ENERGIA HÍRLEVÉL. V. évfolyam. 6. szám, augusztus. Napkollektoros pályázat bentlakásos közintézményeknek

ENEREA

•••Energia hírlevél

ENERGIA

HÍRLEVÉL

Az ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség Nonprofit Kft. havi kiadványa V. évfolyam. 6. szám, 2013. augusztus

Napkollektoros pályázat bentlakásos közintézményeknek A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) pályázatot hirdet napenergiát hasznosító rendszerek telepítésére bentlakásos közintézmények kezelésében lévő épületek számára szeptember 5-i kezdettel. A pályázatot a kvótabevételek terhére írják ki, keretösszege 867,2 millió forint. A NFM tájékoztatása szerint a pályázaton az Emberi Erőforrás Minisztérium szakmai irányítása alá tartozó, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság fenntartásában működő szakosított szociális vagy otthont nyújtó gyermekvédelmi szakellátást végző intézmények juthatnak támogatáshoz. A pályázaton elnyert forrásból napkollektor és csatlakozó elemeinek beszerzése, a kapcsolódó épületgépészeti rendszer meghatározott egységeinek korszerűsítése finanszírozható. A vissza nem térítendő, utófinanszírozású támogatás mértéke az elismerhető bekerülési költség 100 százalékáig terjedhet.

Tartalom Okos mérés ............................................... 2 Új helyettes államtitkár ............................ 3 Kiolvadt a Jeges-tenger ............................ 4 Támogatott kölcsönök .............................. 5 Érdekes kutatás az egri térségben ............ 7 A zöldombudsman alaptalanul aggódik ... 8 Átadták a debreceni „energiakockát” ....... 10 Geotermikus koncessziók pályázatai ........ 11 Módosult LEADER-rendeletek................... 13 Energiatakarékossági tippek ..................... 14

Az igénybe vehető támogatás felső határa az engedélyezett, maximálisan befogadható bentlakásos gondozotti létszám alapján számított, fejenként legfeljebb 342 900 forint - írja közleményében az NFM. Pályázni olyan beruházásokra lehet, amelyek a szén-dioxidkibocsátást csökkentik, és az energiahatékonyság javítását eredményezik. A telepítendő napkollektor-rendszernek szervesen illeszkednie kell az épület meglévő gépészeti rendszeréhez, és egész évben működőképesnek kell lennie. Az intézmények 2013. szeptember 5-től a forrás kimerüléséig nyújthatják be pályázataikat az NKEK Nemzeti Környezetvédelmi és Energia Központ Nonprofit Kft. címére. Az új pályázati kiírás a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által 2011 októberében meghirdetett, az Új Széchenyi Terv Zöld Beruházási Rendszer keretében megjelent,

(Folytatás a 2. oldalon)

1

ENEREA


napkollektor-rendszerek kiépítését támogató lakossági pályázatának intézmények részére elérhető változata. A lakosság számára kiírt korábbi pályázat esetében a 2,97 milliárd forintos keretösszegből megvalósult beruházásoknak köszönhetően mintegy 4200 háztartás energiaköltségei csökkentek - ismertette a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. A részletes pályázati dokumentáció a kormányzati portálon érhető el. (http://www.kormany.hu/hu/nemzetifejlesztesi-miniszterium/fejlesztes-es-klimapolitikaert-valamint-kiemelt-kozszolgaltatasokert-felelosallamtitkarsag) Forrás: www.zoldtech.hu

Okos mérés = energiahatékonyság Az okos mérőeszközök tömeges alkalmazása kínálja az egyik legjobb megoldást az Európai Unió 2014-ben életbe lépő új energia-megtakarítási követelményeire. A közösség energiahatékonysági irányelve értelmében 2014-től a tagországokban évente 1,5 százalékkal kell az energia-felhasználást csökkenteni, ám az okos mérőeszközökkel akár 5-15 százalékos energia-megtakarítás is lehetséges - olvasható az Okos Jövő Innovációs Klaszter közleményében. A nyugat-európai országokban rohamosan terjedő intelligens rendszerek segítségével elérhető anyagi megtakarítás pedig több mint kétszer akkora, mint a működtetésükkel együtt járó kiadások összege – hangsúlyozzák az Okos Jövő Innovációs Klaszterhez csatlakozott vállalatok vezetői. Az Európai Unió energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelve értelmében a tagországokban 2014. január 1jétől 2020. december 31-ig évente legalább az összes energia-elosztó vagy az összes kiskereskedelmi energiaértékesítő vállalkozás által értékesített energiavolumen 1,5 százalékának megfelelő új megtakarítást kell elérni. Az okos mérés és az intelligens energetikai rendszerek egyszerre segítik a fogyasztói energiatudatosság erősítését és rezsiköltségek csökkentését, valamint a hálózati energiaigények kiegyenlítettebbé tételét és veszteségek mérséklését, amelyeknek így kulcsszerepe lehet az Európai Unió 2014-től hatályba lépő új energiahatékonysági célkitűzéseinek teljesítésében. Az irányelv több fogódzót is nyújt a tagállamoknak, számos rendelkezéssel ösztönözve az intelligens mérőórák elterjesztését is. A kritériumok közé tartozik, hogy a tagállamokban olyan hálózati vagy kiskereskedelmi díjszabásokat kell biztosítani, amelyek támogathatják az okos mérőórákat használó végső felhasználók esetében a dinamikus árszabást. Ezek közé tartozhat a használat időpontján alapuló díjszabás; a kritikus csúcsidőszakokra vonatkozó árszabás; a valós idejű árszabás; valamint a csúcsidőn kívül nyújtott kedvezmények biztosítása is. „Ha csökkenteni szeretnénk az energia-felhasználásunkat, akkor először azzal kell tisztában lennünk, hogy mikor, hol és mennyi energiát fogyasztunk el. Erre az okos mérőeszközök tömeges elterjesztése kínálhat megoldást, amely a fogyasztók számára lehetővé teszi, hogy pontosan nyomon kövessék, s

(Folytatás a 3. oldalon) 2

ENEREA


racionalizálják energiafogyasztásukat” – mondja Bertalan Zsolt, az Okos Jövő Innovációs Klaszter elnöke, a MAVIR vezérigazgatója. Az okos mérőórák segítségével a felhasználók nem csak azzal lesznek tisztában, hogy pontosan mekkora az energiafogyasztásuk, hanem azzal is, mely napszakban, mely eszközök fogyasztják a legtöbb energiát. Ennek ismeretében pedig sokkal könnyebb a fogyasztási szokásokat ésszerűsíteni, és az energia-felhasználást csökkenteni. „Az okos mérés (smart metering) közvetetten támogatja az energiatakarékosságot azáltal, hogy tudatos energiafogyasztásra ösztönzi a lakosságot. Eközben a szolgáltatók is valós időben, pontosabb információkhoz jutnak, hiszen a technológia az automatikus leolvasás lehetőségét is biztosítja számukra. A további előnyök közé tartozik a gördülékenyebb számlázás és a fogyasztói görbe könnyebb tervezhetősége” – mutat rá Csiba Péter, a GDF SUEZ Energia Holding Hungary Zrt. általános vezérigazgató-helyettese. Az országos okos hálózati rendszer létesítésének tervezése Magyarországon is folyamatban van az iparági szereplők bevonásával, miközben a smart metering terén számos követendő nyugat-európai példa van. Forrás: www.zipmagazin.hu

Új helyettes államtitkár a zöldgazdaságért 2013. augusztus 1-jei hatállyal Hizó Ferencet nevezték ki a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkárának. A helyettes államtitkárság a minisztériumon belül a Fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős Államtitkárság alá tartozik. Hizó Ferenc a Modern Üzleti Tudományok Főiskoláján és a Budapesti Corvinus Egyetemen szerezte közgazdász diplomáit. 2011 óta áll a tárca alkalmazásában, először az Energiagazdálkodási Főosztályt, később a Kiemelt Közszolgáltatások Főosztályát vezette. Ezt megelőzően pénzügyi és energetikai területen dolgozott. A zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkár feladatkörében gondoskodik a megújuló energia hasznosítás elterjesztése, valamint az energiahatékonyság- és az

Hizó Ferenc, helyettes államtitkár (NFM)

energiatakarékosság-fokozás stratégiai feltételeinek megteremtéséről, továbbá a klímapolitikai stratégia kidolgozásáról és végrehajtásáról. Intézkedési területéhez tartoznak az épületenergetikai és az épületenergiahatékonysági programok is. A helyettes államtitkár látja el továbbá az üvegházhatású gázok emisszió-kereskedelmi rendszerének működtetésével összefüggő feladatokat, gondoskodik azok végrehajtásáról, az értékesítési bevételek felhasználásáról. A kiemelt közszolgáltatások (víziközmű-szolgáltatás, hulladékgazdálkodással összefüggő közszolgáltatások) területén Hizó Ferenc felelősségi körébe tartozik az állami szerepvállalás érvényesítése, a meghatározó szabályozási és gazdasági feladatok ellátásával. Forrás: www.zoldtech.hu

3

ENEREA


Kiolvadt a Jeges-tenger A Jeges-tengeren (angol elnevezése: Arctic Ocean) a globális felmelegedés következtében megnyílt tengeri útvonal két héttel rövidíti meg az áruszállítási időt Kína és Európa között. A várakozások szerint a jeges-tengeri útvonal alapjaiban fogja átformálni a világkereskedelmet. A kínai állami COSCO tengerhajózási társaság egyik hajója szedte fel a horgonyt a kínai Dalian kikötőjében, és vágott neki a Jeges-tengernek a hollandiai Rotterdam irányában, elsőként véve igénybe a sarkkörön túl megnyílt "északkeleti átjárót". Az 5400 kilométeres távolságot a 19 ezer bruttó regisztertonnás Yong Sheng a számítások szerint 30 nap alatt teszi majd meg, azaz mintegy két héttel rövidebb idő alatt jut el Európába, mint a bejáratott déli, a Szuezi-csatornán áthaladó útvonalon. "A jeges-tengeri útvonal 12-15 nappal rövidíti meg a szállítási időt. A tengerhajózásban az ilyen lehetőségeket aranyútnak nevezzük" - írja a COSCO közleménye. A jeges-tengeri útvonal alapjaiban fogja átformálni a világkereskedelmet - mutatott rá Sam Chambers, a SinoShip hajózási magazin szerkesztője. A kínaiak a lehető legnagyobb mértékben ki fogják használni az alternatív útvonal által kínált lehetőségeket - mondta. Kína legnagyobb exportpiaca Európa, ahová tavaly 290 milliárd euró értékben szállított árucikkeket. Tavaly Kína teljes külkereskedelmi forgalma 2,91 ezer milliárd euróra rúgott. Kínai kutatók számításai szerint hét év múlva az ország külkereskedelmi forgalmának már mintegy 5-15 százaléka halad majd a jeges-tengeri útvonalon. Kína számára azonban a jeges-tengeri útvonal nem csak kereskedelmi szállítási útvonalként jön számításba, hanem az onnan megközelíthető orosz gázmezők miatt is. Kínának - mivel nem határos a Jeges-tengerrel - nem lehetnek territoriális követelései a térségben, de teljes mértékben tudatában van az Arktisz tudományos kutatási és hadászati jelentőségének. Kína három hónappal ezelőtt kapott megfigyelői státuszt az ásványkincsekben és energiaforrásokban gazdag térségben territoriális joggal rendelkező országokat tömörítő Arktiszi Tanácsban. A tanács nyolc teljes jogú tagja: Kanada, Dánia, Finnország, Izland, Norvégia, Oroszország, Svédország és az Egyesült Államok. A jeges-tengeri útvonal jelenleg évente már mintegy négy hónapig vehető igénybe a globális felmelegedés hatására elolvadt jégpáncélnak köszönhetően. Az útvonalon azonban egyelőre hiányos a hajózási infrastruktúra, nincsenek kikötési lehetőségek, így szükséghelyzetben a reakcióidő hosszú. Forrás: MTI

4

ENEREA


Támogatott kölcsönök kiserőművi beruházásokhoz A Magyar-Mikrohitelező Zrt. a KEOP-2013-4.8.0: „Megújuló energiaforrás hasznosítására irányuló beruházások finanszírozását szolgáló pénzügyi konstrukció” Alapkezelő partnere. A 2013-as vagy a korábbi megújuló energiaforrásokat hasznosító kiserőművi pályázatokon nyertes vagy támogatást el nem nyerő, de a megvalósításban eltökélt vállalkozások üzleti partnere. A Magyar-Mikrohitelező Zrt., a hazai mikro-, kis-, és középvállalkozói szektor (továbbiakban KKV) fejlesztési centrumaként jelöli meg saját helyét a magyar KKV piacon. Jövőképünk, hogy a Társaságunk tőke, információ és szaktudás transzfert biztosító, KKV innovációs centrumként meghatározó szerepet és piaci részesedést kíván betölteni a KKV szektor fejlesztésében és finanszírozásában. Küldetési nyilatkozatunk egyértelműen definiálja, hogy több száz magyar mikro- és kisvállalkozást kívánunk előnyös helyzetbe hozni az éles piaci versenyben, mindezt kedvezményes finanszírozási konstrukciókkal és a megfelelő információ ellátással. Bő egy éves működésünk alatt több, mint 600 hitelkérelmet és közel 6 milliárd forint finanszírozási igényt befogadva Társaságunk a 10 legnagyobb partner közé fejlődött a GOP és KMOP Új Széchenyi Hitel Programjában. 15 megyében helyi képviselettel rendelkezünk. 2013. július 9. napján a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség KEOP Irányító Hatósága és a Magyar-Mikrohitelező Zrt. aláírta a KEOP 4.8.0. Programfinanszírozási szerződést. Ennek értelmében a Magyar-Mikrohitelező Zrt., mint Alapkezelő, kedvezményes kamatozású hosszú lejáratú hitelkonstrukciót biztosít a megújuló energiaforrások hasznosítását célul tűző kiserőművi beruházóknak. A kölcsön 2013.12.31-ig történő szerződéskötéssel és 2015.08.15-ig történő folyósítással igényelhető és forintban nyújtható a Magyarországon bejegyzett vállalkozások részére. Hitelt igényelni csak a KEOP-20124.10.0/B, illetve KEOP-2012-4.10.0/C kódszámú konstrukciók céljainak, az azokban rögzített támogatható tevékenységeknek megfelelő projektekhez lehet. A megújuló technológiák szinte minden ágazata finanszírozható: (a) napenergia alapú hő és villamosenergia-termelés, (b) biomassza alapú hő- és villamosenergia-termelés, (c-d) biogáz és depóniagáz felhasználás hőigény kielégítésére és villamosenergia-termelésre valamint a földgáz-hálózatba táplálásra, (e) vízenergia- és szélenergia-hasznosítás villamosenergia-termelésre, (f) geotermikus energia hasznosítása hőigény kielégítésére és villamosenergia-termelésre, (g) hőszivattyús rendszerek telepítése hőigény kielégítésére, (h) hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrás felhasználásával, (i) megújuló energiaforrásokat hasznosító távfűtő rendszerek kialakítása, (j) távfűtő rendszerek megújuló energiaforrásra való részleges vagy teljes átállítása.

A finanszírozandó projekt Magyarország területén valósítható meg. A Közép-Magyarországi régióban megvalósuló projektek jelen konstrukció keretében nem finanszírozhatók. (Folytatás a 6. oldalon)

5

ENEREA


A kölcsön főbb kondíciói a teljesség igénye nélkül az alábbiak: a Projektgazdától elvárt tényleges saját forrás a projekt elszámolható költségének legalább 10%-a, a kihelyezhető kölcsönösszeg minimum 30 millió forint és maximum 800 millió forint. A kamat mértéke 6,00%/év, nincs kezelési költség és folyósítási jutalék. A projektvizsgálati díj: 500 millió Ft alatti beruházási költség esetén az igényelt hitelösszeg 0,5%-a, de maximum 500.000 Ft, 500 M Ft feletti beruházási költség esetében az igényelt hitelösszeg 1%-a, de maximum 1.000.000 Ft (mely elutasítás esetén sem jár vissza). Az értékbecslési és független műszaki szakértő díjak az Alapkezelő saját listája alapján alakulnak. A rendelkezésre tartás és az előtörlesztés díjmentes. A kamatfizetés gyakorisága havi vagy negyedéves. A futamidő legfeljebb 15 év, beleértve a türelmi időszakot is (KÁT keretében villamos energiát értékesítő projekt esetén nem lehet hosszabb, mint a KÁT időszak). A türelmi idő maximális 36 hónap lehet. A kölcsönt igénylők Budapesten a Magyar-Mikrohitelező Zrt. központi irodájában (1143 Budapest, Gizella út 4244.) érdeklődhetnek, továbbá a 06-1-220-6901-es telefonszámon, vagy az [email protected] e-mail címen állunk az ügyfelek rendelkezésére. Vidéki kirendeltségeink és kapcsolattartó kollégáink listája a www.mmhzrt.hu honlapon elérhető. Az Észak-Alföldi régióban Greguss László a szakmai kapcsolattartó, aki a +36 30 423 9999-es telefonszámon elérhető és személyes konzultáció keretében tájékoztatja a konstrukció iránt érdeklődőket. Várjuk szíves együttműködő partnereinket! Gyöngyösi László ügyvezető, az Igazgatóság elnöke Magyar-Mikrohitelező Zrt.

1 nap alatt lezárult a társasház pályázat Az Új Széchenyi Terv ’Társasházak Energetikai Felújítása Alprogramjára’ beérkezett összesített igények lefedik a meghirdetett támogatási keretet, ezért a kiíró Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2013. augusztus 16-án felfüggesztette a pályázati konstrukciót - a 2013. augusztus 21-én 00:00 óráig postára adott pályázatok még feldolgozásra kerülnek. Az Új Széchenyi Tervből elnyerhető támogatás célja, hogy hozzájáruljon a lakóépületek energiahatékonyságának javításához, és elősegítse a szén-dioxid-kibocsátás további csökkentését. A vissza nem térítendő, utófinanszírozású támogatás téglaépítésű társasházak energiahatékonysági felújítására, fűtéskorszerűsítésére és a megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére fordítható. A Nemzeti Energiastratégiában megfogalmazott energiamegtakarítási célkitűzések és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése az energiatakarékosság javítása mellett a megújuló energiaforrások alkalmazásával is elősegíthető. (Folytatás a 7. oldalon)

6

ENEREA


A szaktárca által kezdeményezett konstrukció elősegíti a pályázattal támogatott háztartások rezsiköltségeinek és energiafogyasztásának csökkentését. A program további előnye, hogy megrendelésekhez juttatja az ágazat hazai kisvállalkozóit, és a pályázati támogatással megvalósuló fejlesztések hozzájárulnak a klímavédelem területén vállalt magyar kötelezettségek teljesítéséhez is. Iparosított technológiával épített (panel), illetve családi házak, kisméretű társasházak energiahatékonysági korszerűsítését a kormány és a minisztérium az elmúlt három évben már számos támogatási konstrukción keresztül elősegítette. Ugyanakkor téglaépítésű társasházak részére most először hirdetett meg pályázatot a tárca. A minisztérium ősszel kezdi meg a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia társadalmi vitáját, amelynek szakmai alapjaira építve egy széleskörű épületenergetikai program meghirdetését tervezi a jövőben. Ebben a téglaépítésű társasházak támogatása is fontos szerepet kap majd. Forrás: www.zipmagazin.hu

Érdekes kutatás az egri térségben Feltárják azokat a természeti erőforrásokat, amelyek alkalmasak lehetnek megújuló energiák hasznosítására. Az önkormányzatok is jól profitálhatnak az eredményekből. Érdekes, egyben rendkívül hasznosnak ígérkező kutatás zajlik az egri térség 23 településén. A szakemberek a megújuló természeti erőforrások potenciális hasznosíthatóságának vizsgálatát végzik az éghajlatváltozás tükrében, s ehhez kapcsolódva szeretnének kialakítani egy energetikailag fenntartható modellrégiót. A kutatás az Európa Unió támogatásával valósulhat meg, magyarnémet közreműködéssel. A több hónapos munka céljáról, annak lehetséges hozadékáról a projekt egyik munkacsoportjának vezetőjét, Dr. Patkós Csabát, az egri Eszterházy Károly Főiskola Természettudományi Karának docensét kérdeztük, akitől megtudtuk, hogy a projekttel egy alapkutatást valósítanak meg. A komplex programot az Eszterházy Károly Főiskola Természettudományi Karához kapcsolódó Agria Innorégió Tudáscentrum valósítja meg, bevonva számos külső szakértő partnert. Együttműködnek az Országos Meteorológiai Szolgálattal, az Egererdő Zrt.-vel, az Eger és Térsége Fejlesztési Egyesülettel, az MTA Földtudományi Kutatóközpontjával, Central Geo Kft.-vel, a Bástya Építész Kft.-vel. Ugyancsak fontos külföldi partnerük a Kasseli Egyetem, amelynek szakértői sokéves, a megújuló energiák térségi hasznosítására vonatkozó tapasztalatukat bocsátják rendelkezésükre a projekt sikeres megvalósításához. Az átfogó cél a Kasseli Egyetemmel együttműködésben a megújuló energiaforrások és a klímaváltozás területén alapkutatások elvégzése, térségi GIS adatbázis építése, és a hozzá kapcsolódó energiahatékony gazdasági növekedést szolgáló tevékenységek kidolgozása egy fenntartható modellrégió megtervezése céljából. A célterületet jelentő 23 településen (Eger és térsége) feltárják azokat a természeti erőforrásokat, amelyek alkalmasak lehetnek megújuló energiák hasznosítására (víz, szél, napsugárzás, földhő, biomassza). Az adott településen összegyűjtik és feldolgozzák a meglévő adatokat, és terepi alapkutatást is végeznek. Ezen kívül a települések belterületi épületállományának adottságai alapján energiatérképet készítenek az energiafogyasztás területi mintázatának megállapítására. Ezzel összefüggésben társadalmi-gazdasági adatokat is felmérnek, illetve rámutatnak a potenciális kockázatokra, amelyek a vizsgált területen veszélyt jelenthetnek a jövőbeni beruházásokra. S hogy mi lesz a kutatás eredménye? A remények és tervek szerint egy integrált térinformatikai adatbázis, amelyből térképek generálhatók, elemzések készíthetők. Megállapítható lesz például, hogy mely településeken van lehetőség gazdaságosan különböző megújuló energiát hasznosító berendezések telepítésére, illetve, hogy az épületállomány mely elemein szükséges energiahatékonyságot javító beruházásokat végrehajtani. (Folytatás a 8. oldalon)

7

ENEREA


A pályázati programban partnerek a térség önkormányzatai is, akik számára a kutatás eredményeit rendelkezésre bocsátják, így pályázatokhoz, megvalósíthatósági tanulmányokhoz vagy hosszabb távú tervezéshez is pontos adatok állnak majd rendelkezésre. A projekt végén együttgondolkodásra hívják a projektben részt vevő települések önkormányzatait, vállalkozóit, civil szervezeteit és az érdeklődőket, hogy a meglévő erőforráspotenciál hasznosítására milyen lehetőség volna oly módon, hogy előmozdítsák a helyi gazdasági-társadalmi fejlődést (például munkahelyteremtés). Dr. Patkós Csabától megtudtuk azt is, hogy a munka jelenlegi fázisában, amikor még az adatbázis-építés nem fejeződött be, nem lehet pontos jóslásokba bocsátkozni. Az önkormányzatok nagy részét végigjárva ugyanakkor már megfogalmazható, hogy a községek vezetői valamennyien tisztában vannak a téma fontosságával és szeretnék, ha a településük valóban profitálhatnak ezekből a lehetőségekből. Sirokban például jelenleg végzik az adatok gyűjtését. Bizonyos, hogy itt a közel húsz önkormányzati intézmény energiaköltségeire több tízmillió forintot költenek évente, tehát a költségekből lenne mit lefaragni. Forrás: www.heol.hu

A zöldombudsman alaptalanul aggódik Az MTI több fórumon közzétett híranyaga beszámol Szabó Marcel zöldombudsman legújabb javaslatáról, melyet az erdőtörvény természetvédelmi szempontú módosítása érdekében, a Vidékfejlesztési Minisztériumnak tett. Az alapvető jogok biztosának jövő nemzedékek érdekeiért felelős helyettese alaptalanul aggódik a magyar erdők állapotáért. A nyilatkozata tényekkel nem megalapozott és túlzó állításokat, megállapításokat is tartalmaz. A nyilvánosság és a döntéshozók tájékozódását az ország több ezer szakemberét tömörítő szakmai civil szervezetek, az Országos Erdészeti Egyesület és a Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség az alábbiak bemutatásával kívánják segíteni. Szabó Marcel szerint az erdőt érintő jelenlegi jogi szabályozás egyoldalú, nyereségérdekelt gazdálkodói szemléletet tükröz. Ezzel szemben, az erdőtörvény hangsúlyos célja az erdő, mint életközösség és élőhely fennmaradásának, védelmének, gyarapodásának biztosítása. A törvény ma is alapelvként rögzíti a fenntartható erdőgazdálkodást, melyben az erdők fenntartását, változatosságának megőrzését, védelmi, valamint közjóléti szolgáltatásainak biztosítását írja le a legfontosabb közérdekű feladatként. Ezen túl, az ország erdőterületének 21 százalékát kitevő védett erdőkben pedig a természetvédelmi törvény szabályai is érvényesek. Az ombudsman elismeri az erdész szakma erőfeszítéseit abban, hogy a magyar erdők területe Trianon óta megduplázódott. Jónak, a Pannon régió legfontosabb természeti értékét alkotónak ítéli meg természetes erdeink állapotát, ellenben a többi erdő élőhelyi értékét leminősíti. Állítja: azokat csak azért telepítették a gazdálkodók, hogy néhány évtized múlva az utolsó fáig kivágják. Ezzel szemben, az Alföld erdősítése jelentős részben a vidéki (Folytatás a 8. oldalon) életminőség javítása érdekében történt.

8


ENEREA

Fontos tudni, hogy a XIX. század folyószabályozásai után kialakult alföldi viszonyok között az erdők nem újulnak meg a maguk természetes formájában, nem nélkülözhetik az ember folyamatos beavatkozását - a fenntartásukhoz mégis jelentős közérdek fűződik. A természetes erdők korszerű gondozására az ombudsman csak a "szálaló technikát" említi, noha erre a körülmények függvényében többféle módszer is létezik. Ezeket a folyamatos erdőborítást biztosító erdőgazdálkodás foglalja össze. Ennek speciális válfaja a szálaló üzemmód. A nyilatkozat megjegyzi, hogy az állami erdőkezelők bevételkényszere tovább rontaná hazai erdeink állapotát. E félrevezető kijelentés teljesen megalapozatlanul azt sugallja, hogy az erdeink állapota eddig is romlott. Nem ismeri a társaságok állami tulajdonosának határozott elvárásait, ösztönzését az erdőgazdálkodás közcélú működésre. Figyelmen kívül hagyja az erdőgazdaságok minden korábbit meghaladó, évi tízmilliárd forintos nagyságrendű, széles körben elismert ráfordításait a magyar erdők természeti értékeinek, közjóléti és ökoturisztikai szolgáltatásainak fejlesztése érdekében. A tarvágások hiányolt visszaszorítása a hatályos erdőtörvényben is kiemelt rendelkezés, az arra képes erdőket jelenleg is természetes úton kell felújítani. A magtermésre alapozott természetes felújítások aránya ma háromszor nagyobb, mint két évtizede volt. A folyamatos erdőborítást szolgáló gazdálkodás nálunk az állami erdőgazdálkodás bázisán alakult ki. Az erdészek nagyszerű, a szakmájukat felemelő lépésnek tartják az erdő ügyének rögzítését az Alaptörvényben. Az erdészet szabályozásában és működésében kellő arányban jelen vannak azok a védelmi és közjóléti funkciók, melyek az egész közösség, a jövő nemzedék érdekeit szolgálják. Súlyosan megalapozatlan, félrevezető tehát felsebzett földről és olyan szemléletről beszélni, amely néhány milliárdos bevételért kockára tenné a gyermekeink emberhez méltó jövőjét. A gazdaságosság elve sem az ördögtől való. Az erdőgazdálkodás a vidéki Magyarország jólétét, az egész nemzet vagyonának gyarapítását is szolgálja. A nehéz körülmények között élő lakosság meghatározó része a leginkább erdősült, illetve az erdőtelepítésre váró térségekben lakik. Az erdészet negyvenezer család megélhetését biztosítja. Fenntarthatóan segíti az emberek helyben való megélhetését és számottevő nagyságrendben tehermentesíti az ország költségvetését. Az erdő a klímaváltozás hatásainak csökkentésében legnagyobb szerepet játszó természeti erőforrásunk - ezt szolgálja a fenntartható erdőgazdálkodás, ami mellett az erdővagyon gyarapítható. A magyar erdőgazdálkodók az erdőkben évente megtermett faanyagnak csupán a kétharmadát termelik ki. Szabó Marcel jól látja, hogy az erdőtelepítéseket fokozni kell. Emellett szükséges volna segítenie a hazai fa, mint megújuló nyersanyag reneszánszát a környezettudatos, fenntartható magyar gazdaság, tehát a jövő nemzedék érdekében. Az Országos Erdészeti Egyesület és a Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség az ország több ezer szakemberét tömörítő szakmai civil szervezetek, az erdők ügyéért felelős Vidékfejlesztési Minisztérium stratégiai parterei. Fontosnak tartják, hogy az alapvető jogok biztosának jövő nemzedékek érdekeiért felelős helyettese is tisztán láthasson a magyar erdők vonatkozásában. Budapest, 2013. július 31. Forrás: www.fataj.hu

9

ENEREA


Átadták a debreceni „energiakockát” Megépült és a nyilvánosság számára is látogatható a Debreceni Egyetem Kassai úti campusán a Fenntartható Épületenergetika Információs Központ, amelyet 2013. július 31-én adtak át az egyetem és a projekt vezetői. A 150 millió forintos uniós támogatásból megvalósult épület az oktatásban és az ismereterjesztésben egyaránt segíti a Műszaki Kar munkáját. 2

Kocka alakú, 300 m alapterületű és bemutatja a jövőbe mutató energetikai rendszerek piacának legmodernebb építészeti és elektromos újdonságait – a Debreceni Egyetem legújabb, tíz hónap alatt elkészült épülete a lakosság számára is példaként kíván elöl járni az energiatudatos épülettervezés és üzemeltetés területén. „Az épületben működés közben tekinthetők meg a hőszivattyúk, napkollektorok, hővisszanyerők és más energiahatékony berendezések, amelyek egy családi ház esetében is lehetővé teszik a gazdaságos működtetést. A rendszerek működéséhez szükséges villamos energiának nagy részét napelemekkel állítjuk elő, így megpróbáljuk környezetbarát módon üzemeltetni a házat. Az épületben a távhő az alapfűtés, de ez csak akkor üzemel majd, ha a megújuló energiaforrások nem fedezik a hőigényt. Nyári időszakban a napkollektorok által termelt fölös hőmennyiséget betápláljuk a távfűtési rendszerbe, amely így az épület hőtárolójaként is üzemel” – adott betekintést az épület működésébe dr. Kalmár Ferenc, a Debreceni Egyetem Műszaki Kar dékánhelyettese. A Fenntartható Épületenergetikai Információs Központban nem csak működő rendszereket láthat a közönség: az emeleten kiállító tér lesz, ahol számos új megoldás mutatkozik be, olyanok, amelyek már nem fértek be az épület folyamatosan üzemelő elemei közé. „Szeretnénk, hogy minél többen eljöjjenek hozzánk, ezért nyílt napokat, látogatási alkalmakat teremtünk, ahol a régió érdeklődő lakossága megismerheti a jövő építészetének energiatudatos formáit” – mondta dr. Gaál István rektorhelyettes, a Debreceni Egyetem Tudományegyetemi Karok elnöke. Forrás: http://tek.unideb.hu/hirek/

Fény az éjszakában: napelemes LED- izzó Késő este hazaérünk a munkából és a bejárati ajtó mellett azonnal rányomunk a villanykapcsolóra, melynek hatására azonnal világos lesz a lakásban, és így már nem megyünk neki semminek a sötétben. A fejlett országokban ez valahogy ilyen egyszerűen működik, azonban a világon számos olyan régió van, ahol abszolút nincs elektromos hálózat, így világítás se. A Nokero vállalat által kifejlesztett Crestone Solar Light Bulb azonban egy olyan fényforrás, melynek révén még elektromos hálózat nélkül is kiválóan lehet világítani. Az újdonság egy parányi kis napelemből nyeri a működéséhez szükséges energiát, melyet aztán egy, vagy két AA méretű akkumulátorban tárol el, írja a technet.hu. (Folytatás a 8. oldalon)

10

ENEREA


Egy feltöltéssel maximum 8-12 órán át képes világítani a készülék, melynek fényereje két fokozatban állítható. Az alacsony fogyasztásra és a rendkívül hosszú élettartamra a LED fényforrás jelent garanciát. A fényszenzorral és automatikus kikapcsolás funkcióval is felvértezett, bárhova könnyen felakasztható, a hagyományos izzókéhoz hasonló designt kapott lámpa ára 15 dollár, vagyis átszámítva mintegy 3500 forint. Ez nem túl nagy összeg, azonban a fejlődő országokban élők számára ez már sok esetben sajnos luxust jelent - a megoldás talán valamilyen állami támogatásban rejlene. Forrás: technet.hu

Megjelentek a geotermikus koncessziók pályázatai A nemzeti fejlesztési miniszter három koncessziós pályázati felhívást tett közzé a geotermikus energia fokozottabb hasznosítására Jászberény, Ferencszállás és Kecskemét térségében. A lehetséges befektetőknek Magyarország három területén nyílik lehetőségük kizárólagos bányászati koncessziós jogok pályázati úton történő megszerzésére a geotermikus energia kutatása, kinyerése és hasznosítása céljából, Jászberény, Ferencszállás és Kecskemét térségében. A pályázati eljárásban bármely belföldi vagy külföldi természetes személy, valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény által meghatározott szervezet részt vehet. A pályázattal kapcsolatos jogi, pénzügyi, műszaki és további feltételeket és információkat tartalmazó pályázati kiírásokat a pályázók a koncessziós pályázati azonosító lap kitöltése mellett a vételár befizetésével vásárolhatják meg. A kiírások 2013. november 14-ig, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) Ügyfélszolgálati irodájában (1145 Budapest, Columbus utca 17-23.) vehetők át, munkanapokon 8-14 óráig. Egy pályázó kizárólag egy érvényes pályázatot nyújthat be. A magyar nyelvű pályázatokat a kiírásban meghatározott módon, személyesen lehet benyújtani 2013. november 15. napján 1012 óra között az MBFH Ügyfélszolgálati irodájában. Az eredményes koncessziós pályázat benyújtásához a pályázóknak a kiírásokban szereplő legkisebb koncessziós díjak 7%-ának megfelelő összegű pályázati biztosítékot kell letétbe helyezniük a pályázati határidő végéig, a részvételi díj (a koncessziós díjak 3%-a + ÁFA) befizetése mellett. Az eredményhirdetés a benyújtási határidőt követő 90 napon belül megtörténik. További 60 nap áll rendelkezésre a koncessziós szerződések megkötésére, amely határidő a nemzeti fejlesztési miniszter által egy alkalommal, legfeljebb 60 nappal meghosszabbítható. A geotermikus koncessziók időtartama a szerződés hatályba lépésétől számított 35 évre, míg a szénhidrogénekre szóló koncesszióké 20 évre szól. A szerződés időtartama mindkét esetben egy alkalommal, pályázat kiírása nélkül meghosszabbítható a jelölt idő felével. A pályázatok kiírását, elbírálását és a koncessziós szerződések megkötését a nemzeti fejlesztési miniszter az MBFH közreműködésével végzi el a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény és a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény rendelkezései alapján. Az elbírálás részletes szempontrendszerét, a koncessziós tevékenység engedélyezési eljárására, folytatására és befejezésére vonatkozó jogszabályok megjelölését, valamint a koncessziós szerződés tervezetének szövegét a pályázati kiírás tartalmazza. Forrás: www.zoldtech.hu

11

ENEREA


Naperőmű Veszprémben Uniós támogatással ötszáz kW névleges teljesítményű naperőművet hoz létre Veszprém külterületén csaknem négyszázmillió forintos beruházással a HNSSun Kft. A beruházó tájékoztatása szerint a "Hálózatra kapcsolódó fotovoltaikus rendszer létrehozása Veszprémben" című, uniós támogatásból megvalósuló projekt keretein belül a HNS-Sun Kft. a település villamosenergia-fogyasztásának részleges ellátását szeretné biztosítani. Tájékoztatásuk szerint a projekt eredményeként 499,5 kW névleges teljesítményű naperőmű jön létre. A névleges teljesítmény alapján becsülhető éves hozam 550 ezer kilowattóra. A projekt hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország teljesítse uniós kötelezettségvállalását a megújuló energiák használatában, valamint az importfüggőség mérsékléséhez és a veszprémi fogyasztók energiaköltségek csökkentéséhez. A beruházás megvalósítása előre láthatóan november végéig tart - közölte a kft. Forrás: MTI

Ön- és lakófenntartó épület? Önfenntartó és nullenergiás házakról már hallottunk, de olyanról, ami még lakói élelmiszerigényét is képes ellátni, aligha. Az új épület tervei ezt a célt hivatottak szolgálni, kíváncsian várjuk a későbbi eredményeket. Legtöbbünk mikor bemegy a boltba, és egyszerűen leemeli az élelmiszert vagy az étteremben elfogyasztja az ebédjét, nem is gondol arra, hogy „illene” visszaadnunk a természetnek mindazt a jót, amit kaptunk. Ezt az elvet szem előtt tartva tervezték meg azt a napelemes, előregyártott panel otthont, mely a nap és szél energiáját felhasználva biztosítja a lakók víz és élelmiszerigényét. A nullenergiás otthon igazi különlegessége, hogy nemcsak önfenntartó, de még a lakóit is ellátja. A tetőn található napelem az energiát, a napkollektor a meleg vizet biztosítja, míg a szélenergia felhasználásának köszönhetően az otthon hűtése is biztosítva van. Az esőgyűjtő rendszer lehetővé teszi, hogy elvezessék és később újrahasznosítsák azt a szürke vízzel együtt, így semmi sem vész kárba. A házak igazán egyedi tulajdonsága közé tartozik annak a képessége, hogy az épület gyümölcsöket termeszt illetve betakarít, így nem csak a természettel, de a környező közösségekkel is szoros kapcsolatot teremt. Forrás: www.tisztajovo.hu

12

ENEREA


Ismét napelemek a Fehér Házon Több évtized után ismét napelemeket helyeznek el a washingtoni Fehér Ház tetején, megerősítve Barack Obama elnöknek a megújuló energia melletti elkötelezettségét – közölte a The Washington Post. Az első napkollektorokat 1979-ben Jimmy Carter szereltette fel az amerikai elnöki hivatal tetejére és 1986-ban Ronald Reagan távolíttatta el azokat onnan. A mostani átalakítást a Fehér Ház általános energiafelhasználási hatékonyságának javításával indokolták. A tervezett munkálatokat 2010 októberében Steven Chu akkori energiaügyi miniszter és Nancy Shuttley, az elnöki hivatal környezetminőségi tanácsának elnöke jelentette be. A közbeszerzési versenykiírás keretében 20-50 napelempanelt kívántak beszerezni. A Fehér Ház a The Washington Post mostani érdeklődésére nem közölte sem a gyártó nevét, sem a projekt költségét. Mindössze annyit hozott a lap tudomására, hogy a panelek amerikai gyártmányúak, és azok ára várhatóan nyolc év alatt megtérül. Az átalakítás magában foglalja az épületgépészeti elemek korszerűsítését és a szabályozható fordulatszámú ventilátorok felszerelését is. Carter elnöksége óta a napelemek ára 97 százalékkal csökkent, a napenergia-ipar 120 ezer embernek ad munkát, és annyi áramot generál, amely több mint 1,3 millió amerikai háztartás ellátásához elegendő. A lap emlékeztet, hogy az Obama-kormány számos intézkedést hozott az energiafelhasználás hatékonyságának és a megújuló energia felhasználásának növelésére. Egyebek között megduplázódott a szövetségi szervek által használt hibrid személygépkocsik és teherautók száma, 7 százalékkal nőtt a megújuló energiák kormányzati hasznosítása és 15 százalékkal csökkent az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása. Forrás: www.tisztajovo.hu

Módosuló rendeletek a LEADER-ben Megjelent az Irányító Hatóság 164/2013 (VII/23.) közleménye a nemzetközi, illetve a térségek közötti LEADER- együttműködések támogatásáról szóló 99/2012. (IX.25.), valamint 11/2013. (III.5.) VM rendeletek módosításáról. Közzétették az EMVA társfinanszírozású intézkedések Irányító Hatóságának 164/2013 (VII/23.) közleményét a 99/2012. (IX.25.), valamint 11/2013. (III.5.) VM rendeletek módosításáról. Előbbi jogszabály a LEADER Európai Unión belüli és harmadik országbeli területekkel való nemzetközi együttműködés, míg utóbbi a LEADER térségek közötti együttműködés végrehajtásához nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szól. (Folytatás a 14. oldalon)

13

ENEREA

•••Energia hírlevél A két rendelet megváltoztatására egyrészt a rendelkezésre álló források maximális felhasználásának érdekében, másrészt egy időközben felmerült adójogi kérdések miatt van szükség. Egységesen módosul a támogatási kérelmek benyújtásának határideje 2013. augusztus 31-ről november 29-re, hatályát veszti a 421-es jogcímen belüli forrásmegosztás és a továbbiakban egy közös forrásból támogatják mindkét rendeletet, és várhatóan módosítják a nemzetközi együttműködési rendeletben az ügyfélkört. Forrás: www.mnvh.eu

Energiatakarékossági tippek 1.

Vízfelhasználás

Spórolni szeretne, de nem tudja hogyan? Mindemellett szeretne hozzájárulni környezetünk védelméhez? Íme néhány hasznos és pénztárcát is kímélő tipp, amivel energiát takaríthat meg.

1.

Az egyik leghatékonyabb energiafelhasználású, környezetbarát vízmelegítési lehetőség a villanybojler, amelynek egyik előnye, hogy a csap megnyitása után rögtön melegvizet ad, így nem kell feleslegesen a vizet folyatni, működése csendes, megbízható; a víz hőfoka könnyen szabályozható. Működtetése során a bojler hatékonysága, hatásfoka csökkenhet a lerakódott vízkőtől, ezért érdemes rendszeresen felülvizsgáltatni a készüléket, a fűtőszálat vízkőteleníteni! 2. Ügyeljen a csöpögő csapokra! Egy, percenként 10-20 cseppet áteresztő vízcsappal egy hét alatt egy kádnyi vizet pocsékol el. 3. Ha kádban fürdik, körülbelül 160 liter vizet használ el. A takarékosabb zuhanyozáshoz már 60 liter víz is elég. 4. A felhasznált vízmennyiség csökkentése érdekében zuhanyra és a kézmosó csapra érdemes víztakarékos rózsát szerelni. A vízfogyasztás csökkentő készülék a csapra szerelve akár 60-70%-os megtakarítást is eredményezhet! 5. A WC-öblítéshez érdemes víztakarékos öblítőtartályt vagy tartály nélküli vízöblítőt felszereltetni, így szabályozható a felhasznált vízmennyiség. 6. Fogmosás közben folyóvíz helyett használjon poharat! 7. Ha megteheti, gyűjtse össze az esővizet, és használja öntözésre. Nemcsak vizet spórol, hanem a növényeknek is jót tesz. 8. Öntözzön inkább este (főleg a meleg nyári napokban), mert akkor kevesebb a párolgás. 9. Mosogatásnál az edények tisztára mosásához ne használjon folyóvizet, csak az öblítéshez. 10. Mosógép, mosogatógép vásárlásakor Csapra szerelt vízfogyasztás csökkentő készülék lehetőség szerint válasszon olyan eszközt, amely víz-, energiatakarékos és fél-programmal is rendelkezik. Forrás: www.edfdemasz.hu

14

ENEREA


100 % megújuló A kaliforniai Palo Alto városi tanácsa megszavazta, hogy a város energiaszükségletét tiszta, megújuló energiaforrásokból fogja biztosítani, azonnali hatállyal 100%-ban átállnak a szén-mentes energiára. Palo Alto jelenleg is saját tulajdonúan birtokolja az összes közművet, ami így lehetővé teszi annak ellenőrzését, honnan jön az energia. A város jelenleg is energiafelhasználásának 50%-át vízenergiából nyeri, ezen túl azonban szél- és napenergiát is vásárolnak, valamint a hulladéklerakók által létrejövő metángázt is felhasználják. „Palo Alto korábban is vezető volt a széndioxid-kibocsátások visszaszorításában, de amikor rájöttünk, hogy el tudjuk érni a működésünket kibocsátás nélkül is, azonnal elkezdtünk lépéseket tenni ez ügyben. Az éghajlatváltozás egyik fontos kihívása a generációnknak, és reméljük, hogy tetteink másokat is példakövetésre sarkallnak.” nyilatkozta Greg Scharff polgármester. És ami még a legpozitívabb, hogy ezért a változásért a lakosoknak nem is kell nagy árat fizetniük, a jelenlegi becslések szerint évi három dollárral lesz több az átlagos háztulajdonosok energiaszámlája. Forrás: www.tisztajovo.hu

Energia ABC Frekvenciaváltós szabályzó: A frekvencia-szabályzó indukciós elektromotorokban alkalmazott szabályzóeszköz. A műszer áll egy áramátalakítóból, ami állandó frekvenciájú váltóáram bemenetet alakít át változtatható frekvenciájú kimenetté. A kimenet frekvenciáját és feszültségét a motor pillanatnyi teljesítményigénye határozza meg, lehetővé téve így, hogy a motor mindig az elérhető legjobb teljesítményen fusson. Egy szivattyúban például jobban csökkenti a zajt és a fellépő energiaveszteségeket az áramlás szabályozásával, mint egy reduktor. A legáltalánosabb fajták: VSP-PWM (szabályozott impulzusszélességű). Alternatív energia: Megújuló energiaforrásokból kinyerhető energia, ezek az energiaforrások folyamatosan újra termelődnek, ilyen a napenergia, a vízenergia, a szélenergia, a geotermikus energia, biomassza. Szobatermosztát: A ház vagy lakás egy pontján elhelyezett hőmérséklet-szabályzó, mely több fűtési információ alapján a fűtőkészülék teljesítményét szabályozza (pl. időjárás-követő szabályozás).

Kiadja:

ENEREA Nonprofit Kft. Székhely: 4400 Nyíregyháza, Sóstói út 31/B., ’A’ épület., III/345. Telefon: 42/599-400, mellék: 2816 Fax: 42/999-635 Honlap: www.enerea.eu E-mail: [email protected] Felelős kiadó: Vámosi Gábor igazgató Szerkesztő: Matusz Ildikó

15

ENERGIA HÍRLEVÉL. V. évfolyam. 6. szám, augusztus. Napkollektoros pályázat bentlakásos közintézményeknek

Recommend Documents