Épületek utólagos hőszigetelése optimalizált kivitelezési eljárások kézikönyv Készült a
„Régiók együttműködése a bioenergetikai tudástranszfer és az energiahatékonyság területén”
Épületek utólagos hőszigetelése optimalizált kivitelezési eljárások kézikönyv Készült a
„Régiók együttműködése a bioenergetikai tudástranszfer és az energiahatékonyság területén”
című projekt keretében az Európai Unió – Európai Regionális Fejlesztési Alap, valamint az Alsó-ausztriai Építészeti Ipartestület megbízásából Szerzők BM DI Helmut Schöberl DI Richard Hofer DI Christoph Lang Arch. Dipl.-Ing. Franz Schmid, Bmst. Johannes Dinhobl, Bmst. Ing. Peter Trözmüller, DI Johannes Fechner szakmai támogatásával. Bécs, 2012 október 31.
E kézikönyv a REBE – „Régiók együttműködése a bioenergetikai tudástranszfer és az energiahatékonyság területén” című projekt keretében jött létre. A REBE projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében, az Európai Regionális Fejlesztési Alap, Magyarország és az Alsó-ausztriai tartományi kormány társfinanszírozásával valósul meg.
2
Épületek utólagos hőszigetelése
Általános információk
A felelősség kizárása: A Kézikönyv tartalma a szerzők legjobb tudása és lelkiismerete alapján jött létre. A szerzők azonban ennek ellenére nem vállalhatnak semminemű felelősséget az adatok helyességéért. Graphik-Design: www.enzo.at, A-2763 Pernitz
3
Épületek utólagos hőszigetelése
Tartalom
Tartalom 1.
Bevezetés
1.1 1.2
A kézikönyv célkitűzése és felépítése . .... . ... .. .. . .. ... .. .. . .. ... ... .. .. . .. . .. .. . .. .. . .. . .. . .. .. . .. .. . .. .. . Alkalmazhatósággal kapcsolatos tudnivalók . .... . ... .. ... .. .. . .. .. . ... .. .. ... .. . . .. .. .. . .. . .. .. . ..
2.
Csomóponti rajzok
2.1 2.1.1 2.1.2 2.1.3 2.1.4 2.1.5 2.1.6 2.1.7 2.1.8
Régi épületek megóvásra szánt homlokzattal . .... . ... .. ... .. .. . .. .. . ... .. .. ... .. . ... .. .. . .. . .. .. .. Külső határoló fal belső oldali hőszigetelése . .. .. . .. . .. . . . .. .. ... . .. .. . .. .. . .. . .. .. . .... . .. . .. .. ... .. ... . .. .. . .. .. . .. ... .. . .. .. . ... .. Külső határoló fal és belső válaszfal csatlakozása . .... . ... .. ... .. .. . .. .. . ... .. .. ... . .. ... .. .. . . . . .. .. . .. .. . .. . .. ... .. ... .. . .. .. . ... Külső határoló fal és közbenső födém csatlakozása . ... . . ... .. .. . .. ... .. .. . .. ... ... .. . .. .. . .. .. . .. . .. .. . .. ... .. . .. . . . .. .. . ... .. ... Külső határoló fal és zárófödém csatlakozása . .. .. . .. . .. .. . .. .. ... .. . .. . .. .. . .. . .. .. . .... . .. .. . .. ... .. ... . .. .. . .. .. . .. ... .. . .. .. . ... .. Külső határoló fal és pincefödém csatlakozása . .. .. . ... .. ... .. .. . .. .. . ... .. .. ... . .. ... .. .. . . . . .. .. . .. .. . .. . .. ... .. ... .. . .. .. . .... . . .. Oldalsó ablakcsatlakozás ........... .. .... .. . .. .. . .. .. ... . .. .. . .... . . . . .. .. ... .. . .. . .. . . . .. . .. .. . .. .. . .. . .. .. . .. .. . .. . .. ... .. . .. .. . .. .. . .... . ... .. . Alsó ablakcsatlakozás ............... .. . ..... . .. . .. .. . .... . .. . .. .. ... .. ... . .. .. . .. .. . .. ... . . . .. .. . .. . .... . .. .. . .. . .... ... .. ... . .. .. ... .. . .. . .... . .. .. Felső ablakcsatlakozás ............... .. .... ... .. . .. .. . .. .. . .. . .. .. . .. .. . .. . .. ... .. ... .. . .. .. . .... . ... .. .. . . . . .... . .... . .. . .... ... .. ... . .. .. ...... .. .
9 9 13 16 20 24 26 34 37
2.2 2.2.1 2.2.2 2.2.3 2.2.4 2.2.5 2.2.6 2.2.7 2.2.8 2.2.9
19. századi épületek felújításra szánt homlokzattal. ... . . ... .. ... .. .. . .. .. . ... .. .. ... . .. ... . Külső határoló fal külső oldali hőszigetelése . .. .. . .. ... .. . .. ... .. .. . .. ... ... .. . .. .. . .. .. . .. .. . .. . . . ... .. . .. .. . .. .. . .. . .. ... .. .. . .. . ... Külső határoló fal és zárófödém csatlakozása (díszítő párkánnyal) . .... . ... .. .. . .. ... .. .. . .. ... ... . . . .. .. . .. .. . .. .. . .. . .. Külső határoló fal és pincefödém csatlakozása . .. .. . .. . .. .. . .. .. . .. . .... . .... . .. .. . .. . .. .. ... . .... . .. .. . .. .. . .. ... .. . .. . .. .. . ... . . .. . Oldalsó ablakcsatlakozás ........... .. .... .. . .. .. . .. .. ... . .. .. . .... . . . . .. .. ... .. . .. . .. . . . .. . .. .. . .. .. . .. . .. .. . .. .. . .. . .. ... .. . .. .. . .. .. . .... . ... .. . Alsó ablakcsatlakozás ............... .. . ..... . .. . .. .. . .... . .. . .. .. ... .. ... . .. .. . .. .. . .. ... . . . .. .. . .. . .... . .. .. . .. . .... ... .. ... . .. .. ... .. . .. . .... . .. .. Felső ablakcsatlakozás ............... ... .... .. . .. .. . .. . .. ... .. .. . .. . .. .. ..... . ... .. . . . .. . .... . .... . .. . . . .. . .. ... .. . .. .. . .. ... ... .. .. . .. .. . ... .. .. . .. Épülethézagok ............................. .. . .. .. . .. . .. .. . .. . .. .. . .. ... .. ... .. . .. .. . .... . . .. .. .. . .. .. ... . .... . .. . .... ... .. ... .. . . . ...... .. ... .... . ... .. Erkély hőszigetelése ................... .. .... . .. .. . .. .. . ... .. .. . .. . .. ... .. .. ... . .... . .. .. . .. ... .. ... .. . .. . .. .. . .. .. . .. . .. .. . .. .. . .. . .. .. . .. .. ....... .. Alátámasztott erkély / loggia ..... ... .. ... . .... . .. ... .. . .. .. . .. ... .. . . ... . .. .. . .. ... .. ... . .. .. . .. .. . .. .. . .. . . . .. . ... .... . .. .. . .. . .... ... .. . .. . .
40 40 42 46 50 53 55 57 59 62
2.3 2.3.1 2.3.2 2.3.3 2.3.4 2.3.5 2.3.6 2.3.7 2.3.8 2.3.9 2.3.10 2.3.11 2.3.12
2000 előtt épült épületek . .. .. . .. . .. .. ... ... .. .. . .. ... ... .. . .. .. . .. .. . .. . .. .. . .. ... .. . .. .. . .. .. . ... .. ... .. . . . .. . .... . .... . .. . . Vasbeton külső határoló fal utólagos külső oldali hőszigetelése . .... . ... .. .. . .. ... .. .. . .. ... ... .. .. . .. . .. .. . .. .. . .. . .. ... . Köpenybeton külső határoló fal utólagos külső oldali hőszigetelése . . ... . ... .. ... .. .. . .. .. . ... .. .. ... . .. ... .. .. . .. . .. .. Külső határoló fal és zárófödém csatlakozása (díszítő párkánnyal) . .... . ... .. ... .. .. . . . .. . ... .. .. ... .. . ... . . .. . .. . .. .. . . Külső határoló fal és pincefödém csatlakozása . .. .. . .. . .. .. . .. .. . .. . .... . .... . .. .. . .. . .. .. ... . .... . .. .. . .. .. . .. ... .. . .. . .. .. . ... . . .. . Belső válaszfal és pincefödém csatlakozása . .. .. . .. ... .. . .. . .. .. .. . .. ... ... .. .. . . . . .. .. . .. .. . .. . .. ... .. . .. .. . .. .. . ... .. . .. .. .. . .. . .... . Oldalsó ablakcsatlakozás ............ ... ... . .. .. . .. . .. .. . .... ... . .... . . . .. . .. ... .. ... .. . . . . .. .. . .. .. . .. . .. .. . ... .... . .. .. . .. . ... . ... .. . .. . .. .. ... . Alsó ablakcsatlakozás ................. ... .... ... .. .. . .. .. . .. . .. . . . .. ... .. . .. .. . .. .. . ... .. ... .. .. . .. . ... . . .... . .. . .. .. ... . . ... . .. .. . .. ... .. ...... .. .. Felső ablakcsatlakozás ............... .. . .... .. ... .. . .. . .. .. . .. .. . ... .. . .... .. . .. . .... . .... . .. . .. .. ... . .. .. . .. .. . .. . .. ... .. ... .. . .. ... .... . .. . .. .. .. Épülethézagok ............................ ... . .. .. . .. .. . .. . .. ... .. . .. .. . .. .. . ... .. ... .. .. . .. . .... . .... . . . . .. .. ... .. ... . .. .. . .. .. . .. ...... .. ... .... . ... . . Erkély és loggia szigetelése ........ .. .... . .. . .. .. .. . .. .. ... . .. .. . . . . .. .. . .. .. ..... . ... .. .. . .. . .... . .... . . . . .. .. . .. ... .. . .. .. . .. ... ... .. .. . .. .. . .. Alátámasztott erkély / loggia ..... . ..... . ... .. .. . .. .. . .. .. . .. ... .. . .. ... .. ... .. ... . .. .. . .. .. . .. . .. .. . .. .. . .. . .. .. . .. ... .. . .. . . . .. ... ... .. ... .. .. Loggia beépítése ........................ .. . .. ... . .. .. . .. ... .. . .. .. ..... . .. . .... . .... . .. . .. . . ... . .. .. . .. .. . .. . .. ... .. ... .. . .. ... .... . .. . .. .. ... .. .... . ..
65 65 68 70 74 78 81 83 85 89 91 94 97
3.
Forrásjegyzék ............... .. . .... .. ... .. . .. . .. .. . .. .. . ... .. . .... .. . .. . .... . .... . .. . .. .. ... . .. .. . .. .. . .. . .. ... .. ... .. . .. ... .... . .. . .. .. .. 103
........................ .. . .. ... . .. .. . .. ... .. . .. .. ..... . .. . .... . .... . .. . .. . . ... . .. .. . .. .. . .. . .. ... .. ... .. . .. ... .... . .. . .. .. ... .. .... . ..
4
5 5 6
Épületek utólagos hőszigetelése
Bevezetés A kézikönyv célkitűzése és felépítése
1.
Bevezetés
1.1
A kézikönyv célkitűzése és felépítése A régi épületek utólagos hőszigetelése ökológiai és gazdasági okokból kifolyólag az utóbbi években Európa-szerte az építőipar fókuszába került. Az új épületekkel ellentétben, amelyek kialakításakor fejlett műszaki megoldások alkalmazása is lehetséges, a felújításra szoruló épületek építésekor erre még sok esetben nem volt mód. Az utólagos hőszigetelés sajátossága továbbá, hogy szinte minden felújítási projekt egyedi, ezért nehezen szabványosítható. A felújítás eredményességének egyik kritériuma az épületszerkezeti csomópontok megfelelő műszaki kivitelezése. Ennek során sorozatosan ugyanazokat a tipikus hibákat követik el a kivitelezők, ami a kapcsolódó képzési anyag hiányának is betudható. Az Alsó-ausztriai Gazdasági Kamara Építészeti Ipartestületének (Landesinnung Bau Niederösterreich der WKNÖ) célja, hogy a határon átnyúló REBE projekt egyik projektpartnereként hiánypótló szakmai képzési dokumentumot állítson össze, amelynek magyar nyelvű változatát a magyarországi szakemberek rendelkezésére bocsátja. A REBE projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében az Európai Regionális Fejlesztési Alap, valamint Alsó-Ausztria tartomány és Magyarország támogatásával valósul meg. Jelen kézikönyv készítői törekedtek az épületek felújítása során alkalmazható hőszigetelési konstrukciók gyakorlati megközelítésű bemutatására. Összesen 29 részletes szerkezeti ábra (csomóponti rajz), illetve három különböző épülettípus (régi épületek megóvásra szánt homlokzattal, régi épületek újjáépítésre szánt homlokzattal, valamint 2000 előtt épült épületek) esetében alkalmazható kivitelezési eljárások leírása szerepel a könyvben. Az optimalizált és javasolt kivitelezési módokat bemutató dokumentáció napi gyakorlatba történő átültetésével a szerzők szándéka és reményei szerint problémamentesebbé válik az épületek utólagos hőszigetelése, kiküszöbölhetők lesznek az építési hibák, illetve károk, ezáltal pedig csökken az építők garanciavállalásból származó kockázata. Minden részletrajzhoz tartozik egy, a rétegfelépítést bemutató táblázat az ezt kiegészítő megjegyzésekkel, tudnivalókkal, különböző kivitelezési opciók leírásával.
5
1.1
Épületek utólagos hőszigetelése
1.2
Bevezetés Alkalmazhatósággal kapcsolatos tudnivalók
Alkalmazhatósággal kapcsolatos tudnivalók A kézikönyvben szereplő konstrukciók alkalmazása során javasolt az alábbiak figyelembe vétele: ! Jelen dokumentum tipikus rétegfelépítéseket tartalmaz, valamint lehetőség szerint hőhídmentes csomóponti szerkezetekre mutat be példákat. A könyv összeállításánál a történelmi épületek szerkezeti heterogenitása, illetve a kivitelezési eljárások sokfélesége folytán nem törekedtünk a teljesség igényére. Igyekeztünk legjobb tudásunk szerint, körültekintően eljárni, mindazonáltal nem vállalunk felelősséget a könyvben szereplő adatok helyességéért. ! Minden esetben meg kell vizsgálni, hogy a bemutatott megoldások alkalmazhatók-e egy konkrét épületen. A szerkezeti kialakítás során a különböző épületelemek kivitelezőivel (pl. bádogos) egyeztetni szükséges. Különösen felhívjuk a figyelmet a vonatkozó szabványok, valamint a gyártók által közzétett felhasználási és alkalmazási irányelvek betartására. ! A rétegrendek bemutatásánál az építőiparban általánosan használt, illetve forgalmazott anyagokat szerepeltetjük, különös tekintet nélkül a speciális építésökológiai szempontokra. Alternatív rétegrendek alkalmazásáról adott esetekben egyedileg döntsünk. ! A hőszigetelő anyagok jelölése megfelel az osztrák ÖNORM B 6000 szabványnak (lásd forrásjegyzék: [OEN10a]). ! A feltüntetett rétegvastagságok (különösen a szigetelőanyagok tekintetében) az épületfelújítás szempontjait figyelembe véve kerültek meghatározásra, ezek alkalmazhatóságát minden konkrét esetben meg kell vizsgálni. ! A rétegfelépítéseknél és szerkezeti csomópontoknál megadott, tartó szerkezetekre vonatkozó statikai mérési adatok csupán szemléltető jellegűek, az előírt statikai méréseket ezek nem helyettesítik. ! A részletrajzokon az eredeti szerkezeti rétegek fekete színnel, a felújítás során létrehozott új rétegek piros színnel kerültek jelölésre. ! A 2.3 fejezetben (2000 előtt épült épületek) szereplő, felújítás előtti és utáni U értékek összehasonlítása az alábbi táblázatban megadott, felújítás előtti U értékeken alapul (forrás: Osztrák Építéstechnológiai Intézet 6. számú irányelve, lásd forrásjegyzék: [OIB07]). A példaként felhasznált táblázat Bécsre vonatkozik. Ábra | Az épületek energetikai viselkedésére vonatkozó útmutató (lásd forrásjegyzék: [OIB07]) alapján előírt U értékek Bécs területén Bécs érvényesség kezdete
pincefödém
zárófödém
külső falak
tetőfelület
ablakok
összenergia áteresztő képesség (g)
külső ajtók
1976. nov. 15.
0,85
0,71
1,00
0,71
2,50
0,67
2,50
1993. okt. 1.
0,40
0,20
0,50
0,20
1,90
0,67
1,90
2001.okt. 26.
0,45
0,25
0,50
0,25
1,90
0,67
1,90
6
1.2
Épületek utólagos hőszigetelése
Bevezetés Alkalmazhatósággal kapcsolatos tudnivalók
! A 2.1 (Régi épületek megóvásra szánt homlokzattal) és a 2.2 (19. századi épületek újjáépítésre szánt homlokzattal) fejezetekben szereplő, felújítás előtti és utáni U értékek összehasonlítása nem a fenti táblázatban megadott U értékek, hanem számítás alapján történt. Példa a felújítással elérhető energia-megtakarítás kiszámítására: A könyvben megtalálhatók a bemutatott hőszigetelési konstrukciókhoz kapcsolódó, felújítás előtti és utáni hőátbocsátási irányértékek (U értékek). A felújítást követő energia-megtakarítás becsléséhez (pl. ügyfél előzetes tájékoztatása céljából) alábbi számítási mód alkalmazható. 1 Táblázat | Tájékoztató jellegű számítási mód az éves hőveszteség becslésére az osztrák építési szabványok (lásd forrásjegyzék: [OEN07], [OEN10b]) alapján kWh
liter fűtőolaj, ill. m³ földgáz
Külső szerkezeti elemek
U- érték * 100
U- érték * 10
Tetőszerkezeti elemek
U- érték * 90
U- érték * 9
Szigetelés nélküli pince épületrészei
U- érték * 70
U- érték * 7
Hőveszteség / m² / év
A számítás tulajdonképpen a transzmissziós hőveszteséget meghatározó képleten (lásd forrásjegyzék: [OEN10b]) alapul, kiegészítve a fűtési napok számával (lásd forrásjegyzék: [OEN07]) és a fűtő berendezés kihasználtságának éves értékével. A pontos értékek ismerete esetén azok behelyettesíthetők a képletbe. Ezt a számítási módszert energetikai tanácsadók már régóta használják (lásd forrásjegyzék: [SPL12]). ΔQ = ΔU * A * f * FN * 0,024 / FK = ΔQ ΔU A f
FN 0,024 FK
hőveszteség [kWh] hőátbocsátási együttható [W/m²K] felület [m²] hőmérséklet-konverziós együttható (külső határoló falak a külső levegőhöz képest f=1, épületrészek a fűtetlen tetőtérhez képest f=0,9, épületrészek a hőszigetelés nélküli, fűtetlen pincéhez képest f=0,7, épületrészek a hőszigetelt, fűtetlen pincéhez képest: f=0,5), lásd forrásjegyzék: [OEN10b] fűtési napok száma [Kd] órákat napokra, wattot kilowattra konvertáló szorzó fűtő berendezés kihasználtságának éves értéke
Példa: egységnyi (1 m²) épületrész U értékének csökkentése 1,1 W/m²K-ről 0,1 W/m²K-ra:
h * kW ΔQ = 1 W/m2K * 1m2 * 1 * 3500 Kd * 0,024 / 0,84 = 100 kWh d*W
7
1.2
Épületek utólagos hőszigetelése
Bevezetés Alkalmazhatósággal kapcsolatos tudnivalók
Egy liter fűtőolajból, illetve egy normál köbméter földgázból hozzávetőlegesen 10 kWh energia nyerhető ki. Ez alapján 100 kWh éves szinten kb. 10 m³ földgáz, illetve 10 liter fűtőolaj megtakarítást jelent. Figyelem! Ez a gyors számítási mód csak a megtakarítás körülbelüli értékének meghatározására alkalmas. Eredményképpen a transzmissziós hőveszteség kiszámított csökkenését kapjuk egy adott épületrész felületére (nem egy adott épületszint összfelülete!) vonatkozóan. Ilyen esetben a fűtési költség-megtakarítás összegének megadásakor hívjuk fel a figyelmet az egyszerűsített képletből adódó esetleges pontatlanságra. A gáz és az elektromos áram Ausztriában érvényes aktuális megtakarítási értékei megtalálhatók többek között a www.e-control.at honlap díjkalkulátor menüpontja alatt, a pelletre vonatkozóan a http://propellets.at honlap, a fűtőolajra vonatkozóan a http://www.fastenergy.at/ honlap ad tájékoztatást. (Lásd forrásjegyzék: [ECO12], [PEL12] és [FAS12]) Amennyiben az építtető kéri, hogy végezzünk számításokat a beruházás gazdaságosságát illetően, az energiaárak ingadozása, folyamatos emelkedése, valamint hosszabb távon előre nem látható volta folytán egy referencia árat kell meghatároznunk. Figyelembe kell vennünk az épület lakóinak helyiségek használatára és fűtésére vonatkozó szokásait is. Amennyiben egy épület fűtése korábban takarékos szemléletet követett (szeparált fűtőtestekkel történt, bizonyos helyiségekre korlátozódott), egy hőszigeteléssel járó felújítást követően pazarlóbbá válhat, ennek következtében az elérhető megtakarítások jelentősen csökkenhetnek (ez az ún.„visszapattanó hatás”, idegen szóval rebound effect).
8
1.2
Épületek utólagos hőszigetelése
Régi épületek megóvásra szánt homlokzattal Külső határoló fal belső oldali hőszigetelése
2.
Csomóponti rajzok
2.1
Régi épületek megóvásra szánt homlokzattal
2.1.1
Külső határoló fal belső oldali hőszigetelése
Szemléltető szerkezeti ábra
Rétegfelépítés: KF 03A jelölésű külső fal AÖF téglából (régebbi osztrák formatégla) utólagos belső oldali hőszigeteléssel (belülről fűtött)
régi épületek megóvásra szánt homlokzattal RÉTEGEK KINT
rétegvastagság [mm]
1.
meglévő külső vakolat
25
2.
meglévő falazat régebbi osztrák (AÖF) formatéglából
450
3.
meglévő belső vakolat
20
4.
ragasztóhabarcs teljes felületen
10
5.
kalciumszilikát vagy ásványi hőszigetelő lemez
30
6.
felületkiegyenlítő réteg
2
RÉTEGEK BENT
9
2.1.1
Épületek utólagos hőszigetelése
Régi épületek megóvásra szánt homlokzattal Külső határoló fal belső oldali hőszigetelése
Megjegyzések: Épületfizikai jellemzők: ! Hőszigetelést követően a külső falazat (KF 03A) U értéke 1,30 W/m²K-ról 0,78 W/m²K-ra csökken. ! A falak utólagos belső oldali hőszigetelésére épületfizikai szempontból különös figyelmet kell fordítani! Sok esetben tapasztalható, hogy azok a tervezők és kivitelezők, akik nem rendelkeznek a potenciális problémaforrások felismeréséhez szükséges megfelelő szakmai ismeretekkel, nem járnak el megfelelő körültekintéssel a belső oldali hőszigetelés során. ! Azoknál az épületeknél, ahol erre mód van, javasolt a külső hőszigetelést előnyben részesíteni a belső oldali hőszigeteléssel szemben. Ennek klasszikus esete például egy műemlékvédelem alá nem eső, strukturált udvari homlokzat, amely megóvásra nem érdemes. ! Alapvetően megkülönböztetünk párazáró, párafékező/ párafogó, valamint kapilláraktív páraáteresztő belső oldali hőszigetelő rendszereket. ! Mivel az épületek felújítása során leggyakrabban kapilláraktív hőszigetelés alkalmazására kerül sor, továbbiakban csak erre a hőszigetelési típusra térünk ki részletesen. ! Ausztriában a kalciumszilikát szigetelő lemezek, és a homok, cement, vagy mész bázisú ásványi szigetelő lapok tartoznak ebbe a csoportba. E két anyag kapillárisan aktív tulajdonsága folytán magába szívja, és a belső térbe vezeti a lecsapódó párát, ahol az elpárolog. Ezek a szigetelő lemezek saját tömegük háromszorosának megfelelő mennyiségű nedvességet képesek felvenni. ! Az egyik legjelentősebb problémaforrás a fagerendák végeinél jelentkezik. Ezek nedvességtartalma hőszigetelés előtt viszonylag egyenletes, azonban ez az egyensúly már a legvékonyabb belső oldali hőszigetelés következtében felborulhat. Az átnedvesedett fa rovar- illetve gombafertőzésnek van kitéve, és korhadásnak indulhat. Ennek következtében az épület statikai állapota kritikussá válhat. ! Ezért a belső oldali hőszigetelés kivitelezésébe, főként, ha a fagerendák külső falakra fekszenek fel, minden esetben vonjunk be hőszigetelésben jártas szakembert. ! Megoldási lehetőségek: a belső oldali hőszigetelés vastagságának megválasztása oly módon, hogy hosszú távon kizárjuk a fa károsodásának veszélyét (ez általában néhány centimétert jelent!), vagy hőenergia vezetése a gerendavégekhez. ! A belső oldali hőszigetelés legnagyobb megengedett vastagságát az adott épület konkrét adottságait figyelembe véve, higrotermikus szimulációs számításokkal javasolt meghatározni. A konstans paraméterekre épülő, egyszerűsített számítási módszer nem ad megfelelően megbízható eredményt! ! Minden esetben szükséges elvégezni egy állapotfelmérést, amely a meglévő épületrészek és szerkezeti elemek állapotára, a tényleges rétegfelépítésre, és mindenekelőtt a homlokzat nedvességfelvételére derít fényt. Míg hőszigetelés nélkül a külső falak által felvett nedvesség a
10
2.1.1
Épületek utólagos hőszigetelése
Régi épületek megóvásra szánt homlokzattal Külső határoló fal belső oldali hőszigetelése
! belülről érkező hő hatására elpárolog, addig a belső hőszigetelést követően – mivel kevesebb hő jut el a külső szerkezeti elemekbe – felgyűlhet a nedvesség a falakban. Ez a szerkezet állagának gyors leromlásához, fagykárokhoz, valamint rovar- és gombafertőzéshez vezethet. ! Belső hőszigetelést megelőzően meg kell vizsgálni, hogy a talajból, illetve a lábazatból vesznek-e fel nedvességet a falak. Amennyiben igen, akkor ezt megfelelő vízszigetelési eljárással meg kell szüntetni. Belső hőszigetelés csak teljesen kiszáradt falakra vihető fel. ! Annak érdekében, hogy a külső szerkezeti elemek kívülről történő nedvesedése (pl. csapóeső következtében) minimálisra csökkenthető legyen, több rétegű víztaszító felületkezelés (impregnálás) is szükséges, kiváltképp az eredetileg látszótéglával vagy természetes kővel burkolt homlokzatokon. A fal tulajdonságait (pl. vízfelvevő képesség) a belső hőszigetelést végző szakemberrel, és lehetőség szerint az impregnáló szer gyártójával is javasolt egyeztetni. ! A gerendavégek higrotermikus viselkedésén kívül a hőhidakat is számításba kell venni, ezeket egy szakember segítségével fel kell mérni, és megfelelő módszerekkel (pl. ék alakú hőszigetelés a belső tégla válaszfalak találkozásánál) szükséges minimalizálni.
Gyakorlati kivitelezés: ! A belső hőszigetelést a gyártó utasításai alapján rés- és légmentesen kell a fogadó felületre felhelyezni, mivel máskülönben megakadályozzuk a kapilláris vezetőképesség befelé irányuló hatását. ! Semmiképpen nem jöhet létre levegőcirkuláció a belső szigetelés mögött. ! Amennyiben a felújítási munkálatok a fűtési időszakra esnek, az érintett helyiségeket legalább a víztaszító felületkezelés időpontjától kezdve fűteni és szellőztetni kell. A befelé párolgó nedvesség eltávozásáról szellőztetéssel gondoskodjunk. ! A látható fugával rendelkező homlokzatok, és olyan felületek esetében, ahol különböző anyagok találkoznak (pl. külső vakolat és burkolócsempe, klinker burkolótégla stb.), különösen ügyelni kell arra, hogy az impregnálás hézagmentes legyen. A javításra szoruló fugákat az impregnálás előtt ki kell javítani. ! Fontos! Az impregnálás nem alkalmazható nagyobb repedések mentén. A hajszálrepedésnél nagyobb réseket be kell tömni! Amennyiben a résképződést nem akadályozzuk meg, a nedvesség bejut a víztaszító felület alá, és ez a nedvesség felgyülemléséhez, sőt fagyás okozta állagromláshoz is vezethet. ! Az impregnált homlokzatoknál a bádoglemezek stb. csatlakozási pontjainál is ügyelni kell azok megfelelő kitöltésére, és arra, hogy az impregnáló szer egészen a csatlakozási pontig megfelelően fedje a felületet. ! Ügyeljünk arra, hogy az impregnáló réteg diffúzióképes legyen.
11
2.1.1
Épületek utólagos hőszigetelése
Régi épületek megóvásra szánt homlokzattal Külső határoló fal belső oldali hőszigetelése
! Az impregnálás során figyelembe kell venni a gyártó utasításait, és a mindenkor érvényes műszakitechnológiai előírásokat (pl. WTA-adatlapok). Ezentúl figyelembe kell venni az időjárási viszonyokat és gondot kell fordítani a fogadó felület előkészítésére. ! Az impregnálást jóval a belső hőszigetelést megelőzően kell elvégezni. ! Szem előtt kell tartani, hogy az impregnáló réteg, a felhasznált szer típusától függően csak korlátozott ideig fejti ki hatását. A gyártóval, valamint a szigetelési szakemberrel egyeztetve érdemes meghatározni, hogy milyen időközönként kell a víztaszító réteg funkcióbetöltő hatását (vízáteresztő képesség) megvizsgálni, illetve melyik határérték felett szükséges az impregnáló felületkezelés megismétlése. Ajánlott a gyártóval/eladóval kötött szerződésben rögzíteni a hatás garantált időtartamát. ! Javasolt egy kisebb felületen tesztelni az impregnáló szert, mielőtt felvisszük az egész falfelületre. ! Javasolt a nedvességre érzékeny fogadó felületeket, mint például a magas gipsztartalmú belső vakolatokat, szigetelő szakember bevonásával eltávolítani. ! Szem előtt kell tartani, hogy a belső hőszigetelés következtében az eredeti falszerkezet nagy része fagyásnak lesz kitéve. Ezért javasolt a nem fagyálló (régi és új) vezetékeket az épület melegebb részeibe áthelyezni. Lehetőleg el kell kerülni a szerelvények (főként elektromos dugaszoló aljzatok) elhelyezését a belső hőszigetelés síkjában, mivel ezek lokális hőhidakat képezhetnek. ! A falfestés, tapétázás, nagyméretű képek felfüggesztése stb. során ügyelni kell arra, hogy ne akadályozzuk a kapilláris vezetőképesség befelé irányuló hatását. Mindig kérjük ki szakember véleményét a szigetelésre felvitt felületi rétegeket illetően. A kapilláraktív belső hőszigetelésre felvitt rétegek nem korlátozhatják a szigetelés funkcióját, hatásfokát, és diffúzióképes kell, hogy legyenek. ! Hibás kivitelezés elkerülése végett a kivitelezést végző személyekkel is meg kell ismertetni a fenti útmutatás tartalmát.
12
2.1.1
Épületek utólagos hőszigetelése
2.1.2
Régi épületek megóvásra szánt homlokzattal Külső határoló fal és belső válaszfal csatlakozása
Külső határoló fal és belső válaszfal csatlakozása Első kivitelezési mód: ék alakú hőszigetelés alkalmazása
Második kivitelezési mód: ék alakú hőszigetelés nélkül
13
2.1.2
Épületek utólagos hőszigetelése
Régi épületek megóvásra szánt homlokzattal Külső határoló fal és belső válaszfal csatlakozása
Rétegfelépítés: KF 03A jelölésű külső fal AÖF téglából (régebbi osztrák formatégla) utólagos belső oldali hőszigeteléssel (belülről fűtött)
régi épület megóvásra szánt homlokzattal RÉTEGEK KINT
rétegvastagság [mm]
1.
meglévő külső vakolat
25
2.
meglévő falazat régebbi osztrák (AÖF) formatéglából
450
3.
meglévő belső vakolat
20
4.
ragasztóhabarcs teljes felületen
10
5.
kalciumszilikát vagy ásványi szigetelő lemez
30
felületkiegyenlítő réteg
2
6.
RÉTEGEK BENT
BF 01 jelölésű belső fal régebbi osztrák (AÖF) formatéglából (mindkét oldalról fűtött)
régi épület megóvásra szánt homlokzattal / 19. századi épület újjáépítésre szánt homlokzattal RÉTEGEK
rétegvastagság [mm]
1.
felületkiegyenlítő réteg
2
2.
meglévő belső vakolat
20
3.
meglévő falazat régebbi osztrák (AÖF) formatéglából
140
4.
meglévő belső vakolat
20
5.
felületkiegyenlítő réteg
2
BF 03 jelölésű belső fal régebbi osztrák (AÖF) formatéglából (mindkét oldalról fűtött)
régi épület megóvásra szánt homlokzattal / 19. századi épület újjáépítésre szánt homlokzattal RÉTEGEK
rétegvastagság [mm]
1.
felületkiegyenlítő réteg
2
2.
belső kiegészítő vakolat
15
3.
meglévő belső vakolat
20
4.
meglévő falazat régebbi osztrák (AÖF) formatéglából
140
5.
meglévő belső vakolat
20
6.
belső kiegészítő vakolat
15
7.
felületkiegyenlítő réteg
2
14
2.1.2
Épületek utólagos hőszigetelése
Régi épületek megóvásra szánt homlokzattal Külső határoló fal és belső válaszfal csatlakozása
Megjegyzések: Épületfizikai jellemzők: ! Belső hőszigeteléssel kapcsolatos tudnivalók: lásd a 2.1.1 fejezet (Külső határoló fal belső oldali hőszigetelése). ! Az utólagos hőszigetelés eredményeképpen az U-érték (KF 03A külső fal esetében) 1,30 W/m²K-ról 0,78 W/m²K-ra javítható. ! Fenti szerkezeti csomópont hőhíd-hatását javasolt a tervezett munkálatok sajátosságait figyelembe véve szakemberrel felméretni.
Gyakorlati kivitelezés: ! Belső hőszigeteléssel kapcsolatos tudnivalók: lásd a 2.1.1 fejezet (Külső határoló fal belső oldali hőszigetelése). ! Hőszigetelő rendszerek beépítésénél szavatossági és kompatibilitási okokból kifolyólag, valamint hibás kivitelezés kiküszöbölése végett javasolt alapvetően csak egy gyártó termékeit felhasználni. Ez érvényes például az ablakkávákon használatos szigetelőlemezekre, vagy a fent látható ék alakú hőszigetelő lemezre is.
15
2.1.2
Épületek utólagos hőszigetelése
2.1.3
Régi épületek megóvásra szánt homlokzattal Külső határoló fal és közbenső födém csatlakozása
Külső határoló fal és közbenső födém csatlakozása Első kivitelezési mód: deszkázatig terjedő belső oldali hőszigetelés
Második kivitelezési mód: padlószint magasságig terjedő belső oldali hőszigetelés
16
2.1.3
Épületek utólagos hőszigetelése
Régi épületek megóvásra szánt homlokzattal Külső határoló fal és közbenső födém csatlakozása
Rétegfelépítés: KF 03A jelölésű külső fal AÖF téglából (régebbi osztrák formatégla) utólagos belső oldali hőszigeteléssel (belülről fűtött)
régi épület megóvásra szánt homlokzattal RÉTEGEK KINT
rétegvastagság [mm]
1.
meglévő külső vakolat
25
2.
meglévő falazat régebbi osztrák (AÖF) formatéglából
450
3.
meglévő belső vakolat
20
4.
ragasztóhabarcs teljes felületen
10
5.
kalciumszilikát vagy ásványi szigetelő lemez
30
felületkiegyenlítő réteg
2
6.
RÉTEGEK BENT K 02 jelölésű közbenső födém (mindkét oldalról fűtött)
régi épület megóvásra szánt homlokzattal / 19. századi épület újjáépítésre szánt homlokzattal RÉTEGEK FENT
rétegvastagság [mm]
1.
meglévő padlóburkolat
24
2.
meglévő hajópadló
24
3.
meglévő 5 cm széles párnafák 8 cm vastag töltőanyagban
80
4.
meglévő felső deszkázat
24
5.
meglévő fa födémgerendák
180
6.
meglévő stukatúrnádas deszkázat
24
7.
meglévő csővezetékek és belső vakolat
25
RÉTEGEK LENT
17
2.1.3
Épületek utólagos hőszigetelése
Régi épületek megóvásra szánt homlokzattal Külső határoló fal és közbenső födém csatlakozása
Harmadik kivitelezési mód: a közbenső födém cseréje
Rétegfelépítés: KF 03A jelölésű külső fal AÖF téglából (régebbi osztrák formatégla) utólagos belső oldali hőszigeteléssel (belülről fűtött)
régi épület megóvásra szánt homlokzattal RÉTEGEK KINT
rétegvastagság [mm]
1.
meglévő külső vakolat
25
2.
meglévő falazat régebbi osztrák (AÖF) formatéglából
450
3.
meglévő belső vakolat
20
4.
ragasztóhabarcs teljes felületen
10
5.
kalciumszilikát vagy ásványi szigetelő lemez
30
6.
felületkiegyenlítő réteg
2
RÉTEGEK BENT K 03 jelölésű rácsos tartószerkezetű közbenső födém (mindkét oldalról fűtött)
régi épület megóvásra szánt homlokzattal / 19. századi épület újjáépítésre szánt homlokzattal RÉTEGEK FENT
rétegvastagság [mm]
1.
padlóburkolat
15
2.
cementesztrich (aljzatbeton)
50
3.
PE fólia
4.
EPS-T 33/30 lépésálló expandált polisztirol keményhab hőszigetelő lemez (max. terhelhetőség 650 kg/m2)
5.
párafékező fólia ragasztott vagy forrasztott átlapolással
6.
polisztirol alapú könnyűbeton
50
7.
vasbeton födém rácsos tartószerkezettel
180
8.
felületkiegyenlítő réteg
30
2
RÉTEGEK LENT
18
2.1.3
Épületek utólagos hőszigetelése
Régi épületek megóvásra szánt homlokzattal Külső határoló fal és közbenső födém csatlakozása
Megjegyzések: Épületfizikai jellemzők: ! Belső hőszigeteléssel kapcsolatos tudnivalók: lásd a 2.1.1 fejezet (Külső határoló fal belső oldali hőszigetelése). ! Az utólagos hőszigetelés eredményeképpen az U-érték (KF 03A külső fal esetében) 1,30 W/m²K-ról 0,78 W/m²K-ra javítható. ! Fenti szerkezeti csomópont hőhíd-hatását, valamint kiemelten a fafödém gerendavégek higrotermikus viselkedését javasolt a tervezett munkálatok szempontjait figyelembe véve szakemberrel felméretni. ! Egyrészt azért, hogy a hőhíd-hatást a lehető legalacsonyabb szinten tartsuk, másrészt hogy elegendő hőt juttathassunk a fagerendák végeihez, bevált gyakorlat, hogy a hőszigetelést fentről a felső deszkázatig, alulról pedig a stukatúr vakolatig vigyük. Mivel azonban minden hőszigetelési munka egy egyedi projekt, ezért érdemes a kivitelezés további részleteit, pl. megengedett szigetelésvastagság, impregnálás, esetleges pótlólagos hő vezetése a gerendavégekhez stb., belső szigetelésben jártas szakemberrel egyeztetni.
Épületfizikai jellemzők: ! Belső hőszigeteléssel kapcsolatos tudnivalók: lásd a 2.1.1 fejezet (Külső határoló fal belső oldali hőszigetelése). ! A külső fal és a fa gerendafödém által behatárolt homorú hajlatokat nem feltétlenül szükséges eltávolítani az utólagos hőszigetelési munkálatok során. A javasolt 3 cm-es hőszigetelés következtében nem kell kritikus hőmérséklet kialakulásától tartani ezeken a helyeken. Érdemes azonban konkrét esetekben kikérni az épületfizikus, illetve a hőszigetelési specialista véleményét. A homorú hajlat el is távolítható, majd a hőszigetelő réteg felett újra kialakítható. Kifejezetten ajánlott a homorú hajlatok visszaállítása, hiszen ezek csökkentik a sarkok hőhíd-hatását, és növelik a falfelületek hőmérsékletét. ! Rácsos tartószerkezetek esetében: a rácsos áthidaló szerkezet alá a nagy súlyterhelés miatt habarcságyba helyezett üveghab hőszigetelő lemez kerül. Az áthidalókat oldalról és felülről például XPS-G típusú polisztirol hőszigetelő lemezekkel boríthatjuk, amelyek funkciója többek között a gerenda felfekvése körül kialakuló hőhíd-hatás csökkentése. Ebben az esetben a kevésbé kritikus hőhíd-helyzetnek köszönhetően vastagabb hőszigetelést is alkalmazhatunk, erről a beépítést megelőzően konzultáljunk szakemberrel.
19
2.1.3
Épületek utólagos hőszigetelése
2.1.4
Régi épületek megóvásra szánt homlokzattal Külső határoló fal és zárófödém csatlakozása
Külső határoló fal és zárófödém csatlakozása Szemléltető szerkezeti ábra:
B) változat szerkezeti ábra:
20
2.1.4
Épületek utólagos hőszigetelése
Régi épületek megóvásra szánt homlokzattal Külső határoló fal és zárófödém csatlakozása
Rétegfelépítés: KF 03A jelölésű külső fal AÖF téglából (régebbi osztrák formatégla) utólagos belső oldali hőszigeteléssel (belülről fűtött)
régi épület megóvásra szánt homlokzattal RÉTEGEK KINT
rétegvastagság [mm]
1.
meglévő külső vakolat
25
2.
meglévő falazat régebbi osztrák (AÖF) formatéglából
450
3.
meglévő belső vakolat
20
4.
ragasztóhabarcs teljes felületen
10
5.
kalciumszilikát vagy ásványi szigetelő lemez
30
6.
felületkiegyenlítő réteg
2
RÉTEGEK BENT Z 02 jelölésű utólag hőszigetelt zárófödém (alulról fűtött)
régi épület megóvásra szánt homlokzattal / 19. századi épület újjáépítésre szánt homlokzattal RÉTEGEK, FENT, FŰTETLEN
rétegvastagság [mm]
1.
MW-W jelölésű kőzetgyapot hőszigetelés
100
2.
MW-W jelölésű kőzetgyapot hőszigetelés
100
3.
párazáró réteg, sd ≥ 200m, ragasztott vagy forrasztott csatlakozásokkal (pl. 2x 0,20mm-es PE fólia)
4.
kiegyenlítő töltőanyag
30
5.
meglévő téglaburkolat
50
6.
meglévő töltés, min.
70
7.
meglévő csapos gerendafödém
220
meglévő csővezetékek és belső vakolat
25
8.
RÉTEGEK LENT, FŰTÖTT
A) változat rétegfelépítése gipszkarton lemezzel: Z 02A jelölésű utólag hőszigetelt zárófödém (alulról fűtött)
régi épület megóvásra szánt homlokzattal / 19. századi épület újjáépítésre szánt homlokzattal RÉTEGEK, FENT, FŰTETLEN
rétegvastagság [mm]
1.
szálerősítésű gipszkarton lemez
10
2.
MW-DW jelölésű (nagy húzószilárdságú) kőzetgyapot hőszigetelés (rendszerlemez: MW-DW kőzetgyapot + szálerősítésű gipszkarton lemez)
160
3.
MW-DW jelölésű (nagy húzószilárdságú) kőzetgyapot hőszigetelés párazáró réteg, sd ≥ 200m, ragasztott vagy forrasztott csatlakozásokkal (pl. 2x 0,20mm-es PE fólia)
40
4.
kiegyenlítő töltőanyag
5.
meglévő téglaburkolat
30
6.
meglévő töltés, min.
50
7.
meglévő csapos gerendafödém
70
8.
meglévő csővezetékek és belső vakolat
220
9.
Csővezetékek és belső vakolat – állomány
25
RÉTEGEK LENT, FŰTÖTT
21
2.1.4
Épületek utólagos hőszigetelése
Régi épületek megóvásra szánt homlokzattal Külső határoló fal és zárófödém csatlakozása
Megjegyzések: Épületfizikai jellemzők: ! Belső hőszigeteléssel kapcsolatos tudnivalók: lásd a 2.1.1 fejezet (Külső határoló fal belső oldali hőszigetelése). ! Az utólagos hőszigetelés eredményeképpen az U-értékek alábbiak szerint csökkenthetők: s KF 03A külső fal esetében: 1,30 W/m²K-ról 0,78 W/m²K-ra s Z 02 zárófödém esetében: 0,51 W/m²K-ról 0,13 W/m²K-ra ! Fenti szerkezeti csomópont hőhíd-hatását, valamint kiemelten a fafödém gerendavégek higrotermikus viselkedését javasolt a tervezett munkálatok szempontjait figyelembe véve szakemberrel felméretni. ! Egyrészt azért, hogy a hőhíd-hatást a lehető legalacsonyabb szinten tartsuk, másrészt hogy elegendő hőt juttathassunk a fagerendák végeihez, bevált gyakorlat, hogy a hőszigetelést alulról a meglévő vakolatig vigyük. Mivel azonban minden hőszigetelési munka egy egyedi projekt, ezért érdemes a kivitelezés további részleteit, pl. megengedett szigetelésvastagság, impregnálás, esetleges pótlólagos hő vezetése a gerendavégekhez stb., belső hőszigetelésben jártas szakemberrel egyeztetni. ! Az új hőszigetelés alatti párazáró réteg megakadályozza a nedvesség bejutását a fűtött épületrészből a hideg padlástérbe. ! Fontos, hogy a párazáró réteg megfelelően kapcsolódjon a szomszédos szerkezeti elemekhez. A meglévő falazathoz előre gyártott rendszerek segítségével is kapcsolódhat. Ebben az esetben a fóliát ragasztószalaggal rögzítjük a vakolatba vagy glettrétegbe ágyazott terpeszrácshoz. A fóliát közvetlenül a falazathoz ragasztani nem célszerű, mert a rögzítés így nem elég tartós, és az egyenetlen falfelület miatt nem is teljesen hézagmentes. ! A használaton kívüli, hideg tetőterekben biztosítsunk elegendő szellőzést, hogy kiküszöbölhessük az esetleges párlecsapódást a tető belső oldalán.
Építészeti gyakorlat: ! Belső hőszigeteléssel kapcsolatos tudnivalók: lásd a 2.1.1 fejezet (Külső határoló fal belső oldali hőszigetelése). ! A szigetelés átnedvesedésének elkerülése érdekében át kell vizsgálni a tetőt, hogy nem ázik-e be, illetve hogy viharos szélben nem jut-e be porhó vagy eső a cserepek között, és amennyiben szükséges, a javító munkálatokat el kell végezni. Alkalmazhatunk alátétfóliát, amely megakadályozza a hőszigetelés nagymértékű átázását, illetve a porhó bejutását. A tetőfólia lehetőleg páraáteresztő legyen. Mivel ahhoz, hogy a szarufák feletti deszkázatra/lécezésre
22
2.1.4
Épületek utólagos hőszigetelése
Régi épületek megóvásra szánt homlokzattal Külső határoló fal és zárófödém csatlakozása
! rögzíthessük az alátétfóliát, a tetőfedést, illetve egyéb tetőszerkezeti elemeket (ellenlécezés, lécezés) el kellene távolítani, és vissza kellene helyezni, szóba jöhet a tetőfólia szarufák alá történő felhelyezése. Ebben az esetben ügyelni kell az itt képződő nedvesség elvezetésére. ! Költségtakarékosabb megoldásként kőzetgyapot (MW-W) hőszigetelést alkalmazhatunk járható fedőréteg nélkül. Gipszkarton lapokat csak néhány helyen helyezünk el (pl. javítási munkálatokhoz vagy a kéményseprőnek stb.) Az A) változat esetén járható gipszkarton lapokkal fedjük a teljes felületet, amely a hőszigetelt tartományt nagyobb hatásfokkal védi a huzattól is. ! Egy másik ajánlott opció üvegfátyol kasírozással ellátott (MW-W típusú, függesztett homlokzatoknál is használatos) kőzetgyapottal fedni a zárófödémet, amely a hőszigetelt tartományt nagyobb hatásfokkal védi a huzattól is. ! A B) változat esetében a meglévő párkány mentén elhelyezkedő koszorúgerendát is kőzetgyapottal fedjük be.
23
2.1.4
Épületek utólagos hőszigetelése
2.1.5
Régi épületek megóvásra szánt homlokzattal Külső határoló fal és pincefödém csatlakozása
Külső határoló fal és pincefödém csatlakozása Szemléltető szerkezeti ábra
Rétegfelépítés: KF 03A jelölésű külső fal AÖF téglából (régebbi osztrák formatégla) utólagos belső oldali hőszigeteléssel (belülről fűtött)
régi épület megóvásra szánt homlokzattal RÉTEGEK KINT
rétegvastagság [mm]
1.
meglévő külső vakolat
25
2.
meglévő falazat régebbi osztrák (AÖF) formatéglából
450
3.
meglévő belső vakolat
20
4.
ragasztóhabarcs teljes felületen
10
5.
kalciumszilikát vagy ásványi szigetelő lemez
30
6.
felületkiegyenlítő réteg
2
RÉTEGEK BENT
24
2.1.5
Épületek utólagos hőszigetelése
Régi épületek megóvásra szánt homlokzattal Külső határoló fal és pincefödém csatlakozása
P 01 jelölésű utólag hőszigetelt pincefödém (felülről fűtött)
régi épület megóvásra szánt homlokzattal / 19. századi épület újjáépítésre szánt homlokzattal RÉTEGEK FENT, FŰTÖTT
rétegvastagság [mm]
padlóburkolat
15
2.
E 225 cementesztrich (aljzatbeton)
50
3.
párazáró réteg, sd ≥ 200m, ragasztott vagy forrasztott csatlakozásokkal (pl. 2x 0,20mm-es PE fólia)
4.
EPS-T 23/20 lépéshang szigetelő expandált polisztirol keményhab hangszigetelő lemez
5.
EPS-W 25 expandált polisztirol keményhab hőszigetelő lemez
50
6.
meglévő kiegyenlítő töltőanyag, min.
150
7.
meglévő boltíves téglamennyezet 15 cm/ 30 cm
1.
20
150/300
LENT, FŰTETLEN
Megjegyzések: Épületfizikai jellemzők: ! Belső hőszigeteléssel kapcsolatos tudnivalók: lásd a 2.1.1 fejezet (Külső határoló fal belső oldali hőszigetelése). ! Az utólagos hőszigetelés eredményeképpen az U-érték (KF 03A külső fal esetében) 1,30 W/m²K-ról 0,78 W/m²K-ra javítható. ! Mivel a pincefödém rétegrendje a belső hőszigetelésnek felel meg, párazáró réteget kell alkalmazni a hőszigetelő réteg felett. Ezt különös odafigyeléssel kell kialakítani, mert a párazáró fólia helytelen beépítése nedvesség felgyülemléséhez vezethet a szerkezetben.
Gyakorlati kivitelezés: ! A belső hőszigeteléssel kapcsolatos tudnivalók: lásd a 2.1.1 fejezet (Külső határoló fal belső oldali hőszigetelése). ! Az esztrichbetont lezáró szegélyelemet a lépéshangszigetelés alá kell fogatni, a fal mentén körben pedig megfelelő magasságú peremet kell belőle képezni. Ezeket csak a padlóburkolat lerakása után, a járófelülettel egy vonalban vágjuk le. Az esztrichbetont és a lépéshangszigetelést, illetve szegélyelemet elválasztó réteget (ez esetben párazáró fólia) is megfelelő magasságig fel kell húzni.
25
2.1.5
Épületek utólagos hőszigetelése
2.1.6
Régi épületek megóvásra szánt homlokzattal Oldalsó ablakcsatlakozás
Oldalsó ablakcsatlakozás Első kivitelezési mód: új ablak beépítése
26
2.1.6
Épületek utólagos hőszigetelése
Régi épületek megóvásra szánt homlokzattal Oldalsó ablakcsatlakozás
FELÚJÍTOTT VAKOLATHOZ IS MEGFELELŐ ABLAK-CSATLAKOZÓ PROFIL ELŐPRESELT HABSZIVACS FUGATÖMITŐ SZALAGGAL
A) csomópont szerkezeti ábra:
A) változat szerkezeti ábra: ELVEDŐ 600 PA–ig CSAPÓESŐALLÓ ELŐPRÉSELT TÖMÍTŐ SZALAG
MEGFELELŐ TÖMÍTŐ ANYAG
B) változat szerkezeti ábra:
TAKARÓLÉC ELŐPRÉSELT TÖMÍTŐ SZALAG
27
2.1.6
Épületek utólagos hőszigetelése
Régi épületek megóvásra szánt homlokzattal Oldalsó ablakcsatlakozás
Második kivitelezési mód: új gerébtokos ablak beépítése (alapul vett irányelvek: lásd forrásjegyzék: [PRO12-n])
28
2.1.6
Épületek utólagos hőszigetelése
Régi épületek megóvásra szánt homlokzattal Oldalsó ablakcsatlakozás
A) csomópont szerkezeti ábra:
A) változat szerkezeti ábra:
FELÚJITOTT VAKOLATHOZ IS MEGFELELŐ ABLAK-CSATLAKOZÓ PROFIL ELŐPRÉSELT HABSZIVACS FUGATÖMITŐ SZALAGGAL
ÉLVÉDŐ
MEGFELELŐ TÖMÍTŐ ANYAG
600 PA–ig CSAPÓESŐALLÓ ELŐPRÉSELT TÖMÍTŐ SZALAG
B) változat szerkezeti ábra:
2.1.6
TAKARÓLÉC ELŐPRÉSELT TÖMÍTŐ SZALAG
29
Épületek utólagos hőszigetelése
Régi épületek megóvásra szánt homlokzattal Oldalsó ablakcsatlakozás
Harmadik kivitelezési mód: régi gerébtokos ablak megtartása
A) csomópont szerkezeti ábra: TAKARÓLÉC ELŐPRÉSELT TÖMÍTŐ SZALAG
30
2.1.6
Épületek utólagos hőszigetelése
Régi épületek megóvásra szánt homlokzattal Oldalsó ablakcsatlakozás
Rétegfelépítés: KF 03A jelölésű külső fal AÖF téglából (régebbi osztrák formatégla) utólagos belső oldali hőszigeteléssel (belülről fűtött)
régi épület megóvásra szánt homlokzattal RÉTEGEK KINT
rétegvastagság [mm]
1.
meglévő külső vakolat
25
2.
meglévő falazat régebbi osztrák (AÖF) formatéglából
450
3.
meglévő belső vakolat
20
4.
ragasztóhabarcs teljes felületen
10
5.
kalciumszilikát vagy ásványi szigetelő lemez
30
6.
felületkiegyenlítő réteg
2
RÉTEGEK BENT
Megjegyzések: Épületfizikai jellemzők: ! Belső hőszigeteléssel kapcsolatos tudnivalók: lásd a 2.1.1 fejezet (Külső határoló fal belső oldali hőszigetelése). ! Az utólagos hőszigetelés eredményeképpen az U-érték (KF 03A külső fal esetében) 1,30 W/m²K-ról 0,78 W/m²K-ra javítható. ! Ausztriában lehetőség szerint felújítás esetén is be kell tartani az ÖNORM B 5320 (lásd forrásjegyzék: [OEN06]) szabvány előírásait. Ezek alapján a nyílászáró belső oldali csatlakozásnál lég- és párazáró, a külső oldalinál pedig huzatmentesítő és páraáteresztő hézagkitöltést kell létrehozni.
Építészeti gyakorlat: ! Belső hőszigeteléssel kapcsolatos tudnivalók: lásd a 2.1.1 fejezet (Külső határoló fal belső oldali hőszigetelése). ! Ablakcserénél az esetleges duplatokos kialakítás miatt javasoljuk ellenőrizni, hogy a bevilágító felület mérete megfelel-e az építészeti előírásoknak. ! Utólagos hőszigetelésnél alapvetően három megoldás közül választhatunk: s a régi gerébtokos ablakokat új, hőszigetelő üvegezésű ablakokra cseréljük s új gerébtokos ablakokat építünk be s megtartjuk a régi gerébtokos ablakokat ! Az ablakok belső oldali csatlakozásánál lég- és párazáró hézagkitöltést kell alkalmazni. A külső oldali csatlakozásnál lehetőség szerint huzatmentesítő és páraáteresztő kivitelezés javasolt.
31
2.1.6
Épületek utólagos hőszigetelése
Régi épületek megóvásra szánt homlokzattal Oldalsó ablakcsatlakozás
Amennyiben nem cseréljük ki a régi ablakokat, akkor az impregnálással egy időben a külső oldali csatlakozásnál lévő tömítést fentiek szerint szükséges felújítani, például takaróléccel és előpréselt tömítő szalaggal. Opcionális megoldási lehetőség régi ablak megtartásánál a belső oldali csatlakozás gletteléssel és lég- valamint párazáró leragasztással történő hézagtömítése. Ilyenkor a hőszigetelő lap elülső oldalára habarcsot viszünk fel, hogy biztosítsuk a leragasztás és a belső hőszigetelő lemez felületkiegyenlítő rétege közti kapcsolódást. ! A régi ablak, valamint a külső vakolat egy részének eltávolítását követően egy simára glettelt felületet képezünk. Ez elsősorban a felületi egyenetlenségek kitöltéseként, valamint a hangszigetelő PUR-hab tapadást könnyítő fogadó felületeként funkcionál. A PUR-habot nem szabad közvetlenül a téglára felvinni, mert ez nem biztosít tartós tapadást. A csatlakozási hézagot kívülről és belülről 1-1 habcsíkkal kell tömíteni. Ez a hézag hangszigetelés szempontjából nagyobb hatásfokú tömítését biztosítja, ugyanis a hangszigetelő hatás mértéke nagyban függ a habrétegek számától. Kívül a felújított vakolat megfelelő ablak-csatlakozó profillal csatlakozik az ablakhoz. Ehhez tartozhat előpréselt fugatömítő szalag, amely csapóesőés szélálló tömítést biztosít. Az ilyen profil kiválasztásánál figyelni kell arra, hogy megfeleljen a felújított vakolat, illetve az ennek megfelelő vakolatvastagság esetén történő alkalmazásra. ! Az ablakcserét feltételező A) változat esetében az ablak élvédővel csatlakozhat a külső vakolathoz. Az élvédő és az ablaktok között fennmaradó rést előpréselt tömítő szalaggal és megfelelő tömítő anyaggal tudjuk csapóeső- és szélállóan kitölteni. ! Az ablakcserét feltételező B) változat esetében a csatlakozás külső oldali, csapóeső- és szélálló tömítését takaróléccel és előrepréselt tömítő szalaggal végezhetjük. ! Az ablak belső oldali csatlakozás-tömítésére használt rugalmas (szilikon) fugatömítő zsinór átmérőjét úgy kell megválasztani, hogy az a tömítendő hézagot szorosan kitöltse. A nem megfelelő alkalmazást mindenképpen kerüljük el, és tartsuk be a gyártó előírásait. ! A passzívházhoz kifejlesztett gerébtokos ablak még nagyon új fejlesztés, és nem minősül standard megoldásnak. Éppen ezért ebben az esetben különös gondot kell fordítani a tervezésre, és az ablakot beépítő szakemberrel történő egyeztetésre, akivel szemben elvárás, hogy legyen jártas a műemlékvédett épületek átalakításában, főként a gerébtokos ablakok tekintetében, illetve hogy rendelkezzen a szükséges szakmai ismeretekkel és gyakorlattal. A szemléltetett szerkezeti csomópont egy javaslat, a gyakorlatban történő alkalmazás feltételeit minden esetben projektspecifikusan vizsgáljuk meg, szükség esetén pedig módosítsuk. Műemléképületek esetében az ablakok cseréjéről és kiválasztásáról feltétlenül egyeztetni kell a műemlékvédelmi hivatallal. A szerkezeti csomópont kiértékelése érdekében elengedhetetlen a hőhíd-számítás végzése, hiszen a hőszigetelés, és annak következményeként megváltoztatott higrotermikus viszonyok miatt nedvesség okozta károk keletkezhetnek, és megváltozhatnak a hőhíd-hatások. Az itt szereplő szerkezeti csomópont alapjául a pro Passivhausfenster GmbH által kifejlesztett passzívház gerébtokos ablak szolgált. További német nyelvű információ: www.propassivhausfenster.net. (lásd forrásjegyzék: [PRO12])
32
2.1.6
Épületek utólagos hőszigetelése
Régi épületek megóvásra szánt homlokzattal Oldalsó ablakcsatlakozás
Ablakcsere esetén a megfelelően kivitelezett és tömített csatlakozásoknak köszönhetően az új ablakok – a régi gerébtokos ablakokkal ellentétben – nagyfokú légzáró tulajdonsággal rendelkeznek. Annak érdekében, hogy a penészképződést stb. megelőzzük, a tulajdonosokkal minden esetben javasolt ismertetni a helyes szellőztetési módot. Egy másik, jóllehet, költségesebb megoldás a (központi vagy decentrális) szellőztető berendezés beszerelése, amely normális esetben a folyamatos levegőcsere biztosításával megakadályozza a relatív páratartalom emelkedését, és hővisszanyeréses kivitelben fűtésre használható hőt is termel. További infomáció német nyelven: https://www.energie-tirol.at/fileadmin/static/broschueren/ ET_Broschuere_Richtig_Lueften.pdf (lásd forrásjegyzék: [ENE12]) ! Mindenképpen javasolt, hogy az ablakot beépítő szakember a kivitelezés szakaszában a tervrajzok mellé részletes szerkezeti rajzokat is biztosítson az ablak beépítéséhez, az összes csatlakozást beleértve.
33
2.1.6
Épületek utólagos hőszigetelése
2.1.7
Régi épületek megóvásra szánt homlokzattal Alsó ablakcsatlakozás
Alsó ablakcsatlakozás Szemléltető szerkezeti ábra:
A) változat szerkezeti ábra:
BEÁZÁS ELLENI RAGASZTÓSZALAG
34
2.1.7
Épületek utólagos hőszigetelése
Régi épületek megóvásra szánt homlokzattal Alsó ablakcsatlakozás
Rétegfelépítés: KF 03A jelölésű külső fal AÖF téglából (régebbi osztrák formatégla) utólagos belső oldali hőszigeteléssel (belülről fűtött)
régi épület megóvásra szánt homlokzattal RÉTEGEK KINT
rétegvastagság [mm]
1.
meglévő külső vakolat
25
2.
meglévő falazat régebbi osztrák (AÖF) formatéglából
450
3.
meglévő belső vakolat
20
4.
ragasztóhabarcs teljes felületen
10
5.
kalciumszilikát vagy ásványi szigetelő lemez
30
6.
felületkiegyenlítő réteg
2
RÉTEGEK BENT
Megjegyzések: Építészeti fizika: ! Belső hőszigeteléssel kapcsolatos tudnivalók: lásd a 2.1.1 fejezet (Külső határoló fal belső oldali hőszigetelése). ! Az ablak beépítésével kapcsolatos tudnivalók: lásd 2.1.6 fejezet (Oldalsó ablakcsatlakozás) ! Az utólagos hőszigetelés eredményeképpen az U-érték (KF 03A külső fal esetében) 1,30 W/m²K-ról 0,78 W/m²K-ra javítható.
Gyakorlati kivitelezés: ! Belső hőszigeteléssel kapcsolatos tudnivalók: lásd a 2.1.1 fejezet (Külső határoló fal belső oldali hőszigetelése). ! Az ablak beépítésével kapcsolatos tudnivalók: lásd 2.1.6 fejezet (Oldalsó ablakcsatlakozás) ! A csatlakozás külső oldali huzatmentesítő hézagtömítése történhet például szélmentesítő, páraáteresztő leragasztással. ! Annak érdekében, hogy megakadályozzuk a lecsapódott párából vagy csapóesőből származó víz bejutását a külső párkány alatti, ablaktokot fedő hőszigetelés és az ablaktok között, javasolt vakolatcsatlakoztató léc rögzítése az ablaktokra, és beágyazása a hőszigetelés fedőrétegébe. Opcionálisan leragasztás is alkalmazható (lásd: A) változat) ! A külső ablakpárkány bádogborítását pontszerűen, vagy vonal mentén a homlokzat széléhez 90°-kal rögzítsük, hogy ezzel a víz elfolyását biztosítsuk. A bádog alatti réteget megfelelő lejtéssel alakítsuk ki. A bádogpárkány kialakítására vonatkozó ausztriai előírások megtalálhatók az Ablakpárkány beépítési irányelvek hőszigetelő rendszereknél és vakolt homlokzatoknál című 35
2.1.7
Épületek utólagos hőszigetelése
Régi épületek megóvásra szánt homlokzattal Alsó ablakcsatlakozás
! dokumentumban. (lásd forrásjegyzék: [FEN12]) A bádogborítás alatti hőszigeteléshez XPS polisztirol lemezt vagy ásványi habot használjunk, ugyanis karbantartási munkák miatt biztosítani kell ezen felület lépésállóságát. Javaslat: ragasszunk fel tömítő szalagot is az ablaktok és a bádog párkány közé.
36
2.1.7
Épületek utólagos hőszigetelése
2.1.8
Régi épületek megóvásra szánt homlokzattal Felső ablakcsatlakozás
Felső ablakcsatlakozás Szemléltető szerkezeti ábra:
37
2.1.8
Épületek utólagos hőszigetelése
Régi épületek megóvásra szánt homlokzattal Felső ablakcsatlakozás
2.1.8
FELÚJITOTT VAKOLATHOZ IS MEGFELELŐ ABLAK-CSATLAKOZÓ PROFIL ELŐPRÉSELT HABSZIVACS FUGATÖMITŐ SZALAGGAL
A) csomópont szerkezeti ábra
A) változat szerkezeti ábra:
ELVEDŐ 600 PA–ig CSAPÓESŐALLÓ ELŐPRÉSELT TÖMÍTŐ SZALAG
MEGFELELŐ TÖMÍTŐ ANYAG
B) változat szerkezeti ábra: ELŐPRÉSELT TÖMÍTŐ SZALAG
TAKARÓLÉC
38
Épületek utólagos hőszigetelése
Régi épületek megóvásra szánt homlokzattal Felső ablakcsatlakozás
Rétegfelépítés: KF 03A jelölésű külső fal AÖF téglából (régebbi osztrák formatégla) utólagos belső oldali hőszigeteléssel (belülről fűtött)
régi épület megóvásra szánt homlokzattal RÉTEGEK KINT
rétegvastagság [mm]
1.
meglévő külső vakolat
25
2.
meglévő falazat régebbi osztrák (AÖF) formatéglából
450
3.
meglévő belső vakolat
20
4.
ragasztóhabarcs teljes felületen
10
5.
kalciumszilikát vagy ásványi szigetelő lemez
30
6.
felületkiegyenlítő réteg
2
RÉTEGEK BENT
Kiegészítő utalások: Építészeti fizika: ! Belső hőszigeteléssel kapcsolatos tudnivalók: lásd a 2.1.1 fejezet (Külső határoló fal belső oldali hőszigetelése). ! Az ablak beépítésével kapcsolatos tudnivalók: lásd 2.1.6 fejezet (Oldalsó ablakcsatlakozás) ! Az utólagos hőszigetelés eredményeképpen az U-érték (KF 03A külső fal esetében) 1,30 W/m²K-ról 0,78 W/m²K-ra javítható.
Gyakorlati kivitelezés: ! Belső hőszigeteléssel kapcsolatos tudnivalók: lásd a 2.1.1 fejezet (Külső határoló fal belső oldali hőszigetelése). ! Az ablak beépítésével kapcsolatos tudnivalók: lásd 2.1.6 fejezet (Oldalsó ablakcsatlakozás)
39
2.1.8
Épületek utólagos hőszigetelése
19. századi épületek felújításra szánt homlokzattal Külső határoló fal külső oldali hőszigetelése
2.2
19. századi épületek felújításra szánt homlokzattal
2.2.1
Külső határoló fal külső oldali hőszigetelése
Rétegfelépítés: KF 03B jelölésű külső fal AÖF téglából (régebbi osztrák formatégla) utólagos külső oldali hőszigeteléssel (belülről fűtött)
19. századi épület felújításra szánt homlokzattal RÉTEGEK KINT
rétegvastagság [mm]
1.
fedőréteg
5
2.
EPS-F expandált polisztirol homlokzati hőszigetelő lemez
160
3.
ragasztóhabarcs
15
4.
meglévő külső vakolat
25
5.
meglévő falazat régebbi osztrák (AÖF) formatéglából
450
6.
meglévő belső vakolat
20
RÉTEGEK BÉNT
40
2.2.1
Épületek utólagos hőszigetelése
19. századi épületek felújításra szánt homlokzattal Külső határoló fal külső oldali hőszigetelése
Megjegyzések: Építészeti fizika: ! Az utólagos hőszigetelés eredményeképpen az U-érték (KF 03B külső fal esetében) 1,30 W/m²K-ról 0,17 W/m²K-ra javítható. ! Javasolt lehetőleg alacsony hőhíd-hatású dübelek alkalmazása. ! A homlokzat hőszigetelése előtt meg kell vizsgálni, hogy a talajból, illetve a lábazatból vesznek-e fel nedvességet a falak. Amennyiben igen, akkor ezt megfelelő vízszigetelési eljárással meg kell szüntetni. A hőszigetelés csak teljesen kiszáradt falakra vihető fel.
Építészeti gyakorlat: ! A homlokzati hőszigetelő rendszer beépítése előtt minden esetben meg kell vizsgálni a meglévő külső vakolatot. Ennek során általában dübelkihúzási és ragasztási próbát végzünk el, valamint felmérjük a homlokzati vakolat állapotát. A vizsgálat elvégzésére legtöbb esetben a homlokzati hőszigetelő rendszer gyártójának bevonásával kerül sor. A vizsgálat során kiderül, hogy a meglévő vakolat megfelelő tapadási felületet biztosít-e a hőszigetelő anyag ragasztójának, vagy szükséges-e annak megerősítése, esetleg szükségessé válik-e a régi vakolat egy részének vagy egészének eltávolítása, illetve ezen helyek újravakolása. ! A szigetelőanyag kiválasztása során figyelembe kell venni a tűzvédelmi előírásokat, valamint a szigetelendő felület elhelyezkedését (pl. lábazat, járda mentén, tűzfalak stb.) ! A dübelekkel kapcsolatban Ausztriában az ÖNORM B 6410 szabvány (lásd forrásjegyzék: [OEN11a]) ad iránymutatást. ! Ausztriában az ÖNORM B 6410 szabvány (lásd forrásjegyzék: [OEN11a]) alábbi pontokra hívja fel a figyelmet: s a fogadó felület vizsgálata (szemrevételezéssel, dörzsöléssel, karcolással, kaparással, kopogtatatással, a felület egyenletességére vonatkozó próbával, valamint ragasztószalag teszttel),
s a homlokzati hőszigetelő rendszer beépítésének előkészítése függ a külső fal állapotától és típusától, s dübelezés: a dübel a fogadó felületnek megfelelően az ÖNORM B 6124 (lásd forrásjegyzék: [OEN09]) szabvány által előírt felhasználási kategóriák egyikébe kell, hogy tartozzon. Amennyiben a szigetelendő felület nem sorolható be az ÖNORM B 6124 szabvány által meghatározott A, B vagy C kategóriába, akkor a szabvány előírása alapján a dübelkihúzási tesztet a helyszínen kell elvégezni.
s Ausztriában a külső vakolat (a homlokzati hőszigetelő rendszer fedőrétege) kialakítása során a szigetelőanyagtól és az adott rendszertől függően az ÖNORM B 6400 (lásd forrásjegyzék: [OEN11b]) szabvány előírásait kell követni. Itt a rögzítés típusát is a hőszigetelő rendszer határozza meg. Az EPS-F polisztirol homlokzati szigetelő rendszer esetében előírás a 40% ragasztási felület, valamint a mechanikus rögzítés. Az előírás alapján kivételes esetben el lehet tekinteni a mechanikus rögzítéstől. Ezek többek között az újszerű állapotban lévő (semmilyen tekintetben nem amortizálódott) falfelületek. Amennyiben a homlokzati hőszigetelés régi meglévő vakolatra kerül, kötelező a mechanikus rögzítés alkalmazása.
41
2.2.1
Épületek utólagos hőszigetelése
2.2.2
19. századi épületek felújításra szánt homlokzattal Külső határoló fal és zárófödém csatlakozása (díszítő párkánnyal)
2.2.2
Külső határoló fal és zárófödém csatlakozása (díszítő párkánnyal) Szemléltető szerkezeti ábra:
A) csomópont szerkezeti ábra: B) változat szerkezeti ábra:
42
ELŐPRÉSELT TÖMÍTŐ SZALAG
Épületek utólagos hőszigetelése
19. századi épületek felújításra szánt homlokzattal Külső határoló fal és zárófödém csatlakozása (díszítő párkánnyal)
Rétegfelépítés: KF 03B jelölésű külső fal AÖF téglából (régebbi osztrák formatégla) utólagos külső oldali hőszigeteléssel (belülről fűtött)
19. századi épület felújításra szánt homlokzattal RÉTEGEK KINT 1. 2. 3. 4. 5. 6.
rétegvastagság [mm]
fedőréteg EPS-F expandált polisztirol homlokzati hőszigetelő lemez ragasztóhabarcs meglévő külső vakolat meglévő falazat régebbi osztrák (AÖF) formatéglából meglévő belső vakolat
5 160 15 25 450 20
RÉTEGEK BÉNT Z 02 jelölésű utólag hőszigetelt zárófödém (alulról fűtött)
régi épület megóvásra szánt homlokzattal / 19. századi épület újjáépítésre szánt homlokzattal RÉTEGEK, FENT, FŰTETLEN
rétegvastagság [mm]
1.
MW-W jelölésű kőzetgyapot hőszigetelés
100
2.
MW-W jelölésű kőzetgyapot hőszigetelés
100
3.
párazáró réteg, sd ≥ 200m, ragasztott vagy forrasztott csatlakozásokkal (pl. 2x 0,20mm-es PE fólia)
4.
kiegyenlítő töltőanyag
30
5.
meglévő téglaburkolat
50
6.
meglévő töltés, min.
70
7.
meglévő csapos gerendafödém
220
8.
meglévő csővezetékek és belső vakolat
25
RÉTEGEK LENT, FŰTÖTT
A) változat rétegfelépítése gipszkarton lemezzel: Z 02A jelölésű utólag hőszigetelt zárófödém (alulról fűtött)
régi épület megóvásra szánt homlokzattal / 19. századi épület újjáépítésre szánt homlokzattal RÉTEGEK, FENT, FŰTETLEN
rétegvastagság [mm]
1.
szálerősítésű gipszkarton lemez
10
2.
MW-DW jelölésű (nagy húzószilárdságú) kőzetgyapot hőszigetelés (rendszerlemez: MW-DW kőzetgyapot + szálerősítésű gipszkarton lemez)
160
3.
MW-DW jelölésű (nagy húzószilárdságú) kőzetgyapot hőszigetelés párazáró réteg, sd ≥ 200m, ragasztott vagy forrasztott csatlakozásokkal (pl. 2x 0,20mm-es PE fólia)
40
4.
kiegyenlítő töltőanyag
5.
meglévő téglaburkolat
30
6.
meglévő töltés, min.
50
7.
meglévő csapos gerendafödém
70
8.
meglévő csővezetékek és belső vakolat
220
Csővezetékek és belső vakolat – állomány
25
9.
RÉTEGEK LENT, FŰTÖTT
43
2.2.2
Épületek utólagos hőszigetelése
19. századi épületek felújításra szánt homlokzattal Külső határoló fal és zárófödém csatlakozása (díszítő párkánnyal)
Kiegészítő utalások: Építészeti fizika: ! Homlokzati hőszigetelő rendszer beépítésével kapcsolatos tudnivalók: lásd a 2.2.1 fejezet (Külső határoló fal külső oldali hőszigetelése). ! Az utólagos hőszigetelés eredményeképpen az U-értékek alábbiak szerint alakulnak: s KF 03B külső fal esetében: 1,30 W/m²K-ról 0,17 W/m²K-ra javítható s Z 02 zárófödém esetében: 0,51 W/m²K-ról 0,13 W/m²K-ra javítható ! Az új hőszigetelés alatti párazáró réteg megakadályozza a nedvesség bejutását a fűtött épületrészből a hideg padlástérbe. ! Fontos, hogy a párazáró réteg megfelelően kapcsolódjon a szomszédos szerkezeti elemekhez. A meglévő falazathoz előre gyártott rendszerek segítségével is kapcsolódhat. Ebben az esetben a fóliát ragasztószalaggal rögzítjük a vakolatba vagy glettrétegbe ágyazott terpeszrácshoz. A fóliát közvetlenül a téglafalazathoz ragasztani nem célszerű, mert a rögzítés így nem elég tartós, és az egyenetlen falfelület miatt nem is teljesen hézagmentes. ! A használaton kívüli, hideg tetőterekben biztosítsunk elegendő szellőzést, hogy kiküszöbölhessük az esetleges párlecsapódást a tető belső oldalán.
Gyakorlati kivitelezés: ! Homlokzati hőszigetelő rendszer beépítésével kapcsolatos tudnivalók: lásd a 2.2.1 fejezet (Külső határoló fal külső oldali hőszigetelése). ! Az újonnan felhelyezett tűzálló lemezek szerepe, hogy tűz esetén minimalizálják a lángok továbbterjedését. ! A homlokzati hőszigetelő lemezeket előpréselt tömítő szalag segítségével csatlakoztathatjuk a tűzálló lapokhoz (A) csomópont) ! Az eredeti ereszpárkány rekonstruálását sok esetben kérik az ügyfelek. Ez többféle anyagból történhet, pl. hőszigetelő anyagból is. A gyártó műszaki előírásai és a beépítésre vonatkozó irányelvek szerint járjunk el. ! A szigetelés átnedvesedésének elkerülése érdekében át kell vizsgálni a tetőt, hogy nem ázik-e be, illetve hogy viharos szélben nem jut-e be porhó vagy eső a cserepek között, és amennyiben szükséges, a javító munkálatokat el kell végezni. Alkalmazhatunk alátétfóliát, amely megakadályozza a hőszigetelés nagymértékű átázását, illetve a porhó bejutását. A tetőfólia lehetőleg páraáteresztő legyen. Mivel ahhoz, hogy a szarufák feletti deszkázatra/ lécezésre rögzíthessük az alátétfóliát, a tetőfedést, illetve egyéb tetőszerkezeti elemeket (ellenlécezés, lécezés) el kellene távolítani, és vissza kellene helyezni, szóba jöhet a tetőfólia szarufák alá történő felhelyezése. Ebben az esetben ügyelni kell az itt képződő nedvesség elvezetésére.
44
2.2.2
Épületek utólagos hőszigetelése
19. századi épületek felújításra szánt homlokzattal Külső határoló fal és zárófödém csatlakozása (díszítő párkánnyal)
! Költségtakarékosabb megoldásként kőzetgyapot (MW-W) hőszigetelést alkalmazhatunk járható fedőréteg nélkül. Gipszkarton lapokat csak néhány helyen helyezünk el (pl. javítási munkálatokhoz vagy a kéményseprőnek stb.) Az A) változat esetén járható gipszkarton lapokkal fedjük a teljes felületet, amely a hőszigetelt tartományt nagyobb hatásfokkal védi a huzattól is. ! Egy másik ajánlott opció üvegfátyol kasírozással ellátott (MW-W típusú, függesztetthomlokzatoknál is használatos) kőzetgyapottal fedni a zárófödémet, amely a hőszigetelt tartományt nagyobb hatásfokkal védi a huzattól is. ! A B) változat esetében a meglévő párkány mentén elhelyezkedő koszorúgerendát is kőzetgyapottal fedjük be.
45
2.2.2
Épületek utólagos hőszigetelése
2.2.3
19. századi épületek felújításra szánt homlokzattal Külső határoló fal és pincefödém csatlakozása
Külső határoló fal és pincefödém csatlakozása Első kivitelezési mód: lábazati hőszigetelés a padlóburkolat szintjéig
Szerkezeti ábra: A) csomópont az osztrák hőszigetelő rendszerekre vonatkozó beépítési irányelvek (lásd forrásjegyzék: [VAR11]) alapján:
Szerkezeti ábra: A) változat az osztrák hőszigetelő rendszerek minőségvédelmével foglalkozó szakmai szervezet (WDVS-Fachbetrieb) ajánlása (lásd forrásjegyzék: [WDVS12]) alapján:
LÁBAZATI PROFIL
LÁBAZATI PROFIL
600 PA -ig CZAPÓESŐÁLLÓ ELŐPRÉSELT TOMITŐ SZALAG
46
2.2.3
Épületek utólagos hőszigetelése
19. századi épületek felújításra szánt homlokzattal Külső határoló fal és pincefödém csatlakozása
Második kivitelezési mód: terepszint alatti (perimeter) lábazati hőszigetelés
Rétegfelépítés: KF 03B jelölésű külső fal AÖF téglából (régebbi osztrák formatégla) utólagos külső oldali hőszigeteléssel (belülről fűtött)
19. századi épület felújításra szánt homlokzattal RÉTEGEK KINT 1. 2. 3. 4. 5. 6.
rétegvastagság [mm]
fedőréteg EPS-F expandált polisztirol homlokzati hőszigetelő lemez ragasztóhabarcs meglévő külső vakolat meglévő falazat régebbi osztrák (AÖF) formatéglából meglévő belső vakolat RÉTEGEK BÉNT
47
5 160 15 25 450 20
2.2.3
Épületek utólagos hőszigetelése
19. századi épületek felújításra szánt homlokzattal Külső határoló fal és pincefödém csatlakozása
P 01 jelölésű utólag hőszigetelt pincefödém (felülről fűtött)
régi épület megóvásra szánt homlokzattal / 19. századi épület újjáépítésre szánt homlokzattal RÉTEGEK FENT, FŰTÖTT
rétegvastagság [mm]
padlóburkolat
15
2.
E 225 cementesztrich (aljzatbeton)
50
3.
párazáró réteg, sd ≥ 200m, ragasztott vagy forrasztott csatlakozásokkal (pl. 2x 0,20mm-es PE fólia)
4.
EPS-T 23/20 lépéshang szigetelő expandált polisztirol keményhab hangszigetelő lemez
5.
EPS-W 25 expandált polisztirol keményhab hőszigetelő lemez
50
6.
meglévő kiegyenlítő töltőanyag, min.
150
7.
meglévő boltíves téglamennyezet 15 cm/ 30 cm
1.
20
150/300
LENT, FŰTETLEN
Megjegyzések: Épületfizikai jellemzők: ! Homlokzati hőszigetelő rendszer beépítésével kapcsolatos tudnivalók: lásd a 2.2.1 fejezet (Külső határoló fal külső oldali hőszigetelése). ! Az utólagos hőszigetelés eredményeképpen az U-érték (KF 03B külső fal esetében) 1,30 W/m²K-ról 0,17 W/m²K-ra javítható. ! A hatásosabb hőhíd-mentesítés érdekében a terepszint alatt is alkalmazhatunk hőszigetelést (perimeter lábazati hőszigetelés). Mivel ehhez helyenként el kell távolítani a már kialakított járdát, javasolt a perimeter hőszigetelés alkalmazását költség-ráfordítás kalkuláció alapján mérlegelni.
Gyakorlati kivitelezés: ! Homlokzati hőszigetelő rendszer beépítésével kapcsolatos tudnivalók: lásd a 2.2.1 fejezet (Külső határoló fal külső oldali hőszigetelése). ! A felfröccsenő víz által ért felületen érdemes vakolható lábazati hőszigetelést alkalmazni (pl. XPS-R vagy EPS-P típusú polisztirol lemezt). Amennyiben a hőhíd-hatás csökkentése érdekében perimeter hőszigetelést is beépítünk, erre a célra XPS-G polisztirol lemez is használható. ! Terepszint alatti (perimeter) lábazati hőszigetelés: amennyiben terepszint alatt is hőszigeteljük a lábazatot, Ausztriában a WDVS-Fachbetrieb hőszigetelési szakmai szervezet (lásd forrásjegyzék: [WDVS12]) irányadó szerkezeti rajzai alapján a fedő vakolatot legalább 10 cm-rel, a vakolat alapozót legalább 20 cm-rel kell a határoló réteg szintje alá vezetni. A vízszigetelő habarcsot (szigetelő iszap) az vakolat alapozóhoz hasonlóan legalább 20 cm-rel a határoló réteg szintje alá kell vezetni. A drénlemez a hőszigetelés pereméig érjen.
48
2.2.3
Épületek utólagos hőszigetelése
19. századi épületek felújításra szánt homlokzattal Külső határoló fal és pincefödém csatlakozása
! Lábazati hőszigetelés a padlóburkolat szintjéig: amennyiben a terepszint alá nem kerül hőszigetelés, a hőszigetelő rendszert a határoló szinthez kell szakszerűen csatlakoztatni. Eközben különösen kell ügyelni arra, hogy a csatlakozás csapóeső- és szélálló legyen (lásd forrásjegyzék: [VAR11]). A hőszigetelő lemezek megfelelő, pont-perem módszer alapján történő felragasztása esetén is oda kell figyelni, hogy ne cirkulálhasson a levegő a lemezek mögött. A WDVS-Fachbetrieb (lásd forrásjegyzék: [WDVS12]) ajánlása alapján megfelelő opció, ha a hőszigetelés 2 cm-rel a járda szintje felett, lábazati profillal kerül lezárása.
49
2.2.3
Épületek utólagos hőszigetelése
2.2.4
19. századi épületek felújításra szánt homlokzattal Oldalsó ablakcsatlakozás
Oldalsó ablakcsatlakozás Szemléltető szerkezeti ábra:
50
2.2.4
Épületek utólagos hőszigetelése
19. századi épületek felújításra szánt homlokzattal Oldalsó ablakcsatlakozás
Rétegfelépítés: KF 03B jelölésű külső fal AÖF téglából (régebbi osztrák formatégla) utólagos külső oldali hőszigeteléssel (belülről fűtött)
19. századi épület felújításra szánt homlokzattal RÉTEGEK KINT 1. 2. 3. 4. 5. 6.
rétegvastagság [mm]
fedőréteg EPS-F expandált polisztirol homlokzati hőszigetelő lemez ragasztóhabarcs meglévő külső vakolat meglévő falazat régebbi osztrák (AÖF) formatéglából meglévő belső vakolat
5 160 15 25 450 20
RÉTEGEK BÉNT
Megjegyzések: Épületfizikai jellemzők: ! Homlokzati hőszigetelő rendszer beépítésével kapcsolatos tudnivalók: lásd a 2.2.1 fejezet (Külső határoló fal külső oldali hőszigetelése). ! Az utólagos hőszigetelés eredményeképpen az U-érték (KF 03B külső fal esetében) 1,30 W/m²K-ról 0,17 W/m²K-ra javítható. ! Ausztriában lehetőség szerint felújítás esetén is be kell tartani az ÖNORM B 5320 (lásd forrásjegyzék: [OEN06]) szabvány előírásait. Ezek alapján a nyílászáró belső oldali csatlakozásnál lég- és párazáró, a külső oldalinál pedig huzatmentesítő és páraáteresztő hézagkitöltést kell létrehozni.
Gyakorlati kivitelezés: ! Homlokzati hőszigetelő rendszer beépítésével kapcsolatos tudnivalók: lásd a 2.2.1 fejezet (Külső határoló fal külső oldali hőszigetelése). ! Ablakcserénél az esetleges duplatokos kialakítás miatt javasoljuk ellenőrizni, hogy a bevilágító felület mérete megfelel-e az építészeti előírásoknak. ! A régi ablak, valamint a külső vakolat egy részének eltávolítását követően egy simára glettelt felületet képezünk. Ez elsősorban a felületi egyenetlenségek kitöltéseként, valamint a hangszigetelő PUR-hab tapadást könnyítő fogadó felületeként funkcionál. A PUR-habot nem szabad közvetlenül a téglára felvinni, mert ez nem biztosít tartós tapadást. A csatlakozási hézagot kívülről és belülről 1-1 habcsíkkal kell tömíteni. Ez a hézag hangszigetelés szempontjából nagyobb hatásfokú tömítését biztosítja, ugyanis a hangszigetelő hatás mértéke nagyban függ a habrétegek számától.
51
2.2.4
Épületek utólagos hőszigetelése
19. századi épületek felújításra szánt homlokzattal Oldalsó ablakcsatlakozás
! A külső ablakkávára hőszigetelés kerül, egészen az ablak vonaláig, ahol a csatlakozást vakolatcsatlakoztató léccel zárjuk le csapóesőállóan. A falazathoz (simára húzott vakolathoz) történő csatlakoztatást végezhetjük többek között páraáteresztő és huzatmentesítő leragasztással. ! Miután a falazat fugáinak szigetelőképessége az alkalmazott anyagoktól függ, a belső vakolat, és a felületkiegyenlítő réteg kapja a levegőzáró réteg szerepét. Ezt a réteget egészen az ablaktokig kell vezetni, és ott például szilikon fugatömítő zsinórral, valamint megfelelő szigetelő anyaggal kell a tokhoz csatlakoztatni. ! Az ablak belső oldali csatlakozás-tömítésére használt szilikon fugatömítő zsinór vastagságát aszerint kell megválasztani, hogy az a hézagot szorosan kitöltse. A nem megfelelő alkalmazást mindenképpen kerüljük el, és tartsuk be a gyártó előírásait. ! Megfelelően kivitelezett csatlakozási hézagtömítésekkel az új ablakok, a régi gerébtokos ablakokkal ellentétben, nagyfokú légzáró tulajdonsággal rendelkeznek. Annak érdekében, hogy a penészképződés stb. megelőzzük, a tulajdonosokkal minden esetben javasolt ismertetni a helyes szellőztetési módot. Egy másik, jóllehet, költségesebb megoldás a (központi vagy decentrális) szellőztető berendezés beszerelése, amely normális esetben a folyamatos levegőcsere biztosításával megakadályozza a relatív páratartalom emelkedését, és hővisszanyeréses kivitelben fűtésre használható hőt is termel. További infomáció német nyelven: https://www.energie-tirol.at/fileadmin/static/broschueren/ ET_Broschuere_Richtig_Lueften.pdf (lásd forrásjegyzék: [ENE12]) ! Mindenképpen javasolt, hogy az ablakot beépítő szakember a kivitelezés szakaszában a tervrajzok mellé részletes szerkezeti rajzokat is biztosítson az ablak beépítéséhez, az összes csatlakozást beleértve. ! A tapasztalatok alapján az ablakbeépítő szerkezeti rajzai az alábbi, kiemelten fontos pontokra is ki kell, hogy térjenek: s árnyékoló (tekerőkar átvezetések, tok, oldalsó vezetősín helyigénye stb.) s homlokzati hőszigetelő rendszer (a hőszigetelés csatlakoztatása az ablakhoz, az árnyékolótokhoz, a vezetősínekhez, a vakolatba beépíthető vezetősíntartó konzolhoz stb.) s védőkorlát vagy tűzálló üveg
52
2.2.4
Épületek utólagos hőszigetelése
2.2.5
19. századi épületek felújításra szánt homlokzattal Alsó ablakcsatlakozás
Alsó ablakcsatlakozás Szemléltető szerkezeti ábra:
A) változat szerkezeti ábra: BEÁZÁS ELLENI RAGASZTÓSZALAG
53
2.2.5
Épületek utólagos hőszigetelése
19. századi épületek felújításra szánt homlokzattal Alsó ablakcsatlakozás
Rétegfelépítés: KF 03B jelölésű külső fal AÖF téglából (régebbi osztrák formatégla) utólagos külső oldali hőszigeteléssel (belülről fűtött)
19. századi épület felújításra szánt homlokzattal RÉTEGEK KINT 1. 2. 3. 4. 5. 6.
rétegvastagság [mm]
fedőréteg EPS-F expandált polisztirol homlokzati hőszigetelő lemez ragasztóhabarcs meglévő külső vakolat meglévő falazat régebbi osztrák (AÖF) formatéglából meglévő belső vakolat
5 160 15 25 450 20
RÉTEGEK BÉNT
Megjegyzések: Épületfizikai jellemzők: ! Homlokzati hőszigetelő rendszer beépítésével kapcsolatos tudnivalók: lásd a 2.2.1 fejezet (Külső határoló fal külső oldali hőszigetelése). ! Ablakok beépítésével kapcsolatos tudnivalók: lásd 2.2.4 fejezet (Oldalsó ablakcsatlakozás) ! Az utólagos hőszigetelés eredményeképpen az U-érték (KF 03B külső fal esetében) 1,30 W/m²K-ról 0,17 W/m²K-ra javítható.
Gyakorlati kivitelezés: ! Homlokzati hőszigetelő rendszer beépítésével kapcsolatos tudnivalók: lásd a 2.2.1 fejezet (Külső határoló fal külső oldali hőszigetelése). ! Ablakok beépítésével kapcsolatos tudnivalók: lásd 2.2.4 fejezet (Oldalsó ablakcsatlakozás) ! Annak érdekében, hogy megakadályozzuk a lecsapódott párából vagy csapóesőből származó víz bejutását a külső párkány alatti, ablaktokot fedő hőszigetelés és az ablaktok között, javasolt vakolatcsatlakoztató léc rögzítése az ablaktokra, és beágyazása a hőszigetelés fedőrétegébe. Opcionálisan leragasztás is alkalmazható (lásd: A) változat) ! A külső ablakpárkány bádogborítását pontszerűen, vagy vonal mentén a homlokzat széléhez 90°-kal rögzítsük, hogy ezzel a víz elfolyását biztosítsuk. A bádog alatti réteget megfelelő lejtéssel alakítsuk ki. A bádogpárkány kialakítására vonatkozó ausztriai előírások megtalálhatók az Ablakpárkány beépítési irányelvek hőszigetelő rendszereknél és vakolt homlokzatoknál című dokumentumban. (lásd forrásjegyzék: [FEN12]) ! A bádogborítás alatti hőszigeteléshez XPS polisztirol lemezt vagy ásványi habot használjunk, ugyanis karbantartási munkák miatt biztosítani kell ezen felület lépésállóságát. ! Javaslat: ragasszunk fel tömítő szalagot is az ablaktok és a bádog párkány közé. 54
2.2.5
Épületek utólagos hőszigetelése
2.2.6
19. századi épületek felújításra szánt homlokzattal Felső ablakcsatlakozás
Felső ablakcsatlakozás Szemléltető szerkezeti ábra:
A) csomópont szerkezeti ábra:
BEÁZÁS ELLENI RAGASZTÓSZALAG
ELŐPRÉSELT TÖMÍTŐ SZALAG
55
2.2.6
Épületek utólagos hőszigetelése
19. századi épületek felújításra szánt homlokzattal Felső ablakcsatlakozás
Rétegfelépítés: KF 03B jelölésű külső fal AÖF téglából (régebbi osztrák formatégla) utólagos külső oldali hőszigetelése (belülről fűtött)
19. századi épület felújításra szánt homlokzattal RÉTEGEK KINT 1. 2. 3. 4. 5. 6.
rétegvastagság [mm]
fedőréteg EPS-F expandált polisztirol homlokzati hőszigetelő lemez ragasztóhabarcs meglévő külső vakolat meglévő falazat régebbi osztrák (AÖF) formatéglából meglévő belső vakolat
5 160 15 25 450 20
RÉTEGEK BÉNT
Megjegyzések: Épületfizikai jellemzők: ! 2.2.1 fejezet (Külső határoló fal külső oldali hőszigetelése). ! Ablakok beépítésével kapcsolatos tudnivalók: lásd 2.2.4 fejezet (Oldalsó ablakcsatlakozás) ! Az utólagos hőszigetelés eredményeképpen az U-érték (KF 03B külső fal esetében) 1,30 W/m²K-ról 0,17 W/m²K-ra javítható.
Építészeti gyakorlat: ! Homlokzati hőszigetelő rendszer beépítésével kapcsolatos tudnivalók: lásd a 2.2.1 fejezet (Külső határoló fal külső oldali hőszigetelése). ! Ablakok beépítésével kapcsolatos tudnivalók: lásd 2.2.4 fejezet (Oldalsó ablakcsatlakozás) ! A tekerőkar átvezetéshez szigetelt golyóscsapágyat tartalmazó terméket használjunk a maximálisan pára- és levegőzáró kialakítás érdekében. Az ellenlemez szigetelése történhet habgumival. ! A felső külső ablakkávára hőszigetelés kerül, egészen az ablak vonaláig. A falazathoz történő külső oldali csatlakozásnál páraáteresztő és huzatmentesítő leragasztást alkalmazzunk. Az árnyékolótok és az ablak lehetőleg hézagmentesen illeszkedjen (használjunk előpréselt tömítő szalagot), ezzel akadályozzuk meg levegő bejutását a szigetelés mögé. Az árnyékolótok termikusan elkülönül a vasbeton falazattól. ! A tűzzáró réteg kialakításánál vegyük figyelembe a tűzvédelmi irányelveket.
56
2.2.6
Épületek utólagos hőszigetelése
2.2.7
19. századi épületek felújításra szánt homlokzattal Épülethézagok
Épülethézagok Szemléltető szerkezeti ábra:
A) csomópont szerkezeti ábra:
HŐSZIGETELŐ LEMEZEK KÖZÖTTI HÉZAGOK KITÖLTÉSE
DILATÁCIÓPROFIL
57
2.2.7
Épületek utólagos hőszigetelése
19. századi épületek felújításra szánt homlokzattal Épülethézagok
Rétegfelépítés: KF 03B jelölésű külső fal AÖF téglából (régebbi osztrák formatégla) utólagos külső oldali hőszigetelése (belülről fűtött)
19. századi épület felújításra szánt homlokzattal RÉTEGEK KINT 1. 2. 3. 4. 5. 6.
rétegvastagság [mm]
fedőréteg EPS-F expandált polisztirol homlokzati hőszigetelő lemez ragasztóhabarcs meglévő külső vakolat meglévő falazat régebbi osztrák (AÖF) formatéglából meglévő belső vakolat
5 160 15 25 450 20
RÉTEGEK BÉNT ÉV 02 jelölésű épületválaszfal AÖF téglából (régebbi osztrák formatégla) (mindkét oldalról fűtött)
régi épület megóvásra szánt homlokzattal / 19. századi épület újjáépítésre szánt homlokzattal RÉTEGEK
rétegvastagság [mm]
1.
meglévő belső vakolat
20
2.
meglévő téglafalazat
290
3.
épülethézag
20
4.
meglévő téglafalazat
290
5.
meglévő belső vakolat
20
Megjegyzések: Épületfizikai jellemzők: ! Homlokzati hőszigetelő rendszer beépítésével kapcsolatos tudnivalók: lásd a 2.2.1 fejezet (Külső határoló fal külső oldali hőszigetelése). ! Az utólagos hőszigetelés eredményeképpen az U-érték (KF 03B külső fal esetében) 1,30 W/m²K-ról 0,17 W/m²K-ra javítható.
Gyakorlati kivitelezés: ! Homlokzati hőszigetelő rendszer beépítésével kapcsolatos tudnivalók: lásd a 2.2.1 fejezet (Külső határoló fal külső oldali hőszigetelése). ! A homlokzati hőszigetelő rendszerekkel összefüggő épülethézagok kialakításánál különösen ügyelni kell a csatlakozás csapóeső- és szélálló hézagtömítésre. A hőszigetelő lemezek megfelelő, pont-perem módszer alapján történő felragasztása esetén is oda kell figyelni, hogy ne cirkulálhasson a levegő a lemezek mögött.
58
2.2.7
Épületek utólagos hőszigetelése
2.2.8
19. századi épületek felújításra szánt homlokzattal Erkély hőszigetelése
Erkély hőszigetelése Szemléltető szerkezeti ábra:
A) változat szerkezeti ábra:
59
2.2.8
Épületek utólagos hőszigetelése
19. századi épületek felújításra szánt homlokzattal Erkély hőszigetelése
Rétegfelépítés KF 03C jelölésű külső fal AÖF téglából (régebbi osztrák formatégla) utólagos külső oldali hőszigeteléssel (belülről fűtött)
19. századi épület felújításra szánt homlokzattal RÉTEGEK KINT
vastagság [mm]
1.
fedőréteg
5
2.
EPS-F expandált polisztirol homlokzati hőszigetelő lemez
160
3.
ragasztóhabarcs
15
4.
meglévő külső vakolat
25
5.
meglévő falazat régebbi osztrák (AÖF) formatéglából
590
6.
meglévő belső vakolat
20
RÉTEGEK BÉVÜL K 02A jelölésű közbenső födém (mindkét oldalról fűtött)
régi épület megóvásra szánt homlokzattal / 19. századi épület újjáépítésre szánt homlokzattal RÉTEGEK FENT
vastagság [mm]
1.
meglévő padlóburkolat
24
2.
meglévő hajópadló
24
3.
meglévő 5 cm széles párnafák 8 cm vastag töltőanyagban
80
4.
meglévő vasbeton födém
160
5.
meglévő belső vakolat
25
RÉTEGEK LENT E 02 jelölésű utólag hőszigetelt erkélylemez (mindkét oldalról fűtetlen)
19. századi épület felújításra szánt homlokzattal RÉTEGEK FENT
vastagság [mm]
1.
beton- vagy kőlapok
35
2.
3 cm átlagos vastagságú kavicságy 4/8 szemcseméretű kavicsból vagy
50
3.
védő-szűrő fátyol (vízlepergető, páraáteresztő)
4.
XPS-G polisztirol hőszigetelő lemez
50
5.
vízszigetelés: 1 réteg E-KV-4 + 1 réteg E-KV-5 bitumenes lemez (erkélyhez való, 4 és 5 mm-es elasztomerbitumenes lemez poliészterfátyol betéttel)
9
6.
meglévő öntött aszfalt
20
7.
meglévő vízszigetelő réteg
8.
meglévő, 3-6 cm átlagos vastagságú lejtbeton
45
9.
meglévő vasbeton lemez
160
10.
ragasztóhabarcs
15
kőzetgyapot
80
11.
RÉTEGEK LENT
60
2.2.8
Épületek utólagos hőszigetelése
19. századi épületek felújításra szánt homlokzattal Erkély hőszigetelése
Megjegyzések: Épületfizikai jellemzők: ! Homlokzati hőszigetelő rendszer beépítésével kapcsolatos tudnivalók: lásd a 2.2.1 fejezet (Külső határoló fal külső oldali hőszigetelése). ! Az erkélyajtó beépítésével kapcsolatos tudnivalók: lásd 2.2.4 fejezet (Oldalsó ablakcsatlakozás) ! Az utólagos hőszigetelés eredményeképpen az U-érték (KF 03C külső fal esetében) 1,06 W/m²K-ról 0,17 W/m²K-ra javítható.
Gyakorlati kivitelezés: ! Homlokzati hőszigetelő rendszer beépítésével kapcsolatos tudnivalók: lásd a 2.2.1 fejezet (Külső határoló fal külső oldali hőszigetelése). ! Az erkélyajtó beépítésével kapcsolatos tudnivalók: lásd 2.2.4 fejezet (Oldalsó ablakcsatlakozás) ! Az erkélylemez teherbíró képességét az új rétegek beépítése következtében megváltozó terhelési viszonyok figyelembe vételével szakemberrel ellenőriztessük. ! Amennyiben az erkélylemez kinyúlása kevesebb, mint kb. 1 m, javasolt a lemez frontoldalát is hőszigetelni (lásd A) csomópont). Ha ez megtörtént, akkor gondoskodnunk kell a korlát termikus elkülönítéséről is. Amennyiben a kinyúlás több mint kb. 1,5 m, az erkélylemez frontoldali hőszigetelése már nem elég hatékony, ezért – a hőhíd-hatás kiküszöbölésének szándékától függően – el is hagyható. ! Abban a szokványos esetben, ha nem kerül hőszigetelés az erkélylemez frontoldalára, lehetőség van ereszcsatorna beépítésére. Ausztriában nem árt tudni, hogy Bécsben például nem megengedett a közterületre történő csapadékvíz-elvezetés, ezt ott a tervezésnél figyelembe kell venni. ! Az A) változat esetében (hőszigetelt erkélylemez front) a vízelvezetés két kifolyó (polisztirol lemez és bitumenes lemez felett), illetve az ereszcsatorna segítségével történik. ! Az erkélyajtó előtt javasolt rácsos folyóka beépítése, mert ez csapóeső esetén is biztosítja a víz elvezetését az ajtótól. A folyóka a fordított rétegrendre (hőszigetelés-vízszigetelés) vezeti a vizet, ami esetleg lecsöpög a frontoldalon, illetve belefolyik az ereszcsatornába. ! Javaslat: tömítő szalag felragasztása az ajtótok és az alumínium lemez közé. ! Az alumínium burkolat lépésálló és csúszásgátló lemezből készüljön.
61
2.2.8
Épületek utólagos hőszigetelése
2.2.9
19. századi épületek felújításra szánt homlokzattal Alátámasztott erkély / loggia
Alátámasztott erkély / loggia Szemléltető szerkezeti ábra:
A) csomópont szerkezeti ábra:
VAKOLATCSATLAKOZTATÓ LÉC
ACÉL ÉLVÉDŐ (GYÁRILAGSZERELT, TERMIKUSAN LEVÁLASZTOTT)
PÁRAÁTERESZTŐ ÉS HUZATMENTESÍTŐ RAGASZTÓSZALAG
62
2.2.9
Épületek utólagos hőszigetelése
19. századi épületek felújításra szánt homlokzattal Alátámasztott erkély / loggia
Rétegfelépítés: KF 03B jelölésű külső fal AÖF téglából (régebbi osztrák formatégla) utólagos külső oldali hőszigeteléssel (belülről fűtött)
19. századi épület felújításra szánt homlokzattal RÉTEGEK KINT 1. 2. 3. 4. 5. 6.
rétegvastagság [mm]
fedőréteg EPS-F expandált polisztirol homlokzati hőszigetelő lemez ragasztóhabarcs meglévő külső vakolat meglévő falazat régebbi osztrák (AÖF) formatéglából meglévő belső vakolat
5 160 15 25 450 20
RÉTEGEK BÉNT
K 02 jelölésű közbenső födém (mindkét oldalról fűtött)
régi épület megóvásra szánt homlokzattal / 19. századi épület újjáépítésre szánt homlokzattal RÉTEGEK FENT
rétegvastagság [mm]
1.
meglévő padlóburkolat
24
2.
meglévő hajópadló
24
3.
5 cm széles párnafák 8 cm vastag töltőanyagban
80
4.
meglévő felső deszkázat
24
5.
meglévő fa födémgerendák
180
6.
meglévő stukatúrnádas deszkázat
24
meglévő csővezetékek és belső vakolat
25
7.
RÉTEGEK LENT
L 01 jelölésű alátámasztott erkély/ loggia
19. századi épület újjáépítésre szánt homlokzattal RÉTEGEK FENT
rétegvastagság [mm]
1.
fedőréteg
5
2.
50-70 mm-es kéregbeton lejtéssel
60
3.
trapézlemez
55
4.
HEB acélgerenda
140
5.
burkolólap
10
RÉTEGEK LENT
63
2.2.9
Épületek utólagos hőszigetelése
19. századi épületek felújításra szánt homlokzattal Alátámasztott erkély / loggia
Megjegyzések: Épületfizikai jellemzők: ! Homlokzati hőszigetelő rendszer beépítésével kapcsolatos tudnivalók: lásd a 2.2.1 fejezet (Külső határoló fal külső oldali hőszigetelése). ! Az erkélyajtó beépítésével kapcsolatos tudnivalók: lásd 2.2.4 fejezet (Oldalsó ablakcsatlakozás) ! Az erkélyajtótok alsó csatlakozásánál is törekedjünk minél magasabbra vinni a hőszigetelést. ! Az utólagos hőszigetelés eredményeképpen az U-érték (KF 03B külső fal esetében) 1,30 W/m²K-ról 0,17 W/m²K-ra javítható.
Gyakorlati kivitelezés: ! Homlokzati hőszigetelő rendszer beépítésével kapcsolatos tudnivalók: lásd a 2.2.1 fejezet (Külső határoló fal külső oldali hőszigetelése). ! Az erkélyajtó beépítésével kapcsolatos tudnivalók: lásd 2.2.4 fejezet (Oldalsó ablakcsatlakozás) ! Az alátámasztott erkély, illetve loggia méretezését statikailag meg kell vizsgálni. ! Az alumínium lemez alatti polisztirol éket hálózzuk, gletteljük és csiszoljuk, hogy az esővíz és a pára lefolyjon róla. Az erkélyajtótok alsó csatlakozásánál lévő hőszigetelő éket takarhatjuk lépésálló alumínium bordás lemezzel. Ezt úgy kell kivitelezni, hogy a terhelést a két felfekvési pont biztonságosan elvezesse. A terhelés a falazatba is elvezethető az alumínium lemez alatti polisztirol éken keresztül. Ennél a kivitelezési módnál ügyelni kell arra, hogy ne érje nyomásterhelés az alatta lévő homlokzati hőszigetelést. ! Javaslat: tömítő szalag felragasztása az ajtótok és az alumínium lemez közé.
64
2.2.9
Épületek utólagos hőszigetelése
2000 előtt épült épületek Vasbeton külső határoló fal utólagos külső oldali hőszigetelése
2.3
2000 előtt épült épületek
2.3.1
Vasbeton külső határoló fal utólagos külső oldali hőszigetelése Szemléltető szerkezeti ábra
Rétegfelépítés: KF 01 jelölésű külső vasbeton fal utólagos külső oldali hőszigeteléssel (belülről fűtött)
2000 előtt épült épületek RÉTEGEK KINT
rétegvastagság [mm]
1.
fedőréteg
2.
EPS-F expandált polisztirol homlokzati hőszigetelő lemez
160
5
3.
ragasztóhabarcs
15
4.
meglévő külső vakolat
25
5.
meglévő vasbeton falazat
200
6.
meglévő felületkiegyenlítő réteg
2
RÉTEGEK BENT
65
2.3.1
Épületek utólagos hőszigetelése
2000 előtt épült épületek Vasbeton külső határoló fal utólagos külső oldali hőszigetelése
Megjegyzések: Épületfizikai jellemzők: ! Az utólagos hőszigetelés eredményeképpen az U-érték (KF 01 külső fal esetében) 1,00 W/m²K-ról 0,19 W/m²K-ra javítható. ! Javasolt lehetőleg alacsony hőhíd-hatású dübelek alkalmazása. ! A homlokzat hőszigetelése előtt meg kell vizsgálni, hogy a talajból, illetve a lábazatból vesznek-e fel nedvességet a falak. Amennyiben igen, akkor ezt megfelelő vízszigetelési eljárással meg kell szüntetni. A hőszigetelés csak teljesen kiszáradt falakra vihető fel.
Gyakorlati kivitelezés: ! A homlokzati hőszigetelő rendszer beépítése előtt minden esetben meg kell vizsgálni a meglévő külső vakolatot. Ennek során általában dübelkihúzási és ragasztási próbát végzünk el, valamint felmérjük a homlokzati vakolat állapotát. A vizsgálat elvégzésére legtöbb esetben a homlokzati hőszigetelő rendszer gyártójának bevonásával kerül sor. A vizsgálat során kiderül, hogy a meglévő vakolat megfelelő tapadási felületet biztosít-e a hőszigetelő anyag ragasztójának, vagy szükséges-e annak megerősítése, esetleg szükségessé válik-e a régi vakolat egy részének vagy egészének eltávolítása, illetve az ezen a helyek újravakolása. ! A szigetelőanyag kiválasztása során figyelembe kell venni a tűzvédelmi előírásokat, valamint a szigetelendő felület elhelyezkedését (pl. lábazat, járda mentén, tűzfalak stb.) ! A dübelekkel kapcsolatban Ausztriában az ÖNORM B 6410 szabvány (lásd forrásjegyzék: [OEN11a]) ad iránymutatást. ! Ausztriában az ÖNORM B 6410 szabvány (lásd forrásjegyzék: [OEN11a]) alábbi pontokra hívja fel a figyelmet: ! Az ÖNORM B 6410 [OEN11a] szerint a következő lépesek kell betartani (kivonat): s a fogadó felület vizsgálata (szemrevételezéssel, dörzsöléssel, karcolással, kaparással, kopogtatatással, a felület egyenletességére vonatkozó próbával, valamint ragasztószalag teszttel), s a homlokzati hőszigetelő rendszer beépítésének előkészítése függ a külső fal állapotától és típusától, s dübelezés: a dübel a fogadó felületnek megfelelően az ÖNORM B 6124 (lásd forrásjegyzék: [OEN09]) szabvány által előírt felhasználási kategóriák egyikébe kell, hogy tartozzon. Amennyiben a szigetelendő felület nem sorolható be az ÖNORM B 6124 szabvány által meghatározott A, B vagy C kategóriába, akkor a szabvány előírása alapján a dübelkihúzási tesztet a helyszínen kell elvégezni. ! Ausztriában a külső vakolat (a homlokzati hőszigetelő rendszer fedőrétege) kialakítása során a szigetelőanyagtól és az adott rendszertől függően az ÖNORM B 6400 (lásd forrásjegyzék: 66
2.3.1
Épületek utólagos hőszigetelése
2000 előtt épült épületek Vasbeton külső határoló fal utólagos külső oldali hőszigetelése
[OEN11b]) szabvány előírásait kell követni. Itt a rögzítés típusát is a hőszigetelő rendszer határozza meg. Az EPS-F polisztirol homlokzati szigetelő rendszer esetében előírás a 40% ragasztási felület, valamint a mechanikus rögzítés. Az előírás alapján kivételes esetben el lehet tekinteni a mechanikus rögzítéstől. Ezek többek között az újszerű állapotban lévő (semmilyen tekintetben nem amortizálódott) falfelületek. Amennyiben a homlokzati hőszigetelés régi meglévő vakolatra kerül, kötelező a mechanikus rögzítés alkalmazása.
67
2.3.1
Épületek utólagos hőszigetelése
2.3.2
2000 előtt épült épületek Köpenybeton külső határoló fal utólagos külső oldali hőszigetelése
2.3.2
Köpenybeton külső határoló fal utólagos külső oldali hőszigetelése Szemléltető szerkezeti ábra
Rétegfelépítés: KF 02 jelölésű külső köpenybeton fal utólagos külső oldali hőszigetelése (belülről fűtött)
2000 előtt épült épületek RÉTEGEK KINT
rétegvastagság [mm]
1.
fedőréteg
2.
EPS-F expandált polisztirol homlokzati hőszigetelő lemez
160
5
3.
ragasztóhabarcs
15
4.
meglévő külső vakolat
25
5.
meglévő köpenybeton falazat
250
6.
meglévő belső vakolat
15
RÉTEGEK BENT
68
Épületek utólagos hőszigetelése
2000 előtt épült épületek Köpenybeton külső határoló fal utólagos külső oldali hőszigetelése
Megjegyzések: Épületfizikai jellemzők: ! Homlokzati hőszigetelő rendszer beépítésével kapcsolatos tudnivalók: lásd a 2.3.1 fejezet (Vasbeton külső határoló fal utólagos külső oldali hőszigetelése). ! Az utólagos hőszigetelés eredményeképpen az U-érték (KF 02 külső fal esetében) 1,00 W/m²K-ról akár 0,14 W/m²K-ra javítható.
Gyakorlati kivitelezés: ! Homlokzati hőszigetelő rendszer beépítésével kapcsolatos tudnivalók: lásd a 2.3.1 fejezet (Vasbeton külső határoló fal utólagos külső oldali hőszigetelése).
69
2.3.2
Épületek utólagos hőszigetelése
2.3.3
2000 előtt épült épületek Külső határoló fal és zárófödém csatlakozása (díszítő párkánnyal)
Külső határoló fal és zárófödém csatlakozása (díszítő párkánnyal) Szemléltető szerkezeti ábra:
A) változat szemléltető ábra:
A VÁLTOZAT: KŐZETGYAPOT GIPSZKARTON LEMEZZEL RÉTEGREND: ZÁRÓFÖDÉM (Z 01A)
70
2.3.3
Épületek utólagos hőszigetelése
2000 előtt épült épületek Külső határoló fal és zárófödém csatlakozása (díszítő párkánnyal)
Rétegfelépítés: KF 02 jelölésű külső köpenybeton fal utólagos külső oldali hőszigeteléssel (belülről fűtött)
2000 előtt épült épületek RÉTEGEK KINT
rétegvastagság [mm]
1.
fedőréteg
5
2.
EPS-F expandált polisztirol homlokzati hőszigetelő lemez
160
3.
ragasztóhabarcs
15
4.
meglévő külső vakolat
25
5.
meglévő köpenybeton falazat
250
6.
meglévő belső vakolat
15
RÉTEGEK BENT Z 01 jelölésű utólag hőszigetelt zárófödém (alulról fűtött)
2000 előtt épült épületek FENT, FŰTETLEN
rétegvastagság [mm]
1.
MW-W jelölésű kőzetgyapot hőszigetelés
100
2.
MW-W jelölésű kőzetgyapot hőszigetelés
100
3.
párazáró réteg, sd ≥ 200m, ragasztott vagy forrasztott csatlakozásokkal (pl. 2x 0,20mm-es PE fólia)
4.
meglévő vasbeton födém
5.
felületkiegyenlítő réteg
200 2
RÉTEGEK LENT, FŰTÖTT
Alternatív kivitelezési mód rétegfelépítése gipszkarton lemezzel: Z 01A jelölésű utólag hőszigetelt zárófödém (alulról fűtött)
2000 előtt épült épületek FENT, FŰTETLEN
rétegvastagság [mm]
1.
szálerősítésű gipszkarton lemez
10
2.
MW-DW jelölésű (nagy húzószilárdságú) kőzetgyapot hőszigetelés (rendszerlemez: MW-DW kőzetgyapot + szálerősítésű gipszkarton lemez)
160
3.
MW-DW jelölésű (nagy húzószilárdságú) kőzetgyapot hőszigetelés
40
4.
párazáró réteg, sd ≥ 200m, ragasztott vagy forrasztott csatlakozásokkal (pl. 2x 0,20mm-es PE fólia)
5.
meglévő vasbeton födém
6.
200
felületkiegyenlítő réteg
2
RÉTEGEK LENT, FŰTÖTT
71
2.3.3
Épületek utólagos hőszigetelése
2000 előtt épült épületek Külső határoló fal és zárófödém csatlakozása (díszítő párkánnyal)
Megjegyzések: Épületfizikai jellemzők: ! Homlokzati hőszigetelő rendszer beépítésével kapcsolatos tudnivalók: lásd a 2.3.1 fejezet (Vasbeton külső határoló fal utólagos külső oldali hőszigetelése). ! Az utólagos hőszigetelés eredményeképpen az U-értékek alábbiak szerint csökkenthetők: s KF 02 külső fal esetében: 1,00 W/m²K-ról 0,14 W/m²K-ra s Z 01 zárófödém esetében: 0,71 W/m²K-ról 0,17 W/m²K-ra ! Az új hőszigetelés alatti párazáró réteg megakadályozza a nedvesség bejutását a fűtött épületrészből a hideg padlástérbe. ! Fontos, hogy a párazáró réteg megfelelően kapcsolódjon a szomszédos szerkezeti elemekhez. Az esetleg már meglévő hőszigeteléshez (pl. magnezit- vagy cementkötésű fagyapot lemez) vagy a meglévő falazathoz előre gyártott rendszerek segítségével is kapcsolódhat. Ebben az esetben a fóliát ragasztószalaggal rögzítjük a vakolatba vagy glettrétegbe ágyazott terpeszrácshoz, és így rögzítjük a falazathoz, illetve meglévő hőszigeteléshez. A fóliát közvetlenül a falazathoz, vagy meglévő hőszigeteléshez ragasztani nem célszerű, mert a rögzítés így nem elég tartós, és az egyenetlen falfelület miatt nem is teljesen hézagmentes. ! A használaton kívüli, hideg tetőterekben biztosítsunk elegendő szellőzést, hogy kiküszöbölhessük az esetleges párlecsapódást a tető belső oldalán.
Gyakorlati kivitelezés: ! Homlokzati hőszigetelő rendszer beépítésével kapcsolatos tudnivalók: lásd a 2.3.1 fejezet (Vasbeton külső határoló fal utólagos külső oldali hőszigetelése). ! Az eredeti ereszpárkány rekonstruálását sok esetben kérik az ügyfelek. Ez többféle anyagból történhet, pl. hőszigetelő anyagból is. A gyártó műszaki előírásai és a beépítésre vonatkozó irányelvek szerint járjunk el. ! A homlokzati hőszigetelő lemezeket előpréselt tömítő szalag segítségével csatlakoztathatjuk a tűzálló lapokhoz. ! A szigetelés átnedvesedésének elkerülése érdekében át kell vizsgálni a tetőt, hogy nem ázik-e be, illetve hogy viharos szélben nem jut-e be porhó vagy eső a cserepek között, és amennyiben szükséges, a javító munkálatokat el kell végezni. Alkalmazhatunk alátétfóliát, amely megakadályozza a hőszigetelés nagymértékű átázását, illetve a porhó bejutását. A tetőfólia lehetőleg páraáteresztő legyen. Mivel ahhoz, hogy a szarufák feletti deszkázatra/ lécezésre rögzíthessük az alátétfóliát, a tetőfedést, illetve egyéb tetőszerkezeti elemeket (ellenlécezés, lécezés) el kellene távolítani, és vissza kellene helyezni, szóba jöhet a tetőfólia szarufák alá történő felhelyezése. Ebben az esetben ügyelni kell az itt képződő nedvesség elvezetésére.
72
2.3.3
Épületek utólagos hőszigetelése
2000 előtt épült épületek Külső határoló fal és zárófödém csatlakozása (díszítő párkánnyal)
! Költségtakarékosabb megoldásként kőzetgyapot (MW-W) hőszigetelést alkalmazhatunk járható fedőréteg nélkül. Gipszkarton lapokat csak néhány helyen helyezünk el (pl. javítási munkálatokhoz vagy a kéményseprőnek stb.) Az A) változat esetén járható gipszkarton lapokkal fedjük a teljes felületet, amely a hőszigetelt tartományt nagyobb hatásfokkal védi a huzattól is. ! Egy másik ajánlott opció üvegfátyol kasírozással ellátott (MW-W típusú, függesztett homlokzatoknál is használatos) kőzetgyapottal fedni a zárófödémet, amely a hőszigetelt tartományt nagyobb hatásfokkal védi a huzattól is.
73
2.3.3
Épületek utólagos hőszigetelése
2.3.4
2000 előtt épült épületek Külső határoló fal és pincefödém csatlakozása
Külső határoló fal és pincefödém csatlakozása Első kivitelezési mód: lábazati hőszigetelés a padlóburkolat szintjéig
Szerkezeti ábra: A) csomópont az osztrák hőszigetelő rendszerekre vonatkozó beépítési irányelvek (lásd forrásjegyzék: [VAR11]) alapján:
LÁBAZATI PROFIL
600 PA -ig CSAPÓESŐÁLLÓ ELŐPRÉSELT TÖMÍTŐ SZALAG
74
2.3.4
Épületek utólagos hőszigetelése
2000 előtt épült épületek Külső határoló fal és pincefödém csatlakozása
Szerkezeti ábra: A) változat az osztrák hőszigetelő rendszerek minőségvédelmével foglalkozó szakmai szervezet (WDVS-Fachbetrieb) ajánlása (lásd forrásjegyzék: [WDVS12]) alapján:
LÁBAZATI PROFIL
Második kivitelezési mód: terepszint alatti (perimeter) lábazati hőszigetelés
75
2.3.4
Épületek utólagos hőszigetelése
2000 előtt épült épületek Külső határoló fal és pincefödém csatlakozása
Rétegfelépítés: KF 02 jelölésű külső köpenybeton fal utólagos külső oldali hőszigeteléssel (belülről fűtött)
2000 előtt épült épületek RÉTEGEK KINT
rétegvastagság [mm]
1.
fedőréteg
5
2.
EPS-F expandált polisztirol homlokzati hőszigetelő lemez
160
3.
ragasztóhabarcs
15
4.
meglévő külső vakolat
25
5.
meglévő köpenybeton falazat
250
6.
meglévő belső vakolat
15
RÉTEGEK BENT
P 02 jelölésű utólag hőszigetelt pincefödém (felülről fűtött)
2000 előtt épült épületek RÉTEGEK FENT, FŰTÖTT
rétegvastagság [mm]
1.
padlóburkolat
10
2.
meglévő cementesztrich (aljzatbeton)
50
3.
meglévő PE fólia
4.
meglévő lépéshang szigetelés/ hangszigetelő szivacs
5.
meglévő kiegyenlítő töltőanyag
30
6.
meglévő vasbeton födém
200
7.
üvegfátyollal kasírozott kőzetgyapot („pince hőszigetelő lemez”)
200
5
RÉTEGEK LENT, FŰTETLEN
Megjegyzések: Épületfizikai jellemzők: ! Homlokzati hőszigetelő rendszer beépítésével kapcsolatos tudnivalók: lásd a 2.3.1 fejezet (Vasbeton külső határoló fal utólagos külső oldali hőszigetelése). ! Az utólagos hőszigetelés eredményeképpen az U-értékek alábbiak szerint csökkenthetők: s KF 02 külső fal esetében: 1,00 W/m²K-ról 0,14 W/m²K-ra s P 02 pincefödém esetében: 0,85 W/m²K-ról 0,15 W/m²K-ra ! A hatékonyabb hőhíd-mentesítés érdekében a pince válaszfalain, oszlopain, illetve a külső határoló falak belső oldalán a födémtől kiindulva a lehető legszélesebb sávban alkalmazzunk hőszigetelést („gallér”). ! A pincefödém szigetelés „gallérjának” kialakításakor vegyük figyelembe az adott konstrukcióra vonatkozó követelményeket. Amennyiben nincsenek speciális előírások (pl. a hőhíd Psi értékére
76
2.3.4
Épületek utólagos hőszigetelése
2000 előtt épült épületek Külső határoló fal és pincefödém csatlakozása
! vonatkozóan), akkor a gallér vastagsága általában a pincefödém hőszigetelés vastagságának a 2/3-a, szélessége 50-80 cm. ! A szigetelő gallér kialakításánál javasolt figyelembe venni a felhasznált hőszigetelő anyag standard táblaméretét. Például az itt bemutatott kasírozott kőzetgyapot standard táblamérete 1,2x1,2 m. Ez alapján a szigetelő gallér szélességét 60 cm-ben (fél tábla) határozzuk meg, a vágási veszteség minimalizálása érdekében. A szigetelő gallér előírt/ szükséges szélességétől függően annak felhelyezésekor kiindulhatunk a pincefödém szerkezeti szintjétől, vagy a pincefödém hőszigetelésének alsó peremétől. ! A hatásosabb hőhíd-mentesítés érdekében a terepszint alatt is alkalmazhatunk hőszigetelést (perimeter lábazati hőszigetelés). Mivel ehhez helyenként el kell távolítani a már kialakított járdát, javasolt a perimeter hőszigetelés alkalmazását költség-ráfordítás kalkuláció alapján mérlegelni.
Gyakorlati kivitelezés: ! Homlokzati hőszigetelő rendszer beépítésével kapcsolatos tudnivalók: lásd a 2.3.1 fejezet (Vasbeton külső határoló fal utólagos külső oldali hőszigetelése). ! A felfröccsenő víz által ért felületen érdemes vakolható lábazati hőszigetelést alkalmazni (pl. XPS-R vagy EPS-P jelölésű polisztirol lemezt). Amennyiben a hőhíd-hatás csökkentése érdekében perimeter hőszigetelést is beépítünk, erre a célra XPS-G polisztirol lemez is használható. ! Terepszint alatti (perimeter) lábazati hőszigetelés: amennyiben terepszint alatt is hőszigeteljük a lábazatot, Ausztriában a WDVS-Fachbetrieb hőszigetelési szakmai szervezet (lásd forrásjegyzék: [WDVS12]) irányadó szerkezeti rajzai alapján a fedő vakolatot legalább 10 cm-rel, a vakolat alapozót legalább 20 cm-rel kell a határoló réteg szintje alá vezetni. A vízszigetelő habarcsot (szigetelő iszap) is az vakolat alapozóhoz hasonlóan, legalább 20 cm-rel a határoló réteg szintje alá kell vezetni. A drénlemez a hőszigetelés pereméig érjen. ! Lábazati hőszigetelés a padlóburkolat szintjéig: amennyiben a terepszint alá nem kerül hőszigetelés, a hőszigetelő rendszert a határoló szinthez kell szakszerűen csatlakoztatni. Eközben különösen kell ügyelni arra, hogy a csatlakozás csapóeső- és szélálló legyen (lásd forrásjegyzék: [VAR11]). A hőszigetelő lemezek megfelelő, pont-perem módszer alapján történő felragasztása esetén is oda kell figyelni, hogy ne cirkulálhasson a levegő a lemezek mögött. A WDVS-Fachbetrieb (lásd forrásjegyzék: [WDVS12]) ajánlása alapján megfelelő opció, ha a hőszigetelés 2 cm-rel a járda szintje felett, lábazati profillal kerül lezárása.
77
2.3.4
Épületek utólagos hőszigetelése
2.3.5
2000 előtt épült épületek Belső válaszfal és pincefödém csatlakozása
Belső válaszfal és pincefödém csatlakozása Szemléltető szerkezeti ábra:
78
2.3.5
Épületek utólagos hőszigetelése
2000 előtt épült épületek Belső válaszfal és pincefödém csatlakozása
Rétegfelépítés: BF 02 jelölésű vasbeton belső válaszfal (mindkét oldalról fűtött)
2000 előtt épült épületek RÉTEGEK 1.
rétegvastagság [mm]
meglévő felületkiegyenlítő réteg
2.
meglévő vasbeton falazat
3.
meglévő felületkiegyenlítő réteg
2 200 2
P 02 jelölésű utólag hőszigetelt pincefödém (felülről fűtött)
2000 előtt épült épületek RÉTEGEK FENT, FŰTÖTT
rétegvastagság [mm]
1.
meglévő padlóburkolat
10
2.
meglévő cementesztrich (aljzatbeton)
50
3.
meglévő PE fólia
4.
meglévő lépéshang szigetelés/ hangszigetelő szivacs
5
5.
meglévő kiegyenlítő töltőanyag
30
6.
meglévő vasbeton födém
200
7.
üvegfátyollal kasírozott kőzetgyapot („pince hőszigetelő lemez”)
200
RÉTEGEK LENT, FŰTETLEN
Megjegyzések: Épületfizikai jellemzők: ! Pince hőszigeteléssel („gallér”) kapcsolatos tudnivalók: lásd a 2.3.4 fejezet (Külső határoló fal és pincefödém csatlakozása). ! Az utólagos hőszigetelés eredményeképpen az U-érték (P 02 pincefödém esetében) 0,85 W/m²K-ról 0,15 W/m²K-ra javítható.
Gyakorlati kivitelezés: ! Pince hőszigeteléssel („gallér”) kapcsolatos tudnivalók: lásd a 2.3.4 fejezet (Külső határoló fal és pincefödém csatlakozása).
79
2.3.5
Épületek utólagos hőszigetelése
2.3.6
2000 előtt épült épületek Oldalsó ablakcsatlakozás
Oldalsó ablakcsatlakozás Szemléltető szerkezeti ábra:
Rétegfelépítés: KF 01 jelölésű külső vasbeton fal utólagos külső oldali hőszigeteléssel (belülről fűtött)
2000 előtt épült épületek RÉTEGEK KINT
rétegvastagság [mm]
1.
fedőréteg
2.
EPS-F expandált polisztirol homlokzati hőszigetelő lemez
160
5
3.
ragasztóhabarcs
15
4.
meglévő külső vakolat
25
5.
meglévő vasbeton falazat
200
6.
meglévő felületkiegyenlítő réteg
2
RÉTEGEK BENT
80
2.3.6
Épületek utólagos hőszigetelése
2000 előtt épült épületek Oldalsó ablakcsatlakozás
Megjegyzések: Épületfizikai jellemzők: ! Homlokzati hőszigetelő rendszer beépítésével kapcsolatos tudnivalók: lásd a 2.3.1 fejezet (Vasbeton külső határoló fal utólagos külső oldali hőszigetelése). ! Az utólagos hőszigetelés eredményeképpen az U-érték (KF 01 külső fal esetében) 1,00 W/m²K-ról 0,19 W/m²K-ra javítható. ! Ausztriában lehetőség szerint felújítás esetén is be kell tartani az ÖNORM B 5320 (lásd forrásjegyzék: [OEN06]) szabvány előírásait. Ezek alapján a nyílászáró belső oldali csatlakozásnál lég- és párazáró, a külső oldalinál pedig huzatmentesítő és páraáteresztő hézagkitöltést kell létrehozni.
Gyakorlati kivitelezés: ! Homlokzati hőszigetelő rendszer beépítésével kapcsolatos tudnivalók: lásd a 2.3.1 fejezet (Vasbeton külső határoló fal utólagos külső oldali hőszigetelése). ! Javasolt ellenőrizni, hogy a bevilágító felület mérete megfelel-e az építészeti előírásoknak. ! A régi ablak, valamint a külső vakolat egy részének eltávolítását követően egy simára glettelt felületet képezünk. Ez elsősorban a felületi egyenetlenségek kitöltéseként fukcionál, valamint a hangszigetelő PUR-hab tapadását segíti elő. Az ablakot a hőhíd-hatás csökkentése érdekében helyezzük olyan kívülre, amennyire csak lehet. Az ablakok elhelyezéséhez optimális – úgy, mint a passzívházaknál – a hőszigetelés vonala (lásd: Hagyományos építésű passzívházak kézikönyve, forrásjegyzék: [SCH09]). A PUR-habot nem célszerű közvetlenül a vakolatlan falra felvinni, mert ez nem biztosít tartós tapadást. Az ablak és a fal közötti csatlakozási hézagot HFC-mentes hangszigetelő PUR habbal lehet tömíteni. ! Amennyire lehet, az ablakkeretet is fedje a hőszigetelés, úgy, hogy a szigetelés széle egészen az ablakig érjen. A csatlakozást vakolatcsatlakoztató léccel tömítsük esőállóan. Az ablak és a falazat közötti külső oldali csatlakozást tömíthetjük páraáteresztő és huzatmentesítő ragasztószalaggal. ! A vasbetonból készült szerkezetekben maga a vasbeton tölti be a levegőzáró réteg funkcióját. Ez a levegőzáró réteg az ablaktokhoz rugalmas (szilikon) fugatömítő zsinór és tömítő anyag alkalmazásával csatlakoztatható. ! A szilikon fugatömítő zsinór átmérőjét úgy válasszuk meg, hogy szorosan kitöltse a tömítendő hézagot. A hibás alkalmazást kerüljük el, és tartsuk be a gyártó előírásait. ! Megfelelően kivitelezett csatlakozási hézagtömítésekkel az új ablakok, a régi gerébtokos ablakokkal ellentétben, nagyfokú légzáró tulajdonsággal rendelkeznek. Annak érdekében, hogy a penészképződés stb. megelőzzük, a tulajdonosokkal minden esetben javasolt ismertetni a helyes szellőztetési módot. Egy másik, jóllehet, költségesebb megoldás a (központi vagy 81
2.3.6
Épületek utólagos hőszigetelése
2000 előtt épült épületek Oldalsó ablakcsatlakozás
decentrális) szellőztető berendezés beszerelése, amely normális esetben a folyamatos levegőcsere biztosításával megakadályozza a relatív páratartalom emelkedését, és hővisszanyeréses kivitelben fűtésre használható hőt is termel. További infomáció német nyelven: https://www.energie-tirol.at/fileadmin/static/broschueren/ ET_Broschuere_Richtig_Lueften.pdf (lásd forrásjegyzék: [ENE12]) ! Mindenképpen javasolt, hogy az ablakot beépítő szakember a kivitelezés szakaszában a tervrajzok mellé részletes szerkezeti rajzokat is biztosítson az ablak beépítéséhez, az összes csatlakozást beleértve. ! A tapasztalatok alapján az ablakbeépítő szerkezeti rajzai az alábbi, kiemelten fontos pontokra is ki kell, hogy térjenek: s árnyékoló (tekerőkar átvezetések, tok, oldalsó vezetősín helyigénye stb.) s homlokzati hőszigetelő rendszer (a hőszigetelés csatlakoztatása az ablakhoz, az árnyékolótokhoz, a vezetősínekhez, a vakolatba beépíthető vezetősíntartó konzolhoz stb.) s védőkorlát vagy tűzálló üveg
82
2.3.6
Épületek utólagos hőszigetelése
2.3.7
2000 előtt épült épületek Alsó ablakcsatlakozás
Alsó ablakcsatlakozás Szemléltető szerkezeti ábra:
A) változat szerkezeti ábra:
VAKOLATCSATLAKOZTATÓ LÉC HEYLETT RAGASZTÓSZALAG A BEÁZÁS ELLEN
83
2.3.7
Épületek utólagos hőszigetelése
2000 előtt épült épületek Alsó ablakcsatlakozás
Rétegfelépítés: KF 01 jelölésű külső vasbeton fal utólagos külső oldali hőszigeteléssel (belülről fűtött)
2000 előtt épült épületek RÉTEGEK KINT
rétegvastagság [mm]
1.
fedőréteg
5
2.
EPS-F expandált polisztirol homlokzati hőszigetelő lemez
160
3.
ragasztóhabarcs
15
4.
meglévő külső vakolat
25
5.
meglévő vasbeton falazat
200
6.
meglévő felületkiegyenlítő réteg
2
RÉTEGEK BENT
Megjegyzések: Épületfizikai jellemzők: ! Homlokzati hőszigetelő rendszer beépítésével kapcsolatos tudnivalók: lásd a 2.3.1 fejezet (Vasbeton külső határoló fal utólagos külső oldali hőszigetelése). ! Az ablak beépítésével kapcsolatos tudnivalók: lásd 2.3.6 fejezet (Oldalsó ablakcsatlakozás) ! Az utólagos hőszigetelés eredményeképpen az U-érték (KF 01 külső fal esetében) 1,00 W/m²K-ról 0,19 W/m²K-ra javítható.
Gyakorlati kivitelezés: ! Homlokzati hőszigetelő rendszer beépítésével kapcsolatos tudnivalók: lásd a 2.3.1 fejezet (Vasbeton külső határoló fal utólagos külső oldali hőszigetelése). ! Az ablak beépítésével kapcsolatos tudnivalók: lásd 2.3.6 fejezet (Oldalsó ablakcsatlakozás) ! Annak érdekében, hogy megakadályozzuk a lecsapódott párából vagy csapóesőből származó víz bejutását a külső párkány alatti, ablaktokot fedő hőszigetelés és az ablaktok között, javasolt vakolatcsatlakoztató léc vagy ragasztószalag alkalmazása (lásd: A) változat) ! A külső ablakpárkány bádogborítását pontszerűen, vagy vonal mentén a homlokzat széléhez 90°-kal rögzítsük, hogy ezzel a víz elfolyását biztosítsuk. A bádog alatti réteget megfelelő lejtéssel alakítsuk ki. A bádogpárkány kialakítására vonatkozó ausztriai előírások megtalálhatók az Ablakpárkány beépítési irányelvek hőszigetelő rendszereknél és vakolt homlokzatoknál című dokumentumban. (lásd forrásjegyzék: [FEN12]) ! Javaslat: ragasszunk fel tömítő szalagot is az ablaktok és a bádog párkány közé.
84
2.3.7
Épületek utólagos hőszigetelése
2.3.8
2000 előtt épült épületek Felső ablakcsatlakozás
Felső ablakcsatlakozás Első kivitelezési mód: duplatokos ablak min. 3 cm tokot fedő hőszigeteléssel
A) csomópont szerkezeti ábra:
ELŐREPRÉSELT TOMÍTŐ SZALAG
85
2.3.8
Épületek utólagos hőszigetelése
2000 előtt épült épületek Felső ablakcsatlakozás
2.3.8
Második kivitelezési mód: keskeny második tokkal rendelkező ablak, ablaktokot átfedő hőszigetelés nélkül
A) csomópont szerkezeti ábra:
B) csomópont szerkezeti ábra: PÁRAÁTERESZTŐ ÉS HUZATMENTESÍTŐ RAGASZTÓSZALAG
ÜGYELJÜNK ARRA, HOGY A TEKERŐKAR ÁTVEZETÉSE ELEGENDŐ TÁVOLSÁGRA LEGYEN A KÜLSŐ LERAGASZTÁSTÓL
ELŐREPRÉSELT TOMÍTŐ SZALAG
86
Épületek utólagos hőszigetelése
2000 előtt épült épületek Felső ablakcsatlakozás
Rétegfelépítés: KF 01 jelölésű külső vasbeton fal utólagos külső oldali hőszigeteléssel (belülről fűtött)
2000 előtt épült épületek RÉTEGEK KINT
rétegvastagság [mm]
1.
fedőréteg
5
2.
EPS-F expandált polisztirol homlokzati hőszigetelő lemez
160
3.
ragasztóhabarcs
15
4.
meglévő külső vakolat
25
5.
meglévő vasbeton falazat
200
6.
meglévő felületkiegyenlítő réteg
2
RÉTEGEK BENT
Megjegyzések: Épületfizikai jellemzők: ! Homlokzati hőszigetelő rendszer beépítésével kapcsolatos tudnivalók: lásd a 2.3.1 fejezet (Vasbeton külső határoló fal utólagos külső oldali hőszigetelése). ! Az ablak beépítésével kapcsolatos tudnivalók: lásd 2.3.6 fejezet (Oldalsó ablakcsatlakozás) ! Az utólagos hőszigetelés eredményeképpen az U-érték (KF 01 külső fal esetében) 1,00 W/m²K-ról 0,19 W/m²K-ra javítható.
Gyakorlati kivitelezés: ! Homlokzati hőszigetelő rendszer beépítésével kapcsolatos tudnivalók: lásd a 2.3.1 fejezet (Vasbeton külső határoló fal utólagos külső oldali hőszigetelése). ! Az ablak beépítésével kapcsolatos tudnivalók: lásd 2.3.6 fejezet (Oldalsó ablakcsatlakozás) ! Az árnyékoló tekerőkarjának átvezetéshez szigetelt golyóscsapágyat tartalmazó terméket használjunk a maximálisan pára- és levegőzáró kialakítás érdekében. Az ellenlemez szigetelése történhet habgumival. ! Első kivitelezési mód: a duplatokos ablak külső tokjának magassága úgy lett megválasztva, hogy lehetővé tegyen legalább 3 cm (tok és vakolat közötti csatlakozást) átfedő, a homlokzati szigeteléssel megegyező vastagságú hőszigetelést. Ennél keskenyebb fedő hőszigetelés nem javasolt, kivéve bizonyos egyedi eseteket (lásd: második kivitelezési mód). ! Második kivitelezési mód: a duplatokos ablak külső tokjának minimálisan szükséges magasságát a külső árnyékoló fajtájától, és az ahhoz tartozó esetleges tekerőkar átvezetéstől függően állapítjuk meg. Itt arra ügyeljünk, hogy a tekerőkar átvezetés számára készített furat folytán ne sérüljön meg a hézagtömítő ragasztószalag. Érdemes az ablakbeépítő által végzett tervezési folyamat során
87
2.3.8
Épületek utólagos hőszigetelése
2000 előtt épült épületek Felső ablakcsatlakozás
az így adódó geometriai adottságokat egyedileg górcső alá venni. Az itt bemutatottaktól eltérő kivitelezés is elképzelhető, de ezeket elkülönítetten kell vizsgálni. Ilyen esetek lehetnek például, ha az ablakokat nem cseréljük ki, vagy ha a magasított dupla tok a bevilágítási felület megfelelő méretezése miatt nem kivitelezhető.
88
2.3.8
Épületek utólagos hőszigetelése
2.3.9
2000 előtt épült épületek Épülethézagok
Épülethézagok Szemléltető szerkezeti ábra:
A) csomópont szerkezeti ábra: HŐSZIGETELŐ LEMEZEK KÖZÖTTI HÉZAGOK KITÖLTÉSE
DILATÁCIÓPROFIL
89
2.3.9
Épületek utólagos hőszigetelése
2000 előtt épült épületek Épülethézagok
Rétegfelépítés: KF 02 jelölésű külső köpenybeton fal utólagos külső oldali hőszigeteléssel (belülről fűtött)
2000 előtt épült épületek RÉTEGEK KINT
rétegvastagság [mm]
1.
fedőréteg
5
2.
EPS-F expandált polisztirol homlokzati hőszigetelő lemez
160
3.
ragasztóhabarcs
15
4.
meglévő külső vakolat
25
5.
meglévő köpenybeton falazat
250
6.
meglévő belső vakolat
15
RÉTEGEK BENT
ÉV 02 jelölésű köpenybeton épületválaszfal (mindkét oldalról fűtött)
2000 előtt épült épületek RÉTEGEK
rétegvastagság [mm]
1.
meglévő belső vakolat
15
2.
meglévő köpenybeton fal
250
3.
meglévő épülethézag
20
4.
meglévő köpenybeton fal
250
5.
meglévő belső vakolat
15
Megjegyzések: Épületfizikai jellemzők: ! Homlokzati hőszigetelő rendszer beépítésével kapcsolatos tudnivalók: lásd a 2.3.1 fejezet (Vasbeton külső határoló fal utólagos külső oldali hőszigetelése). ! Az utólagos hőszigetelés eredményeképpen az U-érték (KF 02 külső fal esetében) 1,00 W/m²K-ról 0,14 W/m²K-ra javítható.
Gyakorlati kivitelezés: ! Homlokzati hőszigetelő rendszer beépítésével kapcsolatos tudnivalók: lásd a 2.3.1 fejezet (Vasbeton külső határoló fal utólagos külső oldali hőszigetelése). ! A homlokzati hőszigetelő rendszerekkel összefüggő épülethézagok kialakításánál különösen ügyelni kell a csatlakozás csapóeső- és szélálló hézagtömítésre. A hőszigetelő lemezek megfelelő, pont-perem módszer alapján történő felragasztása esetén is oda kell figyelni, hogy ne cirkulálhasson a levegő a lemezek mögött.
90
2.3.9
Épületek utólagos hőszigetelése
2000 előtt épült épületek Erkély és loggia szigetelése
2.3.10 Erkély és loggia szigetelése Szemléltető szerkezeti ábra:
A) változat szerkezeti ábra:
91
2.3.10
Épületek utólagos hőszigetelése
2000 előtt épült épületek Erkély és loggia szigetelése
Rétegfelépítés: KF 01 jelölésű külső vasbeton fal utólagos külső oldali hőszigeteléssel (belülről fűtött)
2000 előtt épült épületek RÉTEGEK KINT
rétegvastagság [mm]
1.
fedőréteg
2.
EPS-F expandált polisztirol homlokzati hőszigetelő lemez
160
3.
ragasztóhabarcs
15
4.
meglévő külső vakolat
25
5.
meglévő vasbeton falazat
200
6.
5
meglévő felületkiegyenlítő réteg
2
RÉTEGEK BENT K 01 jelölésű közbenső födém (mindkét oldalról fűtött)
2000 előtt épült épületek RÉTEGEK FENT
rétegvastagság [mm]
1.
meglévő padlóburkolat
15
2.
meglévő cementesztrich (aljzatbeton)
50
3.
meglévő elválasztó réteg
4.
meglévő lépéshang szigetelő PE hablemez
5.
meglévő kiegyenlítő töltőanyag
30
6.
meglévő vasbeton födém
200
7.
meglévő felületkiegyenlítő réteg
5
2
RÉTEGEK LENT E 01 jelölésű utólag hőszigetelt erkélylemez (mindkét oldalról fűtetlen)
2000 előtt épült épületek RÉTEGEK FENT
rétegvastagság [mm]
beton- vagy kőlapok 3 cm átlagos vastagságú kavicságy 4/8 szemcseméretű kavicsból vagy zúzalékból védő-szűrő fátyol (vízlepergető, páraáteresztő)
35
50
6.
XPS-G polisztirol hőszigetelő lemez vízszigetelés: 1 réteg E-KV-4 + 1 réteg E-KV-5 bitumenes lemez (erkélyhez való, 4 és 5 mm-es elasztomerbitumenes lemez poliészterfátyol betéttel) meglévő öntött aszfalt
7.
meglévő vízszigetelő réteg
8.
meglévő, 3-6 cm átlagos vastagságú lejtbeton
45
9.
meglévő vasbeton lemez
200
10.
ragasztóhabarcs
15
11.
kőzetgyapot
80
12.
fedőréteg
5
1. 2. 3. 4. 5.
RÉTEGEK LENT
92
50
9 20
2.3.10
Épületek utólagos hőszigetelése
2000 előtt épült épületek Erkély és loggia szigetelése
Megjegyzések: Épületfizikai jellemzők: ! Homlokzati hőszigetelő rendszer beépítésével kapcsolatos tudnivalók: lásd a 2.3.1 fejezet (Vasbeton külső határoló fal utólagos külső oldali hőszigetelése). ! Az erkélyajtó beépítésével kapcsolatos tudnivalók: lásd 2.3.6 fejezet (Oldalsó ablakcsatlakozás) ! Az utólagos hőszigetelés eredményeképpen az U-érték (KF 01 külső fal esetében) 1,00 W/m²K-ról 0,19 W/m²K-ra javítható.
Gyakorlati kivitelezés: ! Homlokzati hőszigetelő rendszer beépítésével kapcsolatos tudnivalók: lásd a 2.3.1 fejezet (Vasbeton külső határoló fal utólagos külső oldali hőszigetelése). ! Az erkélyajtó beépítésével kapcsolatos tudnivalók: lásd 2.3.6 fejezet (Oldalsó ablakcsatlakozás) ! Az erkélylemez teherbíró képességét az új rétegek beépítése következtében megváltozó terhelési viszonyok figyelembe vételével szakemberrel ellenőriztessük. ! Amennyiben az erkélylemez kinyúlása kevesebb, mint kb. 1 m, javasolt a lemez frontoldalát is hőszigetelni (lásd A) csomópont). Ha ez megtörtént, akkor gondoskodnunk kell a korlát termikus elkülönítéséről is. Amennyiben a kinyúlás több mint kb. 1,5 m, az erkélylemez frontoldali hőszigetelése már nem elég hatékony, ezért – a hőhíd-hatás kiküszöbölésének szándékától függően – el is hagyható. ! Abban a szokványos esetben, ha nem kerül hőszigetelés az erkélylemez frontoldalára, lehetőség van ereszcsatorna beépítésére. Ausztriában nem árt tudni, hogy Bécsben például nem megengedett a közterületre történő csapadékvíz-elvezetés, ezt ott a tervezésnél figyelembe kell venni. ! Az A) változat esetében (hőszigetelt erkélylemez front) a vízelvezetés két kifolyó (polisztirol lemez és bitumenes lemez felett), illetve az ereszcsatorna segítségével történik. ! Az erkélyajtó előtt javasolt rácsos folyóka beépítése, mert ez csapóeső esetén is biztosítja a víz elvezetését az ajtótól. A folyóka a fordított rétegrendre (hőszigetelés-vízszigetelés) vezeti a vizet, ami esetleg lecsöpög a frontoldalon, illetve belefolyik az ereszcsatornába. ! Javaslat: tömítő szalag felragasztása az ajtótok és az alumínium lemez közé. ! Az alumínium burkolat lépésálló és csúszásgátló lemezből készüljön.
93
2.3.10
Épületek utólagos hőszigetelése
2000 előtt épült épületek Alátámasztott erkély / loggia
2.3.11 Alátámasztott erkély / loggia Szemléltető szerkezeti ábra:
A) csomópont szerkezeti ábra:
VAKOLATCSATLAKOZTATÓ LÉC ACÉL ELVÉDŐ (GYÁRILAG SZERELT, TERMIKUSAN LEVÁLASZTOTT)
PÁRAÁTERESZTŐ ÉS HUZATMENTESÍTŐ RAGASZTÓSZALAG
94
2.3.11
Épületek utólagos hőszigetelése
2000 előtt épült épületek Alátámasztott erkély / loggia
Rétegfelépítés: KF 01 jelölésű külső vasbeton fal utólagos külső oldali hőszigeteléssel (belülről fűtött)
2000 előtt épült épületek RÉTEGEK KINT
rétegvastagság [mm]
1.
fedőréteg
2.
EPS-F expandált polisztirol homlokzati hőszigetelő lemez
160
3.
ragasztóhabarcs
15
4.
meglévő külső vakolat
25
5.
meglévő vasbeton falazat
200
6.
5
meglévő felületkiegyenlítő réteg
2
RÉTEGEK BENT K 01 jelölésű közbenső födém (mindkét oldalról fűtött)
2000 előtt épült épületek RÉTEGEK FENT
rétegvastagság [mm]
1.
meglévő padlóburkolat
15
2.
meglévő cementesztrich (aljzatbeton)
50
3.
meglévő elválasztó réteg
4.
meglévő lépéshang szigetelő PE hablemez
5.
meglévő kiegyenlítő töltőanyag
30
6.
meglévő vasbeton födém
200
7.
meglévő felületkiegyenlítő réteg
5
2
RÉTEGEK LENT L 01 jelölésű alátámasztott erkély/ loggia
2000 előtt épült épületek RÉTEGEK FENT
rétegvastagság [mm]
1.
fedőréteg
5
2.
50-70 mm-es kéregbeton lejtéssel
60
3.
trapézlemez
55
4.
HEB acélgerenda
140
burkolólap
10
5.
RÉTEGEK LENT
95
2.3.11
Épületek utólagos hőszigetelése
2000 előtt épült épületek Alátámasztott erkély / loggia
Megjegyzések: Épületfizikai jellemzők: ! Homlokzati hőszigetelő rendszer beépítésével kapcsolatos tudnivalók: lásd a 2.3.1 fejezet (Vasbeton külső határoló fal utólagos külső oldali hőszigetelése). ! Az erkélyajtó beépítésével kapcsolatos tudnivalók: lásd 2.3.6 fejezet (Oldalsó ablakcsatlakozás) ! Az erkélyajtótok alsó csatlakozásánál is törekedjünk minél magasabbra vinni a hőszigetelést. ! Az utólagos hőszigetelés eredményeképpen az U-érték (KF 01 külső fal esetében) 1,00 W/m²K-ról 0,19 W/m²K-ra javítható.
Gyakorlati kivitelezés: ! Homlokzati hőszigetelő rendszer beépítésével kapcsolatos tudnivalók: lásd a 2.3.1 fejezet (Vasbeton külső határoló fal utólagos külső oldali hőszigetelése). ! Az erkélyajtó beépítésével kapcsolatos tudnivalók: lásd 2.3.6 fejezet (Oldalsó ablakcsatlakozás) ! Az alátámasztott erkély, illetve loggia méretezését statikailag meg kell vizsgálni. ! Az alumínium lemez alatti polisztirol éket hálózzuk, gletteljük és csiszoljuk, hogy az esővíz és a pára lefolyjon róla. Az erkélyajtótok alsó csatlakozásánál lévő hőszigetelő éket takarhatjuk lépésálló alumínium bordás lemezzel. Ezt úgy kell kivitelezni, hogy a terhelést a két felfekvési pont biztonságosan elvezesse. A terhelés a falazatba is elvezethető az alumínium lemez alatti polisztirol éken keresztül. Ennél a kivitelezési módnál ügyelni kell arra, hogy ne érje nyomásterhelés az alatta lévő homlokzati hőszigetelést. ! Javaslat: tömítő szalag felragasztása az ajtótok és az alumínium lemez közé.
96
2.3.11
Épületek utólagos hőszigetelése
2000 előtt épült épületek Loggia beépítése
2.3.12 Loggia beépítése Szemléltető szerkezeti ábra:
97
2.3.12
Épületek utólagos hőszigetelése
2000 előtt épült épületek Loggia beépítése
1. sz. csomóponti rajz – lásd a 2.3.7 fejezetet is
A) változat szerkezeti ábra: VAKOLATCSATLAKOZTATÓ LÉC HEYLETT RAGASZTÓSZALAG A BEÁZÁS ELLEN
98
2.3.12
Épületek utólagos hőszigetelése
2000 előtt épült épületek Loggia beépítése
2.sz csomóponti rajz – lásd a 2.3.8 fejezetet is:
A) csomópont szerkezeti ábra:
ELŐREPRÉSELT TOMÍTŐ SZALAG
99
2.3.12
Épületek utólagos hőszigetelése
2000 előtt épült épületek Loggia beépítése
Rétegfelépítés: KF 02 jelölésű külső köpenybeton fal utólagos külső oldali hőszigeteléssel (belülről fűtött)
2000 előtt épült épületek RÉTEGEK KINT
rétegvastagság [mm]
1.
fedőréteg
5
2.
EPS-F expandált polisztirol homlokzati hőszigetelő lemez
160
3.
ragasztóhabarcs
15
4.
meglévő külső vakolat
25
5.
meglévő köpenybeton falazat
250
6.
meglévő belső vakolat
15
RÉTEGEK BENT KF01b jelölésű loggia külső vasbeton fal utólagos külső oldali hőszigeteléssel (belülről fűtött)
2000 előtt épült épületek RÉTEGEK KÍNT
rétegvastagság [mm]
1.
fedőréteg
2.
EPS-F expandált polisztirol homlokzati hőszigetelő lemez
160
3.
ragasztóhabarcs
15
4.
meglévő külső vakolat
25
5.
meglévő vasbeton falazat
180
6.
5
meglévő felületkiegyenlítő réteg
2
RÉTEGEK BENT K 01 jelölésű közbenső födém (mindkét oldalról fűtött)
2000 előtt épült épületek RÉTEGEK FENT
rétegvastagság [mm]
1.
meglévő padlóburkolat
15
2.
meglévő cementesztrich (aljzatbeton)
50
3.
meglévő elválasztó réteg
4.
meglévő lépéshang szigetelő PE hablemez
5
5.
meglévő kiegyenlítő töltőanyag
30
6.
meglévő vasbeton födém
200
7.
meglévő felületkiegyenlítő réteg
2
RÉTEGEK LENT
100
2.3.12
Épületek utólagos hőszigetelése
2000 előtt épült épületek Loggia beépítése
Rétegfelépítés: L 02 jelölésű födém beépített loggián
2000 előtt épült épületek RÉTEGEK KÍNT
rétegvastagság [mm]
1.
padlóburkolat
15
2.
cementesztrich (aljzatbeton)
50
3.
PE fólia
4.
EPS-T 33/30 lépésálló expandált polisztirol keményhab hőszigetelő lemez (max. terhelhetőség 650 kg/m2)
5.
párafékező fólia ragasztott vagy forrasztott átlapolással Sd-érték >= 120 m
6.
5-8 cm átlagos vastagságú polisztirol alapú könnyűbeton,
65
7.
meglévő, 3-6 cm átlagos vastagságú lejtbeton
45
8.
meglévő vasbeton födém
200
9.
ragasztóhabarcs
15
10.
MW-PT kőzetgyapot
160
11.
fedőréteg
30
5
RÉTEGEK BENT T 01 jelölésű fordított rétegrendű lapos tető (külső levegőhöz viszonyítva meleg)
2000 előtt épült épületek RÉTEGEK FENT
rétegvastagság [mm]
1.
16/32 frakciójú kavicsburkolat megerősített szegéllyel, vagy szükség szerint burkolólap, lehetséges rétegvastagság pl. 7-10 cm
2.
védő-szűrő fátyol (vízlepergető, páraáteresztő)
3.
XPS-G polisztirol hőszigetelő lemez
4.
vízszigetelés: 1 réteg E-KV-4 + 1 réteg E-KV-5 bitumenes lemez (erkélyhez való, 4 és 5 mm-es elasztomerbitumenes lemez poliészterfátyol betéttel)
5.
alapozó
6.
3-6 cm átlagos vastagságú lejtbeton
45
7.
meglévő vasbeton födém
200
8.
felületkiegyenlítő réteg
85
200 9
2
RÉTEGEK LENT
101
2.3.12
Épületek utólagos hőszigetelése
2000 előtt épült épületek Loggia beépítése
Megjegyzések: Épületfizikai jellemzők: ! Homlokzati hőszigetelő rendszer beépítésével kapcsolatos tudnivalók: lásd a 2.3.1 fejezet (Vasbeton külső határoló fal utólagos külső oldali hőszigetelése). ! 1. sz. csomóponti rajz: az ablak beépítésével kapcsolatos tudnivalók: lásd 2.3.6 fejezet (Oldalsó ablakcsatlakozás) és 2.3.7 fejezet (Alsó ablakcsatlakozás) ! 2. sz. csomóponti rajz: az ablak beépítésével kapcsolatos tudnivalók: lásd 2.3.6 fejezet (Oldalsó ablakcsatlakozás) és 2.3.8 fejezet (Felső ablakcsatlakozás) ! Az utólagos hőszigetelés eredményeképpen az U-értékek alábbiak szerint csökkenthetők: s KF 02 külső fal esetében: 1,00 W/m²K-ról 0,14 W/m²K-ra s KF 01B külső fal esetében: 1,00 W/m²K-ról 0,19 W/m²K-ra s L 02 beépített loggia födém esetében: 1,00 W/m²K-ról 0,17 W/m²K-ra s T 01 lapos tető esetében: 0,71 W/m²K-ról 0,18 W/m²K-ra
Gyakorlati kivitelezés: ! Homlokzati hőszigetelő rendszer beépítésével kapcsolatos tudnivalók: lásd a 2.3.1 fejezet (Vasbeton külső határoló fal utólagos külső oldali hőszigetelése). ! 1. sz. csomóponti rajz: az ablak beépítésével kapcsolatos tudnivalók: lásd 2.3.6 fejezet (Oldalsó ablakcsatlakozás) és 2.3.7 fejezet (Alsó ablakcsatlakozás) ! 2. sz. csomóponti rajz: az ablak beépítésével kapcsolatos tudnivalók: lásd 2.3.6 fejezet (Oldalsó ablakcsatlakozás) és 2.3.8 fejezet (Felső ablakcsatlakozás)
102
2.3.12
Épületek utólagos hőszigetelése
3.
Forrásjegyzék
Forrásjegyzék [ECO12]
Energie-Control Austria honlapja http://propellets.at, 2012. szeptember
[ENE12]
Energie Tirol honlapja, „Richtig lüften!“ tájékoztató füzet https://www.energie-tirol.at/fileadmin/static/broschueren/ET_ Broschuere_Richtig_Lueften.pdf2012. augusztus
[FAS12]
fastenergy honlap http://www.fastenergy.at/ 2012. szeptember
[FEN12]
Exel, R.; Glaser, D.; et al.: Richtlinie für den Einbau von Fensterbänken bei WDVS- und Putzfassaden, 1/2012 kiadás, Österreichische Arbeitsgemeinschaft Fensterbank (Hrsg.), Burgauberg 2012
[OEN06]
ÖNORM B 5320: „Bauanschlussfuge für Fenster, Fenstertüren und Türen in Außenbauteilen – Grundlagen für die Planung und Ausführung“, 2006-09-01kiadás
[OEN07]
ÖNORM EN ISO 15927-6: „Wärme- und feuchteschutztechnisches Verhalten von Gebäuden - Berechnung und Darstellung von Klimadaten - Teil 6: Akkumulierte Temperaturdifferenzen (Gradtage)“, 2007-12-01 kiadás
[OEN09]
ÖNORM B 6124: „Dübel für Außenwand-WärmedämmVerbundsysteme“, 2009-02-01 kiadás
[OEN10a]
ÖNORM B 6000: „Werkmäßig hergestellte Dämmstoffe für den Wärme- und/oder Schallschutz im Hochbau - Arten und Anwendung“, 2010-01-01 kiadás
[OEN10b]
ÖNORM B 8110-6: „Wärmeschutz im Hochbau, Teil 6: Grundlagen und Nachweisverfahren - Heizwärmebedarf und Kühlbedarf“, 2010-01-01 kiadás
[OEN11a]
ÖNORM B 6410: „Außenwand-Wärmedämm-Verbundsysteme Verarbeitung“, 2011-09-01 kiadás
[OEN11b]
ÖNORM B 6400: „Außenwand-Wärmedämm-Verbundsysteme Planung“, 2011-09-01 kiadás
103
3
Épületek utólagos hőszigetelése
Forrásjegyzék
[OIB07]
Leitfaden Energietechnisches Verhalten von Gebäuden, OIB Österreichisches Institut für Bautechnik 2.6 verzió, 2007 április
[PEL12]
proPellets Austria - Netzwerk zur Förderung der Verbreitung von Pelletsheizungen honlapja http://propellets.at, 2012. szeptember
[PRO12]
Passivhausfenster GmbH honlapja http://www.propassivhausfenster.net, 2012. augusztus
[SCH09]
Schöberl, H.; Lang, C.; Fechner, J.; et al.: Handbuch für EinfamilienPassivhäuser in Massivbauweise, Energie der Zukunft Bericht, Bécs, 2009
[SPL12]
Serviceplus – das Tiroler Handwerkernetzwerk honlapja http://www.s-plus.at/tipps/bautechnischetipps/ heizkosteneinsparung/index.php, 2012. szeptember
[VAR11]
VAR 2011 – Verarbeitungsrichtlinie für Wärmedämmverbundsysteme – Technische Richtlinien und Detailzeichnungen; Qualitätsgruppe Wärmedämmsysteme (http://www.waermedaemmsysteme.at), Bécs, 2011
[WDVS12]
Gütegemeinschaft WDVS-Fachbetrieb honlapja http://www.wdvsfachbetrieb.at/downloads, 2012. augusztus
104
3