EnergiaVilág Tanári kézikönyv

Útmutató 14—18 éves diákoknak szóló feladatlapokhoz

EnergiaVilág Tanári kézikönyv

Tartalom

2



3

Bevezetés



Az EnergiaVilág pedagógiai koncepciója és a Nemzeti alaptanterv

5



Az EnergiaVilág feldolgozásakor érvényesülő főbb NAT-követelmények

6



Hogyan használjam az EnergiaVilág programot?



Útmutató a fejezetekhez



A megújuló és nem megújuló energiaforrások

9



A források meghatározása

9



Hol alkalmazható?

10



Skócia, Olaszország és Magyarország

11





A résztől az egészig



Jelenlegi energiafogyasztás

11



Jövőbeni energiafogyasztás

11



Saját fogyasztásod

12



Éghajlatváltozás



Éghajlatváltozás

12



Előnyök és hátrányok

13



Energiafelhasználás



Az energia útja

13



Energiaforrások és energiaátalakító berendezések

14



Turbinák

14



A generátor

14



Átvitel

14



Villamos energia a háztartásban

14



Gondolj a biztonságra!

15



Energiatakarékos vízforraló

15





Nukleáris jövő?



Nukleáris jövő?

15



Órai vita

15





Energiaátalakítás



Építs saját erőművet!

16



Építsünk szélerőművet!

17





Az energia elosztása



2

8

Az elektromos energia elosztása

18

Globális energiamenedzser



Globális energiamenedzser

18



Globális energiamenedzser szerepkártyák

18



Tantervi kapcsolatok

20



Értékelés

21

Bevezetés Az E.ON EnergiaKaland egy új, nagyszabású program, amelynek célja, hogy segítse az energiával kapcsolatos ismeretek oktatását a fiataloknak. Akár most kezdik el, akár most fejezik be az iskolát, életükben meghatározó téma lesz az energia. Ahhoz a generációhoz tartoznak, akiknek az energiával kapcsolatban kulcsfontosságú döntéseket kell meghozniuk mind egyénileg, mind együttesen, s ezek a döntések nemcsak őket, de az egész Földet, a fenntarthatóságot is érinteni fogják. Az E.ON EnergiaKaland program arra törekszik, hogy segítse egy energiaügyekben járatos nemzedék nevelését azzal, hogy információkat ad nekik a szakavatott döntésekhez, energiatudatosságukhoz. A program EnergiaVilág című része 14—18 éves, szakmát tanuló és/vagy érettségire készülő tanulók számára készült, a Nemzeti Alaptantervvel szoros összhangban. A program továbbá segít Önnek az állampolgári ismeretekre oktatásban-nevelésben is. Azok a tanulók, akiknél előfeltétel az informatikai és a kommunikációs kulcsképességek megléte, szintén hasznosnak fogják találni a feladatokat. A tantervi kapcsolatok alatt találja meg a további részleteket arról, hogyan illeszthető a program a helyi tantervbe, szakkörök és más, tanórán kívüli nevelési programokba. Az EnergiaVilág két részből áll: online feladatokból, valamint egy tantermi csomagból, amely 19 tudáskártyát és 8 feladatlapot tartalmaz, melyek szabadon fénymásolhatók. Az E.ON EnergiaKaland oktatócsomag a helyi feltételekhez, pedagógiai célokhoz és a tanulók egyéni sajátosságaihoz illeszthetően készült, azaz nem előíró jellegű program, hanem alternatívákat kínál a leghatékonyabb helyi tanítási-tanulási megoldásokhoz. Az online, az internetes portálon hozzáférhető tananyagot akár a nyomatott kiegészítőkkel, akár azok nélkül, önállóan is fel lehet használni.

Az EnergiaVilág arra biztatja a tanulókat, hogy az energiával, az energia termelésével és fogyasztásával kapcsolatban mind országos szinten, mind globális nézőpontból is foglalkozzanak. A program lehetővé teszi, hogy megvizsgálják a bolygónk jövőjét érintő főbb kérdéseket és ezeket összekapcsolják az egyéni, személyes cselekvéssel és felelősségvállalással. Az anyag hét fejezetből áll: • • • • • • •

Megújuló és nem megújuló energiaforrások A résztől az egészig Éghajlatváltozás Energiafelhasználás Nukleáris jövő? Energiaátalakítás Energiaelosztás

Az EnergiaVilág Globális energiamenedzser elnevezésű szimulációs játékban a tanulók egy évtizedig megszabhatják a világ energiafelhasználásának alakulását. A feladat során a tanulók különböző energiaforrásokat és nézőpontokat mérlegelhetnek, szembesülnek döntéseik várható pozitív vagy negatív következményeivel.

3

Tudáskártyák 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19.

Szén Kőolaj Földgáz Atomenergia Vízenergia Szélenergia Napenergia Biomassza Hidrogén üzemanyagcellák Geotermikus energia Talajhő-energia Hullámenergia Árapály-energia Elektromos energiatermelés Az elektromos energia elosztása Elektromos energia az otthonunkban Az éghajlatváltozás és a környezet Első a biztonság! Teljes biztonságban

Az alábbi tanári útmutató bemutatja az online feladatok és feladatlapok használatát, célkitűzéseket tartalmaz, valamint azzal kapcsolatban is tanácsokat nyújt, hogy mely pontokon lehet szüksége segítségre a gyorsabban vagy lassabban tanulóknak. A tanórák könnyebb tervezéséhez mellékeltük az online feladatok becsült időtartamát, de kérjük,

4

Feladatlapok 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Megújuló és nem megújuló energiaforrások: Skócia, Bangladesh, Argentina és Olaszország A résztől az egészig: Saját fogyasztásod Éghajlatváltozás: Előnyök és hátrányok Energiafelhasználás: Gondolj a biztonságra! Energiafelhasználás: Energiatakarékos vízforraló Nukleáris jövő? Órai vita Energiaátalakítás: Építsünk szélerőművet! Energiaelosztás: Az elektromos energia elosztása

Globális energiamenedzser szerepkártyák 1. 2. 3. 4. 5.

Autórajongó Környezetvédelmi aktivista Műszaki szakember Atommérnök Politikus

vegye figyelembe, hogy a feladatok megoldásához szükséges időmennyiség nagymértékben függ a tanulók felkészültségétől! A saját teljesítmény értékelésére szolgáló értékelőlapokkal a tanulók témánként értékelhetik saját fejlődésüket.

Az EnergiaVilág pedagógiai koncepciója és a Nemzeti alaptanterv Az EnergiaVilág elsősorban a középiskolás tanulóknak (14—18 éveseknek) szóló oktatási program, amely teljes mértékben megfelel a Nemzeti alaptanterv (NAT) előírásainak, így az bármelyik hazai közoktatási intézmény helyi tantervébe beilleszthető. Az EnergiaVilág a középiskolások energiatudatosságának további elmélyítése, tudásuk és kompetenciáik fejlesztésében hatékony szerepet tölthet be azáltal, hogy a tanulók személyes tapasztalataira építve szerteágazó technikai-környezeti-természettudományi és gazdasági ismereteket és fejlesztő feladatokat kínál az energiaforrások, a megújuló és a nem megújuló (fosszilis) energiafajták felhasználásának környezetre és éghajlatra gyakorolt hatása, az energiatakarékosságnak a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos jelentősége és az energiafogyasztással kapcsolatos biztonság terén. Az EnergiaVilág program feladatai és tanulói tevékenységei szimulációs döntési helyzeteket és szerepjátékokat is tartalmaznak, amelyek az energiafajták közötti választásról, az energiatermelésről és fogyasztásról szóló döntések technikai, társadalmi-gazdasági és ökológiai összefüggéseit és a globális energiaés környezeti jelenségek összekapcsolódását mutatják be. E tanulási tartalmak és helyzetek a fenntarthatóság pedagógiai gyakorlatát segítik, és a NAT „aktív állampolgárságra és demokráciára nevelés” és az „európai azonosságtudat és egyetemes kultúra” kiemelt fejlesztési feladatát valósítják meg. Az oktatócsomag bevezet a számítógép segítségével folyó tanulás módszereibe is. Online interaktív tevékenységből (játékok és feladatok) és ezekkel együtt vagy ezektől akár függetlenül is használható nyomtatott tanulói feladatlapok, tudáskártyák gyűjteményéből áll.

Az EnergiaVilág tanulói tevékenységei és differenciálható feladatai hozzájárulnak a diákok anyanyelvi (szövegértési, olvasási), természettudományos, digitális, tanulási, szociális és állampolgári kulcskompetenciája fejlődéséhez. Az EnergiaVilág programcsomag feldolgozása elősegíti a NAT kiemelt fejlesztési feladatai közül az aktív állampolgárságra és demokráciára, a gazdasági, a környezettudatosságra irányuló és a testi-lelki egészséget szolgáló nevelési célok helyi megvalósulását is. A programcsomag a hatékony (egyebek között a kooperatív, a projektrendszerű és a számítógéppel támogatott) tanulásszervezési módszerek alkalmazását igényli, ezáltal erőteljesen fejleszti a diákok egyéni tanulási szokásainak erősödését, hozzájárul a differenciált képességfejlesztéshez, a tanulási esélyegyenlőség biztosításához. Az EnergiaVilág tanulási helyzetei alkalmasak a szimulált döntési játékokon alapuló tapasztalás és kombináció, a következtetés és a problémamegoldás fejlesztésére, a globális kérdések és összefüggések felismerését megalapozó rendszerszerű gondolkodás és látásmód erősítésére. Az EnergiaVilág oktatóprogram épít a tanulók önértékelésére, hatékony értékelési módszerei révén formálja a diákok énképét, önismeretét, tanulási motivációit. Az EnergiaVilág oktatóprogram tanulási követelményei a NAT műveltségterületei közül kiemelten az Ember a természetben, a Földünk és környezetünk, Ember és társadalom, az Informatika és az Életvitel és gyakorlati ismeretek 9—12 évfolyamokon elvárható tanulási tartalmakat képviselik.

5

Az EnergiaVilág feldolgozásakor érvényesülő főbb NAT-követelmények Önbecsülésen és mások megbecsülésén alapuló együttműködés csoportos beszélgetésben, vitában. Az eltérő vélemény figyelmes és türelmes meghallgatása, tisztelete, adott esetben tömör reprodukciója. Saját vélemény megvédése vagy korrekciója. A kommunikációs zavarok, konfliktusok feloldásának képessége, a manipulációs szándék és a hibás következtetések, megalapozatlan ítéletek felismerése. Igény a társadalmi, közösségi és egyéni konfliktusok hátterének megértésére. Egyéni konfliktuskezelési eljárások kialakítása. Az egyes társadalmi csoportok, intézmények viselkedésének elemzése. Feltevések megfogalmazása az egyének, csoportok és intézmények viselkedésének mozgatórugóiról. A tudomány-technika-társadalom komplex összefüggésrendszer kritikus elemzése, problémák felvetése, alternatív megoldások megismerése, egyéni álláspontok kialakítása. Az ember természeti és környezeti folyamatokban játszott szerepének kritikus vizsgálata. A jelentkező társadalmi-gazdasági problémák előtérbe állítása, a problémák megoldását célzó egyéni és közösségi cselekvés lehetőségeinek felismerése, elfogadása, e cselekvés vállalása. A tudományos eredmények technikai alkalmazásával összefüggő problémák értékelésével kapcsolatban egyéni álláspontok kialakítása, a tudomány- és technikaellenességhez való viszony formálása. Tudatos és felelős állásfoglalás az egyes technológiák alkalmazásával kapcsolatban. Alternatív elgondolások megismerése és elemzése a nukleáris energia hasznosításának társadalmi kérdései kapcsán. A problémák vitákban való feltárása és értékelése, a saját álláspont formálásához szükséges feltételek (tudás) teremtése. Műszaki-természettudományi és hétköznapi problémák megoldása az energia fogalmának segítségével. Az energia terjedésével magyarázható

6

jelenségek anyagszerkezeti ismereteket használó elemzése. Az energia terjedésével és szállításával kapcsolatos néhány technikai, gazdasági folyamat (pl. energiatakarékosság kérdései) elemzése. Az energiaátalakítással kapcsolatos „kényes” folyamatok kérdései (pl. atomenergia felhasználása, fosszilis energiahordozók felhasználásának környezeti hatásai, az energiatermelés szerepe a szegénység felszámolásában) esetén álláspontok, érdekek, értékrendszerek megismerése, megvitatása, saját álláspont formálása. A fogyasztás és a véges természeti erőforrások egyensúlyának bemutatása. A fenntartható fejlődés egyes emberek és emberi társadalmak általi veszélyeztetettségének felismerése, az ezzel összefüggő társadalmi folyamatokkal kapcsolatos kritikus állásfoglalás, valamint cselekvőkészség kialakulása. Környezettudatos magatartás kialakítása a hétköznapi élet minden területén. A földrajzi-környezeti tudás folyamatos gyarapítására, frissítésére, valamint a tudatos gazdasági és környezeti szerepvállalásra való igény kialakítása a tanulókban. Az életvezetési képességek fejlesztése annak érdekében, hogy a tanulók – lehetőségeikhez mérten – érvényesítsék ismereteiket cselekedeteikben és döntéseikben felnőtt életük során. A környezettudatos, a természetre nyitott gondolkodás továbbfejlesztése és alkalmazása (pl. elemzésekben, érvelésekben, vitákban, helyzetgyakorlatokban, szerepjátékokban). Az emberiség természetátalakító tevékenységén (mint példán) keresztül a beavatkozások következményeinek megértése. Ennek érdekében a cselekvéseket és döntéseket befolyásoló tényezők mérlegelése, a gazdaság és a környezet érdekeinek összehangolása, a felelős környezeti magatartás. Annak megértetése, hogy a legintenzívebben

használt energiahordozókból bolygónk készletei végesek. Az emberiség energiaigénye és a fenntartható fejlődés ellentmondásainak, az energiatakarékosság jelentőségének értelmezése. Az alternatív energiaforrások használatának (mint lehetséges megoldásnak) bemutatása. A környezetet károsító anyagok és forrásaik megismertetése. A szennyezőanyagok kibocsátásának, valamint károsító hatásának mérséklésére, megszüntetésére irányuló lehetőségek értelmezése. Annak megértetése, hogy a népek természeti és gazdasági körülményei, hagyományai hogyan befolyásolhatják gazdasági helyzetüket, gondolkodásukat, világszemléletüket. Az ember gazdasági tevékenységét meghatározó természeti, társadalmi, gazdasági tényezők szerepének felismertetése példákban, helyzetekben. A természeti környezet közvetlen és közvetett hatásainak felismertetése a jelen társadalmi-gazdasági folyamataiban országcsoportok, országok példáján. A környezetben lezajló változások értékeltetése, a felelős döntéshozatal képességének megalapozása. A változások ismeretében egyszerű előrejelzések, tendenciák megfogalmazása, a mindennapi életben előforduló prognózisok értelmezése. Az eltérő gazdasági feltételekből és fejlettségből adódó társadalmi problémák iránti érzékenység kialakítása; megoldásuk érdekében az aktív állampolgári magatartás megalapozása. Az emberi tevékenységek által okozott környezetkárosító folyamatok felismertetése. A környezetkárosító hatások következményeinek csökkentésére irányuló hazai és nemzetközi erőfeszítések érzékeltetése. Annak felismertetése, hogy megvalósításuk során gazdasági és társadalmi érdekek ütközhetnek. A környezet értékeinek és problémáinak ismerete, ezek hazai, regionális és globális kapcsolatainak felismertetése, értelmezése. A világgazdaságban eltérő szerepet betöltő régiók, országcsoportok, országok megkülönböztetése, jellemzése földrajzi szempontok alapján. A regionális fejlettség különbségének felismertetése és magyarázata. A kontinensekről, az országokról és a tipikus tájakról

szerzett ismeretek alkalmazása a Föld egészére. Annak tudatosítása, hogy a gyorsuló társadalmi-gazdasági változásokhoz a társadalomnak rugalmasan kell alkalmazkodnia. A helyi, a regionális és a globális érdekek olykor szükségszerű ütközésének megértetése példákon keresztül. Annak beláttatása, hogy az egységes földi rendszer működését károsan befolyásoló társadalmi és egyéni cselekedetek visszahatnak az ember életére. Az (energia-) fogyasztás mértéke nem áll egyenes arányban az életminőséggel, sőt a fogyasztásból fakadó környezeti terhelés éppen az életminőség romlását idézi elő, végső soron a földi létet veszélyezteti. A fenntartható fogyasztás jelentősége. Annak megértetése, hogy a természet és környezetvédelem állami és intézményi feladat, de mindannyiunk folyamatos és aktív közreműködését is igényli, továbbá, hogy a környezet károsodása nem ismer országhatárokat, a károk megakadályozása érdekében nemzetközi összefogásra van szükség. Tájékozódás és tájékozottság kialakítása a főbb környezeti veszélyekről, az emberiségre háruló felelősségről, a természetes és egészséges környezet megőrzésében, a biztonság és a fenntartható fejlődés globális méretű megszervezésében. Annak megismertetése, hogy az egyén miként járulhat hozzá e célok megvalósulásához helyi és regionális szinten. A társadalmi, a természeti és a műszaki-technikai környezet megfigyelése alapján egy probléma azonosítása. A társadalmi szükségletek és a technikai lehetőségek közötti különbség felmérése. Az egyén szerepe, felelősségvállalása a probléma felismerésében. Az EnergiaVilág oktatócsomag feldolgozható a középiskolák földrajz, fizika, osztályfőnöki és technika tanítási órákon, szakköri keretben, az erdei iskolai program keretében. A programcsomag egyes feladatai eredményesen alkalmazhatóak a közép- és emeltszintű érettségire történő felkészülés során.

7

Hogyan használjam az EnergiaVilág programot? Az E.ON EnergiaKaland EnergiaVilág című fejezete a körülményektől – például az osztály létszámától, a tanulók képességeitől, a számítógépes hozzáféréstől – függően más és más módon használható. Az alábbi táblázatból kiderül, hogyan egészítik ki egymást az egyes online feladatok és a feladatlapok. A fejezetek egymástól függetlenül is feldolgozhatók. EnergiaVilág Fejezetek

8

Online feladatok és feladatlapok

Tantárgyak

Megújuló és nem megújuló energiaforrások

A források meghatározása Hol alkalmazható? 1. Magyarország, Skócia és Olaszország

Fizika Földrajz Földrajz

A résztől az egészig

Jelenlegi energiafogyasztás Jövőbeni energiafogyasztás 2. Saját fogyasztásod

Fizika és földrajz Fizika és földrajz Fizika

Éghajlatváltozás

Éghajlatváltozás 3. Előnyök és hátrányok

Földrajz Földrajz

Energiafelhasználás Az energia útja: Alapvető energiaforrások Turbinák A generátor Energiaátvitel Villamos energia a háztartásban 4. Gondolj a biztonságra! 5. Energiatakarékos vízforraló

Fizika Fizika Fizika Fizika Fizika Fizika Fizika Fizika

Nukleáris jövő?

Nukleáris jövő? 6. Órai vita

Fizika és földrajz Fizika és földrajz

 nergiaátalakítás E

Építs saját erőművet! 7. Építsünk szélerőművet!

Fizika Fizika

 nergiaelosztás E

8. Az elektromos energia elosztása 8. Az elektromos energia elosztása

Fizika Fizika

Globális energiamenedzser

Globális energiamenedzser Szerepkártyák

Fizika és földrajz Fizika és földrajz

Útmutató a fejezetekhez A megújuló és nem megújuló energiaforrások

A források meghatározása



Fizika

Szükséges időráfordítás: fél tanóra Célok: · a megújuló és nem megújuló energiaforrások megkülönböztetése · többfajta energiaforrás jellemzőinek megismerése · a fenntarthatóság fogalmának bevezetése Értékelés: · egyéni értékelőlap segítségével · a vita során nyújtott teljesítmény alapján

Talajhő-energia   A tanulók észrevehetnek néhány kérdéses pontot is: A geotermikus energiát általában a megújulók közé soroljuk, noha a Föld belső hője táplálja, ami hosszú távon ki fog hűlni. Az atomenergia jelenleg nem megújuló, hiszen a korlátozott mennyiségű uránérc bányászatára épül. Elképzelhető, hogy a jövőben a könnyen hozzáférhető hidrogén lesz a fúziós atomerőművek fűtőanyaga, és így az atomenergia valóban megújulóvá válhat. A feladatban ezután egy táblázat következik, ahol a különböző energiaforrásokat különböző állításokkal kell párosítani. A válaszok egy része szándékosan kétértelmű, így teret ad a gondolatébresztő órai vitáknak.

Munkaforma: Egyéni vagy kiscsoportos – ha elég számítógép áll rendelkezésre, a tanulók önállóan vagy kis csoportokban is elvégezhetik a feladatot. Az egész osztály együtt – a feladat interaktív táblán is feldolgozható. A tanulók további információkat találhatnak a portál energiaforrásokat bemutató oldalain vagy az első 13 tudáskártyán. Mielőtt továbblépne, ellenőrizze tanulói tudását az ikonok megfelelő helyre történő rendezésével a táblán! A megfelelő csoportosítás a következő: Megújuló

Nem megújuló

Vízenergia Szélenergia Napenergia Biomassza Geotermikus energia

Szén Kőolaj Földgáz Atomenergia

9



… sohasem fogy ki.



… fosszilis tüzelőanyag.

Árapály-energia

Hullámenergia

Geotermikus és talajhő-energia

Biomassza

Napenergia

Szélenergia

Vízenergia

Urán

Földgáz

Kőolaj

Ez az energiaforrás…

Szén

A helyes válaszok a következők:

… a nap minden órájában rendelkezésre áll.  … hulladékot termel, amit kezelni kell.  … évmilliókkal ezelőtt keletkezett.  … szén-dioxid-keletkezéssel jár, ami globális felmelegedéshez vezet.



Hol alkalmazható?



Földrajz

Szükséges időráfordítás: egy teljes tanóra Cél: · a különféle energiaforrások alkalmazhatóságának felmérése az egyes országok és térségek földrajzi-gazdasági és társadalmi sajátosságainak tükrében Értékelés: · egyéni értékelőlap segítségével · a feladat elvégzése során nyújtott teljesítmény alapján Munkaforma: Egyéni vagy kis csoportos – ha elég számítógép áll rendelkezésre, a tanulók önállóan vagy kis csoportokban is elvégezhetik a feladatot. Az egész osztály együtt – a feladat interaktív táblán is feldolgozható.

10

Ebben a feladatban a tanulók javaslatokat tehetnek arra, hogy mi lenne a világ négy különböző térsége számára a számukra legelőnyösebb megújuló energiaforrás-keverék. Nincs „helyes” válasz, csak ésszerű, vitaindításra alkalmas javaslatok. A négy térségben az energiaforrások megfelelő elegyére lenne szükség: · Skócia földrajzi adottságai ideálisak mind a vízenergia-termeléshez, mind a hullám- és árapály-energia kiaknázásához. · A meleg éghajlat Dél-Olaszországot a napenergia hasznosítására alkalmas hellyé teszi. · Banglades számára jó megoldás lenne a nap- és a szélenergia felhasználása. · Argentínában lehetséges a vízenergia-termelés, és az ország a szél-, a hullám- és a napenergiát is hasznosíthatná. · Magyarország számára a geotermikus, a földhő energia, a nap- és a szélenergia hasznosítása tűnik előnyösnek.



Skócia, Olaszország és Magyarország



Földrajz

Szükséges időráfordítás: egy teljes tanóra, illetve kiadható házi feladatnak is Cél: · a különféle energiaforrások alkalmazhatóságának felmérése az egyes térségek sajátosságainak tükrében Értékelés: · írásbeli beszámoló osztályzata Munkaforma: Egyéni – tanórán vagy otthon is elvégezhető. A feladatlap a Hol alkalmazható c. online feladatra épül. A tanulók felmérik Magyarország, Skócia és Olaszország energiaszükségletét és a rendelkezésre álló energiaforrásokat, majd az Energiaforrások c. fejezet és az első 13 tudáskártya segítségével eldöntik, mely energiaforrások használata lenne a legkedvezőbb. Egy hasznos honlap: Magyarország teljes erőműparkjának térképe és adatai: http://www.energiaklub.hu/hu/energiapolitika/ eromuterkep/

A résztől az egészig

Jelenlegi energiafogyasztás



Fizika és földrajz

áll rendelkezésre, a tanulók önállóan vagy kis csoportokban is elvégezhetik a feladatot. Az egész osztály együtt – a feladat interaktív táblán is feldolgozható. Kezdje egy offline feladattal: próbálják megtalálni az összes energiaforrást és készüléket, amiket egy átlagos család napközben használ! Egy hasznos honlap a hazai háztartások energiafogyasztási adatainak áttekintéséhez: http://www.energiapersely.hu/hasznos_dolgok/ haztartasi_eszkozok_energiafogyasztasa.php Próbálja felismertetni és megértetni a tanulókkal, melyek a nagy energiafogyasztású tevékenységek (főzés, vízmelegítés, vízforralás, központi fűtés), és melyek az alacsony energiafogyasztásúak (pl. a világítás és a rádióhallgatás)! Ezután a tanulók, csoportokban, oldják meg az internetes feladatokat! Meg kell becsülniük, hogy egy átlagos napon mennyi energiát fogyaszt a családjuk. A feladat úgy is elvégezhető, hogy egy vagy két kijelölt tanuló az egész osztály előtt fölvázolja az energiafogyasztási szokásait. A következő, egyszerű feladatban Magyarországot, Nagy-Britanniát és Indiát egy átlagos magyar, brit, illetve indiai otthonban használt készülékek alapján hasonlítják össze. Az oktatási cél itt annak a felismerése, hogy jelenleg egy nagy-britanniai család használja a legtöbb energiát, többet, mint Magyarországon, de India energiaszükséglete gyors ütemben növekszik.

Szükséges időráfordítás: fél tanóra



Jövőbeni energiafogyasztás

Cél: · a tanulók legyenek tisztában az iparilag fejlett és fejlődő országok energiafogyasztásának különbségeivel



Fizika és földrajz

Értékelés: · egyéni értékelőlap segítségével · a feladat elvégzése során nyújtott teljesítmény alapján Munkaforma: Egyéni vagy kis csoportos – ha elég számítógép

Szükséges időráfordítás: egy teljes tanóra Cél: · megérteni, hogy miért növekszik majd folyamatosan a világ energiaigénye Értékelés: · egyéni értékelőlap segítségével · a feladat elvégzése során nyújtott teljesítmény alapján

11

Munkaforma: Egyéni vagy kiscsoportos – ha elég számítógép áll rendelkezésre, a tanulók önállóan vagy kis csoportokban is elvégezhetik a feladatot.

– előnyeikkel és hátrányaikkal együtt · a fosszilis tüzelőanyagok égetésével és a különféle energiaforrásokkal kapcsolatos feladatok összekapcsolása

Az egész osztály együtt – a feladat interaktív táblán is feldolgozható.

Értékelés: · a feladatlap kérdéseire adott válaszok alapján

Az internetes feladat arra keres választ, vajon miért növekszik India energiaszükséglete. A megoldást egy kérdőíven kell megjelölni, így a válaszadás előtt egy rövid órai vitára is lehetőség van. Ha együtt dolgozik az osztály, jelöljön ki valakit, aki begépeli a válaszokat! Ha az osztály kis csoportokban végzi el a feladatot, csoportonként válasszanak egy-egy válaszadót!

Munkaforma: Egyéni – amennyiben az idő engedi, a tanulók bemutathatják eredményeiket a csoport többi tagjának is.

A feladat további részét elsősorban a felsőbb osztályos vagy az igen jó képességű tanulóknak ajánljuk. A feladat az indiai kormány 2001-es népszámlálásának egyes adatait vizsgálja, és megkéri a tanulókat, hogy az adatok alapján becsüljék meg, mennyivel több energiára lesz szükség a jövőben. Számba kell venniük a szegénység mértékét, az eltérést a városi és vidéki élet között, valamint a használt tüzelőanyagokat is. Bár az adatok bepillantást engednek az indiai élet érdekességeibe is, a legfontosabb üzenetük az, hogy egy átlagos indiai háztartás nagyon kevés elektromos energiát használ. Azonban a fogyasztói szemlélet az indiai szubkontinensen is elterjedt, az életszínvonal és a fogyasztás pedig folyamatosan növekszik. A becslések szerint India jelenleg (2003-ban) 519 milliárd kWh elektromos energiát fogyaszt. A fejlődéssel járó megnövekedett energiaszükséglet arra enged következtetni, hogy 2025-ig ez a mennyiség megduplázódik.



Saját fogyasztásod



Fizika

Szükséges időráfordítás: fél tanóra, illetve kiadható házi feladatnak is Célok: · a különféle energiaforrások tanulmányozása

12

Éghajlatváltozás

Éghajlatváltozás



Földrajz

Szükséges időráfordítás: fél tanóra Célok: · az éghajlatváltozás hatásainak összehasonlítása a különböző térségekben · az éghajlatváltozás előnyeinek és hátrányainak kritikus fölmérése Értékelés: · írásbeli beszámoló osztályzata vagy egy poszter alapján Munkaforma: Egyéni vagy kiscsoportos – ha elég számítógép áll rendelkezésre, a tanulók önállóan vagy kis csoportokban is elvégezhetik a feladatot. Az egész osztály együtt – a feladat interaktív táblán is feldolgozható. A feladat összehasonlítja az éghajlatváltozás hatásait Magyarországon, Nagy-Britanniában és Argentínában. Ha az egész osztály oldja meg a feladatot, rákérdezhet arra, hány hazánkat érintő, szélsőséges időjárási eseményt – szélvihart, áradást, ítéletidőt – tudnak felidézni a tanulók az elmúlt pár évből. Majd emlékeztetheti az osztályt néhány eseményre a világ más részein, például a New Orleans-i, Fülöp -szigeteki, thaiföldi és más tragédiákra.

Kérdezze meg a tanulók véleményét az éghajlatváltozásról! A tanulók azt is gondolhatják, hogy a magasabb hőmérséklet tulajdonképpen jó, hiszen ezáltal fűtési energiát takaríthatunk meg. De vajon akarnának-e úgy iskolába járni, hogy közben odakint 36 °C van? Ha vízpart közelében élnek, akkor a vízszint emelkedéséből eredő veszélyekre is felhívhatja a figyelmet. Kérdezzen rá, hogy milyen valós előnyöket tudnának megemlíteni! A felmelegedés egyik lehetséges előnye az, hogy a gazdák talán többféle terményt tudnak majd termeszteni. A kártevők és kórokozók azonban túlélik majd az enyhe teleket. Végezetül adjon nekik egy szabadon választott feladatot, amit házi feladatként fejezhetnek be! Erre a célra használhatja az internetes anyagok közt található pótfeladatokat. A online feladathoz és az Előnyök és hátrányok tudáskártyához a tanulók az alábbi weboldalakon gyűjthetnek információkat: · A WWF kampánya a páneurópai szén-dioxid kibocsátás csökkentése érdekében http://www.wwf.org.uk/climatechangecampaign/ · Éghajlatváltozással kapcsolatos tudnivalók a BBC Meteorológiai Központtól www.bbc.co.uk/climate/ · Nagy-Britannia Környezetvédelmi, Élelmezési és Vidékfejlesztési Hivatala 2006, Nagy-Britannia www.defra.gov.uk/environment/climatechange/ index.htm · Mi történne, ha Nagy-Britannia átlaghőmérséklete 3 °C-kal magasabb lenne? http://www.guardian.co.uk/environment/2006/ may/08/g2.science Magyarországi éghajlatváltozási jelenségek, adatok: · http://www.vedegylet.hu/globfeszt2/anyag/ %C9ghajlat_web.pdf · Tanulmányok és két letölthető rövidfilm a magyarországi éghajlatváltozásról: http://209.85.135.104/search?q=cache: F9eaQBtHQR8J:hps.elte.hu/~zagoni/junior.htm+% C3%89ghajlatv%C3%A1ltoz%C3%A1s+Magyarorsz

%C3%A1gon&hl=hu&ct=clnk&cd=5&gl=hu&lr=lang _hu · http://index.hu/tudomany/kornyezet/nes1949/



Előnyök és hátrányok



Földrajz

Szükséges időráfordítás: egy teljes tanóra, illetve javasolható házi feladatnak is Célok: · az éghajlatváltozás hatásainak összehasonlítása a különböző térségekben · az éghajlatváltozás előnyeinek és hátrányainak kritikus fölmérése Értékelés: · írásbeli beszámoló osztályzata vagy egy poszter alapján Munkaforma: Egyéni – tanórán vagy otthon is elvégezhető. A feladatlap az Éghajlatváltozás c. online feladatra épül. A tanulók mérlegeljék a tudáskártyán található adatokat, és ezek alapján nevezzék meg az éghajlatváltozás néhány előnyét és hátrányát!

Energiafelhasználás

Az energia útja



Fizika

A feladatot a megadott sorrendben érdemes elvégezni, de egyes részei a többitől függetlenül is felhasználhatók. A feladat képzeletbeli kirándulásra viszi a tanulókat az az elektromos energia előállításától kezdve egészen az otthonokban történő végfelhasználásig. Az energia útja című feladat – egybefüggően elvégezve – a 14—18 éveseknek hatékony és hasznos lehetőség az energiáról és az elektromosságról tanultak átismétlésére és rendszerbe foglalására.

13

Szükséges időráfordítás: a teljes feladat elvégzése két tanórát vesz igénybe. Célok: · az éghajlatváltozás hatásainak összehasonlítása a különböző térségekben · az éghajlatváltozás előnyeinek és hátrányainak kritikus fölmérése Értékelés: · egyéni értékelőlappal · a feladat elvégzése során nyújtott teljesítmény alapján Munkaforma: Egyéni vagy kiscsoportos – ha elég számítógép áll rendelkezésre, a diákok önállóan vagy kis csoportokban is végezhetik a gyakorlatokat. „Az energia útja” c. feladat az alábbi részfeladatokból áll: „Az energia útja” c. feladat az alábbi részfeladatokból áll:

Energiaforrások és energiaátalakító berendezések Cél: · az alapvető energiaforrások (a Nap, a Föld magja és az atommag) bemutatása Ez a rész elsősorban a tények bemutatására épül. A helyes válasz megjelölése részletes magyarázatokhoz és animációkhoz vezet. Tekintse meg az animációkat a tanóra előtt, hogy biztonságosan tudja bemutatni őket! Ha a már korábban tanultak ismétléséhez használja a feladatot, felkérhet egy-egy tanulót, hogy elemezzék és értelmezzék, esetleg kommentálják az animációkat.

Turbinák Cél: · érthetően bemutatni a turbinákkal kapcsolatos, összetett technológiai ismereteket Turbinák nélkül az elektromosenergia-termelés nehezebb és egyben kevésbé hatékony lenne. Ez a tényszerű technikai-műszaki információkra épülő fejezet a különböző turbinatípusok megismerésében és működésük megértésében segíti a tanulókat. Az egyes turbinatípusok

14

bemutatását animáció kíséri. A hasonlóságok és különbségek szemléltetéséhez az animációk egymás után is megtekinthetők. A fejezet feldolgozása előtt a tanulók megpróbálhatnak kifejleszteni egy olyan módszert, ami turbina alkalmazása nélkül alakítja át a nagy nyomású gőz energiáját forgási energiává. Kérdezze meg tőlük, szerintük mennyire lesz hatékony a módszerük!

A generátor Cél: · a generátor működési elvének szemléltetése „A generátor” egy animáció, mely használható virtuális kísérletnek a dinamóelv bemutatásához. A mágneses mezőben forgatott tekercs által keltett jel látható a virtuális katódsugaras oszcilloszkóp képernyőjén. A tanulók megváltoztathatják a tekercsmenetek számát, a forgás sebességét és a mágnes erősségét is, az eredményt pedig az oszcilloszkóp kijelzőjén ellenőrizhetik.

Átvitel Cél: · az elektromos energia országhatárokon belüli elosztásának szemléltetése Ez az ábra egy virtuális elosztórendszert mutat be, melynek segítségével a tanulók megfigyelhetik, miként alakítják át az elektromos energiát a feszültségnövelő és -csökkentő transzformátorok az erőművektől az otthonokig vezető úton.

Villamos energia a háztartásban Cél: · az elektromos energia otthoni használatának szemléltetése A feldolgozott témakörök közt van a mérőóra leolvasása, a konnektor huzalozása, a vízforraló energiatakarékos használata, az energiatakarékosság és az elektromos veszélyforrások felismerése. Ha a tanulók kis csoportokban dolgoznak, a megoldásaik ellenőrizhetők az interaktív táblán. A válaszokat a csoportok szavazással dönthetik el. Ez jó módszer arra, hogy az adott témáról vita bontakozzon ki.



Gondolj a biztonságra!



Fizika

Szükséges időráfordítás: egy teljes tanóra Cél: · az elektromos berendezésekkel kapcsolatos biztonsági előírások aktív átismétlése Értékelés: · írásbeli beszámoló alapján Munkaforma: Egyéni – a tanulókat azzal ösztönözheti az elektromos energia biztonságos használatának végiggondolására, hogy megkéri őket, gondolják át, hogyan tanítanák meg ugyanerre az alsóbb tagozatos diákokat. Ehhez szükségük lesz az E.ON Energiakaland oldalán, valamint a 18. tudáskártyán és a 19. tudáskártyán található, biztonsági előírásokkal kapcsolatos segédanyagokra. Amennyiben megoldható, az Ön középiskolájának utánpótlását adó egyik általános iskolával együttműködésben érdemes megszervezni, hogy a tanulók valóban meg is tarthassák ezeket a foglalkozásokat – amelyek lehetőleg ne kiselőadások, hanem változatos tanulásszervezési munkaformák legyenek. Módszertanilag a tanulókat fel kell készítsük ezekre a hatékony tanítási eljárásokra.



Energiatakarékos vízforraló



Fizika

Szükséges időráfordítás: minimum két tanóra, de kiscsoportos projektmunkaként is feladható Cél: · a hőátadással, valamint az elektromos energiatermelés hatékonyságával és környezeti hatásaival foglalkozó feladatok összekapcsolása Értékelés: · írásbeli beszámoló alapján Munkaforma: Kis csoportokban – a kutatás elvégzéséhez számítógépekre is szükség lesz.

A feladat három szakaszra bontható: · Piackutatás – A tanulók készítsenek kérdőíveket, hogy kiderítsék, az emberek miért töltik tele a vízforralókat, mit várnak el egy vízforralótól, és milyen külsejű vízforralót szeretnének! A kérdőívvel a tanulók azt is felmérhetik, mennyit tudnak az emberek az energiapazarlás környezetkárosító hatásairól – és mennyire törődnek ezzel. · Tervezés – A tanulók a kérdőív eredményeire és saját műszaki-technikai és tudományos ismereteikre támaszkodva tervezzenek egy új vízforralót! Gondolják végig, hogyan pazaroljuk az energiát, és hogyan tehetnék hatékonyabbá vízforralójukat. Eközben figyelembe kell venniük azt is, hogyan adható át a hő. A legfontosabb kérdés, hogy mi alapján lehet meghatározni a szükséges vízmennyiséget. · Hirdetés, PR és marketing – A tanulóknak ki kell találniuk, hogyan fogják eladni a vízforralót. Ennek során elsősorban két területre összpontosíthatnak: egyrészt arra, hogy a vevők pénzt takaríthatnak meg, mivel a készülék kevesebb energiát fogyaszt, másrészt arra, hogy a termék környezetbarát, mivel a használata során kevesebb szén-dioxid keletkezik, ennek köszönhetően pedig lassul az üvegházhatás és az éghajlatváltozás folyamata. A tanulók tudományos-műszaki és technikai ismereteik felhasználásával tervezzék meg a vízforralót, a marketingkampány során pedig egyértelműen mutassák be a tényeket.

Nukleáris jövő?

Nukleáris jövő?



Fizika és földrajz, esetleg osztályfőnöki óra



Órai vita



Fizika és földrajz, esetleg osztályfőnöki óra

Szükséges időráfordítás: egy vagy két tanóra és egy házi feladat

15

Cél: · lehetőséget adni a tanulóknak a részletes információk kritikus feldolgozására és a logikus érvelés felépítésre Értékelés: · a vitában nyújtott teljesítmény alapján Munkaforma: Párokban – a pár egyik tagja az indítvány mellett, a másik az ellen a vélemény ellen foglaljon állást. Kis csoportokban – az egyes csoportok az indítvány mellett vagy ellen foglaljanak állást. Kieséses versenyt is rendezhet. Számítógépekre is szükség lesz. A feladat egy interaktív esettanulmány.  Az Órai vita c. feladatlap megkönnyíti az internetes tananyag feldolgozását, hasznos tanácsokkal segítve az online feladatok megoldása és a további kutatás során feltárt információkról tartandó vita előkészítését és fölépítését. Az indítvány: „Az osztályunk úgy gondolja, hogy a 21. században Magyarország energiaigényének fedezésére az atomenergia a legjobb megoldás.” A kérdés vitatott és igen összetett, ezért a vita előtt tanácsos alkalmat adni a tanulóknak – különösen a jobb képességűeknek – az utánajárásra. A diákok többek között az alábbi weboldalakon tájékozódhatnak: · Atomenergiai Világszövetség (WNA) http://www.world-nuclear.org/info/info.htm · Greenpeace http://www.greenpeace.hu/ · The Guardian http://www.guardian.co.uk/ flash/0,5860,1653507,00.html

· ... és azt a 2006 áprilisában készült összefoglalót, amely a katasztrófa következményeit vázolta! http://news.bbc.co.uk/2/hi/in_depth/ europe/2006/chernobyl/default.stm · http://ma.hu/tart/rcikk/h/0/182730/1 · http://www.energiaklub.hu/dl/kiadvanyok/ nuklearis_velemeny.pdf

Energiaátalakítás

Építs saját erőművet!



Fizika

Szükséges időráfordítás: egy vagy több tanóra Célok: · a különféle erőműtípusok bemutatása · az energiaátalakítással és az elektromos energiatermeléssel kapcsolatos feladatok bevezetése, illetve kiegészítése · a hatékonysággal kapcsolatos feladatok bevezetése, illetve kiegészítése Értékelés: · egyéni értékelőlappal · a feladat elvégzése során nyújtott teljesítmény alapján Munkaforma: Egyéni vagy kiscsoportos – ha elég számítógép áll rendelkezésre, a tanulók önállóan vagy kis csoportokban is elvégezhetik a feladatot. Az egész osztály együtt – ez a feladat interaktív táblán is elvégezhető.

· Paksi Atomerőmű ZRt. http://www.atomeromu.hu/

A feladat során a különböző erőművek építésének folyamatát tekintheti át az osztállyal. Ez a megközelítés segíthet felismertetni és megértetni a tanulókkal, hogy az erőművek részegységei különböző energiaátalakításokat hajtanak végre.

· Csernobil - Tekintse meg az eredeti BBC tudósítást...

A feladat hatásosan szemlélteti, hogyan vész el az energia egy része az energiaátalakítások közben.

· Wikipedia.org http://en.wikipedia.org/wiki/Nuclear_power

16

http://news.bbc.co.uk/onthisday/hi/dates/ stories/april/28/newsid_2500000/2500975.stm

A tanulók többségét meg fogja lepni, hogy a jelenlegi elektromosenergia-termelési eljárásaink csak 30-40%-os hatásfokúak. A feladatban alkalmazott, az energiaátalakításra építő megközelítéssel kimutatható, hová tűnik az energia fennmaradó 60-70%-a. Ha belefér a rendelkezésre álló időbe, a feladat folytatásaként az elektromosenergia-termelés témáját egy átfogó projekt keretében is fel lehet dolgozni. Egy hasznos honlap Magyarország teljes erőműparkjáról: http://www.energiaklub.hu/hu/energiapolitika/ eromuterkep/



Építsünk szélerőművet!



Fizika, technika

Szükséges időráfordítás: egy teljes tanóra Célok: · felmérni, hogyan befolyásolják a különféle tényezők – például a forgólapátok alakja, száma és mérete – az erőmű teljesítményét Értékelés: · írásbeli beszámoló alapján Munkaforma: Egyéni vagy kiscsoportos – egy kis villanymotor és egy kis, előre kifúrt fahenger vagy néhány parafadarab felhasználásával igen egyszerűen készíthetünk szélturbinát. A tanulók megfigyelhetik azt is, hogyan változik a leadott teljesítmény a szélerősség függvényében – amit egy állítható sebességű asztali ventilátorral szabályozhatnak. A kísérlet ki is bővíthető: kérje meg a tanulókat, hogy tervezzenek és készítsenek kültéri használatra alkalmas szélturbinát! A legfőbb elvégzendő módosítás egy vitorla és egy forgáspont hozzáadása lesz, az előbbi fogja szélirányban tartani a turbinát, az utóbbi pedig lehetővé teszi annak mozgását.

17

Az energia elosztása

Az elektromos energia elosztása



Fizika

Szükséges időráfordítás: egy vagy több tanóra Cél: · ez a feladat az elektromosenergia-elosztással, különösen a feszültségnövelő és -csökkentő transzformátorokkal kapcsolatos feladatok kiegészítésére szolgál Értékelés: · a feladat során nyújtott teljesítmény alapján, illetve a feladat után kérdések segítségével Szükséges felszerelés: A feladat némi előkészületet igényel. Az osztály létszámától, a berendezés (bútorok) jellegétől és a kivitelezés módjától függően az alábbi eszközöket kell beszerezni: · a nagyfeszültségű villanyoszlopokhoz: 40 cm hosszú, 12 mm-es fahenger · a kisfeszültségű villanyoszlophoz: 25 cm hosszú, 12 mm-es fahenger · a feszültségnövelő transzformátorhoz: 10 x 10 x 10 cm-es feketére festett fakocka két, laposfejű szöggel · a feszültségcsökkentő transzformátorhoz: 10 x 10 x 10 cm-es fehérre festett fakocka két, egymás mellé bevert, laposfejű szöggel  · az elosztóhoz: 10 x 10 x 10 cm-es pirosra festett fakocka egy laposfejű szeggel · a 400 kilovoltos távvezetékhez: 1 spulni zöld kötözőzsineg · a 11–33 kilovoltos távvezetékhez: 1 spulni vörös kötöző zsineg · ragasztószalag és a hozzá tartozó adagoló · Monopoly (vagy egyéb) játékból származó játékpénz, vagy más, pénz helyettesítésére alkalmas tárgy

18

Munkaforma: Az egész osztály együtt – az osztályt csapatokra osztjuk. A feladattal kapcsolatos utasítások és szabályok a 8. feladatlapon találhatók. A gyakorlatot kint a szabadban, füves területen érdemes végezni, ahol a „villanyoszlopok” könnyen beleállíthatók a talajba.

Globális energiamenedzser

Globális energiamenedzser



Fizika és földrajz



Globális energiamenedzser szerepkártyák

Szükséges időráfordítás: egy vagy két tanóra Cél: · az energiával való gazdálkodás összetettségének felismerése és az ezzel kapcsolatos különböző tényezők mérlegelése Értékelés: · a feladat során nyújtott teljesítmény alapján · a feladat elvégzése után feltett kérdések segítségével Munkaforma: Egyéni vagy kiscsoportos – ha elég számítógép áll rendelkezésre, a tanulók önállóan vagy kis csoportokban is elvégezhetik a feladatot. Az egész osztály együtt – ez a feladat interaktív táblán is elvégezhető. Ideális esetben az egész osztály együtt végzi el a feladatot. A Globális energiamenedzser c. játék lehetőséget ad a tanulóknak, hogy tíz éven át intézhessék a világ energiaügyeit. A téma összefüggéseinek megismeréséhez az osztály nézze meg a bevezető diavetítést, majd ismerkedjen meg a különböző csoportok véleményével! Amennyiben nem az interneten végezteti a gyakorlatot, töltse le a szerepkártyákat!

Ossza fel az osztályt öt, egyenlő létszámú csoportra! Megengedheti, hogy a tanulók maguk válasszanak szerepet, ez azonban a nemek és a képességek szempontjából egyenlőtlen csoportokat eredményezhet. Megoldás lehet, hogy látszólag találomra energiával kapcsolatos képeket oszt ki a terembe lépő tanulóknak. A feladat ezután az azonos képpel rendelkező társak megkeresése és a csoportalkotás. Ossza ki a csoportoknak a szerepkártyákat, amelyek meghatározzák, milyen véleményt kell majd képviselniük az energiaellátással és a globális felmelegedéssel kapcsolatban! Az Energiaforrások c. fejezet és a 13 db tudáskártya felhasználásával minden csoport alakítson ki közös álláspontot a világ energiaválságának megoldására! Emelje ki, hogy a cél egy közös álláspont kialakítása, nem pedig annak megvitatása, hogy melyik a leghelyénvalóbb nézet! Húsz perc után állítsa meg a vitát és a meglévő öt csoportot alakítsa át hat új csoporttá úgy, hogy mindegyikben képviselve legyen az öt eredeti csapat! Kisebb létszámú osztályoknál elég lehet három csoport is.

és a fosszilis üzemanyagok a jövőben is életképes megoldást jelentenek. A környezetvédelmi aktivisták a zöld lobbi tagjai, akik úgy vélik, hogy ha el akarjuk kerülni az éghajlatváltozásból eredő katasztrófát, a radikális változtatás elkerülhetetlen. A műszaki szakemberek szerint a technológiai fejlesztés a válasz, ezért új, energiatakarékos anyagok és eszközök kifejlesztését, valamint a csúcstechnológiájú, alternatív energiatermelő rendszerek, például az üzemanyagcellák vagy a fotovoltaikus technológia fejlesztését szorgalmazzák. Az atommérnökök úgy vélekednek, hogy az atomenergia alkalmazásának nagyfokú kiterjesztése megoldaná a jelenlegi gondok jelentős részét. A politikusok úgy gondolják, az éghajlatváltozás elkerülhetetlen, ezért a kormányoknak a következmények kezelésére kell összpontosítania: fejleszteni kell az árvízvédelmet, és fel kell mérni, hogyan érinti a dolog a gazdaságot.

A tanulók mutassák be új csapatuknak az előző csoportjuk által kialakított közös véleményt, majd a csapatok ezúttal is jussanak megegyezésre! Ezekben a csoportokban a tanulóknak ismét át kell tekinteniük az adatokat, miközben arról döntenek, hogy milyen energiafajták felhasználását növelnék vagy csökkentenék a következő évtizedben. A feladatnak ezt a részét a tanulóknak az interneten kell elvégezniük. Minden csoport kijelöl egy tanulót, aki beviszi az adatokat. Ezután minden csoport rövid beszámolót tart arról, hogyan jutottak el a döntésükig. A különböző csoportok Az autórajongók úgy vélik, a világ gazdasága a gépjárműhasználattól függ, és hogy a gépkocsihasználatot korlátozó intézkedések népszerűtlenek lennének, illetve a kívánt hatás ellenkezőjét érnék el. Szerintük az egész éghajlatváltozást eltúlozzák,

19

Tantervi kapcsolatok Földrajz

· fizikai témakör: Az elektromos energia használata

Földrajz érettségi

· fizikai témakör: Egészségügyi fizika

Az EnergiaVilág megfelel az érettségi követelményeknek, mert a segédanyagokban foglaltak az érettségi követelményekben és feladatokban előfordulnak: · Folyók, árvízvédelem, a vízgyűjtő medencék és a települések

· fizikai témakör: Az energia kérdései

· Tengerpartok, a tenger ereje, a tengerpart jellemzői · Az ökoszisztémák és az ember hatása a biomokra · Az erőforrás-, energia-, áramgazdálkodás és a globális felmelegedés · Térképek, grafikonok és táblázatok

Fizika Fizika érettségi Az EnergiaVilágban tárgyalt témakörök a következők: · Gyakorlati és tájékozódási készség · Kommunikációs készség · A fizikai ismeretek alkalmazásai és következményei · Energia, elektromosság és sugárzásfajták · Környezet, a Föld és az univerzum Középszintű érettségi · fizikai témakör: Az energia és használhatósága · biológiai témakör: A bioszféra

20

· kémiai témakör: Tüzelőanyagok

· fizikai témakör: Radioaktivitás

Egyéb tantárgyak Állampolgári ismeretek és kompetenciák Az EnergiaVilágban tárgyalt aktuális kérdések fel fogják kelteni tanulói érdeklődését az állampolgári ismeretek iránt. Az EnergiaVilág segíthet a tanulóknak: · különféle ismereteket szerezni – akár a tömegtájékoztatásból is – és felhasználni azokat véleményük kialakításához és megfogalmazásához. · tájékozódási és kommunikációs készségre szert tenni. · a részvételben, a megértésben és a felelősségteljes cselekvésben. Az E.ON EnergiaKaland programot a szakképzésben-szakoktatásban részt vevő tanulók is hasznosnak fogják találni a munkájukhoz szükséges – különösen az informatikai és a kommunikációs – kulcsképességek fejlesztéséhez. Az EnergiaKaland a környezeti nevelés és a fenntarthatóság helyi pedagógiai programjai szempontjából is releváns.

Értékelés Az internetes feladatok elvégzése közben kapott visszajelzés lehetővé teszi, hogy a diákok folyamatosan értékelhessék saját teljesítményüket. Ha a diákok az órákon interaktív táblán oldják meg a feladataikat, mi magunk értékelhetjük a diákok teljesítményét. Ez esetben a diákok saját munkájukat az alábbi nyomtatványok segítségével értékelhetik. Megújuló és nem megújuló energiaforrások

Igen

Részben

Nem

Megjegyzések

Igen

Részben

Nem

Megjegyzések

Sikeresen működtem együtt a csoport- és osztálytársaimmal.

Mielőtt választ adtam volna, elegendő időt és figyelmet szántam a magyarázatok végighallgatására és az internetes tananyagok, adatlapok átolvasására. Alaposan megfontoltam a kapott információt.

A résztől az egészig Sikeresen működtem együtt a csoport- és osztálytársaimmal.

Nagy körültekintéssel – a kézenfekvő hibákat lehetőség szerint elkerülve – használtam a népszámlálási adatokat és az elektromosenergia-fogyasztásra vonatkozó értékeket. Alaposan átgondoltam, vajon hogyan változnak majd az Indiához hasonló fejlődő országok a következő 10-20 évben.

21

Éghajlatváltozás

Igen

Részben

Nem

Megjegyzések

Igen

Részben

Nem

Megjegyzések

Alaposan áttanulmányoztam az éghajlatváltozás hatásait a honlapon található és a más forrásokból beszerezhető információk segítségével. Meg tudom különböztetni a tényszerű információt a véleménytől.

Energiafelhasználás Sikeresen működtem együtt a csoporttársaimmal.

A feladat megoldásakor felhasználtam az egyes energiafajták más energiafajtákká történő átalakításával kapcsolatos ismereteimet. Megértettem, hogy az energiát nem lehet sem létrehozni, sem megsemmisíteni, csak átalakítani egyik fajtából a másikba. A feladat megoldásakor felhasználtam a transzformátorok működésével és az elektromosenergia-elosztásban betöltött szerepükkel kapcsolatos ismereteimet. A feladat megoldásakor használtam a tudásom arról, hogyan mérik az egyes otthonok és vállalkozások elektromosenergia-fogyasztását villanyórákkal. A feladat megoldásakor felhasználtam a biztonságos energiahasználattal kapcsolatos ismereteimet.

A feladat megoldásakor felhasználtam a hatékonysággal kapcsolatos háttértudásomat.

22

Nukleáris jövő?

Igen

Részben

Nem

Megjegyzések

Igen

Részben

Nem

Megjegyzések

Sikeresen működtem együtt a csoport- és osztálytársaimmal.

Gondosan mérlegeltem a kapott információt, hogy logikusan érveljek.

Kritikusan átgondoltam a rendelkezésemre álló információt.

Energiaátalakítás Sikeresen működtem együtt a csoporttársaimmal.

A feladat megoldásakor felhasználtam a tudásom arról, hogyan alakítható át az energia egyik formája egy másikká.

Megértettem, hogy az energiát nem lehet sem létrehozni, sem megsemmisíteni, csak átalakítani egyik fajtából a másikba. A feladat megoldásakor használtam a hatékonysággal kapcsolatos háttértudásomat.

23

Energiaelosztás

Igen

Részben

Nem

Megjegyzések

Igen

Részben

Nem

Megjegyzések

Sikeresen működtem együtt a csoporttársaimmal.

Jól olvastam le egy egyszerűbb térképet.

A feladat megoldásakor felhasználtam a nagy távolságokat áthidaló elektromosenergia-elosztással kapcsolatos ismereteimet.

Tisztában voltam vele, hogy a döntéseimnek a valóságban gazdasági és anyagi következményei lennének.

Globális energiamenedzser Sikeresen működtem együtt a csoport- és osztálytársaimmal.

Döntéseimet alaposan átgondoltam, és később mindet meg tudtam indokolni.

Tisztában voltam azzal, hogy a játék célja az, hogy közös álláspontra jussunk.

24

17

Készült az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakmai támogatásával E.ON Hungária és E.ON Földgáz Kommunikációs osztálya Cím: 1051 Budapest, Roosevelt tér 7—8. Tel.: +36 1 472 2328, Tel.: +36 1 354 7129 E-mail: [email protected]   Pedagógiai szakértők: Dr. Havas Péter Varga Attila PhD