Energiahatékonyság javítás és munkahelyteremtés Bencsik János Klíma‐ és Energiaügyért felelős Államtitkár 2011. március 24.
A jelenlegi helyzetünk
1. 2
Energiahatékonyság és munkahelyteremtés - eszköz és cél A hazai energiahatékonyság helyzete
A hazai munkaerőpiac helyzete
Kapcsolódási pont
A jelenlegi helyzetünk
KWh/m2
2.2 The energy inefficiency of Hungarian buildings Fig. 2-2: Households’ specific energy consumption (kWh m-2 year-1) scaled to EU average climate. Hungary vs. CEE Member States. Average 2000-2007 ECF, CEU: Employment Impacts of a Large-Scale Deep Building Energy Retrofit Programme in Hungary
A jelenlegi helyzetünk 2.
Hazai energetikai helyzetkép ‐ hőenergia felhasználás ‐ 100% 90% 80% Hő ellátás százaléka
70%
Villamos energia Tűzifa Távhő Szén Olaj Földgáz
60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 1990
2007
Dekarbonizációs potenciál -5 000
0
5 000
10 000
15 000
erőművek
20 000
3 szektorra koncentrálódik: Erőművi szektor
ipar – energiafogyasztás ipar – technológia közlekedés – közúti
Közlekedés
közlekedés – vasút, hajózás mezőgazdaság – energiafogyasztás
2007 2050
mezőgazdaság – technológia lakosság – energiafogyasztás hulladék egyéb fogyasztók – energiafelhasználás energia – technológia (fugitív) LULUCF
Épületek
Helyzetkép a lakóépület szektorról
•Erős – 62%-os - energia importfüggőség •Az összes energia közel 40 %-át épületeinkben használjuk fel – 2/3-át fűtés-hűtésre •Épületeink a legnagyobb CO2 kibocsátók •Magyarország 4,3 milliós épületállománya közel 70 %-a korszerűsítésre szorul •Az állomány 1/5-e lakótelepi, közel 820 ezer iparosított technológiával épült – „F” vagy gyengébb energetikai besorolású •Az 1992 előtt épült családi házak állapota sem jobb •Jelenleg a megújulók részaránya a teljes energiatermelésben ~7%
Helyzetkép a munkanélküliségről
•A munkanélküliségi ráta 11% fölé emelkedett (474 ezer munkanélküli)
Forrás: KSH
Helyzetkép a gazdasági mutatókról
•2010-ben az előzetes adatok szerint 1,2%-os növekedés volt tapasztalható
Forrás: KSH
Az energiahatékonyság és foglalkoztatás kapcsolata
2. 11
Zöld ipar
A zöldipar kibővülése, ösztönzése új munkahelyek létesülését segítheti elő Környezet technológiák
Zöldipar
Megújuló és alternatív energiák
Energiahatékonyság
Foglalkoztatási potenciál Energiahatékonysági programok • • • •
A tervezett két évtizedes épületenergetikai program 70–90 ezer új munkahelyet eredményezhet 60-70% építőipar 30-40% kapcsolódó ágazatok (beszállító, energetikai audit, tervezés) Stabil megrendeléssel bíró építőipari kis- és középvállalkozások
Megújuló és alternatív energiák • • • • •
70–90 ezer új munkahely Erdő- és mezőgazdasági megrendelések (biomassza) Szolár-rendszerek, hőszivattyúk, tüzeléstechnikai berendezések gyártása, installálása Magasan képzett munkaerő (K+F+I, rendszer karbantartó mérnök) Új munkahelyek, új stabilan kereső csoportok (elkölthető jövedelem) – másodlagos kereslet növekedés
Kibocsátás csökkentési célértékek hatása A potsdami Klímakutató Intézet tanulmánya •
•
A kibocsátás csökkentése, foglalkoztatás bővülése és gazdasági növekedés egymást erősítő célok 20%-os kibocsátás csökkentési célhoz képest a 30%-os cél hatékonyabban mozdítja elő a gazdasági növekedést és munkahelyteremtést
Forrás: European Climate Forum - A New Growth Path for Europe
Az NCST és a Kormány gazdaságpolitikája I.
1. Energetika a gazdasági növekedés és munkahelyteremtés szolgálatában • 80‐90 ezer közvetlen munkahely a megújuló energia hasznosítás fejlesztésével 2. Ellátásbiztonság növelése és forrásdiverzifikáció • Lokális, decentralizált önellátó jelleg ösztönzése 3. Az energiaimport‐függőség csökkentése, külkereskedelmi mérleg javítása • Hazai energiaforrásokra támaszkodó, ambiciózusabb megújuló hányad
Munkahelyteremtés: a megújuló energia hasznosítás munkaerőigénye Működtetés és fenntartás létszáma / 100 GWh 100
Biomassza
90 80 70 60 50 40 30 20 10
ví ze rő C m se ű pp f. B io D ep üa ón . ia /b io B gá io z m as sz a gő z G áz En os ítá er gi s an öv Er én dé ye sz k et im el lé kt M . g .h ul la dé k
Sz él
K is
PV Sz él (te ng er i)
K og en er ác Sz ió én tü ze lé K sű om b .c ik l. gá Sz z ol ár -te rm ál
0
Forrás: OECD/IEA, 2007 Good Practice Guidelines – Bioenergy Project Development & Biomass Supply
Zöldgazdaság-fejlesztés
Zöld gazdaságfejlesztéshez szükséges háttér kiépítése a kormányzat részéről Együttműködő szervezetek: NGM, NFM, NFÜ, NEFMI, Energia Központ, ÉMI 1) Zöld gazdasági adatbázis és online platform 2) Energetikai szaktanácsadói hálózat 3) Energetikai szakképzés 4) Szemléletformáló és tudatosító kampányok
Zöldgazdaság-fejlesztés Zöld adatbázis és online platform A kezdeményezés célja: A zöld gazdaság, a zöld ipar és a környezeti technológiák egészét átfogó adatbázis felépítése, az érdekgazdák és a társadalom információval való ellátása egy honlapon keresztül a térinformatika és a legújabb online megoldások alkalmazásával. Adatbank, ábrabank,térképbank és esettanulmányok. Technológiai, finanszírozási és háttéripari információ egy helyen. Jelentősen hozzájárul a zöld gazdaság kialakításához és a megfelelő befektetői, beruházói környezet megteremtéséhez.
Zöld gazdaságfejlesztés Energetikai szaktanácsadói hálózat kiépítése Együttműködők: NGM, NFM, NFÜ, Energia Központ A kezdeményezés célja: Szakszerű támogatás nyújtása az energiahatékonysági- és megújuló energia beruházásokhoz. Gazdák Lakosság részére
energetikai tanácsadók
Önkormányzatok
és energiaügynökségek:
- 10e lakos felett - megyékben vagy - régiókban - kistérségi szinten
© Olajos Péter www.olajospeter.hu
Zöld gazdaságfejlesztés Szakképzés Együttműködők: NGM, NEFMI A kezdeményezés célja: A megújuló energetika területén ágazati szinten szükséges a munkaerő szakképzése (felnőttképzés/átképzés) -regionális (Kárpát-medencei) integrált módon. A programnak ki kell terjednie az emberi erőforrás fejlesztésre valamint vállalkozásfejlesztési és innovációs szolgáltatások összehangolt fejlesztésére. Többszintű energetikai képzés •2001 óta létezik akkreditált energiagazdálkodási szakirányú továbbképzés az egyetemi oktatás részeként. •Egyetemi alapképzés 2011 őszétől - kiemelt szerepet kell kapnia a megújuló energia területének. •Szakképzés, szakmunkásképzés elindítása
Zöld közmunkaprogram
•
Az önkormányzatoknak lehetősége nyílik értékteremtő munkahelyek létrehozására
•
Célja a megújuló és alternatív energia előállításához szükséges munkálatok elvégzése
•
Előnyei: • helyi munkaerő bevonása • helyi környezeti állapot javítása • elősegítheti az alacsony képzettségűek foglalkoztatottságát
Stratégia és energetikai programok
3. 22
Az Energiastratégia célrendszere
Fő cél: fenntartható és biztonságos energiaellátás megteremtése, amely a gazdaság versenyképességét maximálisan kiszolgáló szektorként működik.
Oktatás és foglalkoztatás
Gazdaságélénkítés
Fenntarthatóság
Vidékfejlesztés
Versenyképesség
Eszközök Ellátásbiztonság
•
Környezet‐ és természet‐ védelem Társadalmi és szociális szempontok
Az Energiastratégia eszközei •
Energiatakarékosság és –hatékonyság •
•
Megújuló erőforrások használata •
•
Paksi 1-4. blokkok élettartam növelésének végrehajtása, atomerőműi kapacitások esetleges bővítése
Regionális infrastruktúra platform •
•
A megújulók részesedésének növelése a primer energia felhasználásban
Atomenergia •
•
Lakossági és intézményi, vállalkozói, közlekedési energiafelhasználás csökkentése
Forrásdiverzifikáció, csúcskapacitások közös kiépítése
Kormányzati szerepvállalás és intézményrendszer •
Állami szerepvállalás erősítése, hitelesség, kiszámíthatóság
Magyarország hőenergia mixe 100% 10% 90% 80%
9% 11%
70%
20% 5%
37%
9% 2%
60% 50% 40% 70% 30%
65%
61%
20% 10% 0% 2009
2020
2030
Megújuló energia Szén Olaj Földgáz
A közlekedési szektor energiaforrás megoszlása 100%
4% 2%
90%
9% 4%
17%
80% 17%
70% 60% 50%
94%
40%
Bioüzemanyag Villamos energia Olajtermékek
87% 65%
30% 20% 10% 0% 2009
2020
2030
A globális földpiac átalakulása az élelmiszerellátás-biztonsági kérdések tükrében
Állami és vállalati földvásárlások
27
Megújuló részarányok
A villamos energia és hűtés-fűtés szektorokban felhasznált megújuló energiahordozók megoszlása 2010
2020
2020
Biomassza 74% - 40,7 PJ
Biomassza 50% - 60,97 PJ
AZ NCST és a Kormány gazdaságpolitikája 1. Energetika a gazdasági növekedés és munkahelyteremtés szolgálatában • 80-90 ezer közvetlen munkahely a megújuló energia hasznosítás fejlesztésével 2. Ellátásbiztonság növelése és forrásdiverzifikáció • Lokális, decentralizált önellátó jelleg ösztönzése 3. Az energiaimport-függőség csökkentése, külkereskedelmi mérleg javítása • Hazai energiaforrásokra támaszkodó, ambiciózusabb megújuló hányad 4. Klímaváltozás: mitigáció és adaptáció • A klímaváltozásból és a környezet terheléséből adódó nemzetgazdasági károk mérséklése • Stratégia és szerkezetváltás az iparban és a mezőgazdaságban – az „elmaradt haszon” csökkentése • Tiszta technológiák általi szén-dioxid kibocsátás-csökkentés 5. A megújuló energia előállítás és felhasználás ösztönzése • kkv-k abszorpciós és pályázati képességének fejlesztése • értékteremtés • Hatékonyság és versenyképesség növelés 6. A hazai ipar és agrárium helyzetbe hozása • Hőszivattyúk, kazánok, szolár-rendszerek hazai gyártása és installációja • Hazai innovációs tevékenység és K+F munka támogatása • A mezőgazdaság a biomassza és a bioüzemanyag előállítás legnagyobb beszállítója
Intézkedéscsoportok
Támogatási intézkedések, programok: •
Beruházási támogatások 2011‐2014 között
•
2014‐től új, önálló energetikai operatív program indítása
•
EU ETS‐ből finanszírozott beruházási programok
•
Közvetlen közösségi és egyéb közösségi finanszírozású programokban történő aktívabb részvétel
•
Zöldgazdaság‐fejlesztés
•
Lokális, decentralizált önellátó jelleg ösztönzése
Intézkedéscsoportok
Egyéb (piaci, költségvetési) pénzügyi ösztönzők: •
Zöld finanszírozás (zöld pénzügyi alap és célzott refinanszírozott hitelek)
•
Kutatás‐fejlesztés területén
•
Zöldhő átvételi támogatásának bevezetése
•
Villamos energia kötelező átvételének (KÁT) átalakítása
•
Hőszivattyúkra vonatkozó kedvezmények ‐ geo‐tarifa
•
Második generációs bioüzemanyag ösztönzése ‐ fenntarthatóság
a
megújuló
energiaforrások
bekeverés
Intézkedéscsoportok
Szabályozási ösztönzők: •
Fenntartható energiagazdálkodásról szóló új törvény megalkotása
•
Biogáz betáplálás feltételeinek könnyítése jogszabály módosítással
•
Szabályozási, engedélyezési rendszer felülvizsgálata, egyszerűsítése
•
Területrendezési tervek felülvizsgálata, térségi energia koncepciók kialakítása
•
Kötelező megújuló energiaforrás részarány előírása az épületenergetikai szabályozásban (EU kötelezettség)
•
Zöld közbeszerzés
Új Széchenyi Terv
7 kitörési pont: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Egészségipari program Zöldgazdaság-fejlesztési program Otthonteremtés és lakásprogram Vállalkozásfejlesztési program Tudomány – Innováció program Foglalkoztatási program Közlekedés-fejlesztési program
Az energia-szektort érintő ÚSZT konstrukciók
•
Megújuló energia konstrukciók: 29,3 Mrd forint
•
Épületenergetikai fejlesztések: 11 Mrd forint
•
Épületenergetikai fejlesztések a ZBR keretében: 21,5 Mrd forint
•
Zöldgazdasághoz kapcsolódó adatbázisok létrehozása, elektronikus engedélyezési eljárások fejlesztése: 5,4 Mrd
•
Fenntartható életmódot ösztönző kampányok, oktatási segédanyagok: 9,7 Mrd
Köszönöm a figyelmet!
35
