SZERKESZTI:FÜHRERóNIKlÓs
iBudai'est .
.'~'-. ~~
székesfőváros \', .. . .
kislakáséi'ítkezése \~:f.,
"'<.~
.
lXVII. ÉVF.
.
'
I,~?
3~4. SZÁM
ME~JEEENI~MINDEN~HOBAN
E~ÓFIZETÉSI~~E~É\lRE 32 PENGŐ EGYE5~FÜZETöARA 7 PENGÖ' ""',, ttl' ~
BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS
KISLAKÁSÉPÍTKEZÉSE
•
Magyar Épitöművészet
2. oldal
Tervpályázati hi rdetIll ény. 71z 71rad-Csanádi Gazdasági Takarél~pénztár Részvénytársaság makói cég Mal,ón, a Széchenyi-téren emelendő l\étemeletes épület vázlattervénel~ beszerzése céljából az alábbi feltételel, mellett nyilvános tervpályázatot hirdet. ~. 71 pályázat titkos, tehát a vázlattervek és az összes mellékietek jeligével látandók el. 71 pályázaton minden magyarországi honos építész részt vehet. 2. 71 pályatervel, 1927. március hó 25-én déli 12 óráig az llrad-Csanádi Gazdasági Takarélwénztár mal\ói cég hivatalos helyiségében, Makón adandók át, vagy postán küldendők úgy, hogya megjelölt időre beérkezzék. 11 később érkező tervek figyelembe nem vétetnek. 3. 71 tervezéshez szül,séges adatok, úgymint: a) helyszinrajz, b) tervezési irányelveI" e) a szükséges helyiségek mennyisége, célja, nagyságáról szóló I,imutatás a munl,a-adó tal,arélwénztárnál 5 pengő összegért beszerezhető. llz összes vázlattervek l: 200 léptél,ben készítendők. Készítendők a pincéről, a földszintről és az emeletekről alaprajzok; mindkét utcai homlokzatról terv és a tervek megértéséhez szükséges metszetrajzok_ Számjelzett idomrcrjzot, beépített köbméter-I,imutatást, annal, alapján összeállított megI,özelítő költségvetést és ismertető tervleírást csatolni kell. 4. II tervbevett építkezés összl,öltsége 160.000-200.000 pengőre irLÍnyoztatik elő. 5. Pályadíjal, : I. díj 800 pengő, II. díj 400 pengő. Építtető fenntartja magának azt a jogot, hogya bíráló-bizottság javaslatára 2 drb. értékes pályamunkát 200- 200 pengőért megvásárolhat. 6. 11 díjazott és megvett pályatervel, az építtető kizárólagos tulajdonát képezil, és az ezekben lefektetett eszméket az építtető felhasználhatja. fenntartja építtető magának azt a jogot hogy a végleges tervek elkészítésével és művezetésével a pályázatban résztvevőkön kívül is bárkit megbíihat. 7. 71 bíráló-bizottság tagjai az építtető intézet igazgatóságának 3 tagja, a mal,ói m. kir. államépítészeti hivatal főnöke és Makó város főmérnöke. 11 bíráló-bizottság döntését lehetőleg 1927 március 31-én közzéteszi. 71 döntés után nem díjazott, vagy meg nem vásárolt pályaterveket az építtető jntézetnél a hivatalos órál, alatt bármikor át lehet venni. 30 napon túl az intézet az át nem vett tervekért további felelősséget nem vállal. 8. Egyebekben a pályázatokra vonatkozólag a m. kir. kereskedelemügyi miniszter úr által az építészeti tervpályázatokra 79.049/1908. sz. alatt kiadott szabályzatának megállapításai érvényesek.
Makón, 1927. február hó 23.
na~ján .
.!lz .Rrad-Csanádi Gazdasági Ta/wrékpénztár N.- T. Igazgatósága.
DR. HüLTL DEZSÖ ÉPíTÉSZ. MŰEGYETEMI TANAR A SIMOR,UTCAI BÉRHAz TERVEZÖJE (FOHRER ILUS RAJZA)
Magyar Épitőművészet
5. oldal
Kabdebó Gyula enlIékéhez. 1874-·1926. l1z üllőiúti városi bérház egyil~ h.ihalt lakásában Kabdebó Gyula l, önyvtárát rendezem. l1 földön félig megtelt, nagy leszögezett ládák, ti pamlagokon összehajtott függönyök, szőnyegek. l1 könyvszekréllyekkel megral, ott szoba egyszerű , rendes, tiszta és ilyen a lal, ás többi szobája is. Semmi ízléstelen, bántó hely nincsen sehol a szobában. De semmi melegség sem, semmi kedves meleg emlél, vagy törel,vés. f'ilzi ebben a szobában lal,ott, az csak a könyveit bújva pihent, az nem dült hátra a karosszél\ében, hogy elmosolyodva régi emlékeket / elidézzen, az olvasott és rohant tovább, hogy lázasan folyta ssa munl,áját. Lassan rtlkom össze, rendezgetem a könyveket, melyeket két testvéröccse a főváro s nal" a Mérnökegyletnel" a Műemlékek Országos Bizottságának és az elhunyt egy-l{ét jóbarátjánal, adományoz. Úgy érzem, hogy nem lehet szomorúbb, fájdalmasabb dolog, mint egy elhalt könyvbarátunk, egy könyvgyüjtő l~ önyveit rendezni. Senkisem ragaszl,odil, úgy a dolgaihoz, mint a könyvgyüjtő. Mert bármit veszünk magunl,nal\, semmi sem válil, annyira a mienl,é, mint a könyv. Képel,et, szobrokat, műtárgyakat cserélgetnel" selejteznek a gyüjtől" de a I, önyv, az mindvégig megmt1rad, egész tartalma a mienl\ké, a lell,ünl\l,é válil" egy-egy élményünlz akármelyik és nem szerezhető be gyorsan, akármennyi pénzért, hanem lassan-lassan kell megvásárolnuni" úgy, ahogya lassan, folyton nagyobbodó tudásköre azt szükségessé teszi. l1 könyvgyüjteményben visszatükröződik az ember egész élete. Es ezért a könyvgyüjtő szeretettel, lassan veszi le a köteteket a polcról, símogatva törli le hátukról a port és úgy kezeli, mint kedves csecsebecsét. l1mint rendezem a I,önyveket fe1elevenedik előttem Kabdebó Gyula élele is. Látom amint mint kis, kezdő tisztviselő talán rész ~ etre, talán itt-ott alkalmilag veszi meg C.I könyveit, ahogy később munkal,örének megfelelőleg választja ki a művel,et, jönnel, a különféle külföldi tanulmányold,al kapcsolatos művek és végre itt-ott könyvínyenceknek való munkák. És rengeteg összegyüjtése a l,ülönböző szemelvényeknek, ujságl,ivágásoknak, füzetel,nek, melyek a Ms/akásügyre, az isko/aépífés ügyére, a szü/?ség/akásügyre vonatkoznak. És mindez rendszeresen, szervesen gyüjtve célkitűzés-szerű leg, mint ahogya hivatali pályán is célkitűzéssel, egyenes irányban szisztematiku s:Jll haladt előre, mindent a cél érdekébe állítva. l1 szomszédban valahol egy szonátát játszanak, a hangok csak nehezen szűrődnek át a falakon. l1z öreg, hű gazdasszony, ki huszonnégy éven át szolgálta gazdáját, zokogva nézi, hogy hogyan szedik szét gazdájának ezel,et a kedves kincseit - és magam arccal a könyvek felé fordulok. Szegény Kabdebó Gyula, ki mindent célod nak elérésére állítottál be és oly tragikusan távoztál közülünk, vajjon tudtál-e örülni .az életnel" vajjon tudtál-e örülni a mezőnek, az erdőnel" a napsütésnek, a dalnak, a fiatalság nak, vajjon elzárkózottságod önkéntes volt·e, vagy lelki megrázkódtatások, csalódások kényszerítettek arra, hogy egész idődet a könyveid l,özt, a hivatalos szobában töltsed-el? Magadra, szóral,ozásra, üdülésre a könyveken kívül nem !\öltöttél soha semmit és az elismervények csomóit találjuk meg nálad, hogy távolállókat, idegenel,et, szegényeket támogattál és segítettél. Ez a kihalt lakás, ez a könyvház leghűbb tükre egy igazi puritán, a végletekig becsületes és szinte már csak a mesébe való önzetlenségnek. Egy ember, kinek
Magyar Epítöművészel
6. oldal
R. HVLTL DEZSÖ
A SIMOR,UTCAI ÉPÜLET BUDAPEST SZÉKESFővAROS KISLAKAsÉPÍTKEZÉSE
TAv LATI KÉP
Magyar Építőm űvészet
7. oldal DR. HULTL DEZSÖ
.L!....J
I
LL
I
"C1J
I
LLl
t\ SIMOR, UTCA I ÉPÜLET EMELETI ALAPRAJ Z BUDAPEST SZÉKESFÓVÁROS KISLAKÁSÉpíTKEZÉSE
8. oldal
Magyar Epítöművészet
a kezén az évek során milliárdok és milliárdok mentek át, aki minden becsületesség és tisztaság mellett csakis a kellő időben való informáltatás útján, vagy összeköttetések ' révén meggazdagodhatott volna és ilyen szerényen élt, annak önzetlensége és puritánsága valóban megörökítésre érdemes. I\abdebó Gyulában a legpuritánabb, a legönzetlenebb jellem egyesült a legerősebb, legcéJtudatosabb akarással. Dolgozott, küzdött, fáradozott és mindezt má so l~ é rt, másért,a fővárosért vagy legfeljebb egy célért, hogyaszékesfővárosnál, melyért minden ízével rajongott, oly poziciót nyerjen el, melyben a fővárosért lelkesedő álmait és terveit megvalósíthassa és mindig, minden t KABDEBÓ GYULA anyagias érdel~ néIl,ül, csakis a főváros érdel,ében. l1 főváros régi vezetősége már régóta felismerte benne azokat a kvalitásolwt, amelyek az általa évek óta elfoglalt pozicióhoz szükségesek és amelyeket a főváros mostani vezetősége is a legteljesebb mértékben elismert: a nagy műveltséget, a széles látókört, a nagy organizáló tehetséget, a fáradhatatlan munkakedvet és munkaerőt, nagy lelkességet és mindenekfelett a legteljesebb puritán becsületességet. Kabdebó Gyula már aránylag mint kisebb tisztviselő irányította a székesfő'városnak aháborúelőtti ú. n. első építő ciklusát és a székesfőváros építkezései megszervezése az utolsó hét évtizedben l\Ívétel néll,ül az ő nevéhez fűződik. Rengeteg lelkesedéssel és nagy optimizmussal áldotta meg a sors, két olyan adománnyal, mely néll,ül semmi all,otás sem sikerül. Nem volt kicsinyes és nem félt minden nehézségtől és minden akadálytól, mely a I,isebb egyéniségeket a munkában megakasztja és ehhez óriási erőt I,ölcsönözhetett az a megbecsülhetlen érzése, hogy bármit is tett, bármit eredményezett, akár a siker biztos tudatában, akár a sikernel, reményében, azt mindig a legjobb Iell,iismerettel és puritán becsületességgel tette. Munhaakarata szinte beteges volt, ha aránylag véve gyenge szervezetét tekintetbe vesszül" mintha érezte volna, hogy ideje meg van szabva, gyorsan, rohanással I,ell dolgoznia, hogy célját minél jobban megl,özelítse. Egy hibája volt, amelyben szinte minden nagy I~üzdő egyéniség szenved, hogy csal, magában bízott, csal, abban hitt, amit ő maga dolgozott I,i és így nem osztotta meg azt az óriási munl,atömeget, melyet az idői, során magára vállalt, hanem maga hordta a vállain folyton előre, folyton fölfelé és mint a nehéz, ragadós talajban terhet hordó ember haladását a sarujára összegyülemlő föld is folyton-folyvást megnehezíti, úgy nehezítette meg természetesen az ő munkáját is sok minden apró körülmény, mely különösen a városi szervezetben működő tisztviselőkre ránehezedik, míg életenek főcélját 'elérve, gyenge szervezetével összeroskadt a teher alatt. Wéilder Gyula megrázóan mondotta el Kabdebó Gyula tragédiáját, mikor utolsó útjára elkísértük. Kabdebó Gyula munkásságát sokáig fogjál, megörökíteni azo!, az alkotásol" melyel, megteremtésében résztvett. l1 hideg falak, a nyomtatott könyvek azonban
•
Magyar Építőművészet
9. oldal
csak eredményeket fognak hirdetni: nem érzik ld majdan azokat a harcokat, azt a tengernyi al{arást, igyel\Vést, a gyenge szervezettel való küzdelmet, melyet értük egy ember Idvívott és amelyek miatt nem éIte az igazi életet. Most, mil,or a természet újból életre "el, alzi" ismertül, és szerettül, őt, idézzük elő I,ülönös alal,ját, önálló fejét és vegyünl, tanulságot életéből, mely nem volt átlagemberé. Budapest, 1927. március 21-én.
'Rerrích íJéla.
A MESTER,UTCAI EPÜLEf
TÁVLATI KÉP FRIEDRICH LAJOS TERVE
Magy ar Építőművészet
10. oldal
ImRICH LAJOS
I
A l\lESTER>LJ T CAI ÜÜLET
ÉP/TETTE: AZ ORSZÁG OS ÉP/TŰ R.>T. BUDAPEST SZÉKESFŰV AROS KISLAKAsÉPÍTKEZÉSE
HOMLOKZAT
Magya.r Építömű.vészef
JI. oldal
FRIEDRICH LAJOS
J
A MESTER~ UTCAI ÉPÜLET ÉpíTETTE: AZ ORszAGOS ÉPÍTÉSI VALLA LAT R. ~T.
ALAPRAJZ
Magyar Építőművészet
12. ,oMaZ
FRIEDRICH LAJOS
A MESTER,UTCAI ÉPÜLET
HOMLOKZATRÉSZLET
BUDAPEST SZÉKESFÓV ÁROS Kl LAKAsÉpjTKEZÉSE
Magyar Épitőművészet
13. oldal
FRIEDRICH LAJOS
A MESTER, UTCAI ÉPÜLET
BUDAPEST SZÉKESFÓV AROS KI~LAKAsÉpíTKEZÉSE
KAPUZAT
/4. oMaL
MEDGYASZAY ISTVÁN
HOMLOKZAT
A BUDAORSI, ÚTI D,"ÉPÜLET BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS KISLAKÁS"ÉPÍTKEZ"ÉSE
ALAPRAJZ
Magyar Epifőművészef
J5. oldal
MEDGYASZAY ISTVÁN
A BUDAORSI. ÚTI A.ÉpüLET ÉPíTETTE : VARNAY ALAJOS ÉpíTŐMESTER BUDAPEST SZÉKESFŐVAROS KISLAKAsÉpíTKEZÉSE
Magyar Epítömúvészet
16. .oldal MEDGYASZAY ISTVAN
A BUDAORSJ, ÚTI D,ÉPÜLET
HOMLOKZATRÉSZLET
• BUDAPEST SZÉKESFövAROS , KISLAKASÉpfTKEZÉSE
Magyar Épitőművészet
ll. oldal MEDGYASZAY ISTVAN
Magyar Építőművészet
18. oldal
FRIEDRICH LÓRÁND
HOMLOKZAT
l JLQL1II- -
-
-
~
JaJN9/1A
1
I
~
-f
-f -
-
r--
-
.IZOBII
-
~
.u.&-zaul
-
-8:
I
-I- F
I--
I
©J
o
""
~
l'rI:JI(YfU
I
I
I
J
6
I
o
iD"'t>1.
I I
I
~ I
~x,,--~ ~
1
r--
)ÜLRE
~~ -c-.:;:! I
-
-
I
fZOLVE
I
Om;-;;;;1 IL
J--
.1
I
I (
I ~
1
A BUDAORSI,ÚTI CÉPÜLET
~
I
'--
-
'--
-
-
-
I-
1
~
J.7.0LJA
fZOB.4
EufJzo~_
~ffi ~r
i!l I r- F. ~ l©l I
.u0/3/l:... f- JZiJiM-
~
-
I _ I--
I
'Füua
s;:
l • ......
JLOfjfl.
Q
.KON!PUf I!J
f-
,-
~ ~
I
~
.lZOLVI-
-
l
II
.F.- -
o ltlI
(
I-~
- e-
I~Da
I
I-wNU'l
~ F.~ I~ ~~;j;~ I
l!JJI
F=== ~
~
I
XONSlHA
- ~ÜIKl ~. tl~ {C 19J
f=: f=:
I
J,
~
~'1f(iiif 1'".:c
-
/ClZ.NE
-
- t--
,---L
niHttl
JLa&4
I I
XllNYHIl
6
~
~,<~ e-
I
Ifr.]
!
I
:g:~
O"F.
,
I
I
e- I I ( ~ rlPlJ+ lFtÖ"n -
JLOB/f
r--
.ta
3
L.1!É"rE'K, 1:100.
-
-
o
í
I--
I
-
I
.JZ()Jj/f
Jr;(]NgJiA
LO';O
I
,
t="fLR
I EMELETI ALAPRAJZ
ÉPÍTETTÉK: PAULHEIMÉS WENNINGER ÉPÍTŐMESTEREK BUDAPEST SZÉKESfŐVÁROS KISLAKÁSÉPÍTKEZÉSE
Magyar Épitőművészet
19. oldal
D~. LECHNER JENŐ ,
1/
I
,
I
SlEKE5FOvAROSl OfRHAI A MESTER
~5
DANDÁR UCCÁK SARKÁN
I. EMELEl "100
.)
c:I
l
1
o
I
~
'1
o
t i
lj
II
/i~
t. I
{-
.
I
~
•
-
1/
~-
MESTER
UCCA
A MESTER,UTCAI ÉPüLET
ÉPÍTETTE: PROCKISCH JANOS ÉpfTÓMESTER BUDAPEST SZÉKESFÓV AROS KISLAKASÉpfTKEZÉSE
ALAPRAJZ
Magyar Építőművészet
20. oldal
DR. LECHNER JENŐ
A MESTER-UTCAI ÉPÜLET
ÉPÍTETTE: ,PROCKISCH JANOS ÉPÍTÓMESTER BUDAPEST SZÉKESFÓVAROS KISLAKAsÉPÍTKEZÉSE
HOMLOKZAT ·
Magyar Epítöméivészet
21. oldal DR. LECHNER JENŐ
A MESTER ~ urCAI t:PÜLET
HOMLOKZATRÉSZLET
t:PÍTETTE: PROCK lSCH JANOS ÉPÍTÖMESTER BUDAPEST SZÉKESFÖV AROS KlSLAKAsÉP ÍTKE2t:SE
Magyar Épitőművészet
22. oldal
DR. LUX KÁLMÁN cl
cl
ti
HOMLOKZAT
00
I
00
A MURA, UTCAI C,t:PÜLET ÉPíTETTE: KAPUSZTA GUSZTA v ÉpíTÓMESTER BUDAPEST SZt:KESFóvAROS KISLAKAsÉpíTKEZt:SE
ALAPRAJZ
14?-gy?-f, Építőművészet
23. oldal DR. LUX KÁLMÁN
\
~~/
~..,.$/ /..ef
-;
'1
. I
A MURA. UTCAI C,ÉPÜLET ÉPÍTEJTE : KAPUSZTA GUSZTAv ÉPÍTŐMESTER BUDAPEST SZÉKESFővAROS KISLAKAsÉPÍTKEZÉSE
TAVLATl KÉP
Magyar Építőművészet
24. oldal
HEGEDÜS ÉS BŐHM
A GYONGYOSI~ÚTI A,ÉPOLET ÉPíTETTE: DELMAR BÉLA ÉpíTÖMESTER BUDAPEST SZÉKESFÖV AROS KISLAKASÉpíTKEZÉSE
HOMLOKZAT
Magyar Építőművészet
25. oldal HEGEDŰS ÉS BŐHM
KAPUZAT
A GYÖNGYÖSI,ÚTI A' tPÜLET tpíTETTE: DELMAR BtLA ÉpíTÓMESTER BUDAPEST SZÉKESFÓvAROS KISLAKAsÉpíTKEZÉSE
ALAPRAJZ
26. oMal
------------------------------------
Magyar. Építőművészet
SEBESTYÉN ARTUR
A MURA.UTCAI ÉPÜLETCSOPORT_ TÁVLATI _KÉP A BALOLDALI A.ÉpüLETET RUPP ]ENÓ, A KÖZt:PSÓ B.ÉPÜLETET SEBESTYÉN ARTUR, A JOBBOLDAli C.ÉPÜLETET DR. LUX KÁLMÁN TERVEZTÉK EGYüTTES, KÖZöS HOMLOKZAT MEGOLDÁSSAL
Magya, ÉpitömíílJészet
27. oldal
SEBESTYÉN ART U
•
A MURA, UTCAI t:PÜLETCSOPORT
RUPP, SEBESTYÉN, DR. LUX EGYÜTTES HOMLOKZATTERVE
KAPUZAT
Magyar . Építőművészet
28. oldal
II kivitel. Mikor a szél,esfőváros nagyszabású építési akcióját megindította, nemcsak <.lZ a cél vezette, hogyalakásnyomort enyhítse, hanem dz a cél is, hogy az éveken át munka nélkül lévő építőipart fellendítse. Eppen azért a munkál, vállalatbaadásánál arra törekedett a tanács, ~ogy mentől több iparos jusson munkához és egy építőiparos egy munl,ánál többet ne kaphasson. Sajnos, . a munkák elvállalása nem mindig járt anyagi eredménnyel. 11 sok évi munkanéll,üliség, a nagy versengés miatt az iparosok kénytelenel, voltak olcsón vállalkozni s sok vállall\Ozó nemcsak hogy nem I, eresett, de még rá is fizetett városi munkájára. l1nnál nagyobb az érdemül" hogy munl,ájukat mégis I,ifogástalanul, az építészei, teljes megelégedésére fejezték be. I. 'Dr. Hültl í)ezsó' építész, műegyetemi tanár Simor-utcai épületén dolgoztak: Trautmann f?ezsö és Fia végezte a tetőszerkezet hajópadozati munkákat. Újpesti. rakpart 22. Telefon: L. 9p5-27. 'Dalnoky József asztalosmester készítette a bejárati l,apul,at, ajtókat, ablaI,ol,at és az épület egyéb asztalosmunl,áit. Nagy Lajos lakatosmester- l,észítette a lépcsőrácsokat, folyosókorlátokat és • az épület összes ajtó- és ablakvasalásait. Kőris-utca 10. Telefon: J. 48-15. Bier és Versetz műkőgyárosok végezték a lábazati, lépcső- és az épület egyéb műkőmunl,áit. Janisch JdlJos és fia vízműgyár, kö?;ponti fűtés, légszesz- és vízvezetél,berendező, épület- és díszműbádogos, ismért régi városi vállalkozó végezte a bádogosmunkát. jósika-u. 12. Telefon: J. 124- 68. Tóth Imre és Társa épületbádogos, légszesz-, vízvezeték- és csato'rnázási vállall,ozó végezte a vízvezetéki munkát felerészben. Katon(l József-u. 3. Telefon: T.23-93. Gerő N. Ndndor épületbádogos, légszesz- és vízvezetékberendezési vállalat végezte a vízvezetéld munkát felerészben. 11Ipár-u. 8. Telefon: J. 15-29. ./l Nasici fanningydr és gőzfürész 1P.-T. a I,eményfapadozati munkákat. Nádorutca 21. Telefon: T. 71-30. r/aver/and ./lntal m. kir. szab. emelőgép-, felvonó- és vasszerk.ezeti gyára, egyedüli magyar felvonógyár készítette alifteket. Elerníf-mlloe/? valódi, az épület slíIusának megfelelő vörösbarna színű, rombusz·alakú palával a tetőfedési munkát. l1ndrássy-út 33. Telefon :T. 12-92. Gyár: Nyergesújfalu. I!. Friedrich Lajos építész, szfőv. főmérnök Mester-utcai épületén dolgoztal, : ./lz Orszdgos ipífő N.-T. végezte a föld-, kőműves-, elhelyező- és vasbetonmunkát. Krdl G,vula "őiaragómester l,észítette alábazatokat, lépcsől,et és a kapualjak kőfaragómunkáit. Lajos-u. 77. Telefon: T. 36-27. Horodfh Lul?dcs asztalosmester I,észítette a bejárati l,apul,at és az épület összes asztalosmunkáit. Hungária-I,örút 206. Telefon: J. 92-·48. Kajtar Lajos műlakatos és vasszerkezetek gyára készítette az erkélyrácsokat, a lépcsőkorlát-rácsokat, folyosórácsokat és az épület egyéb díszműlakatos-munkáit. Liliom-u. 26. Telefon: J. 45- 21.
Magyar Épitőművészet
31. oldal
LÉTAY ANDRÁS
GYONGYOSI,Ú TI CÉPÜLET
HOMLOKZATRÉSZLET
ÉPÍTETTÉK: KELLERMANN ÉS SINGER ÉP!TÓMESTEREK BUDAPEST SZÉKESFóvAROS KISLAKAsÉPÍTKEZÉSE
32. oldal
Magyar Épifőművészef
Fort Oszkár és Társa légszesz-, vízvezeték- és fűtésberendezési gyára végezte a vízvezetél,i munkákat. l1ngyal-utca 33. Telefon: J. 3- 35. Fliegl Mihály bádogos- és szerelőmester végezte az épület bádogosmunl\.áit. J. 135- 07. Ill. Afedgyaszay István építész Budaörsi-úti épületein dolgoztak: Vámay .fllajos építőme s ter végezte a föld-, \zőműves-, elhelyező- és Vtl Sbetonmunl, áit. 'Ros{'nfeld .fIndor asztalosmester Izészítette a lapunk 17. oldalán látható I,apubejáratot, továbbá az összes ajtól,at, ablal\okat. Kövér Lajos-utca 4. Telefon J. 108 -02. 'l'umpek Ferenc bádogos- és szerelőmester készítette az összes bádogosmunl,ákat. Egyesült i'pítőipari és Hajózási 'R.- T. végezte az .fl épület lábazat, lépcs őI, és egyéb összes műkőmunl,áit, továbbá a 13 épület burkoló munkáit. Vilmos császár-út 28. Telef. J. 43- 32, 74-30 és L. 922-33. Kraszner Józse! cementárúgyára a íJ épület műkőmunkáit. Iroda : l1réna-út 210 Telef. J. 61 - 68, gyár: Rákosfalva, telef. J. 52 - 72. Szalay IstDán okJ. mérnök, cementárúgyár és építési vállalat a J) épület lábazati és lépcsőI, műkőmunkáit, továbbá a burkoló munkál,at, kifogástalanul, pontos határidőre. Reiter ferenc-utca 49. Telef. L. 992-97. Fischer Gyula és társa villamos cégtáblafelszerelési vállalat végezte a dísz mű és épületbádogos-munkákat. Kojlár lajos a díszmlíIalw ' os- és épületlakatosmunl, át. Liliom-u. 26. Telef. J. 45-2l. Hantos testvérei? r.-t. festő-, mázoló- és tapétázóiparüzeme a 'D épület mázolómunkáit. Horn Ede-u. 5. Telef. L. 994-5l. Krómer .fIdol! szobafestő, mázoló és díszletfestő a íJ épület mázolómunl,áit. Lágymányosi-út 4. Tel ef. J. 82- 57. Újlaki fégla- és mészégető r.-t. az.fl épület tetőfedőmunkáit. Központi iroda: l1kadémia-u. 4. Telef. T. 9- 11. Óbudai gyára: Bécsi-út 134. Telef. T. 41-60. Kavicsrakodója: Telef. L. 909-05. l1szbesztpala-gyára Csillaghegy, telef. T. 153- 89. Eternit miíoek a 13 épület tetőfedőmunkáit. l1ndrássy-út 33. Telef. T. 12- 92, L. 971-72. Weisz Simon műszaki vállalat készítette az összes vízvezetéki és berendezési munkákat. Klauzál-utca 32. Telet. J. 128-05. Pestszenf/őrincÍ porkefgyár és gőzfűrész r.-t. az összes parkettázó-munkákat. Központi iroda: l1pponyi-téi' 1. Balaton-utca 2. Telef. J 98 - 73. Gyárvez etőség : Pestszentlőrinc, telefo J. 102-79. Korányi és Fröhlich az épületek redőnymunkáit. Kisfaludy-utca 5. Telef. J. 23-76. Führer László elektro- és hydrotechnikai vállalata végezte űZ összes villanyszerelési és kábe1csatlakozási munkákat. Iroda: Molnár-utca 53. Telet. J. 61 - 25. Mtíhely: VII!., Nagytemplom-utca 28. IV. Friedrich Lóránt építész budaörsi munkáin dolgoztak: Poulheim és Wen inger építőmesterek, a föld-, kőmtíves-, elhelyező és va sbetonmunl, ákat. Garay-utca 42. Telefon: J. 13 -45. Jllpár Géza mérnök központi ftítés, szellőztetés, vízmtí, gáz- és vízvezeték, csatornázás, gyógyfürdőmunkák vállalata végezte az épületek bádogosmunkáit. Elemér-utca 9. Telet. J. 111-14.
..
"
Magyar Építőművészet
33. oldal
Miskolci és Tsa aszbesztcementpalagyára készítette a IITerrenol" aszbesztpalával a C és í? épület tetőfedését, mely épületeken a speciális rozsdabarna sötéttónusú szín különösen érvényesül. Honvéd-utca 18. Telef. T. 90- 45. S/renger 'Rezső szobafestő és mázolómester az épületek szobafestőmunkáit. lX., Mátyás-u. 18. Telef. J. 72-51. Kraszner József cementárúgyára mindkét épület burkolómunl~áit. I~ákosfalva, telef. J. 52-72. Pes/szenflőrinci parke/gyár és gőzfűrész L-t. az épületek parkettázómunkáit. Gyár: Pestszentlőrinc, telefon: J. 102-79. Jus/us Sándor és fia, egyik legrégibb redőnygyárunl~ végezte az épületeI, redőnymunl~áit. Vörösmarty-utca 24. Tel ef. T. 23-06. Führer László elektro- és hydrotechnikai vállalata a villanyszerelési és I~ábel csatlakozási munkákat. Molnár-utca 53. Telef. J. 61-25. V. Vr. Lechner Jenő építész Mester-utcai munkáján. Prockisch János építőmester a föld-, kőműves-, elhelyező és vasbetonmunkát. Tűzoltó-utca 15. Telefon: J. 133-99. Horváth József építő- és ácsmester, hosszabb ideig volt székesfővárosi bizottsági tag, az épület tetőszerkezetét, hajópadló és egyéb ácsmunl{áit. Vágóhídutca 16. Telefon: J. 8-72. Weisinger György igen régi budapesti jónevű kőfaragómester cég végezte az épületben lévő lábazati és homlokzati kőfaragómunkákat. Vágóhíd-utca 19. Telef. J. 35-33. 'Palágyi Gyula L-t. fa-, vas- és rézbútorgyáL Régebben csak belső berendezésekkel foglalkozott. 11z utóbbi években azonban régi jó hírére támaszkodva az ép'ületasztalosmunkál, árlejtésén is sikerrel vett részt. 11 Mester-utcai épület bejárati kapuját, ajtóI" ablakok és egyéb asztalosmunkáit I,észítette. Iroda és üzlet: I\irály-utca 79. Telefon: J. 124-61. Gyár: 11ngol-utca 33. Telefon: J. 95-23. Oláh József bádogos- és szerelőmester a díszmü- és épületbádogosmunl,át. Tábornok-utca 3. Telefon: J. 93-59. [(iemer Miksa közp. fűtés, vízvezeték és csatornázás i váIlaII,ozó a vízvezetéki munkákat, Batthyány-utca 18. Telefon: L. 970 - 32. ./Indrea cementárúgyár és építőipari L-t. végezte a márványmozaik- cementlapterrazzó és egyéb burkolómunkál,at. Erzsébet-körút 9. Telefon: J. 125-48. VI. Dr. Lux Kálmán Mura-utcai munI,áján: Kapusz/a Gusztáv építőmester a föld-, kőműves-, elhelyező, vasbeton- és burkolómunkát. Baross-utca 85. Telefon: J. 93-08. Pintér József asztalosmunkál, gyára készítette a kaput, ajtól,at, ablahoI,at és egyéb asztalosmunkákat. Zug ló-utca 6. Telefon: J. 94-63. Zöld József lakatosmester készítette az összes épületek I,özt lévő vasrácskapukat, folyosó- és lépcsőrácsokat, az építész különös megelégedésére. Városi iroda és javítóm(íhely: Í\'rpád-utca 8. Telefon: T. 271 - 64. Gyártelep: Szent László-út 4/b. Rajtár Lajos az épületlakatosmunkát. Liliom-utca 26. Telefon: J. 45-21. Munkácsy Gyula, már vagy 20 év óta látjuk majd minden nap a városház folyósóján, már vagy- 20 év óta szállítja a városnak a szabada lmazott falazásnélküli gáztakarél\Íűzhelyeit, I,éménytoldóit, cserép- és Meidinger-kályháit. Ide is ő szállította az összes kályhákat és takaréktLízhelyeket. Rózsa-utca 39. Telefon:J. 12-80.
Magyar Építőművészet
34. oldal
Krámer Jldolf szobafestő és mázoló végezte az épület mázolómunkáit. Lágymányosi-u. 4. Telefon: J. 82-57. Vajda Kálmán szobafestő és mázoló végezte a szobafestést, egyszerű;' csinos, ízléses munkával. Rózsa-utca 7. Telefon: J. 41-24. 'Pick Emil készítette a Piklin /I szabadalmazott falsarokvédőket úgy ennél, mint a többi városi és legtöbb állami épületnél. Podmanicky-utca 63. Telefon: T.120-55. ledniczky és Tsa acéllemez-, fa- és vászonredőnyök, napellenzők, vasszerl,ezetés lakatosmunkák gyám végezte a redőnymunkákat. VII. Hegedűs és Böbm építészek Gyöngyösi-úti munkája: JJelmár Béla építőmester végezte a föld-, kőműves-, elhelyező és vasbetonmunkát. Ennél (lZ épületnél egy kicsit szokatlan dolog történt. Egyszerű homlokzatszínezés volt előírva. Valahogy nem tetszett a színezés a vállalkozónak, l,apta magát és színezés helyett levakolta az egész homlokzatot szempera novával ! Saját költségén, anélkül, hogya városnak egy fillér túlkiadást is számított volna. Negyven milliójába került ez a virtus. Tőke György ácsmester és építési vállalkozó készítette a tetőszerkezetet, hajópadlókat és az épület egyéb ácsmunkáit. Ipartelepe : Hungária-körút 78. Telefon: L. 975-62 és Újpesti-mkpart 5. Telefon: L. 901-21. Tdfh Imre és Tsa. a bádogosmunkát. Katona József-utca 3. Telefon: 23-93. Streasz Henrik szobafestő és mázoló végezte a keményfa-beeresztéseket, ajtók, ablakok és az épület egyéb mázolómunkáit, továbbá az összes helyiségek szobafestését. Gamy-tér 9. Telefon: J. 39-27. Janiseb János és fiai vízműgyára készítette a vízvezetéki berendezést. Jósil,autca 12. Telefon: J. 124-67. VII. Sebeslyén ./Irtar építész Mura-utcai épületén : Egyesült épífőipari és bajózási 1'.-1. készítette az épület lábazata műl,ő munl,áját, az összes lépcsőket és homlokzati műkőmunkákat. Hüt/erer és Kósa, épület- és díszműbádogosol" légszesz·, vízvezetél\ és egészségügyi vállalata készítette a bádogosmunl,át. Magyar-utca 42-44. sz. Telefon: J. 152-23. Elernitművek valódi eternit tetőfedőmunkát. f'indrássy-út 33. Telefon: J. 12-92 és L. 971-72 . . Jablonszky János épület- és műlakLlÍosmester készítette a két épület közt jévő (lapunk 27. oldalán látható) rácsos I,aput és l,erítést, a lépcsőrácsokat, folyosórácsokat stb . .Elemér-utca 12. Telefon: J. 10-61. Bogdány és Tsa I\özponti-fűtés, vízvezeté l" csatorna és világítás-berendezési vállalat készítette a vízvezetéki munkát és szállította a berendezési tárgyakat. Izabella-utca 79. Telefon: T. 9-88. Korányi és Fröblicb acélredőny-gyára szállította c! 94 drb. szürke, a cég speciálitását I,épező elsőrendű lenvászonból készült görredőnyt, önműködő gördülő szerkezettel, sZÍvós-rugóval és fényezett fagombokkaI. Kisfaludy·utca 5. Telefon: J. 23-76. Sipos Sámuel épület- és műlakatos-mester készítette a bejárati kapuk, ajtók, . ablakok vasalását és az összes épületlakatos-munkát. Nagykorona~ut<~a 5. Telefon: L. .968-34. Erőátvileli és világítási r.-t. l,észítette az össies villanyvilágíÚ:ísi berendezés'eket. Vörösmarty-utca 45. Telefon: T. 35-19 és T. 89-31. /I
Magya!' Épífóművés$et
35. oldal
IX. Léfay .f/ndrás építész Gyöngyösi-úti épülete: Kellermann és Sínger építőmesterek végezték a föld-, kőműves-, elhelyező és vasbeton-munkát. Szív-utca 15. Telefon: L. 989-68 . .Ilschenbrenner János ácsmester készítette a tetőszerkezetet, hajópadló és egyéb ácsmunkál~at. Róna-utca 41.
*
*
*
Gazdasági iskola fervei. fl m. kir. földmívelésügyi minisztérium három különtípusú téli gazdasági iskola terveinek beszerzésére országos tervpályázatot hirdetett január 5-ére. Összesen 90 pályaterv érkezett. fl birálóbizottság döntése szerint az első típus első díját friedrich Lóránd, a második díjat Werner frigyes, a harmadik díjat dr. Baráth és Novák építészmérnökök kapták. Megvételre aján10tták Kosch Jenő, Prokich János és Tóth Imre építészmérnökök terveit. fi második islzolatípusnál az első díjat Werner frigyes, a második díjat Gerstenberger és firvé, a harmadik díjat dr. Baráth és Novák építészmérnökök nyerték el. Megvételre ajánlották Dudás és Körmendy, Magyari Nándor és Tóth Imre építészmérnökök terveit. fi harmadik iskolatípusnál az első díjat Gerstenberger és firvé, a második díjat Tstheuke Hermann, a harmadik díjat friedrich Lóránd építészmérnöl~ölznelz ítélte oda. Megvételre ajanlották Balogh Lóránd, Dudás és Körmendy és Dulánszky építészek terveit. .Il Győri SZÍnház újjáépítésére hirdetett tervpályázaton az I. díjat Aledgyaszay István építész, kormányfőtanácsos, 11. díjat Vágó László építész, III. díjat Szeghalmi Bálint nyerte. . .fl Vállalkozók Lapja értesíti lapunk olvasóit, hogy szerkesztőségének és kiadóhivatalának új címe: Budapest, VI., Podmanicky-utca 27. Teréz-körút sarok. Új telefon: T. 12-64. böző
Szerkesztős~g ~s
kiadóhivatal: Budapest, I U., molnár-utca 53. Telefon: József 61-25
POZSONYI LILLY IPARMŰVÉSZETI MŰTERME
BUDAPEST, VI., PODMANICZKY -UTCA 2., II. 4. KÉSZÍT: BATIK BÖRMUNKÁT. SELYEMFESTÉST, MONTIRozAsT, BABÁT, MÜVIRÁGOT STB. MŰVÉSZI KIVITELBEN.
ÁLLANDÓ TANFOLYAM .
.
I.
Magyar Építőművészet
Budapest
székesfőváros
1925-1926. kislakásos építkezései.
"
.
eVI
Írta: Dr. Gll.LLINFi fRIGYES főjegyző. ll. háború a lakástermelést teljesen megakasztotta. Minden a haditermelést célozta és minthogy c{ háborús szül,ségletek kielégítésére szükséges kö ltségek fedezésére a pénzjegyel, szaporítását vették igénybe, hitelünk és pénzünk értékének soha nem sejtett arányú leromlása, a fedezetlen pénzjegy-kibocsátás~al újabb pénzértél, romlást és hihetetlen drágaságot okozott. Fi rendkívül fokozódó drágulás az egységárak stabilitását gátolta. ll. I,öltségelőirányzat teljesen bizonytalan volt. Megszünt a bizalom, a hitel. Fi I,ellő i~őben és mértél, ben szükséges anyagbeszerzés úgyszólván lehetetlenné vált. ll.l1andó munkabér-különbözeti válságo], jelentkeztel~. fenekestül felfordult minden. Vagy a vállalkozó, vagy az építtető, néha mind a kettő tönkrement. Fi lal,ástermelés megszünt és mivel a háború alatt egyrészt munkáshiány, másrészt anyaghiány következtében még a legszükségesebb javítási és karbantartási munkák sem voltal, elvégezhetők, ennek következményeként a főváros összes épületei -- magánosoké csak úgy, mint a középületek - teljesen leromlottak. ll. kommün improdu ktív kapkodása e téren semmitsem teljesített, sőt az ezt követő román megszállás folytán érezhető bizonytalanság a z 1919. év még hátralevő felét is meddővé tette az ép:tési munhák szempontjából. Fi l, övetl,ező 1920. évben lassanlassan próbáll,ozil, a közmunl,a életre helni, helyrehozni igyekezvén a z eddig mulasztottakat és helyreállítani a háborús beszállások és a román meg szállás következtében használhatatlanná vált iskolákat. Eközben ráeszmélünl" hogy az épületek egyes szerkezete i elérkeznek nemcsak a javítások mulhatatlan szükségessége elé, hanem bizonyos részel, teljes megújításának sürgőssége is előtérbe lép. Igy az eddig kátránnyal fedett I, islakásos telep eket kell teljes egészükben állandó jellegű fedé ssel ellátni, ami l,örülbe1ül 50.000 négyzetm éter új fedést jelent, mintegy 2 milliárd I,orona 1924-es árfolyamú értékben. Mil,or így az épületek legszül, ségesebb és már-már ClZ állél\Onyságot veszélyeztető pótlásol,on és javításokon valahogy átestünk, megi ndult az építh,ezési ügyosztály tervező munkájCI, amelynel, során a hordójelző, ravatalozó csarnokok, növény- és I,ertészházak, templomok, plébániá k és kórhá zi pavillonok meg is épülnek. Ebben az időben a külföldi építkezési viszonyok sem voltak kedvezőbbek, magánépít kezés ott sem volt, dacára annak, hogy szociológusok, ' statisztikusok és a mű szak iak egyaránt I,atasztrófálisnal, nyilvánították a lakásviszonyokat és a munka nélh,üliséget. Közben az egyre fokozódó lal,ásinség mind hangosabban követeli az állami és városi építkezések megindítását. De végre az inflációs pénzáradat megszünt s amil,or a tanácsi ügyosztályol, összevonása után a lakásépítést irányító szociálpolitikai ügyosztály t is az erőskezű Liber Endre tanácsnok vezetésére bízták, egymásután kerültek tárgyalásra és kivitelre az ügyo sztá ly előterjesztései. ll. lakásinség leküzdése és a fővárosban fel burjánzott nyomortanyák, különösen a hirhedt II Suhajda ll -telep megszüntetése érdekében a törvényhatósági I,özgyű lés en
II.
Magyar Építőművészet
tartott s mindig IICeterum censeo"-val végződő dörgedelmes szónoklatok az 1925. év végén meghozzák a I{özgyűlés egyhangú elhatározását és a szül{séges fedezet engedélyezését az 1926. évi nagyobb lal{ásépítő akció lebonyolítására. Fi súlypont most már a műszal\i részre, a kivitelre terelődött. Fiz építkezések végrehajtásánal{ vezetésével és irányításával ugyanis a polgármester néhai Kabdebó Gyula műszaki főtanácsost, majd tanácsnokot, önálló hatáskörrel bízta meg, aki ezt a nagy felelősséggel járó feladatot élete utolsó pillanatáig ritka munkabírá ssal és nag y szaktudá ssal teljesítette.
ftz első lakásépítkezés a IX. kerület, Kén-utcai munkáslakóházak emeletráépítése volt. 827/1925 . számú határozat felhatalmazása alapján 1925. május 29-én tartottunI, nyilvános versenytárgyalást, amelyre 5 1 ajánlat érl,ezett be. l1 munlw június hó 22-én vette l,ezdetét, a telők fokozatos emelésével. ftz összes munkálatok október l-ére teljesen befejeztettek. Keletkezett 96 szoba-konyha-kamarából álló lakás, újonnan beépíHetett 19.600 1~13, összesen 4'8 milliárd l,orona l,öltséggel. Egy lakás 50 millió, 1 m'J beépített tér 245.000 koronába került. Tervező és míívezetője az építk.ezésnek Fridrich Lajos főmérnöl, volt. Több h,isebb építl,ezés melldt a IX. , M ester=!ltca 37-39, szám alatt épült hatemeletes bérház az első nagyobb lakásépítl,ezés. Ennek terveit a középítkezési ügyosztályban ugyancsal, Fridrjch Laj os főmérnök készítette és a művezetést is ő teljesítette. ftz építkezés 1925. augusztus 17-én indult meg, miután a tanács június közepén kimondta az építl,ezés megindítását 64.902 '1925. IX. sz. határozatával s ezt az 1310/25. kgy- sz. hatá rozat jóváhagyta. l1z alapozásnál váratlan nehézséget ollOztak (1 telken talált sírok, régi pincék és alapfalai;, betemetett meszes- és pöcegödrök, amelyek az alapozás mélyítését és Idterjesztését tették szükségessé. Mind ennek dacára a falegyent december elején elértük, úgyhogy az épület január l,özepére teljesen tető alá került, az épület programmszerűen elkészült és augusztus l-ére rendeltetésének átadható volt. ftz épü letben a pincesorban elhelyezett 8 nag y iizletltelyisége n l\Ívül használatba került 21 egyszobás, 62 kétszobás és 24 háromszobás, összesen 107 lak:s 217 szobával. ft háromszobás lakásokhoz minden mellékhelyiséget megadtunI, (beleértve a cselédszobát is), míg a l,étszobás lal,ások cselédszoba nélkül, de legnagyobbrészt fürdőszobával l,észültel" viszont létesültek egyszobás lakásol, is fiirdőszobával. ft lakásol~ békebeli k:állítást l,aptak: tölgyfaparkét, részbeni csempézés, öntöttvasfürdőkádak. gázrechaud stb. ft két főlép.:sőházban Izét l,ényelmes személyliftet helyeztünl~ el, teherlifttel l,ombinálva. l1z építkezés folytán I(eletl,ezett 33.800 m 3 beépített tér ősszesen 17'6 milliárd k.orona !(öltséggel, tehát 1 m ~ 443.000 l,oronába került, jóllehet a homlol~zat "Sempernova" vakolatot kapott műkőlábazattal, míg a kapul,eretel~ ka lázi kő ből faragtattal" a tető fedés pedig elsőrendíí eternitfedés, a folyosókon és lépcsől,ön mííkőlábazat, utób biakon még ezenfelül csempeburl,olat nyert all,almazást. ft X. kerület Ceglédi-út, Bihari- és Balkán utcá k által határolt telken épített 320 szül,séglakás, a 864/ 1926. kgy. sz. l,özgyitIési határozat alapján létesült, l,ereken 15 milliárd korona e l őirá nyzattal. ll: tervezést és művezetést Wiilder Gyula műegyetemi tanár végezte. Készült 320 lal,ókonyhából álló szükség lakás, ir 20 m2, amelyek 8 egyemeletes pavillonban nyertek elhelyezést. Egy m3 térfogat 320.000 110ronába került, egy lakószoba pedig 46 millió l,oronába. l1z építkezést megkezdtük 1926. év augusztus 5 én és a lal,ások november hó l- én lakható állapotban átadattak a használatnak. Egy Jal~ókonyba heti bére 25.000 korona. Minden lakóheJyi ségben tal,arélüűzhely és gázrechaud I,észült. villamvilágítás és vízvezetékl,el. I,ül ső l,lozet-csoportok h,észültek az épületek két-l\ét végén, az emeletre falépcső vezet. Ezen építkezésel, lebonyolítása I,özben, a szociálpolitikai ügyosztály a mííszaki ügyosztály bevonásával nagyobbszabású lakásépítési programmot I,észített elő, amelyet az időközben megalakított lakásügyi bizottság és a pénzügyi bizottság is letárgyalt, s amelyre a tanács pártoló elő terjesztése alapján a törvényhatósági l,özgyíílés a fedezetet 1282/1925. kgy. számú határozatával rendelkezésre bocsátotta. Ez a programm az 192~. év lal\ásépítési al,ciója, amely VI. csoportban 15 darab bérház létes ítésére vona tl,ozi 1(. ft tervezéssel és építéssel I,apcsolatos munkákat a főváros első építészei és építész tanárai végezték, akil(nél egyszersmind megvolt a garancia arra, hogy úgy míívészileg, mint szerkezeti leg elsőrangú munkát l\ap a főváros. ftz év elején a l,őmíívesm unkák vállalatba adása megtörtént és J~gy .
•
Magyar Építőművészet
III.
február havában már a fö)dmunkák is megkezdődtek. l~ülönböző alapozási nehézségel~ után átlag 7-10 nap alatt készült el egy-egy emeletsor falazata, úgy hogy június hó elejéig a falegyenek l~észen voltal~. J'iz építés további folyamata alatt a parl~ettfektető munkások kéthetes sztrákja miatt, továbbá azért, mert egyszerre megfelelő számú szögező lakatost, lakburkolat fektetőt és fehérmunl~ás t nem lehetett I~apni, úgy látszott, hogy az épületek átadása késedelmet fog sze nvedni. Mindezek dacára a l~öltöz l"ödést november l-én meg lehetett kezdeni és amint a laká sok fokozato.san elkészültek s december l-ig már a legtöbb bérházba bel"öJtözhettek a lakók. II lakások ldadását a szociálpolitikai ügyosztály intézte, ami ug yancsal~ nem volt könnyű feladat, mivel a 880 lakásra körülbelül 9000 igénylő jelentkezett.
J. 1. ker., Budaörs;.út-Csend.utca. J'i telek a l,isgelJérthegy aljában egy 90 m. hosszú, lejtős hegyo ldalban fel"szik, 10.600 m2 felületen. Ezen a területen 5 drb. bérház épült; a teleprendezés szerint három ll,liJönböző terraszon e lhelyezve összesen 3418 m 2 beépített alapterületen összesen: 56.846 m'j beépítéssel. J'iz A, B és D pa villon ok terveit, valamint a terra sz- és kertelrendezést Medgyaszay Isivéll1 műépítész; a C és E pavillonol~at pedig Friedrich Loránt építész, műegyetemi adjunktus tervezte. Tervbe van véve az udvaron - gyermekek részére - egy vízmedence 40 m 3 vÍztartaIommal. J'i víz mélysége 10 -50 cm. között menetelesen változik; meJletie homok- és napfürdő. Kapcsolatban a C és E pavillo11::>kban I"ülön fiúk és külön leányok részére szolgáló vetkőzőhelyiséggel. J'iz öt pavillonban van 52 darab e ,1 yszobás, 54 darab kétszobás, 28 darab háromszobás lakás és 12 üzlethelyiség. ftz A. B és D pavillon pincefölds2.int és háromemeletes; a C és E pavillon mélyföldszint, földszint és háromemeletes. Emeletmagasság 3'08 m. belvilággal. Szobák nagysága az egyszobásaknál 22'2) 111 2 alapterületűek : kétszobásnál IS-25 m:3, háromszobás nál a harmadik szoba átlag 16 m2 • Fürdőszoba minden lal,ásba n van, még az egyszobásban is. ft háromszobásnál mindenhol van cselédszoba, egy- és kétszobásnál, ahol nincs cselédszoba, ott cselédfülke va n. ftz építkezésésnél meglehetős alapozási nehézségel, voltak. ftz altalaj ugyanis vízcres mészkő és agyagpala. ft teherbíróképessége sem volt egyforma; azért a falak alá egy-egy pavillonban összefüggő vasbeton-talpat kellett I~észíteni, Ilyenformán az altalaj egyenletesen cm 2-kint 2'j kg. terheléssel lett igénybevéve. ftz egyenletes súlyelosztás t az emeletek I,özötti betonkoszorú is elősegíti, mely fall\ötővas helyett is van; falszélességben és 30 cm. magasság ban; falaI, égetett téglából; mennyezetszerkezet vasgerendák I"özii vasbeton-födém; rozsdavörös sz ínű "eternit " pala fedés. II. ftz V. ker. , Váci-úl -Murai,ulca mellett egy telel\iömbön három épület van. ft tervezőI, Rupp Jen ő. Sebestyén ftriúr és dr. Lux Kálmán műépítészel, voltak. ftz épületek váciúti része pince, alagsor, földszint és négy emelet, a Duna felőli oldalban pedig pinceföldszint és öt emeletsorból áll. ft lakások száma összesen 252 darab egyszobás lakás a munkásság részére. Egy-egy lakás áll: l szoba 24 m2, konyha, fülke és egy l,is előtérből nyíló kamara és W. c.-vel. ft pincében nyert elhelyezést a fürdő, pavillononl,int 10, iJletve 12 fürdőfülkével. ft vácitHi részen van 22 darab üzlethelyiség, udvari részé n lal,ások; a mélypince aknavilélgítású, 2'3S m 2 belvilággal ; mennyezetszerkezet : váltakozva készített hengerelt vas és vasbeton-bordák közötti vasbeton-födém. ftz alapozással itt is nehézségel~ voltak, a próbagödröl, ásásánál ugyanis nem derültek ki a helyenl,inti talajlazaságol~ ; törmelék, szemétlerakodó és feltöltött részel,; de meg a Duna közelsége miatt a talajvíz szint je is a vízállás szerint ingadozil" úgy hogy szükséges volt mind a három épület alatt I,b. 3'S-4 m. mély.ség ben a határfalal~tól egy méten'e kiugró 1'25 m. magas beton lepény 1: 6 I,ev. arányú betonból, ame ly a hd rom épületnél I,b. másfél milliárd koronába I,erült. lll. II VI. ker., Váchít-Gyöngyösi,út sarkán szintén három épület tömege emelkedik a körföldszintes épületek fölé; tervezők: Bönm és Hegedüs, Freund Dezső és Lé/ay ftndrás mű -építészek voltak. Ezen kislal,ások tisztviselők részére épültek; pinceföldszint és négyemeletsorban. 30 darab kétszobás és 235 darab egyszobás lah,ássa!. ftz utca front felé előkert van . Födémnek vasbeton-koszorúval összeépített váltakozó vastartó és vasbeton-gerendák között épített vasbeton-födém. !'iz altalaj itt is laza, árterületes lévén, a középfőfal alatt l épcsőzetes kiugrású vasbeton tömbfalat kellett építeni a földszint alatt 3'70 cm. mélységig. liomlokzatanyag: a Váci-út sarkán levő pavilloím'á l "Sempernova" nemes vakolattal, műkő-keretekkel és párl~ányokl"al, a másih, két pavillonnál hosz.szabbított h((barcs kőporos bedörzsöléssel. nyező
IV. Il IX. ker" Mestel',utca és Dandár,u/ca sarkán épített alagsor földszint és 5 emeletes, részben mansardos kislakásos bérház tervezője dr. Lechner Jen ő műépítész, műegyetemi magántanár volt. ft teljesen körülépített saroktel]zen tisztviselőlak6sok épültek és pedig: 7 drb. 4 szoba, konyha, iürdő, cseléd- és mellél"helyiséges; 38 drb 3 szoba és minden mellékhelyiség; 15 drb. 2 szoba és
IV.
Magyar Építőművészet
minden mellékhelyiség, ezenkívül 3 üzlethelyiség, szövőiskola, tüdőbeteggondozó-intézet fiókja, házmester- és vicelakás a manzardban, műterem és mángorló-helyiségek. fl homlokzat anyaga: kőporos vako lat, terméd,ő architekturával. l1lapozásnál az okozott nehézséget, hogya telken a volt Strobenz-féie festékgyár kÍltjai t és medencéit kellett nagy fáradsággal és költséggel elbontani ; a laza helyeken a föld alatt 3-4 méter mélységben vasbeton áthidalásúkat kellett készíteni. V. fl X. kerületben a Simor,utca és Villam=utca sarl{án lévő kislakásos bérház jobb tisztvise l ő lal,ások létesítésére épült. Tervezője dr. Hültl Dezső műegyetemi tanár. flz épület szabadon á ll, hátul k.erttel. fl összes lakások minden mellékhelyiséggel, te hát fürdő- és cselédszobával épültel,. Van 10 drb. négyszobás, 20 drb. háromszobás, 60 drb. kettőszobás, 4 drb. műterem-lakás, mely áll: mű terem, egy szoba, konyha, fürdő-, cselédszoba, 6 drb. üzlethelyiség, 4 drb. egy szoba-l{onyhás vicelakás. flz épület ötemeltes; középrizali ton manzarddal. fl homokos laza talaj miatt a főfalak alatt 3'00 méterre le kellett mennünk egy vasbetoIllemezzel. Szobák, előszobál{ parkettpadozattal. fl homlol{zatanyag " telTanova« és "Sempernova" vako lat. VI. Ugyancsak a X. I{erületben épültek az Ollői,út-Ceglédi-úti bérházak is. Bálint és Jámbor műépítészek tervei szerint, hét utca frontra egy-egy szabadon álló épület, a köztük lévő szabad udvar játszóterü l lesz felhasználva. flz ép ületek pince, alsó földszint, magas földszint és 3 emeletsorban részben manzarddal épültek. fl két épületben van 96 drb. 2 szoba-honyhás lakás, melyből 16 drb. fürdő= és cselédszobás ; a magas földsz inten van 20 drb. iizlethelyiség raktárakkal. fl mandzardban fürdőszobák, mángorló és mosókony hák. Beépített lég m3-kénti egységár __ 56.846 m 3 I. Budaörsi-úti csoport 492.000 kor. ll. Váci-út-Mura·utcai 387.000 _.. 71.295 " ___ 73.000 " III. Váci-út-Gyöngyösi-úti " 47 J.500 IV. Mester-utca-Dandár-utcai ___ 41.644 " 450.000 V. ~imor-utca- Villány-utcai ___ 62.479 " 442.50l) IV. Ullői-úti 416.900 37.883 " Összesen: 343.147 m3 443.500 kor. átlagárra L fl la l{ástermelés szempontjából összeállítva végeredményben: szobás 2 szobás 3 szobás 4 szobás üzlet Budaörsi-úti ____ __ ____ 52 54 28 12 Váci-út- Mura-utcai. .. __ _ 252 22 Vélci-út-Gyöngyösi-úti __ 235 30 Mester-utca - Dandár-utcai 15 38 7 3 Simor-utcai ______ 10 60 20 10 6 Üllői-ú t - Ceglédi-úti 96 20 ~~--------~--------------------~-Összesen: 559 225 86 17 63 azaz 887 lakás, 1335 szoba (építési MItség szobánkint 114,000.000 kor.). fl lal{ások évi bére: l szobás lakás 7,600.000-9,000.000 1,\, 2 szobás lakás 11-16 millió 1,\, 3 szobás 17-24 millió 1,\, 4 szobás 23 - 26 millió K. Építési költségek,' J. Budaörsi-Ílt-Csend-u. 28.096,748.000, II. Váci-ú t-Mura-u. 27.588,000.000, lll. Váci-út-Gyöngyösi-út 34.500,000.000, IV. Mester-u .-Dandár-u. 18.600,000.000, V. Simor-utcaVillám-utca 27.600,000.000, VI. Üllői-út- Ceglédi-út 15.794,759.000, összesen 152.1 i9,507.000 korona. Ha ezen az 1926. évben létesített építl,ezésehet építőstílusok szempontjából vizsgáljuk. feltíÍnik, hogy egységes irányzat n2m alakult ki. Ebben a tel(Íntetben a székesfőváros a műépíté szeknek teljesen szabad kezet engedett és így nem is h,erestel, új utakat, hanem nagyon csel,ély lüvétellel, mint például cl Medgyaszay-féle budaörsiuti házal{, a történelmi stílusokhoz ragaszkodtak_ Ezen építkezéseket nem is jellemzi olyan általános új tömeghatásokat kereső láz, mint azt a Wien városánal{ 25.000 lakás létesítésére tervbevett építkezéseinél látjuk. Itt egy aránylag kis helyen a lakások százainak, sőt ezreinek egységes normáliák szerint való építése olya n városrendészeti és egyéb esztétil,ai feladatok elé állítottál{ a müépítészeket, amelyeknek megoldására szükségsze rűen új utakat kellett l{eresniök. Fi "Fuchsenfeldhof", vagy a /I~euman nh of(/ újszerű és tagadhatatlanul monumentálisa n ható építl{ezések, amelyeket a mult évi Wienben tartott lakásügyi l{ongressZlls erős kritika tárgyává tett ugyan, de előnyeit és hátrányai t csak a jövő fogja megmutatni. oo
oo
o
oo _ _ . .
•
~-~
1721 I ~L 83
FOHRER LÁSZLÓ ELEKTROTECHNIKAI
~\LLALATA
Villamosvll4gítási, villamoserőátviteli, optikai 65 akusztikai jelz"készülékek. színház- 65 mozibuendez6sell.
[
n
I ~
~~=
BUDAPEST
~: FDllrer MilWl -
,
61-25
I'
ts RAKTÁR: IRODA , NAGYTEMPLOM-U. 28. IV.. HOLNÁR-U. 53. SZ. M'OHELY
l!
TELEfON:
Jó ZS EJ"
~ "P'lria" Irtdalmi VAlIa!a! ~, Nyomdai Rém"lY -nrNJáe, Bud,"", IX., 81141-61 2&.
rel.lk
.,.IIIÖItU": ....... VIiaI..