális
kezdetben
volt
fiatal
valaminő
elnöke,
egy
értelmiséget
demokratikus
olyan
szer-
tömörítette, nemzeti
vi-
egység
megteremtését tűzte ki célul, egyben „az elvadított fajok békés együttélését”
szorgalmazta
Pomogáts
Béla
Miklósra.
Változó
IV
a
kölcsönös
úttörő
tanulmányából
Erdély.
Bp.
2001,
megismerés (Emlékezés
201–227.)
alapján. Asztalos
ismerjük
vál-
KISEBBSÉGKUTATÁS KÖNYVEK
[Erdélyi Magyar Adatbank]
A TÖRTÉNETI ERDÉLY tozatos életpályáját, így azt, hogy a Teleki elnöklete alatt működő
Erdélyi
nak
Férfiak
Asztalos
volt
sebbségkutató
Egyesülete
az
egyik
műhelyként
transzilvanizmus
–
Jancsó
motorja.
működött
eszméjét
is
A
Benedek társaság
és
az
Társaságáamolyan
erdélyiség
népszerűsítette;
azt
a
ki-
–
a
gondola-
tot, hogy az egymásra utalt erdélyi nemzetek híd szerepet tölthetnek be Nyugat és Kelet között. „Erdély sorsa a történelmi időkben
a
mérleg
végvonalának
nyelvének
állandóan
szerepe
változó
Európa
hatalmi
nyugati
súllyal
és
keleti
terhelt
ser-
penyői között” idézi tőle Pomogáts Béla. Ezek tehát az előzmények. Erdéllyel pontjából Jancsó
foglalkozó
is
átmeneti
Benedek,
a
tudományosságunk szakasz
román
terméke
vonatkozású
fejlődése
szem-
történeti
Erdély.
A
kutatások
két
évtizeden
át meghatározó egyénisége 1930-ban itt hagyta a földi világot, ugyanakkor az
felnövekedett
európai
meglévő
a
tudomány
anyagok
új
tudósok
szakmai szempontú
egy
új
szintjén
nemzedéke,
mely
forrásfeltárással,
elemzésével
az
a
Erdély-kuta-
tást olyan magas szintre emeli majd, amelyet – minőségét tekintve Ez
–
az
sát,
máig
új
nemzedék
kiteljesedni
Miklós
mércének
csupán
azonban
kötetünk fél
tekinthet
a
még
magyar
csak
megszületése
lábbal
tartozik
tudományosság.
elkezdte után
munkálkodá-
fog.
hozzájuk,
Asztalos
munkásságának
részleteiben talán még túl erős Jancsó Benedek varázsa, s kevéssé
veszi
komolyan
a
román
tudomány
(és
propaganda)
anyagait. Sok írásából itt csak kettőre utalunk, a már említett Kossuth Lajos kora és az erdélyi kérdés, valamint az 1934-ben megjelent Kötetünkben
A
nemzetiségek azonban
feltűnik
története már
KISEBBSÉGKUTATÁS KÖNYVEK
Magyarországon a
hazai
németség
címűre. rangos
V
[Erdélyi Magyar Adatbank]
A TÖRTÉNETI ERDÉLY kutatója, a
Pukánszky
romanista
kos
Tamás
művét:
(1935),
Béla,
a
a
Lajos,
Rómaiak,
mely
s
történésznek
aki
éppen
románok
és
legszakszerűbb
kontinuitás-teóriának.
A
római
ekkor
kiváló adta
oláhok
elemzése kor
is
ki
Dácia
és
tudósa,
nyelvész, Trajanában
cáfolata
Alföldi
korsza-
a
román
András
már
megírta első dolgozatát a dáciai gót uralomról, azonban az ő kutatásai is később érnek be igazán, mint ahogy Kniezsa István,
Györffy
Zsigmond,
György,
Elekes
Makkai
Lajos
is
László, az
Mályusz
elkövetkező
Elemér, években
Jakó újítják
meg az erdélyi középkorkutatást, s tárja föl Gáldi László a magyar
művelődés
jain.
A
sort
szerepét
a
román
folytathatnánk
szellemi
régészeken,
élet
fordulópont-
földrajztudósokon
át
a
jogászokig. A
történeti
koznak
két
Erdélyben
tehát,
itt
azonban
dományosságunk
egyik
szakmai
elsősorban
fellegvára
nemzedék a
tudósai
Nemzeti
körül
Múzeum,
tömörülő
találtu-
szakértők
dominálnak. A mű érzékelteti a kutatások új irányát, de annak eredményeit vitatott
csak
részben
eredetkérdésében,
tartalmazhatja. melynek
A
székelyek
Asztalos
Miklós
máig
korábban
oly sok időt szánt, a türk származást emeli ki, hozzátéve, hogy szerinte az avarokkal, tehát a magyaroknál jóval korábban kerültek
a
székelyek
a
Kárpát-medencébe,
s
talán
Erdélybe;
így
ott ők az igazi őslakók. (Mai tudásunk szerint a székelyek már a
magyarság
egyik
ágaként,
Erdélybe,
és
a
lábainál.
A
„kettős
több
vitás
kérdés
rásadatokkal
nem
korszakából
vett
VI
12–13.
a
honfoglalókkal
században
állapodtak
honfoglalás”
együtt meg
önmagában
megmagyarázására
is
alkalmas
támasztható
S
a
példát
toldjuk
alá.) meg
a
vonultak
a
Kárpátok
véve
logikus,
elmélete
történelmünk Habsburg
forkorai
Monarchia
KISEBBSÉGKUTATÁS KÖNYVEK
[Erdélyi Magyar Adatbank]
A TÖRTÉNETI ERDÉLY utolsó
évtizedeinek
román
problematikájával.
Bíró
Sándor,
Gáldi László, Polónyi Nóra csak A történeti Erdély megjelenése
után
dolgozták
ki
az
első
világháborút
megelőző
évtizedek
erdélyi román politika- és eszmetörténetét. Ez
a
hogy
a
tudománytörténeti vaskos
munkát
a
zadok
a
latok
szolid,
szakkritika azt
nagy
„aki vagy
ha
ellentétes
telemben
hősies
a
könyvet,
s
hiányait
szellőztessük,
s
melláthatólag bírálata
net
erőpárjainak
maga
éppen
is
néhány
vállalja
magára
a
nem,
különböző áldozatul...
előmunkászempontok
megszerkeszteni
ezt
helytelennek a
éreznők,
hogy
szerkesztő
velük.”
formális
történeti
ér-
ezért
mondatnyi
Szá-
Bizonyos
tehát
van
a
hiányos
volt
tisztában
A
megoszlására
elvész
amikor
azt,
tartalmazó
fogadta.
egyenetlen
esik
vállalkozás
magyarázza
információt
érdeklődéssel
most
merőben
hibáit
értékes
megismertetését,
szakadékaiban,
vaskos
helyzet
előmunkálatok
mondja:
népszerű
sok
nem
komoly
hivatkozva Erdély
és
átmeneti
Az
dicséret
szem-
Irodalomtörtémellett
annyit
jegyez meg, hogy a történeti Erdély területileg nem azonos az 1936. évi – illetve mai – köznapi használatban vett Erdéllyel, s
a
szerkesztő
nem tisztázta, mit
is
kell
érteni
Erdély
alatt.
Máig visszatérő, fontos, de nem alapvető probléma. Rövid, de meleghangú
ismertetésében
a
Láthatár
leszögezi,
hogy
e
mű
„a valóságban nem csak a laikus olvasó számára világítja meg a
történeti
Erdélyt
vül
szolgálhat
rek
számára
a is...
minden kérdéssel a
mű
oldaláról,
hanem
mélyrehatóan
méltán
tekinthető
kitűnő
foglalkozó Erdély
kézikönyszakembe-
lexikonjának,
mint ahogy azt bevezetőjében Teleki Pál gróf megjegyzi.” Valóban, a tizenhat szerzős mű elsősorban a Teleki által említett kézikönyv jellegével tűnik ki, még ha nem is tekinthetjük
KISEBBSÉGKUTATÁS KÖNYVEK
VII
[Erdélyi Magyar Adatbank]
A TÖRTÉNETI ERDÉLY egyenletesen,
téma‒arányosan
olvasónak
nem
inkább
a
gazdag
szet-,
zene-
mányos a
annyira
nek
nagy
a
irodalomtörténet
élvezetet,
meg
az
magyar
nyelvészeti
néprajzi
leírás,
mai hanem
a
művé-
tudományos-olvas-
etnikumok
szemléletű,
A
összefoglaló,
nyújthat
egyes
beavatásokkal
kötetnek.
történelmi
gazdaságföldrajz,
és
románság
a
összeállított
leírása,
különösen
művelődésközpontú
történeté-
megtűzdelt
áttekintése
(Tamás
Lajos). És itt meg kell állnunk egy pillanatra! A kötet a románok tárgyalásakor
nagyobbrészt
„oláhokról”
beszél.
Tamás
Lajos
előbb említett áttekintése „Az erdélyi oláhok” címet viseli. Az oláh
a
románok
régi
magyar
elnevezése
a
germán-szláv
vlah
nyomán, mely eredetileg minden újlatin népet jelölt, köztük az olaszt
is.
Használata
ma
már
anakronisztikus.
De
hozzá
kell
tennünk, az volt, sőt, több annál 1936-ban is. Az „oláh” elnevezés ellen a románok nagy többsége a 19. század óta, hevesen tiltakozott,
mert
szemükben
szimbóluma,
nyelvi
relmes
számukra,
volt
szerbeknek „rác”.
a
elmaradottság
megjelenítése
mi
Eredetileg
az
mint
a
tációja;
főművében
európai
romanizáltak
szinte
az
Tamás és
a
mi
(vlachok)
szakszerű
rázta
oláh
alkalmazását.
racionálisan. „oláh” sen
szó
Szorosan
használata
önmagában
nem álló,
vett volna élő-érző
sem neolatin
elnyomottság
ugyanolyan
a
„tót”,
vagy
sértő
konno-
volt felé
Nyelvtudományi
kifogásolható.
haladó
össz-
élő
késői
emberi
magya-
szempontból
szempontból Ha
a
töltésű
megkülönböztetésével
szaktudományos
sé-
érzelmi
szomszédságunkban
románok az
oláh
semleges
oláhnak
Lajos a
Az
szlovákoknak
fülünknek persze
lett.
és
létezne
közösségektől
az telje-
független
tudomány. Nincs okunk tagadni, hogy az oláh elnevezés a ro-
VIII
KISEBBSÉGKUTATÁS KÖNYVEK
[Erdélyi Magyar Adatbank]
A TÖRTÉNETI ERDÉLY mánok
lenézését
kodik
az,
is
hogy
szövegben
–
tartalmazza
a
fejezetek
a
szerzők
ebben
nagyobb
a
kötetben.
részében
többsége
Erről
–
árul-
címekben
konzekvensen
és
„románokról”
ír, maga a szerkesztő a már említett korábbi könyvében úgyszintén.
Visszalépés,
felemásság
és
nyelvöltögetés;
aligha
nö-
velte a kötet presztízsét. Végül egy rejtőzködő s az előljáróban említettekhez kapcsolódó
mozzanatra
Miklós
az
múltjából
hívnánk
általa ma
írt
más
fel
az
történeti
olvasó
fejezetben
események
esnek
figyelmét. azt
Asztalos
mondja:
közelebb
„Erdély
hozzánk,
mint
az előző generációhoz. És más szemszögből is nézzük az erdélyi ok
múltat
mint
ők
vezetnek,
mintsem
korszak
felteszi
den
Csakhogy litikai
e
nézték... a
munkájában
lomjegyzékében nak,
aki
historikusé”.
a
gondolkodásához így
maga
képest
erdélyi
szempont-
Természetes,
saját is
erről:
publicisztikai
kérdéseit
Asztalos
vall
régebbi
inkább
a
nem
vonatkozású
min-
történelemnek.
régi
változott.
„Feltűnhetik
hogy
történeti-po-
Elrejtve, annak
iroda-
az
olvasó-
munkásságomat
ismeri,
hogy míg tíz évvel ezelőtt az egész erdélyi múltat sui generis, az
önálló
csak
és
az
kintem...
öncélú
Erdély
egyetemes Tíz
évvel
szemszögéből
magyar ezelőtt
közös
még
erdélyi
magyarság
megtalálhatja
önálló
Erdélyben.
Ma
már
múlt
hittem a
ezt
láttam,
Erdélyt
látószögéből
abban,
maga az
ma ...
jövőjét
te-
hogy egy
álláspontomat
az
újabb
feladtam.
A magyarság jövőjét Erdélyben is csak a nagy magyar egységen hogy
belüli a
élettel
mai
politikai
egyoldalúság
és
ezt
hogy
azután,
látom
megmenthetőnek,
beállítottságú
félremagyarázás Szekfű
a
s
transsilvanizmust
nélkül
ráhúzni
transzilvanizmust
KISEBBSÉGKUTATÁS KÖNYVEK
beláttam a az
azt
is,
nem
lehet
múltra.”
Írja
új
keleti
ha-
IX
[Erdélyi Magyar Adatbank]
A TÖRTÉNETI ERDÉLY táron
túli
értékelte, gyalva „Az
magyarság s
Fodor
erdélyi
nemcsak lat...
a
jelen
kötetben
Ferenc
is
az
gondolat
ma
is
történelmi,
Erdély
útkeresése
jövője
hanem tehát
szempontjából Erdély
csak
gondolatát
mert
földrajzi ebben
nagyra
politikai-földrajzát
önállóság él,
igen
nem
valóság a
tár-
szuggerálja:
múlhat
el,
hiszen
is
a
gondo-
ez
gondolatban
virágozhat
ki. Minden egyéb, ami vele történik, csak erőszak lehet, tehát csak ideiglenes.” A kissé hosszú idézetek segíthetik az olvasót a történetíró munkájának, elkészült
módszereinek,
műnek
jobb
gondjainak
megértésében,
megismerésében, politika
és
s
az
történetírás
kölcsönhatásának felismerésében. Szász Zoltán
X
KISEBBSÉGKUTATÁS KÖNYVEK
