ENTZ BÉLA PROFESSZOR TUDOMÁNYOS MŰKÖDÉSE FRANK L
JÓZSEF
ï i r U z Béla 1877. március 10-én született Kolozsváron és 1959. j a n u á r 14-én hunyt el Pécsváradon. Egyetemi t a n u l m á n y a i t a budapesti tudományegyetem orvosi karán végezte el kitűnő eredménnyel. Ugyanott avatták o r v o s d o k t o r r á 1900. o k t ó b e r 21-én. M á r egyetemi hallgató korában az a n a t ó m u s Thanhoffer, majd a k ó r b o n c n o k Genersich mellett dolgozott. M i n t orvos t o v á b b r a is a budapesti I . sz. k ó r b o n c t a n i intézetben folytatta m ű k ö d é s é t Genersich tanítványaként, mint gyakornok, I I . , majd I . tanársegéd és 1912-ben mint adjunktus. K ö z b e n 1911. december 17-én a budapesti tudományegyetem orvoskari tanártestülete ,,A csecsemőkori betegségek k ó r b o n c t a n á b ó F magántanárrá képesítette. 1914 j a n u á r t ó l 1917. szeptember l-ig a Szt. István k ó r h á z k ó r b o n c n o k főorvosa, 1918 j a n u á r t ó l 1918 augusztus végéig az állat orvosi főiskolán a k ó r b o n c t a n nyilv. r. t a n á r a . Közben katonai szolgálatot is teljesí tett. S z á m o s kitüntetést kapott és törzsorvosi ranggal szerelt le. Végül a pozsonyi tudományegyetem meghívására 1918. április 3-án kinevezték a kórbonctan ny. r. tanárává. A politikai viszonyok megváltozása következtében n é h á n y éven át Pesten tartotta előadásait, majd 1924-ben az egyetemmel együtt Pécsre költözött. A sors érdekessége, hogy milyen sok hasonlatosság akad Genersich és Entz pályája között. Genersich 25 éven á t (1870—1895) v o l t a kolozsvári egyetemen a k ó r b o n c t a n professzora. Nagy szerepe volt az egyetem megszervezésében és főleg az ő m u n k á j á n a k köszönhető a kórbonctani intézet felállítása. „Ez volt hazánkban az első olyan intézet, melyet a kórbonctani oktatás és kutatás céljára építettek, s amely a külföldi hasonló intézetekkel minden tekintetben felvehette a versenyt": így emlékezik meg róla nekro lógjában Entz, a tanítvány. H a s o n l ó k é p p e n Entz 1924-től évtizedeken át működött Pécsett és hervadhatatlan érdeme, hogy Pékár Mihállyal, az élettan tanárával karöltve megszervezte a pécsi egyetemet. Amikor a 30-as évek gazdasági nehézségei miatt veszélybe jutott az egye tem sorsa, bátran és szívósan, de egyszersmind eredményesen is állott k i érte, pedig t u d a t á b a n volt annak, hogy a magas körök nem fognak megfeledkezni a revansról. A továbbiakban eltért egymástól a t a n á r és tanítvány sorsa. Genersich megkapta a pesti katedrát. Entz Pécsett maradt: nem hívták meg a pesti tanszékre, ahogy azt joggal elvárhatta volna. Ellenfelei jól s z á m í t o t t a k . Tudták, hogy a pozsonyi, i l l . pécsi egyetemre meghívás alapján került, s ezért nem tartja ildomosnak megpályázni egy 1
1
Szepesszombati Genersich Antal dr. Gyógyászat 1918.
másik k a t e d r á t ; tehát pályázatot írtak k i . A két fél harcából a pécsi egyetem került k i győztesen: ott dolgozott t o v á b b a magyar k ó r b o n c n o k o k nesztora, majd napjaink ban mint az M T A levelező tagja, és végül mint a M u n k a Vörös Z á s z l ó Érdemrenddé! kitüntetett nyugalmazott egyetemi tanár. Nyugdíjazása, majd az u t á n a ért méltány talanságok nem csökkentették szellemi frisseségét és alkotó erejét. Folytatta a m á r korábban megkezdett archaeopathologiai k u t a t á s a i t a Pécs k ö r ü l i új-kőkorszaki temetőkben. A csontvázakon észlelt kóros elváltozásokról szóló, utolsó tanulmánya úttörő jelentőségű. Tudományos működése a magyar pathologia fejlődésére igen nagy hatással volt. Közel 100 m u n k á t írt. Ezek a klasszikus magyar k ó r b o n c t a n legkiválóbb alkotásai közé tartoznak. ízig-vérig morphologus. Ez azt is jelenti, hogy sohasem hagyja el a biztos tárgyi alapot. A 25 éves tanári jubileumára készült érmen e szavak olvashatók : „ N o n fingendum, aut excogitandum, sed quod natura faciat observandum" = N e m képzelődni, vagy kitalálni kell, hanem megfigyelni azt, amit a természet csinál (Roger Bacon). Nagy elődei közül Morgagni volt az, a k i egész életében azt vallotta, hogy „egy szemernyi tény többet ér, mint egy mázsa elmélet". Önállóan megjelent munkái k ö z ü l a legjelentősebbek : „Kórbonctan". Kevéssé ismert, torzón maradt m ű , melyet 1912—13-ban kezdett füzetekben kiadni. Általános k ó r o k t a n t s ezen belül bakteriológiát és parazitológiát is tartalmaz. A daganatok részletesen megírt fejezete a 704. oldalon megszakad. Való színűleg az első világháborúval j á r ó nehézségek akadályozták meg a befejezést. „A kórbonctan és kórszövettan alapvonalai"? mely „Csizió" néven közismert. Ebben olyan segédkönyvet adott a hallgatóság kezébe, mely a kórszövettani gyakor latok elméleti a n y a g á t tartalmazza. M i n t az előszóban írja: „Legrészletesebben a kerin gési zavarokat, gyulladásokat és a daganatokat tárgyaltam. Ezekben a fejezetekben a szövettani elváltozásokon felül a bonctani elváltozásokra, a kóroktant kapcsolatokra és a beteges elváltozások jelentőségére is kitértem". E h á r o m fejezet megismerése, meg tanulása és az orvosi működés folyamán történő állandó alkalmazása nélkül minden diagnózis, therápia, megelőzés és gondozás b i z o n y t a l a n n á , hamissá és eredménytelenné válik. A z a r á n y l a g röviden, de mégis közérthetően tárgyalt anyagból külön említésre méltó a két specifikus gyulladásnak, a gümőkómak és a bujakórnak ismertetése. N e m marad el m ö g ö t t ü k a daganatokról szóló, részletesen összeállított fejezet sem. „Kórboncolási technika", ^ mely a Genersich—Czakó-fél& m u n k á t volt hivatva továbbfejleszteni. „A syphilis kórtana és kórbonctana", melyben teljes részletességgel feldolgozza e népbetegséget, miáltal mind k ó r t a n i , mind k ó r b o n c t a n i vonalon biztos alapot teremt a klinikai szemlélet és gyógykezelés számára. „Mi a célja a boncolásnak". Szellemesen tárgyalja a boncolás történetét. Egyben 2
1
5
G
2 3 1 5
c
Kórbonctan. Budapest, 1912—14. A kórbonctan és kórszövettan alapvonalai ( = Csízió) Pécs, 1926. Kórboncolási technika. (Társszerző ifj. Johann Béla) Budapest, 1918. és 1923. A syphilis kórtana és kórbonctana Klny. Guszmann-Engel: A svphilis c. munkából. Buda pest, 1928. Mi a célja a boncolásoknak. Pécs, 1930.
„érthetően megvilágítja azt, hogy miért nem nélkülözheti az orvosi tudomány a boncolá sokat". Folyóiratokban megjelent munkái közül elsőnek a spirochaeta paliidával foglalko zót említem meg. Ennek történetéhez hozzá tartozik, hogy 1905 elején Genersich intézetében a Levaditi-féle ezüstözéssel végzett szövettani vizsgálatokat. Ezek kapcsán veleszületett syphilisben elhalt magzatok májában számos egyforma, dugóhúzószerű képződményt találtak, melyeket mellékterméknek tartott. Ezután jött Schaudinn fel fedezése. Erről csak annyit, hogy a syphilis kórokozóját m á r számos kutató vélte felfedezni, de eredménytelenül. Egy ilyen ú j , 1904-es lelet vol a Siegel-íc\c Citorrhictis luis-nak nevezett „ k ó r o k o z ó " , mely később zsírszemcsének bizonyult. Ennek ellenőrzésére kérte fel Lesser a berlini bőrgyógyász Schaudinnt, aki bakteriológiával foglalkozott. A betegeket Hoffmann válogatta k i . 1905. március 3-án Schaudinn már az első syphili ses beteg papulájának szövetnedvében kimutatta az első mikroszkópos készítmény ben a spirochaeta paliidát, mai nevén treponema pallidumot. Ezt később minden syphilises elváltozásban megtalálták és teljes bizonysággal megállapították, hogy a syphilisnek évszázadok óta keresve-keresett kórokozója. Schaudinn újfajta eljárást alkalmazott, a sötét látóteres vizsgálatot. E módszernél — mint a fekete égbolton a fénylő csillagok — a sötét látótérben csillogva mozognak a dugóhúzószerű spirochaeták. Felfedezését hiába mutatta be a berlini orvosegyesületben, mert Siegel hívei le hurrogták és az elnöklő Bergmann így zárta le a hangos ülést: „most elnapoljuk a vitát, amíg valaki ismét fel nem fedezi a syphilisnek egy újabb kórokozóját" (Pólya). Entz Bécsben, Pal tauf intézetében olvasta Schaudinn beszámolóját, és az á b r á k r ó l azonnal ráismert a maga „melléktermékeire". Hazatérve megismételte és kiterjesz tette vizsgálatait. A z eredményről még 1906-ban beszámolt az Archiv für Dermatologie und Syphilis hasábjain „Über das Vorkommen der Spirochaeta pallida bei congenitaler Syphilis" című közleményében. Entz nemcsak elismerte Schaudinn felfedezésének jelentőségét, hanem meg is erősí tette, elsőnek nagy emberi syphilises anyagon. A m e r i k á b a n Flexner és Noguchi igazol ták Schaudinn állításait. Entz 1906-ban a Budapesti Orvosi Újságban írt m e g h a t ó nekrológot a kiváló tudós ról, akit igen megviselt a berlini kudarc, melyet fokoztak a (meg nem nevezett) súlyos betegségével j á r ó nagy szenvedések. A sors azonban kegyes volt hozzá, mert meg érte felfedezésének teljes elismerését. Entz közleményét az újabb megerősítő cikkek egész sora követte; számos meghívást is kapott. Ifjú élete (1875—1906) gyertyájának pislákoló fényét megaranyozta az a biztos tudat, hogy nem élt hiába, igazsága ö r ö k , emlékezete m a r a d a n d ó . Kimondottan kórbonctani jellegűek a következő k ö z l e m é n y e k : Keratosis pharyngis ; Elvérzés a jobb belső fejütőér bujakóros arrosiójából ; Aneurysma mycoticum 7
8
9
7
8 9 10
1 0
Über das Vorkommen der Spirochaete pallida bei congenitaler Syphilis. Archiv für Derma tologie und Syphilis 1906. Nekrolog Schaudinn Frigyesről. Budapesti Orvosi Újság 1906. Keratosis pharyngis. Matematikai és Természettudományi Értesítő 1904. Elvérzés a jobb belső fej ütőér bujakóros arrosiójából. (Társszerző Berezovszky Emil) Budapesti Orvosi Újság 1908.
u
artériáé pulmonalis ; Érdekesebb fejlődési rendellenességek a budapesti állami gyer mekmenhely boncolási a n y a g á b ó l ; G y o m o r n y á l k a h á r t y á v a l bélelt t ö m l ő a mell ü r e g b e n ; A bal t ü d ő hypoplasiája ; Visszapillantás a kórbonctan történetére. (Tanszékfoglaló előadás. 1918) ; A csontok növekedése és a csontsebek g y ó g y u l á s a ; Kölcsönhatások az emberi szervezetben. A daganatokkal feltűnően sok t a n u l m á n y foglalkozik: A daganatok természet rajza; A vékonybél m y o m á j a ; A csecsemőkori b é l d a g a n a t o k r ó l ; A d a g a n a t o k r ó l á l t a l á b a n ; A szövetfejlődési rendellenességek j e l e n t ő s é g e ; Kórszövettani leletek értékesítése a r á k d i a g n o s z t i k á j á b a n ; A rák k ó r t a n a az újabb kísérleti vizsgálatok megvilágításában (Rektori székfoglaló beszéd. 1931.). * K ü l ö n megemlítem „Leukaemiaszerű vérkép rosszindulatú daganat k a p c s á n " című művét. Ebben határozottan felveti a fehérvérűség daganatos jellegének lehető ségét. A „Néhány szó a megöregedés és a halál p r o b l é m á j á h o z " és „Az ö r e g k o r pathológiája" című m u n k á i kimeríthetetlen tárházai a gerontológia p r o b l é m á i n a k . Altalános pathológiai nézeteit fejtik k i : „Értekezés a kórtani e l m é l e t e k r ő l " ; „ D e sedibus m o r b o r u m " ; „Mi a b e t e g s é g ? " Entz professzor ú r életére és m ű k ö d é s é r e ráillenek Horatius igéi: „ n o n omnis moriar, . . .dicar" = nem halok meg egészen, . . . emlegetni fognak. T a n í t á s a i , esz méi, életfelfogása m a r a d a n d ó a k , nem enyésznek el, élnek és élni fognak. Átvették, magukévá tették és utódaiknak továbbadják őket tanítványai. Entz Bélának, a magyar orvosi kar nagy tanítómesterének egyénisége időálló, nem fog rajta sem a sápasztó halál, sem a halványító múlt, sem az évek szakadatlan múlása, sem pedig az idők rohanása. 12
13
1 4
10
1 5
17
18
19
20
21
22
23
2
23
26
27
28
29
11 1 2
1 3
1 1 1 3 1ü 17 3 8 1 9 2 0 2 1
2 3 2 4 2 5
2 8 2 7 28 2 9 3 0
30
Aneurysma mycoticum artériáé pulmonalis. Budapesti Orvosi Újság 1911. Érdekesebb fejlődési rendellenességek a budapesti állami gyermekmenhely boncolási anya gából. Budapesti Orvosi Újság 1910. Gyomornyálkahártyával bélelt tömlő a mellüregben (Társszerző Orosz D.) Gvógvászat 1930. A bal tüdő hypoplasiája. Magyar Orvosi Archívum 1922. Visszapillantás a kórbonctan történetére. Állatorvosi Lapok 1918. A csontok növekedése és a csontsebek gyógyulása. Természettudományi Közlöny 1931. Kölcsönhatások az emberi szervezetben. Természettudományi Közlöny 1934. A daganatok természetrajza. Természettudományi Közlöny 1922. A vékonybél myomája. Budapesti Orvosi Újság 1911. A csecsemőkori béldaganatokról. Orvosi Hetilap 1911. A daganatokról általában. A rákbetegségek (Somogyi). Budapest, 1932. A szövetfejlődési rendellenességek jelentősége. A magyar orvosok és természetvizsgálók 41. vándorgyűlése. 1934. Kórszövettani leletek értékesítése a rák diagnosztikájában. Orvosi Hetilap 1919. A rák kórtana az újabb kísérleti vizsgálatok megvilágításában. Orvosi Hetilap 1931. Leukaemiaszerű vérkép rosszindulatú daganat kapcsán. (Társszerző Diabella Géza) Orvosi Hetilap 1912. Néhány szó a megöregedés és a halál problémájához. Gyógyászat 1926. Az öregkor pathologiája. Orvosi Hetilap 1937. Értekezés a kórtani elméletekről. Pécs, 1929. De sedibus morborum. Therapia 1930. M i a betegség? Pécsi Napló 1929.
Z // s a m m e nf a s s u n g Béla Entz (1877—1959) war vom Anfang des Jahres 1918 Professor der pathologischen Anatomie an der Universität zu Pozsony (Pressburg), welche nach dem den ersten Weltkrieg abschliessenden Friedensvertrag nach Pécs (Fünfkirchen) umgesiedelt wurde. Seine wissen schaftliche Tätigkeit übte eine grosse Wirkung auf die Entwicklung der Pathologie in Ungarn. Er verfasste beinahe hundert Arbeiten, die zu den vorzüglichsten Werken der klassischen ungarischen pathologischen Anatomie gehören. Der vorliegende Aufsatz wird durch das Ver zeichnis der wichtigsten Werke von B. Entz ergänzt. J. F R A N K L , Dr. med., CSc. Head Physician Kaposvár, Május 1 u. 12, Hungary, H-7400
