Építészet- méretek megadásának módja a terveken

11244-12 Ingatlanközvetítő feladatai/műszaki ismeretek ÉPÜLETSZERKEZETEK, ÉPÍTÉSI ANYAGOK Az építési tevékenység folyamata, sorrendje Az építési folyamat két fő szakasza: 1. Előkészítés:

pénzügyi tervezés:közgazdasági szakember, banki munkatárs, pályázatíró, stb. műszaki tervezés: építész-, statikus-, gépész-, villamosmérnök tervezők, stb. vázlat terv, projekt terv, engedélyterv, kiviteli tervek, organizációs tervek építési terület előkészítése (felvonulás)

2. Megvalósítás: alépítményi munkák: (földmunka, alapozás munkái-víztelenítés) szakmunkák (kőműves, vasbetonszerelő, víz-csatorna szerelő, stb.), segédmunkások felépítményi munkák: (teherhordó szerkezet megépítése, pl falazat, tetőszerkezet) kőműves, ács, vasbeton-szerelő, stb. befejező munkák:

(komfortossá, kényelmessé, lakhatóvá teszi az épületet) kőműves (vakolás, válaszfalak, stb.), festő, épületasztalos, épületlakatos, burkoló, épületszobrász, stb., víz-gáz-fűtés szerelő, villanyszerelő

ha nem áll rendelkezésre tervdokumentáció…… felmérés:

szabadkézi vázlatrajz, méretek rögzítése, tervrajzolás szükséges eszközök pl. lézeres távolságmérő

Építészet- méretek megadásának módja a terveken Méretarány: 

valós méret: M=1:1

Készítette: Pannon Oktatási Központ Kft NMH Nysz: E-000238/2014 Al: 2402

 

kicsinyítés: M=1:2, M 1:5, M= 1:10, M= 1:20, stb... nagyítás: M =2:1, M= 5:1, M= 10:1, M= 20:1, stb… gyakorlás tanteremben: méretarány

valós méret

méretarány

12 m

M=1:100 M= 1:10 M=1:2 M=1:50 M=1:20

38 cm 10 cm 32,50 m

rajzi méret

3,5 cm 0,15 m=15 cm

M=1:200

3, 25 cm 3,50 cm

valós méret

méretarány

rajzi méret

12 m 35 cm 0,30m=30 cm 38 cm 10 cm 32,50 m 700 cm=7 m

M=1:100 M= 1:10 M=1:2 M=1:50 M=1:20 M=1:1000 M=1:200

0,12m=12 cm 3,5 cm 0,15 m=15 cm 0,76 cm=7,6 mm 0,50 cm=5 mm 3, 25 cm 3,50 cm

tervolvasási feladatok, gyakran előforduló kérdések 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

Rajzolja le az északjelet, mely az északi irányt mutatja az alaprajzon! Milyen vastag a teherhordó fal? Milyen vastag a válaszfal? Hány beltéri ajtó van? Hány kültéri ajtó van? Hány kémény van az épületben? Hány ablak van a terven? Rajzold le a legnagyobb ablak egyikét a hozzá tartozó méretjelölésekkel együtt! Mit jelent a pm 90 jelölés az ablakok esetében? Hány jobbos és hány balos ajtót találunk? a. jobbos: b. balos:

11 Számoljuk ki az épület teljes (bruttó, azaz a falazatokkal együtt számított) alapterületét, vagyis hány m2-t fed le a telekből?

1

HF: kiadott alaprajz másolása (beadás: csütörtök)


2 HF: otthonunk felmérése ( alakhelyes vázlatrajz, méretek feltüntetésealaprajz rajzolása M=1:100) (beadás: hétfő) Szabadkézi műszaki rajz/vázlat készítése kötelező informális tartalommal, tervértelmezés, tervolvasás.

Építési anyagok Az építőanyagok eredete, felépítése és szerkezete csoportosításuk 1. Eredetük szerint: természetes: fa, agyag, jég, nád, homok, kavics, kő, parafa mesterséges: kerámia, cement, beton, építési mész, acél, stb. MŰANYAGOK!!! 2. Kémiai alaptulajdonságok alapján a) szerves építőanyagokat: fa, parafa, növényi rost, műanyagok, stb. b) szervetlen építőanyagokat: kő, fémek, beton, üveg, stb.

3. Fizikai tulajdonságok alapján  halmazállapot szerint léteznek: o szilárd anyagok (kő, beton, fémek, stb.) és o folyékony anyagok.  a pórustartalom szerint lehetnek: o porózus - nyílt és zárt pórusú - anyagok, (üveggyapot, fa, nikecell. stb.) o tömör anyagok (gránit, fémek, üveg, stb.)  az anyagoknak a teherhordásban viselt szerepe szerint megkülönböztetünk: o teherviselő, vagy szerkezeti anyagokat, például acél, beton, fa, stb o egyéb anyagokat, például hő-, hang-, vízszigetelő stb. anyagokat.

 az építőanyagaink felépítése szerint megkülönböztetünk: o egynemű (homogén) anyagokat, például a fémek, a kő, stb. o összetett anyagokat, mint például a beton és a habarcs, o szemcsés anyagokat, mint pl. a homok, kavics stb., o szál és rost erősítésű anyagokat, amelyek egyik legrégebbi képviselője az

acéllal erősített ún. vasbeton, míg újabb képviselői az üveg-, műanyag-, vagy o

szénszálakkal erősített, illetve a vágott acél, üveg vagy műanyag szálakat tartalmazó anyagok, amelyeket kompozitoknak neveznek, szálakból és rostokból készített anyagokat, például az ásványgyapotból, üveggyapotból készített hő-, és hangszigetelő anyagokat,


o

rétegelt anyagkombinációkat, mint például a rétegelt lemezek, amelyeket fafurnérok összeragasztása által nyernek

AZ ÉPÍTŐANYAGOK TULAJDONSÁGAI a. Kémiai tul. (meghatározza az anyag tulajdonságait, ásványi összetétel, stb.) b. Fizikai tul. (tömeg, tömegeloszlás, sűrűség, porozitás, stb.) Fizikai tulajdonságok a tömegeloszlással kapcsolatos fogalmak, a hidrotechnikai, a hőtechnikai, a hangtechnikai, az elektromos tulajdonságok. c. Szilárdsági tulajdonságok (a fizikai és kémiai tulajdonságtól függ, nyomószilárdság, stb.) o Nyomószilárdság o Húzószilárdság o Hajlítószilárdság o Nyírószilárdság o Tapadószilárdság d. Alakváltozási tulajdonságok (rugalmassági modulus, rugalmas alakváltozás, maradó alakváltozás, szívósság, stb.) o Alakváltozás o Keménység: a legismertebb a Mohs-féle skála: 1. zsírkő 2. gipsz v. kősó, 3. kalcit, 4. fluorit, 5. apatit, 6. földpát, 7. kvarc, 8. berill v. topáz, 9. korund. 10. gyémánt

e. Időállósági tulajdonság (tervezés során figyelembe vett idő, pl.: hidak esetében min. 50 évre terveznek, tartósság) o Kopásellenállás: felületek koptató hatásokkal szembeni ellenálló képessége. o Fáradás: Időben ismétlődő terhelés hatására bekövetkező törés f. Hidrotechnikai tulajdonságok o Víztartalom o Vízfelvétel o Páradiffúzió o Fagyállóság

g. Hőtechnikai tulajdonságok: o Hővezetés o Hőtágulás o Építőanyagok tűzállósága – éghetősége h. Megmunkálhatósági tulajdonságok (kovácsolhatóság, faraghatóság, formázhatóság, stb.)


i. Speciális tulajdonságok (esztétika, szín, ár, …)

Természetes építőanyagok építési fa/hajlított keményfa vályog kőzetek/építőkövek üledékes kőzetek vulkanikus/vulkáni, más néven magmás kőzetek átalakult/metamorf kőzetek

1 2 3 a. b. c.

Legfontosabb üledékes kőzetünk a mészkő: beton alapanyaga, építési mész, építőkő Nád az építészetben - fűféle - teste üreges henger, a benne lévő levegő miatt jó hőszigetelő - rugalmas - éghető Jég az építészetben -

eszkimók tradicionális építőanyaga

Mestreséges építőanyagok

ÉPÍTÉSI KERÁMIÁK Alapanyaga az agyag: üledékes kőzet

1

2 Az agyag nedves állapotban gyúrható, szabadon alakítható, kiszáradva viszont szilárd, de nem vízálló. Kiégetés után vízálló, ellenálló kőszerű anyagot kapunk. 3    

Agyagféleségek Téglaagyag Fazekas agyag Tűzálló agyag Kaolin


4

Kerámiatermékek gyártása

Az agyag kiválasztása és előkészítése Formázás Szárítás Égetés (Mázazás, festés (vagy égetés előtt, vagy égetés után és újraégetikkétszer égetett))

5

Építőipari kerámiatermékek

téglaféleségek és falazóelemek falburkoló téglák kerámia cserepek tetőcserép típusok padlásburkoló tégla: rusztikus felületek burkolására alkalmas, nem fagyálló és mérsékelten kopásálló kábeltégla: földkábelek védelme érdekében helyezik el a kábel fölött kerítéstégla

Építési kötőanyagok 1

Milyen kötőanyagokról hallottunk? cement, mész, gipsz, agyag, bitumen, gyanta, kátrány, magnézia-vízüveg, enyv, magnézia, műanyag

Kötőanyagnak nevezzük azokat az anyagokat, melyek kémiai, vagy fizikai folyamatok következtében képesek folyékony, vagy pépes állapotból szilárd állapotba átalakulni. A kötőanyagok ezzel összetartják a különböző adalékanyagokat.

2

Kötőanyagok csoportosítása  eredet szerint:  természetes (régebben ezeket használták)  mesterséges (az építőiparban leggyakrabban)






ásványi összetétel alapján:  szervetlen (mész, gipsz, cement, stb.)  szerves (bitumen, kátrány, olaj, enyv, gyanták) halmazállapotuk szerint:  



folyékony (pl. gyanták) szilárd/porszerű (először vízzel, vagy más folyadékkal kell keverni: pl. mész, cement)

szilárdulásuk körülménye alapján nem hidraulikus (levegőn szilárdulók, pl. mész, gipsz) hirdaulikus (levegőn és vízben is szilárdul, pl. cement)

Beton, vasbeton A beton kötőanyagból (cement) és adalékanyagokból (pl. homokos kavics, kőzúzalék, egyéb anyagok) álló, a hidratáció hatására megszilárduló mesterséges építőanyag. (latinból: concretus (beton) – összekevert, összenőtt) Összetétele:  cement  adalékanyag  keverővíz + adalékszerek (vegyszerek a beton tulajdonságait módosítják: pl. kötésgyorsító, kötéslassító, stb.) A vasbeton betonból és a betonba ágyazott acélbetétekből álló építőanyag. A beton és a vasbeton a világon a legelterjedtebb építőanyag, mivel kivitelezése viszonylag egyszerű és a készítéséhez felhasznált anyagok olcsóak, valamint a vasbeton szerkezetek alig igényelnek karbantartást. A vasbetonban általában a nyomófeszültséget a beton veszi fel, ugyanis a beton a nyomásnak jól ellenáll. A beton húzószilárdsága viszont kicsi, így a szerkezetek azon részeibe, ahol húzófeszültség ébred, acélbetéteket helyeznek A vasbeton előnyei:   

Viszonylag alacsony építési költségek különleges tűz elleni védelmet nem igényel Lényegesen merevebbek, mint például a fa- vagy az acélszerkezetek


  

Alacsony fenntartási költségek, de a sózással szemben védeni kell (síkosság esetén) Az alapanyagok sok helyen hozzáférhetőek, egyszerűen szállíthatóak tetszőleges alakban elkészíthetőek

A vasbeton hátrányai:   

alacsony húzószilárdság: hajlamosak a repedésre betonozás előtt zsaluzatot kell készíteni utólag átalakítani nehézkes

Habarcs 1

A habarcs fogalma

A habarcs, általában finomszemcséjű adalékanyagnak (max. 4-5 mm) (homok-bánya-, folyami), kötőanyagnak és esetleg adalékszereknek, valamint víznek olyan keveréke, amely friss állapotban kenhető vagy önthető, földnedvesen teríthető, később megszilárdul. A habarcsok fajtái, a felhasznált kötőanyagok szerint 

 

mészhabarcsok építési mész: mészpép, porrá oltott mész, vagy őrölt égetett mész a kötőanyag. Javított mészhabarcsok azok, amelyekben kötőanyagként az építési mészen kívül hidraulit vagy 200 kg/m3-nél kevesebb portland-cementtel egyenértékű cement is van. cementhabarcsok legalább 200 kg/m3 portland-cement, illetve ezzel egyenértékű heterogén cement és legfeljebb 0,1 m3/m3 mészpép van. gipsz és gipszes habarcsokGipszes habarcsok azok, amelyekben kötőanyagként építési mészen kívül 200 kg/m3-nél kevesebb gipsz van.

alkalmazási terület falazó habarcsok vakoló habarcsok ágyazó és burkoló habarcsok vízzáró habarcsok injektáló habarcsok Készítette: Pannon Oktatási Központ Kft NMH Nysz: E-000238/2014 Al: 2402

hőszigetelő habarcsok sugárvédő habarcsok

A leggyakrabban használt mész és javított mészhabarcsok készítéséhez tehát homok (bánya- és folyami) ; cement , mész , adalékszerek és keverővíz szükséges.

Mesterséges kövek Mészhomok tégla:

1

Összetétele:   

finomra őrölt mész vagy mészhidrát, homok és víz keveréke,

autokláv szilárdítással készül Tulajdonságok:      

2

nagy szilárdság, alacsony nedvességtartalom, lassabban veszi fel és adja le a vizet nehéz dolgozni vele jó akusztikai adottságok, nagy sűrűség, méreteik pontosabbak, mert nem égetik!!!! Műkő: vasalt magbeton és felületi műkő réteg, színezhető, felülete megmunkálható kötőanyag: portlandcement (nagy szilárdságú),


adalékanyag: fagyálló mészkő, vagy kőzúzalék, cementálló festékkel lehet színezni Különleges műkövek: Műmárvány (márványzúzalék az alapanyaga), Terazzo (szemcsék elhelyezkedése jól látható)

Azbesztcement (pl. régi pala):

3   

azbesztszál (természetben található, éghetetlen kristályos anyag) cement víz

Magyarországon és számos országokban betiltották gyártásukat a szálakat műanyaggal, acéllal, üveggel vagy szénszálakkal helyettesítik. Beton és vasbeton elemek:

4      

Kézi falazóblokkok Födémszerkezeti elemek: feszített gerendák és béléstestek Födémpallók Zsaluzóelemek Nyílásáthidalók Homlokzatburkolatok: belső és külső épületfalak, lábazatok, kerítés lábazatok, oszlopok rögzítésük: ragasztással vagy rögzítő elemekkel



Egyéb elemek: kémény és szellőzőelemek, idomcserepek, szegély, hófogó idomok, kerítéselemek, járdalapok, útszegély, térburkoló elemek, mélyépítési elemek, csövek, előre gyártott térelemek, műtárgyépítési elemek, közlekedésépítési elemek.

Fémek Tulajdonságok: fémes fény, a szabad elektronok jó elektromos vezetőképesség, jó hővezető-képesség és általában jó alakíthatóság.


A gyakorlatban használt fémek nagy része ötvözet két vagy több fém, fémtermészetű anyag vagy nemfémes elem összeolvasztása célja: az anyag tulajdonságainak javítása. Az ötvöztek alapanyagai: vas (Fe), réz (Cu), alumínium (Al), cink (Zn), ólom (Pb), ón (Sn), magnézium (Mg). fémes ötvözők:króm (Cr), nikkel (Ni), titán (Ti), vanádium (V), volfram (W), kobalt (Co), mangán (Mn) stb., nemfémes ötvözők: közül a szén (C), foszfor (P),kén (S), szilícium (Si). Nyersvas és öntöttvas acél előállítása: vasércbőlkohókban nyersvas acél Kohósalak felhasználása: útépítési célokra, adalék betonokhoz habosított kohósalak: könnyűbetonok adalékanyaga salak rostok: hőszigetelés, hangszigetelés

Acél Az acélgyártás tulajdonképpen a nyersvas megtisztítása a szennyezőanyagoktól, valamint igény szerinti ötvözés. Építőipari felhasználás: betonacél  melegen hengerelt acél felületi kiképzésük: nyílbordázott és csavarbordázott 6-8-10-12… mm átmérőjűek, a 6-os vasat tekercsben, a többit szálakban értékesítik. betonacél háló: a háló 4-6 mm átmérőjű (általában sima felületű) acélokból készül, melyeket a csomópontoknál hegesztenek. feszítőhuzalok, feszítőbetétek: olyan különleges acélbetétek, melyeket megfeszítve építenek a betonszerkezetbe

Alumínium bauxitból állítják elő Az első lépcsőben a fehér porszerű timföldet, valamint melléktermékként a vörösiszapot, melynek vas és nehézfém tartalma igen jelentős (a vörösiszap tározók komoly táj- és természetvédelmi problémát jelentenek). A második lépcsője: timföld elektrolízisével nyerik a fémet. Tulajdonságai: Korrózióra kevésbé érzékeny. Készítette: Pannon Oktatási Központ Kft NMH Nysz: E-000238/2014 Al: 2402

Könnyű, kevésbé nagy szilárdságú. Ötvözetlen és ötvözött formában egyaránt felhasználható. Könnyen megmunkálható és rosszul önthető. Az alumínium hideg és melegalakítása hasonló a vaséhoz. Hengerléssel lemezeket, szalagokat, fóliákat, húzással változatos profilokat, rudakat állítnak elő. Építőipari felhasználása:  alumínium nyílászárók,  eresz- és csatornacsövekről,  tetőfedő anyagok,  lemezek,  könnyűszerkezetes csarnokok

Réz A tiszta réz vörös színű, fólia és huzal is készíthető belőle. Oxidja zöld, mely a fém felületén zöldes patinaréteget hoz létre és megvédi az anyagot a további korróziótól. A vörösréz savaknak, lúgoknak ellenáll, igen jó elektromos vezető ezért legnagyobb felhasználója a villamosipar. Az építőipari felhasználás: bádogos munkákpl. Parlament, Budai Vár  0,5 mm vastag rézlemezeket gyártanak. belső dekorációs munkákvörösréz. A réz és a cink ötvözete a sárgaréz. A horgany (cink) az ötvözet keménységét növeli, megmunkálhatóságát javítja. A sárgaréz felhasználása:  kötőelemek,  kilincsek,  veretek,  csapok,  lemezek,  profilok Réz és ón ötvözete a bronz. Ón: kopásállóságot, keménységet,korrózióállóságot biztosítja. Színe vöröses és szépen patinásodik. Jól forgácsolható, önthető de nem hegeszthető Felhasználása:  szobrok, Készítette: Pannon Oktatási Központ Kft NMH Nysz: E-000238/2014 Al: 2402

     

csapágyak, perselyek, lemezek, profilok, kilincsek, kötőelemek

Ólom Puha, körömmel is jól karcolható Önthető, hengerelhető, fűrészelhető. Igen mérgező, de a felületen képződő oxidréteg azonban ellenálló réteget képez ivóvíz vezetékek készítése Felh.: szigetelő lemezek és teherelosztó alátétek

Ón Könnyen porrá törhető, vagy fóliává hengerelhető (sztaniol). Nem mérgezőek és korrózióállók. Galvanizálással ónréteg vihető fel a fémekre: Ónozott acéllemez fehérbádog. Ötvözetei:bronz. Cink (horgany) Felhasználjuk korrózióvédelemre, acéllemezek, az időjárásnak kitett fémszerkezetek galvanizálására, tűzi horganyzásra.

A szigetelőanyagok 1

Milyen hatások ellen szigeteljük az épületeinket? o hő-, és hanghatás ellen o víz ellen Hő- és hangszigetelő anyagok

1 Hőszigetelő anyagoknak azokat az anyagokat tekintjük, amelyek hővezetési tényezője kisebb 0,15 W/m K értéknél. 2

Osztályozása szerkezetük alapján:

Szálas hőszigetelő anyagok Üreges hőszigetelő anyagok


Ömlesztett hőszigetelő anyagok

kőzetgyapot cementkötésű fabeton fagyapot

habüveg perlit polisztirol hab agyaggyártmányok poliuretán hab (PUR-hab) cellulóz http://www.mester.hu/Purhab/9/

kendergyapot üveggyapot

polietilén hab parafa termékek

A hőszigetelő anyagokkal szemben támasztott követelmények:

1   

  

alacsony hővezetési tényező, minél kisebb az értéke annál jobb az anyag hőszigetelő képessége fizikai és kémiai stabilitás abban a hőmérsékleti tartományban, amelyben a hőszigetelő anyagot alkalmazzák. a hőszigetelő anyagok ne legyenek nedvszívó tulajdonságúak, lehetőleg közömbösen viselkedjenek a nedvességgel szemben. A hőszigetelő anyagokba kerülő víz jelentősen rontja a hőszigetelő képességet a hőszigetelő anyagok és a velük érintkező anyagok között nem léphet fel korrózió a hőszigetelő anyagoknak közömbösnek kell lenniük a különböző rágcsálókkal, gombákkal szemben. speciális alkalmazási területeken a szigetelőanyagoknak megfelelően terhelhetőnek kell lenniük. Ilyen pl. a padlóburkolat alatt elhelyezet lépésálló hőszigetelő réteg Vízszigetelő anyagok

Felhasználási területek: talajvíz, talajnedvesség, talajvíznyomás, üzemi víz, csapadékvíz, pára elleni szigetelés ellen, Vízszigetelő anyagok:    

Bitumenes anyagok Műanyagok Fémek Különleges habarcsok

  

Lemezszigetelés (bitumenes lemez, műanyag lemez, fémlemez) Bevonatszigetelés (kenhető szigetelések, tömítők, tapaszok) Tömegbeton szigetelés

Szigetelési technológiák:

Bitumenes vízszigetelő lemezek Készítette: Pannon Oktatási Központ Kft NMH Nysz: E-000238/2014 Al: 2402

felépítésük, összetételük:    

hordozóanyag (nyerspapír, üvegfátyol-szövet, műanyagfátyol-szövet-fólia, fémfólia), bitumen, töltőanyagok (mészkőliszt, finomhomok, kvarcliszt), hintőanyagok (finomhomok, palaőrlemény)

Műanyag vízszigetelő fóliák és lemezek PVC lemezek, poliizobutilén lemezek (PIB), butilkaucsuk lemezek lepelszigetelésillesztések nincsenek! műanyagok: mesterséges szerves anyagok egymáshoz, és formálni sem a helyszínen.

A műanyagok az építőiparban mesterséges, szerves anyagok hővel szembeni viselkedés: hőre lágyuló, hőre keményedő előnyök: könnyű (sűrűség kicsi), olcsó mechanikai tulajdonságok-sokfélék-sokoldalú felhasználás (kemény, lágy, hajlékony, rugalmas, stb.) vegyi anyagoknak ellenáll-tartályok, palackok elektromos szigetelő hő-, hangszigetelő (edények füle) jól megmunkálható esztétikai szempontból sokféle megjelenés előállítás 3 féle módon: polimerizáció: PVC, polisztirol, plexi, neoprén, polietilén poliaddíció: epoxigyanták polikondenzáció: poliészter, poliamid Készítette: Pannon Oktatási Központ Kft NMH Nysz: E-000238/2014 Al: 2402

Építőipari felhasználástermészetes anyagok kiváltása Szigetelések (elektromos, víz, hő-, hang) Nyílászárók Vízvezetékek, védőcsövek, dréncsövek Kapcsolók Festékek összetevője Tapéták Tömítések, dilatációs elemek Csomagolóanyagok (fóliák, kannák stb.) Dübelek Burkolatok (PVC, szőnyegek, laminált padló) stb. Burkolatragasztók, hézagolók összetevője HÁTRÁNY: UV sugárzás-öregedés-rideggé válik-törik, foszlik, megsárgul Éghetőek-veszélyes gőzök, gázok, égve cseppenés

Az üveg Olyan szervetlen olvadék, amely észrevehető kristályosodás nélkül hűlt le és dermedt megezért engedi át a fényt! üveg alapanyagai:   

mész (kalcium-oxid), szóda (nátrium-karbonát) és kvarc (szilícium-dioxid)

ólomkristályólmot tartalmaz vágással vagy csiszolással díszítik formázása fúvás és öntés táblaüveget olvadékból folyamatosan húzzák ki a táblákat. Készítette: Pannon Oktatási Központ Kft NMH Nysz: E-000238/2014 Al: 2402

Építőipari felhasználása: nyílászáró üvegek, üveggyapot szigetelés, üvegszálas erősítő szalag: gipszkarton ,újabban: tartószerkezet!!!!-üvegfödém, üvegtégla, speciális üvegek: tükröződésmentes, dekorációs, restaurációs üvegek, szűrőüvegek, betekintést gátló, törésbiztos-biztonsági, fényre sötétedő, hőszigetelő, huzalbetétes, golyóálló, fémbevonattal: tükrök üveg építészet: 5-7000 éve ismert: a rómaiak is alkalmazták építészeti célra. A gótikában kapott kiemelt szerepetrózsaablak Hátrány: hagyományos formájában törékeny, rideg Előny: újrahasznosítható

A festékek Festék felhasználásának célja:  

állagmegóvás, (fémekkorrózió ellen, fafelületkorhadás, stb.) esztétika

Fő összetevők:    

kötőanyagok töltőanyagok pigmentek egyéb adalékanyagok

A segédanyagok Segédanyagok: amelyek a termelési folyamatban lehetővé teszik vagy elősegítik a késztermék létrehozását. Építőipari segédanyagokegyre több és speciálisabb: ragasztók, felületkezelők, tisztító anyagok (fátyolmentesítők), égéskésleltetők, penészedésgátlók, csavarlazítók, rovarölők, zsaluleválasztó anyag, kenőanyagok, impregnáló szerek, anti-graffiti szerek, STB.


Az építéstechnológiák 1. Építési módok Az ember építő tevékenysége: Kezdetben az időjárás viszontagságaitól védösztönös tevékenység Évezredek alatt szaktevékenységgé vált: környezet és a tér tudatos alakításának igénye, - társadalmi-gazdasági fejlődés Fejlődés: építőanyagok, munkaeszközök, építési módok. Építési korszakok, illetve építészeti stílusok jöttek létre a kor technikai fejlettségét tükröző épületszerkezetek Elsősorban a környezetükben megtalálható anyagokat használják fel épületeik megépítésére: pl. :   

Egyiptomkő Mezopotámiaagyag Erdély, Kanada, Finnországfa

A kő és az agyagtégla felhasználásával súlyos vagy vastagságú falak és boltozatok épültek, nem volt ritka a méteres és még ennél vastagabb falszerkezet sem. Az építőanyagok fejlődésével a falszerkezetek tömege egyre kisebb lett. A II. világháború: újra kellett mindent építeni- gyors, gazdaságos, olcsó építési módok kidolgozása: előregyártás, gépesítés.

Fentiek szerint tehát: 1 Hagyományos építési módot 2 Korszerű építési módot ismerünk.

1

Hagyományos építési mód -hagyományos öntött (vertfal, vályog) -hagyományos kiselemes


Jellemzője: kis elemekből (kő, tégla), nagy a létszámigény, hosszú építési idő, erősen időjárásfüggő, viszonylag drága. Előnye: egyedi épületek megépítésére alkalmas, viszonylag kis gépesítettség szükséges, inkább kézműves eljárások 2

Korszerű építési mód csoportjai: o Előregyártárott technológiák előtérbe kerülnek: o blokkos-->régebben alkalmazták, mára kiszorult  kisblokkos építési mód,  középblokkos építési mód,  nagyblokkos építési mód, o panelos építési mód, o Vázas építési mód o Öntöttfalas építési mód, o Könnyűszerkezetes építési mód

Előregyártás Előnyei: száraz és szilárd épületszerkezeteket építünk be, ezáltal az építési idő megrövidül. Az építkezés, szerelő jellegűvé válik, kevéssé időjárásfüggő, korszerű anyagok, nedves technológia elenyészőépítési nedvesség Hátrányai: viszonylag kis variációs lehetőség, nagyfokú gépesítésbefektetés!, nagy pontosságot igényel, képzett munkaerő (pl. hegesztés).

Épületszerkezetek ( részletesen a jegyzet 42. oldal)

A legfontosabb épületszerkezetek Készítette: Pannon Oktatási Központ Kft NMH Nysz: E-000238/2014 Al: 2402

teherhordó (tartó) épületszerkezet: a saját terhein kívül más épületszerkezetek terheit is viseli! 1

Elsőrendű tartószerkezetek:

Az épület állékonyságát biztosítják.

2



A függőleges teherhordó eszközök (pl. fal, alapszerkezetek, oszlop, pillér) teherhordás, térelhatárolás, védelem, stb. Az alap teremti meg a kapcsolatot a talaj, és az épület között



A vízszintes teherhordó térelhatárolás, stb.

eszközök

(pl.

födém,

áthidaló) 

teherhordás,

Másodrendű tartószerkezetek

Nem szükségszerű tartozékai az épületnek, de mindig alkalmasak hasznos teher elviselésére:  





3

A lépcső: a szintkülönbségek, áthidalására szolgál. Igen fontos menekülési útvonal, ezért szélességét, szabad belmagasságát szigorúan szabályozzák. Az erkély: az épület homlokzati síkjából kiálló konzolos szerkezetfajta, mely szinte megegyezik, a külső folyosókkal, csak hosszirányú kiterjedésük, és funkcionalitásuk szempontjából különböznek. A loggia: az erkélyhez hasonló szerkezetfajta, csak a homlokzat síkja mögött helyezkedik el, csak a homlokzati oldal irányában nyitott, és sohasem konzolos kialakítású. Fedélszerkezet: A magas tető teherhordó váza. Többnyire fából készül, és alapvető szerepe van, a fedélidom formai megjelenésében.

Térelválasztó/térosztó szerkezetek:

Nem teherhordásra térmegosztásra kiképzett szerkezetek önsúlya a tartószerkezetnek adódik át. Válaszfal: Térelválasztó/térosztó szerepe mellett sokszor részt vesz az épület merevítésében, de általában megelégszünk, ha különféle védelmi szempontoknak felel meg. Készítette: Pannon Oktatási Központ Kft NMH Nysz: E-000238/2014 Al: 2402

A nyílászárók: Olyan térelválasztó szerkezetek, melyek az épület térelhatároló szerkezeteinek nyílását zárják le. A belső nyílászárók, a helységek közti, a külsők pedig a helységek, és a külső rész közti kapcsolatot biztosítják. Elsősorban tűz, és vagyonvédelmi szempontoknak kell megfelelniük. A rácsok, és korlátok: Csak térosztó szerkezetnek minősülnek, és biztonsági előírásoknak kell megfelelniük. Minden lépcsőt, lejtőt, erkélyt, melynek szintje a csatlakozó szintnél 80 cm-rel magasabban van, legalább egy méter magas korláttal, vagy mellvédő ráccsal kell ellátni. 4

Védőszerkezetek:

Az építmény tartó, és térelválasztóinak védelmét kell ellátnia, és nem ritka esetben esztétikai szempontoknak is meg kell felelniük. Az alépítményi szigetelés: Célja, hogy az épület szerkezeteit elhatárolja, a talaj nedvességétől. A tetőfedés: Rendeltetése, hogy ellen álljon az időjárási, és a különböző vegyi, mechanikai viszontagságoknak. Bádogos szerkezetek: A tetőfedést lezáró szerkezetek, nedvesség, víz elvezetését szolgálják. Homlokzatképzés: Az épület teherhordó, és térelhatároló szerkezeteinek védelmét szolgálják, de külső megjelenésük építészetileg is jelentősen befolyásolt. Az homlokzat alsó szakaszát lábazatnak nevezzük. A belső terek burkolatai: A rendeltetésszerű használatot biztosítják, másrészt meghatározzák a helység jellegét. Előtetőnek nevezzük, azt a szerkezetet, mely az épület bejáratának, előlépcsőjének védelmére szolgál. 5

Kiegészítő szerkezetek: A kiegészítő szerkezetek, nem szerves tartozékai az épületnek, de annak funkcionális kiszolgálása érdekében készülnek. Az épületen kívül, fedetlen szabad területen kívül épülnek.  Térburkolatok  Lejtők, tereplépcsők  Előlépcsők  Kerítések.  Támfalak, bélésfalak  Aknaépítmények  Medencék Készítette: Pannon Oktatási Központ Kft NMH Nysz: E-000238/2014 Al: 2402

6 egyéb, speciális szerkezetek: Kémény, és szellőző: Pillérszerűen kialakított szerkezet, mely kürtőt tartalmaz, annak érdekében, hogy a füstgáz, vagy a romlott levegő azon keresztül távozzon. 7

-

Épületgépészet és épületvillamosítás (vezetékek, és berendezések)

Vízellátás Csatornázás Fűtés Gázellátás Szellőztetés Villamos energia ellátás Távközlés Gépi szállítás (lift) Hulladékeltávolítás, tárolás központi porszívó

8 Segédszerkezetek: A kész épületben már nem megtalálható, de az építkezés alatt nélkülözhetetlen szerkezetek, melyek az építkezés után lebontásra kerülnek. Dúcolás: Célja a terepszint alatti munkáknál az ott dolgozók védelme, vagy elmozdult épületeket, épületrészek megtámasztása. Zsaluzat Állványok Szakipari szerkezetek összegzése:           

épület- és bútorasztalos, valamint szegezőlakatos szerkezetek épületlakatos szerkezetek (pl. fém nyílászárók, rácsok, korlátok, lépcsők, aknatetők) hő- és hangszigetelések vízszigetelések és lágy tetőfedések (pl. bitumenes zsindely) kemény tetőfedések, más szóval héjazatok (pl. cserép, pala, nád, fazsindely, fémlemez) bádogos szerkezetek (pl. ereszcsatorna, fal- és kéményszegélyek, tetőkibúvók) burkolatok (hideg és meleg burkolatok, fal- és padlóburkolatok) gipszkarton szerkezetek (pl. válaszfalak, eldobozolások) állmennyezetek és állpadlók festések, mázolások, tapétázások redőnyök és árnyékoló szerkezetek


   

üveg- és üvegbeton szerkezetek műköves szerkezetek (pl. műkő lépcsők, ablakpárkányok) épületszobrász szerkezetek cserépkályhás szerkezetek


Építészet- méretek megadásának módja a terveken

Recommend Documents