Épületek utólagos hőszigetelése

Épületek utólagos hőszigetelése optimalizált kivitelezési eljárások kézikönyv Készült a

„Régiók együttműködése a bioenergetikai tudástranszfer és az energiahatékonyság területén”

Épületek utólagos hőszigetelése optimalizált kivitelezési eljárások kézikönyv Készült a

„Régiók együttműködése a bioenergetikai tudástranszfer és az energiahatékonyság területén”

című projekt keretében az Európai Unió – Európai Regionális Fejlesztési Alap, valamint az Alsó-ausztriai Építészeti Ipartestület megbízásából Szerzők BM DI Helmut Schöberl DI Richard Hofer DI Christoph Lang Arch. Dipl.-Ing. Franz Schmid, Bmst. Johannes Dinhobl, Bmst. Ing. Peter Trözmüller, DI Johannes Fechner szakmai támogatásával. Bécs, 2012 október 31.

E kézikönyv a REBE – „Régiók együttműködése a bioenergetikai tudástranszfer és az energiahatékonyság területén” című projekt keretében jött létre. A REBE projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében, az Európai Regionális Fejlesztési Alap, Magyarország és az Alsó-ausztriai tartományi kormány társfinanszírozásával valósul meg.

2

Épületek utólagos hőszigetelése

Általános információk

A felelősség kizárása: A Kézikönyv tartalma a szerzők legjobb tudása és lelkiismerete alapján jött létre. A szerzők azonban ennek ellenére nem vállalhatnak semminemű felelősséget az adatok helyességéért. Graphik-Design: www.enzo.at, A-2763 Pernitz

3


Tartalom

Tartalom 1.

Bevezetés

1.1 1.2

A kézikönyv célkitűzése és felépítése . .... . ... .. .. . .. ... .. .. . .. ... ... .. .. . .. . .. .. . .. .. . .. . .. . .. .. . .. .. . .. .. . Alkalmazhatósággal kapcsolatos tudnivalók . .... . ... .. ... .. .. . .. .. . ... .. .. ... .. . . .. .. .. . .. . .. .. . ..

2.

Csomóponti rajzok

2.1 2.1.1 2.1.2 2.1.3 2.1.4 2.1.5 2.1.6 2.1.7 2.1.8

Régi épületek megóvásra szánt homlokzattal . .... . ... .. ... .. .. . .. .. . ... .. .. ... .. . ... .. .. . .. . .. .. .. Külső határoló fal belső oldali hőszigetelése . .. .. . .. . .. . . . .. .. ... . .. .. . .. .. . .. . .. .. . .... . .. . .. .. ... .. ... . .. .. . .. .. . .. ... .. . .. .. . ... .. Külső határoló fal és belső válaszfal csatlakozása . .... . ... .. ... .. .. . .. .. . ... .. .. ... . .. ... .. .. . . . . .. .. . .. .. . .. . .. ... .. ... .. . .. .. . ... Külső határoló fal és közbenső födém csatlakozása . ... . . ... .. .. . .. ... .. .. . .. ... ... .. . .. .. . .. .. . .. . .. .. . .. ... .. . .. . . . .. .. . ... .. ... Külső határoló fal és zárófödém csatlakozása . .. .. . .. . .. .. . .. .. ... .. . .. . .. .. . .. . .. .. . .... . .. .. . .. ... .. ... . .. .. . .. .. . .. ... .. . .. .. . ... .. Külső határoló fal és pincefödém csatlakozása . .. .. . ... .. ... .. .. . .. .. . ... .. .. ... . .. ... .. .. . . . . .. .. . .. .. . .. . .. ... .. ... .. . .. .. . .... . . .. Oldalsó ablakcsatlakozás ........... .. .... .. . .. .. . .. .. ... . .. .. . .... . . . . .. .. ... .. . .. . .. . . . .. . .. .. . .. .. . .. . .. .. . .. .. . .. . .. ... .. . .. .. . .. .. . .... . ... .. . Alsó ablakcsatlakozás ............... .. . ..... . .. . .. .. . .... . .. . .. .. ... .. ... . .. .. . .. .. . .. ... . . . .. .. . .. . .... . .. .. . .. . .... ... .. ... . .. .. ... .. . .. . .... . .. .. Felső ablakcsatlakozás ............... .. .... ... .. . .. .. . .. .. . .. . .. .. . .. .. . .. . .. ... .. ... .. . .. .. . .... . ... .. .. . . . . .... . .... . .. . .... ... .. ... . .. .. ...... .. .

9 9 13 16 20 24 26 34 37

2.2 2.2.1 2.2.2 2.2.3 2.2.4 2.2.5 2.2.6 2.2.7 2.2.8 2.2.9

19. századi épületek felújításra szánt homlokzattal. ... . . ... .. ... .. .. . .. .. . ... .. .. ... . .. ... . Külső határoló fal külső oldali hőszigetelése . .. .. . .. ... .. . .. ... .. .. . .. ... ... .. . .. .. . .. .. . .. .. . .. . . . ... .. . .. .. . .. .. . .. . .. ... .. .. . .. . ... Külső határoló fal és zárófödém csatlakozása (díszítő párkánnyal) . .... . ... .. .. . .. ... .. .. . .. ... ... . . . .. .. . .. .. . .. .. . .. . .. Külső határoló fal és pincefödém csatlakozása . .. .. . .. . .. .. . .. .. . .. . .... . .... . .. .. . .. . .. .. ... . .... . .. .. . .. .. . .. ... .. . .. . .. .. . ... . . .. . Oldalsó ablakcsatlakozás ........... .. .... .. . .. .. . .. .. ... . .. .. . .... . . . . .. .. ... .. . .. . .. . . . .. . .. .. . .. .. . .. . .. .. . .. .. . .. . .. ... .. . .. .. . .. .. . .... . ... .. . Alsó ablakcsatlakozás ............... .. . ..... . .. . .. .. . .... . .. . .. .. ... .. ... . .. .. . .. .. . .. ... . . . .. .. . .. . .... . .. .. . .. . .... ... .. ... . .. .. ... .. . .. . .... . .. .. Felső ablakcsatlakozás ............... ... .... .. . .. .. . .. . .. ... .. .. . .. . .. .. ..... . ... .. . . . .. . .... . .... . .. . . . .. . .. ... .. . .. .. . .. ... ... .. .. . .. .. . ... .. .. . .. Épülethézagok ............................. .. . .. .. . .. . .. .. . .. . .. .. . .. ... .. ... .. . .. .. . .... . . .. .. .. . .. .. ... . .... . .. . .... ... .. ... .. . . . ...... .. ... .... . ... .. Erkély hőszigetelése ................... .. .... . .. .. . .. .. . ... .. .. . .. . .. ... .. .. ... . .... . .. .. . .. ... .. ... .. . .. . .. .. . .. .. . .. . .. .. . .. .. . .. . .. .. . .. .. ....... .. Alátámasztott erkély / loggia ..... ... .. ... . .... . .. ... .. . .. .. . .. ... .. . . ... . .. .. . .. ... .. ... . .. .. . .. .. . .. .. . .. . . . .. . ... .... . .. .. . .. . .... ... .. . .. . .

40 40 42 46 50 53 55 57 59 62

2.3 2.3.1 2.3.2 2.3.3 2.3.4 2.3.5 2.3.6 2.3.7 2.3.8 2.3.9 2.3.10 2.3.11 2.3.12

2000 előtt épült épületek . .. .. . .. . .. .. ... ... .. .. . .. ... ... .. . .. .. . .. .. . .. . .. .. . .. ... .. . .. .. . .. .. . ... .. ... .. . . . .. . .... . .... . .. . . Vasbeton külső határoló fal utólagos külső oldali hőszigetelése . .... . ... .. .. . .. ... .. .. . .. ... ... .. .. . .. . .. .. . .. .. . .. . .. ... . Köpenybeton külső határoló fal utólagos külső oldali hőszigetelése . . ... . ... .. ... .. .. . .. .. . ... .. .. ... . .. ... .. .. . .. . .. .. Külső határoló fal és zárófödém csatlakozása (díszítő párkánnyal) . .... . ... .. ... .. .. . . . .. . ... .. .. ... .. . ... . . .. . .. . .. .. . . Külső határoló fal és pincefödém csatlakozása . .. .. . .. . .. .. . .. .. . .. . .... . .... . .. .. . .. . .. .. ... . .... . .. .. . .. .. . .. ... .. . .. . .. .. . ... . . .. . Belső válaszfal és pincefödém csatlakozása . .. .. . .. ... .. . .. . .. .. .. . .. ... ... .. .. . . . . .. .. . .. .. . .. . .. ... .. . .. .. . .. .. . ... .. . .. .. .. . .. . .... . Oldalsó ablakcsatlakozás ............ ... ... . .. .. . .. . .. .. . .... ... . .... . . . .. . .. ... .. ... .. . . . . .. .. . .. .. . .. . .. .. . ... .... . .. .. . .. . ... . ... .. . .. . .. .. ... . Alsó ablakcsatlakozás ................. ... .... ... .. .. . .. .. . .. . .. . . . .. ... .. . .. .. . .. .. . ... .. ... .. .. . .. . ... . . .... . .. . .. .. ... . . ... . .. .. . .. ... .. ...... .. .. Felső ablakcsatlakozás ............... .. . .... .. ... .. . .. . .. .. . .. .. . ... .. . .... .. . .. . .... . .... . .. . .. .. ... . .. .. . .. .. . .. . .. ... .. ... .. . .. ... .... . .. . .. .. .. Épülethézagok ............................ ... . .. .. . .. .. . .. . .. ... .. . .. .. . .. .. . ... .. ... .. .. . .. . .... . .... . . . . .. .. ... .. ... . .. .. . .. .. . .. ...... .. ... .... . ... . . Erkély és loggia szigetelése ........ .. .... . .. . .. .. .. . .. .. ... . .. .. . . . . .. .. . .. .. ..... . ... .. .. . .. . .... . .... . . . . .. .. . .. ... .. . .. .. . .. ... ... .. .. . .. .. . .. Alátámasztott erkély / loggia ..... . ..... . ... .. .. . .. .. . .. .. . .. ... .. . .. ... .. ... .. ... . .. .. . .. .. . .. . .. .. . .. .. . .. . .. .. . .. ... .. . .. . . . .. ... ... .. ... .. .. Loggia beépítése ........................ .. . .. ... . .. .. . .. ... .. . .. .. ..... . .. . .... . .... . .. . .. . . ... . .. .. . .. .. . .. . .. ... .. ... .. . .. ... .... . .. . .. .. ... .. .... . ..

65 65 68 70 74 78 81 83 85 89 91 94 97

3.

Forrásjegyzék ............... .. . .... .. ... .. . .. . .. .. . .. .. . ... .. . .... .. . .. . .... . .... . .. . .. .. ... . .. .. . .. .. . .. . .. ... .. ... .. . .. ... .... . .. . .. .. .. 103

........................ .. . .. ... . .. .. . .. ... .. . .. .. ..... . .. . .... . .... . .. . .. . . ... . .. .. . .. .. . .. . .. ... .. ... .. . .. ... .... . .. . .. .. ... .. .... . ..

4

5 5 6


Bevezetés A kézikönyv célkitűzése és felépítése

1.

Bevezetés

1.1

A kézikönyv célkitűzése és felépítése A régi épületek utólagos hőszigetelése ökológiai és gazdasági okokból kifolyólag az utóbbi években Európa-szerte az építőipar fókuszába került. Az új épületekkel ellentétben, amelyek kialakításakor fejlett műszaki megoldások alkalmazása is lehetséges, a felújításra szoruló épületek építésekor erre még sok esetben nem volt mód. Az utólagos hőszigetelés sajátossága továbbá, hogy szinte minden felújítási projekt egyedi, ezért nehezen szabványosítható. A felújítás eredményességének egyik kritériuma az épületszerkezeti csomópontok megfelelő műszaki kivitelezése. Ennek során sorozatosan ugyanazokat a tipikus hibákat követik el a kivitelezők, ami a kapcsolódó képzési anyag hiányának is betudható. Az Alsó-ausztriai Gazdasági Kamara Építészeti Ipartestületének (Landesinnung Bau Niederösterreich der WKNÖ) célja, hogy a határon átnyúló REBE projekt egyik projektpartnereként hiánypótló szakmai képzési dokumentumot állítson össze, amelynek magyar nyelvű változatát a magyarországi szakemberek rendelkezésére bocsátja. A REBE projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében az Európai Regionális Fejlesztési Alap, valamint Alsó-Ausztria tartomány és Magyarország támogatásával valósul meg. Jelen kézikönyv készítői törekedtek az épületek felújítása során alkalmazható hőszigetelési konstrukciók gyakorlati megközelítésű bemutatására. Összesen 29 részletes szerkezeti ábra (csomóponti rajz), illetve három különböző épülettípus (régi épületek megóvásra szánt homlokzattal, régi épületek újjáépítésre szánt homlokzattal, valamint 2000 előtt épült épületek) esetében alkalmazható kivitelezési eljárások leírása szerepel a könyvben. Az optimalizált és javasolt kivitelezési módokat bemutató dokumentáció napi gyakorlatba történő átültetésével a szerzők szándéka és reményei szerint problémamentesebbé válik az épületek utólagos hőszigetelése, kiküszöbölhetők lesznek az építési hibák, illetve károk, ezáltal pedig csökken az építők garanciavállalásból származó kockázata. Minden részletrajzhoz tartozik egy, a rétegfelépítést bemutató táblázat az ezt kiegészítő megjegyzésekkel, tudnivalókkal, különböző kivitelezési opciók leírásával.

5

1.1


1.2

Bevezetés Alkalmazhatósággal kapcsolatos tudnivalók

Alkalmazhatósággal kapcsolatos tudnivalók A kézikönyvben szereplő konstrukciók alkalmazása során javasolt az alábbiak figyelembe vétele: ! Jelen dokumentum tipikus rétegfelépítéseket tartalmaz, valamint lehetőség szerint hőhídmentes csomóponti szerkezetekre mutat be példákat. A könyv összeállításánál a történelmi épületek szerkezeti heterogenitása, illetve a kivitelezési eljárások sokfélesége folytán nem törekedtünk a teljesség igényére. Igyekeztünk legjobb tudásunk szerint, körültekintően eljárni, mindazonáltal nem vállalunk felelősséget a könyvben szereplő adatok helyességéért. ! Minden esetben meg kell vizsgálni, hogy a bemutatott megoldások alkalmazhatók-e egy konkrét épületen. A szerkezeti kialakítás során a különböző épületelemek kivitelezőivel (pl. bádogos) egyeztetni szükséges. Különösen felhívjuk a figyelmet a vonatkozó szabványok, valamint a gyártók által közzétett felhasználási és alkalmazási irányelvek betartására. ! A rétegrendek bemutatásánál az építőiparban általánosan használt, illetve forgalmazott anyagokat szerepeltetjük, különös tekintet nélkül a speciális építésökológiai szempontokra. Alternatív rétegrendek alkalmazásáról adott esetekben egyedileg döntsünk. ! A hőszigetelő anyagok jelölése megfelel az osztrák ÖNORM B 6000 szabványnak (lásd forrásjegyzék: [OEN10a]). ! A feltüntetett rétegvastagságok (különösen a szigetelőanyagok tekintetében) az épületfelújítás szempontjait figyelembe véve kerültek meghatározásra, ezek alkalmazhatóságát minden konkrét esetben meg kell vizsgálni. ! A rétegfelépítéseknél és szerkezeti csomópontoknál megadott, tartó szerkezetekre vonatkozó statikai mérési adatok csupán szemléltető jellegűek, az előírt statikai méréseket ezek nem helyettesítik. ! A részletrajzokon az eredeti szerkezeti rétegek fekete színnel, a felújítás során létrehozott új rétegek piros színnel kerültek jelölésre. ! A 2.3 fejezetben (2000 előtt épült épületek) szereplő, felújítás előtti és utáni U értékek összehasonlítása az alábbi táblázatban megadott, felújítás előtti U értékeken alapul (forrás: Osztrák Építéstechnológiai Intézet 6. számú irányelve, lásd forrásjegyzék: [OIB07]). A példaként felhasznált táblázat Bécsre vonatkozik. Ábra | Az épületek energetikai viselkedésére vonatkozó útmutató (lásd forrásjegyzék: [OIB07]) alapján előírt U értékek Bécs területén Bécs érvényesség kezdete

pincefödém

zárófödém

külső falak

tetőfelület

ablakok

összenergia áteresztő képesség (g)

külső ajtók

1976. nov. 15.

0,85

0,71

1,00

0,71

2,50

0,67

2,50

1993. okt. 1.

0,40

0,20

0,50

0,20

1,90

0,67

1,90

2001.okt. 26.

0,45

0,25

0,50

0,25

1,90

0,67

1,90

6

1.2



! A 2.1 (Régi épületek megóvásra szánt homlokzattal) és a 2.2 (19. századi épületek újjáépítésre szánt homlokzattal) fejezetekben szereplő, felújítás előtti és utáni U értékek összehasonlítása nem a fenti táblázatban megadott U értékek, hanem számítás alapján történt. Példa a felújítással elérhető energia-megtakarítás kiszámítására: A könyvben megtalálhatók a bemutatott hőszigetelési konstrukciókhoz kapcsolódó, felújítás előtti és utáni hőátbocsátási irányértékek (U értékek). A felújítást követő energia-megtakarítás becsléséhez (pl. ügyfél előzetes tájékoztatása céljából) alábbi számítási mód alkalmazható. 1 Táblázat | Tájékoztató jellegű számítási mód az éves hőveszteség becslésére az osztrák építési szabványok (lásd forrásjegyzék: [OEN07], [OEN10b]) alapján kWh

liter fűtőolaj, ill. m³ földgáz

Külső szerkezeti elemek

U- érték * 100

U- érték * 10

Tetőszerkezeti elemek

U- érték * 90

U- érték * 9

Szigetelés nélküli pince épületrészei

U- érték * 70

U- érték * 7

Hőveszteség / m² / év

A számítás tulajdonképpen a transzmissziós hőveszteséget meghatározó képleten (lásd forrásjegyzék: [OEN10b]) alapul, kiegészítve a fűtési napok számával (lásd forrásjegyzék: [OEN07]) és a fűtő berendezés kihasználtságának éves értékével. A pontos értékek ismerete esetén azok behelyettesíthetők a képletbe. Ezt a számítási módszert energetikai tanácsadók már régóta használják (lásd forrásjegyzék: [SPL12]). ΔQ = ΔU * A * f * FN * 0,024 / FK = ΔQ ΔU A f

FN 0,024 FK

hőveszteség [kWh] hőátbocsátási együttható [W/m²K] felület [m²] hőmérséklet-konverziós együttható (külső határoló falak a külső levegőhöz képest f=1, épületrészek a fűtetlen tetőtérhez képest f=0,9, épületrészek a hőszigetelés nélküli, fűtetlen pincéhez képest f=0,7, épületrészek a hőszigetelt, fűtetlen pincéhez képest: f=0,5), lásd forrásjegyzék: [OEN10b] fűtési napok száma [Kd] órákat napokra, wattot kilowattra konvertáló szorzó fűtő berendezés kihasználtságának éves értéke

Példa: egységnyi (1 m²) épületrész U értékének csökkentése 1,1 W/m²K-ről 0,1 W/m²K-ra:

h * kW ΔQ = 1 W/m2K * 1m2 * 1 * 3500 Kd * 0,024 / 0,84 = 100 kWh d*W

7

1.2



Egy liter fűtőolajból, illetve egy normál köbméter földgázból hozzávetőlegesen 10 kWh energia nyerhető ki. Ez alapján 100 kWh éves szinten kb. 10 m³ földgáz, illetve 10 liter fűtőolaj megtakarítást jelent. Figyelem! Ez a gyors számítási mód csak a megtakarítás körülbelüli értékének meghatározására alkalmas. Eredményképpen a transzmissziós hőveszteség kiszámított csökkenését kapjuk egy adott épületrész felületére (nem egy adott épületszint összfelülete!) vonatkozóan. Ilyen esetben a fűtési költség-megtakarítás összegének megadásakor hívjuk fel a figyelmet az egyszerűsített képletből adódó esetleges pontatlanságra. A gáz és az elektromos áram Ausztriában érvényes aktuális megtakarítási értékei megtalálhatók többek között a www.e-control.at honlap díjkalkulátor menüpontja alatt, a pelletre vonatkozóan a http://propellets.at honlap, a fűtőolajra vonatkozóan a http://www.fastenergy.at/ honlap ad tájékoztatást. (Lásd forrásjegyzék: [ECO12], [PEL12] és [FAS12]) Amennyiben az építtető kéri, hogy végezzünk számításokat a beruházás gazdaságosságát illetően, az energiaárak ingadozása, folyamatos emelkedése, valamint hosszabb távon előre nem látható volta folytán egy referencia árat kell meghatároznunk. Figyelembe kell vennünk az épület lakóinak helyiségek használatára és fűtésére vonatkozó szokásait is. Amennyiben egy épület fűtése korábban takarékos szemléletet követett (szeparált fűtőtestekkel történt, bizonyos helyiségekre korlátozódott), egy hőszigeteléssel járó felújítást követően pazarlóbbá válhat, ennek következtében az elérhető megtakarítások jelentősen csökkenhetnek (ez az ún.„visszapattanó hatás”, idegen szóval rebound effect).

8

1.2


Régi épületek megóvásra szánt homlokzattal Külső határoló fal belső oldali hőszigetelése

2.

Csomóponti rajzok

2.1

Régi épületek megóvásra szánt homlokzattal

2.1.1

Külső határoló fal belső oldali hőszigetelése

Szemléltető szerkezeti ábra

Rétegfelépítés: KF 03A jelölésű külső fal AÖF téglából (régebbi osztrák formatégla) utólagos belső oldali hőszigeteléssel (belülről fűtött)

régi épületek megóvásra szánt homlokzattal RÉTEGEK KINT

rétegvastagság [mm]

1.

meglévő külső vakolat

25

2.

meglévő falazat régebbi osztrák (AÖF) formatéglából

450

3.

meglévő belső vakolat

20

4.

ragasztóhabarcs teljes felületen

10

5.

kalciumszilikát vagy ásványi hőszigetelő lemez

30

6.

felületkiegyenlítő réteg

2

RÉTEGEK BENT

9

2.1.1



Megjegyzések: Épületfizikai jellemzők: ! Hőszigetelést követően a külső falazat (KF 03A) U értéke 1,30 W/m²K-ról 0,78 W/m²K-ra csökken. ! A falak utólagos belső oldali hőszigetelésére épületfizikai szempontból különös figyelmet kell fordítani! Sok esetben tapasztalható, hogy azok a tervezők és kivitelezők, akik nem rendelkeznek a potenciális problémaforrások felismeréséhez szükséges megfelelő szakmai ismeretekkel, nem járnak el megfelelő körültekintéssel a belső oldali hőszigetelés során. ! Azoknál az épületeknél, ahol erre mód van, javasolt a külső hőszigetelést előnyben részesíteni a belső oldali hőszigeteléssel szemben. Ennek klasszikus esete például egy műemlékvédelem alá nem eső, strukturált udvari homlokzat, amely megóvásra nem érdemes. ! Alapvetően megkülönböztetünk párazáró, párafékező/ párafogó, valamint kapilláraktív páraáteresztő belső oldali hőszigetelő rendszereket. ! Mivel az épületek felújítása során leggyakrabban kapilláraktív hőszigetelés alkalmazására kerül sor, továbbiakban csak erre a hőszigetelési típusra térünk ki részletesen. ! Ausztriában a kalciumszilikát szigetelő lemezek, és a homok, cement, vagy mész bázisú ásványi szigetelő lapok tartoznak ebbe a csoportba. E két anyag kapillárisan aktív tulajdonsága folytán magába szívja, és a belső térbe vezeti a lecsapódó párát, ahol az elpárolog. Ezek a szigetelő lemezek saját tömegük háromszorosának megfelelő mennyiségű nedvességet képesek felvenni. ! Az egyik legjelentősebb problémaforrás a fagerendák végeinél jelentkezik. Ezek nedvességtartalma hőszigetelés előtt viszonylag egyenletes, azonban ez az egyensúly már a legvékonyabb belső oldali hőszigetelés következtében felborulhat. Az átnedvesedett fa rovar- illetve gombafertőzésnek van kitéve, és korhadásnak indulhat. Ennek következtében az épület statikai állapota kritikussá válhat. ! Ezért a belső oldali hőszigetelés kivitelezésébe, főként, ha a fagerendák külső falakra fekszenek fel, minden esetben vonjunk be hőszigetelésben jártas szakembert. ! Megoldási lehetőségek: a belső oldali hőszigetelés vastagságának megválasztása oly módon, hogy hosszú távon kizárjuk a fa károsodásának veszélyét (ez általában néhány centimétert jelent!), vagy hőenergia vezetése a gerendavégekhez. ! A belső oldali hőszigetelés legnagyobb megengedett vastagságát az adott épület konkrét adottságait figyelembe véve, higrotermikus szimulációs számításokkal javasolt meghatározni. A konstans paraméterekre épülő, egyszerűsített számítási módszer nem ad megfelelően megbízható eredményt! ! Minden esetben szükséges elvégezni egy állapotfelmérést, amely a meglévő épületrészek és szerkezeti elemek állapotára, a tényleges rétegfelépítésre, és mindenekelőtt a homlokzat nedvességfelvételére derít fényt. Míg hőszigetelés nélkül a külső falak által felvett nedvesség a

10

2.1.1



! belülről érkező hő hatására elpárolog, addig a belső hőszigetelést követően – mivel kevesebb hő jut el a külső szerkezeti elemekbe – felgyűlhet a nedvesség a falakban. Ez a szerkezet állagának gyors leromlásához, fagykárokhoz, valamint rovar- és gombafertőzéshez vezethet. ! Belső hőszigetelést megelőzően meg kell vizsgálni, hogy a talajból, illetve a lábazatból vesznek-e fel nedvességet a falak. Amennyiben igen, akkor ezt megfelelő vízszigetelési eljárással meg kell szüntetni. Belső hőszigetelés csak teljesen kiszáradt falakra vihető fel. ! Annak érdekében, hogy a külső szerkezeti elemek kívülről történő nedvesedése (pl. csapóeső következtében) minimálisra csökkenthető legyen, több rétegű víztaszító felületkezelés (impregnálás) is szükséges, kiváltképp az eredetileg látszótéglával vagy természetes kővel burkolt homlokzatokon. A fal tulajdonságait (pl. vízfelvevő képesség) a belső hőszigetelést végző szakemberrel, és lehetőség szerint az impregnáló szer gyártójával is javasolt egyeztetni. ! A gerendavégek higrotermikus viselkedésén kívül a hőhidakat is számításba kell venni, ezeket egy szakember segítségével fel kell mérni, és megfelelő módszerekkel (pl. ék alakú hőszigetelés a belső tégla válaszfalak találkozásánál) szükséges minimalizálni.

Gyakorlati kivitelezés: ! A belső hőszigetelést a gyártó utasításai alapján rés- és légmentesen kell a fogadó felületre felhelyezni, mivel máskülönben megakadályozzuk a kapilláris vezetőképesség befelé irányuló hatását. ! Semmiképpen nem jöhet létre levegőcirkuláció a belső szigetelés mögött. ! Amennyiben a felújítási munkálatok a fűtési időszakra esnek, az érintett helyiségeket legalább a víztaszító felületkezelés időpontjától kezdve fűteni és szellőztetni kell. A befelé párolgó nedvesség eltávozásáról szellőztetéssel gondoskodjunk. ! A látható fugával rendelkező homlokzatok, és olyan felületek esetében, ahol különböző anyagok találkoznak (pl. külső vakolat és burkolócsempe, klinker burkolótégla stb.), különösen ügyelni kell arra, hogy az impregnálás hézagmentes legyen. A javításra szoruló fugákat az impregnálás előtt ki kell javítani. ! Fontos! Az impregnálás nem alkalmazható nagyobb repedések mentén. A hajszálrepedésnél nagyobb réseket be kell tömni! Amennyiben a résképződést nem akadályozzuk meg, a nedvesség bejut a víztaszító felület alá, és ez a nedvesség felgyülemléséhez, sőt fagyás okozta állagromláshoz is vezethet. ! Az impregnált homlokzatoknál a bádoglemezek stb. csatlakozási pontjainál is ügyelni kell azok megfelelő kitöltésére, és arra, hogy az impregnáló szer egészen a csatlakozási pontig megfelelően fedje a felületet. ! Ügyeljünk arra, hogy az impregnáló réteg diffúzióképes legyen.

11

2.1.1



! Az impregnálás során figyelembe kell venni a gyártó utasításait, és a mindenkor érvényes műszakitechnológiai előírásokat (pl. WTA-adatlapok). Ezentúl figyelembe kell venni az időjárási viszonyokat és gondot kell fordítani a fogadó felület előkészítésére. ! Az impregnálást jóval a belső hőszigetelést megelőzően kell elvégezni. ! Szem előtt kell tartani, hogy az impregnáló réteg, a felhasznált szer típusától függően csak korlátozott ideig fejti ki hatását. A gyártóval, valamint a szigetelési szakemberrel egyeztetve érdemes meghatározni, hogy milyen időközönként kell a víztaszító réteg funkcióbetöltő hatását (vízáteresztő képesség) megvizsgálni, illetve melyik határérték felett szükséges az impregnáló felületkezelés megismétlése. Ajánlott a gyártóval/eladóval kötött szerződésben rögzíteni a hatás garantált időtartamát. ! Javasolt egy kisebb felületen tesztelni az impregnáló szert, mielőtt felvisszük az egész falfelületre. ! Javasolt a nedvességre érzékeny fogadó felületeket, mint például a magas gipsztartalmú belső vakolatokat, szigetelő szakember bevonásával eltávolítani. ! Szem előtt kell tartani, hogy a belső hőszigetelés következtében az eredeti falszerkezet nagy része fagyásnak lesz kitéve. Ezért javasolt a nem fagyálló (régi és új) vezetékeket az épület melegebb részeibe áthelyezni. Lehetőleg el kell kerülni a szerelvények (főként elektromos dugaszoló aljzatok) elhelyezését a belső hőszigetelés síkjában, mivel ezek lokális hőhidakat képezhetnek. ! A falfestés, tapétázás, nagyméretű képek felfüggesztése stb. során ügyelni kell arra, hogy ne akadályozzuk a kapilláris vezetőképesség befelé irányuló hatását. Mindig kérjük ki szakember véleményét a szigetelésre felvitt felületi rétegeket illetően. A kapilláraktív belső hőszigetelésre felvitt rétegek nem korlátozhatják a szigetelés funkcióját, hatásfokát, és diffúzióképes kell, hogy legyenek. ! Hibás kivitelezés elkerülése végett a kivitelezést végző személyekkel is meg kell ismertetni a fenti útmutatás tartalmát.

12

2.1.1


2.1.2

Régi épületek megóvásra szánt homlokzattal Külső határoló fal és belső válaszfal csatlakozása

Külső határoló fal és belső válaszfal csatlakozása Első kivitelezési mód: ék alakú hőszigetelés alkalmazása

Második kivitelezési mód: ék alakú hőszigetelés nélkül

13

2.1.2




régi épület megóvásra szánt homlokzattal RÉTEGEK KINT


1.


25

2.


450

3.


20

4.


10

5.

kalciumszilikát vagy ásványi szigetelő lemez

30


2

6.

RÉTEGEK BENT

BF 01 jelölésű belső fal régebbi osztrák (AÖF) formatéglából (mindkét oldalról fűtött)

régi épület megóvásra szánt homlokzattal / 19. századi épület újjáépítésre szánt homlokzattal RÉTEGEK


1.


2

2.


20

3.


140

4.


20

5.


2

BF 03 jelölésű belső fal régebbi osztrák (AÖF) formatéglából (mindkét oldalról fűtött)



1.


2

2.

belső kiegészítő vakolat

15

3.


20

4.


140

5.


20

6.

belső kiegészítő vakolat

15

7.


2

14

2.1.2



Megjegyzések: Épületfizikai jellemzők: ! Belső hőszigeteléssel kapcsolatos tudnivalók: lásd a 2.1.1 fejezet (Külső határoló fal belső oldali hőszigetelése). ! Az utólagos hőszigetelés eredményeképpen az U-érték (KF 03A külső fal esetében) 1,30 W/m²K-ról 0,78 W/m²K-ra javítható. ! Fenti szerkezeti csomópont hőhíd-hatását javasolt a tervezett munkálatok sajátosságait figyelembe véve szakemberrel felméretni.

Gyakorlati kivitelezés: ! Belső hőszigeteléssel kapcsolatos tudnivalók: lásd a 2.1.1 fejezet (Külső határoló fal belső oldali hőszigetelése). ! Hőszigetelő rendszerek beépítésénél szavatossági és kompatibilitási okokból kifolyólag, valamint hibás kivitelezés kiküszöbölése végett javasolt alapvetően csak egy gyártó termékeit felhasználni. Ez érvényes például az ablakkávákon használatos szigetelőlemezekre, vagy a fent látható ék alakú hőszigetelő lemezre is.

15

2.1.2


2.1.3

Régi épületek megóvásra szánt homlokzattal Külső határoló fal és közbenső födém csatlakozása

Külső határoló fal és közbenső födém csatlakozása Első kivitelezési mód: deszkázatig terjedő belső oldali hőszigetelés

Második kivitelezési mód: padlószint magasságig terjedő belső oldali hőszigetelés

16

2.1.3






1.


25

2.


450

3.


20

4.


10

5.


30


2

6.

RÉTEGEK BENT K 02 jelölésű közbenső födém (mindkét oldalról fűtött)

régi épület megóvásra szánt homlokzattal / 19. századi épület újjáépítésre szánt homlokzattal RÉTEGEK FENT


1.

meglévő padlóburkolat

24

2.

meglévő hajópadló

24

3.

meglévő 5 cm széles párnafák 8 cm vastag töltőanyagban

80

4.

meglévő felső deszkázat

24

5.

meglévő fa födémgerendák

180

6.

meglévő stukatúrnádas deszkázat

24

7.

meglévő csővezetékek és belső vakolat

25

RÉTEGEK LENT

17

2.1.3



Harmadik kivitelezési mód: a közbenső födém cseréje




1.


25

2.


450

3.


20

4.


10

5.


30

6.


2

RÉTEGEK BENT K 03 jelölésű rácsos tartószerkezetű közbenső födém (mindkét oldalról fűtött)



1.

padlóburkolat

15

2.

cementesztrich (aljzatbeton)

50

3.

PE fólia

4.

EPS-T 33/30 lépésálló expandált polisztirol keményhab hőszigetelő lemez (max. terhelhetőség 650 kg/m2)

5.

párafékező fólia ragasztott vagy forrasztott átlapolással

6.

polisztirol alapú könnyűbeton

50

7.

vasbeton födém rácsos tartószerkezettel

180

8.


30

2

RÉTEGEK LENT

18

2.1.3



Megjegyzések: Épületfizikai jellemzők: ! Belső hőszigeteléssel kapcsolatos tudnivalók: lásd a 2.1.1 fejezet (Külső határoló fal belső oldali hőszigetelése). ! Az utólagos hőszigetelés eredményeképpen az U-érték (KF 03A külső fal esetében) 1,30 W/m²K-ról 0,78 W/m²K-ra javítható. ! Fenti szerkezeti csomópont hőhíd-hatását, valamint kiemelten a fafödém gerendavégek higrotermikus viselkedését javasolt a tervezett munkálatok szempontjait figyelembe véve szakemberrel felméretni. ! Egyrészt azért, hogy a hőhíd-hatást a lehető legalacsonyabb szinten tartsuk, másrészt hogy elegendő hőt juttathassunk a fagerendák végeihez, bevált gyakorlat, hogy a hőszigetelést fentről a felső deszkázatig, alulról pedig a stukatúr vakolatig vigyük. Mivel azonban minden hőszigetelési munka egy egyedi projekt, ezért érdemes a kivitelezés további részleteit, pl. megengedett szigetelésvastagság, impregnálás, esetleges pótlólagos hő vezetése a gerendavégekhez stb., belső szigetelésben jártas szakemberrel egyeztetni.

Épületfizikai jellemzők: ! Belső hőszigeteléssel kapcsolatos tudnivalók: lásd a 2.1.1 fejezet (Külső határoló fal belső oldali hőszigetelése). ! A külső fal és a fa gerendafödém által behatárolt homorú hajlatokat nem feltétlenül szükséges eltávolítani az utólagos hőszigetelési munkálatok során. A javasolt 3 cm-es hőszigetelés következtében nem kell kritikus hőmérséklet kialakulásától tartani ezeken a helyeken. Érdemes azonban konkrét esetekben kikérni az épületfizikus, illetve a hőszigetelési specialista véleményét. A homorú hajlat el is távolítható, majd a hőszigetelő réteg felett újra kialakítható. Kifejezetten ajánlott a homorú hajlatok visszaállítása, hiszen ezek csökkentik a sarkok hőhíd-hatását, és növelik a falfelületek hőmérsékletét. ! Rácsos tartószerkezetek esetében: a rácsos áthidaló szerkezet alá a nagy súlyterhelés miatt habarcságyba helyezett üveghab hőszigetelő lemez kerül. Az áthidalókat oldalról és felülről például XPS-G típusú polisztirol hőszigetelő lemezekkel boríthatjuk, amelyek funkciója többek között a gerenda felfekvése körül kialakuló hőhíd-hatás csökkentése. Ebben az esetben a kevésbé kritikus hőhíd-helyzetnek köszönhetően vastagabb hőszigetelést is alkalmazhatunk, erről a beépítést megelőzően konzultáljunk szakemberrel.

19

2.1.3


2.1.4

Régi épületek megóvásra szánt homlokzattal Külső határoló fal és zárófödém csatlakozása

Külső határoló fal és zárófödém csatlakozása Szemléltető szerkezeti ábra:

B) változat szerkezeti ábra:

20

2.1.4






1.


25

2.


450

3.


20

4.


10

5.


30

6.


2

RÉTEGEK BENT Z 02 jelölésű utólag hőszigetelt zárófödém (alulról fűtött)

régi épület megóvásra szánt homlokzattal / 19. századi épület újjáépítésre szánt homlokzattal RÉTEGEK, FENT, FŰTETLEN


1.

MW-W jelölésű kőzetgyapot hőszigetelés

100

2.


100

3.

párazáró réteg, sd ≥ 200m, ragasztott vagy forrasztott csatlakozásokkal (pl. 2x 0,20mm-es PE fólia)

4.

kiegyenlítő töltőanyag

30

5.

meglévő téglaburkolat

50

6.

meglévő töltés, min.

70

7.

meglévő csapos gerendafödém

220


25

8.

RÉTEGEK LENT, FŰTÖTT

A) változat rétegfelépítése gipszkarton lemezzel: Z 02A jelölésű utólag hőszigetelt zárófödém (alulról fűtött)



1.

szálerősítésű gipszkarton lemez

10

2.

MW-DW jelölésű (nagy húzószilárdságú) kőzetgyapot hőszigetelés (rendszerlemez: MW-DW kőzetgyapot + szálerősítésű gipszkarton lemez)

160

3.

MW-DW jelölésű (nagy húzószilárdságú) kőzetgyapot hőszigetelés párazáró réteg, sd ≥ 200m, ragasztott vagy forrasztott csatlakozásokkal (pl. 2x 0,20mm-es PE fólia)

40

4.


5.


30

6.


50

7.


70

8.


220

9.

Csővezetékek és belső vakolat – állomány

25


21

2.1.4



Megjegyzések: Épületfizikai jellemzők: ! Belső hőszigeteléssel kapcsolatos tudnivalók: lásd a 2.1.1 fejezet (Külső határoló fal belső oldali hőszigetelése). ! Az utólagos hőszigetelés eredményeképpen az U-értékek alábbiak szerint csökkenthetők: s KF 03A külső fal esetében: 1,30 W/m²K-ról 0,78 W/m²K-ra s Z 02 zárófödém esetében: 0,51 W/m²K-ról 0,13 W/m²K-ra ! Fenti szerkezeti csomópont hőhíd-hatását, valamint kiemelten a fafödém gerendavégek higrotermikus viselkedését javasolt a tervezett munkálatok szempontjait figyelembe véve szakemberrel felméretni. ! Egyrészt azért, hogy a hőhíd-hatást a lehető legalacsonyabb szinten tartsuk, másrészt hogy elegendő hőt juttathassunk a fagerendák végeihez, bevált gyakorlat, hogy a hőszigetelést alulról a meglévő vakolatig vigyük. Mivel azonban minden hőszigetelési munka egy egyedi projekt, ezért érdemes a kivitelezés további részleteit, pl. megengedett szigetelésvastagság, impregnálás, esetleges pótlólagos hő vezetése a gerendavégekhez stb., belső hőszigetelésben jártas szakemberrel egyeztetni. ! Az új hőszigetelés alatti párazáró réteg megakadályozza a nedvesség bejutását a fűtött épületrészből a hideg padlástérbe. ! Fontos, hogy a párazáró réteg megfelelően kapcsolódjon a szomszédos szerkezeti elemekhez. A meglévő falazathoz előre gyártott rendszerek segítségével is kapcsolódhat. Ebben az esetben a fóliát ragasztószalaggal rögzítjük a vakolatba vagy glettrétegbe ágyazott terpeszrácshoz. A fóliát közvetlenül a falazathoz ragasztani nem célszerű, mert a rögzítés így nem elég tartós, és az egyenetlen falfelület miatt nem is teljesen hézagmentes. ! A használaton kívüli, hideg tetőterekben biztosítsunk elegendő szellőzést, hogy kiküszöbölhessük az esetleges párlecsapódást a tető belső oldalán.

Építészeti gyakorlat: ! Belső hőszigeteléssel kapcsolatos tudnivalók: lásd a 2.1.1 fejezet (Külső határoló fal belső oldali hőszigetelése). ! A szigetelés átnedvesedésének elkerülése érdekében át kell vizsgálni a tetőt, hogy nem ázik-e be, illetve hogy viharos szélben nem jut-e be porhó vagy eső a cserepek között, és amennyiben szükséges, a javító munkálatokat el kell végezni. Alkalmazhatunk alátétfóliát, amely megakadályozza a hőszigetelés nagymértékű átázását, illetve a porhó bejutását. A tetőfólia lehetőleg páraáteresztő legyen. Mivel ahhoz, hogy a szarufák feletti deszkázatra/lécezésre

22

2.1.4



! rögzíthessük az alátétfóliát, a tetőfedést, illetve egyéb tetőszerkezeti elemeket (ellenlécezés, lécezés) el kellene távolítani, és vissza kellene helyezni, szóba jöhet a tetőfólia szarufák alá történő felhelyezése. Ebben az esetben ügyelni kell az itt képződő nedvesség elvezetésére. ! Költségtakarékosabb megoldásként kőzetgyapot (MW-W) hőszigetelést alkalmazhatunk járható fedőréteg nélkül. Gipszkarton lapokat csak néhány helyen helyezünk el (pl. javítási munkálatokhoz vagy a kéményseprőnek stb.) Az A) változat esetén járható gipszkarton lapokkal fedjük a teljes felületet, amely a hőszigetelt tartományt nagyobb hatásfokkal védi a huzattól is. ! Egy másik ajánlott opció üvegfátyol kasírozással ellátott (MW-W típusú, függesztett homlokzatoknál is használatos) kőzetgyapottal fedni a zárófödémet, amely a hőszigetelt tartományt nagyobb hatásfokkal védi a huzattól is. ! A B) változat esetében a meglévő párkány mentén elhelyezkedő koszorúgerendát is kőzetgyapottal fedjük be.

23

2.1.4


2.1.5

Régi épületek megóvásra szánt homlokzattal Külső határoló fal és pincefödém csatlakozása

Külső határoló fal és pincefödém csatlakozása Szemléltető szerkezeti ábra




1.


25

2.


450

3.


20

4.


10

5.


30

6.


2

RÉTEGEK BENT

24

2.1.5


Régi épületek megóvásra szánt homlokzattal Külső határoló fal és pincefödém csatlakozása

P 01 jelölésű utólag hőszigetelt pincefödém (felülről fűtött)

régi épület megóvásra szánt homlokzattal / 19. századi épület újjáépítésre szánt homlokzattal RÉTEGEK FENT, FŰTÖTT


padlóburkolat

15

2.

E 225 cementesztrich (aljzatbeton)

50

3.


4.

EPS-T 23/20 lépéshang szigetelő expandált polisztirol keményhab hangszigetelő lemez

5.

EPS-W 25 expandált polisztirol keményhab hőszigetelő lemez

50

6.

meglévő kiegyenlítő töltőanyag, min.

150

7.

meglévő boltíves téglamennyezet 15 cm/ 30 cm

1.

20

150/300

LENT, FŰTETLEN

Megjegyzések: Épületfizikai jellemzők: ! Belső hőszigeteléssel kapcsolatos tudnivalók: lásd a 2.1.1 fejezet (Külső határoló fal belső oldali hőszigetelése). ! Az utólagos hőszigetelés eredményeképpen az U-érték (KF 03A külső fal esetében) 1,30 W/m²K-ról 0,78 W/m²K-ra javítható. ! Mivel a pincefödém rétegrendje a belső hőszigetelésnek felel meg, párazáró réteget kell alkalmazni a hőszigetelő réteg felett. Ezt különös odafigyeléssel kell kialakítani, mert a párazáró fólia helytelen beépítése nedvesség felgyülemléséhez vezethet a szerkezetben.

Gyakorlati kivitelezés: ! A belső hőszigeteléssel kapcsolatos tudnivalók: lásd a 2.1.1 fejezet (Külső határoló fal belső oldali hőszigetelése). ! Az esztrichbetont lezáró szegélyelemet a lépéshangszigetelés alá kell fogatni, a fal mentén körben pedig megfelelő magasságú peremet kell belőle képezni. Ezeket csak a padlóburkolat lerakása után, a járófelülettel egy vonalban vágjuk le. Az esztrichbetont és a lépéshangszigetelést, illetve szegélyelemet elválasztó réteget (ez esetben párazáró fólia) is megfelelő magasságig fel kell húzni.

25

2.1.5


2.1.6

Régi épületek megóvásra szánt homlokzattal Oldalsó ablakcsatlakozás

Oldalsó ablakcsatlakozás Első kivitelezési mód: új ablak beépítése

26

2.1.6



FELÚJÍTOTT VAKOLATHOZ IS MEGFELELŐ ABLAK-CSATLAKOZÓ PROFIL ELŐPRESELT HABSZIVACS FUGATÖMITŐ SZALAGGAL

A) csomópont szerkezeti ábra:

A) változat szerkezeti ábra: ELVEDŐ 600 PA–ig CSAPÓESŐALLÓ ELŐPRÉSELT TÖMÍTŐ SZALAG

MEGFELELŐ TÖMÍTŐ ANYAG


TAKARÓLÉC ELŐPRÉSELT TÖMÍTŐ SZALAG

27

2.1.6



Második kivitelezési mód: új gerébtokos ablak beépítése (alapul vett irányelvek: lásd forrásjegyzék: [PRO12-n])

28

2.1.6




A) változat szerkezeti ábra:

FELÚJITOTT VAKOLATHOZ IS MEGFELELŐ ABLAK-CSATLAKOZÓ PROFIL ELŐPRÉSELT HABSZIVACS FUGATÖMITŐ SZALAGGAL

ÉLVÉDŐ


600 PA–ig CSAPÓESŐALLÓ ELŐPRÉSELT TÖMÍTŐ SZALAG


2.1.6

TAKARÓLÉC ELŐPRÉSELT TÖMÍTŐ SZALAG

29



Harmadik kivitelezési mód: régi gerébtokos ablak megtartása

A) csomópont szerkezeti ábra: TAKARÓLÉC ELŐPRÉSELT TÖMÍTŐ SZALAG

30

2.1.6






1.


25

2.


450

3.


20

4.


10

5.


30

6.


2

RÉTEGEK BENT

Megjegyzések: Épületfizikai jellemzők: ! Belső hőszigeteléssel kapcsolatos tudnivalók: lásd a 2.1.1 fejezet (Külső határoló fal belső oldali hőszigetelése). ! Az utólagos hőszigetelés eredményeképpen az U-érték (KF 03A külső fal esetében) 1,30 W/m²K-ról 0,78 W/m²K-ra javítható. ! Ausztriában lehetőség szerint felújítás esetén is be kell tartani az ÖNORM B 5320 (lásd forrásjegyzék: [OEN06]) szabvány előírásait. Ezek alapján a nyílászáró belső oldali csatlakozásnál lég- és párazáró, a külső oldalinál pedig huzatmentesítő és páraáteresztő hézagkitöltést kell létrehozni.

Építészeti gyakorlat: ! Belső hőszigeteléssel kapcsolatos tudnivalók: lásd a 2.1.1 fejezet (Külső határoló fal belső oldali hőszigetelése). ! Ablakcserénél az esetleges duplatokos kialakítás miatt javasoljuk ellenőrizni, hogy a bevilágító felület mérete megfelel-e az építészeti előírásoknak. ! Utólagos hőszigetelésnél alapvetően három megoldás közül választhatunk: s a régi gerébtokos ablakokat új, hőszigetelő üvegezésű ablakokra cseréljük s új gerébtokos ablakokat építünk be s megtartjuk a régi gerébtokos ablakokat ! Az ablakok belső oldali csatlakozásánál lég- és párazáró hézagkitöltést kell alkalmazni. A külső oldali csatlakozásnál lehetőség szerint huzatmentesítő és páraáteresztő kivitelezés javasolt.

31

2.1.6



Amennyiben nem cseréljük ki a régi ablakokat, akkor az impregnálással egy időben a külső oldali csatlakozásnál lévő tömítést fentiek szerint szükséges felújítani, például takaróléccel és előpréselt tömítő szalaggal. Opcionális megoldási lehetőség régi ablak megtartásánál a belső oldali csatlakozás gletteléssel és lég- valamint párazáró leragasztással történő hézagtömítése. Ilyenkor a hőszigetelő lap elülső oldalára habarcsot viszünk fel, hogy biztosítsuk a leragasztás és a belső hőszigetelő lemez felületkiegyenlítő rétege közti kapcsolódást. ! A régi ablak, valamint a külső vakolat egy részének eltávolítását követően egy simára glettelt felületet képezünk. Ez elsősorban a felületi egyenetlenségek kitöltéseként, valamint a hangszigetelő PUR-hab tapadást könnyítő fogadó felületeként funkcionál. A PUR-habot nem szabad közvetlenül a téglára felvinni, mert ez nem biztosít tartós tapadást. A csatlakozási hézagot kívülről és belülről 1-1 habcsíkkal kell tömíteni. Ez a hézag hangszigetelés szempontjából nagyobb hatásfokú tömítését biztosítja, ugyanis a hangszigetelő hatás mértéke nagyban függ a habrétegek számától. Kívül a felújított vakolat megfelelő ablak-csatlakozó profillal csatlakozik az ablakhoz. Ehhez tartozhat előpréselt fugatömítő szalag, amely csapóesőés szélálló tömítést biztosít. Az ilyen profil kiválasztásánál figyelni kell arra, hogy megfeleljen a felújított vakolat, illetve az ennek megfelelő vakolatvastagság esetén történő alkalmazásra. ! Az ablakcserét feltételező A) változat esetében az ablak élvédővel csatlakozhat a külső vakolathoz. Az élvédő és az ablaktok között fennmaradó rést előpréselt tömítő szalaggal és megfelelő tömítő anyaggal tudjuk csapóeső- és szélállóan kitölteni. ! Az ablakcserét feltételező B) változat esetében a csatlakozás külső oldali, csapóeső- és szélálló tömítését takaróléccel és előrepréselt tömítő szalaggal végezhetjük. ! Az ablak belső oldali csatlakozás-tömítésére használt rugalmas (szilikon) fugatömítő zsinór átmérőjét úgy kell megválasztani, hogy az a tömítendő hézagot szorosan kitöltse. A nem megfelelő alkalmazást mindenképpen kerüljük el, és tartsuk be a gyártó előírásait. ! A passzívházhoz kifejlesztett gerébtokos ablak még nagyon új fejlesztés, és nem minősül standard megoldásnak. Éppen ezért ebben az esetben különös gondot kell fordítani a tervezésre, és az ablakot beépítő szakemberrel történő egyeztetésre, akivel szemben elvárás, hogy legyen jártas a műemlékvédett épületek átalakításában, főként a gerébtokos ablakok tekintetében, illetve hogy rendelkezzen a szükséges szakmai ismeretekkel és gyakorlattal. A szemléltetett szerkezeti csomópont egy javaslat, a gyakorlatban történő alkalmazás feltételeit minden esetben projektspecifikusan vizsgáljuk meg, szükség esetén pedig módosítsuk. Műemléképületek esetében az ablakok cseréjéről és kiválasztásáról feltétlenül egyeztetni kell a műemlékvédelmi hivatallal. A szerkezeti csomópont kiértékelése érdekében elengedhetetlen a hőhíd-számítás végzése, hiszen a hőszigetelés, és annak következményeként megváltoztatott higrotermikus viszonyok miatt nedvesség okozta károk keletkezhetnek, és megváltozhatnak a hőhíd-hatások. Az itt szereplő szerkezeti csomópont alapjául a pro Passivhausfenster GmbH által kifejlesztett passzívház gerébtokos ablak szolgált. További német nyelvű információ: www.propassivhausfenster.net. (lásd forrásjegyzék: [PRO12])

32

2.1.6



Ablakcsere esetén a megfelelően kivitelezett és tömített csatlakozásoknak köszönhetően az új ablakok – a régi gerébtokos ablakokkal ellentétben – nagyfokú légzáró tulajdonsággal rendelkeznek. Annak érdekében, hogy a penészképződést stb. megelőzzük, a tulajdonosokkal minden esetben javasolt ismertetni a helyes szellőztetési módot. Egy másik, jóllehet, költségesebb megoldás a (központi vagy decentrális) szellőztető berendezés beszerelése, amely normális esetben a folyamatos levegőcsere biztosításával megakadályozza a relatív páratartalom emelkedését, és hővisszanyeréses kivitelben fűtésre használható hőt is termel. További infomáció német nyelven: https://www.energie-tirol.at/fileadmin/static/broschueren/ ET_Broschuere_Richtig_Lueften.pdf (lásd forrásjegyzék: [ENE12]) ! Mindenképpen javasolt, hogy az ablakot beépítő szakember a kivitelezés szakaszában a tervrajzok mellé részletes szerkezeti rajzokat is biztosítson az ablak beépítéséhez, az összes csatlakozást beleértve.

33

2.1.6


2.1.7

Régi épületek megóvásra szánt homlokzattal Alsó ablakcsatlakozás

Alsó ablakcsatlakozás Szemléltető szerkezeti ábra:


BEÁZÁS ELLENI RAGASZTÓSZALAG

34

2.1.7






1.


25

2.


450

3.


20

4.


10

5.


30

6.


2

RÉTEGEK BENT

Megjegyzések: Építészeti fizika: ! Belső hőszigeteléssel kapcsolatos tudnivalók: lásd a 2.1.1 fejezet (Külső határoló fal belső oldali hőszigetelése). ! Az ablak beépítésével kapcsolatos tudnivalók: lásd 2.1.6 fejezet (Oldalsó ablakcsatlakozás) ! Az utólagos hőszigetelés eredményeképpen az U-érték (KF 03A külső fal esetében) 1,30 W/m²K-ról 0,78 W/m²K-ra javítható.

Gyakorlati kivitelezés: ! Belső hőszigeteléssel kapcsolatos tudnivalók: lásd a 2.1.1 fejezet (Külső határoló fal belső oldali hőszigetelése). ! Az ablak beépítésével kapcsolatos tudnivalók: lásd 2.1.6 fejezet (Oldalsó ablakcsatlakozás) ! A csatlakozás külső oldali huzatmentesítő hézagtömítése történhet például szélmentesítő, páraáteresztő leragasztással. ! Annak érdekében, hogy megakadályozzuk a lecsapódott párából vagy csapóesőből származó víz bejutását a külső párkány alatti, ablaktokot fedő hőszigetelés és az ablaktok között, javasolt vakolatcsatlakoztató léc rögzítése az ablaktokra, és beágyazása a hőszigetelés fedőrétegébe. Opcionálisan leragasztás is alkalmazható (lásd: A) változat) ! A külső ablakpárkány bádogborítását pontszerűen, vagy vonal mentén a homlokzat széléhez 90°-kal rögzítsük, hogy ezzel a víz elfolyását biztosítsuk. A bádog alatti réteget megfelelő lejtéssel alakítsuk ki. A bádogpárkány kialakítására vonatkozó ausztriai előírások megtalálhatók az Ablakpárkány beépítési irányelvek hőszigetelő rendszereknél és vakolt homlokzatoknál című 35

2.1.7



! dokumentumban. (lásd forrásjegyzék: [FEN12]) A bádogborítás alatti hőszigeteléshez XPS polisztirol lemezt vagy ásványi habot használjunk, ugyanis karbantartási munkák miatt biztosítani kell ezen felület lépésállóságát. Javaslat: ragasszunk fel tömítő szalagot is az ablaktok és a bádog párkány közé.

36

2.1.7


2.1.8

Régi épületek megóvásra szánt homlokzattal Felső ablakcsatlakozás

Felső ablakcsatlakozás Szemléltető szerkezeti ábra:

37

2.1.8



2.1.8

FELÚJITOTT VAKOLATHOZ IS MEGFELELŐ ABLAK-CSATLAKOZÓ PROFIL ELŐPRÉSELT HABSZIVACS FUGATÖMITŐ SZALAGGAL

A) csomópont szerkezeti ábra


ELVEDŐ 600 PA–ig CSAPÓESŐALLÓ ELŐPRÉSELT TÖMÍTŐ SZALAG


B) változat szerkezeti ábra: ELŐPRÉSELT TÖMÍTŐ SZALAG

TAKARÓLÉC

38






1.


25

2.


450

3.


20

4.


10

5.


30

6.


2

RÉTEGEK BENT

Kiegészítő utalások: Építészeti fizika: ! Belső hőszigeteléssel kapcsolatos tudnivalók: lásd a 2.1.1 fejezet (Külső határoló fal belső oldali hőszigetelése). ! Az ablak beépítésével kapcsolatos tudnivalók: lásd 2.1.6 fejezet (Oldalsó ablakcsatlakozás) ! Az utólagos hőszigetelés eredményeképpen az U-érték (KF 03A külső fal esetében) 1,30 W/m²K-ról 0,78 W/m²K-ra javítható.

Gyakorlati kivitelezés: ! Belső hőszigeteléssel kapcsolatos tudnivalók: lásd a 2.1.1 fejezet (Külső határoló fal belső oldali hőszigetelése). ! Az ablak beépítésével kapcsolatos tudnivalók: lásd 2.1.6 fejezet (Oldalsó ablakcsatlakozás)

39

2.1.8


19. századi épületek felújításra szánt homlokzattal Külső határoló fal külső oldali hőszigetelése

2.2

19. századi épületek felújításra szánt homlokzattal

2.2.1

Külső határoló fal külső oldali hőszigetelése

Rétegfelépítés: KF 03B jelölésű külső fal AÖF téglából (régebbi osztrák formatégla) utólagos külső oldali hőszigeteléssel (belülről fűtött)

19. századi épület felújításra szánt homlokzattal RÉTEGEK KINT


1.

fedőréteg

5

2.

EPS-F expandált polisztirol homlokzati hőszigetelő lemez

160

3.

ragasztóhabarcs

15

4.


25

5.


450

6.


20

RÉTEGEK BÉNT

40

2.2.1


19. századi épületek felújításra szánt homlokzattal Külső határoló fal külső oldali hőszigetelése

Megjegyzések: Építészeti fizika: ! Az utólagos hőszigetelés eredményeképpen az U-érték (KF 03B külső fal esetében) 1,30 W/m²K-ról 0,17 W/m²K-ra javítható. ! Javasolt lehetőleg alacsony hőhíd-hatású dübelek alkalmazása. ! A homlokzat hőszigetelése előtt meg kell vizsgálni, hogy a talajból, illetve a lábazatból vesznek-e fel nedvességet a falak. Amennyiben igen, akkor ezt megfelelő vízszigetelési eljárással meg kell szüntetni. A hőszigetelés csak teljesen kiszáradt falakra vihető fel.

Építészeti gyakorlat: ! A homlokzati hőszigetelő rendszer beépítése előtt minden esetben meg kell vizsgálni a meglévő külső vakolatot. Ennek során általában dübelkihúzási és ragasztási próbát végzünk el, valamint felmérjük a homlokzati vakolat állapotát. A vizsgálat elvégzésére legtöbb esetben a homlokzati hőszigetelő rendszer gyártójának bevonásával kerül sor. A vizsgálat során kiderül, hogy a meglévő vakolat megfelelő tapadási felületet biztosít-e a hőszigetelő anyag ragasztójának, vagy szükséges-e annak megerősítése, esetleg szükségessé válik-e a régi vakolat egy részének vagy egészének eltávolítása, illetve ezen helyek újravakolása. ! A szigetelőanyag kiválasztása során figyelembe kell venni a tűzvédelmi előírásokat, valamint a szigetelendő felület elhelyezkedését (pl. lábazat, járda mentén, tűzfalak stb.) ! A dübelekkel kapcsolatban Ausztriában az ÖNORM B 6410 szabvány (lásd forrásjegyzék: [OEN11a]) ad iránymutatást. ! Ausztriában az ÖNORM B 6410 szabvány (lásd forrásjegyzék: [OEN11a]) alábbi pontokra hívja fel a figyelmet: s a fogadó felület vizsgálata (szemrevételezéssel, dörzsöléssel, karcolással, kaparással, kopogtatatással, a felület egyenletességére vonatkozó próbával, valamint ragasztószalag teszttel),

s a homlokzati hőszigetelő rendszer beépítésének előkészítése függ a külső fal állapotától és típusától, s dübelezés: a dübel a fogadó felületnek megfelelően az ÖNORM B 6124 (lásd forrásjegyzék: [OEN09]) szabvány által előírt felhasználási kategóriák egyikébe kell, hogy tartozzon. Amennyiben a szigetelendő felület nem sorolható be az ÖNORM B 6124 szabvány által meghatározott A, B vagy C kategóriába, akkor a szabvány előírása alapján a dübelkihúzási tesztet a helyszínen kell elvégezni.

s Ausztriában a külső vakolat (a homlokzati hőszigetelő rendszer fedőrétege) kialakítása során a szigetelőanyagtól és az adott rendszertől függően az ÖNORM B 6400 (lásd forrásjegyzék: [OEN11b]) szabvány előírásait kell követni. Itt a rögzítés típusát is a hőszigetelő rendszer határozza meg. Az EPS-F polisztirol homlokzati szigetelő rendszer esetében előírás a 40% ragasztási felület, valamint a mechanikus rögzítés. Az előírás alapján kivételes esetben el lehet tekinteni a mechanikus rögzítéstől. Ezek többek között az újszerű állapotban lévő (semmilyen tekintetben nem amortizálódott) falfelületek. Amennyiben a homlokzati hőszigetelés régi meglévő vakolatra kerül, kötelező a mechanikus rögzítés alkalmazása.

41

2.2.1


2.2.2

19. századi épületek felújításra szánt homlokzattal Külső határoló fal és zárófödém csatlakozása (díszítő párkánnyal)

2.2.2

Külső határoló fal és zárófödém csatlakozása (díszítő párkánnyal) Szemléltető szerkezeti ábra:

A) csomópont szerkezeti ábra: B) változat szerkezeti ábra:

42

ELŐPRÉSELT TÖMÍTŐ SZALAG




19. századi épület felújításra szánt homlokzattal RÉTEGEK KINT 1. 2. 3. 4. 5. 6.


fedőréteg EPS-F expandált polisztirol homlokzati hőszigetelő lemez ragasztóhabarcs meglévő külső vakolat meglévő falazat régebbi osztrák (AÖF) formatéglából meglévő belső vakolat

5 160 15 25 450 20

RÉTEGEK BÉNT Z 02 jelölésű utólag hőszigetelt zárófödém (alulról fűtött)



1.


100

2.


100

3.


4.


30

5.


50

6.


70

7.


220

8.


25


A) változat rétegfelépítése gipszkarton lemezzel: Z 02A jelölésű utólag hőszigetelt zárófödém (alulról fűtött)



1.


10

2.


160

3.

MW-DW jelölésű (nagy húzószilárdságú) kőzetgyapot hőszigetelés párazáró réteg, sd ≥ 200m, ragasztott vagy forrasztott csatlakozásokkal (pl. 2x 0,20mm-es PE fólia)

40

4.


5.


30

6.


50

7.


70

8.


220

Csővezetékek és belső vakolat – állomány

25

9.


43

2.2.2



Kiegészítő utalások: Építészeti fizika: ! Homlokzati hőszigetelő rendszer beépítésével kapcsolatos tudnivalók: lásd a 2.2.1 fejezet (Külső határoló fal külső oldali hőszigetelése). ! Az utólagos hőszigetelés eredményeképpen az U-értékek alábbiak szerint alakulnak: s KF 03B külső fal esetében: 1,30 W/m²K-ról 0,17 W/m²K-ra javítható s Z 02 zárófödém esetében: 0,51 W/m²K-ról 0,13 W/m²K-ra javítható ! Az új hőszigetelés alatti párazáró réteg megakadályozza a nedvesség bejutását a fűtött épületrészből a hideg padlástérbe. ! Fontos, hogy a párazáró réteg megfelelően kapcsolódjon a szomszédos szerkezeti elemekhez. A meglévő falazathoz előre gyártott rendszerek segítségével is kapcsolódhat. Ebben az esetben a fóliát ragasztószalaggal rögzítjük a vakolatba vagy glettrétegbe ágyazott terpeszrácshoz. A fóliát közvetlenül a téglafalazathoz ragasztani nem célszerű, mert a rögzítés így nem elég tartós, és az egyenetlen falfelület miatt nem is teljesen hézagmentes. ! A használaton kívüli, hideg tetőterekben biztosítsunk elegendő szellőzést, hogy kiküszöbölhessük az esetleges párlecsapódást a tető belső oldalán.

Gyakorlati kivitelezés: ! Homlokzati hőszigetelő rendszer beépítésével kapcsolatos tudnivalók: lásd a 2.2.1 fejezet (Külső határoló fal külső oldali hőszigetelése). ! Az újonnan felhelyezett tűzálló lemezek szerepe, hogy tűz esetén minimalizálják a lángok továbbterjedését. ! A homlokzati hőszigetelő lemezeket előpréselt tömítő szalag segítségével csatlakoztathatjuk a tűzálló lapokhoz (A) csomópont) ! Az eredeti ereszpárkány rekonstruálását sok esetben kérik az ügyfelek. Ez többféle anyagból történhet, pl. hőszigetelő anyagból is. A gyártó műszaki előírásai és a beépítésre vonatkozó irányelvek szerint járjunk el. ! A szigetelés átnedvesedésének elkerülése érdekében át kell vizsgálni a tetőt, hogy nem ázik-e be, illetve hogy viharos szélben nem jut-e be porhó vagy eső a cserepek között, és amennyiben szükséges, a javító munkálatokat el kell végezni. Alkalmazhatunk alátétfóliát, amely megakadályozza a hőszigetelés nagymértékű átázását, illetve a porhó bejutását. A tetőfólia lehetőleg páraáteresztő legyen. Mivel ahhoz, hogy a szarufák feletti deszkázatra/ lécezésre rögzíthessük az alátétfóliát, a tetőfedést, illetve egyéb tetőszerkezeti elemeket (ellenlécezés, lécezés) el kellene távolítani, és vissza kellene helyezni, szóba jöhet a tetőfólia szarufák alá történő felhelyezése. Ebben az esetben ügyelni kell az itt képződő nedvesség elvezetésére.

44

2.2.2



! Költségtakarékosabb megoldásként kőzetgyapot (MW-W) hőszigetelést alkalmazhatunk járható fedőréteg nélkül. Gipszkarton lapokat csak néhány helyen helyezünk el (pl. javítási munkálatokhoz vagy a kéményseprőnek stb.) Az A) változat esetén járható gipszkarton lapokkal fedjük a teljes felületet, amely a hőszigetelt tartományt nagyobb hatásfokkal védi a huzattól is. ! Egy másik ajánlott opció üvegfátyol kasírozással ellátott (MW-W típusú, függesztetthomlokzatoknál is használatos) kőzetgyapottal fedni a zárófödémet, amely a hőszigetelt tartományt nagyobb hatásfokkal védi a huzattól is. ! A B) változat esetében a meglévő párkány mentén elhelyezkedő koszorúgerendát is kőzetgyapottal fedjük be.

45

2.2.2


2.2.3

19. századi épületek felújításra szánt homlokzattal Külső határoló fal és pincefödém csatlakozása

Külső határoló fal és pincefödém csatlakozása Első kivitelezési mód: lábazati hőszigetelés a padlóburkolat szintjéig

Szerkezeti ábra: A) csomópont az osztrák hőszigetelő rendszerekre vonatkozó beépítési irányelvek (lásd forrásjegyzék: [VAR11]) alapján:

Szerkezeti ábra: A) változat az osztrák hőszigetelő rendszerek minőségvédelmével foglalkozó szakmai szervezet (WDVS-Fachbetrieb) ajánlása (lásd forrásjegyzék: [WDVS12]) alapján:

LÁBAZATI PROFIL

LÁBAZATI PROFIL

600 PA -ig CZAPÓESŐÁLLÓ ELŐPRÉSELT TOMITŐ SZALAG

46

2.2.3



Második kivitelezési mód: terepszint alatti (perimeter) lábazati hőszigetelés




fedőréteg EPS-F expandált polisztirol homlokzati hőszigetelő lemez ragasztóhabarcs meglévő külső vakolat meglévő falazat régebbi osztrák (AÖF) formatéglából meglévő belső vakolat RÉTEGEK BÉNT

47

5 160 15 25 450 20

2.2.3




régi épület megóvásra szánt homlokzattal / 19. századi épület újjáépítésre szánt homlokzattal RÉTEGEK FENT, FŰTÖTT


padlóburkolat

15

2.

E 225 cementesztrich (aljzatbeton)

50

3.


4.

EPS-T 23/20 lépéshang szigetelő expandált polisztirol keményhab hangszigetelő lemez

5.

EPS-W 25 expandált polisztirol keményhab hőszigetelő lemez

50

6.

meglévő kiegyenlítő töltőanyag, min.

150

7.

meglévő boltíves téglamennyezet 15 cm/ 30 cm

1.

20

150/300

LENT, FŰTETLEN

Megjegyzések: Épületfizikai jellemzők: ! Homlokzati hőszigetelő rendszer beépítésével kapcsolatos tudnivalók: lásd a 2.2.1 fejezet (Külső határoló fal külső oldali hőszigetelése). ! Az utólagos hőszigetelés eredményeképpen az U-érték (KF 03B külső fal esetében) 1,30 W/m²K-ról 0,17 W/m²K-ra javítható. ! A hatásosabb hőhíd-mentesítés érdekében a terepszint alatt is alkalmazhatunk hőszigetelést (perimeter lábazati hőszigetelés). Mivel ehhez helyenként el kell távolítani a már kialakított járdát, javasolt a perimeter hőszigetelés alkalmazását költség-ráfordítás kalkuláció alapján mérlegelni.

Gyakorlati kivitelezés: ! Homlokzati hőszigetelő rendszer beépítésével kapcsolatos tudnivalók: lásd a 2.2.1 fejezet (Külső határoló fal külső oldali hőszigetelése). ! A felfröccsenő víz által ért felületen érdemes vakolható lábazati hőszigetelést alkalmazni (pl. XPS-R vagy EPS-P típusú polisztirol lemezt). Amennyiben a hőhíd-hatás csökkentése érdekében perimeter hőszigetelést is beépítünk, erre a célra XPS-G polisztirol lemez is használható. ! Terepszint alatti (perimeter) lábazati hőszigetelés: amennyiben terepszint alatt is hőszigeteljük a lábazatot, Ausztriában a WDVS-Fachbetrieb hőszigetelési szakmai szervezet (lásd forrásjegyzék: [WDVS12]) irányadó szerkezeti rajzai alapján a fedő vakolatot legalább 10 cm-rel, a vakolat alapozót legalább 20 cm-rel kell a határoló réteg szintje alá vezetni. A vízszigetelő habarcsot (szigetelő iszap) az vakolat alapozóhoz hasonlóan legalább 20 cm-rel a határoló réteg szintje alá kell vezetni. A drénlemez a hőszigetelés pereméig érjen.

48

2.2.3



! Lábazati hőszigetelés a padlóburkolat szintjéig: amennyiben a terepszint alá nem kerül hőszigetelés, a hőszigetelő rendszert a határoló szinthez kell szakszerűen csatlakoztatni. Eközben különösen kell ügyelni arra, hogy a csatlakozás csapóeső- és szélálló legyen (lásd forrásjegyzék: [VAR11]). A hőszigetelő lemezek megfelelő, pont-perem módszer alapján történő felragasztása esetén is oda kell figyelni, hogy ne cirkulálhasson a levegő a lemezek mögött. A WDVS-Fachbetrieb (lásd forrásjegyzék: [WDVS12]) ajánlása alapján megfelelő opció, ha a hőszigetelés 2 cm-rel a járda szintje felett, lábazati profillal kerül lezárása.

49

2.2.3


2.2.4

19. századi épületek felújításra szánt homlokzattal Oldalsó ablakcsatlakozás

Oldalsó ablakcsatlakozás Szemléltető szerkezeti ábra:

50

2.2.4







5 160 15 25 450 20

RÉTEGEK BÉNT

Megjegyzések: Épületfizikai jellemzők: ! Homlokzati hőszigetelő rendszer beépítésével kapcsolatos tudnivalók: lásd a 2.2.1 fejezet (Külső határoló fal külső oldali hőszigetelése). ! Az utólagos hőszigetelés eredményeképpen az U-érték (KF 03B külső fal esetében) 1,30 W/m²K-ról 0,17 W/m²K-ra javítható. ! Ausztriában lehetőség szerint felújítás esetén is be kell tartani az ÖNORM B 5320 (lásd forrásjegyzék: [OEN06]) szabvány előírásait. Ezek alapján a nyílászáró belső oldali csatlakozásnál lég- és párazáró, a külső oldalinál pedig huzatmentesítő és páraáteresztő hézagkitöltést kell létrehozni.

Gyakorlati kivitelezés: ! Homlokzati hőszigetelő rendszer beépítésével kapcsolatos tudnivalók: lásd a 2.2.1 fejezet (Külső határoló fal külső oldali hőszigetelése). ! Ablakcserénél az esetleges duplatokos kialakítás miatt javasoljuk ellenőrizni, hogy a bevilágító felület mérete megfelel-e az építészeti előírásoknak. ! A régi ablak, valamint a külső vakolat egy részének eltávolítását követően egy simára glettelt felületet képezünk. Ez elsősorban a felületi egyenetlenségek kitöltéseként, valamint a hangszigetelő PUR-hab tapadást könnyítő fogadó felületeként funkcionál. A PUR-habot nem szabad közvetlenül a téglára felvinni, mert ez nem biztosít tartós tapadást. A csatlakozási hézagot kívülről és belülről 1-1 habcsíkkal kell tömíteni. Ez a hézag hangszigetelés szempontjából nagyobb hatásfokú tömítését biztosítja, ugyanis a hangszigetelő hatás mértéke nagyban függ a habrétegek számától.

51

2.2.4



! A külső ablakkávára hőszigetelés kerül, egészen az ablak vonaláig, ahol a csatlakozást vakolatcsatlakoztató léccel zárjuk le csapóesőállóan. A falazathoz (simára húzott vakolathoz) történő csatlakoztatást végezhetjük többek között páraáteresztő és huzatmentesítő leragasztással. ! Miután a falazat fugáinak szigetelőképessége az alkalmazott anyagoktól függ, a belső vakolat, és a felületkiegyenlítő réteg kapja a levegőzáró réteg szerepét. Ezt a réteget egészen az ablaktokig kell vezetni, és ott például szilikon fugatömítő zsinórral, valamint megfelelő szigetelő anyaggal kell a tokhoz csatlakoztatni. ! Az ablak belső oldali csatlakozás-tömítésére használt szilikon fugatömítő zsinór vastagságát aszerint kell megválasztani, hogy az a hézagot szorosan kitöltse. A nem megfelelő alkalmazást mindenképpen kerüljük el, és tartsuk be a gyártó előírásait. ! Megfelelően kivitelezett csatlakozási hézagtömítésekkel az új ablakok, a régi gerébtokos ablakokkal ellentétben, nagyfokú légzáró tulajdonsággal rendelkeznek. Annak érdekében, hogy a penészképződés stb. megelőzzük, a tulajdonosokkal minden esetben javasolt ismertetni a helyes szellőztetési módot. Egy másik, jóllehet, költségesebb megoldás a (központi vagy decentrális) szellőztető berendezés beszerelése, amely normális esetben a folyamatos levegőcsere biztosításával megakadályozza a relatív páratartalom emelkedését, és hővisszanyeréses kivitelben fűtésre használható hőt is termel. További infomáció német nyelven: https://www.energie-tirol.at/fileadmin/static/broschueren/ ET_Broschuere_Richtig_Lueften.pdf (lásd forrásjegyzék: [ENE12]) ! Mindenképpen javasolt, hogy az ablakot beépítő szakember a kivitelezés szakaszában a tervrajzok mellé részletes szerkezeti rajzokat is biztosítson az ablak beépítéséhez, az összes csatlakozást beleértve. ! A tapasztalatok alapján az ablakbeépítő szerkezeti rajzai az alábbi, kiemelten fontos pontokra is ki kell, hogy térjenek: s árnyékoló (tekerőkar átvezetések, tok, oldalsó vezetősín helyigénye stb.) s homlokzati hőszigetelő rendszer (a hőszigetelés csatlakoztatása az ablakhoz, az árnyékolótokhoz, a vezetősínekhez, a vakolatba beépíthető vezetősíntartó konzolhoz stb.) s védőkorlát vagy tűzálló üveg

52

2.2.4


2.2.5

19. századi épületek felújításra szánt homlokzattal Alsó ablakcsatlakozás


A) változat szerkezeti ábra: BEÁZÁS ELLENI RAGASZTÓSZALAG

53

2.2.5


19. századi épületek felújításra szánt homlokzattal Alsó ablakcsatlakozás





5 160 15 25 450 20

RÉTEGEK BÉNT

Megjegyzések: Épületfizikai jellemzők: ! Homlokzati hőszigetelő rendszer beépítésével kapcsolatos tudnivalók: lásd a 2.2.1 fejezet (Külső határoló fal külső oldali hőszigetelése). ! Ablakok beépítésével kapcsolatos tudnivalók: lásd 2.2.4 fejezet (Oldalsó ablakcsatlakozás) ! Az utólagos hőszigetelés eredményeképpen az U-érték (KF 03B külső fal esetében) 1,30 W/m²K-ról 0,17 W/m²K-ra javítható.

Gyakorlati kivitelezés: ! Homlokzati hőszigetelő rendszer beépítésével kapcsolatos tudnivalók: lásd a 2.2.1 fejezet (Külső határoló fal külső oldali hőszigetelése). ! Ablakok beépítésével kapcsolatos tudnivalók: lásd 2.2.4 fejezet (Oldalsó ablakcsatlakozás) ! Annak érdekében, hogy megakadályozzuk a lecsapódott párából vagy csapóesőből származó víz bejutását a külső párkány alatti, ablaktokot fedő hőszigetelés és az ablaktok között, javasolt vakolatcsatlakoztató léc rögzítése az ablaktokra, és beágyazása a hőszigetelés fedőrétegébe. Opcionálisan leragasztás is alkalmazható (lásd: A) változat) ! A külső ablakpárkány bádogborítását pontszerűen, vagy vonal mentén a homlokzat széléhez 90°-kal rögzítsük, hogy ezzel a víz elfolyását biztosítsuk. A bádog alatti réteget megfelelő lejtéssel alakítsuk ki. A bádogpárkány kialakítására vonatkozó ausztriai előírások megtalálhatók az Ablakpárkány beépítési irányelvek hőszigetelő rendszereknél és vakolt homlokzatoknál című dokumentumban. (lásd forrásjegyzék: [FEN12]) ! A bádogborítás alatti hőszigeteléshez XPS polisztirol lemezt vagy ásványi habot használjunk, ugyanis karbantartási munkák miatt biztosítani kell ezen felület lépésállóságát. ! Javaslat: ragasszunk fel tömítő szalagot is az ablaktok és a bádog párkány közé. 54

2.2.5


2.2.6

19. századi épületek felújításra szánt homlokzattal Felső ablakcsatlakozás

Felső ablakcsatlakozás Szemléltető szerkezeti ábra:


BEÁZÁS ELLENI RAGASZTÓSZALAG

ELŐPRÉSELT TÖMÍTŐ SZALAG

55

2.2.6


19. századi épületek felújításra szánt homlokzattal Felső ablakcsatlakozás

Rétegfelépítés: KF 03B jelölésű külső fal AÖF téglából (régebbi osztrák formatégla) utólagos külső oldali hőszigetelése (belülről fűtött)




5 160 15 25 450 20

RÉTEGEK BÉNT

Megjegyzések: Épületfizikai jellemzők: ! 2.2.1 fejezet (Külső határoló fal külső oldali hőszigetelése). ! Ablakok beépítésével kapcsolatos tudnivalók: lásd 2.2.4 fejezet (Oldalsó ablakcsatlakozás) ! Az utólagos hőszigetelés eredményeképpen az U-érték (KF 03B külső fal esetében) 1,30 W/m²K-ról 0,17 W/m²K-ra javítható.

Építészeti gyakorlat: ! Homlokzati hőszigetelő rendszer beépítésével kapcsolatos tudnivalók: lásd a 2.2.1 fejezet (Külső határoló fal külső oldali hőszigetelése). ! Ablakok beépítésével kapcsolatos tudnivalók: lásd 2.2.4 fejezet (Oldalsó ablakcsatlakozás) ! A tekerőkar átvezetéshez szigetelt golyóscsapágyat tartalmazó terméket használjunk a maximálisan pára- és levegőzáró kialakítás érdekében. Az ellenlemez szigetelése történhet habgumival. ! A felső külső ablakkávára hőszigetelés kerül, egészen az ablak vonaláig. A falazathoz történő külső oldali csatlakozásnál páraáteresztő és huzatmentesítő leragasztást alkalmazzunk. Az árnyékolótok és az ablak lehetőleg hézagmentesen illeszkedjen (használjunk előpréselt tömítő szalagot), ezzel akadályozzuk meg levegő bejutását a szigetelés mögé. Az árnyékolótok termikusan elkülönül a vasbeton falazattól. ! A tűzzáró réteg kialakításánál vegyük figyelembe a tűzvédelmi irányelveket.

56

2.2.6


2.2.7

19. századi épületek felújításra szánt homlokzattal Épülethézagok

Épülethézagok Szemléltető szerkezeti ábra:


HŐSZIGETELŐ LEMEZEK KÖZÖTTI HÉZAGOK KITÖLTÉSE

DILATÁCIÓPROFIL

57

2.2.7


19. századi épületek felújításra szánt homlokzattal Épülethézagok

Rétegfelépítés: KF 03B jelölésű külső fal AÖF téglából (régebbi osztrák formatégla) utólagos külső oldali hőszigetelése (belülről fűtött)




5 160 15 25 450 20

RÉTEGEK BÉNT ÉV 02 jelölésű épületválaszfal AÖF téglából (régebbi osztrák formatégla) (mindkét oldalról fűtött)



1.


20

2.

meglévő téglafalazat

290

3.

épülethézag

20

4.

meglévő téglafalazat

290

5.


20

Megjegyzések: Épületfizikai jellemzők: ! Homlokzati hőszigetelő rendszer beépítésével kapcsolatos tudnivalók: lásd a 2.2.1 fejezet (Külső határoló fal külső oldali hőszigetelése). ! Az utólagos hőszigetelés eredményeképpen az U-érték (KF 03B külső fal esetében) 1,30 W/m²K-ról 0,17 W/m²K-ra javítható.

Gyakorlati kivitelezés: ! Homlokzati hőszigetelő rendszer beépítésével kapcsolatos tudnivalók: lásd a 2.2.1 fejezet (Külső határoló fal külső oldali hőszigetelése). ! A homlokzati hőszigetelő rendszerekkel összefüggő épülethézagok kialakításánál különösen ügyelni kell a csatlakozás csapóeső- és szélálló hézagtömítésre. A hőszigetelő lemezek megfelelő, pont-perem módszer alapján történő felragasztása esetén is oda kell figyelni, hogy ne cirkulálhasson a levegő a lemezek mögött.

58

2.2.7


2.2.8

19. századi épületek felújításra szánt homlokzattal Erkély hőszigetelése

Erkély hőszigetelése Szemléltető szerkezeti ábra:


59

2.2.8



Rétegfelépítés KF 03C jelölésű külső fal AÖF téglából (régebbi osztrák formatégla) utólagos külső oldali hőszigeteléssel (belülről fűtött)

19. századi épület felújításra szánt homlokzattal RÉTEGEK KINT

vastagság [mm]

1.

fedőréteg

5

2.


160

3.

ragasztóhabarcs

15

4.


25

5.


590

6.


20

RÉTEGEK BÉVÜL K 02A jelölésű közbenső födém (mindkét oldalról fűtött)


vastagság [mm]

1.


24

2.


24

3.

meglévő 5 cm széles párnafák 8 cm vastag töltőanyagban

80

4.

meglévő vasbeton födém

160

5.


25

RÉTEGEK LENT E 02 jelölésű utólag hőszigetelt erkélylemez (mindkét oldalról fűtetlen)

19. századi épület felújításra szánt homlokzattal RÉTEGEK FENT

vastagság [mm]

1.

beton- vagy kőlapok

35

2.

3 cm átlagos vastagságú kavicságy 4/8 szemcseméretű kavicsból vagy

50

3.

védő-szűrő fátyol (vízlepergető, páraáteresztő)

4.

XPS-G polisztirol hőszigetelő lemez

50

5.

vízszigetelés: 1 réteg E-KV-4 + 1 réteg E-KV-5 bitumenes lemez (erkélyhez való, 4 és 5 mm-es elasztomerbitumenes lemez poliészterfátyol betéttel)

9

6.

meglévő öntött aszfalt

20

7.

meglévő vízszigetelő réteg

8.

meglévő, 3-6 cm átlagos vastagságú lejtbeton

45

9.

meglévő vasbeton lemez

160

10.

ragasztóhabarcs

15

kőzetgyapot

80

11.

RÉTEGEK LENT

60

2.2.8



Megjegyzések: Épületfizikai jellemzők: ! Homlokzati hőszigetelő rendszer beépítésével kapcsolatos tudnivalók: lásd a 2.2.1 fejezet (Külső határoló fal külső oldali hőszigetelése). ! Az erkélyajtó beépítésével kapcsolatos tudnivalók: lásd 2.2.4 fejezet (Oldalsó ablakcsatlakozás) ! Az utólagos hőszigetelés eredményeképpen az U-érték (KF 03C külső fal esetében) 1,06 W/m²K-ról 0,17 W/m²K-ra javítható.

Gyakorlati kivitelezés: ! Homlokzati hőszigetelő rendszer beépítésével kapcsolatos tudnivalók: lásd a 2.2.1 fejezet (Külső határoló fal külső oldali hőszigetelése). ! Az erkélyajtó beépítésével kapcsolatos tudnivalók: lásd 2.2.4 fejezet (Oldalsó ablakcsatlakozás) ! Az erkélylemez teherbíró képességét az új rétegek beépítése következtében megváltozó terhelési viszonyok figyelembe vételével szakemberrel ellenőriztessük. ! Amennyiben az erkélylemez kinyúlása kevesebb, mint kb. 1 m, javasolt a lemez frontoldalát is hőszigetelni (lásd A) csomópont). Ha ez megtörtént, akkor gondoskodnunk kell a korlát termikus elkülönítéséről is. Amennyiben a kinyúlás több mint kb. 1,5 m, az erkélylemez frontoldali hőszigetelése már nem elég hatékony, ezért – a hőhíd-hatás kiküszöbölésének szándékától függően – el is hagyható. ! Abban a szokványos esetben, ha nem kerül hőszigetelés az erkélylemez frontoldalára, lehetőség van ereszcsatorna beépítésére. Ausztriában nem árt tudni, hogy Bécsben például nem megengedett a közterületre történő csapadékvíz-elvezetés, ezt ott a tervezésnél figyelembe kell venni. ! Az A) változat esetében (hőszigetelt erkélylemez front) a vízelvezetés két kifolyó (polisztirol lemez és bitumenes lemez felett), illetve az ereszcsatorna segítségével történik. ! Az erkélyajtó előtt javasolt rácsos folyóka beépítése, mert ez csapóeső esetén is biztosítja a víz elvezetését az ajtótól. A folyóka a fordított rétegrendre (hőszigetelés-vízszigetelés) vezeti a vizet, ami esetleg lecsöpög a frontoldalon, illetve belefolyik az ereszcsatornába. ! Javaslat: tömítő szalag felragasztása az ajtótok és az alumínium lemez közé. ! Az alumínium burkolat lépésálló és csúszásgátló lemezből készüljön.

61

2.2.8


2.2.9

19. századi épületek felújításra szánt homlokzattal Alátámasztott erkély / loggia

Alátámasztott erkély / loggia Szemléltető szerkezeti ábra:


VAKOLATCSATLAKOZTATÓ LÉC

ACÉL ÉLVÉDŐ (GYÁRILAGSZERELT, TERMIKUSAN LEVÁLASZTOTT)

PÁRAÁTERESZTŐ ÉS HUZATMENTESÍTŐ RAGASZTÓSZALAG

62

2.2.9







5 160 15 25 450 20

RÉTEGEK BÉNT

K 02 jelölésű közbenső födém (mindkét oldalról fűtött)



1.


24

2.


24

3.

5 cm széles párnafák 8 cm vastag töltőanyagban

80

4.

meglévő felső deszkázat

24

5.

meglévő fa födémgerendák

180

6.

meglévő stukatúrnádas deszkázat

24


25

7.

RÉTEGEK LENT

L 01 jelölésű alátámasztott erkély/ loggia

19. századi épület újjáépítésre szánt homlokzattal RÉTEGEK FENT


1.

fedőréteg

5

2.

50-70 mm-es kéregbeton lejtéssel

60

3.

trapézlemez

55

4.

HEB acélgerenda

140

5.

burkolólap

10

RÉTEGEK LENT

63

2.2.9



Megjegyzések: Épületfizikai jellemzők: ! Homlokzati hőszigetelő rendszer beépítésével kapcsolatos tudnivalók: lásd a 2.2.1 fejezet (Külső határoló fal külső oldali hőszigetelése). ! Az erkélyajtó beépítésével kapcsolatos tudnivalók: lásd 2.2.4 fejezet (Oldalsó ablakcsatlakozás) ! Az erkélyajtótok alsó csatlakozásánál is törekedjünk minél magasabbra vinni a hőszigetelést. ! Az utólagos hőszigetelés eredményeképpen az U-érték (KF 03B külső fal esetében) 1,30 W/m²K-ról 0,17 W/m²K-ra javítható.

Gyakorlati kivitelezés: ! Homlokzati hőszigetelő rendszer beépítésével kapcsolatos tudnivalók: lásd a 2.2.1 fejezet (Külső határoló fal külső oldali hőszigetelése). ! Az erkélyajtó beépítésével kapcsolatos tudnivalók: lásd 2.2.4 fejezet (Oldalsó ablakcsatlakozás) ! Az alátámasztott erkély, illetve loggia méretezését statikailag meg kell vizsgálni. ! Az alumínium lemez alatti polisztirol éket hálózzuk, gletteljük és csiszoljuk, hogy az esővíz és a pára lefolyjon róla. Az erkélyajtótok alsó csatlakozásánál lévő hőszigetelő éket takarhatjuk lépésálló alumínium bordás lemezzel. Ezt úgy kell kivitelezni, hogy a terhelést a két felfekvési pont biztonságosan elvezesse. A terhelés a falazatba is elvezethető az alumínium lemez alatti polisztirol éken keresztül. Ennél a kivitelezési módnál ügyelni kell arra, hogy ne érje nyomásterhelés az alatta lévő homlokzati hőszigetelést. ! Javaslat: tömítő szalag felragasztása az ajtótok és az alumínium lemez közé.

64

2.2.9


2000 előtt épült épületek Vasbeton külső határoló fal utólagos külső oldali hőszigetelése

2.3

2000 előtt épült épületek

2.3.1

Vasbeton külső határoló fal utólagos külső oldali hőszigetelése Szemléltető szerkezeti ábra

Rétegfelépítés: KF 01 jelölésű külső vasbeton fal utólagos külső oldali hőszigeteléssel (belülről fűtött)

2000 előtt épült épületek RÉTEGEK KINT


1.

fedőréteg

2.


160

5

3.

ragasztóhabarcs

15

4.


25

5.

meglévő vasbeton falazat

200

6.

meglévő felületkiegyenlítő réteg

2

RÉTEGEK BENT

65

2.3.1



Megjegyzések: Épületfizikai jellemzők: ! Az utólagos hőszigetelés eredményeképpen az U-érték (KF 01 külső fal esetében) 1,00 W/m²K-ról 0,19 W/m²K-ra javítható. ! Javasolt lehetőleg alacsony hőhíd-hatású dübelek alkalmazása. ! A homlokzat hőszigetelése előtt meg kell vizsgálni, hogy a talajból, illetve a lábazatból vesznek-e fel nedvességet a falak. Amennyiben igen, akkor ezt megfelelő vízszigetelési eljárással meg kell szüntetni. A hőszigetelés csak teljesen kiszáradt falakra vihető fel.

Gyakorlati kivitelezés: ! A homlokzati hőszigetelő rendszer beépítése előtt minden esetben meg kell vizsgálni a meglévő külső vakolatot. Ennek során általában dübelkihúzási és ragasztási próbát végzünk el, valamint felmérjük a homlokzati vakolat állapotát. A vizsgálat elvégzésére legtöbb esetben a homlokzati hőszigetelő rendszer gyártójának bevonásával kerül sor. A vizsgálat során kiderül, hogy a meglévő vakolat megfelelő tapadási felületet biztosít-e a hőszigetelő anyag ragasztójának, vagy szükséges-e annak megerősítése, esetleg szükségessé válik-e a régi vakolat egy részének vagy egészének eltávolítása, illetve az ezen a helyek újravakolása. ! A szigetelőanyag kiválasztása során figyelembe kell venni a tűzvédelmi előírásokat, valamint a szigetelendő felület elhelyezkedését (pl. lábazat, járda mentén, tűzfalak stb.) ! A dübelekkel kapcsolatban Ausztriában az ÖNORM B 6410 szabvány (lásd forrásjegyzék: [OEN11a]) ad iránymutatást. ! Ausztriában az ÖNORM B 6410 szabvány (lásd forrásjegyzék: [OEN11a]) alábbi pontokra hívja fel a figyelmet: ! Az ÖNORM B 6410 [OEN11a] szerint a következő lépesek kell betartani (kivonat): s a fogadó felület vizsgálata (szemrevételezéssel, dörzsöléssel, karcolással, kaparással, kopogtatatással, a felület egyenletességére vonatkozó próbával, valamint ragasztószalag teszttel), s a homlokzati hőszigetelő rendszer beépítésének előkészítése függ a külső fal állapotától és típusától, s dübelezés: a dübel a fogadó felületnek megfelelően az ÖNORM B 6124 (lásd forrásjegyzék: [OEN09]) szabvány által előírt felhasználási kategóriák egyikébe kell, hogy tartozzon. Amennyiben a szigetelendő felület nem sorolható be az ÖNORM B 6124 szabvány által meghatározott A, B vagy C kategóriába, akkor a szabvány előírása alapján a dübelkihúzási tesztet a helyszínen kell elvégezni. ! Ausztriában a külső vakolat (a homlokzati hőszigetelő rendszer fedőrétege) kialakítása során a szigetelőanyagtól és az adott rendszertől függően az ÖNORM B 6400 (lásd forrásjegyzék: 66

2.3.1



[OEN11b]) szabvány előírásait kell követni. Itt a rögzítés típusát is a hőszigetelő rendszer határozza meg. Az EPS-F polisztirol homlokzati szigetelő rendszer esetében előírás a 40% ragasztási felület, valamint a mechanikus rögzítés. Az előírás alapján kivételes esetben el lehet tekinteni a mechanikus rögzítéstől. Ezek többek között az újszerű állapotban lévő (semmilyen tekintetben nem amortizálódott) falfelületek. Amennyiben a homlokzati hőszigetelés régi meglévő vakolatra kerül, kötelező a mechanikus rögzítés alkalmazása.

67

2.3.1


2.3.2

2000 előtt épült épületek Köpenybeton külső határoló fal utólagos külső oldali hőszigetelése

2.3.2

Köpenybeton külső határoló fal utólagos külső oldali hőszigetelése Szemléltető szerkezeti ábra

Rétegfelépítés: KF 02 jelölésű külső köpenybeton fal utólagos külső oldali hőszigetelése (belülről fűtött)



1.

fedőréteg

2.


160

5

3.

ragasztóhabarcs

15

4.


25

5.

meglévő köpenybeton falazat

250

6.


15

RÉTEGEK BENT

68


2000 előtt épült épületek Köpenybeton külső határoló fal utólagos külső oldali hőszigetelése

Megjegyzések: Épületfizikai jellemzők: ! Homlokzati hőszigetelő rendszer beépítésével kapcsolatos tudnivalók: lásd a 2.3.1 fejezet (Vasbeton külső határoló fal utólagos külső oldali hőszigetelése). ! Az utólagos hőszigetelés eredményeképpen az U-érték (KF 02 külső fal esetében) 1,00 W/m²K-ról akár 0,14 W/m²K-ra javítható.

Gyakorlati kivitelezés: ! Homlokzati hőszigetelő rendszer beépítésével kapcsolatos tudnivalók: lásd a 2.3.1 fejezet (Vasbeton külső határoló fal utólagos külső oldali hőszigetelése).

69

2.3.2


2.3.3

2000 előtt épült épületek Külső határoló fal és zárófödém csatlakozása (díszítő párkánnyal)

Külső határoló fal és zárófödém csatlakozása (díszítő párkánnyal) Szemléltető szerkezeti ábra:

A) változat szemléltető ábra:

A VÁLTOZAT: KŐZETGYAPOT GIPSZKARTON LEMEZZEL RÉTEGREND: ZÁRÓFÖDÉM (Z 01A)

70

2.3.3



Rétegfelépítés: KF 02 jelölésű külső köpenybeton fal utólagos külső oldali hőszigeteléssel (belülről fűtött)



1.

fedőréteg

5

2.


160

3.

ragasztóhabarcs

15

4.


25

5.


250

6.


15

RÉTEGEK BENT Z 01 jelölésű utólag hőszigetelt zárófödém (alulról fűtött)

2000 előtt épült épületek FENT, FŰTETLEN


1.


100

2.


100

3.


4.


5.


200 2


Alternatív kivitelezési mód rétegfelépítése gipszkarton lemezzel: Z 01A jelölésű utólag hőszigetelt zárófödém (alulról fűtött)

2000 előtt épült épületek FENT, FŰTETLEN


1.


10

2.


160

3.

MW-DW jelölésű (nagy húzószilárdságú) kőzetgyapot hőszigetelés

40

4.


5.


6.

200


2


71

2.3.3



Megjegyzések: Épületfizikai jellemzők: ! Homlokzati hőszigetelő rendszer beépítésével kapcsolatos tudnivalók: lásd a 2.3.1 fejezet (Vasbeton külső határoló fal utólagos külső oldali hőszigetelése). ! Az utólagos hőszigetelés eredményeképpen az U-értékek alábbiak szerint csökkenthetők: s KF 02 külső fal esetében: 1,00 W/m²K-ról 0,14 W/m²K-ra s Z 01 zárófödém esetében: 0,71 W/m²K-ról 0,17 W/m²K-ra ! Az új hőszigetelés alatti párazáró réteg megakadályozza a nedvesség bejutását a fűtött épületrészből a hideg padlástérbe. ! Fontos, hogy a párazáró réteg megfelelően kapcsolódjon a szomszédos szerkezeti elemekhez. Az esetleg már meglévő hőszigeteléshez (pl. magnezit- vagy cementkötésű fagyapot lemez) vagy a meglévő falazathoz előre gyártott rendszerek segítségével is kapcsolódhat. Ebben az esetben a fóliát ragasztószalaggal rögzítjük a vakolatba vagy glettrétegbe ágyazott terpeszrácshoz, és így rögzítjük a falazathoz, illetve meglévő hőszigeteléshez. A fóliát közvetlenül a falazathoz, vagy meglévő hőszigeteléshez ragasztani nem célszerű, mert a rögzítés így nem elég tartós, és az egyenetlen falfelület miatt nem is teljesen hézagmentes. ! A használaton kívüli, hideg tetőterekben biztosítsunk elegendő szellőzést, hogy kiküszöbölhessük az esetleges párlecsapódást a tető belső oldalán.

Gyakorlati kivitelezés: ! Homlokzati hőszigetelő rendszer beépítésével kapcsolatos tudnivalók: lásd a 2.3.1 fejezet (Vasbeton külső határoló fal utólagos külső oldali hőszigetelése). ! Az eredeti ereszpárkány rekonstruálását sok esetben kérik az ügyfelek. Ez többféle anyagból történhet, pl. hőszigetelő anyagból is. A gyártó műszaki előírásai és a beépítésre vonatkozó irányelvek szerint járjunk el. ! A homlokzati hőszigetelő lemezeket előpréselt tömítő szalag segítségével csatlakoztathatjuk a tűzálló lapokhoz. ! A szigetelés átnedvesedésének elkerülése érdekében át kell vizsgálni a tetőt, hogy nem ázik-e be, illetve hogy viharos szélben nem jut-e be porhó vagy eső a cserepek között, és amennyiben szükséges, a javító munkálatokat el kell végezni. Alkalmazhatunk alátétfóliát, amely megakadályozza a hőszigetelés nagymértékű átázását, illetve a porhó bejutását. A tetőfólia lehetőleg páraáteresztő legyen. Mivel ahhoz, hogy a szarufák feletti deszkázatra/ lécezésre rögzíthessük az alátétfóliát, a tetőfedést, illetve egyéb tetőszerkezeti elemeket (ellenlécezés, lécezés) el kellene távolítani, és vissza kellene helyezni, szóba jöhet a tetőfólia szarufák alá történő felhelyezése. Ebben az esetben ügyelni kell az itt képződő nedvesség elvezetésére.

72

2.3.3



! Költségtakarékosabb megoldásként kőzetgyapot (MW-W) hőszigetelést alkalmazhatunk járható fedőréteg nélkül. Gipszkarton lapokat csak néhány helyen helyezünk el (pl. javítási munkálatokhoz vagy a kéményseprőnek stb.) Az A) változat esetén járható gipszkarton lapokkal fedjük a teljes felületet, amely a hőszigetelt tartományt nagyobb hatásfokkal védi a huzattól is. ! Egy másik ajánlott opció üvegfátyol kasírozással ellátott (MW-W típusú, függesztett homlokzatoknál is használatos) kőzetgyapottal fedni a zárófödémet, amely a hőszigetelt tartományt nagyobb hatásfokkal védi a huzattól is.

73

2.3.3


2.3.4

2000 előtt épült épületek Külső határoló fal és pincefödém csatlakozása

Külső határoló fal és pincefödém csatlakozása Első kivitelezési mód: lábazati hőszigetelés a padlóburkolat szintjéig

Szerkezeti ábra: A) csomópont az osztrák hőszigetelő rendszerekre vonatkozó beépítési irányelvek (lásd forrásjegyzék: [VAR11]) alapján:

LÁBAZATI PROFIL

600 PA -ig CSAPÓESŐÁLLÓ ELŐPRÉSELT TÖMÍTŐ SZALAG

74

2.3.4



Szerkezeti ábra: A) változat az osztrák hőszigetelő rendszerek minőségvédelmével foglalkozó szakmai szervezet (WDVS-Fachbetrieb) ajánlása (lásd forrásjegyzék: [WDVS12]) alapján:

LÁBAZATI PROFIL

Második kivitelezési mód: terepszint alatti (perimeter) lábazati hőszigetelés

75

2.3.4






1.

fedőréteg

5

2.


160

3.

ragasztóhabarcs

15

4.


25

5.


250

6.


15

RÉTEGEK BENT


2000 előtt épült épületek RÉTEGEK FENT, FŰTÖTT


1.

padlóburkolat

10

2.

meglévő cementesztrich (aljzatbeton)

50

3.

meglévő PE fólia

4.

meglévő lépéshang szigetelés/ hangszigetelő szivacs

5.

meglévő kiegyenlítő töltőanyag

30

6.


200

7.

üvegfátyollal kasírozott kőzetgyapot („pince hőszigetelő lemez”)

200

5

RÉTEGEK LENT, FŰTETLEN

Megjegyzések: Épületfizikai jellemzők: ! Homlokzati hőszigetelő rendszer beépítésével kapcsolatos tudnivalók: lásd a 2.3.1 fejezet (Vasbeton külső határoló fal utólagos külső oldali hőszigetelése). ! Az utólagos hőszigetelés eredményeképpen az U-értékek alábbiak szerint csökkenthetők: s KF 02 külső fal esetében: 1,00 W/m²K-ról 0,14 W/m²K-ra s P 02 pincefödém esetében: 0,85 W/m²K-ról 0,15 W/m²K-ra ! A hatékonyabb hőhíd-mentesítés érdekében a pince válaszfalain, oszlopain, illetve a külső határoló falak belső oldalán a födémtől kiindulva a lehető legszélesebb sávban alkalmazzunk hőszigetelést („gallér”). ! A pincefödém szigetelés „gallérjának” kialakításakor vegyük figyelembe az adott konstrukcióra vonatkozó követelményeket. Amennyiben nincsenek speciális előírások (pl. a hőhíd Psi értékére

76

2.3.4



! vonatkozóan), akkor a gallér vastagsága általában a pincefödém hőszigetelés vastagságának a 2/3-a, szélessége 50-80 cm. ! A szigetelő gallér kialakításánál javasolt figyelembe venni a felhasznált hőszigetelő anyag standard táblaméretét. Például az itt bemutatott kasírozott kőzetgyapot standard táblamérete 1,2x1,2 m. Ez alapján a szigetelő gallér szélességét 60 cm-ben (fél tábla) határozzuk meg, a vágási veszteség minimalizálása érdekében. A szigetelő gallér előírt/ szükséges szélességétől függően annak felhelyezésekor kiindulhatunk a pincefödém szerkezeti szintjétől, vagy a pincefödém hőszigetelésének alsó peremétől. ! A hatásosabb hőhíd-mentesítés érdekében a terepszint alatt is alkalmazhatunk hőszigetelést (perimeter lábazati hőszigetelés). Mivel ehhez helyenként el kell távolítani a már kialakított járdát, javasolt a perimeter hőszigetelés alkalmazását költség-ráfordítás kalkuláció alapján mérlegelni.

Gyakorlati kivitelezés: ! Homlokzati hőszigetelő rendszer beépítésével kapcsolatos tudnivalók: lásd a 2.3.1 fejezet (Vasbeton külső határoló fal utólagos külső oldali hőszigetelése). ! A felfröccsenő víz által ért felületen érdemes vakolható lábazati hőszigetelést alkalmazni (pl. XPS-R vagy EPS-P jelölésű polisztirol lemezt). Amennyiben a hőhíd-hatás csökkentése érdekében perimeter hőszigetelést is beépítünk, erre a célra XPS-G polisztirol lemez is használható. ! Terepszint alatti (perimeter) lábazati hőszigetelés: amennyiben terepszint alatt is hőszigeteljük a lábazatot, Ausztriában a WDVS-Fachbetrieb hőszigetelési szakmai szervezet (lásd forrásjegyzék: [WDVS12]) irányadó szerkezeti rajzai alapján a fedő vakolatot legalább 10 cm-rel, a vakolat alapozót legalább 20 cm-rel kell a határoló réteg szintje alá vezetni. A vízszigetelő habarcsot (szigetelő iszap) is az vakolat alapozóhoz hasonlóan, legalább 20 cm-rel a határoló réteg szintje alá kell vezetni. A drénlemez a hőszigetelés pereméig érjen. ! Lábazati hőszigetelés a padlóburkolat szintjéig: amennyiben a terepszint alá nem kerül hőszigetelés, a hőszigetelő rendszert a határoló szinthez kell szakszerűen csatlakoztatni. Eközben különösen kell ügyelni arra, hogy a csatlakozás csapóeső- és szélálló legyen (lásd forrásjegyzék: [VAR11]). A hőszigetelő lemezek megfelelő, pont-perem módszer alapján történő felragasztása esetén is oda kell figyelni, hogy ne cirkulálhasson a levegő a lemezek mögött. A WDVS-Fachbetrieb (lásd forrásjegyzék: [WDVS12]) ajánlása alapján megfelelő opció, ha a hőszigetelés 2 cm-rel a járda szintje felett, lábazati profillal kerül lezárása.

77

2.3.4


2.3.5

2000 előtt épült épületek Belső válaszfal és pincefödém csatlakozása

Belső válaszfal és pincefödém csatlakozása Szemléltető szerkezeti ábra:

78

2.3.5


2000 előtt épült épületek Belső válaszfal és pincefödém csatlakozása

Rétegfelépítés: BF 02 jelölésű vasbeton belső válaszfal (mindkét oldalról fűtött)

2000 előtt épült épületek RÉTEGEK 1.



2.


3.


2 200 2


2000 előtt épült épületek RÉTEGEK FENT, FŰTÖTT


1.


10

2.


50

3.

meglévő PE fólia

4.

meglévő lépéshang szigetelés/ hangszigetelő szivacs

5

5.


30

6.


200

7.

üvegfátyollal kasírozott kőzetgyapot („pince hőszigetelő lemez”)

200

RÉTEGEK LENT, FŰTETLEN

Megjegyzések: Épületfizikai jellemzők: ! Pince hőszigeteléssel („gallér”) kapcsolatos tudnivalók: lásd a 2.3.4 fejezet (Külső határoló fal és pincefödém csatlakozása). ! Az utólagos hőszigetelés eredményeképpen az U-érték (P 02 pincefödém esetében) 0,85 W/m²K-ról 0,15 W/m²K-ra javítható.

Gyakorlati kivitelezés: ! Pince hőszigeteléssel („gallér”) kapcsolatos tudnivalók: lásd a 2.3.4 fejezet (Külső határoló fal és pincefödém csatlakozása).

79

2.3.5


2.3.6

2000 előtt épült épületek Oldalsó ablakcsatlakozás

Oldalsó ablakcsatlakozás Szemléltető szerkezeti ábra:




1.

fedőréteg

2.


160

5

3.

ragasztóhabarcs

15

4.


25

5.


200

6.


2

RÉTEGEK BENT

80

2.3.6



Megjegyzések: Épületfizikai jellemzők: ! Homlokzati hőszigetelő rendszer beépítésével kapcsolatos tudnivalók: lásd a 2.3.1 fejezet (Vasbeton külső határoló fal utólagos külső oldali hőszigetelése). ! Az utólagos hőszigetelés eredményeképpen az U-érték (KF 01 külső fal esetében) 1,00 W/m²K-ról 0,19 W/m²K-ra javítható. ! Ausztriában lehetőség szerint felújítás esetén is be kell tartani az ÖNORM B 5320 (lásd forrásjegyzék: [OEN06]) szabvány előírásait. Ezek alapján a nyílászáró belső oldali csatlakozásnál lég- és párazáró, a külső oldalinál pedig huzatmentesítő és páraáteresztő hézagkitöltést kell létrehozni.

Gyakorlati kivitelezés: ! Homlokzati hőszigetelő rendszer beépítésével kapcsolatos tudnivalók: lásd a 2.3.1 fejezet (Vasbeton külső határoló fal utólagos külső oldali hőszigetelése). ! Javasolt ellenőrizni, hogy a bevilágító felület mérete megfelel-e az építészeti előírásoknak. ! A régi ablak, valamint a külső vakolat egy részének eltávolítását követően egy simára glettelt felületet képezünk. Ez elsősorban a felületi egyenetlenségek kitöltéseként fukcionál, valamint a hangszigetelő PUR-hab tapadását segíti elő. Az ablakot a hőhíd-hatás csökkentése érdekében helyezzük olyan kívülre, amennyire csak lehet. Az ablakok elhelyezéséhez optimális – úgy, mint a passzívházaknál – a hőszigetelés vonala (lásd: Hagyományos építésű passzívházak kézikönyve, forrásjegyzék: [SCH09]). A PUR-habot nem célszerű közvetlenül a vakolatlan falra felvinni, mert ez nem biztosít tartós tapadást. Az ablak és a fal közötti csatlakozási hézagot HFC-mentes hangszigetelő PUR habbal lehet tömíteni. ! Amennyire lehet, az ablakkeretet is fedje a hőszigetelés, úgy, hogy a szigetelés széle egészen az ablakig érjen. A csatlakozást vakolatcsatlakoztató léccel tömítsük esőállóan. Az ablak és a falazat közötti külső oldali csatlakozást tömíthetjük páraáteresztő és huzatmentesítő ragasztószalaggal. ! A vasbetonból készült szerkezetekben maga a vasbeton tölti be a levegőzáró réteg funkcióját. Ez a levegőzáró réteg az ablaktokhoz rugalmas (szilikon) fugatömítő zsinór és tömítő anyag alkalmazásával csatlakoztatható. ! A szilikon fugatömítő zsinór átmérőjét úgy válasszuk meg, hogy szorosan kitöltse a tömítendő hézagot. A hibás alkalmazást kerüljük el, és tartsuk be a gyártó előírásait. ! Megfelelően kivitelezett csatlakozási hézagtömítésekkel az új ablakok, a régi gerébtokos ablakokkal ellentétben, nagyfokú légzáró tulajdonsággal rendelkeznek. Annak érdekében, hogy a penészképződés stb. megelőzzük, a tulajdonosokkal minden esetben javasolt ismertetni a helyes szellőztetési módot. Egy másik, jóllehet, költségesebb megoldás a (központi vagy 81

2.3.6



decentrális) szellőztető berendezés beszerelése, amely normális esetben a folyamatos levegőcsere biztosításával megakadályozza a relatív páratartalom emelkedését, és hővisszanyeréses kivitelben fűtésre használható hőt is termel. További infomáció német nyelven: https://www.energie-tirol.at/fileadmin/static/broschueren/ ET_Broschuere_Richtig_Lueften.pdf (lásd forrásjegyzék: [ENE12]) ! Mindenképpen javasolt, hogy az ablakot beépítő szakember a kivitelezés szakaszában a tervrajzok mellé részletes szerkezeti rajzokat is biztosítson az ablak beépítéséhez, az összes csatlakozást beleértve. ! A tapasztalatok alapján az ablakbeépítő szerkezeti rajzai az alábbi, kiemelten fontos pontokra is ki kell, hogy térjenek: s árnyékoló (tekerőkar átvezetések, tok, oldalsó vezetősín helyigénye stb.) s homlokzati hőszigetelő rendszer (a hőszigetelés csatlakoztatása az ablakhoz, az árnyékolótokhoz, a vezetősínekhez, a vakolatba beépíthető vezetősíntartó konzolhoz stb.) s védőkorlát vagy tűzálló üveg

82

2.3.6


2.3.7

2000 előtt épült épületek Alsó ablakcsatlakozás



VAKOLATCSATLAKOZTATÓ LÉC HEYLETT RAGASZTÓSZALAG A BEÁZÁS ELLEN

83

2.3.7


2000 előtt épült épületek Alsó ablakcsatlakozás




1.

fedőréteg

5

2.


160

3.

ragasztóhabarcs

15

4.


25

5.


200

6.


2

RÉTEGEK BENT

Megjegyzések: Épületfizikai jellemzők: ! Homlokzati hőszigetelő rendszer beépítésével kapcsolatos tudnivalók: lásd a 2.3.1 fejezet (Vasbeton külső határoló fal utólagos külső oldali hőszigetelése). ! Az ablak beépítésével kapcsolatos tudnivalók: lásd 2.3.6 fejezet (Oldalsó ablakcsatlakozás) ! Az utólagos hőszigetelés eredményeképpen az U-érték (KF 01 külső fal esetében) 1,00 W/m²K-ról 0,19 W/m²K-ra javítható.

Gyakorlati kivitelezés: ! Homlokzati hőszigetelő rendszer beépítésével kapcsolatos tudnivalók: lásd a 2.3.1 fejezet (Vasbeton külső határoló fal utólagos külső oldali hőszigetelése). ! Az ablak beépítésével kapcsolatos tudnivalók: lásd 2.3.6 fejezet (Oldalsó ablakcsatlakozás) ! Annak érdekében, hogy megakadályozzuk a lecsapódott párából vagy csapóesőből származó víz bejutását a külső párkány alatti, ablaktokot fedő hőszigetelés és az ablaktok között, javasolt vakolatcsatlakoztató léc vagy ragasztószalag alkalmazása (lásd: A) változat) ! A külső ablakpárkány bádogborítását pontszerűen, vagy vonal mentén a homlokzat széléhez 90°-kal rögzítsük, hogy ezzel a víz elfolyását biztosítsuk. A bádog alatti réteget megfelelő lejtéssel alakítsuk ki. A bádogpárkány kialakítására vonatkozó ausztriai előírások megtalálhatók az Ablakpárkány beépítési irányelvek hőszigetelő rendszereknél és vakolt homlokzatoknál című dokumentumban. (lásd forrásjegyzék: [FEN12]) ! Javaslat: ragasszunk fel tömítő szalagot is az ablaktok és a bádog párkány közé.

84

2.3.7


2.3.8

2000 előtt épült épületek Felső ablakcsatlakozás

Felső ablakcsatlakozás Első kivitelezési mód: duplatokos ablak min. 3 cm tokot fedő hőszigeteléssel


ELŐREPRÉSELT TOMÍTŐ SZALAG

85

2.3.8



2.3.8

Második kivitelezési mód: keskeny második tokkal rendelkező ablak, ablaktokot átfedő hőszigetelés nélkül


B) csomópont szerkezeti ábra: PÁRAÁTERESZTŐ ÉS HUZATMENTESÍTŐ RAGASZTÓSZALAG

ÜGYELJÜNK ARRA, HOGY A TEKERŐKAR ÁTVEZETÉSE ELEGENDŐ TÁVOLSÁGRA LEGYEN A KÜLSŐ LERAGASZTÁSTÓL


86






1.

fedőréteg

5

2.


160

3.

ragasztóhabarcs

15

4.


25

5.


200

6.


2

RÉTEGEK BENT

Megjegyzések: Épületfizikai jellemzők: ! Homlokzati hőszigetelő rendszer beépítésével kapcsolatos tudnivalók: lásd a 2.3.1 fejezet (Vasbeton külső határoló fal utólagos külső oldali hőszigetelése). ! Az ablak beépítésével kapcsolatos tudnivalók: lásd 2.3.6 fejezet (Oldalsó ablakcsatlakozás) ! Az utólagos hőszigetelés eredményeképpen az U-érték (KF 01 külső fal esetében) 1,00 W/m²K-ról 0,19 W/m²K-ra javítható.

Gyakorlati kivitelezés: ! Homlokzati hőszigetelő rendszer beépítésével kapcsolatos tudnivalók: lásd a 2.3.1 fejezet (Vasbeton külső határoló fal utólagos külső oldali hőszigetelése). ! Az ablak beépítésével kapcsolatos tudnivalók: lásd 2.3.6 fejezet (Oldalsó ablakcsatlakozás) ! Az árnyékoló tekerőkarjának átvezetéshez szigetelt golyóscsapágyat tartalmazó terméket használjunk a maximálisan pára- és levegőzáró kialakítás érdekében. Az ellenlemez szigetelése történhet habgumival. ! Első kivitelezési mód: a duplatokos ablak külső tokjának magassága úgy lett megválasztva, hogy lehetővé tegyen legalább 3 cm (tok és vakolat közötti csatlakozást) átfedő, a homlokzati szigeteléssel megegyező vastagságú hőszigetelést. Ennél keskenyebb fedő hőszigetelés nem javasolt, kivéve bizonyos egyedi eseteket (lásd: második kivitelezési mód). ! Második kivitelezési mód: a duplatokos ablak külső tokjának minimálisan szükséges magasságát a külső árnyékoló fajtájától, és az ahhoz tartozó esetleges tekerőkar átvezetéstől függően állapítjuk meg. Itt arra ügyeljünk, hogy a tekerőkar átvezetés számára készített furat folytán ne sérüljön meg a hézagtömítő ragasztószalag. Érdemes az ablakbeépítő által végzett tervezési folyamat során

87

2.3.8



az így adódó geometriai adottságokat egyedileg górcső alá venni. Az itt bemutatottaktól eltérő kivitelezés is elképzelhető, de ezeket elkülönítetten kell vizsgálni. Ilyen esetek lehetnek például, ha az ablakokat nem cseréljük ki, vagy ha a magasított dupla tok a bevilágítási felület megfelelő méretezése miatt nem kivitelezhető.

88

2.3.8


2.3.9

2000 előtt épült épületek Épülethézagok

Épülethézagok Szemléltető szerkezeti ábra:

A) csomópont szerkezeti ábra: HŐSZIGETELŐ LEMEZEK KÖZÖTTI HÉZAGOK KITÖLTÉSE

DILATÁCIÓPROFIL

89

2.3.9


2000 előtt épült épületek Épülethézagok




1.

fedőréteg

5

2.


160

3.

ragasztóhabarcs

15

4.


25

5.


250

6.


15

RÉTEGEK BENT

ÉV 02 jelölésű köpenybeton épületválaszfal (mindkét oldalról fűtött)

2000 előtt épült épületek RÉTEGEK


1.


15

2.

meglévő köpenybeton fal

250

3.

meglévő épülethézag

20

4.

meglévő köpenybeton fal

250

5.


15

Megjegyzések: Épületfizikai jellemzők: ! Homlokzati hőszigetelő rendszer beépítésével kapcsolatos tudnivalók: lásd a 2.3.1 fejezet (Vasbeton külső határoló fal utólagos külső oldali hőszigetelése). ! Az utólagos hőszigetelés eredményeképpen az U-érték (KF 02 külső fal esetében) 1,00 W/m²K-ról 0,14 W/m²K-ra javítható.

Gyakorlati kivitelezés: ! Homlokzati hőszigetelő rendszer beépítésével kapcsolatos tudnivalók: lásd a 2.3.1 fejezet (Vasbeton külső határoló fal utólagos külső oldali hőszigetelése). ! A homlokzati hőszigetelő rendszerekkel összefüggő épülethézagok kialakításánál különösen ügyelni kell a csatlakozás csapóeső- és szélálló hézagtömítésre. A hőszigetelő lemezek megfelelő, pont-perem módszer alapján történő felragasztása esetén is oda kell figyelni, hogy ne cirkulálhasson a levegő a lemezek mögött.

90

2.3.9


2000 előtt épült épületek Erkély és loggia szigetelése

2.3.10 Erkély és loggia szigetelése Szemléltető szerkezeti ábra:


91

2.3.10






1.

fedőréteg

2.


160

3.

ragasztóhabarcs

15

4.


25

5.


200

6.

5


2


2000 előtt épült épületek RÉTEGEK FENT


1.


15

2.


50

3.

meglévő elválasztó réteg

4.

meglévő lépéshang szigetelő PE hablemez

5.


30

6.


200

7.


5

2

RÉTEGEK LENT E 01 jelölésű utólag hőszigetelt erkélylemez (mindkét oldalról fűtetlen)



beton- vagy kőlapok 3 cm átlagos vastagságú kavicságy 4/8 szemcseméretű kavicsból vagy zúzalékból védő-szűrő fátyol (vízlepergető, páraáteresztő)

35

50

6.

XPS-G polisztirol hőszigetelő lemez vízszigetelés: 1 réteg E-KV-4 + 1 réteg E-KV-5 bitumenes lemez (erkélyhez való, 4 és 5 mm-es elasztomerbitumenes lemez poliészterfátyol betéttel) meglévő öntött aszfalt

7.

meglévő vízszigetelő réteg

8.


45

9.

meglévő vasbeton lemez

200

10.

ragasztóhabarcs

15

11.

kőzetgyapot

80

12.

fedőréteg

5

1. 2. 3. 4. 5.

RÉTEGEK LENT

92

50

9 20

2.3.10



Megjegyzések: Épületfizikai jellemzők: ! Homlokzati hőszigetelő rendszer beépítésével kapcsolatos tudnivalók: lásd a 2.3.1 fejezet (Vasbeton külső határoló fal utólagos külső oldali hőszigetelése). ! Az erkélyajtó beépítésével kapcsolatos tudnivalók: lásd 2.3.6 fejezet (Oldalsó ablakcsatlakozás) ! Az utólagos hőszigetelés eredményeképpen az U-érték (KF 01 külső fal esetében) 1,00 W/m²K-ról 0,19 W/m²K-ra javítható.

Gyakorlati kivitelezés: ! Homlokzati hőszigetelő rendszer beépítésével kapcsolatos tudnivalók: lásd a 2.3.1 fejezet (Vasbeton külső határoló fal utólagos külső oldali hőszigetelése). ! Az erkélyajtó beépítésével kapcsolatos tudnivalók: lásd 2.3.6 fejezet (Oldalsó ablakcsatlakozás) ! Az erkélylemez teherbíró képességét az új rétegek beépítése következtében megváltozó terhelési viszonyok figyelembe vételével szakemberrel ellenőriztessük. ! Amennyiben az erkélylemez kinyúlása kevesebb, mint kb. 1 m, javasolt a lemez frontoldalát is hőszigetelni (lásd A) csomópont). Ha ez megtörtént, akkor gondoskodnunk kell a korlát termikus elkülönítéséről is. Amennyiben a kinyúlás több mint kb. 1,5 m, az erkélylemez frontoldali hőszigetelése már nem elég hatékony, ezért – a hőhíd-hatás kiküszöbölésének szándékától függően – el is hagyható. ! Abban a szokványos esetben, ha nem kerül hőszigetelés az erkélylemez frontoldalára, lehetőség van ereszcsatorna beépítésére. Ausztriában nem árt tudni, hogy Bécsben például nem megengedett a közterületre történő csapadékvíz-elvezetés, ezt ott a tervezésnél figyelembe kell venni. ! Az A) változat esetében (hőszigetelt erkélylemez front) a vízelvezetés két kifolyó (polisztirol lemez és bitumenes lemez felett), illetve az ereszcsatorna segítségével történik. ! Az erkélyajtó előtt javasolt rácsos folyóka beépítése, mert ez csapóeső esetén is biztosítja a víz elvezetését az ajtótól. A folyóka a fordított rétegrendre (hőszigetelés-vízszigetelés) vezeti a vizet, ami esetleg lecsöpög a frontoldalon, illetve belefolyik az ereszcsatornába. ! Javaslat: tömítő szalag felragasztása az ajtótok és az alumínium lemez közé. ! Az alumínium burkolat lépésálló és csúszásgátló lemezből készüljön.

93

2.3.10


2000 előtt épült épületek Alátámasztott erkély / loggia

2.3.11 Alátámasztott erkély / loggia Szemléltető szerkezeti ábra:


VAKOLATCSATLAKOZTATÓ LÉC ACÉL ELVÉDŐ (GYÁRILAG SZERELT, TERMIKUSAN LEVÁLASZTOTT)

PÁRAÁTERESZTŐ ÉS HUZATMENTESÍTŐ RAGASZTÓSZALAG

94

2.3.11






1.

fedőréteg

2.


160

3.

ragasztóhabarcs

15

4.


25

5.


200

6.

5


2




1.


15

2.


50

3.


4.


5.


30

6.


200

7.


5

2

RÉTEGEK LENT L 01 jelölésű alátámasztott erkély/ loggia



1.

fedőréteg

5

2.

50-70 mm-es kéregbeton lejtéssel

60

3.

trapézlemez

55

4.

HEB acélgerenda

140

burkolólap

10

5.

RÉTEGEK LENT

95

2.3.11



Megjegyzések: Épületfizikai jellemzők: ! Homlokzati hőszigetelő rendszer beépítésével kapcsolatos tudnivalók: lásd a 2.3.1 fejezet (Vasbeton külső határoló fal utólagos külső oldali hőszigetelése). ! Az erkélyajtó beépítésével kapcsolatos tudnivalók: lásd 2.3.6 fejezet (Oldalsó ablakcsatlakozás) ! Az erkélyajtótok alsó csatlakozásánál is törekedjünk minél magasabbra vinni a hőszigetelést. ! Az utólagos hőszigetelés eredményeképpen az U-érték (KF 01 külső fal esetében) 1,00 W/m²K-ról 0,19 W/m²K-ra javítható.

Gyakorlati kivitelezés: ! Homlokzati hőszigetelő rendszer beépítésével kapcsolatos tudnivalók: lásd a 2.3.1 fejezet (Vasbeton külső határoló fal utólagos külső oldali hőszigetelése). ! Az erkélyajtó beépítésével kapcsolatos tudnivalók: lásd 2.3.6 fejezet (Oldalsó ablakcsatlakozás) ! Az alátámasztott erkély, illetve loggia méretezését statikailag meg kell vizsgálni. ! Az alumínium lemez alatti polisztirol éket hálózzuk, gletteljük és csiszoljuk, hogy az esővíz és a pára lefolyjon róla. Az erkélyajtótok alsó csatlakozásánál lévő hőszigetelő éket takarhatjuk lépésálló alumínium bordás lemezzel. Ezt úgy kell kivitelezni, hogy a terhelést a két felfekvési pont biztonságosan elvezesse. A terhelés a falazatba is elvezethető az alumínium lemez alatti polisztirol éken keresztül. Ennél a kivitelezési módnál ügyelni kell arra, hogy ne érje nyomásterhelés az alatta lévő homlokzati hőszigetelést. ! Javaslat: tömítő szalag felragasztása az ajtótok és az alumínium lemez közé.

96

2.3.11


2000 előtt épült épületek Loggia beépítése

2.3.12 Loggia beépítése Szemléltető szerkezeti ábra:

97

2.3.12



1. sz. csomóponti rajz – lásd a 2.3.7 fejezetet is

A) változat szerkezeti ábra: VAKOLATCSATLAKOZTATÓ LÉC HEYLETT RAGASZTÓSZALAG A BEÁZÁS ELLEN

98

2.3.12



2.sz csomóponti rajz – lásd a 2.3.8 fejezetet is:



99

2.3.12






1.

fedőréteg

5

2.


160

3.

ragasztóhabarcs

15

4.


25

5.


250

6.


15

RÉTEGEK BENT KF01b jelölésű loggia külső vasbeton fal utólagos külső oldali hőszigeteléssel (belülről fűtött)

2000 előtt épült épületek RÉTEGEK KÍNT


1.

fedőréteg

2.


160

3.

ragasztóhabarcs

15

4.


25

5.


180

6.

5


2




1.


15

2.


50

3.


4.


5

5.


30

6.


200

7.


2

RÉTEGEK LENT

100

2.3.12



Rétegfelépítés: L 02 jelölésű födém beépített loggián

2000 előtt épült épületek RÉTEGEK KÍNT


1.

padlóburkolat

15

2.

cementesztrich (aljzatbeton)

50

3.

PE fólia

4.

EPS-T 33/30 lépésálló expandált polisztirol keményhab hőszigetelő lemez (max. terhelhetőség 650 kg/m2)

5.

párafékező fólia ragasztott vagy forrasztott átlapolással Sd-érték >= 120 m

6.

5-8 cm átlagos vastagságú polisztirol alapú könnyűbeton,

65

7.


45

8.


200

9.

ragasztóhabarcs

15

10.

MW-PT kőzetgyapot

160

11.

fedőréteg

30

5

RÉTEGEK BENT T 01 jelölésű fordított rétegrendű lapos tető (külső levegőhöz viszonyítva meleg)



1.

16/32 frakciójú kavicsburkolat megerősített szegéllyel, vagy szükség szerint burkolólap, lehetséges rétegvastagság pl. 7-10 cm

2.

védő-szűrő fátyol (vízlepergető, páraáteresztő)

3.

XPS-G polisztirol hőszigetelő lemez

4.

vízszigetelés: 1 réteg E-KV-4 + 1 réteg E-KV-5 bitumenes lemez (erkélyhez való, 4 és 5 mm-es elasztomerbitumenes lemez poliészterfátyol betéttel)

5.

alapozó

6.

3-6 cm átlagos vastagságú lejtbeton

45

7.


200

8.


85

200 9

2

RÉTEGEK LENT

101

2.3.12



Megjegyzések: Épületfizikai jellemzők: ! Homlokzati hőszigetelő rendszer beépítésével kapcsolatos tudnivalók: lásd a 2.3.1 fejezet (Vasbeton külső határoló fal utólagos külső oldali hőszigetelése). ! 1. sz. csomóponti rajz: az ablak beépítésével kapcsolatos tudnivalók: lásd 2.3.6 fejezet (Oldalsó ablakcsatlakozás) és 2.3.7 fejezet (Alsó ablakcsatlakozás) ! 2. sz. csomóponti rajz: az ablak beépítésével kapcsolatos tudnivalók: lásd 2.3.6 fejezet (Oldalsó ablakcsatlakozás) és 2.3.8 fejezet (Felső ablakcsatlakozás) ! Az utólagos hőszigetelés eredményeképpen az U-értékek alábbiak szerint csökkenthetők: s KF 02 külső fal esetében: 1,00 W/m²K-ról 0,14 W/m²K-ra s KF 01B külső fal esetében: 1,00 W/m²K-ról 0,19 W/m²K-ra s L 02 beépített loggia födém esetében: 1,00 W/m²K-ról 0,17 W/m²K-ra s T 01 lapos tető esetében: 0,71 W/m²K-ról 0,18 W/m²K-ra

Gyakorlati kivitelezés: ! Homlokzati hőszigetelő rendszer beépítésével kapcsolatos tudnivalók: lásd a 2.3.1 fejezet (Vasbeton külső határoló fal utólagos külső oldali hőszigetelése). ! 1. sz. csomóponti rajz: az ablak beépítésével kapcsolatos tudnivalók: lásd 2.3.6 fejezet (Oldalsó ablakcsatlakozás) és 2.3.7 fejezet (Alsó ablakcsatlakozás) ! 2. sz. csomóponti rajz: az ablak beépítésével kapcsolatos tudnivalók: lásd 2.3.6 fejezet (Oldalsó ablakcsatlakozás) és 2.3.8 fejezet (Felső ablakcsatlakozás)

102

2.3.12


3.

Forrásjegyzék

Forrásjegyzék [ECO12]

Energie-Control Austria honlapja http://propellets.at, 2012. szeptember

[ENE12]

Energie Tirol honlapja, „Richtig lüften!“ tájékoztató füzet https://www.energie-tirol.at/fileadmin/static/broschueren/ET_ Broschuere_Richtig_Lueften.pdf2012. augusztus

[FAS12]

fastenergy honlap http://www.fastenergy.at/ 2012. szeptember

[FEN12]

Exel, R.; Glaser, D.; et al.: Richtlinie für den Einbau von Fensterbänken bei WDVS- und Putzfassaden, 1/2012 kiadás, Österreichische Arbeitsgemeinschaft Fensterbank (Hrsg.), Burgauberg 2012

[OEN06]

ÖNORM B 5320: „Bauanschlussfuge für Fenster, Fenstertüren und Türen in Außenbauteilen – Grundlagen für die Planung und Ausführung“, 2006-09-01kiadás

[OEN07]

ÖNORM EN ISO 15927-6: „Wärme- und feuchteschutztechnisches Verhalten von Gebäuden - Berechnung und Darstellung von Klimadaten - Teil 6: Akkumulierte Temperaturdifferenzen (Gradtage)“, 2007-12-01 kiadás

[OEN09]

ÖNORM B 6124: „Dübel für Außenwand-WärmedämmVerbundsysteme“, 2009-02-01 kiadás

[OEN10a]

ÖNORM B 6000: „Werkmäßig hergestellte Dämmstoffe für den Wärme- und/oder Schallschutz im Hochbau - Arten und Anwendung“, 2010-01-01 kiadás

[OEN10b]

ÖNORM B 8110-6: „Wärmeschutz im Hochbau, Teil 6: Grundlagen und Nachweisverfahren - Heizwärmebedarf und Kühlbedarf“, 2010-01-01 kiadás

[OEN11a]

ÖNORM B 6410: „Außenwand-Wärmedämm-Verbundsysteme Verarbeitung“, 2011-09-01 kiadás

[OEN11b]

ÖNORM B 6400: „Außenwand-Wärmedämm-Verbundsysteme Planung“, 2011-09-01 kiadás

103

3


Forrásjegyzék

[OIB07]

Leitfaden Energietechnisches Verhalten von Gebäuden, OIB Österreichisches Institut für Bautechnik 2.6 verzió, 2007 április

[PEL12]

proPellets Austria - Netzwerk zur Förderung der Verbreitung von Pelletsheizungen honlapja http://propellets.at, 2012. szeptember

[PRO12]

Passivhausfenster GmbH honlapja http://www.propassivhausfenster.net, 2012. augusztus

[SCH09]

Schöberl, H.; Lang, C.; Fechner, J.; et al.: Handbuch für EinfamilienPassivhäuser in Massivbauweise, Energie der Zukunft Bericht, Bécs, 2009

[SPL12]

Serviceplus – das Tiroler Handwerkernetzwerk honlapja http://www.s-plus.at/tipps/bautechnischetipps/ heizkosteneinsparung/index.php, 2012. szeptember

[VAR11]

VAR 2011 – Verarbeitungsrichtlinie für Wärmedämmverbundsysteme – Technische Richtlinien und Detailzeichnungen; Qualitätsgruppe Wärmedämmsysteme (http://www.waermedaemmsysteme.at), Bécs, 2011

[WDVS12]

Gütegemeinschaft WDVS-Fachbetrieb honlapja http://www.wdvsfachbetrieb.at/downloads, 2012. augusztus

104

3

Épületek utólagos hőszigetelése

Recommend Documents